EW ., a Zentai Gimnázium Száz

Total Page:16

File Type:pdf, Size:1020Kb

EW ., a Zentai Gimnázium Száz Dobos János EW., A zentai gimnázium száz éve N (1876.1976) w w P~ U 0 , z кёz і ' ќм ~ 0 ~i{аГSУмL $г о GP ho ~ 2гл ~а Јг цГ ' цт '. ijaгh Ρ ~ А ~~ ~ 2. Л z 2п~ ~ a!a ^"~ JanUd;L w Ху Sгл~, w љ ., ~~~~-o ~. -. ~~ : P N Dobos János A zentai gimnázium száz éve (1876.1976) Dobos János A zentai gimnázium száz éve (1876.1976) „Ut ager, guamvis fertilis, sine cultura fructuosus esse non potest: sic sine doctrina animus. „ („Valamint a szántóföld, bár termékeny, megm űvelés nélkül termést nem hozhat: úgy a lélek sem hozhat oktatás nélkül „) A gimnázium első évkönyvéből Édesanyám emlékének Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre Zenta, 1998 A kötet megjelenését a Magyar Köztársaság M űvelődési és Közoktatási Minisztériuma támogatta. Előszó zernyolcszázhetvenhat október ötödikén, ünnepélyes megnyitó nélkül, szinte észrevét- E lenül kezdődött meg a tanítás a Zenta Városi Községi Gymnasium négy osztályában. A szabadkai, bajai, újvidéki és zombori után ez lett Bács-Bodrog vármegye ötödik gimnázi- uma, amelyet egyelőre négyosztályos algimnáziumként saját erejéb ől nyitott meg a Tisza menti mezőváros. Az első évek a létért való küzdelem jegyében teltek: az iskola fennmaradásáért vívott küzdelem beleszövődött a községi közlegelők felosztásáért vívott késhegyre men ő helyi tár- sadalmi harcba. E mozgalmak kapcsán jut a gimnázium saját épülethez, majd az iskolai kormányzat is felfigyel a délvidéki, nemzetiségek által is lakott területen állandó magyar többséggel működő algimnáziumra, és helyt ad fejlesztési törekvéseinek. A századfordu- lón fejlődik fel az iskola főgimnáziummá, államilag segélyezett községi intézménnyé. Az első világháború után teljesen államosítják, bevezetik a koedukációt — beolvasztván a gim- náziumba a korábbi polgári leányiskolát —, majd 1929-ben négy osztályú algimnáziummá fokozzák le. A második világháború idején ismét súlyos károk érik: a tanulók és taner ők deportálása, besorozása, elmenekülése, gy űjteményeinek, tanszereinek, könyvtárának meg- tizedelése, az épület katonai célú felhasználása stb. A háború utáni demokratikus iskolapolitika idején a gimnázium er őre kap, rövidesen tannyelvi alapon két iskolává osztódik. A reformok els ő hulláma az ötvenes években éri el a gimnáziumot: a kötelez ő nyolcosztályos általános iskola bevezetése megszünteti a gimná- zium alsó osztályait. Ezután rövidesen ismét egyesül a magyar és a szerb tannyelv ű gimná- zium, de az iskolapolitika most a szakiskolák fejlesztését szorgalmazza. Ekkor a gimnázium válik az új középiskolák bázisává, bel őle nőnek ki a szakiskolák, az egészségügyi, a közgaz- dasági és a vegyészeti technikum, amelyeknek épületet, felszerelést és taner őket biztosít az induláshoz. Közben a gimnáziumok reformja is permanens jelleget ölt: cs űrik-csavarják a gimnáziumi tantervet, a rendtartást, az igazgatást, mígnem teljesen leépítik, és végül — éppen a Zentai gimnázium centenáriumán — meg is szüntetik a jobb sorsra érdemes isko- lát. A gimnázium egy évszázados hasznos tevékenysége nem csupán Zenta várost érintette: regionális jellegét már alakulásakor hangsúlyozták, és figyelembe vették. Akkor a Zentai az alsó Tisza-vidék egyetlen gimnáziuma volt. A húszas években alapított óbecsei, majd a hatvanas években megnyílt törökkanizsai gimndzium a zentai vonzáskörét f őként a három szomszédos községre: Adóra, Csókára és Magyarkanizsára sz űkítette le. Habár a zentai gimndzium társadalom-történeti jelent ősége csupán helyi és regionális jellegű, mégis kétségtelen, hogy tanárai és tanulói tevékenysége által dönt ően befolyásolta Zenta, de a szélesebb értelemben vett vidék társadalmi fejl ődésének irányát és ütemét is. Zentán, 1976. július 15-én. 5 Az iskolaalapítója A reformkori Magyarország polgári fejl ődése már a múlt század negyvenes éveiben napi- rendre tűzte az országos középiskolai hálózat kiépítését. E törekvések keretében Bács-Bod- rog megye városaiban —Újvidéken, Zomborban és Szabadkán — gimnáziumok nyíltak. Példájukat a tiszai kiváltságos koronakerület városiasodó helységei —els ősorban