Természet Világa TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 149. évf. 1. sz. 2018. JANUÁR ÁRA: 780 Ft Előfizetőknek: 670 Ft

A MAGYAR ZENE HÁZA AKTÍV CSILLAGOK BARÁZDÁK A FÖLD ARCULATÁN KÉMIAI NOBEL-DÍJ – 2017 ÉLVONALBAN A MAGYAR ÖKOLÓGIA Oldásos töbrök a faluhatárban (Erdődámos, Erdélyi-szigethegység) Töbör-variációk Telbisz Tamás felvételei

Muréna glóriával

Tűzhal

5

Lagúna halrajjal

Jég által is formált, glaciokarsztos mélyedések a Canin-fennsíkon (Olaszország) Válogatás Pohl András búvárfotóiból

Kovács Alex: A nagy család Korallharcsák Flathead fekete homokban

Örvénylő halraj egy móló alatt Természet Világa TARTALOM

Závodszky Péter Kémiai Nobel-díj a kiro-elektronmikroszkópia kidolgozásáért...... 2 Batta András A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ A Magyar Zene Háza...... 8 TÁRSULAT FOLYÓIRATA „Nemzetközi szinten is élvonalbeli a magyar ökológia” Megindította 1869-ben Báldi Andrással, az MTA Ökológiai Kutatóközpont vezetőjével SZILY KÁLMÁN beszélget Jordán Ferenc...... 16 KIRÁLYI Magyar TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT E számunk szerzői...... 18 A TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY Németh Károly 149. ÉVFOLYAMA Vulkánok között Kolumbiában...... 18 2018. 1. sz. JANUÁR Magyar Örökség-díjas és Vida Krisztián Millenniumi Díjas folyóirat Aktív csillagok távcsővégen...... 25 Vojnits András Barázdák a Föld arculatán - kanyonok...... 28 Hát ez meg mi? Pohl András búvárfotóssal beszélget Tószegi Zsuzsanna...... 36 Megjelenik a Nemzeti Kulturális Alap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Emberi Erőfor- Telbisz Tamás rás Támogatáskezelő, a Magyar Tudományos Töbör, pénz, komment ...... 40 Akadémia, a Nemzeti Tehetség Program és a Szel- lemi Tulajdon Nemzeti Hivatala támogatásával. FOLYÓIRATSZEMLE...... 46 Főszerkesztő: GÓZON ÁKOS HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK...... 48 Szerkesztőség: 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16. Telefon: 06–1–327–8950, fax: 06–1–327–8969 Címképünk: Protuberancia a Nap felszínén a NASA Solar Dynamics Observatory E-mail-cím: [email protected] (SDO) felvételén (2012. augusztus 31.) Internet: www.termeszetvilaga.hu Borítólapunk második oldalán: Válogatás Pohl András búvárfotóiból Felelős kiadó: PIRÓTH ESZTER Borítólapunk harmadik oldalán: Töbör-variációk a TIT Szövetségi Iroda igazgatója

Kiadja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 16. SZERKESZTŐBIZOTTSÁG Telefon: 06–1–327–8900 Elnök: VIZI E. SZILVESZTER Nyomás: PAUKER Nyomda Tagok: ABONYI IVÁN, BACSÁRDI LÁSZLÓ, Felelős vezető: BAUER GYŐZŐ, BENCZE GYULA, BOTH ELŐD, CZELNAI RUDOLF, Vértes Gábor CSABA GYÖRGY, CSÁSZÁR ÁKOS , GÁBOS ZOLTÁN, INDEX25 807 HORVÁTH GÁBOR, KECSKEMÉTI TIBOR, KORDOS LÁSZLÓ, HU ISSN 0040-3717 LOVÁSZ LÁSZLÓ, NYIKOS LAJOS, PAP LÁSZLÓ, Hirdetésfelvétel a szerkesztőségben PATKÓS ANDRÁS, RESZLER ÁKOS, SCHILLER RÓBERT, CHARLES SIMONYI, SÓTONYI PÉTER, Korábbi számok megrendelhetők: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat SZATHMÁRY EÖRS, SZERÉNYI GÁBOR, VIDA GÁBOR, WESZELY TIBOR 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 16. Telefon: 06–1–327–8950 Főszerkesztő helyettes: e-mail: [email protected] PÁSZTOR BALÁZS ([email protected]; 06–1–327-8952) Előfizetés, reklamáció: Magyar Posta Zrt. Szerkesztők: Telefon: 06–1–767–8262 KAPITÁNY KATALIN ([email protected]; 06–1–327–8962) E-mail: [email protected] Internet: eshop.posta.hu NÉMETH GÉZA ([email protected]; 06–1–327–8961) Postacím: MP Zrt., Budapest 1900. LŐRINCZ HENRIK ([email protected]; 06–1–327–8961) NYERGES GYULA ([email protected]; 06–1–327–8960) Előfizetésben terjeszti: Magyar Posta Zrt. Árusításban megvásárolható a Lapker Zrt. Tördelés: LÉVÁRT TAMÁS árusítóhelyein. Szerkesztőségi irodavezető: Előfizetési díj: fél évre 4200 Ft, egy évre 8040 Ft CZUCZKA ÉVA ([email protected]; 06–1–327–8950) Jacques Dubochet Joachim Frank Richard Henderson

KÉMIAI NOBEL-DÍJ A KRIO-ELEKTRONMIKROSZKÓPIA KIDOLGOZÁSÁÉRT Bepillantás a molekulák szerkezetébe

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése nyomán Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson kapta megosztva a 2017-es kémiai Nobel-díjat. A kutatóknak a krio-elekt- ronmikroszkópia kifejlesztéséért ítélték oda az elismerést. A technika segítségével vált lehetővé az oldott állapotú biomolekulák szerkezetének atomi felbontású meghatározása.

Már a régi görögök is sejtették, hogy az érzékszerve- 3-dimenziós képen megjeleníteni akár a legkisebb inkkel közvetlenül megtapasztalható anyagi világ sejtalkotórészeket atomi szintű felbontással. Ta- mögött létezik egy rejtelmes mikrovilág. Régi a tö- lán túlzás nélkül hasonlíthatjuk ezt az állomást a rekvés, hogy ebbe a mikrovilágba bepillanthassunk közönséges fénymikroszkóp megjelenéséhez. Érde- mind az élő, mind az élettelen anyag vonatkozásá- mes az 1. ábrán összehasonlítani a fejlődést a képal- ban. Ez először a XVII. században sikerült, amikor kotásban és a képfelbontásban a fénymikroszkóptól lelkes mikroszkópépítők, köztük Robert Hooke, majd a krio-elektrontomográfiáig. Anton van Leeuwenhoek optikai mikroszkóppal sejte- A kép kulcsfontosságú a tudományos megértésben. ket figyeltek meg és írtak le. Ezután eltelt még vagy A nagy áttörések gyakran alapulnak az emberi szem 150 év, amikor is 1838-ban Matthias Schleiden bota- számára láthatatlan dolgok láthatóvá tételén. A fény- nikus és Theodor Schwann zoológus – mikroszkópos mikroszkóp XVII. századi megjelenésétől a most No- megfigyelésekre alapozva – megalkották „elméletü- bel-díjjal elismert krio-elektronmikroszkóp kifejlesz- ket”, miszerint az élő szervezetek sejtekből állnak. Ez téséig hosszú út vezetett. A fénymikroszkóp tipikusan volt a modern biológia kezdete, jelentős mérföldkő a 10–2000-szeres nagyításra képes, és láthatóvá teszi tudománynak az élővilág megértésével kapcsolatos a sejteket, ha kell, működésük közben, pl. fáziskont- törekvései során. Azért érdemes erre emlékezni, mert raszt-technikával, és segítségével a sejtek organelluma- most a krio-elektronmikroszkóp birtokbavételével – it is megfigyelhetjük. Nagy lépés volt a képalkotásban minden bizonnyal – megint új fejezet nyílik az élet- az elektronmikroszkóp megjelenése. Ennek elvi alapjául tudományban. A képfeldolgozás fejlődésével lehető- Louis de Broglie 1924-beli posztulátuma szolgált, misze- vé válik a krio-elektrontomográfia alkalmazásával rint minden mozgó részecskéhez hullámhossz rendel-

2 TERMÉSZET VILÁGA | 2018. JANUÁR KÉMIAI NOBEL-DÍJ

hető. Az elektronnyalábok hullámhossza pikométeres A transzmissziós elektronmikroszkóp működési elve nagyságrendű, ami százezerszer rövidebb, mint a fény nagyon hasonló a fénymikroszkópéhoz. Felgyorsított néhány száz nanométeres hullámhossza. Az elektron�- elektronok nagy intenzitású nyalábját fókuszálják a nyaláb hullámtermészetének J. J. Thomson adta kísérle- speciálisan előkészített mintára. A képalkotás üveg- ti bizonyítékát elektrondiffrakciós kísérleteivel 1927- lencsék helyett elektromágnesekkel történik. Az elekt- ben. A következő elem az elektronnyaláb fókuszálá- ronmikroszkóppal 100 000-szeres nagyítás is elérhető, sához szükséges elektromágneses lencse megalkotása felbontásának határa 0,2 nm. Ez a felbontásbeli javu- volt 1926-ban Hans Busch által. Ezen a ponton vetette lás lehetővé teszi a sejtorganellumok szerkezetének fel Szilárd Leó az elektronmikroszkóp megépítésének megfigyelését. A jobb felbontásért azonban nagy árat lehetőségét, az ötletet Ernst Ruska realizálta 1931-ben. kellett fizetni. Az elektronmikroszkópban a fényt he- Ezt, a továbbfejlesztéssel kapcsolatos eredményekkel lyettesítő elektronnyalábot vákuumban kell vezetni, együtt 1986-ban ismerték el Nobel-díjjal. Az első elekt- s a jó felbontás nagy intenzitású elektronsugár alkal- ronmikroszkóp is jó példája annak, hogy egymástól mazását kívánja meg. Ez a nyaláb roncsolja az érzé- független tudományos felismerések és technikai fej- keny biológiai mintát, a vákuumban pedig a víz – az Richard Henderson élő rendszerek esszenciális közege – elpárolog. E tényezők speciális és na- gyon durva mintakészítési eljárást követelnek. Az élő szövetet fixálják pl. glutáraldehiddel, ozmium-tetroxid- dal, majd mossák. Ezt követően etan- olban vízmentesítik, majd műanyag- ba ágyazzák és keményre égetik, ez- után kb. 100 nm vastag szeletekre vágják. A szeletet rézrácsra helyez- ve uranil-acetáttal és ólom-citráttal festik. Nyilvánvaló, hogy az így készí- tett biológiai mintának nem sok köze van a természetes, élő állapothoz. Egy elektronmikroszkópos képen általá- ban csak a sejtalkotók és nagy mole- kulák lenyomatát figyelhetjük meg. A krio-elektronmikroszkópia kifej- lesztése az utóbbi évtized legjelen- tősebb technikai eredménye a tudo- mányban, megjelenése óhajtott, de sokáig nem remélt eszközt ad, első- 1. ábra. A mikroszkópia fejlődése a fénymikroszkóp- sorban az élettudomány kezébe. Kü- tól az elektronmikroszkópon keresztül a krio-elekt- lönlegessége abban rejlik, hogy a mintákat fixálás vagy rontomográfiáig. (a) Egy sejt fénymikroszkópos képe. bármiféle festés nélkül saját, természetes, vizes kör- (b) Egy sejt elektronmikroszkópos képe. (c) Egy sejtmag nyezetükben teszi megfigyelhetővé elektronmikrosz- krio-elektrontomográfiával készített képe. Jól látszanak kópos úton, s nagy felbontású, 3-dimenziós szerkezeti a sejtmag pórusai (az ábrán kékkel színezve) képet eredményez. (FORRÁS:WHITE TA ET AL. PLOS PATHOG. 6:E1001249 (2010)) A most Nobel-díjjal értékelt fejlesztés két területen épül forradalmi újításra. Egyrészt megoldotta a hid- lesztések szerencsés kombinációjából nagy alkotások ratált, a natív állapotú szerkezetet megőrző mintaké- jönnek létre. A harmincas évek óta az elektronmik- szítés problémáját a gyorsfagyasztás technikájának roszkópos technika látványos fejlődésen ment ke- kidolgozásával. Másrészt a számítógépes képalkotás resztül. Transzmissziós készülékkel 0,2 nm felbontás fejlesztésével lehetővé tette az alkalmazott elektron�- is elérhető. Pásztázó elektronmikroszkóppal a fel- nyaláb intenzitásának, ezáltal szerkezetroncsoló ha- színről kaphatunk 10 nm felbontású, jó mélységéles- tásának jelentős csökkentését a képminőség és ségű képet. -felbontás megőrzése, sőt javítása mellett (2. ábra).

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY | 149. ÉVF. 1. FÜZET 3 KÉMIAI NOBEL-DÍJ

fokára, hogy segítségével fehérje méretű mak- romolekulákról nyerhettünk dinamikus képet. Ez jelentős lépés volt abba az irányba, hogy a szerkezet és a funkció közvetlen kapcsolata megérthető legyen a maga dinamikus voltában. Vannak azonban olyan biológiai szerkezetek, amelyek nem kristályosíthatóak, s méretük vagy oldhatatlanságuk folytán NMR-rel sem vizsgál- hatóak (pl. membránfehérjék, csatornák, sejtor- ganellumok, nagyméretű komplex szerkezetek). Itt merült fel az elektronmikroszkóp bevetésé- nek igénye. Ezt a már említett technikai problé- mák gátolták. Szerencsénkre voltak céltudatos és kitartó kutatók, akik megfogalmazták a célt, és évtizedeken át állhatatosan dolgoztak a sokak által reménytelennek ítélt problémán. A most beérett munka a hetvenes években kezdődött, és három helyen, három szálon futott mindaddig, amíg végül a krio-elektronmikrosz- kópia technikájában egyesült a 2010-es években. A mai krio-elektronmikroszkóp létrejöttének első lépése a remény felkeltése volt 1990-ben, amikor Cambridge-ben az MRC Molekuláris Bio- lógiai Laboratóriumában Richard Henderson és munkatársai egy membránba ágyazott, bonyo- lult fehérje, a bakteriorodopszin szerkezetét határozták meg nagy felbontással, elektron- mikroszkóppal. Ez megmutatta, hogy az eddig reménytelennek ítélt út járható, ami a kép- feldolgozás és az elektronmikroszkópos tech- 2. ábra. A krio-elektronmikroszkóp felépítése. nika csiszolásának volt az eredménye. De ez (a) A transzmissziós elektronmikroszkóp sematikus fel- nagyon speciális eset: a fehérjét membránkörnyezeté- építése. (b) A beépített ráccsal rendelkező mintatartó vel együtt lehet izolálni, s e membrándarabkákban az csúcsa. (c) Mintafagyasztó berendezés: (a) és (b): a fa- egyes fehérjék azonos orientációt vesznek fel. Ezért ez gyasztókamra dupla akrilüvegfala, (c) tartó a minta ki- a megközelítés a legtöbb biológiai objektumra és más egyensúlyozásához, (d) csipesz, (e) fölösleges folya- fehérjékre nem volt alkalmazható. dék fölitatására szolgáló szűrőpapír, (h) folyékonynitro- Ezzel párhuzamosan, de ettől függetlenül, a heidel- gén-tartó edény, (i) a nitrogéngáz finom keringetésére szolgáló ellenállás, (k) nitrogénszintmérő, bergi Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium- (m) fagyasztó és (n) mintatároló edény ban (EMBL) egy Svájcból érkezett fiatalember, Jacques (FORRÁS: KUNTSCHE J, HORST JC, BUNJES H. Dubochet már 1978 óta dolgozott nagy elszántsággal (2011) INT J PHARM 417, 120–137) azon, hogy elektronmikroszkópos vizsgálatra alkal- mas biológiai mintakészítési eljárást fejlesszen ki. A Nobel-díjhoz hosszú út vezetett. Az élettudomá- Az általa kidolgozott gyorsfagyasztási eljárás lehető- nyokban régen megjelent az igény a nagyfelbontású vé teszi, hogy vizes közegben lévő biológiai mintákat szerkezeti képalkotásra. A technikai fejlődés az 50-es készíthessünk. Egy fémkereten kialakított szénrácson években lehetővé tette a röntgendiffrakciós technika sikerült – rutinszerűen – mikrométer vastagságú réte- alkalmazásával a biológiai makromolekulák szerkeze- get képezni a vizes mintából, amelyet ezután -190 °C hő- tének meghatározását atomi szintű felbontással. Ezzel mérsékletű etánfürdőbe belőve, nagy sebességgel meg- a módszerrel számos kristályosítható fehérje szerkeze- fagyasztottak. A gyors fagyasztás egyrészt nem engedi téről nyertünk statikus képet. A 80-as években jutott el meg apró – az elektronsugárzást károsan szóró, képmi- a magmágneses rezonancia (NMR) a fejlődésnek arra a nőséget rontó – jégkristályok kialakulását, mivel a víz

4 TERMÉSZET VILÁGA | 2018. JANUÁR KÉMIAI NOBEL-DÍJ

A mintakészítés problémája így meg- oldódott, azonban a minta natív álla- potának megőrzése érdekében az elekt- ronsugár intenzitásának csökkentésé- re is szükség volt, mégpedig úgy, hogy a képélesség ne csökkenjen. Az általában használt nagyenergiájú (80–300 keV) elektronok energiája elegendő a bio- lógiai szerkezeteket stabilizáló gyenge másodlagos kötések megbontására, de hatására a kovalens kötések is felha- sadhatnak. Az elkerülhetetlen ener- giacsökkentés és a képfeldolgozási módszer között szoros az összefüg- gés. Az alacsony energia alkalmazása miatt a romló képélességet kompen- zálhatja, ha matematikai eljárással az azonos, befagyasztott molekulák szórási képének válogatása, rendezé- se, átlagolása útján állítunk elő nagy felbontású képet. E probléma megoldása mentén kapcsolódik be a harmadik – most szintén díjazott – szál. Ez New York- ban, a Columbia Egyetemen ered, 3. ábra. Minta előkészítése krio-elektronmikroszkópiai ahol Joachim Frank Németországban méréshez. A vizsgálandó fehérje mindössze néhány tanult biofizikus dolgozott a 70-es mikroliternyi oldatát egy fémrácsra viszi föl, amely évektől a nem-kristályos, aszimmetrikus, véletlensze- egy perforált szénfilmet tartalmaz. A minta fölvitele rűen orientált oldott molekulák (ilyenek a fagyasztott után a rácsot cseppfolyós etánba mártják, aminek hatá- biológiai szerkezetek) „elmosódott” szórási képeinek sára pillanatszerűen megfagy, és a vizsgálandó részecs- számítógépes, matematikai analízisén és „feljavítá- kéket üvegszerű jégbe zárja. A mintáról különböző ori- sán” – sikerrel. Nagyszámú szórási kép automatikus entációjú, 2-dimenziós képeket készítenek a szénfilm kiválogatásának, értékelésének és analízisének prob- pórusain keresztül. A 2-dimenziós adatok további fel- lémáját oldották meg, és összegezték a mások által dolgozásával 3-dimenziós kép nyerhető. Példaként a glutamát-dehidrogenáz enzim krio-elektronmikroszkóp is egyszerűen használható SPIDER programcsomag- segítségével megoldott szerkezete látható ban. E módszer segítségével nagyszámú kis felbon- (FORRÁS: RAFAEL FERNANDEZ-LEIRO & SJORS H. W. SCHERES. tású képből nagyfelbontású 3-dimenziós képet kap- NATURE 537, 339–346 (2016)) hatunk (4. ábra). Ez az eljárás nemcsak a felbontást javítja, hanem a különböző orientációjú szerkeze- strukturálatlan, amorf formában szilárdul meg, vitrifi- tekről kapott képek válogatásával és rendezésével a kálódik, másrészt a vitrifikált víz a vákuumban nem 2-dimenziós elemekből 3-dimenziós kép számítását is párolog. Az így készített mintában a biológiai objektum lehetővé teszi. (vírus, membráncsatorna, fehérjekomplex, bakteriofág, Miközben ezek a próbálkozások folytak, a technika DNS) megőrzi hidratált, natív szerkezetét, mintegy befa- is fejlődött, jelentősen javult az elektrondetektorok gyasztható működésének egy bizonyos időpontjában a érzékenysége, és fejlődtek a számítógépes képelemző maga természetes állapotában. Ez a minta egy olyan ol- eljárások is. Fontos tényező volt a mintáról szórt elekt- datfilm, amely elég vékony ahhoz, hogy gyorsan hűthe- ronok közvetlen detektálására képes komplementer tő legyen, másrészt elég vastag ahhoz, hogy befogadjon fém-oxid félvezető (CMOS) kamerák tökéletesítése. Ezek egy molekuláris réteget a vizsgálandó, véletlenszerűen az egyedi elektronok nagy térbeli felbontású, gyors de- orientált molekulákból vagy komplexekből. A 3. ábra tektálásra képesek, ami lehetővé teszi akár másodpercen- a mintakészítés sematikus vázlatát mutatja. ként 400 szórási kép felvételét. Így az adatgyűjtés alatt

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY | 149. ÉVF. 1. FÜZET 5 KÉMIAI NOBEL-DÍJ

állapotban határozhatjuk meg atomi szintű felbontással. Mindezt úgy, hogy működésük közben, különböző fázisokban az állapotot – a szó szoros értelmében – befagyasztjuk. Így a pillanatfelvételek sorozatából a működés szerkezeti dinamikájáról is pontos képet kaphatunk. A sejtek működésének szabályozásában alapvető jelentősége van a fehérjék közötti nagyon specifikus kölcsönhatásoknak. A kölcsönhatások első fázisa a szelektív felismerés. Ez a fehérjék egyedi felszíni, komplementer topológiáján, vagyis a szerkezeten alapul. Az élővilágban előfordulnak nagy makromolekuláris „gépezetek”, amelyek pl. a fehérjeszintézis komplex, jól irányított folyamatát hajtják végre. Ezen nagyméretű fehérjekomplexek szerkezetének és működésük mechanizmusának megfigyelésére ad lehetőséget a nagyfelbontású szerkezeti sorozatfelvételek készítése olyan esetekben is, amikor a komplexek mérete miatt a röntgenkrisztallográfia vagy NMR-módszer nem jön számításba. Ilyen példa a spliceoszómakomplex szerkezetének meghatározása. Ez az óriás komplex végzi az eukarióta

4. ábra. A képfeldolgozási folyamat során a krio-elekt- ronmikroszkóp által 2-dimenziós képek feldolgozása so- rán nyert 3-dimenziós képek osztályozásával a fehérjék konformációs dinamikájára vonatkozó információ is ki- nyerhető. Egy V típusú ATPáz szerkezetének megoldása során három különböző konformációs állapotot találtak (FORRÁS: RAFAEL FERNANDEZ-LEIRO & SJORS H. W. SCHERES NATU- RE 537, 339–346 (2016)) a vizsgált fehérjemolekuláknak az elektronnyaláb ha- tására történő elmozdulása a hordozó rácson precízen nyomon követhető és korrigálható, ami jelentős jel/zaj aránynövekedéshez vezetett. A nemrégiben kifejlesztett alacsony hőmérsékletű elektronemissziós ágyúk alkalmazása, amelyek erősen koherens, kis intenzitású elektronnyaláb előállítását teszik lehetővé, megoldja a mintakárosító elektron�- nyaláb intenzitásának további csökkentését. Az elmúlt években sokat fejlődött az automatizált mintapreparálás, -behelyezés és automatikus adatgyűj- tés is. Ma már 2–3 nap alatt, minimális emberi beavat- kozással összegyűjthető több százezer szerkezeti kép, ami a jórészt ugyancsak automatizált szerkezetanalí- zis révén lehetővé teszi a szerkezet atomi szintű, 0,2 na- nométer körüli felbontású meghatározását. A krio-elektronmikroszkópia jelentőségét az adja, 5. ábra. Nagy méretű fehérjekomplexek krio-elektron- hogy segítségével a biológiai minták szerkezetét mikroszkóppal feltárt szerkezetei mindenféle festés, fixálás, egyéb durva beavatkozás (FORRÁS: RAFAEL FERNANDEZ-LEIRO & SJORS H. W. SCHERES NATURE 537, 339–346 (2016) nélkül, természetes vizes közegüknek megfelelő

6 TERMÉSZET VILÁGA | 2018. JANUÁR KÉMIAI NOBEL-DÍJ

6. ábra. Krio-elektronmikrószkóp segítségével lehetővé vált membránfehérjék – más módszerekkel hozzáférhetetlen – szerkezetének feltárása. (a) Membránfehérjék kinyerése röntgendiffrakciós és krio-elektronmikroszkópos szerke- zetmeghatározáshoz. Krio-elektronmikroszkópos szerkezetmeghatározás esetén, szemben a röntgendiffrakcióval, a glikozilációra, ill. a hosszú hurkok és a mozgékony régiók szerkezetére vonatkozó információ nem vész el. (b) Krio-elektronmikroszkóp segítségével megoldott membránfehérje-szerkezetek (FORRÁS: RAFAEL FERNANDEZ-LEIRO & SJORS H. W. SCHERES NATURE 537, 339–346 (2016) sejtekben az örökítő anyag „szerkesztését”, kivágva az szerkezeti ismereteink. A jelenleg ismert kis mo- irreleváns részeket, hasonlóan a filmvágáshoz. Az lekulasúlyú hatóanyagok felének membránfehér- 5. ábrán néhány nagy méretű fehérjekomplex krio- je vagy csatorna a támadáspontja. Ezen célpontok elektronmikroszkóppal meghatározott szerkezete szerkezetének ismerete lehetővé teszi új hatóanya- látható. A CMG helikázkomplex a két DNS-szál gok tervezését. E téren talán a legjelentősebb az át- szétválasztását végzi a DNS megkettőződése során. törés. Néhány krio-elektronmikroszkóp segítségével A HSP90 dajkafehérjének (chaperone-nak) és Cdc37 meghatározott szerkezetet mutat a 6. ábra. nevű cochaperone-jának a Cdk nevű kinázzal alkotott Sok kiváló és elkötelezett kutató több évtizedes komplexe. A dajkafehérjék az újonnan szintetizált munkájából összeállt egy korábban nem remélt, nagy- vagy rosszul felgombolyodott fehérjéknek segítenek a szerű technikai eszköz, a krio-elektronmikroszkóp, megfelelő szerkezet kialakításában. A transzkripciós amely új lehetőséget nyit a szerkezeti biológia előtt. Le- preiniciációs komplex a génátíródás során az RNS- hetővé teszi, hogy a komplex makromolekuláris rend- polimeráz II enzimet irányítja az átíródás kezdőpontjába, szereket működésük egy pillanatában, natív állapot- valamint denaturálja, és a polimeráz aktív helyéhez ban befagyasszuk, és atomi szinten meghatározzuk a irányítja a DNS-t. A szerkezetről alkotott nagyfelbontású szerkezetüket, topográfiájukat, kölcsönhatásaikat. pillanatképek alapján érthető meg ezen bonyolult Egy új méréstechnika megjelenése mindig felszínre „molekuláris gépezetek” működésének mechanizmusa. hoz olyan kérdéseket, amelyeket – ennek hiányában Nagy jelentősége van a krio-elektronmikroszkó- – fel sem tettek. Így volt ez korábban, amikor a rönt- piának a membráncsatornák és -fehérjék szerkeze- genkrisztallográfia, majd a magmágneses rezonancia tének felderítésében. Ezeket a fehérjéket rendkívül (NMR) módszerének fejlődése lehetővé tette ezek alkal- nehéz tisztítani. Ugyanis kiemelve őket hidrofób mazását komplex biológiai objektumok szerkezetének foszfolipid környezetükből, szerkezetük többnyi- meghatározására. Azt gondolom, a krio-elektronmik- re összeomlik, a detergensekkel való stabilizálás roszkópia elterjedése is új korszakot nyit a molekula- pedig megnehezíti a kristályosítást. Így a biológiai szerkezeti alapon nyugvó funkcionális biológiában. és gyógyszertervezési szempontból legérdekesebb membránfehérjékről nagyon korlátozottak a direkt ZÁVODSZKY PÉTER

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY | 149. ÉVF. 1. FÜZET 7 A MAGYAR ZENE HÁZA X-dimenzió

Régóta vallják sokan, hogy a zene a lélek titokzatos nyelve. A budapesti Városligetben a következő néhány évben olyan ház épül, amely a zene dimenziójának ad otthont a háromdimenziós térben. Ez lesz a Magyar Zene Háza.

