Microlepidoptera.hu

Microlepidoptera.hu 5: 13–18. (2012.12.20.) 13

Új adatok az Asalebria geminella (Eversmann, 1844) magyarországi előfordulásához New data on the occurrence of Asalebria geminella (Eversmann, 1844) in (: , Phycitinae)

Buschmann Ferenc

Abstract – In this article, specimens of Asalebria geminella (Eversmann, 1844) are reported from Hungary (Tápióság region), the second record from Central Europe. New data are given on the habitat, including the main flora there, and the methods and circumstances of collection. Comments are made on the behaviour of the species, and the cause of its rarity are discussed. With 6 figures.

Key words: Lepidoptera, Pyralidae, Phycitinae, Asalebria geminella, new record, biology, distribution, Hungary.

Author’s address – A szerző címe: Buschmann Ferenc, Jász Múzeum, Táncsics M. u. 5., H–5100 Jászberény, Hungary. E‐mail: [email protected]

Summary The new evidence from Tápióság seems to con‐ firm that in Hungary A. geminella is present in the The first record of Asalebria geminella in Hungary is more undisturbed, generally flood‐free “wild” by Gozmány (1963: 68, as “Nephoptreyx geminella groves along the lowland streams. Ev.”). There is one male in the Hungarian Natural In the Iberian Peninsula, A. geminella occurs up History Museum (Budapest) collection labelled: to 1000‐1500 m. Photographs of localities in Spain Mikepércs, l958.VII.4. fénycsapda (= light trap), gen. and Portugal were taken, all near rivers and in wet‐ prep. No. 1025, dr. Gozmány (see Fig. 4, 5). The scrub habitats. specimen is somewhat shabby and the genital slide On the other hand, certain Russian Internet damaged, became dry. Blogs refer to it as a steppe , but not necessar‐ Ferenc Buschmann collected three male speci‐ ily open, grassy steppe. So far, the biology of A. mens in the Tápióság in 2012. The locality is a low‐ geminella, its larva, host plant and the way of life is land region at 120 m. altitude in the Hungarian still unknown. In the Tápióság region (Great Hun‐ Great Plain. This is only the second record from garian Plain), it seems to avoid light and does not Central Europe. Data of the specimens in coll. F. leave its special habitat (Fig. 2, 3). Buschmann: 1 ♂, Tápióság, Nagy‐rét, 2012.06.18.; 1 ♂, 2012.06.20.; 1 ♂, 2012.06.21., leg. Buschmann F. (Fig. 1, 2, 3). Bevezető – Introduction The recent discovery of A. geminella in Hungary indicates the existence of an isolated population in A semmilyen más lepkével össze nem téveszthető an extremely limited area of Central Europe. There Asalebria geminella (Eversmann, 1844) egy ritka és are no records from any of the other countries of szakadozott elterjedésű palearktikus faj, amelynek Central‐Europe. Elsewhere, the species occurs in the Magyarországon kívül csupán az Ibériai félszigetről Iberian Peninsula, Portugal and Spain, the south‐ (Spanyolország és Portugália), valamint Délkelet‐ eastern part of Russia (South Ural and environs of Európa Délnyugat‐Ázsia (Oroszország és Kazahsz‐ Omsk) and the north‐western part of Kazakhstan. tán) vannak szórványos adatai (Karsholt & van

Microlepidoptera.hu 5 (2012.12.20.) HU ISSN 2062–6738 14 Buschmann: Asalebria geminella

