DOCSLIB.ORG

Botkozlem 103 2016.Indb

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Botkozlem 103 2016.Indb BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK ALAPÍTVA 1901 A MAGYAR BIOLÓGIAI TÁRSASÁG BOTANIKAI SZAKOSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI (COMMUNICATIONES SECTIONIS BOTANICAE SOCIETATIS BIOLOGICAE HUNGARIAE) Szerkeszti – Redigit KALAPOS Tibor és VOJTKÓ András Kötet – Tomus Füzet – Fasciculus 103. 1. Budapest, 2016 BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK Szerkesztőbizottság – Editorial board CSONTOS Péter (Budapest), LÁNG Edit (Vácrátót), MÉSZÁROS Ilona (Debrecen), SURÁNYI Dezső (Cegléd), SZABÓ István (Keszthely), SZŐKE Éva (Budapest) Technikai szerkesztő – Technical editor: LŐKÖS László (Budapest) A kiadvány a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával készült. A címoldalon a Quercus petraea tavaszi hajtása látható. Tamás Júlia eredeti tusrajza. © Magyar Biológiai Társaság – Hungarian Biological Society, H-1088 Budapest, Bródy S. u. 16. http://www.botkozlem.elte.hu; www.mbt-biologia.hu A Botanikai Közleményeket az MTMT indexálja és az MTA REAL repozitóriumában archiválásra kerül. ISSN 0006-8144 (Nyomtatott); ISSN 2415-9662 (Online) Útmutató a Botanikai Közlemények szerzői részére A Botanikai Közlemények a növénytan különböző szakterületeit képviselő színvonalas, eredeti közleményeket, egy-egy tudományterületet áttekintő szemle cikkeket közöl magyar vagy angol nyelven. A nemzetközi szakmai közvélemény tájékoztatása érdekében a magyar nyelvű cikkek címét, kulcsszavait, összefoglalóját, az ábrák és táblázatok címét és feliratait angol nyelven is megadja. A növényrendszertan, növényföldrajz, fl órakutatás, cönológia és természetvédelem témakörébe sorolható kéz- iratokat Vojtkó Andrásnak (EKF TTK Növénytani és Ökológiai Tanszék, 3301 Eger, Pf. 43., [email protected]), a növényökológia, paleobotanika, anatómia, szervezettan, genetika, élettan és alkalmazott kertészeti növénytan témakö- rében írt kézira tokat Kalapos Tibornak (ELTE TTK Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány P. stny. 1/C, [email protected]) kérjük elküldeni, kizárólag elektronikus úton, rich text formátumban (rtf ). A lap profi ljába nem illő kéziratokat a szerkesztők indoklással a szerzőknek azonnal visszaküldik. A kézirat tagolása 1. oldal (külön sorokban): A cikk címe; szerző(k) neve; a szerző(k) munkahelye, postacíme, e-mail címe; a dol- go zat rövid címe (max. 50 karakter, szóközzel együtt); kulcsszavak (max. hat, ABC sorrendben). 1. oldalon indítva, majd folyamatosan: Összefoglalás, Bevezetés, Anyag és módszer, Eredmények, Megvitatás, Köszö netnyilvánítás (ha van), Irodalomjegyzék, Angol nyelvű összefoglaló: a dolgozat címe, a szerző(k) neve, mun- kahelye, postacíme, a kulcsszavak és a dolgozat összefoglalója angol nyelven. Az ezt követő oldalakon: a táblázatok (egyenként, külön oldalon) az adott táblázat magyar és angol címével együtt; majd az ábrák (egyenként, külön oldalon) a megfelelő ábraaláírások magyar és angol nyelvű szövegeivel következzenek. Az egyes fejezetek tartalmi jellemzői A Bevezetés a munkához kapcsolódó legfontosabb szakirodalmi, illetve a korábbi saját kutatási eredményeket foglalja össze, melyekhez szorosan kapcsolódik az egyértelműen megfogalmazott kutatási cél. Az Anyag és módszer fejezetben részletesen kell ismertetni a felhasznált anyagokat, leírni az alkalmazott mód- szereket a szükséges hivatkozásokkal együtt. Itt kell röviden ismertetni az alkalmazott statisztikai módszereket is. Az Eredmények az elért új kutatási eredményeket tartalmazza jól áttekinthető ábrákkal és táblázatokkal doku- mentáltan. Kerülni kell a táblázatokban és ábrákban az adatok ismétlődését, átfedését. Az ábrák és táblázatok csak azokat az adatokat tartalmazzák, melyek a szemléltetni kívánt jelenség, összefüggés megértéséhez feltétlenül szüksé- gesek. A terjedelmesebb táblázatok vagy