Helyi Esélyegyenl őségi Program

Kutas Község Önkormányzata

2013-2018

Tartalom

Helyi Esélyegyenl őségi Program (HEP)...... 3 Bevezetés ...... 3 A település bemutatása...... 3 Értékeink, küldetésünk...... 11 Célok ...... 11 A Helyi Esélyegyenl őségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ...... 13 1. Jogszabályi háttér bemutatása...... 13 2. Stratégiai környezet bemutatása...... 14 3. A mélyszegénységben él ők és a romák helyzete, esélyegyenl ősége ...... 15 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenl ősége, gyermekszegénység ...... 29 5. A n ők helyzete, esélyegyenl ősége ...... 46 6. Az id ősek helyzete, esélyegyenl ősége ...... 52 7. A fogyatékkal él ők helyzete, esélyegyenl ősége...... 56 8. Helyi partnerség, lakossági önszervez ődések, civil szervezetek és for-profit szerepl ők társadalmi felel ősségvállalása...... 59 9. A helyi esélyegyenl őségi program nyilvánossága ...... 61 Helyi Esélyegyenl őségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ...... 66 1. A HEP IT részletei ...... 66 A helyzetelemzés megállapításának összegzése…………………………………………….68 A beavatkozások megvalósítói………………………………………………………..…….68 Jöv őképünk………………………………………………………………………………….69 Az intézkedési területek részletes kifejtése…………………………………………………70 2..Összegz ő táblázat- A Helyi Esélyegyenl őségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)……..63 3. Megvalósítás………………………………………………………………………………...77 A megvalósítás el őkészítése………………………………………………………………...77 A megvalósítás folyamata………………………………………………………………...... 77 Monitoring és visszacsatolás………………………………………………………………………..77 Nyilvánosság………………………………………………………………………………...78 Érvényesülés, módosítás…………………………………………………………………….79 4. Elfogadás módja és dátuma...... 80

2

Helyi Esélyegyenl őségi Program (HEP)

Bevezetés

Összhangban az Egyenl ő Bánásmódról és az Esélyegyenl őség El őmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenl őségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenl őségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Kormányrendelet és a helyi esélyegyenl őségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Kutas Község Önkormányzata Esélyegyenl őségi Programban rögzíti az esélyegyenl őség érdekében szükséges feladatokat.

Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenl őségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lév ő intézmények m űködtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenl őségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira.

Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenl őségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása

Elhelyezkedés

Kutas helyét a térképen az északi szélesség 46 fok 20 perc, a keleti hosszúság 17 fok 30 perc koordináták határozzák meg. Kutas község Kaposvártól mintegy 30 km-re nyugatra Bels ő- Somogyban található. Vonattal elérhet ő a Dombóvár-Gyékényes vasútvonalon.

Földrajzi jellemz ők

A falu a Dráva és a Balaton között húzódó halomvidéken található. Ez a vidék szubmediterrán és szubatlanti éghajlati hatás alatt áll. Szélfújta homokkal fedett, uralkodóan mez őgazdasági hasznosítású, hullámos síksági tájtípus. a Kis-Balatontól délre két széles pásztában a Dráváig húzódik. Növényzete a domborzathoz és a talajvízhez igazodik. A jelenkor szárazabb id őszakában a még mozgó homok által kialakított buckák közötti mélyedésekben a mocsárréteket f őleg égeresek szegélyezik, a talajvízállás átlagosan egy méter. A buckalejt őkön tölgyesek, a buckatet őkön gyenge

3 homokpusztai gyepek n őnek. Kutas környékére a szubmediterrán éghajlati hatások nyomják rá bélyegüket. Eredetileg cseres-tölgyes, ma már mozaikos erd őzónával. A falu délnyugati részén emelkedik a Cipó-domb, amely e vidéken a legnagyobb tengerszint feletti magasságot éri el. T őle nyugatra találjuk a Fels ő- és Alsó Apáti lankásabb területét, majd a Pecsenyés-árok lejt őjét. Nyugaton a Rinya patak választja el Belegt ől. Északon a Kisbükk terül el. A déli részen a homokos talaj az uralkodó, itt régen sz őlőt termesztettek. A sz őlős terület mellett az Ökör-tó található, amely napjainkra kiszáradt. Keleten erd ősáv húzódik egészen Kálista pusztáig. Ett ől északabbra fekszik a Völgyfény nev ű berek, amely süppedékes, nehezen járható. Kerék- és Cili-puszta Kutas északi és nyugati részét kapcsolja össze.

Az elnevezés eredete:

A település földje és erdeje a tatárjárás el őtt készült összeírás szerint két mocsaras tó között terült el. A magas talajvízszint ezen a környéken megkönnyítette a kútfúrást, ráadásul a környéken mindig jó viz ű kutak voltak. Innen ered a falu neve: KUTAS .

4 Kutas története

A kedvez ő körülmények el ősegítették a megtelepedést, ezt bizonyítja, hogy a környéken már a bronzkorban is éltek emberek. A rómaiak is megfelelőnek találták a területet, és a közeli Rinya- patak partján katonai tábort hoztak létre, s erre haladt a középkorban is még használatos római út. Kés őbb szlávok éltek a vidéken, majd a X. században Bogát vezér és nemzetsége telepedett itt meg.

A falut 1146-ban a pannonhalmi Szent Benedek rendnek adományozta úrn ője, így lett egyházi birtok, melyet 1240-ben a Kutasi család bérelt. A XV. században építettek templomot, ám az 100 év múlva megsemmisült. 1534-ben 16 portával és 6 szegényportával vették adólajstromba. A hódoltság idején a Messer, a Kutasi és a Hagymási családok a földbirtokosok, akik a török uralom alatt is ragaszkodtak a nekik járó szolgáltatásokhoz.

A török ki űzése után a Malik családé, majd 1720-ban kincstári birtok lett a település. A Rákóczi szabadságharc után rövid id őre elnéptelenedett, kés őbb új telepesek kerültek Kutasra. 1728-33-ig Stansics Istváné, majd Adamovics Ferencé, 1770-ben pedig a Boronkay családé volt. 1787-ben 112 család lakta, többségében reformátusok, akik éveken át vitáztak a templom birtoklásáért, majd a XVIII. század végére mindkét felekezetnek megépült a saját temploma. Az 1855-ös kolerajárvány megtizedelte a lakosságot. A jobbágyfelszabadítás és a robot megsz űnése után megindult a nagybirtok kapitalizálódása, megjelentek az id őszaki mez őgazdasági munkások, a summások, akik cselédházakban laktak. 1871-ben Kutas elvesztette mez ővárosi rangját, s újból kisközség lett. 1872- ben megindult a közlekedés a Kaposvár – Zákány között épült vasútvonalon, ez megkönnyítette az áruszállítást, és el őnyösen hatott a gazdaságra. Az 1904-ben létrehozott hitelszövetkezet lehet ővé tette a mez őgazdasági gépek vásárlását, így a mez őgazdaság korszer űsítését is. A falu fejl ődött. 1924-ben felépült a csend őrlaktanya, távírda, vasútállomás, telefonállomás. 1925-től római katolikus népiskola két tanteremmel és két tanítóval működött. A 1925-ben a faluról írt jelentésb ől kiderül a lakosság száma: 1544 f ő, a településhez tartozott pusztákkal együtt: Alsó-Gyóta (45 f ő), Cser (88 f ő), Cili (48 f ő), Fels ő-Gyóta (59 f ő), Kálista (41 f ő), Kozma (131 f ő), Nagykerék (9 f ő), Vörös-akol (8 f ő), Cser-telep (82 f ő).

A református iskolát 1888-ban telepítették vissza a faluba. A kutasiak neves lelkésze Vikár János volt, a népdalgy űjt ő Vikár Béla édesapja, és itt szolgált a Somogy Megyei Múzeum megalapítója, Barla Szabó József is.

A II. világháborúban a falu beleesett a frontvonalba, az 1902-ben épült református templomot felrobbantották, a házak 60%-a megsérült, az egész terület aláaknázott volt. A háború után a gazdasági életet átszervezték, földosztás, majd szövetkezetesítés következett. 1949-re visszaadták a földeket, megszervezték az állami gazdaságot, korszer űsítették az iskolát, óvodát, szolgálati lakások épültek, bölcs őde, diákotthon jött létre.

Kutas hajdan egy észak – déli egytengely ű falu volt, mely növekedésével a becsatlakozó utak irányába (Beleg, Nagybajom, Jákó) terjeszkedett. Az 1960-as években a település nyugati részén új utcát kellett nyitni. 1965-ben volt a legmagasabb a falu lakóinak a száma: 1881 f ő. 1969-ben zajlott le a közös tanács alakuló ülése. El őször Kisbajom és Beleg községek csatlakoztak, majd Szabás is kéri felvételét. 1970-ben megalakul a Béke MGTSZ Kutas, Beleg és Kisbajom részvételével, a Földm űves-szövetkezet helyett létrejön az ÁFÉSZ. 1990-ben létrejön a tehéntartó gazdák szövetkezése, 1992-ben megalakul a Földrendez ő Bizottság. A faluban megkezd ődik a kárpótlás, amelynek során sokan visszakapják a földjüket, és önálló gazdálkodásba kezdenek.

Kutas közigazgatási területe: 3655 ha, ebb ől belterület 251 ha. Forrás: Simon József: Kutas 850 éve, Kutas Község honlapja

5 Gazdasági jellemz ők

Kutas alapvet ően mez őgazdasággal foglalkozó település volt, amíg m űködött a TSZ és az Állami Gazdaság, a lakosság ezekben az ágazatokban kapott főképpen munkalehet őséget. A rendszerváltással átalakultak a struktúrák, és jellemz ően több családi gazdálkodás alakult ki, amelyek több száz hektáron folytatják els ősorban növénytermesztés alapú gazdálkodásukat. Az átalakulás során többen munkanélkülivé váltak, de őstermel őként újra a gazdaság vérkeringésébe kívánnak kerülni. A munkanélküliek azon része, aki nem tudott vállalkozásba fogni, a közmunkaprogramokba való bekerüléssel próbál boldogulni. Településünk a hátrányos helyzet ű települések közt van számon tartva. Hátrányos helyzetünk abból is adódik, hogy a településr ől a munkahelyekre való beutazás lehet őségei eléggé sz űkösek, helyi munkáltató kevés van, azok is inkább családi vállalkozások, melyek a családtagokat foglalkoztatják.

Településünk egészséges ivóvízzel, gáz- és áramhálózattal ellátott. Közútjaink szilárd burkolatúak. A községben kábeltv, internet elérhet ő, az önkormányzat rendelkezik saját honlappal is. A szennyvízhálózat kiépítése folyamatban van a nagyatádi agglomeráció keretén belül, az elnyert Európai Uniós pályázatnak köszönhet ően.

Régebben az emberek a háztáji gazdaságokból is be tudták szerezni a szükséges élelmiszereket (pl.: hús, tojás, tej, stb.), ez a lehet őség a multinacionális cégek betörésével nagyban csökkent, mert ott olcsóbban tudtak hasonló árucikkekhez jutni. Ezzel a falusias létforma is veszélybe került. A jelenlegi kormányzati törekvésekkel összhangban Kutason is egyre többen térnek vissza a régi jól bevált mez őgazdasági kultúrához, a kisállattartáshoz, növénytermesztéshez. Szinte mindenkinek van kertje, és az önkormányzat ösztönzi is a termelést pl.: vet őburgonya és kisállatok kiosztásával.

A szakképzett munkaer ő leginkább a környez ő településeken tudott elhelyezkedni. Szabás és Segesd szociális intézményeiben a szociális és egészségügyi képesítéssel rendelkez őket fogadták, a nagyatádi és kaposvári kórházban az egészségügyi képzettség űeket vették fel, a hentes szakmunkásokat a kaposvári húsüzemben foglalkoztatják. Sokan, akik nem találták meg a számításukat külföldi munkavállalással próbálkoznak.

Egészségügyi ellátás, sport

Kutason két háziorvosi, egy fogorvosi és két véd őnői körzetben biztosítják a lakosság egészségügyi alapellátását. A szakellátásra a nagyatádi kórházban és a kaposvári kórházban van lehet őség.

A sportolásra a fiatal és id ősebb korosztályok számára az önkormányzat által fenntartott sportpályán van mód. A gyerekek rendszeres mozgásáról a mindennapos testnevelésórákon gondoskodnak, illetve szabadid ős sportprogramokat szervez az iskola. A településen több sportegyesület is működik. A kutasi kézilabdázók országos szinten is magas teljesítményeket mutathatnak fel.

Szociális ellátás

A településen a Kutas Központú Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat biztosítja a kötelez ő szociális alapellátásokat (szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés) és a gyermekjóléti szolgáltatást. A jelz őrendszeres házi segítségnyújtást, pszichiátriai betegek közösségi ellátását és támogató szolgálatot a nagyatádi Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ nyújt feladat-ellátási szerz ődés keretében.

6 Iskola

Kutason a Révkomáromi János Általános Iskola 8 osztályos képzést ad az iskoláskorúak számára. Az iskola tanulóinak összetételére jellemz ő, hogy több mint a diákok fele halmozottan hátrányos helyzet ű. A gyerekek majdnem fele a környez ő településekr ől jár be Kutasra (Beleg, Szabás, Kisbajom).

Közm űvel ődés, kultúra

A m űvel ődési ház és az IKSZT(Integrált Közösségi Szolgáltató Tér) különböz ő programokkal várják a település lakosságát. A m űvel ődési ház nagyobb befogadó képessége miatt els ősorban bálok, kulturális rendezvények megtartására alkalmas, az IKSZT-ben kisebb létszámú programok megtartására van lehet őség pl.: baba-mama klub.

Demográfiai jellemz ők 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén

Fő Változás

2007 1524 2008 1507 99% 2009 1503 100% 2010 1488 99% 2011 1434 96% 2012 1432 100%

Lakónépesség 1540 1520

1500 1480

1460

1440 1420

1400 1380 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

1. ábra

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A lakónépesség Kutason az elmúlt években 1500 f ő körül mozgott, bár 2010-2011-ben volt egy viszonylag nagyobb csökkenés. Az állandó népesség száma meghaladja a lakónépességét, 40-50 f ő közötti létszámmal.

2011. évben az állandó népesség száma a következ őképpen alakult. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % 2011 nők férfiak összesen nők férfiak nő 738 738 1476 50% 50% 0-2 évesek 48 0-14 éves 99 137 236 42% 58% 15-17 éves 27 41 68 40% 60% 18-59 éves 419 433 852 49% 51% 60-64 éves 57 42 99 58% 42% 65 év feletti 136 85 221 62% 38% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Állandó népesség - nők 0-14 éves 65 év feletti 13% 18% 15-17 éves 4%

60-64 éves 8%

18-59 éves 57% 2. ábra

Állandó népesség - férfiak 65 év feletti 0-14 éves 60-64 éves 12% 18% 6%

15-17 éves 6%

18-59 éves 58%

3. ábra

8 Érdekesség, hogy a férfiak és nők aránya 50-50%, számuk pontosan megegyezik. A 0- 59 éves korosztályig a férfiak száma magasabb, míg a 60 év felettieknél megfordul ez az arány a n ők javára. Ebb ől adódóan kiemelten nagy figyelmet kell fordítanunk a férfiak körében a sz űrővizsgálatokon való részvételre, a betegségek megel őzésére. A népességen belül a 18-59 éves korosztály, a munkaképes korú lakosok a legnagyobb létszámúak. A 0-14 éves korúak száma egyre kisebb mértékben ugyan, de még mindig meghaladja a 65 év felettiek számát.

3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó Öregedési index (%) lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 204 326 62,6% 2008 240 264 90,9% 2009 235 265 88,7% 2010 230 258 89,1% 2011 221 236 93,6% 2012 218 247 88,3%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Öregedési index (%) 100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

4. ábra

Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 f ő 14 év alattira mennyi 65 év feletti f ő jut. Amennyiben 100 alatti az index, azt jelzi, hogy fiatalos a népességszerkezet, azaz túlsúlyban vannak a 14 év alattiak.

A fentiek alapján Kutas viszonylag fiatalos településnek mondható , mivel az öregedési index nem éri el a 100%-ot (88,3% 2012-ben!), de itt is megfigyelhet ő a lakosságon belül az id ősek arányának a növekedése, ezzel egyidej űleg a 0-14 évesek számának csökkenése, mely 2012-ben ismét emelkedésnek indult.

9

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 33 33 0 2009 35 40 -5 2010 25 34 -9 2011 13 49 -36

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 -5

-10

-15

-20

-25

-30

-35 -40 5. ábra

A fenti ábra is jól mutatja, hogy 2011-ben volt egy nagyobb arányú elvándorlás, és jóval kevesebben választották lakóhelyüknek a települést. Sajnos a község megtartó képességét er ősen csökkenti, hogy kevés helyben és a vonzáskörzetben a munkalehet őség , így els ősorban a magasabb képzettséggel rendelkez ők máshol keresik a boldogulást. Többen külföldön találtak munkalehet őséget.

A természetes szaporodás csökken ő tendenciát mutatott. Ez egyrészt abból ered, hogy az élve születések száma kisebb a halálozások számánál, másrészt abból, hogy a születések száma is évr ől évre csökkent. 2012 évr ől nem rendelkezünk adatokkal a halálozások számát illet ően, de azt tudjuk, hogy 19 gyermek született.

