INTERJÚK, BÔSÉGES KONCERT- ÉS FESZTIVÁLKÍNÁLAT, LEMEZKRITIKÁK, ZENEKARI KÖRKÉP

Művészettekek PPaloalotája Klasszikus és Jazz Roger Murarroo ((zozongoora)ra) 2014–2015. TÉL Valérie Harttmann-mann-Cllaveraverie (ondes Marrtenot)tenot) Vezényel Fischeerr IIváván 2014–2015. TÉL LOVE SONG GRAMOFON • 2014–2015. TÉL

FRICSAY FERENC 100 Egy rövid élet lenyomata BABOS GYULA Gramofon-díj és Makrokozmosz-koncert CSÍK JÁNOS AZ IGAZI NÉPMÛVÉSZETRÔL A táncháztól a Kispál és a Borzig

XIX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM ÁRA: MEDVECZKY ÁDÁM 900 Ft

bfz_muraro_200x282mm.indd 1 2014.11.18. 13:42 Élmény! Minden tekintetben. BÉRLETEK

KARÁCSONYI ORGONAKONCERT In dulci jubilo 2015 Hans-Ola Ericson estje 2014. december 18. / 19.30 ZENE KARNYÚJTÁSNYIRA

KARÁCSONYI HANGVERSENY J. S. Bach: Karácsonyi oratórium 2014. december 20. / 19.30 Peter Harvey Annette Dasch © Daniel Pasche ÚJÉVI HANGVERSENY Haydn: A teremtés 2015. január 1. / 19.00 mupa.hu ZENEAKADEMIA.HU/BERLETEK

Stratégiai partnereink Stratégiai médiapartnereink A Müpa támogatója az

Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma

Jegyek kaphatók a Müpa jegypénztáraiban, valamint online a www.mupa.hu oldalon. További információ: +36 1 555 3300, +36 1 555 3310 ISO 9001:2000 TÉLI PROGRAMOK

Mûvészeti vezetô: OHJGÍ;HO@NODAIÍCKossuth-díjas, kiváló mûvész Magyar Nemzeti Táncegyüttes (volt Honvéd Táncszínház)

2014. DECEMBER Szerda 18 óra A TENKES KAPITÁNYA — ifjúsági eloadás  Kecskemét, Kulturális és Konferencia Központ

2015. JANUÁR Péntek 16.30 óra LÚDAS MATYI — mesejáték  Kecskemét, Kulturális és Konferencia Központ

Kedd 19 óra NAPSZÉDÍTO / PÁVA-VARIÁCIÓK — táncköltemény Mûvészetek Palotája, Fesztivál Színház

Péntek 19 óra SÍRNAK A HARANGOK… Emlékezés az I. világháborúra

;di‹/K{gVY^AZkZciZ Várkert Bazár

A HONVÉD FÉRFIKAR FELLÉPÉSEI 2014. DECEMBER Kedd 19 óra ELFELEDETT REMEKMUVEK — hangverseny-bérlet MTA Díszterem KZo‚cnZa/Strausz Kálmán

19 óra , / , 1 A BUVÖS VADÁSZ Erkel Színház , 3 ) '  - , ) '  OZcZhoZgo/ Carl Maria von Weber @VgbZhiZg   : Halász Péter I GZcYZo: Zsótér Sándor - 1 ) '  - 3 ) 6BV\nVgÍaaVb^DeZgV]{oegdYj`X^‹_V#

2015. FEBRUÁR Kedd 19 óra ÁLARCOSBÁL — hangverseny-bérlet MTA Díszterem A Honvéd Férfikar farsangi koncertje

;di‹/@dgW‚an6ii^aV KZo‚cnZa/Riederauer Richárd

6=dck‚Y;‚gÄ`Vg`Vg^\Vo\Vi‹_V/ Strausz Kálmán

WWW.HONVEDART.HU Emberi Erőforrások Minisztériuma GRAMOFON 2014–2015. tél Klasszikus és Jazz XIX. évfolyam, 4. szám

DOSSZIÉI JAZZI

Egy rövid élet lenyomata – 100 éve A Babos-univerzum született Fricsay Ferenc Beszélgetés a Gramofon-díjas Mesterházi Gábor írása 6 Babos Gyula gitármûvész-zeneszerzôvel 42

Keep collecting! KLASSZIKUSI Kármán Sándor a Dobmúzeumról és új kötetérôl 46 Gramofon-díjak 2014: Medveczky Ádám és Babos Gyula Téli koncertajánló 48 elismerése 12

100 éve született Fricsay Ferenc (6–10. oldal) Decemberi kamaramuzsika a Zeneakadémián 14 VILÁGZENEI Orgona, bábok és kamarazene Karácsonyi és év eleji koncertek „Ez a népmûvészet” – a Mûvészetek Palotájában 16 Csík János 50 Bencsik Gyula interjúja a Csík zenekar Bachtól a szabad improvizációig vezetôjével 50 Találkozás Balázs János zongoramûvésszel 18

„Vegyes koszton él az ember” GRAMOFON-HANGI Beszélgetés a Gramofon-díjas Medveczky Ádám karmesterrel 20 Az akusztikus mûvészetek mostohagyermeke: a hangfelvétel-esztétika A belcanto diadala Pesaróban Ujházy László tanulmánya Pesaro – Salzburg: Lindner András fesztiválbeszámolója 24 Hatodik rész: fesztiválbeszámolók (24–29. oldal) Az ötvenes-hatvanas évek (3.) 54 Fesztiválszôttes avagy a pluralizmus dicsérete Fittler Katalin és Székely György Salzburgról 26 GRAMOFON zenekritikai mûhely Zenekari körkép Klasszikus zene, opera, jazz, Nemzeti Filharmonikusok, népzene és világzene 57 Budapesti Fesztiválzenekar, Concerto Budapest, Terjesztési pontok 74 Budafoki Dohnányi Zenekar, Miskolci Szimfonikus Zenekar, Pannon Filharmonikusok, Kodály Filharmónia, Szegedi Szimfonikus Zenekar, Csík János és Kossuth-díjas Honvéd Együttes, zenekara (50–53. oldal) Duna Szimfonikusok 30

1996-ban alapította: Iványi Margó, Bôsze Ádám, Retkes Attila és Zipernovszky Kornél

Fôszerkesztô: Retkes Attila Fôszerkesztô-helyettes: Bércesi Barbara Fômunkatársak: Ujházy László, Várkonyi Tamás, Zipernovszky Kornél Szerkesztôségi és kiadói munkatárs: Könyves-Tóth Zsuzsanna Lapterv: Práczky István Tervezô szerkesztô: Kondor Anna

Címlapon: Medveczky Ádám. Fotó: Gramofon

A szerkesztôség levelezési címe: Gramofon – H-1282 Budapest, Pf. 68 Telefon: 06 20 998 1499 E-mail: [email protected] • Internetes folyóirat: www.gramofon.hu • Kiadja a Retkes Attila Kul- turális Értékteremtô Kft. H-1021 Budapest, Hûvösvölgyi út 54. V. ép. Felelôs kiadó: Retkes Attila • Elôfizetés, terjesztés, hirdetés: 06 20 998 1499, e-mail: [email protected]

Nyomás és kötés: Press Time Kft., 1066 Budapest, Lovag utca 15. Felelôs vezetô: Schmidt Dániel

Megjelenik évszakonként. Elôfizethetô a kiadó címén; postai úton, telefonon vagy e-mailben. Az éves elôfizetés ára 2014-ben: 3000 forint A Gramofon A Gramofon az ICMA megjelenését támogatja: nemzetközi zsûrijének tagja Nemzeti Filharmonikusok Alapítva 1923

Zene, ahogy tetszik Nemzeti Filharmonikusok a Művészetek Palotájában

2015. január 28. szerda 19.30 Művészetek Palotája

MENDELSSOHN-BARTHOLDY Szentivánéji álom – részletek IBERT Fuvolaverseny SCHUBERT IX. Szimfónia C-dúr, D 944 MICHAEL MARTIN KOFLER fuvola HAMAR ZSOLT karmester

2015. február 5. csütörtök 19.30 Művészetek Palotája

J. S. BACH I. szvit C-dúr, BWV 1066 VILLA-LOBOS Bachianas Brasileiras no. 3 VILLA-LOBOS Uirapuru J. S. BACH Zongoraverseny g-moll, BWV 1058 VILLA-LOBOS Choros no. 10 JEAN LOUIS STEUERMAN zongora KOCSIS ZOLTÁN karmester

2015. február 18. szerda 19.30 Művészetek Palotája

SCHUMANN IV. szimfónia d-moll, op. 120 PROKOFJEV IV. zongoraverseny B-dúr balkézre, op. 53 PROKOFJEV II. szimfónia d-moll „Vas és acél”, op. 40 ALEXEI VOLODIN zongora CARLO RIZZI karmester

Jegyek és információk: www.filharmonikusok.hu Fenntartó: Emberi Erőforrások Minisztériuma Egy rövid élet lenyomata

Csaknem lehetetlen ob- jektíven írni valakirôl, akinek mûvészete olyan közel áll hozzám, mint Fricsay Ferencé. Jobb, ha elôre bevallom: ez a cikk rendkívül szubjek- tív, és sokkal inkább lemezeirôl szól, mint róla, hiszen lemezeit ismerem, ôt meg nem. Eközben pró- bálok képet festeni arról a zenei életrôl is, melyben élt és alkotott. Zenehallgató vagyok, nem életrajzíró, így nem vállal- kozhatok arra, hogy részletesen taglaljam az életét, a személyiségét – bár abban a visszaemlékezések egyetértenek, hogy nagyon szeretni való és karizmatikus volt. Azt is be kell vallanom továbbá, hogy szinte lehetetlen összes felvételét ismerni. Nem ismerem pl. vele az Orfeo és Euridikét, valamint számos kon- certfelvételét. 2 Mesterházi Gábor fricsay 100 dosszié

Elôre szögezzük le: Fricsay magyar karmesterekben valami közös? nemcsak a magyar karmeste- Zeneileg talán annyi, hogy mindegyikü- rek közül az egyik kedven- ket érdekelte a kortárs zene – de ez csak cem, hanem az abszolút ked- a mai világból nézve meglepô. Személyi- vencek táborában is benne ségük viszont nagyon eltérô volt: a csen- orrás: Gramofon-archív van. A magyarok közül F desen brutális Reiner, aki olyan dühös Reiner Frigyes (és valame- bikaként nézett a zenekarára, hogy lyest Végh Sándor) tartozik senki sem mert hibázni. Az „üvöltô ko- még ide. Az azonban közös a ponya” Solti vagy a legkedvesebb egyé­ nagy magyar karmester-ge- ni­ségû Végh Sándor, kiváló humorér- nerációban (mely minimum zékkel... Nem hinném, hogy a magyar két nemzedéket jelent), hogy karmesterek karakterében, személyisé- tagjai közül még az általam gében, pedagógiai módszereiben talál- kevésbé kedveltek is rajta nánk bármi közöset – mégis képesek hagyták kezük nyomát az ál- voltak a saját akaratuk szerint formálni taluk vezetett híres együtte- zenekaraikat. Mindegyikük egyéniség seken. volt, így Fricsay is, cikkünk hôse.

Fricsay és kollégái – karmesterek és zenekarok Munkarajz, körülmények

Reiner (1888–1963) a Pittsburghi Szimfonikus Zenekart, Fricsay Ferenc 1914. augusztus 9-én, Budapesten született. majd késôbb a Bostoni Szimfonikusokat formálta, Fricsay Apja, Fricsay Richárd (1888–1961) volt talán a leghíresebb együttese a berlini RIAS Zenekara volt (késôbbi nevén a katonakarmester, akinek nevét ma is társaság ôrzi, s aki Berlini Rádió Szimfonikus Zenekara). Széll György ideális és egyedi zenei nevelést biztosított fia számára. (1897–1970) a Clevelandi Zenekarra volt nagy hatással Fricsay Ferenc zongorát, hegedût, harsonát, klarinétot, (Cleveland lévén az amerikás magyarok fôvárosa), ütôt, zeneszerzést és vezénylést tanult, emellett már 16 éve- Ormándy Jenô (1899–1985) egy másik magyar központ- sen megkapta apjától együttesének „ifjúsági tagozatát”, így ban, Philadelphiában alkotott; Doráti Antal (1906–1988) gyakorlatot is szerzett a vezénylésben. A Zeneakadémián elôbb a Minneapolisi Szimfonikus Zenekarral, majd más Bartók, Dohnányi, Hubay, Kodály és Weiner is tanította, együttesekkel, többek közt a saját Philharmonia tizenkilenc évesen diplomázott, majd Szegeden belôle is Hungaricájával dolgozott, akikkel felvette pl. Haydn ös�- katonakarmester lett, 1933 és 1943 között pedig a Szegedi szes szimfóniájáét. (Kései párhuzamként említhetjük Filharmonikus Zenekar vezetô karmestere. A szegedi zenei Fischer Ádámot, aki az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar- életet alapjaiban reformálta meg, rövid idôn belül neves ral szintén elkészítette a maga Haydn-ciklusát.) Végh vendégkarmesterek és -mûvészek látogattak el a Tisza-par- Sándor elôbb koncertmestere, majd karmestere lett a ti városba. 1936-ban ô alapította a helyi operatagozatot. salzburgi Mozarteum együttesének, a kevésbé ismert So- A háború alatt a Gestapo elôl menekülnie kellett családjá- mogyi László többek közt a Rochesteri Szimfonikusokra, val. A háború után az Operaház vezetô karmestere és a illetve német és svájci együttesekre volt hatással. Mintha Székesfôvárosi Zenekar társvezetôje lett Somogyi László létezett volna egy budapesti iskola, ahol azt tanították, mellett. Fricsay a negyvenes években többször vezényelt a hogy kell jó zenekart csinálni. Ha viszont a hazai zeneka- bécsi Volksoperben. A Salzburgi Ünnepi Játékokon 1947- rokat tekintjük, sajnos közöttük Fricsayék idejében sem ben – Herbert von Karajan ajánlására, aki le volt nyûgözve volt annyi híres, amennyit ezek alapján elvárhatnánk. A Fricsay egyik Újvilág szimfónia-elôadásától – betanító kar- hazai zenekarok színvonala különösen 1956 után messze mesterként szerepelt volna, de Otto Klemperer helyett a be- alulmúlta a várakozásokat. Az egyetlen valamire való ma- mutatón is be kellett ugrania, Gottfried von Einem Danton gyar karmester, aki nem távozott ’56-ban, Ferencsik János halála címû mûvében. Egy évre rá pedig ugyanitt egy Frank igazi nagy zenész volt, de hiányzott belôle a vehemencia Martin-operát vitt sikerre. Felkérés felkérést követett (pl. ahhoz, hogy zenekarait rendszeres és mély munkára kény- egy kevéssé sikeres kitérô a Staatsoperben), így adódott szerítse, így a munkamorál sokszor itt is a kádári szintre lehetôsége, hogy elhagyja az egyre inkább sztálini Magyar- süllyedt. országot, a nyugat-berlini RIAS (Radio in American Sector) A Zeneakadémián persze találkozhattunk nagyszerû és zenekaráért. Berlinben is volt egy sikeres beugrása: 1948. nagy hatású tanáregyéniségekkel, akiktôl az említettek ta- december 16-án így debütált a Berlini Filharmonikusoknál, nultak. Közülük talán Weiner Leó és Kodály Zoltán a leg- Eugen Jochum helyett. A RIAS-nál is maradt korai halálá- fontosabb, habár ôk (elsôsorban) nem karmesterek voltak, ig (1948 és ’52 között a nyugat-berlini operaházban is fô- viszont óriási befolyást gyakoroltak a kamarazenélésre. zeneigazgatói tisztséget viselt), közben rövidebb-hosszabb Ennek – pl. a vonósnégyes- és a hegedûjátéknak – tradí­ciói látogatásokat tett Nyugat-Európába, illetve az Egyesült legalább Hubay Jenôig visszavezethetôk. Ám van-e a nagy Államokba, Izraelbe és Buenos Airesbe, nem egyszer zene-

2014–2015. tél GRAMOFON 7 dosszié fricsay 100

karostul. Ám mivel a RIAS volt az amerikaiak egyetlen maga Kleiber is készített egy meglehetôsen etalonértékût). központilag finanszírozott zenekara, az Egye­sült Államok Említettem, hogy Karajan ajánlotta Fricsayt Klemperer hamarosan kihátrált e konstrukcióból. Fricsay Houstonban mellé betanítónak, aki helyett Fricsay sikerrel ugrott be fél évig, a Bajor Állami Operaházban két szezonon át volt utóbb, ahogy Jochum vagy Furtwängler helyett is Berlin- zeneigazgató. Halálos betegsége 1958 végén jelentkezett ben és a Luzerni Fesztiválon. elôször, ami háromnegyed év lábadozást és kihagyást jelen- Fricsay maga is ragaszkodott partnereihez, szólistáihoz, tett. Fricsay ezután 1959 szeptemberében tért vissza zene- akik közt meglehetôsen sok a magyar és a nô. Martzy Jo- karához, mely ekkor a Berlini Rádió Szimfonikus Zenekara hannát – akivel egyetlen felvétel, Dvorˇák Hegedûversenye névre hallgatott. Itt többek közt az ô nevéhez fûzôdik az készült el, noha tervezték az együttmûködés folytatását – elsô németországi sztereó hangverseny-közvetítés, emellett még Szegedrôl ismerte, Fischer Annie-t Budapestrôl, ô volt Európában az elsô karmester, aki – Bernsteinhez ha- Anda Gézával a harmincas években került kapcsolatba, sonlóan – felfedezte a televízióban rejlô lehetôségeket. szinte testvéri együttmûködés alakult ki köztük, és már Betegsége alatt – ha lehet – még intenzívebben dolgozott, 1952-ben a salzburgi fesztiválon meg kellett ismételniük hangversenyeinek és lemezeinek száma egészen elképesztô Bartók 2. zongoraversenyét, hogy utána még vagy hatvan- még mai szemmel nézve is. Utolsó hangversenyét London- szor elôadják, mielôtt mindhárom zongoraversenyt lemez- ban adta 1961. december 7-én. 1962-ben jelent meg köny- re veszik (1959–1961). Maria Stader szintén magyarnak ve Mozartról és Bartókról, 1963. február 20-án halt meg. született (Molnár Mária néven), a mindig fiatal hangú A Deutsche Grammophon centenáriumi dobozában (ld. szoprán emblematikus alakja Fricsay opera- és oratórium- recenziónkat az 57. oldalon) található kóddal ennél persze felvételeinek. És itt vannak a nem magyar nôk: Clara jóval részletesebb életrajzot is letölthetünk, Lutz von Haskil, Monique Haas, Margrit Weber, Erica Morini. De Pufendorf tollából. A berlini kultúráért felelôs egykori ál- persze akadnak férfiak is: Yehudi Menuhin, Dietrich lamtitkár dolgozata megpróbálja bevonni a történelmet is Fischer-Dieskau, Conrad Hansen, a nôk abban az idôben az életrajzba, s való igaz: Fricsay életét számtalanszor ke- szokatlan aránya mégis feltûnô. resztezte a történelem. Rögtön az elején az elsô világhábo- rú, a Monarchia felbomlása, majd a Horthy-korszak máso- Saját pálya? dik világháborústól és zsidóüldözésestül, utána a koalíciós idôk és a vasfüggöny leereszkedése, Nyugat-Berlin blokád- Fricsay rövid élete, az ezalatt létrehozott, elképesztô ja, a sztálini, majd a hruscsovi hidegháború, végül a falépí- mennyiségû maradandó alkotás nem jelent teljes vagy le- tés. Füst Milán szavaival élve azonban Fricsaynak valójá- zárt életmûvet. A Beethoven-ciklust, melybôl a Nyolcadik ban nem életrajza, sokkal inkább munkarajza van. Vagyis és a páratlanok készültek el, nem tudta befejezni. Tervben nem tudhatjuk, Fricsayt mennyire érintették a történelmi volt egy komplett Brahms zenekari ciklus, mely nem fél- változások. Az biztos, hogy életét sokkal inkább alakítot- be-, inkább harmadába maradt. Ha hat évvel idôsebb rivá- ták a munkából adódó körülmények. Pl. hogy friss diplo- lisához, Herbert von Karajanhoz hasonlítjuk, olyan, mint- másként korrepetitori állást ajánlottak neki az Operaház- ha Karajan életmûve 1957-ben (vagy inkább 1955-ben) ban, de vezénylési lehetôséggel nem kecsegtették, ezért megszakadt volna. (Persze az se kutya, amit Karajan addig ment Szegedre. Vagy hogy a Staatsoperben olyan produk- alkotott, mégis jó, ha a lemezre vett életmû harmada-ne- ciókat is vezényelnie kellett, melyek betanítási folyamatá- gyede készült el eddig.) Vagyis nehéz megmondani, mi lett ban nem vett részt, ezért hagyta ôket ott. A történelemter- volna, ha mondjuk a berlini fal szétszedésére rendezett hes idôk maximum annyiban fontosak, hogy – félzsidó koncertet Fricsay dirigálhatta volna… Gondoljunk bele: a származású nem németként – sokat tett a német kultúra Deutsche Grammophon nem Karajannal, hanem Fricsay­ háború utáni elfogadtatásáért. Fricsay és a RIAS Zeneka- val és a Berlini Filharmonikusokkal vág bele az elsô teljes- ra a nyugat-berlini kultúra elsô számú nagykövetének szá- nek szánt sztereó Beethoven-ciklusba. mított az ötvenes években Európa- és világszerte. Valószínû, hogy nem egyedül Fricsay döntött arról, mit ve- het fel, és mit nem. Erre a rangra talán a hatvanas évek Pályatársak közepére emelkedhetett volna. Fricsay repertoárja ugyan Händeltôl a kortársakig terjed (állítólag létezik egy Vival- Fricsay azon kevesek közé tartozott, akiket szerettek és di- és Bach-versenymûveket tartalmazó lemeze, de én sose megbecsültek a kollégák, pályatársak. A mostani lemezki- hallottam), ezen belül óriási lyukak vannak. A német ro- adás sokadszor idézi Yehudi Menuhin megható és baráti mantika például (Weber kivételével) igencsak alulrepre- szavait, az egy évtizeddel elôbbi dobozban emellett zentált. Semmi Bruckner, Mahlertôl egyetlen dalciklus, Dietrich Fischer-Dieskautól is olvashattuk, mennyire sze- alig valamicske Brahms, egyetlen Schubert-szimfónia, rette és csodálta a magyar karmestert. Bruno Walter Mendelssohntól csak a Hegedcverseny és a Szentivánéji. Fricsay humánumáról is nagy elismeréssel nyilatkozott. Ugyanez a helyzet az operákkal. Mozart, az igen, de a töb- Claudio Abbado többször említette, milyen nagyra értékeli bi hiányos – ahhoz képest, hogy Fricsay tizennyolc évesen Fricsay Mozart-felvételeit, Carlos Kleiber pedig egyenesen lehetett volna korrepetitor, Szegeden operát alapított, a legjobbnak nevezte Beethoven Hetedikjét (melybôl harmincegy évesen fôzeneigazgató volt Pesten, majd Bécs-

8 GRAMOFON 2014–2015. tél dosszié ben, Berlinben, Münchenben is Ez nem hiba, nem erény, pusztán operaházat vezetett. Az olasz re- tény. Vannak ilyen karmesterek, pertoárból léteznek koncertfelvé- Ansermet esetében is gondban telek, de csak alig, és Fricsayhoz lennék. Fricsay talán a „maestro fûzôdik tudtommal a világ elsô naturale” címre pályázhatna a leg- Wagner-stúdiófelvétele (A bolygó nagyobb sikerrel. hollandi, 1951), hogy aztán egyet- Az egyes szerzôk esetében is van- len percnyi más Wagner-felvétel se nak sztereotípiák, melyeknek érde- kerüljön ki a kezei közül... Vagyis a mes a végére járnunk. Pl. hogy centenáriumra megjelent elsô do- Mozart- és Bartók-karmester volt. boz – mely a zenekari mûveket tar- Mozart-felvételei igazán nagyon talmazza – valóban a legfontosabb jók, de nem mindig osztályon felü- és a legvastagabb. liek. A gyakran újra­ki­adott, némi- Még az oratorikus felvételek állnak képp gyermeki Varázsfuvola, a

a legjobban, leszámítva a teljes ba- orrás: Gramofon-archív szép, de Furt­wängler, Walter vagy F rokk hiányát. Mozart c-moll mise Klem­perer elôadásaihoz képest kis- és Requiem, két Évszakok (és még egy Te Deum is!), két sé erôtlen Don Giovanni nem üti meg azt a színvonalat, Verdi Requiem, Rossini Stabat Matere, Kodály és Bartók mint a Szöktetés vagy valamennyi szimfónia-felvétele. A oratorikus mûvei: ennél többet más is aligha produkált eb- szimfóniák közt van (a 201-es A-dúr és a Jupiter), amit két- ben az idôben. Fricsay számára borzasztó fontos volt az em- szer is felvett – egyik jobb, mint a másik. Nekem a két Jupi- beri hang, ez ki is derül e fel­vé­te­lekbôl – ezért különösen ter a nagy kedvencem, erôteljes, részletgazdag, elemzô, len- sajnálhatjuk, hogy a rendszeresen elôadott operákból oly dületes, de nem erôszakos – benne van kedvenc szimfóniám kevés maradt ránk. kedvenc tíz elôadásában. A Clara Haskillal készített, szin- A hiányoknak több oka is lehet. Az ötvenes években szá- tén végtelenül természetes zongoraversenyek ismertebbek, mos mûbôl készült felvétel más – befutottabb – karmesterek­ de a Klarinétversenyt sem érheti elmarasztalás. Fricsay kel. Fricsaynak, a kései érkezônek egy darabig a „maradék” Mozartja sem gyors vagy lassú, gyengéd vagy éles – épp jutott, illetve bizonyos szerzôket rá osztottak: elsôsorban olyan, amilyennek lennie kell. Mozartot és Bartókot, de Csajkovszkijt is kellôképpen, s S mi a helyzet Bartókkal, akire talán elsôként asszociálha- Haydnból is többet vehetett fel, mint akkoriban a nagy át- tunk, ha Fricsay nevét halljuk? Itt is vannak kevésbé sike- lag. Vagyis ne higgyük, hogy Fricsayt nem érdekelte Schu- redett elôadások – de egy részük nem Fricsay bûne. A bert vagy Mahler, de biztosan érdekelte Haydn, Mozart, Cantata profanában nem az a baj, hogy németül van – Weber, Csajkovszkij, Dvorˇák és Bartók. ahogy A kékszakállú vagy a Psalmus is: utóbbi úgy csodá- Az is jellemzô a hangzó hagyatékára, hogy bár a nagy mû­ latos, ahogy van –, bár ez a magyar fülnek szokatlan. Sok- vek gyakran hiányzanak, a „kicsik” jóval nagyobb szám- kal inkább az, hogy a két énekes félreérti. Helmut Krebs és ban kapnak teret. Vegyük Richard Strausst, akitôl a kö­­te­ Fischer-Dieskau Humperdincket csinál Bartókból, s hiába lezô Till és Don Juan mellett a klarinét-fagottra írott Duett jobb Fricsay, mint bármely más felvétel karmestere, a pro- concertinót és a zongorás Burlesque-et rögzítette (nem is dukció csak részleteiben élvezhetô. A Kékszakállúban se akárhogy), de a nagyobb szimfonikus darabok hiányoznak. jók az énekesek – és ez dirigálva sincs átütôen. Stravinskytôl nincs mondjuk Tûzmadár, de van Tündér A többi Bartók-felvétele viszont megkerülhetetlen: ugyan- csókja, Tételek és Capriccio (zongorára és zenekarra), az- olyan világos és természetes, mint a Mozartok. És ez azért óta is alig játszott remekmûvek, nagyszerû elôadásban. És is fantasztikus, mert Fricsay számára Bartók szinte kortárs igen sok kortárs zene, ami persze nem meglepô. zene volt, s miközben a közönség talán az utóbbi két-há- rom évtizedben fogadta be zenéjét, néhány elôadó a kez­de­ Milyen volt? tektôl értette. Reiner, Karajan, Menuhin, Doráti, kicsit késôbb, a hatvanas években a fiatal Boulez (sokkal in- Van egy fizikailag nagyon vacak, zeneileg annál ragyogóbb kább, mint az idôs). Ôk eleve úgy álltak Bartók zenéjéhez, sorozat: egy-egy karmestertôl (és pár szólistától). Tízlemezes mint klasszikushoz. Karajan 1953-as Zenéjénél, Doráti dobozok, melyeken minden „maestrónak” van egy eposzi Kékszakállújánál, Reiner (két) Concertójánál vagy az jelzôje. Mengelberg a „maestro appassionato”, Karajan a Anda-Fricsay-féle zongoraversenyeknél azóta is nehéz job- „maestro nobile” (Karajan? Miért nem Erich Kleiber?). bat találni. Ahogy Fricsay közvetíti a kortárs zenét, attól Böhm a „decente”, Schuricht az „agile”, Toscanini a még Werner Egk vagy Frank Martin zenéjét is hajlamosak „furioso” és így tovább. Nem tudok Fricsay-dobozról ebben vagyunk nagyszerûnek érezni. És ha arra gondolunk, amit a sorozatban, de a jelzôt sem tudnám megtippelni. Fricsay Rosztropovics mondott: hogy az elôadómûvésznek köteles- ugyanis nem „egyforma”: tud ilyen is, olyan is lenni, agilis, sége a kortársakat befogadhatóvá tenni, akkor talán nem szenvedélyes, elegáns, robbanékony. Ha Toscaninit vagy tévedés, ha a kortárs zene elidegenedésében az elôadói Furtwänglert felismerjük az elôszobából is, Fricsayt aligha. hozzáállás megváltozásában leljük meg az egyik okot.

2014–2015. tél GRAMOFON 9 dosszié fricsay 100

Fricsay Bartókjának – és a többi kortárs zenéjének – elô­ Jobbak tehát az élô felvételek, mint a „mûtermiek”? Ez is adá­sában talán az a kulcs, hogy az agy és a fül frissességét egy elôítélet, mely nem állja meg a helyét. A Haydn-szim- halljuk. Nem elôítéleteket, berögzôdéseket, sztereotípiá- fóniáknál lehet érvelgetni: ami a koncerten megismétel- kat. Ez is egyfajta „historikus elôadásmód”, ha nem téve- hetetlen, az a felvételen tökéletesebb. A két Mozart c-moll dek. Magam – sokakhoz hasonlóan – a Kocsis/Fischer-féle mise-felvételre (szinte egyszerre készültek, ugyanazokkal az Bartók-zongoraversenyeken nôttem fel, s mindent ehhez elôadókkal) is ez az érvényes, emiatt hol ez, hol az tetszik hasonlítottam. Elsôként a jóval késôbb megismert Anda/ jobban. Az 1961-es koncert Eroica nagyon jó, míg az 1958- Fricsay gyôzött meg arról, hogy másképp is lehet (bár ma is as stúdió egyszerûen csodálatos. Ismét a Filharmonikusok úgy érzem, a Kocsis/Fischer is ugyanilyen jó). A különbsé- jobbak a Rádiózenekarnál, ez tehát erôsebb körülmény, get vétek lenne egy mondatban összefoglalni, a legoko- mint bármi más, s talán emiatt jobb egy hajszállal az 1960- sabb, ha mindkettôt rendszeresen hallgatjuk. as stúdió Moldva (BPO) a stuttgarti, ugyancsak 1960-as És ez a hozzáállás máskor is beválik. Legyünk pluralisták! koncertnél. De ha ez nem megy (pl. nincs annyi pénzünk), nem téve- Fricsay elôadói módszere a stúdiófelvételeknek és a koncer- dünk nagyot, ha Fricsay Bartók-felvételei mellett tesszük le teknek egyaránt kedvezett: titka az alapos elôkészítô mun- a voksot. Persze ha meghallgatjuk a Varga/Fricsay-féle He­ kában, az elmélyült próbákban rejlik, az elôadásokon ehhez ge­dûversenyt, nem lesz bajunk, ha a Menuhin/Dorátit is társult a pillanat ihlete, izzása és Fricsay szuggesztivitása. mellé tesszük. Fricsay elôadásában a „kisebb” mûvek is re- Annyi bizonyos, hogy hangversenyen Fricsay sokkal széle- mekelnek (Két portré, Rapszódia zongorára és zenekarra), sebb repertoárt adott elô, mint amennyit felvehetett. Így s hosszú idô után most ismét kaphatók CD-n (igaz, csak az maradt fenn pl. egy Brahms d-moll zongoraverseny Conrad összkiadás részeként). A Táncszvit és a Divertimento a vi- Hansennel, az efféle felvételek minden erényével és hátrá- lág kulturális örökségének része, ahogy az 1957-es Concerto nyával, vagy a briliáns Liszt Esz-dúr Shura Cher­kasskyval, is, habár annak elsô tételében – ritka kivételként – a berlini a remek Brahms Hegedûverseny Gioconda de Vitóval (is- rádiózenekar kissé slendrián. Cserébe pl. a harmadik tétel mét egy nô!). Talán van rá esély – lévén szó egy rádiózene- elejét egyetlen másik felvételen sem kapjuk ilyennek. A las- kar vezetô karmesterérôl –, hogy idôvel további mûveket is sú negyedik tételben a humort, az ötödiknek a nyitó fan- megismerhessünk Fricsay tolmácsolásában. fárját emelném ki, kedvcsinálóként. Részletek, mellékszó- lamok hallatszanak, ahogy csak nagyon kevés elôadásban. Megemlékezés A Zene is remek – és ebbôl még kevesebb igazán jó felvé- tel létezik (pl. elfelejthetjük Boulez korai lemezét). Végül nézzük, hogy emlékezik meg az utókor Fricsayról. A A többi felvétel közül hadd emeljek ki párat: a szlávok – kiadó, akihez kezdetektôl tartozott, a Deutshe Gram­ Csajkovszkij, Dvorˇák, Smetana, Stravinsky – mindig re- mophon elôször 1978/79-ben rukkolt elô egy szép dobozzal. mekek, az Újvilág-szimfónia – melyet koncerten is renge- Ekkor adoptálták azokat a rádióközvetítéseket, melyek a tegszer játszott, és kétszer is felvett – nagyszerû. Jobb, mint késôbbi DG-kiadásokban is elô-elôbukkannak. A doboz a Karajanok, s majdnem olyan jó, mint Erich Kleiber meg is kapta a nagy német lemezdíjat 1979-ben. 1994-ben, elôadásai. A „kis” Richard Straussok – ha lehet – jobbak, Fricsay 80. születésnapjára egy 11 CD-s doboz látott napvi- mint maguk a mûvek… A Les préludes a legjobb sztereó lágot, melyet lemezenként is megvásárolhattunk (én per- elôadás, megközelíti Mengelberg fantasztikus felvételét, a sze egészben csaptam le rá). Tíz éve – mintha tegnap lett szólamarányok egyetlen másik felvételen sem ennyire pre- volna – pedig egy 9 CD-s papírdoboz jött ki, néhány addig cízek. A Prokofjev Klasszikus szimfónia humora, a Kodá- elég nehezen megszerezhetô felvétellel. A mostani összki- lyok belülrôl jövô természetessége, és ne feledkezzünk meg adás elsô doboza augusztus óta hallgatható, a második – az a talán legismertebb felvételérôl: a Beethoven Hármas/ operákat, oratorikus mûveket, dalciklusokat (vagy pl. az Brahms Kettôsversenyrôl vagy a két Verdi-Requiemrôl Altrapszódiát) tartalmazó – még várat magára. Jó lenne, (kü­lönösen a késôbbirôl). ha legalább a legfontosabb felvételek nem tûnnének el a Néhány más mûbôl is több felvétele maradt fenn. Ezek katalógusból (a Bartókok egy része évtizedek óta megsze- kapcsán is létezik pár elôítélet: hogy a korábbi felvételek rezhetetlen volt eddig). Ez persze egyre inkább online le- jobbak, frissebbek, erôsebbek, egyedibbek. Az igazság az, töltést jelent, de ez az egész lemezipar átalakulásából fakad. hogy bár van jó pár összehasonlítható elôadás, az idô­pon­ A cikk leadásakor jelenik meg az Operaház megemlékezése ton kívül vagy a zenekar különbözik, vagy az, hogy egyik egykori mûvészeti vezetôjérôl. A tartalomjegyzék szerint stúdió, másik koncert. Alapvetôen azonban alig-alig van igazán hiánypótló munkát olvashatunk: nem csak életraj- változás Fricsay zenei megközelítésében. A Patetikus szim- zot (Karczag Márton munkáját) és visszaemlékezéseket fónia 1959-es felvétele (RSO) valóban nem éri el azt az (Csobádi Péterét és Palló Imréét). Ókovács Szilveszter le- izzást, mint az 1953-as (Berlini Filharmonikusok), de a kü- meznaplója mellett az igazán hiánypótló a teljes (?) disz­ lönbséget sokkal inkább a két zenekar okozza, mint a kar- kog­ráfia, illetve a még ennél is hiánypótlóbb, teljes kon- mester. De a fordítottjára is látunk példát: az 1961-es (élô) cert- és operaelôadás-lista, melybôl sokkal árnyaltabb képet Haydn Évszakok sokkal élvezetesebb, mint a kicsit unal- kaphatunk arról, mi állt Fricsay zenei érdeklôdésének mas 1952-es stúdió. homlokterében. n

10 GRAMOFON 2014–2015. tél ZENEAKADEMIA.HU

AHOL ÉL A ZENE A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának koncertjei nagy mesterekkel Kocsis Zoltán 2014.11.23.

VASHEGYI GYÖRGY 2015.04.15.

KOBAJASI KENICSIRÓ 2015.05.18.

PINCHAS STEINBERG 2015.10.22.

A koncertsorozat támogatója az Erste Bank és a Zeneakadémia Baráti Köre.

200x282_image_gramofon.indd 1 2014.10.20. 11:07 klasszikus gramofon-díjak 2014 Medveczky Ádám és Babos Gyula Gramofon-díjas

A Gramofon folyóirat szerkesztôsége és kiadója idén már tizen- • Beethoven: Triók, op. 70 no. 2, op. 97. Alexander Melnikov negyedik alkalommal ítéli oda a Gramofon Magyar Klasszikus – zongora, Isabelle Faust – hegedû, Jean-Guihen Queyras – Zenei Díjat és a Gramofon Magyar Jazz Díjat (mint fôdíjakat), cselló. Harmonia Mundi – Karsay és Társa illetve az év legkiválóbb hangfelvételeinek járó elismeréseket. • Distant Lights – Bach és Vasks hegedûversenyei. Renaud A szavazásban ezúttal is Retkes Attila fôszerkesztô (a zsûri elnö- Capuçon – hegedû, Chamber Orchestra of Europe. Erato/ ke), Bércesi Barbara fôszerkesztô-helyettes, valamint fômunk­a­ Warner – Magneoton tár­saink és néhány állandó szakkritikusunk vesz részt. Nemzet- • Marin Marais: Alcione, Suites des Airs a jouer. Le Concert közi tanácsadó testületként most is segítette munkánkat az des Nations, Jordi Savall. Alia Vox – Karsay és Társa International Classical Music Awards (ICMA) zsûrije. A szavazás menetérôl részletes információ olvasható a www.gramofon.hu Az év külföldi klasszikus hanglemeze – internetes folyóiratunkban. vokális • Agostino Steffani: Stabat Mater. Bartoli, Behle, Fagioli, Az idei díjkiosztót 2014. december 12-én, pénteken este 7 órá- Prégardien, Vitale, I Barocchisti, Diego Fasolis. Decca – tól rendezzük meg a belvárosi Duna Palotában (1051 Budapest, Universal Zrínyi utca 5.). A díjkiosztót a Duna Szimfonikus Zenekar kon- • Philippe Jaroussky: Farinelli – Porpora áriák. Philippe certje követi, amelyen Dubrovay László: After Mozart címû mû­ve, Jaroussky – ének, Venice Baroque Orchestra, Andrea Marcon. Reinecke D-dúr fuvolaversenye és Mendelssohn A-dúr (Olasz) Erato/Warner – Magneoton szimfóniája hangzik el; Héléna Macherel svájci fuvolamûvésznô • Gounod: Faust. Poplavskaya, Kaufmann, Pape, Braun, a közremûködésével, Medveczky Ádám vezényletével. Metropolitan Opera Zene-, Ének- és Balettkara, Yannick Nézet-Seguin. Decca – Universal A Gramofon Magyar Klasszikus Zenei Díj • Behind The Lines. Anna Prohaska – ének, Eric Schneider – 2014. évi kitüntetettje: zongora. Deutsche Grammophon – Universal Medveczky Ádám karmester • Richard Strauss: Elektra. Herlitzius, Schwannewilms, Meier, (interjúnk a 20–23. oldalon) Pape, Staatskapelle Dresden, Christian Thielemann. Deutsche Grammophon – Universal

Az év magyar jazzlemeze • Voice & Bass: Into the Groove. Lakatos Ágnes – ének, Csuhaj-Barna Tibor – bôgô. Hunnia Records A Gramofon Magyar Jazz Díj • Dresch Quartet: Kapu és kert. Fonó Budai Zeneház 2014. évi kitüntetettje: • Borbély Mûhely: Hungarian Jazz Rhapsody. BMC Records – Babos Gyula gitármûvész, zeneszerzô MG Records (interjúnk a 42–45. oldalon) • Lukács Miklós Trió: Cimbiózis. Fonó Budai Zeneház • Tony Lakatos: Standard Time. Skip Records – Varga István • Grencsó Open Collective: Flat/Síkvidék. BMC Records – MG Records • Szabó Dániel – Peter Erskine – Edwin Livingston: A Song From There. Szerzôi kiadás (DSzabo Music) Az alábbiakban közöljük az egyes kategóriák 2014. évi jelöltjeit. A kategóriagyôztesek listáját 2015. március elején megjelenô ta- Az év külföldi jazzlemeze vaszi számunkban közöljük. • John Abercrombie Quartet: 39 Steps. ECM Records – Hangvetô Az év magyar klasszikus hanglemeze • Mehliana: Taming the Dragon. Brad Mehldau – zongora, • Beethoven: c-moll szonáta (op. 111), Diabelli-variációk, Hat Mark Guiliana – dob. Nonesuch – Magneoton bagatell. Schiff András – zongora. ECM Records – Hangvetô • Gregory Porter: Liquid Spirit. Blue Note – Universal • Brahms: Hegedû-zongora szonáták. Baráti Kristóf – hegedû, • Renaud Garcia-Fons: Beyond The Double Bass. Enja – Varga Würtz Klára – zongora. Brilliant Classics – Karsay és Társa István • Keith Jarrett – Charlie Haden: Last Dance. ECM Records – Az év külföldi klasszikus hanglemeze – Hangvetô instrumentális • Chick Corea Solo Piano – Portraits. Stretch/Concord – • Orient–Occident II; Hommage á la Syrie. Hespérion XXI, Universal Jordi Savall. Alia Vox – Karsay és Társa • Wolfgang Muthspiel – Larry Grenadier – Brian Blade: • Dvorˇák: Hegedûverseny, Románc, Mazurek, Humoreszk. Driftwood. ECM – Hangvetô Annie–Sophie Mutter – hegedû, Berlini Filharmonikusok, • Brian Blade & The Fellowship Band: Landmarks. Blue Note Manfred Honeck. Deutsche Grammophon – Universal – Universal

12 GRAMOFON 2014–2015. tél Élmény! Minden tekintetben.

Várjon Dénes, Simon Izabella, Veronika Eberle és a Liszt Ferenc Kamarazenekar Vezényel: Heinz Holliger 2015. január 7. / 19.30 Várjon Dénes ©Böröcz Balázs Várjon

SZIMFONIKUS FELFEDEZÉSEK Palojtay János és a Savaria Szimfonikus Zenekar 2015. január 18. / 19.30

Tompos Kátya Tompos Orgonapárbaj – új generáció Ronny Krippner (GB) és Dirk Elsemann (D) Műsorvezető: Tompos Kátya és Fassang László 2015. január 27. / 19.30 mupa.hu

Stratégiai partnereink Stratégiai médiapartnereink A Müpa támogatója az

Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma

Jegyek kaphatók a Müpa jegypénztáraiban, valamint online a www.mupa.hu oldalon. További információ: +36 1 555 3300, +36 1 555 3310 ISO 9001:2000

mupa_141120_varjondenes-palojtay-orgonaparbaj_gramofon_200x282.indd 1 2014.11.20. 17:04:52 klasszikus kaleidoszkóp Decemberi kamaramuzsika a Zeneakadémián

Az adventi idôszak az ünnepekre való lázas készülôdés mellett a belsô béke és nyugalom kere- sésének és megtalálásának az ideje is. Meghitt hangulat teremtésére pedig nagyon alkalmas a kamarazene – téli zeneakadémiai programajánlónkban ilyen koncertek közül válogattunk.