Nieukerken 2012). Eddigi egyetlen hazai előfordulá‐ lához hasonló más faj nem fordul elő, genitália‐ sát Gozmány (1963) közli Nephopterix geminella né‐ vizsgálat nélkül is egyértelműen azonosítható (lásd ven Mikepércsről, fénycsapdával gyűjtött példány Slamka 2010). alapján. Újabb adatáról közlemény az óta nem látott Biologia – Biology: Az Asalebria geminella napvilágot (Pastorális 2011), így mind a hazai, mind (Eversmann, 1844) hernyója, tápnövénye és élet‐ a nemzetközi szakirodalom – beleértve az internet módja ismeretlen. Az imágók az irodalom különböző lepkés fórumait is, – máig ezt az egyet‐ (Gozmány 1963) szerint a nyári (VI–VIII.) hónapok‐ len mikepércsi példányt tartja számon Közép‐ ban repülnek, de Spanyolországban és Portugáliá‐ Európában (Slamka 2010). ban már május második felében megjelennek. Oroszországból szintén ismeretesek május végi pél‐ Eredmények – Results dányok, az augusztusi repülési időre – feltehetően egy részleges második nemzedékre – nem találtam Új adatok – New data: Hungary; Tápióság, Nagy‐ utalást. rét, 2012.06.18., 1 ♂ ; 2012.06.20., 1 ♂ ; 2012.06.21., 1 Area – Distribution in World: Az Asalebria ♂ ; leg. et coll. Buschmann F. geminella (Eversmann, 1844) egy sajátságosan sza‐ Diagnózis – Diagnosis: Homlokán előremeredő kadozott elterjedésű palearktikus faj. Jelen ismerete‐ szőrkúp van, csápja keskeny sötét gyűrűzettel végig ink szerint Magyarországon kívül csak az Ibériai fehér. Tora feketésbarna pikkelyekkel kevert fehér, félszigetről (Spanyolország; Madrid környéke és válltakarói vége barnás fekete. Potroha szintén fe‐ Portugália; Almaceda), valamint Kelet‐délkelet Eu‐ hér, a szelvények elején egy‐egy sötétbarna vagy rópából (Oroszország; Moszkva térsége, a Dél‐Urál fekete csíkkal. Szárnyainak fesztávolsága a hazai és a Volga középső tájáról a Kaspi‐tengerig), továb‐ irodalom szerint (Gozmány 1963) 20–24 mm, az ál‐ bá az előbbivel szoros összefüggésben Nyugat‐ talam gyűjtötteké 27–30 mm. Az alapszín csillogás‐ délnyugat Ázsiának oroszországi részéről (Omszk mentesen fényes hófehér, a tőtéren fekete pikke‐ környéke) és Északnyugat‐Kazahsztánból vannak lyekkel kevert ferdén lemetszett vörösesbarna folt‐ adatai (Wikipedia; List of of Russia). A tal. A hullámos lefutású ferde belső keresztsáv szé‐ Wikipedia és az azzal kapcsolatos több internetes les, vörösesbarna, benne két nagy felmeredő fekete fórum említi ugyan Törökországot is, ezek a közlé‐ pikkelycsomóval, ezek előtt a külső szegély felé egy sek azonban nomenklatúrai tévedésen alapulnak: erősen fogazott vékony fehér, majd fekete csíkkal. A Törökországban nem a szóban forgó Asalebria sejt végén két éles fekete pont van; az alsó mindig geminella, hanem a hozzá némileg hasonlító kisebb, néha hiányzik is. Külső keresztsávja igen Heterographis geminella Amsel, 1961 faj fordul elő keskeny, vékony sötét vonallá zsugorodott, kívülről (Kocak & Seven 1999–2001). Az Asalebria geminella az alapszín fehér csíkja kíséri. A szegélytér szintén elterjedési területe valamikor feltehetően sokkal vörösesbarna, benne az ereken valamint a külső összefüggőbb lehetett, jelenleg viszont csak ezek a szegélyen sok fekete pikkellyel illetve pontsorral. A valószínűleg elszigetelt populációk ismeretesek, szárny csúcsából a belső keresztsáv talapzata felé ugyanakkor az sem lehetetlen, hogy csupán a köz‐ fokozatosan elhalványuló szürkés árnyék húzódik, tes területek kevésbé kutatottsága, valamint az álta‐ de nem ér le a belső szegélyig. Rojtja sárgásszürke, lam is tapasztalt fénykerülő viselkedéséből követke‐ csúcsánál sötétebb, sárgás‐vörösesbarna. Hátulsó ző adathiányról van szó. szárnya áttetsző fehéres szürke, külső szegélye Magyarországi elterjedés – Distribution in mentén sötét behintéssel és a szélén egy éles fekete Hungary: Közép‐Európában az Asalebria geminella csíkkal; a rojt fehéres szürke, egy sötét választóvo‐ csak Magyarországról, és mindeddig csak egyetlen nallal. Magyar neve – hungarian name: cifra karcsú‐ példányban volt ismeretes, amelyet a mikepércsi moly. fénycsapda gyűjtött 1958. VII. 4‐én (gen. et det: Hasonló fajok – Similar species: Kissé hasonlít Gozmány L.; a bizonyító példány a Magyar Termé‐ a Pempelia albariella Zeller, 1839 fajhoz, de attól hófe‐ szettudományi Múzeumban található). Jóllehet a hér alapszíne és jellegzetes vörösesbarna rajzolati szóban forgó fajnak az Ibériai‐félszigeten jóval 1000 elemei, valamint a szárny közepén erősen felmere‐ méter fölötti gyűjtési adatai is léteznek, Magyaror‐ dő fekete pikkelycsomói azonnal elhatárolják. A szágon egyelőre az új, Tápióság‐Nagy‐réti adatok‐ közép‐európai Phycitinae‐fajok között a geminel‐ kal együtt is csak alföldi előfordulásról tudunk. Microlepidoptera.hu 5: 13–18. 15