5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések természetes halálozások száma száma szaporodás (fő) 2008 18 18 0 2009 24 26 -2 2010 20 27 -7 2011 14 22 -8

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

10 Értékeink, küldetésünk

Értékeink

• Büszkék vagyunk arra, hogy a településen nyújtott ellátások és szolgáltatások alapelve az esélyegyenl őség és az egyenl ő bánásmód biztosítása. • Társadalmi integráció erősítése egyik f ő célkit űzésünk, hagyományaink felelevenítésével, meg őrzésével. • Szektorsemlegesség megvalósítását is feladatunknak tartjuk. • Elutasítjuk a hátrányos megkülönböztetést, el őítéletet. • Fontosnak tartjuk az egyén, családok védelmét, a helyi közösség zavartalan együttélésének biztosítását.

Küldetésünk

Az esélyegyenl őség biztosítása Kutas településen a mélyszegénységben él ők, a romák, a gyermekek, a n ők, az id ősek és a fogyatékkal él ők számára a szektorok közötti együttm űködés er ősítésével és az ágazatok közti szoros kapcsolat fenntartásával valósulhat meg, fontos számunkra a min őségi élet megteremtése a hagyományos értékek meg őrzése mellett.

Els ődleges küldetésünk volt, hogy a helyi oktatás, egészségügy, szociális ellátás, gyermekvédelem, településfejlesztés és közm űvel ődés területén dogozó szakembereket arra kérjük, hogy az esélyegyenl őség megvalósulását vizsgálva, közösen térképezzük fel meglév ő értékeinket, a jelentkez ő szükségleteket és a szükségletre adható válaszokról az ágazatok képvisel ői együtt, egy asztalnál gondolkodjanak. Az els ő lépés megtörtént, elindultunk egy közös úton, mely csak akkor lehet hatékony, és hosszútávon akkor indíthat el jelent ős változásokat, ha az együttm űködés folyamatos, és amennyiben a cél eléréséhez igazodva legalább kétévente megvizsgáljuk a lehet őségeinket, és ha kell, újratervezzük a szükséges lépéseket.

Célok

A Helyi Esélyegyenl őségi Program átfogó célja

Kutas település Önkormányzata az Esélyegyenl őségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenl ő bánásmód, és az esélyegyenl őség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történ ő egyenl ő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érint ő intézkedések érdekében együttm űködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

11 A HEP helyzetelemz ő részének célja

Els ődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Kormányrendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenl őségi szempontból fókuszban lév ő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen.

E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történ ő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkez ő problémákat.

További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenl őségét el ősegít ő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenl ő bánásmód érdekében.

A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

A HEP IT célja

Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenl őségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából.

További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt.

Szintén célként határozzuk meg annak az együttm űködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellen őrzés- értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

12 A Helyi Esélyegyenl őségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása

1.1. A program készítését el őíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

A helyi esélyegyenl őségi program elkészítését az egyenl ő bánásmódról és az esélyegyenl őség el őmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) el őírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,

• a helyi esélyegyenl őségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenl őségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenl őségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és • a helyi esélyegyenl őségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a

• a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) • a foglalkoztatás el ősegítésér ől és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényel. (továbbiakban: Flt.) • a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) • az egészségügyr ől szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) • a gyermekek védelmér ől és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) • a nemzeti köznevelésr ől szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) el őírásaira.

1.2 Az esélyegyenl őségi célcsoportokat érint ő helyi szabályozás rövid bemutatása.

Helyi szociális és gyermekvédelmi rendeletek megalkotásával az önkormányzat a mélyszegénységben él ők helyzetét igyekszik segíteni a szükséges szociális támogatások rendszerének szabályozásával.

A szociális rendeletben a rászorultságtól függ ő pénzbeli és természetbeni ellátások, a munkanélküliek számára adható támogatások, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások biztosításának helyi sajátosságait fogalmazták meg.

13 2. Stratégiai környezet bemutatása

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal

A Micimackó óvoda helyi esélyegyenl őségi programja (2011) szorosan kapcsolódik a települési esélyegyenl őségi program gyermekekre vonatkozó részéhez, sikerült megvalósítaniuk a 3 éves kort betöltött gyermekek óvodáztatását.

Kutas község sportkoncepciója (2009) nagy hangsúlyt helyez a közösségi sportéletre, a szabadid ős- és tömegsport rendezvények, az iskolai sportprogramok, úszásoktatás, a sportegyesületek utánpótlás-nevel ő munkájának támogatására. Az önkormányzati tulajdonú sportpálya fenntartását és működtetését is biztosítja.

2008-ban elkészült a Kutas–Lábod–Szabás–Kisbajom-Nagykorpád-Rinyabeseny ő-Beleg Mikrotérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenl őségi Intézkedési Terve, melyben részletesen kifejtik az óvodák és az iskolák esélyegyenl őség biztosításával kapcsolatos feladatait

2.2 A helyi esélyegyenl őségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása

1. Kutas Központú Közös Önkormányzati Hivatal (Kutas, Szabás, Tarany, Kisbajom, Bakháza) 2. Kutas Központú Szociális Alapszolgáltató Társulás által fenntartott Kutas Központú Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat (Bakháza, Beleg, Kutas, Tarany) 3. Rinyamenti Víziközm ű Társulás (Bakháza, Görgeteg, Háromfa, Kutas, Lábod, Nagyatád, Ötvöskónyi, Rinyaszentkirály, Tarany) 4. Micimackó Óvoda Kutas 5. Dunántúli Regionális Vízm ű Zrt. 6. Révkomáromi János Általános Iskola Kutas 7. Rinyamenti Többcélú Önkormányzati Társulás 8. Háziorvosi szolgálat (2 körzet), 9. Fogorvosi szolgálat 10. Véd őnői Szolgálat (2 körzet) 11. Hulladékgazdálkodási Társulás

A Kutas Központú Szociális Alapszolgáltató Társulás szociális szolgáltatástervezési koncepciója is most készül, mert gesztor településként Kutas négy községben (Kutas, Tarany, Beleg, Bakháza) biztosítja a szociális és gyermekjóléti alapellátásokat 2013 évt ől.

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenl őség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása

A helyzetelemzés elkészítéséhez a TeIR adatbázisát alkalmaztuk, valamint a népszámlálási adatokat. Emellett az önkormányzat és partnereink által megadott adatok, esélyegyenl őségi tervek, valamint a készít ők, segít ők helyismerete szolgált hasznos információkkal.

Hiányosak a munkanélküliségre vonatkozó táblázatok, mivel nincs adatunk, pl. a feln őtt képzésekre vonatkozóan.

14 Ahol nem találtunk adatot ott egységesen az n.a. (nincs adat) jelölést használtuk.

Alkalmaztuk még a nem releváns jelentéssel bíró n.r. rövidítést.

A szegregációra vonatkozó adataink hiányosak, mert nem volt még erre irányuló felmérés. Ezek folyamatos felmérése, elemzése az egyik feladatunk.

3. A mélyszegénységben él ők és a romák helyzete, esélyegyenl ősége

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet

Kutas település lakosságának jövedelmi helyzete, tekintettel a történelmi gyökerekre, alacsonynak, vagy kis túlzással átlagosnak mondható. A lakosság nagy része a mez őgazdaságban dolgozott, foglalkoztatásuk a TSZ és az Állami Gazdaság megsz űnésével véget ért, elvesztették jövedelemforrásukat.

A nyugdíjból él ők nagy része alacsony vagy átlagos nyugdíjjal (60-80 ezer Ft) rendelkezik, mert - els ősorban a fent említettek miatt - az alacsony jövedelemmel rendelkez ők köréb ől kerültek nyugdíjazásra.

Sokan rokkantsági ellátásban részesülnek, amelynek oka egyrészt a lakosság rossz egészségi állapota, másrészt a rendszerváltást követ ően munkanélkülivé vált emberek egyik lehet ősége volt a rendszeres jövedelem megállapítására. A jelenlegi felülvizsgálatok szinte minden alkalommal az eredeti megállapítást helyben hagyták.

3.2 Foglalkoztatottság, munkaer ő-piaci integráció

A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gy űjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás el ősegítésér ől és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemz ő foglalkoztatottságot, munkaer ő-piaci lehet őségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböz ő korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is.

a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya

3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

év nő férfi összesen nő férfi összesen

fő fő fő fő % fő % fő % 2008 512 522 1034 63 12,3% 92 17,6% 155 15,0% 2009 512 521 1033 63 12,3% 116 22,3% 179 17,3% 2010 511 525 1036 63 12,3% 87 16,6% 150 14,5% 2011 503 516 1019 60 11,9% 89 17,2% 149 14,6% 2012 504 523 1027 65 12,9% 107 20,5% 172 16,7%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

15 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012

nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 155 179 150 149 172

fő 11 11 5 5 6 20 éves és fiatalabb % 7,1% 6,1% 3,3% 3,4% 3,5% fő 22 24 21 21 29 21-25 év % 14,2% 13,4% 14,0% 14,1% 16,9% fő 23 31 23 20 15 26-30 év % 14,8% 17,3% 15,3% 13,4% 8,7% fő 24 24 16 18 24 31-35 év % 15,5% 13,4% 10,7% 12,1% 14,0% fő 20 33 31 26 26 36-40 év % 12,9% 18,4% 20,7% 17,4% 15,1% fő 14 17 19 17 27 41-45 év % 9,0% 9,5% 12,7% 11,4% 15,7% fő 17 16 10 13 15 46-50 év % 11,0% 8,9% 6,7% 8,7% 8,7% fő 18 18 22 21 13 51-55 év % 11,6% 10,1% 14,7% 14,1% 7,6% fő 6 5 3 8 17 56-60 év % 3,9% 2,8% 2,0% 5,4% 9,9% fő 0 0 0 0 0 61 év felett % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Az országos adatok szerint a a munkanélküliség 11% körül mozog, ehhez képest Kutason az országos adatokat meghaladó a munkanélküliség . Ez adódhat a hátrányos elhelyezkedésb ől, a helyi munkaadói potenciál alacsony szintjéb ől, és a lakosság alacsony iskolázottsági szintjéb ől is.

A korcsoportok közül els ősorban a fiatalok (21-25 évesek) 16,9 %, a 41-45 évesek 15,7 %, és a 36-40 évesek 15.1 %, 31-35 évesek 14 % képviselik a legmagasabb arányokat.

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő %

nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 63 92 155 33 54 87 52,4% 58,7% 56,1% 2009 63 116 179 44 66 110 69,8% 56,9% 61,5% 2010 63 87 150 42 54 96 66,7% 62,1% 64,0% 2011 60 89 149 27 42 69 45,0% 47,2% 46,3%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

16 A tartós munkanélküliség els ősorban a n őket érinti, bár az utóbbi id őben a tartós munkanélküliek száma csökkent; 2011-ben az el őző évi 64 %-ról 46,3 %-ra, ez köszönhet ő az önkormányzat közfoglalkoztatási programjának is. 2012-ben a 172 munkanélkülib ől 65 f ő volt n ő, és összességében 41 f ő volt tartós munkanélküli, ami 23,8 %, jóval alacsonyabb az el őző évinél. A közfoglalkoztatás és a Start közmunkaprogram sok embernek jelentett lehet őséget a munkavégzésre.

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma

év nő férfi összesen nő Férfi összesen

fő fő fő fő % fő % fő % 2008 130 127 257 4 3,1% 11 8,7% 15 5,8% 2009 132 129 261 7 5,3% 12 9,3% 19 7,3% 2010 131 130 261 6 4,6% 8 6,2% 14 5,4% 2011 123 121 244 7 5,7% 8 6,6% 15 6,1%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A munkanélküliség a fiatal korosztály körében els ősorban a férfiakat érinti , korosztályuknak átlagosan 6-9 %-a, összességében ebb ől a korosztályból a munkanélküliek száma nem éri el a 10 %- ot, mégis, aki képesítést szerezve marad munka nélkül, az mindenképpen probléma neki is, és a családjának is, hiszen őt is el kell tartani. Mivel a település els ősorban a mez őgazdasági termelésben er ős, az önkormányzat ilyen irányú programok megvalósításával próbál segíteni a munka nélkül maradt lakosokon. A saját földön megtermelt zöldséget, haszonnövényeket az önkormányzat által üzemeltetett konyhán használják fel, így csökkentve az id ősek és gyerekek ellátásának költségeit.

b) alacsony iskolai végzettség űek foglalkoztatottsága

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános iskolai végzettséggel nem lakosság száma általános iskolát év rendelkezők 15-x évesek száma összesen végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 1271 649 622 1043 489 554 228 17,9% 160 24,7% 68 10,9% 2011 1240 639 601 1070 527 543 170 13,7% 112 17,5% 58 9,7% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás

Az alacsony iskolázottság az egyik oka az elszegényedésnek, és a hátrányos helyzet kialakulásának. A településen a KSH adatai szerint javultak az iskolázottsági mutatók, bár még így is magas (170 f ő) azoknak a száma, akik a 8 osztályt sem végezték el. Ez az érték abból is adódik, hogy évekig volt arra példa, hogy az általános iskolából azért maradt ki fiatal (14-16 éves) lány, mert gyermeket vállalt. Igaz, ez ma már nem elterjedt, de egyik fontos programunk, hogy csökkentsük az általános iskolai végzettséggel nem rendelkez ők létszámát.

17 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők száma 8 általánosnál 8 általánosnál év összesen magasabb alacsonyabb 8 általános iskolai végzettség végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 146 23 15,8% 67 45,9% 56 38,4% 2009 174 23 13,2% 72 41,4% 79 45,4% 2010 151 15 9,9% 62 41,1% 74 49,0% 2011 148 14 9,5% 67 45,3% 67 45,3% 2012 172 16 9,3% 82 47,7% 74 43,0%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A nyilvántartott álláskeres ők körében nagymértékben csökkent (15,8 %-ról 9,3 %-ra) a 8 általánosnál alacsonyabb végzettség űek létszáma, emelkedett a legalább 8 általános iskolával rendelkez ők létszáma, és a 8 általánosnál magasabb végzettségűek aránya csökkent. Ez azt is jelzi, hogy a munkaer őpiacon el őbb el tud helyezkedni az, akinek valamilyen szakképesítése van, és a legtöbb munkanélküli 8 általános vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezik.

Feln őttoktatással a közelben több iskola is foglalkozik (Nagyatád, Kaposvár), de nincs arról tudomásunk, hogy Kutasról általános iskolai oktatásban bárki részt vett volna. A Munkaügyi Központ Nagyatádi Kirendeltsége évekkel ezel őtt indított egy programot a 8 osztály elvégzésére, de nincs arról tudomásunk, hogy ezen Kutasról részt vettek volna.

3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők 8. évfolyamot felnőttoktatásban általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma eredményesen év elvégzők száma

fő Fő %

2009 NA NA #ÉRTÉK! 2010 NA NA #ÉRTÉK! 2011 NA NA #ÉRTÉK! 2012 NA NA #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

Szakképesítés megszerzését több alkalommal is támogatta a munkaügyi központ, pl. szociális gondozó és ápoló képzés, amelyen három f ő Kutasról sikeres vizsgát tett. Jelenleg mindegyikük dolgozik.

18 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban év résztvevők összesen résztvevők résztvevők résztvevők fő fő % fő % fő %

2009 #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! 2010 #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! 2011 #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! 2012 #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

c) közfoglalkoztatás

Közfoglalkoztatottak száma (fő) 100

90

80

70

60

50

40

30

20

10

0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Közfoglalkoztatottak száma Közfoglalkoztatott romák száma

6. ábra

Amint az el őző ábra is mutatja, a közfoglalkoztatásban részt vev ők közel 70 %-a a romák köréb ől kerül ki. Kutason a népesség kb. 25-30%-a roma nemzetiség ű (RNÖ felmérése alapján kb. 400 f ő). Ez a forma azoknak kínál lehet őséget, akik a nyílt munkaer őpiacon valamilyen okból nem tudnak elhelyezkedni.

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényez ői (pl. közlekedés, potenciális munkalehet őségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben m űköd ő foglalkoztatási programok stb.)

A 18 km-re lév ő kistérségi körzetközpontot (Nagyatád) általában közel 1 órás buszközlekedéssel lehet elérni, két buszpárral, kivéve az iskolai id őszakot, mert ilyenkor megy egy reggeli iskolabusz, és jön egy délután, amellyel alig fél órára csökkenhet az utazási id ő.

A megyeszékhelyet (Kaposvár), mely 35 km-re található, els ősorban vonaton vagy közúton lehet megközelíteni. Vonattal, 4 vonatpárral, melyek nem igazán illeszkednek sem a munkavégzésekhez, sem az iskolai gyakorlati id őkhöz, autóval 37 perc alatt megtehet ő az út.

A f őváros (Budapest) els ősorban közúton érhet ő el, mert a 220 km távolságot szinte fél nap alatt lehet csak vonattal megtenni, a buszjárathoz Nagyatádra nincs csatlakozás.

19 Helyben 191 vállalkozást jegyeztek be, de ennek nagy része (175) egyéni vállalkozó, f őként őstermel ő, 16 kiskereskedelmi üzletet jegyeztek be, de szinte mindegyik családi vállalkozás, egyéb munkaer őt nem foglalkoztatnak. Kozma pusztán m űködik az ország egyik ötcsillagos szállodája a Hertelendy Kastélyszálló, a Dél-Dunántúli régióban is egyedülálló, itt forgatták az SOS szerelem cím ű magyar játékfilmet. A szálloda csak a nyári id őszakban üzemel, ekkor a környékb ől többeket is foglalkoztatnak, de ez csak idény-jelleg ű.

Híres almaterm ő vidéknek számít Kutas és környéke, amely sok családnak nyújt idénymunkát.

Munkalehet őséget f őként a mez őgazdasági termelésben tudnak biztosítani, de f őképpen családi vállalkozások ezek is, akik id őszakosan alkalmaznak munkaer őt.

