Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti És Tájökológiai Doktori Iskola
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
DOI: 10.14267/phd.2014014 BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZETI ÉS TÁJÖKOLÓGIAI DOKTORI ISKOLA SÁROSPATAKI MÁTÉ DENDROLÓGIAI KERTEK A 19. SZÁZADI MAGYARORSZÁGI KERTÉPÍTÉSZETBEN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉMAVEZETŐ: DR. FEKETE ALBERT BUDAPEST, 2014 DOI: 10.14267/phd.2014014 A doktori iskola megnevezése: Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola tudományága: Agrár-műszaki vezetője: Csemez Attila, DSc egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék Témavezető: Fekete Albert, PhD tanszékvezető, egyetemi docens Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Kertművészeti és Kerttechnikai Tanszék A jelölt a Budapesti Corvinus Egyetem Doktori Szabályzatában előírt valamennyi feltételnek eleget tett, az értekezés műhelyvitájában elhangzott észrevételeket és javaslatokat az értekezés átdolgozásakor figyelembe vette, ezért az értekezés nyilvános vitára bocsátható. …………………………………….. …………………………………..... Az iskolavezető jóváhagyása A témavezető jóváhagyása 2 DOI: 10.14267/phd.2014014 A Budapesti Corvinus Egyetem Élettudományi Területi Doktori Tanácsának 2014. március 18-i határozatában a nyilvános vita lefolytatására az alábbi bíráló Bizottságot jelölte ki: BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG Elnök Mezősné Szilágyi Kinga, CSc Tagjai Balogh Péter István PhD, DLA Herczeg Ágnes, CSc Illyés Zsuzsanna, CSc Jámbor Imre Csc, DLA Opponensek Hanyecz Katalin, PhD Szikra Éva, CSc Titkár Balogh Péter István, PhD, DLA 3 DOI: 10.14267/phd.2014014 TARTALOM 1 BEVEZETÉS .................................................................................................................................................... 5 1.1 CÉLKITŰZÉS ......................................................................................................................................................... 5 1.2 A KUTATÁS METODIKÁJA ........................................................................................................................................ 7 1.3 IRODALMI ÁTTEKINTÉS ........................................................................................................................................... 9 1.4 DENDRO-BOTANIKAI ELŐZMÉNYEK ......................................................................................................................... 15 2 KÜLÖNLEGES DENDROLÓGIAI ÉRTÉKŰ KERTEK – FOGALOMTISZTÁZÁS ...................................................... 19 2.1 BOTANIKUS KERT ................................................................................................................................................ 20 2.2 FÁSKERT ........................................................................................................................................................... 21 2.3 ARBORÉTUM ..................................................................................................................................................... 24 2.4 DENDROLÓGIAI KERT ........................................................................................................................................... 29 2.5 GYŰJTEMÉNYES KERT .......................................................................................................................................... 40 3 MAGYAR DENDROLÓGIAI KERTEK KERTTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE............................................................... 42 3.1 A MAGYAR TÁJKÉPI KERTEK JELLEMZŐI A 18-20. SZÁZADI LEVÉLTÁRI FORRÁSOK, LEVELEZÉSEK ÉS MONOGRÁFIÁK ALAPJÁN ...... 42 3.2 A MAGYAR DENDROLÓGIAI KERTEK A JELENTŐSEBB SZAKLAPOK KÖZLEMÉNYEIBEN (A 19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL A II. VILÁGHÁBORÚIG)................................................................................................................................................ 59 3.3 A 20. SZÁZADI KORSZAKOLÓK, KERTLEÍRÓK .............................................................................................................. 71 3.4 A KERTTÖRTÉNETI KUTATÁSOK ÖSSZEGZÉSE ............................................................................................................. 78 3.4.1 A felkutatott kertek statisztikai elemzése ............................................................................................ 78 3.4.2 A Dendrológiai kert, mint stílustörténeti korszak ................................................................................ 82 4 A DENDROLÓGIAI KERTEK ELOSZLÁSA MAGYARORSZÁGON NAPJAINKBAN ............................................... 84 4.1 A HELYSZÍNI BEJÁRÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE, MENETE ÉS CÉLJA............................................................................................ 