Gyenesdiás Sporttörténete Gyenesdiás IV
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
Gyenesdiás sporttörténete Gyenesdiás IV. Gyenesdiás IV. IV. sporttörténete Gyenesdiás Nagyközség Tisztelt Olvasó! Góth Imre által szerkesztett Gyenesdiás sporttörténete IV. köteteként nagyszerű folytatása, szerves része településünk Monográfiájának. Monográfiája A szerző a kezdeti évektől napjainkig, történelmi hűséggel, széles palettán mutatja be Gyenesdiás sportéletét. A helyi illetőségű érdeklődő felfedezheti őseinek történelmi küzdelmét a sportélet létrehozásában, a későbbi korszakokban pedig a talpon maradást és a különböző sikereket kísérhetjük figyelemmel. A legutóbbi időszak sportjában tevékenyen részt vevők ismételten átélhetik a sport által nyújtott csodálatos élményeket. A jelenkor helyi sportolói pedig erőt meríthetnek elődeik sikereiből, napjaink sikerességéért. Ezekkel a gondolatokkal ajánlom Tisztelt Olvasó figyelmébe ezt a könyvet. Monográfiája Nagyközség Gyenesdiás Dr. Kardos József Címzetes főjegyző Gyenesdiás Nagyközség Monográfiája IV. Gyenesdiás sporttörténete Gyenesdiás Nagyközség Monográfiája IV. Gyenesdiás sporttörténete Rákóczi TC‑től Kinizsi SK‑ig Egy szív Egy akarat Egy csapat 2008 Gyenesdiás Nagyközség Monográfiája IV. Gyenesdiás sporttörténete TARTALOMJEGYZÉK Szerkesztette, írta Előszó . 7 Góth Imre Árpád KEZDETI ÉVEK.............................................................9 AZ ÁTMENETI időszAK . .23 A fejezeteket lektorálta A HÚSOS KINIZSI . 31 Dr. Kardos József KÉZILABDÁT A PÁLYÁRA! . 61 A BALATON SK . 71 A képek szerzői és forrásai GYENESDIÁS KINIZSI SK...................................................89 Dr. Bertók Sándor, Czafit Lajos, Farkas Attila, Finta Maya, Góth Imre Árpád, Hársfalvi György, Hóbár János, A XXI. SZÁZAD . .255 Hudop Sándorné, Kovács Miklós, Lakits Ferencné, Lendvai Miklós, Léránt Balázs, Magyar Ferenc, Irodalom . .368 Molnár Mihály, Schermann Zsolt, Tánczos László, Tüttő Lajos, Zsigmond József Utószó .................................................................369 Összefoglaló.............................................................370 Képszerkesztő Barasits Tamás Zusammenfassung ........................................................ 371 Summary...............................................................373 A könyv támogatói Резюме................................................................374 Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzatának Képviselő‑testülete, SZÍNES TÁBLÁK . 377 valamint a Darnay Dornyai Béla Honismereti Alapítvány © Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata, 2009 ISBN 978‑963‑06‑4617‑8 Ö – Összkiadás ISBN 978‑963‑06‑6716‑6 – IV. kötet Készült 500 példányban B/5 formátumban (170×240 mm), Adobe Garamond Pro betűtípussal Szedés TheCube Creative Agency: Barasits Tamás, Hévíz Nyomás és kötés Ziegler Nyomda, Keszthely Előszó A sport attól szép, hogy önmagunkat kell legyőzni! A másiknál elég csak jobbnak lenni. (Gyermekeimnek) Tisztelt Olvasó! Gyenesdiás Nagyközséget bemutató könyvsorozat negyedik kötetét tartja kezében, ami közel száz év sporttörténetét tekinti át a nagyközségünk életéből. A könyv elkészültét több évi kutatómunka előzte meg, helyi újságok és megyei napilapok feldolgozása