A szakképzett szociális és egészségügyi képesítéssel rendelkez őket a környez ő települések szociális intézményeiben illetve a megyei kórházban foglalkoztatják. A hentes szakmában jártas embereket a Kaposváron m űköd ő húsüzem alkalmazza. Többen a MÁV-nál dolgoznak.

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaer őpiacra való átmenetet megkönnyít ő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük

A fiatalok számára alig tud munkalehet őséget biztosítani a település. Az utazási nehézségek miatt nem a járási központ, inkább Kaposvár a cél. Mivel a legtöbben elvégzik a 8 osztályt és még valamilyen szakképesítést is szereznek, sokan nyelvet/nyelveket is beszélnek, több lehet őségük nyílik a külföldi munkavállalásra. Többen dolgoznak Németországban, Ausztriában. Sajnos egyre gyakoribb, hogy a fiatal a külföldi munkavállalásban látja a jöv őt, megindult az el/kivándorlás.

3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok

van/nincs Felsorolás

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő nincs nem releváns programok a településen fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő Pályaválasztási kiállítás , Startkártya van programok a vonzásközpontban program(Munkaügyi Központ) az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a nincs nem releváns településen az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a van Start program (Munkaügyi Központ) vonzásközpontban

Forrás: helyi adatgyűjtés

f) munkaer ő-piaci integrációt segít ő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. feln őttképzéshez és egyéb munkaer ő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)

20

3.2.14. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek

van/nincs Felsorolás

felnőttképző programok a településen nincs nem releváns

felnőttképző programok a van szakács, szociális gondozó és ápoló, vonzásközpontban

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a nincs nem releváns településen

egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a munkaügyi központ tájékoztató van vonzásközpontban programjai

Helyi foglalkoztatási programok a van közfoglalkoztatás, start program településen Helyi foglalkoztatási programok a van közfoglalkoztatás, start program vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés

g) mélyszegénységben él ők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történ ő foglalkoztatása

Az önkormányzat törekszik a mélyszegénységben él ők és a romák foglalkoztatásának el ősegítésére, intézményeiben a kisegít ő munkakörökben alkalmazza őket. Jelenleg 3 f őt.

h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

A foglalkoztatásban az önkormányzat nem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést, de amennyiben lehet őség adódik rá, él a pozitív diszkrimináció eszközével.

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % száma

2008 1034 10 1,0% 2009 1033 20 1,9% 2010 1036 12 1,2% 2011 1019 1 0,1% 2012 1027 2 0,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

21 Minimális azok száma, akik álláskeresési segélyben részesülnek.

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma álláskeresési járadékra nyilvántartott álláskeresők száma jogosultak év fő fő % 2008 146 22 15,1% 2009 174 29 16,7% 2010 151 18 11,9% 2011 148 24 16,2% 2012 172 15 8,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A járadékra jogosultak száma 10 % alatt maradt 2012-ben.

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres Foglalkoztatást helyettesítő szociális Azoknak a száma, támogatás (álláskeresési Azoknak a száma, akik 30 segélyben akiktől helyi támogatás) nap munkaviszonyt nem év részesülők önkormányzati rendelet tudtak igazolni és az FHT 15-64 alapján megvonták a munkanélküliek jogosultságtól elesett fő évesek %- fő támogatást %-ában ában 2008 0 0 90 61,6 0 0 2009 0 0 67 38,5 0 0 2010 0 0 82 54,3 0 0 2011 4 0,39 94 63,5 0 0 2012 9 0,87 108 62,8 3 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A munkanélküliek több mint 60 %-a foglalkoztatást helyettesít ő támogatásban részesül, ellátás nélküli személyr ől az önkormányzatnak nincs tudomása.

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció

E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhet ő elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segít ő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemz őket, els ősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

22 a) bérlakás-állomány

Az önkormányzat területén 516 db lakás található, melyekb ől elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakásról nem tudunk.

Az önkormányzat 16 bérlakással rendelkezett, melyeket még az állami gazdaság építtetett a dolgozói számára. A gazdaság megsz űnésével az önkormányzat tulajdonába kerültek az épületek, melyekb ől az évek során 4 darabot értékesített. Jelenleg 12 db bérlakással rendelkezünk, melyek állaga megfelel ő.

3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány egyéb lakáscélra összes bérlakás szociális használt év lakásállomány állomány lakásállomány nem (db) (db) (db) lakáscélú ingatlanok (db) ebből ebből ebből ebből elégtelen elégtelen elégtelen elégtelen lakhatási lakhatási lakhatási lakhatási

körülményeket körülményeket körülményeket körülményeket biztosító biztosító biztosító biztosító lakások száma lakások száma lakások száma lakások száma 2008 516 0 16 0 0 0 0 0 2009 516 0 14 0 0 0 0 0 2010 516 0 13 0 0 0 0 0 2011 516 0 12 0 0 0 0 0 2012 516 0 12 0 0 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

b) szociális lakhatás

Szociális bérlakása az önkormányzatnak nincs.

c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok

Egyéb lakás célra használt nem lakás célú ingatlannal nem rendelkezünk.

d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság

23 3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság

Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek év Hajléktalanok száma száma

2008 0 0

2009 0 0

2010 0 0

2011 0 0

2012 0 0

Forrás: önkormányzati adatok

Nem volt erre példa, a településen nincs hajléktalan személy.

e) lakhatást segít ő támogatások

3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők

lakásfenntartási támogatásban adósságcsökkentési támogatásban év részesítettek száma részesülők száma

2008 107 0

2009 109 0

2010 118 0

2011 159 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

A lakosság nagy része részesül lakásfenntartási támogatásban, ezzel próbálja az önkormányzat segíteni a nehéz helyzetben él őket, a halmozott hátrányok kialakulásának megel őzését szolgálja.

f) eladósodottság

Az eladósodottságról nincsenek adataink. Akinek közm űtartozása van, legtöbbször az önkormányzat Szociális és egészségügyi Bizottságához nyújt be segélykérelmet. Lehet őség van a szociális kölcsön biztosítására is, bár ez az önkormányzat számára aránytalanul nagy terhet jelent, hiszen többen nem fizetik vissza az így felvett pénzt.

24 g) lakhatás egyéb jellemz ői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezked ő lakások, min őségi közszolgáltatásokhoz, közm űszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása

Külterületeken él ők lakókörnyezete megfelel ő, a közszolgáltatásokhoz és a közm űszolgáltatásokhoz a faluban lakókhoz hasonlóan hozzáférnek. Közlekedésük megoldott.

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete

a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemz ői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthet ősége, lakásállományának állapota, közm űellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehet őségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemz ői stb.)

Szegregált lakóterület: ahol egyes védett tulajdonságokkal rendelkez ő csoportok (f őleg etnikai csoportok tagjai) egy adott településrészen belül elkülönülnek.

Az anti-szegregációs terv elkészítéséhez kidolgozott útmutató 1 nyomán szegregátum az a településrész, ahol az alacsony státuszú lakosság - az aktív korú népességen belül a legfeljebb 8 osztályos iskolai végzettséggel rendelkez ők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkez ők - aránya meghaladja az 50%-ot.

1 Útmutató az Anti-szegregációs terv kidolgozásához, In: Városrehabilitáció 2007-2013-ban, Kézikönyv a városok számára, 2007. október, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi szakállamtitkárság 117. o.

A Jókai utca a fentiek szerint szegregált területnek min ősül, mert mind a 15 házban romák élnek, és az aktív korú népesség legalább fele legfeljebb 8 osztályos általános iskolai végzettség ű. Ez az utca a falu széls ő utcája, egyik oldalról erd ő határolja, másik oldalról szántóföld. Az Ady utcából vezet oda egy beköt őút, amely aszfalttal fedett. Mind a 15 lakás vezetékes vízzel, árammal ellátott, a 70- es években épültek. A lakók a közszolgáltatásokhoz a többi Kutason él őhöz hasonlóan hozzáférnek. b) a telepen/szegregátumokban él ők száma, társadalmi problémák szempontjából f őbb jellemz ői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet ű gyermekek aránya, stb.)

A Jókai utcában a RNÖ vezet őjének tájékoztatása szerint 62 f ő él, ebb ől 25 a gyermek. A nemek közti megoszlás: 28 n ő, 34 férfi. A legtöbb családban 2-3 gyermek van, de van olyan is, ahol 4, illetve 5 olyan család, ahol nincs gyermek. Ők jellemz ően id ősebbek, a pontos életkori megoszlás nem ismert. Szinte mindenki a gyermekek után járó, illetve szociális transzferekből él, a férfiak jellemz ően munkanélküliek, a n ők gyermekükkel GYES-en vannak. Az id ősebbek nyugdíjat kapnak. A halmozottan hátrányos helyzet ű gyermekek száma: 25 f ő.

c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendez ődésének folyamatai

A település 516 házából 87-ben romák élnek (RNÖ felmérése szerint). Szinte minden utcában, több lakásban is laknak, de szegregátumként csak ezt az egy utcát vettük, mert itt kizárólag romák élnek, régen ez volt a telepi rész.

25 A lakosság közel harmada roma, a 87 házban közel 400 f ő él.(RNÖ adatai). A legnagyobb létszámban a Szabadság (123 f ő), az Ady (93 f ő) és a Táncsics (68 f ő) utcákban élnek, mintegy 284 fő. Közel 50 f ő él a többi utcában elszórtan.

Jellemz ően a Szabadság utcában várható újabb szegregátum létrejötte, ahol a régi, id ősek által elhagyott házakba beköltöznek, jellemz ően munkanélküliek, a fiatalok nem végzik el a középiskolát, csapatokba ver ődnek, így próbálják elütni az id őt. Nagy a kriminalizálódás veszélye.

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés

3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek Csak felnőttek részére házi gyermekorvosok által év részére tervezett háziorvosi szervezett háziorvosi ellátott szolgálatok száma szolgálatok száma szolgáltatások száma 2008 2 0 0 2009 2 0 0 2010 2 0 0 2011 2 0 0 2012 2 0 0

Helyben két háziorvosi körzet m űködik egy-egy orvossal és egy-egy körzeti ápolón ővel. A háziorvosok Kutason kívül ellátják Beleg, Szabás és Kisbajom települések lakosságát is.

Ugyanez a helyzet a véd őnői szolgálatnál, a két véd őnő ellátja Kutas, Beleg, Szabás és Kisbajom települések lakosait. Feladatukat az 1989-ben újonnan épült egészségházban látják el. Itt kapott helyet a fogorvosi rendel ő is, a fogorvos naponta tart rendelést. Iskolaorvosi ellátást az egyik háziorvos biztosítja . Az orvosi ügyeletet a Nagyatáddal kötött szerz ődés alapján kistérségi feladatellátás keretében nyújtják. Szakorvosi ellátás Nagyatádon a kórházban, vagy Kaposváron a megyei kórházban van. Gyermekek számára szakellátást Kaposváron biztosítanak.

b) prevenciós és sz űrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelez ő sz űrésekhez) való hozzáférés

A koragyermekkori és iskolai sz űréseket a véd őnők és a háziorvosok végzik, szükség esetén szakellátásra utalják a gyermekeket. A feln őttek számára a sz űréseket szintén a háziorvosok szervezik, azokon való részvétel önkéntes. Az önkormányzat 2011. februárjától 1012. februárjáig tartó komplex egészségmeg őrz ő programot valósított meg , melynek keretében sz űrőprogramokat és ismeretterjeszt ő el őadásokat tartottak.

c) fejleszt ő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés

A gyermekek számára az óvodában nyújtanak fejleszt ő foglalkozást , az iskolában a gyerekeket szintén fejlesztik, illetve szükség esetén a nevelési tanácsadóba irányítják.

d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése

A közétkeztetést az önkormányzat által üzemeltetett konyha biztosítja, ahol az önkormányzati földeken megtermelt zöldségeket, egyéb felhasználható anyagokat hasznosítják. Igyekeznek az 26 egészségesebb ételekkel megismertetni a gyerekeket. A diétás étkeztetés biztosításának jelenleg nincsenek meg a személyi feltételei, ezért azt nem tudják el őállítani.

e) sportprogramokhoz való hozzáférés

A település sportkoncepciójában foglaltaknak megfelel ően támogatja a helyi szabadid ős, közösségi és diáksport rendezvényeket. Az utánpótlás nevelését, az iskolai úszásoktatást kiemelten kezeli. A helyi kézilabda sport kiemelked ően teljesített országos szinten is.

f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokat a Kutas Központú Szociális és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül biztosítja az önkormányzat. A Szolgálat Kutas, Tarany, Beleg és Bakháza településeken biztosítja a szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást. Gondot jelent, hogy a társulás nem kapott befogadást a családsegítésre, így az erre járó normatívát sem igényelheti le. Pszichiátriai és szenvedélybetegek közösségi ellátását, támogató szolgáltatást, jelz őrendszeres házi segítségnyújtást, bölcs ődei ellátást a nagyatádi Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központon keresztül biztosítják.

g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenl ő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor

Erre nem volt példa, mert az önkormányzat feladatai ellátása során igyekszik az egyenl ő bánásmód követelményeit és az esélyegyenl őségi szempontokat el őnybe helyezni.

h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008 81 2009 81 2010 80 2011 83

A közgyógyellátásban részesítettek száma egyre n ő.

Az igazolvány kiállítható: • alanyi jogon • normatív alapon • méltányossági alapon

27

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év ápolási díjban részesítettek száma

2008 11 2009 12 2010 13 2011 15

Egyre többen vannak, akik vállalják tartósan beteg, id ős vagy fogyatékkal él ő hozzátartozó otthoni ápolását, gondozását.

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása

a) közösségi élet színterei, fórumai

A településen 12 bejegyzett, és egy nem bejegyzett civil szervezet m űködik,

• „Kutasért” Közalapítvány • „Kutasért-Somogyért” Egyesület • Dráva 2007 Vadásztársaság • Kutas Nosztalgia Kézilabda Klub • Kutasi Cigány Szervezet • Kutasi Diáksport Egyesület • Kutasi Etnikai Szervezet • Kutasi Futball Klub • Kutasi Ifjúsági Klub • Kutasi Polgár őr és T űzoltó Egyesület • Kutasi Sporthorgász Egyesület • Kutasi Szarvasmarhatartó Gazdák Egyesülete • Szivárvány Nyugdíjas Klub (nem bejegyzett)

Működik még a településen M űvel ődési Ház, IKSZT (Integrált Közösségi- és Szolgáltató Tér) is. Mindkét intézmény színes programokkal várja a falu lakosságát. A Nyugdíjas Klub, Ifjúsági Klub több rendezvényen is képviseli a települést pl.: f őzőversenyeken, kulturális rendezvényeken. Katolikus és református vallásgyakorlás is a közösségi élet színtere.

A Polgár őr és T űzoltó Egyesület vezet ője – sajnos – elköltözött a faluból, így az egyesület működése kérdésessé vált.

b) közösségi együttélés jellemz ői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük)

Nincsenek etnikai konfliktusok a településen. A rend őri intézkedést igényl ő esetek nagy része a nevelési hiányosságokra, magatartási problémákra vezethet ő vissza. Ezek az esetek a gyermekjóléti szolgálat aktív közrem űködését is igénylik, hiszen a rend őrség a jelz őrendszer részeként jelzéssel él a szolgálat felé. Ilyen esetekben gyakran kerül sor alapellátásba vagy védelembe vételre a probléma súlyosságától függ ően.

28 c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.)

Az önkormányzat ruhaadományok, élelmiszercsomagok közvetítésével segíti a szegénységben él őket.

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenl őségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal

A Roma Nemzetiségi Önkormányzat a közmunkát végz ők szervezésében, a munkalehet őségr ől történ ő tájékoztatással segíti az önkormányzat munkáját. Évente Mikulás-csomagokat osztanak a roma gyerekek számára.

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehet őségek meghatározása.

A mélyszegénységben él ők és a romák helyzete, esélyegyenl ősége vizsgálata során településünkön

beazonosított problémák fejlesztési lehet őségek

Alacsony iskolázottság Képzési lehet őség biztosítása, TKKI-val együttm űködés a feln őttek képzésére Munkanélküliség Munkalehet őség biztosítása, közfoglalkoztatás bővítése Rossz pénzbeosztási szokások Tájékoztatás, képzés Nevelési hiányosságok Tájékoztatás, képzés Munkaer ő-piaci hátrányok Kompetenciák fejlesztése, képzés Lakhatási körülmények pontos felmérése nem Felmérés készítése történt meg

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenl ősége, gyermekszegénység

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemz ői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)

Magyarországon feln őttnek számít, aki betölti a 18. életévét. A védelembe vétel ebben a korban megsz űnik a törvény erejénél fogva.

2011-ben Kutason a 0-17 évesek száma 352 f ő, amely a népesség közel 24 %-a (majdnem negyede!). Korcsoportok szerinti megoszlás a következ ők szerint alakult: 0-2 éves korú: 48 f ő, 0-14 éves 236 f ő, 68 f ő 15-17 éves. A férfiak és n ők aránya 60-40 % a férfiak javára.

29

2. számú táblázat - Állandó népesség

fő % 2011 nők férfiak összesen nők férfiak nő 738 738 1476 50% 50% 0-2 évesek 48 0-14 éves 99 137 236 42% 58% 15-17 éves 27 41 68 40% 60%

Forrás: TeIR, KSH Tstar

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzet ű, illetve halmozottan hátrányos helyzet ű gyermekek, valamint fogyatékossággal él ő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete

Veszélyeztetettség : olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejl ődését gátolja, vagy akadályozza.

A védelembe vétel : a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vételi eljárásának kezdeményezése a gyermekjóléti szolgálat feladata. Ha a szül ő vagy más törvényes képvisel ő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybe vételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhet ő, hogy segítséggel a gyermek fejl ődése a családi környezetben mégis biztosítható, a járási gyámhivatal a gyermeket védelembe veszi.

Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: A 2013. szeptember 1-éig hatályos szabályozás értelmében hátrányos helyzet ű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, családi körülményeit szociális helyzete miatt megállapították. Egy csoporton belül halmozottan hátrányos az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szül ője, óvodás gyermek esetében a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának id őpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzet ű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

A gyermekek veszélyeztetettségének f ő okai: rossz szociális helyzet, nem megfelel ő lakáskörülmények, család életvezetési hiányosságai, jó szül ői példa hiánya, gyermeknevelési hibák, gyermekkori magatartási problémák kezeletlensége, iskolai hiányzások, fiatalkori b űnelkövetés.

A gyermekek 15 %-a számít veszélyeztetettnek az adatok szerint.

A védelembe vételek f ő okai: 50 óra feletti iskolai hiányzások, fiatalkorúak b űnelkövetése, családi viszály, veszekedés, gyermek elhanyagolása

A gyermekek 3 %-át vették védelembe a rendelkezésre álló adatok szerint.

30 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

Megszűntetett esetek száma a védelembe vett 18 év veszélyeztetett kiskorú év 18 év alatti védelembe vettek alattiak száma gyermekek száma közül

2008 11 3 48

2009 2 0 52

2010 7 1 52

2011 2 0 54

2012 10 4 54 Forrás: TeIR, KSH Tstar

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a nyugdíjminimumoz viszonyított egy f őre es ő havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet függvényében állapítják meg.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja a szociális alapon rászoruló kiskorúak, vagy közoktatási intézményben tanuló nagykorúak anyagi támogatása.

Formái: gyermekétkeztetés normatív kedvezménye, pénzbeli támogatás, külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmény (pl.: tankönyvtámogatás)

4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből Ebből Rendszeres Kiegészítő Rendkívüli tartósan tartósan gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg beteg év kedvezményben kedvezményben kedvezményben fogyatékos fogyatékos részesítettek részesítettek részesítettek gyermekek gyermekek száma száma száma száma száma 2008 230 15 0 0 9 2009 218 18 0 0 17 2010 227 16 0 0 11 2011 229 16 0 0 8 2012 234 17 0 0 12 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok TeiR, KSH Tsar, ÖÖnkormányzati adataok

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesül ők száma, aránya

Az önkormányzat minden évben rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesíti azokat a gyermekeket, akiknek az óvodában fizetnie kellene az étkezést, így az óvodai ellátás ingyenes.

31 d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesül ők száma, aránya

Kedvezményes gyermekétkeztetés: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a gyermek jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybe vételére.

Óvodáztatási támogatásra jogosult: az a rendszeres kedvezményben részesül ő, aki - 3 illetve 4 éves gyermekét beíratta óvodába - Gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járásáról - Akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fent áll.

4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma Ingyenes 50 százalékos Ingyenes Ingyenes étkezésben mértékű tankönyv- Óvodáztatási Nyári étkezésben év résztvevők kedvezményes ellátásban támogatásban étkeztetésben résztvevők száma iskola 1- étkezésre jogosultak részesülők részesülők száma részesülők száma száma óvoda 8. évfolyam száma 1-13. évfolyam száma

2008 57 58 41 n.a. 19 65

2009 59 66 38 n.a. 37 82 2010 58 71 42 n.a. 38 58

2011 60 65 39 n.a. 45 78 2012 62 64 40 n.a. 48 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar , Önkormányzati adatok

e) magyar állampolgársággal nem rendelkez ő gyermekek száma, aránya

Településünkön jelenleg nincs olyan gyerek, aki nem magyar állampolgár.

4.2 Szegregált, telepszer ű lakókörnyezetben él ő gyermekek helyzete, esélyegyenl ősége 4.2.1. számú táblázat – A településen szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek száma

A településen óvodai A településen bölcsődei A településen Biztos Kezdet ellátásban részesülő ellátásban részesülő Gyerekház szolgáltatásaiban A településen gyermekek száma gyermekek száma részesülő gyermekek száma élő 0-6 éves gyermekek száma Ebből Ebből Ebből Összesen szegregátumban Összesen szegregátumban Összesen szegregátumban él él él

123 75 4 0 0 0 0 Adott településen található n.r. n.r. n.r. n.r. n.r. n.r. utazási idő (perc) Forrás: Önkormányzati és intézményi adatok

32 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzet ű, valamint fogyatékossággal él ő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése

a) véd őnői ellátás jellemz ői (pl. a véd őnő által ellátott települések száma, egy véd őnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok)

A véd őnői szolgálat két körzetben m űködik, az egyik körzet: Kutas I. körzet és Beleg település, a másik Kutas Szabadság, Kossuth és Erd ősor utcái és Szabás, Kisbajom települések.

A körzetekben az ellátottak száma átlagosan 180 f ő. Az egyik véd őnő 2013-ban nyugállományba vonul.

4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek év védőnői álláshelyek száma száma

2008 2 180

2009 2 180

2010 2 180

2011 2 180

2012 2 180 Forrás: TeIR, KSH Tstar

b) gyermekorvosi ellátás jellemz ői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma)

Gyermekorvosi praxis nincs a településen. A gyerekeket is a feln őtt háziorvosi praxist üzemeltet ő háziorvosok látják el. Szakellátást Kaposváron a megyei kórházban biztosítanak, mert Nagyatádon megsz űnt a gyermekosztály, és a gyermekek ambuláns ellátása is.

33 4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői

Betöltetlen felnőtt Háziorvos által Gyermekorvos által Felnőtt házi orvos év háziorvosi praxis/ok ellátott személyek ellátott gyerekek által ellátott gyerekek száma száma száma száma

2008 0 n.a. 0 n.a.

2009 0 n.a. 0 n.a.

2010 0 n.a. 0 n.a.

2011 0 1408 0 230

2012 0 1409 0 231 Forrás: helyi adatgyűjtés

A KSH adatai szerint a háziorvosok esetszáma minden évben a 29000 eset körül mozgott. Ez az adat a Kutas, Beleg, Szabás, Kisbajom településeken a két körzetben ellátott eseteket jelenti, sajnos arra pontos számot nem tudunk, hogy Kutason mennyi ez az érték, de a háziorvosok elmondása szerint nem ritka pl. a téli id őszakban a napi 100 beteg megjelenése a rendeléseken.

c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok

Az egészségügyr ől szóló törvény el őírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: - az iskola-egészségügyi ellátásról - a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról - a fogorvosi alapellátásról - a véd őnői ellátásról - az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról

A csecsem ők sz űrését a véd őnők és a háziorvosok végzik, amennyiben fejlesztésre van szüksége a gyermeknek, a megfelel ő helyre irányítják a szül őt (pl.: szakrendelés, speciális fejleszt ő foglalkozás). Korai fejlesztésre az óvodában is lehet őség van, hiszen egy óvón ő a gyógypedagógiai képesítést megszerezte. Amennyiben speciálisabb fejlesztésre van szükség, a nevelési tanácsadóba küldik tovább a gyermekeket.

d) gyermekjóléti alapellátás

A hatályos jogi szabályozás alapján a gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit véd ő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, értelmi, érzelmi életének, családban történ ő nevelkedésének el ősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megel őzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

34 A gyermekjóléti szolgáltatást a Kutas Központú Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat biztosítja Kutason és a társult településeken. Tevékenységük a 0-17 év közti gyermekeket érinti. (Kutason 352 f ő) Figyelemmel kísérik szociális helyzetüket, veszélyeztetettséget észlel ő- és jelz ő rendszert m űködtetnek, szolgáltatásokat közvetítenek, segítséget nyújtanak a szül őnek nevelési kérdésekben, amennyiben a családban a veszélyeztetettség segítséggel megszüntethet ő a gyermekeket alapellátásba veszik, ha a család vagy a gyermek nem együttm űköd ő, védelembe vételét javasolják. Családgondozás során segítik a gyermek megfelel ő ellátását, ennek felülvizsgálatában is fontos feladatuk van.

Településünkön bölcs őde és családi napközi nincs. A bölcs őde Nagyatádon m űködik, a Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központtal kötött megállapodás értelmében oda lehetne vinni a kutasi gyermekeket is. Senki nem vette igénybe ezt a szolgáltatást.

4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma

Szociális szempontból Működő összes bölcsődébe beírt felvett gyerekek száma év bölcsődék száma bölcsődei férőhelyek gyermekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali száma tagozaton tanuló szülő)

2008 0 0 0 0 2009 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar

A családi napközit a közelben civil szervezet tart fenn, szolgáltatásai Nagyatádon érhet őek el, de ezt sem vette még senki igénybe.

4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma családi napköziben engedélyezett férőhelyek családi napköziben a térítésmentes év száma férőhelyek száma 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar

Helyben szükséges lenne a Biztos Kezdet Klub megalakítása a helyi baba-mama klubra építve, ahol a szül ői kompetenciákra való felkészítést lehetne biztosítani, és a gyermekek számára a közösségi életben való részvételt minél korábbi életkorban.

e) gyermekvédelem

A gyermekek védelmének rendszerében alapellátás a gyermekjóléti szolgáltatás, melynek fontos eleme a jelz őrendszer. Ennek tagjai a véd őnő, háziorvos, óvodai, iskolai gyermekvédelmi felel ősök, rend őrség, szül ők, családtagok, pártfogó felügyel ő szolgálat, önkormányzat, civil szervezetek, egyházak. Veszélyeztetettség esetén a tagok egymást kölcsönösen tájékoztatják, jeleznek a Gyermekjóléti Szolgálat felé, amely a problémákat minél el őbb siet megoldani. Szükség szerint

35 esetmegbeszélést, esetkonferenciát hív össze és a jelz őrendszeri tagokkal együtt segítik a gyermek családban történ ő nevelkedését.

Amennyiben a család nem képes a gyermek számára megfelel ő feltételeket biztosítani, a Gyermekjóléti Szolgálat a kiskorú családból való kiemelését javasolja a gyámhatóság felé. A kiemelés lehet ideiglenes, átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel. Amennyiben a család körülményei változnak, a Szolgálat el ősegíti a visszahelyezést a családba, és az utógondozást is végzi.

A gyermekek elhelyezését a Somogy Megyei Gyermekvédelmi Központ biztosítja a gyermek életkorának megfelel ően nevel őszül őnél, gyermekotthonban, lakásotthonban.

f) krízishelyzetben igénybe vehet ő szolgáltatások

Átmeneti elhelyezésre lehet őséget biztosíthatnak helyettes szül őnél, családok átmeneti otthonában, gyermekek átmeneti otthonában. Helyettes szül ő a településen nincs, de a nevel őszül ők vállalhatják ezt a feladatot, amennyiben kapacitásuk van rá.

Krízishelyzetben a családok számára Nagyatádon a Vöröskereszt fenntartásában m űköd ő Családok Átmeneti Otthona, és Kaposváron az alapítványi fenntartású Borostyánvirág Anyaotthon biztosíthat ellátást. Igaz, mindkét helyre nehéz bekerülni, mert állandóan telített a létszám.

g) egészségfejlesztési, sport-, szabadid ős és szünid ős programokhoz való hozzáférés

Egészségügyi sz űréseket csecsem őknél és az óvodában a véd őnői és háziorvosi szolgálatok biztosítanak, illetve az iskolaorvos és a véd őnő az iskolában. Az iskolában egészségnevelést, testnevelést, szabadid ős sporttevékenységeket nyújtanak a gyermekek számára. Szünid őben nem szerveznek tevékenységeket. 2013-ban a Gyermekjóléti Szolgálat szervezett egy hétig nyári napközbeni foglalkozásokat a szabadid ő hasznos eltöltésére, melyen 15 gyermek vett részt. Az IKSZT-ben is szokott lenni nyaranta egy hetes nyári foglalkozás.

h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv

A gyermekek étkeztetését az önkormányzat által fenntartott konyháról biztosítják, ahol igyekeznek egészségesen f őzni. A konyha hétvégén nem üzemel. A nyári gyerekétkeztetést 2013- ban 54 napra vállalta az önkormányzat. Azok a gyermekek kaphatják els ősorban, akik gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak. Az ingyenesen étkez ők száma magas.

4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma Ingyenes 50 százalékos Ingyenes Ingyenes étkezésben mértékű tankönyv- Óvodáztatási Nyári étkezésben év résztvevők kedvezményes ellátásban támogatásban étkeztetésben résztvevők száma iskola 1- étkezésre jogosultak részesülők részesülők száma részesülők száma száma óvoda 8. évfolyam száma 1-13. évfolyam száma

2008 57 58 41 n.a. 19 65

2009 59 66 38 n.a. 37 82 2010 58 71 42 n.a. 38 58

2011 60 65 39 n.a. 45 78 2012 62 64 40 n.a. 48 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar

36 i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenl ő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképvisel ők észrevételei

Erre nem volt még példa.

j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül

Szociális hátrányok kiegyenlítése érdekében az óvoda, és az iskola integrált pedagógiai rendszert (IPR) vezetett be. A Családsegít ő szolgálaton keresztül a hátrányos helyzet űek ruhaadományokhoz, élelmiszercsomagokhoz juthatnak.

4.4 A kiemelt figyelmet igényl ő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal él ő gyerekek közoktatási lehet őségei és esélyegyenl ősége

Sajátos nevelési igény ű gyermekek, tanulók (SNI): A mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszéd fogyatékos, halmozottan fogyatékos, az autizmus spektrumzavarral, vagy egyéb pszichés fejl ődési zavarral küzd ők csoportja .

Beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzd ő gyermekek, tanulók (BTM): Az a különleges bánásmódot igényl ő gyermek, tanuló, aki a szakért ői bizottság szakért ői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelent ősen alul teljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal, közösségbe való beilleszkedéssel küzd, továbbá személyiség fejl ődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem min ősül sajátos nevelési igény űnek.

Sajátos nevelés ű igény ű gyermekek nevelésér ől, iskolai felkészítésér ől a szakért ői bizottság véleménye szerint kell gondoskodnia az óvodának, iskolának. Gyógypedagógiai, nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt történhet.

A halmozottan hátrányos helyzet ű gyermekek nyilvántartása a szül ő által önkéntesen benyújtott nyilatkozat alapján történik. SNI tanulók, gyermekek oktatását minden köznevelési intézmény vállalta.

a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzet ű, valamint sajátos nevelési igény ű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd ő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása

Az óvoda Esélyegyenl őségi Intézkedési Tervében megfogalmazottaknak megfelel ően minden 3 éves óvodáskorú gyermeket bevont az óvodai nevelésbe, s őt 5 f ő halmozottan hátrányos helyzet ű gyermeket is, akik még nem töltötték be a 3 évet. Az óvodába 1 f ő Szabásról, 3 f ő Belegb ől jár be. Nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a gyermekek indokolatlanul ne hiányozzanak. A hiányzásokról azonnal jelzést küldenek a gyermekjóléti szolgálat felé.

Az óvodában egyik óvodapedagógus gyógypedagógusi képesítést szerzett, ő foglalkozik a sajátos nevelési igény ű, speciális foglalkozást igényl ő gyermekekkel.

Az óvoda korszer ű, folyamatosan pályázati forrásokat nyer el, melyb ől a fejlesztésekhez szükséges eszközök beszerzését tudja biztosítani, referencia intézményi címet nyertek, és segítik az óvodapedagógusok képzését, mint képzési gyakorlóhely.

37

4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai

ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db

0 Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek 2 Óvodai férőhelyek száma 75 Óvodai csoportok száma 3 Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): 7.00-17.00 A nyári óvoda-bezárás időtartama: () 0 Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Óvodapedagógusok száma 6 Ebből diplomás óvodapedagógusok száma 6 Gyógypedagógusok létszáma 1 Dajka/gondozónő 3 Kisegítő személyzet 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

Az óvoda személyi és tárgyi feltételei megfelel őek.

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. óvodai 3-6 éves korú óvodai óvodai feladat- óvodába beírt óvodai év gyermekek gyermekcsoportok férőhelyek ellátási gyermekek gyógypedagógiai száma száma száma helyek száma csoportok száma száma 2008 53 3 75 1 53 0 2009 49 3 60 1 49 0 2010 67 3 75 1 67 0 2011 67 3 75 1 67 0 2012 75 3 75 1 75 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

Az óvodai nevelést minden 3 évét betöltött gyermek igénybe veszi, illetve van 5 gyermek, akik még nem töltötték be a 3. életévüket. Az óvodapedagógusok nagy hangsúlyt fektetnek a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet ű gyermekek felzárkóztatására, hátrányaik kompenzálását minden rendelkezésükre álló eszközzel segítik. A szül őket is igyekeznek bevonni az óvoda életébe, hogy minél el őbb hatékony segítséget nyújthassanak a szül ői kompetenciák hiányosságait felismerve a nevelési tanácsokkal, illetve a segítséget nyújtó intézményekhez történ ő irányítással.

38 4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele

2012-2013. év 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen

székhely

Az intézménybe beíratott 18 17 22 13 0 70 gyermekek létszáma

Más településről bejáró gyermekek 0 1 3 1 0 5 létszáma

az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek 0 0 0 0 0 0 száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a 15 14 18 9 0 56 hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek 11 12 15 8 0 46 létszáma Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

A Micimackó óvoda tagóvodával nem rendelkezik.

Mint látható, a beíratott gyermekek közül az 5 évesek száma a legmagasabb, köztük a legtöbb a halmozottan hátrányos helyzet ű gyermek.

Az alábbi táblázatban az óvodai ellátásban részesülő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet ű gyermekekr ől kapunk képet. Jelenleg az óvodában a 75 f őből 60 f ő a hátrányos helyzet ű, akik közül 49 f ő halmozottan hátrányos helyzet űnek min ősül. A fejlesztéseket minden hátrányos helyzet ű gyermek számára biztosítják, ezért az óvodába bekerül ő gyermekek maximálisan megkapják a számukra szükségesnek ítélt fejlesztést.