Zenta és Óbecse — is követni kívánták, és 1842-ben gimnázium alapítását javasolták a kerületi úri- széknek, de az — nem óhajtván a két mezőváros versengését — korainak ítélte, és elvetette javaslatukat. Így a gimnázium megnyitására még egy teljes emberölt őt kellett várni, míg- nem Zenta, akkor már mint rendezett tanácsú város, 1876-ban gimnáziumot alapított. Zentát városi múltja és földrajzi helyzete is egy kisebb tájegység gazdasági és m űvelődési központjának rendelte. Viszonylag korai említése a történeti kútf őkben (1216), valamint az a tény, hogy a megye els ő szabadalmas városa volt (1506), de legfőképp az itt 1697. szeptember 11-én lefolyt európai jelent őségű csata nagy vonzerőt és érdeklődést biztosított a Tiszára települt kisvárosnak. A török hódoltság után, 1751-ig határ őrvidéki katonai hely- ség, majd mezőváros a szerb lakosság katonai érdemeiért nyert kiváltságos koronakerület ben. Lassú fejlődés után, a XIX. század közepén nyer ismét városi státust, de a magyar polgári forradalom és szabadságharc idején elszenvedett vérveszteségek miatt ismét évtize- dekre visszaesik, és csupán a kiegyezés után gyorsul fel fejl ődése. „Mi volt Zenta még csak fél századdal ezelőtt?" —kérdi Szűcs Lajos, a Gimnázium igazga- tója 1895-ben. Majd így válaszol: „Néhány intelligens családot számláló nagy parasztfalu. A nép fóldmíveléssel és baromtenyésztéssel foglalkozott. A földmívelés a gépek teljes hiánya miatt kezdetleges volt. Csekély számú iparosai, mivel a gyáripar még a jöv ő méhében pihent, jobban boldogultak, mint manapság. A kereskedést jóformán néhdny szatócsüzlet képviselte, mert a mai nagy forgalmú gabonakereskedés csak a g őzhajózás életbelépésével kezdődött Zentán."' A lemaradások-és visszaesések ellenére a Bach-korszakban Zenta 14 987 lakosával a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság hatodik városa; lakosai számával megel őzi Baját (14 507), Nagykikindát (14 557), Pancsovát (11 043) és Újvidéket (10 126), rendezett tanácsát még- is megszünteti a reakció. Z De már az októberi diploma kiadása után (1860) Zentán is addig nem tapasztalt lendülettel indult meg a polgári fejlődés: egyletekés körök alakul- nak — mint például a Casino vagy a Népkör, ahol a város polgári és gazdaparaszti rétege találkozik, tájékozódik országos és megyei ügyekben, véleményt cserél és állást foglal a megyei és a városi közügyek kérdésében, helyesli vagy bírálja a képviseleti vagy a közigazga- tási szervek munkáját. Ilyen közüggyé, megoldásra váró kérdéssé n őtte ki magát Zenta iskolaügye is. Zenta iskoláinak története, annak kezdetei az Árpád-házi királyok uralkodásának idejé- re nyúlnak vissza. Ezek történetét pedig éppen Zenta szülötte — és a gimnázium egykori tanulója — Duddds Gyula írta meg az egész Bács-Bodrog vármegye iskolatörténete kereté- ben. A törökök kitakarodása után az els ő iskolát 1697-ből említik a későbbi források. Ez az iskola a szerb határ őrök gyermekeinek nyitott görögkeleti egyházi iskola volt. 3 A határ- őrvidék felszámolása után, a magyarok újbóli betelepülését követ őleg, 1755-ben létesült a római katolikus, majd közel száz év múlva, 1845-ben a zsidó iskola. Ezek a felekezeti iskolák kezdetben egyosztályos, egytanítós „tanodá"-k voltak. A lakosság számának növe- kedésével azonban az iskolák száma is növekedett. Az iskolák azután Mdria Terézia kігІуnб rendeletével (Ratio educationis, 1777) állan- dósultak. A XIX. század elején még az összes iskolák a mai F ő-téren vagy annak közelében álltak. Az első távolabbi iskola - a Bakay-féle - 1845-ben az Alvégen nyílt meg, majd csak 1861-ben követte a Gombos-féle iskola a mai Ady és V. Ili ć utcák keresztez ődésénél. A város határában kialakult falvak közül pedig el őször Felsőhegy kapott iskolát 1865-ben. A hatvanas évek elején a községi képvisel ő testület a beltéren megnyitotta „Zenta koro- nai szabadalmas város négyosztályú elemi f őtanodá"-ját és két leányosztályt; a Tisza-parton egy vegyes, a Tóparton szintén egy vegyes, a Bakay- (kés őbb: Újtemplomtéri) iskolában pedig egy leányosztály nyílt. Ebben az időben egy-egy osztályban a 200-250 tanuló sem volt ritka- ság, és 6.15 éves gyerekek is járhattak