ADATOK A BAKONY AKNAZÓMOLYFAUNAJAHOZ A Bakony aknázómolyairól eddig csak nagyon ke­ pitella HW. aknák alapján nem határozható mej vés irodalmi adattal rendelkezünk. Mindössze 1 A ruficapitella csoport tagjait az újabb vizsgálatok munkában találtam bakonyi adatokat aknázómo- szerint kizárólag csak ivarszervi vizsgálat alapján lyokról (2, 5, 6, 7.). lehet meghatározni. Az Acrolepia valeriella SNELL. A 2. sz. dolgozatban 17 aknázómoly szerepel (az adat sem egészen elfogadható. Az Acrolepiák ezen azóta megváltozott neveknél a régi nevet zárójelben csoportjában ugyanis több olyan faj van, amelyek­ adom meg) ezek: Orthotaelia sparganella THNBG., nek fiatalkori aknája teljesen egyezik és csak a ké­ Lithocolletis populifoliella TR., Caloptilia stigma- sőbbi idősebb aknákat lehet fajra meghatározni. A tella F. (Gracillaria stigmatella F.), Coleophora al- SURÁNYI-féle aknagyűjteményben megkerestem a cyonipennella KOLL., C. ochrea HAW., С. silenella kérdéses aknát (Bodajk, 1940. VII. 29., Inula britan- HBN. (C. gramnicolella HEIN.), Atemelia torqua- nica) és megállapítottam, hogy egy egészen fiatal tella Z. Scythropia crataegella L., Hyponomeuta ro- hernyó aknájáról van szó, tehát a fajt nem lehet rellus HBN., H. padellus L., H. malinellus Z., Dona- meghatározni. így a kérdéses adat helyesen Acro­ caula forficella THNBG. (Schoenobius forficellus lepia sp. A bodajki adatok közül tehát csak 6 fajt THNBG.), Nymphula stagnata DON., *N. nym- lehet elfogadni. phaeata L., *Cataclysta lemnata L., Cynaeda denta- Mivel gyűjtéseim során több alkalommal voltam lis SCHIFF, és *Ostrinia nubilalis HB. (Pyrausta a Bakonyban, ahol főképpen aknázómolyokat gyűj­ nubüalis HB.). A felsorolt fajok nagy része azonban töttem, talán nem lesz érdektelen eddigi adataim csak egészen fiatal korában aknázik, később a her­ közzététele. Gyűjtéseket a következő helyeken vé­ nyó szabadon, összefont levelek között vagy a nö­ geztem: Badacsony, Balatonakaii: Kilián-telep, Cso­ vények szárában él. Az ilyen fajokat a felsorolás­ pak, Farkasgyepű, Tapolca, Tihany és Uzsa. Saját ban csillaggal jelöltem meg. gyűjtéseimen kívül GOZMÁNY LÁSZLÓ, TALLÖS A 7. sz. dolgozatban 6 aknázó található, ezek kö­ PÁL, KÁROLYI ÁRPÁD és SZÖCS BÉLA is gyűj­ zül azonban 4, az 1. sz. dolgozatban már szerepel, töttek számomra aknákat, illetve aknázóhernyókal. ismétlések elkerülése végett ezeket nem sorolom Segítségükért ezúton is hálás köszönetet mondok. fel. A fennmaradó 2 faj adatai a következők; Külön kell megköszönnöm GERFRIED DESCHKA *Donacaula forficella THNBG. Fenyőfő és *Cata- (Ausztria) úrnak az általa gyűjtött és a magyar clysta lemnata L. Balatonalmádi és Tihany. Ebben faunára újnak bizonyult Lithocolletis medicáginella a dolgozatban csak a lelőhely van megemlítve, a GERAS. 4 példányának az átengedését. dátum és a gyűjtő neve nem. Gyűjtéseim során igyekeztem mi­ A 6. sz. cikkben 2 aknázómoly szerepel Porvárói, nél több hernyót begyűjteni és azo­ a Lithocolletis faginella Z. és L. cramerella F. Mind­ kat kinevelni, mert pusztán akna két fajt 1940. V. 13-án a szerző gyűjtötte bükkfa­ alapján történő határozásnál jóval törzsön. könnyebben lehet tévedni, mint ak­ Az 5. sz. dolgozat 12 bakonyi aknázómolyról tesz kor, ha ki nevelt állatok állnak ren­ említést. SURÁNYI neveléssel nem foglalkozott, delkezésünkre. Természetesen az olyan ada­ adatai kizárólag aknákon alapulnak. Bodajkról 10 tokat, amikor a nevelés