Mit látunk majd? A Városliget fái között átlátszó üveg- Londonban a Serpentine Gallery időszaki pavilonja. épületet, amelynek vékony oszlopain zenei hullámot Ezzel a megbízással minden évben egy-egy olyan imitáló tető lebeg. A tetőn kisebb-nagyobb kráterek kiválóságnak adnak lehetőséget, aki az építészet lesznek, amelyeken át beáramlik a fény, és kidugja nyelvén újat tud mondani az ember és a környezet koronás fejét egy-egy magasra nőtt fa. A földszinten viszonyáról. A Városligetre tervezett zenepavilon is üvegfalú termekben muzsikusok játszanak gyerekek- ebben a szellemben fogant. nek, szülőknek, nagyszülőknek. Mindenkinek, aki ar- „Legyen a zene mindenkié!” – Kodály Zoltán szavai ra jár. Távolról mindez úgy tűnik majd, mint egy ba- vissz ­hangoznak a Zeneház építészeti koncepciójában. rátságos agora: előadók és hallgatók egymást inspirá- Budapest csodás zenepalotái (Pesti Vigadó, Operaház, ló párbeszéde. Zeneakadémia, Művészetek Palotája) mellett – mint- Így képzelte el a nemzetközi építész szakma ha a Városligetben a mitológiai Árkádia éledne újra – egyik fontos embere, Sou Fujimoto Budapest új zenei egy zenepavilon nő ki a talajból, új idők új nimfáival épületét. Fujimoto épületeiben a nyitott tér, az át- és pásztoraival, és mindenekelőtt Orfeuszaival! Talán láthatóság, a környezettel való harmónia a legfon- túlzottan költőinek tűnik ez a kép. Valójában azonban tosabb. Épületeiben a „bent” együtt él a „kint”-tel. a Zeneház lényege a zene varázsának megismertetése. Valószínűleg ezért is esett a választás 2013-ban épp Ez a vágy hozta létre az építészeti koncepciót, s az épí- rá, hogy abban évben az ő tervei alapján épüljön meg tészet tovább ihleti a belső, zenei tartalmat.

8 TERMÉSZET VILÁGA | 2018. JANUÁR ZENE – ÉPÍTÉSZET

Harmóniában a természettel: a Zene Háza bejárata

Miről is van szó? A Zeneház háromrétegű, zenei nyel- onális zenéjét, és ma is élő népzenéket mutatunk be, ven mondhatjuk azt is: három fő szólam helyezkedik népszerű pop műfajokat, és merész kísérleteket, avant- el egymáson. A földszint a vonzás tere. Az előtér és a két gárdot és kitaposott ösvényen járókat egyaránt műsor- kis hangversenyterem a benne zajló zenei történések- ra tűzünk. A Zeneház fedélzetének legénysége elfogu- kel teszi kíváncsivá azokat is, akik nem céltudatosan latlan lesz, mert a lényeg nem a sztárokon és az együt- jönnek zenét hallgatni. Hangverseny helyett inkább tesek nagyságán van, hanem azon a hatalmas élmé- úgy fogalmazhatunk, hogy ezekben a terekben közös- nyen, ami az Ember zenéjéből fakad. Olyan, nehezen ségi élmény jön létre, a zene beszél – hangokkal és a megfogható kérdésekre is választ keresünk, hogy mi szavak segítségével egyaránt. A muzsikusok megszólít- jellemezi a különböző kultúrákban élő emberek zenei ják a közönséget, amely maga is gyakran aktív szerepet tudatát, s nem utolsó sorban: létezik-e magyar zenei te- kap a zenélés folyamatában. hetség és habitus? Mit tud ez a kis ország hozzáadni a Kik zenélnek majd itt és kinek? Túlságosan általános népek nagy kórusához? A történelem – különösen az lenne rávágni, hogy mindenki mindenkinek, noha tu- utóbbi 100–150 évé azt mutatja, hogy sokat: Magyaror- lajdonképpen erről van szó, korra, földrajzi helyre, ne- szág zenei hangja erős. Tehát a Magyar Zene Házának veltetésre való megszorítás nélkül. Maguk a zenészek is erősnek kell lennie. sem mindig a hagyományos hangversenyezés felkent- A Zeneház missziója az, hogy élményként tegye ér- jei. Zenéljenek gyerekek is, mutassák meg tehetségü- zékelhetővé a zene és a zenélés jelentőségét Magyar- ket, csináljanak kedvet a zene tanulásához, és szere- országon, és az élményt minél szélesebb körben jut- peljenek amatőr zenészek is, akiknek elkötelezettsé- tassa el mindazokhoz, akik a zene élvezetével is szebb, ge, lelkesedése átragad azokra, akik egyelőre még csak tartalmasabb életre törekszenek. Kiemelt figyelemmel passzívan vesznek részt a zene misztériumában! A Ma- fordulunk a Zeneház koncepciójában a fiatalok felé; gyar Zene Háza a zenei mozgalmak útkereszteződése edukációs programjainkkal az iskolás fiatalok zenei szeretne lenni: a Magyarországon oly fontos kórus és „táplálékát” kívánjuk változatossá tenni, bemutatva népzenei kultúra, s nem utolsó sorban a széles körű ze- – a műfajt és stílust tekintve elfogulatlanul – a mi- neoktatás vívmányai, amelyeket évről évre a Virtuózok nőségi zene értékeit. A Zeneház a közoktatásban folyó tehetségkutató tévéműsor is elénk tár – mind jelenje- zenetanítás szellemi reformját szeretné előkészíteni, nek meg ebben az új kulturális központban! mintát adni tanároknak és diákoknak egyaránt az él- A Zeneház a zene sokszínűségéről, működésének, vezetes, sőt szórakoztató tanításhoz-tanuláshoz. Isko- befogadásának mikéntjéről szól. A szó szoros értelmé- lások csoportjait várja a Zeneház legfelső rétegében a ben a világ zenéjének adunk otthont: távoli és közeli világosodás tere, ahol a tanárokat és a diákokat a rend- országokét, nemzetekét, klasszikusokat és felfedezésre hagyó zenei élményekre készítjük fel, amelyeket aztán méltó kuriózumokat kínálunk, nagy kultúrák tradici- az épület más szintjein élhetnek át.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY | 149. ÉVF. 1. FÜZET 9 ZENE – ÉPÍTÉSZET

A zenei ismeretterjesztés új fejezete készülődik a Ze- ne történetét választottuk az 1957 és 1993 közötti izgal- neházban, ami épp Magyarországon mély hagyomány- mas korszakban. A felkészülés a Cseh Tamás Program ban gyökerezik – legalábbis, ami a tartalmat illeti. együttműködésével történik. Ami megújulásra szorul, az az ismeretterjesztés nyel- A föld alatti szint harmadik élményforrása kü- ve, kommunikációja. Ehhez ad teret Fujimoto épületé- lönös képződmény, egy hangdóm lesz. Az ötlet az nek föld alatti rétege, a varázstér, ahol a modern kiállí- 1970-es osakai világkiállítás egyik szenzációjából, az tástechnika eszközeivel – merjük állítani – a világon avantgárd zeneszerző, Karlheinz Stockhausen gömb egyedülálló zenei élményvilág tárul fel. A továbbiak- formájú auditóriumából indul ki, ahol a gömb kö- ban ezzel foglalkozunk. zepén helyet foglaló közönséget hangszórók cso- A Zeneház kiállítótere három részből áll. Középső ré- portjai vették körül, és az emberek gyakorlati- sze egyfajta zenei csodák palotája, ami a zenét befogadó lag benne ültek a zenében. A gömb akusztikai és és a zenét előidéző emberről, azaz mindenkori önma- technikai feltételeire több zeneszerző komponált

Az alapgesztus: nyitottság – a „kint” és a „bent” egysége gunkról szól, másrészt arról a folyamatról, ami a zene műveket, amelyeket a világkiállítás hat hónapja alatt – elsősorban az európai zene – történetét mutatja be több mint egymillió látogató hallgatott meg. A mi különböző korokban. Tehát az állandó kiállításon a hangdómunk szerényebb méretű lesz, de működési zene elemeivel való játékra és egy kiadós interaktív ze- elve a Stockhausen-féle koncepcióval rokon. A netörténeti sétára hívjuk a látogatót. Lesz a „varázstér- látogatók a kupola középpontjában foglalnak helyet, ben” időszaki kiállításoknak is helye. Ezeket olykor a Ze- és a bőven mért hangszórók, valamint a kupola ne Háza hozza létre, mintegy felnagyítva a zene átfogó belső héjára való vetítés jóvoltából a hangzó világ bemutatásának egyes részleteit, illetve helyet ad a ma- közvetlen vonzáskörébe kerülnek, például fedezhetik napság divatos és csodált nagy utazó kiállításoknak. a különböző tájak természethangjait, nagy zenei Míg az állandó kiállítás tematikája elsősorban az eu- együttesek hangzását, filmzenék összetevőit, és így rópai klasszikus zenét, a magyar zenét és a népze- tovább. nét hangsúlyozza, az időszaki kiállítások inkább a A továbbiakban az állandó kiállítás koncepcióján könnyűzene területeit részesítik előnyben. Első terve- keresztül kíséreljük megéreztetni a Zene Háza új él- zett időszaki kiállításunk témájaként a magyar popze- ményvilágát. A történelem térré válik, a zene időbeli-

10 TERMÉSZET VILÁGA | 2018. JANUÁR ZENE – ÉPÍTÉSZET sége és a látvány pillanatnyi impulzusai között külö- ján, felszakítva ősi népzenék, köztük a magyar népze- nös, már-már drámai feszültség keletkezik. Próbáljuk ne archaikus rétegeit. A vallás és a zene születése egy meg elképzelni az időutazást! tőről fakad. Mint Dante az „emberélet útjának felén”, mi is egy A kiállításon mindez drámai fordulatként élhető át: „nagy, sötétlő erdőbe” vezetjük a kiállítás kezdetén a látogató az ősi, kaotikus természetből, az olykor po- a látogatót. Azt akarjuk ugyanis megéreztetni, hogy koli, olykor paradicsomi víziók felkavaró hangulatá- a zene születése misztikus körülmények között tör- ból egy szimbolikus szentélytérbe lép be, ahol külön- tént. A természetre hosszú évezredek folyamán egy- böző világvallások zenéjéből jellegzetes hangzó effek- re inkább rácsodálkozó embert a hegyek, a tenger, az tusok, dallamtöredékek keverednek áhítatot árasztó őserdő, a sivatag félelmetes távlatai és ijesztő hangjai művek alig felismerhető, inkább valahol a hangzás vették körül. Ezt az élményt akarjuk a látogató felé mélyén érzékelhető részleteivel. A meditatív élményt közvetíteni. Azaz, fényekkel és árnyakkal, hangfestés- vallások vizuális jelképei kísérik. Még mindig az idő fe- sel, akusztikai trükkökkel érzékeltetjük az ősállapot lett lebegünk, átvéve az isteni szféra rezgéseit. kiszolgáltatottságát és az ebből fakadó vágyat, hogy Kilépve a szentélyből, a gregorián ének kódexkapuja a biztonságot kereső ember kapcsolatot teremtsen magasodik előttünk. A kapu üzenete: a „szentélyhan- a transzcendens erőkkel. Természeti neszek, zörejek gulat” (vallás, hit) lefordítása a művészetekre (a kódex a (vízesés, csobogás, égzengés, vulkánkitörés, szélzúgás) képzőművészetet és a zenét egyaránt magába foglalja), a váltakoznak ősi zenei gesztusokkal. Olyan érzésünk mérhető időben (tudjuk, mikor keletkezett) és a konkrét lesz, mintha egy hangeffektusokból szőtt szőnyegen térben (általában azt is tudjuk, hol keletkezett). Megjele- járnánk. Egyes hangzásokat mi magunk idézhetünk nik a zene (gregorián) mint az egyházi (állam)szervezet elő. Ebben a káoszban kereste az ember félelme ellen- hivatalos liturgiájának kanonizált eszköze. Ezzel egy- szerét, a zenét. Emberi zenéről akkor beszélhetünk, ben a földrajzi térbe is belépünk: Európa térképén fel- amikor az ember a hangok nyelvén fordult a termé- sejlik Szent István Magyarországa. A dokumentált ma- szetfeletti világ felé, és megidézett valamit, aminek a gyar zenetörténet időszámítása is ide vezethető vissza. létrehozása megnyugtatta és bizakodóvá tette. Sámá- A gregorián kapuja olyan gótikus katedrálisra nokat is segítségül hívunk, természeti népek körében emlékeztető térbe vezet, ahol újabb drámai élmény végzett gyűjtések kép- és hangdokumentumai alap- éri a látogatót: az egyszólamú gregorián dallamhoz

Az állandó zenetörténeti kiállítás koncepciójának vázlata

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY | 149. ÉVF. 1. FÜZET 11 ZENE – ÉPÍTÉSZET más szólamok társulnak. Megjelenik az európai ze- tív szinten is meglévő) szenvedését, örömét, egyszó- ne egyik legnagyobb vívmánya: a polifónia. A hangok val a halandók érzéseit akarta kifejezni. Ennek érde- szabályozott együtt hangzása a zene egyre pontosabb kében újra felfedezték a görög mitológiát, és a XVI. lejegyzését igényli. A kotta a zene kódja – legalább század végének „modern” művésze a nagyon is em- ezer éve. Nélküle nem tudnánk elmesélni az európai beri mitológiai hősök maszkja mögé bújt. Orfeusz zene történetét. A középkor történései, változásai na- alakja volt az egyik legkedveltebb: a dalnok lantosé, gyon lassúak voltak. A kottaírás és a többszólamú- aki kétszer veszítette el fiatal feleségét, és még a pok- ság hozzávetőleg a gregorián első 700–800 éve után lot is megjárta miatta, ahová csodálatos művészete jelent meg. Ahogyan a keresztény egyház, a zenei is erejével nyert bebocsátást. A zene a korábbihoz ké- pest jóval szertelenebbé vált, a szertelenségből ki- alakuló rendszer új szabályokat szült, s közben új korszaka kezdődött: a barokk, amely ekkor, a XVI– XVII. század fordulóján, Itáliában, mindenekelőtt a hangszerkíséretes, többnyire egyszólamú ének mű- fajaiban öltött testet. Itt ringott az opera bölcsője is, amely az európai zenetörténet hasonlóan korsza- kalkotó, drámai élménye, mint a többszólamúság megjelenése a XII. században. Mi is történt ekkor? A többszólamú zene elit kultú- rája a reneszánsz többszólamúság csúcsára, Giovan- ni Pierluigi da Palestrina zenéjéhez vezet. Palestrina olyan zseni volt, akinek a tökéletes, „isteni” művésze- tét a politika (ellenreformáció, Tridenti zsinat) ar- ra használta, hogy ezzel a szinte bűnös szépségű ze- nével visszacsalogassa a nyáj eltévelyedett tagjait (a protestánsokat), illetve megakadályozza, hogy még többen lépjenek át a renegátok táborába. Ennél töké- letesebb, csiszoltabb és bonyolultabb zenét már nem Hangdóm: a hangok planetáriuma lehetett írni. Palestrinánál nincs szenvedés, de még a szomorúság is gyönyörű, artisztikus játékban válik érezhetővé. Ilyen előzmények után lép színre Orfeusz. örökkévaló. A XII. századtól a korábbi évszázadok- A görög dráma, a görög mitológia és azon belül az ön- hoz képest felgyorsul a zenetörténet ritmusa, de még magát zenéjén keresztül kifejező, magányos, zenész mindig óvatos változások, alakváltások jellemzik. A alakja. Rajta keresztül válik elsődlegesen fontossá a zene többé nem népzenei burjánzással tölti ki Euró- lélek rezdüléseinek és az élet drámai pillanatainak pa kertjét; megjelennek az első zseniális „kertészek”, zenei ábrázolása. akiknek már ismerjük a nevét, akik formát, stílust és Az ellentétet vizuális értelemben, ismét Dante technikát kölcsönöznek a zeneműnek: a XIV. század- nagy látomását segítségül hívva, a „paradiso” (Pa- tól a zene sorsát zeneszerzők veszik kezükbe. A láto- lestrina „isteni” művészete) és az „inferno” (Monte- gató közvetlenül éli át mindezt, haladva a többszó- verdi szívbe markoló zenéje) kontrasztjában ábrá- lamúság oszlopcsarnokában, egyre dúsabb, bonyo- zoljuk. Az eddig leírtakból is látszik, hogy a zenetör- lultabb zenét hall, egyre több szerzetes jelenik meg téneti séta célja nem a teljes zenetörténet mindenre körülötte a virtuális térben, a zene egyre csiszoltab- kiterjedő bemutatása, hanem azoknak a drámai pil- ban és gyönyörteljesebben szólítja meg és dicsőíti a lanatoknak az érzékeltetése installációval, vetítés- Teremtőt. sel, kiterjesztett valósággal, amelyek olyan fordula- A katolikus egyház zenéjének hosszú, fontolva ha- tot hoztak az európai és a magyar zenébe, ami bevé- ladó története után a „katedrális” meghasad. Nem- sődik a témával csak most ismerkedő látogatóban is, csak azért hasad meg, mert a keresztény egyházon aki úgy érzi majd magát, mintha maga is egy dráma belül szakadás történik (reformáció, majd ellenre- szereplője lenne, miközben zenetörténeti vándorlá- formáció), hanem azért is, mert jött egy generáció, sai során csodás élményekbe keveredik. E koncepció amely a zenében az ember individuális (ám kollek- szellemében osztjuk élménykörökre a zenetörténet

12 TERMÉSZET VILÁGA | 2018. JANUÁR ZENE – ÉPÍTÉSZET bemutatását. Persze azokra is gondolunk, akik mé- zenei nyelv uralt, mégis szinte minden városnak és lyebb ismeretekre vágynak. A kiállításba tervezünk főúri rezidenciának megvolt a sajátos zenei mikrok- olyan elmélyedésre alkalmas sarkokat, ahol inter- límája, ami egyedivé tette a hálózatba rendeződő he- aktív módon lehet előhívni a tudást, egyes témák lyi központokat. részletezésével, elsősorban a magyar zenetörténetre Európa zenei terepasztalán utazgatva Eszterházá- vonatkozó asszociációkkal – kinek mennyit enged ra is eljutunk (Mozarttal ellentétben, aki sohasem járt ideje és érdeklődése. ott), és modern kiállítástechnikai eszközeink jóvoltá- A következő fontos állomás Johann Sebastian Bach, ból megismerhetjük a kastélyt, amely oly nagy szere- sőt: B.A.C.H., így, betűkre bontva, mert e név minden pet játszott a magyarországi és – Haydn mester révén betűje egyben zenei hang is. Bachnál az a fantaszti- – az egyetemes zenetörténetben egyaránt. Játékok vár- kus és egyedülálló, hogy ő mindazt integrálta, ami a nak bennünket ebben a kulturális kéjlakban: leülhe- gregoriántól a maga koráig, a XVIII. századig történt. tünk például vonósnégyest játszani rögtönzött part- Átfogó az életműve földrajzi értelemben is, mert bár nereinkkel, és még egy sor más, gáláns, udvari élmény szűkebb pátriájából, Szászországból nemigen moz- vár ránk. dult ki, mégis komponált olasz és francia modorban Az önmagában gyönyörködő, kifinomult, a szüle- egyaránt, sőt mindezt egyesítette a saját német pro- tési előjogok révén kiváltságos társadalmi rétegek testáns hagyományaival. Élete folyamán többféle egy- szórakoztatásában virágzó XVIII. századi zenei világ házi és néhány évig világi szolgálatban volt, így hát után a drámai élmény a társadalom fölé emelkedő – az opera kivételével, mert arra nem nyílt módja – magányos, titokzatos, el- és felérhetetlen, betegségé- kora valamennyi műfajában alkotott orgonistaként, ben (süketség) megerősödött, újkori „sámán”, Beetho- kántorként, udvari muzsikusként. Meghatározó volt ven megjelenése. Beethovennek tetszett Kant híres számára a lutheránus (evangélikus) zenei és szellemi mondása: „Felettem a csillagos ég, bennem az erköl- tradíció, amely a Bibliához vezette vissza a híveket. csi világrend” – fel is jegyezte magának. A kastélyok Bach egyházi zenéje az Írás döbbenetes erejű zenei után tehát a Beethoven-bolygó következik. Beetho- megjelenítéseként is felfogható. ven „fejébe” lépünk be képzeletben, és megpróbáljuk Bach tehát megkerülhetetlen, és a kiállításon fi- azokat a zenéket hallani belülről, amit ő hallhatott, zikai értelemben sem lehet majd megkerülni, mert korban előre haladva egyre inkább kizárva a külvilág egy meglehetősen termetes, orgonajellegű installáció zaját. A látogatónak meg kell éreznie, hogy Beetho- zárja el a látogató elől az utat. Bachnál el kell időzni. Az vennel új időszámítás kezdődött a zenében. Itt ke- orgona csak látszólag az, valójában megannyi lehető- vés vizuális ingert tervezünk: körülöttünk zene, zene, ség azoknak a műfajoknak és stílusoknak a megisme- zene. Beethoven küzdés-zenéi, zenei forradalmának résére, meghallgatására, amelyek Bach több mint ezer erős gesztusai, emberiséget átfogó ódái és azok a koz- kompozíciójában öltenek testet. Billentyűk, pedálok, mikus – a romantikus zeneesztéta-generáció által ta- regiszterek érintésével hívjuk elő Bach zenei gon- lálóan „csillag-zenének” nevezett – késői hangvíziói, dolatait. Bach géniusza kimeríthetetlen és felfogha- amelyeknél különösebb, eredetibb és megejtőbb ze- tatlan. A látogatónak azt kell éreznie, mintha az égő nét senki sem írt. csipkebokorban rejtőző istennel találkozna. Annál Merre vezet utunk tovább? Beethoven központi alak- nagyobb a kontraszt, amikor a Bach-orgonából kilép- ja lett a XIX. századnak: valamennyi jelentős zene- ve beülünk egy postakocsiba... szerző belőle indult ki, valamennyien az ő újításait, ...egy postakocsiba, amellyel nekivágunk Euró- üzeneteit járták körül, mintha egy képzeletbeli spirál pának, ahogyan Mozart tette gyerekkorában. Ő ki- vonalán haladtak volna tovább, előre, vagy tán felfelé sebb-nagyobb megszakításokkal tíz évig utazott, azaz is, de a spirál központjában mindig ott volt Beethoven rövid életének egyharmadát töltötte úton, postako- zenéje. Egyike a legnagyobb Beethoven-hívőknek Liszt csin zötyögve Európa úttalan útjain. Utazásain ke- Ferenc, aki már gyerekkorában Beethoven arcmását resztül mi is felfedezzük a XVIII. századi zene legfon- nézegette zongorája fölött, s bár a híres jelenet, mi- tosabb központjait, Londont, Párizst, Berlint, Nápolyt, szerint Beethoven Bécsben egy koncert után homlo- Velencét, kisebb városokat és persze Bécset, ami Mo- kon csókolta a csodagyerek zongoristát, nem nyert zart második otthonává vált élete utolsó tíz évében. bizonyítást, a jelkép mégis igaz: Liszt egy életen át Ennek az élménykörnek az „Ezerszínű Európa” címet Beethoven szellemi örökségét szolgálta és vitte tovább adtuk, azt érzékeltetve, hogy hihetetlenül színes és – talán a legnagyobb odaadással valamennyi jelentős sokféle lett akkoriban a zenei élet, amelyet általános kortársa közül.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY | 149. ÉVF. 1. FÜZET 13 ZENE – ÉPÍTÉSZET