4 1

5 2

1–5. ábra. 1) Asalebria geminella, imágó, Tápióság, 2) habitat: a tápiósági Nagy‐rét, hajnali fényben, (2012.VI.21.), 3) az A. geminella élőhelyének növényzeti képe, 4) A. geminella, imágó, Mikepércs, 1958.VII.4., 5) A. geminella, ♂‐genitália, Mikepércs (sérült preparatum, in coll MTM, Budapest). Fig. 1–5. Asalebria geminella: adult (1, 4), ♂ genitalia (5, 3 damaged), habitat (2, 3).

M T 6. ábra. Az Asalebria geminella lelőhelyek Magyarországon: M= Mikepércs, T= Tápióság (grafika: Fazekas I.) Fig. 6. Localities of Asalebria geminella 6 in Hungary: M= Mikepércs, T= Tápióság (graphic art: I. Fazekas) 16 Buschmann: Asalebria geminella

Az eddigi hazai adatokra figyelemmel az déses, nagyobb nedvességtartalmú részeken foltsze‐ Asalebria geminella Tápióság‐Nagy‐réten előkerült rűen nádszálak (Phragmites communis), nagytermetű frissen kelt példányai a faj hazai tenyészését, tartós sások (Carex acutiformis, Carex melanostachia) és né‐ populációját bizonyítják. Magyarország esetében hol kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) talál‐ véleményem szerint az Európa délkeleti és délnyu‐ hatók. Az ilyen „növénydúsabb” foltokban előfor‐ gati határai közötti maradvány (reliktum) populáci‐ dul a pajzsos veronika (Veronica scutellata), a raga‐ óról van szó, ugyanis sem keleti, sem déli területek‐ dós galaj (Galium rubiaceae) és a fekete nadálytő ún. ről történő időszakos bevándorlás aligha valószínű, „mocsári alfaja” (Symphitum officinale bohemicum), mert akkor a környező vagy a déli államok valame‐ valamint a subás farkasfog (Bidens tripartita), a vízi lyikéből már szintén ismert lenne. csillaghúr (Stellaria aquatica) és a sárga (mocsári) A tápiósági élőhely leírása – Description of the nőszirom (). Elszórtan találkozha‐ habitat in Tápióság: Az 1998‐ban megalapított Tá‐ tunk az erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris), a pió‐Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet egyik sajátosan medvetalp (Heracleum sphondilium), az orvosi macs‐ érdekes és változatos részegysége az Alsó‐Tápió‐ kagyökér (Valeriana officinalis), a szürke aszat völgy, ezen belül is a Tápióság és Tápióbicske kö‐ (Cirsium canum) szálaival, továbbá erdei turbolyával zött hosszan elnyúló Nagy‐rét, ahol az elmúlt évek‐ (Anthriscus sylvestris), mocsári tisztesfűvel (Stachys ben többször is megfordultam gyűjteni (Buschmann palustris) dárdás csukókával (Scutellaria hastifolia), 2012 ). vízparti peszércékkel (Lycopus europaeus) és Az alapvetően homoktalajú Tápió‐ártéri rét szá‐ lizinkákkal (Lysimachia vulgaris, L. nummularia) is. mos védett növényfajt rejtő (Orchidaceae, Iris sibirica Gyűjtési körülmények – Collection conditions: stb.) elsősorban mezofil‐mocsárréti (Alopecuretum Arról sajnos nem sikerült semmilyen információhoz pratensis – ÁNÉR: D3–4) növénytársulás, amelyen jutnom, hogy a mikepércsi fénycsapda hol és mi‐ tömeges a tejoltó galaj (Galium verum), a budai lyen környezetben működött. Mivel az akkoriban imola (Imola scabiosa sadleriana) és egyes cickafark‐ Magyarországon elterjedt fénytechnika maximum félék (Achillea spp.). Az őszi vérfű (Sanguisorba egy 100 Wattos normál izzó használatára adott lehe‐ officinalis) is gyakori, de inkább csak a nyirkosabb, tőséget, meglepő, hogy az időközben kiteljesedett és az Alsó‐Tápiót kísérő galériaerdő peremi vonalán a legkülönbözőbb élőhelyekre telepített országos fordul elő nagyobb számban. fénycsapda‐hálózat tudomásunk szerint egyetlen A galériaerdő termetes fehér fűzekből (Salix alba) ponton sem gyűjtött újabb geminella‐t az elmúlt 50 álló szürke nyárfákkal (Populus canescens) és magyar év során annak ellenére, hogy a HGL‐izzók elterje‐ kőrisekkel (Fraxinus angustifolia pannonica) tarkított désével a fénycsapdák faj‐ és egyedszámi gyűjtési