nem sikerült, illetőleg a fajt említ: Parectopa kollariella Z., Lithocolletis te- gyűjtéskor a hernyó már elhagyta az aknát, szin­ nerella Z., L. cerasicolella HS., L. padella GLITZ, tén felhasználtam, amennyiben a meghatározása Lyonetia clerkella L., Acrolepia valeriella SNELL., legalább 80%-ig megbízható. Stigmella atricapitella HW., S. ruficapitella HW., S. Az alábbi felsorolásban a „Magyarország Állat­ prunetorum STT., Tischeria ekebladella BJERK. (T. világa"-ban található neveket használtam és ugyan­ complanella HB.). Balatonakarattya lelőhellyel 1 azt a rendszert követem. A nevelt állatok esetében fajt említ (Stigmella promissa STGR.), valamint 1 ,,e. 1." (e larva) jelet alkalmaztam; ezeknél a lelő­ fajt Tihanyból (Antispila Treitschkeella FR.). A fel­ hely után következő dátum a gyűjtés idejét, az e. sorolt fajok közül a L. padella GLITZ nem önálló 1. után következő pedig a kikelés idejét jelenti. A faj, csak a L. cerasicolella HS. Prunus padusban élő csupán akna alapján felvett adatokat ,,H". (Hypo- formája. A Stigmella atricapitella HW. és 5. rufica­ nomium) jellel jeleztem. Az adatok nagy része saját 451 gyűjtésem, a mások által gyűjtött állatok, illetve N. thuringiaca PETRY — Kilián-telep, 1970. VII. aknák esetében a gyűjtők neveit mindenkor feltün­ 8. Filipendula vulgaris Mönch H. — Csopak, 1970. tettem. Az egyes fajoknál közlöm azokat a növény­ IX. 15. Fragaria moschata Duch. H. fajokat is, amelyekből az illető állatot neveltem, N. pyri GLITZ — Devecser: Széki-erdő, 1967. X. illetve amelyikben az aknát találtam. Ahol egy faj­ 20. Pyrus pyraster Borkh. H. leg. TALLÖS P. — Ki­ nál ugyanaz a növény több adattal szerepel, ott a lián-telep, 1959. X. 7. H. — Badacsony, 1968. VII. növény nevét csak az első adatnál közlöm. Ugyan­ 15. Pyrus communis L. H. így, ha egy lelőhelyről több adat van, a lelőhelyet is N. desperatella FREY — Farkasgyepű, 1967. IX. csak az első adatnál adom meg. 27. Malus silvestris Mill. e. L, 1968. V. 1. — Bada­ csony, 1967. VIII. 11. H. A fajok felsorolása: N. nitidella HEIN. — Tihany, 1958. VI. 3—6. Cra­ taegus monogyna Jacq. e .1., 1958. VI. 29. Eriocrania sparmannella BOSC. — Uzsa, 1961. VI. JV. argentipedella Z. — Farkasgyepű, 1967. IX. 27. 8., Betula sp. H., leg. GOZMÁNY L. Egyetlen Betula pendula Roth е. 1., 1968. IV. 15. (2 db), 17., adat Magyarországról. 18., 21., 23. Tischeria marginea HAW. — Farkasgyepű, 1967. N. luteella STT. — Uzsa, 1968. VIII. 27. Betula IX. 27., Rubus sp. H. pendula Roth H. T. ekebladella BJERK. — Badacsony, 1968. VII. N. microtheriella STT. — Farkasgyepű, 1967. IX. 15., Quercus petraea Liebl. e. 1., 1968. VII. 17. (2 db), 27. Carpinus betulus L. e. 1., 1968. V. 4., 5. — Bada­ 18. (3 db), 20. (2 db), 22., 23. (2 db), 24., 26.. 1968. csony, 1966. IX. 25. H. leg. KÁROLYI Á. VII. 15. Castanea sativa Mill. e. 1., 1968. VII. 17., JV. aceris FREY — Badacsony, 1967. VIII. 11. Acer 19., 22., VIII. 1. (2 db), 3. — Farkasgyepű, 1967. IX. campestre L. e. 1., 1967. VIII. 21. (2 db), 25. (8 db), 27. Quercus cerris L. H. 26. (2 db). — 1967. IX. 14. e. 1., 1967. X. 11. (2 db). T. dodonea STT. — Badacsony, 1968. VII. 15. — 1968. V. 24., 26., VI. 1., 3. — Tihany, 1958. VI. 2. Quercus petraea Liebl. e. 1., 1968. VII. 30. H. — Csopak. 