2 Könyves-Tóth Zsuzsanna

Steven Isserlis neve ismerôsen csenghet a rendszeres kon- certlátogatónak, hiszen múlt tavasszal teltházas koncertet

adott a Zeneakadémián, Joshua Bell és Várjon Dénes tár- ohai Balázs saságában. Most ismét Budapestre látogat a világhírû brit csellista, akivel ezúttal két koncerten is találkozhatunk. A december 12-i elsô hangversenyen ismét régi kamarapart- eneakadémia / M nerével, Várjon Dénessel lép színpadra. A zongoristával orrás: Z Cornwallban, egy mesterkurzuson ismerkedett meg F Isserlis. „Nagyszerû barát és kamarapartner” – meséli a Gramofonnak a brit csellista. „Ô és felesége, Simon Izabella kiváló zenészek és nagyon különleges személyiségek. Mindketten a legkedvesebb barátaim közé tartoznak!” Várjon Dénes és Steven Isserlis Koncertjükön a romantikus zeneszerzôk – mint Schu- mann vagy Brahms – mûvei mellett itthon ritkaságnak számító darabok is elhangzanak majd. „Véleményem sze- oltán rint Fauré csellószonátái a 20. század legjobb, e mûfajban született mûvei közé tartoznak; megdöbbentô, hogy egy uba Z otó: T ilyen kiváló zeneszerzô ilyen kevéssé ismert Magyarorszá- F gon” – mondta Isserlis. Emellett elhangzik majd Ernest Bloch: A zsidó életbôl címû mûve, amely azért is különö- sen kedves a csellista számára, mert ô az Ernest Bloch Tár- saság elnöke. Végül négy Kurtág-mûvet is hallhatunk. „Végtelenül szerencsésnek mondhatom magam, hogy együtt dolgozhattam Kurtág Györggyel. Nagyon különle- ges élmény volt, ahogy feltárta elôttem minden egyes hang Concerto Armonico mélységét és jelentôségét – ezért el sem tudom mondani, mennyivel tartozom neki.” A kamarakoncertet követô na- pon Steven Isserlis a Zeneakadémia rezidens zenekarával, utolsó száma Grieg g-moll vonósnégyese lesz, amelynek a Concerto Budapesttel lép majd színpadra, Dvorˇák és kü­lönlegessége, hogy a Liszt Ferenc Kamarazenekar vo- Csajkovszkij mûveivel. nószenekari változatban adja majd elô. December 15-én Alena Baeva, Jurij Bashmet és a Liszt Fe- A Spányi Miklós és Ábrahám Márta vezette Concerto renc Kamarazenekar koncertjét hallhatja a nagyközönség. Armonico harmincegy éve alakult, akkor végzôs zeneaka- Elsôként Haydn maga által legelsônek nevezett, D-dúr démistákból. Repertoárjuk gerincét az idén háromszáz éve szimfóniáját adja elô a Rolla János vezette zenekar. Ezután született C. P. E. Bach zenéje, és az úgynevezett berlini is- lép a színpadra a két orosz mûvész: Mozart Sinfonia kola adja, amelyet Nagy Frigyes udvarához köthetünk. concertantéját játsszák, amely a szimfónia és a kettôs­ver­ Természetesen december 29-i koncertjükrôl sem hiányoz- seny egyfajta keveréke. Alena Baeva Isserlishez hasonlóan hat a preklasszika egyik legjelentôsebb zeneszerzôjének a tavasszal járt már a Zeneakadémián, akkor a Concerto mûve: Händel D-dúr Concerto grossója után a szintén Budapest kísérte játékát. A Kazahsztánban született, hu- D-dúr csembalóverseny hangzik majd el a Bach-fiútól. Ez a szonkilenc éves mûvésznô ötévesen kezdett hegedülni ta- mû szerepel egyébként az együttes kiváló lemezsorozatá- nulni, majd a moszkvai konzervatóriumban szerezte meg ban is, melyen C. P. E. Bach összes billentyûs concertója diplomáját. Jurij Bashmet a moszkvai konzervatórium pro- hallható. A koncert második felében marad az elôjegyzés: fesszora 1978 óta, karmesterként és virtuóz brácsa­mû­vész­ a D-dúrral párhuzamos h-moll mûvek hangzanak majd el. ként egyaránt ismert a neve a nemzetközi zeneéletben. Az Vivaldi e hangnemben írt hegedûversenye után J. S. Bach angol Gramophone magazin a világ egyik legkarakteriszti- h-moll szvitjét hallhatjuk, a Liszt-díjas Bálint János fuvola- kusabb brácsamûvészének nevezte Bashmetet. A koncert szólójával. n

14 GRAMOFON 2014–2015. tél MVM KONCERTEK A Zongora Piotr Anderszewski Fazil Say Grigorij Szokolov 2015 Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti hangversenyterem 2015. január 9. (péntek), 19.30 – Piotr Anderszewski 2015. március 17. (kedd), 19.30 – Grigorij Szokolov 2015. október 28. (szerda), 19.30 – Balázs János Zeneakadémia Nagyterem 2015. január 15. (csütörtök), 19.30 – Yulianna Avdeeva 2015. január 20. (kedd), 19.30 – Balázs János (versenyművek) 2015. január 28. (szerda), 19.30 – Fülei Balázs 2015. február 10. (kedd), 19.30 – Ramin Bahrami 2015. február 23. (hétfő), 19.30 – Fazil Say 2015. április 9. (csütörtök), 19.30 – Jevgenyij Koroljov 2015. november 21. (szombat), 19.30 – Christian Zacharias 2015. december 10. (csütörtök), 19.30 – Farkas Gábor

A jegyek megvásárolhatók a Művészetek Palotája és a Zeneakadémia jegypénztáraiban, a www.jakobikoncert.hu honlapon a Jegyvásárlás menüpontban, megrendelhetők a [email protected] email címen és a 30-257-7150-es mobilszámon, hétköznapokon 9-16 óráig.

Bővebb információ: www.azongora.hu, www.mvm.hu

A hangversenysorozat névadó szponzora:

Jakobi-MVM Zongora hidrdetes 200x282 Gramofon 2014 11.indd 1 2014.11.17. 12:11:07 klasszikus kaleidoszkóp Orgona, bábok és kamarazene Karácsonyi és év eleji koncertek a Mûvészetek Palotájában A Müpa decemberi és januári programját olvasgatva jó néhány olyan produkcióval találkozhatunk, amely évrôl évre mindig ugyanakkor hangzik el a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A hagyományosan karácsonyhoz és újévhez kötôdô mûvek mellett persze újdonságokat is találni, így hallhatjuk majd például James Judd vagy Hans-Ola Ericsson koncertjét is. 2 Könyves-Tóth Zsuzsanna

James Judd brit karmester híres szenvedélyes és karakte- ram­ját. Ericsson Stock­­

risztikus vezénylésérôl. December 8-án a Nemzeti Filhar- hol­mban járt egyházzene alotája monikusok élén láthatjuk majd – a koncerten Schönberg szakra, majd Frei­burg­ban egyik ikonikus mûvét, az Egy varsói menekültet és Mahler folytatta orgona és zene- 2. c-moll „Feltámadás” szimfóniáját adják elô. Judd renge- szerzés tanulmányait.

teg világhírû zenekart vezényelt már, a Berlini Filharmo- Tanárai többek közt Forrás: Mûvészetek P nikusoktól kezdve a BBC Szimfonikusokig – felsorolni is Luigi Nono, Klaus Huber nehéz lenne mindet. Fontos feladatának tartja Anglia és Brian Ferneyhough szimfo­nikus zené­jének voltak, illetve a 20. szá- nép­sze­rû­sí­té­sét, például zad olyan nagyságaival is ki­emel­kedô Elgar 1. dolgozott együtt, mint szimfó­niájáról készült Ligeti György vagy John felvétele. Emellett Judd Cage. Koncertjén J. S. Hans-Ola Ericsson

Forrás: Gramofon-archív mint zene­kar­építô is Bach mûveitôl kezdve a fontos szerepet tölt be – kortárs észt Arvo Pärt az Új-Zélandi Szimfoni- szerzeményeiig a legkülönbözôbb karácsonyi mûvek szólal- kus Zenekar az ô kezei nak majd meg a Müpa 6712 sípos orgonáján. Ericsson elkö- alatt vált világszínvo- telezett híve korábbi magántanára, Messiaen zenéjének, nalú együttessé. A kar- akinek összes mûvét lemezre vette – ezek közül is hallha- mester híres Mah­ler- tunk majd egyet a koncerten. Önálló orgonamûvek mellett interpretátor, amelyrôl vokális darabok is elhangzanak – a Szent Efrém Férfikar a zeneszerzô 2. szimfó- tolmácsolásában. Az egyik a már említett zeneszerzô, Arvo niáját hallva a budapes- Pärt darabja, a De profundis – a cím Liszt életmûvébôl is James Judd ti közönség is meg­gyô­ ismerôsen csenghet, hiszen mindketten a 130. Zsoltár szö- zôdhet majd. A mû a vegét dolgozták fel zenéjükben. Bár ez utóbbi nem szerepel Feltámadás mellékne- a mûsoron, Liszt egy másik mûve igen: a Szekszárdi mise vet az utolsó, ötödik tételben elhangzó, azonos címû ódá- Gloria tétele zárja majd a koncertet. Az énekkar Bartók, ról kapta. A tételben kórus és két nôi szólista is szerepel, Kodály, Rahmanyinov, Schubert és Stravinsky kó­rus­ így hallhatjuk majd a Nemzeti Énekkart, Fodor Beatrixot mûveiben is közremûködik majd. A néha ünnepélyes, néha és Wiedemann Bernadettet is a hangversenyen. A kon- cert elsô felében Schönberg melodrámája szerepel – a do- Z dekafon kompozíció a holokausztnak állít emléket. Bár Mahler és Schönberg mûvészete zeneileg igen távol áll Forrás: NF egymástól, kulturális gyökereik ugyanonnan erednek, hi- szen mindketten közép-európai, zsidó származású zene­ szerzôk, s mindkettôjük életmûve kiemelkedôen jelentôs.

Édességes ujjongással Hans-Ola Ericsson hatvanéves svéd orgonista-zeneszerzô az In dulci jubilo 14. századi karácsonyi éneke köré szôtte Részlet A diótörô elôadásából de­cember 18-i, rendkívül szerteágazó orgonaestjének prog­

16 GRAMOFON 2014–2015. tél kísérteties, néha nosztalgikus hangulatú hangverseny elôtt

lehetôségünk nyílik nemcsak az orgonista zenéjét, de sza- Fotó: Marco Borggreve vakba öntött véleményét is meghallgatnunk a Mûvészetek Palotája Elôhang címû elôadásán.

Amit idén sem hagyhatunk ki Karácsony este van, a hó hatalmas pelyhekben hullik a vá- rosra. Sorra érkeznek a vendégek a Stahlbaum-házba. Utolsóként Drosselmeyer, a család régi barátja, hírhedt tréfamester. A gyerekek izgatottan várják, vajon milyen ajándékot hozott idén nekik a bácsi. Nagy meglepetésükre a babák és játékkardok mellett egy furcsa figurát is talál- nak a fa alatt: egy diótörôt. A játék csupán Marika tetszé- Veronika Eberle sét nyeri el, aki boldogan ringatja az ajándékot. A kislány a csúf egérkirályról és a diótörôrôl álmodik, ám mikor éj- félt üt az óra, megelevenednek az óriásira nôtt játékok. seny­mûveivel, valamint különbözô kamarazenei formá­ Szerencsére ott van a daliás herceggé változott Diótörô is, ciókban. Emellett több lemezfelvételünk is készült már, aki végül legyôzi az egereket. Egy dióhéjból készült csóna- legközelebb Schumann Zongoraversenyét rögzítjük 2015 kon a herceg csipkébôl szôtt palotájába utazik az ifjú lán�- márciusában. A Liszt Ferenc Kamarazenekarral szintén nyá serdült Marika és a Diótörô, ahol szebbnél szebb tán- gyakran zenélek együtt, egyik legelsô zeneakadémiai kon- cokat látnak. Reggel boldogan ébred ismét kislányként certemet is velük adtam tizenhat éves koromban. A szólis- Marika. Ugye mindenkinek ismerôsen cseng E. T. A. ta vendégek közül feleségemet, Simon Izabellát nem kell Hoffmann meséje, amelyen Csajkovszkij egyik leghíresebb bemutatnom, vele gyakran lépünk fel közösen; Heinz balettje, a Diótörô alapszik? Karácsonykor kár lenne ki- Holligerrel is több közös koncertünk volt már, így a mû­ hagyni ezt az örökzöld mûvet – pláne, ha a Kocsis Zoltán sor­ban szereplô Veress-mûvet is többször játszottuk. Vero- vezényelte Nemzeti Filharmonikusok adják elô. A már ha- nika Eberlével most fogok elôször együtt zenélni. Régóta gyományosnak számító elôadás különlegessége, hogy nem terveztünk már közös fellépést, így nagy öröm számomra, táncosok, hanem a Budapest Bábszínház játékosai elevení- hogy ez most megvalósul” – mesélte a Gramofonnak Vár- tik meg a történetet a Müpa nagytermének színpadán. De- jon Dénes. A mûsort ô és a Liszt Ferenc Kamarazenekar cember 27-én egy modern, nem csak gyerekeknek szóló élén álló vendégkarmester és zeneszerzô, Heinz Holliger báb-balett részesei lehetünk. közösen állították össze. Veress Sándor zenéjének egyik legelkötelezettebb híve a zeneszerzô volt tanítványa, Holli­ Két zongora, egy hegedû és kamarazenekar ger, így nem meglepô, hogy két Veress-mûvet is elôadnak majd. Várjon Dénes elmondta, a karmesterrel éppen a ma- Várjon Dénes, Simon Izabella, Veronika Eberle és a Liszt gyar zeneszerzô mûvein keresztül ismerkedett meg: „Simon Ferenc Kamarazenekar közös, január 7-i koncertjén régi és Izabellával együtt minden évben meghívást kaptunk a új kamaratársak, zenész-együttmûködések tanúi lehetünk svájci Ittingenbe, ahol Schiff András és Heinz Holliger majd. „Heinz Holligerhez régóta fûz szoros zenei-emberi közösen szerkesztett egy egészen különleges kamarazene- kapcsolat. Rengetegszer léptem fel vele szólistaként többek fesztivált. Ez sajnos tavaly befejezôdött, de az elmúlt tizen- között Liszt, Veress, Mozart, Mendelssohn és Berg ver­ hat évben minden Pünkösdöt ott töltöttünk, és lehe­tô­sé­ günk nyílt egészen különleges és rendhagyó programok- ban részt venni.” A mûsoron szerepel a Hommage à Paul Klee két zongorára és kamarazenekarra címû mû, amely a etterer svájci festô és grafikus hét képét ábrázolja, s az összes riska K fellépô nagy kedvence. Ezen ötlet nyomán merült fel ben-

Fotó: P nünk, hogy jó lenne egy másik kettôsversenyt is elôadni – így választották a Mendelssohn d-moll versenymûvét hegedûre és zongorára. A másik két zenekari darabot – Haydn e-moll „Gyász” szimfóniáját és Veress Négy erdélyi tánc címû kompozícióját – Holliger választotta ki. Az él- ményt így a különleges mûsor-összeállítás és a világklasszis mûvészek garantálják – minden tekintetben. n

Heinz Holliger A Mûvészetek Palotája honlapja, új digitális platformokkal: www.mupa.hu

2014–2015. tél GRAMOFON 17 G.: A három koncert közül a második és harmadik mûsorát Bachtól a szabad többé-kevésbé már hallhatta a budapesti közönség, az elsôn viszont olyan mûveket játszol majd fôként, amelyeket eddig még soha. improvizációig B. J.: Mikor elhatároztuk, hogy lesz ez a sorozat, két kon- cert – egy klasszikus és egy improvizatív – tematikája A 26 esztendôs, Junior Prima-díjas Balázs adott volt, viszont kérdés maradt, hogy mi legyen a har- János igazán sokoldalú zongoramûvész – a madik. Akkor én már régóta gondolkodtam azon, hogy szeretnék egy Bach-hangversenyt. Korábban azért nem klasszikus virtuóz zongorarepertoár elô­adá­ játszottam nyilvánosan Bachot, mert számomra Glenn sa mellett képes a kötöttségektôl, mûfaji kor- Gould felülmúlhatatlan, így sokáig még a Wohltemperiertes látoktól mentes, színtiszta improvizációra is. Klavierból sem mertem semmit sem elôadni. Emellett szin- Új sorozatában megmutatja mûvészetének te minden nap elôvettem egy Bach-kottát, hosszú éveken át dolgoztam zenéjén. Úgy érzem, most érkezett el annak három, egymástól homlokegyenest különbözô az ideje, hogy beleugorjak a mélyvízbe. Két zongoraver- arcát, amelyen keresztül talán a mûvek mö- senyt – az f-mollt és a d-mollt – játszom majd a januári götti ember lelkébe is bepillantást nyerhet a hangversenyemen. Azért ezt a kettôt, mert ez volt szá- közönség. momra a legalapvetôbb Bach-élmény gyerekkoromban; 2 Könyves-Tóth Zsuzsanna rongyosra hallgattam ôket Goulddal. A második részben Chopin f-moll zongoraversenyét tûztük mûsorra, aminek az lesz a különlegessége, hogy a Bach-mûvekhez hasonlóan ezt is az Anima Musicae Kamarazenekar kíséri majd. Chopin készített egy vonósnégyes-változatot – ennek szólamait fog­juk megtriplázni.

G.: A második pedig az improvizációs koncert Lajkó Félixszel, akivel több közös koncerted is volt már. Hogyan és mikor ala­ kult ki ez a baráti-mûvészi együttmûködés köztetek? B. J.: Kínában találkoztunk elôször, három és fél évvel ezelôtt. Egy turnén vettünk részt, ahol az elsô részben ô játszott saját zenekarával, a második részben pedig én ad- tam egy Liszt-koncertet – ott ismerkedtünk meg. Ô egy nagyon érdekes, nehezen megnyíló ember, aki nem igazán szereti a hagyományos klasszikus zenét, inkább a szabad és kötetlen muzsikálás híve. Nagyon sokáig egy hangot sem játszottunk együtt, eszünkbe sem jutott, hogy zenélhet- nénk is. Aztán egyszer feljött hozzám beszélgetni – éppen nála volt a hegedûje és a citerája –, és elkezdtünk játszani. Már másfél óra is eltelt, s észre sem vettük, annyira bele- Forrás: Gramofon-archív merültünk a közös zenélésbe. Ettôl kezdve többször is ös�- szejöttünk, hogy együtt játsszunk, de még mindig csak ma- gunknak. Egyszer Horváth László, a Fonó igazgatója (és Gramofon: A Balázs János 3 arca cím három nagyon kü­lön­ Félix menedzsere egyébként) meghallotta az egyik pró- bözô stílusú koncertet takar. Hogyan jött létre ez az elô­adás­ bánkat, és azt mondta, ez annyira jó, hogy kellene csinál- sorozat? ni egy koncertet. Balázs János: 2014. február 14-én volt egy koncertem a Így született a Fonó-beli koncert, majd a Tavaszi Fesztivál Zeneakadémia Nagytermében, aminek az volt a címe, keretein belül a Zeneakadémia nagytermében is fellép- hogy A zongora három arca, majd a Budapesti Tavaszi tünk. Nagyon örülök neki, hogy az ottani prémium közön- Fesztiválon Lajkó Félixszel közösen adtunk egy improvizá- ség is elismerte ennek a létjogosultságát. A koncerteken ciós estet. Jakobi Lászlónak, A Zongora címû sorozat ren­ mi tényleg improvizálunk, semmit sem beszélünk meg, dezôjének mindkettô nagyon tetszett, így felvetette, hogy még a hangnemet sem. Ehhez egy olyan szintû együttélés, lehetne csinálni egy sorozatot Balázs János 3 arca címmel. együttrezgés kell, hogy az már szinte transzcendentális. Fontosnak tartom, hogy egy koncertnek legyen címe vagy Hatalmas feltöltôdést jelent számomra az egyéb kötött valamilyen tematikája – ha megfelelô a kommunikáció a elôadások mellett ez a stílus. Én szeretem, ha él a zene, sze- közönség felé, könnyebben célba ér a zeneszerzô elképzelé- retem az újdonságokat, ha valaki nem teljesít, hanem se, üzenete. elôad.

18 GRAMOFON 2014–2015. tél kaleidoszkóp klasszikus

G.: Hallottam egy koncertfelvételeteket, amelyen Lajkó Félix G.: A harmadik koncerted mûsora Liszt mûveibôl, átirataiból egyik leghíresebb szerzeményét, a Madárnak címû dalt is el­ áll össze. Ami ennek különlegessége, hogy két részletben el­ játszottátok. Valamilyen közös szokásrendszeretek ezek sze­ játszod az összes Transzcendens etûdöt, ami nem kis teljesít­ rint mégis kialakult. mény. B. J.: Egyedül ezt az egy fütyülôs nótát szoktuk mindig el- B. J.: Igen, ez nagy kihívás, még sosem játszottam el min­ játszani. Ezenkívül nyilvánvaló, hogy mindketten az euró- det egy koncerten. Ha Bachot Glenn Gould, ezt Cziffra pai zenekultúrában nevelkedtünk, így korábbi zenei stílu- György miatt nem mertem eddig mûsorra tûzni – számom- sok is felbukkannak játékunkban: van benne Debussy, ra az ô elôadása, különösem a Mazeppa az etalon. Most Bach vagy Bartók. A múltkor a Várban játszottunk a Bee- mégis vállalkozom erre a feladatra, hiszen mikor, ha nem thoven Fesztiválon, ahol a Kreutzer-szonáta akkordjaira most? Ennek a koncertnek a transzcendens virtuozitás lesz improvizáltunk. Nagyon fontos számomra, hogy minden a középpontjában, ami persze sosem öncélú. Mindez egy- koncertet felvegyünk, mert mi magunk sem tudnánk meg- ben talán kicsit túl tömör lenne a nem szakmai közönség ismételni még egyszer azt, amit játszottunk. Nemrég készí- számára, ezért került a mûsorba a két átirat. tettünk egy lemezt, amely november végén (a Gramofon lapzártája után – a szerk.) kerül forgalomba. Nagy kérdés, G.: Szoktál tartani hangszerbemutató koncerteket gyerekek­ hogy miképp fogunk lemezbemutató koncertet tartani – nek. Mesélj ezekrôl egy kicsit. valószínûleg meg kell majd tanulnunk saját játékunkat. B. J.: Tavaly kezdtük el ezt a sorozatot Jakobi Lászlóval, amelyet azóta is rendkívül nagy érdeklôdés övez. Az in- G.: Tanultál valaha improvizálni? Klasszikus zenei koncertje­ gyenes koncerteket 3-6, illetve 6-15 éveseknek tartom iden szoktál rögtönözni? hétköznapi ruhában, gyereknyelven magyarázva a mû­ B. J.: Én úgy gondolom, ezt megtanulni nem lehet, csak veket. Ilyenkor megszólal a Villa d’Este szökôkútjai vagy fejleszteni. Én elôbb improvizáltam, minthogy tudtam Saint-Säens Állatok farsangja, ami teljesen lenyûgözi a volna kottát olvasni. A klasszikus zenei improvizálást sze- gyerekeket. Olyan pozitív visszaigazolásokat kapok a szü­ rintem vissza kellene vezetni a koncertéletbe, persze lôk­tôl, amely mindig erôt és kedvet ad a következô kon- megfelelô keretek közt. Ha valaki ízlésesen tudja például certhez. n egy Mozart-zongoraversenybe belecsempészni saját mon- danivalóját, az nagyon jól tud mûködni. Bôvebb információ: www.jakobikoncert.hu, www.azongora.hu

Karácsonyi jegycsomag A három koncert ára együtt 3000 Ft

2015. január 15., 19:30 2015. március 12., 19:30 2015. március 26., 19:30 Bartók terem Bartók terem Bartók terem Orosz trojka Händel: Saul Olasz triptichon

Glinka, Rahmanyinov és Sosztakovics A nagy barokk szerző oratóriuma a Savaria Olaszos temperamentum és érzelemvilág legimpozánsabb művei! Barokk Zenekarral Csajkovszkij, Respighi és Rossini zenéjén keresztül Vezényel: Kovács László Vezényel: Németh Pál Vezényel: Kovács János

Közönségkapcsolat és jegyértékesítés: Tourinform Iroda (Piac u. 20.) Belépők a koncertek előtt a helyszínen, valamint az Interticket országos hálózatában és a www.jegy.hu weboldalon is válthatók! (52)-412-250 • info@kodalyfi lharmonia.hu • www.kodalyfi lharmonia.hu Kiemelt támogatónk: Partnereink:

2014_november_gramofon_.indd 1 2014–2015.2014.11.19. tél GRAMOFON 15:57:19 19 klasszikus interjú „Vegyes koszton él az ember” Beszélgetés a Gramofon-díjas Medveczky Ádámmal Forrás: Gramofon

Fáradhatatlannak tûnik: tanít, vezényel, próbál, partitúrát tanulmányoz, nagy sporttáskájával hetvenhárom évesen is mindig úton van. Négy évtizede oktat a Zeneakadémián, negyvenöt éve dolgozik az Operaházban. Nem könnyû idôpontot találni az interjúra, végül este fél kilenckor ülünk le beszélgetni, kávét rendel a büfében. Életmûve elismeréseképpen a klasszikus zenei kate- góriában idén Medveczky Ádám veheti át a Gramofon-díjat december 12-én, a Duna Palotában, az általa vezényelt koncert elôtt. 2 Várkonyi Tamás

20 GRAMOFON 2014–2015. tél klasszikus

Gramofon: Meddig dolgozik egy nap? Medveczky Ádám: Most kicsit nyugalmasabb tempót erôl­tettem magamra, úgyhogy este 11-kor lefekszem. Ha nincs este elôadás vagy koncert, otthon átnézem azokat a darabokat, amelyek várnak rám.

G.: Milyen arányban van jelen a munkájában szimfonikus Forrás: Magyar Állami Operaház koncert és opera? M. Á.: Ma már mindkettô egyforma mértékben, de az biz- tos, hogy az operán keresztül szerettem meg a zenét. Édes- anyám, Érsek Mária korrepetitorként, nevelôapám, Katona Lajos magánénekesként dolgozott az Operaházban, ôk oltot­ták belém a muzsika szeretetét. Gyerekkoromban ütô­ hang­szereket tanultam, zongoráztam és mániákus operalá- togatóként jártam az Andrássy útra, de focizni is szerettem. Tulajdonképpen 1956 után eszméltem fel, és találtam ön- magamra: a történelem tükrében rádöbbentem, hogy az élet nem játék. Ebben az idôben, tizenöt-tizenhat évesen ér­tem meg annyira, hogy tudjam, mit kell csinálnom. Ek- kor kezdtem el tudatosan tenni azért, hogy zenész legyek.

G.: Pályája elején miért ütôhangszeresként helyezkedett el? M. Á.: Az ok egyszerû, de utólag ebben is mennyei sugal- latot látok: a konziba nem vettek fel zongora szakra, így Medveczky Ádám 1978 novemberében, a frissen átvett Oláh Gusztáv-emlék- édes­anyám tanácsára megpróbáltam az ütôs szakot is – ezt plakettel siker koronázta. Késôbb egyre jobb zenekarokban játszhat- tam, fokozatosan rabul ejtett a zenekari játék varázsa, ez a zô­ket említve. Továbbá Ponchielli, Leoncavallo, Respighi, fokozódó lelkesedés vezetett a karmesteri pályához. Zongo­ Mascagni mûveit, sok Rossinit, nemcsak a Sevillai borbélyt, rázni ma is szeretek, a munkám nagy részét zongora mellett hanem a ritkábban látható operákat is. A kortárs ze­nét sem töltöm, például amikor szerepeket tanítok be a Zeneakadé- utasítottam vissza. Általánosan fogalmazva: sosem válo- mia operaszakos növendékeinek, vagy amikor zongorás gattam, amilyen feladattal megkínáltak, azt elvégeztem. próbát vezetek énekmûvészekkel az Operaházban. Nem vert minden darabnál egyformán a szívem az örömtôl – akadtak hálás és hálátlanabb mûvek is –, de vegyes kosz- G.: Mikortól számítható karmesteri indulása? ton él az ember, a mûvészeti pálya pedig az én felfogásom- M. Á.: Amikor 1968-ban felvettek a Zeneakadémia kar­ ban nem arról szól, hogy azt csinálok, amit akarok. mes­terképzô szakára, már évek óta az Állami Hangver- senyzenekar üstdobosaként dolgoztam. Késôn kezdtem a G.: Maradtak operavágyai? karmesteri tanulmányokat, mert a képzés magas költségei M. Á.: Hogyne. Például a Don Carlost még sosem dirigál- miatt ritkán indítottak osztályt (és akkor is csak három- tam a nagy Verdik közül, Wagnerek közül pedig a Trisztánt négy növendéket vehettek fel). Az Operaházba másodéves – igaz a Lohengrint sem, de a Trisztán különösen közel áll a zeneakadémista koromban kerültem, elôször korrepetitor- szívemhez. Amit még szívesen vezényelnék, de ritkán tûzik nak, majd vezénylô korrepetitornak. Már karmesteri dip- mûsorra: a két csodálatos Muszorgszkij-opus, a Borisz lomaszerzésem elôtt, huszonnyolc esztendôsen, majdnem Godunov és a Hovanscsina. A klasszikus magyar operá- napra pontosan negyvennégy évvel a Gramofon-díj átvé- kat, színpadi mûveket mind vezényeltem: a három Bartó- tele elôtt, 1970. december 13-án debütáltam az Operaház- kot, a Hunyadi Lászlót, a Bánk bánt, a Székely fonót, a ban, Mozart Così fan tutte címû remekével. Néhány hó- Háry Jánost, az újabbak közül Bozay Attila Öt utolsó szín- nappal késôbb pedig a Pillangókisasszony premierjének jét, Madarász Iván Az utolsó keringôjét, és ami rendkívül második szereposztását vezényeltem, így amikor 1974-ben kedves volt számomra: Ránki György klasszikusát, a Po- második helyezett lettem a Magyar Televízió elsô karmes- mádé király új ruháját. terversenyén, már néhány éves operaházi múlt is állt a há- tam mögött. Ugyanebben az esztendôben lettem a dalszín- G.: Majdnem öt évtizede a hazai operaélet sokat foglalkozta- ház kinevezett karmestere. tott szereplôje. Milyen érzésekkel gondol vissza az elmúlt kor- szakokra? G.: Azóta hány operát vezényelt? M. Á.: A négy és fél évtized alatt számos igazgatóval dol- M. Á.: Hetven-hetvenötöt biztosan: tizenkét Verdit, hét goztam együtt. Lukács Miklósék vettek fel, majd jött Mi- Wagnert, öt Mozartot, hét Puccinit, a legjátszottabb szer­ hály András, Petrovics Emil, Ütô Endre, Vámos László,

2014–2015. tél GRAMOFON 21 klasszikus interjú

pályakép Medveczky Ádám 1941-ben született, zenész család- ban. 1955-ben vették fel a Bartók Béla Zenemûvészeti Szakközépiskola ütôhangszeres szakára. Öt évvel késôbb az Állami Hangversenyzenekar üstdobosa lett, ahol 1969-ig zenélt. Közben 1968-ban karmes­teri tanulmányokat kezdett a Zeneakadémián, Kórodi Andrásnál, itt 1971-ben végzett. Még zeneakadémista korában, 1969-ben kezdte el foglalkoztatni a Magyar Állami Operaház korrepetitorként, késôbb karmester- ként; az intézménynek 1990–1993 között fô-zene­ igazgatója volt, 2004-ben választották az Operaház örökös tagjává. Neve 1974-ben, a Magyar Televízió elsô karmesterversenyén lett országszerte ismert, itt a második helyen végzett Kobayashi Ken-Ichiro mö- gött. A Zeneakadémián is 1974 óta tanít, kezdetben zenekari gyakorlatot vezetett, 1982-tôl pedig a Ma- gánének és a Zongora Tanszéken oktat, 2005 óta a korrepetitor tanszakon is. 1987–1996 között a Magyar Posta Szimfonikus Zenekarának (ma: Concerto Buda- pest) zeneigazgatójaként, 1997-tôl 2007-ig pedig a Gyôri Filharmonikus Zenekar elsô karmestereként dol- gozott. Az interjúban említett két kortárs opera – Bozay Attila és Madarász Iván mûve – mellett Balassa Sándor, Dubrovay László, Szokolay Sándor számos al- kotásának ôsbemutatója fûzôdik a nevéhez. omas Opitz Fotó: T

Szinetár Miklós. Ezek az igazgatók különbözôképpen ha- való feladatnak, úgyhogy én magam mondtam fel három tottak az operajátszásra, de abban valamennyi vezetés év után; mondván, jobban szeretnék a zenével foglalkozni, szándéka megegyezett, hogy megpróbáltak igényesek lenni. mintsem értekezletekre és megbeszélésekre járni. Bárki Nem mindenkivel éreztem egyformán jól magam, de nem irányította is, ezt a házat mindig otthonomnak tekintet- zenei-mûvészi, hanem inkább emberi különbözôség miatt. tem. Soha nem voltam sértett, soha nem háborodtam fel. Közvetlenül a rendszerváltás után, 1990-ben lettem fô­ze­ Mindegyik igazgató elhalmozott darabokkal, akár kény- ne­igazgató – az Ütô Endre, Nagy Viktor, Keveházi Gábor, szeredetten kért fel, akár nem. Most már nyugdíjas vagyok, Fülöp Attila alkotta igazgatóságban. Nem éreztem nekem a rendelet értelmében nem dirigálhatok annyit, mint ré-

22 GRAMOFON 2014–2015. tél klasszikus gen, de nem is lenne idôm, meg nem is vagyok már húsz- éves. Ebben az évadban a 130. évfordulós gálahangver- senyt vezényeltem, a Fricsay-megemlékezések keretében a száz éve született karmester Miséjének budapesti bemuta- tóját dirigáltam a Szent István Bazilikában, továbbá én vezetem ebben a szezonban a Háry János, a Bánk bán, A Karamazov-testvérek elôadásait.

G.: Kik játszottak fontos szerepet szakmai fejlôdésében? M. Á.: Természetesen zeneakadémiai tanárom, Kórodi András, és szintén evidens módon Ferencsik János, akinek a keze alatt 1960 és 1969 között zenéltem az ÁHZ-ban. So- sem egyetlen tanárra koncentráltam, hanem igyekeztem mindenkitôl tanulni, ellesni fogásokat, praktikákat, pél- dául mikor kell elkezdeni egy gyorsítást, mikor kell átvál- tani az ütemenkénti négy ütésbôl kettôbe. Fontos szakmai segítséget kaptam például Erdélyi Miklóstól, Varga Páltól, Komor Vilmostól, és az az óriási megtiszteltetés ért, hogy két híres, már-már legendás operakarmester, Lamberto Gardelli és Giuseppe Patané mellett is dolgozhattam. Mi- után láttak vezényelni, azt kérték, én tanítsak be premie- reket, valamint amikor elmennek, én vigyem tovább az ál- taluk bemutatott produkciókat. Norma, Ernani, A láng, Gioconda, Rigoletto, Traviata, Falstaff, Simon Boccanegra – az itáliai opera ezen remekmûveit e két olasz mester mel- lett tanultam és ismertem meg. Franco Ferrara 1971-es ve- lencei mesterkurzusán is az olasz vezénylési stílusban mé- di-, Mozart- vagy Puccini-szerepet, az maga a gyönyör. A lyedtem el. Ezt a technikát kis mozdulatok, pontos, szigorú Zeneakadémián elôször az iskolai zenekart vezettem Si- ütések jellemzik; ellentétben a némettel, amit lekerekített mon Alberttel, és csak utána pár évvel kaptam meg ezt a mozgásformák határoznak meg. Mindkettô ütéstechnika tárgyat. Harminckét év után sem unom; ez az elfoglaltság jó, az elôbbinek Toscanini, utóbbinak Bruno Walter, olyan számomra, mint a levegôvétel. Karajan, Furtwängler volt nagymestere. G.: Mikor pihen? G.: Egyetért azzal, hogy a karmesterséget nem lehet tanítani? M. Á.: Nyaranként mindig akad két-három hét, amikor M. Á.: Van benne némi igazság. Tanácsokat lehet adni, kikapcsolok, és húsztagú szûkebb családommal kibérelünk például az ütéstechnikát illetôen, de ami megszólal, az egy nyaralót, akkor szigorúan nincs nálam se kotta, se más nagy­ban függ a próbálási módszerektôl és a személyiségtôl munkaeszköz. Év közben is van egy-egy nap, amikor ott- is. Az egyértelmû, pontos, jól követhetô technika, a helyes hon maradok, kipihenem magam, kimegyek a kertbe, ját- zenei kifejezés, a gesztusok széles skálája, a stílusismeret és a szom az unokákkal. Nem sportolok, de rendszeresen járok jó hallás egyaránt a jó karmester ismérvei. Elônyös továbbá, gyógytornára, mert a munkaeszközömet karban kell tarta- ha a dirigens járatos a hangszerek világában, ha legalább ni. Muszáj az ízületekre vigyázni, mert bármilyen jó is a egy zenekari hangszeren játszik. És mindig félre kell tennie technika, egy operaelôadás komoly igénybevételt jelent. egy kis pluszt az elôadásra, ami inspirálja a zenekart, ami a bepróbált mûveket az itt és most frissességével hatja át. G.: Egy karmester, egy zenekarvezetô óhatatlanul az elôtérben van, de ön mintha kerülné a feltûnést. Szándékosan? G.: A karmesterképzô mellett szerepgyakorlatot is tanít a Zene- M. Á.: A karmestert általában vonzza a hatalom; hogy ô akadémia operaének szakán. Mi a feladata ezeken az órákon? határozhat meg személyeket, választhat darabokat, jelöl- M. Á.: Valamelyest értek ugyan a hangképzéshez, de abba het ki szereposztást, alakíthat ki próbarendet. Ez engem nem szólok bele, az a fôtárgytanár asztala. Ezeken az al­ mindig is taszított. Hívô lévén vallom, hogy amit kapok, kalmakon azzal foglalkozunk, hogy egy szerepet milyen azt kell megoldanom. Sosem zúgolódtam, például amiatt, árnyalatokkal, kifejezéssel, milyen színekkel kell, lehet hogy én csak 2011-ben kaptam meg a Kossuth-díjat, mások megformálni. Mindenekelôtt tiszta éneklést és ritmikai meg jóval elôbb. Vállam se rándult, csináltam a dolgom. pontosságot várok el, de a súlyt a stílusra helyezzük. Fontos, Hiszek abban, hogy a türelem, odaadás és szorgalom meg- hogy elôször bel cantót – Bellinit, Donizettit, Rossinit –, il- hozza a gyümölcsét. Ha az ember állandóan oldalra néz, letve Mozartot tanuljanak a növendékek, és ne rögtön mint az úszók, hogy ki van elôttem, ki elôzött le, az csak el- Wotan búcsúját vagy Turandotot. Betanítani egy-egy Ver- tereli a figyelmet a lényegrôl. n

2014–2015. tél GRAMOFON 23 klasszikus fesztivál A belcanto diadala Pesaróban Az 1980-ban alapított és azóta évente megrendezett, kéthetes pesarói Rossini Operafesztivál a 35. évadját köszöntötte. Az Alberto Zedda professzor mûvészeti irányításával mûködô dzsembori több vonatkozásban is egyedülálló. Csak itt hallható Gioacchino Rossini mind a 39 operája, köz- tük azok a remekmûvek is, amelyeket a nehéz szerepek miatt kevés helyen tûznek csak mûsorra. Továbbá az itt rendezett Accademia Rossinianán lehet igazán elsajátítani a Rossini-darabok hiteles tolmácsolásához szükséges énekléstechnikát, ezért érkeznek ide a világ minden tájáról a fiatal énekesek. 2 Lindner András / Pesaro

Az operákat kiemelkedô színvonalú produkciók keretében pfújolni is. Mindez néha déliesen túlzó, de Itáliában – ahol tálalják, az énekes nagyságok mellett karrierjüket Pesaró­ még a patinás milánói Scalában is mindmáig gondot okoz ban indító tehetségek lépnek színpadra. Bár a legtöbb ren­ a „loggionistik” folytonos bekiabálása – nem szabad csodál­ dezés hagyományos, találni a színpadképben és megvalósí­ kozni semmin. Tény ugyanakkor, hogy a Rossini-fesztiválon tásban újszerû megoldásokat is. Ezúttal két zenedrámát ál­ korábban nem tapasztaltam, hogy az elôadást ily módon lítottak a fókuszba: az Armidát és az ifjú Felice Romani megállították volna. Ezúttal az Armida zárult kisebb hang­ librettójára komponált Aureliano in Palmirát. Az Armidát zavarral, többen ugyanis kifütyülték a címszerepet alakító dirigáló olasz Carlo Rizzi egy nyilatkozatában arra hívta spanyol szopránt, Carmen Romeu-t, miközben mások tapssal fel a figyelmet, hogy „Rossini zenéje sokkal összetettebb, és lábdobogással ellenpontozták ezt. Hangilag a fiatal éne­ mint gondolnánk. A kliséken – hosszú crescendók, kolo­ kes­nô természetesen nem érte el a szerepet korábban alakí­ ratúrák, secco recitativók – túl a semiseria darabokban ha­ tó, nála sokkal érettebb sztárok mûvészi színvonalát, több talmas pátosz uralkodik. Rossini bonyolult szerzô, sokkal nehéz részben is elbizonytalanodott, alulintonált, színészi drámaiabb, mint ami a köztudatban róla él.” alakítása azonban meggyôzô volt. Tipikus itáliai jellegze­ Az Adria tengerparti városkába látogató fanatikus opera­ tesség, hogy az énekesek általában jóval nagyobb figyelmet barátokat Rossini muzsikája szinte nagy családdá egyesíti. kapnak, mint a dirigens vagy az operát színpadra álmodó A publikum soraiban barátságok szövôdnek, a késô éjszaká­ rendezô. Ezúttal sem a darabot rendezô Luca Ronconit, ba nyúló elôadások után pedig – amikor már nem tombol a sem a bolognai Opera zenekarát energikusan vezénylô, a hôség – mód van arra is, hogy a Teatro Rossini közeli étter­ finomságokkal azonban adós Carlo Rizzit pécézték ki. mek egyikében egy pohár bor vagy korsó sör mellett bárki Pesaróban nincs a Glyndebourne-ban ismert dress-code, elbeszélgethessen a mûvészekkel. Itt mindent szabad – még semmi sem árulkodik hivalkodó pöffeszkedésrôl, mint ami

