ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
BALATONKENESE SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 MINİSÉGI FEJLESZTÉSI ÖVEZET SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ TARTOZÓ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY /A 4/2003 (II. 20.) NKÖM rendeletnek megfelelıen önálló régészeti hatástanulmány is készült külön dokumentációként, melynek adatait, megállapításait csak egyes vonatkozó részleteiben emelte be, ismétli meg jelen hatástanulmány/ Budapest, 2008. október
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
A DOKUMENTÁCIÓT KÉSZÍTETTÉK S. ZLAMÁL ILONA TR1, TT1, É1 01 1808 Vezetı építész, terület és településrendezési tervezı ART & ARCH Építészeti és Mővészeti Stúdió Bt. Munkatársak: Buda Miklós építész Compart Stúdió Kft Pálfalvi Ferenc építész Royal cad Bt Társtervezık: Tájrendezés, zöldfelületek, környezetvédelem szakágak: Drobni Mária vezetı tájtervezı K1, TR2 01 5106 EXTERIÖR BT. Közlekedési szakág: Wettstein Miklós okl. közlekedésépítı mérnök K1d 1/01 2317 Wettstein & Társa Bt. Közmőves szakágak: Vízellátás vízelvezetés: Kovács Péter vezetı tervezı T01 0088 Energiaellátás hírközlés Gléz Dezsı vezetı tervezı 01 8635 KÖRNYEZETTERV KFT
Régészet: Pintér László , Rajner Pál régész /A teljes településre Pintér László készített régészeti munkarészt 2004. ben az önkormányzat megbízásából. Jelen tervezési területre Rajner Pál régész terepbejárásra alapozottan készítette a régészeti szakterület hatástanulmányát, mely önálló dokumentáció/
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
BEVEZETÉS Társaságunk Balatonkenese Nagyközség Önkormányzatának, s a költségviselıi szerepet vállaló terület tulajdonosának megbízásából készíti jelen településrendezési feladatot, mely a település nyugati külterületén elhelyezkedı, 48 hektáros Ü 1 minıségi fejlesztési övezetbe sorolt területre terjed ki. A feladat : szabályozási terv készítése a területre kidolgozott fejlesztési program alapján, mely program határozattal megerısítetten beépült a Településfejlesztési Koncepcióba. A szabályozási terv elıkészítése céljából a területre eddig elkészült anyagok, vizsgálatok az alábbiak: • geodéziai felmérés • légi fotó • részletes dendrológiai felmérés • területismertetı talajmechanikai szakvélemény Fenti anyagok önálló dokumentációként leszállításra kerültek. A szabályozási terv készítését indító vizsgálati munkarészek 2006. novemberében zárultak. A megállapítások a tervi szakasz dokumentációjában megismétlésre kerültek. Jelen dokumentáció tematikus céllal került összeállításra, a tervi szakasz II. Kötet anyagának részét képezi. A terület rövid bemutatása A tervezési terület Balatonkenese külterületének nyugati zónájában, a jellegzetes kenesei magaspart szakadó part – fölött terül el. Északon Balatonkenese belterületérıl kivezetı Bajcsy Zsilinszky út Főzfıre vezetı szakasza, keleten a „Romantik” kemping, délrıl a már említett leszakadó part határolja. Nyugati határa egy földút. A terület, melyre a szabályozási terv készül 48 hektár kiterjedéső. Történelmi egységeinek tájneve: Sándor hegy és Bögre hegy. A terület közel 40% a erdıs, kisebb kiterjedéssel cserjés, valamint szántó. Az enyhén hullámos területet átlósan völgyvonulat tagolja, mely a magaspartot áthatolva mély vízmosást képez. A vízmosás alsó, igen meredek szakaszán ered a Margit forrás, mely több rétegbıl szivárgó víz összefolyása. Az erdık talajvédelmi célból telepített erdık – fı fajok: erdei fenyı, virágos és magas kıris, hegyi juhar, mezei szil, akác és juhar, de elıfordul a dió is , a sovány talaj és az igen mélyen fekvı talajvíz okozta kedvezıtlen termıhelyi adottságok következtében gyenge minıségőek, kevés a nagy fa. Mivel az erdık rendeltetése turisztikai célú lesz, a nagy fák a terület különösen értékes elemei. A szántók mezıgazdasági termelése mellett jelentıs szerepe van a területen a vadászatnak. A 2000. évi CXII. törvény BTSZ – területre vonatkozó összefüggései Balatonkenese külterületén a 2000. évi CXII. törvény „a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balaton Területrendezési Szabályzat megállapításáról”, továbbiakban BTSZ két elkülönülı területi egységet jelölt ki „minıségi fejlesztést szolgáló övezet” turisztikai fejlesztési területek alövezete (Ü 1) besorolással. Ezek közül a település nyugati külterületi részén helyezkedik el a Sándor hegy – Bögre hegy 48 hektáros tömbje. A BTSZ a magas part meredeken szakadó részét tájképvédelmei alövezetbe (T 1) sorolta az Ü 1 övezet határáig. A Településrendezési Terv vonatkozó összefüggései Balatonkenese Településrendezési Terve módosításának jóváhagyása megtörtént a 261/2006.(IX. 29.) öh. számú határozattal és a 19/2006. (X. 26.) ör. számú rendelettel.
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
A terv a BTSZ nek megfelelıen kezeli a területet, különleges idegenforgalmi, rekreációs területként besorolva Krek jellel , a BTSZ szerinti 8% os beépítettség biztosításával. Speciális elıírások érvényesek a területen, melyek az erdıterületek megtartására irányulnak, valamint változtatási tilalom, azaz szabályozási terv készítési kötelezettség vonatkozik még az Ü 1 területekre. A területre vonatkozó településfejlesztési koncepció: Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata a település nyugati részén kijelölt Ü 1 övezető és az ahhoz csatlakozó területre a korábban érvényes településfejlesztési koncepciót elfogadó 4/2006. (I.26.) öh. számú határozatát kiegészítve a 148/2006. (VI. 29.) öh.sz határozatával az alábbi fejlesztési koncepciót fogadta el: • Golfpálya: legalább 18 lyukas, nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas, nyitott golfpálya, klubházzal, amely a terület tájképvédelmi övezetbe sorolt részén, mintegy 100 ha on valósulna meg; • Villapark : a golfpálya közvetlen közelében, a minıségi fejlesztési övezetben, a legmagasabb igényeket kielégítı villák és apartman házak kialakítása. A saját telekrésszel, vagy kizárólagos használatú telekrésszel ellátott villák és apartmanok értékesítésre kerülnek, szándék szerint elsısorban a golfozók számára, továbbá néhány apartman a szálloda részeként fog üzemelni. Az elızetes elképzelések szerint 200 350 egység kerül kialakításra a következı felosztásban: • villák: 50 100 db, 150 200m2 alapterülettel, • apartman ház: 150 250 db, 50 80m2 alapterülettel; • Konferenciaközpont : amelyben a plenáris terem mintegy 300 ember befogadását teszi lehetıvé, összességében 600 fı egyidejő fogadására képes; • Szálloda : az elızetes elképzelések szerint kb. 150 200 szobás 4* szálloda, mely alkalmas mind a golfozók, mind a konferenciaturisták, mind egyéb célból érkezı vendégek teljes körő kiszolgálására; • Wellness és élményfürdı : a szálloda szolgáltatásainak meghatározó elemeként luxus színvonalú wellness szolgáltatások nyújtását biztosító, Magyarországon és a környezı országokban egyedülálló nyitott zárt stranddal és medence rendszerrel rendelkezı fürdı együttes; • Borturizmus : a Balaton felvidék mint borvidék adta lehetıséget kihasználva látványpincészet kialakítása, melyben bemutatásra kerülnek Magyarország fı borvidékei és 10 –15 perces sétával eljuthatunk Tokajból Villányba, hasonlóan a francia chateaukhoz, vagy az ausztrál winerykhez; • Üzemi, szolgáltatói részleg : a golfpályát kiszolgáló üzemi épületek, üzemi létesítmények elhelyezése a golfpályához csatlakoztatva, illetve az üzemeltetési koncepció igényeinek megfelelıen. A terület tulajdonosának fejlesztési szándékai harmonikusan illeszkednek a BTSZ ben rögzített idegenforgalmi, turisztikai minıségi fejlesztési célokhoz, illetve az önkormányzati szándékokhoz. A tulajdonos beruházó a 48 ha os területen túli cca. 90 ha os, nyugati irányban csatlakozó, összefüggı zónát is be kívánja kapcsolni a fejlesztésbe oly módon, hogy ott – beépítetlen területként golfpályát üzemeltetne, melynek kiszolgáló létesítményei az Ü 1 minıségi fejlesztést szolgáló övezetbe sorolt területen valósulnának meg.
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
ÖRÖKSÉGVÉDELEM TARTALOM I. Az örökségvédelmi hatástanulmány vizsgálati munkarészei a teljes település összefüggésrendszerében BEVEZETÉS A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGI ELEMEK SZÁMBAVÉTELE ÉS ISMERTETÉSE 1. BALATONKENESE TÖRTÉNETE ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETÉNEK KIALAKULÁSA 1.1 Balatonkenese története 1.2 Természet, táj, településszerkezet összefüggései – a településszerkezet kialakulása 1.3 Balatonkenese kultúrtörténeti áttekintése 1.3.1 Régészeti örökség 1.3.2 Egyháztörténet és a templomok története 2. TELEPÜLÉSKARAKTER, VÉDETTSÉGEK 2.1 A település építészeti karakterének vizsgálata 2.2 Egyedi értékvédelem: mőemlékek, helyi értékek jegyzéke 2.3 Területi értékvédelem: mőemléki környezet, helyi területi értékvédelem II. Az örökségvédelem tervi vonatkozásai a tervezési terület és környezete összefüggésrendszerében ELİZMÉNYEK A VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK, ÉS HATÁSUK ELEMZÉSE 1. Tájhasználat, külterület 2. Településszerkezet, területhasználat 3. Településkép, tájkép 4. Infrastruktúra 5. Népesség 6. Mőemlékek, helyi értékek védelme, régészeti védelem 7. Építészeti karakter 8. Összefoglaló A HATÁSTANULMÁNYT MEGALAPOZÓ FORRÁSMUNKÁK TÉRKÉPEK, TERVI MELLÉKLETEK
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
I. Az örökségvédelmi hatástanulmány vizsgálati munkarészei a teljes település összefüggésrendszerében BEVEZETÉS A kulturális örökség védelmérıl szóló 2001. évi LXIV. Törvény rendelkezései alapján a településrendezési terveket a település közigazgatási területére kiterjedı örökségvédelmi tanulmánnyal kell alátámasztani. Bár jelen szabályozási terv a külterület 48 hektáros egységére vonatkozik, a hatástanulmány a teljes település összefüggésrendszerében a közelmúltban elfogadott, ugyancsak Társaságunk által készített, s a teljes településre vonatkozó Településrendezési Tervhez kapcsolódó hatástanulmány felhasználásával készült. Az örökségvédelmi tanulmány célja: • a településrendezési tervben megjelenı idıbeli és térbeli változások hatását felmérje a település kulturális örökségének megırzése, fenntarthatósága érdekében, • megakadályozza, de legalább csökkentse a védendı elemek károsodását, pusztulását, • hasson arra, hogy a változások éljenek az identitást megalapozó kulturális örökségben rejlı feszítıerıkkel, lehetıségekkel, vegyék figyelembe és adjanak prioritást a kulturális örökség logikai rendszereinek, érdek és értékvédelmének. A 4/2003. (II. 20.) NKÖM örökségvédelmi hatástanulmányról szóló rendelet külön jogosultsághoz köti a régészeti szakmai fejezet készíthetıségét. Balatonkenese településrendezési tervének készítésekor – 2004. ben készült egy önállóan dokumentált, átfogó régészeti értékvédelmi hatástanulmány, melynek szerzıje Pintér László régész volt. Jelen anyag I. fejezetben ebbıl az anyagból csak a Veszprém Megye Régészeti Topográfiájában és a Laczkó Dezsı Múzeum Régészeti Adattárában nyilvántartott lelıhelyek – mint nyilvános adatok ismertetését idézzük. Emellett a KÖH elızetes véleményében rögzített, s rajzi melléklettel is kiegészített régészeti adatszolgáltatását használtuk, valamint az idıközben Rajner Pál régész Laczkó Dezsı Múzeum által elkészített terepbejárással is megalapozott régészeti szakterületet lefedı hatástanulmány adatait, megállapításait, lelıhely kijelölı vázlatát és javaslatait is beemeltük. Egyebekben a saját kutatásainkat szerepeltetjük a megalapozó forrásmunkák megnevezésével. A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGI ELEMEK SZÁMBAVÉTELE ÉS ISMERTETÉSE 1. BALATONKENESE TÖRTÉNETE ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETÉNEK KIALAKULÁSA 1.1 Balatonkenese története Balatonkenese a Balaton partján, az egymás mellett haladó vasút és közút Balatonnal ellentétes oldalán mintegy 11 km hosszan elnyúló település – két nagyobb szerkezetileg meghatározó területegységre bontható: Balatonkenese, illetve Balatonakarattya településrészekre, melyek korábban önálló községek voltak. Kenese régi település, az ısközség a település Ny i részén található, amely már az ısidık óta lakott terület volt. Bronzkori és vaskorszakbeli lakosai a thrákok, késıbb az illírek voltak. Az illírek – árkokkal és kıbıl vagy földbıl készült sáncokkal körülvett – lakóhelyeinek maradványait ma a Balaton vidéken „pogányvárak” nak nevezik. A késıi vaskorban az illíreket a kelták, majd idıszámításunk kezdte táján a Balaton felvidéken lakó keltákat a rómaiak igázták le. A kelták a Balaton vidékén sáncokkal védett zárt telepeket, ún. földvárakat alakítottak ki. (pl.: Balatonföldvár, Tihany)