39

4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása az intézménybe az intézménybe beíratott, beíratott, 20%- 20%-ot fejlesztő ot meghaladóan fejlesztő meghaladóan beíratott foglalkozásban beíratott hiányzott foglalkozásban hiányzott halmozottan részesülő hátrányos hátrányos részesülő halmozottan hátrányos halmozottan helyzetű helyzetű hátrányos hátrányos helyzetű hátrányos gyermekek gyermekek helyzetű helyzetű gyermekek helyzetű létszáma száma (az adott gyermekek gyermekek létszáma gyermekek évből eltelt száma száma (az száma időszakra adott évből vetítetten) eltelt időszakra vetítetten)

Székhely

Csoport 1 24 0 24 18 0 18 Csoport 2 19 0 19 18 0 18 Csoport 3 17 0 17 13 0 13 Csoport 4 Csoport 5 Csoport 6 Összesen 60 0 60 49 0 49 A csoportok összlétszámából a 6 0 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb 0 gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Tagóvoda nincs Összesen 0 0 0 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

Az általános iskola tanulói létszáma kissé csökkent, de a településen él ő iskoláskorú gyermekek közül csak 9 f ő nem jár ide. Az iskolai IPR szintén a hátrányok kompenzálását szolgálja, emellett felzárkóztató, fejleszt ő foglalkozásokat is biztosítanak.

Az iskola is megteszi jelzését a gyermekek indokolatlan hiányzása esetén, ezzel sikerül kiküszöbölni, hogy a halmozottan hátrányos helyzet ű tanulók elmaradjanak a tanulásban a hiányzások miatt.

40 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma

napközis Általános iskola 1-4 Általános iskola 5-8 általános iskolások tanulók évfolyamon tanulók száma évfolyamon tanulók száma száma száma tanév

fő fő fő fő %

2010/2011 114 127 241 114 47,3%

2011/2012 110 118 228 88 38,6%

2012/2013 112 102 214 87 40,7% Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai

általános iskolai általános iskolai osztályok száma a általános iskolai osztályok száma feladat- gyógypedagógiai oktatásban ellátási helyek száma tanév

1-4 5-8 1-4 5-8 összesen összesen db évfolyamon évfolyamon évfolyamon évfolyamon

2010/2011 6 8 14 0 0 0 1

2011/2012 6 7 13 0 0 0 1

2012/2013 7 6 13 0 0 0 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma 146

Más településről bejáró általános iskolások létszáma 107

Más településre eljáró általános iskolások létszáma 9

Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma 40

Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma 42

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

41 Az iskola személyi feltételei nem teljes mértékben adottak, de a pedagógusok a leterheltség ellenére is megpróbálnak mindent megtenni a rájuk bízott tanulók fejl ődése érdekében.

4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek

Fő Hiányzó létszám Nem szaktanítást végző tanító 9 0

Szaktanítást végző tanítók száma 0 0

Szaktanítást végző tanárok száma 13 1

Gyógypedagógusok létszáma 1 1

Gyermekvédelmi felelős 0 1

Iskolaorvos 1 0

Iskolapszichológus 0 1

Kisegítő személyzet 6 3

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészít ő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)

Az óvodában rendelkezésre áll egy gyógypedagógus, és az iskolában is van egy, de ott szükség lenne még egy ilyen képesítés ű pedagógus szakemberre.

Az egyre agresszívebbé váló gyermekek megfelel ő ellátása, segítése érdekében óriási szükség lenne iskolapszichológusra.

c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs

Ilyen esetr ől nem tudunk.

d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések

A tanuló nagy többsége befejezi a 8 osztályt, mégis néha akad még olyan fiatal, akinek ez valamilyen okból nem sikerül. El őfordul a gyermek nem megfelel ő teljesítménye miatti osztályismétlés.

42

4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a tanév nappali rendszerű oktatásban fő %

2010/2011 30 91 2011/2012 24 100 2012/2013 18 95 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

A továbbtanulók inkább a szakmát adó képzések felé tolódott el, f őképpen a halmozottan hátrányos helyzet ű tanulók körében.

4.4.15. számú táblázat – Továbbtanulási mutatók középfok ra nappali tagozaton Szakközépiskola (érettségit Gimnázium (%) Szakiskolai képzés (%) Speciális szakiskola (%) Nem tanult tovább (%) adó képzés) (%) tanév HHH- HHH- HHH- HHH- HHH- összlétszámon összlétszámon összlétszámon összlétszámon összlétszámon tanulók tanulók tanulók tanulók tanulók belül belül belül belül belül körében körében körében körében körében 2008/2009 0 0 19,2 11,8 80,8 88,90% 0 0 0 0 2009/2010 28,6 0 14,3 8,3 54,3 83,3 0 0 2,8 8,3 2010/2011 0 0 26,6 14,3 73,3 85,7 0 0 0 0 2011/2012 8,3 0 16,6 4,2 75 45,8 0 0 0 0 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

Mindig van néhány magántanuló, és akad, akiknek évfolyamot kell ismételniük, de igyekeznek mindazok számát a minimálisra csökkenteni, felhasználva a rendelkezésre álló tárgyi feltételeket, a napközis nevelést.

4.4.16. számú táblázat – Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában

Az előző tanévben 250 óránál Évfolyamismétlők aránya (%) Magántanulók aránya (%) többet hiányzó tanulók aránya (%) tanév

HHH- HHH- HHH- összlétszámon összlétszámon összlétszámon tanulók tanulók tanulók belül belül belül körében körében körében

2008/2009 7,7 15 2,4 5 0 0

2009/2010 6,4 15,1 2,4 4,7 0 0

2010/2011 17,4 11,8 2,9 5,4 0 0

2011/2012 5,2 10,1 1,75 1,8 0 0 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

A kompetenciamérések eredménye mind a matematika, mind a szövegértés területén jócskán alulmúlja az országos adatokat.

43

4.4.14. számú táblázat – Kompetenciamérési adatok

ISKOLA NEVE 2010 2011 2012

HHH Országos kompetencia-mérés Iskola Országos Iskola Országos Iskola átlaga Országos átlag tanulók eredménye átlaga átlag átlaga átlag átlaga

Szövegértés

6. évfolyam 1315 1472 1239 1465 1315 1472

8. évfolyam – – 1373 1577 1409 1567

10. évfolyam

Matematika 6. évfolyam 1341 1489 1210 1486 1341 1489 8. évfolyam – – 1383 1601 1436 1612 10. évfolyam

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

Az iskola és az óvoda is IPR-t alkalmaz, amelyben alapelv a hátrányok leküzdése, kiegyenlítése, a felzárkóztatás. Minden rászoruló gyermek számára biztosítják a szociális hátrányaikból ered ő hiányosságok pótlását, hozzájuttatják őket a megfelel ő ruházathoz, tanszerekhez, eszközökhöz, élelemhez és minden lehet őséget megkapnak a tanulmányaik végzéséhez.

44 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehet őségek meghatározása.

A gyerekek helyzete, esélyegyenl ősége vizsgálata során településünkön

beazonosított problémák fejlesztési lehet őségek

0-3 éves gyermekek ellátására nincs helyben Biztos Kezdet Klub létrehozása intézmény Helyettes szül ő nincs Megállapodás a Gyermekvédelmi Központtal Nincs iskolapszichológus Lehet őségek feltárása, egyeztetés a fenntartóval Gyermekek b űnelkövetése Bűnmegel őzési program Nyári szünid ős program hiányzik Együttm űködéssel programok szervezése, nyári napközi, tábor Rossz szociális helyzet Munkalehet őségek b ővítése Szakorvosi ellátás hiánya Egyeztetés a hatóságokkal Életvezetési problémák Tájékoztatás, képzés Nem megfelel ő lakáskörülmények Lakásállomány felmérése, felújítási pályázati lehet őségek felkutatása Jó szül ői példa hiánya Tájékoztatás, képzés, felvilágosítás Gyermeknevelési hibák Tájékoztatás, felvilágosítás, képzés Gyermekkori magatartási problémák Szakember (pszichológus) bevonása, tájékoztatás, kezeletlensége lehet őségek felkutatása Iskolai hiányzások Jelz őrendszer m űködtetése, szükség esetén azonnali intézkedés Családi viszály, veszekedés Tájékoztatás, jelz őrendszer (rend őrség) bevonása, segít ő szervezetek felkutatása, mediációs technikák alkalmazása a megel őzésben Gyermek elhanyagolása Jelz őrendszer bevonása (véd őnő, rend őrség), tájékoztatás, felvilágosítás

45 5. A n ők helyzete, esélyegyenl ősége

5.1 A n ők gazdasági szerepe és esélyegyenl ősége

Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a n ők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a n őket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében.

A n őket és a férfiakat egyenl ő bánásmód kell, hogy megillesse a munkavállalás, szakképzés, el őmenetel, munkafeltételek, szociális biztonság terén. A Munka törvénykönyvér ől szóló 2012. évi I. törvény 12. §-a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenl ő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenl ő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, min őségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi er őfeszítést, tapasztalatot, felel ősséget, a munkaer ő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni.

Hátrányos helyzetben vannak:

- 45 év feletti nők, mert a változó képzettségi környezetben nehezen tud alkalmazkodni - a GYES-en lév ők, a kisgyermekesek, mert kiesnek a munkából - a fiatal pályakezd ők, mert nincs tapasztalatuk

Demográfiai adatok a n őkr ől 2011-ben

Aránya Létszáma (f ő) lakosságon belül (%) Lakosságon belül 738 50 Aktív korú 523 35,4 Munkanélküli 65 4,4 65 év feletti 134 9

Forrás: TeIR, KSH Tstar, a) foglalkoztatás és munkanélküliség a n ők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek év

férfiak nők férfiak nők férfiak nők 2008 522 512 n.a. n.a. 92 63 2009 521 512 n.a. n.a. 116 63 2010 525 511 n.a. n.a. 87 63 2011 516 503 n.a. n.a. 89 60 2012 523 504 n.a. n.a. 107 65

Forrás: TeIR, és helyi adatgy űjtés

46 A férfiakat jobban érinti településünkön a munkanélküliség, mint a n őket. Ennek oka lehet, hogy 0-65 éves korig a férfiak száma és aránya is nagyobb a lakosság körében.

A munkanélküli n ők száma évek óta stagnál, ők azok, akiket az önkormányzat programjaiba be lehet vonni. A közfoglalkozatás keretében az önkormányzat nagy földterületeket m űveltet meg, amelyeken megtermelt haszonnövényeket a konyhán fel tudják használni, ezzel csökkentve a gyermekek és id ősek élelmezési költségeit, egyben az egészséges étkezést biztosítják.

A foglalkoztatottak számáról nincs pontos adatunk. A kisgyermekesek körében még felmérésre vár, hányan mennének dolgozni, ha lenne gyermekük számára megfelel ő közszolgáltatás (pl. családi napközi, házi gyermekfelügyelet).

b) n ők részvétele foglalkoztatást segít ő és képzési programokban

5.1.2. számú táblázat - Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban

Foglalkoztatást segítő Képzési programok résztvevő nők év résztvevők száma programok száma száma száma

2008 0 0 0 0 2009 0 0 0 0 2010 1 0 87 40 2011 2 0 95 48 2012 2 0 73 37

Forrás: helyi adatgy űjtés

A fenti adatok szerint nincs különbség a n ők és férfiak foglalkoztatása között, s őt a demográfiai mutatókhoz képest többen vesznek részt a n ők közül a foglalkoztatásban, mint a férfiak.

c) alacsony iskolai végzettség ű n ők elhelyezkedési lehet őségei 5.1.4. számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei 8 munkanélküli általánosnál 8 szakiskola/szakmunkás- év gimnázium érettségi főiskola egyetem nők száma alacsonyabb általános képző végzettségű

2008 63 9 24 25 1 3 1 0

2009 63 7 23 23 3 7 0 0 2010 63 7 22 22 2 8 0 2 2011 60 7 23 21 2 5 1 1 2012 65 5 27 16 3 12 2 0

Forrás: TeIR, helyi adatgy űjtés

47 Kevés azoknak a létszáma a n ők közül, akik nem szerzik meg a 8 általános iskolai képesítést. Leggyakrabban a 8 osztályt vagy szakképzést szereznek. Egyre többen jutnak el a fels őfokú képzésekbe is. Az elhelyezkedési lehet őségek az alapképzést megszerz ők számára nagyon korlátozottak, nem tudnak elhelyezkedni a csak szakképzettséget szerzettek sem. Szükség lenne a közfoglalkoztatás b ővítésére, munkahelyteremtésre.

d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség)

Hátrányos megkülönböztetésr ől a foglalkoztatás területén nem tudunk, a dolgozók nemükre való tekintet nélkül egyenl ő bérezésben részesülnek.

5.2 A munkaer ő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcs ődei, családi napközi, óvodai fér őhelyek, fér őhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaid ő, családbarát munkahelyi megoldások stb. )

5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások

bölcsődei férőhelyek működő 3 év alatti működő férőhelyek száma száma családi férőhelyek év gyermekek száma bölcsödék családi napközik összesen a településen száma napközikben száma önkor- egyéb mányzati 2008 66 0 0 0 0 0 0 2009 75 0 0 0 0 0 0 2010 81 0 0 0 0 0 0 2011 65 0 0 0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Arra nézve nem készült felmérés, hogy a kisgyermekesek igényelnének-e elhelyezést 3 alatti gyermekeik számára, de ez a lehet őség 2006 óta fennállt, mert a Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ Nagyatádon biztosított és ma is biztosít bölcs ődei szolgáltatást. A településr ől ezt eddig senki nem vette igénybe.

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

0-3 év közötti átlagos gyermekszám év védőnők száma gyermekek száma védőnőnként

2008 2 66 33 2009 2 75 38 2010 2 81 41 2011 2 65 33 2012 2 65 33

Forrás: TeIR, KSH Tstar

48 A táblázat adatai csak a kutasi gyermekek számáról ad adatot, de a véd őnői szolgálat két körzetben, Kutas, Szabás, Kisbajom és Beleg településeken látja el a feladatát, így mindkét véd őnőre kb. 180- 180 gyermek jut.

A véd őnői szolgálat els ődleges feladata a család- és n ővédelmi gondozás, a gyermekek egészséges fejl ődésének el ősegítése.

A jelz őrendszer részeként elhanyagolás esetén a véd őnő jelzéssel él a gyermekjóléti szolgálat felé, aminek következtében a szolgálat a gyermeket alapellátás vagy védelembe vétel keretében gondozza. A gyermekjóléti szolgálat a véd őnői szolgálattal együttm űködve életvezetési, nevelési tanácsokat ad a szül őknek, és segíti gyermekeikkel kapcsolatos gondjaik megoldását. A szociális hátrányok enyhítését adományok közvetítésével, rendkívüli gyermekvédelmi támogatással, átmeneti segélyekkel biztosítja az önkormányzat.

5.4 A n őket ér ő er őszak, családon belüli er őszak

5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak

rendőrök riasztása tényleges feljelentések év bírósági ítélet családi viszályhoz száma

2008 n.a. n.a. n.a. 2009 n.a. n.a. n.a. 2010 n.a. n.a. n.a. 2011 n.a. 0 n.a. 2012 n.a. 1 n.a. 2013 n.a. n.a. 1

A településen egy esetben fordult el ő, hogy a bántalmazott nő feljelentést tett, ebben az ügyben idén hozott ítéletet a bíróság, a bántalmazót kitiltották a lakásból.

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehet ő szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)

5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások önkormányzati Nem önkormányzati Nem önkormányzati önkormányzati anyaotthon a (egyházi, alapítványi) (egyházi, alapítványi) év anyaotthon a település 50 km-es anyaotthon a anyaotthon a település településen körzetében településen 50 km-es körzetében

2008 0 0 0 2 2009 0 0 0 2 2010 0 0 0 2 2011 0 0 0 2 2012 0 0 0 2

49 Krízishelyzetben a bántalmazott vagy nehéz helyzetbe került családoknak a Vöröskereszt fenntartásában Nagyatádon m űköd ő Családok Átmeneti Otthona, illetve az alapítványi fenntartású Borostyánvirág Anyaotthon Kaposváron ad szakszer ű ellátást.

5.6 A n ők szerepe a helyi közéletben

Az azonos jogok érvényesítéséhez elengedhetetlen a képviselet. A n ők részvételére a nemcsak a női nem reprezentálása miatt van szükség a közügyekr ől való döntési folyamatban, hanem mert ez szolgálja leginkább a közügyet.

A n ők részvétele a közügyekben Kutason teljes mértékben érvényesül:

- jelenleg a képvisel ő testületben egy hölgy van - az önkormányzati hivatal dolgozóinak nagy többsége n ő - a közm űvel ődés vezet ői (M űvel ődési ház, IKSZT) n ők - a háziorvosok egyike n ő, - a véd őnők - az óvoda dolgozói, az iskola pedagógusainak nagy többsége - a szociális ellátást biztosítók mindegyike n ő.

5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben

Városi bíróság és ítélőtáblák Képviselőtestület tagja Közgyűlések tagjai vezetői év

Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő 2008 8 2 2009 8 2 2010 6 1 2011 6 1 2012 6 1

A városi bíróságokról és a közgy űlésekr ől nem rendelkezünk adatokkal, de helyi szinten ezek munkájában nem vett részt senki.