Idén az Armidát elôzte meg a legnagyobb várakozás – a hat tenorszerep, egy varázslatos tercett és a balett miatt estival Pesaro orrás: Rossini F F klasszikus például Salzburgot mindmáig belengi. Pesaróban kizárólag Rossini az úr. A fôutcán álló, múzeumnak berendezett szü­ lôi ház földszintjén könyvek, Cd-k, kották, librettók töm­ kelege árulja magát, de vásárolhatók itt és a város számos estival Pesaro boltjában különféle Rossini-csecsebecsék: szobrok, csup­ rok, tollak, esernyôk és a komponista alakját imitáló dun­ orrás: Rossini F di babaruhák is. F Amióta a Rossini-stílus kiemelkedô képviselôje, Cecilia Bartoli vezeti a Salzburgi Pünkösdi Fesztivált, a pesarói mester zenéje erôsebben van jelen Mozart városában is – csakúgy, mint a schwarzwaldi Wildbad Rossini fesztivál­ ján, amely szintén próbál rivalizálni a szülôváros program­ jaival. A gyôztes azonban vitathatlanul Pesaro. Mert a ha­ gyományok mindent ehhez a helyhez kötnek, itt érezhetô Rossini levegôje. A város Rossini nevét viselô konzervató­ riumát 1882-ben alapították, elsô igazgatója Carlo Pedrotti veronai zeneszerzô volt. Róla nevezték el a szép Auditóriu­ mot, amely a fesztivál kísérô rendezvényeinek, áriaestek­ nek és más kamaraprogramoknak ad otthont. A konzerva­ tóriumban jelentôs mesterek tanítottak: Pietro Mascagni, Riccardo Zandonai, Franco Alfano. A Fondazione G. Rossi­ni 1940 óta ápolja a nagy zeneszerzô emlékét, 1971 Az Aureliano in Palmira több részlete is felbukkan az évekkel késôbb bemuta- pedig azért nevezetes dátum, mert akkor kezdtek el mun­ tott Sevillai borbélyban kálkodni Rossini mûveinek összkiadásán. A financiális nehézségek azonban ezt a zenei fesztivált sem A tenoristák közül ezúttal ketten is két szerepet énekeltek: kímélték. Az 1980-as és 1990-es években még Claudio a szép „baritenore” hangú orosz Dmitry Korchak elôbb Abbado és Roger Norrington is megfizethetô volt, és szen­ Gernandót, majd Carlót, az ugyancsak baritonális tenor, zációszámba ment, amikor a világhírû zongoramûvész, az amerikai Randall Bills Goffredo, illetve Ubaldo szerepét Maurizio Pollini vezényelte A tó asszonyát. A hangcsodák tolmácsolta. Rinaldo lovagként a gyakori fellépései miatt közül pedig fellépett Montserrat Caballé, Marilyn Horne Pesaróban már veteránnak számító Antonino Sira­gu­sa lé­ és Ruggero Raimondi. A leginkább ünnepelt énekesek kö­ pett színpadra és aratott sikert szép fioritúráival, valamint zül ma már csupán a Pesaro környékén villát is vásárló biztos magasságaival. A hatodik tenor, Eustazio csupán rö­ Juan Diego Flórez hallható idônként (kis gázsiért) – persze vid comprimario szerep. Vitathatatlan csúcspont a három nem másodklasszis Daniela Barcellona, Olga Peretyatko, tenor, Rinaldo, Ubaldo és Carlo tercettje, amikor a két lo­ Ewa Podles és Jessica Pratt sem. vag ki akarja szabadítani Rinaldót Armida varázslata alól. Idén az említett, igen ritkán hallható háromfelvonásos Talán nincs is még ehhez hasonló, csak tenorhangokra Armidát elôzte meg a legnagyobb várakozás – a szu­ megkomponált együttes az egész operairodalomban. pernehéz cím-, illetve a hat tenorszerep, egy varázs­latos Rossinit az idô tájt hétéves szerzôdés kötötte a nápolyi San tercett és a balett miatt. Az 1817 novemberében, a nápo­ Carlo operaházat vezetô Domenico Barbaja impresszárió­ lyi San Carló­ban bemutatott opera librettóját, a Jeruzsá­ hoz. Ott született kilenc operája közül az Armida volt a lemet ostromló keresztes lovagok találkozását Armidával harmadik. A korszakot kutató Bruno Cagli olasz zenetör­ – Torquato Tasso Gerusalemme liberata címû mûve alap­ ténész szerint azonban nincs biztos információ arról, hogy ján – Giovanni Schmidt írta. A végzet asszonyának törté­ mi módon dolgozott együtt Rossini Barbajával. Vajon a netét többen megzenésítették: Lully, Händel, Gluck és zeneszerzônek minden librettóra vonatkozó ajánlatot el Haydn is, és ezeket Rossini bizonyára ismerte is. A pre­ kellett fogadnia vagy szabadon választhatott? Igazából mieren az akkor 25 éves komponista késôbbi felesége, a nem tudni, mi zajlott kettôjük között, hogy valójában ki nála hét esztendôvel idôsebb Isabella Colbran énekelte a befolyásolt kit? címszereplô boszorkány szerepét, amely nemcsak hosszú­ A mostani elôadást az 1993-as produkciót is jegyzô Luca sága, hanem koloratúra-passzázsai miatt is rendkívül ne­ Ronconi rendezte, aki a színpadképet kifundáló Margherita héz. Hosszú szünet után az operát az 1952-es firenzei Pallival papírmasé sziklákból összeálló, tologatható tájat Maggio Musicalén fedezték fel, Maria Callasszal a címsze­ va­rázsolt a színpadra. Magas szekrényfalakkal, amelyekben repben, de aligha volt várható, hogy mindenütt játszani elôbb kereszteslovag-bábuk álltak, de késôbb a valódi fogják. Csak June Anderson vállalkozott rá 1988-ban szerel­mespár is helyet kapott. A lovagok pedig nem a kö­ Aix-en Provence-ban, majd 1993-ban Pesaróban Renée zépkort idézô kosztümöt viseltek, a fiatal keresztesek tarka Fleming, aki késôbb a MET-ben is bemutatkozott ruházatát a pesarói közönség bármelyik tagja viselhette Armidaként. volna. Már sokkal inkább giccsesként hatott számomra az

2014–2015. tél GRAMOFON 25 estival Pesaro orrás: Rossini F F

A sevillai borbély Pesaróban. Félszcenírozott produkcióként hirdették a Rossini-oeuvre legnagyobb slágerét

Armida és Rinaldo „turbékolására” szolgáló, fészekszerû lenetek is fôszerephez jutnak. Mario Martone rendezô építmény. ugyanakkor keveset meditált az idôszámítás utáni harma­ Amíg ezt az operát a nagyobb terû Adriatic Arenában ad­ dik században játszódó nagy csaták, cselszövések után vé­ ták elô, az Aureliano in Palmirát a Teatro Rossiniben. En­ gül is lieto finével záruló dráma filozofikus mélységein. nek több részlete is felbukkan az évekkel késôbb bemutatott Csak arra ügyelt, hogy mozgásban tartsa a cselekményt, Sevillai borbélyban, például a nyitány. Mellette néhány amelyhez jó eszköznek bizonyult Sergio Tramonti mozgat­ szép dallam is ott vált dúdolhatóan híressé; Almaviva sze­ ható díszletekkel gyorsan változtatható színpadképe. A renádjában, illetve Rosina nagyáriájában. Utóbbi részlet a második felvonás kórusjelenetében (a bolognai operaház darab egyik tragikus jelenetében, Arsace szólamában jele­ Andrea Faidutti vezette énekkara kiválóan helytállt) pe­ nik meg teljesen váratlanul, a hallgatóban némi mosolyt dig rendezôi instrukcióra még négy kecskét is a színpadra fakasztva. Az operát egyébként az 1813 december végi kar­ hajtottak a vidéki életrôl daloló pásztor-kóristák. Az egyik neváli szezonra komponálta a 21 esztendôs Rossini. A mi­ elôadáson aztán még fokozta is a hatást, amikor az egyik lánói Scala-beli ôsbemutató lényegében megbukott, a pub­ állat a közönség orra elôtt könnyített magán… likum hûvösen fogadta: „Bájos zene, de hatástalan”, A két opera mellett A sevillai borbély Zedda által gondo­ „Rossini elbóbiskolt, mint az öreg Homérosz” – efféle han­ zott, a legújabb kutatások eredményeit összegzô kritikai gok voltak jelen a tudósításokban. Giuseppe Nicolini ko­ kiadása is sok Rossini-imádót csábított Pesaróba. Félszce­ rabeli komponista azonban azt hangsúlyozta, hogy Rossini ní­ro­zott produkcióként hirdették a Rossini oeuvre leg­ jobb fogadtatást érdemelt volna. Miután az impresszáriók nagyobb slágerét, végül azonban nemcsak a színpadot, is pozitívan vélekedtek, sokáig volt mûsoron. Giuditta hanem a földszinti nézôteret és a Rossini-színház több pá­ Pasta, Domenico Donzelli és mások vitték sikerre, de holyát is bevonta a cselekménybe az urbinói szcenográfiai Pasta és Giambattista Vellutti még önálló koncerteken is mûhely, az Accademia di Belle Arte ifjú csapata. Hogy az elôadott duetteket a darabból. Arsacét, Perzsia hercegét opera vitathatatlan fôszereplôje Figaro, ezt a mostani pro­ ugyanis Velluti alakította a premieren, és ez volt az egyetlen dukcióban a rendkívüli karrier elôtt álló ifjú francia ba­ szerep, amit Rossini egy castrato számára komponált. ritonista, Florian Sempey debütálása bizonyította. Már Ezúttal azonban nem férfi szopránra, hanem egy fiatal ­üz híres belépôjét is rendkívül magabiztosan tolmácsolta, bég mezzóra osztották a virtuóz szerepet, és a bársonyos Rosinával (a palermói Chiara Amarú alakította) énekelt hangú Lena Belkina híres áriájában (Perché mai le luci duettje pedig az egész elôadás talán legihletettebben tol­ aprimmo), valamint az Arsace-Zenobia duettben is meg mácsolt jelenete volt. Miközben az új kiadásban ez a szo­ tudott gyôzni kiváló énekesi kvalitásairól. Arsace szerel­ kottnál gyorsabbnak hatott, és Rosina cavatinájában is mét, Palmüra királynôjét a nagy színpadokon is ünnepelt fellelhetô volt néhány apró különbség a mai gyakorlathoz ausztrál szoprán, Jessica Pratt formálta hangban és játékban képest, az elôadást végig fiatalos lelkesedés lengte körül. egyaránt szenvedélyessé. A belcanto-specialista Michael Kivétel nélkül mindenki magas színvonalon „hozta” a sze­ Spyres sem keltett csalódást Aurelianóként. A Siragusához repét, Juan Francisco Gatell volt Almaviva gróf; Paolo hasonlóan állandó vendégnek számító amerikai tenor már Bordogna a legismertebb olasz buffo-basszus Bartolo, Alex elsô cavatinájában bizonyította, hogy erôteljes hangja al­ Esposito pedig Basilio. kalmassá teszi a császár szólamának megformálására, mert Igazi szenzációszámba ment az egyedülálló hangi adottsá­ a széles spektrumban mozgó szerep nehéz ugrásait is kön�­ gokkal rendelkezô, 62 esztendôs koloratúr-kontraalt, Ewa nyen megoldotta. Podles áriaestje is. És öröm volt a pódiumon látni az örök­ Az elôadást dirigáló amerikai Will Crutchfield szorgos ku­ ifjú nagyöreg Alberto Zeddát, aki ezúttal a Petite messe tatómunkájának köszönhetôen a közel négyórás, teljes solennelle-t dirigálta, a tôle megszokott fiatalos lendület­ verzió szólalt meg, amelyben végig jól hatottak a csellókí­ tel. Már ismertették a 2015-ös programot is: két új produk­ sérettel fortepianón megszólaltatott recitativók. Miután ció lesz, a La donna del lago (A tó asszonya) mellett a La sokat van jelen az énekkar, a késôbbi impozáns Verdi-kó­ gazzetta (Az újság) kerül színre, és felújítják a Ciro in rusok elôfutárainak tekinthetô, hazafias lelkületû kórusje­ Babiloniát (Kürosz Babilóniábant) is. n

26 GRAMOFON 2014–2015. tél fesztivál klasszikus Fesztiválszôttes avagy a pluralizmus dicsérete

A Salzburgi Ünnepi Játékok élményei évrôl-évre több tanulsággal járnak a rendszeres látogató számára: a figyelemfelkeltés pezsdítô légkörében mind több élmény befogadására válik alkalmassá az érdeklôdô. Az „elsôbálos” fesztiválközönség a boldogság révületében él, és bármire rácsodál- kozik – aztán fokozatosan differenciálódik a kép, kitapinthatóak lesznek az erôvonalak, amelyek mentén a sokszínû program összeállt. 2 Fittler Katalin / Salzburg

Távolról a sznobok gyülekezetének vélik a publikumot – lehetnek. Hallhattuk ôket a Young Singers Projekt záró­ kö­zelebbrôl feltûnik a hallgatóság heterogenitása. A za­ koncertjén, s az énekhang szerelmesei a dalesteken túl rándoktól a „bérleti” közönségig szinte minden rendezvé­ idén a „Grosse Schubertiade” sztárparádéjában is gyönyör­ nyen minden válfajra találunk példákat. És egy idô után az ködhettek. is feltûnik, hogy – turizmus ide, turizmus oda – még min­ Az Ünnepi Játékok ôs- és hôskorában az egyediség, mond­ dig elsöprô többségben vannak a németajkúak. Tehát hatni az egyszeriség jelentette a legfôbb vonzerôt, tehát, amíg a városka utcáit ellepik a különbözô nációkhoz tarto­ ami „itt és most” látható-hallható, az sehol, soha má­ zó csoportok, a kultúra vonzásköre nem arányosan nem­ sutt… A változó idôben, a nemzetközi fesztiválok zetközi. Ebbôl azt a tanulságot is le kell vonni, hogy a hely­ elszaporodá­sával módosítani kellett ezen a szemléleten, és béliek korántsem elégednek meg a plakátok látványával, a mára már beérett a koprodukciókban rejlô lehetôségek sajtó és az internet információival, sôt még a média sem idejekorán történt felismerésének gyümölcse. Vagyis kide­ elégíti ki a mûvészi élmények iránti igényüket – noha hi­ rült, hogy a közös produkciók révén még tovább terjesz­ hetetlenül professzionálisan tájékoztatnak az élô közvetí­ kedhetnek a fesztivál gyökerei, s még erôteljesebben tudják tések és a késôbbi sugárzások idôpontjáról. A fizetôképes vonzani a nemzetközi élgárdát. Az a folytonosság pedig helyi lakosok ugyancsak kitesznek magukért – felzárkózva egyenesen elképesztô, amellyel az egymást váltó veze­tô­sé­ a kedvezményeik igénybevételével borsosabb jegyekhez is gek képesek figyelemmel követni a kiválasztottak pályáját. hozzájutó Baráti Kör tagjaihoz. Akinek sikerült a bemutatkozása, arra hamarosan ráirá­ A programokat tekintve: az opera iránti érdeklôdés túlsú­ nyul az érdeklôdés reflektora… lya szembeötlô – de csaknem valamennyi program képes Ami kezdettôl változatlan (ebben mutatkozik meg az Ün­ telt házat vonzani. És hogy nemcsak a felnôttek (idôsek) nepi Játékok hagyományôrzése), az a minôségorientáltság. privilégiuma a világelsô fesztivál, abban a mûvészetkedvelô És mintha az egyes mûfajok mûvészeti vezetôinek külön szülôkön kívül a rendezvény vezetôsége is közremûködik. „csápjuk” lenne a közönségkedvencek kiválasztására. A A fiatal felnôtt (pályakezdô) tehetségek a nekik szánt pro­ Szólistakoncertek sorozatában visszatérô mûvészek szere­ jekteken túl részt vehetnek az Ünnepi Játékok elôadásaiban pelnek, akik rendre megtöltik a Grosses Festspielhaus is, a gyermek operaprogramoknak pedig akár fôszereplôi is nagytermét. Az idei zongoraestek nagy élményét jelentet­ te Maurizio Pollini Chopin- és Debussy- prelûdsorozatokból összeállított mûsora, s ezen az esten jól le lehetett mérni a

otó: Ruth Walz mûsor és az elôadó iránti érdeklôdés F kettôsségét. Chopin ismertnek tekint­ he­tô prelûdsorozata után Debussy pre­ lûd­jei I. sorozatának inkább gyö­nyör­kö­ dô, semmint az ezerszínû hangzásvilágot értôn élvezô közönség jutott, amely egy­ szerûen csak hagyta magát elzsongítani. Az ébresztô fanfárt a ráadás-sorozat je­ lentette, népszerû Chopin-mûvekbôl. A szimfonikus zene iránti érdeklôdést összkiadás-jellegû, tematikus sorozatok­ kal elégítik ki (s fejlesztik, a zene­ked­ve­ lôk zeneirodalom-ismeretét is bôvítve).

Jelenet Marc-André Dalbavie holokausztra emlékezô operája, a Charlotte Salomon salzburgi elôadásából

2014–2015. tél GRAMOFON 27 klasszikus fesztivál

Salzburgi látomások 2014-ben

Salzburg a nyári fesztivál ideje alatt a kulturális világ közép- pontjává vált. Nem egy, hanem négy fesztivál zajllott egy idô­

ben: opera, klasszikus zenei, kortárs zenei (amely a most bú- alzburgi Ünnepi Játékok csúzó Alexander Pereira intendáns idején visszaszorult) és orrás: S színházi fesztivál. A látogató tehát válogathat a mûfajok kö- F zött, és a bôség zavara miatt csak részleges benyomást szerez- het a fesztivál eseményeirôl. Azonban a legexponáltabb esemé­ nyek mindig az operaelôadások. Botrányok, kifütyülések, lesújtó és egekbe emelô kritikák döntik majd el, mi lesz a produkció Jean-Christophe Spinosi sorsa: nagy példányszámú DVD-felvétel, vagy az örök enyé- szet. Salzburg vezetése 2014-ben igyekezett biztosra menni, ezért nem idegenkedett korábban már máshol kipróbált pro- aki a mû végén a csalárd házanépével takaríttatja fel a szeme- dukciók átvételétôl sem. tet. Az „égbôl” ezer felmosóvödör érkezik, s a fôszereplôk bol- Az operarendezôk „látomásai” akkor érvényesültek, ha meg­ dogan locsolják fel habzó Domestos-szal a színpadot. Ezalatt felelô zenekari produkció is alátámasztotta koncepciójukat. Ez Cecilia Bartoli a záró nagyáriát énekli – természetesen a tôle két operaelôadásban érvényesült tökéletesen. Az egyik a megszokott elragadó módon. A legalább tíz percen át tartó Richard Strauss születésének 150. évfordulójára újrarendezett, „standing ovation” nem maradt el. hatalmas sikert aratott Rózsalovag elôadása volt. Az idôs Harry Verdi Trubadúrjának nagyon várt és csillagászati összegekért el- Kupfer a cselekményt az opera keletkezésének korába, a „bol- kelt bemutatója a rendezés szempontjából kissé csalódást oko- dog békeidôk” császári városába helyezte. Látványos, modern zott. A szereplôk egy képtár megelevenedô figuráiként igye- rendezése kihasználta a Grosses Festpielhaus hatalmas szín­ keztek a maximumot nyújtani, ami Anna Netrebko (Leonó­ra) padának elônyeit. A Tábornagyné szerepében Krassimira esetében tökéletesen sikerült. Szomorúságot okozott Placido Stoyanova a nagy elôdök méltó utódaként tündökölt; Sophie Domingo Luna gróf szerepében, mivel már nem tudta uralni Koch a Rózsalovag szerepének jelenlegi legnagyobb „birtokosa”. ezt a rendkívül nehéz feladatot. Idôközben egy fertôzô beteg- Sophie-ként Mojca Erdman is feltûnô sikert aratott, míg fiatal, ség is fellépett nála, így több elôadást lemondott. Így jutott vi- karcsú Ochsként a 38 éves Günther Groisböck a karakter egyik szont lehetôséghez a harmincas évei végén járó lengyel Artur típusát lehengerlô módon hozta. Rucin´ski, aki parádés beugrásával egy pillanat alatt nemzetközi sztárrá vált, bár korábban is ért már el kisebb sikereket a világ nagy színpadain. A Don Giovanni új rendezése (Sven-Eric Bechtolf, a fesztivál színházi igazgatója rendezte) a papírformát hozta. A garniszálló­ ban játszódó események a drámai feszültséget minimumra csökkentették. Az elôadást a két férfi fôszereplô, Ildebrando D’Arcangelo a címszerepben és Luca Pisaroni Leporellóként „vitte el”. Alexander Pereira külön vágya volt, hogy kedvenc zeneszerzôje, Franz Schubert egy operával is szerepeljen a fesztiválon. A Fierabras igen statikus rendezése azonban sokak számára csak egy unalmas estét jelentett. A gyenge librettó is szerepet játszhatott abban, hogy a bemutató Schubert életé- ben elmaradt, késôbb Johannes Brahms javaslatára próbálkoz- tak – sikertelenül. Aki mégis kíváncsi a mûre, hallgassa meg Krassimira Stoyanova CD-n Claudio Abbado 24 évvel ezelôtti kiváló felvételét. Ez volt a Theater an der Wien-ben a mû osztrák ôsbemutatója, A salzburgi Pünkösdi Fesztivál nagy sikere, Rossini Hamu­ amely nagy sikert aratott. pipôkéje (La Cenerentola) nyárra is átkerült: az elôadás tovább A holokauszt hetvenedik évfordulójáról emlékeztek meg a fran- érett. Az Ensemble Matheus korhû zenélése a korzikai Jean- cia Marc-André Dalbavie mûvével, amelynek címe Charlotte Christophe Spinosi vezetésével – a korábbi, kissé hûvös fogad- Salomon. A mû egy Anna Frank-hoz hasonló történetet mesél tatás után – itt már sikert aratott. Nem kevésbé Damian el: a fiatal házas, négy hónapos terhes festômûvésznôt Ausch- Michieletto ötletekben gazdag, operaelôadásokon szokatlanul witzban gyilkolták meg a nácik. A Salzburgban is fontos és gyakran hangos kacagásokat kiváltó, kitûnô rendezése. A ha­ számon tartott szomorú évfordulóra Stephan Zweig kiállítással mupipôke története ugyanis egy lerobbant 20. századi önki- és egy multimédiás színházi produkcióval is emlékeztek. szolgáló étteremben játszódik. A gazdag herceg egy playboy, Dr. Székely György / Salzburg

28 GRAMOFON 2014–2015. tél klasszikus

Mert a Bruckner-zene rajongói nemcsak kedvenc szimfó­ is értékes kompozíció, ha – az ôsbemutató tapasztalatainak niájukat akarják újrahallgatni, hanem lehetôség szerint figyelembevételével – némi átdolgozásra szorul. Ezt az elô­ valamennyit. Hogy is ne, amikor a Bécsi Filharmonikusok adást a szerzô vezényelte (az 1994-es Ünnepi Játékokon élén kilenc rangos dirigens irányításával csendülnek fel. És Dalbavie bemutatkozó mûvének dirigense Pierre Boulez az külön mûvészet, hogy melyik szimfóniával milyen kom­ volt). Az idén Fuvolaversenye is szerepelt a mûsorban, amely pozíciók kerülnek egy mûsorba – s ebben megintcsak szé­ módot adott Mathieu Dufournak, a Chicago-i Szimfoni­ les látókörûség érvényesül, mert aligha „összehasonlítás” kusok szólófuvolistájának (az 1991-es Budapesti Nemzet­ vagy értékítélet-alkotás a cél. Egy tanulságos és emlékeze­ közi Fuvolaversenyen III. díjasának) nagysikerû fellépésre. tes program: Muti vezényletével Schubert IV. („Tragikus”) Általánosságban elmondható, hogy Salzburg sokat tesz a szimfóniája és Bruckner Hatodikja, amely után voltaképp kortárs zene érdekében. A felkérések, amelyek új mûveket „mindegy”, hogy melyik mû jelentett nagyobb élményt. hívnak életre, a kortárs kompozícióknak a történeti Bruckner 190 éve született – kerekebb az évszám Richard mûsorokban való – átgondolt – elhelyezésével lehetôvé te­ Strauss esetében –születésének 150. évfordulója számos or­ szik, hogy még azok a zenekedvelôk se idegenkedjenek az szág mûsorpolitikájában elôtérbe kerül. A méltán nagy új (esetleg kísérleti) irányzatoktól, akiknek az érdeklôdési érdeklôdéssel várt Rózsalovag új szereposztása csakúgy tet­ körébe aligha tartoznak. Teszik ezt olyan természetesség­ szésre talált, mint a Bécsi Filharmonikusok matinékon­ gel, amelyen nem érzôdik a misszió-jelleg, de még csak az certje, amelyen Gustavo Dudamel vezényletével a Halál és elkötelezettségé sem. Nagy meglepetéssel fedeztem fel több megdicsôülés, valamint az Imígyen szóla Zarathustra csen­ éve, hogy a Mozart-Woche programja is két pilléren nyug­ dült fel – s köztük ôsbemutatóként René Staarnak a feszti­ szik, s ezek egyike napjaink zenéje. vál megrendelésére komponált mûve, a Time Recycling. A hangversenyek szünetében pedig könnyen megbizonyo­ Ezúttal arra kínálkozott lehetôség, hogy elgondolkodjunk sodhatunk arról, hogy a zenekedvelôk nem vagy hang­ a „modern” meghatározás értelmén-tartalmán. versenylátogatók, vagy hifi-rajongók: szép számmal talál­ Az Ünnepi Játékok – dacolva a költségvetés egyre szûkülô tak gazdára a fellépô mûvészek felvételei csakúgy, mint a kereteivel –, az intendánsnak, Alexander Pereirának felcsendülô mûsorszámok, más elôadók tolmácsolásában. köszönhetôen opera komponálásra is adott felkérést; Mert emléket ôrizni jó, s attól még a változatosság is Marc-André Dalbavie operája, a Charlotte Salomon akkor gyönyörködtetô lehet. n

WARNER MUSIC KLASSZIKUS CD ÉS DVD ÚJDONSÁGOK

Római Santa Lucy Crowe, PIOTR Cecilia Tim Mead, ANDERSZEWSKI Akadémia Andrew Staples, Zenekara Christopher Purves ANTONIO Le Concert d’Astrée PAPPANO EMMANUELLE HAÏM

CD 2564624344 2CD 2564624055 CD 2564621939 ROSSINI: NYITÁNYOK HANDEL: MESSIÁS BACH: ANGOL SZVITEK

Sophie Koch, PHILIPPE Topi Lehtipuu, Patricia Petibon, JAROUSSKY Anne-Catherine Gillet, Sandrine Piau Stéphane Degout, Ensemble Sarah Conolly Philharmonia Artaserse Orchestra Le Concert d’Astrée JÉRÉMIE EMMANUELLE RHORER HAÏM 2 DVD 2564622069 CD 2564625810 BR 2564621953 CD/DVD 2564625750 2 DVD 2564622917 POULENC: VIVALDI – PIETÀ RAMEAU: HIPPOLYTE ET ARICIE A KARMELITÁK BESZÉLGETÉSEI Egyházi művek alt hangra

Magyarországon terjeszti az mTon Kft. www.warnerclassics.com www.magneoton.hu

2014–2015. tél GRAMOFON 29 klasszikus zenekari körkép – Réfi Zsuzsanna összeállítása Modern mû, izgalmas instrumentum Az idô, a ritmus hatalmas polifóniájának nevezte tíztételes szimfóniáját Messiaen. Ezt a ritkán hallható darabot a Budapesti Fesztiválzenekar elôadásában, decemberben hallhatja a publikum. A Turangalilát 9-én Toulouse-ban, 12-én, 13-án és 14-én a budapesti Müpában, 15-én pedig Dortmundban játsszák el, Fischer Iván vezényletével. A zongoraszólista Roger Muraro, s egy ondes Martenot hangját is hallhatják az érdeklôdôk. A különleges hangszerrôl megszólaltatója, Valérie Hartmann-Claverie mesélt, aki magával Olivier Messiaennel is muzsikálhatott.

Egyedi hanggal bíró instrumentum az ondes Martenot, A Messiaennel közös muzsikálásra pedig így emlékezik amely az elektronikus hangszerek egyik legjelentôsebbje vissza: „Több darabjában is közremûködtem, köztük az volt a 20. század elsô felében. „A mozgatható billentyûknek Assisi Szent Ferenc címû mûvében is. Minden alkalom- köszönhetôen a játékos képes vibratót, sôt negyedhangos mal, amikor eljátszottuk az operát a világ különbözô pont- csúszást is produkálni. Csúsztatható gyûrûje a jobb kéz mu- jain, élete végéig mindig ott volt, s mindent meghallga- tatóujjához kötve pedig segít abban, hogy még nagyobb ér- tott. Nagyon erôsen hatott rám a személyisége, amely zékenységgel, az emberi hanghoz hasonlóan szólaljon meg egyfelôl megnyerônek és szerénynek bizonyult, mégis a hangszer” – meséli Valérie Hartmann-Claverie. Úgy véli, emellett nagyon követelô és szigorú is volt. A Turangalila az instrumentum annak köszönheti népszerûségét a francia kapcsán pedig teljesen egyetértek a vélekedésével, mely komponisták körében, hogy egyike volt az elsô elektroni- szerint ez a szimfónia nem más, mint a szeretetnek, az kus hangszereknek, s a zeneszerzôket lenyûgözték a koráb- örömnek, az idônek, az életnek és a halálnak a himnusza.” ban nem hallott hangok és textúrák. Az ondes Martenot A mûvésznô rengetegszer játszotta már ezt a kompozíciót, életre hívója, Maurice Martenot egész élete során fejlesztet- három lemezfelvételt is készített belôle, de azt mondja, ez a te az instrumentumot, és sikerült így roppant kifejezô erôt darab annyira monumentális, hogy minden alkalommal, kölcsönözni a hangszernek. „Úgy vélem, hogy Messiaent, amikor elôadja, új aspektusokat, színeket és érzelmeket fe- aki magával Martenot-val követte az instrumentum fej­lô­ dez fel benne – attól függôen, hogy milyen a közremûködô dését az évek során, teljesen elbûvölte a hangszer.” zenekar, milyen a koncertterem akusztikája, és mi a kar- mesternek a koncepciója. Bár tényleg különleges és kevéssé ismert a hangszere, sok Valérie Hartmann-Claverie és hangszere, az ondes Martenot nagyszerû zeneszerzô, különösen Messiaen látta meg az ondes Martenot erejét, e tekintetben tehát szerencsésnek tartja magát. „Be be kell vallanom, zenésznek lenni min- dig is nehéz kihívás. Engem pedig nem az motivált, hogy ismert legyek, hanem a hangszer szeretete.” Az ondes Martenot-játék oktatójaként pedig megpróbálja a növen- dékeinek átadni mindazt a technikai alapot, tudást, amelynek segítségével kifejezhetik a saját érzékenységüket, kreativitásukat és érzelmeiket, s persze segít abban is, hogy minél tökéletesebben tolmácsolja a zeneszerzô elképze­ léseit. „Ahányszor játszom, mindig megpróbálok teljes ôszinteséggel muzsikálni. Igyekszem nyitott lenni a darab, a zenekar, a karmester irányában, s ez abban is sokat segít, hogy népszerûsítsem a hangszeremet.” Bár a világ legneve-

Forrás: Gramofon-archív sebb együtteseivel koncertezhetett már, a Budapesti Feszti- válzenekarral még nem zenélt. „Arról már hallottam, hogy megalakulását követôen milyen hamar világhírnév- re tett szert ez az együttes. Nem játszottam sokszor Kelet- Európában, s azt gondolom, minden zenekar háttere meg- határozza azt, hogy hogyan értelmezi a zenét. Ez lesz az elsô alkalom, hogy a BFZ-vel és Fischer Ivánnal muzsikálha- tok, s igazán megtisztelônek érzem, hogy részese lehetek ennek a produkciónak. Már nagyon várom, hogy megis- merjem az ô vízióját a Turangaliláról.”

A Budapesti Fesztiválzenekar honlapja: www.bfz.hu 2O14/15 téli koncertek Steven Isserlis és a concerto budapest Zeneakadémia, 2014. december 13. 19:30 / 14. 15:00 DVOŘÁK • CSAJKOVSZKIJ Vezényel: Keller András Varvara Nepomnyasaja és a concerto budapest Zeneakadémia, 2015. január 17 és 18. 19:30 BEETHOVEN • BRUCKNER Vezényel: Alexander Sladkovsky Gidon Kremer és a concerto budapest Művészetek Palotája, 2015. február 14. 19:30 HAYDN • MIECZYSŁAW WEINBERG BEETHOVEN Vezényel: Keller András Új Dimenziók A Concerto Budapest és az UMZE Kamaraegyüttes közös sorozata Zeneakadémia, 2015. február 22. 19:30 DURKÓ ZSOLT • SOLTI ÁRPÁD SZŐLLŐSY ANDRÁS • VERESS SÁNDOR Közreműködik: Keller Quartet, Keller András Vezényel: Rácz Zoltán www.concertobudapest.hu

Partnerünk: VízPlusz Kedvezménykártya www.vizpluszkartya.hu

CB_2014_12_GRAMOFON_200x282.indd 1 11/11/14 20:28 klasszikus zenekari körkép – RéfiZ suzsanna összeállítása Az év mûvészei a Nemzeti Filharmonikusoknál A Nemzeti Filharmonikus Zenekarnál és a Nemzeti Énekkarnál szép hagyomány, hogy évtizedek óta a muzsikusok és a kórustagok titkos szavazással döntenek arról, ki legyen az év mûvésze. Idén két szólamvezetô: Bodonyi Katalin és Gál László kapta meg a kitüntetô címet. A mûvészeket a következô hónapokban számos koncerten hallhatja a publikum, hiszen misékben vagy épp a próbatermi vendégségben szerepelnek.

„Bár máskor is volt már részem ilyen belsô sikerben – mondja Bodonyi Katalin alt énekmûvész –, amikor egy- egy jól sikerült próba után megtapsoltak a kollégák, most ende Luca nagyon meghatott ez a megtisztelô cím. Az pedig külön örömet jelentett, hogy egy zeneakadémiai koncert elôtt kaptuk meg a díszokleveleket, s a nézôtérrôl és a színpad- ról egyaránt szólt a taps…” Az énekesnô lassan már három

évtizede a kórus szólamvezetôje. Még Pászti Miklós hívta emzeti Filharmonikusok / K az akkor alakult Állami Énekkarhoz, amelynek késôbb Fotó: N másodkarnagya lett. Gyakran lép pódiumra szólistaként is, s nemcsak betanít mûveket, hanem idônként dirigál is egy-egy ifjúsági produkciót. „Ez nem munka, hanem örömforrás az ember számára, és mindig szép feladatot jelent, ha vezényelhetek is. Ez a mos- tani idôszak koncertekkel teli; novemberben opera­elô­ Bodonyi Katalin énekmûvész adáson, a Dózsa Györgyben szerepeltünk, azt követôen Mozart Requiemje, Haydn Nelson miséje és sok egyéb pro- lálkozóra. Gál László a Budapest Fesztivál Kürt­kvar­tettel dukció szerepel a programunkban.” Hozzáteszi, a kórusnak járt ott, a fia pedig szólókoncerten is bemutatkozhatott. A minden korszakot, stílust jól kell megszólaltania. Váltania zenész 2000-ben lett a Nemzeti Filharmonikusok tagja, ta- kell koncertrôl koncertre a modern mûvek, az opera vagy valy óta pedig ingázik a fôváros és Gyôr között, ugyanis az épp az a cappella darabok között. Kifejezetten jónak tartja, ottani zenekarban – Berkes Kálmán felkérésére – elvállalt ha valaki szólózik is, mert utána másképpen formál, más- egy félállást. Gyakran kap Gyôrben is szólófeladatokat, ként teljesít a kórusban is. S várja már a sokféle elôadást, legközelebb például Fejér András barátjával egy különle- köztük az egyik kedvencét, Mozart c-moll miséjét, amely ges kettôsversenyt adnak elô: Michael Haydn: Adagio és februárban, Vásáry Tamás vezényletével hangzik fel. Allegro molto kürtre és harsonára a D-dúr szerenádból Gál László kürtmûvész igazi zenészdinasztia tagja, hiszen címû darabját. Nem könnyû a két zenekar közötti egyezte- édesapja is ezen a hangszeren játszott, tizenhét éves gyer- tés, de Gál László élvezi a sokféle tennivalót, ahogy meke pedig ugyancsak ezt az instrumentumot választotta. szólamvezetôi feladatokat is. Vele már gyakran együtt is pódiumra lépnek, például a Ze­ „Bár az Év mûvésze-szavazáson már többször értem el má- ne­­akadémián, A varázsfuvola-elôadásokban muzsikálhat sodik vagy harmadik helyezést, most elsô alkalommal apa és fia. Nyáron együtt utaztak Londonba is, egy kürt-ta- nyertem el a címet. A kürtnek szinte minden koncerten akadnak szólóállásai, s komoly koncentrációt igényel, Gál László kürtmûvész hiszen könnyû gikszert fújni, ami persze mindenkinek azonnal feltûnik… A Mûvészetek Palotájának remek az akusztikája, de a gyôri Richter-teremben is nagyon szere- tek muzsikálni, éppen azért, mert sokkal intimebb a tér. A próbatermi vendégség sorozatát is épp azért kedvelem a

emzeti Filharmonikusok Müpában, mert látni a publikumot, s az elôadásnak házi- gazdája is van, aki beszél az adott mûrôl, így hozza köze- Forrás: N lebb a darabot a hallgatósághoz, akik a muzsikusokat is jobban megismerik. Meghitt, családias a hangulat. A következô Próbatermi vendégségen, december 13-án – amelynek Kovács Géza fôigazgató a házigazdájam – én is játszom, mégpedig Wagner Siegfried-idilljét. ”

A Nemzeti Filharmonikusok honlapja: www.filharmonikusok.hu Gramofon_2015tél_Layout 1 2014.11.20. 10:24 Page 1

Ha újév, akkor Újévi koncert a Budafoki Dohnányi Zenekarral!

ATango tánc• mambo • bűvöletébenkeringő • polka • afrikai tánc bolero • kánkán 2015. január 11. vasárnap, 19:30, MÜPA Éliás Gyula Duna Művészegyüttes Dunaújvárosi Bartók Táncszínház Mustang SE Tánccsoportja Budafoki Dohnányi Zenekar

Vezényel: Hollerung Gábor B u d a f o k i D o h n á n y i www.bdz.hu Z e n e k a r klasszikus zenekari körkép – Réfi Zsuzsanna összeállítása Concerto Budapest: mesteriskola mindenkinek Filmvetítés, zenei ismeretterjesztô elôadás, gyûjtemény-bemutató, beszélgetés is szerepelt már ed- dig a Concerto Budapest új sorozatának, a Mesteriskolának a programjában. Életre hívója Keller Andás, aki ezzel a rendezvénnyel is szeretné az egyetemi (zeneakadémiai) képzést támogatni és kiegészíteni, a szakmai közönség mellett azonban várja a zenebarátokat is. A Concerto Mesteris- kola szakmai vezetôje Keller András és Rácz Zoltán, a program társszervezôje a Budapest Music Center, valamint az UMZE.

A Concerto Budapest szívesen vesz részt rendhagyó soroza- tokban. Ezek közé tartozik a szabadegyetemi programokat tartal­mazó Mesteriskola is, amelyet az UMZE Kamara- Forrás: Gramofon-archív együttessel és a BMC-vel közö- sen indított útjára. A kezdemé- nyezés célja, hogy meghívott vendégelôadókkal olyan terüle- tek kulisszatitkaiba avassák be az érdeklôdôket, amelyek nagy fontossággal bírnak ugyan egy zenész és egy zenekar életében, de sem az egyetemi oktatás, sem a mindennapi zenekari munka kereteibe – elsôsorban Keller András és Rácz Zoltán, a Mesteriskola mûvészeti vezetôi idôhiány miatt – nem férnek bele – vélekedik Keller András, aki szakmai vezetônek fel- figyelemmel az érdeklôdôk, akik biztos, hogy más füllel kérte maga mellé az UMZE-t irányító Rácz Zoltánt is. hallgatták másnap a Messiaen-koncertet. A Zeneakadé- A hegedûmûvész – aki nemcsak a Concerto Budapest ze- mián ugyanis magyarországi bemutatóként hangzott fel nekar vezetôje, hanem a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egye- A kanyonoktól a csillagokig címû, 1971-ben született da- tem egyik tanszékvezetôje is – sokéves zenekari, valamint rab, a Concerto Budapest és az UMZE Kamaregyüttes elô­ oktatói tapasztalata alapján álmodta meg a Mesteriskolát. adá­sában. A sorozatnak a Budapest Music Center Könyvtára ad ott- A Mesteriskola november közepén filmvetítéssel folytató- hont, s elsô alkalommal október 12-én várták rá a közön- dott, amelyen a The Symphony of Sorrowful Songst lát- séget, amikor egy rendhagyó instrumentumé, a thereminé hatták az érdeklôdôk. Tony Palmer filmje a lengyel avant- volt a fôszerep. Ez volt az elsô olyan hangszer, amelyet pusz- gárd meghatározó alakjának, a 2010-ben elhunyt Henryk tán gesztusokkal lehet megszólaltatni; anélkül, hogy a ze- Góreckinek állít emléket. Keller András úgy véli, ennek a nész magát az instrumentumot megérintené. „Solo sorozatnak a posztgraduális oktatási programokat és a mû­ performance and instrument presentation” – ezt a címet helymunkát is magába kell foglalnia, s elsôsorban a ka­ viselte Carolina Eyck thereminmûvész elôadása. Majd az marazenei, valamint a koncerttapasztalatok átadására fó- ifjabb generáció egyik legismertebb zeneszerzôje, Lera kuszál. A vendégmûvészek személyes bemutatkozásával, a Auerbach költô-író, vizuális mûvész és zongorista video- komolyzenén kívül más mûvészeti ágak bekapcsolásával footage gyûjteményének prezentációját láthatták az ér­dek­ adják át a kamarazenei és a koncerttapasztalatokat. Ettôl lôdôk. A sorozat 18-i elôadásán Olivier Messiaen francia függetlenül nemcsak a leendô és gyakorló muzsikusokat zeneszerzô, orgonista mûvészetébe vezette be a jelenlévôket várja az elôadásokra, hanem a zeneszeretô közönséget is. Rácz Zoltán. Beszélgetôtársnak Vidovszky Lászlót hívta A Concerto Mesteriskolában folyó mûhelymunka során meg, aki Párizsban, a Conservatoire-ban Messiaen zene- ugyanis az érdeklôdôk annak is tanúi lehetnek, hogy ho- szerzés óráit is látogatta. A francia komponistát, szellemi- gyan születik meg egy elôadás, így biztosan másképp hall- ségét, másnap mûsorra kerülô darabját igyekeztek közel gatják majd a végeredményt. A sorozat programjai ingye- hozni a közönséghez. Az UMZE vezetôje azt meséli, izgal- nesek, a részvétel azonban regisztrációhoz kötött. mas, érdekes, objektív és szubjektív elemekkel egyaránt teli eszmecserét, különbözô zenei részleteket kísérhettek A Concerto Budapest honlapja: www.concertobudapest.hu

34 GRAMOFON 2014–2015. tél klasszikus Budafoki Dohnányi Zenekar: ünnepi koncertektôl Orfeuszig

Lassan másfél évtizede, hogy a Budafoki Dohnányi Zenekar elôször rendhagyó újévi hangver- sennyel lépett a közönség elé. Olyan sikert arattak, hogy azóta minden esztendô elején rengete- gen akarnak jegyet váltani a produkciójukra. 2015-öt is négy koncerttel, három eltérô mûsorral köszöntik, s az együttes vezetôje, Hollerung Gábor nagyon várja már a februári Offenbach- produkciójukat is.

zönség. „Tavaly az egyik újévi koncertünkön például a ma- gyar zene történetét dolgoztuk fel, a verbunkostól kezdve Bartókon és Kodályon át, egészen a világzenéig. A tervek szerint most a populáris zene története következik, a ba-

Forrás: Gramofon-archív rokk táncoktól a Queenig. Ez a legjobb út azoknak, akik nem rendszeres koncertlátogatók. Az évrôl évre visszatérô, céges meghívások azt bizonyítják, helyesen gondolkodunk és válogatunk. A budafoki újévi koncert pedig már társa- dalmi eseménnyé vált: dupláznunk kell, sôt sokan ebbôl a közönségbôl még a Müpás hangversenyünkre is eljönnek. Ez utóbbi középpontjában a tánc áll majd. S mivel igen szép számmal akad duplázó publikum, így négy koncerten, Hollerung Gábor: „A koncertek sikere az elôkészítô munkán dôl el, amikor az három programmal lépünk a hallgatóság elé. Persze min- egész csapat ötletel” dig törekszünk arra, hogy jobb és jobb legyen az elôadás, ezért fontos az eredetiség, az újdonság. A koncertek sikere Arról, hogy miként született ez a hagyományteremtô, év- az elôkészítô munkán dôl el, amikor az egész csapat ötletel.” indító koncert, a karmester azt mondja: mindig is vágyott A januári hangversenyek elôtt azonban lesz még ünnepi arra, hogy a zene komolytalan, tréfás oldalát is megmutas- hangulatú elôadásuk, hiszen Budafokon karácsonyi kon- sa. S fontosnak tartotta, hogy olyan produkcióval álljanak certet is adnak. A diótörô-szvit mellett Bach 21. kantátá- elô, amelynek során a publikum is látja, mi mindenre ké- ját mutatják be, amelynek elôadása Hollerung Gábor régi pesek a hangszereik. A rendhagyó programokhoz kiváló vágya volt. „Sok évvel ezelôtt játszottuk csak ezt a mûvet, együttes a Budafoki Dohnányi Zenekar, hiszen a technikai pedig a zeneszerzô egyik legösszetettebb és leginkább ma- ügyesség mellett mûfaji sokszínûség jellemzi a muzsikusok gával ragadó kompozíciója” – vélekedik a karmester. An- játékát. Így a közönség olyan produkciókkal találkozhat, nak pedig kimondottan örül, hogy így a zenekar is meg- amelyek során például négy bôgôs játszik egy hangszeren mutathatja, hogy milyen jól játszanak korhû hangszereken vagy a tubás mutat be szép, virtuóz dallamokat. is, ugyanis néhány új natúrkürttel és trombitával gazdago- Az újévi koncertek sorozatát a Vigadóban kezdték, 2000- dott az együttes. ben, s ma már a Mûvészetek Palotájában is hagyományt S akad egy februári elôadás is, amit az együttes vezetôje na- teremtettek. Sôt, olyan rendezvénnyel rukkoltak elô, amely gyon vár. „Régóta készülök az Offenbach-operett, az Orfeusz az üzleti szféra érdeklôdését is felkeltette. „Roppant nagy az alvilágban elôadására, ugyanis ez a darab a nagy kedven- kihívás olyan programot összeállítani, ami még azokat is ceim közé tartozik. A hosszú és a rövid verzió keverékét állí­ elvarázsolja, akik egyébként nem járnak koncertekre. S tottam össze. Klasszikus eleganciával igyekszünk majd átad- nálunk az egyik fô szempont az, hogy nem olcsó kliséket ni ezt a mûvet, mert erre a darabra – a szerzô szándékainak választunk, hanem mindig igyekszünk értékes és mûfajilag nyilvánvalóan ellentmondva – sok rossz elô­adá­si tradíció ra- változatos mûveket csokorba szedni, és ezeken a ma már gadt. Nagyon szellemes, könnyed, szórakoztató és igényes nagyon népszerû hangversenyeken mindig szerepel a darab, amely Káel Csaba rendezésében kerül színre a Müpá­ mûsorban klasszikus és kortárs zenei alkotás is.” ban, s olyan énekesek mutatják be, mint Bucsi Annamária, Hollerung Gábor szerint kiemelten fontos a jelenkor zené- László Boldizsár, Szegedi Csaba, Miksch Adrienn, Wiede­ jét is állandóan játszani: a Szerelem arcai sorozat elsô mann Bernadett és Csereklyei Andrea. S a legszemtelenebb hang­versenyén a Dubrovay-mû például óriási sikert ara- librettója van, amivel valaha találkoztam…” tott, és a társmûvészetekkel kombinált koncerteken még egy nehéz és bonyolult Bartók-kompozíciót is megért a kö- A Budafoki Dohnányi Zenekar honlapja: www.bdz.hu

2014–2015. tél GRAMOFON 35 klasszikus zenekari körkép – Réfi Zsuzsanna összeállítása

Értékôrzô megújulás Miskolcon A zene világnapját (október 1.) nagyszabású produkcióval ünnepelték Miskolcon: Orff Carmina Buranáját adta elô a szimfonikus zenekar több ezer nézô elôtt, az új mûvészeti vezetô, Gál Tamás vezényletével. A kezdeményezés nagy sikert aratott, és lesz folytatása, ahogy a többi újdonság- nak is. A karmester eddigi tapasztalatairól, terveirôl mesélt.

Hatalmas érdeklôdést keltett az október 1-jei koncert, hi- Kodály Kórus közremûködésével. A két nagy bérlet, a szen már a rendezvény elôtt két héttel elfogyott az összes Gyöngy és a Népszerû koncertjei mellett rengeteg gyerek- jegy. „Komoly elôkészületeket igényelt a produkció, hiszen és ifjúsági hangversenyt tartanak. A zenei nevelést, a kö- a sportcsarnokban szükség volt világításra, hangosításra, zönségteremtést szolgálják az iskolai kórusokkal szervezett de mindezt remekül sikerült megoldani. Annak is örülök, fellépések is. hogy végre úgy adhattam elô ezt a mûvet, ahogy mindig is Gál Tamás lelkesen mesél az újdonságokról, s elmondja azt szerettem volna, mégpedig négy szólistával – mondja Gál is, hogy az itt töltött néhány hónap alatt megszerette Mis- Tamás. – Ugyanis úgy írta meg a Orff, hogy az egyik áriá- kolcot, élvezi a város hangulatát. „A zenekar pedig kelle- ja annyira mély, hogy inkább altnak való, mint szoprán- mesen meglepett. Tavaly dirigáltam a társulatot, s tudtam, nak. Így a megszokott három énekes, a tenor, a szoprán és hogy jók, de még annál is sokkal jobban muzsikálnak, mint ahogy vártam. Régóta ismerem a Miskolci Szimfo­

lára nikusokat, hiszen a diplomakoncertemen is ôk játszottak 1985-ben, az azóta eltelt idôszakban pedig rendszeresen muzsikáltam velük. Az, hogy ilyen remek ez a társulat,

Fotó: Dobos K természetesen az elôzô mûvészeti vezetônek is köszönhetô, aki harminc évig irányította a zenekart. A zenészek fegyel- mezettek a gyakorlásban, a felkészülésben, s kiválóak a szakmai munkában. Több hónapos, különbözô stílusokat felvonultató közös munka után számolhatok be errôl. Jó a munkamoráljuk is, s meg tudnak oldani minden nehéz fel- adatot. S már tervezem a következô szezont. A Lovag­ teremben például szeretném azt az elvet követni, hogy a ze- nekar saját zenészei töltsék be a szólista feladatokat, hiszen sokan szívesen kipróbálják magukat ilyen szerepkörben is. S azt látom, nagy értékei vannak a miskolci társulatnak. Bízom benne, hogy ezek az újdonságok, illetve a még szé- lesebb repertoár is jobbá teszik az együttest. Kiváló vendé- gek érkeznek a társulathoz a szezonban, s különlegesnek ígérkeznek az újévi koncertjeink is. Miskolcon ezeknek a Gál Tamás az elsô néhány hónapban kedvezô tapasztalatokat szerzett Miskolcon rendezvényeknek nagy hagyományuk van: három alka- lommal is fellépünk a színházban. Most állítom össze a a bariton mellé felkértünk még egy mezzót is. S úgy vélem, mûsort, s ezeken a koncerteken a tánc, a képzômûvészet is nemcsak a zenekar, hanem a technikai személyzet, a megjelenik a zene mellett. Színpadra lép például egy tánc- szervezôcsapat is kiválóan vizsgázott. Ez a rendezvény is csoport, s homokanimációnak, operett-blokknak is tap- megmutatta, milyen jó kollégákkal dolgozom együtt, ezért solhat a közönség – olyan fellépôkkel, mint Pitti Katalin sikerült együtt ilyen érdekes, sokakat vonzó szezontervet vagy Berkes János. Jó a kapcsolatunk a Filharmóniával, összeállítanunk.” így többször tartunk ismétlô koncerteket, és Miskolc mel- A tavasz végén kinevezett új vezetés számos izgalmas ötlet- lett a környezô településeken is fellépünk. Úgy érzem, tel indította ezt az évadot. Az újdonságok közé tartozik az ezeknek az elsô hónapoknak a tapasztalata nagyon jó. A is, hogy a felújított Diósgyôri Várban, a Lovagteremben zenekarral megtaláltam a közös hangot, igyekszem minél rendeznek sorozatot. Megújult a zenekar honlapja, s a Mis- több idôt velük tölteni, jobban megismerni az együttest, kolci Egyetemmel együttmûködve, az intézményben lévô hogy a következô évad még jobb legyen.” teremben szintén rendeznek majd kamarakoncerteket. A sorozat tavasszal indul, s a fellépôk között van a Talamba Ütôegyüttes, de Pergolesi Stabat Materjét is elôadják, a A Miskolci Szimfonikus Zenekar honlapja: www.mso.hu

36 GRAMOFON 2014–2015. tél klasszikus „Minden hangversenyen meg kell halni a pódiumon” Horváth Zsolt igazgató a Pannon Filharmonikusokról

Két kiváló koncerttermet is otthonuknak nevezhetnek a Pannon Filharmonikusok, hiszen a pécsi Kodály Központ mellett a Mûvészetek Palotájában már több mint egy évtizede rendeznek telthá- zas bérletsorozatot. Idén szintén különleges program-összeállításokkal, neves, de itthon ritkán hallható mûvészekkel is pódiumra lépnek. A fôvárosi jelenlétrôl az együttes igazgatója, Horváth Zsolt beszélt a Gramofonnak.

„Színes borsokkal teli a programfüzetünk borítója, hiszen zenekarunk igazi fûszere a budapesti zenei életnek” – mondja Horváth Zsolt, aki örömmel számol be arról, hogy remekül fogytak ebben a szezonban is a bérleteik, s öt al- kalommal lépnek ismét pódiumra a Mûvészetek Palotájá- ban. Novemberben Bogányi Tiborral és Andrej Gavrilov­ val kezdték a sorozatot. Februárban Szergej Szlovacsevszkij, márciusban Kelemen Barnabás lép fel az együttessel, aki ebben a szezonban a zenekar rezidens szólistája. Bogányi Gergely áprilisban muzsikál a Pannon Filharmonikusok- kal, májusban pedig Miklósa Erikával zárják a sorozatot. „A budapesti bérlet szerkesztésénél szabadok vagyunk. Összeállíthatjuk a programot igazi kuriózumokból is, és olyan mûvészeket is meghívhatunk, akik kiválóak, de a Forrás: Pannon Filharmonikusok fôvárosi publikum számára ismeretlenek.” Szólista és karmester: Bogányi Gergely és Bogányi Tibor Ez már a tizenegyedik évadjuk a fôvárosban, hiszen 2004- ben, az Olasz Intézetben hirdették meg elsô budapesti so- évvel ezelôtt veszítettünk több száz bérletest. Ôk az életko- rozatukat. „A zenekar megújulásának az volt az alapmo­ ruk miatt nem járnak már rendszeresen koncertre, de tívuma, hogy olyan együttest kell létrehozni, amely cserélôdött a publikumunk amiatt is, hogy a piacra lépés minôségelvû, az ország jelentôs társulatai közé tartozik, és éveiben alacsony jegyárakkal dolgoztunk, amelyek azon- diskurzusban van a hazai zenei élettel. Ennek akkoriban ban a szakmai épüléssel, a produkciós érték emelkedésével egyetlen terepe volt: a fôváros. Úgy vélem, a budapesti együtt szintén emelkedtek. S érezzük azt az óriási kulturá- bérletsorozat nélkül a Pannon Filharmonikusok nem vált lis túlkínálatot, ami ma a fôvárosban tapasztalható. Az volna olyan együttessé, amilyen ma. Arról nem is beszél- utóbbi években a Müpa után professzionális lett az Opera- ve, hogy a fôvárosi sorozat és annak a hatása a Kodály ház és a Zeneakadémia marketing és kommunikációs Központ születésében szintén jelentôs szerepet játszott. Hi- mun­kája, értékesítési tevékenysége is. Olyan mértékû szen az együttes nívója, közkedveltsége mind-mind kellett anyagi forrással, amelyhez még csak hasonló sem jelenik ahhoz, hogy meggyôzzük a döntéshozókat, érdemes nyolc- meg egyik szimfonikus zenekarnál sem. Sajnos a hangver- milliárd forintos beruházásba kezdeni. S talán ennek a senyrendezésben magasabb támogatást találunk, mint ma- több mint egy évtizedes munkának köszönhetô az is, hogy guknál az alkotói közösségeknél, a mûvészeket foglalkozta- tavasszal Pécs polgármestere, a Mûvészetek Palotája és a tó zenekaroknál, és ez valódi veszélyeket rejt magában. Mi pécsi Kodály Központ aláírhatott egy stratégiai együtt­ nem tudunk óriásplakátokra költeni, a marketingmunká- mûködést. Természetes ugyanis, hogy a két hangverseny- ban csak kreativitásban vagyunk versenyhelyzetben. Ettôl terem egymás szövetségese, s a mûvészeti közvetítô köztük a szezontól már van egy fôállású menedzsment munkatár- a zenekar. Ma már szinte az összes hazai együttes játszik a sunk Budapesten, hogy valamelyest lépést tudjunk tartani Kodály Központban, így a zenekari párbeszéd Pécsett is a többiekkel. A zenekarnak gyakran elmondom: minden megvalósul…” hangversenyen »meg kell halni« a pódiumon, komoly „A pécsi zenei decentrum kialakulása szükségszerûen hív- emóciókat kell kelteni és elvarázsolni a közönséget. Szük- ta elô mindannyiunkban az igényt, hogy újra rögzítsük a ség van minden energiánkra, ôszinteségünkre, a magával motivációinkat, amiért a továbbiakban is érdemes jelen ragadó muzikalitásunkra, mert mással nem tudjuk meg­ lennünk a fôvárosi szcénában. A sok mûvészeti érv mellett ôrizni a publikumot.” a leghangsúlyosabb indok a törzsközönségünk. A publi- kum megôrzése persze számunkra sem könnyû, hiszen pár A Pannon Filharmonikusok honlapja: www.pfz.hu

2014–2015. tél GRAMOFON 37 klasszikus zenekari körkép – Réfi Zsuzsanna összeállítása

A Kodály Filharmónia újdonságai Jelentôsen növekedett ebben a szezonban is a debreceni Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus bérletvásárlóinak száma. Somogyi-Tóth Dániel igazgató szerint ez is jelzi, hogy a közönség igényli a színvonalas koncerteket. Programjuk igazán sokszínû az idei évadban, hiszen a pub­ likumot nyolc hónapon át tartó zenei utazásra invitálták. Az igazgató-mûvészeti vezetô bízik abban is, hogy több rég várt fejlesztést sikerül elindítaniuk a következô idôszakban.

„Temérdek ígéretes hangverseny következik – mondja So- Forrás: Kodály Filharmónia mogyi-Tóth Dániel – , hiszen a téli hónapokra esik az orosz trojkát, a német dallamokat és a magyar klasszikusokat be- mutató estünk. A januári, Glinka, Rahmanyinov és Sosztakovics mûveibôl válogató hangversenyt Kovács László, a német koncertet pedig Jean-Pierre Faber dirigál- ja. A luxemburgi muzsikussal már tavaly, a színházban is dolgozhattunk. A februári magyar program karmestere Szabó Sipos Máté lesz, aki korábban évekig a Kodály Kó- rus vezetô karnagyaként dolgozott. Sôt, a Latin varázs el­ nevezésû hangverseny – amelyet rendszeresen visszatérô karmesterünk, Kollár Imre vezényel – szintén átkerült novemberrôl decemberre, mivel a zenekar a négy kanadai tenor (The Tenors) prágai es pozsonyi koncertjein muzsi- kált. S lesz karácsonyi koncertünk, amelyen a Messiás hangzik fel Antal Mátyás vezényletével – ez a Händel-mû már igazán régen szerepelt a debreceni programban. A köz­kedvelt farsangi estünkön pedig fôleg könnyedebb da- rabok hangzanak majd fel, Bartal László dirigálásával” A Kodály Filharmónia vezetôje arról is beszél, hogy bôvült a mûvészeti vezetés Debrecenben, hiszen megbízott kar- Somogyi-Tóth Dániel (balra) és együttese nagy áll a kórus élén, Kovács László pedig állandó vendég- karmester lett. „Egy olyan zenei intézmény, amely két Csokonai Színház zeneigazgatójaként jóval többször lép a együttest, zenekart és kórust foglalkoztat, akkor tud haté- karmesteri pulpitusra. A szezon elsô két hónapját is a teát- konyan és koncentráltan mûködni, ha mind a két társulat- rumban töltötte a Kodály Filharmonikusokkal, remek Se- nak külön felelôs, a szakmai fejlôdést folyamatosan biztosí- villai borbély- és Marica grófnô-elôadásokat tartottak. tó gazdája van. Amikor Debrecenbe jöttem igazgatónak, „Mindeközben éppen megújul a városvezetés, így igazgató- szerettem volna Bényi Tiborral közösen dolgozni, azonban ként, a zenekar menedzsereként rengeteg feladat vár rám. ez az elképzelés egyelôre nem valósult meg, mert az ô terü- Nagyon reménykedünk abban mindannyian, hogy sok lete a kamarazenekari munka. De errôl sem mondtunk le. áhított fejlesztést sikerül elindítanunk a következô idô­ Kovács Lászlónak nagyon örülök, hiszen hatalmas szak- szakban.” Arról is örömmel számol be, hogy a zenekar mai tudásával és tapasztalatával, emberségével olyan mû­ hegedû és brácsa szólamait sikerült új tagokkal erôsíteniük. vész, akivel lényegesen közelebb kerülünk a Kodály Filhar- Viszont korrepetitort még nem találtak a Kodály Kórus- monikusokkal megvalósítandó célokhoz. Ez egyelôre egy hoz, ennek pedig az is az oka, hogy az elvárásaik magasak, állandó vendégkarmesteri pozíció, de szeretném, ha a szá- viszont keveset tudnak csak fizetni… Hiszen ahogy más lakat még szorosabbra tudnánk fûzni. A Kodály Kórusnál együttesek is, Debrecenben ugyancsak anyagi gondokkal pedig megkezdte megbízott karnagyi tevékenységét Kiss küzdenek. S arra a kérdésre, hogyan látja a jövôt, így vála- Csaba, s a munka szépen, magas színvonalon zajlik. Te- szol: „Várakozással, hisz’ szerencsére alkatomnál fogva is kintve, hogy egyelôre egyik megbízatás sem végleges, vár- bizakodó vagyok. Ahogy korábban mondtam, a városveze- juk a következô hetek-hónapok költségvetési döntéseit, tés megújulása talán lehetôséget ad arra, hogy igazán lé- amelyek alapján remélhetôleg 2015-tôl formálisan is meg- nyeges kérdésekkel foglalkozzunk.” újulhat a Kodály Filharmónia mûvészeti vezetése.” Somogyi-Tóth Dániel ebben a szezonban a bérletes kon- certek tekintetében kevesebb fellépést vállalt, viszont a A zenekar és a kórus honlapja: www.kodalyfilharmonia.hu

38 GRAMOFON 2014–2015. tél klasszikus

Szegedi Szimfonikusok: Kínától a Kis Tigrisig Rengeteg fellépés vár ezekben a hónapokban a Szegedi Szimfonikus Zenekarra, hiszen az együttes hazai, ünnepi koncertjei mellett december végén még hosszabb kínai turnéra is indul. Hazaérve pedig már egy gyerekdarabra készülnek, amelynek hat februári elôadására már most elfogyott minden jegy.

Lukácsházi Gyôzô zenekari igazgató azt meséli, háromhetes ban Händel, Mozart vendégszereplésre készülnek december közepétôl, amely­ és Vivaldi kompozí­ nek során Kína nagyvárosaiban, Sanghajtól Pekingig lép- ciói kaptak helyet. nek pódiumra. Az együttes angliai fellépést, prágai utat is „Ünnepi mûsorral lé­ tervezget, s elképzeléseik szerint a távol-keleti turnék sora pünk majd a közön- is folytatódik. A társulat emellett itthon is sok koncertet ség elé, mindig soka- ad, programjukban kiemelt helyet kapnak a gyerekeknek kat vonz ez a templo- szóló darabok. A zenekari igazgató egyik kiemelt célja – a mi hangverseny, amit tavalyi kinevezését követôen – éppen a legifjabb korosz- azért is élvezek, mert tály megszólítása volt, s úgy tûnik, ez remekül sikerült. A a kamaramuzsikálás februárban színre kerülô, Kis Tigris címû gyerekdarab hat során sokkal jobban elôadására már elôvé­tel­ kell figyelni egymás- ben, két nap alatt elfogy- ra, más­képp kell hall- tak a jegyek. A mû szerzôje gatni a muzsikát. Úgy Balogh Sándor és Lukács­ látom a kollégáim is házi Gyôzô. Egyelôre an�- szívesen vállalkoznak nyit lehet tudni a darabról, erre, lelkesen vesznek hogy vidám, zenés séta részt ezekben a kama- lesz, szereplôiként ismert raprodukciókban.” Forrás: Gramofon-archív mesealak-állatok jelennek A hegedûmûvész Kosztándi István hegedûmûvész meg, így igazán kiváló szó- egyéb­ként nemcsak a rakozást kínál a kicsik szá- szimfonikus zenekar koncertmestere, hanem minden mára. A zenekari igazgató évadban szólistaként is pódiumra lép: legközelebb január azt is hozzáteszi, hogy a 13-án, Vashegyi György vezényletével. A Haydn és Mo- felnôtt bérleteik iránt szin- Balogh Sándor zeneszerzô-karmester zart mû­veibôl összeállított hangverseny másik szólistája tén nagy az érdeklôdés, s Máté Gyôzô lesz. „Nagyon érdekes számomra Mozart emellett a fiataloknak is egyre több, izgalmas programot Sinfonia concertantéja – meséli Kosztándi István –, hi- kínálnak, hiszen a Szegedi Egyetemmel közösen olyan es- szen korábban már egy alkalommal magam is játszhattam teket indítottak, amelyeken nemcsak a zene, hanem a kép­ a brácsaszólamát, Szecsôdi Ferenc partnereként. S várom zô­mûvészet és az irodalom is megjelenik. Lukácsházi emel- már a közös munkát Vashegyi Györggyel is, akivel elôször lett annak is örül, hogy a zenekar tagjai kamaraegyütte- dolgozhatom együtt, s ennek a korszaknak kiváló is­ sekben is játszanak, így van két vonós- és egy kürt-kvar- merôje, így biztosan sokat tanulhatunk tôle. Annak is tettjük, egy fa- és egy rézfúvós együttesük, ütôegyüttesük örülök, hogy kedves, régi barátom, Máté Gyôzô lesz a és fagott triójuk. partnerem.” Az egyik vonósnégyes vezetôje Kosztándi István, akit idén S hozzáteszi, másfajta hangképzésre van szükség, ha szólis- az együttes tagjai az évad zenészének is megválasztottak. A taként lép pódiumra, mint amikor az elsô pult mellôl irá- hegedûmûvész – aki Kolozsvárott tanult, majd a Nagyvá- nyítja az együttest. Akkor ugyanis jobban bele kell simul- radi Filharmónia tagja volt – lassan negyedszázada a szegedi nia a zenekarba, emellett pedig sokkal jobban figyelnie a együttes koncertmestere, s szinte ugyanennyi ideje mû­ szólamokat. De éppen ezért élvezetes számára, hogy mind- köd­teti vonósnégyesét. S nemcsak tanít a szegedi egyete- két területen kipróbálhatja magát, és mindig ünnepnek men, hanem a vonós tanszék kamarazenekarának is a érzi, ha szólózhat. Ahogy annak is örül, hogy fellépéseire mûvészeti vezetôje, emellett a Szegedi Szimfonikusokból sokan kíváncsiak. S bár a vonósnégyesére nem jut annyi alakult kisegyüttesnél is ellátja a hangversenymesteri te­ idô, mint ahogy szeretné, azért a kvartettel is rendszeresen en­dôket. Így azt az adventi koncertet is ô irányítja, amely koncerteznek. december 11-én hangzik majd fel, a Honvéd téri templom- ban, a Szegedi Kamarazenekar elôadásában. A program- A Szegedi Szimfonikusok honlapja: www.symph-szeged.hu

2014–2015. tél GRAMOFON 39 klasszikus zenekari körkép – Réfi Zsuzsanna összeállítása Honvéd Férfikar – bôvülô repertoár Különösen sûrû idôszak zajlik a Honvéd Férfikar életében, hiszen hagyományos koncertjeik mellett saját bérletsorozatot indítottak az MTA Dísztermében, és az Erkel Színházban is rendszeresen pódiumra lépnek. Az egyre bôvülô repertoárról, a feladatokról az együttes basszus szólamvezetôje, a sokoldalú Frech’ Zoltán beszélt a Gramofonnak.

Már több mint két évtizede énekel a Honvéd Férfikarban Frech’ Zoltán, aki azt mondja, mindig is szólistanevelô mûhelyként mûködött és mûködik az együttes. A fiatal énekeseknek megerôsödik a hangja, s megtanulják, ho- gyan kell megteremteni a színpadi jelenlétet, s ezzel a tu- dással aztán járhatják tovább a saját útjukat. Ô maga is ezért szerzôdött diplomázását követôen a társulathoz, de aztán három énekkari társával megalapította a Four Fatherst – és maradt. Frech’ Zoltán igazi „jolly joker”. Nemcsak színészi, hanem prózamondó képessége is kiváló. A férfikar koncertjeinek állandó mûsorközlôje, s ha szükséges, lefordítja és versbe önti az elôadott idegen nyelvû mûvek magyar szövegét. Nem áll távol tôle a rögtönzés: könnyedebb hangvételû gyüttes produkciókban a közönség reakcióit azonnal beépíti kom- mentárjaiba. Számíthatnak rá a Honvéd Együttes más ka-

rai is: egy ízben – bravúros beugrással – a Vargánya apó Forrás: Honvéd E csodái címû zenés mesejáték címszerepében helyettesítette Frech’ Zoltán basszus szólamvezetô, a Honvéd Férfikar közösségépítô motorja Kertész Péter színmûvészt. A honvédségi ünnepi mû­ sorokban is rendre együtt dolgozik a társulat színészeivel. amelynek december 14-én lesz a bemutatója az Erkel Szín- Ô a férfikar közösségépítô motorja. Nélküle nincs családi házban. S a jövôben bôvül a színpadok száma, hiszen nem- program, szabadtéri fôzés, évadnyitó vagy évadzáró ren- csak a II. János Pál pápa téren, hanem az Ybl-palotában is dezvény. A kórus folyosóján elhelyezett társulati fotók fellépnek majd. mindegyikét frappáns négysorossal látta el, az énekesre Folytatják az együttmûködést a Nemzeti Színházzal is; leg- leg­jellemzôbb ismérvek versbe foglalásával. Ügyel a kon­ utóbb például Szentpétervárott arattak nagy sikert, ahol a dí­ciójára is: kerékpárral közlekedik – bár ezzel nincs egye- Johanna a máglyán címû elôadást mutatták be. A téli idô­ dül a férfikarban. szak emellett is sok koncertet, karácsonyi szereplést tarto- A Honvéd Férfikar repertoárja az utóbbi években sok­ gat az együttesnek, s közben még egy nagy produkcióra is színûbbé vált, hiszen operaelôadásokban is estérôl estére készülnek az évadban. Az I. világháborút idézi meg az a pódiumra lépnek, sokféle mûfajban kipróbálhatják magu- négy koncert, amelybôl kettôt Pécsett, kettôt pedig a fô­ kat és rengeteg a munka. Mindennap próbálnak, rendsze- városban adnak. Felkérésükre öt kortárs zeneszerzô kom- resen színpadra lépnek, s bemutathatják, hogy a kórus ponált kórusmûveket: Csemiczky Miklós, Selmeczi György, mennyi színnel rendelkezik és hányféle stílusban járatos. Vajda János, Orbán György és Gyöngyösi Levente. A da- Frech’ szerint ennek nagyon örülnek, hiszen korábban rabok mellett versek, képek is visszaidézik a száz eszten­ akadtak olyan idôszakok is, amikor hónapokig csak gyako- deje történteket. A szerzeményeket tavasz óta tanulják, a roltak, s csupán egy-egy koncerten szerepelhettek. Az ope- budapesti elôadásoknak tavasszal a Vigadó ad otthont – s rai feladatokat szintén nagyon szeretik. Korábban is sze­ ezzel a 150 éves épület elôtt is tisztelegnek. A többi kon- repeltek néhány darabban, négy éve azonban, amikor certet pedig a POSZT-on láthatják-hallhatják az ér­dek­ Strausz Kálmán átvette az együttes irányítását, sok min- lôdôk. Saját bérletsorozatuk is folytatódik az MTA Dísz- den megváltozott. Rendszeres szereplôi lettek az Erkel termében decemberben, majd tavasszal. A Díszteremben Színház elôadásainak, elsôként a Bánk bánban énekeltek. készült két új lemezfelvételük egyike is. Novembertôl kap- Aztán bôvült a sor a Hunyadi Lászlóval, a Carmennel, az ható A nemzedékek zenéje címû CD, a másik album pedig Aidával, a János vitézzel, a Szerelmi bájitallal, A varázsfu- tavasszal kerül az üzletekbe, és romantikus kompozíciók- volával. Élvezik, hogy jelmezben is felléphetnek, ráadásul ból válogat. az operai feladatok csiszolják, jobbá teszik az együttes hangzását. Jelenleg éppen A bûvös vadászra készülnek, A Honvéd Együttes honlapja: www.honvedart.hu

40 GRAMOFON 2014–2015. tél klasszikus

Arra a kérdésre, hogy mennyire nehéz egy este szólista- Baráti Kristóf: ként és dirigensként is a közönség elé lépni, azt feleli: a jó zenész definíciója magában foglalja azt is, hogy karmester „Harmóniát teremteni szintjén kell ismernie a darabot. Emellett kamarazenészi attitûddel kell muzsikálnia. S felidézi azt a koncertet, ame- lyen Várdai Istvánnal szólóztak és dirigálták is a Duna a zenészek között” Szimfonikus Zenekart. „Különbözô, de természetesen Karmesterként és szólistaként is pódiumra lép összefüggô világ ez, ugyanazon a hangversenyen úgy kell beosztani a sokféle feladatot, hogy egyik tevékenység se Baráti Kristóf 2015. január 9-én, a Duna Szim- menjen a másik rovására. Nagy öröm számomra, hogy ed- fonikus Zenekarral közös koncertjén. A mûvész dig a karmesteri bemutatkozásaim sikert arattak. Ennek régi, kedves partnere az együttesnek, s most ellenére nincsenek különösebb dirigensi ambícióim, vi- Haydn, Mozart és Beethoven mûveibôl váloga- szont nagyon érdekel a feladat szakmai része, a szerzôk ala- posabb, mélyebb ismerete. Mindez remek kiegészítése lehet tott programot mutatnak be. A hegedûmûvész a szólista karrieremnek, hiszen – a zongoristákat kivéve – a Duna Palotában adott hangversenyt követôen mindenki más korlátokba ütközik a repertoár szûkössége indul tengerentúli turnéjára, amely során a miatt. Ráadásul fontos megtapasztalni mindent; nemcsak Carnegie Hallban is bemutatkozik. a szólista, hanem a dirigens szemszögébôl is.” Baráti Kristófot igen régi kapcsolat fûzi a Duna Szimfoni- kus Zenekarhoz, amelynek csellószólamát nemrég elhunyt édesapja, Baráti András vezette. Amikor zeneakadémiai gency elôkészítôre járt, akkor is többször muzsikált a társulattal, s attól kezdve rendszeresen dolgoznak együtt. „Egyébként minden magyar zenekarral kapcsolatba kerültem az eltelt évek alatt, de a Dunával – hiszen édesapám együttesérôl beszélünk – mindig külön öröm muzsikálni. S az utóbbi Fotó: Classical Concert A idôszakban azt láttam – s ez az összes hazai zenekarra jellemzô –, hogy mind-mind komoly fejlôdésen ment ke- resztül. A Duna Szimfonikus Zenekar szép és jó koncepció mentén, mutatós arculatot alakított ki magának, s azt gon- dolom, szakmailag szintén dinamikusan fejlôdik. Remekül be tud illeszkedni a budapesti zenekarok közé, mind a kul- túra terjesztése, mind szakmai szempontból.” Természetesen a próbafolyamat során mindig kiemelten foglalkozik a vonósokkal, hiszen tippeket, tanácsokat tud adni nekik a játékmóddal kapcsolatban, s többet is vár tôlük, mint más dirigens. „A karmesternek nem az a fel- adata, hogy mindenkinek mindent megmondjon, hanem Baráti Kristóf: A hivatásos karmesterek fenntartásokkal kezelik a hangsze­ az, hogy harmóniát teremtsen a zenészek között; azért, resbôl lett dirigenseket, akik szerintük hobbi maestrókként lépnek pódiumra. hogy meg tudják valósítani a saját zenei elképzeléseiket. A ze­nekarok szerencsére kissé befogadóbbak... De az a jó, ha dirigens fejében élô, konkrét ideákat váltják valóra, úgy, hogy azokkal maguk a muzsikusok hozakod- A zenekarral közösen állították össze a Bécsiek címet vi­ nak elô. A hivatásos karmesterek mindig fenntartásokkal selô est programját. Baráti Kristóf azt mondja, Haydn 26., kezelik a hangszeresbôl lett dirigenseket, akik szerintük d-moll szimfóniája az együttes vezetôinek választása volt, hobbi maestrókként lépnek pódiumra. A zenekarok sze- de örömmel mondott rá igent, hiszen úgy véli, mindegyik rencsére kissé befogadóbbak…” Haydn-szimfónia kiváló, és nagyon szereti Mozart G-dúr Baráti Kristóf azt mondja, a Duna Zenekarral közös kon- hegedûversenyét is. Beethoven IV. szimfóniája pedig kife- certeknek biztosan lesz folytatása a következô évadban is. jezetten az ô kérésére került a programba, mert ezt tartja az A hegedûmûvész egyébként 2015-öt Kölnben kezdi, újévi egyik legjobbnak a kilenc kompozíció közül. „Úgy vélem, hangversenyének Jukka-Pekka Saraste lesz a karmestere, a az együttes és én – mint dirigens – egyaránt rengeteget budapesti fellépést követôen pedig az Egyesült Államok- fejlôdünk a darab megtanulása során. Ugyanis számos ban és Kanadában vendégszerepel. A tengerentúli turné olyan jellegû technikai nehézséget találni a mûben, ami- során többek között a Carnegie Hallban is pódiumra lép. vel foglalkozni kell. A lényeg, hogy mi, résztvevôk minél többet kapjunk belôle, s aztán a közönség is remek elôadást hallhasson.” A Duna Szimfonikusok honlapja: www.dunaszimfonikusok.hu

2014–2015. tél GRAMOFON 41 A Babos-univerzum Forrás: Gramofon-archív

A hatvanöt éves Babos Gyula számára sok eseménnyel zárul a 2014-es év. December 10-én Winand Gáborral, Fekete-Kovács Kornéllal, Orbán Györggyel és Czirják Tamással a Mûvészetek Palotájá- ban mutatja be Makrokozmosz címmel új zenei anyagát. Ezen az esten veszi át lapunk fôszerkesz­ tôjétôl a Gramofon Jazz Díjat sok évtizede sikeres zeneszerzôi, elôadómûvészi és pedagógusi munkájáért. Ebbôl az alkalomból beszélgettünk vele múltról, jelenrôl és jövôrôl. 2 Bércesi Barbara interjú jazz

Gramofon: Halper László Zenészlegendák II. címû könyvé- ben regénybe illô történetet mesélsz el a családod múltjáról, a brácsás dédnagypapádról, aki Raszputyinnak húzta, nagy- papádról és édesapádról, akik ugyanúgy vonós hangszereken zenéltek, és hogy a hagyomány szerint mindenki Gyula volt. Mikor kezdtél reflektálni arra a családi múltra, amely hihetet- len kacskaringókat rajzolt? Babos: Sosem. Lehetetlen. Úgy hallgattam ezeket az élet- történeteket, amelyeket az anyai, illetve apai ágon adtak tovább az öregek, mintha másnak a meséit olvasnám. Ami közvetlenül hatott rám, az inkább a szüleim válása volt, mert az olyan élethelyzeteket hozott, amelyekhez meg kel- lett tanulnom viszonyulni. Két fontos momentum volt az életemben, amelyek megpecsételték a sorsomat. Ezek mi- att lettem az a megátalkodott önmegvalósító, aki lettem. Az elsô az volt, hogy egyik napról a másikra otthagytam a gimnáziumot, a másik pedig a Rákfogó születése lett. Eze- ken a pontokon éreztem azt, hogy elviselhetetlenné vált számomra a papírformák követése. Lehettem volna diplo- más, ahogy szórakoztató zenész is, fényes karrierrel, de én Nyaraláson olvasok úgy, mint régen, mert a mesék máig el ragaszkodtam az ôrültségeimhez. tudnak varázsolni. Homérosz óta töretlen ez a rajongá- som. G.: Nem olyan embernek ismerlek, aki bármit is megbánna. B.: Nem is bántam meg semmit. Örülök, hogy konzekvens G.: Én például élveztem, ahogy az említett Halper-könyvben tudtam maradni mindahhoz, ami számomra fontos volt. mesélsz az ôsökrôl, színesen, izgalmasan. Szerintem sok ze- Három rendíthetetlenül biztos pont van az életemben: a nészemberre igaz, hogy úgy beszél, ahogy játszik, ahogy a társam, a gyerekem és a zene. dallamait fûzi. Mit gondolsz errôl? B.: Lehet benne valami. Szeretnék úgy muzsikálni, hogy G.: Mindig teljes nyíltsággal beszéltél a származásodról, és mesélôs legyen. Amikor a Blue Victory-lemez felvételekor arról, annak ellenére, hogy mind a zsidóság, mind a cigány- Terri Lyne Carringtonnal játszottam, a közös munka kez- ság számára gyakran nehezített a pálya, számodra ez az detekor megkérdezte tôlem, mi a zene, amit játszunk. örökség csupa gazdagságot jelent. Érezted valaha, hogy Mondom neki, melyik harmónia melyiket követi, hogy komplikált a helyzeted, vagy hogy problémás megtalálni az jönnek a periódusok egymás után, mire ô: nem ezt kérde- identitásodat? zem, mi a zene? Elgondolkodtam, és elkezdtem neki mesél- B.: „Komplikált” akkor volt, amikor fölakasztottak embe- ni. Rá kellett jöjjek, hogy nagyon is leírható szavakkal, reket, vagy amikor elvitték a nagyszüleim testvéreit. Szá- amit az ember a zenéjével szeretne megragadni. Ha érvé- momra izgalmas világot jelentett a városi roma neveltetés nyes, amit közöl, akkor késôbb megkapja másoktól azokat éppúgy, mint amit a zsidó ószeres nagybátyámékkal éltem a címkéket, amelyekkel körülhatárolható: ez bebop, ez pe- meg vasárnaponta. De hamar kiderült, hogy nem leszek dig fusion. Csak nem szabad, hogy mindez fordítva történ- sem cigányzenész, sem ószeres. Nem nagyon jut eszembe a jen. Ezt persze nagyon nehéz megvalósítani, nekem is meg származásom kérdése. Én a személyiségekben hiszek, nem kellett vele küzdenem, mielôtt jól meg tudtam volna felel- az identitásokban. Valamennyien minden helyzetbe mind- ni magamnak a kérdést: mi a zene. Nem más, mint egyfaj- azt magunkkal visszük, amihez életünk során hozzájutunk, ta dallamvilágnak, harmóniavilágnak az összessége, amely attól függetlenül, hogy tudatában vagyunk-e, vagy sem. rád jellemzô. Ha felismerhetô, akkor elérted a célodat. Én is így vagyok ezzel. Eközben megpróbálok magamhoz hû maradni. Legfôképpen jazz-zenész vagyok. G.: A néhány hazai jazzlegenda közé tartozol, akik rendszere- sen meghallgatják a hazánkba látogató külföldi jazzsztárokat. G.: Szintén a Zenészlegendák II.-ben olvasható elbeszélésedbôl B.: Nem csak a sztárokat, a fiatalokat is meghallgatom, és derül ki, milyen nagy hatással volt rád Homérosz Odüsszeiája a magyarokat is. és Iliásza. Ezek voltak az elsô hôstörténetek, amelyek megérin- tettek? G.: Ki mindenki készíti ma a számodra legizgalmasabb ze- B.: Maradandó élmények! néket? B.: Próbálom megérteni a sikereket. Hallgatom Harcsa Ve- G.: Manapság miket szeretsz olvasni? ronikát Gyémánt Bálinttal, hallgatom a Random Tripet, B.: Az élmények, amelyeket korábban könyvekbôl kap- Premecz Matyit, kíváncsi vagyok, merre jár Csókás Zsolt, tam, ma napi szinten sokkal inkább a filmekbôl érnek el. odavagyok Fenyvesi Marciért, Balogh Rolandért. Nagyon

2014–2015. tél GRAMOFON 43 jazz interjú

„Van egy nagyon találó kifejezés, a jó cimbalmosokra hasz- nálják. Ha jól meg tudják alapozni a zene harmóniai-hangulati áramlását, jól fejezik ki a hangszerükkel azt is, ami nincs leírva, azt mondják: »jól teremtenek«. Ezek a zenészek, akik a Makrokozmosz-kon- certen velem tartanak, jól teremtenek.” Forrás: Gramofon-archív

erôs a gitárosnemzedék, amely manapság körülvesz, figyel- Sokszor eszembe jut, amit Miles Davis mondott John ni kell ôket, mert eredeti gondola­taik vannak. Nem kó­ Scofieldnak: Akkor játssz, amikor nem akarsz, és akkor ne, piák, a saját útjukat járják. amikor akarsz! Sokat törtem a fejem, mit jelenthet ez. Sze- rintem arra vonatkozik, hogy ne akarj mások elvárása sze- G.: Volt szerencsém jelen lenni a Makrozomosz „mik­­rokoz­ rint muzsikálni. Az egész világ tele van a közönség kegyeit moszának” megszületésénél, vagyis amikor kipattant a keresô üres zenékkel. Meg ideológiai háttér, történetmesé- fejedbôl, merre szeretnél tovább tekinteni a zenei utadon. lés nélküli parttalan virtuózkodással. A Davis-kvintett Most hol tartasz az anyag megalkotásában, hogyan halad a Shorterrel, Hancockkal, Ron Carterrel, Tony Williamsszel munka? szintén a pillanatot kereste. Próbálok a tanításaik alapján B.: Számomra is nagyon érdekes az a folyamat, ami ben- alkotni, és a harmóniára törekedni. nem zajlik. Vágytam egyfajta szabadabb zenélésre, ehhez kerestem a két erôs szólistát. Winand Gábor és Fekete- G.: A Müpa-beli koncert – amely a Jazzmûhely sorozat idei Kovács Kornél az, akikre a megvalósításban számítok. Van utolsó kiadása – különlegessége lesz, hogy az elsô részben egy nagyon találó kifejezés, a jó cimbalmosokra használják. színpadra lép a Babos Gang is, azaz Veres Nika, Kardos Nor- Ha jól meg tudják alapozni a zene harmóniai-hangulati bert, Fonay Tibor és Balogh László, akik mind saját nevelésû áramlását, jól fejezik ki a hangszerükkel azt is, ami nincs muzsikusok. Mi bennük az egye­dül­álló? leírva, azt mondják: „jól teremtenek”. Ezek a zenészek, akik B.: Nika szerintem az egyik legnagyobb tehetség ma az a Makrokozmosz-koncerten velem tartanak, jól teremte- énekesek között. Különleges adottságai velünk meg tud- nek. Úgy játszanak, ahogy én szeretem. Továbbra is zene- nak mutatkozni. Balogh Laci minden stílust ismer, és min- karban akartam gondolkodni, de nem nagyon szerettem den a helyén van nála: megütés, idô, frazír, érzelem. Tibi volna elektromos hangszereket használni. A mûsor gerin- olyannyira megtanult basszusgitározni, hogy az borzasztó! ce megvan, zajlanak a próbák, és nagyon élvezem. Folya- Nagyon tisztelem benne, hogy megingathatatlan a törek- matosan azt érzem, hogy mindnyájan ugyanazt keressük: véseiben. Norbi Fogarasi János tanítványa volt. Egy pon- egymást, és azt a nagybetûs pillanatot, amikor csoda törté- ton Fogarasi azt mondta neki, most már nem tud neki mit nik a zenében. tanítani. Nincs más hátra, csak egy másfajta gazdagodás,

44 GRAMOFON 2014–2015. tél jazz

amit a könyv, a színház, a kortárs hatásokat, de minthogy Te mindig maximálisan hall- film ad. Ô pedig megfogad- gatható zenét írtál, ez a mû is az, és érdekes módon ez is ba- ta a tanácsot. Mindnyá- bosos... Mik a kilátásaid, vágyaid a mûvel kapcsolatban? jukban mélységes a tiszte- B.: Szomorú lennék, ha nem hallgatnák meg, amit csiná- let a zene és egymás iránt. lok, de akkor is, ha azon kapnám magamat, azért csinál- Bárhol a világban megáll- tam volna valamit, hogy meghallgassák. Nagyon szeret- nák a helyüket. És soha se- ném, hogy színpadra kerüljön az opera. Ha ez megtörténik, hol nem játszanak úgy, akkor lépek is tovább a következô állomás felé. Elsôsorban mint velem. magamnak akartam bizonyítani vele. Szerettem volna ki- próbálni, hogy a magyarországi jazz-zenészlétbôl merre, és G.: Szerinted mi az, amit te mi módon tudok továbbmozdulni. Szimfonikus zenekarra tudsz leginkább átadni a fia- és énekhangra írni és hangszerelni, óriási kihívás volt. Na- tal zenészgenerációnak? gyon izgatott, jó volt megugrani. B.: Számomra csak az a fontos, hogy sikerüljön sa- G.: Mikor számíthatunk a bemutatóra? ját elképzeléseiket megva- B.: Ez még várat magára. Több helyre eljuttattam a mûvet, lósítaniuk a zenében. Erre eddig még nincs érdemi válasz. próbálom rávezetni ôket. G.: A beszélgetésünk egyik apropója a Makrokozmosz-kon- G.: Tervezed azt, hogy lemezre veszed a Makrokozmoszt? cert mellett, hogy a lapunk szerkesztôsége 2014-ben Neked B.: A Müpa a tervek szerint rögzíti a koncertet. Ez az elsô ítélte a Gramofon Jazz Díjat. Egyszer azt mondtad, a díjakat lépés. A felvétel milyensége dönti majd el, kiadjuk-e. Nem nem kapják, hanem adják... ragaszkodom már annyira a mindenáron való megjelente- B.: Ez így van. Úgy érzem, ugyanannyit dolgoztam idén téshez. Még a BaLancE-anyag is dobozban van, amit szin- is, mint tavaly, és ugyanazt csinálom sok éve. Egyébként tén a Müpában vettünk fel, 2012-ben. Mostanra igazán jólesik, ahogy minden elismerés. Idén a Hangszeresek csak az élô lemez érdekel, annak nem látom értelmét, hogy Or­szágos Szövetsége engem választott az Év Zenepeda­ a stúdióban ollózzunk össze valamit. Szóval, a kettô közül gógusának. Erre egyáltalán nem számítottam. Örülök a így bármelyik szóba jöhet. díjaknak, mert mások jóindulatát jelzik. Persze minden- kinek mást jelentenek. Vannak, akik úgy kezdik az élet- G.: Nem ismert szélesebb körben, de írtál nemrég egy operát, rajzukat, hogy ilyen meg olyan díjas gitár­mû­vész... Ne- amely egy díva életérôl szól. A szó legjobb értelmében mutat kem elég, ha azt mondják, én vagyok a Babos. n

Halper László: Zenészlegendák II. den mûvésznél egyaránt megtapasztalhatja az olvasó, hogy FROKK, Budapest 2014, a legnagyobb bizalommal és ôszinte közlésvággyal fordultak 172 oldal az irántuk érdeklôdô mûvészkolléga, Halper László felé, ezért ez a könyv még annál is kevésbé születhetett volna meg más A könyv alcíme: Legendás zenészek történetei az Új tollából, mint az elsô kötet. A történetek tele vannak fordula- Rákfogótól a Kis Rákfogóig. Egy olyan, jól körülhatá- tokkal, humorral, tragikus momentumokkal – hiába, regényes rolható témával és korszakkal foglalkozik, amelyrôl kor volt ez, amikor az önkifejezés zenei eszközeit, a Nyugat- minden hazai jazzrajongó tudja, mennyire jelentôs ról érkezô jazz és rock fortélyait még nagy küzdelmek árán le- szerepet játszott a honi jazz nagykorúvá érésében, hetett csak elsajátítani egy lánglelkû magyar tinédzsernek, de sok téves vagy félinformáció is él velük kapcso- nem beszélve arról, hogy mi módon válhatott megélhetési for- latban a köztudatban – fôleg a fiatalabbak körében –, rássá az elôadómûvészet. Egy-egy hangszer, ihletô erôként kezdve például azzal, hogy melyik Rákfogó-inkar- szolgáló hangfelvétel beszerzésének a története önmagában is náció melyiket is követte (persze nem logikus, elképesztôen kacskaringós. hogy az Új Rákfogó volt a legrégebbi formáció). Sokan mondják, hogy a közéletben egy ideje nincsenek már A munka részben folytatása Halper László elsô Zenészlegendák könyvé- nagy formátumú figurák, kultikus személyiségek, akik közösségszervezô nek, amely olyan, a második világháború és az ötvenes évek idején élt erôvel bírnának, értékrendeket közvetítenének, akiknek a kisugárzása akkor roma jazzmuzsikusok életét és pályáját dolgozta föl hiteles adatközlôk se- is érezhetô, ha csak a közelükben vagyunk. A Zenészlegendák II. lapjain gítségével, akik már eltávoztak az élôk sorából. A második kötetben sajnos megszólaló mûvészek, Szakcsi, Babos, Kôszegi Imre, Ráduly Mihály, Laka- szintén találunk olyan mûvészeket, akik már nincsenek köztünk, tos „Pecek” László, Tony Lakatos és a többiek mind ikonikus alakjai a jazz- Orszáczky „Jackie” Miklós, Jávori Vilmos, Füsti Balogh Gábor szavai így rock hazai hôskorának, akiknek a visszaemlékezései külön-külön is teljes némiképp más színezetet kapnak, ahogy olvassuk ôket. Azt viszont min- könyvet kívánhatnának. BB

2014–2015. tél GRAMOFON 45 jazz portré

lábgépet, tízezer hangszerkatalógust és számtalan egyéb Keep collecting! hangszert és relikviát), vannak Kármán Sándornak ked- vencei, amelyeket kérdésünkre hosszas gondolkodás után kiemel. Az egyik egy 1930-as évekbôl származó Mogyorossy- A ceglédi Dobmúzeum zarándokhely, s nem- dobfelszerelés, amely a híres Arizona mulatóban teljesített csak hangszerészek és hazai mûvészek számá- szolgálatot. A másik egy Sonor Star felszerelés 1957-bôl, ra, legendás dobosok is vissza-visszatérnek ide. amelyet a bebop nagy újítója, az amerikai Kenny Clarke Kármán Sándor éppen 25 éve alapította, s ebbôl használt. Jojo Mayer ajándékaként került a gyûjteménybe. A harmadik egy gyönyörû Rogers Dél-Amerikából. A az alkalomból elegáns kiállítású könyvben fog- Fábry József tulajdonából a múzeumba került hangszer lalta össze a múzeum történetét. történetesen megegyezik azzal a szettel, amelybe Kármán 2 Gramofon Sándor beleszeretett 1971-ben a hangszerbolt kirakata elôtt állva. Negyven évet várt rá, és a lehetô legmesésebb úton került hozzá Venezuelában élô barátja jóvoltából.

A történet akkor kezdôdik, amikor a zenei tagozatos isko- A kiállításon több dobos legenda megjelenik, de vannak lát végzett Kármán Sándor 1966-ban az elsô zenekaruk- köztük kiemelkedô jelentôségû mûvészek, akiktôl több re- ban gitározni kezd, majd egy fellépésen hiányzó dobosuk likviát is megtekinthet a látogató. Egyikük Kovács Gyula, helyett mentôötletként ô ugrik be. Az elsô dobját még ô részesítette Kármán Sándort a meghatározó elsô dobos nem vásárolta, e zenekar feloszlásakor, a „vagyonmegosz- élményben 1968 ôszén, a ceglédi Róna-jazz rendezvényen. tás” alkalmával hozzá került a fehér gyöngyház bevonatú „Abban a szerencsében volt részem, hogy öt éven át a ma- Medveczky. Az 1970-es évek elején a Rákóczi úti hangszer- gántanítványa lehettem, kitüntetett barátságával, távozá- bolt kirakata elôtt állva, egy amerikai sa után pedig családja a mú­ Rogers dobfelszerelés láttán tapasztalta zeumnak ajándékozta Gyula meg elôször, hogy egy használati tárgyat a imádott ASBA-dobfelszerelését.” kötelezô mûködésen túl milyen további A há­ború elôtti könnyûzene és magasságokba tud emelni a formaterve- jazz üs­tököse volt Weisz Api, akit zés. „Valószínûleg modellezô múltam és a mindenki úgy emlegetett, mint gépészet iránti érdeklôdésem is hozzájá- a függetlenítés hazai úttörôjét. rult, hogy ebbe a sok mûszaki megoldást Alig volt róla fellelhetô irodalom felvonultató hangszerbe szeressek bele.” és fotóanyag, így Kármán Sándor 1990-ben nekiállt felkutatni a Kármán Sándor 1979-ben rendezte elsô, még élô zenésztársait bízva abban, majd 1990-ben második dobtörténeti ki- hogy a velük készített beszél­­ állítását, még kölcsönzött anyagokból. getésekbôl majd összeáll egy kép. Rossz aránynak tûnt számára másfél évet 12 éven át tartó magánnyomozás dolgozni egy kiállítás tíznapos sikeréért. során sikerült feldolgoznia Api szo- Olyan állandó kiállításra vágyott, morúan szép történetét. Szintén te- amely­nek az ajtaját akár éjfélkor is ki- kintélyes mennyiségû anyag foglal- nyithatja. (Ilyen többször is elôfordult!) kozik egy amerikai kortárssal, aki A dobok gyûjtése 1990-ben kezdôdött. Kármán Sándor egy barátja szerint „Az elsô látogatható kiállítás szüleim házának autógará- megszólalásig hasonlít a dobmúzeum vezetôjére. A megál- zsában jött létre 1992-ben. Az eseményt a média gyorsan lapítás 1990-ben történt. „Utánanéztem és annyira jópofa felkapta, ami váratlan közönségsikert generált. A hang­ volt a dolog, hogy vettem egy hasonló inget, nyakkendôt szerek egyre szaporodtak, nagyobb hely után kellett néz- (testtartást), lefényképezkedtem, és kiküldtem a képet nünk.” Cegléd Város Önkormányzata Kármán Sándor Peter Erskine-nek.” Hamar barátság szövôdött köztük. kérésére egy, a kezelésükben lévô használaton kívüli in- Erskine 2003-ban látogatta meg a dobmúzeumot. Megálla- gatlant, a fôtéren álló egykori nyomda épületegyüttesét podtak, hogy a 40 éves zenei pályafutását reprezentáló adta át számára a dobmúzeum bôvítése céljából. „Három- hangszereit a múzeumnak adományozza. 2010-ben ünne- évi munkával, önzetlen barátok és támogatók segítségével pélyesen felavatták az életmûkiállítást, majd ô volt a 16. alakítottuk ki és rendeztük be azt a teret, amelyben a dob- Nemzetközi Dobos- és Ütôs Gála sztárvendége is. múzeum 2000 novembere óra jelenleg is üzemel.” A Dobosgálát éppen 2014-ben rendezték meg huszadszor. Bár a múzeum a könnyûzene, a jazz és a klasszikus zene A kezdetekhez egy szomorú tény adta az apropót: 1992-ben ütôhangszereibôl 1900-tól napjainkig mutat be instrumen- váratlanul távozott a magyar zenei színpadról Kovács Gyu- tumokat (több mint száz dobfelszerelést, háromszázötven la, aki pályafutása alatt dobosok generációit nevelte fel.

46 GRAMOFON 2014–2015. tél Forrás: Gramofon-archív

A kiállítótér látványa a kamaraterem felôl

„Ahogy kollégái tették, úgy én, a magántanítvány is szeret- 2011-ben megfogalmazódott ötlet nyomán vált valósággá tem volna tisztelegni egykori tanárom emléke elôtt egy 2014 novemberében. „Két éven át írtam a hetven történe- koncert megszervezésével. Mintául szolgált az évekkel ko- tet, majd összeválogattam hozzá közel ötvenévnyi fotó- és rábban Amerikában megrendezett Buddy Rich Emlékkon- dokumentumanyagot. Ezt követte a szöveggondozás, az cert, melyen a világhírû dobos tanítványai szólóban vagy egyes oldalak hangulatának grafikai megjelenítése, végül zenekaraikkal léptek fel.” Helyszínnek a ceglédi sportcsar- a szövegek és fotók tördelése. A tárlatvezetések során szá- nokot választották. Az 1993 áprilisában megrendezett Ko- mos történetet mesélek látogatóimnak, akik ôszinte lelke- vács Gyula Emlékkoncert hatalmas sikere adta meg szá- sedéssel hallgatnak végig, majd felteszik a kérdést: le van mukra a biztatást a folytatáshoz. A második alkalomtól a ez írva már valahol? Nos, ez a könyv a válaszom, és hogy rendezvény felvette a Nemzetközi Dobos- és Ütôs Gála ne- minden részlet érthetô legyen, nemcsak a Dobmúzeumról vet, de a cél változatlan maradt: a nagy dobos elôdök pél- írok, hanem az útról is, ami odáig vezetett.” damutató hitét és szorgalmát – mint értéket – továbbadni az új generáció számára. 2014. május 10-én a képzeletbeli A Keep Swinging felszólítás a jövôbe mutat, adódik a kér- huszadik születésnapi tortát olyan dobos sztárok fénye ra- dés, milyen jövôje lehet a gyûjteménynek, amely az elmúlt gyogta be az elmúlt években, mint Jojo Mayer, Steve Smith, tíz évben mennyiségében és minôségi összetételében is vi- Tommy Campbell, Benny Greb, Will Calhoun, Horacio lágszínvonalúvá nôtt. „Sajnos a korlátozott hely miatt Hernandez, Gulli Briem, Peter Erskine, Billy Cobham, ebbôl semmi sem látható. Ha felrajzolnék egy jövôt az égre Alex Acuna vagy Mike Mangini. A gála felvezetéseként az egy ezer négyzetméteres hangszermúzeum lenne” – ré- elôször egy fotókiállítás nyílt meg, amely az elmúlt száz év ved a jövôbe Kármán Sándor. Álmai szerint ez a korszerû 50 ceglédi dobosának állított emléket. Egy másik kiállítás a tér a dobfelszerelés fejlôdését mutatná be a könnyûzene és lezajlott 19 dobosgála legszebb pil­lanatait gyûjtötte egy a jazz korszakaiba ágyazva New Orleanstól napjainkig. Ki- csokorba. „A legôrültebb ötlet azonban mégiscsak az volt, használnák a modern kiállításrendezés teljes eszköztárát a amikor Cegléd Református Nagytemplomának tetejére multimédiától az interaktivitásig, hogy igazán vonzó kör- felültettünk egy dobost, aki párbeszédet folytatott a dobok nyezetet teremtsenek. „Ehhez persze sok pénz kell, vagy az nyelvén a téren ülô tanítványaival.” A jubileumi dobosgálát az ideális világ, ahol egy múzsa beleszeret a dobmúzeumba a szokásos ütôhang­szer-kiállításon túl török cintányérková- és homlokon csókolja…” n csok bemutatója is színesítette. A Keep Swinging! címû könyv, amely a ceglédi Dob­ múzeum történetét mutatja be közel kétszáz oldalon, egy A Dobmúzeum honlapja: www.drummuseum.hu

2014–2015. tél GRAMOFON 47 jazz koncertajánló Forró hangulatú jazzkoncertek télire – a Müpában

Egy évvel ezelôtt a Gramofon olvasóit arra biztattuk, te- gyenek szilveszteri fogadalmat, hogy az új évben is rendsze- resen járnak jazzkoncertre, mert érdemes lesz. Nos, ez 2015-ben talán fokozottan igaz lesz már a Mûvészetek Pa- lotája programkínálatát tekintve. Miközben a kedves ol- vasó talán éppen a december 2-i Take 6-nagykoncert lel- kes kritikáit olvassa, vagy a december 10-i Babos: Makrokozmosz-elôadásra készülôdik, figyelmét máris segí- tünk egy újabb különleges elôadás felé irányítani. Decem- ber 29-én két rendkívüli formátumú improvizáló mûvész, Szakcsi Lakatos Béla és Kathy Horváth Lajos tart Óév- búcsúztató koncertet a Nemzeti Hangversenyteremben. Az est két sztárvendége, Babos Gyula és Balázs Fecó mellett

fellép ifj. Kathy Horváth Lajos, Szakcsi Lakatos Róbert, Forrás: Gramofon-archív Tintér Gabriella ’Tinti’, Orbán György, Balázs Elemér, Michiel Borstlap Rostás Csaba és az EURoma Gipsy Fesztivál Zenekar Kathy Horváth Lajos vezetésével. A koncerten a jazzszer- zemények és -improvizációk mellett klasszikus darabok és A február máris jazzel indul a Palotában: elsején a egy kultikus popszám is elhangzik. Jazzmûhely sorozatban Szakcsi Lakatos Róbert hozza el nehézsúlyú kvartettjét a Fesztivál Színházba. Mára a Dá- Miután elbúcsúztattuk az óévet, máris készülhetünk a niában élô Bolla Gábor is nemzetközileg elismert és kere- Müpa hagyományos januári Jazz Showcase-ére, amely 2015 sett elôadóvá érett, mindkettejükkel szoros munkakap- második hétvégéjén Belgium és Hollandia tehetségeit állít- csolatot és barátságot ápol Robert Hurst, a hét ja középpontba. Január 9-én, a belga napon az ifjak délutá- Grammy-díjas bôgôs és Gregory Hutchinson dobos is. ni koncertje után este a gitáros legenda, Philip Catherine Mindketten ismerôsek lehetnek a hazai közönség számá- kvartettje zenél. 10-én hazalátogatunk, és megünnepeljük ra. Hutchinson 2012-ben a Müpában Charles Lloyd Sky a United zenekar 15 születésnapját a Fel a rezekkel! címû, Trióját erôsítette, de rajta kívül dolgozott már Betty jazzre hangolt, fúvóskarral és VJ-vel dögösített mûsorral, Carterrel, Ray Brownnal, Dianne Reeveszel, Diana Krall- aztán 11-én Németalföld másik nagy nemzete, Hollandia lal, Wynton Marsalisszal és Roy Hargrove-val is. Robert képviseletében zenél a Michiel Borstlap Trio, melynek Hurst partnerei közt találjuk – Lloyd, Marsalis és Krall vezetôje Herbie Hancockot és Wayne Shortert is megihlet- mellett – Sir Paul McCartney-t, Dave Brubecket, Harry te. Mindhárom estén teljes lesz a magyar-németalföldi pár- Connick Jr.-t, Terence Blanchard-t, Stinget és Barbra beszéd, mert Pély Barna és Romhányi Áron a Unitedbôl Streisandot. Saját szerzeményeik a modern jazz legkurren- mindkét külföldi sztárvendéggel elôad pár közös számot. sebb vonalát képviselik.

In memoriam Csepregi Gyula Lapzártánk idején érkezett a felfoghatatlan hír: ötvenhat éves korában hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt a jazzszaxofon egyik legna- gyobb formátumú hazai alakja, Csepregi Gyula. A Liszt-díjas, ötszörös eMeRTon-díjas, kétszeres nívódíjas mûvész legfontosabb zenekarai az In Line, a Stúdió 11 és a harmincéves Magyar Jazz Quartett voltak ­– utóbbi 25 éves fennállására készült lemezalbumát a Gramofon adta ki. A hazai jazzéletbôl szinte mindenkivel játszott, Kovács Gyula, Kôszegi Imre, Babos Gyula, Pege Aladár, Jávori Vilmos, Szakcsi Lakatos Béla neve ta- lálható a hosszú sorban, de a popzene kiválóságai is rendszeresen hívták szólistának, köztük Presser Gábor, a Bikini, Szûcs Judith, Komár László, Cserháti Zsuzsa, Hobó, Tátrai Tibor és Demjén Ferenc. A Twin Lines Porject tagjaként, Alex Acuna, Russell Ferrante, Dave Samuels, Mike Stern és Vasrvári Pál társaságában koncer- tezett Európában és lemezfelvételeket is készített. Közel ötszáz albumon hallható egyéni, virtuóz szaxofonjátéka.

48 GRAMOFON 2014–2015. tél riarte jazz Fotó: Manny I

Arturo Sandoval

Grammy-díjakból február 23-án sem lesz hiány: a Jazzlegen- dák erre az estére érkezô trombitás sztárjának, Arturo Sando­valnak éppen tíz van belôle. Nem sokan lehetnek, akik még a hetvenes években hallották ôt Budapesten ját- szani az Irakere zenekar tagjaként, azóta mindent elért a pá- lyán, amit jazzmuzsikus elérhetett – fôleg a közönsége sze­ retetét. 2013-ban megkapta Obama elnöktôl a Presidental Medal of Freedom kitüntetést, Grammy-jelölésbôl még 19- et, 6 Billboard- és egy Emmy-díjat. Nemcsak jazztrombitás- ként, de klasszikus elôadóként és zeneszerzôként is halmoz- ta az elismeréseket. Concerto For Trumpet & Orchestra opusát a világ vezetô zenekarai játszották. A saját életérôl szóló, For Love or Country címû filmhez, melyben Andy Garcia alakítja a trombitást, maga írta a teljes kísérôzenét. Izzó levegôjû koncertjein sosem feledkezik meg egykori mentoráról, Dizzy Gillespie-rôl, ahogy zenei gyökereirôl sem – ez vélhetôen a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem- ben is így lesz.

Erôs évzárás a ZAK-on A Zeneakadémia az év végén csupa olyan hangversenyt kínál a jazz mûfajából, amely valamiféle visszatérést je- lez egykori nemes hagyományokhoz. A Nagyteremben napra pontosan egy évvel korábban szólókoncertet adott a friss Kossuth-díjas Snétberger Ferenc. 2014. de- cember 14-én nagyszerû zenésztársakból álló kvartett- jével és régi kedves muzsikustársával, Marcus Stock­ hausen trombitással lép fel ugyanott. A zenekarban Oláh Tzumo Árpád játszik zongorán, Barcza Horváth József nagybôgôzik, Toni Snétberger, a gitáros fia pedig dobokon lesz hallható. A 2013-as évet és a Zeneakadémia épületének felújítása elôtti idôszakot egyaránt megidézi egy régi-új hagyo- mány által a Benkó Dixieland Band, amikor december 28-án ismét óévbúcsúztató koncertet ad a Nagyterem- ben. Most is Micheller Myrtill és Berki Tamás lesz Benkó Sándor héttagú csapatának sztárvendége, a koncert címe, üzenete pedig nem is lehetne szívbôl jövôbb a tél kellôs közepén: Bring Me Sunshine!

Gramofon-összeállítás

További információ: www.mupa.hu; www.zeneakademia.hu

2014–2015. tél GRAMOFON 49 „Ez a népmûvészet!” Csík János 50 Fotó: Lajtos István

Idén ünnepli ötvenedik születésnapját a Kossuth-díjas nép- és világzenei formáció, a Csík zenekar névadó alapítója: Csík János. A klasszikus hegedû tanulása után a táncházi alapokkal is megismerkedô fiatalember 1988-ban alapította autentikus népzenét játszó zenekarát. A Csík zenekar – a magyar népzenét merészen ötvözve a kortárs alternatív zenével – sajátos világzenei produktumot hozott létre, mintegy hidat építve a különbözô zenei kultúrák között. Az ünnepelt hegedûs-énekessel beszélgettünk.

2 Bencsik Gyula interjú világzene

Gramofon: December 27-én lesz a Csík zenekar családias életünkben. Nem csak nekünk és a Kispálék alternatív jellegû születésnapi koncertje a Fonóban, a te tiszteletedre, muzsikájáért rajongó, ott lévô néhány ezer embernek. Az a merthogy idén töltöd be az 50. életévedet. A koncert és az ad- néhány másodperces döbbenet, amikor a koncert közepén digra megjelenô CD címe Ratkó József költô Úgy élni, mint a megjelentünk a színpadon, és elkezdtünk kalotaszegi legé- fák címû versének elsô sora. Az elmúlt 50 évben úgy éltél, mint nyest játszani, megváltoztatta az életünket, egyben sok a fák? olyan fiatalra is hatással volt, akik addig nem sokat tudtak Csík János: Ratkó verse gyönyörû, és egy szép igazságot fo- a magyar népzenérôl. Aztán amikor elôadtunk néhány galmaz meg jelképesen arról, hogyan élnek a fák – és tud- Kispál és a Borz számot a saját hangszereinkkel, kitört az nak vagy tudnának az emberek is értékesen élni, ahogy ováció. Az a néhány perc sokak számára kapukat nyitott. én is igyekszem. Az ünnepi mulatság után három nappal Egy olyanfajta kedvet ébresztettünk az emberekben, ami- azonban december 30-án – a tényleges születésnapomon nek köszönhetôen jobb szívvel fordultak a népzene felé, – tartjuk az immár hagyományos óévbúcsúztató koncer- másfelôl jobb szívvel kezdték hallgatni az alternatív muzsi- tünket a Syma Csarnokban, amellyel megköszönjük, hogy kát. Az egyik legsikeresebb dalunk Kiss Tibitôl a Most mú- ismét sikeres évet zárunk. lik pontosan címû, amit addig a Quimbytôl ismerhettek a hallgatók. Akik addig kizárólag népzenét hallgattak, G.: Feltételezem, hogy mindkét fellépésetek telt ház elôtt zaj- érdeklôdni kezdtek a Quimby iránt. Olyan jól sikerült a lik. Mióta játszotok telt ház elôtt? Amióta elkezdtétek az alter- dalban szereplô, mezôségi népzenei betét, hogy visszake- natív könnyûzenei együttesek dalainak feldolgozását? rült az eredeti környezetébe: erdélyi lakodalmakban a népi CS. J.: A népzene Magyarországon sokáig – a jazzhez ha- muzsikusoknak attól kezdve szinte kötelezô lett tudniuk sonlóan – rétegmûfajnak számított. Ennek ellenére vidéki ezt a számot. Mi voltunk az olvasztótégely. zenekarként számos díjat és kitüntetést kaptunk. Nekem rendkívül sokat jelentett, hogy a Népmûvészet Ifjú Mestere G.: Nemrég egy koncerteteken a régi Bergendy zenekar Szel- és Kiváló Mûvész Együttes lettünk, vagy hogy 2000-ben lemvasút címû slágerének átiratát játszottátok, ami sem alter- Sidneybe utazhattunk az olimpiára, mint országunk kultu- natívnak, sem mai zenének nem nevezhetô. Meddig szélesed- rális delegációjának tagjai. Ezek mind olyan elismerések het a repertoár? voltak, amelyek elsôsorban népzenei munkákhoz köt­ CS. J.: Annak idején A kor falára címû lemezünkkel in- hetôek. Viszont kétségtelen, hogy amikor 2005-ben a dultak a könnyûzenei feldolgozásaink. Például egy mezô­ Kispál és a Borz a Petôfi Csarnokban koncertezett, és ségi dallamot elôadtunk úgy, mint a falusi zenészek, majd Lovasi András meghívott minket, hogy játsszunk velük elôadtuk swingben is, egy jazz-zenekarral. Zenekarunk két-három nótát, akkor az egy sorsfordító pillanat volt az egyik jeles tagja, Szabó Attila hegedûs-gitáros, aki a Kispál Forrás: Csík Zenekar

2014–2015. tél GRAMOFON 51 és a Borzban is játszott évekig, elsôsorban az alternatív rock irányá- ba mozdult el, míg én fôleg azokat a zenéket hoztam, mint amilyen a Senki nem ért semmit címû dal, ami egy tradicionális bluesból íródott Lovasi András szövegével. Vagy akár a Széki hobó, ami a Hobo Blues Band Közép-európai Hobo blues címû számának az átirata. Ez utóbbiakkal kicsit saját városi létünket, városi folklórunkat is kifejezésre juttatjuk azokban a dallamok- ban, amelyeket faluról hoztunk.

G.: Az említett zeneszámok zenei szocializációd részét ké- pezték? Mely zenekarok nevét írtad a tolltartódra? CS. J.: Igazából egy városi társasház második emele­ térôl való fiú vagyok, ennek megfelelôen szocializá- lódtam. Ettôl függetlenül gyermekként jó társaságba keveredtem, néptáncos lettem, de mellette szerettem az LGT-t, a Piramist, Hobóékat vagy a Hungária együttest, míg a külföldiek közül a Queen és az ABBA tartozott a kedvenceim közé. És persze imádtam a Beatlest, bár a Rolling Stones néhány száma is tetszett. Az alternatív szcénából talán a Bizottság vagy a Doors említhetô. Mindenképpen szót ejtek még Cseh Tamásról, akivel személyes jó kapcsolatba kerültem. Ôszinte, igaz szívbôl tör­ ténô muzsikálása örökre beírta nevét a magyar ze- netörténetbe.

G.: Mint korábban nyilatkoztad, édesapád városba költözött falusi parasztember volt, de gyári munkás- ként is fontosnak tartotta, hogy gyermekei zenélni ta- nuljanak, ezért is íratott be téged hegedûórákra. CS. J.: Én anno klasszikus zeneiskolába jártam. Re- mek hegedûtanárom volt, egy hölgy, aki tudta, hogy jobban szeretek focizni mint hegedülni tanulni, mégis észrevett bennem valamiféle tehetséget, türelmesen törôdött velem, elvitt különbözô versenyekre, ahol díjat is nyertem. Ettôl függetlenül a klasszikus zenei próbál- kozásaim csupán négy-öt évig tartottak, aztán kez­ dôdött néptáncos életem. Könnyû volt elcsábulnom. Ha jól emlékszem, egy barátom már járt oda a térrôl, és azzal keltette fel az érdeklôdésem, hogy ott szépek a lányok. Tetszett az új közösség.

G.: Vagyis a klasszikus alapokra helyezve, a táncházi mozgalomban kezdtél aztán népzenét játszani? CS. J.: Elsônek táncosként is a dunántúli ugróst ta- nulta meg az ember. Mindenki ismer ilyeneket. Pél- dául a Hol jártál az éjjel, cinegemadár? vagy a Hej, Jancsika, Jancsika… kezdetû dalokat. Ilyeneket kezdtünk zenélni. Még alig tudtunk elôadni né- hány ugróst, amikor a Kecskeméthez közeli Lakiteleken tanító Lezsák Sándor meghí- vott bennünket zenélni gyermeknapra, hogy játsszunk a kisiskolásoknak. Azóta is jóban vagyunk. Akkoriban jobb hí- ján mi, zenészek egymás közt cserél-

Forrás: Csík Zenekar gettük magnókazettán a különféle interjú világzene gyûjtéseket. Hallgattuk és soktól mentesen tekintünk megkíséreltük leutánozni a „Kedvet ébresztettünk büszkén nemzeti értékeink- felvételeken hallható ügyes re. Mi a koncertjeinket erre zenészeket, így tudtunk las- az emberekben, aminek is használjuk. Sokszor el- san tanulni. Azután idôvel mondom két szám között, átjöhettek Magyarországra köszönhetôen jobb szívvel honnan van a hallott zene, az erdélyi muzsikusok, mi volt a funkciója. Mint akiktôl szintén lehetett ta- fordultak a népzene felé” ahogyan azt is, hogy míg nulni. Ma már a technikai német nyelvterületen az fejlôdésnek is köszönhetôen utóbbi 150–200 évben óriási zenei anyag áll egy zenész rendelkezésére, aki tanul- mint­egy 5 ezer népdalt tudtak gyûjteni, addig a mi kuta­ ni akar. tóink ugyanannyi idô alatt 250 ezret. Elképesztôen gazda- gok vagyunk kulturális szempontból ezen a vidéken. G: Említetted barátságodat Lezsákkal. Próbált benneteket használni a politika? G: Mikor és merre kezdtél el magad is népzenei anyagokat CS. J.: Hál’ Istennek semmiféle nyomást vagy biztatást gyûjteni? nem éreztem soha. Általában azok az emberek, akik ezzel CS. J.: Kecskemét környékén van az én kis hazám, így a fajta kultúrával foglalkoznak, nem politikai szempontok elsôként nagymamámat énekeltettük meg Szabadszállá- szerint vizsgálják a népzenészeket, s általában a folklórt. son. Aztán a környezô falvakat is bejártuk, például Úgy gondolom, szép lassan megtanulják a felnôttek és a Ágasegyházát. Nagymamám úgy tanította meg nekem, mi gyerekek is, hogy mik valójában a mi értékeink, mit kell az igazi népi szellemi alkotókészség, kreativitás, hogy egy valóban becsülni. Volt, hogy bennünket nemzeti ünnep- akkoriban a rádióban sugárzott munkásôr-dalt is elénekelt napokon meghívtak a Fidesz nagygyûlésre zenélni, aminek nekünk. De nem akárhogyan, hanem a maga sajátos ízei- szívesen eleget tettünk, de rendszeresen nem jelenünk meg vel, díszítéseivel, vagyis teljesen átalakult az a mozgalmi egyik párt rendezvényein – sem itthon, sem a határon túl dal az ô dalává, ami szép lett – olyan emberi. Akkor azt a magyar nyelvterületen. Máshová meg nem is hívnak. Mi mondtam: ez a népmûvészet. az egészséges nemzeti öntudat pártján állunk, azaz túlzá- n MEGJELENT!

Úgy élni mint a fák Csík János 50

Csík János 50 Lajkó Félix Hercku Ágnes Úgy élni mint a fák Végtelen szimfonik Bandázom

Kapható: webbolt.fono.hu és a terjesztőknél, valamint a digitális terjesztésben (ITunes, Hallgass Hazait, Deezer, Spotify, Amazon, stb.)

Fonó Budai Zeneház • 1116 Budapest, Sztregova u. 3. • Tel: 206-5300

2014–2015. tél GRAMOFON 53 gramofon-hang tanulmány Az akusztikus mûvészetek mostohagyermeke: a hangfelvétel-esztétika Hatodik rész: Az ötvenes-hatvanas évek (3.)

Elôzô írásainkból megismerhettük, hogy az ötvenes évektôl a zeneszerzôk és karmesterek ho- gyan tekintettek a gépi hangátvitelre, s azt is láthattuk, hogy a korábbi ellenkezések, fenntar- tások ekkor már lecsitultak, a hangfelvétel a muzsikusok számára is egyre fontosabb tényezôvé lépett elô. Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy e szemléletváltozást hogyan támasztotta alá a hangtechnika és az esztétika. 2 Ujházy László

A hifi-mozgalom hifi”, illetve „ez csak stúdióminôség” – hangzott némi leki­ csinyléssel mindkét oldalról. A hifi kifejezés – eredeti teljes angol formában High Fidelity – természethû hangátvitelként fordítható, ami A mûvészi újjáteremtés megjelenése elsô hallásra az eredeti hangkép minél hûségesebb leképe­ zését, vagy leképezhetôségét jelzi. Úgy tûnhet, hogy ezzel a Az ötvenes évek közepén egy német akusztikai-hangtech­ filozófiával eleve megszûntek a természetutánzással kap­ nikai tanulmányban jelentek meg a következô gondola­ csolatos nézetkülönbségek, mert ami természetes, az csak a tok: „…ha a hangfelvétel-technika megszabadul attól, hogy koncerthangzás lehet, holott a viták csak most kezdôdtek egyes-egyedül az állítólagos természetes hangképet hajszolja, el igazán. A természethûség ugyanis nem a hangkép, ha­ elkerülhetôk lesznek a gyenge zenekonzervek. A mûvészi nem a hangzás hûségeként értendô. Ha például a mikrofon szempontból optimális hatás érdekében egy bizonyos tech­ elôtt megszólal egy zongora, azzal szemben alapvetô elvá­ nikai-mûvészi átformálási folyamatnak kell megtörténnie, rás, hogy – végigfutva a teljes hangátviteli láncon – a hall­ mindehhez nagyfokú mûvészi felelôsségvállalás szükséges, gatónál is elszínezôdésektôl, technikai alapzajoktól, tor­ mert a folyamat nem vezethet az eredeti meghamisításá- zításoktól mentes, az eredetivel azonos dinamikával hoz…” Tehát a hangfelvétel célja nem lehet a hangver­ rendel­kezô zongorahang szóljon. Hogy a felvételkor ezt a senyélmény visszaadása, a rendezô és a hangmérnök egy­ zongorát milyen térbeliséggel, milyen hangsíkban, milyen fajta mûvészi újjáteremtés nyomán a hangverseny helyett sztereó szélességgel képezi le a hangmérnök, az azonban más jellegû élményben kell részesítse a hallgatót. Ezt az már nem a hifi kérdése. A hifi ugyanis nem hangzáseszté­ újjáteremtést a mû és az elôadás iránti legnagyobb alázat­ tikai, hanem hangtechnikai kérdésként tekintendô, s nem tal kell végrehajtania. véletlen, hogy az eredeti elképzelések szerint csak az erre E gondolat teljes mértékben összecseng Glenn Gould fel­ vonatkozó, nagyon szigorú mûszaki szabványok teljesülése fogásával, csupán az egyik az elôadómûvész, a másik pedig esetén nevezhetô egy készülék vagy átviteli lánc hifinek. a hangmérnök oldaláról mondja ki ugyanazt. E mögött Márpedig ami mûszaki szabványokkal leírható, az eleve persze az egyre erôsödô felismerés is húzódik, miszerint nem lehet esztétikai kérdés. Filmes hasonlattal élve: a nincs az a technikai bravúr, amellyel egy lakószobában színhelyesség fontos technikai feltétel, ám hogy e paramé­ teljes egészében felidézhetô egy koncert hangulata, ugyan­ ter változtatásának lehetôségével hogyan bánik az opera­ akkor a hangfelvételnek – mint minden mûvészi alkotás­ tôr, az már nem a technika, hanem az esztétika területére nak – a zenei élményen túlmenôen hangzásesztétikai él­ tartozik. ményben kell részesítenie a hallgatót, ráadásul olyanban, A hifi nem a stúdiók részére jött létre – hiszen a stúdiók amely különbözik a hangversenyterem kínálta benyomá­ már mindenkor eleve szigorú mûszaki szabványok szerint soktól. épültek –, hanem a készülékgyártókat és a hallgatókat igyekezett rávezetni a magas mûszaki színvonalat képviselô A mûvészi újjáteremtés eszközei berendezések gyártására, illetve a hangtechnikai szem­ pontból is igényes zenehallgatásra. Sôt, a stúdiók kezdet­ Miben nyújthat többet egy hangfelvétel az élô zene befo­ ben eléggé elhatárolódtak a hifitôl, hiszen a stúdióminôséget gadásához képest? Többet nem, csupán mást, ám valóban magasabbra tartották. Ugyanakkor a „hifisták” például van néhány olyan eszköz a hangmérnök kezében, amelyek sokkal jobbnak tartották a hifi hangszórókat a stúdiókban hatása túlmutathat a koncertélményen. Az alábbiakban alkalmazott csúcsminôségû készülékekhez képest. „Ez csak röviden ezeket foglaljuk össze.

54 GRAMOFON 2014–2015. tél gramofon-hang

A felvételi helyszín megválasztása ségtelen ugyan, hogy az európai felvételeket figyelve napja­ inkra eléggé kialakultak az egyes kiadók (és elôadók) által A hangversenytermek nem minden zenei mûfajban adhat­ preferált, „divatos” helyszínek, de ezek annyira sokrétûek, nak optimális hangzást, mivel nincsen olyan akusztikai hogy a teremhatás változatosságát nem érintik. környezet, amely a gregorián daraboktól a kortárs kompo­ zíciókig minden megszólalás számára megfelelne, de A hangzásegyensúly beállítása ugyan­ez érvényes a zenei stúdiókra is. A hangfelvételeket is azért viszik ki a stúdiókból, mert ily módon meg­te­remt­ A hangverseny mindenkor akusztikai kompromisszumok hetô a mûnek és az elôadásnak legmegfelelôbb teremérzet. eredménye, hiszen nagyobb együttes esetén a karmester ál­ Az újabb lemezek kísérôfüzeteit tanulmányozva minden­ tal észlelt arányok a terem különbözô pontjain megváltoz­ kor rábukkanunk a hangfelvétel helyszínére, melyek kö­ hatnak. Különösen igaz e megállapítás az operaelô­adá­sokra zött igen sok a templom. Olyan cégek is készítenek temp­ az ének–zenekar arány tekintetében. Egy opera stúdiófelvé­ lomi felvételeket, amelyeknek egyébként meglenne a tele esetén viszont nem fordulhat elô, hogy az ének­hangot le­hetôségük a stúdiómunkára. Hogy miért vállalják mégis a zenekar elfedi, hiszen minden énekesnek külön mikro­ a kétségtelenül fárasztóbb „kitelepülést”, a külsô zajokkal fonja van. De ugyanígy nem kerülhet fedésbe Mahler VII. és nem mindenkor optimális hômérsékleti viszonyokkal szimfóniájában a második szerenádtétel mandolinja vagy való küzdelmet a lényegesen komfortosabb stúdiómunka bármely más, halkabb hangszer. A hangzásegyensúlyt helyett, annak oka többek között a teremhatásban ke­re­ illetôen természetesen nem létezik egyedül üdvözítô, opti­ sen­dô. E helyszínek gyönyörû zengése és a hangtér tisztasá­ mális beállítás, mert ahogyan a korábbiakban már említet­ ga ugyanis sem stúdiókkal, sem mesterséges eszközökkel tük, egy hangszer vagy énekhang teljes beágyazottsága és nem pótolható, nem is szólva arról a nagyon jelentôs ins­ az erôteljes kiemelése között számos átmenet létezik, s ezek piráló hatásukról, amely a zenei elôadást is kedvezôen be­ adott esetben a drámai hatást is szolgálják. folyásolja. Harnoncourt ezt találóan így fogalmazza meg: „Stúdiófelvétel? Csak akkor, ha a stúdió nem stúdió.” Pe­ A hangsíkok beállítása dig akusztikai szempontból a stúdiókat tervezték, míg a templomokat inkább „csak” építették. Az utóbbiak elônye Köztudott, hogy a mikrofon „másképp hall”, mint a fül, s éppen ebbôl fakad: míg a stúdiók – éppen tervezettségük­ ennek egyik következménye, hogy a távolságokat felna­ nek köszönhetôen – inkább semleges akusztikai környezetet gyítja. Így például a zenekar elôtt felállított mikrofonokon jelentenek, amely egy szinte korlátlan mûfaji skálán bizo­ keresztül a fafúvók távolabbról szólalnak meg, azaz a vo­ nyos hangzásesztétikai határok között mindenre alkalmas, nóskar–fafúvóskar távolság a felvételen nagyobb lesz ah­ addig a templomok hangzását az akusztikai tervezés hiá­ hoz képest, ahogyan ezt koncerten vagy akár a stúdióban nyából adódó „szabálytalanság” jellemzi, amely – jóllehet érzékelnénk. Ezek a virtuális távolságok a felvételeknek kétségtelenül behatároltabb mûsorválaszték esetén – érde­ plasztikus, a hangteret nem csak szélességében, hanem kesebb, izgalmasabb hangzást eredményez. mélységében is kiterjesztô hangzást kölcsönöznek. Ráadá­ A hangversenytermek is gyakran adnak otthont a felvéte­ sul míg a szélességi kiterjesztést a bázisszélesség korlátozza, lekhez, s míg az olyan patinás helyszínek, mint például az addig a mélységeknek, a távoli hangsíkoknak már csak a amszterdami Concertgebouw vagy a bécsi Musikverein „meghallhatóság” szab határt. nagyterme még a 19. század hangzásvilágát idézi fel a hall­ A zeneszerzôk olykor konkrétan is elôírják egy-egy hang­ gatóban, addig a Berlini Filharmónia a világ egyik legcso­ szer távoli megszólalását (mint Bach a IV. Brandenburgi dálatosabb zenei helyszíneként vagy újabban a Mûvészetek verseny „flauti d’echo” megjelölésével), de elôfordul a két­ Palotája már a 20. század akusztikai tervezését dicséri. Két­ szeres visszhang is (Purcell: Tündérkirálynô), s egy gyö­

Az amszterdami Concertgebouw és a bécsi Musikverein nagyterme még a 19. századi hangzásvilágot idézi i Sun Fotó: Hans Samsom Fotó: L ûvészetek Palotája atthias Heyde Fotó: M Forrás: M A Berlini Filharmónia és a Mûvészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterme már a legmodernebb akusztikai vívmányokat tükrözi

nyö­rû példa Mahler III. szimfóniájának távoli postakürtje. Hangtér-felépítés Mahler – szakítva korának hangtér-érzéketlenségével – egyes mûveiben ismét zenei tényezôvé tette a hangteret, s Különösen a surround technika ad lehetôséget olyan sza­ e szimfónia bármely felvételét is hallgatjuk, szebbnél szebb bad irányelosztásra, amely a hangforrásokat a teljes 360 fo­ hangmérnöki megoldásokban gyönyörködhetünk. E tá­ kos hangtérben szétosztja. Ez a felépítés a hallgatót mint­ volságokkal hozható létre továbbá az operai kórusok sej­ egy behelyezi a zenébe, ami nem zárja ki a reális hangtér telmes, olykor titokzatos benyomása, amire ugyancsak érzetét, ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az együttes kö­ szolgáltatnak példát a legszebb operalemezek. zéppontjába „ültetjük”. A populárisabb mûfajok ezt a meg­ A távoli hangsíkok mellett a hangfelvételek másik le­he­tô­ oldást már a kvadrofónia idején, illetve a soksávos felvéte­ sége – mintegy annak ellentéteként – a nagyon közeli be­ lek surround újrakeverésekor és kiadásakor alkalmazták állítás. A gépi mûvészetekre ez általában is jellemzô: egy (pl. Pink Floyd: A Hold sötét oldala), de a kortárs zene is filmen az operatôr olyan közelségbe hozhatja a szereplôket, bô­ven adna lehetôséget erre a megoldásra (például a ahogyan az a színházban még a nézôtér elsô sorában sem monu­mentálisabb Ligeti-mûvek rögzítésekor). Az ilyen és lehetséges. Az intim hangzás különösen is gyakori a dalfel­ ehhez hasonló módszerektôl a kiadók feltehetôen az így vételeknél, s megfigyelhetô, hogy ilyenkor az énekes – mivel készült felvételek kétséges sztereó kompatibilitása miatt ri­ hangjával nem kell egy egész hangversenytermet betölte­ adnak vissza, holott a surround technika nem csak egy nie – szabadabban „játszhat”. (Ennek prózai analógiája a normál sztereó felvétel oldalsó-hátsó hangtérrel történô pódiumon, illetve mikrofon elôtt elhangzó versmondás kiegészítése érdekében jött létre. Különösen is sajnálatos, különbözôsége.) A hangfelvételeken a két véglet: a „szuper­ amikor többkórusos mûvek jelennek meg a szokásos szte­ közeli” és a távoli hangsíkbeállítások között számtalan reó hangtérben, holott azok ezzel a technikával nem is lehetôség áll fenn, s ezek egyetlen zenemûben is változtat­ lennének rögzíthetôk, feltéve persze, ha a többkórusosság hatók aszerint, hogy például egy fuvolának mikor kell in­ eredeti célkitûzését tiszteletben tartjuk. A surround hang­ kább szólisztikusan és mikor a háttérbôl megszólalnia. Ez a tér teljes birtokbavétele jelenleg tehát csupán technikai témakör sem hangtechnikai, hanem erôteljesen mûvészi, lehetôség, amellyel – bár mikrofontechnikája kidolgozott esztétikai jellegû kérdés. és SACD, DVD-AUDIO vagy DVD segítségével a hallgató­ hoz eljuttatható – sajnos ma még alig élnek a lemeztársasá­ Hangszínezet gok. Emellett a különbözô sokcsatornás lemezek terjedése meglehetôsen lassú, kivéve a képhordozókat, amelyeken ez A hangversenytermekben a hallgatók által észlelt hangszí­ a technika ma már szinte természetesnek mondható. Ám a nezet a terem akusztikai sajátságaitól, a pódium távolságá­ zenét tekintve ezek nagy része opera- vagy hangverseny-köz­ tól, az ülésrendtôl függ. A pódiumtól távolodva a hangszí­ vetítés, amelyeknél a hátsó csatornák csupán a térélményt nezet egyebek közt a levegôrészecskéknek a hang hatására szolgálják, emellett az operáknál sok esetben a színpadi történô súrlódása miatt egyre mattul, (mivel ez a hatás in­ mikroportok (az énekesekre helyezett „rejtett” mikrofo­ kább a magasabb frekvenciákat érinti), s a hallgatóság – nok) használata és a center csatornába kevert énekhangok mint hangelnyelô tényezô – hatása sem elhanyagolható. A eléggé sajátos, torz sztereó hangképet szolgáltatnak. Két­ hangfelvételek alkalmával a mikrofonok közelsége révén ségtelen azonban, hogy ez a hangkép a pillanatnyi képtar­ ez a hatás nem jelentkezik, így az átgondolt mikro­fon­el­he­ talomhoz jobban illeszkedik. lyezés esetén a hangszínek „természetesnek” mondhatók, Esztétikai sorozatunk hat írásában megérkeztünk a hetve­ vagyis a felvételeken hallható színezet a koncertekéhez ké­ nes évekhez, ahhoz a hangtechnikai és hangzásesztétikai pest felhangdúsabb, fényesebb. (Túl közel helyezett mikro­ kiteljesedéshez, amely sokak szerint egy nehezen túlszár­ fonok esetén mát túlságosan is fényes, olykor bántóan nyalható minôségi csúcsot képvisel. Ideje tehát, hogy egy, éles.) Így összességében – bár a keverôasztalok hangszín­ a hetvenes évekbôl származó konkrét felvétel bemutatásá­ szabályzói gazdag lehetôséget kínálnak – erôteljesebb be­ val idézzük fel e korszak nagyszerûségét. Ennek jegyében avatkozásokra általában nincsen szükség, a populáris mû­ következô írásunkban a Solti György nevével fémjelzett fajoknál viszont használatuk esztétikai okokból elenged­ Decca Carmen-felvétel egyes részletmegoldásait próbáljuk hetetlen. – sajnos csupán a szavak segítségével – felidézni. n

56 GRAMOFON 2014–2015. tél zenekritikai mûhely

azonban arról, hogy régi lemezeink (beleértve a mert a Berlioz–Borogyin–Muszorgszkij–Gounod-le- sûrûbben vagy ritkábban szólólemezként is kiadott mezen található. És hiába kezdôdik Rossini-nyi­ Fricsay-felvételeinket) egytôl egyig fölöslegessé vál- tányokkal a 11. lemez, ez is még B betû, mert Bizet is nának. A Vol. 1-bôl adódóan ugyanis hiába válik dup- van rajta. Viszont a 33. lemez (szintén Rossini) a R lummá Mendelssohn-hegedûversenyünk (Schnei­­der­ betûnél szerepel. Minden összkiadásnak szükség­sze­ ­hannal), a régi lemez Szentivánéji-kí­sé­rô­zenéje rûen vannak hasonló logikátlanságai, de úgy érzem, egye­lôre nem redundáns. Nem dobhatjuk ki a nem is az ábécé nem a legzenespecifikusabb megoldás. oly régi boxot, mert Haydn Évszakokjának egyik fel- A lemezek hangminôsége hozza a DG-tôl megszo- vételét se tartalmazza a mostani összkiadás; a Vol. 1 kott és elvárt, magas – de némiképp talán szikár – szigorúan csak a zenekari és versenymûveket kínálja. színvonalat. A német kiadó nem kozmetikázik, nem Annyira, hogy Mahler Rückert-dalai is alighanem a hivalkodik újabb és újabb restaurálási technikákkal. Fricsay Ferenc összes Deutsche második dobozba kerülnek. Hogy mikor? Egyelôre Ami költséghatékony is: amit egyszer digitalizáltak, Grammophon-felvétele errôl nincs hír – és ez engem nem tölt el túl nagy op- az úgy marad, amíg digitális a világ. Más kérdés, I. rész: Zenekari mûvek timizmussal. hogy az általam vizsgált dobozban kétszer szerepelt Nézzünk tehát szembe azzal, hogy mit nem kapunk a 16-os lemez (Debussy–Ravel), cserébe kimaradt a Aki kezébe veszi a Deutsche Grammophon 45 CD-s, meg – egyelôre? – az évfordulóra. Elôször is az ope- közismert Újvilág-Moldva-Les Préludes, mely szeren- évfordulós Fricsay-dobozát, az aligha gondolja, hogy rákat: a Szöktetést, a Don Giovannit, A varázsfuvo- csére régóta megvan. nem a teljes életmûvet tartja kézben. Pedig a felirat is lát, a Fideliót, A bolygó Hollandit, A kékszakállú her- A 45 CD anyaga egyébként letöltve is megvásárolha- mutatja: ez csak a Vol. 1, vagyis lesz egy Vol. 2 is ceg várát. Másrészt az oratorikus mûveket Az év- tó, de nem részleteiben (ami pedig indokolt lenne), valamikor, és akkor még nem beszéltünk azokról a szakoktól a c-moll misén, egy Mozart- és két hanem három egyenlô részre szedve (a két Újvilág- (kalóz)felvételekrôl, melyeket nem az a kiadó készí- Verdi-Requiemen keresztül a Cantata profanáig és a szimfónia két külön letöltés részét képezi). Az vi- tett (vagy adoptált), amelyhez Fricsay 25 évesen ké- Psalmusig; valamint a Brahms Altrapszódiát és az szont tény, hogy az efféle összkiadások megejtôen szült, elsô lemezétôl kezdve, élete végéig tartozott. említett Mahler-dalciklust. 25-30 CD-nyit ez is kitesz. olcsók, a fizetôs letöltés pedig még kedvezôbb áron Bevallom, arra számítottam, a centenárium alkalmá- A szisztematikusság – hogy hangszerek ide, éneke- érhetô el. Aki megvásárolja a dobozt, ha elég figyel- ból új Fricsay-felvételek kerülnek elô. Ez csak részben sek oda (kivéve persze a Kilencediket) – a megjelent mesen követi az apró betûket, még egy 14 oldalas valósult meg: a DG ugyanis a karmester valamennyi 45 CD elrendezésében is megmutatkozik. Lehetne, Fricsay-életrajzot is letölthet. A kísérôfüzet önmagá- eddig kiadott felvételét újracsomagolta, köztük szá- hogy a CD-k sorrendje a felvételekét kövesse. Lehet- ban is kellôen informatív, a Fricsayról szóló három mos olyant, amely eddig csak LP-n volt elérhetô. S ne, hogy a zeneszerzôk idôrendjét. A német kiadó visszaemlékezés még közelebb hozza a száz éve mivel ezek közt több olyan is akad, amelyet 40–50 ennél egyszerûbb rendezôelvet választott: az ábécét. született és több mint ötven éve elhunyt magyar kar- éve adtak ki utoljára, az én amúgy gazdag CD- és Bartók elöl, Verdi és Weber hátul (igen, Verdi, igen, mestert hozzánk. Bár ehhez a 45 CD, a több mint két LP-gyûjteményemben is voltak olyan lyukak, melye- operarészletek, de itt, mert nem énekelnek bennük). nap folyamatos játékidejû zene is bôven elég. ket a mostani doboz foltozott ki. Vagyis nagy öröm, Ez is egy rendezôelv. És kapunk eredeti borítókat Mesterházi Gábor szinte beláthatatlanul óriási kincs egy ilyen doboz – is, ami nagy pozitívum – az már más kérdés, hogy ha ebben a cikkben van némi fanyalgás, az semmi- 50-60 éve nem gondoltak a mostani kiadásra, vagyis Deutsche Grammophon – Universal képp sem a CD-ken található zenének szól. Mivel hiába szerepel a borítón például a Háry-szvit a 4792691 Fricsay munkásságával a Gramofon mostani számá- Monique Haas-féle Bartók 3. zongoraverseny eseté- ban átfogó cikk foglalkozik (6–10. oldal), ebben az ben, az bizony nincs rajta, hanem majd 21 lemezzel Jelmagyarázat írásban kizárólag a jelen lemezkiadás sajátosságait odébb. Bartók, Beethoven, Mozart vagy Csajkovszkij a kritikai rovathoz tárgyalom. egyben tud maradni (ha nem is az eredeti LP-k borí- Ezek közé tartozik, hogy türelmes és hosszú életû – s tóján szereplô módon), ám ennek következtében HHHHH Remekmû l l l l l Kiváló nem kevésbé gazdag – legyen az a gyûjtô, aki való- messzire kerül egymástól Beethoven c-moll zongora- l l l l l Jó ban szeretné megvenni a Fricsay-összest. Kevesen versenye és a két Mozart-rondó; az a három felvétel, l l l l l Átlagos vannak ugyan, akik megvették a húsz évvel ezelôtti, mely a szólista – Fischer Annie – révén az 1960-as ki- l l l l l Elfogadható jubileumi kiadványt (11 CD), a legutóbbi Fricsay- adáskor egységet alkotott. És hát szegény Mu- l l l l l Gyenge doboz (9 CD) pedig 11 éve jelent meg. Szó sincs szorgszkij (Éj a kopár hegyen) a B betûhöz kerül,

2014–2015. tél GRAMOFON 57 klasszikus hanglemez

La Lira d’Espéria II – Galicia Bach – Lisa Batiashvili – hegedû Jeunehomme – Mozart és Haydn mûvei Jordi Savall, Pedro Estevan, Km.: François Leleux – oboa, Emmanuel Alexandre Tharaud – zongora, km.: Joyce David Mayoral Pahud – fuvola, A Bajor Rádió Kamarazene- DiDonato, Les Violons du Roy, Bernard HHHHH kara l l l l l Labadie l l l l l

Jordi Savall 1974-ben alapított, Hespèrion XX (majd Batisahvili kitûnô hegedûs, nem vitás. Erôssége az A kortárs zenekritika úgy tekint Alexandre Tharaud- XXI) elnevezésû együttesével az Ibériai-félsziget együttmûködés. Bach-lemeze vegyes, több szem- ra, mint nemzedéknek legkiválóbb francia zon­go­ra­ régizenéjére irányította a zenebarátok érdeklôdését. pontból is. Az 1060-as kétcsembalós verseny átira- mûvészére. Csaknem tíz éve mûködik az élvonal- Késôbb a Capella Reial de Catalunya repertoárja a tával indul, melyet Batiashvili oboista férjével ját- ban, repertoárja a barokktól a posztmodernig vallásos zenét népszerûsítette. Az elsôdlegesen szik. Korunk divatja szerint nagyon gyors, ám sok (Boulez, Kagel, Pécou) ível, s – talán nem véletlenül gambajátékos Savall emblematikus alakja az alapos példával ellentétben ezúttal sikerül megtartani a – éppen a zenetörténet legpopulárisabb darabjait elméleti felkészültséggel, forrásismerettel ren­del­ke­zô zene természetes lüktetését. Arányos, egymásra kerülte idáig. A romantikából elsôsorban Schubert elôadómûvészeknek. De a közönség számára még figyelô elôadás, kellemesen puha és finom. Az Ich és Chopin érdekelte; a klasszika eleddig teljesen hi- ennél is fontosabb az a kisugárzás, amely sze­mé­lyé­ steh mit einem Fuss im Grabe címû kantáta kis ányzott a diszkográfiájából. Jeunehomme címû le- bôl árad, játsszék egyedül, együtteseivel vagy bár- hegedûszólós szimfóniája szintén finom és míves mezén most pontosan ebbe a rizsporos, gáláns milyen kamarapartnerekkel. Aktív jelenléte a nem- munka. Az E-Dúr hegedûversenyban folytatódik fôúri világba tesz kirándulást, összességében fele- zetközi koncertéletben és felvételei egymás hatását mindez. A grúz hegedûmûvész ideálisan mozog a más eredménnyel. Mozart Esz-dúr zongoraversenye erô­sítik. Az új kiadványhoz tartozó kísérôfüzet ter­ magánszólam primus inter pares mezsgyéjén – mellett az A-dúr rondó, valamint Haydn D-dúr kon- je­­delmes, noha 10-12 oldalas csupán az is­mer­te­tô­ nincs folyamatosan elöl, elsôbbségét ugyanakkor certje került a lemezre – kiegészítésként egy, kísére- szöveg – azonban hét nyelven! Gazdag kép­illuszt­ érezni. A hegedûhang differenciált és finom. A hát- tében zongorát és zenekart egyaránt foglalkoztató rá­ció járul hozzá és az imponáló diszkográfia, térben ott érzem a korszellem mellett Kremer hatá- Mozart-koncertária hallható, Joyce DiDonato ragyo- borítók­kal. Éppen két évtizede, hogy megjelent az sát is a visszavétellel, finomítással való játék tekinte- góan intonált szólójával. Tharaud hallhatóan némi azonos címû kiadvány, amelyet térben a spanyol tében. Ám éppen ennek túlzott használata miatt idegenséggel, cseppnyi zavartsággal mozog Mozart Galiciára lehatárolt folytatás követ most. Savall há- nem tudok lelkesedni az a-moll szólóhegedû- világában. Folyvást, s némi bizonytalansággal küzd- rom hangszeren játszik: rebecen, tenor viellán ás szoná­táért. Batiashvili térben gondolkodik, hangja ve keresi az utat a saját és a szerzô eredeti hangjá- arab rebelen (más néven rebabon). Elmaradhatatlan cizellált. Elsôre egyszerû, ám igazából túlvariált, oly- hoz. Ahhoz a határozott hanghoz, mely nem hagy- partnere együttesének ütôhangszerese, az emléke- annyira játszik a térbeli mozgás adta impozáns ta ôt cserben, akár Ravel, akár Debussy kottái kerül- zetesen hosszúhajú, szakállas Pedro Estevan, vala- lehetôségekkel, hogy elvész a zene lineáris vonula- tek elé. Az elôadásokat figyelve sajátos hatást kelt mint a „civil” kinézetû David Mayoral – ôk ketten az ta. Míg hegedülés szempontjából érdekesnek és kifi- már maga a tény, hogy miközben a pianista egy fé- ütô­hang­szerek gazdag arzenálját vonultatják fel. A nomultnak, a darab relációjában a lényegtôl elterelô mes, mégis meleg csengésû Steinway zongorán ját- mû­sor 23 számát a X. Alfonz nevéhez fûzôdô módon manírosnak tartom ezt az interpretációt. Az szik, addig a Les Violons du Roy kamaraegyüttese kézira­tos forrásból (Cantigas de Santa Maria), vala- elvesztett harmónia helyreáll Carl Philipp Emanuel – bár tagjai nem barokk, hanem modern hangszere- mint szájhagyomány útján fennmaradt népdalokból Bach h-moll triószonátájára, melyben Pahud a part- ken muzsikálnak – kifejezetten a historikus elôadói és táncokból válogatták. Egyszerû zenei anyag, gya- ner. Az interpretációknak köszönhetôen bizony gyakorlatot követi, ezáltal igen karakteres, ám kissé kori, variált ismétlésekkel – mégis megunhatatlannak nem e Bach-fiú mûve manierista, hanem apjáé, mi- nyers és élesen metszô hangzást produkálva. bizonyul. A hallgató fokozatosan mind érzékenyebbé kor Batiashvili effektusokban gondolkodik, s nem Tharaud zongorázása finoman elegáns és választé- válik a mikrostruktúra finomságai iránt, élvezi a met- zenei ívben. Zárásul visszatérünk a kezdethez: a kos ugyan, de zavaróan kontrasztál a kísérettel, s rikus lüktetést, azon belül az apró dallami vagy épp Máté-passió Erbarme dich kezdetû hegedûszólós nem igazán tükrözi Haydn és Mozart egyedien üde hangszínbeli variánsokat. Kétségkívül Savall szá­ áriája csendül fel oboán. Batisahvilinek, úgy látom, esztétikájának szinte spontán játékosságát, kereset- mára is örök inspiráció forrása. Fittler Katalin nem jó egyedül lenni. Zay Balázs len harmóniáit. Balázs Miklós

Alia Vox – Karsay és Társa Deutsche Grammophon – Universal Erato/Warner – Magneoton AVSA 9907 0289 479 2479 1 08256 46262687

58 GRAMOFON 2014–2015. TÉL klasszikus

Mozart: Hegedû-zongora szonáták Mendelssohn: Ruy Blas nyitány, Bruckner: IX. szimfónia Kállai Ernô (hegedû), Szent­ivánéji álom, Zongoraversenyek Lucerne Festival Orchestra, Fejérvári Zoltán (zongora) Saleem Ashkar, Gewandhaus Zenekar, Claudio Abbado l l l l l Riccardo Chailly l l l l l l l l l l

Bár Mozart zenéje könnyednek tûnhet, ezt a kön�- Az olasz Universal szorgosan ad ki saját – sokszor Aligha lehetne méltóbb egy nagy dirigenshez, mint nyedséget nagyon nehéz megvalósítani. Nem el­sô­ érdekes – lemezeket. Mendelssohn Ruy Blas nyitá- Anton Bruckner megrendítô Kilencedik szimfóniájá- sorban a technikai kivitelezés, hanem annak a mély nyának eredeti változata elsô ízben jelent meg le- val búcsúzni a pódiumtól, a közönségtôl, az élettôl. humanizmusnak és esztétikai ideálnak a közvetítése mezen. Kár, hogy a kísérôszöveg nem tér ki ennek Claudio Abbadónak megadatott, hogy egy hosszú, miatt, mely Mozart kompozícióiból oly természe- részleteire. A zenekar Mendelssohn és Chailly sa- tartalmas és fényes sikerekkel teli pálya végén ezzel tességgel árad. Ha ez hiányzik – nagyon nehéz ezt játja. Úgy is szól. Chailly szépen ápolja a hagyo- a transzcendenciát sugalló, grandiózus, a haláltudat megérteni, átélni és megmutatni – akkor éppen e mányt, továbbél a tipikusan mendelssohni lágy és a feltámadás keresztényi reményének jegyében zene lényege sikkad el. Ritkán, csak kivételes esetek- hangzás, ugyanakkor enyhén módosít is. Megálla- fogant mûvel köszönjön el a mûvészi munkától és a ben sikerül fiatalon is meggyôzô Mozart-interpretá- pítható, hogy Masur és Blomstedt egészében stílu- földi léttôl. Utolsó koncertjeit rögzítô lemezét – mely ciót felmutatni. Ezért is örömteli, hogy a Hungaro- sos, egyenletes, kevesebb egyéni jellegzetességet a Luzerni Fesztiválon készült tavaly nyáron – mint ton két ifjú, ám mûvészileg érett elôadót nyert meg mutató elôadásokat hozott létre, míg Chailly diri- afféle végsô testamentumot hozta forgalomba a négy Mozart-szonáta elôadására, akik – a hallottak gálásában a megôrzés mellett több a saját inven- Deutsche Grammophon, The Final Recording alcím- alapján egyértelmûen úgy tûnik – ugyanúgy gon- ció. A Szentivánéji álom nyitánya finom; a sejtel- mel. Okkal, mert ebben a megrázóan drámai elô­ dolkoznak Mozart zenéjérôl. Kállai Ernô és Fejérvári messég érdekében lemond a kontrasztosságról, adás­­ban valóban összesûrûsödik egy évtizedeket Zoltán a budapesti Zeneakadémiáról indultak, hogy amit nem kifejezetten érzek elônyösnek – valami bejáró, páratlanul gazdag muzsikusi életút minden aztán külföldön is tapasztalatokat gyûjtsenek. Kállai fontos vész el. Egy-egy éles hang is zavarónak tet- meg­élt tapasztalata. A zenekar, mely a legjobb euró­ a New York-i Juilliardon Itzhak Perlman tanítványa szik. A két zongoraversenynek remek szólistája a pai együttesekbôl verbuválódik évrôl évre, helyen- volt, Fejérvári pedig Madridban Dimitrij Baskirov fiatal Saleem Ashkar. Masur és Katsaris ugyanezzel ként valószerûtlenül szépen, mondhatnám már-már osz­tályában csiszolta tovább tudását. Mindketten az együttessel nagyon stílusos, de kevesebb kilen- illetlen tökéletességgel muzsikál. Megszólalásuk nem több rangos versenyt nyertek már, és otthonosan gést produkáló egykori elôadásánál ez dinamiku- csupán technikailag perfekt, de emellett megkapóan mozognak a világ számos hangversenytermében. sabb, erôsebb színárnyalatú, nem éri el azonban ihletett is; valósággal lebilincselô az az elkötelezett- Lemezükön két korai (e-moll, K. 304; A-dúr, K. 305) Schiff és Dutoit interpretációjának nagyobb, diffe- ség, vagy még inkább elhivatottság, mely ebbôl a és két érett (B-dúr, K. 454; A-dúr, K. 526) hegedû- renciáltabb, testesebb voltát. Mindhárom olvasat gyönyörûen kidolgozott, mesteri alaposságot sugár- zongora szonátát szólaltatnak meg – kiválóan. Nem adekvát, ugyanis nem könnyû úgy megszólaltatni zó produkcióból árad. Bruckner hatalmas, ólomsú- historikus hangszereken játszanak, mégis ahhoz kö- ezt a két mûvet, hogy a kora romantikus finomság lyos hangtömbökbôl épülô szimfóniája helyenként zeli hangzást érnek el a vibrato és a pedál mel­lô­zé­ megmaradjon, ne essen szét, ne legyen túldimen- a végletekig keményedik, máshol valósággal ellágyul sé­vel. Ez persze csak eszköz számukra ahhoz, hogy zionált, de hozza ki a magánszólam rejtelmeit. Abbado avatott pálcája alatt. Jóllehet az olasz mes- kifejezzék azt a gazdag érzelmi skálát – a felhôtlen Mert hiszen maga Mendelssohn rejtette el azokat a tert nem elsôsorban Bruckner-olvasatai röpítették boldogságtól a sötét, borúlátó lelkiállapotig, a szi- nagy hegedûversenynél kisebb formát választva, mestersége csúcsára az évek során, mindazonáltal porkázó rondótételek játékosságától a las­sú tételek erôsen megkötve az elôadók kezét, mikor végül is ezt a felkavaró elôadást még bizonyosan sokáig em- megrázó drámájáig – ami e szonátákban benne van. a nem késôi Mozartig nyúlt vissza a mértéket te- legetik majd azok, akik akkor és ott részesei lehettek A CD-n a két érzelmi véglet egyik elô­adói csúcsa az kintve. Mivel stílusalapon kiesik a nagyromantikus a megszületésének. Gustav Mahler utolsó befejezett A-dúr szonáta (K. 526) zárótétele; a tehetetlen fáj- hangzás, a schiffi irány folytatása meggondolandó szimfóniája mellett Bruckner hattyúdaláról is sokak- dalom megjelenítése pedig utolérhetetlen az e-moll a sokszor sietôs, egységbe vont magánszólam fi- nak az idôvel legendává nemesedô Abbado neve jut szonáta mindkét tételében. Kovács Ilona nom bontásával. Zay Balázs majd eszébe. Balázs Miklós

Hungaroton Decca – Universal Deutsche Grammophon – Universal HCD 32740 0289 481 0778 0 479 3441

2014–2015. TÉL GRAMOFON 59 klasszikus hanglemez

Alisa Weilerstein – Solo New Directions Steve Reich: Radio Rewrite Oláh Kálmán, Orbán György l l l l l és Tóth Péter mûvei l l l l l l l l l l

A Barenboim és Belohlávek kísérte versenymû- A Baross Gábor által alapított ELTE egyetemi Steve Reich zenéjét illetôen kétféle csoport létezik. felvételei révén ismertté vált Alisa Weilerstein most együttesek mûsorának mindig is része volt a ma- Vannak, akik feltétel nélküli hívei végletekig feszí- szólólemezzel jelentkezett. Kétségkívül remek csel- gyar kortárszene, s az sem újkeletû, hogy – felké- tett zenei minimalizmusának. Mások idegenkednek lista: játéka temperamentumos, legfeltûnôbb benne résre vagy anélkül – nekik ajánlják új kompozíció- ettôl, és elutasítják ezt a stílust, mivel szerintük az mégis a nagyon kidolgozott, tudatos, igen gazdag jukat a mindenkori szerzôk. Mindenesetre ez az alkotásnak ez a megnyilatkozása csupán korláto- dinamikai és hangszínbeli skálán mozgó, változatos elsô CD, amely az alapító karnagy halála után, az zott lehetôséget ad a mûvészi önkifejezésre. A rajzolatú játék. Kodály Szólószonátájában érvénye- új mû­vészeti igazgató, Kovács László vezényleté- kettô között átmenet nincs, kicsit nem lehet szeret- sül a rusztikus hangvétel és az erô is, elsôsorban vel jelent meg. Az elsô mûsorszám Orbán György ni sem a szerzôt, sem a zenéje általa létrejött intel- azonban a gondos felépítés, a differenciált megvaló- oratorikus tétele, amellyel Baross Gáborra emléke- lektuális élményt. Reich zenéje egyébként könnyen sítás tûnik ki. Vad improvizáció nincs Weilerstein zett (Lux aeterna). Hasonlóképp latin szöveget ze- felismerhetô, nyelvezete annyira sajátos, hogy akár játékában: mintha a szabad megközelítést az ideális- nésített meg Tóth Péter is (Res gesta mundi), míg egy ismeretlen mûvének rövid részlete után is biz- nak érzett szinten rögzítené, s utóbb azt hozná elô. Oláh Kálmán háromtételes kompozíciójában a tonsággal meg lehet tippelni a komponistát. Ez azt Cassado Szólószonátája – bár nem a Kodály-darab vegyeskarhoz és vonószenekarhoz narrátor, vala- is feltételezi, hogy viszonylag kevés eszközzel feje- szintjén, de – ugyancsak jeles alkotás, az zsáner­ mint a szerzô jazztriója csatlakozott. Ô magyar zi ki mondanivalóját, és olykor saját kliséit idézi. A szerû-impresszionisztikus spanyol vonulat szép da- költôk (József Attila, Ady Endre, Kosztolányi monoton hangtömbök ismételgetése, a nagy felü- rabja, igazán kimagasló középtétellel. A hangszer Dezsô és Petôfi Sándor) verssorait használta fel, letek térbeli és idôbeli kezelése zenéjének legfonto- szûk repertoárját figyelembe véve e mûvet igazán prózában és énekeltetve. Orbán György szinte sabb ismérve. Mestere annak, mikor lehet és kell – övezhetné nagyobb figyelem. Jó volt elôvenni, „házi szerzôje” az ELTE együtteseinek: korábban szinte az utolsó pillanatban – változtatni, kissé to- ahogy Cassado Gordonkaversenyét is érdemes lenne már két nagylélegzetû kompozícióját hangfelvéte- vábblökni a megállíthatatlanul zakatoló, könyörte- akár Weilersteinnek lemezre venni. A lemez további len is megörökítették. Ismerôs a zenei nyelvezete, lenül ismétlôdô motívum-szakaszokat. Sokszor a két darabját hallgatva kiváltképp megmutatkozik, ezúttal is érezhetô kedvvel szólaltatták meg a té- vég­sôkig feszítve és kitolva az elviselhetôség hatá- mennyire nagy mû Kodály Szólószonátája. Golijov telt. Tóth Péter Kovács Lászlónak és együttesei- rát. A 78 éves zeneszerzô legújabb CD-jére is érvé- Omaramor címû, Carlos Gardel ihlette kompozíciója nek komponálta oratóriumát, amelynek versei a nyesek a fentiek, és az is, hogy modernségük elle- ügyes, vonzó kis darab, de felszínes. Sheng Yo-Yo Carmina buranából valók. Csak sajnálni lehet, nére sajátos módon utal vissza a korábbi korok ze- Mának írt, Seven Tunes Heard in China címû szvitje hogy magyar fordításuk nem szerepel a kí­sé­rô­ néjére. A lemezt nyitó Electric Counterpoint (1987) hasonlóan attraktív zenei alapokra épít, még a meg- füzetben. A vágáns költészet épp a nemritkán például a hagyományos gyors-lassú-gyors tételren- valósítás is sokszor hatásos, de nincs igazi kont- frappánsan, néha szabadszájúan megfogalmazott det követi. Zenei anyaga azonban már 20–21. szá- raszt, igazi felépítés, afféle összerakás inkább. mondanivalója révén vált nép­sze­rûvé – ha nap­ zadi technikát igényel: az elôadó, Jonny Greenwood Cassado alkotása is lineáris, mégis a hangulati hala- jainkban nem is aktuálisak, mindenképp hasznos az elôzôleg felvett tíz gitár- és két basszusgitár-szó- dás mentén megfelelô formává áll össze, ami a lenne a szövegek értése. Enélkül is lehet persze lammal szemben játssza „élôben” a tizenegyedik Golijov- és Sheng-mûvekrôl aligha mondható el. ízesen elôadni, kiélvezve a nemritkán mondóka- gitárszólamot. Hasonló technikával készült a Piano Utóbbiban olykor hatásvadász elemek is megjelen- szerû ritmusokat, s a kórus meg is tette (örömmel Counterpoint, ami Reich 1973-ban komponált Six nek. Sheng kétségkívül nem adottságok híjával való értesültünk, hogy a kottája nyomtatásban is meg- Pianos címû mûvének 2011-es átirata. Az Alan komponista, s a kínai hagyomány fényében mû­vé­ jelent). Oláh Kálmán személyes hangú kompozí­ Pierson vezényletével megszólaló Radio Rewrite sze­te releváns, ugyanakkor a darab megformálása ciójának felvételét érdemes lett volna akusztikailag (2012) – Reich legfrissebb alkotásainak egyike –zár- ér­zésem szerint nem sikerült. Zay Balázs jobban „megtervezni”. Fittler Katalin ja e különleges lemezt. Kovács Ilona

Decca – Universal Hungaroton Nonesuch – Magneoton 0289 478 5296 4 HCD 32755www.sso.hu 543123

60 GRAMOFON 2014–2015. TÉL klasszikus

A Warner új Callas-összkiadást jelentet meg a finomságot mutató Ulrica. Gobbi agilis személyi- Cetra- és EMI-stúdiófelvételekbôl. Eredeti borítók, sége illik Renato szerepéhez. Ratti szerintem kivá- vékony, helytakarékos dobozok, új keverés. A há- ló Oscar, nem értek egyet a vele kapcsolatban fa- rom szóban forgó felvétel kiválasztása véletlen­sze­ nyalgókkal. Hagyományos éneklése inkább elôny, rûnek tûnik, de sok mindenre rámutat. A mû­vek és az ilyen extrém magas és mozgékony szerepekben a felvételek keletkezésének sorrendje azonos. abszolút otthon van. Callas megint csak intenzív, s Amelia alakjának kiemelkedéséhez Callas párat- Norma. Elsô stúdiófelvétele még Callas lemezei lan teljesítményén túl az is hozzájárul, hogy bár di közül is kiemelkedik. Személyiségétôl nem állt tá- Stefano hangilag abszolút ideális Renato, kevésbé vol Normáé. Hév, indulatok, ugyanakkor belül va- hôsies, inkább a kormányzó nemtörôdömségét je- Bellini: Norma lami egészen más: az erô látszata mögött szeretet leníti meg, s kevésbé a belsô vívódást, a szerepben Callas, Filippeschi, Stignani, Rossi-Lemeni, és törékenység. Callas a vad erô és a szó szoros ér- benne rejlô mélységet. a Milanói Scala Ének- és Zenekara, telmében vett bel canto közötti összes regisztert Tullio Serafin használta, közben a szólam minden apró részletét Tosca. Az 1964 decemberében felvett Tosca ér- kidolgozta, felépítette. Öröm, hogy az egymást demtelenül szorult háttérbe mindig is. Igaz, a ko- követô kiadások egyre jobb hangminôségûek. Iga- rábbi, de Sabata dirigálta felvétel minden idôk zából ez a lemez „a Norma”. Sok mindenbe bele egyik legnagyobb operafelvétele. Ám a Prêtre ve- lehet kötni, de nem érdemes. Filippeschi nem zényelte verzió nem mutat értékvesztést, mind- lehengerlô szépségû hang birtokosa, de szépen össze más, és megvannak a maga erényei. Callas fakó hangjával és disztingvált stílusával igazán kissé óvatosabban énekel, de drámai ereje és megfelelô, árnyalt képet fest Norma hûtlen sze­rel­ hangjának izgalmas szépsége megvan. Itt is ab- mérôl. Stignani – kicsit túl a zenitjén – nem éppen szolút Tosca. Gobbival való küzdelmük intenzitá- hamvas, fiatal Adalgisa képét tárja elénk. Itt Nor- sa semmivel sem kisebb. Sôt, ebben mindaz ben- mánál van az erô, mintha ô lenne a fiatalabb, a ne van, amit idôközben e szerepeikben érleltek. szabadabb. Mintha a hûtlenség útjára lépés kötné Gobbi még kiagyaltabb Scarpia, Callas pedig nem Pollionét is, Adalgisát is. Érdekes a három szereplô emelkedô díva, hanem tényleg a primadonna egymáshoz való viszonyának alakulása a két stú- assoluta, s benne a sérülékenység is, amit itt job- diófelvételen. Itt Normát érezzük felül, a druida ban érezni. Di Stefanónál Bergonzi – aki ekkor már papnôben az ôserô, míg a késôbbi lemezen mind érett énekes, aki kategóriáját maga határozza meg Verdi: Az álarcosbál Corelli, mind Ludwig jóval szenvedélyesebb, így – visszafogottabb, introvertáltabb Cavaradossit Callas, di Stefano, Gobbi, Barbieri, Ratti, energiában Normához közelebb van Pollione és jelenít meg, inkább észak-olasz, s nem szicíliai tí- a Milanói Scala Ének- és Zenekara, Adalgisa. pust. Prêtre vezénylése kiváló. Izgalmas, erôs, Antonino Votto ugyanakkor kiegyensúlyozott, nem csapong, na- Az álarcosbál. Callas a felvétel készítése elôtt gyon felépített. A zenekarnak nagyobb a szerepe, nem énekelte lemezen, utána egy évvel ötször is nemcsak kísér, hanem plasztikusan kibomlik. Ap- megszólaltatta. A lemez ékes bizonysága annak, róságnak tûnik, de szerintem fontos, hogy a Tadeo hogy Callas nem volt kevésbé involvált, spontán énekelte sekrestyés nem töri meg a zenei folyama- és drámai stúdiófelvétel esetén. Itt fôszereplôvé tot buffós jellegével, mint annyi más esetben. Az emeli Ameliát. Minderre kiváló példa a II. felvonás 1953 augusztusában felvett Toscától ez nem elma- elsô jelenete. Callas kitörése dramatikus erejû, rad, hanem különbözik abban, amit a két Cavara­ hogy majd hihetetlen finomsággal imádkozik. dossi mutat. Annak napfényes, lazább, spontá- Éneklése persze szép is. Votto karmestert szokás nabb világa után itt rendezettebb keretben bonta- alulbecsülni. Kétségkívül a mester, s nem a kon­ kozik ki a dráma. Hátborzongató belegondolni, geniális dirigens kategóriájába esik, ám elôbbiben hogy Callas többé nem vett fel teljes operát le- kimagasló, szép kidolgozású, finom tagolású. mezstúdióban. Akire alighanem mindenki másnál Serafin 1943-as Álarcosbálja változatosabb, egyé- jobban illett a II. felvonás áriája (Vissi d’arte, vissi nibb, de Vottóé végig adekvát, arányos. Ez jóval d’amore) befelé, s a múltba fordulva élt magányo- több, mint biztos háttér. Ha összevetjük más olasz san abban a városban, ahol ez a remek felvétel ké- Puccini: Tosca operadirigensekkel, feltûnik az elôremutató preci- szült. Zay Balázs Callas, Bergonzi, Gobbi, Monreale, zitás, a nagyoktól megszokott kitûnô arányérzék. Tadeo, a Párizsi Konzervatórium Di Stefano ereje teljében van, szerepe különösen Warner Classics – Magneoton Zenekara, a Párizsi Opera Énekkara, való neki. Barbieri – egykor Serafin lemezének is Katalógusszámok: 25646341115, 25646340873, Georges Prêtre közremûködôje – remek, nem vad, sokkal inkább 25646341030

2014–2015. TÉL GRAMOFON 61 klasszikus hanglemez

St PETERSBURG RAMEAU: HIPPOLÜTOSZ ÉS ARICIA (2 DVD) Donizetti: Szerelmi bájital (DVD) Cecilia Bartoli (szoprán), Lehtipuu, Gillet, Degout, Connoly, Persson, Villazón, Trekel, D’Arcangelo, I Barocchisti, Diego Fasolis Le Concert d’Astrée, Emmanuelle Haïm Mühlemann, Balthasar Neumann Chor und HHHHH l l l l l Ensemble, Pablo Heras-Casado l l l l l

Apait-anyait beleadtak ebbe a kiadványba. Ha az ol- A Hippolütosz és Aricia a zenetörténetnek talán elsô A Szerelmi bájital a Vadnyugaton? Teljességgel lehe- csósítás (a kísérôfüzet „karcsúsítása”) nem élénkíti olyan mûve, melyet a kortársak a „barokk” jelzôvel il- tetlen – talán ez lenne Gaetano Donizetti elsô reak­ meg a piacot, meneküljünk elôre: legyen a booklet va- lettek. Barokk – és ez a 18. században nem föltétlenül ciója, ha megtudná, hogy egyik legnépszerûbb alko- lóságos képzômûvészeti album, amelynek szinte csak elismerés. Mert, mint Jean-Jacques Rousseau neveze- tásának eredetileg elgondolt helyszínét, egy tipikus melléklete maga a kompaktlemez... Van e könyvecs- tes zenei szótárából is tudhatjuk: „barokk az a zene, 18. századi itáliai falucskát egy westernfilm – még- kében számos gyönyörû látkép-reprodukció a 18. szá- melynek harmóniái konfúzusak, modulációkkal és hozzá némafilm – forgatásának helyszínére, és a 20. zadi Szentpétervárról; vannak történelmi táblázatok, disszonanciákkal terhesek; amelyben az ének kemény század elejére változtatták. Ám ha megnézné operá- összehasonlítandó az oroszországi eseményeket a és kevéssé természetes, az intonáció bajos, a zene ját ebben a változatban, nevezetesen Ronaldo nyugat-európaiakkal; összevetendô a mítoszokat a re- mozgása [szólamvezetése] pedig mesterkélt.” Nehéz Villazón, a mexikói sztártenor rendezésében, való­szí­ alitással. És vannak portrék: fényképek az isteni Ceci­ ma már elképzelnünk azt a heves vitát, amely e mû nûleg meglepetéssel vegyes elégedettséggel állapíta- liá­ról mint „jégkirálynôrôl”; továbbá festmények arról 1733-as párizsi ôsbemutatója után kerekedett a ná meg, hogy igen, ez is benne van remekmûvében. a három igazi cárnôrôl – I. Annáról (1730–1740), I. Er­ „lullisták” és a „ramisták” között. Az elôbbiek ugyan- Így is lehet értelmezni, ez is egy lehetséges megvaló- zsébetrôl (1741–1762) és II. Katalinról (1762–1796) –, is Jean-Baptiste Lullynek, a tragédie lyrique megalko- sítása a dalmûnek. Villazón az opera összes hang- akik Nyugatról hívtak zeneszerzôket udvarukba, hogy tójának hat évtizeddel korábbi esztétikáját kérték szá- jegyét ismeri, hiszen DVD-re is többször énekelte ezzel is emeljék annak abszolutisztikus fényét. No mon Rameau-n. Nehéz ezt a vitát elképzelnünk, hi- már, ám most jött el az ideje, hogy a fôszerep – meg, hogy megalapozzák velük az orosz operakultú- szen Jean-Philippe Rameau a Lully teremtette for- Nemorino karakterének megformálása – mellett egy­ rát. Még Nagy Katalin állítólagos „erotikus ka­bi­net­ mai-dramaturgiai hagyományt folytatta hûségesen. idejûleg a rendezéssel is megpróbálkozzon. Már a nyi- jérôl” is láthatunk itt (hamisított?) archív fotót – csak Akárcsak Lully operái, a Hippolütosz és Aricia is tány alatt megfigyelhetô, hogy a zene minden üteme azért, hogy rögtön cáfolat tárgyát képezhesse a fölöt- ötfelvonásos tragédie en musique, prológgal, kórus- a legnagyobb összhangban van a színpadi mozgás- tébb pornografikusnak tûnô bútordarab valahai léte- és balettszámokkal tagolt. És azzal a hol dek­la­ sal. Az elsô percek után kiderül, hogy a történet két zése. „Se non è vero, è ben trovato!” – idézhetnénk matorikus, hol ariózus szövegkezeléssel, amely min- síkon játszódik: az egyik a némafilm forgatásának az olasz mondást. Joggal, hiszen a Szentpétervárra denkor a drámai igazságot tartja szem elôtt. Mi hát a körülményeibôl adódik, a másik pedig a film témája, importált zeneszerzôk többsége Itáliából érkezett. különbség Lully színpadmûvészete és – a zene teore- mely a Szerelmi bájital története. Nemorino az egyet- Ami viszont nem akadályozta meg ôket abban, hogy tikusaként, az összhangzattan rendszerezôjeként is- len, aki nem tagja a stábnak, így a filmfelvételeket sem akár orosz nyelvû librettóra is komponáljanak, mivel mertté vált, ekkor ötvenéves – Rameau elsô operája tudja elkülöníteni a valós élettôl. Villazón alaposan az orosz irodalom „atyja”, Szumarokov ezen a téren is között? A választ erre a zeneszerzô kortárs, André tanulmányozta a filmtörténet hôskorát, és nem ta- termékenynek bizonyult. Egy fotósorozat azután azt Campra adta meg nem minden irigység nélküli kije- gadhatja, hogy nagy tisztelôje Chaplinnek. A borítón hivatott tanúsítani, hogy Bartoli, e kivételes énekesnô lentésében, midôn Conti hercegének kérdésére így fe- is látható kunyhó, mely az opera egyik legszebb áriá- maga kutatta ki a Mariinszkij Színház archívumában a lelt: „Fenség, ebben az operában annyi zene van, jának, a Romanzának színhelyéül szolgál, eltéveszt- most világelsôként lemezre rögzített fölfedezéseket. hogy abból tíz másik darabra is tellenék. Ez az ember hetetlenül az Aranylázat juttatja eszünkbe. Adina Közülük egyik-másik valódi gyöngyszem. Mint a pas­z­ [Rameau] mindnyájunkat el fog homályosítani.” A szerepében Miah Persson tündököl, hatásos Belcore torális hangvételû darab Araia Seleucójában vagy az „korhû” rendezés végignézése – minden zenei szép- Roman Trekel, és parádés Ildebrando d’Arcangelo immáron a klasszika stíluskörébe tartozó, klarinétszó- ség ellenére is – bizonyos eltökéltséget föltételez; a Dulcamara megformálójaként. A zenekart a fiatal spa- lós ária Cimarosa egyik opera seriájában… Egyszóval barokk autenticitás szerelmesei azonban így is élve- nyol karmester, Pablo Heras-Casado irányítja, érzéke- remek ajándék karácsonyra! Mesterházi Máté zetet találhatnak benne. Mesterházi Máté nyen, meggyôzôen, kifogástalanul. Kovács Ilona