és a beszélt történelem (oral histori) elemeit felhasználva a történész szakma alapvető elveit figyelembe véve ellenőriztem és írtam le a megszerezhető adatokra alapozva sporttörténetünket. A 2008 decemberig történt eseményeket felölelő mű, koránt sem nézhet történelmi távlatokból az eseményekre, ezért eltekintünk az értékeléstől. Helyette sportévkönyvként megörökítjük az eredményeket, hogy kellő távolságból visszapillantva forrásként segítse majd az érdeklődő olvasót. Örömmel hallgattam és írtam le a visszaemlékezők történeteit, milyen volt mezítláb tarlón és marhalegelőn focizni, miközben átélték a közösséghez tartozás nagyszerű élményét, mert tudták, hogy számíthatnak egymásra. Barátsággá szépültek mára az emlékek a másik falu játékosaival is. Barátság, szeretet, megbecsülés, tisztelet, akarat, és számtalan szép gondolattal színesítik a tényként közölt eredményeket a visszaemlékezők. Így született meg a könyv alcíme és ezekkel a gondolatokkal ajánlom Tisztelt Olvasó figyelmébe Gyenesdiás sporttörténetét, hogy szerezzen neki is annyi örömet, mint nekünk szereztek sportolóink az elmúlt évszázadban. Egy szív dobogott lelkükben, mikor pályára léptek, egy akarat hajtotta őket az egymásért megszerzendő győzelemért, és így váltak egy csapattá. Góth Imre Árpád Gyenesdiás, 2008. december ‑ 7 ‑ KEZDETI ÉVEK A Festetics család uradalmához tartozó Gyenes és Diás 1840‑ben egyesült Gyenesdiás néven és az első népszámlálási adatok szerint 948‑an éltek itt akkor. A sportoláshoz elengedhetetlen szellemi életet, az 1848‑as szabadságharcot követően a faluban bujdosó Gödörházy Antal tanító alapozta meg. A gyerekeket írásra, olvasásra és matematikára tanította. Az 1870‑es években kezdődő falusi oktatás kiszorította az analfabétizmust a településről, és az iskolában hat osztályt állítottak fel. A huszadik század elején mégis akadtak évek, amikor a negyedik osztályt a beiratkozottak csak 58 %‑a fejezte be. A háborút követő nehéz időkben, egyáltalán nem látogatták az iskolát a diákok. Nagy Márton, Siklósi Jenő, Beck György kántortanítók oktatták a gyerekeket, akiknek hamar ki kellett venniük a részüket a munkából és testgyakorlásra nem maradt lehetőség és idő. Gyenesdiás versenyek házigazdájaként mégis egészen korán bekapcsolódott a sport‑ életbe. A kedvező hatások ellenére, érthető okokból, az emberek nem kezdtek el azonnal a századforduló tornamozgalmai mögött csapatostól felsorakozni. A mindennapok kemény fizikai munkája hosszú időn keresztül biztosította a testmozgást a faluban élőknek, nem találhatott táptalajt a korszakra jellemző német mintájú tornamozgalom sem. Já‑ tékos vetélkedések, birkózás, tánc és lab‑ dajátékok, népi játékok segítették a min‑ dennapi feszültség levezetését. Keveseknek adatott meg a sportolás örö‑ me. Darnay Dornyai Bélától úgy tudjuk, a középkortól kezdődően általános rend‑ szerességgel dobtak köveket a fiatalok játék és testgyakorlás céljából. A kődo‑ bást a rúdhányáshoz és gerelydobáshoz Kőhajítás a Nagymezőn napjainkban hasonlítja, aminek szokását a Forrásvíz Természetbarát Egyesület is felelevení‑ tette 1998 óta megrendezésre kerülő Rügyfakadás Tavaszünnep rendezvénye keretében, ahol a férfiak kődobáson a hölgyek sodrófahajításban mérhetik össze erejüket, ápolva a hagyományokat. Egy évvel az első újkori olimpia után Gyenesdiásra figyelt a magyar sportélet. 