A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-VÁLLALATA. MAGYARORSZÁG ETHNOGRAPHIÁJA ÍRTA HUNFALVY PÁL. BUDAPEST, 1876 A. M. TUD. AKADÉMIA KÖNYKIADÓ HIVATALÁBAN (az akadémia bérházában) ELŐSZÓ. Magyarország ethnographiája, természet sze- rint, valamennyi népet tárgyal, mellyek a területén laknak; s minthogy a jelen állapot a múlt idők eredménye, azon népek általános történeteit is elő tartoznék adni. Ebben mégis határt kénytelen ma- gának szabni. Németek, szlávok, zsidók stb. másutt is nemcsak nálunk laknak: nem ide valók tehát azoknak ős és általános történetei, hanem csak az itt lakók különös, azaz magyarországbeli viszon- tagságai, mellnek társadalmi szerepléseket jellem- zik. Más tekintet alá veendő a magyar nemzet, mert annak eredetét, alakulását, viszontagságait kutatni Magyarország ethnographiájának első feladata. — De az oláh nép is nyomós előttünk; sőt mint a szemünk láttára keletkező és alakuló nép az álta- lános ethnographiában is tanulságosabb sok más népnél, a mellyek eredetét és fejlődését úgy fokrul fokra nem lehet követni, mint az oláhét. VI A mint én felfogom a népet és nemzetet, abban az anthropologicus vagy inkább zoologicus leírások igen keveset nyomnak. Nem az agy idomai, nem a hajnak növése, nem a bőrnek színe teszi az embert, a népet, hanem a nyelv és a társadalmi lét. Ethno- graphiámban tehát igen kevés hely jut annak, hogy miféle állatban mutatja a természet az embert: annál több jut annak, hogy millyennek mutatja őt a történelem, vagyis, millyennek mutatja maga magát. Avval nem dicsekhetem, hogy minden jellem- zőt, mit a történelem nyújthat, felhoztam, de azon voltam, hogy csak bizonyosat adjak. Azért mellőz- tem egy és más nézetet, a mellynek históriai alap- ját nem látom. Tökéletes munkát nem adhattam, de azt re- ménylem, hogy kis nyomás-utat hagytam, mellyen jobb járás lehet ezentúl. Hunfalvy Pál. VII TARTALOM. Bevezetés. Lap. 1. §. Blumenbach, Morton osztályozásai................................................ l 2. §. Retzius Anders osztályozásai ......................................................... 3 3. §. Welcker Ármin osztályozásai ........................................................ 6 4. §. Weissbach agyvelő-méregetései ..................................................11 5. §. Müller Fridrik a haj szerint osztályoz............................................12 6. §. A nyelv anyaga és idoma ..............................................................14 7. §. A nyelv különbségei; Humbold V...............................................16 8. §. Schlegel Fr. és Pott nyelvosztályozásai ......................................18 9. §. Müller Miksa osztályozása ...........................................................19 10. §. Külömbség az árja, sémi és áltaji nyelvek között.......................21 11. §. Steinthal osztályozása .....................................................................21 12 §. Physiologiai nyelvosztályozás ......................................................29 13. §. Genealógiai nyelvosztályozás .......................................................33 14. §. Müller Fr. az emberek külömbségeirűl........................................34 15. §. Peschel Oskar ethnographiája .......................................................37 16. §. Ethnographiai bizonytalanságok ..................................................42 17. §. Nyelv, társadalom és hit által lesz a nemzet ...............................46 A magyar és erdélyi föld a magyarok bejövetele előtt. I. Történelem elő tti kor. 18. §. Ős állatok; kő-, bronz-, vas-kor......................................................52 19. §. Első tudás Magyar- és Erdélyországról .......................................58 II. R ó m a i ko r. 20. §. A rómaiak meghódítják Pannoniát és Daciát .............................66 21. §. Pannoniának és Daciának népe ....................................................75 22. §. Jazygek, Kvádok .............................................................................86 23. §. Dákok, Pannonok. Nem-szlávok .................................................91 VIII III. G e r m á n - h u n k o r . Lap. 24. §. Gótok, gepidek, vandálok.............................................................103 25. §. Hunok. Attila, stb. ..........................................................................109 26. §. Hol laktak a hunok, hol többi népei Attila birodalmá- nak? Gepidek, longobardok...............................................123 IV. Avar kor. 27. §. Az avarok előtűnése. Baján..........................................................130 28. §. Avar országnak népei: gepidek, bolgárok, szlávok, avarok.....................................................................................137 29. §. Avar háború ....................................................................................156 