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
A rómaiak közel négy évszázados uralmuk alatt a Balaton mocsaras partjait lecsapolták és Pannóniát kitőnı úthálózattal látták el. Római légiókkal megtöltött castrumokat építettek. Az Aquincumba vezetı fıútvonal Kádárta környéki elágazásától, kiinduló „via antiquá” nak nevezett római út Kenesén és Pécsen áthaladva a Balkán felé vezetett. Ezt az utat – századokkal késıbb – még a magyar királyok is használták. A Pannóniába költözött rómaiak az utak és erısségek környékén városokat is építettek. A Balaton vidékén mezıvárosoknak megfelelı – ún. conventus civium Romanorum – településeket alakítottak ki. A rómaiak a tó hideg vizét nem tartották fürdésre alkalmasnak, ezért a Balaton északi partján föld alatti főtıcsatornával ellátott forró fürdıket (thermákat) és egész nyaralótelepeket létesítettek. Egy ilyen római fürdı nyomait Kenesén a református templom szomszédságában is megtalálták. A rómaiakat a szarmatagermánok törzsei Pannónia területérıl kiüldözték, és virágzó telepeiket feldúlták. Ezt követıen a hunok, majd a keleti gót fejedelem uralma alá került Pannónia. A gepidák uralmát 565 ben a longobárdokkal egyesült avaroké követte, akik megszállták a Balaton vidékét is. Ezek emlékét a Kenese, Főzfı, Tihany és más Balaton menti helységek avarsír leletei ırzik. Az avarok idejében itt lakó déli szlovénektıl származik a Balaton mai elnevezése: blato = mocsár – állóvizet jelentett. I.sz. 795 ben frank uralom alá került Pannónia, majd a következı közel 100 évben felváltva frank és morva szláv birtok. Hazánkban elıször a Balaton vidéken terjedt el a kereszténység, a rövid szláv uralom alatt. A honfoglaló magyarok erısen fejlett keresztény kultúrát, községeket, erdıt, földmővelést és ipart találtak hazánk területén. Viszont a Balaton menti falvak, az egész Mezıföld gyéren lakott lehetetett, mivel a területen már a honfoglalás utáni idıben a magyarság volt túlsúlyban, a XI. században már besenyı, a XII. században pedig kun telepítésekrıl tudunk. A terület természeti adottságai és az itt élı emberek csekély számából következtethetünk Kenese és környéke ısi lakosságának sokirányú (halász, vadász, állattartó, földmővelı) életmódjára. Ennek a régi pannón szláv uralomnak az emlékét ırzik azok a Balaton parti községek, melyek tısgyökeres magyar lakosságuk ellenére máig megtartották jellegzetesen szláv eredető és hangzású elnevezésüket: Kenese, Paloznak, Tapolca stb. Kenese szláv eredető nevének jelentése: „az úr (herceg, kenéz) tulajdona”. A község nevével írásos formában elıször i.sz. 990 ben Géza fejedelem görög nyelvő adománylevelében találkozhatunk. (ξϖησα = Knésa) Ekkor ajándékozta a fejedelem több más községgel együtt Kenesét is a mai Kiskuti vagy Betekints völgyben általa alapított kolostor lakóinak, a Bizáncból hozatott Szent Vazul rendő apácáknak (veszprémvölgyi apácák). Az apácák szorgalmazására épült Kenese Szent Kereszt tiszteletére szentelt temploma, melyet 1231 ben említ elıször oklevél. Ekkor a Kenese határán osztozó négy község mindegyikének volt már temploma. 1256 ban már cisztercita apácák lakják a zárdát, és ekkor már birtokaik között Kenese „Kensa” néven szerepel, a Kálmán király által 1109 ben az eredeti görög nyelvő oklevél alapján készült átírólevél szerint. Kenese, Máma, Sándor és Csittény népe udvarnoksorban élt. Földjük közös neve ekkori állapotukra való utalással: Akaratia. Az 1526 ig fennálló kolostor, a tatárjárás idején válságba jutott. Idıközben többször vesztett birtokai közül majd visszakapta azokat. Sándor és Csittény Árpád kori templomai nyomtalanul eltőntek. Kenese Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomát a tatárok 1241 ben felégették. A mohácsi csata után, 1529 ben a török veszedelem hírére a még életben levı apácák elmenekültek, a hátrahagyott zárdát a törökök Veszprém vármegyei pusztításuk során felégették, akárcsak Kenesét, Mámá t és Sándor t. A kettıs királyság idején, pontosan 1532. január 1 jén országgyőlést tartottak Kenesén az ország megmentésének, – a két király (Szapolyai, Ferdinánd) közül az egyik elfogadásának és hatalmának elismerése – érdekében. A két királlyal való tárgyalások felvételére követségeket szerveztek, de végül a
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT. határozathozatalt a márciusban tartandó berenhidai (Berhida) győlésre halasztották, ami elmaradt. A három napig tartó kenesei országgyőlés tehát meddı viták között eredménytelenül zárult, eredménytelensége pedig a nemzeti érdekek bukásának és az egyéni érdekek (mindkét uralkodó) gyızelmének tekinthetı, illetve elısegítette a török uralom megszilárdulását. Kenesét késıbb 1567 ben foglalta el és tette hódoltsági birtokává a török. Itt is és Mámá n is elenyészı a lakosság száma, korábban pedig népes helységek lehettek, Kenesét írásos anyag szerint még „oppidiumnak” (mezıvárosnak) is nevezték. A kenesei Szent Keresztnek szentelt templom helyére emelt Szent Mihály templom szintén a török idıkben pusztult el. Pálffy Tamás palotai várnagy robbantotta fel, nehogy a török erıdöt építsen belıle. A török hódoltság alatt az apácák többi birtokával együtt kétfelé adózó területté vált. Sándor 1596 ban már puszta helyként szerepelt, a török háborúk során teljesen elpusztult. A török dúlást követıen egy rövid idıre visszakapták még az apácák területeiket, de 1639 tıl már a jezsuiták gyıri zárdája volt a birtokos. Mikor a jezsuiták megkapták Kenesét, Sándor t és Csittényt, a határok bizonytalanok voltak, ezért gyakoriak voltak a szomszéd birtokosokkal való összeütközések (pl.: Zichy grófokkal). Az ország három részre szakadása és a veszprémi egyházmegye vezetésének gyengesége kedvezı feltételeket biztosított a Balaton vidékén az 1517 ben megjelenı reformáció terjedésének. Kenesén, a katolikus földesurak birtokán is már 1535 ben megindult a reformáció, s 1550 ben már az egész község protestáns volt. A kenesei református egyház nemcsak a Balaton partnak, hanem Magyarországnak is az egyik legrégebbi református egyháza. A török kiőzése után százados harc kezdıdött a katolikus és a protestáns felekezetek között s az összetőzések és templomfoglalások 1700 tól Kenesén is gyakorivá váltak. Késıbb, a XIX. században a felekezeti harcok elcsendesedtek és az évszázados ellenségeskedést viszonylagos nyugalom és békés egymás mellett élés váltotta fel. A Rákóczi szabadságharc idején pedig felváltva a kuruc labanc seregek tartották hatalmukban Veszprém környékét és sanyargatták a lakosságot. 1704 ben Veszprém megye a dunántúli kuruc felkelés központja, 1707. februárjában Béri Balogh Ádám ezredes Kenesénél verte meg a császári hadsereget. A csata helye Kenese határában a Hosszúmezı néven ismert határrész lehetett. Az akarattyai nagy szilfa „Rákóczi fa” tehát Rákóczi korának e jelentıs eseményére utal. A Rákóczi felkelés után 1719 ben Sándor és Máma – mint helységek – már nem léteztek. A jezsuita rend 1773 ban történt feloszlatása után, Mária Terézia a Tanulmányi Alapnak adományozta birtokait. Kenesét és környékét az 1848 as szabadságharc politikai eseményei elkerülték, a kenesei nemzetırségnek nem sok dolga akadt. Egy alkalommal, 1848. október elsı napjaiban került sor mozgósítására a Magyarországra betörı horvátok ellen, de akkor sem kellett harcba bocsátkoznia. Magyarországon 1919. március 21 én megalakult a tanácsköztársaság. Veszprémben már másnap létrehozták a megyei direktóriumot, s ezt követıen számos Veszprém megyei helységben létrejöttek a községi direktóriumok. A kenesei direktórium március végén kezdte meg mőködését. Amikor 1919 augusztusában a tanácsköztársaság rendszere kül és belpolitikai kudarcai következtében megbukott, megkezdıdtek a letartóztatások. Még ebben a hónapban román csapatok szállták meg Veszprém megyét, Kenesét 18 án vették birtokukba. A kenesei direktórium tagjai a szomszéd községekben vagy a kenesei szılıhegyben kerestek menedéket. A II. Világháború során szintén jutott szerep Kenesének. A németek által kiépített „Margit vonal” Kenesétıl a Dunáig húzódott, ez akadályozta a szovjet csapatok elırenyomulását a Dunántúlon. A német hadvezetés Kenese körzetében erısen bebiztosította magát, nagy mennyiségő harckocsit, erıs tüzérséget vont össze. Az 1945. január 18 án megindult három napig tartó Székesfehérvár bevételét célzó támadást követıen, a Balaton térségében elfogott sebesült szovjet katonákat Kenesén az üresen
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
álló Jánosi villában szállásolták el a németek. Budapest február 13 i felszabadulása után, március 6 án kezdıdött a németek balatoni védelmi hadmővelete. A szovjet front csapatai 10 napon át útját állták a németek támadásának. Március 18 án este elkezdték bombázni Kenesét, aminek következtében mind a katonaság, mind a polgárság körébıl sokan áldozatul estek. E támadás hatására kezdıdött meg viszont a német csapatok visszavonulása Kenesérıl is. 23 án a 3. Ukrán Front csapatai Veszprém megye több településével együtt Kenesét is elfoglalták. A kenesei határban dúló csaták emlékét a községi temetık katonasírjai ırizték meg. 1.2 Természet, táj, településszerkezet összefüggései – a településszerkezet kialakulása Balatonkenese dombos területen fejlıdött ki, a nagy térszíni tagozódás ellenére a község mégis zárt egységet alkot. Korábban két önálló településbıl, Balatonkenese és Balatonakarattya egyesülésébıl jött létre. A mai Akarattya településrész ıse Akarattya puszta volt, gazdasági épületeit a II. világháborút követıen bontották le. Az ısközség a település Ny i, kenesei részén található, amely már az ısidık óta lakott terület volt. Régi települési formájáról kevés információ áll rendelkezésre, mivel a török uralom alatt Kenese átmeneti pusztulásával együtt majdnem minden feljegyzés eltőnt. A község határában egykor megtalálható Csittény, Máma és Sándor falvak is a török idıkben pusztultak el. Ez utóbbiak emlékét csak a róluk elnevezett dombok ırzik. Akarattyától északnyugatra, Kenesétıl délkeletre fekszik a Csittény (Csitteny, Csitten) nevő szılıhegy. Régen itt helyezkedett el Csittény falu. Sándor a Balaton legkeletibb részén, a Magas partoknál helyezkedett el. Tıle északnyugatra terültek el a mámai szılık. A szılıhegy lábánál volt egykor Máma község. Kenese régen is mai helyén állt, a Magas partok és a Mezıföld süllyedése ugyanis megfelelı, védett helyet biztosított a központ XVIII. századbeli kialakulásához. A Balaton partvonala, a már korábban kialakult közlekedési fıhálózat valamint a domborzati adottságok szerkezetileg jelentıs meghatározói a településnek. 1785 ben az elsı országos katonai felmérés a jelenlegi Széchenyi, Fı, Bajcsy Zsilinszky, és Bocskai utcák nyomvonalán dokumentál meglévı úthálózatot. A Béri Balog Ádám tér elágazási csomópontjának környezetében, és útágai mentén alakult ki a jelenlegi településközpont a községet ellátó intézményekkel. Itt találhatóak a község mőemlék templomai, népi mőemlékei és a legtöbb helyi védettség alatt álló lakóház. A területre jellemzı keskeny, hosszú telek, fésős (oldalhatáron álló) beépítéssel képviseli a történelmi telekszerkezetet és beépítési módot. A századforduló táján megjelent a zártsorúsodás (kifelé hajlított „udvaros” ház) a legbelsı magban. Régészeti feltárások a maitól eltérı utcaszerkezetrıl tanúskodnak a régi Temetı utca és a Fı utca között. A falu keleti felében (Felsı és Alsó Hopprongyos) 1820 körül zsellérek lakhattak, ma itt vannak Kenese legmeredekebb utcái. A település a domborzati adottságokhoz idomuló fıút mentén, majd a tölcséresen becsatlakozó és kiágazó mellékutak mentén terjeszkedett. A lakóterület a központtól sugarasan kiinduló utcákból és ezek elágazásaiból állt. Az 1866 ban készült második és a 84 ben készült harmadik katonai felmérések térképein ez a folyamat jól látható. Kenese határához a Balatonnak körülbelül 10 km hosszú partvonala tartozik. A falu fejlıdésében meghatározó jelentıségő halászati tevékenység a tó felé levezetı irányok kialakulásában játszott szerepet. (Pl.: „disznólejáró”) 1880 ban létesültek Kenese elsı fürdıbódéi a Magas part irányában kialakított fürdıtelepen. Az üdülési kultúrában lezajló változások hatására a fıvároshoz viszonylag közel esı, jó táji adottságokkal rendelkezı Kenesén a századfordulóra jó hírő fürdıkultúra alakult ki. (30 holdas liget, strandfürdı stb.) Fejlıdése az 1900 as években végrehajtott parcellázásokkal kezdıdött s ezen tovább lendített az 1909 ben megnyitott Budapest Tapolca vasútvonal és a kenesei Balaton parton vezetı Székesfehérvár tapolcai 71 es számú mőút 1929 ben való befejezése. A mőút Akarattyánál a Magas