egy osztályba. Így el őfordult, hogy a tanköteleseknek fele sem járt iskolába. A római katolikus lakosságból 1863-ban például 2500 tankötelest 8 írtak össze, de csak 1314- et írtak be, míg a vizsgát kiállott tanulók száma 1864-ben 960 volt, azaz ennyien léphettek „fels őbb osztályba". Különösen siralmas volta helyzet a tanya- világban: itt legfeljebb ha zugiskola működött.5 A hatvanas években a népoktatás országos hálózatának teljes kiépítése az 1848 után elodázott polgári átalakulás halaszthatatlan feladatává vált. Ugyanebben az id őben —mint láttuk — Zenta város is jelent ősen kiszélesítette népiskolai hálózatát. De a népiskola befe- jezése után a polgári vagy gazdaparaszti családok gyermekei — ha volt tehetségük — csak vidéken folytathatták iskoláikat. Így találkoztak Zenta esetében az országos és a helyi tö- rekvések egy, a népiskola utáni — ma középfokúnak mondható — iskolai intézmény létre- hozását illetőleg. Az országos törekvéseket az Eötvös József kultuszminiszter által 1848-ban már beterjesz- tett, de csak két évtized múltán és módosítva törvényer őre emelt iskolapolitikai koncepci- ók képviselték. Ezt a koncepciót leghívebben a hivatkozott 1868. évi XXXVIII. törvény- cikk fejezi ki: lényege a kötelező, állami felügyelet alatt álló körségi, esetleg felekezeti fenn- tartásra épülő, négy- (vagy hat-) osztályos alapszint ű (elemi) oktatás. A nagyobb lélekszá- mú községekben és városokban innen a további képesítés felé nyit
Recommended publications
  • 0.00 Download Free
    ANALECTA PRAEHISTORICA LEIDENSIA A N A L E C T A P R A E H I S T O R I C A L E I D E N S I A 2 9 1997 This is an Open Access publication. Visit our website for more OA publication, to read any of our books for free online, or to buy them in print or PDF. www.sidestone.com Check out some of our latest publications: ANALECTA PRAEHISTORICA LEIDENSIA 29 ANALECTA PRAEHISTORICA LEIDENSIA PUBLICATION OF THE FACULTY OF ARCHAEOLOGY LEIDEN UNIVERSITY LEIDEN UNIVERSITY 1997 Redaction committee: L.P. Louwe Kooijmans / C.C. Bakels Redaction of this volume: C.C. Bakels / A.L. van Gijn Graphic design: H.A. de Lorm Copyright 1997 by the Faculty of Archaeology, Leiden ISSN 0169-7447 ISBN 90-73368-11-1 Subscriptions to the series Analecta Praehistorica Leidensia and single volumes can be ordered exclusively at: Faculty of Archaeology P.O. Box 9515 2300 RA Leiden The Netherlands. contents Annelou van Gijn Ideology and social structure of stone age communities in Europe Marek Zvelebil (eds.) Annelou van Gijn & Marek Zvelebil: Preface 1 Annelou van Gijn & Marek Zvelebil: Stone age, ideology and scaling the ladder of inference 3 Richard Bradley: Domestication as a state of mind 13 Ivana Radovanovic & Barbara Voytek: Hunters, fishers or farmers: sedentism, subsistence and social complexity in the Djerdap Mesolithic 19 Marek Zvelebil: Hunter-gatherer ritual landscapes: spatial organisation, social structure and ideology among hunter-gatherers of Northern Europe and Western Siberia 33 Kristina Jennbert: Mentality and the social world: the Mesolithic-Neolithic
    [Show full text]
  • Általános Iskolák Községek Szerint
    Általános iskolák községek szerint Ada község (Ada) Cseh Károly 24430 Ada, 024/ 852-534 közp. e-mail Általános Iskola, Trg Oslobođenja 19.- Felszabadulás 024/ 852-534 fax [email protected] tér 19. 024/ 851-089 igazg. Ada, web 24437 Utrine, 024/ 851-110 tanári kihelyezett tagozatok Törökfalu, www.ceki-ada.info József Attila 8 024/ 866-041 Völgypart, Valkasor Novak Radonić e-mail 24435 Mol, [email protected] 024/ 861-516 Általános Iskola, Maršala Tita 82 web Mohol www.osnovakradonicmol.freehostia.com e-mail Bartók Béla 24430 Ada, [email protected] Álapfokú Zeneiskola, 024/568-325 Trg Oslobođenja 2 web Ada www.msbartok.edu.rs Antalfalva község (Kovačica) e-mail Moša Pijade 26214 Debeljača, [email protected] Általános Iskola, 013/ 665-060 S. Mihalja 32 Torontálvásárhely (Debellács) 013/ 665-448 web - Apatin község (Apatin) e-mail József Attila 25262 Kupusina, 025/ 786-627 [email protected] Általános Iskola, Ady Endre 4 025/ 787-020 web Kupuszina (Bácskertes) www.jozsefattila.znanje.info e-mail Kiss Ferenc 25263 Svilojevo, 025/ 797-004 [email protected] Általános Iskola, Glavna 52 025/ 797-211 web Szilágyi - Begaszentgyörgy község (Žitište) Szent Száva 23210 Žitište, 023/822-023 Általános Iskola Trg Oslobođenja 2 e-mail 023/821-115 Begaszentgyörgy, [email protected] kihelyezett tagozat 23213 Banatski Dvor web 023/821-115 Törzsudvarnok M. Tita 2 www.ossvetisava.net Nikola Tesla 23216 Banatsko Karađorđevo Általános Iskola e-mail Solunskih dobrovoljaca 19 Banatsko Karađorđevo, [email protected]
