SZEDER-SZABÓ KRISZTINA Új Hang a Világzenében
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
MOZART INTERJÚK, BÔSÉGES KONCERT- ÉS FESZTIVÁLKÍNÁLAT, LEMEZKRITIKÁK, ZENEKARI KÖRKÉP A VARÁZSFUVOLA Klasszikus és Jazz 2015. TAVASZ eri Errőforrások Minisztériuma 2015. TAVASZ MÁRCIUS 07./09./11. MŰVÉSZETEK PALOTÁJA BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR RENDEZŐ ÉS KARMESTER: FISCHER IVÁN WWW.BFZ.HU WWW.MUPA.HU GRAMOFON • 2015. TAVASZ WAGNER ÉS A MAGYAROK Egy különös kapcsolat krónikája RIVKA GOLANI Brácsamûvész és emberjogi harcos SZEDER-SZABÓ KRISZTINA Új hang a világzenében XX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA: DRESCH MIHÁLY 900 Ft BFZ_MVF_200x282mm.indd 1 2015.02.20. 12:14 tavaszi programok © JIMMY KATZ Mûvészeti vezetô: OHJGÍ;HO@NODAIÍCKossuth-díjas, kiváló mûvész Magyar Nemzeti Táncegyüttes (volt Honvéd Táncszínház) 2015. MÁRCIUS ZENEAKADEMIA.HU Vasárnap 15 ÓRA +,) A TENKES KAPITÁNYA — ifjúsági eloadás Mûvészetek Palotája, Fesztivál Színház Szerda 19 ÓRA ,,) NAPSZÉDÍTO / PÁVA-VARIÁCIÓK — táncköltemény Mûvészetek Palotája, Fesztivál Színház + . ) ' KÖRHINTA -,)' ;dg\Vi`cnkg"YgVbVijg\/K^cXoZOhjohV>I{ghgZcYZo"`dgZd\g{[jh/Ohjg{[ho`nOdai{c GZcYZo/K^Ycn{cho`n6ii^aV - - Nemzeti Színház -/) 2015. ÁPRILIS Csütörtök 10.30 és 15 óra ZENEAKADÉMIA +4) TÜNDÉRMESE — mesejáték Marczi Közösségi Tér SOLTI TEREM HÉTFO 19 ÓRA ,.) KALOTASZEG — Élo Martin Archívum MOM Kulturális Központ + . ) ' KÖRHINTA JAZZ ITT! ;dg\Vi`cnkg"YgVbVijg\/K^cXoZOhjohV>I{ghgZcYZo"`dgZd\g{[jh/Ohjg{[ho`nOdai{c ;di/K{gVY^AZkZciZ ,GZcYZo/K^Ycn{cho`n6ii^aV+)' - 2 ) Nemzeti Színház Anat Cohen A HONVÉD FÉRFIKAR FELLÉPÉSEI Quartet 2015. MÁRCIUS Erkel Ferenc: Paul Claudel—Arthur Honegger: +/ , + BÁNK BÁN +2)' JOHANNA A MÁGLYÁN Anat Cohen (klarinét) @VgbZhiZg/BZYkZXo`nÍY{b KZocnZa/@dXh{g7Va{oh$HigVjho@{ab{c ,GZcYZo/@{Za8hVWV/ '-- ,-)'-0) GZcYZo/K^Ycn{cho`n6ii^aV Jason Lindner (zongora) Magyar Állami Operaház Nemzeti Színház Joe Martin (basszusgitár) 2015 ÁPRILIS Donald Kotomanou (dob) Guiseppe Verdi: AIDA Kedd 19 ÓRA + / ) ' + 3 ) ' @VgbZhiZg/@ZhhZan{`<Zg\Zan -,) Operagála GZcYZo/Bd]{Xh^?{cdh a Honvéd Férfikarral , +)',-)'Erkel Színház hangverseny-bérlet KZocnZa/HigVjho@{ab{c 2015.05.28. Magyar Tudományos Akadémia Díszterem ,/)',0)' ;di/@dgWan6ii^aV ,4) 6=dckY;gÄ`Vg`Vg^\Vo\Vi_V/ Strausz Kálmán EVgicZgZ`/ I{bd\Vih[ZcciVgi/ Emberi Erőforrások WWW.HONVEDART.HU Minisztériuma GRAMOFON 2015. TAVASZ Klasszikusl k és Jazz XX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM DOSSZIÉI JAZZI Wagner és a Magyarok – Egy „Már ki tudok áradni” különös kapcsolat krónikája – Beszélgetés Dresch Mihállyal 42 Varga Ildikó Rita Anna tanulmánya 4 Akinek 24 nevét ismerjük A francia sanzonjazz magyar sztárja, Bacsik Elek aranykorszaka 46 KLASSZIKUSI Tavaszi koncert- és könyvajánló „A mûvészet nem választás 50 kérdése” – Találkozás Rivka Golani brácsamûvésszel 12 WAGNER ÉS A MAGYAROK (4–10. oldal) Jazzdívából operaénekes VILÁGZENEI Szirmay Márta emlékezete 16 „A zenélés számomra személyes Egy polihisztorra emlékezve történet” Tiszay Andor emlékszoba Pécsett 19 Bencsik Gyula interjúja Szeder-Szabó Krisztinával 52 Díjkiosztó elôtt és után Gramofon-díjak, International Classical Music Awards 22 GRAMOFON-HANGI Jelentés a legendás Liceuból Lindner András barcelonai zenei Az akusztikus mûvészetek élménybeszámolója 24 mostohagyermeke: Vonósnégyes és szonátaest a hangfelvétel-esztétika Ujházy László tanulmánya Minôségi kamaramuzsika Hetedik rész: a Zeneakadémián 27 Az ötvenes-hatvanas évek (4.) 