7. Országos Interdiszciplináris Grastyán Konferencia Előadásai
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
7. Országos Interdiszciplináris Grastyán konferencia előadásai 7. ORSZÁGOS INTERDISZCIPLINÁRIS GRASTYÁN KONFERENCIA ELőADÁSAI Szerkesztette: Rab Virág Pécsi Tudományegyetem Grastyán Endre Szakkollégium Pécs, 2009 A kötet megjelenését .................................... támogatta. Lektorok: Dr. Farkas József (134–144.) Lelovics Zsuzsanna (34–40.; 122–128.; 129–133.; 400–407.; 408–414.) Nagy Mariann (286–297.) © Szerzők © PTE Grastyán Endre Szakkollégium VII. GRASTYÁN KONFERENCIA tartalom: 7 / Baranyai Nóra 115 / Guzsván Alexandra Etnoregionalizmus Lengyelországban A „dunai lovasistenek”, valamint a Baranya megyé- ből előkerült négy emlékük bemutatása 17 / Barta Attila Koordináció a központi szint alatti államigazgatás- 122 / Hartmann Eszter, Lelovics Zsuzsanna, ban Dr. Figler Mária Hazai tápláltsági állapot vizsgálat (nutritionDay 27 / Bartos Fruzsina 2008) eredményei nemzetközi adatok tükrében „… rájuk megeskette őket és oldhatatlan átkot he- lyezett a szájukba…” Átokformulák alkalmazása az 129 / Herczeg Anna, Lelovics Zsuzsanna újasszír államszerződésekben Boldogság és táplálkozás, avagy ha sokat eszünk, jókedvünk lesz? 34 / Dobák Zita, Kovács Ildikó, Lelovics Zsuzsanna 134 / Horváth Gábor Ne csak együk, olvassuk is! Információforrásként The effects of enriched environment in degenerated szolgáló élelmiszercímkék rat retina induced by toxic agent in vivo 41 / Dominek Dalma Lilla 145 / Kelemen Fruzsina A Szépművészeti Múzeum és a British Museum Harcok a budapesti Duna-szakasz szabályozása múzeumpedagógiai és angragógiai összehasonlító körül. Érvek és ellenérvek a szabályozással kapcso- elemzése latban 51 / Erdős zoltán 154 / Kiss Zsuzsanna A koraújkori politikai közvélemény kutatástörténe- A pszichológiai aspektus alkalmazásának lehetősé- te. Metodológia és fogalmi háló gei a történelemkutatásban 64 / Fábián Borbála 162 / Konkoly Sándor Kaszinói élet – a kaszinók élete Baján a 19. század- Karbonátos rétegösszlet a Mohácsi-szigeten ban 178 / Kund Attila 73 / Farkas Péter A dichotóm nacionalizmus-felosztás esélyei Íj és páncél együttes megjelenése az Árpád-kori írott forrásokban 184 / Lelovics Zsuzsanna Az időskorúak a társadalomban és a hazai szociális 79 / Földi Zsombor József otthonokban A házbérlet és szerepe az óbabilóni korban 193 / Maráczi Nóra 88 / Furkó Andrea Gyermekvédelmi gondoskodásban élő fi atalok in- A „későn jövő” Német Birodalom helye a nap alatt. tegrációjának nehézségei A német gazdasági fejlődés 1871–1913 201 / Mateisz Martin 99 / Galambos Attila Antiutópiák „Apátiából” – avagy Lasch és Romero Felelősségünk (teljes?) tudatában sötét szemüvege 107 / Grexa Izabella 211 / Mérei András Az oral history alkalmazhatóságának problemati- A baranyai háromszög népi németségének kitele- kája a Nagy Imre csoport nőtagjainak visszaemlé- pülése és az azt megelőző évtized problematikája kezése alapján 5 VII. GRASTYÁN KONFERENCIA 221 / Nagy Roland 352 / Szabó Ernő Versenyhelyzetben. A jezsuita pedagógia a Báthory- Iparszervezeti átalakulás Pécsett a 19–20. század kori Erdélyben fordulóján (1890–1914) 230 / Németh Réka 363 / Szappanyos Melinda Magánalapítású bencés monostorok Erdélyben és a A Code civil emberképe Tiszántúlon 374 / Szigeti-Szász Viktória 242 / Noé Renáta, Boehm Günther, A cukorbetegség kezelésének egészségpszicholó- Beermann Christopher, Weyermann Maria, giai megközelítése Rothenbacher Dietrich, Szabó Éva, Decsi Tamás N-3 és n-6 többszörösen telítetlen zsírsavak az 382 / Tortoriello Fiorella anyai és a köldökzsinór vérben A tekenu, az ókori egyiptomi temetési rítusok enig- matikus szereplője 251 / Orsós Julianna Emberbaráti szeretet vagy gyakorlatias gondolko- 392 / Török Éva dásmód Az előszerződés jogintézménye a bíróságok joggya- korlatában 262 / Pálfi Zoltán Hálózatok, kapcsolatok, erős és gyenge kötelékek: 400 / Töttösi Adrienn, Lelovics Zsuzsanna óasszír üzleti stratégiák Turhumitban Mesehősök és gyermekekre pozícionált élelmisze- rek 271 / Pál-Lukács Zsófia Az azonosság tükörképei Nádas Péter Egy családre- 408 / Vági Zsolt, Lelovics Zsuzsanna gény vége és az Emlékiratok könyve című műveiben Táplálkozás az extrém hosszú terhelések és távok függvényében 280 / Répási Roland A repce regulátoros kezelésének a mezőgazdasági 415 / Varga Mónika üzemek jövedelem termelő képességére gyakorolt A saárdi Somssich-család és Sörnyepuszta hatása 425 / Varju József 286 / Schwarczwölder Ádám Az eurázsiai hód vizsgálata a Szigetközben A magyarpeterdi református eklézsia története az 1880-as években (Forrásközlés) 433 / Vér Ádám Az eunuch hűsége Asszíriában 298 / Simon Tamás A mohácsi országzászló története 445 / Vörös Katalin A fantasztikus irodalom és a detektívregény párhu- 307 / Slachta Kriszta zamai A Magyar Népköztársaság és az egykori Német De- mokratikus Köztársaság állambiztonsági szervei 452 / Zárdai István Zoltán közötti együttműködés jogi háttere Gyakorlati észhasználat és reflexivitás 316 / Sneff Marianna 459 / Zsigmond Anna, Boehm Günther, Bevándorlás, belső migráció és szervezett betelepí- Beermann Christopher, Weyermann Maria, tés Zala vármegyében a 18. században Rothenbacher Dietrich, Szabó Éva, Decsi Tamás 327 / Sövegjártó Szilvia Az anyai szérum és az anyatej zsírsavösszetétele Az enumeráció a sumer irodalomban 467 / Zsonda Márk 337 / Stipich Béla Tengerészélet az osztrák-magyar K.(U.)K. haditen- Ki őrizte a hettita határt? Maşat höyük és a hettita gerészet (K.u.K. Kriegsmarine) felszíni egységein határvédelem egyes kérdései 6 VII. GRASTYÁN KONFERENCIA Baranyai Nóra Etnoregionalizmus Lengyelországban Bevezetés sziléziai vajdaság számára 1920-ban biztosított autonóm státusz visszaszer- zéséért küzdő lengyelországi társadalmi szervezet, a Mozgalom Szilézia A Autonómiájáért (Ruch Autonomii Śląska) 2008-ban újra felvetette a különle- ges helyzetet megszüntető, 1945-ben született rendelet felülvizsgálatát, miközben már egy Németországban bejegyzett, Kezdeményezés Szilézia Autonómiájáért (Initiative für Autonomie Schlesiens) nevű társadalmi szervezet is e területi egység státuszának megváltoztatását tűzte zászlajára. Elképzeléseik nem azonosak, tevékenységük, vala- mint a lengyel 2002-es népszámlálási adatok azonban arra utalnak, hogy a sziléziai problematika felerősödött, amelyet a lengyel államnak, illetve politikai vezetésnek előbb-utóbb rendeznie kell, s ehhez szükség lesz a jelenleg érvényben lévő törvények felülvizsgálatára, módosítására