Liszt – Beethovenhez hasonlóan – ugyancsak kö- korabeli Pest-Budán, majd Budapesten, ahol zenei in- zéppontban állt, elsősorban csodálatos, „orfeuszi” tézményeink csodálatos épületei, épp az ő hatására, előadóművészi képessége és hatása miatt. Ő volt az el- ezekben az évtizedekben nőttek ki a poros pesti föld- ső szupersztár, akit zongorázásával ismert meg egész ből (Pesti Vigadó, Régi Zeneakadémia, Operaház). Európa. De nála a virtuóz fogalma kibővül, mert nem- Az Erkel-szentélyből kilépve, a sokarcú XX. szá- csak előadói készségével kápráztatta el a közönséget, zad küszöbén útelágazáshoz érünk. Ezen a ponton hanem hangszerén keresztül prófétaként fordult fe- ugyanis meghasad a kép: a XX. században önmagá- lé. Zenéjével és zenélésével arra törekedett, hogy a ban annyi minden történt, mint szinte az egész ad- koncertteremből szentélyt varázsoljon. Zongoráján digi zenetörténetben. Ez részben azért volt így, mert megszólaltatta korábbi generációk zenéjét, kortársai valamennyi zeneszerzőt hatalmába kerítette a zene jelentős, népszerű vagy éppen felfedezésre méltó al- megújításának szándéka, tehát felerősödött a zene- kotásait és – merész újításai révén – a jövő zenéjét szerzők avantgárd attitűdje. Másrészt a XX. század a egyaránt. Ő ismertette meg a nagyközönséget zongo- tömegek százada: mélyről jövő, széles társadalmi ré- raátirataiban Beethoven szimfóniáival, Schubert da- tegek kerültek a felszínre, váltak zenefogyasztóvá és laival, kortárs operákkal, népszerűsítette Berlioz mo- zene által manipulálhatóvá. A hanghordozók techni- dern szimfonikus műveit, Wagner zenedrámáinak él- kai fejlődése, a táncdivatok felgyorsult váltakozása, harcosa lett, felfedezte a XIX. század rendkívül eredeti a jazz, a filmzene, később a pop és a rockzene megje- orosz zeneszerzői iskoláját, és egy sor nemzeti zenét lenése a korábbi évszázadokéhoz képest hihetetlen szólaltatott meg zongoráján – mindenekelőtt hazá- mértékben szélesítette ki a zenében aktívan és passzí- jáét, a magyarét! van résztvevők körét. A tömegek mozgására a század A zongorázó Liszt Ferencet a kiállításon egy, az szégyenletes politikai mozgalmai (fasizmus, kommu- utazást jelképező panoráma-koncerttérben hallgat- nizmus) is felfigyeltek: a tömegek szájába harsány juk, miközben látjuk azokat a kapcsolatokat, amelyek indulókat, tömegdalokat adtak, amelyekkel arctalan Lisztet kortársaihoz kötötték. Azaz Liszt zongorája masszává akarták gyúrni a színes emberi kavalkádot. felidézi számunkra a XIX. század zenetörténetét. E „lebutított” énekek kiheverhetetlen katasztrófák Az élmény tehát ez esetben kifelé hat: mintha Liszt félelmetesen groteszk kísérőzenéjévé váltak. Berlin ablakokat nyitna a zenei világra a nagy romantikus és Moszkva... A másik oldalon: Liverpool (Beatles) és zeneszerző egyéniségek izgalmas korszakában. A hazai Woodstock (1968). Tömegek itt is, ott is – de micsoda látogató meg büszkén dőlhet hátra a zsöllyében, mert különbség! egy magát állhatatosan magyarnak valló, hatalmas És mi lett a „komoly” zenével? Az avantgárd muzsikus lépett a kiállításnak ezen a pontján az euró- magára maradt? A válasz részben az, hogy igen, pai zene színpadára – főszereplőként. a klasszikus fogantatású zene (amit egyszerűsítve Erősödik a nemzeti érzés... Sétánk következő él- komolyzenének nevezünk) a tömegek zenéjéhez ménykörén a magyar zene pátriárkájánál, Erkel Ferenc- képest a kevesek zenéje lett, és mind a mai napig nél teszünk tisztelgő látogatást. Azt kell itt átélnünk, az is maradt. De az érték felismerése, megértése aminek a szellemében ez a magányos, zárkózott, itt- és megőrzése rendkívüli fontosságú, különösen hon maradt géniusz a teljes életművét és tevékenysé- nekünk, magyaroknak, ugyanis épp a XX. századi gét állította: „Hazám, hazám, te mindenem...” Ennek avantgárd áramlatában bontotta ki hajójának a résznek olyan megható és meghitt hangulatúnak vitorláját Bartók Béla és Kodály Zoltán. kell lennie, mint a Himnusznak. Erkel vállalta a ma- Bartók és Kodály – természetesen – nagy hangsúlyt gyar zenei „ugar” feltörését, hogy legyen közösségi éne- kap a Magyar Zene Házában a kiállítás térkoncepciója künk, legyenek nemzeti operáink, operaházunk, önál- szempontjából is, ugyanis ők ketten nem a zenetörté- ló szimfonikus nagyzenekarunk, középszintű és fel- net ellipszis alakú pályáján találhatók majd, hanem sőoktatási zenei képzésünk. Egy magyar zenei szent- a kiállítás magját képező epicentrumban. Erről a kö- ről van tehát szó, aki alapított, építkezett, szolgált. A zépső részről már esett szó vázlatos áttekintésünk kiállításnak ezt a részét egyfajta Erkel-emlékhelyként elején: ez az, amit zenei csodák palotájának nevez- képzeljük el, idealizált, romantikus módon, a kor szel- tünk. Egy olyan zárt teret képzelünk el, amely a zene lemében. Éreztetni kívánjuk a magyar zenének azokat elemeiről (a hang magasságáról, színéről, időtarta- a megnyilvánulásait is, amelyek Erkelt körülvették és máról, azaz ritmusáról), hallásunkról, zenei tehetsé- inspirálták (népszínmű, magyar nóta, cigányzene, ver- günkről, az éneklés és a hangszeres muzsikálás médi- bunkos, csárdás), és teszünk egy képzeletbeli sétát is a umairól, egyszóval az emberről és zenéjéről szól. Ebbe

14 TERMÉSZET VILÁGA | 2018. JANUÁR ZENE – ÉPÍTÉSZET a zenei anyanyelv is beletartozik, ezért a zene alape- Megfoghatóvá tesszük, miként alakul át a népzenei él- lemei között a népzene is hangsúlyos helyet foglal el. mény zeneszerzői nyelvvé, és a műveket olyan megvi- Egyébként a népzenei asszociációk az egész kiállítást lágításba helyezzük, ami rádöbbent mindenkit két pá- végigkísérik, mert Kodály szellemében a népzenét egy- ratlan életút karizmatikus üzenetére. ben zenetörténeti dokumentumként kezeljük. Kodály és különösen Bartók a XX. századi avant- Bartók és Kodály bemutatása tehát jó helyen van a gárd zenének is jelentős mesterei, műveik az új zenei zene forrásai és ősi elemeinek szomszédságában, mi- törekvések legfontosabb dokumentumai közé tartoz- vel ők a népzenével egy olyan érintetlen kultúrát fe- nak. Modernségük nem független azoktól a század- deztek fel, amely magyarságunknak zenei identitást fordulós zeneszerzőktől, akiket a XX. század másik út- és öntudatot kölcsönzött. Bartók az egyetemes zene- ján látogatunk meg. Debussyt és Ravelt a franciák kö- zül, Schönberget, Berget és Webernt – az új bécsi iskola nagy alakjait, Stravinskyt az orosz gyökereken nyugvó nemzetközi vi- lága miatt. Megannyi érdekes, remekmű- vekben megtestesülő kísérlet a zene új fejezetének megteremtésére. A XX. szá- zad folyamán a zene fejlesztése többek- nél filozófiai kérdéssé vált. Olyan kom- pozíciók születtek, amelyek laborokban, elektronikus zenei stúdiókban készül- tek (Karlheinz Stockhausen, Ligeti György), vagy visszatértek az ember és a termé- szet találkozásának ősi élményéhez (John Cage), vagy éppen a hangok új rendje is- ten megszólítása érdekében jött létre (Olivier Messiaen). Ezt a fajta kutató szelle- mű zenét egy, a kiállítás felett lebegő zep- pelinben tanulmányozhatjuk, érzékeltet- ve a dolog sci-fi jellegét. Egyébként az avantgárd is folyamatosan megújult: zep- pelinünk orra már inkább űrhajóra fogja emlékeztetni a látogatókat... A század különböző, sőt ellentétes zenei útjai egy olyan nyílt térre vezetnek, amely mai zenefogyasztásunkat jelképezi. Egy ze- nei „Time Square”-re érünk, ahol monitorok és fejhallgatók erdejében minden megtalál- Az európai zenetörténet vívmánya: ható: Mozart, Bach, Madonna, David Bowie, a vokális többszólamú zene élménye Morricone, jazz, gregorián – tehát mindaz, amit kiállítá- sunk sebes sodrású folyója fölvetett és magával hordott. történetben játszott súlyosabb szerepet, Kodály a zene S ami nincs a földön, az fönt van a „felhőben” – a terve- pozitív társadalmi hatásainak és megfelelő oktatásá- ink szerint minden letölthető, kiválasztható, bármikor nak létrehozásában. Kodály individuális művészetével meghallgatható, hazavihető... Sőt, előre gyártott zenei pa- is zenei, pedagógiai mozgalmak jelentős vezére volt, nelekkel akár komponálni is lehet. De mit? Egy új káosz Bartók a belső hangra figyelve hozott létre a paraszti kellős közepére érünk zenetörténeti sétánk végén, olyan közösség és a természet népi élményeiből csak rá jel- zenei sokszínűségbe, amelyet – kényelmi szempontjain- lemző, egyéni, a legnagyobbakhoz mérhető művésze- kat követve – mi magunk hoztunk létre. Elveszünk ben- tet. Kodálynál őrtüzek gyúlnak, Bartóknál messzire ne, vagy úrrá leszünk rajta? Erre keresünk, és reményeink fénylő világító torony magasodik. Ezt a képet kíván- szerint adunk is választ a kiállítással és a Magyar Zene juk felidézni abban az élménykörben, amely Bartók- Háza tartalmának koncepciójával. hoz és Kodályhoz viszi közelebb a kiállítás látogatóit. BATTA ANDRÁS

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY | 149. ÉVF. 1. FÜZET 15 ÖKOLÓGIA ELŐSZÓ SOROZATUNKHOZ

Haeckel nyomán, 150 éve használjuk az ökológia kifeje- rést cikkírásra, akik az ökológia hagyományosabb te- zést annak a tudománynak a megnevezésére, amely az rületeinek kiváló művelése mellett jelentősen hozzá- élőlények együttélésével és környezetükhöz fűződő vi- járulnak a diszciplináris határok feszegetéséhez is. szonyukkal foglalkozik. Sok idő telt el azóta, hogy a de- A szerzők közül nem egy külföldi intézetben kutat, rék viktoriánus természetbúvárok bejárták a Föld min- de ezt lassan talán megszokjuk. Ez nem pusztán a den zegét-zugát, és ami csak mozgott, azt feltűzték, lep- kelet-európai agyelszívás eredménye: az ökológiai réselték, alkoholba vagy ketrecbe tették. A növények és kutatás egyre gyakrabban ível át országokon, egy- az állatok tanulmányozásától, valamint a szárazföldi, re kevésbé lokális, egyre nagyobb mértékben folyik tengeri és édesvízi élőhelyek szisztematikus áttekinté- változatos összetételű műhelyekben. Az ökológia sétől mára eljutottunk a bioinformatika széleskörű al- integratív és egyre inkább befogadó tudomány, így kalmazásáig, a matematikai modellek rutinszerű hasz- sorozatunk naprakész és tudományos értelemben nálatáig és a legkülönbözőbb interdiszciplináris kuta- is rendkívül modern ismeretanyagot adhat át az ol- tások erősödéséig. Az ökológust ma már komolyan ve- vasónak. Izgalmas lesz persze az írásokat újraolvas- szi a mérnök, a fizikus és talán még a matematikus is. A ni majd 100 év múlva, és látni, mely területek váltak politikus persze még hezitál. akkorra a tankönyvi ismeretanyag részévé és melyek Most induló cikksorozatunk áttekinti az ökológia számítanak majd még mindig „zsákutcának”. Az Ol- tudományának diverz, más tudományterületekkel vasónak kellemes szórakozást kívánunk, és reméljük, összefonódó tematikáját. A peremterületeken baran- kellemesen összezavarjuk gondolatait a hagyományo- golva körbejárjuk a témát, ezúttal a leginkább klasszi- san berögzült tudományterületekkel és kategóriákkal kusnak tekinthető területek mellőzésével. A legjobb kapcsolatban. hazai szakértők közül elsősorban azok kaptak felké- J. F. „Nemzetközi szinten is élvonalbeli a magyar ökológia”

BESZÉLGETÉS BÁLDI ANDRÁSSAL, AZ MTA ÖKOLÓGIAI KUTATÓKÖZPONT VEZETŐJÉVEL

– Manapság igen nehéz vezetőt találni néhány kutatóintézet extrém kimenete lett az MTA ÖK főigazgatói pozíciója. élére. Vajon miért? Te miért vállaltad az Ökológiai Kutatóköz- Minden nap ötször megbánom, hogy elvállaltam a fel- pont irányítását? Nehéz döntés volt? Nem bántad meg? adatot, de végül is csak egy kiugróan izgalmas és kihí- – A kutatóintézmények vezetéséhez kutatók szük- vást jelentő feladatról van szó, amely során a szélesebb ségesek. A kutatók pedig alapvetően a saját kutatási szakterületemet nemzeti és nemzetközi szinten is me- témájuk „ölelésében” érzik jól magukat. Persze ez az nedzselni, támogatni tudom. elefántcsonttorony-kutatás már eléggé idejét múlt, – Mi a véleményed arról, hogy az MTA kutatóhálóza- egy kutatónak a nemzetközi előadótermekben, a pro- tában alig vannak külföldi kutatók? Ennek mi az oka? jektirodákban és a döntéshozók között is otthonosan Szerinted érdemes lenne több külföldit idecsábítani? kell mozognia. És, ha kutatásainak még hatása lenne a – Nagyon nagy hiányosság ez, ami a nemzetkö- tudományon túl a való világban is, az lenne az igazán zi szinten való otthonos mozgást is akadályozza. jó. Ehhez a minisztériumokban, hivatalokban, az Euró- Nyilván másként beszélnek angolul ott, ahol ez a pai Uniós és nemzetközi szakpolitikai porondon is je- napi munkanyelv, mint ahol nem. Másrészt a bel- len kell lennie. Ez a kutatásra alapozó, de attól sokfelé terjesség ellen dolgozna, növelné a versenyt, új öt- divergáló aktivitás nem idegen tőlem, aminek eléggé letek, elképzelések jelennének meg. Fő akadálya,

16 TERMÉSZET VILÁGA | 2018. JANUÁR ÖKOLÓGIA hogy a magyar fizetésekre nem jön ide szinte senki. nyezettel foglalkozó ökológus, geográfus, közgazdász, Többször voltam egy bécsi akadémiai intézetben, ahol a szociológus stb. kutatók is részt vesznek. A Millennium fele stáb nem osztrák volt. Idehaza ez még várat magára. Ecosystem Assessment-ben, a Föld környezeti állapo- – Az ökológia hagyományosan „puha“ tudománynak tát felmérő 2005-ben megjelent nagy felmérésben egy tűnik, pedig sok területen egyre „keményedik“. Statisztika, magyar sem vett részt, a most folyó munkákban azon- matematikai modellek és számítógépes szimulációk segí- ban, az IPBES (Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgálta- tik a kutatást. Nálunk hogyan áll a helyzet? tás Kormányközi Platform) égisze alatt viszont népes – A hazai ökológiai kutatás szerencsére túllépett magyar csapatot üdvözölhetünk. már a hagyományos értelemben vett megközelítésen. – Emlékszel még az internet előtti időszakra? Mi az, ami Nagyon jók vagyunk a viselkedésökológiában, a sta- esetleg akkor volt jobb? tisztikai elemzésekben, a modellezésben, a kísérletes – Megfontoltabb, kevésbé kapkodós időszak volt a munkákban, és egyre több a nagyobb léptékű terepi net és általában a számítógépek előtti élet. Most ös�- kísérletezés is az erdőkezelés vagy klímaváltozás-ku- szevissza csapkodom az iPad-et a repülőn, majd ott- tatás területén stb. Egyre nő az ún. „Nature-indexes” hon elolvasom, helyesírás ellenőrzővel javítom, amit vagy egyéb vezető lapokban megfogalmaztam. Régen tudni kel- (Science, Nature, Nature Com- lett, mit akarok leírni, átgondolni a munications, Ecology Letters mondatokat, és pontosan bepötyög- stb.) megjelent magyar szerzős ni azt az írógépbe. Itt egy elütés is cikkek száma. Nem csak szel- „végzetes” lehetett, igaz, szerencsé- lemileg és kísérleti téren „ke- re ezekbe a történelmi problémák- ményedett”, lett nemzetközi ba csak egyszer, a TDK-dolgozatom- szinten is élvonalbeli a magyar nál futottam bele. Az emberi kap- ökológia, hanem ennek szak- csolatokra is rányomja a bélyegét politikába, természetvédelmi a sebesség – amíg postán mentek alkalmazásában is. a levelek, lassabb volt a világ. Jobb – Milyen a hazai ökológia vagy rosszabb? Inkább csak más. De, kapcsolata a döntéshozókkal, az hogy az ökológiára térjek, mindaz ipari szereplőkkel, a civil szerve- a számítási, elemzési és oktatási le- zetekkel? Miben kellene javítani, hetőség, ami lehetővé vált, minden- és mire lehetünk büszkék? képpen hasznára van a tudomány – A kapcsolatokat itthon a haladásának. személyes ismeretségek do- – Mit mondanál egy gimnazistá- minálják. Kis ország vagyunk, nak, aki pályaválasztás előtt áll. Men- Szeretnénk az ökológia, az ökoszisztéma nem sok szereplő érintett az jen ökológusnak? kifejezést eredeti értelmében megtartani ökológiában. Ugyanakkor az – Megkérdezném tőle, hogy sze- MTA Ökológiai Kutatóközpont, reti-e az élővilágot? Szeret-e terepre mint három intézetet is egyesítő nagy intézmény, óha- menni? Meg akarja-e ismerni, érteni mindazt, amit lát tatlanul felkerül a nem tudományos szereplők tér- a természetben? Ha ezekre igennel válaszol, azt mon- képére is. Amire büszke vagyok, az legalább két olyan danám: irány az ökológia! Ismerd meg az élővilágot, kapcsolat, vagy inkább irány elindítása, melyekben tarts otthon állatokat, járj ki szemlélődni a természet- személyesen is érintett vagyok. Az egyik a döntésho- be, olvass az élővilágról szóló munkákat – azaz merülj zatalt elvileg támogató elemzések elindítása, például el az élővilág szépségeinek mérhetetlen tengerében! annak felmérése, hogy melyek a legfontosabb termé- – A hazai ökológiai kutatás felívelőben van. Mire lehe- szetvédelemhez kapcsolódó kutatási kérdések, de em- tünk a legbüszkébbek és hol van még a legtöbb teendő? líthetném a most folyó környezeti jövőkutatás projek- – Büszkék arra lehetünk, hogy a magas szintű nem- tünket is a Corvinus Egyetemmel történő együttmű- zetközi lapokban való publikálás a mindennapi rutin ködésben. Ezekkel a programokkal olyan stabil tám- része lett. Amiben még le vagyunk maradva az, hogy pontot tudunk nyújtani a döntéshozóknak, amelyekre ezekben a cikkekben még nem mindig mi vagyunk számos döntést alapozni lehet. A másik, a magyar ku- meghatározó szerzők, és hogy a nemzetközi nagy pá- tatói részvétel az Európai Uniós és globális szakpoli- lyázatokban a partneri szerepből még nem teljesen tikában, amiben nemcsak ökológusok, hanem a kör- nőttünk ki.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY | 149. ÉVF. 1. FÜZET 17 ÖKOLÓGIA

– Manapság igen sok helyen használják az ökológia kifejezést, sokszor igen furcsa összefüggésekben is. Kell, hogy ez zavarja az ökológusokat? – Valóban, például az ökológia, az ökoszisztéma, a populáció kifejezések olyan környezetben is haszná- latba kerültek, amelyek még csak köszönő viszony- ban sincsenek a természettel, az élővilággal. A „corpo- rate ecosystem” kifejezésre a kereső 37 millió találatot adott. Mi ökológusok persze szeretnénk a kifejezést eredeti értelemében megtartani. – Most papírokat írsz alá egész nap. Ez beosztásodnál fogva érthető is. Azért, gondolom, néha még szívesen ki- mennél a terepre, nem? – Talán a legfájóbb veszteség, hogy a csoportom- mal, a fiatalokkal a napi munkakapcsolat megszakadt. Nem jó ez senkinek. Terepre szinte sosem jutok ki. Az viszont igaz, hogy a limitált kutatásra szánt idő miatt csak a vezető lapokban követem a tudomány alakulá- sát, így, ha kényszerből is, de nagyobb ívű a rálátásom, mint a részletekkel valóban foglalkozóknak. – Mindannyian mellőznénk a bürokráciát, de senki sem Kolumbiában számos aktív vulkán emelkedik, bár azok tudja még csak érdemben sem csökkenteni. Látsz reményt általában kevessé ismertek a világ előtt. Ennek oka rész- bármire ezen a téren? ben az, hogy kitöréseok kevéssé voltak drámai, mint – Alapvető félreértés azt hinni, hogy ez a döntés az más, Andok-beli vulkánokéi kitörése, vagy csak éppen Ökológiai Kutatóközponton, vagy akár az Akadémi- az elmúlt évtizedek zavaros eseményei zárták el azo- án múlna. Szabályok és rendeletek felmérhetetlen se- kat a világ szeme elől. Kolumbia vulkánjai mind a Kö- rege zúdul ránk, nem mérlegelhető vagy eldönthető, zépső-Kordillerák hegyláncában húzódnak meg, leg- hogy mit akarok és mit nem. Mindnek meg kell felelni. többjük jóval 3000 méter feletti magassággal. A legna- Ezek zöme ráadásul szokásos hivatalnokintézményre gyobbak és legmagasabbak vulkánok hóval fedettek, és van szabva, így eleve nehéz a kutatói szabadság alkot- a Föld leginkább laharokat produkálni képes vulkánjai, mányban is rögzített jogával összhangba hozni. igen komoly vulkáni katasztrófaforrásként szolgálva. AZ INTERJÚT KÉSZÍTETTE: JORDÁN FERENC Kolumbia geológiáját meghatározza a terület külön- leges lemeztektonikai helyzete. Területének jelentős ré- sze a tágabb értelemben vett Dél-amerikai-lemezen he- E SZÁMUNK SZERZŐI lyezkedik el, mely az ország keleti, dzsungellel fedett amazóniai területét adja. A Csendes-óceánhoz közeli DR. BATTA ANDRÁS zenetörténész, Liszt Ferenc régiók már a Nazca-lemezen, a karibi térség pedig a Ka- Zeneművészeti Egyetem, Budapest; DR. JORDÁN ribi-lemezen található. E hármas lemezhatár mentén FERENC ökológus, MTA ÖK Duna-kutató Intézet, komplex lemezhatárzóna alakult ki aktív lemezmoz- Budapest; DR. TELBISZ TAMÁS egyetemi docens, gásokkal, földrengésekkel, gyors hegység-kiemelkedés- ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, sel és az azokhoz kapcsolódó trópusi lepusztulással, Budapest; DR. NÉMETH KÁROLY PhD vulkanológus, valamint aktiv vulkanizmussal. A három lemez közé Massey Egyetem, Palmerston North, Új-Zéland; szorítva keskeny geológiai zónákat lehet elkülöníteni DR. TÓSZEGI ZSUZSANNA PhD c. egyetemi docens, (legalább húszat!), melyek története nagyban külön- ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi bözik a három nagy lemez történetétől és egymástól Intézet, Budapest; VIDA KRISZTIÁN csillagász, is, jelezvén, hogy azok az évszázmilliók alatti komplex MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati lemezmozgások hatására innen-onnan leszakadó, vagy Intézet, Budapest; DR. VOJNITS ANDRÁS biológus, éppen hozzáadódó lemeztöredékekből származnak. Budapest; DR. ZÁVODSZKY PÉTER fizikus, az Kolumbia legidősebb kőzetei keleten, a Dél-ameri- MTA rendes tagja, MTA Természettudományi kai-lemez területén találhatóak, közvetlenül Amazónia Kutatóközpont, Budapest; vidékén, mely terület alapját paleoproterozoikumi

18 TERMÉSZET VILÁGA | 2018. JANUÁR AZ ANDOK VÉGÉNÉL Vulkánok között Kolumbiában Kolumbia Dél-Amerika északnyugati csücskében, az Andok kontinenst átszelő hegyláncának vég- ződésénél terül el, és igazi geológiai különlegesség. Bár az Andokról legtöbbünkben hatalmas vul- kánok elevenednek meg, azokat jobbára Perutól délre helyezzük el. Kolumbia vulkánjai még az ecuadoriak mellett is kevéssé ismertek. Ez abból a szempontból érdekes, hogy a XX. század második legtöbb áldozatot követelő vulkáni katasztrófája éppen itt volt 1985 novemberében, mely egy teljes várost törölt el a Föld színéről.