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT. partok belsı felén halad, a zsidó temetıig, majd a vasútvonalat kétszer is keresztezve végül azzal párhuzamosan halad tovább Főzfı felé. A balatoni fıút mindkét oldala a Gáspár teleptıl a kenesei disznólejáróig beépült, így körülbelül 8 km hosszú szakaszon lakott területen halad keresztül. A vasút megépítését követıen az északi parton Kenese és Füred nyaralói épületek fel elsınek, elıtte kevés ház volt ezen a szakaszon. A ’40 es évek végéig a nyaralónegyed tulajdonképpen a nagy strand és a mai Honvédüdülı között helyezkedett el. Az 1942 ben Kenese árterületén található 146 villából 80 85 állt ezen a területen. A Gáspár telepen 550 – 720 m² es telkek kerültek kialakításra, szők feltáró utcákkal. Kenese szomszédságában Akarattya is olyan fejlıdést mutatott, mellyel egyetlen fürdıtelep sem dicsekedhetett. A fürdıtelep parcellázása a 20 as években kezdıdött meg. Rendezési tervét – melyben arányos, derékszögő utcaszerkezettel segítették elı a tagolt, jó arányú üdülıtelep létrejöttét – 1921 ben Lachnitt Károly és Péchy Lajos készítette. Az Akarattyai Villatelkek Intézısége az 1928 ban vásárolt 282 hektáros területen 683 telket alakított ki, a tervek alapján. 1938 ra a fürdıtelep fele már beépült. Az 1952 es kiadású katonai térképen Balatonkenese és Akarattya szerkezetileg még teljesen elkülönülten állnak egymástól. Összenövésük folyamata jól nyomon követhetı az 1956 , ’71 és ’87 ben kiadott térképek tanulmányozásával. Az 1960 as évek elejétıl a nyaralóépítés üteme még inkább felgyorsult Kenesén. Ekkor sajátos kisparcellás üdülıblokkokkal sőrősödött a települési szövet. A 300 m² t alig meghaladó telkeken ikres, vagy oldalhatáron álló beépítési móddal egy egy üdülıegység nyert elhelyezést. (Pl.: Vak Bottyán utca és környéke, Ágnes utca és Gáspár telep) Ezeken a területeken többnyire az úthálózat is alulméretezett. A parti üdülıterületek és a belterületek besőrősödése után egyre többen fordultak a történelmi települési szövetet körülvevı csodálatos természeti környezetet adó szılı és gyümölcsöskertek felé. A település növekedésével ezek a zónák egyre inkább a lakófunkció, illetve az aktív pihenés övezeteivé váltak. A sokszor engedély nélküli építkezések következtében – melyek során sem az építészeti kialakításban, sem a telepítésben vezérelv nem érvényesült – a legkülönfélébb jellegő építmények létesültek, valamint szők, alulméretezett utcahálózat alakult ki. (Pl.: Soós hegy, Akarattya pusztai kertség, Tiker völgyi volt zártkerti együttes) Egykor a sajátos építészeti stílusú fürdıhelyi pavilonok, öltözık, kabinsorok, büfé, kútház az idényjellegő használatnak megfelelıen könnyebb szerkezettel, bontható anyagokból készültek. A 60 as években, az üdülınépesség gyors növekedésével párhuzamosan az ellátó hálózat bıvítésére is sor került, szintén pavilonok építésével. A változást sürgette többek között, hogy a gyenge minıségő építmények nem bírták az intenzív használatot és az igényszint is növekedett. A közterületi pavilonok építését elkezdték szabályozni, megjelent a tartósság, a higiénia és az esztétikum igénye, mely a létesítmények rekonstrukciója, felújítása során kifejezésre is juthatott. 1.3 Balatonkenese kultúrtörténeti áttekintése A település kultúrtörténeti jelentısége elsısorban régészeti vonatkozásban értékelhetı, valamint az egyháztörténet és annak építményei képviselik a legfontosabb kultúrtörténeti emlékeket. A település történetben három falu kerül említésre: Máma , Csittény és Sándor . Ezek a települések Kenesét fogták közre. Mivel a török idıkben elpusztultak ma már csak a róluk elnevezett dombok jelzik egykori létüket és természetesen az itt talált sok ıskori, ókori lelet.
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
1.3.1 RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG Legkorábbi régészeti lelıhely az új kıkorszakból származik. A bádeni népcsoport leletanyagát találták meg Kenese határában a Csittényi szılıhegyen. Ezek az emberek alkották és hagyták az utókorra jellegzetes edényformáikat és kétosztatú tálaikat (nagyobb behúzott szélő edények, amelyeket kétharmad egyharmad osztásban belsı fal választ ketté. Ezen kívül szép számmal kerültek elı egyéb cserepek, bronz dárdahegyek, ezüstpénzek. A település történetben említett Máma falu emlékét egy román kori templomrom ırzi, mely Balatonfőzfı keleti részén, közvetlenül a Főzfıi modern katolikus templom mögött található. A templomot Szent László tiszteletére szentelték, 1293 ban említik elıször. A templom a török idıkben elpusztult, de a XVII. sz. végére a jezsuiták helyreállították, a középkori sekrestye helyére újat építettek. Jellegzetes leletanyaga XIV XVII századból való, egy állat alakú mécses töredéke. A templom román stílusú egyhajós épület. Hajója téglalap alakú, szentélye négyzetes. A szentély egyenes záródású, keskenyebb a hajónál és dongaboltozatú. A templom bejárata a déli oldalon volt. Megmaradt néhány résablak, a szentély falai és a diadalív, melyen román kori díszítı festés nyomai látszanak. A templom rom környékén a Mámai hegy oldalában Árpád kori és késı középkori cserepeket találtak, mely az egykori település helyét jelzi. A közeli Máma pusztán egy 15 cm magas fazekat, egy 3,7 cm magas füles bögrét egy fedıvel ellátott talpas poharat és egy tök alakú poharat találtak. Valamennyi szalagdíszítéses. A Mámai hegy Balaton felé elıugró, meredek dombján néhány seprős díszítéső kora bronzkori és néhány középsı bronzkori mészbetétes díszítéső cserepet találtak, míg a Papvásári oldalon kannelurás, bekarcolt vonalas és pontkörös díszítéső cserepekre bukkantak. Kenese nyugati határa a Sándor hegy , mely az egykori település helyét jelzi. A hely nem rendelkezik egyértelmő lelıhelyekkel. Elszórva a dombon szinte mindenütt található cserép töredék. Talán az egyetlen beazonosítható lelıhely az elhagyott homokbánya, ahol 1 2 m mély beásások és abból elıkerült késı középkori kerámia töredékek kerültek elı, valamint a homokbánya közelébıl ezüstpénzek. Temploma nem található. Kenesétıl keletre a ma is Csittény néven ismert, a Balaton partjával párhuzamosan húzódó dombvonulaton, közelebbrıl nem lokalizálható helyen feküdt az egykori középkori falu. Templomának maradványait a múlt században még ismerték. Jellegzetes régészeti emlék a két honfoglalás kori, különbözı mérető, erısen kihajló talpú kengyel és egy csikózabla. Mai lelıhelyük a keszthelyi Balaton múzeum. Kenese legkeletibb része Akarattya. A falszerően meredek Magas partot Akarattyánál mély völgy szakítja meg. E völgy nyugati oldalán találtak ıskori cserepeket. Az 1934 35 ben folytatott alagútépítési munkálatokat feltárások elızték meg, melynek során zsugorított csontvázas sírok is elıkerültek a sok kannelurás cseréptöredéken kívül. A lelıhelyen talált, külsı oldalukon betőzdelt díszítéső, seprős felülető, zóki kultúrás cserepek, tekercselt pálcatechnikát utánzó fül és peremtöredékek, továbbá egyéb cserepek a bronzkorra utalnak. Balatonkenese több néven került említésre régi iratokban: Knisza, Villa Kensa, Kenese. A Villa Kensa név valószínőleg a római idıkbıl származik, míg a Knisza I. Szent István korából. Balatonkenesén a református iskolaház építésekor Római kori épületmaradványokat találtak. Feltételezhetıen hypocaustum lehetett.
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
Az itt megtalált íves alakban kivágott tégla enged erre következtetni, amelyek egymás mellé helyezve egy kör alakú nyílást adtak. Ezeket használták fürdıhelyiségek főtésére és égetıkemencék lángjainak elvezetésére. Ugyancsak római kori lelet a hagymafejes bronzfibula, melyet 1966 ban találtak egy csontváz mellett csatornaépítési munkák közben. A Bocskai utca mellett, egy vizenyıs völgy keleti oldalán néhány tegulát és kevés római kori cserepet találtak a felszínen. Ez a terület alkalmasnak látszik további ásatások végzésére, mivel itt a felszínen talált cserépdarabok nem támasztják alá kellıképpen a római kort. Ugyancsak a Bocskai út legmagasabb pontján találtak régi temetıt egy házhelyen. A zóki kultúrára jellemzı cserepeket lakó és hulladék gödröket találtak a Balatoni út és a Tiker utca között fekvı Sirály KTSZ raktárának telephelyén is. A régi mőút és a vasút között mintegy 6000m2 területen ıskori település foltjaira bukkantak. Találtak itt talpcsı töredékeket, festett cserepeket, szubkutánfüles, kannelurás, bekarcolt mintás cserepeket. E helyre települtek a késıbbi korok népcsoportjai is: rómaiak, avarok, kelták. A Márkó hegytıl délre, a magas domb platóján kevés ıskori cserép között két késı rézkori töredékre is ráakadtak. Kenesétıl keletre a zsidó temetı dombjának lejtıjén római sírokat találtak, ugyanilyen sírok találhatók az út túloldalán is. A késıbbi korokból többnyire írásos emlékek maradtak fenn természetesen a fennmaradt épületeken kívül, amiket a mőemlék jegyzék tartalmaz. Kenese régészeti lelıhelyeit és az ott talált leletek típusát táblázatosan is összefoglaltuk. Jel Lelet Lelet kora Lelet helye Megjegyzés R1 kétosztatú tál, dárdahegy, ezüstpénz új kıkorszak Csittény szılıhegy R2 román kori templom XIII. század Főzfı templom Feltárva mellett R3 15cm magas fazék, 3,7 cm magas füles Árpád kor, késı bögre, fedıvel ellátott talpas pohár, tök középkor Máma puszta alakú pohár mindegyik szalagdíszítéses R4 seprős díszítéső cserép Kora bronzkor Mámai hegy R5 mészbetétes díszítéső Késı bronzkor Mámai hegy R6 kannelurás, bekarcolt cserép Késı bronzkor Mámai hegy R7 kerámia töredék, ezüst pénz Késı középkor Sándor hegy, Homokbánya R8 különbözı mérető, erısen kihajló talpú Honfoglalás kor Csittény kengyel és egy csikózabla R9 ıskori cserepek, zsugorított csontvázas İskor Akarattya sírok R10 külsı oldalukon betőzdelt díszítéső, Bronzkor Akarattya seprős felülető, zóki kultúrás cserepek, tekercselt pálcatechnikát utánzó fül és peremtöredékek R11 Hypocaustum Római kor Kenese Feltárva R12 hagymafejes bronzfibula Római kor Ismeretlen R13 tegula, római kori cserép Római kor Bocskai utca, Kenese
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
R14 régi temetı Nincs adat Bocskai utca R15 ıskori település foltjai İskor Vasút mellett R16 római temetı Római kor Zsidó temetı, Feltárva Kenese Veszprém Megye Régészeti Topográfiájában és a Laczkó Dezsı Múzeum Régészeti Adattárában nyilvántartott lelıhelyek listája Pintér László régész által készített összeállítás alapján az alábbi: 8/1 Faluközpont: O Á Kk 8/2 R.K. Temetı: O İ, Ró ( római kori cserepek, köztük fésős töredék) 8/3 Bocskai út: O Ró (római koricserp, tegula) 8/4 Útalja: O R? (talán rézkori érdes felülető, kettıs kúp alakú edénytöredék) 8/5 Sirály KTSZ raktára: O B ( korabronzkori, zóki kultúrás lakó és hulladékgödrök) 8/6 Altelek (nagyobb ıskori település foltjai) 8/7 Alsótelek (a dombélen szétszórtan ıskori települést jelzı cserepek) 8/8 Márkóhegy (ıskori cserepek, köztük két késırézkori töredék) 8/9 Zsidótemetı (római sírok) 8/10 Csittény (ıskori – keltakori – fémtárgyak, honfoglaláskori kengyel, csikózabla) 8/11 Akarattya I.– Alagút (péceli kultúra, kannelurás bögretöredék, korabronzkori cserepek) 8/12 Akarattya II. (magaspart tetején neolitikus vonaldíszítéses és késıközépkori cserepek) 8/13 Matacshegy (ıskori cserepek, szilexek) 8/14 Bajcsy Zsilinszky út vége (partfalban, paticsos foltban késıbronzkori cserepek) 8/15 Partfı (korabronzkori és késıbronzkori mészbetétes cserepek) 8/16 Sándor (Partfı és Sándor hegy között a Magaspartba ékelıdı völgy Balatonhoz közelesı részén nagyobb középkori település sok, hamus égett földes foltja figyelhetı meg. A felszínen XII. XIII. sz. i és XV. XVI. sz. i cseréptöredékek, késıközépkori kerámiatöredék a középkori Sándor falu helyén. Egy XVI. sz. i ekevas is elıkerült. A homokbánya közelében pedig középkori éremlelet) 8/17 Sándor hegy (a hegy déli lejtıjének Balaton felöli oldalán neolitikus telepnyomok, paticstöredék, pattintott kövek, lengyeli kultúrába tartozó cserepek, újkıkori vonaldíszes, körömbecsípéses cserepek) 8/18 Tatárlikak 8/19 Eötvös K. u. (kıbalta) Megjegyzés: a tervezési területre esı regisztrált két lelıhelyhez kapcsolódó részletes régészeti elemzés az önálló dokumentációként készült régészeti szakterületre vonatkozó örökségvédelmi hatástanulmányban található. A tervezési terület régészeti szempontú értékelése a településrendezési eszközök vonatkozásában: A 2001. évi LXIV. törvény – örökségvédelmi törvény – és végrehajtási rendeletei alapján a régészeti területek három kategóriába sorolhatóak: • fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelıhelyek • nyilvántartott régészeti lelıhelyek • régészeti érdekő területek. A tervezési terület a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Keszthelyi Iroda adatszolgáltatása alapján a harmadik – régészeti érdekő területek – kategóriába sorolható, mivel ide tartoznak azok a területrészek, ahol régészeti lelıhely elıkerülése várható vagy feltételezhetı. E területekre a fenti törvény 24. és 25. § ai, valamint a 18/2001 NKÖM rendelet 15.§ a vonatkoznak. Emellett a tervezési területen nyilvántartott lelıhelyek is találhatóak , melyek pontos kiterjedése egyértelmően még a