1970. IX. 15. H. T. gaunacella DUP. — Badacsony, 1967. VIII. 11. N. crataegella KLIM. — Tihany, 1963. VI. 4. Cra­ Prunus avium L. е. 1., 1967. VIII. 20. Rendes tápnö­ taegus monogyna Jacq. e. 1., 1963. VI. 26. (2 db), 27. vénye a Prunus spinosa L. es domestica L., cseresz­ — Farkasgyepű, 1967. IX. 27. H. — Kilián-telep, nyén és meggyen csak kivételesen fordul elő. 1970. VII. 8. Crataegus oxyacantha L. H. T. heinemanni WCKE. — Farkasgyepű, 1967. IX. ÍV. Hübnerella HS. — Tihany, 1958. VI. 3—6. Cra­ 22. Agrimonia sp. H. taegus monogyna Jacq. H. — Kilián-telep, 1970. VII. T. angusticolella DUP. — Balatonakaii: Kilián­ 8. e. 1., 1970. VII. 20. telep (a következőkben Kilián-telep), 1970. VII. 8. JV. torminalis WOOD. — Badacsony, 1967. VII. 12. H. Sorbus torminalis Cr. H. — 1967. IX. 14. H. — T. szőcsi KASY — Tapolca, 1964. VIII. 5. Sangui- Uzsa, 1968. VIII. 27. Sorbus aria Cr. H. sorba officinalis L. e. 1., 1964. VIII. 22. — Devecser: JV. ulmivora FOL. — Kilián-telep, 1959. X. 7. Ul­ Széki-erdő, 1959. IX. 22. H. leg. TALLÓS P. Eddig mus campestris L. H. csak Bajorországból, Ausztriából és Magyarország­ JV. splendidissimella HS. — Badacsony, 1967. VIII. ról ismert. 11. Rubus sp. H. — Farkasgyepű, 1967. IX. 27. H. Antispila treitschkeella FR. — Kilián-telep, 1959. JV. marginicoella STT. (= fulvomacula Skala) — X. 7. Cornus mas L. е. L, 1960. V. 25. — Badacsony, Kilián-telep, 1959. X. 7. Ulmus campestris L. H. 1968. IX. 24. е. 1., 1969. V. 17. — Tihany, 1958. VI. JV. conlinuella STT. — Tósokberénd, 1967. VII. 12. 3—6. H. Betula pendula Roth H. leg. TALLÓS P. — Uzsa, A. petryi MART. — Farkasgyepű, 1967. IX. 27. 1968. VIII. 27. H. Cornus sanguinea L. H. JV. distinguenda HEIN. — Uzsa, 1968. VIII. 27. A. pfeifferella HAW. — Farkasgyepű, 1970. VI. Betula pubescens Ehrh. H. 22., Cornus sanguinea L. H. JV. regiella HS. — Tihany, 1958. VI. 3—6. Cratae­ Nepticula ulmicola HER. — Kilián-telep, 1959. X. gus monogyna Jacq. H. 7. Ulmus campestris L. H. JV. plagicolella STT. — Badacsony, 1968. VI. 6. JV. hahniella WÖRZ. — Badacsony, 1967. VIII. 12. Prunus spinosa L. H. — Tihany, 1958. VI. 3—6. e. Sorbus torminalis Cr. e. L, 1967. VIII. 1. — 1968. 1., 1958. VI. 21., 25. — Farkasgyepű, 1967. IX. 27. H. VI. 6. e. L, 1968. VI. 27., 28. — Uzsa, 1968. VIII. 27. — Csopak, 1970. IX. 15., e. L, 1971. V. 15. Sorbus aria Cr. H. Nepticula sp. — Tapolca, 1964. VIII. 5. Sangui- N. tiliae FREY — Badacsony, 1967. IX. 14. Tilia sorba officinalis L. e. 1., 1964. VIII. 22., 23. — 1964. platyphyllos Scop. e. 1., 1968. IV. 29. — Farkas­ IX. 19. e .1., 1965. IV. 8., 9. Még nem tisztázott faj. gyepű, 1967. IX. 27. Tilia caucasica Rupr. H. KLIMESCH 1954-ben geminella Freynek. határozta, N. spinosissimae WATERS — Kilián-telep, 1970. megjegyezvén, hogy a határozás kétséges (Magyar­ VII. 8. Rosa sp. e. L, 1970. VII. 25. ország Állatvilágában is geminella néven szerepel). 452 CAROLSFELD-KRAUSÉ megállapítása szerint N. catharticella STT. — Badacsony, 1967. VII. 12. semmi esetre sem lehet geminella, a fajt azonban Rhamnus catharticus L. e. 1., 1967. VII. 26. — 1968. betegsége miatt már nem tudta meghatározni. BOR­ VI. 6. e. 1., 1968. VI. 22., 24. — Kilián-telep, 1970. KŐ WSKI Lengyelországból nevelt teljesen hasonló VII. 8. H. állatokat. Ö úgy a lengyelországit, mint a magyart N. alUfasciella HEIN. — Csopak, 1970. IX. 15. diffinis WCK.-nak tartja. A faj végleges hovatarto­ Quercus pubescens Willd. e. 1., 1971. V. 12. (2 db), zását újabb beható vizsgálatoknak kell eldönteni. 13. (2 db). N. aurella F. — Badacsony, 1967. IX. 14. Rubus N. cerris ZIMM. — Kilián-telep, 1959.