ártéri puhafás ligeterdő, a rét felőli peremén néhány eredményei tudvalevőleg sokszorosan felülmúlják a hatalmas fekete‐ (Populus nigra) és egyéb nyárfával, normál‐izzókét. Nem hagyható figyelmen kívül valamint a hamvas‐ vagy rekettyefűz (Salix cinerea) továbbá az sem, hogy az eltelt évtizedekben a gömbszerű bokrainak sokaságával (ÁNÉR: J3–4). lepidopterológusok gyűjtéstechnikai és közlekedési Különösen ez utóbbiakat szinte függönyszerűen lehetőségei is jelentős fejlődésen mentek keresztül, szövi be a komló (Humulus lupulus) és a felfutó sö‐ és munkálkodásuk rég nem korlátozódik csupán a vényszulák (Calystegia sepium), valóságos választó‐ „tradicionális” gyűjtőhelyekre, – a különböző intéz‐ falat képezve a ligeterdő sűrűsége és a rét között. E ményesített és rendszeres tájkutatási programokról „zöld fal” mögött a kidőlt, korhadó öreg fűz‐ és de‐ már nem is beszélve. Mindezek ellenére az Asalebria rékba tört nyárfáktól, a lehullott gally‐ és egyéb nö‐ geminella újabb gyűjtéséről senki semmilyen fóru‐ vényi törmelékektől az erdő szinte járhatatlan. A mon és formában máig nem számolt be, ami arra félhomályos, sűrű galérialiget ritkásabb részein leg‐ enged következtetni, hogy a mikepércsi előkerülése inkább kecskerágó (Euonymus europaeus), bodza óta Magyarország területén sehol nem is gyűjtötték. (Sambucus nigra) és kutyabenge (Frangula alnus) A Tápió‐Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet meg‐ cserjék fordulnak elő, itt‐ott néhány satnya kökény‐ alakulása óta több alkalommal is gyűjtöttem a Tá‐ bokrocskával. pióság közigazgatási területéhez tartozó, fentebb A ligeterdő lágyszárú aljnövényzetét elsősorban vázolt Nagy‐rét Tápióbicske határához közeli ré‐ a nagy csalán (Urtica dioica) és a hamvas szeder szén. A generátorról működtetett 125 Wattos HGL‐ (Rubus caesius) szúrós szövevénye alkotja. A mélye‐ izzóval megvilágított hagyományos lepedős gyűj‐ Microlepidoptera.hu 5: 13–18. 17 tést rendszerint kiegészítettem a felállási ponttól a mert eddig egyetlen alkalommal sem jött ki a nyílt rétre kb. 60–80 méter távolságokra kihelyezett kettő, rétre, és ezt támasztják alá az Ibéria‐félszigeti inter‐ ún. UV‐sugaras „fekete‐fénycsővel” működtetett netes fotók helyeinek adatai is: mind folyók vagy vödörcsapdával. Így tettem 2012. június 18‐án is vizes élőhelyek közelében készültek (az oroszorszá‐ azzal a különbséggel, hogy szó szerint átgázolva a gi adatok körülményeiről nincsenek megadva rész‐ fentebb említett igen sűrű és szúrós növényfal bo‐ letes információk). zótján, egyes korhadéklakó Tineidae‐k gyűjtésének Úgy tűnik továbbá, hogy meglehetősen fényke‐ reményében az egyik vödörcsapdát a ligeterdő egy rülő faj, és csak bizonyos fényspektrumra reagál. kb. 2 m²‐es tisztásán helyeztem üzembe. A gyűjtőle‐ Sem a réten, sem a ligeterdőben pl. a 125 Wattos pedőnél ébren töltött éjszaka után reggel összeszed‐ HGL‐izzó fényére nem jelent meg, de nem jelentke‐ tem a felszerelést, és a vödörcsapdák anyagát szo‐ zett az e célra külön készített, autóakkumulátorról kásos módon csak otthon, a preparáló asztalomon működtetett normál‐izzóhoz hasonlóan sárga fényű vizsgáltam át tüzetesen. Legnagyobb meglepeté‐ kis autó‐izzó fényénél sem. Érdekesnek tartom to‐ semre és örömemre, a liget sűrűjében elhelyezett vábbá, hogy mind a három példány frissen kelt hím vödörben egy teljesen friss kelésű Asalebria geminella volt, nőstényt viszont a rendszeres próbálkozások hímet találtam! Június 20‐án – miközben kifejezet‐ ellenére sem sikerült gyűjteni. Ez is a fénykerülő ten ezen oknál fogva sikerült összeállítanom egy viselkedést látszik alátámasztani, valamint az is, újabb vödörcsapdát is – szintén ugyanoda mentem hogy az elmúlt évtizedekben sem gyűjtések révén, ki gyűjteni, ám ezúttal mind a három „automata” sem