ábrák elektronikus (online) függelékbe kerülhetnek, ami nyomtatásban nem jelenik meg, a folyóirat honlapjáról tölthető le. A Megvitatás a kapott eredményeknek a szakirodalmi, illetve saját korábbi eredményekkel való összevetését és értékelését, az új eredmények kiemelését tartalmazza. Indokolt esetben az Eredmények és a Megvitatás összevonható. Az Összefoglalás csak az alkalmazott módszerekre és az azok segítségével elért legfontosabb új eredményekre és következtetésekre szorítkozzék, ne tartalmazzon bevezetést, diszkussziót, irodalmi hivatkozást, ne tartalmazza a szerzők régebbi eredményeit. Az Irodalomjegyzék csak a szövegközi hivatkozásokat foglalja magába (sem többet, sem kevesebbet). Az Angol nyelvű összefoglaló tartalmára vonatkozóan a magyar nyelvű Összefoglalásnál írottak az irányadók. Formai előírások A számítógépes szövegszerkesztéssel készített kézirat terjedelme az ábrákkal, táblázatokkal és az irodalomjegy- zék kel együtt nem haladhatja meg a 30 oldalt (Times New Roman, 12 pontos betű, 1,5-es sorköz, 2,5 cm-es mar- gók). Az idegen nyelvű összefoglaló terjedelme 30–50 sor. A szöveget kérjük folyamatos sorszámozással ellátni. A Botanikai Közlemények 103(1): 1–5 (2016) DOI: 10.17716/BotKozlem.2016.103.1.1 Szikura József (1932–2015) FEKETE Gábor 1113 Budapest, Dávid Ferenc u. 9.; [email protected] Elfogadva: 2016. február 25. 2015. december 11-én érkezett a megrendítő hír Szikura József professzor, a kiváló botanikus aznapi, váratlan haláláról. Sejtettük ugyan, hogy életének nyolc- vanas éveiben járva aránytalanul sokat, nehéz, megterhelő közfeladatokat vállal, de bizakodtunk is, hogy bölcsessége, nagy tapasztalata, higgadtsága megóvja Őt a magas beosztásával járó stressz romboló hatásától. Bot. Közlem. 103(1), 2016 Fekete G. Szikura József 1932. december 7-én született Kárpátalján, az akkor Csehszlo- vá kiá hoz tartozó Munkácson. Itt kezdte meg, majd Huszton folytatta tanulmánya- it. 1946-ban visszatért Munkácsra, majd – más lehetőség nem lévén – tanulmá- nyait ukrán nyelven folytatta. 1947-ben felvételt nyert a munkácsi mezőgazdasági szakiskolába, ennek befejezésével agronómussegéd oklevelet szerzett. 1950. szep- tember 1-től az Ungvári Állami Egyetem Biológiai Karának hallgatója. Hamar a botanika felé fordult, elsősorban tanítómestere, Fodor István professzor hatására. Ő vezette be Szikura Józsefet a növényismeretbe, és neki köszönhette az élveze- tes terepgyakorlatokat, a Kárpátalja fl órájának, növényföldrajzának megismerését Ungvártól Kőrösmezőig. Fodor István mentori tevékenysége nemcsak a szakmára terjedt ki. Az évfolyamon öten-hatan voltak magyarok, akik természetesen egy- más között magyarul beszéltek; ez a beszéd sértette a többség fülét, ilyenkor bizony a nagy tekintélyű Fodor professzor „védernyőjére” volt szükség. Szikura közben, 1950 és 1957 között az ungvári ifj ú naturalisták állomásának a munkatársa, majd 1957-től 1960-ig az Ungvári Állami Egyetem talajkutató csoportjának fő geobo- tanikusává lépett elő, közben, 1959–1960-ban az egyetem havasi kutatótelepének igazgatója, ekkor többek között a természetes rétek és legelők javításának módsze- reivel foglalkozott. 1960-ban meghívásos pályázat alapján az Ukrán Tudományos Akadémia Központi Botanikus Kertjének (Kijev) munkatársa lett, itt Közép-Ázsia és Kazahsztán területek élőnövény kurátora, 1973-tól tudományos főmunkatársa, 1975–1993 között a Flórakutatási Osztály vezetője, később a Kert herbáriumának vezetője. Kandidátusi értekezését 1967-ben védte meg, míg a biológiai tudomá- nyok doktora címet 1982-ben szerezte meg, majd a professzori címet is elnyerte. 1993-tól az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Sejtbiológiai és Génsebészeti, Táplálkozási, Biotechnológiai és Genomikai Kutatóintézetének főmunkatársa. Már jócskán a hetvenes éveiben járt, amikor lényeges fordulat következett be éle- tében. Szülőföldje, fi atalságának helyszíne, Kárpátalja hívta vissza: a Magyarország kormánya által fenntartott beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán vállalt el oktatói, illetve 2008-tól tanszékvezetői feladatot. 