HÁROM ÚJ PÖFETEGFÉLE a HAZAI FUNGÁBAN JEPPSON, Mikael1, BENEDEK Lajos2 És RIMÓCZI Imre2 BEVEZETÉS a Hazai Pöfetegfélé
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
Mikológiai Közlemények, Clusiana 50(1): 107–118. (2011) TUDOMÁNYOS DOLGOZATOK RESEARCH ARTICLES HÁROM ÚJ PÖFETEGFÉLE A HAZAI FUNGÁBAN JEPPSON, Mikael1, BENEDEK Lajos2 és RIMÓCZI Imre2 1L. Håjumsgatan 4, S-461 35 Trollhättan, Svédország; [email protected] 2Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Növénytani Tanszék és Soroksári Botanikus Kert, 1118 Budapest, Ménesi út 44; [email protected], [email protected] Három új pöfetegféle a hazai fungában. – Három hazánkból eddig nem ismert pöfetegféle, a Disciseda hyalothrix (Basidiomycota, Agaricales), a Tulostoma cyclophorum és a T. leio- sporum (Basidiomycota, Agaricales) előfordulását sikerült igazolni az elmúlt években Ma- gyarországon. Cikkünkben a hazai példányok alapján készült leírások mellett a makro- és mikroszkopikus jellemzők rajzait és a termőhelyeken készült fotókat is közöljük. Three gastroid species new to the Hungarian mycobiota. – Three gastroid species, Dis- ciseda hyalothrix (Basidiomycota, Agaricales), Tulostoma cyclophorum and T. leiosporum (Basidiomycota, Agaricales) have recently been observed in Hungary. Descriptions of Hun- garian samples are provided along with drawings of macro- and microscopical characters, as well as photos in situ. Kulcsszavak: Disciseda hyalothrix, első adatok, gasteroid fajok, Magyarország, Tulostoma cyclopho- rum, T. leiosporum Key words: Disciseda hyalothrix, first records, gastroid species, Hungary, Tulostoma cyclophorum, T. leiosporum BEVEZETÉS A hazai pöfetegfélék elmúlt években végzett intenzív kutatása során három koráb- ban Magyarországról nem ismert faj (Disciseda hyalothrix (Cooke et Massee) Hol- lós, Tulostoma cyclophorum Lloyd és T. leiosporum R. E. Fr.) előfordulását sikerült kimutatni (RIMÓCZI és mtsai 2011). Ennek a három fajnak a bemutatására közöljük a leírásukat, észrevételeinket, a termőhelyen készült habitusfotókat, valamint a ter- mőtestek és a mikroszkopikus jellemzők rajzait. A D. hyalothrix és T. cyclophorum fajok esetében javaslatot tettünk magyar elnevezésükre. ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgált anyagok fungáriumi példányai megtalálhatók Mikael Jeppson (herb. MJ) és Nagy László magángyűjteményében, továbbá a Budapesti Corvinus Egyetem Növénytani Tanszékén lévő gyűjteményben. A számmal nem rendelkező fungáriumi példányokat az s. n. (sine numero = szám nélkül) rövidítéssel jelöltük. Az érett gleba vizsgálatát előzetesen fénymikroszkóppal végeztük (immerziós objektívet használva, 1200×-os nagyításig). A preparátumokat laktofenol-gyapotkékkel festettük meg, majd néhány másodpercig forraltuk. A spórafal mintázatát a spórák mérésénél nem vettük figyelembe. A spórák és kapillíciumok ultrastruktúráját pásztázó elektronmik- roszkóppal (SEM, HITACHI S-2600-N és HITACHI 2360N) tanulmányoztuk. Mikológiai Közlemények, Clusiana 50(1), 2011 Magyar Mikológiai Társaság, Budapest 108 JEPPSON, M., BENEDEK L. és RIMÓCZI I. FAJLEÍRÁSOK Disciseda hyalothrix (Cooke et Massee) Hollós 1902, Növényt. Közlem. 