84 4.2 A HELYSZÍNI FELMÉRÉSEK METODIKÁJA ................................................................................................................... 85 4.3 A HELYSZÍNI BEJÁRÁSOK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI ............................................................................................ 87 4.3.1 A dendrológiai kertek értékelése ......................................................................................................... 87 4.3.2 Eredmények ......................................................................................................................................... 89 4.3.3 Az elbírálás szempontjai ...................................................................................................................... 92 4.3.4 A külhonos növények elrendezési típusai a dendrológiai kertekben .................................................... 93 4.3.4.1 A dendrológiai kertek jellemző fafajai ........................................................................................................ 95 4.3.4.2 Növénykompozíciós megfigyelések, tapasztalatok .................................................................................... 96 4.3.4.3 A fenyőfélékben gazdag dendrológiai kertek magyarországi elterjedése ................................................ 101 4.3.4.4 A dendrológiai kertek jelenlegi állapota ................................................................................................... 102 5 „KITEKINTÉS”: A FELVIDÉKI ÉS ERDÉLYI DENDROLÓGIAI KERTEK ÁTFOGÓ VIZSGÁLATA ............................ 104 6 TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEIM ................................................................................................................. 108 7 ÖSSZEFOGLALÁS ....................................................................................................................................... 113 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS IRODALOM ÉS FORRÁSJEGYZÉK MELLÉKLETEK 4 DOI: 10.14267/phd.2014014 1 BEVEZETÉS 1.1 CÉLKITŰZÉS Disszertációm elsődleges célja, hogy összegyűjtsem azokat a még létező és már nem létező magyar tájképi kerteket, amelyek növényalkalmazásában és kerti térkompozíciójának kialakításában a különböző egzóta fafajok jelentős szerepet játszottak. Számos olyan 19. században létesült, vagy abban az időben átalakított kertről tudunk ugyanis, amelyeknek növényanyagában, kompozíciós megoldásaiban a meglévő idős és egzóta növényállomány meghatározó szerepe ma is tükröződik. A fenti gyűjteményes tájképi kerteket hazánkban dendrológiai kerteknek is nevezzük. A fogalom szabatos definiálására és a dendrológiai kertek átfogó kutatására azonban eddig még nem volt példa. Kutatásommal ezt a hiányt próbálom pótolni. A megfogalmazott cél eléréséhez alapvető feladat, hogy az egzóta fafajok segítségével létrehozott kerteket, parkokat osztályozni tudjuk, valamint kialakítási, használati szempontjaik alapján a lehető legpontosabb megnevezéssel illessük azokat. Át kell tekinteni és elemezni tehát valamennyi – a 19. század elejétől Magyarországon kialakított – fás szárú növénygyűjteménnyel, kerttel, parkkal kapcsolatos meghatározást, fogalmat és azok tartalmát, egymáshoz való viszonyát. Feladatomnak tekintem továbbá e kertek tájépítészeti jelentőségének tisztázását, amely elsősorban elterjedtségükből és viszonylag nagy számukból fakad. A fogalmak tisztázását követően a szakirodalmi kutatás segítségével tárom fel és rendszerezem a korabeli kerteket, majd a disszertáció harmadik részében helyszíni bejárások, felmérések segítségével határozom meg azokat a ma is létező kerteket, amelyek a kutatott kategóriába esnek, s ezeket jelenlegi állapotuk szerint is jellemzem. A fentiek tükrében disszertációm átfogó munka kíván lenni, amely a magyarországi dendrológiai kertek szakmai áttekintését és osztályozását, jobb megismerését és népszerűsítését hivatott megcélozni, tisztázva ugyanakkor az „arborétum” és a „dendrológiai kert” közti különbséget is. Az átfogó jelleget a témával kapcsolatos hiányos ismeretek teszik indokolttá, hiszen csak így lehet megfelelő alapot szolgáltatni további, részletesebb kutatások számára. A téma aktualitása abban áll, hogy a sokhelyütt mostoha állapotukban is megmaradt kertekre a szakmabéliek és laikusok figyelmét egyaránt fel kell hívni. Tudatosítani kell mindenkiben, hogy ezek a kertek kert- és tájtörténeti, valamint botanikatörténeti szempontból is fontos képviselői a magyar kertkultúrának, s mint ilyenek, számbavételük és védelmük elengedhetetlen. Számos 5 DOI: 10.14267/phd.2014014 dendrológiai kert növényállománya elérte életének végső stádiumát, így a kertek növénykompozíciós szempontú vizsgálata és elemzése utolsó lehetőség arra, hogy a még – eredeti, tájképi kialakításból – fennmaradt fafajokat és azok kerti térstruktúráját rögzítsük, és értékes adatokkal szolgálhassunk az utókor kerttörténeti ismereteihez. Megsemmisülésük a magyar kultúra egy darabjának, a kerttörténeti és dendrológiai értékeknek a végleges