A Környezeti Igazságosság Térbeli Vizsgálatának Lehetőségei Magyarországon
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék A KÖRNYEZETI IGAZSÁGOSSÁG TÉRBELI VIZSGÁLATÁNAK LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Doktori (Ph.D.) értekezés Nagy Gyula Témavezető Dr. Boros Lajos egyetemi docens Szeged 2019 Tartalomjegyzék Bevezetés............................................................................................................................................. 4 1. Problémafelvetés, indokoltság ................................................................................................ 7 2. A dolgozat célkitűzései és hozzá kapcsolódó fő kérdései ............................................................. 14 2.1. Célkitűzés .............................................................................................................................. 14 2.2. Kérdések................................................................................................................................ 14 2.3. A kutatás során alkalmazott módszerek ................................................................................ 16 2.3.1. A környezeti igazságosság mérése főkomponens analízis módszerével ................... 16 2.3.2. Kérdőíves, interjús felmérés, dokumentumelemzés ...................................................... 19 3. A környezeti igazságtalanság földrajztudományi elméleti keretbe illeszkedése .................. 21 4. A környezeti igazságosság kialakulása ................................................................................. 24 5. Környezeti igazságosság a posztszocialista országokban ............................................................. 27 6. A környezeti igazságosság fogalmi keretei ................................................................................... 32 6.1. Környezet fogalom értelmezési lehetőségei a környezeti igazságosságban ......................... 34 6.2. Az igazságosság értelmezési aspektusai a környezeti igazságosság-kutatásokban ............... 36 6.3. A döntési mechanizmus szerepe a környezeti igazságtalanság kialakulásában, top-down és bottom-up megközelítések ........................................................................................................... 41 6.4. A környezeti igazságtalanság érintettjeinek attitűdjei ........................................................... 44 6.5. A kockázatok lakossági értékelése és érzékelése .................................................................. 47 6.6. A környezeti igazságtalanság időbelisége, ex ante és ex post igazságtalanságok ................. 48 6.7. A lépték szerepe a környezeti igazságtalanságok vizsgálatában ........................................... 51 7.A kutatás eredményei ..................................................................................................................... 53 7.1. Környezeti igazságtalanságokkal potenciálisan érintett területegységek lehatárolása .......... 53 7.2. A disszertáció kiválasztott mintaterületeinek a bemutatása .................................................. 58 7.2.1. Az árvízzel érintett települések jellemzői .......................................................................... 58 7.2.1.1. Boldvai árvizes mintaterület bemutatása és a felvételezés módszertana......................... 58 7.2.1.2. A beregi Tiszamente és borsodi Sajó- és Bódvavölgy mintaterület módszertani jellemzői 60 7.2.2. A belvízzel érintett területek jellemzői, Szeged-Baktó és Domaszék ................................ 62 7.2.3. A vörösiszappal érintett Kolontár-Devecseri mintaterület felmérésének módszertana ..... 65 7.3. A kutatás során vizsgált mintaterületek környezeti igazságosság-szempontú összehasonlító vizsgálatának eredményei ............................................................................................................ 68 7.3.1. A félelem-érzet hasonlóságai és különbségei a mintaterületeken ...................................... 68 7.3.2. A vizsgált települések társadalmi átalakulása ............................................................... 73 7.3.3. A településkép megváltozása ........................................................................................ 77 7.3.4. A katasztrófákat követő segítségnyújtás szubjektív értékelése, az érdekérvényesítő- képesség megítélése ..................................................................................................................... 83 7.3.5. Érdekérvényesítő képesség megítélése ......................................................................... 91 2 7.3.6. Tájékoztatás és információ-hozzáférés a mintaterületeken ........................................... 92 7.3.7. Lakóhelyi mobilitás irányai és gátló tényezők .............................................................. 