(2500–1600 millió éve) kristályos kőzetek alkotják, ti- hosszanti tengermedencéket elsekélyesítve, majd pikus ősi pajzsterületekre jellemző lapos, lepusztult, azokat szárazulatta alkotva alakult ki a ma is látha- de sűrű trópusi esőerdővel fedve. Ez a terület alkotta tó, igen jellegzetes észak-déli lefutású geomorfoló- az egykori Pangea nyugati partvidékét a paleozoikum giai kép. A kiemelkedést nagyban elősegítette a nö- (541–252,17 millió éve) idején, mely mentén keleti irá- vekvő kontinentális kéregbe benyomuló szilícium- nyú szubdukció zajlott, az első ún. andesi szubdukci- gazdag olvadék, mely lassan kristályosodva, jelleg- ós ciklus. E folyamat során a mai Andok modern vul- zetes gránitbatolitokat hozott létre. A terület mai kánjaihoz hasonló rétegvulkánok sora jött létre, vulká- képe úgy 12 millió évtől kezdve, a miocén korszak ni ívet alkotva, illetve az alábukó óceáni kőzetlemezen derekán kezdett kialakulni. A Nyugati- és a Közpon- szállított tengeri üledékek folyamatosan nyírodtak le ti-Kordillerák alapvetően kristályos kőzetekből álló a lemezről, lassan „hizlalva” az egykori pajzs területét. hosszanti hegylánc, mely kőzetek változatos meta- A mezozoikum hajnalán, a triász időszakban (252,17– morfózison is átestek, így a gránitok mellett gyako- 201,3 millió éve) a kelet felé, a Pangea alá bukó óceáni riak a csillámpala és gneisz kőzetek is. A Keleti-Kor- lemez intenzív széthúzó erőt gyakorolt Pangea peremé- dillerák magját idős kristályos kőzetek alkotjak, re, melynek kontinentális lemeze lassan kivékonyodott, melyek szinte teljesen összegyűrt és átalakult kőze- széles kontinentális árkot létrehozva, melyet idővel el- tekbe vannak gyűrve, jelezven, hogy ez a hegylánc öntött a tenger. „látta” a legtöbbet a geológiai erők harcából. A kainozoikumban (66 millió évtől) a mai Kolumbia Az Andok területe és annak kiemelkedése a Naz- területe eleinte lassú, majd gyorsuló kiemelkedésbe ca-lemez és a Dél-amerikai-lemez összeütközésére ve- kezdett; az egykori szubdukciós fronttal párhuzamos, zethető vissza. Az ütközés során a Dél-amerikai-lemez

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY | 149. ÉVF. 1. FÜZET 19 VULKANOLÓGIA

kiemelkedése előtt itt húzódó tengeri medencékben rakódtak le. Ez a geológiai kép határozza meg a hegy- lánc táblahegy jellegű morfológiáját. A Központi-Kordillerák ezzel szemben egy sokkal aktívabb gyűrt hegység képét mutatják. A paleozoiku- mi magmás benyomulások, azok metamorfózisa és az intenzív tektonikai erők hatására igen változatos, igazi magashegységi képet alkotó zóna. A komplex felszínforma az alapja Kolumbia modern, ma is aktív vulkánjainak, melyek szinte mindegyike 3000 méter feletti területre települ.

Új aktív vulkánokat találtunk…

Florencia kisváros az El Escondido vulkán kb. 33 ezer A dél-amerikai kontinens nyugati peremén húzódik éves lejtőjén a krátertől alig 1 km-re települ. A város, a az Andok, melyben számos hatalmas rétegvulkán, vulkán blokk- és hamuár-üledékein épült illetve kaldera van. Érdekes módon a vulkanizmus a szubdukciós lemezhatár mentén nem folytonos, az északi Karib-lemez alá lett „szorítva”. E folyamat hanem három jól elkülöníthető vulkáni zóna men- komplex vulkáni ívet hozott létre, illetve felelős Pana- tén koncentrálódik. A déli zóna Chile déli részét al- ma szárazulattá válásáért. kotja, ahol kb. 100 kilométerenként van egy jelen- Ecuadortól északra az Andok három észak-déli csa- tős, 4000 méter fölé emelkedő aktív rétegvulkán. A pású hegyláncra bomlik. E hegysor keleti része a Ke- középső zóna Észak-Chile, Peru és Bolívia hármas- leti-Kordillerák, mely a legfiatalabb kiemelkedés, mai határ-zónájában, az Altiplano területére esik, ahol a hegylánc formáját a harmadidőszaktól (~65–33 mil- 4000 méter fölé emelkedő rétegvulkánok hatalmas lió éve) számítva kapta. A prekambriumi és paleozoi- ignimbrit-fennsíkokon ülnek, melyek valószínű- kumi kristályos idős kőzeteit horizontális települé- leg óriási kalderákból, vagy hosszanti hasadékok- sű nyíltvizi üledékes kőzetek fedik, melyek a terület ból származnak. Az északi zóna Ecuador és Kolum-

1. ábra. A) Kolumbia geotektonikai helyzete. A piros szerkezeti vonal jelöli a stabil dél-amerikai és az összetett észak-andesi blokk litoszféradarabok határát. B) Kolumbia aktív vulkánjai (forrás: [http://volcano.si.edu/region. cfm?rn=15]): - Cerro Negro, Cumbal, , , Dona Juana, Animas, , Cutanga, San Augustín-Isnos (vulkáni mező), Sotara, PuraceHuila, Cerro Machin, , Quindio, Santa Rosa, , , , , El Escondido, San Diego, MF – Magdalena-folyó; KeK – Keleti-Kordillerák, KK – Középső-Kordillerák, NyK – Nyugati-Kordillerák

20 TERMÉSZET VILÁGA | 2018. JANUÁR VULKANOLÓGIA bia területére esik. Míg az ecuadori vulkánok, mint a Cotopaxi, jól ismertek, Kolumbia 22 jelenleg számon tar- tott aktív vulkánjai közül leginkabb a Nevado del Ruiz jut az eszünkbe, mely a XX. század második legtöbb ember- áldozatot szedő 1985. novemberi katasztrófájával került be a történelembe. A többi kolumbiai vulkán viszonylag kevessé ismert. Mi több, két vulkán csak napjainkban lett aktívnak „ítélve”. Az El Escondido és a San Diego vulkánok a Középső-Kordillerák sűrű dzsungellel fedett északi részén húzódnak meg, és bár korábban is ismert volt vulkáni ere- detük, egészen az elmúlt évekig nem tekintették őket ak- tívnak. A Kolumbiai Geológiai Szolgálat szakemberei, Ma- ria Luisa Monsalve vezetésével sikeresen mérték meg a ko- rát az ezen vulkánokhoz köthető vulkáni üledékeknek, és azokat 20–35 ezer évesnek találták. További kutatások

2. ábra. Vulkáni zónák a dél-amerikai kontinens nyugati peremén

melyek finomszemcsés hamumátrixban „úsznak”, jelez- vén a kitörés energiáját és pusztító jellegét. A Kolumbi- ai Geológiai Szolgálat igen nehéz helyzetben van, hiszen ezeket a geológiai tényeket Florencia lakóival közölni Kráterközeli blokk- és hamuár-üledékek hatalmas dá- kell. A lakosok nagy része nem is gondolja, hogy városuk citblokkokkal jelzik az El Escondido egykori működésé- egy aktív vulkán lejtőjén, a kráterperem közvetlen köze- nek veszélyességét lében települt. Arról nem is beszélve, hogy a geológiai ku- tatások azt javasolják, hogy El Escondido, bár több kitöré- soran az is kiderült (a szerző közreműködésével is), hogy si fázisban épült fel, az mégsem hozott létre egy jellegze- ezek a vulkánok sokkal aktívabban, és jóval veszélyesebb tes, több ezer éven át épülő rétegvulkáni felépítményt. A vulkáni folyamatok során születtek, mint azt korábban vulkán fejlődése három, jól elkülöníthető, katasztrofális gondolták, és mind az El Escondido, mind a San Diego robbanásos kitöréssel jellemezhető. vulkánokat „hivatalosan” is Kolumbia aktív és megfigye- A San Diego vulkán esetében kicsit tisztább a helyzet. A lésre ajánlott vulkánjai közé emelték. E vulkánok továb- helyi lakosok nagyjából tudják és értik, hogy egy vulkán bi érdekességgel is szolgálnak. Míg az El Escondido alap- oldalában élnek, mi több, a kráterét kitöltő tavat is mint vetően lávadómokból épült fel, a San Diego leginkább vulkáni tavat említik. A legújabb koradatok viszont Hu- egy hatalmas maarkráternek jellemezhető, melyben ki- go Murcia és Carlos Borrero munkája alapjan, hasonlóan sebb láva dóm(ok) is születtek. Mindkét vulkán esetében Maria Luisa Monsalve kutatásaihoz, azt mutatták, hogy alapvetően savanyú, szilíciumban gazdag magma tört a ez a vulkán is meglehetősen fiatal, kora az El Escon- felszínre, és heves ún. freatomagmás robbanásokkal ki- didoshoz hasonlóan a néhányszor tízezer éves skálán sért kitöréseket hozott létre, melyek a magma és a felszín mozog. A San Diego esetében azonban felmerült, hogy alatti vizek robbanásos kölcsönhatásából táplálkoztak. alapvetően olyan vulkán, mely igazából csak egyszer Az El Escondido kráterének peremét vastagon fedi egy működött (monogenetikus), mialatt a teljes vulkáni blokk-és -hamuár üledéksorozat, melyen az alig 300 éves felépítményt létrehozta – viszonylag gyorsan (hóna- Florencia városa is települ. Az üledékben, a kráterperem pok, évek alatt). A legújabb kutatások a szerző bevoná- közelében több méteres hatalmas lávadarabok találhatók, sával is azt mutatják, hogy a vulkán sokkal bonyolul-

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY | 149. ÉVF. 1. FÜZET 21 VULKANOLÓGIA tabb szerkezetű, és valószínüleg az El Escondido-hoz volt, hogy a klíma miatt ezen a területen lehetett a hasonlóan nem túl sok, de biztosan egynél több jól legjobb minőségű kábitószereket „termelni”, itt volt lehatárolható, és gyors kitörések során épült fel. Ez a kávéültetvények jelentős része, illetve erre a terü- az elmélet adta az alapját annak, hogy a Kolumbiai letre esett Kolumbia ásványkincseinek jelentős ré- Geológiai Szolgálat az elmúlt években ezt a vulkánt sze (arany, smaragd). Ezek mind olyan értékek vol- is megfigyelésre ajánlotta és felvette az aktív vulká- tak, amikhez ha bármely csoport hozzáfért, komoly nok közé. Jelen kutatások azt is vizsgáljak, hogyan bevételekre tehetett szert, ezzel is finanszírozva a lehet e trópusi paradicsomot a geoturizmus szol- háborúskodás költségeit. A terület a magashegyi gálatába állítani. Mivel a San Diego vulkán mellet- környerzetével, mély völgyeivel és trópusi esőerdő- ti San Diego városa Kolumbia történetének egyik vel borított hegyoldalaival kitűnő búvóhelyként is legszomorúbb fejezeteit is megélt települése (belső szolgált, szinte láthatatlan önálló mini államközös- politikai harcok, kabítószer-kereskedelmi központ ségek létrejöttét elősegítve. A terület ugyancsak az stb.), az utóbbi években elért megbékélési folyamat eldugottsága és megközelíthetettlensége miatt ren- újra felkeltette az érdeklődést a régió iránt. Mi több, geteg igen szegény ember otthona is volt, akik így újabb kutatások éppen azt vizsgálják, hogy a geotu- vagy úgy rákényszerültek, hogy valamelyik gerilla- rizmus milyen szerepet vállalhat a regió megbékélé- csoport védelmét „élvezve” annak dolgozzonak. Egész si folyamataiban. falvak süllyedtek mind mélyebbre a konfliktusokban, A geopark-koncepció kitűnően illeszkedik a ko- melyből a legtöbb embernek esélye sem volt kilépni. lumbiai megbékélési folyamathoz. Az 1960-as évek Egy-egy súlyos összetüzés alkalmával egész falvak elejétől folyamatos fegyveres konfliktusokkal „szí- lakosságát kínozták halálra a rivalizáló fegyveres nesített” kolumbiai történelem békés irányba törté- csoportok. A konfliktus az elmúlt 60 évben szinte nő megváltozásának igéretét hozta a 2016 november teljesen átláthatatlanná vált. Csak 1958 és 2013 kö- 29–30-án aláírt békeszerződés a fegyveres konfliktu- zött legalább 220 ezer áldozatról tudunk. A konflik- sok felszámolására. E majd 60 éve folyamatosan dú- tusok legnagyobb része a kezdeti kommunista, bal- ló háborút az éppen aktuális kolumbiai kormány, oldali filozófiát hátrahagyva mindinkább a drogke- több kisebb fegyveres mozgalom, drogkereskedők reskedelem eszköze lett. A konfliktus alapvetően az és a baloldali, kommunista miliciák, mint a Kolum- 1948-as, Jorge Eliécer Gaitán populista politikus el- leni merényletre vezethető vissza, mely pillanatok alatt megosztotta Kolumbiát. Az USA egyértelműen antikommunista, antibaloldali irányba akarta te- relni Kolumbiát, mely folyamat válaszaként szüle- tett a FARC. Nyílt fegyveres harcot szervezett az USA által támogatott kolumbiai kormány ellen. Kezdet- ben valószínűleg még viszonylag egyértelmű volt, ki ki ellen és miért is harcol. Az évek haladtával azon- ban a háború folytatáshoz egyre inkább szükséges lett a drogkereskedelemből származó bevételekre. Így a kezdeti baloldali ideológia által vezérelt hábo- rú egyre bonyolultabb, véresebb, és átláthatatlanabb káoszt hozott az ország középső részére. Ez igen sze- rencsétlen helyzetet teremtett, mert éppen ezen a te- A San Diego maar kráterpereme változatos alapi torlóár rületen találhatók Kolumbia legszebb, gazdaságilag üledékek es freatomagmás hullott tefrarétegek is fontos területei. A cikkben is említett vulkánok sokaságából áll jelentős része is itt talalható. Egészen 2016-ig töb- bek között szinte lehetetlen volt eljutni a San Diego biai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC – Fuerzas Ar- maarhoz, mely a fegyveres konfliktusok egyik góc- madas Revolucionarias de ) vagy a Nemze- pontja volt. Reménykeltő látni, ahogy a terület felé- ti Felszabadítási Hadsereg (ELN – Ejército de Libera- led a konfliktus okozta káoszból, és a természeti ér- ción Nacional) vívták. A háborús konfliktusok job- tekeinek azonosításával probálkozik az életet békés bára a Középső-Kordillerák északi részére, Medellin mederbe terelni. E folyamat fontos része a területen városának közelébe estek. Ez annak következménye kialakítandó geoparkok hálozata.

22 TERMÉSZET VILÁGA | 2018. JANUÁR VULKANOLÓGIA

mellett a Nevado del Tolima (5215 m), melynek az utolsó kitörése 1943-ban volt, is azt mutatta, hogy hatalmas la- har üledékekből felépített alluviális legyezőket épített fel az elmúlt néhány tízezer év alatt. Mi több, a Neva- do del Tolima lahar üledékei a vulkántól több száz ki- lométerre is követhetők. Az elmúlt néhány tízezer év- ben olyan kitörések is voltak, melyek laharjai szinte órák alatt a Magdalena-folyó völgyének jelentős részét kitölthették, minden elpusztítva, betakarva. A Nevado del Ruiz és a Nevado del Tolima, együttesen legalább 500 000 ezer ember életre jelent veszélyt napjainkban. A Nevado del Ruiz és Nevado del Tolima mellett azon- A kb. 20 ezer éves San Diego maar egy komplex vul- ban vannak olyan vulkánok is Kolumbia középső részén, kán, melynek peremén egy lávadóm is felépült (balra) melyek nemcsak a laharok miatt veszélyesek; kitöréseik elsősorban forró blokk-és hamuárakat és vagy horzsakő- Kolumbia óriásai ben gazdag ignimbriteket produkáltak. A Cerro Machín vulkán a maga 2650 méteres magasságával viszonylag ala- Kolumbia legismertebb vulkánja a Nevado del Ruiz, mely csony vulkán, nincs hóval, jéggel fedve. Viszonylag kicsi 1985 novemberében hatalmas laharjával pusztította el Ar- a Nevado del Ruizhoz vagy Tolimához képest, és vulkáni mero városát, s annak 29 ezer lakosából 20 ezret. A Nevado szerkezete nem sokkal bonyolultabb, mint az újonnan del Ruiz 5311 méteres magasságával a hóhatár fölé emel- felfedezett El Escondido vulkáné. E vulkán katasztrofális kedik, és komplex lávadómokkal részben kitöltött kráte- kitöréseiben azonban más játszik szerepet. A vulkán gyak- re jéggel és hóval fedett. Úgyan a geológiai története e vul- ran hatalmas robbanásos kitöréseket produkált blokk- és kánnak viszonylag egyszerű, kisebb robbanásos kitörések hamuárakkal, melyek az igen mély (akár 1000 méter), szűk és blokk- és hamuárak a leggyakoribb kitörési típusai. A és meredek falu kanyonokban gyorsan nagy távolságra nagy magasság és a rengeteg külső víz jelenléte miatt ka- jutottak, mindent felperzselve maguk előtt. A lerakódó tasztrofális méretű laharokat is indíthatnak e kitörések a üledékek rengeteg elszenesedett fatörzset tartalmaznak. völgyek felé. Egy viszonylag kis térfogatú kitörés meleg ha- Legújabb kutatások alapján, mely Hugo Murcia és a szer- muja gyorsan megolvaszthatja a havat és jeget, majd mint ző együttműködésének eredménye, az is világos, hogy a megfékezhetetlen iszapár zúdulhat a meredek és szűk ka- vulkán maga többször freatomagmás robbanásos kitöré- nyonokon át a Kordillerák hegyláncait észak-dél irányban seket is produkált, bár nem igazán egyértelmű, hogy azok elválasztó völgyek felé, mint amilyen a Magdalena-folyó egy-egy nagyobb kitörés kezdetét vagy azok végét jelentet- völgye. Amint a kanyonokból kilép az iszap- és törmelékár, ték-e. Az viszont biztos, hogy a trópusi esőzések és a frea- hatalmas alluviális legyezőket rak le. Armero is egy ilyen tomagmatizmus jelenlete rengeteg nedves üledéket pro- alluviális legyezőn települt, ahol a lakosok nagy része nem dukálhatott szinte minden jelentős kitörés után, megadva is sejtette, milyen veszélyes helyen élnek. Mivel Armero is a kezdeti kondíciót, hogy később hatalmas laharok indul- csak alig néhany száz éves múltra tekint vissza, az embe- hassanak meg a völgyekben, szinte mindent maguk alá te- rek kollektív emlékezete sem figyelmeztetett, hogy termé- metve. A Cerro Machín egyik legfiatalabb, igen komplex és szeti katasztrófák a földtörténeti múltban tucatjával tör- nagy térfogatú kitörése alig 4000 éve történt. A vulkánból téntek ezen a területen. Így 1985-ben, hiába volt néhány blokk- és hamuárak indultak meg, szinte teljesen kitöltve kezdeti információ e veszélyről, mind a hatóságok, mind a Coello-folyó völgyét. A blokk- és hamuárak, ignimbritek a lakosok figyelmen kívül hagyták a geológiai tényeket. A olyan energiával zúdultak alá, hogy azok néhol hegynek Nevado del Ruiz viszonylag kis kitörése katasztrofális mé- fel is képesek voltak több tíz kilométeren haladni az Ana- retű lahart indított el, mely Armero nagy részet elpusztítva ime és a Bermellon folyók völgyében. A folyamat eredmé- egy huszadik századi Pompejit hagyott maga után. nye az lett, hogy a völgyek jelentős vastagságú üledékkel A Nevado del Ruiz 1985-os katasztrófája hirtelen rávilá- lettek kitöltve. Ezek az üledekek a kitörés után nem sok- gított a vulkáni árak (blokk- és hamuár, lahar, vulkáni tör- kal hatalmas laharokat tápláltak, melyek a Coello-folyó meléklavina stb.) emberi ésszel alig felfogható erejére és völgyén keresztül egészen a Magdalena völgyéig képesek tájképformáló erejükre. A Nevado del Ruiz laharja után voltak lejutni. A folyamatos folyóvízi erózió nyomán, az több kutatás is folyt Kolumbia óriásvulkánjain, s mind elmúlt 4000 év alatt meredek falú kanyonok vágódtak be megdöbbentő kővetkeztetésre jutott. A Nevado del Ruiz e fiatal vulkáni üledékekbe. E völgykitöltések viszont jó

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY | 149. ÉVF. 1. FÜZET 23 VULKANOLÓGIA

nimális információval rendelkezünk azok kitöréstörténe- téről. Most készül a Donna Juana vulkanológiai térképe Natalia Pardo vezetésével, mely talán az első modern térkép lesz egy az Etnánál is nagyobb igen komplex vul- kánról. Hasonló a helyzet az Azufral vagy Purace vulká- nok esetében is. A helyzetet e déli részeken bonyolítja, hogy a megbékélési folyamatok ellenére is több helyre egyelőre még nemigen ajánlatos utazni, mert szinte ki- deríthetetlen, kinek a birtokában is van a terület. A Combeima völgye a Nevado del Tolima vulkánból ki- induló ignimbritek es laharok „gyűjtőhelye” Összességében Kolumbia vulkanológiai paradicsom. (A SZERZŐ FELVÉTELEI) Hihetetlen természeti szépségével, geológiai kuriózu- maival, kulturális hagyatékaival a következő évtizedek talajt és megtelepedési pontokat biztosítva fantasztikus fontos helyszíne lehet a vulkanológusok számára. Felté- városok alapjait biztosította. A Coello-folyó völgyében ve, ha a megbékélési folyamat nem akad el… található Cajamarca városa szinte felfoghatatlan NÉMETH KÁROLY földrajzi pozícióban, várszerűen megmaradt piroklasztit kitöltésen települ, bizarr látképet nyújtva. Kolumbia köz- KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ponti részének vulkáni területei amúgy is igen érdekes Köszönettel tartozom Maria Luisa Monsalve (Kolumbi- és különleges fekvésű városok sorának adnak otthont, ai Geologiai Szolgalat, Bogota), Hugo Murcia és Carlos mint Salento, a Középső-Kordillerák kulturális közponja, Borrero (Caldas Egyetem, Manizales) vulkanológusok- Pereira, a kávé fővárosa, vagy éppen Ibague, mely egy ha- nak, akik lehetővé tették az elmúlt két évben látogatá- talmas laharlegyezőn települ a Coello- és Combeima-fo- saimat Kolumbiában. lyók völgyében. Ezek a Cerro Machín és a Nevado del Toli- ma vulkánjainak lepusztuló vulkáni törmelékeit szállít- ják a Magdalena-folyó völgyében, időnként laharok, más- IRODALOM kor csendes folyóvízi szállítás útján. Audemard FA (2014) Active block tectonics in and aroiund the Caribien: a review. In: Schmitz M, Audemard F, Urbani F (eds) El Límite Nores- Az ismeretlen dél … te de la Placa Suramericana - Estructuras Litosféricas de la Superfi- cie al Manto (The Northeastern Limit of the South American Plate Délen, az ecuadori határhoz közel található a híres - Lithospheric Structures from Surface to the Mantle). Editorial In- novación Tecnológica, Facultad de Ingeniería-Universidad Central Galeras vulkán, mely hírnevét egy tragédiának kö- de Venezuela/FUNVISIS, Caracas, Venezuela, pp 25-74 szönheti. 1993 januárjában 6 vulkanológus és 3 turis- Baxter PJ, Gresham A (1997) Deaths and injuries in the eruption of ta vesztette életét a vulkán váratlan kitörése miatt. A Galeras Volcano, Colombia, 14 January 1993. Journal of Volcano- tragédia iróniája, hogy éppen egy ENSZ által szervezett logy and Geothermal Research 77(1-4):325-338 vulkanológiai konferencia volt a Galeras melletti Pas- Egbue O, Kellogg J (2010) Pleistocene to Present North Andean „es- to városában ekkor. Dr. Stanley Williams, aki maga is e cape”. Tectonophysics 489(1-4):248-257 Egbue O, Kellogg J, Aguirre H, Torres C (2014) Evolution of the stress konferencián mint szekcióvezető vett részt, egy ad-hoc and strain fields in the Eastern Cordillera, Colombia. Journal of gázmintagyűjtő expedíciót szervezett a vulkánra, mely Structural Geology 58:8-21 váratlanul kitört, és a kráterből kiröpített ballisztikus Giunta G, Orioli S (2011) The Caribbean Plate Evolution: Trying to Re- bombák találták el az expedició tagjait. E kutatás és a solve a Very Complicated Tectonic Puzzle. In: Sharkov EV (ed) konferencia is alapvetően pont a Nevado del Ruiz tra- New Frontiers in Tectonic Research - General Problems, Sedi- mentary Basins and Island Arcs. InTech, Rijeka, p Ch. 10 gédiáját követő sürgés-forgás eredménye volt, hiszen Gregory-Wodzicki KM (2000) Uplift history of the Central and Nort- a Galeras a maga 4276 m magasságával és hófedte ter- hern : A review. Geological Society of America Bulletin mészetével potenciális „laharkeltő” vulkánként me- 112(7):1091-1105 rült fel. Ez azért is volt sürgős, mert a régió központja, Hermelin M (2016) Landscapes and Landforms of Colombia. In: Mi- Pasto városa, és a majd félmillió lakos, akit a vulkán gon P (ed) World Geomorphological Landscapes. Springer, Hei- esetleges kitörése és laharja veszélyeztetni tudna, fon- delberg, Germany, p 219 Németh K (2006) Ha tűz és jég találkozik - A Déli-Andok lahart adó vul- tos volt a kolumbiai katasztrófavédelem számára. kánjain. Természet Világa [Budapest] 137(12 [december]):554-556 Ugyancsak az ecuadori határhoz közel számos kevéssé Velandia F, Acosta J, Terraza R, Villegas H (2005) The current tectonic ismert vulkán található, mint pl. az Azufral vagy Donna motion of the Northern Andes along the Algeciras Fault System Juana. Ezek is jelentős méretű rétegvulkánok, de szinte mi- in SW Colombia. Tectonophysics 399(1-4):313-329

24 TERMÉSZET VILÁGA | 2018. JANUÁR KITÖRÉSEK A NAPON ÉS MÁS CSILLAGOKON Aktív csillagok távcsővégen

A Nap felszínén megfigyelt aktív, nagy energiájú jelenségek vajon mennyire jellemzőek a távoli csil- lagokra? Roppant távolságuk egyáltalán lehetővé teszi-e a felszínükön zajló folyamatok megfigye- lését? A csillagok aktivitásának kutatása nem pusztán asztrofizikai, de asztrobiológiai kérdésekre is válaszokat kínál.