    [Show full text]
  • Indeks Rasta Broja Stanovnika Po Naseljenim Mestima 2002-2011
    Indeks rasta broja stanovnika po naseljenim mestima 2002-2011. godine KELEBIJA ĐALA HORGOŠ BAČKI VINOGRADI SUBOTICA PALIĆ MARTONOŠ RABE SRPSKI KRSTUR HAJDUKOVO LJUTOVO LEGENDA MAJDAN MALI PESAK ŠUPLJAK SIGET MALE KANJIŽA PIJACE FILIĆ DONJI TAVANKUT MALA GORNJI BANATSKO ARANĐELOVO BOSNA TAVANKUT ZIMONIĆ NOVI KNEŽEVAC NOVO PODLOKANJ SELO BIKOVO VELEBIT VRBICA MIŠIĆEVO ADORJAN pad broja stanovnika RIĐICA OROM BAJMOK SANAD CRNA TREŠNJEVAC BARA RASTINA ĐURĐIN TOTOVO ALEKSA VIŠNJEVAC SELO BANATSKI ŠANTIĆ MONOŠTOR STANIŠIĆ STARI NOVI DOLINE ŽEDNIK ŽEDNIK ČOKA BAČKI BREG GAKOVO ČANTAVIR SENTA PAČIR MOKRIN BOGARAŠ BAČKO DUŠANOVO porast broja stranovnika KOLUT JAZOVO MALI BEOGRAD TORNJOŠ SVETOZAR MILETIĆ OSTOJIĆEVO GORNJI BREG NAKOVO STARA MORAVICA BAČKI SOKOLAC KARAĐORĐEVO ZOBNATICA BEZDAN ČONOPLJA SAJAN KEVI NOVO TOMISLAVCI MIĆUNOVO ORAHOVO PADEJ BANATSKO KRIVAJA GORNJA VELIKO SELO ROGATICA SVETIĆEVO STERIJINO KIKINDA IĐOŠ UTRINE BAČKI ADA BAČKA TOPOLA KAVILO stagnacija broja stanovnika MONOŠTOR SOMBOR KLJAJIĆEVO POBEDA TELEČKA OBORNJAČA BAJŠA NJEGOŠEVO BOGARAŠ OBORNJAČA SREDNJI SALAŠ NOVI GUNAROŠ BOČAR KOZARCI MOL PANONIJA BAGREMOVO KUPUSINA BAČKO PETROVO SELO RUSKO SRPSKA SELO CRNJA LIPAR MALI IĐOŠ RADOJEVO SIVAC MILEŠEVO NOVO MILOŠEVO bez stanovnika NOVA CRVENKA BANATSKA TOPOLA LOVĆENAC PRIGREVICA TOBA STAPAR VOJVODA STEPA CRVENKA HETIN SVILOJEVO FEKETIĆ APATIN NOVA BEČEJ CRNJA BAŠAID NOVI BEČEJ ALEKSANDROVO KRUŠČIĆ KULA BAČKI BRESTOVAC nepopisano područje Kosova i Metohije DOROSLOVO SRBOBRAN SONTA TORDA RADIČEVIĆ VRBAS SRPSKI ITEBEJ BAČKI
    [Show full text]
  • Serbian Experience in Radon Measurements at the Workplaces
    Regional Workshop on Radon in Workplaces as an Element of a National Radon Action Plan, Tallinn, Estonia, 23-27 May 2016 Serbian experience in radon measurements at the workplaces Radon Working Group Developing national radon action plan in Serbia Institutional framework Ministry of Agriculture and Environmental Protection Ministry of Education, Science and Technological Development Ministry of Construction, Transport and Infrastructure Ministry of Health Serbian Radiation Protection and Nuclear Safety Agency (SRPNA) Developing national radon action plan in Serbia Radon in national legislation Programme of systematic environmental radioactivity examination establishes locations and number of measurements of indoor radon Rulebook on limits of exposure to ionizing radiation and measurements for assessment the exposure levels (Official Gazzete of RS No. 86/11) establishes action levels for radon in workplaces to 1000Bq/m3, and action levels for chronic exposure to radon in homes to 200Bq/m3 for newly built and 400Bq/m3 for existing buildings . RADON MEASUREMENTS AT THE WORKPLACES IN SERBIA Data provided by the follow institutions in Serbia: • Institute of Physics, University of Belgrade • Vinča Institute of Nuclear Science, University of Belgrade - Radiation and Environmental Protection Department - Department for Nuclear and Plasma Physics, ECE Laboratory • Nuclear Physics Laboratory, Faculty of Science, University of Novi Sad • Serbian Institute of Occupational Health „dr Dragomir Karajović“, Belgrade • Department of Physics, Faculty of Science, University of Kragujevac Vinča Institute of Nuclear Sciences, Department for Nuclear and Plasma Physics, ECE Laboratory, Belgrade, Serbia Dr Zora S. Žunić - Serbian indoor radon survey was based on measurements made in primary schools only, within research projects at the Ministry of Education and Science of the Republic of Serbia.