2011-ben a Főiskola Alapítványa pedig rektorrá választotta. A Főiskola (annak Biológiai és Kémiai Tanszéke) bázisán ugyancsak 2011-ben egy Természettudományi Kutatóközpontot is létrehoztak, amelyet – Szikura József egykori mestere emléké- re – Fodor Istvánról neveztek el. Ennek vezetői tisztét ugyancsak Ő töltötte be. Közép-Ázsia és Kazahsztán fl órája már kezdettől vonzotta. Ezt a vonzódást érthetővé teszi a fl óra gazdagsága (mintegy 8000 faj), illetve az, hogy korai becs- lések szerint a közép-ázsiai fl óra több mint 100 endemikus nemzetséget és 1500 bennszülött fajt tartalmaz. Szikura József 1961 és 1973 között öt kutató-gyűjtő expedíciót szervezett és valósított meg a Türkmenisztán-Horászán hegycsoport- ban (a Kopet-dag hegylánca), a Zeravsán, Csatkal, Kuramin, Gisszár hegységek- ben, a Kara-tau, a Zailijszkij Alatau, Dzsungár, Talasz, Kungej, Terszkej-Alatau, 2 Szikura József (1932–2015) Kara-kum, Kizil-kum, Mujun-kum, homoksivatagokban, a Csu-Ili kősivatagban, valamint a taskenti, ariszi, szamarkandi, buharai agyag- és löszsivatagokban. A begyűjtött nagy mennyiségű élő anyag a kijevi botanikus kert gyűjteményét nagy- gyá fejlesztette. Új munkahelyén, 1993-tól feladatát meghatározta, hogy az intézet új haszonnövényekre (takarmány-, gyógy-, dísznövényekre, mézelő növényekre, a meliorizációban hasznos taxonokra stb.) kívánt lelni. Nagy növényismeretét, taxo- nómiai tudását itt kiválóan hasznosíthatta, különösen, hogy továbbra is a közép- ázsiai fl óra begyűjtését és áttelepítését végezhette. Ki kellett alakítani a meghono- sítási munka célszerű fázisait. Első lépésként in situ tanulmányozta a „megcélzott” fajok kvalitatív-kvantitatív tulajdonságait (pl. maghozam, betegségek, kártevők jelenléte), illetve termőhelyüket, a cönológiai környezetet. Majd begyűjtötte a sza- porítószerveket (termések,
Load more

Recommended publications
  • Phylogenetic and Taxonomic Position of the Genus Wollea with the Description of Wollea Salina Sp
    Fottea, Olomouc, 16(1): 43–55, 2016 43 DOI: 10.5507/fot.2015.026 Phylogenetic and taxonomic position of the genus Wollea with the description of Wollea salina sp. nov. (Cyanobacteria, Nostocales) Eliška KozlíKová–zapomělová1, Thomrat CHATCHAWAN2, Jan KaštOVSKÝ3 & Jiří KOMÁREK3,4,* 1 Biology Centre of AS CR, Institute of Hydrobiology, Na Sádkách 7, CZ 37005 České Budějovice, Czech Re- public 2 Maejo University Phrae Campus, Mae Sai, Rong Kwang, 54140, Thailand 3 Department of Botany, Faculty of Science, University of South Bohemia, Branišovská 31, CZ–370 05 České Budějovice, Czech Republic 4 Institute of Botany AS CR and University of South Bohemia, Dukelská 135, CZ – 379 82 Třeboň, Czech Re- public; e–mail: [email protected] Abstract: The taxonomic separation of the related heterocytous cyanobacterial genera Wollea and Anabaena is unclear according to traditional taxonomic features, as modern polyphasic approach has not yet been applied to compare them. However, comparison of the type species of these genera and their polyphasic analyses enable the separation of both generic entities. Definitions of their diacritical characters follow from the combination of their phylogenetic and morphological criteria. The concepts of Anabaena sensu stricto (particularly without planktic types with gas vesicles in cells – Dolichospermum) and Wollea, derived from their types are proposed in the article and their review is presented in the table. A new species from saltworks in southern Thailand, W. salina, is described. Key words: Anabaena, Cyanobacteria, ecology, molecular analyses, morphology, polyphasic approach, taxonomy, Wollea INTRODUCTION larly with respect to molecular evaluation (16S rRNA gene sequences; zapomělová et al. 2013, in litt.).