Napunk aktivitása egy kb. 11 éves ciklus szerint válto- ronakidobódás, Coronal Mass Ejection – CME) is kísérheti, zik. Az aktivitás maximumakor több mágneses erede- amelyek nemcsak látványos műholdfelvételeket és sarki tű napfoltot és napkitörést (flert) figyelhetünk meg. fényt hozhatnak létre, de kárt okozhatnak a műholdak- Ennek az aktivitási ciklusnak jelenleg a minimuma fe- ban is, egészségügyi kockázatoknak tehetik ki az űrha- lé tartunk: a leggyengébb aktivitást 2019–2020 környé- jósokat vagy a pilótákat, és akár a földi elektromos háló- kén várják a kutatók. Ez persze nem jelenti azt, hogy zatban is zavart okozhatnak. Ez történt pl. 1989. márciu- ilyenkor teljesen homogén lenne a Nap felszíne – erre sában, amikor egy napkitörés kilenc órás áramszünetet jó példa a szeptember elején megjelent hatalmas „sza- okozott Kanadában, a kitöréssel járó sarki fényt pedig az bad szemes” (távcső nélkül, de természetesen megfele- Egyesült Államok déli részein is megfigyelték. lő védőszemüveggel felszerelve is jól látható) napfolt- Az általánosan elfogadott elmélet szerint ezeket a nap- csoport (1. ábra). kitöréseket egy mágneses átkötődésnek (rekonnexió- Ilyen aktív régiókhoz kötődnek egyes esetekben napki- nak) nevezett jelenség okozza (2. ábra), amelynek során törések is. Ezeket a legnagyobb mért fluxus alapján A–B– a mágneses tér szerkezetének átrendeződésével energia C–M–X osztályokba sorolják (az egyes osztályok között szabadul fel. Ez az energia fedezi a koronakidobódáskor a fluxusbeli eltérés egy nagyságrend), az egyes osztályo- távozó töltött részecskék mozgási energiáját, melyek se- kat további 1–9 alosztályora bontják. Tehát ha például bessége jellemzően néhány tíz és pár ezer km/s között egy X2-es kitörésről olvasunk a hírekben, akkor egy iga- van a Nap esetében. A Napunkon viszonylag gyakran zán erős eseményről van szó. A flereket egyes esetekben sikerül megfigyelni koronakidobódásokat: átlagosan a napkoronából való anyagkidobódás (későbbiekben ko- 0,5–8-at naponta az aktivitás mértékétől függően.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY | 149. ÉVF. 1. FÜZET 25 CSILLAGÁSZAT

1. ábra. A Nap 2017. szeptember 5-én a NASA Solar Dynamics Observatory (SDO) képein, látható tartományban (fotoszféra), AIA 171Å szűrőn át (a napkorona alsó része) és a mágneses polaritásokat mutató magnetogramon.

Más csillagokon a flerek és koronakidobódások meg- lett anyag is távozik. Ez esetben leggyakrabban a hid- figyelése már jóval nehezebb, hiszen távolabb vannak rogén 6563Å hullámhosszon található, ún. Hα vonalát és így sokkal halványabbnak látszanak, illetve a fel- figyelik meg, amely a kromoszféra (a csillag felszíne és színüket sem tudjuk (egy-két esetet leszámítva) fel- a korona közötti réteg) aktivásának egyik legfontosabb bontani. Így a csillagászok kénytelenek közvetett in- indikátora. A Hα vonal emissziójának megerősödése formációkra hagyatkozni. Az egyik lehetőség az adott vagy egy emissziós mag megjelenése flerre utalhat. Egy csillag fotometriai monitorozása – ilyenkor a csillag anyagkidobódás pedig – a Doppler-eltolódás miatt – ál- fényességének változását figyelik meg – ez esetben a talában a vonal kék szárnyának megerősödéseként (hi- flereket egy igen jellegzetes fénygörbemintázat segít szen a megfigyelő felé közeledő anyagról van szó), vagy kimutatni: hirtelen felfényesedés, majd lassú elhal- egy kis emissziós csúcsként jelenik meg. Ezt figyelhet- ványodás. A fotometriai megfigyelés előnye, hogy vi- jük meg a 3. ábrán, egy törpecsillagon lezajló korona- szonylag egyszerű műszerezettséget igényel, és gond kidobódás közben. A színkódolás a spektrum intenzi- nélkül mérhető a segítségével egyszerre több célpont tását jelzi: a sötétebb árnyalatok nagyobb vonalinten- is, így a kutatók könnyedén juthatnak hozzá hos�- zitást jelentenek. A 6563Å-nél látható jelenség a csillag szabb, éves vagy akár évtizedes idősorokhoz is. A fo- emisszióban levő Hα vonala. Nyilak jelzik a kidobódás tometriai úton gyűjtött adatokon statisztikai vizsgá- eredményeként megjelenő Doppler-eltolódott emisszi- latok is elvégezhetők. Ezen okok miatt az űrobszerva- ós csúcsot. Látható, hogy az anyagkidobódással együtt tóriumokra (pl. CoRoT, Kepler) is inkább a fotometriai a Hα vonal is megerősödik. A két kezdeti gyengébb kitö- adatgyűjtés jellemző. rést egy harmadik, erősebb követi, A csillagokon a mágneses aktivi- amely már biztosan átlépi a szökési tás erőssége, így a flerek gyakorisá- sebességet (csak a sebesség látóirá- ga is elsősorban a rotáció mértéké- nyú vetületét tudjuk mérni)[5]. től függ, gyorsan forgó csillagokon Ha a távolodó anyagot még a csil- gyakoribbak és erősebbek a kitö- lagkorong előtt sikerül megfigyelni, rések. Azonban a Kepler-űrtávcső a jel abszorpcióként látható. A meg- mérései alapján kimutatták, hogy figyelhető eltolódás nagysága min- még egy Nap-típusú, lassan forgó dig a kidobódó anyag sebességének csillagon is 800–5000 évente vár- látóirányú vetületével arányos, az- ható egy szuperfler (ezek a Napon az akkor a legnagyobb, ha a kido- megfigyelt legnagyobb kitörések- bódott plazma éppen a megfigyelő nél mintegy 10 000-szer erőseb- felé halad, egyéb irányokban gyen- bek) [3][4]. gébb lesz. A megfigyelt sebességek Koronakidobódásokat azonban jellemzően néhány száz és néhány csak spektroszkópiai úton lehet ki- ezer km/s között változnak. mutatni, hiszen csak így szerezhe- Jelenleg a Napon kívül mindös�- tünk bizonyítékot arra, hogy a csil- 2. ábra. A flerek kialakulásának klasszi- sze néhány koronakidobódást sike- lagból az energiafelszabadulás mel- kus modellje [1]. rült megfigyelni. Ennek az egyik oka

26 TERMÉSZET VILÁGA | 2018. JANUÁR CSILLAGÁSZAT

távozását a felszínről, hasonlóan a Nap sikertelen erupci- óihoz. E modell szerint ezeken a csillagokon valóban csak a legerősebb kitörésekhez kapcsolódhatnak koronakido- bódások[8]. A jelenlegi mérési adatok azonban még hiá- nyosak ennek a kérdésnek az eldöntéséhez. A távoli csillagokon megfigyelt kitörések több szem- pontból is érdekesek a kutatók számára. Egyrészt a jelen- ség működésének alaposabb megismerése fontos lehet a Napon történő események előrejelzése szempontjából, amelynek igen fontos gazdasági és társadalmi hatásai lehetnek. Másrészt azonban a csillagaktivitás egy kulcs- fontosságú tényező lehet a más bolygórendszerekben je- len lévő élet keresése szempontjából. A késői hűvös, vörös törpecsillagok ugyanis kiemelt célponjai az ilyen jellegű kutatásoknak. Ennek az az oka, hogy az ún. lakható zó- nában található bolygót (azaz ahol folyékony víz tartó- 3. ábra. Koronakidobódás egy gyorsan forgó M típusú törpecsillagon. A vízszintes tengely a hullámhosszat, a san jelen lehet a felszínen) technikai okok miatt jelenleg függőleges az időt mutatja napokban. az ilyen típusú csillagok körül a legkönnyebb megtalálni. Az exobolygók a hideg csillagok mellett nem csak erősebb jelet mutatnak például egy fedéskor (egy Föld-szerű boly- magának a megfigyelésnek a nehézsége: folyamatos, jó gó egy nagyobb méretű, fényesebb csillag előtt elhalad- minőségű spektroszkópiai mérések szükségesek, ráadásul va sokkal kisebb relatív elhalványodást okoz), de a csillag jó időfelbontással, hiszen a kitörések időskálája mindös�- kis méretéből adódóan a rövidebb keringési idő miatt is sze néhányszor tíz perc. A mérendő objektumok azonban könyebb kimutatni, hiszen így kevesebb műszeridő szük- legtöbbször halványak, így ezek a megfigyelések már nagy séges a detektáláshoz és az azt követő megerősítő méré- távcsöveket igényelnek. A kitörések maguk sporadikusak, sekhez. Egy Nap–Föld-szerű rendszer esetében egy ismé- nem tudjuk előre jelezni őket, így előfordulhat, hogy az e telt detektáláshoz értelemszerűen egy évet kellene várni, célra elnyert egy-két éjszakányi műszeridővel nem sike- míg egy M-törpecsillag (amelyeknek az átmérője 0,1–0,6 rül egy eseményt sem mérnünk. Emellett, mivel a kitöré- napátmérő, a tömege 0,1–0,6 naptömeg között van) körüli seknek csupán a vetületét tudjuk mérni, leginkább a lá- exobolygó jellemző keringési ideje néhány nap. Azonban tórányú kidobódásokról tudunk információt gyűjteni. A e csillagoknak egy jelentős része mutat mágneses aktivi- jelenlegi ismereteink arra utalnak, hogy még így is jóval tást, amely sokkal komolyabb veszélyeket rejthet annál, kevesebb koronakidobódást látunk más aktív csillagokon, mint amit a Nap aktivitása jelent a földi életre: egyrészt mint amennyit a Nap aktivitása alapján, az ak- tívabb csillagokra átskálázva várnánk. Érdekes, hogy valamennyi eddig ismert koronakidobó- dást – a Napon kívül – M színképtípusú (a Nap kb. 6000 K-es felszíni hőmérsékletéhez képest hideg, kb. 2–3000 K fokos felszíni hőmérsékle- tű) csillagokon mérték, és valamennyi mérés emisszióban volt látható. Lehetséges, hogy azért nem látjuk ezeket az eseményeket, mert való- ban kevesebb volna belőlük? Egy elmélet szerint lehetséges, hogy épp az erős mágneses tér, amely magát az aktivitási jelenségeket is létrehozza, gátolja meg a koronakidobódásokat. A kidobó- dó anyag ugyanis forró plazma, amely a mag- 4. ábra. A NASA által 2017 elején közzétett TRAPPIST-1 netohidrodinamika törvényei – az ún. befagyá- exobolygórendszer fantáziarajza. A központi csillag egy si tétel – alapján (ideális esetben) csak a mágneses erővo- Jupiter méretű ultrahideg vörös törpe, távolsága 40 fény- nalak mentén mozoghat. Így előfordulhat, hogy a csillag év. A hét kőzetbolygó közül 3 a lakható zónában kering, légkörét is átszövő erős mágneses tér meggátolja az anyag így felszínükön tartósan megmaradhat a folyékony víz.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY | 149. ÉVF. 1. FÜZET 27 CSILLAGÁSZAT maguk az események is nagyobb energiával bírnak, más- részt pedig a bolygók is közelebb vannak a központi csil- laghoz, így jóval nagyobb lesz az őket érő káros sugárzás és részecskeáram. Mindezek a körülmények a közvetlen sugárzás mellett hosszú távon akár a bolygók légkörének erodálásához is vezethetnek, lakhatatlanná téve így azo- kat. Ezekre a lehetséges kölcsönhatásokra egy remek pél- da a TRAPPIST-1 rendszer (4. ábra), amely körül nemrégi- ben több Föld-szerű bolygót is kimutattak a lakható zó- nában[6]. A Kepler űrtávcső K2 programjában mért fény- görbe azonban számos flerre utalt. Bár lehetséges, hogy a bolygók légköre elnyeli a káros ultraibolya sugárzást, és annak csak kis része éri el a felszínt, a kitörések ereje arra enged kövekeztetni, hogy a TRAPPIST-1 bolygóinak légkö- re folyamatos változásban lehet. Számítások szerint azok több tízezer év alatt nyernék csak vissza a nyugalmi álla- potukat, azonban az erős flerek ennél gyakoribbak, ez pe- dig az élet kialakulása illetve fennmaradása szempont- jából nem előnyös. Az sem valószínű, hogy a bolygókat hatékonyan megvédhetné a mágneses terük ekkora fle- rektől, hiszen ahhoz a földinél több nagyságrenddel erő- sebb térre lenne szükség. Persze ezek az események ön- magukban nem zárják ki az élet lehetőségét, hiszen egy- részt a Földön is ismerünk számos élőlényt, amely képes elviselni extrém körülményeket, másrészt elképzelhető, hogy az élőlények valamilyen módon védekezni tudnak a káros hatások ellen, azonban ezek a körülmények ne- hezebbé teszik majd a biomarkerek kimutatását az exo- bolygókon[7]. VIDA KRISZTIÁN

IRODALOM

[1] Shibata, K. és mtsai. „Hot-Plasma Ejections Associated with Compact-Loop Solar Flares”, 1995, Astrophysical Journal, 451, L83 [2] Robbrecht, E., Berghmans, D., & Van der Linden, R. A. M. „Automa- ted LASCO CME Catalog for Solar Cycle 23: Are CMEs Scale Invari- ant?” 2009, Astrophysical Journal, 691, 1222 [3] Maehara, H. és mtsai „Superflares on solar-type stars”. 2012 Na- ture, 485, 478 [4] Shibayama, T. és mtsai „Superflares on solar-type stars obser- ved with Kepler I. Statistical properties of superflares.” 2013 Ast- rophysical Journal Supplement Series. 209, 5 [5] Vida, K., Kriskovics, L., Oláh, K. és mtsai. „Investigating magnetic activity in very stable stellar magnetic fields.” 2016, Astronomy & Astrophysics, 590, A11 [6] Gillon, M., és mtsai. „Seven temperate terrestrial planets around the nearby ultracool dwarf star TRAPPIST-1” 2017, Nature, 542, 456 [7] Vida, K., Kővári, Zs., Pál, A., és mtsai. „Frequent Flaring in the TRAPPIST-1 System—Unsuited for Life?” 2017, Astrophysical Journal, 841, 124 [8] Drake, J. J., és mtsai. „Stellar flares and the dark energy of CMEs” 2016, Solar and Stellar Flares and their Effects on Planets, 320, 196

28 TERMÉSZET VILÁGA | 2018. JANUÁR VILÁGJÁRÓ

PÁRHUZAMOS TÖRTÉNETEK Barázdák a Föld arculatán – kanyonok

Sziklafalak között húzódó mély völgy, melyet gyakran folyó vájt ki korábbi földtörténeti korszakokban, és általában recens vízfolyás van a fenekén – nagyjából ez a kanyon. Spanyol eredetű elnevezés, mely nem so- kat változott a különböző nyelveken: nem kell nyel- vzseninek lennünk, hogy a cañón szóból származtas- suk a kanyon vagy canyon kifejezést. A keményebb, illetve a puhább kőzetek eltérő eróziója lépcsős part- falakat, sajátos sziklaalakzatokat eredményez. Meg- történhet, de nem feltétele a kanyon kialakulásának, hogy a felszín – általában fennsík – mindeközben kiemelkedik, ami befolyásolja a folyó munkálkodá- sát. Száraz időjárású vidékeken gyakoribbak, jobban megmaradnak a kipreparált sziklák, különös for- mák. Külön történet a föld alatti kanyonoké. A folya- mat első felvonása valójában jól ismert a barlangok kialakulásából: mészkőhegységekben a felszín alatti víz járatokat hoz létre. Ha ezek nincsenek túl mélyen, mennyezetük előbb-utóbb beomlik, és meredek falú árokrendszer tárul a szemünk elé. A mély kanyonok valóságos geológiai feltárások. Millió, százmillió, sőt milliárd évek kőzetrétegei regél- nek a földtörténeti múltról, legalábbis a geológusok- nak. A múlt megfejtése azért nem olyan könnyű, mert a rétegek kimozdulnak eredeti helyzetükből. A paleon- tológusoknak is van mit keresniük, régmúlt idők élő- lényeinek megkövesedett és eltemetett maradványai, fosszíliái szabadulnak ki börtönükből. Nem marad- nak kenyér nélkül a régészek sem; az egykor a kanyo- nokban, illetve környékükön élő népek sziklalakásai a valamikori tárgyi és szellemi kultúráról mesélnek. És hogy melyik a legnagyobb kanyon? Nehéz meg- mondani. Másmilyenek a fennsíkot átszelők – egyéb- ként ezek a leglátványosabbak, és az alábbiakban ennek a típusnak két képviselőjét fogom bemutatni –, mint az eleve magas hegyek között kanyargók. Vannak olya- nok, pl. a Himalájában, amelyeket a nehéz és mozaikos

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY | 149. ÉVF. 1. FÜZET 29 VILÁGJÁRÓ terep miatt eddig még nem is nagyon tudtak felmérni. ti városkák és piszkosszürke raktárvárosok váltogatják Mindenesetre érdekes, hogy a Wikipedia szerzői a leg- egymást. A műút két oldalán 2x2 sínpár, a tehervona- nagyobbak közé többségében ázsiai kanyonokat sorol- tok olyan sűrűséggel járnak, mint a budapesti nagy- tak, és véletlenül sem a „mieinket”. Első helyre a tibeti körúton a villamosok. Az egyik szerelvény – megszá- Jarlung Cangpo folyó hasonnevű kanyonja került, ezt moltam – 136 vagonból áll, 6 mozdony húzza és tolja. követi a nepáli Kali Gandaki, a tibeti Polung Cangpo, a A kimondhatatlan nevű Albuquerque városig jutunk: perui Cotahuasi és az etiópiai Tekezé kanyon. De ha a ezen a napon 1450 kilométert teszünk meg. Amerikai számszerűsíthető jellemzők mellett a látvány, a szem- méretek és viszonyok. Másnap „csak” 700 mérföldet, az- lélőre gyakorolt hatás és a „hírnév” is számít, minden bi- tán rájövök, ez sem sokkal kevesebb, állandóan ide-oda zonnyal nem a fentiek, hanem a Grand Canyon és a Fish konvertálom a kilométert és a mérföldet. A fogyasztás kiszámítása még kacifántosabb. Nem- csak mert gallonban mérik a benzint és többféle gallon létezik, hanem mert az Államokban azt szokás megadni, hogy egy gallonnal hány mérföldet fut a kocsi. Eközben a táj változik is meg nem is. A síkságot homokkőalakzatok, félsivatag, majd megint síkság köve- ti. Fenyvesek kerülnek elő látszólag a semmiből, hogy aztán el is tűnjenek – majd csak a kanyonnál találkozunk is- mét velük. A tehervonatok egyre hos�- szabbak, mellettük vezetékek – áram, olaj, gáz, víz és ki tudja, mi még – sok száz kilométeres szövevénye, erőmű- vek és megint csak szélkerekek. Az út mentén indián shopok, valódi és ál-emlékek, vigvamnak álcázott üzem- A Grand Canyon történetének megismerése az anyag-állomások és totemoszlopok: észak-amerikai kontinens fejlődéstörténetéről errefelé a valamikori őslakos törzsek lebbenti fel a fátylat nevét mindenütt feltüntetik. Elhúzunk a Meteor-kráter Park mellett, ami önmagában is megér egy misét. A tá- River Canyon (nyitóképünkön) lesznek a nem csak geo- volban havas hegyek sziluettje, a Grand Canyon az előtt metriai értelemben vett legnagyobbak. No és persze ezt van, bár még nem látszik. a kettőt jártam be. Mi tagadás, fontos szempont. Hideg reggelre ébredünk, -13 fok, a houstoni szubtró- pus után megrázó élmény. A parkbelépő olcsó, autónként A kanyonok etalonja 25 dollár, függetlenül az utasok számától, és egy hétig ér- vényes, korlátlan ki- és behajtással. A shuttle járatok in- Ha Észak-Amerika, akkor a lányom. Mármint ő az úti- gyenesek; ezek a szép és tiszta buszok sűrűn ingáznak, társam, vagy inkább én az övé, hiszen ilyenkor az autó és sok helyen megállnak. Tulajdonképpen saját kocsi anyósülésén van a helyem. Houstontól – ahonnét in- nélkül is végig lehet járni a kanyon peremét. Néha mi dulunk – északra, északnyugatra a síkság lassan emel- is buszozunk, mert van, ahová magán gépkocsit be sem kedik, a felszín enyhe hullámokat vet, dombok, sziklák engednek. Télen az Északi-perem lezárva, csak a Déli-pe- törik meg az egyhangúságot, majd megint síkság követ- rem járható. A turistaszekció központja a Grand Canyon kezik, de már nagyobb tengerszint feletti magasságon. Visitor Center, ettől keletre indul a hosszabb Desert Ez a táj a préri, a „végtelen síkság”. Óriási farmok, me- View kilátó út – úgy 40 km lehet –, ellenkező irányba a gyényi szarvasmarhatartó gazdaságok, gyapotföldek, Hermit Road. Vannak jól kiépített gyalogutak, meg szikla- szélkerekek. Sweetwater körzetében van a világ legna- falba vájt mászó ösvények, ezek egyikén előttünk gurul le gyobb szélerőmű-telepe, Don Quijote beleőrülne a lát- egy srác a következő peremig. Nyomban el is határozzuk, ványba. Mindenütt olajkutak bólogatnak, az olaj szagát kerülni fogjuk az alpesi technikát igénylő szakaszokat. A az autóban is érezni. Fantasztikus kinézetű vadnyuga- legjobb, leglátványosabb helyeken korláttal biztosított ki-

30 TERMÉSZET VILÁGA | 2018. JANUÁR VILÁGJÁRÓ

ömöljön. Közben átverekszi magát a Moja- ve- és a Sonora-sivatagokon, és nem vész el bennük, mert a magas hegységek olvadó hómezői elegendő vízutánpótlást adnak. Nem tűnik nagy folyónak, átlagos szélessé- ge középső folyásánál sem több 90 méternél, viszont sok helyen 30–35 méter mély. Törté- nete során többször is akadályba ütközött, így például 2 millió évvel ezelőtt egy vulkán- kitörés bazaltláva és vulkáni hamu tömege állta útját. A lávafolyam 700 méter magas természetes gátat épített, és jó 300 kilométer hosszan visszaduzzasztotta a folyót. Ugyan a Colorado „átrágta” magát a kőzetrétege- Ahogy előtünk „lépcsőről lépcsőre” kitárul a táj, ken, de máig itt a legsebesebb a folyása. tekintettünk évmilliók eróziós munkálkodásának Az égnek meredő sziklatornyok és mély páratlan alkotásán pihen meg szakadékok áttekinthetetlen labirintusának olyan ha- talmas a mérete, hogy még az űrből is látható – olvas- látópontok vannak. Japán lakóinak fele itt nyüzsög (nyá- hatjuk sok leírásban. Ez persze önmagában nem sokat ron meg még annál is több), úgyhogy átlépem a korlátot, jelent, az „űr” nincs is olyan messze, de az már igen, hogy hogy szabad kilátásom legyen. Addig hátrálok, tekinte- a völgy 440 km hosszú, közel 30 km széles és 1200–1800 temet a kanyon varázslatos falára függesztvén, mígnem méter mély. Van, ahol függőleges falai belehasítani lát- rám szólnak, hogy ideje lenne megállnom. És valóban, szanak a földgolyó kérgébe – és tényleg, a Colorado öt- még pár lépés, és szabadeséssel landolnék a kanyon fene- millió év alatt földkérgünk kétmilliárd éves történetét kén. Ahová amúgy „normális” módon sem könnyű a leju- tárta fel. Minél mélyebbre ereszkedünk, annál régeb- tás. A kanyonfenék bejárása maga a ve- szedelem, szélmentes időszakban a hő- ség elviselhetetlen, és mivel a folyó vize nem iható, a túrázónak magával kell ci- pelnie az ivóvizet. Mégpedig nem is ke- veset, ha életben akar maradni. Máskor meg éppen hogy sok a víz, váratlan zi- vatarok után a kanyonban végigsöprő áradás elevent és holtat magával ragad. A csodák földje – így nevezi Juhász Árpád a Cascade-hegységtől nyugatra fekvő fennsíkok és medencék döbbe- netes geológiai panoptikumát. Vala- mikor egyveretű volt a táj, és megle- het, évmilliók múltán megint az lesz, de most messze nem az. Az Arches Nemzeti Park területén mintegy 1500 sziklatorony és sziklakapu található, a Canyonlands és a Bryce Canyon Nem- A kőzetekbe ágyazódott ősmaradványok közül sok – zeti Park neve magáért beszél, és foly- legalább is a mi számunkra – logikátlan topográfiai és tathatnám a sort. De mind között a kronológiai sorrendben helyezkedik el, újabb és újabb Colorado Grand Canyonja – a Niagara mellett – a leg- fejtörést okozva a kutatóknak ismertebb természeti érték az Egyesült Államokban. A 2400 km hosszú folyó 4000 méter körüli magasságban, a bi rétegekre bukkanunk. A felszínhez közeli fosszíliák Sziklás-hegység kontinentális vízválasztója közelében, a ősi tengeri elöntés emlékei, legalul pedig nagyon régi La Poudre-hágónál ered, hogy aztán a Kaliforniai-öbölbe hegylánc maradványai helyezkednek el. A mára másfél