56 Tavaszi élményvadászat RIVKA GOLANI – BRÁCSAMÛVÉSZ a Müpában 28 ÉS EMBERJOGI HARCOS (12–15. oldal) Zenekari körkép Nemzeti Filharmonikusok, Budapesti Fesztiválzenekar, Concerto Budapest, GRAMOFON Budafoki Dohnányi Zenekar, ZENEKRITIKAI MÛHELY Miskolci Szimfonikus Zenekar, Pannon Klasszikus zene, opera, jazz, Filharmonikusok, Kodály Filharmónia, népzene és világzene 59 Szegedi Szimfonikus Zenekar, Honvéd Együttes, Duna Szimfonikusok 30 Terjesztési pontok 74 BACSIK ELEK ARANYKORSZAKA (46–49. oldal) 1996-ban alapította: Iványi Margó, Bôsze Ádám, Retkes Attila és Zipernovszky Kornél Fôszerkesztô: Retkes Attila Fôszerkesztô-helyettes: Bércesi Barbara Fômunkatársak: Réfi Zsuzsanna, Ujházy László, Várkonyi Tamás Szerkesztôségi és kiadói munkatárs: Könyves-Tóth Zsuzsanna Lapterv: Práczky István Tervezô szerkesztô: Kondor Anna Címlapon: DRESCH MIHÁLY. Fotó: Csibi Szilvia A szerkesztôség levelezési címe: Gramofon – H-1282 Budapest, Pf. 68 Telefon: +36 20 998 1499 E-mail: [email protected]; [email protected] • Internetes folyóirat: www.gramofon.hu • Kiadja a Retkes Attila Kulturális Értékteremtô Kft. H-1021 Budapest, Hûvösvölgyi út 54. V. ép. Felelôs kiadó: Retkes Attila • Elôfi zetés, terjesztés, hirdetés: 06 20 998 1499, e-mail: [email protected] Nyomás és kötés: Kapitális Nyomdaipari Kft. 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 14. Felelôs vezetô: ifj. Kapusi József A Gramofon az ICMA Megjelenik évszakonként. Elôfi zethetô a kiadó címén; postai úton, telefonon vagy e-mailben. nemzetközi zsûrijének tagja Az éves elôfi zetés ára 2015-ben: 3000 forint Wagner és a Magyarok „A magyarok, akik- nek semmi fogalmuk sem volt zenémrôl és Nemzeti Színházuk- ban egyedül Verdin stb. éltek, számomra abszolút hihetetlenül élénken fogadták Nibe lungom, Trisztá- nom és Mesterdalno- kom minden részletét, magától értetôdôen azért, mert én [...] mutattam be azo- kat.” Richard Wag- ner Mathilde We sen- doncknak írt, 1863. augusztus 3-ai le vele a komponista 1863. júliusi, pesti koncert- jei után íródott. Sorai alapján bizonyosnak látszik, hogy a zeneköltô fenti gyôzelmét csakis magának tulajdonította, s hogy a világon semmi fogalma nem volt mûvei 1863 elôtti magyar történelmérôl. Wag- ner véleménye azonban csak az érem egyik oldala; jelen írás célja éppen ezért az, hogy széleskörû for- rásokat felhasználva, több nézôpontot felvonultatva mutassa be Wagner és Magyarország 19. századi közös történelmét. A tanulmány szerzôje a grazi Universität für Musik und darstellende Kunst doktor- jelöltje, aki a tervek szerint március végén védi meg disszertációját, amely után megszerzi a PhD foko- zatot. Témavezetôje Peter Revers, az egyetem szenátusának elnöke, az Osztrák Zenetudományi Társaság korábbi elnöke. Cikkünk szerzôje a világon elsôként gyûjtötte össze Wagner magyar tematikájú leveleit, amelyekbôl tudományos katalógust is összeállított. ✒ Varga Ildikó Rita Anna WAGNER ÉS A MAGYAROK DOSSZIÉ „Die Ungarn, die keinen Begriff von meiner Musik hatten”? avagy Richard Wagner mûvészetének honi fogadtatása és „Magyar Leveleinek” rövid krónikája A magyar Wagner-história elsô eseménye 1842-re tehetô, Stadtheater) meg akarta venni a partitúrát, Wagner amikor Richard Wagner neve a Regélô, Pesti Divatlap ha- következô, 1854. február 3-ai levelébôl6 derül ki, amelyben sábjain elsô ízben tûnt fel.1 A cikk szerzôje mintegy másfél a zeneszerzô Bülow-t kérte, hogy kiadóján, a Meseren ke- hónappal a drezdai Rienzi-ôsbemutató után számolt be „egy resztül küldjön egy opera-példányt az akkori igazgatónak, új opera szerzô”-rôl, Richard Wagnerrôl, akinek operája Theodor Wittének. Az említetteken kívül még négy leve- „igen tetszett”, s „jellemzô, élénk zenével bír”. Ugyanebben lében tett említést Wagner mind a Tannhäuserrô l mind a rövid hírben arról is írt, hogy a szerzô következô operája fôvárosunkról, amibôl arra következtethetünk, hogy a „A repülô hollandi” majd Berlinben kerül színpadra. Erre Pesti Német Színház igazgatósága lépéseket tett 1853-1859 – némi „bolyongás” után – végül szintén Drezdában került között a Tannhäuser elôadási jogának megvétele érdeké- sor, mert Wagner a Rienzi sikerén felbuzdulva A bolygó hol- ben. landi premierjét oda tette át. Az, hogy nem a Nemzeti, hanem a Német Színház tárgyalt A magyar Wagner-történet elsô zenei eseményére tizenegy elôször a Tannhäuser bemutatójáról, s hogy a magyar sajtó évvel késôbb, 1853. december 8-án került sor. Ekkor hang- nem volt egyöntetûen lelkes a Tannhäuser-nyitány pesti zott fel itthon elôször a Tannhäuser nyitánya a Nemzeti bemutatója után, nem véletlen. Az önálló magyar kultúra Múzeum szalonjában, az Erkel Ferenc vezényelte Pesti Fil- megteremtése markáns kérdéssé vált akkoriban, ami a két harmóniai Társaság elsô koncertszezonjának második színház párharcában is megmutatkozott. A háború eleinte hangversenyén. A premierrôl a hazai sajtó több cikkében a Német Színház javára dôlt el, ám miután az 1849-ben le- is megemlékezett, s bár a recenziók közül kizárólag a Pesti égett, az új épület – amelyet az Újvásár-téren7 1853 körül Napló kritikája2 volt pozitív, Haraszti Emil zenetörténész építettek és a Nottheater nevet viselte – egyre kevésbé volt az ôsbemutatót mégis teljes közönség- és sajtósikernek képes megtartani Pest vezetô színházának szerepét. Talán könyvelte el külön dicsérve a hallgatóságot: „Mert a ma- éppen ezért is igyekezett, hogy 1862. március 6-án, tizen- gyar közönség egységes volt, nem törôdött a külföldi lár- nyolc órai kezdettel, Carlo Emanuele de Barbieri vezényle- mával, sem a vétót kiáltó külföldi, fôként drezdai, bécsi és tével helyt adhasson a Tannhäuser német nyelvû berlini kritikusokkal és zenészekkel (...)”.3 ôsbemutatójának. Errôl mindössze egyetlen kritika maradt Hozzá kell tennünk, hogy a magyar közönség korántsem ránk, amelynek egyik oka, hogy a premierrôl mélyen hall- lehetett egységes, még nációit tekintve sem. A fôvárosra gatott a magyar nyelvû sajtó. A pécsi születésû Czeke Sán- annak idején jellemzô demográfi ai adatokat fi gyelembe dor, Wagner ismerôse publikált egy vegyes hangvételû kri- véve a pesti koncertlátogatók nagyobb része valószínûleg tikát8 „C” álnév alatt az eseményrôl a Pester Lloydban, német anyanyelvû volt az 1850-as évek elején.4 A magya- amelyen két akkori, jelentôs wagnerista, Mihalovich