5.7 A n őket helyi szinten fokozottan érint ő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések

A településen nincs a n ők érdekvédelmét szolgáló szervezet, de a családsegít ő és gyermekjóléti szolgálat ellátja a bántalmazott n ők felvilágosítását, szükség esetén segít elhelyezésükben, és védi a nők és gyermekeik érdekeit. Az id ősebb korosztály számára a Szivárvány Nyugdíjas Klub nyújt támogatást, hiszen a közösség segít a traumák (férj elvesztése, gyerekek kirepülése a családi fészekb ől, stb.) feldolgozásában, a magány oldásában. A önkormányzat elnyert EU-s pályázatának köszönhet ően 2011. februárjától 2012. februárjáig tartó egészségmeg őrz ő programmal próbálta segíteni a rossz egészségi állapot kialakulásának megel őzését, amelyben az ingyenes sz űrőprogramokon túl egészség-meg őrzési, betegségmegel őzési tanácsadás, ismeretterjeszt ő programok is szerepet kaptak. Amennyiben ismét pályázati lehet őség nyílik rá, ezt a jó kezdeményezést folytatni kívánja.

50 5.7 számú táblázat - A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Intézkedessek, Más állami pályázatok, év Önkormányzati szerv által Civil Összes programok száma a támogatott településen 2008 0 2009 0 2010 0 egészségmegőrző 2011 1 1 szűrőprogram egészségmegőrző 2012 1 1 szűrőprogram

Forrás: helyi adatgy űjtés

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehet őségek meghatározása.

A n ők helyzete, esélyegyenl ősége vizsgálata során településünkön

beazonosított problémák fejlesztési lehet őségek

Alacsony iskolázottság Képzésbe bevonás Munkanélküliség Munkahelyteremtés, közfoglalkoztatás b ővítése Családon belüli er őszak Felvilágosítás, tájékoztatás, érdekvédelmi szervezetekkel kapcsolat felvétele Nem történt felmérés, hogy 0-3 éves gyermekek Felmérés készítése felügyeletét igényelnék-e az anyák

51 6. Az id ősek helyzete, esélyegyenl ősége

6.1 Az id őskorú népesség f őbb jellemz ői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény értelmében a kötelez ő társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 1. saját jogú; és 2. hozzátartozói nyugellátásokat biztosít.

A saját jogú nyugellátások körébe tartozik: 1. az öregségi nyugdíj, 2. a rehabilitációs járadék.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás: 1. az özvegyi nyugdíj; 2. az árvaellátás; 3. a szül ői nyugdíj; 4. a baleseti hozzátartozói nyugellátások; valamint 5. özvegyi járadék.

2. számú táblázat - Állandó népesség

fő %

nők férfiak összesen nők férfiak nő 738 738 1476 50% 50% 0-2 évesek 48 0-14 éves 99 137 236 42% 58% 15-17 éves 27 41 68 40% 60% 18-59 éves 419 433 852 49% 51% 60-64 éves 57 42 99 58% 42% 65 év feletti 136 85 221 62% 38% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

A 65 év feletti népesség száma az összes lakos 15%-át, azaz 221 f őt tesz ki. A nyugdíjban, nyugdíjszer ű ellátásban részesül ők nem mindegyike éri el a 65 évet, de az alábbi táblázatból is kit űnik, hogy a nyugdíjasok száma folyamatosan csökken, csak 2011-ben volt minimális emelkedés. A demográfiai mutatóknak megfelel ően a férfiak száma alacsonyabb, mint a n őké. 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő ellátásban részesülő nők összes nyugdíjas férfiak száma száma 2008 205 284 489 2009 193 272 465 2010 187 263 450 2011 202 265 467

Forrás: TeIR, KSH Tstar

52 6.2 Id ősek munkaer ő-piaci helyzete

a) id ősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága

Az id ősek foglalkoztatottságáról pontos adataink nincsenek. Néhányan vannak (kb. 15 f ő), akik nyugdíj-kiegészítésként őstermel ői vállalkozásba fogtak.

b) tevékeny id őskor (pl. élethosszig tartó tanulás, id ősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehet őségei a közintézményekben, foglalkoztatásukat támogató egyéb programok a településen)

A településen m űködik a Szivárvány Nyugdíjas Egyesület, melynek tagjai 20-50 f ő között változnak, az állandó tagok között 3 férfi van. Az IKSZT keretében indult a „Net Nagyi” cím ű program az id ősek számítógéppel való megismertetése, Internet-használattal való ismerkedése volt a cél. A program folyamatos, eddig 20 f ő vett részt benne, f őképpen azok, akiknek unokája távolabbi településen vagy külföldön él, mivel a nagyszül ők az internetes elérhet őséggel a kapcsolattartást biztosítani tudják.

6.2.2. számú táblázat - Tevékeny időskor (lehetőségek a településen) Munkaügyi Önkormányzati Központ által Civil Egyéb Összesen év támogatott db db db db db 2008 0 0 5 0 5 2009 0 0 5 0 5 2010 1 0 5 0 6 2011 0 0 5 0 5 2012 0 0 5 0 5

c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Regisztrált Tartós 55 év feletti regisztrált 55 év feletti tartós munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek száma munkanélküliek száma év száma száma fő fő % fő fő % 2008 155 6 4% 87 2 2% 2009 179 5 3% 110 2 2% 2010 150 3 2% 96 1 1% 2011 149 8 5% 69 3 4% 2012 172 17 10% 41 5 12%

Az 55 év feletti tartós munkanélküliek száma alacsony a regisztrált munkanélküliekhez képest. Ez is azt mutatja, hogy az önkormányzat igyekszik minden munkanélküli számára megfelel ő munkalehet őséget biztosítani. Aki 55 év felett tartós munkanélkülivé válik, annak legtöbbször az egészségi állapota miatt nem tudnak munkát adni.

53 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés

Alapszolgáltatások A szociális alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.

Szakosított ellátási formák Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászoruló személyekr ől az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelel ő szakosított ellátási formában kell gondozni.

Az id ősek fizikai gyengeségük, magány miatti kiszolgáltatottságuk miatt gyakran válnak áldozattá , az ellenük elkövetett cselekmények els ősorban pl. lopás, csalás, bántalmazás. A településen van Polgár őr- és T űzoltó Egyesület , de mivel a vezet ő elköltözött a faluból, m űködése nem megfelel ő. Jó lenne felfrissíteni a m űködést, hiszen nagyban segítette és a jöv őben is segíthetné a közbiztonság javítását.

a) az id ősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése

Az egészségügyi alapellátást két háziorvosi körzetben két háziorvos és egy-egy körzeti ápoló biztosítja. A szakellátásokhoz való hozzájutást is ők segítik. Beutalják a nagyatádi vagy kaposvári kórház szakrendelésére, vagy osztályára a betegeket.

A szociális alapellátások közül a szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, és családsegítés biztosított a településen, a Kutas Központú Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat végzi ezeket a feladatokat. A nappali ellátás nem kötelez ő feladat, 2006 óta van lehet őség a Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központon belül igénybe venni, de eddig senki nem kérte.

Szakosított szociális ellátást a Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központon belül m űköd ő, illetve az állami fenntartású segesdi szociális otthon tud biztosítani, de az ellátásra várók magas száma miatt gyakran évekig kell várni a bekerülésre. Érdemes lenne felmérni, hogy helyben mekkora igény lenne bentlakásos intézményre, mert így a község munkahelyeket teremthetne, és ellátást tudna biztosítani a rászorulók számára.

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma nappali ellátásban 64 év feletti lakosság száma részesülő év időskorúak száma fő fő % 2008 240 0 0% 2009 235 0 0% 2010 230 0 0% 2011 221 0 0% 2012 218 0 0%

Forrás: TeIR, KSH Tstar

54 A szociális támogatások közül id őskorúak járadékában részesülhet az az id ős személy, akinek a jövedelme nem éri el a nyugdíjminimumot.

6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma

év időskorúak járadékában részesülők száma

2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0

Kutason nincs id őskorúak járadékában részesül ő személy.

b) kulturális, közm űvel ődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés

6.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Közművelődési Múzeumi Mozielőadás Színházelőadás Könyvtár intézmény Vallásgyakorlás Sportrendezvényen kiállítás év látogatása látogatása látogatása rendezvényén templomban részvétel megtekintése részvétel alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom 2008 0 1 0 350 15 208 122 2009 0 1 0 350 15 208 122 2010 0 1 0 350 15 208 122 2011 0 1 0 350 15 208 122 2012 0 1 0 350 15 208 122

Forrás: helyi adatgy űjtés

A nyugdíjas klub évi 5-6 programot szervez, amelyen 20-50 f ő vesz részt alkalmanként. A Művel ődési ház és az IKSZT évente átlagosan 15 alkalommal szervez különböz ő programokat, melyeken nemcsak az id ősebb korosztályok vesznek részt. A katolikus vallásgyakorlásra heti 3 alkalommal van lehet ősége a híveknek, református istentiszteletet heti egy alkalommal tartanak. A miséket egyre több fiatal látogatja. A könyvtárban kb. 30-35 f ő állandó tag van, akik leggyakrabban havonta folyamatosan vesznek ki könyveket. Sajnos egyre kevesebben olvasnak könyvet.

c) id ősek informatikai jártassága

Az IKSZT-ben van lehet őség a „Net Nagyi” programban való részvételre, amelyben eddig 20 f ő sajátította el a számítógép használatát, az Interneten való információk keresését. A program igénybevételére folyamatosan van mód. A 30 megkérdezett id ős közül 5 mondta, hogy képes a számítógép használatára, és 3 f ő tudja önállóan használni az Internetet . Igény szerint a képzés megismételhet ő.

55

6.4 Az id őseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen

A településen m űköd ő Szivárvány Nyugdíjas Klub szervez a tagjai számára évente egy kirándulást, amelyen színházlátogatás a f ő program. Az egészségmeg őrz ő sz űrőprogramba is bevonták az id őskorúakat a háziorvosi szolgálatok segítségével. Erre nagy szükség is van, hiszen amint a demográfiai mutatókból kiderül, a 65 év feletti lakosok mindössze 38 %-a férfi.

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehet őségek meghatározása. Az id ősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

beazonosított problémák fejlesztési lehet őségek

65 év feletti férfiak alacsony száma Egészségmeg őrz ő programok, sz űrővizsgálatok Biztonság hiánya, áldozattá válás Polgár őrség megújítása, b űnmegel őzési programok Kevesen tudnak számítógépet használni Képzés Bentlakásos intézmény igénybevételére Felmérés készítése, pályázati lehet őségek felmérés nem készült felkutatása

7. A fogyatékkal él ők helyzete, esélyegyenl ősége

7.1 A településen fogyatékossággal él ő személyek f őbb jellemz ői, sajátos problémái a) fogyatékkal él ők foglalkoztatásának lehet őségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás)

A fogyatékkal él őkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhet ő statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal él ők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetér ől. A fogyatékkal él ő emberek és családjaik a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Feladatunk olyan környezet teremtése, m űködtetése, hogy egyenl ő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehet őségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. A célcsoport részére szervezett ellátásokat, szolgáltatásokat, az egyes intézkedéseket az egyéni szükségletek alapján tervezzük.

b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

Tapasztalataink szerint elhelyezkedésük során számos akadállyal kell megküzdeni. A munkáltató el őítélete mellett a közlekedési eszközök használata is nehezíti helyzetüket. A fogyatékosok körében a foglalkoztatottsági arány meghatározásánál a 2001.évi népszámlálás adataiból tudunk kiindulni, mely 9%. Az Európai fogyatékosságügyi stratégia rávilágít arra, hogy a fogyatékos személyek elszigeteltek a társadalomban, így családjaik is jobban elkülönülnek a környezetükt ől, ami

56 értelmi fogyatékosság esetén még jelent ősebb.

c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok

Településünkön kimondottan a fogyatékossággal él ő személyek önálló életvitelét támogató helyi programok nincsenek. A Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ támogató szolgálata rendelkezésre áll el őzetes egyeztetés után a szállításhoz. A Kutas Központú Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat családsegít ő szolgálata információval, ügyintézésben való segítségnyújtásban támogatja a fogyatékkal él őket és hozzátartozóikat. Az IKSZT-ben lehet őség van Internet használatára, információkhoz való hozzájutásra. Nagyatádon m űködik a Mozgáskorlátozottak Egyesülete által fenntartott Fészek Lakóotthon, amely a fogyatékkal él ők részére nappali ellátást és bentlakásos elhelyezést biztosít, támogató szolgálatuk szállítást és személyi segítést vállal.

7.2 Fogyatékkal él ő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei

Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékosnak, illetve autistának min ősül. A fogyatékossági támogatás megállapítása a Magyar Államkincstár hatáskörébe tartozik. A fogyatékossági támogatás havi összege 2013. június 1‐jét ől ‐ 19 500 forint, a látási fogyatékos, a hallási fogyatékos, az értelmi fogyatékos, az autista, a mozgás szervi fogyatékos személyek esetében; ‐ 24 000 forint, a halmozottan fogyatékos, valamint a fogyatékosság olyan esete, amikor a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik.

Aki a 25. életéve betöltése el őtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80 % ‐os vagy azt meghaladó mérték ű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg, rokkantsági járadékra jogosult. A rokkantsági járadék összege havi 33 330 forint, melyet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósít a jogosult részére. Mivel ezeket az ellátásokat nem az önkormányzat, hanem más szervek folyósítják, így a fogyatékossági támogatásra, valamint a rokkantsági járadékra jogosultak számáról nincsenek adataink. Az önkormányzattól szociális ellátásokat igénybevevők között nagy valószín űséggel jelen vannak fogyatékos személyek is, nyilvántartott adattal azonban csak az alanyi jogon közgyógyellátásban részesül ők, súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásában, súlyos fogyatékos hozzátartozó ápolása címén részesül őkre vonatkozóan rendelkezünk.

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehet őségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lév ő középületek akadálymentesítettsége

Ma már kötelez ően, jogszabályban el őírt az akadálymentesítettség, amelynek betartatása az építésügyi hatóság feladata. Alapelv, hogy a településfejlesztési tervekben, és más településfejlesztési dokumentációkban általános elvárásként jelenjen meg az egyenl ő esély ű hozzáférés szempontrendszere. A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése folyamatos.

57

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként Európai Uniós támogatásból valósult meg a Kutas Községben az általános iskola, az óvoda, valamint az IKSZT (volt református parókia) épületének felújítása, amely az akadálymentesítést is magába foglalta. Az önkormányzat hivatalának fizikai akadálymentesítése is megtörtént. Akadálymentesen nem érhet ő el jelenleg az egyik körzet háziorvosi rendel ője, a Kutas Központú Szociális Alapszolgáltató Központ irodahelyisége. A fizikai akadálymentesítésen túl a teljeskör ű (látás, hallás sérültek) hozzáférése az intézményekhez még megoldandó feladat a településen.

b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehet őségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége

Az egészségügyi, szociális szolgáltatások, a kulturális, és sport programokhoz történ ő fizikai akadálymentesített helyszínek részben érhet őek el. A hatályos jogszabályoknak megfelel ően új beruházás, felújítás akadálymentesített környezet biztosításával történik. Az akadálymentes intézmények csak részben felelnek meg minden területen a jogszabályi előírásnak. Az információs és kommunikációs akadálymentesítettség az IKSZT kialakításával megoldott, itt a nyitva tartás ideje alatt a különböz ő fogyatékkal él ők segítséget is kaphatnak az ügyeik intézéséhez, amelyhez az internet, vagy a számítógépek elérése szükséges.

c) munkahelyek akadálymentesítettsége

A munkahelyek akadálymentesítése nem jellemz ő településünkön, az önkormányzat, és az állami fenntartású intézményeket fent részleteztük.

d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége

A községben autóbusz, valamint vonatközlekedés áll rendelkezésre a közösségi közlekedésben. Ezen tömegközlekedési eszközökre való fel- és leszállás önállóan nem megoldott, csak a személyzet, és az utazó közönség segítségével. A településen lev ő járdák állapota több helyen nem alkalmas az akadálymentes közlekedésre, a parkok, játszóterek is csak segítséggel érhet ők el a fogyatékkal él ők számára.

e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.)

A fogyatékosok számára minden olyan szolgáltatás elérhet ő, amit mindenki igénybe tud venni, azonban speciálisan, a fogyatékosok számára létrehozott intézmények a településen nem érhet ők el, de a kistérségben a Mozgáskorlátozottak Egyesülete által fenntartott Fészek Lakóotthon m űködik. Legközelebb a megyeszékhelyen, Kaposváron áll rendelkezésre a fogyatékosok számára általános iskola, és kollégium. Azonban a speciális igény ű (Pl: mozgásfejlesztésre szoruló gyermek, speciális étkezési diétát tartó lisztérzékeny) fogyatékossággal él ők Somogy megyében sem találnak ellátást.

f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

A pozitív diszkrimináció els ősorban az önkormányzati foglalkoztatásnál érhet ő tetten, hiszen a foglalkoztatottak többsége n ő. Sajnos az egyéb speciális ellátások meghaladják a település lehet őségeit (sokszor még az országét is), de törekszünk a hátrányok leküzdésére minden területen.

58 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehet őségek meghatározása

A fogyatékkal él ők helyzete, esélyegyenl ősége vizsgálata során településünkön

beazonosított problémák fejlesztési lehet őségek

A településen fogyatékkal él ők száma 1.A fogyatékkal él ők számának, igényeinek nem ismert. felmérése. 2.A kommunikáció színterének bővítése, elérhet ővé tétele. (pl: segítségnyújtás a rendezvényekre való eljutáshoz) Az önkormányzat tulajdonában lév ő járdák, terek, 1.Felmérés készítése a megszüntetésre váró buszmegállók akadálymentesítése nem 100 %‐os. akadályok számáról. 2.Fizikai környezetben található akadályok megszüntetése, lakókörnyezet akadálymentesítését szolgáló program, pályázati lehet őségek figyelése. Információs és kommunikációs akadálymentesítés Honlap akadálymentesítése, esélyegyenl őségi „fül” a honlapon létrehozása

8. Helyi partnerség, lakossági önszervez ődések, civil szervezetek és for-profit szerepl ők társadalmi felel ősségvállalása

a) a 3–7. pontban szerepl ő területeket érint ő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszervez ődések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.)