    [Show full text]
  • PDF Dokumentum
    Községnév Helységnév Községnév Helységnév Sorszám magyarul magyarul szerbül szerbül 1.* Ada Ada Ada Ada Ada Mohol Ada Mol Ada Völgypart Ada Obornjača Ada Valkaisor Ada Sterijino Ada Törökfalu Ada Utrine 2. Alibunár Alibunár Alibunar Alibunar Alibunár Károlyfalva Alibunar Banatski Karlovac Alibunár Petre Alibunar Vladimirovac Alibunár Kevedobra Alibunar Dobrica Alibunár Illancsa Alibunar Ilandža Alibunár Újsándorfalva Alibunar Janošik Alibunár Végszentmihály Alibunar Lokve Alibunár Temesmiklós Alibunar Nikolinci Alibunár Ferdinándfalva Alibunar Novi Kozjak Alibunár Keviszőlős Alibunar Seleuš 3.* Antalfalva Antalfalva Kovačica Kovačica Antalfalva Torontálvásárhely Kovačica Debeljača Antalfalva Udvar Kovačica Idvor Antalfalva Nagylajosfalva Kovačica Padina Antalfalva Kovačica Putnikovo Antalfalva Számos Kovačica Samoš Antalfalva Újozora Kovačica Uzdin Antalfalva Cserépalja Kovačica Crepaja 4. Apatin Apatin Apatin Apatin * Apatin Bácskertes Apatin Kupusina Apatin Bácsszentiván Apatin Prigrevica * Apatin Szilágyi Apatin Svilojevo Apatin Szond Apatin Sonta 5.* Bács Bács Bač Bač Bács Bácsújlak Bač Bačko Novo Selo Bács Bogyán Bač Bođani Bács Vajszka Bač Vajska Bács Palona Bač Plavna Bács Bácsújfalu Bač Selenča 6.* Begaszentgyörgy Begaszentgyörgy Žitište Žitište Begaszentgyörgy Udvarnok Žitište Banatski Dvor Begaszentgyörgy Vida Žitište Banatsko Višnjićevo Banatsko Begaszentgyörgy Žitište Karađorđevo Begaszentgyörgy Torák Žitište Begejci Begaszentgyörgy Párdány Žitište Međa 1 Községnév Helységnév Községnév Helységnév Sorszám magyarul magyarul
    [Show full text]
  • “Monitorul Oficial La RS” Numerele
    Abonamentul anual 5880 dinari „Buletinul oficial al P.A.V”. apare după Novi Sad -Termenul de reclamaţii 15 zile. - Redacţia şi necesităţi în cinci limbi : sârbă, maghiară, administraţia: slovacă, romănă şi ruteană. 11. noiembrie 2011 Novi Sad , Vojvode Mišića 1. -Manuscrisele nu se restituie: YU ISSN 0353-8427 COBISS.SR-ID 17426178 -Anunţurile în baza tarifului Numărul 17 Anul LXVII Email: [email protected] 518. comunele cadastrale Sanad, Čoka, Jazovo, Ostojićevo şi Pa- dej, în teritoriul comunei Čoka; comuna cadastrală Iđoš, în te- ritoriul Oraşului Kikinda, comunele cadastrale Bočar, Novo În baza articolului 46, alineatul 1 din Legea privind planificarea şi Miloševo, Novi Bečej i Kumane, în teritoriul comunei Novi construcţiile (“Monitorul oficial la R.S.” numerele: 72/09, 81/09-rec- Bečej; comunele cadastarale Taraš, Taraš 1, Srpski Elemir, Sr- tificare şi 64/10-US şi 24/11) şi articolului 34, alineatul 1, liniuţa 3 din psi Aradac, Slovački Aradac, Mužlja, Lukino Selo, Belo Blato Statutul Provinciei Autonome Voivodina (“Buletinul oficial la P.A.V.” şi Knićanin, în teritoriul Oraşului Zrenianin; comunele cadas- numărul 17/09), Adunarea Provinciei Autonome Voivodina, la şedinţa ţinută pe data de 24 octombrie 2011, a a d op t a t tarale Titel şi Mošorin, în teritoriul comnei Titel; comunele ca- dastrale Đurđevo, Žabalj şi Čurug, în teritoriul comunei Ža- HOTĂRÂREA balj; comunele cadastrale Bečej şi Bačko Petrovo Selo, în te- PRIVIND ELABORAREA PLANULUI SPAŢIAL AL ritoriul comunei Bečej; comunele cadastrale Mol şi Ada în te- TERITORIULUI CU DESTINAŢII SPECIALE ritoriul comunei Ada; comunele cadastarle Senta şi Batka, în PENTRU CORIDORUL ECOLOGIC MULTIFUNCŢIONAL AL teritoriul comunei Senta şi comunele cadastrale Adorjan, Kan- TISEI jiža şi Martonoš, în teritoriul comunei Kanjiža.