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY | 149. ÉVF. 1. FÜZET 31 VILÁGJÁRÓ

ge és anyaga, továbbá az, hogy a hordalék milyen irányban fekszik a folyóágyban, és alkotó részei hogyan halmozódtak egymás- ra, arra utal, hogy egykor nem északnyu- gat-délkeleti, hanem éppen fordított lehe- tett a folyásirány. Mi több, eredetileg nem is itt folyt, hanem úgy 6 kilométerrel odább. Megvan az a meder is, csak éppen „üres”. Ennek magyarázata a földkéreg lemezei- nek mozgásában, emelkedésében, süllye- désében és megdőlésében rejlik. A folyó ko- rát a fosszíliák, ősmaradványok árulják el. Ezek afféle kőzetekbe beépített kronométe- rek; egy adott fosszília vagy fosszília-együt- tes bizonyos földtörténeti időszakokra volt jellemző, és ahol ilyeneket találunk, követ- keztethetünk az elmúlt évmilliók sorára. Hogyan tudott egy ilyen aránylag kis folyó ekkora válto- Esetünkben egy apró foraminifera, likacsos zást okozni a felszínen? Mert a Colorado nem túl nagy, héjú egysejtűek tömege az „áruló”: ezek sze- nem is különösebben gyors vizű, és nem is mindig arra rint legalább négy és fél, és legfeljebb öt millió éves lehet és úgy folyt, mint ma. A kanyon kialakulásában tektoni- a jelenlegi folyó. A Colorado-fennsík viszont 65 millió kus mozgások is szerepet játszottak évvel korábban már 1800 méter tengerszint feletti ma- gasságba emelkedett, kilométeres mélységbe került Vishnu Schist hegyvonu- A kanyon északi és déli pereme nincs egyenlő magas- lat egykor 9 és fél kilométeres magasra tört. Ekkor a ma ságban. Északon magasabb a perem, a Kaibab-plató és a ismert Észak-Amerika déli része még nem létezett, és a legalacsonyabb pont között a szintkülönbség meghalad- nyugati partvidék is jóval beljebb húzódott. A hegylánc ja az 1800 métert. A déli perem 300–400 méterrel alacso- az óceánból emelkedett ki a partok mentén, de 500 mil- nyabb. Az északi oldal több csapadékot is kap, az évi átlag lió év alatt szinte teljesen lepusztult. A tenger szintje meghaladja a 700 mm-t, míg délen nem éri el a 350-et. A többször változott, az alacsonyabban fekvő területeket kanyon mélye száraz, évente mindössze 170 mm eső esik. legalább nyolcszor elöntötte a víz, és mindez más-más Nemcsak az évszakok, hanem magasság szerint is nagy a kőzetek és élővilág kialakulásával járt. Per- sze a történéseket geológiai léptékkel kell „E mesterművet korok vésője faragta, jobb már nem elképzelni, a „fiatal” és gazdag osztrigatele- lehet, s az ember csak tönkreteheti.” pek maradványai pl. százmillió évesek. A se- kély tengerben voltak hosszú nyakú, halevő Theodore Roosevelt elnök sorai a Grand Canyonról hüllők, cápák, teknősök és sok más élőlény. Az erózió mellett a tetemes hőingadozás is szerepet hőingadozás. A fennsíkon a hőmérséklet nyár derekán játszott a kanyon kialakulásában. Télen a víz megfagy a sem több 20–25 oC-nál, míg lent, a kanyon alján meg- repedésekben, kitágítja azokat, a meglazult kőzetanya- haladja a 40 oC-t. Február a leghidegebb hónap, ekkor a got aztán a tavaszi árvíz elszállítja. A puhább kőzetek mélyben 0 oC körül mozog a hőmérséklet, fent kemény kevésbé ellenállóak, a kemény rétegek függőleges fa- fagyok vannak. Hó leginkább az északi peremet borítja. lakat alkotnak, a kanyon falai ezért lépcsősek. Az utol- A Grand Canyont 1908-ban nemzeti emlékhellyé, só 10 millió évben a „rés” gyorsabban szélesedett, mint majd 1919-ben nemzeti parkká nyilvánították. Terü- mélyült, úgyhogy a távoli jövőben a grandiózus táj he- letén hozzávetőleg 100 emlős-, 250 madár- és 50 hüllő- lyén unalmas síkság lesz, melynek közepén tekergődzik faj él. Hegyi mormotákat, ürgéket, különféle amerikai majd a Colorado. Ez a tulajdonképpen kicsiny folyó, varjúféléket, mókusokat és füles amerikai szarvasokat amely a terület megemelkedése idején elkezdte beleváj- a turisták is gyakran láthatnak. A fő attrakció az Álla- ni a kanyont a felszínbe, szinte kettészelte a tájat. Persze mok címerállatának, a fehérfejű rétisasnak időnkénti az a folyó nem ez a folyó volt, hanem ennek az őse. Sőt, felbukkanása, de mindenekelőtt a kaliforniai kondor a hordalék, a víz által szállított kavicsok lekerekítettsé- fészkelése. Puma már inkább csak a prospektusok lap-

32 TERMÉSZET VILÁGA | 2018. JANUÁR VILÁGJÁRÓ jain található, csörgőkígyó viszont még akad, erre tábla hogy nem tévedtünk el, valóban a déli félgömbön já- is figyelmeztet. A sziklafalakon sokféle növény él. A fel- runk. Mellette van a Musca, alias Légy, kissé feljebb a ső régióban gyakori a sárgafenyő és egy cserjetermetű Kentaur, nem hiányzik a Déli Háromszög, a Triangu- tölgy, lejjebb pinionfenyők és borókák közt haladunk, lum Australe sem. A Nagy Magellán-felhő is jól látszik, az időjárásnak kitett sziklákon ürömfélék dacolnak az ezt Magellán a Föld első körülhajózásakor, 1520-ban elemekkel. A kanyon alján szamarak kóborolnak – ezek fedezte fel. Az „otthoni” csillagképek közül látjuk az persze nem őshonosak, hanem az aranyásók által ki- Oroszlánt, az Ikreket és a Halakat, de csak egészen „lent”, csapott állatok utódai –, nyulak futkároznak, és vastag- a horizont alján. A Göncölszekérnek mindössze egy-két szarvú vadjuhok mutatják be akrobatikus képességei- „kerekét” tudjuk kivenni. A csillagfényes éjszakát napfé- ket. A kanyontól északra eső fennsíkon duglászfenyő-, nyes reggel követi, kell is a jó idő, mert ötszáz kilométer- boróka-, juhar- és nyárfaerdők vannak. A lágyszárúak nyi út áll előttünk. Hamar elérjük a határt, kék-piros- közül legérdekesebb a kábító hatásáról elhíresült masz- zöld ferdesávos lobogó, a kék mezőben a Nap sárga, lag. A hopi indiánok éltek is vele vallásos szertartásai- vidám gyerekrajz egyszerűségű ábrájával jelzi, hogy ez kon. Az északi perem vad, érintetlenebb, mint a déli – és már másik ország. Az útlevelek kezelése perceket vesz onnét nehezebb lejutni a kanyon mélyére. Délről indul- igénybe, amin kellemesen meglepődünk, mert elő- va egy nap alatt is le lehet ereszkedni és visszamászni. ző utunkon nem fogadták el vízumainkat, újakat Az indiánok szemében, akik évszázadok óta tisztelet- kellett kiváltanunk, persze jó pénzért. Hogy mi- tel tekintettek a Grand Canyonra, megszentelt volt ez a föld. Ma han- gos, nyüzsgő és szemetelő turistaá- radat önti el. Az emberek, akiknek mindkét kezében fényképezőgép – újabban inkább okostelefon – van, nem is annyira a természet eme remekművét, hanem legin- kább önmagukat fotografálják, vagyis szelfiznek. A kanyon csak afféle díszlet.

A sárkány árka

Afrikában vagyunk, tehát ki más lehetne kis csoportunk vezetője, mint Lerner János. Harmadszor barangolunk „a Zambézitől dél- re” – hogy Balázs Dénes köny- vének címét kikölcsönözzem –, és a Dél-afrikai Köztársaság felől A kanyon oldalán megkapaszkodó Euphorbia lépünk Namíbia földjére. Messze virosa négy évig is elvan víz nélkül. A világ egyik vagyunk a turisták elsőszámú célpontjától, a Kruger legmérgezőbb növénye, a szanok (busmanok) Nemzeti Parktól, több mint ezer kilométert kell utaz- a nedvével kenték be nyílvesszőik hegyét nia annak, aki az Augrabies-vízesésre kíváncsi, ahol most táborozunk. Felejthetetlen látvány, és egyben bosszantó, mert túl vagyunk az esőzések idején. Utaz- ért? Csak úgy. A lényeg, hogy Afrika egyik legbizton- ni ilyenkor jó, és különösen kedvező, ha az ember ka- ságosabb államába érkeztünk – a szomszédok közül nyont akar felkeresni, mert nem viszi el a folyó, de ez Botswana is ilyen, de Zimbabwe már messze nem –, ez a vízesés most nagyobb is lehetne. Közel a Kalahári-si- közép- és kelet-afrikai élményeink után, meg hogy Jo- vatag, száraz a levegő, és itt fényszennyezés sincs, mint hannesburgban nappal, a nyílt utcán rohant meg egy Amerikában vagy Eurázsiában, holdfény sem zavar, az rablóbanda, megnyugtató érzés. Az őslakosok nyelvén égbolton döbbenetesen ragyognak az égitestek. Meg- kívül az angol, búr és német is használatos, az utóbbi- nyugtató, hogy „helyén van” a Dél Keresztje, jelezve, nak különösen örülök. Nincs még egy ország, ahol a ré-

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY | 149. ÉVF. 1. FÜZET 33 VILÁGJÁRÓ

Namíbia déli részén a döbbenetes szépségű, 160 ki- lométer hosszú, 550 méter mély és helyenként 27 kilo- méter széles, ősi tájba vájt gigantikus völgy, a Fish Ri- ver-kanyon egyesek szerint semmiben, de legalább is nem sokban marad el a Grand Canyon mögött. Mére- teit és még inkább a látványt tekintve, Afrika egyetlen szurdoka sem múlja felül – bár e tekintetben megosz- lanak a vélemények. Vannak, akik a Nílus szurdokát, mások egy etióp kanyont elé helyeznek. A Hal-folyó, együtt az Oranje-vel, Namíbia leghosszabb vízfolyá- sa, mely mélyen bevágódott a ma kietlen, köves-szik- lás és még szárazságtűrő növényekben is szűkölködő felszínbe. Vízjárása időszakos és rapszodikus, száraz időszakokban nem is folyik, hanem kisebb-nagyobb elnyúlt, egymással nem vagy csak alig érintkező tavak láncolatából áll. A nemzeti parkoknak, védett területeknek konti- nensenként is megvan a maguk jellegzetessége. Míg Észak-Amerika parkjainak legtöbbje leginkább a táj szépségével, geológiai különlegességeikkel tűnik ki – ami nem jelenti azt, hogy ne lenne védelemre érdemes az amerikai növény- és állatvilág –, Afrika túlnyomó- részt „az állatokról szól”. Kivételek persze itt is vannak, főleg Dél-Afrikában. Ezek egyike éppen a Fish River Canyon Park, melynek létrehozásával magát a tájat, a geológiai formációt kívánták megőrizni. Sok millió éves sziklákat faragott ki a folyóvíz és a szél eróziója, felszínre hozva a másutt eltemetett kőzetrétegeket. A kanyon különlegessége, hogy középső szakaszán a fo- lyóvölgy „meanderezik”, vagyis szűk kanyarokat írva kígyózik. A régmúltban persze egészen máshogy né- zett ki a vidék. A folyóágyból most meredeken kiemel- Afrika legnagyobb gyümölcsevő madarai a szarvascső- kedő partok eredetileg homokkőből, palából és 1800 rű madarak (Bucerotidae) családjába tartoznak. Mes�- millió évvel ezelőtt lerakódott lávából álltak. Később, szire elviszik a magvakat és terméseket, részt vállalnak a 1300 és 1000 millió év között ezek a rétegek összegyű- fragmentálódott afrikai erdőterületek újrafásításában rődtek, gneisz és gránit keletkezett. 800 millió évvel ez- előtt dolerit nyomult a kőzetbe. Az erózió évmilliói kö- gen letűnt német gyarmati kor emléke ilyen élő lenne. vetkeztek, 750 és 650 millió év között kialakult annak Talán az is ennek tudható be, hogy Namíbiában, lega- a sekély tónak a feneke, amely hajdan Namíbia déli lább is afrikai viszonylatban, rend van. A földutakat is felén terpeszkedett. A tóba a környező hegyekből kü- karbantartják, felületük sima, akár 100 kilométeres se- lönféle hordalék került, többek közt kavics és kavics- bességgel is roboghatnánk rajtuk. De hatvannál többel konglomerátum, homok, homokkő, karbonit, kvarci- menni nem ajánlatos, az apró kavicsokon megcsúsz- tok, mészkő és pala került; némelyik csak pár, mások hat a kerék. Az aszfaltozott utak sem veszély nélküliek, 150–200 méter vastag lerakódásokban. Mintegy 500 a szél a sivatagokból idehordott porral teríti be őket, millió évvel ezelőtt alakultak ki azok a felszíni repedé- ez is nagyon csúszik. Elhagyott tájon robogunk át, se- sek, amelyek mentén a folyó alakítani tudta a medrét. hol egy élőlény, a sziklaalakzatok annál érdekesebbek. A Gondwana idejében, a jégkorszakban pedig gleccse- Megállunk, fényképezünk, néhány társunk meg kia- rek kúsztak délnek, mély szakadékot vájva. Egyes sza- bálni kezd. Rájöttek, hogy ehhez képest a régi idők ti- kaszokon lépcsőzetes kettős szakadékvölgy, „kanyon a hanyi visszhangja gyengécske suttogás volt. Miután kanyonban” alakult ki. Akinek ez a geológiai múlt kis- rekedtre üvöltötték magukat, végre tovább indulunk. sé zavaros és nehezen követhető, nem kell szégyenkez-

34 TERMÉSZET VILÁGA | 2018. JANUÁR VILÁGJÁRÓ nie, a kutatók is máig vitatkoznak, valójában hogyan, tottabb a fő- és az északi kilátó, ahonnét döbbenetes a mi és mikor történt. Talán úgy, ahogy a busman legen- rálátás a Pokol tornácára (Hell’s Corner – fordítsuk ta- da állítja: a félelmetes Kouteign Kooru sárkány ásta a lán így). A fő kilátótól 10 km-re délnek találjuk a Kén- meredek falú szakadékokat, midőn egy nálánál is félel- forrás kilátópontot (Sulphur Spring Viewpoint), és et- metesebb vadász elől kényszerült menekülni… től 12 km-re van a legdélebbi kilátó. A Pokol tornácától A kanyon déli kiöblösödésében, Ais-Ais mellett a XIX. északra kezdődik a folyó meanderező szakasza, ahol a században nama törzsbeli pásztorok hévizekre bukkan- 70 kilométeres folyószakasz légvonalban mindössze tak: az elnevezés is tőlük származik (ais-ais jelentése for- 32 kilométeres távolságot tesz meg. tyogó forrás). A kőzet sokmillió éves törései mentén for- Ami az élővilágot illeti, sok fa nem él meg erre, de ami ró mélységi vizek törnek fel; különösen a hűvösebb kora mégis, annál sokfélébb. Az akáciák minden Afrikát járó reggeli és alkonyati órákban messziről látszik a hévfor- turista számára hamar megszokottá válnak, de a fater- rás felett gomolygó pára. A 60 oC átlaghőmérsékletű víz metű euforbiák és aloék sosem vesztenek különleges- bővelkedik szulfátokban, kloridokban és fluoridokban. ségükből. Nem ritkák, de csak egyesével nőnek az ala- csony, bokortermetű euforbiák, tamarisz- kuszok és aloék. Bármily kietlen is – bár „Az egyik legnagyobb kihívás a hátizsákos turisták szép! – a táj, népesebb a fauna, és több a ge- számára végigvándorolni a Fish River Canyon alján. rinces, mint gondolnánk. Ais-Ais vidékén, De vigyázat! – kezdőknek, és akiknek gyenge a szer- feltehetően az antilopoknak köszönhetően, vezete, nem ajánlott. Eltekintve a lejutástól, a terep még pár leopárd is eléldegél. Akadnak he- ugyan sehol sem meredek, de sziklás, nehéz. Húsz- gyi zebrák, bár nem nagyon mutatkoznak, szor kell váltani az egyik partról a másikra, hol kőről elrejtőznek a sziklák között. A madárfauna kifejezetten gazdag, 240 fajt mutattak ki. A kőre ugrálva, hol a vízben gázolva. Közben a hőmérő száraz és meleg éghajlaton a hüllők sokasá- higanyszála nappal igen magasra emelkedhet. Útköz- ga nem meglepő, csak gyíkból 35, és kígyó- ben ivóvíz, szállás vagy segélyhely sehol sincs.” ból 16 faj van. A mélyebb folyómedrekben, Willie & Sandra Olivier: Naturschutzgebiete in Namibia – ahol állandóan van víz, sok a hal, főleg már- Ein Handbuch na, harcsa, ponty és sügérfélék. A horgászás megengedett, bár engedélyhez kötött. Decemberben és januárban a hőség, Mondanom sem kell, hogy hatásosnak tartják reuma februárban és márciusban az esőzések miatt kerül- ellen – a reumát tudvalevőleg rengeteg minden, de tu- het bajba a turista: mert igaz, hogy akár évekig nem lajdonképpen semmi sem gyógyítja. A hévforrásoktól esik eső, de amikor mégis lezúdul az áradat, min- északra kénforrások is vannak. dent és mindenkit magával ragad. Közel három Ma- A legtöbb kilátóhelyet a kanyon nyugati peremén gyarországnyi területről, Namíbia egynegyed részé- építették ki. Innét valóban drámai a látvány. Leglátoga- ről vezeti le ilyenkor a szűk kanyon az összegyűlt esővizet. Tekintettel a nyári áradásokra és a magas hőmérsékletre, mely nappal elérheti a 48 oC-ot, és éj- szakára sem „hűl le” 30 oC alá, csak május 1. és szep- tember 15. között engedélyezik a gyalogtúrát a ka- nyon mélyén. Magányosan tilos bóklászni, a csopor- tok legalacsonyabb létszáma 3, a legmagasabb 30 fő. Gyerekek csak akkor vehetnek részt egy effajta vál- lalkozásban, ha tizenkét évesnél idősebbek, és min- denkinek orvosi vizsgálaton kell átesnie. A 90 kilo- méteres túrát általában öt nap alatt lehet megtenni. A dolgot az is nehezíti, hogy a folyó vize ihatatlan, az ivóvizet magunkkal kell cipelnünk. 1990 óta futó- versenyeket is rendeznek a kanyonban. A Fish River Afrika „törpe zergéje”, a sziklaugró antilop vagy klippsprin- Canyon Ultra Marathon távja 100 km, a „könnyű” Li- ger (Oreotragus oreotragus) a legkietlenebb helyeken is te 65 km. Egyiket sem ajánlom kipróbálni… megél. Fokozottan védett faj (A SZERZŐ FELVÉTELEI) VOJNITS ANDRÁS

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY | 149. ÉVF. 1. FÜZET 35 Apró zsákállatka ellenfényben

Hát ez meg mi?

BESZÉLGETÉS POHL ANDRÁS BÚVÁRFOTÓSSAL

– A Magyar Természetfotósok Szövetsége az Év Természet- Az Év Természetfotósa pályázatokon kívül többször fotósa 2017 pályázatán Hát ez meg mi? című képe a Kompo- voltam dobogós a Búvárfotós Országos Bajnokságon, zíció, forma és kísérletezés kategóriában elnyerte a Termé- és néhány nemzetközi fotós megmérettetésen is szere- szet Világa folyóirat különdíját. Az Élet a vízfelszín alatt ka- peltem már sikerrel. tegóriában nevezett képei közül a Vacsoraidő című 3. díjas – Áruljuk el olvasóinknak, mit látni a különdíjat nyert lett, egy további képét pedig – a Muréna glóriávalt – a zsűri képen? Hol és hogyan készült a felvétel? dicséretre méltónak tartotta. Az elmúlt években rendszere- – A képet Indonéziában, a Raja Ampat tartomány sen láthattuk a képeit Az Év Természetfotósa (ÉTF) pályázat (Nyugat-Pápua) szigetvilágának Wagmab Wall merülő- kiállításain. Milyen eredményeket ért el korábban? helyén készítettem. A térség a korallszirtek élőlényei- – 2011-ben indultam először a pályázaton, abban az nek hihetetlen változatossága miatt a búvárok paradi- évben két képemet találták dicséretre méltónak. Egy év- csoma, és mivel természetvédelmi terület, a védettség- vel később nagy sikert értem el: én lettem az év búvárfo- nek köszönhetően szinte érintetlen állapotok várnak tósa, ez akkor a Papua Paradise Ecoresort különdíját je- ott ránk. A képen egy körülbelül 20 méteres mélység- lentette a legjobb búvárfotósnak. Négy fotóm szerepelt ben élő, ritkán látható keménykorall néhány centimé- a legjobbak között: az Élet a vízfelszín alatt kategóriá- teres részlete látható. ban 2. és 3. helyezést értem el, az Állatok és környezetük A merülés során sok csodálatos, soha nem látott for- kategóriában kettő képem lett dicséretre méltó. 2013- ma kerül elénk. A búvárfotózás egyik ága kimondottan ban és 2014-ben egy-egy képem szerepelt a kiállításon, a különleges mintázatokra fókuszál. Ezt a képet egy 60- majd 2015-ben három fotóm volt kiállítva – közülük az as makróobjektívvel fotóztam, különleges bevilágítás- egyik a Kompozíció, forma és kísérletezés kategória 3. sal. Bár legtöbbször sorozatokat készítünk, erről a korall- díját kapta. Tavaly a Kezünkben a Föld kategóriában ju- ról ez az egy felvétel készült. A kép hatását növeli, hogy a tott el egy felvételem a kiállításra. Kompozíció és forma kategóriában megengedett egy ki-

36 TERMÉSZET VILÁGA | 2018. JANUÁR INTERJÚ csivel több manipuláció, a valamivel erősebb kontraszt tívem van, amelynek 10 mm-nél 180 fokos a látószö- és szaturáció. ge. A makrófotózásra 60-as és 100-as makróobjektívet – Hogyan kezdődött? Mióta búvárkodik? Rögtön fotózni használok. kezdett a víz alatt? Fénytörési tulajdonságai miatt a víz elnyeli a színe- – 48 évesen, 2007-ben kezdtem búvárkodni, elein- ket. Ahogy egyre mélyebbre megyünk, először a vörö- te eldobható gépet vittem a víz alá. Később egy Canon set, aztán a narancsot és így tovább. 20–30 méter mély- G12-es kompakt gépem lett, búvártokkal, külső vakuk- ségben már minden kékes-szürkés színű. Ezért le kell kal. Ezzel a géppel, fill-the-frame technikával készítet- vinni a fényt a víz alá, amely jellemzően legalább egy, tem a korallharcsákról azt a képet, amely már jól sze- de inkább több külső vaku. Kimondottan víz alatti fo- repelt az ÉTF-pályázatán. Most egy Canon 600D belépő tózásra készült, vízhatlan vakukkal tudunk fotózni, szintű, 18 megapixeles tükörreflexes gépem van. amelyeket flexibilis, állítható karok rögzítenek a tok- – Tanult fotózni? Vannak fotós példaképei? hoz. A vakuk gondos beállításával lehet csökkenteni az – 18 évesen egy Zenit, aztán egy Chinon filmes kame- rával fotóztam diára, szívesen készítettem diaporámá- kat, aztán ez a hobbi évekre feledésbe merült. Nincs va- lódi példaképem, de a legrangosabb mesterek munkáit ismerem. Az interneten követni lehet a búvárfotós olda- lakat, hozzám is naponta több tucat kép ömlik be. A fo- tók tudatos szemlélése, elemzése nagyban hozzásegít a fejlődéshez. Korábban a magyar Divecenter oldalon in- tenzív munka folyt, ott is rengeteget tanultam. – Szárazföldön is szokott fotózni? – Ritkán, de a magam kedvére fotózok rovarokat, növé- nyeket, ezekkel a képekkel viszont még nem pályáztam. – Miben különbözik a víz alatti kamera a szárazfölditől? – A gépváz ma már semmiben nem különbözik: ugyan- azt a gépet visszük le, csak berakjuk egy vízhatlan tokba. Régebben volt kifejezetten víz alatti fotózásra kifejlesztett gépváz, de ma már nincs erre szükség. A fényképezőgép egy alumíniumból vagy polikarbonátból készült tokba kerül, a kezelőgombokat kívülről lehet működtetni. Nem elég, hogy a tok vízálló: a nagy nyomást is el kell viselnie. A jobb minőségű készülékeket akár 100 méter mélyre is le lehet vinni, az enyém 60 méterig használható. apró, lebegő szemcsék megvilágítását, amely különben A víz a fotózás szempontjából másfajta közeget je- olyanná teszi a képet, mintha enyhe havazásban fo- lent, mint a levegő. Az üveggel elválasztott víz és levegő tóznánk. A vakukat gyakran súrló fényként állítjuk be. között fénytörési jelenség is fellép. A víz alatti fotózás- Szinte mindig kevert fényes technikát alkalmazunk: a ban kétféle objektív terjedt el igazán: az egyik a nagy háttér természetes fényben látszik, a kiemelendő téma látómezejű halszemobjektív, a másik a kisebb élőlé- pedig vakufénnyel van megvilágítva. A paramétereket nyek fényképezésére alkalmas makróobjektív. A bú- ennek megfelelően kell megválasztani. várfotósnak a merülés előtt el kell döntenie, hogy táj- A szerkezetet szárazföldön kell összerakni, és ott kell képet vagy apró részletet akar-e fotózni, és ennek meg- ellenőrizni a vízhatlanságot. A korszerűbb tokokon felelően kell a gépet a szárazföldön összeszerelnie és vákuum-előszívásos detektor van. A teljes készülék beraknia a búvártokba. súlya a betokozott kamerával, vakukarokkal, vakuk- A tokra kétféle port kerülhet az objektív elé: vagy kal és fókuszfénnyel együtt szárazföldön körülbelül egy félgömb alakú, vagy egy síküveg. Ha síküveget 8 kilogramm. Állványt nem használunk. tennénk a nagylátószögű objektív elé, a látószög je- Az érdekesség kedvéért megjegyzem, hogy 3 évvel lentősen csökkenne, ezért, ha a víz alatti teret akar- ezelőttig a pályázati szabályzat nem tette lehetővé a juk fotózni, a félgömb alakú, ún. dome portot illeszt- nemkívánatos becsillanások eltüntetését, de újabban jük a tokra. A síküveg portot a makrófelvételeknél már megengedik a búvárfotókon ezek kismértékű tudjuk használni. Nekem 10–17 mm-es zoom objek- korrekcióját.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY | 149. ÉVF. 1. FÜZET 37 INTERJÚ