Decca – Universal Erato/Warner – Magneoton Deutsche Grammophon – Universal 478 6767 08256 462291 073 4933

62 GRAMOFON 2014–2015. TÉL klasszikus

Verdi: A trubadúr (DVD) BIZET: CARMEN (DVD) BOROGYIN: IGOR HERCEG (2 DVD) Netrebko, Rivero, Domingo, Prudenskaya, Kasarova, Kaufmann, Rey, Pertusi, Abdrazakov, Dyka, Rachvelishvili, Staatskapelle Berlin, Daniel Barenboim A Zürichi Operaház Zenekara, Se­mishkur, Metropolitan Opera, l l l l l Franz Welser-Möst HHHHH Gianandrea Noseda l l l l l

„Ha tehette volna, Verdi olyan operákat komponál, „Carmen nem céda; tarthatjuk gyere-velem-babám Bizonyos, hogy Alexandr Borogyin (1833–1887) nem amelyek szövege csakis ujjongásból, üdvrivalgásból, pokolfajzatnak, de tartása és bátorsága, az van. Min- így képzelte el az Igor herceg végleges mûalakját. De sóhajból, a fájdalom és a bosszú felkiáltásaiból áll. Hi- den új Carmen olyan, mint egy új Ofélia; mindig iz- az is biztos, hogy úgy sem, ahogyan Rimszkij-Kor- szen minek a mondat és minek a sok szó, ha egyszer galmas, mert a szerep értelmezésben és árnyalási le­ szakov és Glazunov egészítették ki a befejezetlenül úgysem érti senki, amikor zene hordozza ôket” – állí- he­tôségekben szinte kimeríthetetlen, s egy nagy maradt fômûvet. Ennek az operának nem csak az a totta híres Verdi-regényében Franz Werfel. „A bolon- mû­vész hallatán elgondolkodunk azon, vajon egyál- pechje, hogy szerzôjét legalább annyira érdekelte a dok mind közül a legôszintébb emberek” – ezt vi- talán ismertük-e eddig ezt a végzetes cigánylányt.” kémia, mint a komponálás. Glinka húgának Borogyin szont már André Breton írta Szürrealista Kiáltványá- Nem emlékszem rá, hogy bárki jobban igazolta volna egy ízben „a befejezhetetlen Igor herceg szerzô­ ban, nem utolsó sorban ama Sigmund Freud Paul Henry Lang e tételét (Az opera – Egy különös jeként” említette önmagát. 1876-ban leírt álmának álom­fejtésébôl kiindulva, aki a Verdi-kortárs Jean- mû­faj különös története, Zenemûkiadó 1980) Vesse­ pontos jelentését – azt a vágyát tudniillik, hogy „epi- Martin Charcot-nak, a modern neurológia meg­te­rem­ lina Kasarovánál, a Zürichi Operaház 2009-es elô­adá­ kus orosz operát” írjon – azóta sem tudja megfejteni tôjének volt a tanítványa. És ha Philipp Stölzl rendezô sának címszereplôjénél. „Cool, highly individual Car- a zenetudomány. Sigrid Neef, az orosz zenés szín- szándékoltan kissé „lököttre” vette e Trubadúr hôseit, men” – írta errôl a fenomenális alakításról az Opera ház nagy ismerôje szerint „epikus orosz opera alatt akkor a díszlet- és látványtervezô Conrad Moritz News, amihez én csak annyit tehetek hozzá: a P. H. Borogyin olyan mûvet értett, amely különbözô társa- Reinhardt ehhez a legitim szándékhoz elvontságában Lang említette „árnyalási lehetôségeket” Kasarova a dalmi helyzetû emberekben az ország sorsáért való is varázslatos színpadi teret teremtett. Virtuóz videó- hangjából is maradéktalanul kiaknázza. Ezzel a meg- közös felelôsség érzetét ébreszti fel.” Ám beletarto- animációk révén pillanatok alatt nyílnak föl a hôsök fejthetetlenül öntörvényû Carmennel párosul Jonas zik az „epikusságba” a mûnek az a furcsa vonása is, lelkének legrejtettebb kazettái – bennük René Kaufmann páratlanul intenzív Don Joséja, aki – hogy az ellenség (polovecek) vezére (Koncsak kán) Magritte és Salvador Dalí szürrealista festményeinek Matthias Hartmann okosan ironikus és izgalmasan valójában nemes lelkû ellenfél. „Ez a fennkölt és vizuális idézeteivel. Ursula Kudrna jelmezeit pedig ta- erotikus rendezése szerint – félszeg, éretlen kamasz- nagyszerû zene talán elevenebb és színesebb mind- nítani lehetne bármely mûvészeti egyetemen. A 16. ként sodródik bele az érzékek pusztító örvényébe. A annál, amit a 19. századi orosz opera még létreho- század nyújt itt kezet a 19.-nek, miközben Velázquez Virágária bé-ig felkúszó, pianissimo záró frázisával zott” – állítja Tcherniakov. S ha hihetünk a rendezô barokkja elegyedik a legtermészetesebb módon a Jonas/José szabályosan csuromvizesre izzadja át a ka- fenegyereknek, a Metropolitan 2014 márciusában watteau-i rokokóval. A cigányokból itt fegyveresen lá- tonaingét; Kasarova/Carmen csábító-bûvölô szabad- rögzített produkciójához az opera olyan, koncentrált zadó vásári komédiások lettek, Ferrando kapitányból sághimnusza ezek után egy porig alázkodó férfit ver a változatát állította össze, melynek minden egyes a commedia dell’arte nevetséges capitano figurája, szerelem bilincsébe. A dráma végén a „Carmen! il est hangja Borogyintól származik. Felejthetetlenül szép Azucenából megtébolyodott Colombina. E kép­re­ temps encore” könyörgést Kaufmann megint csak föl- a piros mákvirágok borította mezô, amelybe a vesz- gényszerû opera a nézôk elôtt leírhatatlanul gyönyörû döntúli espressivóval énekli, miközben Kasarova Car­ tes csatában kimerült Igor belevizionálja a poloveci képekben jelenik meg. A Berlini Staatsoper elô­ menje az önmagáért való nemet mondás kérlelhetet- táborban ôt ért érzéki ösztönzéseket. És megrendítô adásának szereposztása csak Prudenskaya (Azucena) lenségével taszítja mindkettejüket tragédiába. A ma- az utolsó felvonás, amikor a lelkifurdalástól gyötört esetében azonos a Bécsi Ünnepi Hetek eredeti pro- napság egyre ritkábban hallható, úgynevezett bécsi herceg beismeri felelôsségét. Mindenki remek, de a dukciójáéval. Netrebko (Leonora) és Rivero (Manrico) változatot tartalmazza e felvétel. De nem ezért kell, címszerepet alakító basszus, Ildar Abdrazakov mind persze fölényesen kiállják az összehasonlítás próbá- hogy ott sorakozzék minden operarajongó gyûj­te­mé­ közül kiemelkedik hangi és színészi teljesítményével, ját, míg Luna gróf tragédiáját megrendítôen színezi át nyében. Hanem hogy mentségünkül szolgáljon az rokonszenves emberi mivoltával. Nagy mû nagy Domingo öregsége. Mesterházi Máté operákért való rajongásra. Mesterházi Máté elôadása! Mesterházi Máté

Deutsche Grammophon – Universal Decca – Universal Deutsche Grammophon – Universal 00440 073 5132 074 3881 073 514

2014–2015. TÉL GRAMOFON 63 klasszikus hanglemez

hangra írt mûveibôl hallunk válogatást ség), mely vonatkozhat az elôadóra, a Pietà címû lemezen. Ja­roussky ének- a darabokra, a hangulatra. Petibon lésének sajtája a ben­sô­séges hang­zás, hangjához és habitusához különö- sosincs túldramatizálva elôadása – sen jól illenek ezek a dalok, a mû­ mintha kisgyermeki rácsodálkozással vésznô lubickol a nem tisztán klas�- tolmácsolná a darabokat. A mûvek kö- szikus zenében. Néhány szerzôt, Heroes from the Shadows zül a Stabat Mater VII. tétele földöntú- Stella di Napoli mint Faurét, Poulencet más oldaláról Nathalie Stutzmann, Orfeo 55 lian szép, a zenekar és énekes va­ló­szí­ Joyce DiDonato, Az Opéra de ismerhetjük meg, a különc Eric Satie Erato/Warner – Magneoton nûtlen, szinte éteri hangulatot teremt. Lyon Zene- és Énekkara, nem tagadja meg önmagát: köztu- 08256 4623177 l l l l l Jaroussky hangja csodás, bár érez­he­tô Riccardo Minasi dott, hogy gyakran írt kevésbé vere- egy kis kopás a fenti tartományban). Erato/Warner – Magneoton tes, meghökkentô zenét.A túlnyo- Nemcsak énekesként, hanem saját, Az énekes ez alkalommal saját együt- 08256 4636562 HHHHH mórészt rövid dalok, sanzonok, 2009-ben alapított kamarazenekara, tesét, az Ensemble Arta­sersét irányítja. mélodie-k egy-egy pillanatot kapnak az Orfeo 55 dirigenseként is jegyzi a A zenekar hangzása nagyon kifejezô; Riccardo Muti több Pünkösdi Feszti- el; Petibon leginkább oda­illô elôadói különleges lemezt a különleges han- ha az áriák be­ve­ze­tôiben nem figyel- vál programjaként ismeretlen nápolyi – kokottszerû, humoros, vaskos, gú Nathalie Stutzmann. Régóta fog- tünk a míves hangzásra, akkor a világi remekmûveket keltett hangzó életre máskor egy kicsit „operaénekeses” – lalkoztatta az énekesnôt egy olyan zeneként beillesztett rövid concertó- Salzburgban. Ezúttal a dirigens megoldásával. LI program összeállítása, melyben Hän­ ban megtehetjük. LI Riccardo Minasi és Joyce DiDonato del-operák kevésbé reflektorfényben irányítja a figyelmet méltatlanul elfe- lévô hôseinek áriái sorakoznak. Szá- ledett kompozíciókra. A kiváló elô­ mos karaktert hallunk, így a remény- adómûvészeknek köszönhetôen bár- telen szerelmet, mély fájdalmat, de milyen írásos dokumentumnál hatá- éppúgy szerepel furore-ária, mint sosabb bizonyítékot kapunk a város pasztorális jellegû vagy vidám. Mi 19. század eleji, színvonalas zenei több: hangutánzásos-humoros vagy éle­térôl. Ráadásul Minasi kísérô­szö­ Rossini: Nyitányok - theorba-kíséretes is. Gyönyö­rûen szó­ ELINA GaranCˇa: vege értékes tudnivalókat ad, köz­ért­ A Santa Cecilia Akadémia lalnak meg a lassú áriák, Agrippina Medita­ti­o­n hetôen. Megunhatatlanul sorjáznak Zenekara, Antonio Pappano lamentója a mély hang szépségét, a Deutsche Grammophon – Univ­er­sal az áriák és a jelenetek – a híres triász Warner – Magneoton kifejezôkészséget dicséri, de kolora- 479 2071 l l l l l mellett Pacini, Carafa, Mercadante és 08256 46243440 l l l l l túrákkal tûzdelt részletet is hallunk. Valentini muzsikája. A felvétel nem- Számos érdekességet tartogat a rend- Elı-na Garancˇa: Meditation címû le- csak zeneileg remek, de akusztikai- Pár jobb-rosszabb rádiós koncert­ kívül igényes programú lemez. Eddig mezével nemcsak azt bizonyította, lag/technikailag is kifogástalan. felvétel az elmúlt évekbôl, valamint még nem rögzített, más szereplôktôl hogy napjaink kivételes mezzoszop- Hang­zásterében jól érvényesülnek a néhány újabb, sajnálatosan elkap­ kölcsönzött, transzponált áriát, vará- rán énekese, hanem hogy szép hang­ja kíséretben a szélsôséges dinamikai kodott stúdiórögzítés kiegészítés zsos hangú klarinétokat és egy mellett érzékeny, szuggesztív mû­vész arányok, s jól kivehetôek a hangszer- gyanánt – és kész is az új lemez a je- Jarousskyval énekelt duettet. LI is. A CD-n felhangzó mûvek közt ta- szólók, DiDonato pedig egyszerûen lenkor egyik legkeresettebb kar­mes­ lálunk világi, vallásos és pogány té- káprázatos. FK ter-egyéniségétôl. A nemrégiben lo- májúakat is. Válogathatunk nép­szerû vagi rangot kapott Sir Antonio melódiák és kevéssé ismertek között Pappano pár éve még a mesterien ki- – a kora barokktól napjain­kig; Adam, csiszolt stúdiófelvételeirôl volt neve- Allegri, Bizet, Caccini, Gounod, zetes, legújabb lemeze azonban Mascagni, Mozart és Puccini tollá- mégis egy egészen más bizonyít- ból. A válogatásban a kortársak – így vány állít ki a mûvészrôl. Kidolgozat- Pietà – Vivaldi egyház­ William Gomez és az éne­kesnô két lan, elônytelen akusztikai körülmé- zenei mûvei honfitársa, Ug´is Praulin˛š és Pe-teris La Belle Excentrique nyek között és hanyag hangmérnöki Philippe Jaroussky – ének, Vasks – is helyet kaptak. A sokféle- Patricia Petibon – ének, utómunkával rögzített felvételei Ensemble Artaserse ségben közös a mû­­vésznô ihletett, Susan Manoff – zongora Rossini népszerû nyitányaiból aligha Erato/Warner – Magneoton elmélyült spiri­tuális közelítése a mû­ Deutsche Grammophon – Univ­er­sal méltók a dirigens eddigi, kiemelkedô 08256 46257508 l l l l l vekhez. Nagy segítséget kapott az 4792465 l l l l l színvonalú életmûvéhez. A valós elôadáshoz férjétôl, Karel Mark koncepció mellett az érett elképze- Tökéletes technika, „angyali hang” – Chichontól, aki nemcsak a lemez kar- Hamisítatlan, 20. század eleji párizsi lés, a finom megmunkálás, a Pappa­ Philippe Jarousskyról, a kiváló férfi- mestere, hanem több darab átírását hangulatot varázsol elénk Patricia nóra korábban olyannyira jellemzô szopránról olvashattuk e szavakat. Új is jegyzi. Ezek közül talán a legmeg- Petibon, és a tematikus blokkokból aprólékos mûhelymunka, a termé- lemeze és a DVD-melléklet most is kapóbb a Parasztbecsület címû ope- szerkesztett lemez. A Satie-mûtôl szetesen hullámzó „dramaturgia” is meg­gyôzô, a zenei anyag újra kurió- rából az Intermezzo és Caccini Ave kölcsönzött cím is sokat sejtetô: La bántóan hiányzik ezekbôl a nyitá- zumszámba megy. Vivaldi egyházi, alt Mariája. KI belle excentrique (A szeszélyes szép- nyokból. BM

64 GRAMOFON 2014–2015. tél klasszikus

szombathelyi Bartók Teremben készült totta a hozzáfûzött reményeket: korá- felvétel különbözô le­játszó­be­ren­de­zé­ nak elismert gordonkamûvésze és ze- seken eltérô élményt ad. Legjobban netanára lett. Számos mûvel gazdagí- azok járnak, akik napjaink kedvelt ze- totta instrumentumának irodalmát, nehallgatási módját választják: fejhall- köztük a csellószólóra írt tizenkét cap­ gatóval kifejezetten élvezetes a szûk riccióval. A különbözô hangnemekben Lux de caelo – dinamikai regiszter. A rutinos régizenei A Bach-fiúk komponált etûdök a cselló­játék min- Karácsonyi zene együttes ezúttal a zenei anyag motori- See Siang Wong, Bázeli den technikai nehézségét körüljárják. Clare College Choir kusságát, dinamizmusát hangsúlyoz- Kamarazenekar, Yuki Kasai Ám nem pusztán ujj­gyakorlatokról (Cambridge), The Dmitri za, a mozgásöröm elementaritása mel- Deutsche Harmonia van szó: a hangszer a hangulatok és Ensemble, Graham Ross lett kevés új élménnyel gazdagítva a Mundi/Sony Classical színek széles skáláját is felmutatja. Harmonia Mundi – Karsay és darabok is­me­rôit. A felvétel kellemes 88883734632 l l l l l Hogy koncertpódiumon ritkán hallha- Társa háttérzeneként is mûködhet. Jelen­tô­ tók e mûvek, az nagy való­színûséggel HMU 907615 l l l l l sé­ge abban rejlik, hogy széles körben Az utóbbi évtizedek lemezsikerei és a darabok rendkívüli nehézségének teszi ismertté Kalló rekonstrukcióját. -kudarcai félreérthetetlenül arra inte- tudható be. Vadim Pav­lov mestere a Lux de caelo, azaz Égi fény címen kerül Talán akad vállalkozó-kedvû kiadó, s nek, a billentyûs versenymûvek „evo- csellónak, aki a tucatnyi Piatti után a piacra a cambridge-i Clare College akkor más együttesek is repertoárjukra lúciójában” Bach és Mozart között is még Hacsaturjan szintén szólócsellóra Kórusának idei lemeze, melyen a kará- vehetik a barokk hegedûverseny-iro­da­ találni figyelemre érdemes, piacképes komponált Szonáta-fantáziájának fel- csonyi ünnepkörhöz kapcsolódó, rövid, lom két régi-új gyöngyszemét. FK kompozíciókat. Tény, hogy a mûfaj ta- vételével is megajándékozza a lemez de annál velôsebb karmûvek kapnak lán éppen ebben az átmeneti idô­ tulajdonosát. KI helyet; meglehetôsen széles merítést szakban, a 18. század harmadik ne- kínálva a Jézus születését feldolgozó gyedének útkeresô évtizedeiben volt a kóruszene több száz esztendôs ha- legsérülékenyebb. A barokkból a klas�- gyományából. A forrásvidék olyan szikába vezetô ösvények mindazonál- széles, hogy a 17. századi Praetoriustól tal izgalmas felfedezések felé kanya- egészen a jelenig terjed, amennyiben rognak. A Bach-fiúk zenetörténeti ta- az együttes kar­ve­ze­tôjének, Graham J. S. Bach: Csellószvitek nulságokban gazdag zongorakoncert- Rossnak a kompozíciói – mások mel- Nina Kotova jei ebben a vonulatban talán a legegy- Bach: Francia nyitány, lett Mendelssohn, Schönberg, Britten Warner Classics – Magneoton ségesebb irányzatot képviselik. A Olasz koncert etc. társaságában – is megszólalnak a fel- 2564639411 l l l l l Deutsche Harmonia Mundi korongján Vladimir Ashkenazy – zongora vételen. A darabok kiválasztásában See Siang Wong kínai származású hol- Decca – Universal nincs tervszerûség, a fô csapásirány a Egykori topmodellek közt aligha van land zongorista fô erénye a stílusos, 478 6773 Születés misztériumának minél szaba- még valaki, aki olyan jól csellózik, minden mesterkéltségtôl mentes, tosabb kibontása, a kompozíciók vál- mint Ivan Kotov egykori szovjet bô­ egész­séges zongorajáték, melyhez a Ashkenazy évekkel ezelôtt felhagyott tozatosságának bemutatása. Az érzék- gôs Nyugatra emigrált lánya. Nina Ko­ Bá­­zeli Kamarazenekar precíz és feszes, a koncertezéssel, de szerencsére még letes megszólaltatáshoz egy szépen tova biztos, profi csellista. De elég-e nem kevésbé stílusos kíséretet bizto- készít lemezeket, bôvíti repertoárját. csengô, jól képzett énekkar szegôdik a ez Bach hat szvitjének megörökítésé- sít. BM Stílusosságban, megbízhatóságban hallgató szolgálatába. BM hez? Megfelelô elôadások ezek, a mû­ ke­­vesen mérhetôk hozzá, talán Pol­li­ vek alapvetôen helyes képét adva. De ni. Ashkenazy Bach-elôadóként is ki- Kotova eszközrendszere szûk, kevés váló. Az orosz iskola hatása persze kivételtôl eltekintve fortét használ, jó érzôdik játékán, nem igazán él ago­gi­ erôsen zengetve a hangszert. Ez ritkán kával, a zenei folyamatot nem lebeg- szép lenne, de folyamatosan? Színek, teti. Precizitása, a kidolgozott billen- árnyalatok, dinamikai eltérések alig tés, a strukturált megközelítés példás. van­nak. A darabok számozásuk sor- Piatti: 12 caprice, Sokszor lep meg egész finom megol- J. S. Bach: rendjében szólalnak meg, s a III. szvit Hacsaturjan: dásokkal, fô terepe azonban nem ez, Hegedûversenyek I. tételében észleltem elôször egyéni, Szonáta-fantázia többet igazít a struktúrához, mint az Kalló Zsolt, Capella Savaria sajátos megoldást. Nem véletlen, Vadim Pavlov – cselló attól való izgalmas, szubtilis távolo- Hungaroton hogy az erôs hangzás miatt ez, illetve Hungaroton dáshoz. Játéka metrikus, nem lép ki a HCD 32749 l l l l l az V. szvit érdekesebb, egyénibb. Az HCD 32738 l l l l l szabályos játék terébôl, és ha valami egyenletes játék adekvát Bachnál, ha nem tetszik, az a basszusnak a kelle- A két ismert hegedûverseny (a-moll, finom folyamatos mozgás teszi izgal- Liszt nemcsak a „cselló Paganinje” ténél kicsit erôsebb megjelenítése. Ki- E-dúr) mellett Kalló Zsolt rekonstruk­ massá. Ez azonban hiányzik. megtisztelô címmel illette Carlo Alf­re­ vételesen színvonalas zongorázás, de ció­jában, hegedûversenyként (d-moll- Jacqueline du Pré hajdani csellóján, a do Piattit, hanem igazi mesterhang- Ash­kenazy elôadásai kevésbé szabad ban és g-mollban) két csembalóverseny mûfaj talán legnagyobb darabjai eseté- szerrel ajándékozta meg a szerény kö- folyásúak, és nem annyira flexibilisek, (d-moll, f-moll) szerepel a mû­soron. A ben ez kevés. ZB rülmények között élô ifjút. Piatti bevál- mint Schiff Andráséi. ZB

2014–2015. TÉL GRAMOFON 65 klasszikus hanglemez

Felvételeit hallgatva azonban zavar­ más a helyzet. Rendre kiderül, hogy a talanul átadhatjuk magunkat az általa sikeres zenekarépítés folyamatában a közvetített zene élvezetének. Leg- vonósok elôbbre tartanak; tôlük több újabb lemezén a fiatal grúz sztár­ a jeles megoldás, míg a fúvósok olda- zongoristával, Khatia Buniatishvilivel lán van mit finomítani. Kétségkívül válogattak egy csokorra valót késô vannak jobb részek: a II. tétel eleje, az Saint-Saëns mûvei romantikus zeneszerzôk he­ge­­dû- DvoRˇák: VIII. szimfónia, V. tétel részletei, ahol Dudamel jobban Alexandre Da Costa – hegedû, zon­gora mûveibôl. A lemezt nyitó Legendák elemében van, de egészében nem Oviedo Filarmonia, Marzio Conti Franck-szonáta 1. tételének a szo- Bournemouth Symphony emel­kedik felül az elôadás az álta­ Warner Classics – Magneoton kottnál egy árnyalattal lassúbb a tem- Orchestra, José Serebrier lánosság szintjén. Nincsenek kifogá- 0825646281442 l l l l l pója és álmodozóbb a hangvétele, Warner Classics – Magneoton solható megoldások, de meglepôek ami a 2. tétel kirobbanó energiáival 08256 46287871 l l l l l sincsenek. Dudamel rendesen meg- A mindössze tizenöt éve mûködô nyer igazolást. Meggyôzô Grieg formálta a kétségtelenül nem könnyû, oviedói zenekar felelôsséggel és lelke- c-moll szonátájának elôadása is. Ám Vegyes kritikai fogadtatást tudhat ma- monumentális alkotást, de nem tett sen játssza Saint-Saëns mûveit. A kí­sé­ a lemez igazi „csattanója” Dvorˇák gáénak az amerikai José Serebrier le- hozzá semmit. Értékelem az egész stí­ rôszöveg hangsúlyozza a zene­szer­zô­ négy romantikus darabja (op. 75), mezsorozata, melyben a Bourne­ lusosságát, nyugodt kiegyensúlyozott­ nek Pablo Sarasatéhoz fûzôdô barát- melyben a cseh ze­ne­szerzô kompozí- mouth-i Szimfonikusok élén Antonín ságát, de ez lemezen megörökítve ke- ságát. Sarasaténak ajánlott mûvek ciói frissen, élettel teli elôadásban Dvorˇák valamennyi szimfóniáját és vés. Az egyedi, a plusz hiányzik. ZB csen­dülnek fel a kanadai szólista vir- szólalnak meg. KI több népszerû zenekari mûvét céloz- tuóz szólójával, aki posztgraduális ta- za lemezre venni. A bírálatok többnyi- nulmányait Madridban végezte. Zak­ re egybehangzanak: a dél-angol zene- har Bron neveltje (mint Vengerov kar ugyan kétségkívül egységes, jó vagy Repin), aki eszményi szépségû erôkbôl álló együttes, ám minden vir- hangra törekszik, bármilyen tempójú, tusa ellenére sem éri el az európai karakterû játszanivalóról van szó sztárzenekarok kiválóságát. Serebrier (hangszere 1730-as Guarneri Del megközelítései pedig, bár alapvetôen Sosztakovics: Gesù). A vezénylés kedvéért az ígére- Paris muzikálisak, mégsem képesek a cseh Prelúdiumok és fúgák tesen induló fuvolista-pályát feladó Alison Balsom (trombita) mester sokszor rusztikus ihletettségû Alexander Melnikov – zongora olasz dirigens irányításával a francia Warner Classics – Magneoton karaktereit hûen visszaadni. A Legen- Harmonia Mundi – Karsay és neoklasszikus zenéjét intenzív jelen- 0825646327898 l l l l l dák-ciklus elôadása is ugyanezt a stí- Társa léttel, magas hôfokon tolmácsolják, lushibát hordozza: éppen a darabok HMC 972019/20 l l l l l át­tekinthetô formai felépítéssel, preg- Két, egymást kölcsönösen nagy­ra­ mértékletesen szlávos, érzelemgazdag náns ritmikával. Elegáns muzsikálást becsülô muzsikus (Alison Balsom és alaphangja kopik el. A Nyolcadik Ha annak idején Csajkovszkij, Rah­ma­ hallunk, amely az elsô hangtól az Guy Barker) elsô közös felvétele. Csu- szimfónia – bár a tempók, a hangsúly- nyi­nov vagy Prokofjev virtuóz zongo- utolsóig leköti a hallgató figyelmét. pán „papíron” esik távol egymástól ok zeneileg mindig indokolhatók – vé- raversenyeivel robban be a zenei köz- FK zenei világuk, nyitottságuk révén kö- gül nélkülözi az idiomatikus olvasatok tudatba Alexander Melnikov, ma talán zös a zenei nyelvük. A gitárkíséretes jól ismert erényeit. BM úgy tekintenénk rá, mint nemzedéké- Piazzolla-tételt leszámítva a kísérô­ nek egyik legtehetségesebb orosz zon­ együttes a The Guy Barker Orchestra. goramûvészére. Azonban ô nem ezt Az elsôsorban jazzmuzsikában jár- az utat járta: Isabelle Faust partnere- tas, névadó karmester a Messiaen- és ként Schubert és Beethoven he­ge­dû- Ravel-tételekben átadta a pálcát zongora szonátáiban nyújtott emléke- Timothy Redmondnak, aki részt vett zeteset; Brahms és Szkrjabin szólóda- Franck, Grieg, e tételek hangszerelésében. Francia rabjait vette lemezre, a ver­senymûvek DvoRˇák mû­vei szerzôk mû­vei/átiratai mellett a fran- Mahler: VII. szimfónia terén csupán Sosztakovics könnyed Renaud Capuçon – hegedû, cia mû­vész­világhoz több szállal kap- Simón Bolívar Szimfonikus koncertjeiig jutott. A 24 prelúdium és Khatia Buniatishvili – zongora csolódó külföldiek darabjai is sze­ Zenekar, Gustavo Dudamel fúga azonban nem tûr „rejtôzködô” Erato/Warner – Magneoton repelnek a mû­sorban. Sajátos hangu- Deutsche Grammophon – Universal zongoristát. Noha Melnikov hûvös, 08256 46281442 l l l l l latvilágot teremt a hangszínvilág, 479 1700 l l l l l szemlélôdô, tárgyilagos módon köze- többségben a kontemplatív tételek lít Sosztakovicshoz, a darabok sora így Renaud Capuçon a muzsikusok azon vannak. A tág horizont alatt megfér Caracasi koncertfelvétel. Az El Sis­te­ sincs híján az intimitásnak. Ugyan csoportjába tartozik, akit inkább hall- egymás közelségében Messiaen ma szociális és zenei vonatkozásai nem üt át rajta egy Richter vagy gatni érdemes, mint nézni. Színpadi Gyer­mek Jézusa és Jopseh Kozmától fe­lôl közelítve nagy siker ez az elô­ Gilelsz önálló hangja, Melnikov olva- mozgása, mimikája sokszor zavaró, a Hulló falevelek… Gyönyörködtetô adás. Mahler VII. szimfóniája elisme- satai nemcsak technikailag tiszták és olykor pedig kifejezetten ellentétesen szalonzenévé válik ily módon Satie és résre méltó, magas színvonalon. Ám sallangmentesek, de képesek, ben­sô­ hat a zenei mondanivalóhoz képest. Ravel muzsikája is. FK ha az interpretáció oldaláról nézzük, sé­ges atmoszférát teremteni. BM

66 GRAMOFON 2014–2015. tél klasszikus

nére szakosodott Markus Hinterhäuser fantasztikus elôadásában szólal meg. Hihetetlen gazdagsággal, meg­kér­dô­je­ lez­hetetlenül. Érdemes megfigyelni, hogy Usztvolszkaja két kompozíciója közt mekkora a különbség: az ezernyi hangszínt kínáló (és ezt a mûvészek által teljesen kibontott), többnyire líri- kus Duett jóval merészebb, forrong, a Moderato cantabile Duo Gazzana Takemitsu, Debussy, stílus tökéletesen egyedi – a Szonátá- Anja Lechner – François Poulenc, Walton, Dallapiccola, Gubaidulina mûvei ban az útkeresést érzem. A háromtéte- Couturier. Komitas, Gurdjieff, Schnittke, Silvestrov mûvei Tre Voci – Kim Kaskashian, les klarinét-hegedû-zongora trió a leg- Mompou, Couturier mûvei Sivan Magen, Marina Piccinini korábbi mû a három közül. Nagyon iz- galmas, helyenként feszítô erôvel bír (a Duett végig ilyen), a fegyelmezetten, az I. tétel alapján kicsit papírízûen megírt darab csodálatos hangszínei a késôbbi nagy mûvészt ígérik. Megáll az idô a II. tétel elején, végtelen nyu- galmat áraszt a Dolce, a pianók gyö­ nyö­rûek, Reto Bieri klarinétján is. Usztvolszkaja Sosztakovics-növendék volt, s a hatás érzôdik is helyenként. A Aschenmusik – Schumann Galina Usztvolszaja Mieczyslav Weinberg lengyel születésû, a Szovjetunióban al- és Holliger mûvei mûvei mÛvei kotó Mieczysław Weinberg pedig Heinz Holliger, Anita Leuzinger, Patricia Kopacsinszkaja, Gidon Kremer, Kremerata Sosz­­takovics barátja volt. Mindkét férfi Anton Kernjak Markus Hinterhäuser, Reto Bieri Baltica megküzdött a kommunista éra nehéz- ségeivel, s míg Sosztakovics világszerte elismertté vált, addig Weinberg a hát- Hat új kortárszenei lemez egy kiadótól hozó kompozícióját hallhatjuk, illetve zen három nagyszerû mûvészt hal- térben maradt. Apjának emléket állító, nem kevés, és – új, megbízható ma­ Poulenc Hegedû-zongora szonátáját. lunk, ahogy a Tre Voci címûn is. Há- szólóhegedûre írt III. szonátájának is- gyar­országi terjesztôjének köszön­he­ Sajnos az elôadás messze elmarad a rom hárfa-brácsa-fuvola össze­állítású meretében nem is értjük, hogy miért, tô­en – még sokkal több elérhetô itthon mûvek minôségétôl, a felvétel (talán darab szólal meg Kim Kashkashian, hiszen a mû kiemelkedô. A Bach is az ECM Records kínálatából. Érde- ezért is) nagyon visszhangos. A Sivan Magen és Marina Piccinini szólóhegedû-mûvek és Bartók Szoná- mes válogatni közülük, ki­emelkedôen hegedû esetleges, alig vannak lezárá- elôadásában. Az elsô „hangkölte- tája volt a példa. Hihetetlenül megra- izgalmas kiadványokat is találunk. sok, nem igazán szép a hang, ugrik mény” Toru Takemitsunak egy gadó a mû, Gidon Kremer fantasztiku- Van, mikor a zeneszerzôi teljesítmény esetenként a vonó. Dickinson-verscímet kölcsönzô mûve. san játszik. Az elsô lemezen egy nem arányos az elôadóival: a Moderato Robert Schumann négy és Heinz Nem véletlen a debussys hatás: a ja- He­­gedû-zongora szonáta és egy trió cantabile címû lemez ilyen. Négy szer­zô Holliger egy kompozíciója (és játéka) pán szerzô idéz is, Debussyt példakép- hallható, nagyon szép zeneszerzôi mûveit hallhatjuk, Federico Mompou, szólal meg az Aschenmusik el­ne­ve­zé­ ének tartotta. Össze is vethetjük a két megoldásokkal. A második lemez Komitas, George I. Gurdjieff és sû lemezen, amelynek egyik érdekes- szerzô mûvét: Debussyé jóval tágabb, Wein­berg zenekari darabjaiból mutat François Couturier édes-bús zenéit. A sége a Schumann-he­ge­dû­szonáta csel- több invencióval, nem csak a háromté- be kettôt – a Kremerata Baltica tolmá- kompozíciók világa nem feltétlenül a lóváltozata. Maga a szer­zô jelezte ezt telesség miatt. Sofia Gubaidulina csolásában. Elôbb a hegedûszólós klasszikus zenébe illik, inkább relaxá­ a lehetôséget az elsô kiadásban, Holli­ négy­szakaszos darabja lenyûgözô; a Con­certinót, benne népies hangvétel- ciós zene, némi bárzongorás effektu- ger pedig a köztudatba emelte. Külön- kortárszene hangzásvilága nem bántó. lel – a mû eleget tesz a címnek meg­fe­ sokkal, impressziók lejegyzésével. A leges a ritkán játszott Schumann-dara- Olyan hangszíneket vélünk felfedezni, le­lô mûfaji követelménynek. A szóló- két elôadó – Anja Lechner és François bok mellett Holliger reflexiója Schu- ami e három hangszertôl távol áll. A le- szakaszokkal és némi dodekafóniával Couturier – egyben a hangszerelô is mann elveszett (Brahms szerint Clara mez minden szempontból elsôrangú. megtûzdelt, és nagyszerûen elôadott (nem derül ki, pontosan mit is kellett által elégetett), egyik utolsó mûveként Galina Usztvolszkaja három kamara­ 10. szimfónia a sosztakovicsi utat foly- átültetni csellóra és zongorára. Mind- számon tartott csellórománcokhoz. mû­ve – benne egy trióval – lehengerlô. tatja. A mûvet a vonószenekaroknak azonáltal kellemes pillanatokat szerez Holliger csellóra és zongorára írt Ro­ 1952-es, egytételes Hegedû-zongora érdemes lenne felfedezni. az ilyenfajta zenét kedvelôknek. Re- mancendres címû, hattételes darabja szonátája és tizenkét évvel késôbbi, Lehotka Ildikó mek összeállítású a Duo Gazzana le- nagyon jó; a zongorahúr különféle esz- szintén hegedû-zongorára komponált, ECM Records – Hangvetô meze. Négy kortárs szerzô, Schnittke, közökkel való megszólaltatása, dobo- ugyancsak egytételes Duettje a kon- Katalógusszámok: ECM 2367, Silvestrov, William Walton és Dalla­ lás, a cselló talpas pizzicatói teszik iz- certeken mezítláb, nagy hévvel játszó ECM 2356, ECM 2345, ECM 2395, piccola a barokk zenét a mába vissza- galmas hangzásúvá a mûvet. A leme- Patricia Kopacsinszkaja és a kortárs ze- ECM 2329, ECM 2368-69

2014–2015. TÉL GRAMOFON 67 jazz hanglemez

SZAKCSI LAKATOS BÉLA/TIM RIES/ Vijay Iyer: Mutation Grencsó Open Collective feat. Rudi ROBERT HURST/RUDY ROYSTON: Mahall: Eleven Spontaneous Music CLIMATE CHANGE l l l l l l l l l l Pieces l l l l l

A 71 éves Szakcsi Lakatos Béla a legfiatalosabb Negyvenhárom év, tizenöt lemez, klasszikuszenei Szinte egyszerre jelent meg Grencsó István két magyar jazzmûvész. Soha nem riad vissza a kihí- és jazzkompozíciók tucatjai, díjak özöne. A be- CD-je, mely a szaxofonos utóbbi egy évben köve- vásoktól, személyében megtestesíti a mondást, vándorolt indiai felmenôk gyermekeként Ameriká- tett útját képezi le, és egységes szemlélet is hatá- miszerint a jazz a meglepetés mûvészete. Új albu- ban született és a csúcsra jutott zongorista-ze­ne­ rozza meg ôket. (A Trió Kontraszt albumáról a 70. ma juttatta eszembe, amit Binder Károlytól hallot- szerzô útja nem véletlenül vezetett a klasszikus és oldalon olvasható recenzió – a szerk.). Az Open tam. Szerinte ha egy kortárs jazz-zenész hangról- jazz-zenében egyaránt illetékes ECM kiadóhoz. A Collective most Rudi Mahall német basszusklari- hangra elôre lekottázza mindazt, amit egyébként matematikusnak és fizikusnak készülô Vijay Iyer nétossal egészül ki kvintetté: Grencsó mindig szí- rögtönöz, akkor az kortárs zene. Javarészt ezt hall- 15 éven át tanult hegedülni, mielôtt átképezte ma- vesen lépett fel kétszaxofonos együttesekben juk ezen az ötletekben gazdag albumon. Sokakat gát a zongorára. Érett muzsikusként a szólótól a (Dresch, Ágoston, Jordan), ahol a fúvósok egy elriaszt a „kortárs jazz” kifejezés, mert szétesést, big bandig mindenféle változatot kipróbált, ját- idô­ben ellenpontozták és kiegészítették egymást. ridegséget, követhetetlenséget gyanítanak mögöt- szott vonósnégyesekben is, sôt több mûvet kom- Az új lemezeken Grencsó háttérbe szorítja a tôle te. Ez egyáltalán nem áll arra, amit itt Szakcsi és ponált a formációra. Az Ethel kvartett megrendelé- megszokott ironikus gesztusokat, az „idézô­je­le­ társai produkálnak. A társak a Rolling Stonesszal sére így született meg és került közönség elé zést”, amely elbizonytalanítja a hallgatót, mikor rendszeresen turnézó, de jazz szempontból is ki- 2005-ben a Mutation. Csaknem tíz év elteltével – vegye komolyan a zenét, és mikor nevessen. Csu- fogástalan szaxofonos, Tim Ries, aki emellett a három, elektronikával színezett lírai szólózongo- pán diszkrét idézetek maradtak a kvintettlemezen, kortárszene világában is otthonosan mozog, a ra-darabbal kiegészülve – ez a mû alkotja a német például az V. darabban Monk Epistrophy-ja sejlik bôgôs Robert Hurst, aki Diana Kralltól, Charles kiadónál debütáló lemeze gerincét, nehéz felad- fel, melyet élete végén Eric Dolphy is basszusklari- Lloydon keresztül egészen Pharoah Sandersig be- vány elé állítva a kategorizálásra hajlamos elmét. néton adott elô. Grencsó felhagyott az elidegenítô járta a jazzvilág egész spektrumát, valamint a do- Az Iyert elsôdlegesen komponistaként bemutató effektusokkal, tiszta szabadzenét játszik a ven- bos, Rudy Royston, aki már Dave Douglas együt- tíztételes szvitben ugyan akadnak a jazzre jel­ déggel is nagyszerûen kooperáló zenekarral. Az tesében ráhangolódott a váratlan fordulatok keze- lemzô harmóniai és ritmikai fordulatok, a rögzített irónia felfüggesztésének egyik oka minden bizon�- lésére. Hangulatilag roppant sokszínû a repertoár, kereteket idônként strukturált improvizációk old- nyal Szabados György halála volt: róla egy fontos de még a fenyegetô jövôképet hangokba tömörítô ják, az egész mégis inkább a klasszikus, jobban mûvészetfilozófiai idézettel az Open Collective le- Harc a vízért – Dodekromatika címû darab sem ri- mondva kortárs zenéhez áll közelebb. Értelmezé- meze is megemlékezik. Eszerint a szabadzene el- deg vagy követhetetlen, míg a Lélekharang zenei séhez Iyer szokásához híven filozofikus alapvetés- lenáll mindenfajta értelmezési kísérletnek, minél vándorút, amely a kiváló zongorista által megte- sel nyújt kapaszkodót, amennyiben a mutációt a tovább boncolgatjuk, annál kuszábbak lesznek az remtett honi Gipsy jazzbôl kiindulva villantja fel, génjeinkbe kódolt zajok különbözô környezeti ha- eredetileg egyszerû struktúrák. A hangsúly a hányféle eltérô gyökérbôl táplálkozik manapság a tásokra történô örökös módosulásaként határozza spon­taneitáson van, még inkább, mint a trióleme- mûfaj. Tim Ries, aki Oláh Kálmánnal és az East meg. A zongora, az elektronika és a négy vonós zen. Ezt jelzi, hogy a néhány másodperces, töre- Gipsy Banddel is már beleélte magát a jazz magyar által produkált hangok, témák és hangzatok folya- dék benyomását keltô „szilánkok” és az ôket váltó és roma sajátosságaiba, hatalmas átérzéssel és matos texturális és hangszínbeli mutációkkal ala- terjedelmesebb kompozíciók csupán római sor- biztonsággal mozog ebben a zenei közegben. kulnak, tûnnek át egymásba, és jutnak el a vég- számot viselnek, a címadás is fölösleges iránymu- Mint Szakcsi oly sok alkotása, ez az album is re- pontokig. Idônként Bartók szelleme is megjelenik tatásnak, befolyásolásnak számít, és a zenék sor- mekbeszabott, kalandos utazás, amelyet minél az újszerû hatásokkal élô, idônként meditatív, a rendisége ugyancsak esetlegesnek látszik. Minden többször hallgat meg az ember, annál több érzés kötött és a spontán játékmódot ötvözô, ben­sô­ harsány referenciától megszabadult, tiszta zene. és gondolat tárul fel benne. Pallai Péter séges zene fölött. Turi Gábor Máté J. György