    [Show full text]
  • ZAKON O NAKNADAMA ZA KORIŠĆENJE JAVNIH DOBARA ("Sl
    BUDITE NA PRAVNOJ STRANI [email protected] www.paragraf.rs Preuzeto iz elektronske pravne baze Paragraf Lex Ukoliko ovaj propis niste preuzeli sa Paragrafovog sajta ili niste sigurni da li je u pitanju važeća verzija propisa, poslednju verziju možete naći OVDE. ZAKON O NAKNADAMA ZA KORIŠĆENJE JAVNIH DOBARA ("Sl. glasnik RS", br. 95/2018, 49/2019 i 86/2019 - usklađeni din. izn.) I UVODNE ODREDBE Predmet uređivanja Član 1 Ovim zakonom uređuju se naknade za korišćenje javnih dobara, i to: obveznik plaćanja, osnovica, visina, način utvrđivanja i plaćanja, pripadnost prihoda od naknade, kao i druga pitanja od značaja za utvrđivanje i plaćanje naknada za korišćenje javnih dobara. Definicije Član 2 Pojedini izrazi upotrebljeni u ovom zakonu imaju sledeće značenje: 1) naknada je javni prihod koji se naplaćuje za korišćenje određenog javnog dobra; 2) javno dobro je prirodno bogatstvo, odnosno dobro od opšteg interesa i dobro u opštoj upotrebi (u daljem tekstu: javno dobro); 3) korišćenje javnog dobra, u smislu ovog zakona, podrazumeva neposredno korišćenje javnog dobra na osnovu zakona ili ugovora ili vršenje neposrednog uticaja na raspoloživost, kvalitet ili neku drugu osobinu javnog dobra činjenjem ili nečinjenjem; 4) obveznik plaćanja naknade za korišćenje javnog dobra je pravno lice, preduzetnik ili fizičko lice (u daljem tekstu: obveznik naknade) koje koristi javno dobro; 5) osnovica za utvrđivanje naknade za korišćenje javnog dobra (u daljem tekstu: osnovica) je jedinica mere, vrednost dobra koje se koristi ili prihod koji se ostvaruje; 6) visina naknade je novčani iznos za korišćenje javnog dobra (u daljem tekstu: visina naknade). Uvođenje naknada Član 3 Naknade za korišćenje javnih dobara mogu se uvoditi samo ovim zakonom.
    [Show full text]
  • Rb Mesto Gde Se Nalazi Apoteka Filijala
    Spisak privatnih apoteka i njihovih ogranaka sa kojim je RFZO sklopio ugovore - Sortirano po filijalama i nazivima apoteka Stanje na dan: 01.10.2021. godine Filijala RFZO kojoj Red.br. Mesto gde se nalazi Rb pripada sedište NAZIV Adresa ogranka iz Ogranak apoteke Adresa ogranka Kontakt telefon E-mail adresa apoteka apoteke ponude 1 Beograd Beograd Apotekarska ustanova "101 PHARM" Jovanke Radaković 50a 1 011/342-9761 [email protected] 2 Beograd Beograd Apotekarska ustanova "101 PHARM" 2 Zvezdara Bulevar Kralja Aleksandra 352 011/2426-468 [email protected] 3 Beograd Beograd Apotekarska ustanova "101 PHARM" 3 Palilula Uralska bb 011/2781-652 [email protected] 4 Čenta Beograd Apotekarska ustanova "101 PHARM" 4 Zrenjanin Čarnojevićeva broj 27 023/899-721 [email protected] 5 Perlez Beograd Apotekarska ustanova "101 PHARM" 5 Zrenjanin 2 Kneza Mihajla broj 2a 023/381-4252 [email protected] 6 Beograd Beograd Apotekarska ustanova "Adam i Eva" Venizelosova broj 46, lokal 4 1 011/400-2610 [email protected] 7 Smederevska Palanka Beograd Apotekarska ustanova "Adam i Eva" 2 Adam i Eva Selo Kusadak bb 026/410-3302 [email protected] 8 Beograd Beograd Apotekarska ustanova "Adam i Eva" 3 Adam i Eva Stojana Protića broj 27 011/3440-684 [email protected] 9 Azanja, S. Palanka Beograd Apotekarska ustanova "Adam i Eva" 4 Adam i Eva Radomira Lazića broj 6 026/400-604 [email protected] 10 Beograd Beograd Apotekarska ustanova "Adam i Eva" 5 Adam i Eva Mileševska broj 51 011/6302-606 [email protected] 11 Beograd
    [Show full text]
  • Spisak Opština U Republici Srbiji