    [Show full text]
  • DOMAIN Bacteria PHYLUM Cyanobacteria
    DOMAIN Bacteria PHYLUM Cyanobacteria D Bacteria Cyanobacteria P C Chroobacteria Hormogoneae Cyanobacteria O Chroococcales Oscillatoriales Nostocales Stigonematales Sub I Sub III Sub IV F Homoeotrichaceae Chamaesiphonaceae Ammatoideaceae Microchaetaceae Borzinemataceae Family I Family I Family I Chroococcaceae Borziaceae Nostocaceae Capsosiraceae Dermocarpellaceae Gomontiellaceae Rivulariaceae Chlorogloeopsaceae Entophysalidaceae Oscillatoriaceae Scytonemataceae Fischerellaceae Gloeobacteraceae Phormidiaceae Loriellaceae Hydrococcaceae Pseudanabaenaceae Mastigocladaceae Hyellaceae Schizotrichaceae Nostochopsaceae Merismopediaceae Stigonemataceae Microsystaceae Synechococcaceae Xenococcaceae S-F Homoeotrichoideae Note: Families shown in green color above have breakout charts G Cyanocomperia Dactylococcopsis Prochlorothrix Cyanospira Prochlorococcus Prochloron S Amphithrix Cyanocomperia africana Desmonema Ercegovicia Halomicronema Halospirulina Leptobasis Lichen Palaeopleurocapsa Phormidiochaete Physactis Key to Vertical Axis Planktotricoides D=Domain; P=Phylum; C=Class; O=Order; F=Family Polychlamydum S-F=Sub-Family; G=Genus; S=Species; S-S=Sub-Species Pulvinaria Schmidlea Sphaerocavum Taxa are from the Taxonomicon, using Systema Natura 2000 . Triochocoleus http://www.taxonomy.nl/Taxonomicon/TaxonTree.aspx?id=71022 S-S Desmonema wrangelii Palaeopleurocapsa wopfnerii Pulvinaria suecica Key Genera D Bacteria Cyanobacteria P C Chroobacteria Hormogoneae Cyanobacteria O Chroococcales Oscillatoriales Nostocales Stigonematales Sub I Sub III Sub
    [Show full text]
  • Efficiency of Partial 16S Rrna Gene Sequencing As Molecular Marker for Phylogenetic Study of Cyanobacteria, with Emphasis on Some Complex Taxa
    Volume 61(1):59-68, 2017 Acta Biologica Szegediensis http://www2.sci.u-szeged.hu/ABS ARTICLE Efficiency of partial 16S rRNA gene sequencing as molecular marker for phylogenetic study of cyanobacteria, with emphasis on some complex taxa Zeinab Shariatmadari1*, Farideh Moharrek2, Hossein Riahi1, Fatemeh Heidari1, Elaheh Aslani1 1Faculty of Life Sciences and Biotechnology, Shahid Beheshti University, G.C. Tehran, Iran 2Department of Plant Biology, Faculty of Biological Sciences, Tarbiat Modares University, Tehran, Iran ABSTRACT At present, the analysis of 16S rRNA gene sequences is the most commonly used KEY WORDS molecular marker for phylogenetic studies of cyanobacteria. However, in many studies partial cyanobacteria sequences is used. To evaluate the performance of this molecular marker, phylogenetic relation- intermixed taxa ship of several taxa from this phylum, especially some intermixed taxa, was studied. We analyzed molecular phylogeny a data set consisting of three categories of cyanobacterial strains, traditionally classified in three taxonomy orders, by morphological and phylogenetic analyses. The phylogenetic analyses were performed 16S rRNA gene with an emphasis on partial 16S rRNA gene sequences (600 bp) and the phylogenetic relation- ships were assessed using Maximum Parsimony, Maximum Likelihood and Bayesian Inference. In morphometric study, numerical taxonomy was performed on several morphospecies, and cluster analysis was performed using SPSS software. Based on the findings of this study, unlike the morphological analysis which was useful in several taxonomic ranks, this molecular marker is recommended for use only in high taxonomic levels such as order and family, because, contrary to our expectations, using partial 16S rRNA gene sequencing in the lower taxonomic levels, even in the genus level, was not necessarily successful.