fénycsapdákból nem került elő. Valószínűleg gyűjtőeszközt a sűrűségben, egymástól kb. 30–40 repülni sem szeret nagyobb távolságokat, mert ak‐ méterre helyeztem el, míg a gyűjtőlepedőt a ligettel kor az eltelt fél évszázadban valahol csak megkerült szembe fordított (háttal a rétnek) megvilágítással volna határainkon belül, illetve a környező orszá‐ állítottam fel. Asalebria geminella azonban a lepedős gok valamelyikében, és az elterjedési területe sem fényforrásnál nem jelent meg, ellenben az erdőben lenne bizonyára ennyire végletesen szakadozott. lévő vödörcsapdák egyikében ismét ott volt egy A Tápióság‐Nagy‐réti új magyarországi előkerü‐ friss hím példány. Ugyanez másnap, június 21‐én lési adatok ellenére azonban számos kérdés tovább‐ újra megismétlődött. Az ezeket követő napokban ra is megválaszolatlan maradt. Ugyanis a faj fejlődé‐ viszont több példány már nem jelentkezett, jóllehet si ciklusai – hernyója, annak életmódja és tápnövé‐ egy alkalommal egy kisebb méretű gyűjtőlepedővel nye – vonatkozásában nem jutottunk újabb ismere‐ és a teljes felszereléssel együtt, szó szerint „beköl‐ tek birtokába; az internet egyes fórumain található töztem” az erdőbe is, illetve a ligeterdő más pontja‐ geminella‐képeken látható növények (pl. Portugália; in is próbálkoztam a vödörcsapdákkal. Castelo Branco, Almaceda, – fotó: P. H. L. Rodri‐ Az Asalebria geminella Tápióság‐Nagy‐réti példá‐ gues) egyáltalán nem jelentik egyben a faj tápnövé‐ nyainak gyűjtésével kapcsolatban szükséges még nyét is, hozzátéve, hogy a Phycitinae‐fajok többsé‐ megemlítenem, hogy azokat a júniusi kánikulai me‐ gének az életmódja sem a szokványos külső levélfo‐ leg nappalokat (2012.VI.18–21.) holdmentes, derült, gyasztókéval azonos (lásd Gozmány 1963). ám kellemesen langyos és szélcsendes éjszakák kö‐ Kérdésesnek tartom azt is, hogy maga az imágó vették, amelyek lepkegyűjtésre ugyan kifejezetten egyáltalán táplálkozik‐e? Az említett „dzsum‐ kedvezőek, ellenben hajnalra rendszerint 1–2 m ma‐ bujban” ugyanis nektárhoz aligha juthat, a réten gas, ködszerűen vastag pára telepedett a nyílt rétre. pedig sem a fényforrásnál, sem a nappali fűhálózá‐ Következtetések – Findings: A gyűjtési tapasz‐ saim során nem tapasztaltam jelenlétét. Annak elle‐ talataim alapján úgy tűnik, hogy az Asalebria nére, hogy a Portugáliában feltehetőleg az éppen geminella egy ritka és rejtőzködő faj, és valószínűleg csak megszárítkozott, frissen kelt példányokról ké‐ ez lehet az egyik oka az évtizedekig tartó magyaror‐ szült és az internetre feltett kiváló minőségű szági „eltűnésének”. Másrészt viszont az is közre‐ geminella‐fotók zömmel a déltáji órákban kerültek játszhat, hogy a fentebb vázolt helyekre lepkész felvételre, nagyon is valószínű, hogy az állat nappal csak elvétve hatol be az „...úgy sincs ott semmi!” – ugyanolyan rejtőzködő, mint éjjel, és a közvetlen megfontolásból. Annyi tényként megállapítható, élőhelyén is igen keveset mozoghat. Ugyanakkor hogy az imágó ragaszkodni látszik az árnyékos, mind a külföldi adatok, mind a saját gyűjtéseim kissé párateltebb, bozótos ligeterdei sűrűségekhez, alapján az is kérdésessé vált, hogy a faj repülési ide‐ 18 Buschmann: Asalebria geminella je valóban a VI–VIII. hónapok‐e folyamatosan tát. Az Asalebria geminella biológiáját eddig senkinek (Gozmány 1963), vagy pedig két nemzedékről; V– sem állt módjában vizsgálni; hernyója, tápnövénye VI. – és esetleg még VII. eleje, valamint VIII. (IX ?) és életmódja máig ismeretlen. A Tápióság‐Nagy‐réti hónapokról van‐e inkább szó? Ezekre a kérdésekre előkerülése kapcsán a viselkedéséről is csupán any‐ mindenesetre csak a további gyűjtések, kutatások nyi tapasztalást sikerült szerezni, hogy fénykerülő‐ eredményei adhatnak választ. nek mondható, és szűkebb élőhelyét nem hagyja el.