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT. terepbejárás után sem tisztázott. A terepbejárás eredményeképpen az eddig nyilvántartott két lelıhely mellett egy újabb is kijelölésre került. A KÖH eljárásaira vonatkozó szabályokról szóló 10/2006. (V.9.) NKÖM rendelet, illetve a már idézett 2001. évi LXIV Kötv. 3.§, 7.§ (1) bek. és 9§ figyelembe vételével a Hivatal a fenntartható használatra vonatkozó elıírásokkal összhangban hozzájárulását megtagadhatja a nyilvántartott régészeti lelıhelyek területén tervezett fejlesztésekhez. Ezért különös figyelemmel kell kezelni az elkészült régészeti hatástanulmány javaslatait. A vélelmezett lelıhelyek zónáját adatszolgáltatásként a KÖH Keszthelyi Irodájától 2007. jan. 31. én a tervezı megkapta. Eszerint a tervezési területre esik a 7472 és 7473 számon nyilvántartott lelıhely egy része. Emellett a rendezési terv szabályozási lapján a terepbejárás során kijelölt új lelıhely is szerepel, valamint a regisztrált lelıhelyek terepbejárás után vélelmezett új határvonalai is feltüntetésre kerültek. 1.3.2 EGYHÁZTÖRTÉNET ÉS A TEMPLOMOK TÖRTÉNETE EGYHÁZTÖRTÉNET A Balaton melletti romos, kıbıl épített templomok vizsgálata azt mutatja, hogy legtöbbjük a kereszténység elterjedését követı egy másfél évszázadban már felépült. Szinte nincs is a Balaton mellett olyan kora középkori falu, amelyben templom ne állott volna. Az egészen, részben, vagy romosan megmaradt román kori falusi templomok tekintélyes száma önmagában is tanúskodik a XII XIII. században fellépı, kiterjedt építési tevékenységrıl. Kenese Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomát 1231 ben említi oklevél. Az épület a veszprémvölgyi apácák szorgalmazására épült, kegyura Chernel volt. Kenese határán osztozó négy község mindegyikének volt már temploma a XIII. században. Kenese, Máma, Sándor és Csittény egykori templomainak elnevezésében bizonytalanság uralkodik. Ezek a kis egyházak, templomocskák, kápolnák a veszprémvölgyi apácák uradalmainak központjához, Szárberényhez tartoztak és annak fiókegyházai voltak. Sándor és Csittény Árpád kori templomai nyomtalanul eltőntek. Kenese Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomát a tatárok 1241 ben felégették. A helyére épült és Szent Mihály tiszteletére avatott templom a török idıkben pusztult el. 1570 ben a reformátusok tulajdonába került templomot Pálffy Tamás palotai várnagy felrobbantotta, hogy a törökök ne építhessenek erıdöt belıle. E templom valószínőleg a mai református templom helyén állt. Napjainkban csupán Máma XIV. századi templomának romjai állnak (ma Balatonfőzfıhöz tartozik). Itt sokáig remeteség mőködött. 1748 ban a jezsuiták kápolnát építettek. 1750 ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök a szórványban lévı Kenesét Felsıörshöz csatolta. Csak 1772 tıl kezdte meg ismét a mőködését a kenesei plébánia. A KATOLIKUS TEMPLOM TÖRTÉNETE A kenesei katolikus plébánia története 1772 ig vezethetı vissza. A XVIII. Század nagyobbik részében Kenese katolikus kisebbsége Vörösberényhez tartozott. A kenesei plébánia anyakönyveit 1773 tól vezetik. 1805 ben a plébániának mindössze két könyve volt. 1815. május 8 án kimérték az új templom alapjait, az építkezés azonban csak négy év múlva fejezıdött be. A katolikus templom tornyában jelenleg három harang van. A legnagyobb harangot Szent István király és Orbán pápa képe díszíti. A 6 mázsa 8 font súlyú harangot Veszprémben öntötték. A következı harang súlya 50 font. Rajta „In honorem S Ladislai pro praedio Máma” körfelirat látható. E harang valamikor Máma község templomáé volt. A harmadik, 20 fontos harangra a haldoklók védıszentjének, Szent Kamillnak a képét vésték. A toronyban volt még egy 80 fontos, Szent József képével díszített harang is, ezt 1818 ban Pesten öntötték. A harangot a második világháború alatt leszerelték, és katonai célra beolvasztották. A templom orgonáját 1824 ben Gyırben készítették. Az 1819 ben késı barokk stílusban épült templomon 1880 ig nagyobb javítás nem történt. A fıoltár képe (Szent István felajánlja a koronát) Pribék István adományaként került a templomba. A mennyezet freskóit Graits Endre festımővész készítette 1907 ben. Ekkor készültek a templom oldalfalát díszítı magyar szentek képei és a II. világháborúban elpusztult ólomkeretes ablakok figurái is. A templom a II. világháború utolsó éveiben bombatalálat és egyéb harci cselekmények következtében súlyosan megrongálódott. Sérülései elhárítására a háborút követı néhány hónap alatt a legszükségesebb javításokat elvégezték. A háború alatt a régi plébániaépület is bombatalálatot kapott és elpusztult. A 70 es évek végére épült fel az új épület.
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
Az 1985 ös földrengés újabb súlyos károkat okozott a templom szerkezetében. Belsejében és tornyában repedések keletkeztek. Ezeket a károkat 1986 ban javították ki. A tatarozás során az egykor impozáns és részletgazdag templombelsıt erısen leegyszerősítve hozták helyre. A késı barokk templom Kenese egyik mőemlék épülete. A REFORMÁTUS TEMPLOM TÖRTÉNETE A kenesei kálvinista templom a falu legmélyebb völgyébıl emelkedik ki. A mai kenesei református templomot 1658 1660 között építették. A reformátusok a község korábbi katolikus templomának romjaira építkeztek, felhasználva annak alapjait, hátsó falát és egyéb részeit. Ma már semmi sincs rajta vagy benne, ami az ısi Szent Mihály tiszteletére szentelt templomra emlékeztetne, mert amikor II. József császár a reformátusoknak ajándékozta, és kibıvítését engedélyezte, az átalakítás alkalmával elveszítette eredeti Árpád kori formáját, a református liturgiai igényeknek megfelelıen. A templomot 1660 ban adták át rendeltetésének, de akkor még tornya nem volt. 1739 ben nyugati oldalához tornyot építettek, majd 1785 ben a templomot meghosszabbították. A torony falát 1806 ban feljebb vitték. 1820 ban a templomot ismét megnagyobbították, szélességét az utca fellé növelték. 1844 ben a tornyot kb. három öllel magasabbra építették, a toronysisak új faszerkezetére bádogtetı került, amit 1852 ben cserépzsindely váltott fel. A templom tornyában a század elejéig három harang volt. A legnagyobbikat a torony 1844 ben való magasításakor szerezték be. Ezen kívül van egy 1738 ból való kétmázsás és hétfontos harang, a középsı harang mintegy hárommázsás, a legkisebb másfél. Ezt 1800 ban újra öntötték. A nagy és kisharang az I. világháború áldozata lett. A gyülekezet 1922 ben öntetett helyettük újat. A jelenlegi nagyharang 300 kg, a kicsi 100 kg tömegő. A középsı harang azonos az 1741 ben öntött, csaknem 250 évessel. A templom az 1985 ös földrengés alkalmával megsérült, toronygombja is leesett. 1986 ban teljesen helyreállították. Ma mőemlék épület, az 1834 ben mellé épült késı barokk paplakkal harmonikus egységet képez. A torony saroktámpillérei gótikus hatásra emlékeztetnek.
2. TELEPÜLÉSKARAKTER, VÉDETTSÉGEK 2.1 A település építészeti karakterének vizsgálata – kivonat fotómellékletek nélkül Balatonkenese Településrendezési Terve örökségvédelmi hatástanulmányából A település építészeti karakterének vizsgálata A karakter azoknak a jegyeknek az összessége, melyek meghatározzák a település milyenségét. A karakter szó tehát összesíti a jellemzı tulajdonságokat, de ugyanakkor nem jelent állandóságot, mivel idıben értelmezhetı fogalom. A karakter a lassú, apróbb változások egymásra rakódásából építkezik, de szubjektív elemeket is hordoz, mivel a szemlélı az általa kiragadott – így részlegesen érzékelt – fragmentumokat közvetíti, illetve tekinti karaktert meghatározó elemként. A jegyek sokfélék lehetnek, s minden közéjük sorolható, ami a környezet alakulására hat. A karaktervizsgálat célja, hogy a jellemzı sajátosságokat és azok kialakulásában résztvevı okokat feltárva a hely szellemét továbbörökítı, hiteles továbbépítés lehetıségét megalapozza. Ebbıl következıen tehát az építészeti karakter meghatározásának a feladata a szabályozási terv részére olyan építési mutatók kidolgozása, mely Balatonkenese sajátos karakterének a védelmét és ezzel egyidejőleg annak töretlen fejlesztését szolgálja. Ehhez a módszer: a szerves egységet képezı tömbök, együttesek domináns jellemzıinek az elemzése, mely a legkisebb elem, azaz a telek vizsgálatára épül. Az épített környezet telek mérető elemeinek a vizsgálata: • Beépítési formák - beépítési típusok / pl. L, vagy U alakú épületkonfiguráció, szabadonálló beépítési mód, stb. / - beépítési arányok / beépítettség mértéke / - légtérarányok - telekhasználat / növényzet, stb. / • Tömegformák - morfológia / szintszám, építménymagasság / - alaprajzi rendszer, szerkezeti rendszer • Építészeti megjelenés - stílus, formaelemek / architektúra, fragmentumok /
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
- anyaghasználat Az épített környezet településrész mérető elemeinek a vizsgálata: • Úthálózat – közterületek - Térszervezési formák / utcák, terek aránya / - térfalak / légtér, térelem rendszer, domináns formák / - terek és növényzet • Telekszerkezet • Területfelhasználás Balatonkenese sajátos építészeti karaktere A településsel foglalkozó, eddig elkészült elemzı anyagok megállapításait nem megismételve foto dokumentációval alátámasztott tömör értékeléssel jellemzzük a történelmi fejlıdés során kialakult és a településnek jellegzetességet adó karaktertípusokat. 1. Faluközponti karakter 2. Falusi karakter 2.1 Hagyományos udvarházas karakter 2.2 Kolóniás falusi karakter 3. Kertvárosi karakter 4. Nagyüdülıs karakter 5. Üdülı villás karakter 6. Üdülı kolóniás / kistelkes telepi / karakter 7. Kertségi / zártkerti / karakter 8. Parti rekreációs intézményi karakter 1. Faluközponti karakter A történelmi településmag sajátos karaktere, mely több mint 1000 éves múltra tekint vissza. A telekszerkezet, a beépítési mód ırzi a történelem lenyomatát. A domborzati adottságokhoz idomuló fıút mentén, majd a tölcséresen becsatlakozó és kiágazó mellékutak mentén terjeszkedett a település. A falu fejlıdésében meghatározó jelentıségő halászati tevékenység a tó felé levezetı irányok kialakulásában játszott szerepet. A faluközpont egy elágazási csomópont és útágai mentén alakult ki. Domináns eleme a két templom és a környezetükben sőrősödı közösségi intézmények. A Bajcsi Zsilinszky utcai iskola az utóbbi évszázadban telekösszevonásokkal nyert elhelyezést. A történelmi telekszerkezet és beépítési mód a keskeny, hosszú telek fésős, oldalhatáron álló beépítéssel. A telekösszevonások, s telekmegosztások ebben a történelmi szövetben nehezen integrálódnak. Ugyanakkor a századforduló táján megjelent a zártsorúsodás a legbelsı magban, azaz a kifelé hajlított „udvaros” ház, melyek reprezentánsai voltak a központban közelmúltban lebontott épületek. A karakter jellemzıi : • a beépítés fésős, oldalhatáron álló, néhol zártsorú; • a hagyományos épületek elıkert nélkül az utcavonalon állnak /az újabbak néhol elıkerttel létesültek /; • a homlokzatmagasság jellemzıen 4,5 m, a templomok környezetében 6,0 m; • a tömegformálás: • oromfalas hosszúház utcára merıleges tetıgerinccel, • a Béri Balogh Ádám tér közelében már a zártsorúsodás felfedezhetı, a kifelé hajlított háztípus is megtalálható; • a telken belüli zöldfelületek többnyire díszkertként komponáltak, gazdasági kert az utcáról nem látható / valószínőleg nincs is /; • a beépítettség általában nem éri el a 30% ot. Törések, településképi disszonanciák a karakter területén: • elıkerttel megvalósult /a 60 as évek környékén, vagy késıbbi építéső / sátortetıs lakóépületek a hosszúházak helyén; • néhol az oldalhatáron álló beépítés között megjelenik a szabadonálló beépítési mód is, • egy telken belül több helyen elıfordul, hogy több épület áll, melyek között bántó az eltérés tömegformálás, tetıidom, anyagok, színek vonatkozásában; • a kerítések anyagban, minıségben, színben eltérıek, rontják az utcaképet; • szintén az utcaképet zavarják a különbözı magasságú és anyagú oszlopokra szerelt kábelek /telefon, elektromos légvezetékek /; • bántó, hogy rossz tömegő, és homlokzati architektúrájú a polgármesteri hivatal épülete is.