    [Show full text]
  • The Study on the Cultivable Microbiome of the Aquatic Fern Azolla Filiculoides L
    applied sciences Article The Study on the Cultivable Microbiome of the Aquatic Fern Azolla Filiculoides L. as New Source of Beneficial Microorganisms Artur Banach 1,* , Agnieszka Ku´zniar 1, Radosław Mencfel 2 and Agnieszka Woli ´nska 1 1 Department of Biochemistry and Environmental Chemistry, The John Paul II Catholic University of Lublin, 20-708 Lublin, Poland; [email protected] (A.K.); [email protected] (A.W.) 2 Department of Animal Physiology and Toxicology, The John Paul II Catholic University of Lublin, 20-708 Lublin, Poland; [email protected] * Correspondence: [email protected]; Tel.: +48-81-454-5442 Received: 6 May 2019; Accepted: 24 May 2019; Published: 26 May 2019 Abstract: The aim of the study was to determine the still not completely described microbiome associated with the aquatic fern Azolla filiculoides. During the experiment, 58 microbial isolates (43 epiphytes and 15 endophytes) with different morphologies were obtained. We successfully identified 85% of microorganisms and assigned them to 9 bacterial genera: Achromobacter, Bacillus, Microbacterium, Delftia, Agrobacterium, and Alcaligenes (epiphytes) as well as Bacillus, Staphylococcus, Micrococcus, and Acinetobacter (endophytes). We also studied an A. filiculoides cyanobiont originally classified as Anabaena azollae; however, the analysis of its morphological traits suggests that this should be renamed as Trichormus azollae. Finally, the potential of the representatives of the identified microbial genera to synthesize plant growth-promoting substances such as indole-3-acetic acid (IAA), cellulase and protease enzymes, siderophores and phosphorus (P) and their potential of utilization thereof were checked. Delftia sp. AzoEpi7 was the only one from all the identified genera exhibiting the ability to synthesize all the studied growth promoters; thus, it was recommended as the most beneficial bacteria in the studied microbiome.
    [Show full text]
  • Disszertáció
    DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS HORVÁTH NÁNDOR MOSONMAGYARÓVÁR 2020 SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR Növénytudományi Tanszék Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszer-tudományi Multidiszciplináris Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője: Prof. Dr. Ördög Vince egyetemi tanár, az MTA doktora Készült a „Haberlandt Gottlieb Növénytudományi Doktori Program” keretében Programvezető: Prof. Dr. Ördög Vince egyetemi tanár, az MTA doktora Témavezetők: Prof. Dr. Ördög Vince egyetemi tanár, az MTA doktora Dr. habil. Molnár Zoltán, PhD, egyetemi docens A MOSONMAGYARÓVÁRI ALGAGYŰJTEMÉNY (MACC) KORÁBBAN ALAKTANI SZEMPONTBÓL ANABAENA CIANOBAKTÉRIUM NEMZETSÉGBE SOROLT TÖRZSEINEK MOLEKULÁRIS TAXONÓMIAI JELLEMZÉSE Készítette: Horváth Nándor Mosonmagyaróvár 2020 A MOSONMAGYARÓVÁRI ALGAGYŰJTEMÉNY (MACC) KORÁBBAN ALAKTANI SZEMPONTBÓL ANABAENA CIANOBAKTÉRIUM NEMZETSÉGBE SOROLT TÖRZSEINEK MOLEKULÁRIS TAXONÓMIAI JELLEMZÉSE Írta: Horváth Nándor Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerésére Készült a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszertudományi Multidiszciplináris Doktori Iskola, Haberlandt Gottlieb Növénytudományi Doktori program keretében Témavezetők: Prof. Dr. Ördög Vince egyetemi tanár, az MTA doktora Dr. habil. Molnár Zoltán, PhD, egyetemi docens Elfogadásra javaslom (igen / nem) (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton…………...% -ot ért el, Mosonmagyaróvár,…..…………………. a Szigorlati Bizottság elnöke Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom
    [Show full text]
  • (Cyanobacterial Genera) 2014, Using a Polyphasic Approach