95 7.3.8. Az ingatlanpiaci csapdahelyzet kialakulása .................................................................. 99 7.3.9. A lakossági mobilitás irányai ...................................................................................... 101 7.3.10. A katasztrófák egészségügyi vonatkozásai az érintettek szemszögéből ..................... 107 8. Összegzés ............................................................................................................................ 115 Summary ......................................................................................................................................... 120 Irodalomjegyzék .............................................................................................................................. 125 9. Mellékletek .......................................................................................................................... 137 Fotódokumentáció ...................................................................................................................... 137 Árvízzel érintett területek kérdőíve ............................................................................................ 148 Vörösiszappal érintett területek kérdőíve ................................................................................... 154 Belvízzel érintett területek kérdőíve .......................................................................................... 158 A felméréseknél használt randomszám-táblázat ........................................................................ 162 3 Bevezetés Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi környezeti kutatások, a politikai viták és az aktivizmus egyik meghatározó elemévé vált a környezeti igazságosság kérdésköre. Olyan, a földrajzi kuta- tásokban is megfogalmazott kérdéseket fogalmaznak meg, mint például: milyen módon befolyá- solja a különböző társadalmi csoportok, emberek életét az őket körülvevő környezet, van-e kü- lönbség az egyes csoportok sérülékenysége vagy érzékelése között a környezeti hatások tekinte- tében, vagy éppen a globális klímaváltozással kapcsolatosan milyen lokális hatások és reakciók érhetők tetten. A környezeti igazságosság kutatások alapvetően a társadalmi igazságosság elmé- letein alapulnak, a környezeti ártalmak, kockázatok egyenlőtlen elosztására és azok társadalmi következményeire összpontosítanak. Azt kívánják feltárni, hogy milyen, környezetükből adódó, gazdasági, társadalmi, egészségügyi, jogi különbségekkel kell megküzdeniük az érintetteknek, és hogy ehhez milyen döntéshozatali, jogalkalmazási gyakorlatok kapcsolódnak, melyek az egyenlőtlenségek felszámolása mellett, vagy éppen ellenében hatnak. A környezeti igazságosság kutatások kialakulása az Amerikai Egyesült Államokbeli polgárjogi mozgalmak kibontakozásá- hoz és kiteljesedéséhez kapcsolódik, így a kutatások gyakran összefonódnak a politikai aktiviz- mussal is. Így a fogalom magában foglalja a környezeti kockázatok és lehetőségek eloszlásában tapasztalható egyenlőtlenségek elleni küzdelmet is. A klímaváltozás egyre jelentősebb és kártékonyabb következményeinek hatására, a korábbi, főként kisebbségeket érintő kutatási fókusz egyre szélesebbé vált, kibővült, és a globális klíma- változás okozta folyamatok és események feltárása is a kutatások középpontjába került. A kör- nyezeti igazságosság kutatások olyan környezeti eseményekhez vagy körülményekhez kapcso- lódnak, melyek hatással vannak az ökoszisztémákra, a gazdasági ágazatokra, az épített környe- zetre és az emberi egészségre és a jóllétre. A környezeti igazságosság kutatások célja, hogy felhívják a figyelmet az élhető és egészséges környezet szükségességére, és arra a mindenki számára biztosítandó jogra, mely szerint biztosí- tani kell, hogy ugyanolyan, jó minőségű, élhető környezetben éljenek, nemcsak a ma generációi, de a jövő nemzedékei is. Az elmúlt bő két évtizedben a nemzetközi jogrendszerbe is beépültek a környezeti igazságosság kutatói és aktivistái által meghatározott célok, úgynevezett harmadik generációs jogként, melyek globális és környezeti jogoként azonosíthatók. Amennyiben ezek az élhető környezettel kapcsolatos alapvető követelmények nem teljesülnek környezeti igazságta- lanságok alakulnak ki, mely az egyenlőtlen társadalmi és gazdasági rendszeren alapuló környe- zeti kockázatviselésből, terhelésből adódik. Ebben az esetben, meg kell próbálni biztosítani, hogy a környezetben tapasztalt egyenlőtlenségeket tisztességesen, igazságosan legyenek felszámolva, vagy legalább elérni, hogy méltányosan oszoljanak meg az érintettek között. Ez mind elméleti, mind gyakorlati síkon számos kritikát vet fel. Az egyik leggyakrabban kritizált elméleti elem az igazságosság fogalma, mely normatív, a másik pedig a környezet definíciója, melynek