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
2. Falusi karakter 2.1 Hagyományos udvarházas karakter A karakterbe tartozó területen a tradicionális oldalhatáron álló, fésős beépítési mód a domináns. Az épületek telepítése többnyire elıkert nélküli. Az épületek oromfalas, vagy kontyolt tetıidommal, s hosszházas alaprajzi kompozícióval rendelkeznek. A karakter jellemzıi : • a beépítés fésős, oldalhatáron álló; • a telkek mélyek, 1000 m 2 nél nagyobbak; • az épületek elıkert nélkül az utcavonalon állnak / néhol elıfordul, hogy elıkerttel létesültek /; • a homlokzatmagasság jellemzıen 4,5 m alatti; • a tömegformálás: oromfalas hosszúház néhol tornác, vagy beépített veranda is elıfordul utcára merıleges tetıgerinccel, • a telken belüli zöldfelületek csak részben díszkertként komponáltak, itt jellemzı a gazdasági kert is; • a beépítettség általában nem éri el a 30% ot. Törések, településképi disszonanciák a karakter területén: • néhol nem illeszkedı módon történt meg a tetıtér beépítése; • elıfordul szabadonálló beépítéssel elhelyezett épület is a tradicionális oldalhatáron állók között; • a kerítések többnyire anyagban, minıségben, színben eltérıek, emiatt rontják az utcaképet; • szintén az utcaképet zavarják a különbözı magasságú és anyagú oszlopokra szerelt légkábelek / telefon, elektromos légvezetékek /; 2.2 Kolóniás falusi karakter A karakter területére a hagyományos falusi karakternél felsoroltak a jellemzıek, csak a telkek sokkal kisebbek, s telepszerően, vélelmezhetıen egyidejőséggel épülhettek ki az egyes tömbök / Pásztor utca és környéke /. E területek kiépülésükkor valószínőleg a szegényebb társadalmi rétegek számára kínáltak letelepedési lehetıséget. A karakter jellemzıi a fent felsoroltak teljesülése mellett: • a telkek 12 15 m közötti szélességgel rendelkeznek, cca. 700 m 2 nagyságúak; • a beépítettség 30% os, néhol ennél több. 3. Kertvárosi karakter 3.1 Hagyományos, oldalhatáron álló, vagy szabadonálló A karakter területén egy – egy tömbben egyformán vagy oldalhatáron álló, vagy szabadonálló beépítéső családi házak a jellemzıek. Az elıbbiek a falusi karaktertıl abban térnek el, hogy többnyire elıkertesek / pl. Dobó Katalin utca /, az utóbbiak az újabban kiépülı zónáknál jellemzıek. Az épületek stílusa vegyes, a kor és a tulajdonos igényszintjét reprezentálják. Van közöttük kétszintes épület is, de általában földszint + tetıtérbeépítés a domináns. Néhol igen kis telkek, s ezzel egyidejőleg túlépítettség jelent meg / pl. Ságvári telep /. A karakter jellemzıi • oldalhatáron álló, vagy szabadonálló beépítés; • a telkek cca. 700 m 2 esek / kivéve a Ságvári telep, ahol helyenként 500 m 2; • az épületek elıkerttel létesültek; • a homlokzatmagasság jellemzıen 4,5 m; • a tömegformálás: az oldalhatáron állónál oromfalas hosszúház utcára merıleges tetıgerinccel, a szabadonállónál vegyes; • a telken belüli zöldfelületek jellemzıen díszkertként komponáltak; • a beépítettség általában 30% os; Törések, településképi disszonanciák a karakter területén: • elıfordul szabadonálló beépítéssel elhelyezett épület is a tradicionális oldalhatáron állók között; • a szabadonálló beépítésnél a tetıidomok eltérıek, heterogén utcaképet nyújtanak, • a kerítések többnyire anyagban, minıségben, színben ugyancsak eltérıek, ezzel is rontják az utcaképet; • zavarják az utcaképet a különbözı magasságú és anyagú oszlopokra szerelt légkábelek / telefon, elektromos légvezetékek /.
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
3.2 Csoportházas karakter / Mikes Kelemen utca környéke / A közelmúlt kedvelt lakásépítési formája, a sorházas beépítés a településen is megjelent. A kis telekhányaddal rendelkezı, kétszintes lakóegységek a nem gazdálkodó és gazdasági kertet nem igénylı, „kisvárosi polgári réteg” igényeit elégítik ki. Ugyanakkor a település történelmi szerkezetétıl – értve ezen a beépítési módot, térbeliséget idegen ez a telepítési forma. A karakter jellemzıi: • Csoportházas – sorházas beépítés, ahol a többlakásos épület szabadonálló módon helyezkedik el a telken; • a telkek cca. 1000 m 2 esek; • az épületek elıkerttel létesültek; • a homlokzatmagasság jellemzıen 6,0 m; • a tömegformálás: lapostetıs, fogazott homlokzati síkkal; • a telken belüli zöldfelületek jellemzıen díszkertként komponáltak; • a beépítettség általában 30% os; Törések, településképi disszonanciák a karakter területén: • mind a beépítési mód, mind a tömegformálás idegen a településtıl, bár a növényzet valamit tompít ezen, • zavarják az utcaképet a különbözı magasságú és anyagú oszlopokra szerelt légkábelek / telefon, elektromos légvezetékek /. 4. Nagyüdülıs karakter A XIX. század végén a Balaton szabályozásával idıben összecsengve – az üdülési kultúrában jelentıs változások zajlottak le. A városi lakósok üdülési igénye egyre intenzívebben ostromolta a balatoni településeket. A kitőnı táji, természeti adottságokkal rendelkezı, s a fıvároshoz is viszonylag közel fekvı Kenese hamar az érdeklıdés központjába került. A századfordulón már jó hírő fürdıkultúrával, 30 holdas ligettel s strandfürdıvel rendelkezett. A vasútépítés 1909. tovább lendített az üdülı településsé váláson. 1921. Július 7. én adták át a vasút alkalmazottainak épített 80 szobás Otthon Szállodát. Egymás után épültek a szebbnél szebb villák, panziók. A község határában, 1917. ben 47 kat. holdat vásárolt meg a fıváros. Ez lett a „Fıvárosi Üdülıhely” ma Honvédüdülı , ahol a fıváros közalkalmazottai részére 1925. ben európai szintő két épületbıl álló 80 szobás üdülı épült. A nagyüdülıs karakter területe a vállalti és szakszervezeti üdülık létesülésekor bıvült, elsısorban a part közeli zónában. A karakter jellemzıi: • szabadonálló beépítés; • a telkek többnyire 1 hektárnál nagyobbak; • a homlokzatmagasság jellemzıen 7,5 m; • a telken belüli zöldfelületek jellemzıen díszkertként komponáltak, s rekreációs berendezésekkel felszereltek; • a beépítettség általában 10% os; Törések, településképi disszonanciák a karakter területén: • a különbözı idıszakokból származó épületek tömegformálásban, anyaghasználatban, eltérı kvalitásúak. 5. Üdülı villás karakter A karakter legjellegzetesebb területe az akarattyai fürdıtelep, melynek parcellázása a 20 as években indult meg. A terület rendezési tervét 1921. ben Lachnitt Károly és Péchy Lajos készítette. Az Akarattyai Villatelkek Intézısége 1928 ban 282 hektár területet vásárolt a Magyar Katolikus Tanulmányi Alaptól, amin 683 telket alakítottak ki az említett tervek alapján. A rendezési terv arányos, derékszögő utcaszerkezettel rendelkezı, tagolt, jó arányú üdülıtelep kialakulását alapozta meg. Rendelkezett az utcafásításokról terek, teresedések, park létesítésérıl. A terület jelenleg helyi értékvédelmi terület. Az ebbe a karakterbe sorolható, egyéb üdülıházas tömbök már nem minısíthetık ilyen egységesnek. Külön kiemelhetı az Aligai út, a Koppány sor, s a Parti sétány és a Kikötı utca sajátos villasora. Az Aligai útiak között sok olyan új épület található, mely inkább illene egy Budai villanegyedbe, mint a Balaton partjára. A karakter jellemzıi: • szabadonálló beépítés; • a telkek a védett övezetben 1440 m 2 esesek, egyéb tömböknél 1000, illetve 700 m 2 esek; • az épületek elıkerttel létesültek; • a homlokzatmagasság jellemzıen 4,5 m; • a tömegformálásban domináns a védett területen még az átépítések után is az üvegezett veranda, a tetıidomok változatosak, általában kontyolt magastetı; • a homlokzati architektúra jellegzetes eleme a fehér, vagy zöld zsalugáter; • a telken belüli zöldfelületek jellemzıen díszkertként komponáltak; • a beépítettség általában 15% os;
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
Törések, településképi disszonanciák a karakter területén: • az egykori nagy telkek – a védett területen néhol aprózódtak, illetve a parkok, terek egy része beépült – pl. Vak Bottyán tér , s itt más jellegő, sokszor igénytelen architektúra jelent meg; • az avult épületek helyére kerülı, illetve a foghíjakon késıbb megvalósult újak néhol ízléstelenséget sugároznak, illetve a környezetbe nem illı tömegformálás, nyílásritmus, s fragmentumok jellemzik; • zavarják az utcaképet a különbözı magasságú és anyagú oszlopokra szerelt légkábelek / telefon, elektromos légvezetékek /; • a kerítések többnyire lábazat nélküliek, s áttörtek, de minıségben, színben eltérıek, ezzel rontják az utcaképet. 6. Üdülı kolóniás / kistelkes telepi / karakter Az üdülı településsé fejlıdés utolsó korszakában, a 60 as években sajátos kisparcellás üdülıblokkokkal sőrősödött a települési szövet. A városi népesség növekedésének, a városi élet zsúfoltságának következményeként ugrásszerően megnıtt az üdülıtelkek iránti kereslet. A rekreációs igények torz kielégítési formája manifesztálódott a kisparcellás üdülı kolóniákban, ahol 300 m 2 –t alig meghaladó telkeken ikres, vagy oldalhatáron álló módon egy egy üdülıegység nyert elhelyezést: pl. Vak Bottyán utca környéke . Az úthálózat is többnyire alulméretezett / pl. Nyár utca, Szivárvány utca /. A telepi karakter az építészeti eszközök leszőkült voltában is jelentkezik, melynek egyik oka a kis épülettömeg. Valamit segít a helyzeten, hogy a növényzet megnıtt, s jótékonyan takar. Más a jellege, s a problémája az Ágnes utcai üdülıtelepnek, de mégis a kolóniás, kistelkes telepi karakterbe tartozik, hiszen a kialakult telekszerkezet itt egy sajátos szoros beépítést eredményezett. A telkek igen keskenyek, némelyek nem is minısülnek építési telekké a jelenlegi állapotukban, ezért a további beépíthetıségnek feltétele egy átfogó telekrendezési javaslat lehet. A már kialakult kedvezıtlen beépítés és építészeti képzıdmény sajnos csak nehezen, s idıben elhúzódóan korrigálható. Ugyancsak eltérı történelmő és kialakítású, de kolóniaszerően egységes a Gáspár telep . Itt a teleknagyságok kedvezıbbek 550 m 2 és 720 m 2 , s a szabadonálló beépítés is megjelenik, sıt a nagyobb telkeken a 4,5 m es építménymagasság is jellemzıvé vált elsısorban a felújított, illetve átépített nyaralóknál. Ugyanakkor a feltáró utcák itt is szőkek, az épületek tömege egyszerő, az anyaghasználat alacsony igényszintre utal, s különösen bántó a szomszédos épületek egymáshoz nem illeszkedı külsı megjelenése. A növényzet azonban itt is általában segít a disszonanciák, igénytelenség takarásában. A karakter jellemzıi: • oldalhatáron álló, vagy ikres beépítés, Gáspár telepnél van szabadonálló is; • a telkek nagysága kolóniánként eltér: van ahol 300 350 m 2 es, van 550 és 720 m 2 es; • az épületek elıkerttel létesültek; • a homlokzatmagasság jellemzıen 3,5 m; • a tömegformálás nagyon vegyes / lapostetı, magastetı /; • a homlokzati architektúra igénytelen, eszköztelen; • a telken belüli zöldfelületek jellemzıen díszkertként komponáltak; • a beépítettség általában 15% os; Törések, településképi disszonanciák a karakter területén: • az épületek jelentıs része még az idıközbeni felújítások után is ízléstelenséget, igénytelenséget sugároz, illetve a települési környezetbe nem illı tömegformálás, nyílásritmus, s fragmentumok jellemzik; • zavarják az utcaképet a különbözı magasságú és anyagú oszlopokra szerelt légkábelek / telefon, elektromos légvezetékek /. 7. Kertségi / zártkerti / karakter A történelmi települési szövet körül szılı és gyümölcsöskertek helyezkedtek el a lankás dombokon. A település növekedésével ezek a zónák egyre inkább a lakófunkció, illetve az aktív pihenés övezeteivé váltak. Mivel ez szabályosan nem következhetett volna be – építési engedély ugyanis csak gazdasági építményre volt kiadható , a tulajdonosok engedély nélkül kezdtek építkezni. Természetesen így sem a telepítésben, sem az építészeti kialakításban vezérelv nem érvényesült. Az épületek külsı megjelenése, valamint a telek és utcaszerkezet ırizte a kertségi – zártkerti – jellegzetességet. Ez kerti ház jellegő, igénytelen, sokszor tákolmány jellegő építményt, valamint szők, de többnyire a domborzati adottságokhoz alkalmazkodó úthálózatot jelentett: pl. Soós hegy. Más a történelme, de végeredményében hasonló az Akarattya pusztai kertség. Ugyancsak sajátos a Tiker völgyi volt zártkerti együttes. Ez utóbbi mára már belterületi státusszal rendelkezik. A Soós hegy viszont csak a településsel érintkezı zónában nyert belterületi minısítést.