    Preslia 86: 295–335, 2014 295 Taxonomic classification of cyanoprokaryotes (cyanobacterial genera) 2014, using a polyphasic approach Taxonomické hodnocení cyanoprokaryot (cyanobakteriální rody) v roce 2014 podle polyfázického přístupu Jiří K o m á r e k1,2,JanKaštovský2, Jan M a r e š1,2 & Jeffrey R. J o h a n s e n2,3 1Institute of Botany, Academy of Sciences of the Czech Republic, Dukelská 135, CZ-37982 Třeboň, Czech Republic, e-mail: [email protected]; 2Department of Botany, Faculty of Science, University of South Bohemia, Branišovská 31, CZ-370 05 České Budějovice, Czech Republic; 3Department of Biology, John Carroll University, University Heights, Cleveland, OH 44118, USA Komárek J., Kaštovský J., Mareš J. & Johansen J. R. (2014): Taxonomic classification of cyanoprokaryotes (cyanobacterial genera) 2014, using a polyphasic approach. – Preslia 86: 295–335. The whole classification of cyanobacteria (species, genera, families, orders) has undergone exten- sive restructuring and revision in recent years with the advent of phylogenetic analyses based on molecular sequence data. Several recent revisionary and monographic works initiated a revision and it is anticipated there will be further changes in the future. However, with the completion of the monographic series on the Cyanobacteria in Süsswasserflora von Mitteleuropa, and the recent flurry of taxonomic papers describing new genera, it seems expedient that a summary of the modern taxonomic system for cyanobacteria should be published. In this review, we present the status of all currently used families of cyanobacteria, review the results of molecular taxonomic studies, descriptions and characteristics of new orders and new families and the elevation of a few subfamilies to family level.
    [Show full text]
  • Morphometric and Phylogenetic Analyses of Anabaena Strains (Cyanoprokaryota) from Terrestrial Habitats of Iran
    DOI: http://dx.doi.org/10.22092/ijb.2014.6163 MORPHOMETRIC AND PHYLOGENETIC ANALYSES OF ANABAENA STRAINS (CYANOPROKARYOTA) FROM TERRESTRIAL HABITATS OF IRAN Z. Shariatmadari, H. Riahi & A. Sonboli Received 2013. 11. 09. Accepted for publication 2014. 03. 01 Shariatmadari, Z., Riahi, H. & Sonboli, A. 2014. 06. 31: Morphometric and phylogenetic analyses of Anabaena strains (Cyanoprokaryota) from terrestrial habitats of Iran.- Iran. J. Bot. 20 (1): 119-129. Tehran. In present study, Anabaena isolates were collected from paddy field soils of seven main rice cultivation provinces situated in north, centre, south, west and east of Iran during 2 years from April 2008 to May 2010. Identification of taxa was carried out based on morphometric and molecular methods. Twenty one morphological characters and numerical taxonomic methods were used for classifying the several species of this genus. Numerical taxonomic studies were performed on 34 populations of 13 Anabaena morphospecies. A cluster analysis and principal component analysis performed using SPSS software and rate of resemblance among the species recognized. In the other section of this study phylogenetic relationships were determined by constructing 16S rRNA gene tree using the neighbor-joining algorithm. The results showed that populations of each species were placed close to each other and separate from the other species base on morphological characters. According to factor analysis, colonies form, filament structure, apoheterocytic or paraheterocytic form of filaments, position, shape and number of akinetes in filament, presence or absence of gelatinous sheath were the most variable characters which have been used for identification. Phylogenetic analysis based on 16S rRNA gene sequences also indicated that this gene site cannot separate genera such as Anabaena, Trichormus and Wollea which are morphologicaly close to each other.