Egyéb jegyzetek – Other notes Köszönet – Acknowledgements: Ez úton is megkö‐ szönöm Fazekas Imrének (Regiograf Intézet, H‐ Az Asalebria geminella‐tól függetlenül még kettő, Komló), Pastorális Gábornak (SK‐Komárno) és ritkábbnak ismert molylepke fajt említek a 2012‐évi Szabóky Csabának (H‐Budapest) a tanulmány elké‐ Tápióság‐Nagy‐réti gyűjtéseim kapcsán; a Pyro‐ szítéséhez nyújtott készséges szakmai és lektori se‐ derces klimeschi Rebel, 1938 (tápnövénye ismeretlen) gítségüket, – Fazekas Imrének külön is köszönettel és az Iris pseudacorus‐on kifejlődő divisella tartozom a szerkesztésben és a megjelentetésben (Douglas, 1850)‐t. Mindkét fajt jellegzetes mocsárré‐ kifejtett áldozatos, kiváló munkájáért. Köszönöm ti állatokként tartjuk számon, de viszonylag kevés Bálint Zsoltnak és Katona Gergelynek (Magyar Ter‐ publikált hazai adatukkal rendelkezünk. A galéria‐ mészettudományi Múzeum, H‐Budapest) a mike‐ erdőben elhelyezett vödörcsapdákba szinte tucatjá‐ pércsi bizonyító példány és ahhoz kapcsolódó fotók val mentek június folyamán minden alkalommal, elkészítését. Köszönettel tartozom Csikós Katalin‐ míg kint a réten csak két‐három példányban jelent‐ nak (Jászberény, Polgármesteri Hivatal) az angol keztek, ami arra enged következtetni, hogy a szá‐ fordításért. mukra szükséges nappali rejtőzködési hely mellett, ezek is inkább a síkvidéki vízfolyások ligeterdőinek állatai, mintsem a nyílt láp‐ és mocsárréteké. Irodalom – References

Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. & Bíró M. 2007: Általános Nemzeti Összefoglalás – Summary Élőhely‐osztályozási Rendszer (ÁNÉR 2007) – MTA ÖBKI Vácrátót, 184 pp. A Palaearkticum nyugati feléből ismert Asalebria Buschmann F. 2012: A Tápió‐vidék lepkefaunája. Természetvéde‐ geminella (Eversmann, 1844) újabb magyarországi lem és kutatás a Tápió‐vidéken. – Rosalia 7: 385–500. Gozmány L. 1963: Molylepkék VI. – Microlepidoptera VI. – Fau‐ előkerülése a faj szakadozott elterjedésén és ritkasá‐ na Hungariae XVI/A., 7: 67–68 p. gán kívül – mivel az Európa délnyugati végét képe‐ Karsholt, O. & Nieukerken, E. J. van (eds) 2012: Lepidoptera, ző Ibériai‐félszigeten (Portugália és Spanyolország) Moths. Fauna Europaea, version 2.5 – http//www. faunaeur. valamint Oroszország délkeleti (Dél‐Urál és Omszk org. [visited: august 2012]. Kocak, A. Ö. & Seven, S. 1999–2001: Tentative Checklist of the környéke) és Kazahsztán északnyugati részén kívül Turkish Lepidoptera. – Wikipedia, The Free Encyclopedia. – Közép‐Európa egyetlen országából sincs adata, – http://en.wikipedia.org. egy csak Magyarország területére korlátozódó elszi‐ Pastorális G. 2011: A Magyarországon előforduló molylepkefajok getelt populáció létezését bizonyítják. Jóllehet a fél jegyzéke, 2011. (A checklist of the Microlepidoptera occur‐ ring in Hungary, version 2011). (Lepidoptera, Micro‐ évszázaddal ezelőtti mikepércsi előfordulás biotóp‐ lepidoptera). – Microlepidoptera.hu 3: 37–136 p. járól nem találhatók semmilyen közelebbi informá‐ Sinev, S. Ju., 1986: Phycitidae. In: Medvedev G. S., (ed): Keys to ciók, az új, Tápióság‐Nagy‐réti adatok körülményei the of the European Part of the USSR, Nauka, azt látszanak alátámasztani, hogy Magyarországon Leningrad 4 (3): 251–340 p. (in russian) Slamka, F. 2010: Pyraloidea (Lepidoptera) of Central‐Europe. – az alföldi vízfolyások kevésbé háborgatott, általá‐ Frantisek Slamka, Bratislava, 176 pp. ban árvízmentes, „elvadult” ligeterdőinek fajaként Wikipedia, The Free Encyclopedia – http://en.wikipedia.org./ van jelen. Az Ibériai‐félszigeten 1000–1500 méterig wiki/ – Asalebria geminella. is felhatol, a magassági különbségektől függetlenül, Wikipedia, The Free Encyclopedia – http://en.wikipedia.org./ wiki/ – List of moths of Russia (Pyraloidea‐Drepanoidea) – ugyanezt erősítik a spanyolországi és portugáliai List of the Russian species of the superfamiliesPyraloidea, fotók készítésének helyei: mind folyók, vizes‐ligetes Cimelioidea, Calliduloidae and Drepanoidea. élőhelyek közelében készültek, – ugyanakkor egyes orosz internetes blogok sztyeppállatként említik, ez azonban nem jelent egyértelműen nyílt, füves pusz‐