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
Az Akarattya pusztai helyzet különösen problémás. A területe ugyanis beépítésre szánttá nem minısülhet, mivel a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Területrendezési Terve nem javasolta azt települési szövetként. A kialakult tulajdonosi viszonyok a telekegyesítések lehetıségét nehezítik. Így a tájképet zavaró, rendezetlen mővi környezet valószínőleg még tartósan fennmarad. A karakter jellemzıi: • Szabadon , vagy oldalhatáron álló beépítés; • a telkeknél nem a nagyság, hanem a homlokszélesség a jellemzı, s ez gyakran 6 8 m; • az épületek többnyire eltérı mérető elıkerttel létesültek, a tájban szórt telepítés a jellemzı – ez az engedély nélküli építkezés egyenes következménye ; • a homlokzatmagasság jellemzıen 3,5 m; • a tömegformálás heterogén, „bódéváros jellegő”, a tetızet a kis lejtéső egyirányútól a 60 fokos földig lefutóig széles skálán mozog; • homlokzati architektúra nincs, illetve meghatározhatatlan; • az épületek anyaga gyenge minıségő, színviláguk zavaros, olykor rikító; • a telken belüli zöldfelületek részben díszkertek, részben gazdálkodás nyomai is láthatók; • a beépítettség általában 15% os, de esetenként eltérı; Törések, településképi disszonanciák a karakter területén: • heterogén táj és településkép; • igénytelen tömegformálás, architektúra; • vegyes látványt nyújtó jellegben, minıségben, színben eltérı kerítések. 8. Parti rekreációs intézményi karakter A karakter a strandok, kempingek, part menti rekreációs és kiszolgáló létesítmények, valamint a kikötık környezetalakítására vonatkozik. Sajátos építészeti stílusuk volt az egykori fürdıhelyi pavilonoknak – öltözık, kabinsorok, büfé, kútház, könyv és folyóirat árusító pavilon, zenepavilon, stb. , amelyek az idényjellegő használatnak megfelelıen könnyebb szerkezettel, bontható anyagokból készültek. A 60 as években megindult üdülınépesség növekedés kikényszerítette az ellátó hálózat gyors bıvítését. A megoldást most is a pavilonok építésében látták az illetékesek, holott ezt a tömeges igényt minıségileg más módon kellett volna kezelni. Az intenzív használatot nem bírták a kor igényszintjét is kifejezı, silány építmények. Ez is sürgette a váltást, de elsısorban az igények, a közízlés változása, s az a felismerés, hogy az idegenforgalom vonatkozásában már káros a szolgáltatás e formájának fenntartása. Ez a folyamat tehát addig tartott, amíg a provizórikusság, a színvonaltalanság iránti ellenszenv már olyan mértékővé vált, hogy végre szabályozták – többnyire tiltással – a közterületi pavilonok építését. A telkes intézmények strand, kemping – építményeinél is megjelent a tartósság, higiénia és esztétikum igénye, mely ezen létesítmények rekonstrukciója, felújítása során kifejezésre is juthatott. Sajátos karakterőek a kikötık, ahol az „üzemi” épületek sem zavaróak / pl. csónaktárolók, sólyák, stb. /, sıt megszokott kiegészítı építmények. A kapcsolódó klubházak, szállásépületek tömege már sokszor elüt a kívánatos oldott, parti átláthatóságot biztosító, tagolt tömegek sorától. A karakter jellemzıi: • a rekreációs intézmények kiszolgáló építményeire ma is jellemzı a tagoltság kisebb tömegek szórtabb elhelyezéssel , illetve a könnyített szerkezetek, s a fa mint domináns anyag; • gyakran installációs elemként jelentkezik például egy szabadstrandon egy – egy ruhaváltó paraván, vagy szabadtéri zuhanyfülke; • az építmények homlokzatmagassága általában 3,5 m alatti / kivéve klubházak, szállásépületek /; • a beépítettség 5 10% • a szabad területek általában gyepes felületek ligetes fásítottsággal. Törések, településképi disszonanciák a karakter területén: • az építészeti minıség hiánya a bazársoroknál, kiszolgáló egységeknél / pl. strandok közelében /; • a reklámok koordinálatlan mennyisége, nagysága, színvilága a strandok bejáratánál; • a közterületek spontán alakulása / pl. Parti sétány /;
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
2.2 Egyedi értékvédelem 2.2.1 MŐEMLÉK ÉPÜLETEK Nyilv. Helyrajzi tartás szám Cím Megnevezése Kora 5443 1227 Fı utca 33. Népi lakóház 1854. 50041/1958 5444 1064 Kossuth utca 6. Népi lakóház 1857. 50041/1958 5445 1059 Kossuth utca 16. Népi lakóház 9958 458/5 Partfı utca Parragh féle pince présház 09194/1986 5451 712/1 Táncsics utca Református templom (tornya gótikus, a XVIII. 50041/1958 többi barokk) század 5452 730 Táncsics utca Római katolikus templom (késı barokk) 1819. 50041/1958 5449 712/2 Táncsics utca 13. Református lelkészlak (késı barokk) 1834. 50041/1958 5450 705 Táncsics utca 25. Csárda, egykori népies lakóház 1857. 50042/1958 2.2.2 HELYI MŐVI ÉRTÉKEK A település közigazgatási területén a helyi védelem alatt álló objektumok az alábbiak Helyrajzi szám Cím Megnevezése, kora Balatonakarattya 1 2788/1 Köztársaság utca 8. Tervezı: Thoroczkai Wigand Ede
2 Állomás tér trafóház Külterület K1 6076 Pince K2 6151 Csiker Zoltán pincéje K3 6150 Pince K4 6101 Kocsis pince K5 6102/1 Gáspár Sándor pincéje K6 6022 László Aranka pincéje Balatonkenese 1 Arany János utca 3. Lakóház ( 1920 ) 2 781/1 Bagolyvár utca 12. Jánosi villa 3 643 Bajcsy Zsilinszky utca 39. 4 687 Bajcsy Zsilinszky utca 23. 5 649 Bajcsy Zsilinszky utca 25. – Soós utca 21. 6 697/2 Bajcsy Zsilinszky utca 3. 7 693 Bajcsy Zsilinszky utca 11. 8 692 Bajcsy Zsilinszky utca 13. 9 703/1 Bajcsy Zsilinszky utca 14. 10 688 Bajcsy Zsilinszky utca 21. (1930.) 11 807 Balatoni út 65. Tátorján Gyógyszertár 809 61. 12 814 Balatoni út 51. 828 47. 13 504/2 Batthyány utca 10 Régi posta
14 514/2 Batthyány utca 26. Tanító háza
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
15 984 Bocskai utca 14. Varga ház 982 16. 16 612 Házszám nélkül Kiss András háza 613/12 Fı utca 26. 17 620 Fı utca 38. (1854.)
18 1386 Gyümölcskert Pince
19 138762 Gyümölcskert Pince 20 1385 Gyümölcskert Pince 21 1088 Kossuth L. utca 44. Lakóház (belsı kialakítás) 22 1050 Kossuth L. utca 37. 23 1080 Kossuth L. utca 28. Szabóház
24 1043 Kossuth L. utca 23. Szabóház utcai homlokzata 25 1098 Nagykuti utca 25. Lakóépület 26 1089 Nagykuti utca 43. Lakóház 27 5301/33 Németh László utca – Útalja Református Egyház pincéje 28 Partfı utca Parragh postamester villája 29 991/1 Széchenyi utca 18. Öcsi ház 30 731 Táncsics Mihály utca 1. 31 776/1 Táncsics Mihály utca 18. 32 757/1 Táncsics Mihály utca 24. Csíkvándi kúria (faluház) 33 758 Táncsics Mihály utca 22. Fülöpház 2.2.3 HELYI TERMÉSZETI ÉRTÉKEK: VÉDETT FASOROK Balatonkenese : 789 hrsz. gyalogút (volt gyermekotthon területén) 471/1 és 471/3 hrsz út (strand mentén) Fı utca – Kossuth tértıl a Blaha Lujza utcáig tartó szakasza Balatonakarattya : Esze Tamás utca, Thököly utca, Késmárk utca, Kisfaludy sétány, Árpád utca, Ady Endre utca, Batsányi utca, Szent István utca, Erdısor utca, Balaton utca. 2.3 Területi értékvédelem: Mőemléki környezet, Helyi területi értékvédelem Országos területi védelem Az országos védelmet törvény szabályozza a mőemléki védettség alatt álló objektumokra és telkeikre vonatkozóan, valamint a kijelölt mőemléki környezet zónájában. A mőemléki környezet a település – ısi utcaszerkezetét még ırzı – központjában elhelyezkedı számos mőemlék és helyi védettség alatt álló épületet és ezek környezetét, a Táncsics M. utcát, a Batthyány utca egy szakaszát, a Bajcsy Zsilinszky utca egy szakaszának a Balaton felé esı oldalát, érintılegesen a Fı és a Széchenyi utcákat foglalja magába.
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
Az alább felsorolt helyrajzi számok a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal egyeztetetve kerültek kijelölésre a településrendezési tervben: 503 702 711 722 730 746/3 756/1 775 782 504/1 703/1 712/1 723/1 731 746/4 757/1 776/1 783/4(részlete) 505 703/2 712/2 723/2 732 746/5 758 776/2 783/11 506 704 713 724 733 748 769(részlet 777/4 783/12 e) 507 705 714 725 734 749/1 778 784/1 508 706 715 726 735 749/2 785/1 509 707 716 727 736 785/2 510 708/1 728(részlete) 786 515(részlete) 709/1 729 787/1 709/2 787/2 710 787/3 788 Helyi területi védelem A település hatályos településrendezési terve alapján helyi területi védelem vonatkozik Balatonakarattya ısi településrészére, a történelmi villanegyedre az alábbi határokkal: Deák Ferenc u. – Vasút – Kifaludi sétány – Késmárk utca – Rákóczi út – 2556 hrsz. utca – Arpád út – Hosszúmezı utca belterületi határ – 1984/23 hrsz. ú terület – 1984/3 hrsz. ú telek – Gyóni Géza utca által határolt terület. Helyi táj és természetvédelmi területek Belterület: • Balatonkenese Soós hegy 428 430, 435 hrsz telkek egy része, 407/4, 40765, 412/2 hrsz. telkek egy része, 408/1 2, 409.403 405 része és a 407/1 hrsz • Balatonkenese, Berekoldal – erdı: 566, 568, 550, 551, 552/1 2, 553 555 • Balatonakarattya Honvéd üdülı parkja: 3633 hrsz. • Balatonakarattya Rákóczi park: 2774 hrsz. • Balatonakarattya Kisfaludi sétány Csittény hegy: 2696/115, 2701, 2734, 2747, 2865 hrsz. • Balatonkenese Széchenyi Liget: 4715/2 hrsz. Külterület: • Balatonkenese a Disznólejáró környéke. II. Az örökségvédelem tervi vonatkozásai a tervezési terület és környezete összefüggésrendszerében ELİZMÉNYEK A tervezési területre a vizsgálati szakaszban elkészült az örökségi elemek számbavétele részletes történeti feltárással, térképi mellékletekkel építészeti karakter vizsgálattal. Ebben a fejezetben a változtatási szándékok kiértékelése, hatáselemzésük, s a következtetések, megállapítások összefoglalása szerepel azzal a tartalommal, amit a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet melléklete is rögzít. Bár az örökségvédelmi elemek számbavétele a régészeti örökségre is kitért tekintettel a tervezési terület régészeti értékeire , önálló, a KÖH javaslatának megfelelıen terepbejárással megalapozott, régészeti szakterületre vonatkozó hatástanulmány is készült, melynek szerzıje Rajner Pál régész volt.
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
A VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK, ÉS HATÁSUK ELEMZÉSE A hatáselemzést a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet melléklete szerinti tartalmi követelményeknek megfelelı tematikával végeztük mind az építészeti, mőemléki szakterületekre, mind a régészeti örökség védelmére kiterjedıen. A régészeti szakterületi rész önálló dokumentáció, melybıl a vonatkozó megállapítások, javaslatok beemelésre kerültek. 1 Tájhasználat, külterület 1.1 Tájhasználati változtatási szándékok: A tájhasználatban a Balaton Törvény hozta a legnagyobb változást azzal, hogy Ü 1 minıségi fejlesztési övezet turisztikai fejlesztési terület alövezet besorolással rögzítette a külterületen fekvı, 48 hektáros tervezési területet. Ehhez a minıséghez 8 % beépítési lehetıséget és 50% os kötelezı zöldfelületi borítottságot rendelt a törvény. A közelmúltban elfogadott Balatonkenese módosított, s vízpart rehabilitációs területekkel kiegészített Településrendezési Terve a magasabb szintő területi tervnek megfelelı területfelhasználási kategóriát adott a tervezési területnek a minıségi idegenforgalmat szolgáló különleges terület „Krek” besorolással. Jelen szabályozási terv a különleges terület besoroláson belül a táji, természeti adottságokhoz illeszkedıen differenciált belsı területhasználatot határozott meg, mely szerint a meglévı erdısített zónák megmaradnak, kiegészülnek tájképi parkokkal, üdülıépületekhez tartozó kertszerő használatot biztosító zöldfelületekkel. A jelenleg dominánsan szántóként hasznosított zónák egy jelentıs része építési helyként került kijelölésre. Az elhelyezendı, legfeljebb 8 % os beépítettséget adó földszinti alapterülettel rendelkezı épületek ezen belül telepíthetık. Összességében megállapítható, hogy nem jelen rendezési terv gerjesztette a változtatási szándékot, hanem a magasabb szintő területi terv – BTSZ okozta a változást a térségben. Jelen rendezési terv – az önkormányzat határozatával megerısített fejlesztési szándékot megalapozva él a törvény biztosította lehetıséggel.