    [Show full text]
  • ISPP 2012 14Th Internacional Symposium on Phototrophic Prokaryotes Abstract Book
    ISPP 2012 14th Internacional Symposium on Phototrophic Prokaryotes Abstract Book August 5 to 10 - Porto, Portugal Congress at Porto Palácio Congress Hotel & Spa WWW.IBMC.UP.PT/ISPP2012 ISPP 2012 | INTERNATIONAL SYMPOSIUM ON PHOTOTROPHIC PROKARYOTES Welcome address It’s our great pleasure to welcome all participants to the 14th International Symposium on Pho- totrophic Prokaryotes, in Porto. This symposium aims to cover the current knowledge and the most recent advances of research on phototrophic prokaryotes. The program will focus on the latest scien- tific achievements in the genetics and physiology of these organisms, also addressing their evolution, ecology, mechanisms of interaction with the environment, and biotechnological applications. In addi- tion, this meeting constitutes an opportunity for a valuable exchange of ideas between scientists with different backgrounds and strengths that can help provide future directions to research works. In addition to the social events planned, we hope that you are able to get to know and enjoy the beau- tiful city of Porto. This city is one of the most ancient European cities, classified as World Heritage by UNESCO. Internationally known for its famous Port Wine, the city has other interesting aspects such as landscapes and the historical centre. Besides its welcoming and conservative environment, Porto is also contemporary and artistic. This is shown not only in the streets, architecture, monuments and museums but also in the terraces, restaurants and shopping areas. The organizing committee is looking forward to a very successful meeting! Paula Tamagnini ISPP 2012 Conference Chair IBMC & FCUP University of Porto 03 ISPP 2012 | INTERNATIONAL SYMPOSIUM ON PHOTOTROPHIC PROKARYOTES Date 5-10 August 2012 Venue Porto Palácio Congress Hotel & Spa Av.
    [Show full text]
  • Cyanobacteria)
    573 Non-marine algae of Australia: 1. Survey of colonial gelatinous blue-green macroalgae (Cyanobacteria) Stephen Skinner and Timothy J. Entwisle Abstract Skinner, S. and Entwisle, T.J. (Royal Botanic Gardens Sydney, Mrs Macquaries Road, Sydney NSW 2000, Australia. e-mail: [email protected]) 2001. Non-marine algae of Australia: 1. Survey of colonial gelatinous blue-green macroalgae (Cyanobacteria). Telopea 9(3): 573–599. Non-planktonic freshwater and terrestrial blue-green algae (Cyanobacteria) large enough to be noticeable even to casual observers, are frequently encountered in Australia, but appear only occasionally in the literature. Sixteen species of gelatinous colonial blue-green algae (Cyanobacteria) from Australia, are documented here. Two species — Nostoc borzioides and Rivularia concentrica — are new to science, and nine (Aphanothece caldariorum Richter, A. pallida (Kützing) Rabenhorst; Nostochopsis lobatus H.C. Wood ex Bornet & Flahault; Rivularia aquatica de Wilde; Gloeotrichia pilgeri Schmidle; Dichothrix gypsophila (Kützing) Bornet & Flahault; Nostoc flagelliforme Berkley & Curtis; Nostoc pruniforme (L.) C. Agardh ex Bornet & Flahault; Nostoc gelatinosum Schousboe in Bornet) are newly recorded from Australia. The others are Rivularia beccariana; Cylindrospermum licheniforme; Cylindrospermum stagnale; Nostoc commune and Nostoc verrucosum. Keys to the genera and species occurring in Australia are provided. Introduction This is the first of an occasional series of papers documenting new algal records and new taxa from non-marine habitats in Australia. The information is floristic rather than monographic, responding to an urgent need for information about the diversity of algae in freshwater and terrestrial habitats in Australia. The descriptions and illustrations are from Australian material, while protologues or authoratitive oversees descriptions have been consulted.