1: 107. (1–2. ábrák) Bovista hyalothrix Cooke et Massee in Cooke 1888, Grevillea 16(79): 73. – Catastoma hyalothrix (Cooke et Massee) Lloyd 1905, Mycol. Writ. 1(7): 27. Catastoma pedicellatum Morgan 1892, J. Cincinn. Soc. Nat. Hist. 14(3–4): 143. – Disciseda pedi- cellata (Morgan) Hollós 1902, Term.rajz. Füz. 25: 103. Jellemzés: A termőtest kerekded, 10–30 mm átmérőjű. Fejlődése a talajban kez- dődik, majd az érés során jelenik meg a talaj felszíne fölött. Az exoperídium homok- tól kérges, fedőszerű nyílással hasad fel, ekkor láthatóvá válik a szürkés, bőrszerű endoperídium. Az exoperídium kupakszerűen megmarad a termőtest csúcsi részén. Amikor a termőtest megfordul – mivel a csúcsi része nehezebb –, egy többé-kevésbé szabálytalan, lekerekített szájadék jelenik meg az endoperídium alapi részén. A Dis- ciseda nemzetség termőtesteinek sajátságos megfordulását több szerző is leírta, töb- bek között JEPPSON (1997), KERS (1975), MATTIROLO (1934). A spórák gömbölyde- dek, (6,5–)7,5–8(–10) µm átmérőjűek, jól láthatóan szemölcsösek, és megmaradó nyéllel rendelkeznek, amely 7–13 µm hosszú. A kapillícium törékeny, 3–5 µm átmé- rőjű, általában széttöredezik, fala vékony, pórusok nélküli. Javasolt magyar név: nyelesspórás csészéspöfeteg. Megjegyzések: A D. hyalothrix több kontinensen is előforduló faj. Eredetileg Ausztráliában írták le (mint Bovista hyalothrix Cooke et Massee). MORENO és mtsai (2003) igazolták, hogy az ausztráliai faj azonos az Észak-Amerikában leírt D. pedi- cellata fajjal (basionym: Catastoma pedicellatum Morgan). Európában REBRIEV (2007) jelezte előfordulását (D. pedicellata néven) Oroszországból (Rosztov vidé- kéről), homokos, sztyepi élőhelyről. A D. pedicellata svédországi előfordulásáról szóló beszámoló (RYDBERG 1949) azonban tévesnek bizonyult (KERS 1975). A négy európai Disciseda faj (D. bovista (Klotzsch) Henn., D. candida (Schwein.) Lloyd, D. hyalothrix és D. verrucosa G. Cunn.) nagyon hasonló makroszkopikus tu- lajdonságokkal bír, ami a terepen történő azonosításukat szinte lehetetlenné teszi. Mikroszkóp segítségével azonban a D. hyalothrix egyértelműen felismerhető a nye- les spóráiról. A D. hyalothrix hazai lelőhelye homokos úton, vasúti töltés mentén helyezkedik el, olyan területen, ahol az eredeti homoki sztyepvegetációt mára nagy- részt Robinia és Pinus ültetvények váltották fel. A D. hyalothrix élőhelye jellemzően száraz, nyílt és napos. Mivel a termőtestek kizárólag homokos, nyitott részeken jelen- nek meg, az állandó és folyamatos emberi taposás a vasút mentén, a faj túlélésének szempontjából fontos tényezőnek tűnik. Mivel a két európai élőhelye közül az egyik Magyarországon található, hazánknak különösen nagy a felelőssége e faj megőrzé- sében. Ez a magyarországi lelőhely (Lakitelek-Szikra) egyébként is igen gazdag pö- fetegfélékben. A Disciseda bovista és D. candida, a Tulostoma brumale Pers. és a T. melanocyclum Bres. tömegesen jelenik meg, míg a Tulostoma leiosporum és a T. pulchellum Sacc. szórványosan fordul elő itt. Vizsgált példányok: Bács-Kiskun megye: Lakitelek (Szikra): leg. et det. Nagy L., Gunnarsson, T., Knutsson, T., Jeppson, J., Jeppson, M. 2006.04.10., herb. MJ 7737, 7738, 7739; leg. Nagy L. 2006. 