1.2 A változtatás várható hatásai: A terület jelenlegi állapota a talajvédelmi erdık vonatkozásában rossznak ítélhetı. A kitőnı táji adottságokhoz képest a terület alulhasznosított. A minıségi idegenforgalmat vonzó új fejlesztési program megvalósulása esetén az alábbi hatások prognosztizálhatók: • a területen a zöldfelületek dominanciája megmarad, mennyiségi és minıségi fejlesztése tervezett; • a környezetminıség pozitívan alakul; • az infrastruktúra kiépülése a település eddig el nem látott – s így szennyezı – területeinek közmővesítését is elımozdítja / Soós hegy belterületi zónájával közös megvalósítás, községi szakaszoknál besegítés, stb. /, • a vélelmezett és a regisztrált régészeti lelıhelyek feltárása, leleteinek szakszerő mentése megtörténik, • természeti értékek, látvány védelme prioritást kap a településrendezési és építészeti tervek készítésénél – ennek alárendelt beépítési koncepció, • foglalkoztatottsági helyzet javulhat – a kiszolgáló személyzet jelentıs része helyi lakos lesz, • gazdasági elınyök: az idegenforgalmi idény meghosszabbítása, a község speciális idegenforgalmi létesítményeinek jobb kihasználtsága – pl. lovas telep, stb.,
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
A várható veszély: A terület 8% a beépül, az épületek környezetében burkolatok készülnek, a táji jelleg bizonyos mértékig megváltozik, ugyanakkor a terület beépíthetısége csak látszólag jelent veszélyt, mivel szigorú korlátok között, s garanciális feltételekkel történhet.
2 Településszerkezet, területhasználat
2.1 Településszerkezeti, területhasználati változások: Jelen rendezési terv a történeti értékő településszerkezetet nem érinti. A 48 hektáros, külterületen elhelyezkedı felértékelt terület belsı mikró szerkezetét úgy alakítja ki, hogy • a természet közeli állapot minél hitelesebb megtartása, értékeinek megóvása mellett a zöldszerkezetet – meglévı erdıs alrészletek területét szervesen fejleszti, kiegészíti; • az új szerkezeti elemként kezelhetı építési helyeket a talajmechanikailag legalkalmasabb, jelenleg szántó mőveléső területeken belül jelöli ki; • a beépítés térbeli kompozícióját úgy alakítja, hogy a terület a Balaton felöl továbbra is érintetlen természeti táj látványát nyújtsa. Ebben a terület domborzati adottságai segítik, hiszen a szakadó part menti felsı zóna „visszafelé”, azaz a Balatontól lejt. Ez a zóna 100m széles sávban beépítetlen marad, s csak az ezt követı területrészeken, ott is csak lazán, mozaikosan, s alacsony épületekkel épül be; • a szerkezeti elemek közül meghatározó jelentıségő közlekedési hálózat részét képezı történeti összekötı út nyomvonalát nem érinti; • a belsı mikró szerkezeti gerincút szervesen illeszkedik a meglévı földúthálózatra; • a közmővek szerkezeti jelentıségő gerincvezetékei a feltáró úthálózat alatt tervezettek, kivéve a szennyvízhálózat azon elemét, amely a gravitációs elvezetés érdekében domborzati adottságokhoz kötött; • az örökségvédelem értékvédelmi területei bıvülnek a „régészeti érdekő terület” kijelölésével. 2.2 A változtatások várható hatása: • A közlekedési hálózat változásai pozitívak, bár a fejlesztés a közlekedési rendszerben, hierarchiában nem okoz változást, de egyes külterületi és belterületi utak a jelenlegi földút, vagy gyenge minıségő, keskeny burkolatú állapotból kiépített úttá válnak, azaz a település úthálózata minıségileg fejlıdik. • Az új szerkezeti jelentıségő építési helyeken megépíthetı létesítmények korlátozott nagyságrendben, dominánsan alacsony építménymagassággal létesülhetnek, a fejlesztés építészeti, településképi vonatkozásban egyértelmően minıségi fejlıdést jelent. • A zöldfelületi szerkezet lényeges elemeinek a megırzése és fejlesztése értéknövelést jelent. • A közmőellátás szerkezeti elemei vonatkozásában az infrastruktúra kiépülése a település eddig el nem látott – s így szennyezı – területeinek közmővesítését is elımozdítja / Soós hegy belterületi zónájával közös megvalósítás, községi szakaszoknál besegítés, stb. / • Az értékvédelmi területek bıvítése – régészeti lelıhelyek és a régészeti érdekő terület kijelölésével régész felügyeletével történı földmunkavégzés, leletmentési kötelezés az örökségvédelem hatékonyságát erısíti.
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
A várható veszély: A javasolt változások elmaradása jelent veszélyt részben az elhanyagolt talajtakaró növényzet állapota miatt, részben a regisztrált és a vélelmezhetı régészeti leletek esetleges pusztulása miatt. 3. Településkép, tájkép
3.1. Településképi változások: A településkép védelme az örökségvédelem része. A település látványképében a domborzat, a vízfelület, az építészeti karakter, a vertikális elemek, a zöldfelületek, a fény és árnyék játékok, a színek együttesen érvényesülnek. Balatonkenese esetében karakteres településképi látvány a Soós hegyi kilátóból tárul fel, ahonnan lágy dombhátak jelennek meg ujjszerően szétnyíló völgyekkel tagoltan. A dombhátak többnyire lazán beépítettek, a völgyekben az utak húzódnak. A másik jellegzetes kép a Balaton felöl tárul fel, mely nem is településkép, hanem tájkép, mivel a szakadó part fehéres, kopár löszfalai dominálnak a látványban, s csak a víz színe fölött – szinte a vízen lebegve jelenik meg egy egy villasor látványa a Koppány sori és az Aligai úti településrészeken. A települési szövet jelentıs része domborzatilag takart a víz felöl. A fejlesztési területen megjelenı, települési funkciókat képviselı épület együttes sziluettje a történeti településképtıl – területi elszakítottsága következtében elválik. A Soós hegyi kilátóból a táji, domborzati adottságok miatt a fejlesztési terület erdıs foltjai zömében takarni fogják az új létesítmény együttest, csak esetleg néhány villaépület részletei fognak látszani a fák között. A tervezési terület északi részén kilátó funkcióval tervezett a szálloda épületéhez kapcsolódóan egy torony, mely esetleg a Soós hegyi kilátóból látszani fog a fák koronája felett. A Balaton felöl azonban ez a kilátó torony sem fog látszani a már ismertetett domborzati és földrajzi elhelyezkedés miatt. A tervezési terület épületegyüttese egyedül a Bajcsy Zsilinszky utca folytatását képezı külterületi összekötı útról fog feltárulni, mint új látványi elem. 3.2. Tájképi változások: Kijelenthetı, hogy a tervezési terület fejlesztései, a tervezett épületek magassága semmilyen zavaró hatást nem gyakorolnak a táj megszokott képére. A terület domborzati adottságai és a rajtuk levı növényzet takarják a magas épületeket a fıbb rálátási irányokból a Balaton felıl. Rálátás a 7213 sz. (Papkeszi és az épülı elkerülı út irányába vezetı) út volt tsz. major feletti szakaszról adódik, errıl a szakaszról viszont nincs kilátás a Balatonra (Balatoni kilátás elıször az út a volt tsz. major Balaton felé esı szakaszán nyílik). Alapvetı igény, hogy a tervezett épület együttes, melynek látványa a fent jelzett szakaszról feltárulhat harmóniájával, mértéktartó arányaival a táj értékes elemévé váljék. Ennek az igénynek a teljesülését jelen szabályozási terv tömegekre vonatkozó látványtervekkel bizonyítja, illetve a továbbtervezés folyamán egyre részletesebb, s konkrétabb további látványtervekkel kell majd igazolni. A Balaton felöl új látványi elem egyáltalán nem fog megjelenni, mivel a fejlesztési terület domborzati adottságai ezt biztosítják. Ugyanis a szakadó part menti felsı zóna „visszafelé”, azaz a Balatontól lejt. Ez a zóna egyébként még 100m széles sávban beépítetlen marad, s csak az ezt követı területrészeken, ott is csak lazán, mozaikosan, s alacsony épületekkel épül be. 3.3. A változások várható hatása: • A településkép nem változik, mivel a fejlesztési területen megjelenı épületegyüttes a területi elszakítottsága következtében térbeli érzékelhetı – együtt látszó, vagy sziluettben megjelenı kapcsolatban nem lesz a mai településsel. Így a tervezési terület településképi szempontból nem
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
tekinthetı veszélyeztetett zónának. Ennek ellenére a HÉSZ elıírja az építészeti látványterv kötelezı elkészítését az engedélyezési dokumentációhoz, több más garanciát jelentı kötelezésen túl. • A településkép jelentıs elemei a zöldterületek, zöldfelületek. Ezért, mint a településkép formálásának eszköze a kialakuló új, 48 hektáros telek szabad felületein a településkép kedvezı alakulása érdekében igényes kialakítású új zöldfelületek megjelenése, s a fás növényzető területeken igényesen véghezvitt állapotjavító rehabilitáció szükséges. A településkép védelmét szolgáló elıírásokat a HÉSZ tartalmazza.
A várható veszély: A településkép ellenırizetlen, tervtıl eltérı alakulása jelentene veszélyt.
4. Infrastruktúra
4.1 Infrastruktúraváltozások és hatáselemzésük: Az örökségvédelem helyzetét befolyásoló infrastruktúrák a közlekedés, a csapadék és szennyvízelvezetés helyzete, a távközlés, az energia hálózat létesítményeinek látványa, a hulladékgyőjtés módja. - Az értékek védelme szempontjából a közlekedés környezeti ártalmai jelentenek veszélyt. Mivel a területen csak feltételezett lelıhelyek vélelmezhetık, s azok esetleges elıkerülése körültekintı, szakszerő felügyelettel fog zajlani – ennek garanciája a jogszabályi háttér, s az igényes beruházó , a belsı csillapított forgalom nem minısül veszélyforrásnak, A csapadék és szennyvízelvezetés hiánytalan biztosítása az értékek fennmaradásának egyik legjelentısebb feltétele. A terv – a BTSZ elıírásainak megfelelıen teljes közmővesítéssel számol. Az energia hálózat változása a hálózat szükséges bıvítését jelenti. A tervezési területen prioritást kapott a településképi szempont, légkábel kiépítése tilos, csak földkábelek létesíthetık. A távközlés vonatkozásában sincs településképet érintı, vertikális elemként megjelenı fejlesztés. A hulladékgyőjtés módja korszerő, településképet nem zavaró.
A várható veszély : A felsorolt infrastruktúrák fejlesztésének elmaradása esetén az örökségvédelem hatékonysága jelentısen lecsökkenne.
5. Népesség
5.1 Népességváltozás
A település népességszámának alakulása 1870 és 2001 között a statisztikai adatok alapján az alábbi: 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 1697 1786 1657 1567 1758 1805 2409 3224 2951 3974 4047 3781 3789 3289 A lakónépesség alakulására 1970 óta a csökkenés tendenciája a jellemzı.
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
Az üdülı népesség adataira közvetett módon lehet következtetni, mivel adatok nem állnak rendelkezésre. A nagyüdülık, szállodák, és az üdülı telepek, jellegzetesen nem állandó lakosú üdülısorok, üdülı blokkok egységeinek becsült férıhelyei alapján, 70 % os egyidejő kihasználtságot feltételezve jelenleg idényben cca. 6000 fıre tehetı az üdülınépesség. A fejlesztési területen egyidejőleg megjelenı maximális népesség – a szálloda 80% os kihasználtsága esetén 1500 fı, melybe a konferencia központ, s a látványpincészet férıhely kapacitása is bele van számítva. Ehhez még hozzátartozik egy 200 – 250 fıs személyzet, melybıl szők egyharmad a területen belül szolgálati lakásban fog élni, a többi a helybeli lakosság körébıl foglalkoztatott, vagy a környezı településekrıl ingázó alkalmazottként fog itt dolgozni.
5.2 A változás várható hatása: A népességprognózis szerint a településnépesség nagyságrendje jelentısen nem változik, a csökkenés tendenciája esetleg mérséklıdik, majd stagnál, illetve kismértékő emelkedés prognosztizálható. Hosszútávra legfeljebb 3300 fıvel lehet számolni. Az üdülınépesség számában kisebb mértékő növekedés várható, ugyanis a még ki nem épült vízparti zónák potenciális tartalékot jelentenek új szállásférıhelyek létesítésére. Ettıl az üdülınépességtıl jelentısen eltér a Golf idegenforgalmi fejlesztési terület létesítményeinek vendégköre. A speciális célturizmus szokásai alapján dominánsan az igazolt klubtagok fogják igénybe venni a létesítményeket. A látványpincészet és a konferencia központ lehetnek olyan objektumok, melyek idıszakosan külsı forgalmat is vonzhatnak. Tekintettel arra, hogy bizonyos fokig állandó tartózkodónak tekinthetı a több hónapra beköltözı golfozó hozzátartozóival együtt, s teljes ellátást kap a zárt területen belül melyet valószínőleg el sem hagy , üdülési, fogyasztási, stb. szokások vonatkozásban nem azonos ennek a fejlesztési területnek a rekreációs népessége a szokásos értelemben vett üdülınépességgel.