    Naziv i sedište Naseljeno mesto Katastarska opština 12 3 1. Ada Ada Ada Sterijino Mol Mol Obornjaèa Obornjaèa Utrine Utrine 2. Aleksandrovac Aleksandrovac Aleksandrovac Bzenice Bzenice Bobote Bobote Boturiæi Boturiæi Bratiæi Bratiæi Velika Vrbnica Velika Vrbnica Gornja Velja Glava Velja Glava Vitkovo Vitkovo Venèac Vraogrnci Vraogrnci Vranštica Vranštica Vrbnica Velika Vrbnica Garevina Garevina Gornja Zleginja Gornja Zleginja Gornje Rataje Rataje Donje Rataje Gornji Vratari Gornji Vratari Gornji Stupanj Gornji Stupanj Grèak Grèak Dašnica Dašnica Dobroljupci Dobroljupci Panjevac Donja Zleginja Donja Zleginja Donji Vratari Donji Vratari Donji Stupanj Donji Stupanj Drenèa Drenèa Jelakci Jelakci Koetin Koetin Koznica Koznica Latkovac Latkovac Laæisled Laæisled Lesenovci Lesenovci Leskovica Leskovica Ljubinci Ljubinci Mrmoš Mrmoš Novaci Novaci Parèin Parèin Pleš Pleš Ploèa Ploèa Popovci Stari Popovci Starci Puhovac Puhovac Raklja Raklja Ranica Ranica Rogavèina Rogavèina Naziv i sedište Naseljeno mesto Katastarska opština 12 3 Rokci Rokci Rudenice Rudenice Stanjevo Stanjevo Strmenica Strmenica Stubal Stubal Subotica Subotica Trac Trac Trnavci Trnavci Tuleš Tuleš Šljivovo Šljivovo 3. Aleksinac Aleksinac Aleksinac Varoš Aleksinac van varoš Aleksinaèki Rudnik Aleksinaèki Bujmir Bujmir Aleksinaèki Bankovac Bankovac Beli Breg Beli Breg Belja Belja Bobovište Bobovište Bovan Bovan Bradarac Bradarac Vakup Vakup Veliki Drenovac Veliki Drenovac Vitkovac Vitkovac Vrelo Vrelo Vræenovica Vræenovica Vukanja Vukanja Vukašinovac Vukašinovac Glogovica Glogovica
    [Show full text]
  • Floods- ! Main City 2 ! [email protected] Town ! 3 ! !
    MA001 Gornji Liubis ! ! Visoka ! Sarenik Donji Liubis ! Dobroselica ! Cajetina ! Ar il je Draglica Katici ! Bela Reka Uvac ! ! ! Priboj ! Nova Varos Mocioci ! ! Brezova Negbina ! Zabrnjica ! ! Brezna Banja ! ! Rutosi ! Kokin Brod Moravicki ! Stitkovo ! Rovine Priboj ! Kovaci IvanjicaIvanjica ! Drazevici Nova Varos Prijepolje ! ! ! Bozesici Ritosici Bucje ! ! ! Nova Varoš 43°30'N Bosnia and Herzegovina Boljanici Komarani Balici ! Babine ! ! Granica ! ! Radijevici ! Kladnica Prijepolie ! Seljasnica ! ! Cadinje Serbia ! Kacevo Jabuka ! ! Aljinovice ! Donje Lopize ! Milosev Do Donja Vapa Zlatiborski ! ! Zlatiborski Donje Gonje ! Kamena Gora Sjenica ! ! Prijepolje Trijebine ! Caricina Brodarevo ! ! Razdaginja ! Gostun Sjenica Grab ! ! Krajinovica ! 43°15'N Budevo Zaumsko Bare ! ! ! Borisici ! Ugao ! Raški 43°N Montenegro Ko sovo 42°45'N Ko sovo Croatia 42°30'N Albania 42°15'N ´ 18°30'E 18°45'E 19°E 19°15'E 19°30'E 19°45'E 20°E Map shows the major administrative units of Serbia 05 10 20 Data sources km Situational data: 1: 1,500,000 (At A3) Boundaries: GADM 2--0 2--1 Settlements: Europa Created 18 May 2014 / 07.30 UTC +/- 1 Physical features: SRTM, Europa Map Document MA001c1_SerbiaReference_A3 Legend Projection / Datum WGS 1984 UTM Zone 33N Settlement River Glide Number Serbia: CLASS Roads 1--0 1--1 1--2 Class " Capital Produced by MapAction 1 Supported by Floods- ! Main City 2 www.mapaction.org ! [email protected] Town ! 3 ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! Small Town ! ! 4 ! ! Reference Map ! ! ! ! ! ! ! ! The depiction and use of ! ! ! ! ! ! Village ! ! Elevation (m) 0--0 0--1! 0--2 ! ! ! ! Small Village ! boundaries, names and associated ! ! Value ! ! International Boundary (Level 0) High : 2915 ! data shown here do not imply Districts (Level 1) endorsement or acceptance by Map 0--0 Low : -57 Muncipalities (Level 2) MapAction.