07.27., det. Jeppson, M., herb. MJ s. n. Mikol. Közlem., Clusiana 50(1), 2011 Három új pöfetegféle a hazai fungában 109 1. ábra. Disciseda hyalothrix (Cooke et Massee) Hollós. A) termőtest, átfordult helyzetben; B) spórák; C) kapillícium részlet. Rajz: Jeppson, M. (herb. MJ 7738). Fig. 1. Disciseda hyalothrix (Cooke et Massee) Hollós. A) sporocarp (inverted position); B) spores; C) detail of capillitium. Drawings: M. Jeppson (herb. MJ 7738). 2. ábra. Disciseda hyalothrix (Cooke et Massee) Hollós. Fotó: Jeppson, M. (herb. MJ 7737). Fig. 2. Disciseda hyalothrix (Cooke et Massee) Hollós. Photo: M. Jeppson (herb. MJ 7737). Mikol. Közlem., Clusiana 50(1), 2011 110 JEPPSON, M., BENEDEK L. és RIMÓCZI I. Tulostoma cyclophorum Lloyd 1906, Mycol. Writ. 2(7): 25. (3–4. ábrák) Tulostoma berteroanum (Lév. ex Lév.) Sacc. et Trotter f. pampeanum Speg. 1898, Anal. Mus. nac. B. Aires, Ser. 3, 6: 187. – Tulostoma pampeanum (Speg.) J. E. Wright 1977, Boln Soc. argent. Bot. 18(1–2): 133. Jellemzés: Az endoperídiummal borított test 10–15 mm átmérőjű, fehér vagy hal- ványbarna, finoman szőrözött, bársonyos felületű, kiemelkedő, emlőszerű, rojtos szá- jadékkal. Az exoperídium erősen hártyás, a felső részről lepattogzik, a külső oldala szürkés vagy barnás, homokkal és humusszal borított, a belső oldala viszont teljesen fehér. A tönk 20–50 × 2–5 mm, barna, rostos, kissé pikkelyes. A spórák gömbölyde- dek, 3–4 µm átmérőjűek, fénymikroszkóppal vizsgálva kissé szemölcsösek, tipikus hálózatos jellegük SEM-vizsgálat során látható. A kapillícium 3–10 µm átmérőjű, enyhén bilaterálisan ellaposodó szeptummal. Az endoperídium szőrözött felületét számos „mycosclereida”, azaz többé-kevésbé különálló, megnyúlt vagy kerekded, vastag falú sejt alkotja. Javasolt magyar név: bársonyos nyelespöfeteg. Megjegyzések: A T. cyclophorum könnyen felismerhető erősen hártyás exoperí- diumáról és a halvány, bársonyos, „mycosclereidákkal” borított endoperídiumáról. Morfológiailag némileg hasonló faj a T. pulchellum, amelynek viszont másmilyen a szájadéka és „mycosclereidái” sincsenek. A T. cyclophorum jellemzően kis spórás, és SEM-mel jól látható a spórák hálózatos mintázata is. 3. ábra. Tulostoma cyclophorum Lloyd. A) termőtest; B) spórák; C) kapillícium részlet; D) „mycosclerei- dák” az endoperídium felszínéről. Rajz: Jeppson, M. (herb. MJ 8862). Fig. 3. Tulostoma cyclophorum Lloyd. A) sporocarp; B) spores; C) details of capillitium; D) mycosclereids from endoperidial surface. Drawings: M. Jeppson (herb. MJ 8862). Mikol. Közlem., Clusiana 50(1), 2011 Három új pöfetegféle a hazai fungában 111 A 27. Európai Cortinarius Konferencián, 2009 októberében sikerült megtalálni Nyíregyházán, városi gyepben (DIMA és mtsai 2010). Európában ezelőtt csak kevés helyről ismerték, Spanyolországból, Olaszországból és Franciaországból (CALONGE 1998, DEMOULIN 1984, MORENO és mtsai 1990, MORNAND 1995, SARASINI 2005, WRIGHT 1987). A magyarországi példányok összehasonlításra kerültek Mikael Jepp- son gyűjteményében lévő spanyolországi anyaggal, mellyel tökéletesen megegyeztek. WRIGHT (1987) szerint a T. cyclophorum kozmopolita elterjedésű faj, Észak- és Dél-Amerikából, Dél-Afrikából, Európából, Ausztráliából, és Ázsiából (Izrael) is- mert. Európai adatai közül néhány, erős emberi behatás alatt lévő területről szárma- zik: erdei ösvények mentén, városi parkok gyepében, botanikus kertekben, parkolók szélén, homokozókban stb. A magyarországi