Településünkön a civil szervezetek aktív tevékenységet folytatnak. A helyi lakosság nagy számban vesz részt a programjaikon. Az Önkormányzat helyi rendeletben meghatározottak szerint támogatja a szervezeteket, azok rendezvényeit. Jelent ős civil szervezetek a településen:

• „Kutasért” Közalapítvány • „Kutasért-Somogyért” Egyesület • Dráva 2007 Vadásztársaság • Kutas Nosztalgia Kézilabda Klub • Kutasi Cigány Szervezet • Kutasi Diáksport Egyesület • Kutasi Etnikai Szervezet • Kutasi Futball Klub • Kutasi Ifjúsági Klub • Kutasi Polgár őr és T űzoltó Egyesület • Kutasi Sporthorgász Egyesület • Kutasi Szarvasmarhatartó Gazdák Egyesülete • Szivárvány Nyugdíjas Klub (nem bejegyzett)

59 b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutat ása

Az önkormányzat a civil szervezetek függetlenségét elismeri és tiszteletben tartja. Partneri viszonyt alakítottunk ki velük. Az együttm űködésnek köszönhet ően az önkormányzati rendezvényeken aktívan vesznek részt a szervezetek. Az önkormányzat a Katolikus, és a Református Egyházakkal jó kapcsolatot ápol. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség

Önkormányzatunk jó kapcsolatot igyekszik fenntartani a környez ő településekkel, részt vesz a kistér -ségben működ ő társulások munkájában. Büszkék vagyunk arra, hogy egy erdélyi kis falu, a testvérfalunk lett. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenl őségi tevékenysége

Településünkön roma nemzetiségi önkormányzat alakult, melynek vezet ője aktívan részt vesz a közéletben. A közfoglalkoztatás szervezésében segítséget nyújt az önkormányzatnak. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenl őségi tevékenysége

A Polgár őr és T űzoltó Egyesület a b űnmegel őzésben, a Nyugdíjasklub az id ősebb korosztálynak nyújt segítséget. Tevékenységükkel beintegrálják a különböz ő célcsoportokat a hétköznapi életbe, segítik őket mindennapjaikban.

A sportegyesületek, az ifjúsági klub támogatják a kulturális rendezvényeinket, ezzel ingyenesen férhetnek hozzá a falu lakói és a rendezvények látogatói több kulturális, sport programhoz, szolgáltatáshoz. A civil szervezetek és az önkormányzat összefogására kit űnő példa a falunap. f) for ‐‐‐profit szerepl ők részvétele a helyi esélyegyenl őségi feladatok ellátásában.

A helyi 2 ‐3 nagyobb vállalkozás kiemelten támogatja az önkormányzat által szervezett programokat, els ősorban a falunapot és az id ősek napját. Az egyéni vállalkozóink tombola tárgyak felajánlásával járulnak hozzá báljaink megrendezéséhez.

60 9. A helyi esélyegyenl őségi program nyilvánossága

a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenl őségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenl őségi program elkészítésének folyamatába

A helyzetelemzés el őkészítésében részt vettek a településen dolgozó szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, köznevelési, közm űvel ődési szakemberek. Módszere az online kapcsolattartás az egyes esélyegyenl őségi csoportokkal kapcsolatos problémák feltárására, majd program tervezet véleményezésére koncentrálódott.

b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása.

A tervezet az Önkormányzat honlapján, www.kutas.hu közzétételre kerül, így az állampolgárok is véleményt mondhatnak. A honlapon az elfogadott dokumentum hozzáférhet ő lesz, amely alapján az esélyegyenl őségi folyamatokat, intézkedéseket megismerik és így biztosított lesz a megvalósítás folyamatos ellen őrzése.

61 2.Összegz ő táblázat –A Helyi Esélyegyenl őségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelethez A B C D E F G H I J Az intézkedés A helyzetelemzés megvalósításához következtetéseiben A célkit űzés Az intézkedés Az intézkedés Az Az intézkedés szükséges Az intézkedés Intézkedés feltárt Az intézkedéssel összhangja egyéb Az intézkedés eredményességét címe, intézkedés megvalósításának er őforrások eredményeinek sorszáma esélyegyenl őségi elérni kívánt cél stratégiai tartalma mér ő megnevezése felel őse határideje (humán, fenntarthatósága probléma dokumentumokkal indikátor(ok) pénzügyi, megnevezése technikai) I. A mélyszegénységben él ők és a romák esélyegyenl ősége Rövid: Az érintettekb ől hány 1. Igényfelmérés, fő jelentkezett lehet őségek Közép: a felkutatása (pl.: megvalósult képz őhely, humán képzések, felel ősök Rövid távú cél: minél er őforrás, pénzügyi beszámoltatása, több célszemély er őforrás), munkahelyek Alacsony bevonása és Iskola hiányszakmák Humán er őforrás, Fenntarthatósághoz lehet ősége, iskolázottság, a 15 év benntartása a esélyegyenl őségi felmérése 2. Bevonás, pénzügyi szükséges anyagi Feln őttképzési érintettek feletti korcsoportból képzésben Középtávú programja, szervezés 3. er őforrás, háttér, humán 1 programok polgármester 2014. 12.31 véleménye, 170 f ő még 8 általános cél: szakképzett Közfoglalkoztatási Benntartás a képz őhelyek, er őforrás, gyakorlati- felkutatása elégedettsége iskolai osztályt sem munkavállalók Hosszú terv, EU 2020 képzésben (gyakorlati gyakorlati helyek, és munkahelyek Hosszú: a végzett (2011) távú cél: szakképzett Stratégia hely biztosítása, munkahelyek folyamatos biztosítása megvalósult munkavállalók felkutatása) 4. Képzés képzésekben foglalkoztatása befejezése után résztvev ők száma, munkalehet őség következtetések teremtése (pl.: levonása a szociális szövetkezet képzettek száma, létrehozása) elhelyezkedési lehet őség Településünkön illetve Településünkön a közeli munkalehet őséget 1, felmérés, Rövid: vonzáskörzetben több els ősorban a munkanélküliek munkanélküliekb ől munkalehet őség, közmunkaprogram bevonása 2, hányan vesznek Pénzügyi és diszkrimináció-mentes Közfoglalkoztatási biztosít. Szakképesítés Munkaügyi központtal részt a programban humán Folyamatos képzések hozzáállás a Terv, Nemzeti hiánya, a távoli kapcsolatteremtés 3, Közép: több er őforrások, képz ő és a munkahelyi Közfoglalkoztatás munkahelyekt ől. Társadalmi munkahelyre járás részmunkaid ős szakképzett és több intézmények, lehet őségek 2 szervezése a Rövid: helyi Felzárkózási polgármester 2013. 12.31 nehezíti a munkahelyekkel munkalehet őség munkahelyek, biztosítanák a településen közmunkaprogramok Stratégia, Roma munkanélküliek egyeztetés 4, képzések Hosszú: csökken a pályázati munkanélküliség kib ővítése, több Integráció Évtizede elhelyezkedését. A 73 a munkaer ő piachoz településen a lehet őségek csökkentését. munkanélküli Program fő igazítva 5, munkába munkanélküliek kiaknázása foglalkoztatása Közép: közfoglalkoztatottból való visszaállítás, száma, és az részmunkaid ős 2012-ben 51 f ő volt benntartás elszegényedés foglalkoztatás, roma. szakképzéseken A B C D E F G H I J Az intézkedés A helyzetelemzés megvalósításához következtetéseiben A célkit űzés Az intézkedés Az intézkedés Az Az intézkedés szükséges Az intézkedés Intézkedés feltárt Az intézkedéssel összhangja egyéb Az intézkedés eredményességét címe, intézkedés megvalósításának er őforrások eredményeinek sorszáma esélyegyenl őségi elérni kívánt cél stratégiai tartalma mér ő megnevezése felel őse határideje (humán, fenntarthatósága probléma dokumentumokkal indikátor(ok) pénzügyi, megnevezése technikai) részvétel Hosszú: szakképesítések a munkaer ő piaci helyzethez igazodva, csökkenjen a munkanélküliek száma Rövid: az érintettek Enyhüljön az számából hány elszegényedés, ne főnek sikerült az adósodjanak el, életmódján 1, felmérés 2, tudjanak elmenni változtatni Közép: Roma Integráció partnerek keresése, dolgozni. Rövid: érintettek Évtizede Program, kapcsolat felvétele 3, felmérni hány embert elégedettsége, Pozitív példák Nemzeti Társadalmi segít ő szolgáltatások Szegénység érint a probléma mennyi ideig tudják kiemelésével, a jó Felzárkózási megvalósításának Tájékoztatás az elmélyülése, 16,7%-os Közép: fenntartani a javult gyakorlatok Stratégia, Szociális ellen őrzése 4, Pénzügyi, és f őleg 3 igénybe vehet ő volt 2012-ben a kapcsolatfelvétel a polgármester 2014. 12.31. állapotot, van –e bemutatásával és a rendelet, Kutas eredmények, humán er őforrás szolgáltatásokról munkanélküliség (az segít őkkel (munkaügyi, munkalehet őségük. szemléletváltozás Központú Szociális következtetések országos átlag 11%) gazdasági, szociális Hosszú: tartóssá válásával és Gyermekjóléti levonása 5, vonalon) lehet őségek, Következtetések fenntartható a fejl ődés. Szolgálat szakmai eredmények segítési formák levonása, családok programja értékelése, kidolgozása Hosszú: javuló anyagi megbeszélése Jobb megélhetési helyzete, kevesebb lehet őség, tudatos az eladósodott, pénzkezelés csökken az elszegényedés II. A gyermekek esélyegyenl ősége Szabadid ős és Rövid: hány egészségfejlesztés a gyermeket és gyerekek körében. A családot lehet 1, felmérés, bevonás gyerekek saját bevonni Közép: IKSZT programja 2, Partnerek, segít ők Fenntartható a környezetükb ől való megvalósult Községünkben nincs Kutas Központú keresése, bevonása 3, program, ha a humán Szabadid ős nyári kimozdítása. Rövid: program és az Pályázati forrás, nyári szabadid ős Szociális és Megvalósítás 4 és pénzügyi 1 programok igények felmérése a polgármester 2014.09.01. érintettek pénzügyi és program a Gyermekjóléti Eredmények er őforrások szervezése településen Közép: tapasztalatai humán er őforrás gyerekeknek Szolgálat szakmai kiértékelése, érintettek folyamatosan kapcsolat felvétele a Hosszú: programja értékelése 5, További rendelkezésre állnak. partnerekkel, Következtetések megvalósítások bevonásuk a program levonása, újabb szervezésébe Hosszú: ötletek beillesztése Az eredmény a programba,

63 A B C D E F G H I J Az intézkedés A helyzetelemzés megvalósításához következtetéseiben A célkit űzés Az intézkedés Az intézkedés Az Az intézkedés szükséges Az intézkedés Intézkedés feltárt Az intézkedéssel összhangja egyéb Az intézkedés eredményességét címe, intézkedés megvalósításának er őforrások eredményeinek sorszáma esélyegyenl őségi elérni kívánt cél stratégiai tartalma mér ő megnevezése felel őse határideje (humán, fenntarthatósága probléma dokumentumokkal indikátor(ok) pénzügyi, megnevezése technikai) megvalósulása után program fenntartása fenntartani a fejlesztést III. A n ők esélyegyenl ősége Megfelel ő kompetenciákkal rendelkez ő szül ők, 1, felmérés, szül ők Sok problémát felel ős gyermekvállalás bevonása 2, "Legyen jobb a jelentenek a nevelési, és nevelés. Rövid: partnerekkel Rövid: szül ők közül gyerekeknek!" A szül ők megfelel ő életvezetési, helyi programok kapcsolatteremtés 3, hányan vesznek Nemzeti Stratégia, motivációjával, pénzkezelési szervezése, szül ők programok, részt Közép: EU 2020 Stratégia, Pályázati, folyamatos személyes Felvilágosító hiányosságok. A tájékoztatása Közép: felvilágosító képzett, felkészült Véd őnői szakmai pénzügyi és támogatással, 1 el őadások gyermekek kompetenciák el őadások szervezése polgármester 2015. 12.31. szül ők száma program,Kutas főképpen humán tájékoztatással szervezése veszélyeztetettségének fejlesztésére 4, eredmények, Hosszú: csökken a Központú Szociális er őforrások elérhet ő a gyerekek fő okai is ezek. 54 foglalkozások következtetések településen a és Gyermekjóléti veszélyeztetettségének veszélyeztetett szervezése Hosszú: levonása 5. veszélyeztetett Szolgálat Szakmai csökkenése. gyermek volt 2012- csökkenjen a eredmények gyermekek száma. programja ben. veszélyeztetett értékelése, gyermekek száma, megbeszélése nőjön a felel ős szül ők tábora IV. Az id ősek esélyegyenl ősége Sz űréseken, rendszeres Rövid: Az orvosi ellen őrzéseken a id ősekhez képest a résztvev ők száma n ő, programba egészségesebb bevontak létszáma 1, felmérés, a életmód, szemlélet Közép: Az Az id őseknél gyakran résztvev ők bevonása Az egészségesebb megváltoztatása. érintettek javaslata, alakulnak ki a 2, partnerek keresése, lakosság, több 65 év Rendszeres elégedettsége a megbetegedések Nemzeti szervezése 3, feletti férfi életben Egészségmeg őrz ő egészségmeg őrz ő programról Hosszú: humán er őforrás sz űrések elmulasztása, Vidékstratégia megvalósítás, maradása fenntartható, 1 program az programokon való polgármester 2014.08..31. el őadások és pénzügyi egészségromlás miatt, 2012-2020 Széll eredmények ha a programokban id ősek körében részvétel, csökken a fenntartása helyi er őforrás. a 65 év feletti férfiak Kálmán Terv ellen őrzése, értékelése való részvétel betegségek szinten, száma nagyon 4, következtetések folyamatossá és el őrehaladása, következtetések alacsony levonása, újabb természetessé válik. egészségesebb a levonása a megvalósítások lakosság. Rövid: visszajelzések felmérni az érintetteket, alapján, nyomon gyakran el őforduló követni a sz űrések betegségeket Közép: pozitív eredményeit

64 A B C D E F G H I J Az intézkedés A helyzetelemzés megvalósításához következtetéseiben A célkit űzés Az intézkedés Az intézkedés Az Az intézkedés szükséges Az intézkedés Intézkedés feltárt Az intézkedéssel összhangja egyéb Az intézkedés eredményességét címe, intézkedés megvalósításának er őforrások eredményeinek sorszáma esélyegyenl őségi elérni kívánt cél stratégiai tartalma mér ő megnevezése felel őse határideje (humán, fenntarthatósága probléma dokumentumokkal indikátor(ok) pénzügyi, megnevezése technikai) partnerek bevonása, sz űrések megszervezése Hosszú: pozitív hozzáállással a cél megvalósulása, fenntartása V. A fogyatékkal él ők esélyegyenl ősége Rövid: Felmérés készítése a Rövid: megszüntetésre váró megszüntetésre akadályok számáról. 1. felmérés 2. váró akadályok Az önkormányzat Közép: Fizikai akadályok száma Közép: tulajdonában lév ő környezetben található megszüntetése 3. Pénzügyi és A fenntarthatóság Akadályok Akadály- ingatlanok, járdák, akadályok Településfejlesztési lakókörnyezet humán er őforrás, pályázatok 1 polgármester 2014.12.31. megszüntetésének mentesítés terek, buszmegállók megszüntetése program akadálymentesítését pályázati elnyerésével száma Hosszú: akadály-mentesítése ütemezés szerint, szolgáló program lehet őségek valósulhat meg. Akadály-mentessé nem teljes kör ű. Hosszú: lakókörnyezet el őkészítése , tett akadály-mentesítését pályázatok figyelése lakókörnyezetek szolgáló program száma el őkészítése, pályázati lehet őségek figyelése. Rövid: Honlap akadálymentessé tétele 1.honlapszerkeszt ővel Rövid: honlapot A fenntarthatóság a Közép: Honlapon kapcsolatfelvétel megtekint ők száma folyamatos Info- Az önkormányzat esélyegyenl őségi link Országos 2.akadályok Közép: feltöltött karbantartással, humán er őforrás, 2 kommunikációs honlapja nem létrehozása, HEP Fogyatékosügyi megszüntetése 3. polgármester 2013.12.31. tartalmak száma aktualitásokhoz való infrastruktúra akadálymentesítés akadálymentes. feltöltése Hosszú: Program információk, Hosszú: hozzáférés folyamatos dokumentumok Visszajelzések biztosításával információszolgáltatás feltöltése száma valósulhat meg. biztosítása

65 Helyi Esélyegyenl őségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

1. A HEP IT részletei

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Következtetések ő Célcsoport problémák beazonosítása fejlesztési lehet ségek meghatározása

rövid megnevezéssel rövid címmel 1. Alacsony iskolázottság 1.Kapcsolattartás a munkaügyi kirendeltséggel, álláshirdetések elhelyezése a honlapon és hirdet őtáblán, tájékoztatás feln őttképzési lehet őségekr ől. 2. Munkanélküliség 2.Tájékoztatás (honlap, hirdet őtábla) a feln őttoktatási lehet őségekr ől, Romák közmunkaprogramról. Közmunkaprogram és/vagy folytatása, bevonásuk a közmunkaprogramba. mélyszegény- ségben él ők 3. Rossz pénzbeosztási szokások 3-4.Tájékoztatás, képzés a családsegít ő és a 4. Nevelési hiányosságok véd őnői szolgálat, nevelési tanácsadó bevonásával 5. Munkaer ő-piaci tanácsadás a munkaügyi 5. Munkaer ő-piaci hátrányok központ bevonásával