    [Show full text]
  • Pdf 150.46 K
    رﺳﺘﻨﯿﻬﺎ 19(2): 188–184 (1397) - ﻣﻘﺎﻟﻪ ﮐﻮﺗﺎه Rostaniha 19(2): 184–188 (2018) - Short Article Cylindrospermum voukii and Wollea saccata, new records for algal flora of Iran Received: 22.09.2018 / Accepted: 21.11.2018 Zeinab Shariatmadari: Assistant Prof., Faculty of Life Sciences and Biotechnology, Shahid Beheshti University, G.C. Tehran, Iran Maedeh Davari: MSc Student, Faculty of Life Sciences and Biotechnology, Shahid Beheshti University, G.C. Tehran, Iran Hossein Riahi: Prof., Faculty of Life Sciences and Biotechnology, Shahid Beheshti University, G.C. Tehran, Iran ([email protected]) Zakieh Modaressi: MSc Student, Faculty of Life Sciences and Biotechnology, Shahid Beheshti University, G.C. Tehran, Iran Abstract Cyanobacteria represent a small taxonomic group of photosynthetic prokaryotes which some of them are capable of N2 fixation and also possess a tremendous potential for producing a wide range of secondary metabolites. It has been suggested that, some of these microorganisms, especially heterocystous cyanobacteria, assist higher plant growth by supplying growth stimulating substances. During a floristic study of algae in the terrestrial habitats of Iran, cyanobacterial taxa presented in natural habitats of a medicinal plant (Tanacetum parthenium), located in Lorestan province (Iran) is isolated and identified. Among identified taxa, two species, Cylindrospermum voukii, and Wollea saccata are reported as new records from Nostocaceae family in Iran. Beside description of the new taxa, general distribution, as well as camera lucida
    [Show full text]
  • Archive of SID
    Archive of SID رﺳﺘﻨﯿﻬﺎ 19(2): 188–184 (1397) - ﻣﻘﺎﻟﻪ ﮐﻮﺗﺎه Rostaniha 19(2): 184–188 (2018) - Short Article Cylindrospermum voukii and Wollea saccata, new records for algal flora of Iran Received: 22.09.2018 / Accepted: 21.11.2018 Zeinab Shariatmadari: Assistant Prof., Faculty of Life Sciences and Biotechnology, Shahid Beheshti University, G.C. Tehran, Iran Maedeh Davari: MSc Student, Faculty of Life Sciences and Biotechnology, Shahid Beheshti University, G.C. Tehran, Iran Hossein Riahi: Prof., Faculty of Life Sciences and Biotechnology, Shahid Beheshti University, G.C. Tehran, Iran ([email protected]) Zakieh Modaressi: MSc Student, Faculty of Life Sciences and Biotechnology, Shahid Beheshti University, G.C. Tehran, Iran Abstract Cyanobacteria represent a small taxonomic group of photosynthetic prokaryotes which some of them are capable of N2 fixation and also possess a tremendous potential for producing a wide range of secondary metabolites. It has been suggested that, some of these microorganisms, especially heterocystous cyanobacteria, assist higher plant growth by supplying growth stimulating substances. During a floristic study of algae in the terrestrial habitats of Iran, cyanobacterial taxa presented in natural habitats of a medicinal plant (Tanacetum parthenium), located in Lorestan province (Iran) is isolated and identified. Among identified taxa, two species, Cylindrospermum voukii, and Wollea saccata are reported as new records from Nostocaceae family in Iran. Beside description of the new taxa, general distribution, as well
    [Show full text]
  • Nomenclatural Changes in Heterocytous Cyanoprokaryotes (Cyanobacteria, Cyanophytes)
    Fottea 12(1): 141–148, 2012 141 Nomenclatural changes in heterocytous Cyanoprokaryotes (Cyanobacteria, Cyanophytes) Jiří KOMÁRE K Institute of Botany AS CR, Dukelská 135, CZ–37982 Třeboň, Czech Republic Abstract: The criteria for systematic classification of Cyanoprokaryota (Cyanobacteria, Cyanophyta) were changed considerably in last decades. The molecular and morphological analyses, ecological characterization and biochemical markers are indispensable premises for modern cyanobacterial taxonomic re–classification. Many genera were divided, newly described and numerous species were transferred in generic entities, characterized on the basis of molecular, ecological and revised morphological criteria. All of the proposed taxonomic changes are included in the manuscript of the recently prepared 3rd volume of “Cyanoprokaryotes” in the frame of the new edited compendium Süsswasserflora von Mitteleuropa” (2nd edition, volume 19/3, Heterocytous genera). The used taxonomic status of many taxa is already clearly revised in numerous modern publications, but in several cases the nomenclatural consequences were not yet validly published (new combinations, few new names of taxa). However, it is necessary to publish validly the corrected names before edition of any monographic review. The valid nomenclatural transfer of 9 species, one new name and description of two species, the changed position of which follows without doubts from the recent modern revisions, are therefore included in the present article. The validation is published in agreement with the last edition of Botanical Nomenclatoric Code (ICBN; MCNEILL et al., ed. 2007). All the mentioned species belong to the heterocytous monophyletic group Nostocales (or Nostochineae, respectively), and are arranged alphabetically. Key words: Cyanoprokaryotes, Cyanobacteria, Cyanophyceae, taxonomy, nomenclature, new combinations, new taxa Introduction COMPÈRE , Bull.
    [Show full text]