A várható veszély: Az örökségvédelem szempontjából veszélyt jelentene a túlzott igénybevétel bizonyos zónákban. Ez jelen fejlesztés kapcsán nem fordulhat elı, mert az egyidejő jelen lévı népesség csúcshasználat esetén a 35 fı/ha értéket sem éri el személyzettel együtt. Ezt még csökkenti, hogy a golfsportot őzık a csatlakozó, jelen tervezési területen kívül esı 90 hektáros pályán fognak mozogni a nap jelentıs részében.
6. Mőemlékek, helyi értékek védelme, régészeti védelem
Az országos és helyi oltalomban részesülı értékek számbavételét a teljes településre kiterjedıen a hatástanulmány vizsgálati fejezete tartalmazza. A tervezési területen sem mőemlék, sem helyi védelem alatt álló terület, vagy objektum nem található. Régészetileg viszont érintett a terület, mivel a 7472 és a 7473 számon – MRT 2. 8/16 és 8/17 nyilvántartott régészeti lelıhelyek egy része, s egy „eddig ismeretlen lelıhely” a területre esik, s a teljes terület „régészeti érdekő terület” oltalom alatt áll. Ismeretes, hogy a KÖH eljárásaira vonatkozó szabályokról szóló 10/2006. (V.9.) NKÖM rendelet, illetve a már idézett 2001. évi LXIV Kötv. 3.§, 7.§ (1) bek. és 9.§ figyelembe vételével a Hivatal a fenntartható használatra vonatkozó elıírásokkal összhangban hozzájárulását megtagadhatja a nyilvántartott régészeti lelıhelyek területén tervezett fejlesztésekhez. Ezért különös figyelemmel kell kezelni az elkészült régészeti hatástanulmány javaslatait.
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
6.1 Változás az örökségvédelemben : A szabályozási terv • „régészeti érdekő terület” té minısíti a teljes tervezési területet a KÖH adatszolgáltatása alapján, mely területen vélelmezhetıen leletek elıkerülésére számítani lehet, • kijelöli az adatszolgáltatási térkép szerint és a terepbejárás alapján pontosított két regisztrált, valamint a megtalált új régészeti lelıhelyet, • elıírja a lelıhelyek azon részének, melyek beépítéssel érintettek lehetnek* a próbakutatását, illetve próbafeltárását, melynek függvényében kell majd – szükség esetén a megelızı régészeti feltárást elvégezni. *Mivel a szabályozási terv jóval nagyobb építési helyet jelöl ki a flexibilis építészeti komponálás érdekében , mint ami beépítésre fog kerülni, lehet, hogy a késıbb kidolgozásra kerülı építési engedélyezési tervek nem is fogják érinteni a vélelmezett lelıhely területeket. 6.2 A változás várható hatása: A törvényekben, jogszabályokban elıírt kötelezettségeknek megfelelıen végzett kutató, feltáró és régész jelenlétében zajló földmunkák során eddig anyagi források hiányában fel nem tárt emlékek, leletek kerülhetnek elı, s állapotuknak, milyenségüknek megfelelıen menthetıvé válhatnak. Akár helyben bemutatható módon – építészetileg bekomponálva az új létesítményekbe, vagy önálló bemutató térben , illetve megfelelı leletmentı munkálatok elvégzése után múzeumba szállítva kulturális örökségünk látható kincsévé válhatnak.
A várható veszély: A hiányzó kutatások elmaradása az értékvédelem hatásfokát jelentısen csökkenthetné, leletek elıkerülését gátolná, esetleg ennek következtében kulturális örökségünk tárgyi kincsei nem gyarapodnának. A nem körültekintı földmunkavégzés következtében leletek sérülhetnek, megsemmisülhetnek.
7. Építészeti karakter
Az építészeti karakter bevezetése az OTÉK alapú szabályozás része. Az építési övezetekben megjelenı, építési jellemzıkkel körülhatárolt – beépítési mód, %, építménymagasság, stb. mint közvetett karakterjegyek karakterek a településrészek sajátos jellemzıinek fennmaradását szolgálják, tehát a karakterelvő szabályozás az örökségvédelem része. Az új területeken lehetıséget ad a terület új arculatának hagyományokra épülı kialakítására, összességében tehát hozzájárul a település értékeinek növeléséhez. A karakter tulajdonságok összességét jelenti egy adott idıben . Pontosabban fogalmazva: • a karakter idıben egymásra rakódó tulajdonságok összessége – azaz nemcsak térben – három dimenzió , hanem idıben negyedik dimenzió értelmezhetı fogalom , tehát adott történelmi, földrajzi környezetben kialakul ; • mivel az ember és környezete szoros oda vissza irányuló kölcsönhatásban van, a karakter kialakulása az adott területen való életminıséggel, életmóddal, s kultúrával is szoros kapcsolatban van. Tehát a karakter kifejezésben a településépítészeti és építészeti karakterjegyek ötvözıdnek, s az ember és az adott település, illetve településrész viszonyával kiegészülnek, egyidejőleg szoros összefüggésrendszert alkotva.
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
7.1 A változás: A jelenleg beépítetlen terület 8 % os beépítettsége a tájban oldottan, mozaikosan fog jelentkezni a fejlesztési területen. Az építési helyek karakter teremtı pontjai lesznek a tervezési területnek, de ennek a településre – pl. településkép, települési szövet szerkezete, forgalomnövekedés – a fejlesztési terület településtıl távolabbi elhelyezkedése miatt csak közvetett hatásai lesznek. Az új fejlesztési terület arculatának kialakításánál a fent tárgyalt összefüggések alapján fontos, hogy a megvalósulás korának építészeti stílusát, életmódját a beruházással megcélzott vendégkör életminıségi feltételeit kielégítve – képezze le, képviselje a BTSZ 50§ b) bekezdésében megfogalmazott igény figyelembe vételével egyidejőleg. A hivatkozott elıírás az alábbi: „az építendı épületeket a rendeltetés és a szőkebb környék építészeti és táji adottságához igazodva kell megtervezni”. 7.2 A változás várható hatása: A szabályozási terv és az alátámasztó munkarészekben kidolgozott beépítési javaslat, látványtervek fenti szempontok alapján készültek. A beépítési javaslaton ábrázolt építészeti kompozíció a funkcionális tartalommal szoros egységben kifejezi a táji, természeti értékek élvezhetıségének igényét, azaz nyitott a tó, a táj és a panoráma felé. Az épületek a kor színvonalát képviselve, szándék szerint azt elıremutatóan meghaladva magas minıséget kívánnak reprezentálni. A villáknál és a társasüdülıknél alkalmazott változatos formálás többféle kompozíciós lehetıséget kínál. A cél a monotonitás elkerülése, sajátos, attraktív hangulat megteremtése. A változatosság az anyaghasználatban is megmutatkozhat, de alapkövetelmény a tartós természetes anyagok – nemes kı, fa – a szilikát alapanyagú termékek tégla , s az üveg használata. Ennek garanciái a szabályzatba bekerült építészeti kialakításra, anyaghasználatra, látványtetvek, kertészeti tervek készítési kötelezésére vonatkozó elıírások.
A várható veszély: A szigorú elıírások, jogszabályi környezet miatt, a szakmai és hatósági kontroll biztosított a létesítmény együttes megvalósulási folyamatában. Emiatt veszély nem vélelmezhetı. 8. Összefoglaló A Sándor hegy – Bögre hegy területén kijelölt minıségi fejlesztési terület Balatonkenese nyugati külterületén helyezkedik el. A települési szövethez egy kiépítetlen úttal csak közvetetten kapcsolódik. A Balaton Törvényben kiemelt szerepet kapott 48 hektáros tömb táji, természeti adottságai kiválóak. A fejlesztési célok – összhangban a Balaton Törvénnyel a minıségi idegenforgalmat szolgálják. A fejlesztés hatásai összességében pozitívak. Környezeti terhelések aspektusából összefoglalva a hatásokat: a településrendezési terv – szabályozási terv feladata a település örökségvédelmi értékeire nehezedı környezeti terhek elhárítása. Az értékek számára jelentıs környezeti terhelést jelent: a közlekedés forgalom növekedése, a nem kielégítı közmőellátás, a beruházások félbemaradása, mely értékpusztuláshoz vezethet, az értékekhez kapcsolható támogatások hiánya, a hulladékelszállítás, közbiztonság nem megfelelı színvonala, a táji, természeti környezet túlzott terhelése. Ha ezeket a tervezési terület mértékére szőkítjük megállapítható, hogy a szabályozási tervvel megalapozott fejlesztési program koherensen kezeli az ismertetett problémákat, komplex fejlesztést
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT. képvisel a területen, jótékony hatásai lesznek a település nyugati, belterületi zónájának eddig ki nem épített infrastruktúrájára, s különösen az örökségvédelem körébe tartozó régészeti értékek feltárásában, mentésében lesz hatékony szerepe. A beépítettség alacsony százaléka nem jelenti a táji, természeti értékek túlterhelését, sıt a meglévı fás növényzet szakszerő rehabilitációs megújításával és a zöldfelületek növelésével kondicionáló hatásukat növeli. A jellegzetes látványpontokról feltáruló tájképi viszonyokat, látványt nem változtatja meg sajátos elhelyezkedése és domborzati adottságai, valamint a szabályozási terv alapján. Balatonkenese településrendezési terve a települést érintı közlekedés terheit csökkentı elkerülı út – M8 as fejlesztéshez kapcsolódó 71. sz elkerülı szakasz – nyomvonalát szerepelteti, szerkezeti szerepét kihasználta. Ennek elınyeit jelen fejlesztési zóna is élvezni fogja. Az egyidejőleg az új fejlesztési területen jelen lévı népesség a településre érkezı összes üdülınépességhez viszonyítva csekély. Sajátos szokásait tekintve nem a településen jelenik meg, hanem dominánsan a fejlesztési területen belül, illetve az ehhez kapcsolódó golfpálya területén. A fenti pontokban részletezett hatáselemzések alapján kijelenthetı, hogy a településrendezési terv – a 48 hektáros területre készített szabályozási terv tervjavaslatai a kulturális örökségvédelem szempontjait tiszteletben tartja. A településrendezési tervek eszközeinek lehetıségén belül a település szerkezeti és szabályozási terv, valamint helyi építési szabályzat a kulturális örökségvédelem szemléletét tükrözi. A terv használatának hatásfoka a hatóságok és a településpolitika kezében van. A kedvezı értékteremtı folyamatok támogatására szükség van. A golf idegenforgalmi központ megvalósulása éppen ilyen folyamat, mely során az örökségvédelmi szempontoknak prioritása lesz. A garanciákat részben a jogszabályi környezet, részben jelen szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzata képviseli. Ugyanakkor megállapítható az is, hogy az értékek megırzıi számára támogatási formák kialakítása kívánatos, illetve szükséges. A településpolitika eszközei lehetnek az adókedvezmény, a Települési Értékvédelmi Alap létrehozása, pályázatok kiírása, vagy a tervek elfogadásához, jóváhagyásához kapcsolódó szakszerő és gyors hatósági munka. A HATÁSTANULMÁNYT MEGALAPOZÓ FORRÁSMUNKÁK • LIPTÁK DR. ZÁKONYI HUBA: BALATON (PANORÁMA KIADÓ, ÚTIKÖNYVEK) 1958 • SÁGI ZÁKONYI: (PANORÁMA KIADÓ) 1970. • MAGYAR TELEPÜLÉSEK ENCIKLOPÉDIÁJA (CEBA KIADÓ, MAGYARORSZÁK KÉZIKONYVÁRA) • MAGYAR NAGYLEXIKON (AKADÉMIA KIADÓ, HARMADIK KÖTET) 1994. • ILA BÁLINT KOVACSICS JÓZSEF: VESZPRÉM MEGYE HELYTÖRTÉNETI LEXIKONA (AKADÉMIA KIADÓ) 1964. • MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI HELYSÉGNÉVTÁR/ VESZPRÉM MEGYE 1773 1808 • AZ ELSİ KATONAI FELVÉTEL (1782 85) ORSZÁGLEÍRÁSAI • KIS ANDRÁS: AZ 1000 ÉVES KENESE (MŐSZAKI KÖNYVKIADÓ) 1990. • MAGYARORSZÁG MŐEMLÉKJEGYZÉKE II. ORSZÁGOS MŐEMLÉKI FELÜGYELİSÉG) 1990.
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE
ART & ARCH ÉPÍTÉSZETI ÉS MŐVÉSZETI STÚDIÓ BT.
TÉRKÉPEK ÉS TERVI MELLÉKLETEK TÉRKÉPEK Az 1785 ös elsı katonai felmérés alapján készített térkép Az 1866 os második katonai felmérés alapján készített térkép Az 1884 es harmadik katonai felmérés helyesbített 1952 es kiadása Az 1956 os, az 1971 es és az ennek alapján készített 1987 es kiadás TERVI MELLÉKLETEK 1. BTSZ övezeti tervlap vonatkozó kivonata: Táj és településképvédelmi övezet (T 1 zöld színnel) 2. BTSZ övezeti tervlap vonatkozó kivonata: Minıségi fejlesztést szolgáló övezet (Ü 1 lila színnel) 3. Balatonkenese településszerkezeti tervének kivonata M=1:10 000 és jelkulcsa 4. Az Ü 1 fejlesztési terület és az ahhoz csatlakozó golfpálya területének elhelyezkedése 5. A külterületi szabályozás tervlapjának kivonata 6. A dendrológiai felmérés és a talajmechanikai szakvélemény összefoglaló lapja 7. A KÖH Keszthelyi Iroda térképi adatszolgáltatása a regisztrált régészeti lelıhelyekrıl 8. Az M8 átnézeti helyszínrajza
BALATONKENESE, SÁNDOR HEGY – BÖGRE HEGY TERÜLETÉN KIJELÖLT Ü 1 FEJLESZTÉSI TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVE