Magyarország Ethnographiája
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-VÁLLALATA. MAGYARORSZÁG ETHNOGRAPHIÁJA ÍRTA HUNFALVY PÁL. BUDAPEST, 1876 A. M. TUD. AKADÉMIA KÖNYKIADÓ HIVATALÁBAN (az akadémia bérházában) ELŐSZÓ. Magyarország ethnographiája, természet sze- rint, valamennyi népet tárgyal, mellyek a területén laknak; s minthogy a jelen állapot a múlt idők eredménye, azon népek általános történeteit is elő tartoznék adni. Ebben mégis határt kénytelen ma- gának szabni. Németek, szlávok, zsidók stb. másutt is nemcsak nálunk laknak: nem ide valók tehát azoknak ős és általános történetei, hanem csak az itt lakók különös, azaz magyarországbeli viszon- tagságai, mellnek társadalmi szerepléseket jellem- zik. Más tekintet alá veendő a magyar nemzet, mert annak eredetét, alakulását, viszontagságait kutatni Magyarország ethnographiájának első feladata. — De az oláh nép is nyomós előttünk; sőt mint a szemünk láttára keletkező és alakuló nép az álta- lános ethnographiában is tanulságosabb sok más népnél, a mellyek eredetét és fejlődését úgy fokrul fokra nem lehet követni, mint az oláhét. VI A mint én felfogom a népet és nemzetet, abban az anthropologicus vagy inkább zoologicus leírások igen keveset nyomnak. Nem az agy idomai, nem a hajnak növése, nem a bőrnek színe teszi az embert, a népet, hanem a nyelv és a társadalmi lét. Ethno- graphiámban tehát igen kevés hely jut annak, hogy miféle állatban mutatja a természet az embert: annál több jut annak, hogy millyennek mutatja őt a történelem, vagyis, millyennek mutatja maga magát. Avval nem dicsekhetem, hogy minden jellem- zőt, mit a történelem nyújthat, felhoztam, de azon voltam, hogy csak bizonyosat adjak. Azért mellőz- tem egy és más nézetet, a mellynek históriai alap- ját nem látom. Tökéletes munkát nem adhattam, de azt re- ménylem, hogy kis nyomás-utat hagytam, mellyen jobb járás lehet ezentúl.
[Show full text]