    [Show full text]
  • Aec-Annual-Report-E-Mk-Group.Pdf
    CONTENT AGRI EUROPE CUPRYS • Agri Europe Cyprus at a glance 6 • AEC Organization 7 • AEC’s Key Financial Indicators 10 • Words of Chairman 12 • Our Growth Story 14 AGRI BUSINESS PER DIVISIONS • Income Statement Figures per Division for FY 2016 16 • Farming Division 24 • Trading and Logistics Division 36 • Sugar Division 48 • Meat Division 58 • Hotels 68 • Banking 76 • Risk Management 82 • Corporate and Social Responsibility 85 • Human Capital 89 • Internal Communication 91 • AEC Awarded Results 93 7 AEC ORGANIZATION Diversified business activities are under governance of several business divisions tied up together as Agri business and Banking Consolidation Segments. Core business Business Consolidation Group activities Division Segments Crop farming Vegetable Processing Farming Apple orchard & cold storage Trading Trading Logistics Agri Business and Logistics Mill processing AEC Animal Feed Production Meat Sugar Industry Sugar Hotels Hotels Banking Banking Banking Brokerage House The process of corporate restructuring is ongoing, both in terms of merging companies within Farming and Trading business divisions as well as separation of Hotels from Agri Segment with final aim to have three segments within scope of consolidation: Agri business, Hotels and Banking. AGRI EUROPE CYPRUS AT A GLANCE Agri Europe Cyprus (AEC) is one of the largest privately-owned companies in the SEE region dealing in the following business activities: • Agriculture and Trading • Food processing (FMCG) • Banking • Tourism and Real Estate AEC is a holding company with 30 years of proven record of accomplishment. 30 At the beginning, the predominant activity of the Group was trading in agricultural products and machinery and afterwards the activities expanded to Years the production of agricultural products and sugar.
    [Show full text]
  • Vajdasági Helységnevek Tára Sorszám Községnév Sz. Helységnév Sz
    Vajdasági helységnevek tára Sorszám Községnév Sz. Helységnév Sz. Községnév HU Helységnév HU 1. Ada Ada Ada Ada Ada Mol Ada Mohol Ada Obornjača Ada Völgypart Ada Sterijino Ada Valkaisor Ada Utrine Ada Törökfalu 2. Bač Bač Bács Bács Bačko Novo Bač Selo Bács Bácsújlak Bač Bođani Bács Bogyán Bač Vajska Bács Vajszka Bač Plavna Bács Palona Bač Selenča Bács Bácsújfalu 3. Bačka Topola Bačka Topola Topolya Topolya Bačka Topola Bajša Topolya Bajsa Bačka Topola Panonija Topolya Pannónia Bačka Topola Srednji Salaš Topolya Szurkos Bačka Topola Mićunovo Topolya Karkatur Bačka Topola Gornja Rogatica Topolya Felsőroglatica Bačka Topola Bački Sokolac Topolya Cserepes Bačka Topola Krivaja Topolya Krivaja Bačka Topola Gunaroš Topolya Gunaras Bačka Topola Bogaraš Topolya Bogaras Bačka Topola Kavilo Topolya Kavilló Bačka Topola Obornjača Topolya Völgypart Bačka Topola Tomislavci Topolya Bačka Topola Pobeda Topolya Bačka Topola Bagremovo Topolya Brazília Bačka Topola Mali Beograd Topolya Kisbelgrád Bačka Topola Zobnatica Topolya Zobnatica Bačka Topola Karađorđevo Topolya Bačka Topola Novo Orahovo Topolya Zentagunaras Bačka Topola Njegoševo Topolya Bačka Topola Svetićevo Topolya Bačka Topola Pačir Topolya Pacsér Bačka Topola Stara Moravica Topolya Bácskossuthfalva 4. Bečej Bečej Óbecse Óbecse Bečej Bačko Gradište Óbecse Bácsföldvár Bačko Petrovo Bečej Selo Óbecse Péterréve Bečej Mileševo Óbecse Drea 1 Bečej Radičević Óbecse 5. Bela Crkva Bela Crkva Fehértemplom Fehértemplom Banatska Bela Crkva Palanka Fehértemplom Palánk Banatska Bela Crkva Subotica Fehértemplom Krassószombat Bela Crkva Vračev Gaj Fehértemplom Varázsliget Bela Crkva Grebenac Fehértemplom Gerebenc Bela Crkva Dobričevo Fehértemplom Udvarszállás Bela Crkva Dupljaja Fehértemplom Temesváralja Bela Crkva Jasenovo Fehértemplom Jaszenova Bela Crkva Kajtasovo Fehértemplom Gajtás Bela Crkva Kaluđerovo Fehértemplom Szőlőshegy Bela Crkva Kruščica Fehértemplom Körtéd Bela Crkva Kusić Fehértemplom Kusics Bela Crkva Crvena Crkva Fehértemplom Vöröstemplom Bela Crkva Češko Selo Fehértemplom Csehfalva 6.
    [Show full text]