is. Egy ilyen helyzet talán majd lehetőséget teremt arra, hogy az érvényben lévő, számos problémát felvető kisebbségi szabályozást a jelen állapotok fi gyelembevételével racionalizálják. Szilézia történelmi háttere A történelmi Sziléziát általában négy város, Görlitz és Katowice, valamint Zielona Góra és Opava által határolt területként határozzák meg, amelyen jelenleg három (kelet-)közép- európai állam, Németország, Lengyelország és Csehország osztozik meg. A XV. századtól kezdve tesznek különbséget a nyugati, Görlitz és Wrocław között elterülő Alsó-Szilézia, valamint az ettől keletre, a Nysa és Katowice között fekvő Felső-Szilézia között.1 Az I. vi- lágháborút követően a korábban a Német Császárság, az Osztrák-Magyar Monarchia és Oroszország által felosztott Szilézia nyugati része Németországhoz került, míg keleti része Németország, valamint az újonnan létrehozott Lengyelország és Csehszlovákia területén terült el. A lengyel állam 1920-ban autonómiát biztosított a területén létrehozott sziléziai vajdaságnak, így az önálló parlamenttel, azaz törvényhozói jogosítványokkal rendelke- zett a sziléziai ügyekre vonatkozóan; a hadi-, külügyi, bírósági és az általános politikai ügyek azonban továbbra is a központi hatalom hatáskörébe tartoztak. A II. világháborút követő határeltolások következtében Felső-Szilézia egészét, valamint Alsó-Szilézia egy részét is a lengyel államhoz csatolták, ezzel egyidejűleg azonban, 1945-ben az Országos Nemzeti Tanács rendeletileg megszüntette a korábban biztosított autonómiát. Szilézia társadalma hagyományosan vegyes összetételű, s ez nemcsak a nemzetisé- gi hovatartozáson, hanem a nyelvhasználatban, s a területi identitásban is megnyil- 1 MALLOY 2005 7 VII. GRASTYÁN KONFERENCIA vánul. Szilézia társadalmát az őslakos szlávok, az egyre nagyobb számban betelepülő németek, valamint a II. világháborút követően a keleti, elcsatolt területekről áttelepült, áttelepített lengyelek, illetve ezek leszármazottai alkotják. A vegyes etnikummal ter- mészetszerűleg párosult a nyelvi heterogenitás, amely egy új, a németből és a szlávból/ lengyelből kialakult jellegzetes sziléziai nyelv, illetve dialektus kialakulását is eredmé- nyezte.2 Területi identitás tekintetében különbség fedezhető fel a német és a szláv né- pesség között; előbbi egész Sziléziával, utóbbi csak az általuk lakott területtel, Felső- Sziléziával azonosul – ez az eltérés mutatkozik meg a későbbiekben bemutatandó két szervezet elképzeléseiben, illetve azoknak területi kiterjedésében is. A kisebbségi struktúra változásai és a jelenlegi kisebbségi szabályozás A soknemzetiségű II. Köztársaságban (1918–39) a többségi és a kisebbségi társa- dalom konfliktusaiban a nemzetiségi csoportok közül elsősorban a németek és az uk- ránok vettek részt. A németek egyre növekvő ellenszenve a többségben lévő lengye- lekkel szemben a hitleri politika sikerességének volt köszönhető, amely propagandá- jában nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy konfliktust generáljon az egy államon belül élő nemzetiségek között. Az ukránok helyzetét a lengyel állam polonizációs törekvései tették egyre kilátástalanabbá; a politikai vezetés az ország területén élő szláv nemze- tiségű csoportok ellengyelesítésére törekedett, s