– Mi a legnagyobb kihívás a tökéletes kép készítése során? – Az idő! Naponta maximum 3–4 merülés lehetséges, 1–1 óra (ritkán 1,5 óra) időtartamban, hiszen a búvárko- dás megterheli az emberi szervezetet. Mintha egy termé- szetfotósnak egy ismeretlen helyen mindössze egyetlen órája lenne arra, hogy elkészítse a nyerő képet, és még akkor sem bóklászhatna egyedül, szabadon. Csak merülőtárssal lehetünk a mélyben, akivel köz- ben vigyáznunk kell egymásra. Nagylátószögnél, ha a társ nem mögöttünk van, óhatatlanul látszik a képen. Ilyenkor jó megoldás lehet, ha őt is bele tudjuk kompo- nálni a jelenetbe. Nagyon zavaróak lehetnek a buborékok, amelyeket mi magunk, illetve a társunk bocsát ki. A napsü- tés és az áramlás is behatárolja a lehetőségeket. A fotósok ugyanúgy hajóstúrákon vehetnek részt, vagy egy búvárbázis merülőhelyeit látogathatják, ahogy a töb- bi búvár. Ezt megválaszthatjuk, de hogy a mélyben milyen körülmények várnak ránk, az már egyáltalán nem tőlünk függ. Lehet, hogy a legszuperebb helyen megtaláltuk a leg- jobb témát – erre jön egy felhő, és olyan sötét lesz, hogy már nem lehet az adott képet elkészíteni. Vagy éppen abban a szűk órában nincs ott az a téma, amiért lemerültünk. Gyakran korlátoz bennünket a látótávolság (amely leszűkülhet néhány méterre), a hullámverés, az áramlás. A halszemoptikánál fontos, hogy közel legyünk a témához: azonban mire beállítjuk a felvételt, a kiszemelt halak bi- zony gyakran elúsznak. De a legfontosabb a lebegési tech- nika. Meg kell tanulni úgy lebegni, hogy károkozás nélkül tudjunk fotózni. – A búvárfotók között sok lenyűgöző felvételt láthatunk hi- hetetlen küllemű állatokról. Önnek melyek a kedvencei? – Igazából nincsenek kedvenc állataim, de a makrófo- tókra alkalmas jószágokat kimondottan kedvelem. Van- Arany medúzák nak, akik csak a nagyvadakra utaznak: én is szeretem őket,

Bébi szirticápák asztalkoráll alatt

38 TERMÉSZET VILÁGA | 2018. JANUÁR INTERJÚ de nem kizárólagosan. 760 merülés után már fogy azok- – Milyen nehézségekkel jár a víz alatti fotózás? nak a trófeáknak a száma, amelyeket még nem láttam. – A búvárkodás önmagában sem veszélytelen sport, – Milyen országokban merült eddig? Fotós szempontból aztán a hullámzásnak, az erős áramlatoknak is meg- melyek a legjobb, legérdekesebb helyszínek? vannak a kockázatai. A gép ki van egyensúlyozva, így a – A legközelebbi helyszínek Horvátország és Egyip- víz alatt lebeg, de a mérete miatt megnövekedett áram- tom, utóbbi nagyon jó úti cél. Voltam Kubában és a lási ellenállása plusz energiát igényel a fotóstól. karibi ABC-szigeteken (Aruba, Bonaire, Curaçao). A Seychelle-szigeteket búvárfotós szempontból kevés- bé találtam érdekesnek, a Maldív-szigeteken viszont fantasztikus merülőhelyek vannak. A gyönyörű Palaun (Mikronéziában) csodás merülőhelyek találhatók. Ked- venceim a Fülöp-szigetek és Indonézia – mindkét or- szág óriási lehetőségeket kínál a búvároknak. – A búvárfotósnak mennyire kell ismernie az élőlényeket ahhoz, hogy megtalálja őket? – A veszélyes élőlényeket természetesen ismerni és kerülni kell. Célszerű továbbá tisztában lenni az adott terület ökoszisztémájával, hogy eredményesebbek le- hessünk. A társult életformák terén a jártasság elősegíti a jó témák megtalálását. Lehet azonban úgy is jó képeket készíteni, hogy az ember nem készül föl az adott merülőhelyre. Nem szok- tam előre tervezni, inkább riportfotósnak tartom ma- gamat. A legtöbb túrán vannak helyi vezetők, akiknek az a feladatuk, hogy megmutassák a búvároknak az ér- dekességeket. – Mi volt a legemlékezetesebb élménye? – Ha egyet kell kiemelni, akkor a Maldív-szigeteken naplemente utáni merülésünket említeném. Áram- lásban voltunk, óriási ráják, zord arcú, éjfekete, méte- resnél is nagyobb, vadászó makrélák, dajkacápák úsz- tak körülöttünk a lámpáink fényében. Hát ez meg mi? – A nemzetközi fotópályázatokon egyre inkább előtér- be kerül az élővilág védelme, amelyben a természetfotósok – Mit tanácsolna annak, aki most kap kedvet a víz alat- meghatározó szerepet tölthetnek be. Mit tehetnek a búvár- ti fotózáshoz? Hol és milyen témával kezdjen? Mire ügyel- fotósok a tengeri életközösségek megóvásáért? jen a leginkább? – A legfontosabb tanács: ne nyúlj semmihez! Ne hozz – Először is azt: jól gondolja meg, hogy belevág-e! Ha ki semmit a vízből, csak nézz! Fontos a természet tiszte- igen, akkor azt tanácsolnám, minél előbb tanuljon meg lete. Azzal, hogy ráirányítjuk a természeti szépségekre a nagyon jól búvárkodni. Amikor már jól mozog a víz figyelmet, segítjük fenntartani ezt az állapotot. alatt, jó a lebegőképessége, akkor kezdje el tudatosan A sok szép merülőhely hatalmas üzleti lehetőséget biz- tanulmányozni az interneten a víz alatti képeket. Irdat- tosít az adott országok számára, hiszen folyamatosan ér- lan mennyiségű ember foglalkozik ma már ezzel – hiá- kezik a sok búvár, és ez jelentős bevételt generál. A helyiek ba méregdrága sport, egyre többen űzik, és egyre többen így érdekeltek lesznek a merülőhelyek állapotának fenn- fotóznak is közben. tartásában. Jól látható, hogy egyre növekszik a védett te- – Milyen helyszínekre tervez a közeljövőben fotós túrákat? rületek száma, ahol tilos a hálós és a dinamitos halászat, – Legközelebbi célom egy mexikói út, ahol az Atlanti- de néha még a horgászás is. Nem hallgathatjuk el azt sem, óceánban és cenotékban fogunk merülni. Ezek külön- hogy a sűrűn látogatott merülőhelyek érintetlensége né- leges karsztbarlangok, amelyek felső rétegét édesvíz, mileg csökken, de ennél nagyságrendekkel nagyobb ve- a mélyebb rétegeket pedig sós víz tölti ki. szélyt hordoz, ha a terület nem védett. Sajnos, a globális AZ INTERJÚT KÉSZÍTETTE: felmelegedés is hatalmas károkat okoz. TÓSZEGI ZSUZSANNA

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY | 149. ÉVF. 1. FÜZET 39 KARSZTVILÁG Töbör, pénz, komment

„Legyen ez a Jubileumi-töbör” – állapodunk meg a hallgatókkal, mikor egy újabb, szép formájú, ke- rekded mélyedéshez értünk. Ez ugyanis a krassóalmási (Déli-Kárpátok) terepgyakorlat során az 50. töbör, amit GPS segítségével fölmérünk, és noha a töbröknek ritkán van saját nevük, itt mégis úgy érezzük, hogy ez most jó alkalom a névadásra, és ennek ürügyén egy kis pihenőre.

Egy ilyen töbör-fölmérés igazából csak a megszállottak- karsztfennsíkokat részekre tagolják. Ezek rendszerint nak jó móka, akik élvezik a karsztos terepet, mert egyéb- a felszínfejlődés egy korábbi fázisában jelenlévő vízfo- ként a szúrós bokrok, a bokatörő kövek, az állandó föl- lyás hűlt helyét őrzik. Aztán a turisták örömére akad- le szaladgálás töbörből töbörbe, helyenként a váratlan nak szép számmal vizes szurdokok is, amelyek igen kerítések, a barátságtalan kutyák, nagyritkán a viperák változatos módokon alakulhatnak ki. De ettől még könnyen megkeseríthetik a felmérő életét. Persze van, a töbrök tényleg meghatározó szerepet játszanak a aki éppen ebben a terepi munkában lát valami külö- karsztfejlődésben, és a darabszámot tekintve (már ha nös élvezetet, és ezt a lelkesedést próbálja meg másokra ez érdem?) kétségkívül ezek az uralkodó felszínformák is átragasztani. Ezt hívjuk terepgyakorlatnak a földrajz a klasszikus karsztvidékeken. A nagy mennyiség egy szakon. De miért oly fontosak ezek a töbrök (1. ábra)? szempontból mindenképp előny, ez pedig a statiszti- Mert ezek a néhányszor 10–100 m átmérőjű, zárt kai megközelítés. Ha a karsztok fejlődését szeretnénk mélyedések nélkülözhetetlen elemei a karsztos tájak mélyebben megérteni, akkor olyan modellt kell talál- megértésének. Szakmai körökben szinte már közhely- nunk, ami statisztikailag is megmagyarázza a töbrök számba megy az a Derek Ford kanadai professzortól jellemző méreteit. A gyakorisági eloszlást magyarázó származó megállapítás, hogy a töbrök a karsztok „di- elméleti modellek pedig azért fontosak, mert rövid agnosztikus felszínformái”. Valóban, mint bárányhim- ideig élünk ahhoz, hogy a töbrök fejlődését a valóság- lőt a pöttyök, úgy árulják el a felszíni karszt jelenlétét ban megfigyelhessük. a töbrök. A vízfolyások és a völgyek gyakorlatilag hiá- A földrajzosokat (no persze másokat is) az eloszlások nyoznak a karsztterületekről, mivel a víz a mélybe tá- helyett többnyire inkább az extremitások érdeklik. Hát vozik, beszivárog. Kivételek persze akadnak bőven. Itt elégítsük ki először ezt az igényt! A legnagyobb töbör vannak például a szárazvölgyek, melyek esetenként a természetesen Kínában található (ez nemcsak azért

40 TERMÉSZET VILÁGA | 2018. JANUÁR GEOMORFOLÓGIA természetes, mert Kínához sok rekord tartozik, hanem azért is, mert a legnagyobb szubtró- pusi karsztvidékek is épp Kí- nában lelhetők fel), ez a Xia- ozhai tiankeng (tiankeng=„égre nyíló lyuk”), ami 662 m mély, így az Eiffel-torony több mint kétszer elférne benne egymásra téve! Hozzánk közelebb, Euró- pában, a rekorder a horvátor- szági Imotski mellett találha- tó Vörös-tó (Crveno Jezero). En- nek a teljes mélysége 530 m, de 1. ábra. Oldásos töbrök az erdélyi Királyerdőben nagyjából a feléig víz tölti. A tó vízállása a karsztvízszint függvényében igen jelentős, érezzük a mélység jelentőségét, míg a Páska-bükki több mint 50 m-es szintingadozásokat mutat. Fontos töbör hossza alig marad el a fent említett Xiaozhai megjegyezni, hogy ezek az extrém méretű formák szin- tiankengétől, addig mélysége csupán annak 25-öd ré- te mind barlangok beomlásával keletkező szakadék- szét éri el (27 m). töbrök (2. ábra). Jellemzőjük a közel függőleges, sziklás És mekkora a legkisebb töbör? Értelemszerűen perem és az átmérőhöz viszonyított nagy mélység. elvben a nulláról indul a történet. Egy-egy kezde- A töbrök túlnyomó része azonban nem ebbe a látvá- ti beroskadás 1–2 m-es formát jelent (3. ábra). Lát- nyos típusba sorolható, hanem az oldásos töbrök közé. tam töbröket születni. Pár éve a bihari Pádis-fennsí- Ezek kialakulásának lényege, hogy a mélybe szivárgó kon hatalmas, fél napig folyamatosan zuhogó eső ka- vizek oldott állapotban magukkal viszik a felszín pott el minket, de szerencsére éjszaka kezdődött, így közelében kioldott mészkövet, és az így létrejövő a sátorban kihúztuk, míg el nem csendesült. Mikor a anyaghiányt egyre növekvő lyukak, mélyedések jelzik zuhé után bejártuk a környéket, olyan új mélyedéseket a felszínen. Persze ha ez térben teljesen egyenletesen fedeztünk fel, amelyek a vihar előtt még nem voltak történne, akkor nem alakulnának ki gödrök, ám a be- ott. A töbrök fejlődése „kis korukban” és egy-egy extrém szivárgás nem mindenhol egyforma esélyekkel indul. Az eleve meglévő, többnyire tektonikus eredetű repe- déshálózat miatt van ahol gyorsabb, van ahol lassabb a beszivárgás. Ráadásul ahol több víz jut a mélybe, ott még gyorsabban tágulnak a járatok, és ezzel tulajdon- képpen egy öngerjesztő folyamat indul be, ami külö- nösen fontos lesz a későbbiek szempontjából. Mivel az oldásos töbrök többnyire lankásabb lejtőkkel rendel- keznek, mint a szakadéktöbrök, így általában kevésbé izgalmas felszínformák, épp ezért a világrekordot sem tartja számon senki. Nehéz is lenne ezt megmondani, mert értelmezési problémák is fölléphetnek a töbrök felső határa körül. Hiszen a nagyobb zárt mélyedések kialakulását rendszerint nem csupán az oldás, hanem más tényezők is befolyásolják. A karsztperemi vízfo- lyások kis völgyei például hozzákapcsolódhatnak a 2. ábra. Szakadéktöbör a szlovéniai Rakov Skocjannál mélyedéshez, vagy esetenként a szerkezeti mozgások is segíthetik a mélyedések kialakulását. Hazai viszony- csapadékeseményt követően tehát megfigyelhető, de latban alighanem a Szögliget mellett található Pás- a nagyobb formák emberi szemmel nézve szinte vál- ka-bükki töbör a legnagyobb (bár ez sem tekinthe- tozatlannak tűnnek, kialakulásuk 10–100 ezer éves tő kizárólag oldásos eredetűnek), kis híján fél km-es nagyságrendre tehető, de igazából többnyire csak bi- hosszával (497 m), és 12,6 ha-os területével. De, hogy zonytalan becsléseink vannak ezen a téren. Az egyik,

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY | 149. ÉVF. 1. FÜZET 41 GEOMORFOLÓGIA

szonár. Az 1960-as években már megszületett, de iga- zából csak az elmúlt 1–2 évtizedben terjedt el széles körben a lézerfénnyel működő radar, vagyis a LiDAR (Light Detection and Ranging). A lézerfény kis hullám- hossza miatt sokkal részletesebb felbontást tesz lehe- tővé, mint a rádióhullámokkal működő klasszikus ra- dar. Ennek köszönhető, hogy a közelmúltban a dom- borzat aprólékos feltérképezésére kiválóan alkalmas eszközzé fejlődött a LiDAR. Ahhoz, hogy a korai techno- lógiából jól használható módszer legyen, több jelentős technikai problémával is meg kellett birkózniuk a fejlesztőknek. Az egyik probléma az volt, hogy a LiDAR iszonyatos adatmennyiséget állít elő, amihez óriási tá- rolókapacitás, és gyors, hatékony szoftver kell. Ezek az 3. ábra. Töbör-kezdemények és hallgatók eszközök csak a 2000-es évekre váltak széles körben el- az erdélyi Torockói-hegységben érhetővé. Ez a probléma tulajdonképpen még ma sem tekinthető teljesen lezártnak, hiszen inkább egyfajta még nem teljesen megválaszolt kérdés napjainkban a „versenyfutásról” van szó, mert egyre újabb és részle- töbrökkel kapcsolatban éppen az, hogy az időbeli fejlő- tesebb adatok keletkeznek, amelyek folytán állandóan désük hogyan zajlik. Az oldásos töbrökkel ellentétben nagyobb tárhelyre és erősebb számítógépre van szük- a szakadéktöbrök értelemszerűen hirtelen impulzu- sége az embernek. A fejlesztés során a másik technikai sok révén alakulnak ki, de a hatalmas formákat álta- problémát az jelentette, hogy a domborzati felméré- lában nem egy, hanem többszöri beomlás hozza létre. sekhez alapvetően repülőgépre szerelt LiDAR-t hasz- Gondolhatnánk, hogy napjainkban már minden nálnak, viszont a repülőgépek helyzetét és állását ko- nagy és kis töbör pontosan le van írva és a térképeken is rábban nem tudták elég pontosan mérni a repülés so- fellelhető. De ez azért nem teljesen igaz. Különösen meg- rán. A GPS, illetve a kinetikus navigációs rendszerek ré- lepő, hogy a megadolináknak is nevezett extrém formák vén azonban ez a probléma lényegében megoldódott, közül sokat csak az elmúlt 1–2 évtizedben tártak fel. En- így nincs akadálya, hogy a felszín alakjáról néhány nek oka, hogy gyakran olyan vad, csapadékos, általában 10 cm pontossággal nyerjünk adatokat, ami a fentiek felhőkbe burkolódzó trópusi karsztterületeken helyez- tükrében a töbrök vizsgálatához tökéletesen elegen- kednek el, amelyek a szárazföldön igen nehezen meg- dő, sőt egy kicsit még sok is. közelíthetők, de még a légi felderítésük sem egyszerű. A LiDAR egyik további előnye, hogy komplex képet A kisformákat a terepen járva aránylag könnyen ad a felszínről (4. ábra). A kis hullámhosszú lézerim- megfigyelhetjük, mennyiségi felmérésük azonban pulzusok ugyanis „szűk helyen is elférnek”, azaz átha- hamar kifárasztja az embert, miként azt a „Jubileumi- 4. ábra. A LiDAR-mérések alapelve (visszaverődés a fákról töbörnél” felsóhajtva korábban már megállapítottuk. A az aljnövényzetről és a földfelszínről), valamint az ebből közelmúltban kifejlesztett új módszerekkel azonban je- szerkesztett felületmodellek egy szlovéniai mintaterületen lentős előrelépések történtek ezen a téren…

Lézeres töbör-letapogatás

Az aktív távérzékelés lényege, hogy a mérőműszer egy jelet bo- csát ki, és a visszaverődés ide- je, intenzitása és más jellemzői alapján szerzünk információt a vizsgált objektum távolságá- ról. Ilyen elven működő eszköz a már régóta használt radar, vagy a vízmélység mérésére alkalmas

42 TERMÉSZET VILÁGA | 2018. JANUÁR GEOMORFOLÓGIA tolnak a növényzet apró résein. Így a visszavert jelek ken a terepeken nyilvánvaló, segítségével „leborotvál- egy része a lombokról, más része az ágakról, harma- hatjuk” az erdőt a karsztról, és megkaphatjuk a valódi dik része a talajfelszínről verődik vissza. Ez első pil- töbrös felszínt. lantásra okozhat némi zavart, sőt második pillantás- Apró üröm az örömben, hogy a LiDAR meglehetősen ra is nem csekély fejtörést, de ha ügyesen járunk el, drága. Ellentétben a drónokkal, melyek már hobb- akkor ezzel csomó többletinformációt kinyerhetünk iszinten is elérhetők, és nem erdős terepen akár töbrök a LiDAR-adatokból. Megkaphatjuk a lombkoronaszin- térképezésére is felhasználhatók. Szerencsére akadnak tet, de a közvetlen talajfelszínt is, illetve a növényzet olyan töbörben (és pénzben is) gazdag országok, ame- sűrűségéről is nyerhetünk egyfajta információt. Talán lyek nyilvánosan elérhetővé teszik a LiDAR-adataikat, nem véletlen, hogy én először erdészektől hallottam a mint például Szlovénia. Ennek köszönhetően a töbrök LiDAR-ról, akik nagyon jól fel tudják használni ezeket mennyiségi feldolgozása elől gyakorlatilag minden az adatokat például a famagasság jellemzésére. Hogy akadály elhárult. még mi minden nyerhető ki a teljes adathalmazból, az jelenleg is nagyon aktív kutatások tárgya. Engem Nem mindenre jó a haranggörbe

A haranggörbével feltehetőleg mindenki találkozik, aki a természettudományokkal érintkezésbe kerül. „Rendes” neve: normál eloszlás, ami azt sugallja, hogy ez a legtermészetesebb eloszlás, ami létezik, hogy a va- lóság jelenségei ezzel írhatók le legjobban. Mint pél- dául a felnőtt férfiak (vagy nők) testmagassága egy adott országban és adott korban. Ebben a vélekedés- ben persze van igazság, aminek alapvető matematikai okai is vannak, mégpedig az, hogy ha egy folyamat so- rán a különböző véletlen hatások összeadódnak, ak- kor eredményként egy normál eloszlást kapunk, azaz a vizsgált jellemző (pl. testmagasság) gyakorisági el- oszlása haranggörbével írható le. Ráadásul a harang- görbe vizuálisan is „vonzó”: szimmetrikus, ami azt je- lenti, hogy a jól bevált számtani átlag egyben közé- pérték (medián) is, tehát az átlagtól fölfelé és lefelé való eltérések ugyanolyan mértékűek. Az átlag körüli 5. ábra. Töbrök levezetése domborzatmodell alapján (A- értékek egyben a leggyakoribbak is, ami szintén jóleső B), töbör-területek lognormális gyakorisági eloszlása érzéssel töltheti el az átlagembert. A haranggörbe (C) és ha a töbör-terület értéke helyett annak logarit- szélességét a szórás jellemzi. Minél nagyobb a szórás musát vizsgáljuk, akkor az eredmény haranggörbe lesz értéke, annál szélesebb a görbe. A haranggörbe arány- (D). LiDAR révén nyert 1m-es felbontású szlován min- lag gyorsan „lecseng” mindkét irányba, az átlag plusz- taterület alapján mínusz háromszoros szóráson túl már csak az egye- (FORRÁS: SZLOVÉN KÖRNYEZETVÉDELMI ÜGYNÖKSÉG) dek 0,3%-a található. Amikor a töbörjellemzők gyakorisági eloszlásával az persze a töbrök érdekelnek. Ha elrepülünk egy erdős 1990-es évek végén elkezdtem foglalkozni, jóformán karszt fölött, meglepetésre azt tapasztalhatjuk, hogy semmilyen idevágó publikációt nem találtam a karsz- a diagnosztikusnak kikiáltott töbrök nem, vagy alig tos szakirodalomban (bár a keresési lehetőségek ak- érzékelhetők (l. a 4. ábra jobb felső része). Ennek az az koriban természetesen jóval korlátozottabbak voltak, oka, hogy a fák kompenzálnak, és a töbrök alján ma- mint manapság), így erősen meglepett, hogy a töbrök gasabbra nőnek, mint a köztük lévő gerinceken. Persze mérete a haranggörbétől markánsan eltérő eloszlást ahol 80–100 m mély töbrök is előfordulnak, mint pél- mutatott (5. ábra). Az derült ki, hogy a viszonylag kis dául a horvátországi Velebitben, ott ezt már nem tudja töbrökből van a legtöbb, de nem az egészen aprókból, kiegyenlíteni a famagasság. A fentiek miatt a légifotó és hogy a nagyméretű formák egyre ritkábbak ugyan, alapú távérzékelés (fotogrammetria) az erdős területe- de a lecsengés nem olyan gyors, mint a normál eloszlás ken komoly nehézségekbe ütközik. A lézer előnye eze- esetén. Akkor még nem tudtam, hogy ez az ún. „hosszú-