V. A frank-német uralkodás kora. 30. §. Nagy Károly intézkedései; avarok, szlávok ..............................161 31. §. Képzelt tiszai Bolgárország .........................................................167 tt2. §. A salzburgi egyház térítései. Privina, Koczel ...........................174 33. §. Kozarok, bolgárok, szlávok megtérései.....................................181 34. §. Arnulf, Szvatopluk. Német püspökök panaszai.......................186 35. §. A régi helynevek. Só .....................................................................191 A magyar és erdélyi föld a magyarok bejövetele után. 36. §. A volt Avar-ország Magyarországgá lesz ................................196 A magyarok. I. A magyarok ős történetei a történelmi források szerint. 37. §. Ibn Dasta. Bölcs Leó tudósításai..................................................197 38. §. Constantinus Porphyrogenitus tudósításai.................................206 II. A magyarok ős történetei a magyar nyelv tanúsága szerint, 39. §. A nyelv tanúsága a rokon nyelvek által lesz érthetővé............221 A magyar nyelvés nemzet származási idő szaka, 40. §. A test részeit, a természeti és erkölcsi életet, a külső ter- mészet tárgyait, háznépet és társadalmi életet kife- jező szók. Számnevek. Névviszonyítók. Eredeti hit ..............224 IX A török hatás idő szaka. Lap. 41. §. Ugorok, Ugor-ország. A magyarok ős hazája, költözései. Török szók. Kozar nyelv .........................................................259 A szlávhatás idő szaka. 42. §. Millyen szlávszók s millyen szlávnyelvbül valók?..................269 III. A m a g y a rok ős történetei a magyar krónikák szerint. 43. §. Kézai Simon, Márk krónikája, Thuróczi, az Anonymus.......276 44. §. Pilgrim törekvése. A hun monda ...............................................294 45. a) §. A székelyek. Az első krónikának kora .............................299 IV. A keresztyénség és királyság a magyaroknál. 45. b) §. Vetélkedés Róma és Konstantinápoly között. Pilgrim koholmányai .............................................................................306 46. §. A prágai püspökség. Szent-István...............................................315 47. §. A pogány magyarok feltámadása. Az egyházi schisma. Szent-László..............................................................................325 48. §. Izmaeliták, bolgárok, zsidók ........................................................332 49. §. A magyar királyság terjedése. Örököse. Uram. Jóbágy..........336 50. §. Erdő-elv(Erdély).............................................................................349 V. Jövevény népek, mellyek a magyarsággal összeolvadtak. 51. §. Besenyők.........................................................................................352 52. §. Kúnok. Jászok. Tatárok ...............................................................360 53. §. Folyó-nevek ...................................................................................380 54. §. A kúnok, bolgárok, kozarok, avarok, besenyők, kúnok nemzetiségei ............................................................................386 VI. A m a g y a r s á g j e l e n m i v o l t a . 55. §. A magyarság Mátyás ideje után a XVI. században virág- zik. A magyar helységek száma. A magyarok száma, hitvallásai; a többi nemzetiségek száma .............................410 56. §. A magyarok zoologikus jellemzése............................................422 X A németek. Lap. 57. §. A németek nagy hatása.................................................................424 58. §. A német telepek, városok .............................................................427 59. §. A németek elfogadják a reformatiót, mint magyarok is. Visszareformálás................................................................. 438 60. §. A németek vagy szászok Erdélyben...........................................441 A szlávok. 61. §. A szlávok állapotja a magyarok bejövetelekor. Palacky és Büdinger véleményei. Szlovákok, lengyelek, ru- tének ..............................................................................................453 62. §. Szerbek, horvátok ..........................................................................462 A rumunok. 63. §. Vélemények a rumunok eredetéről. — Kogalnitchan ............477 64. §. A rumun nyelv és nép nem a mai Erdélyben, hanem Ru- méliában keletkezett ..................................................................489 65. §. Történelmi nyomai az oláhoknak. Idegen szók az oláh nyelvben ......................................................................................494 66. §. Vallási és egyházi viszonyaik. Erdélyi állapotjok. Mara- marosi oláhok .............................................................................499