BMC Records – MG Records ECM – Hangvetô Hunnia Records BMC CD 212 ECM 2372 HRCD1403

68 GRAMOFON 2014–2015. TÉL jazz

ANDREAS VARADY Kenny Barron–Dave Holland: Bobby Hutcherson: The Art of Conversation Enjoy the View l l l l l l l l l l l l l l l

A szlovákiai magyar roma családba született, majd Köztudott dolog, hogy a duó nem pusztán „redu- Az idén 75 éves legendás Blue Note kiadó még családostól Írországba költözött gitáros gyerek- kált” trió és alighanem a szóló zongorajátéknál is mindig tartja vezetô pozícióját a lemezfronton: zseni az európai, de most már az amerikai jazz­ nehezebb. A zongora-bôgô kettôs egészen más ezt látszik bizonyítani a Down Beat olvasóinak kedvelôk elôtt sem szorul bemutatásra. 13 éves muzsikusi attitûdöt igényel, mint a mûfaj leggya- legutóbbi szavazásán elért elsô helyezése is. Akár korában ô volt minden idôk legfiatalabb fô attrak- koribb formációja, a zongoratrió. Igazán magas kapcsolódik az évfordulóhoz, akár nem: Bobby ciója a rangos londoni Ronnie Scott’s klubkínálatá- színvonalú duettre tehát csakis azok képesek, Hutcherson visszatérése a labelhez mindenkép- ban. Most, hogy 17 évesen a legendás Quincy akiknek – mint hôseinknek is – már hosszú és si- pen nevezetes esemény, hiszen az ô fényes pályá- Jones menedzseli és a világmárka Verve cégér alatt keres pályája eleve biztosíték arra, hogy megen- ja is itt indult a hatvanas évek elején, és hosszú jelent meg új albuma, neve még szélesebb körben gedhessék maguknak a bizonyítási kényszer és az éveken át szorosan kötôdött hozzá. Valódi all-star fog ismertté válni. Az új album körül csapott profi öncélú virtuozitás nélküli játék luxusát. Bölcsen és csapat készítette ezt a korongot. A vibrafonos, aki hírverés valószínûleg eltereli majd a figyelmet felszabadultan adhatják önmagukat. Nos, ilyen hetvenen túl is hangszerének egyik legjobbja és a Várady Andris elsô, négy éve (!) megjelent zenei párbeszéd, „a társalgás mûvészete” találha- Hammond B-3 igazi varázslója, Joey DeFrancesco Questions címû albumáról. Szemben a korábbi le- tó ezen a korongon, ahogyan erre az album címe egyaránt az említett szavazás kategórianyertesei. mez domináns jazztartalmával, a jelenlegi CD lep- is utal. A két jazzikon elôéletét lehetetlen röviden A szaxofonos David Sanborn és Billy Hart a do- lezetlen célja a kasszasiker. Valószínûleg nem a összefoglalni, mindkettôjük mögött félévszázad- boknál az amerikai jazzelit neves képviselôi. fantasztikusan tehetséges fiatal gitáros döntése nyi intenzív munka áll, amelyben számos duófel- Sanborn fantasztikus sokoldalúságot mutatott volt, hogy a Steely Dan, a Beatles, a The Mamas vétel is szerepelt a legváltozatosabb hangszeres hosszú pályája során, Hart jellemzésére pedig elég and The Papas, Michael Jackson, Justin Bieber partnerekkel: pl. Kenny Barronnak Stan Getz-cel annyit elmondani, hogy – bármilyen hihetetlen – vagy a rock’n’roll elôfutár Louis Jordan repertoárjá- vagy Dave Hollandnak a vibrafonos Karl Bergerrel több mint hétszáz lemezen szerepelt. Az album ból válasszanak Wes Montgomery, illetve George készültek felvételei. A repertoár megválasztása is igazi nosztalgiadarab, olyan, mint egy korábbi Benson stílusában, noha kifogástalanul elôadott ideális, hiszen három kompozíciót a zongorista, Blue Note-korong, idôtartama is csak 43 perc. A darabokat. Gregory Porter vagy Roy Hargrove fel- négyet a bôgôs jegyez, a maradék pedig egy-egy zene is a régi szép idôket idézô hard bop, ami a bukkanása egy-egy felvételen sem változtat a té- Monk-, Parker- és Billy Strayhorn-standard. Az an- mûfaj leginkább idôtálló irányzata. A hét kompo- nyen, hogy az album – talán a két Django gol származású Holland egy gyönyörû jazz­val­ zíció igazságosan van elosztva: Hutcherson – Reinhardt-szerzemény kivételével – a „lite” vagy cerral emlékezik a nemrég elhunyt Kenny Wheeler úgyis, mint vezetô – hármat, Sanborn és Joey pe- „smooth jazz” kategóriába sorolható. Várady trombitásra, aki még szülôhazájában inspirálója dig kettôt-kettôt jegyez. Kiemelkedô a leader tisz- Andris kiválóan, tisztán, éretten játszik, és senki volt. Kenny Barron a Rain címû balladát direkt erre telgése egyik legfontosabb partnere, Harold Land sem hibáztathatja a nagy elôdöket visszhangzó az albumra komponálta, és a melódiát a bôgô elôtt, valamint egy korábbi albumának címadó stílusért, hiszen Charlie Parker még 19 éves korá- játssza. Az album másik csúcsa Thelonious Monk dala, a Montara. Sanborn, aki korábban sohasem ban is teljesen Lester Young modorában játszott. „In Walked Bud” címû szerzeménye, de voltakép- játszott a másik két szólistával, erôteljes játékstílu- Ezt a lemezt nagyon sokan fogják szeretni a pen mind a tíz zenemû egy kiemelkedô produkció sával és érzéki altszaxofon-soundjával remekül il- jazztôl távolságot tartók közül is, és csak örülnünk egy-egy tételének minôsíthetô. Figyelemreméltó a leszkedik a csapatba. Hutcherson és DeFrancesco kell, ha sikeres lesz, de aki a szárnyaló fiatal jazz- négyoldalas kísérôfüzet alapossága is, hiszen saj- könnyedén hozzák a tôlük megszokott magas muzsikusra kíváncsi, az jobb, ha elôássa 2010-bôl nos ma már ritka az LP-korszakot idézô terjedel- színvonalat, kár, hogy a viszonylag rövid számok a Questionst, amelyen a 13 éves fiú Coltrane-tôl mes elemzés. ezúttal nem sok lehetôséget biztosítanak improvi- sem riad vissza. Pallai Péter Márton Attila zációik kidolgozására. Márton Attila

Verve – Universal Impulse! – Universal Blue Note – Universal 0602537858682 0602537946617 0602537654482

2014–2015. TÉL GRAMOFON 69 jazz

dob nélküli trióban a harmóniahang- egyetlen zeneszerzô. A Bécsben élô szer a cimbalom, ami Lukács Miklós norvég jazz(es) énekesnô nem is ál- csodálatos keze alatt immár elfoglalta modott Waits dalainak mûsorra jogos helyét a jazz birodalmában, a tûzésérôl. Ô inkább a folkárnyalatokra bôgôs Orbán György pedig nagy ér- és az artisztikus ideálokra koncent- zéssel, roppant gazdaságosan, de an- rált, amelyekkel sok elismerést vívott Németh Ferenc–László nál hatékonyabban rakja le az alapo- Kendrick Scott Oracle: ki, és nem arról énekelt, mint Waits, Attila–Jimmy Haslip– kat. A zenekarvezetô meg­ren­dítôen Conviction hogy „nincs problémám az itallal, ha Russell Ferrante: szép szerzeményei sokat merítenek a Concord Jazz – Universal csak az nem, hogy ha nem kapok”. Bridges of Souls magyar népzene eszköztárából, a CJA-34192-02 l l l l l Persze Waits és Kathleen Brennan Dreamers Collective Records szív­hez szóló témákra született rög- szövegeiben ott van a teljes poétikus l l l l l tönzés kifogástalan, és mivel az imp- Mi más is vezérelheti egy orákulum totalitás, van mibôl válogatni. Végül a rovizáció a szó legelfogadottabb ér­ mûvészetét, mint a meggyôzôdés. Hesseni Rádió big bandje és az ô egé- A hosszabb ideje New Yorkban élô telmében dallamos, így ezek a kon- Ez Kendrick Scott dobos és az szen eredeti arranzsôrük, Jörg Achim dobos, Németh Ferenc pontosan tud- certfelvételek, amellett, hogy minden Oracle nevet viselô zenekara negye- Keller rángatta bele Bakkent ebbe a ja: a tehetség, a virtuozitás önmagá- kritikai igényt kielégítenek, teljesen dik lemezének a címe, amely valóban produkcióba, amiért most már ô is há- ban nem elég; céltudatosan kell építe- befogadhatók bárki, még azok számá- árasztja magából a kiegyensúlyo- lás, meg mi is: jó anyagból méltó fel- nie pályáját. Ennek fontos mérföldkö- ra is, akik nem jazzkedvelôk. PP zottságot, arányosságot, magabiz- dolgozás született. ve az új lemez, amelynek stúdiófelvé- tosságot. Szellemi tartalommal és ér- Zipernovszky Kornél tele tavaly nyáron, Los Angelesben zelemmel egyaránt töltött anyaggá zajlott, s amelynek magyarországi be- kerekedik ez a tizenegy, szorosan mutatója október végén volt a Müpá­ egymásra épülô kompozíció, melyek ban. A populáris fúziós zene klasszi- részben sajátok, de van köztük kusa, a Yellow­jackets két tagja, a Herbie Hancock-, Michiel Borstlap- bil­lentyûs Russell Ferrante és a bas�- és Derrick Hodge-szerzemény is szusgitáros Jimmy Haslip harmonikus, Trio Kontraszt: (utóbbi a lemez producere); mind ki- összeszokottnak tûnô kvartettet alkot Grencsó–Tickmayer– dolgozott, szépen felépített, igényes Lars Danielsson: Ferivel és a gitáros-zeneszerzô László Geröly munka remek szólókkal Mike Liberetto II Attilával. A konvencionális fordulato- BMC Records – MG Records Moreno gitárostól, Taylor Eigsti zon- Act – Hangvetô kat ke­rü­lô, de könnyen azonosítható BMC CD 215 l l l l l goristától, John Ellis szaxofonostól 9571-2 l l l l l témákhoz felszabadult, olykor bravú- és Joe Sanders bôgôstôl. Kendrick ros szólók és lendületes, groove-os Grencsó Istvánnál talán senki nem Scottot legutóbb Kurt Rosenwinkel „Gyôztes csapaton ne változtass!” – ritmusok társulnak. A Grammy-díjas ápolja gondosabban Szabados György mellett hallhattuk 2014 májusában a utal a kiadó az ismert bölcsességre a hangmérnök, Rich Green remek mun­ emlékét a magyar jazzéletben. Idén Fesztivál Színházban. Akkor is, most három évvel ezelôtt alakult kvartett új kát végzett, Horváth Charlie vendég- az Opus Jazz Clubban több estén a is úgy emeli a zenét játékával, hogy lemezének ajánlásában. A svéd bô­ szereplése pedig már-már ott­honossá pianista szellemét idézô hangver- nem tolakszik egyik szólista arcába gôs/csellista, az ugyancsak svéd teszi a hangzást. ReA senyt adott, és most egy tavaly fel- sem. Minden magától értetôdô. Magnus Öström dobos, az örmény vett triólemezzel tér vissza Szabados BB Tigran zongorista és az angol John világához. Másképp, mint a koncerte- Parricelli gitáros alkotta négyes ko- ken: a CD-n nem Szabados-­kom­ rábbi, sikeres albumának tehát termé- pozíciók hangzanak fel, hanem az al- szetes következménye a folytatás. A kalmi együttes saját szerzeményei. A szerzôként is figyelemreméltó élet­ Trió Kontraszttal egy, már a nyolcva- mû­vet építô Danielsson zenéjében ki- nas években létezett zenei együtt­ tüntetett jelentôségû „lélek” és „in- TÓTH VIKTOR ARURA TRIO: mûködés éledt újjá három szabadze- tegritás” szavak mellett a „melódia” SZEMED KINCSE nész közremûködésével, s olyan, Rebekka Bakken: is helyet kér magának. Manapság ritka BMC Records – MG Records fôleg rövidebb, etûdszerû experimen- Little Drop of Poison a dallamosságot ennyire középpont- BMC CD 210 l l l l l tális darabokat játszanak, melyek Az Emarcy – Universal ba állító, az érzelmeket bátran vállaló, esküvô (és a Kontrasztok) szer­zô­ 0602537768240 l l l l l az élet szépségét sugalló, letisztult Egyik legkísérletezôbb kedvû zené- jének mûvészi inspirációja nélkül formákban gondolkodó alkotói maga- szünk, az altszaxofonos Tóth Viktor nem jöhettek volna létre. Az Új­vi­ Mindenki rekedt, nemcsak Rebekka – tartás. A három-ötperces, gyöngy- csodálatos, lírai hangvételû balladale- dékrôl származó, de Franciaország- a hangulat is. Nem csoda, hiszen egy szemekként sorjázó darabok megszó- mezzel lepi meg ez alkalommal a kö- ban élô Stevan Kovacs Tickmayer teljes olyan albumot jelentetett meg laltatásában elsôsorban a gyönyörû zönséget. Csak nyomelemekben hall- zon­gorázásán különösen erôs nyo- Rebekka Bakken, amelyen a híres va- hangú bôgô, a szárnyaló zongora és a ható az a bebop-gyökerû kortárs jazz, mokat hagyott a bartóki-szabadosi gány, a cool-ság és a bad-ség megha- norvég vendég, Mathias Eick lírai amit gyakran a nevével társítunk. A tradíció (Ostinato Barbaro). MJGy tározó bálványa, Tom Waits az hangú trombitája jeleskedik. TG

70 GRAMOFON 2014. tavasz jazz

tribu­te-albummal jelentkezett, ra- gitáros Sinesivel, a tubavir­tuóz gyogó zenésztársak köz­re­mû­kö­dé­ Godard-ral kiegészülve pedig 2011 óta sével. A duet­tekben többek között muzsikál az együttes. A ban­do­neón Dianne Reeves, Lalah Hathaway, melankóliáját a dörmögô rézfúvós el- Jeffrey Osborne és Boney James, sôt – lenpontozza, bár Godard e lemezre a Bring Me Joy címû dalban – George fülbemászó melódiákat is tartogatott. Jazzation: Duke énekhangja is felbukkan. Egy- Jacob Young: Sinesi szólói visszafogottak, szíve- Twisted általán nem szomorú vagy melanko- Forever Young sebben marad a háttérben, s követi Acappella Hangôrzô Egyesület likus lemez, sôt árad belôle az élet- ECM – Hangvetô alázattal a társakat. Impresszionista AECD 001 l l l l l kedv, életerô. Jarreau a smooth jazz ECM 2366 l l l l l hangköltemények, sôt, klasszikusba felôl egyre inkább a pop irányába hajló miniatûrök követik egymást, de A Jazzationnek a komoly hang­sze­ kalandozik: a hangzás Elton John, Jacob Young új albuma a zenészek túl sok az „atmoszféra”: Rüeggék szép, relôi munka, kemény próbák, a leg­ George Michael vagy éppen Lionel közötti kémiáról szól, az összjáték de kicsit bágyadt, nem elég színes ka- különbözôbb fellépések és verseny- Richie hasonló vállalkozásait juttatta magasiskolája. A norvég gitáros néha marazenéje csak epi­zodikus jelen­tô­sé­ szereplések (a 2013-as grazi Vokal eszem­be. Az igényes hangszerelés akusz­tikus taktusaira válaszolnak gû. Aki a bando­neón­ban rejlô gazdag Total a cappella versenyen elnyerték és zenei rendezés a basszusgitáros Trygve Seim kacérkodó szaxofon­imp­ lehetôségekre kíváncsi, inkább Dino a Ward Swingle Awardot) mellett legenda, Stanley Clarke munkáját di- ro­vizációi, néhol kerekded elektroni- Saluzzi ECM-szó­lólemezeit hallgassa. arra is van ideje és energiája, hogy cséri. ReA kus gitárhangjait ellenpontozzák MJGy játsszon – például a CD tokba helye- Marcin Wasilewski kísérletezô zon- zett, optikai illúziót elôidézô, forgat- goradallamai, miközben Slawomir ható lapocskával. Persze az igazi já- Kur­kiewicz és Michal Miskiewicz ték az együtt éneklés során valósul visszafogottan diktálják a ritmust bô­ meg. A kristálytiszta hangok minden gôn és dobokon. No persze, a lengyel erôlködéstôl mentesen építik fel az trióban már két évtizede csiszolódik érdekesen szövôdô arranzsokat is- az összhang. A mûvészek könnyed mert jazzstandardre, régi magyar Nils Landgren: és elegáns párbeszéde a lemezt meg- Molly Johnson: filmslágerre, bossa novára és pár sa- Eternal Beauty lepetésekkel és finom kontrasztokkal Because of Billie ját szerzeményre. Fôleg a lányok, ACT – Hangvetô tartja lassú mozgásban, és a kompo- Universal Csernus Szilvi, Várallyay Katus, Ka- 9562-2 l l l l l zíciók színvonala csak tovább emeli a 060253797808 l l l l l nizsa Gina remekelnek, de a fiúk, Fá- nagyszerû közös játék élményét. Lé- bián Attila és Homor Máté is szép Nils Landgren harsonázik és énekel is gies, pasztell árnyalatú modern jazz- Holiday mûvészete éppen úgy megke- összhangban szólnak velük. A 2005- új albumán. Tompán, csöndesen be ölti popos-rockos motívumait a rülhetetlen a jazzénekesnôk számára, ben alakult Jazzation jelenlegi fel­ szüremlenek át a rézfúvós szólamok szerzô, felsejlik egy kis közel-keleti mint a hangszereseknél Parkeré vagy állása 2012 óta dolgozik együtt, a a számok füstös hangfüggönyein, s hangulat, némi Metheny-utánérzés, Coltrane-é. Ezúttal egy neves kanadai Twisted a harmadik lemezük. Aki ugyanilyen finom ércesen szól a svéd funky és bop is. Igazi élmény minden énekesnô rója le tiszteletét Lady Day meghallgatja, biztosan látni akarja mûvész vokálja is. Zongora, gitár és perc. LK emléke elôtt, még a kül­sô­ségeket te- ôket élôben is. BB dobok kísérik lassan, Michael kintve is mintha csak az ô reinkarná­ Wollny, Johan Norberg és Rasmus ció­ja lenne. A borítón így világítja Kihlberg játszanak, némi cselló is meg az album címét: „Éveken át feltûnik Lars Danielssontól. Nagyon mondták nekem, hogy nagyon hason­ nyugodt és melodikus zenét hallunk. lítok Billie Holidayre. Nem, én Billie Az a fajta smooth hangulat fogja el a MIATT létezem.” Molly hagyományo- hallgatót, amiben szinte érezni a kan- san közelít a holiday-i örökséghez, a dalló tüzének melegét, látni a Helena Rüegg–Michel tizennégy dal is a jazzdíva repertoár- Al Jarreau: pelyhezô hó szállingózását odakint. Godard–Quique Sinesi: jából való. Nem egyet maga Holiday My Old Friend Az „örök szépséget” konvencionális Días de Felicidad jegyzett, mint pl. a Fine and Mellow-t Concord – Universal hangképekben ábrázolja a lemez, le- Enja – Varga vagy a Lady Sings the Bluest, de a CRE 3535702 l l l l l tisztultan és kellemesen, ámde volta- ENJA 9720 2 l l l l l többiek is mind a nagy amerikai dalos- képpeni eredetiség nélkül. Mona Lisa könyv közismert darabjai. Az album Al Jarreau az 1960-as évek végén mosolya túl huncut ide. Az Eternal Az egykor „bányászzongorának” ne­ kitûnôen sikerült „tribute”, és moder- George Duke triójának vendégszólis- Beauty félhomályban, pislákolva ér- ve­zett, s gyakran tévesen tangóhar- nebb hangvétele okán is közelebb tájaként tûnt fel a nyugati parti jazz- vényesül, de a javarészt átiratokból monikának hitt bandoneónon, az­az hozza a jazztörténet ikonikus alakját életben, és többször elmondta, mi- álló korong meg is csillan azért, pél- harmonikaszerû légszekrénnyel ellá- a mai hallgatókhoz. Ehhez nagyban lyen sokat köszönhet Duke-nak. dául a Broken Wings és a We Don’t tott, és szabad nyelvsípokkal mû­ködô hozzájárul a remek hattagú zenekar Nem meglepô tehát, hogy tavaly el- Need Another Hero feldolgozásain. tangózenekari hangszeren játszó is, amelyben a briliáns zongorista a hunyt barátja, pályatársa emlékére Laczkó Krisztián Rüegg tizenöt éve dolgozik együtt a Torontóban élô Botos Robi! MA

2014–2015. TÉL GRAMOFON 71 világzene hanglemez

EAST WING: Göncölszekér: Tárkány mûvek és Dresch Mihály: BETYÁR VILÁG Szép Don Juan Ôszi Vázlatok l l l l l l l l l l l l l l l

Ha átsiklunk felette, hogy nagy a „Betyár”, de kicsi A Göncölszekér együttes harmadik lemezét hall- Dresch Mihállyal nehéz mellélôni. Amihez nyúl, az a „világ”, eltûnôdhetünk azon is, hogy az egybe- gatva az embernek egybôl a Kaláka jut az eszébe általában jó. Fiatalokkal is úgy tud dolgozni, hogy írás, különírás szabályai angolban és magyarban – ez nem véletlen, hiszen a zenekar bevallottan a közös munkában nem irányít, de azért jelentôsen egyaránt milyen nehezek (East Wing, betyár vi- példaképének tekinti Gryllus Vilmos együttesét. hozzátesz. Kölcsönös és valóban inspiratív az lág). A Kéri Gábor gitáros által alapított együttes Epigonizmusról azonban szó sincs. A zenekar együtt­gondolkodásuk, és az egyébként is kreatív világszínvonalú csapat! Felállásuk: Frankie Látó egyéni hangja leginkább a szövegválasztás terén és egyéni hangját keresô Tárkány Mûvekkel a talál- (hegedû), Agócs Gergely (ének, magyar népi hang- érhetô tetten: modern magyar költôk a nagyvárosi kozásuk különösen gyümölcsözônek bizonyult. szerek), Eichinger Tibor (gitár), Megyaszay István léthez kötôdô mûveit dolgozzák fel maximálisan Talán azért is, mert mind a két oldalon olyanok áll- (basszusgitár), Szendôfi Péter (dob), Mogyoró verscentrikus hozzáállással, ami a zenét is jócskán nak, akik akár népzeneileg, akár más mûfajokban Kornél (ütôhangszerek). Meg kell jegyezni, hogy meghatározza. Olyan témák jelennek meg, mint teljesen otthonosan mozognak. Közös nevezôt ta- bár a mûvészek teljesítménye amerikás, a CD egy szûkös albérlet kopott szépsége a Napraforgó lálnak a jazznek és a népzenének, az improvizáció hangzása már korántsem kifogástalan. Ezt szeren- címû dalban vagy a nôi-férfi egyenjogúság Szabó így mindkét mûfajt összeköti, a virtuóz hangszer- csére ellensúlyozza, hogy a csomagolás nagyszerû, T. Anna Egy könnyû kaland címû versében. Jelleg- tudás pedig kitágítja a lehetôségeket. Utóbbi sem az artwork szellemes, a kísérô szöveg költôi, még- zetes az apparátus is: a vonós hangszereken kívül jelentéktelen, hiszen az autentikus játékmód, a is informatív. Kéri és Látó kompozíciói eredetiek, hangsúlyosan jelenik meg a harmonika, a mando- technikailag rendkívül magas tudás és a kreativitás kiforrottak és változatosak. Az elsô két szám (Ko- lin, a bendzsó, a furulya és a harangjáték. Ez utób- együttesen képes arra, amire az úgynevezett világ- máromi kisleány, Ôserdô) emblematikus, létrejön bi hangszer kitüntetett szerephez jut például a zenei gyûjtôfogalmon belül csak kevesen: újraér- bennük az a sajátos fúzió, amely az Agócs éneke Magyarnóta címû dalban – ezzel az alapjában véve telmezni, korunkhoz igazítani a népzenét. Virtuo- képviselte magyar népzenét sikeresen olvasztja népzenei hangvételû megzenésítést álomszerû fá- zitásuk egészen csillogó és bámulatos, de sosem egybe a ritmusszekció jazzes, bluesos, rockos tyollal vonja be az együttes. Általánosságban még- öncélú. Mintha tudatosan határolódnának el a hangzásával. Hallható autentikus dudaszóló, torzí- sem a népi elemek, inkább egyfajta latinos, „Don show-k világától: ôk zenélni, a zenével gondolato- tott és nejlonhúros gitárszóló, indiai zenére utaló Juan-os” hangzás jellemzi a lemezt. Minden szám- kat közölni és nem pusztán brillírozni akarnak. Kü- unisono tekerések (Nomád), jazzhegedûszóló, fla- ban egy másik költô világába csöppenünk – legyen lön kell foglalkozni Paár Juliannával is, a zenekar menco elemek, de sajátos, közép-európai reggae is az Jónás Tamás, Kemény István, Varró Dániel vagy énekesével, aki ugyanezen az elven ötvözi a kü­lön­ (Szereti a tik a meggyet). Agócs és Látó még bálna- Szlukovényi Katalin. A lemez különlegessége, bözô hangképzés-technikai vonulatokat. Nem to- hangokat is kiad, Eichinger visszhangos, földöntúli hogy csak interneten elérhetô, ott viszont tet­szô­ rokhangú népdalénekes, ugyanakkor nem is akar gitárhangjaitól pedig simán a bálna gyomrába kép- leges, akár ingyenes áron is. Ennek hátránya, hogy elrugaszkodni ettôl a világtól. Az autentikus meg- zelhetjük magunkat. Zárószámuk bevezetôjében kevés információt kap a hallgató az egyes számok- szólalás nála egyfajta eszköz, ihletô forrás, amely Agócs tárogatón játszik, ezt követô éneke revelá­ ról, így magának kell felkutatnia, melyik vers melyik fontos részleteiben belekerül az elôadásba anélkül, cióként hat – a híres Petôfi-vers, a Falu végén kurta költôhöz tartozik, illetve ki énekli az adott dalt. A hogy népdaléneklésnek hallanánk. Jelzésértékûen kocsma adekvát feldolgozását halljuk, cigányos négy férfiból – Baló András Mártonból, Balog azonban ott van, ahogy más mûfajok sajátságai is. hallgató stílusában. A zene egyszerûségében, köz- Péterbôl, Erdôsi Péterbôl és Fekete Dánielbôl – álló Ahogy Paár Julianna az egészen különleges hangu- helyességében is megindító. S hogy miért torkollik zenekar humora kifinomult; sok megzenésítésben latú Coltrane-számhoz, a Lonnie’s Lamenthez kö- vad, 5/8-os jazzbe, virtuóz körbeszólózással – az bújnak például nôi szerepbe az énekesek, ami ab- zelít, amelyet az anyagyilkos Barna Jani balladájá- legyen a CD boldog birtokosainak titka. szurd, groteszk, de mindenekelôtt nagyon szóra- nak szövegével ötvöztek, az egészen példaértékû. Pödör Bálint koztató. Könyves-Tóth Zsuzsanna Kiss Eszter Veronika

Fonó Budai Zeneház Szerzôi kiadás, csak interneten elérhetô Szerzôi kiadás FA 301-2

72 GRAMOFON 2014–2015. TÉL világzene

Richard Stagg: CARLOU D: OMARA PORTUONDO: SHAKUHACHI – THE JAPANESE BAMBOO A NEW DAY MAGIA NEGRA FLUTE l l l l l l l l l l l l l l l

A skót Richard Stagg amellett, hogy vezetô szim- Azért ez a Szenegál elég jó hely lehet, hogy ilyen A kubai zene királynôje nyolcvannégy éves! Épp fonikus zenekarok fuvolistája, harminc éve játszik „szuperpasik” nônek ki a földbôl… Most éppen, ötven éve aktív. Idén elkészítette búcsúlemezét, ezen az egzotikus népi hangszeren. A shakuhachi Carlou D. (született Ibrahima Loucard) az új sztár, és utolsó turnéjára indult. Legelsô, szintén Magia körülbelül az 1880-as években nyerte el mai formá- aki lehengerlôen énekel, bámulatosan gitározik, és Negra címû 1958-as lemezének mûsorát dolgozza ját. Az elején négy, a hátulján, a hüvelykujj számára ördögien táncol. Ezek az istenadta tehetségek fel újra. Ezzel megható módon, mintegy keretbe egy lyuk van. Az instrumentumnak amilyen egy­ jellemzôen Párizsban, New Yorkban csinálnak kar- foglalja egész életmûvét. A lemez címadó dala, na- sze­rû a felépítése, annál kifinomultabb a játékmódja. riert. A zenészmesterséget apjától tanulta, már ti- gyon hatásosan egy tizenöt másodperces archív A profi játékosok a hangok egy részét a változatos zenhat évesen aktívan vállalt zenekari fellépése- bejátszással kezdôdik, az eredeti felvételrôl. A befúvással és különbözô leheletfinom technikákkal ket. 2002-tôl Szenegál híres hip-hop csapata, a recsegôs, tompa hangok után a „mai” Omara és (ajakrezgetés, fejmozgás stb.) képezik. Bár a han- Positive Black Soul tagjaként lett világhíres. Ez- zenekara elôadja a teljes számot. Már ez a fifikás golása lá-pentaton, szó sincs róla, hogy esetleg a után a Bintou Were tradicionális népzenei opera- indítás is elôrevetíti, hogy nem mindennapi hall- mi fülünknek is ismerôsen csengenének a dallamai! társulatban remekelt. Napjainkban bebizonyítja, gatnivalóban lesz részünk. Megállapíthatjuk, hogy A japán zene az európaitól annyira idegen, hogy hogy az afro-popban is otthon van. Arról szó a mûvésznô hangja évtizedek múltán is ugyanúgy kevés fogódzót találni benne. A játékos az alap­ sincs, hogy forradalmasítaná a mûfajt, hiszen a si- tündöklik, csak egy kicsit mélyebb lett – és nem a hangnembôl elkalandozva nem csak félhangnyi keres recepteket már korábban megírta Youssou dohányzástól meg az alkoholtól, mint sok pálya- egységekbôl gazdálkodik, hanem annak törtrészeit N’Dour és társai, a sikerhez tökéletesen elég, ha társának. Egyedül széles vibratójához kell hozzá- is használja. Jellemzôek az egyik hangról a másikra valaki jól alkalmazza ezeket, némi egyéni hangon. szokni a fülnek. Elôadásmódja olyan kifejezô, való csúszások is. Nem metrikus, vagyis nem lehet De szerencsére a New Day csöppet sem hidegen hogy még a lerágott csont, Velazquez Besame mérôütésekre vagy ütemekre tagolni a dallamokat, megszerkesztett vagy project ízû, mert D. tényleg muchója is megérint. Nagyszerû, hogy a feldolgo- csak frázisokra, motívumokra. Ráadásul a mi gon­ szívvel-lélekkel énekel, és van egyéni mondaniva- zások során tartózkodtak a közhelyes zenei meg- do­latrendszerünkben szinte elviselhetetlenül lója. Az elsô szám lendületes tánczene. Nagy­sze­ oldásoktól. Kiváló, változatos hangszereléseket lassú, épp ez adja meg szemlélôdô, meditatív han- rû, hogy nem csak popzenei hangszerek, hanem készítettek. Mivel jazz band kísér, a folkzenei for- gulatát. A zeneszámok többségükben természet- az eredeti, népi pengetôs kora is szerepel benne. mációval ellentétben itt dobfelszerelést is alkal- zenék, (A hullámok ütései, Újhold, A tenger ta- Nem kevésbé erôs és slágeres a második, Soldier maztak. Többek között Rolando Luna zongorázik, vasszal stb.) tradicionális dallamok mûvészi (feat. Eagle Eye Cherry). Wax: wolof és angol nyel- Alexandre Abreu (Havana D’ Primera) trombitál. fel­dolgozásai. Hozan Yama­moto (elismert shaku­ ven szól, a népzenei elemek dominálnak, de szoli- A lassú, érzelmes bolerók mellett akadnak más hachi-játékos és -fejlesztô) Aki (Ôsz) címû szerze- dan megmarad a dobfelszerelés és a basszusgitár jellegû számok is, például Son-Montuno vagy jazz ményének ívei kissé emlékeztetnek magyar népdal- is. A lírai La Classe-ban fontos a szöveg (fran­ standard. Az Oguere mindegyiket felülmúlja, pe- ok dallamára. Mûveirôl azt is olvashatjuk, hogy a ciául), a társadalomkritika. Majd még lassabb tem- dig még nem átallnak rapelni is benne, mégis telje- shakuhachi-repertoár leegyszerûsítése és nép­sze­ póba ereszkedünk – ez az elsô igazán szomorú sen koherens a zene – igazi modern, latin jazz. rû­sítése vezette… Egy másik kompozíciója (Portrait szám. Végre felráz a Baawu Naan, Afrikában már Ellington Caravanját kubai ízzel játsszák, az Adios of Genroku) az elôzôeknél közérthetôbb, prog­ram­ méltán „top hit”. Van még négy dal a lemezen, a tempós, táncolható számok kedvelôinek okoz szerûbb zene. A bonus trackben megszólal a gyö­ fôleg érzelmes balladák vendég énekesekkel, vo- örömet. Végül azt a következtetést vonhatjuk le nyörû hangú koto is (japán citera), és ezzel a duó nószenekarral, de ha csak az elsô és a hatodik szá- – ami Omara életkedvét és munkabírását minden- felteszi a koronát a csodálatos lemezre. mot játsszuk le folyton, ezekre is át lehet táncolni nél jobban bizonyítja –, hogy kifejezetten fiatalos Pödör Bálint az éjszakát. Pödör Bálint albumot készített. Pödör Bálint

ARC Music – Karsay és Társa World Village – Karsay és Társa World Village – Karsay és Társa EUCD 2541 WVUK 027 WVF 042

2014–2015. TÉL GRAMOFON 73 gramofon-hang terjesztési pontok

Tizennyolc évvel ezelôtt alapított, azóta hazai és nemzetközi színtéren – a többi között az International Classical Music Awards (ICMA) zsûrijének egyetlen kelet-európai tagjaként is – elismert, klasszikus zenére és jazzre specia- lizálódott folyóiratunkat, a Gramofont nemcsak a szakmához – alkotó- és elôadómûvészekhez, zenepedagógusok- hoz –, hanem a zenekedvelôk lehetô legszélesebb táborához szeretnénk eljuttatni. Ezért is kiemelten fontos szá- munkra, hogy – a minôségi folyóiratok terjesztési nehézségei, az ingyenes kiadványok dömpingje ellenére – lapunk terjesztési hálózatokon és egyedi boltokon keresztül, országszerte elérhetô legyen. Az alábbiakban tételesen felso- roljuk a Gramofon 2014. évi terjesztési pontjait. Lapunk terjesztésével, az egyes értékesítési pontokkal kapcsolatos kérdéseiket, észrevételeiket várjuk a [email protected] e-mail címen.

Budapesti zenemûboltok n relay – 5000 Szolnok, Jubileum tér – Vasútállomás n Fonó Budai Zeneház – 1116 Budapest, Sztregova utca 3. n inmedio – 5430 Tiszaföldvár, Malom utca 3/6 n Írók Boltja – 1061 Budapest, Andrássy út 45. n inmedio – 5900 Orosháza, Vásárhelyi út 23/A – Tesco n kodály Zoltán Zenemûbolt – 1053 Budapest, Múzeum krt. 21. n inmedio – 6000 Kecskemét, Petôfi Sándor utca 2. n Mûvészetek Palotája / Rózsavölgyi CD Bolt – 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1. n inmedio – 6722 Szeged, Dugonics tér 1. – Kárász n rózsavölgyi és Társa Zenemûbolt – 1052 Budapest, Szervita tér 5. n inmedio – 6722 Szeged, Mars tér 20/B – Nagycsarnok n inmedio – 7400 Kaposvár, Berzsenyi utca 1-3. – Kaposvár Pláza Lapker – Budapest n inmedio – 7600 Pécs, Széchenyi tér, keleti oldal n relay – 1011 Budapest, Batthyány tér – metró n inmedio – 7621 Pécs, Bajcsy út 11. – Árkád n inmedio – 1052 Budapest, Deák Ferenc tér – aluljáró n inmedio – 7631 Kincses út 1. – Tesco n inmedio – 1052 Budapest, Váci utca 10. n inmedio – 8000 Székesfehérvár, Palotai út 1. - Alba Pláza n inmedio – 1052 Budapest, Városház utca 3-5. n inmedio – 8200 Veszprém, Kossuth utca 1. n relay – 1053 Budapest, Kálvin tér 1. n inmedio – 8800 Nagykanizsa, Európa Tanács u. 2. – Nagykanizsa Pláza n relay – 1062 Budapest, Nyugati tér – aluljáró n relay – 8900 Zalaegerszeg, Bajcsy Zsilinszky tér 1. – MÁV Pályaudvar n relay – 1071 Budapest, Blaha Lujza tér – aluljáró n inmedio – 8900 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos utca 32. n inmedio – 1087 Kerepesi út 9. – Aréna Pláza n inmedio – 8900 Zalaegerszeg, Sport utca 1. – Tesco n inmedio – 1106 Budapest, Örs vezér tere 25/A – Árkád n inmedio – 8900 Zalaegerszeg, Zrínyi Miklós utca 1. – Kórház n inmedio – 1122 Budapest, Déli pályaudvar n inmedio – 9001 Gyôr, Csókás utca 4. n inmedio – 1123 Budapest, Alkotás utca 53. – MOM Park n inmedio – 9001 Gyôr, Hermann Ottó utca 25. n inmedio – 1124 Budapest, Apor Vilmos tér 11-12. – Hegyvidék Bevásárlóközpont n inmedio – 9200 Mosonmagyaróvár, Kormos ltp. 2-4. n relay – 1185 Budapest, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülôtér – 2/B érkezés n inmedio – 9400 Sopron, Magyar út 5. n relay – 1185 Budapest, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülôtér – 2/B indulás n inmedio – 9400 Sopron, Széchenyi tér n HUB – 1185 Budapest, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülôtér, Skycourt n relay – 9700 Szombathely, Ady tér – Volán pályaudvar n relay – 1191 Budapest, Vak Bottyán utca 75. – Köki Terminál Vidéki könyvesboltok, hanglemezboltok Lapker vidék n Antikvárium Kft. – 6720 Szeged, Kárász u. 16. n inmedio – 2100 Gödöllô, Szabadság tér n Blue Train Hanglemezbolt – 8000 Székesfehérvár, Károly J. u. 43/A n n Városi Könyvtár – 2100 Gödöllô, Dózsa Gy. út 8. CD Café – 2000 Szentendre, Alkotmány u. 5. n Cédrus Könyvkereskedés és Antikvárium – 9400 Sopron, Bünker köz 2. n inmedio – 2120 Dunakeszi, Fóti út 120. – Tesco n Deák Könyvesház – 8800 Nagykanizsa, Deák tér 2. n relay – 2700 Cegléd, Kölcsey tér 3. n Hold Antikvárium és Hanglemezbolt – 8000 Székesfehérvár, Kossuth u. 2. n inmedio – 2600 Vác, Deres utca 2. – Tesco n könyvjelzô Kkt. Babó Könyvesbolt – 4400 Nyíregyháza, Dózsa György u. 8. n relay – 2890 Tata, Váralja út 5. – Volán n könyvpavilon – 6721 Szeged, Bartók Béla tér n inmedio – 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 5. n könyvpavilon – 7100 Szekszárd, Szent István tér 1–3. n inmedio – 3300 Eger, Széchenyi út 20. n Miskolci Szimfonikus Zenekar közönségszolgálati iroda – 3525 Miskolc, Rákóczi u. 2. n inmedio – 3400 Mezôkövesd, Mátyás király út 101. n rivalda Antikvárium – 9021 Gyôr, Kazinczy u. 6. n inmedio – 3527 Miskolc, József Attila utca 87. – Auchan n roger’s – 4024 Debrecen, Batthyány u. 22. n inmedio – 3980 Sátoraljaújhely, Rákóczi út 10. n sziget Könyvesbolt (Debreceni Egyetem fôépület) – 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. n inmedio – 4027 Debrecen, Bíbic utca 2. n Unicus Antikvárium – 9400 Sopron, Szt. György u. 14. n inmedio – 4700 Mátészalka, Alkotmány utca 1/A n Victor Audio hanglemez- és CD-szaküzlet – 6000 Kecskemét, Vörösmarty u. 6.

A Gramofon Könyvek sorozat 2014-ben megjelent kötetei:

Megvásárolható a kiemelt zenemûboltokban vagy megrendelhetô a kiadóban

74 GRAMOFON 2014–2015. tél Élmény! Minden tekintetben. BÉRLETEK

KARÁCSONYI ORGONAKONCERT In dulci jubilo 2015 Hans-Ola Ericson estje 2014. december 18. / 19.30 ZENE KARNYÚJTÁSNYIRA

KARÁCSONYI HANGVERSENY J. S. Bach: Karácsonyi oratórium 2014. december 20. / 19.30 Peter Harvey Annette Dasch © Daniel Pasche ÚJÉVI HANGVERSENY Haydn: A teremtés 2015. január 1. / 19.00 mupa.hu ZENEAKADEMIA.HU/BERLETEK

Stratégiai partnereink Stratégiai médiapartnereink A Müpa támogatója az

Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma

Jegyek kaphatók a Müpa jegypénztáraiban, valamint online a www.mupa.hu oldalon. További információ: +36 1 555 3300, +36 1 555 3310 ISO 9001:2000 INTERJÚK, BÔSÉGES KONCERT- ÉS FESZTIVÁLKÍNÁLAT, LEMEZKRITIKÁK, ZENEKARI KÖRKÉP

Művészettekek PPaloalotája Klasszikus és Jazz Roger Murarroo ((zozongoora)ra) 2014–2015. TÉL Valérie Harttmann-mann-Cllaveraverie (ondes Marrtenot)tenot) Vezényel Fischeerr IIváván 2014–2015. TÉL LOVE SONG GRAMOFON • 2014–2015. TÉL

FRICSAY FERENC 100 Egy rövid élet lenyomata BABOS GYULA Gramofon-díj és Makrokozmosz-koncert CSÍK JÁNOS AZ IGAZI NÉPMÛVÉSZETRÔL A táncháztól a Kispál és a Borzig

XIX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM ÁRA: MEDVECZKY ÁDÁM 900 Ft

bfz_muraro_200x282mm.indd 1 2014.11.18. 13:42