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY | 149. ÉVF. 1. FÜZET 43 GEOMORFOLÓGIA farkú eloszlások” jellemzője (eloszlások eseté- ben a farok a görbe x tengelyhez simuló végeit jelenti). Több területet (pl. az Aggtelek-karsztot, a szlovákiai Pelsőci-fennsíkot, különféle szerb és horvát karsztfennsíkokat) megvizsgálva ha- mar világossá vált, hogy a töbör-eloszlásokat általánosságban viszonylag jól lehet közelíteni a lognormális eloszlással. A „viszonylag jól” ez esetben azt jelenti, hogy a statisztikai teszte- ken időnként „elhasal” a vizsgálat, de a vizuális tesztek szinte mindig megerősítik ezt a képet. Az lényegében mindegy, hogy melyik méretjel- lemzőt (hossz, szélesség, terület) használjuk, mert az eloszlás jellege ugyanaz lesz. A lognormális eloszlást a matematikusok ter- mészetesen már régóta ismerik, származtatása 6. ábra. Jövedelem-eloszlásra egy példa (USA, 2014) – egyszerű: ha az eredeti változó helyett annak logaritmu- ez is lognormális (FORRÁS: US CENSUS BUREAU) sát vesszük, akkor az normál eloszlású lesz. Hogy ezt a lognormális eloszlást miként képzeljük el, arra legjobb mekkora esélye van arra, hogy egy „szép” napon a tulaj- Barabási-Albert László hasonlata, amit itt most kölcsön- donos arra ébredjen, hogy hálószobájával együtt egy- veszek (bár ő nem a töbrökből indult ki…): képzeljük el, szer csak a mélybe szakadt. hogy az emberek testmagassága egy országban nem a ha- De az alábbiakban azért nem ilyen közvetlenül kap- ranggörbe szerint, hanem mondjuk a lognormális elosz- csoljuk össze a töbröket és a pénzt, hanem csak mate- lás szerint alakul, miként a töbrök méretjellemzői is. Ez matikailag. A közgazdászok már régóta fölismerték a esetben az emberek túlnyomó része „törpe” lenne (most lognormális eloszlás fontosságát. Az emberek jövedel- az abszolút magasság a példában nem érdekes), de lenné- me ugyanis lognormális eloszlást mutat (6. ábra). Épp nek köztünk érzékelhető számban olyanok, akik 10-szer az a helyzet, mint a töbrökkel. Vagyis ami a magasság magasabbak, mint a „tömeg”, és meglehetősen ritkán, de esetében furcsán hatott, az a jövedelmekre igaz: nagy- előfordulnának akár 100-szor magasabb óriások is. részünk „anyagilag törpe”, de vannak érzékelhető szám- Egyre újabb karsztterületekre megismételve a mé- ban (feltehetőleg az ismerőseink között is) gazdagok, és rést, most már LiDAR-ból levezetett, pontosabb dom- ha máshonnét nem, a médiából biztosan hallunk olyan borzati adatokat használva is, nekem mindig ugyan- emberekről, akik 100-szor, vagy akár még többször an�- úgy a lognormális eloszlás jött ki. És akkor egy spanyol nyit „visznek haza” havonta, mint mi. És itt egy picit kolléga, akit, úgy látszik, szintén izgat a töbrök alakja, pontosítani kell: a jövedelem-eloszlás a teljes populáció azzal hozakodott elő, hogy a töbrök méreteloszlása mintegy 98%-ára nézve valóban lognormális, de a fel- nem lognormális, hanem hatványtörvény szerinti ső „farok” már hatványtörvény szerint írható le, ami a eloszlás jellemző rájuk (power law distribution). Mivel lognormálishoz képest még egy kicsit lassabban cseng a karsztkutatók között aránylag ritka a vérbeli mate- le, azaz valamivel több dúsgazdag embert „enged meg”. matikus, így a vitánk eldöntéséhez máshová kellett Még mindig a pénzügyeknél maradva: ha fordulnunk… feltételezzük, hogy a vállalatok növekedése adott időegységenként a méretükkel arányosan, egy véletlen Itt jön a pénz szorzóval növelve változik, tehát maga a növekedé- si ráta a mérettől független, akkor az eredmény az A töbrökbe nem a pénz miatt megy az ember. Hanem lesz, hogy a vállalatok mérete egy idő után lognormá- „mert ott vannak”. Mégis, akár a pénzzel törődő biz- lis eloszlást fog mutatni. Ezt az összefüggést, amit ma tosítótársaságok is foglalkozhatnak helyenként tö- „multiplikatív folyamat” néven ismerünk, Gibrat már bör-statisztikával. Ugyan miért? Nyilván nem min- az 1930-as években leírta, és többé-kevésbé igaz is, bár den karsztterület érdekli őket, de azokon a vidékeken, a feltétel nem pontosan érvényes, mert a behemót ahol a kisebb szakadéktöbrök létrejötte majdhogynem nagyvállalatok már nem tudnak olyan ütemben nőni, mindennapos jelenség, mint például Floridában, Tam- mint a kicsik, így a lognormális eloszlás sem érvénye- pa környékén, ott nem mindegy, hogy melyik háznak sül pontosan. A valós üzleti életből nyert adatok így ez

44 TERMÉSZET VILÁGA | 2018. JANUÁR GEOMORFOLÓGIA esetben is legjobban a hatványtörvény és a lognormá- mentet az elemzésükbe, és pusztán a hozzászólások lis eloszlás kombinációjával írhatók le. hosszát vizsgálták. És az eredmény ugyanaz lett, mint A nagy adatbázisoknak, a gyors gépeknek és az in- a töbröknél – a kommentek hossza lognormális el- ternetnek köszönhetően az 1990-es évek végén min- oszlást mutatott. Függetlenül a témától, a stílustól és den tudományban felpörgött az eloszlások vizsgálata. a nyelvtől. Na de mi a helyzet a mögöttes modellel? Az informatikus Michael Mitzenmacher volt az, akinek Az arányos növekedést itt nehéz lett volna ráhúzni feltűnt, hogy a lognormális és a hatványtörvény sze- a kommentírás folyamatára, ezért ezt elvetették, rinti eloszlás milyen sok különböző tudományterü- és teljesen más feltevésekből indultak ki. Egyrészt leten jön elő a közgazdaságtantól az informatikán át feltételezték, hogy a komment hossza, vagyis az idő, a biológiáig, és hogy mennyire összemosódik ez a két amit a megírására szánunk, egyfajta „költségként” ér- eloszlás. Ő mutatott rá arra, hogy a lognormális elosz- telmezhető. Másrészt, ha szeretnénk valamivel na- lás és a hatványtörvény szerinti eloszlás elnyúló farka gyobb hatást elérni, több információt közölni egy oly mértékben hasonló, hogy sok esetben gyakorlati- kommentben, akkor hosszabban kell írnunk. A We- lag nem lehet statisztikailag egyértelműen eldönte- ber–Fechner-féle pszichológiai törvény szerint 2-szer ni, hogy melyik eloszlásról van szó. Másrészt elméleti akkor hatáshoz 4-szer akkora ingerre van szükség, az- úton levezette, hogy ha csak egy nagyon picit „belenyú- az kicsit pontosabban: az érzet az inger logaritmusával lunk” egy multiplikatív modell feltételeibe, például fö- arányos. A fenti szerzők azt feltételezték, hogy a kom- lállítunk egy küszöbértéket, vagy több ilyen folyamat mentekre is érvényes ez a megközelítés, azaz exponen- hatását összegezzük, akkor az eredmény már nem is ciálisan többet kell írni a hatás lineáris növeléséhez. E lognormális, hanem hatványtörvény szerinti lesz. két feltételezésből pedig sikerült matematikailag leve- Lássuk tehát, hogy mindez mit jelent a töbrökre nézve: zetniük, hogy az eredmény lognormális lesz, ami meg- 1. A spanyol kollégával való vitámat lehet, hogy so- felel az általuk tapasztalt tényeknek. sem fogom tudni eldönteni… A fenti esetből az az óvatosságra intő tanulság is kö- 2. A töbrök növekedése egy multiplikatív modellel ír- vetkezik, hogy ugyanaz a gyakorisági eloszlás (jelen ható le. Ennek lényege, hogy a töbrök növekedése esetben a lognormális) előállhat különböző mögöttes során a véletlen hatások nem összeadódnak, ha- viselkedés, modell eredményeként is, az eloszlás isme- nem összeszorzódnak. Ez egy jó megközelítésnek rete tehát nem jelenti automatikusan egy probléma tűnik, mivel valószerű az a feltevés, hogy a töbröt teljes megválaszolását. formáló csapadék, ami végső soron az oldást elő- Még temérdek példát lehetne sorolni különféle segíti, arányos a töbör aktuális méretével, továbbá jelenségekről, amelyek lognormális eloszlással a beszivárgó vízmennyiség arányos lehet a mély- jellemezhetők, de én örülök, ha valaki idáig eljött bevezető járatok, repedések kapacitásával, ami velem a nehezen járható töbrök és a talán még szintén a töbör fejlettségétől függ. Vagyis a töbrök nehezebben járható matematikai okfejtések terepén, növekedése a méretükkel arányos, és a tényleges és ha valakinek mindezek után véleménye is van a növekedést emellett véletlen hatások befolyásol- cikkről, hát írjon nekem egy kommentet! ják. Ez épp a multiplikatív modell alapfeltevése, TELBISZ TAMÁS így jól magyarázhatjuk ezzel a töbrök növekedé- sét és a méretek lognormális eloszlását, bár a va- IRODALOM

lóságban természetesen mindenféle további „bo- Barabási, A. L. (2003). Behálózva. A hálózatok új tudománya. Magyar nyolító folyamatok” hozzávehetők a modellhez. Könyvklub, Budapest. Limpert, E., Stahel, W. A., & Abbt, M. (2001). Log-normal Distributions … és a végén a kommentek across the Sciences: Keys and Clues. BioScience, 51(5), 341-352. Mitzenmacher, M. (2004). A brief history of generative models for po- wer law and lognormal distributions. Internet mathematics, 1(2), A komment elég sajátos műfaj. Politikai oldalak al- 226-251. ján az embernek mindentől elmegy a kedve, ha be- Sobkowicz, P., Thelwall, M., Buckley, K., Paltoglou, G., & Sobkowicz, A. lenéz a hozzászólásokba, vannak azonban érdekes (2013). Lognormal distributions of user post lengths in Inter- témák, amik körül akár érdemi vita is kibontakoz- net discussions - a consequence of the Weber-Fechner law?. EPJ hat, tudományos híreknél például gyakran pontosí- Data Science, 2(1), 2. tó információkat olvashatunk egy-egy cikk után, stb. Telbisz, T., Látos, T., Deák, M., Székely, B., Koma, Z., & Standovár, T. (2016). The Advantage of Lidar Digital Terrain Models in Doline Morp- Pawel Sobkowicz és társai azonban nem sokat törőd- hometry Compared to Topographic Map Based Datasets-Aggte- tek a tartalommal, hanem bedobtak pár millió kom- lek Karst (Hungary) as an Example. Acta Carsologica, 45(1), 5-18.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY | 149. ÉVF. 1. FÜZET 45 FOLYÓIRATSZEMLE

Scientific Reports, (2017. november)

MEGLEPŐEN NAGYOT HARAPOTT AZ ÓRIÁSI ŐSVIDRA

Egy farkas méretű kihalt vidrának nagyon robusztus állkapcsa volt, ami arra utal, hogy az állat 6 millió évvel ezelőtt a csúcsragadozók közé tartozhatott. A körülbelül 50 kg-os tömegével a Siamogale melilutra nagyobb volt, mint bármely ma élő vidra. A kutatók az állkapocs merevsége és az állat mérete között: a ki- Délnyugat-Kína területén tanulmányozták az ősvidra sebb vidráknak voltak erősebb állkapcsai. Pont a S. me- egykori vizes élőhelyét és táplálkozását. lilutra volt a kívülálló, mivel az állkapcsai hatszor erő- Abból indultak ki, hogy a rágás terén az állat a ten- sebbek voltak, mint korábban feltételezték. A masszív geri vidrának, vagy a fokföldi vidrának a nagyobb állkapocs, az állat méretével párosulva, félelmetes va- változata lehetett, és emiatt nagyobb prédaállatokat dásszá tehette a kínai vidrát. tudott megenni. A vizsgálatok eredménye azonban A Délnyugat-Kínában talált lelőhely területét 6 mil- végül teljesen mást mutatott. Számítógéppel szimu- lió évvel ezelőtt egy mocsár, vagy sekély tó borította, lálták hogyan deformálódtak a S. melilutra állkap- amit örökzöld erdő vett körül. A tavat változatos vízi csai harapás közben, és azt találták, hogy az állkapocs élővilág népesítette be, halakkal, rákokkal, puhates- csontjai jóval erősebbek voltak, mint feltételezték. Az tűekkel, teknősökkel, békákkal. Sok különböző vízi- állkapocs merevsége meglepően erős harapást bizto- madár is élt arrafelé, így bőséges választék állt rendel- sított a vidrának, még a nagy méretét figyelembe vé- kezésre a potenciális prédaállatokból a S. melilutra ve is. A Siamogale keményebb és nagyobb prédával is számára. Ebben a nedves, erdős környezetben a vidra el tudott bánni, mint a ma élő fajok. Biztosra ugyan állkapcsának ereje előnyt jelentett a többi ragadozó- nem lehet tudni, de a paleontológusok azt feltétele- val szemben, melyek nem tudtak a vízben vadászni, zik, hogy a kínai vidra a mai rokonaihoz képest sok- vagy összetörni a vízben élő préda teknőjét. A raga- kal inkább a csúcsragadozók közé tartozott. dozók többnyire azzal a céllal fejlesztenek ki erőtel- A mai vidrák étrendje változatos, a különböző fa- jes állkapcsokat, hogy összeroppanthassák a préda jaik menüjében szerepet kapnak többek között nö- csontjait. Elképzelhető, hogy Dél-Kína sekély mocsa- vények, rágcsálók, halak, rákok és kagylók is. Habár raiban a hatalmas kagylók bőséges előfordulása arról egyelőre nincsenek adatok, hogy a kínai ősvidra késztette a vidrákat olyan ritka tulajdonságok kifej- mit evett pontosan, de a S. melilutra állkapcsai elég lesztésére, mint a mindent összeroppantó fogak és a erősek voltak ahhoz, hogy a nagyméretű puhatestűek robusztus állkapcsok. héjait, vagy akár madarak és rágcsálószerű kisemlő- Amellett, hogy az új vizsgálatok bepillantást nyúj- sök csontjait is összeroppantsák. Hogy jobban meg- tottak a S. melilutra életébe, több általános kérdést is értsék a kihalt egykori fajt, részletesen összehasonlí- felvetettek az állkapcsok ereje és az állatok táplálko- tották a ma élő rokonokkal. Komputertomográf (CT) zása közötti összefüggésekről. A kutatók azt feltétele- segítségével beszkennelték a koponyákat és a 13 ma zik, hogy azoknál a fajoknál találhatók erőteljesebb élő fajból tíz esetében 3D-s digitális modelleket hoz- állkapcsok, amelyek keményebb táplálékot fogyaszta- tak létre annak tanulmányozására, hogy ezeknél a nak. Az új tanulmány szerint azonban a mai vidrák- fajoknál milyen erőhatások lépnek fel az állkapocs- nál az állkapocs erőssége a mérettel korrelál, a válasz- csontokban harapás közben. A kutatócsoport a S. me- tott tápláléktól függetlenül. Ezt az ellentmondást az lilutra faj modelljét is elkészítette, miután az össze- eszközhasználat magyarázhatja, hiszen ez lehetővé nyomott fosszília alapján sikeresen megalkották a teszi, hogy néhány vidra viszonylag gyenge állkapoc�- digitális rekonstrukciót. A vidra állkapocs szimuláci- csal és harapó erővel is szívós táplálékot fogyasszon. ók összehasonlítása fordított arányosságot mutatott A tengeri vidra például háton úszik, és a mellkasát

46 TERMÉSZET VILÁGA | 2018. JANUÁR FOLYÓIRATSZEMLE használja üllőként, hogy azon kövekkel feltörje a táp- sebszövetbe. A kollagén olyan fehérjerost, ami a bőrt lálékát. Az eszközhasználat azonban nem magyaráz- mint egy rugalmas támasztóváz szövi át. za meg teljesen azt a mintát, amit a paleontológusok A sejtkísérletek kimutatták, hogy a fibroblasztok akti- láttak, így további vizsgálatok szükségesek a trendek vitása is ingadozik a nap folyamán. Napközben az elszi- megértéséhez. A kínai S. melilutra erős állkapcsai min- getelt és kultúrában tartott bőrdarabokon lévő sebek- denesetre arra utalnak, hogy ez a primitív vidra még be gyorsabban vándoroltak, mint éjszaka. A következő biztosan nem használt eszközöket. lépésben azt vizsgálták, hogy mindez hogyan befolyá- solja az élő állatok sebgyógyulását. Ehhez egereken pi- www.wissenschaft.de henőidejükben, valamint ébrenlétük alatt kis, felületes (2017. november) bőrsérülést ejtettek, és összehasonlították, hogy ezek a sebek milyen gyorsan húzódtak össze. Megfigyelték, hogy a fibroblasztok jelentősen nagyobb intenzitással vándoroltak a sebekbe, amikor azok az aktív fázisban keletkeztek. Ennek eredményeképpen a sebek nemcsak gyorsabban záródtak, hanem a sebszövetben több új kollagén is képződött. GYÓGYULÁS A BELSŐ ÓRA SZERINT A döntő kérdés az volt, hogy vajon a fenti megfigye- lések alkalmazhatók-e az emberekre is. Ennek tesztelé- Belső óránk nemcsak az ébrenlétünket és alvásidőnket sére a kutatók 118 angliai és walesi égési sérüléssel ke- szabályozza, hanem a testi működésünket is befolyá- zelt betegből származó adatot értékeltek. Ezen vizsgálat solja, sőt a kutatók arra jöttek rá, hogy még a sebgyó- során is egyértelmű ritmust állapítottak meg: 60%-kal gyulás is függ a belső időzítő ritmusától: ha éjszaka sé- hosszabb sebgyógyulási időtartamot figyeltek meg ab- rülünk meg, átlagosan 60 százalékkal hosszabb ideig ban az esetben, ha az égési sérülés éjszaka történt. Éjfél tart a sebgyógyulás. és hajnali 4 óra közötti sérülés estén a sebgyógyulás 39 Forgó világunk meghatározza testünk legutolsó, legki- napig tartott. Délelőtti vagy késő délutáni sérülés esetén sebb sejtjét is. Mert mint a legtöbb élőlénynek, az ember- ezzel szemben csak 15–16 napig. Átlagosan a sebgyó- nek is van belső órája, amely gondoskodik arról, hogy te- gyulás éjszakai sérülés esetén 28, napközbeni sérülés vékenységünk, valamint testünk tudatalatti folyamatai esetén csupán 17 napig tartott. kövessék a nappal és éjszaka változásának ütemét. Eh- Először nyert bizonyítást, hogy a ritmustényezők a hez sejtjeinkben speciális, úgynevezett óragének szink- sebgyógyulás szempontjából is fontosak. S ami izgal- ronizálnak agyunk központi órájával. Ezek működé- mas a dologban: sejtszinten és egereknél megállapí- sének feltárásáért kapta idén három kutató az orvosi tották, hogy a sebgyógyulás felgyorsítható, ha a sejte- Nobel-díjat. Ma már tudjuk, hogy a belső óra irányít- ket becsapják, megtévesztik őket a napszakot illetően, ja fiziológiai folyamataink nagy részét: befolyásolja a például éjjel felkapcsolják a villanyt, vagy bizonyos testhőmérséklet és a vérnyomás ingadozását, de a hor- kémiai anyagokat használnak, amelyek képesek meg- montermelést vagy az immunrendszer aktivitását is. változtatni a biológiai órát. Lehet, hogy ez az időbeli Ha nem a belső óránk ritmusa szerint élünk, például a megtévesztés embereknél is alkalmazható, hogy javít- kontinensek közötti időeltolódás érint minket, vagy mű- sák az éjszakai sérülések gyógyulásának statisztikáját. szakozunk, akkor ez hosszú távon akár meg is betegíthet. Mindez például a műtétek időzítése szempontjából is A Cambridge-i Molekuláris Biológiai Laboratórium fontos lehet. kutatója, Nathaniel Hoyle és csapata felfedezték egész- ségünk egy további aspektusát, amelyet belső óránk be- folyásol: ez a sebgyógyulás. A kutatók először azt vizs- FEBRUÁRI SZÁMUNKBÓL gálták, hogy a fibroblasztok tevékenységük során köve- tik-e a belső ciklust. Ezek a kötőszöveti sejtek fontos RAFFAI PÉTER: A gravitációshullám-detektorok szerepet játszanak a sérült szövetek javításában. Sérü- NÉMETH GÉZA: Az út vége lés esetén a fibroblasztok reagálnak a kémiai jelekre, amelyek arra ösztönzik őket, hogy behatoljanak a sé- DARNAI GERGELY - JANSZKY JÓZSEF: rült területekre és ott szaporodjanak. Ennek eredmé- Az internetfüggő agy nyeképpen a sebszélek ismét összenőnek. Ugyanakkor OBORNY BEÁTA: a fibroblasztok elősegítik a kollagén bejuttatását is a Környezeti hatások az ökológiai rendszerekre

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY | 149. ÉVF. 1. FÜZET 47 HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK

ÚJ MODELL A JÉGHEGYEK MILYEN FÉNYES A HOLD? FELDARABOLÓDÁSÁRA Meglepő, de erre az egyszerű kérdésre csak 5–10%- A nyáron a Larsen-jégnyelvről levált óriási méretű jég- os pontossággal ismerjük a választ. A szokásos vá- szigethez hasonló, tábla alakú (lapos, nagy kiterjedé- lasz szerint a Hold –13 és –14 magnitúdó közötti sű) jéghegyek hosszú ideig sodródhatnak az óceánon, fényességű, vagyis körülbelül 400 000-szer halvá- mire apránként elfogynak – részben az olvadással, nyabb a Napnál. Egyes, a Föld körül keringő mű- részben pedig a darabolódással csökken a méretük. holdaknak azonban kalibrációs célokra ennél sok- Számos okból is fontos lenne megérteni, miként ap- kal pontosabb, legalább 1% pontosságú értékekre rózódnak fel, ám a jelenleg használatos jéghegy-mo- lenne szükségük. Ezért az Egyesült Államok Szab- dellek nem képesek kezelni ezt a tábla típusú jégkép- ványügyi Hivatala (NIST) 2018 elején új projektet ződményt. Az új modellt a Princeton Egyetem kutatói indít, azzal a céllal, hogy minden korábbinál pon- készítették el, és egyaránt alkalmas a jégnyelvekről le- tosan lehessen megállapítani a Hold fényességét. szakadó táblák, valamint a már úszó tábla-jéghegyek A Hold fényességét több tényező befolyásolja, így további sorsának követésére. a fázisa (vagyis a Nap–Hold–Föld szög), pontos tá- A jégtáblákat, mivel ezek változatos méretűek és volsága, egyéb látszó elmozdulásai (a librációja és a alakúak, nem egyben, hanem egymáshoz kapcsoló- nutációja) és felszínének fényvisszaverő képessége dó, azonos méretű elméleti részegységekre bontva és az úgynevezett albedója, amely átlagosan kb. 13% vizsgálja a modell. A teljes jéghegy esetén a modell a (ez a kopott aszfalt szürkeségének felel meg). Szabad szemmel is látható azonban, hogy az albedó helyről helyre változik, ezért látunk sötétebb és világosabb árnyalatú területeket a Holdon. Emellett megfigyel- hető, hogy teliholdkor a Hold nem kétszer, hanem kö- rülbelül hatszor olyan fényesnek látszik, mint első és utolsó negyedkor, amikor a Nap csak a felénk forduló oldala felét világítja meg. Az eltérést az okozza, hogy teliholdkor a Nap közel merőlegesen világítja meg a felénk forduló területeket, így eltűnnek az árnyékok. A Hold felszínének fényvisszaverő képessége Egy 42 négyzetkilométeres táblás jéghegy modellezése rendkívül stabil, mérések szerint a változások leg- (CRISH PACKHAM FELVÉTELE) feljebb egy százmilliomod résznyiek. Kismértékben változik a Nap fényessége is, elsősorban a naptevé- részekre egyenként értelmezi a környezete hatásait, kenység 11 éves ciklusával összefüggésben, de ezek nyomást, áramlatokat, hőmérsékletet, természetesen a változások legfeljebb 0,1%-ot tesznek ki. A megvi- beleértve azt, hogy az adott rész a jéghegy szélén vagy lágítás szöge a libráció és a nutáció miatt 20 éves a közepén van. Az eddigi modellekben egy jéghegy periódussal változik, de remélik, hogy 3–5 év alatt csak pontként szerepelt, de az új modell fizikai kiter- a lehetséges megvilágítási szögek 95%-ára vonat- jedést és tömeget adott a jéghegynek, így a valóshoz kozóan el tudják végezni a méréseket. Az NIST ter- hasonló adatokból valós kölcsönhatásokat lehet vele vei szerint a Hold fényességének megmérését egy szimulálni. A modell a részegységeket akár egyenként 15 cm átmérőjű távcsővel végzik, amelynek lencsé- is szét tudja bontani s az így kapott széttört jéghegyre je kalcium-fluoridból készül, lehetővé téve hogy a hatásokat lépésenként újra kiszámolni. Ezzel a jég- a Holdról visszaverődő fényt a látható tartomá- hegy borjadzása utáni állapotot is látja, a leszakadt nyon kívül az ibolyántúli és az infravörös tartomá- darab és a szülő jégtest körüli viszonyok változása- nyokban is mérjék. A fény színének kalibrációját it, e változások továbbgyűrűző hatásait mind a lesza- minden éjjel a távcsőtől 15 és 30 méterre elhelye- kadt darabot, mint a szülő jégtestet illetően. Minde- zett, széles- és keskenysávú fényforrásokkal végzik. zek mellett a jég leszakadása-mozgása miatti tengeri vi- (Erre azért van szükség, mert a Holdat kalibráci- szonyok (hőmérséklet, áramlások) változásait is képes ós célokra használó műholdak is különböző szín- megmutatni a modell, s előrejelzi a további olvadás-da- képtartományokban dolgoznak.) A megfigyeléseket rabolódás folyamatát e kölcsönhatások tükrében. 2018-tól kezdve a Mauna Loa Obszervatóriumban (Journal of Advances in Modeling Earth Systems, (Hawaii-szigetek) végzik. 2017. augusztus 17.) (www.skyandtelescope.com, 2017. október 26.)

48 TERMÉSZET VILÁGA | 2018. JANUÁR Oldásos töbrök a faluhatárban Töbrökkel sűrűn tagolt karsztfennsík (Erdődámos, Erdélyi-szigethegység) (Karabi Jajla, Krím-félsziget) Töbör-variációk Telbisz Tamás felvételei

Muréna glóriával

Lagúna halrajjal

Jég által is formált, glaciokarsztos mélyedések a Canin-fennsíkon (Olaszország)

A Bimah-szakadéktöbör Ománban Tölcséres víznyelőkkel rendelkező töbrök a Felső-hegyen (Gömör-Tornai-karszt, Szlovákia)

Örvénylő halraj egy móló alatt