1897‑ben rendezték a Budapest – Keszthely országúti kerékpárversenyt a keszthelyi gazdászok. A rendező Balaton Kerékpár Egylet 1896‑1900 között működött, tagjai a kerékpározás mellett atlétikával is foglalkoztak. A verseny szervezőinél előzetesen 23 fővárosi és vidéki kerekes jelentkezett, a rajthoz már csak tízen sorakoztak fel. A kialakult kellemetlen esős időjárás minden bizonnyal elvette a többiek kedvét. A 183 km‑es úton a versenyzőknek araszos sárral és legalább ekkora vízzel kellett megküzdeniük. A győztes Gillemot (Zsilmó) Ferenc 11 óra 55 perc alatt teljesítette a távolságot. Az eredmény akkori mércével sem töltötte el elégedettséggel a ‑ 9 ‑ bajnokot, hiszen néhány héttel korábbi terepfelmérése során hat óra alatt letudta a szakaszt. Nehéz elképzelni Kárpátiról, hogy az úszás alapjait csak Keszthelyen oktatta, Dobogóra lépett még másodikként Katzer Ödön és a bronzérmes Hóra Nándor a szervező és tanítványainak nem mutatta meg, nem beszélt volna a helyes kéz‑ és lábtempóról a egylettől. A tanintézettől összesen háromszáz forint jutalmat kaptak a bajnokok. szünetekben, mint jó tanító természetesen ingyen. A verseny győztese Gillemot Ferenc a századforduló legismertebb és talán legnépszerűbb A fiatalok érdeklődését az úszás iránt ébren tartották a Keszthelyen rendszeresen tartott sportemberének számított. Kerékpár, atlétika, evezés, labdarúgás aktív résztvevője, az úszóversenyek a Szigetfürdő és a kikötőhíd között. Ki ne akart volna az ottani bajnokokhoz MLSZ alapítója, majd a szövetség főtitkára. 1902‑1904 között a labdarúgó válogatott első hasonlítani? Legalább egy kicsit. szövetségi kapitánya. Sportújságíró és egyetemi tanári hétköznapjainak az első világháború A múlt század harmadik évtizedében Gyenesdiás lélekszáma már elérte az 1313 főt, az vetett véget, életét vesztette a fronton. első világháborút követő nehéz években nagy szükség mutatkozott otthon a dolgos kezekre, Gillemot személye és győzelme a legjobb szándék mellett sem eredményezhette sok gyerek nem fejezhette be a hatodik osztályt. A harmincas években már a tanulók a kerékpározás előretörését, mint napjainkban, ha egy új sportágat egy kiváló, vonzó 70 százaléka járta végig az iskolát. Tanítási rendjükben a torna hetente kétszer szerepelt, – szakember ajánl a fiatalság figyelmébe. Az anyagi korlátok lehetetlenné tették a kerékpározás kedden és csütörtökön – az ebéd utáni foglalkozások között. A legtöbbször a tanteremben, helyi elterjedését. Szándék még csak akadt, a BKE rendszeresen rendezett versenyt a a padok melletti karkörzések, és helyben végezhető gyakorlatok biztosították a mozgást. Keszthely – Tapolca úton, különböző távokon. A gyenesdiásiak csak nézők maradhattak, A bizonyítványban szerepelt a testgyakorlás tantárgy, osztályzatot mégsem kapott a tanuló. még ötven évvel később is drága és így ritka jószág a kerékpár, versenyzésre alig lehetett Kimondhatjuk, hogy minden kezdet nehéz! használni, vigyázni kellett rá. Keszthelyen a gimnáziumban 13‑an, polgári leányiskolában 25‑en folytatták A kerékpározás máshol, nagyobb városokban lökést adott a sportélet megteremtéséhez, tanulmányaikat ezekben az években, itt a testgyakorlás