1. Nyári szünid ős, szabadid ős program hiányzik 1.Szabadid ős és nyári programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése a Művel ődési Ház, az IKSZT, és az iskola bevonásával. 2. . Nem készült felmérés a 0-3 éves korúakat gondozó szül ők ellátás iránti igényeir ől 2. Felmérés készítése 3. 0-3 éves gyermekek ellátására nincs helyben intézmény 4. Helyettes szül ő nincs (átmeneti gondozás) 3. Biztos Kezdet Klub létrehozása igény esetén

5. Nincs iskolapszichológus 4. Igényfelmérés után kapcsolatfelvétel a Gyermekvédelmi Központtal 6. Gyermekek b űnelkövetése Gyermekek 5. Lehet őségek feltárása, szakember felkutatása, hozzájutás segítése 7. Rossz szociális helyzet 6.Bűnmegel őzési programok szervezése a Művel ődési Házban, IKSZT-ben: filmvetítés, 9. Életvezetési problémák vetélked ők, felvilágosító el őadások, internetezés. 10. Jó szül ői példa hiánya, gyermeknevelési hibák 7. Munkalehet őségek b ővítése, tájékoztatás az 11. Gyermekkori magatartási problémák igénybe vehet ő támogatásokról kezeletlensége 9. Tájékoztatás, felvilágosítás 12. Iskolai hiányzások 10. Tájékoztatás, képzés, felvilágosítás

13. Családi viszály, veszekedés 11. Szakember bevonása, hozzáférés segítése, tájékoztatás, felvilágosítás 12. Jelz őrendszer m űködtetése, szükség esetén azonnali intézkedés 14. Gyermek elhanyagolása 13. Tájékoztatás, jelz őrendszer (rend őrség) bevonása, segít ő szervezetek felkutatása, mediációs technikák alkalmazása a megel őzésben 14. Jelz őrendszer bevonása (véd őnő, rend őrség), tájékoztatás, felvilágosítás

1. 65 év feletti férfiak száma alacsony 1.Egészségmeg őrz ő sz űrőprogramok 2. Id ősek körében nem történt meg igényeik 2.Igényfelmérés szabadid ős programok és feltárása segítségadás terén. Szabadid ős programok (pl. filmvetítés, népdalkör, hímz őkör, társalkodókör, egészségmeg őrz ő el őadás stb.) 2. Megel őző el őadás szervezése a rend őrség/polgár őrség bevonásával. Pályázat térfigyel ő kamerarendszerre. Id ősek 3. Nehezen intézik az ügyeiket. 3.Segítségnyújtás a hivatali ügyek intézésében, nyomtatványok beszerzésében, kitöltésében önkéntesek és a családsegít ő szolgálat bevonásával. 4. Az id ősek nappali, és bentlakásos ellátása nem 4.Igények felmérése. megoldott. Pályázati lehet őségek felkutatása az esetleges id ősek klubja, valamint az id ősek szociális otthona működési feltételeinek a megteremtésére. 1. Alacsony iskolai végzettség, szakképesítés 1.Képzettségük felmérése önkéntes hiánya adatszolgáltatás révén. Tájékoztatás (honlap, hirdet őtábla) a feln őttoktatási lehet őségekr ől, képzésbe bevonásuk

2. Munkanélküliség 2. Bevonásuk szervezése a közfoglalkoztatási programokba. Nők

ő 3. Felvilágosítás, tájékoztatás, érdekvédelmi 3. Családon belüli er szak szervezetekkel kapcsolat felvétele 4. Felmérés készítése 4. Nem történt felmérés, hogy 0-3 éves gyermekek felügyeletét igényelnék-e az anyák

1. A településen fogyatékkal él ők száma nem 1. A fogyatékkal él ők számának, igényeinek ismert. felmérése. 2. A kommunikáció színterének b ővítése, elérhet ővé tétele. (pl: segítségnyújtás a rendezvényekre való eljutáshoz) Fogyatékkal Az önkormányzat tulajdonában lév ő 3. Felmérés készítése a megszüntetésre él ők ingatlanok, járdák, terek, buszmegállók váró akadályok számáról. akadálymentesítése nem teljes kör ű. 4. Fizikai környezetben található akadályok megszüntetése, lakókörnyezet akadálymentesítését szolgáló program, pályázati lehet őségek figyelése. Info-kommunikációs akadálymentesítés 5. Honlap akadálymentessé tétele

67 A beavatkozások megvalósítói

Következtetésben megjelölt Az intézkedésbe bevont

Célcsoport beavatkozási terület, mint aktorok és partnerek

intézkedés címe, megnevezése – kiemelve a felelőst -Feln őttképzési programok felkutatása Közös Önkormányzati Hivatal ügyintéz ői -Közfoglalkoztatás szervezése a településen Munkaügyi Hivatal ‐‐‐ polgármester

Közös Önkormányzati Hivatal ügyintéz ői -Tájékoztatás az igénybe vehet ő Romák Munkaügyi Hivatal támogatásokról és/vagy Családsegít ő Szolgálat mélyszegény- ‐‐‐ jegyz ő ségben él ők

- Felvilágosító el őadások szervezése (nevelési, pénzkezelési, életvezetési IKSZT, Véd őnői Szolgálat tanácsadás) Nevelési Tanácsadó, Családsegít ő és Gyermekjóléti Szolgálat - polgármester - Szabadid ős és IKSZT, M űvel ődési Ház, Családsegít ő és nyári programok szervezése Gyermekjóléti Szolgálat

‐‐‐ polgármester

Közös Önkormányzati Hivatal ügyintéz ői - 0-3 éves gyermekek gondozási igényeinek Gyermekjóléti Szolgálat felmérése ‐‐‐ jegyz ő Gyermekek - 0-3 éves korú gyermekek számára ellátás -, polgármester biztosítása - gyermekek átmeneti gondozásának - Gyermekjóléti Szolgálat, biztosítása (helyettes szül ő) Gyermekvédelmi Központ, polgármester - Tájékoztatás, b űnmegel őzés Rend őrség, Gyermekjóléti Szolgálat, - polgármester Szociális és közm űvel ődési szolgáltatások bővítése az id ősek számára Közös Önkormányzati Hivatal ügyintéz ői Segítségnyújtás a hivatali ügyek Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat intézésében IKSZT Id ősek Nyugdíjasklub Tájékoztatás, b űnmegel őzés Rend őrség Polgár őrség Az id ősek nappali és bentlakásos ellátása ‐‐‐ polgármester Az álláskeres ő nők munkához való segítése Közös Önkormányzati Hivatal ügyintéz ői Munkaügyi Hivatal Nők Elszegényedést megel őző program Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat ‐ polgármester

A kommunikáció színterének b ővítése, Közös Önkormányzati Hivatal ügyintéz ői Fogyatékkal elérhet ővé tétele Megbízott pályázatfigyel ő partner él ők Akadálymentesítés folytatása ‐‐‐ polgármester

68 Jöv őképünk

Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák egyenl ő elbánásban részesülnek.

Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben él ők helyzetének megoldásában segítsünk.

Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek védelmét, egészséges fejl ődését.

Folyamatosan odafigyelünk az id ősek problémáira, támogatjuk őket.

Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a gyermekvállalás segítését.

Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal él ők beilleszkedésére.

69 Az intézkedési területek részletes kifejtése

Romák és/vagy mélyszegénységben él ők: Intézkedés címe: Feln őttképzési programok felkutatása Feltárt probléma Alacsony iskolázottság, a 15 év feletti korcsoportból 170 f ő még 8 (kiinduló általános iskolai osztályt sem végzett (2011) értékekkel) Célok - Rövid távú cél: minél több célszemély bevonása és benntartása a képzésben

Általános Középtávú cél: szakképzett munkavállalók megfogalmazás és rövid-, közép- és Hosszú távú cél: szakképzett munkavállalók foglalkoztatása hosszú távú id őegységekre bontásban 1. Igényfelmérés, lehet őségek felkutatása (pl.: képz őhely, humán er őforrás, Tevékenységek pénzügyi er őforrás), hiányszakmák felmérése 2. Bevonás, szervezés (a beavatkozás 3. Benntartás a képzésben (gyakorlati hely biztosítása, felkutatása) tartalma) pontokba 4. Képzés befejezése után munkalehet őség teremtése (pl.: szociális szedve szövetkezet létrehozása) Résztvev ők: alacsonyan iskolázott romák, mélyszegénységben él ők, képz ő Résztvev ők és intézmények, gyakorlati hely, Munkaügyi Hivatal felel ős Felel ős: polgármester vagy az általa megbízott személy Munkaügyi Hivatal, képz ő intézmények (pl.: TKKI), gyakorlati helyek, Partnerek önkormányzat, civil szervezetek, szociális intézmények Határid ő(k) 1. 3 hónap, 2. 3 hónap, 3. képzés ideje alatt folyamatosan (kb. 1 év), 4. 1 év pontokba szedve Rövid: Az érintettekb ől hány f ő jelentkezett Eredményességi mutatók és annak Közép: a megvalósult képzések, felel ősök beszámoltatása, munkahelyek dokumentáltsága, lehet ősége, érintettek véleménye, elégedettsége forrása Hosszú: a megvalósult képzésekben résztvev ők száma, következtetések (rövid, közép és levonása a képzettek száma, elhelyezkedési lehet őség hosszútávon), valamint Fenntarthatósághoz szükséges anyagi háttér, humán er őforrás, gyakorlati- és fenntarthatósága munkahelyek folyamatos biztosítása 1. lemorzsolódás csökkenthet ő motiválással Kockázatok és csökkentésük 2. elhelyezkedés hiánya csökkenthet ő jó kapcsolatok a foglalkoztatókkal eszközei 3. pénzügyi háttér hiánya csökkenthet ő pályázatok elnyerésével Szükséges Humán er őforrás, pénzügyi er őforrás, képz őhelyek, gyakorlati helyek, er őforrások munkahelyek

70 Intézkedés címe: Közfoglalkoztatás szervezése a településen Településünkön munkalehet őséget els ősorban a közmunkaprogram Feltárt probléma biztosít. Szakképesítés hiánya, a távoli munkahelyre járás nehezíti a (kiinduló munkanélküliek elhelyezkedését. A 73 f ő közfoglalkoztatottból 2012-ben értékekkel) 51 f ő volt roma. Célok - Településünkön illetve a közeli vonzáskörzetben több munkalehet őség, Általános diszkrimináció-mentes hozzáállás a munkahelyekt ől. megfogalmazás és Rövid: helyi közmunkaprogramok kib ővítése, több munkanélküli rövid-, közép- és foglalkoztatása hosszú távú Közép: részmunkaid ős foglalkoztatás, szakképzéseken részvétel id őegységekre Hosszú: szakképesítések a munkaer ő piaci helyzethez igazodva, csökkenjen bontásban a munkanélküliek száma 1, felmérés, munkanélküliek bevonása Tevékenységek 2, Munkaügyi központtal kapcsolatteremtés (a beavatkozás 3, részmunkaid ős munkahelyekkel egyeztetés tartalma) pontokba 4, képzések a munkaer ő piachoz igazítva szedve 5, munkába való visszaállítás, benntartás Résztvev ők és munkanélküliek, Községi Önkormányzat, munkaügyi központ, munkahelyi felel ős vezet ők, vállalkozók, TKKI bevonása, TIT, szakképz ők Partnerek Munkaügyi központ, képz ő iskolák, TKKI, vállalkozók Határid ő (k) 1,(3 hónap) 2,(1 hónap) 3,(1 hónap) 4,(1év) 5,(folyamatos) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak Rövid: munkanélküliekb ől hányan vesznek részt a programban dokumentáltsága, Közép: több szakképzett és több munkalehet őség forrása Hosszú: csökken a településen a munkanélküliek száma, és az elszegényedés (rövid, közép és hosszútávon), Folyamatos képzések és a munkahelyi lehet őségek biztosítanák a valamint munkanélküliség csökkentését. fenntarthatósága Elszegényedett, eladósodott családok alacsony jövedelme – költségtérítéssel motiváció Kockázatok Szakképzettség megszerzése nem sikerül – a képzés alatt folyamatos és csökkentésük segítségnyújtás (pl.: korrepetálás) eszközei Munkahely nem lesz – kapcsolatok ápolása a vállalkozásokkal, munkahelyekkel, munkaer ő-piaci igényeknek megfelel ő képzések szervezése Szükséges Pénzügyi és humán er őforrások, képz ő intézmények, munkahelyek, pályázati er őforrások lehet őségek kiaknázása

Intézkedés címe: Tájékoztatás az igénybe vehet ő szolgáltatásokról

Feltárt probléma Szegénység elmélyülése, 16,7%-os volt 2012-ben a munkanélküliség (az országos átlag 11%) (kiinduló értékekkel) Célok - Enyhüljön az elszegényesedés, ne adósodjanak el, tudjanak elmenni dolgozni.

Általános Rövid: felmérni hány embert érint a probléma megfogalmazás és rövid-, közép- és Közép: kapcsolatfelvétel a segít őkkel (munkaügyi, gazdasági, szociális vonalon) hosszú távú lehet őségek, segítési formák kidolgozása id őegységekre bontásban Hosszú: Jobb megélhetési lehet őség, tudatos pénzkezelés

Tevékenységek 1, felmérés 2, partnerek keresése, kapcsolat felvétele (a beavatkozás 3, segít ő szolgáltatások megvalósításának ellen őrzése tartalma) pontokba 4, eredmények, következtetések levonása szedve 5, eredmények értékelése, megbeszélése érintettek, családtagjaik, önkéntesek, Munkaügyi központ, családsegít ő szolgálat, Résztvev ők és véd őnői szolgálat , Községi Önkormányzat felel ős polgármester

Partnerek Munkaügyi központ, családsegít ő és véd őnői szolgálat

Határid ő (k) pontokba 1,(1hónap) 2,(2 hónap) 3,(6 hónap) 4,(1 év) 5,(2 hónap) szedve Eredményességi mutatók és annak Rövid: az érintettek számából hány f őnek sikerült az életmódján változtatni dokumentáltsága, forrása Közép: érintettek elégedettsége, mennyi ideig tudják fenntartani a javult állapotot, van –e munkalehet őségük. (rövid, közép és hosszútávon), Hosszú: Következtetések levonása, családok javuló anyagi helyzete, kevesebb az valamint eladósodott, csökken az elszegényedés fenntarthatósága Megszokott életmód, gondolkodás átformálásához negatív hozzáállás.- pozitív Kockázatok minták felmutatása, motiváció és csökkentésük eszközei Nem hisznek a változás lehet őségében.- önismeret fejlesztése, képességek fejlesztése Szükséges Pénzügyi, és f őleg humán er őforrás er őforrások Nők Intézkedés címe: Felvilágosító el őadások szervezése

Feltárt probléma Sok problémát jelentenek a nevelési, életvezetési, pénzkezelési hiányosságok. A gyermekek veszélyeztetettségének f ő okai is ezek. 54 veszélyeztetett (kiinduló értékekkel) gyermek volt 2012-ben. Célok - ő ő ő ő Általános Megfelel kompetenciákkal rendelkez szül k, felel s gyermekvállalás és nevelés. ő megfogalmazás és Rövid: helyi programok szervezése, szül k tájékoztatása rövid-, közép- és Közép: kompetenciák fejlesztésére foglalkozások szervezése ő ő ő hosszú távú Hosszú: csökkenjen a veszélyeztetett gyermekek száma, n jön a felel s szül k id őegységekre tábora bontásban

Tevékenységek 1, felmérés, szül ők bevonása 2, partnerekkel kapcsolatteremtés (a beavatkozás 3, programok, felvilágosító el őadások szervezése tartalma) pontokba 4, eredmények, következtetések levonása szedve 5. eredmények értékelése, megbeszélése szül ők, Községi Önkormányzat, munkaügyi központ, véd őnői és családsegít ő Résztvev ők és szolgálatok, iskola, óvoda felel ős Polgármester vagy az általa megbízott személy

Partnerek Munkaügyi központ, óvoda, iskola, véd őnői és családsegít ő szolgálat

Határid ő (k) pontokba 1,(3 hónap) 2,(1 hónap) 3,(6 hónap) 4,(1év) 5,(folyamatos) szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, Rövid: szül ők közül hányan vesznek részt forrása Közép: több képzett, felkészült szül ő (rövid, közép és hosszútávon), Hosszú: csökken a településen a veszélyeztetett gyermekek száma. valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük A szül ők nem fogadják el a tájékoztatást – motiváció pozitív példákkal eszközei Szükséges Pályázati, pénzügyi és f őképpen humán er őforrások erőforrások

Gyermekek Intézkedés címe: Szabadid ős nyári programok szervezése

Feltárt probléma Községünkben nincs nyári szabadid ős program a gyerekeknek (kiinduló értékekkel) Célok - Szabadid ős és egészségfejlesztés a gyerekek körében. A gyerekek saját környezetükb ől való kimozdítása. Általános Rövid: igények felmérése a településen megfog almazás és Közép: kapcsolat felvétele a partnerekkel, bevonásuk a program szervezésébe rövid-, közép- és Hosszú: Az eredmény megvalósulása után fenntartani a fejlesztést hosszú távú id őegységekre bontásban

Tevékenységek 1, felmérés, bevonás 2, Partnerek, segít ők keresése, bevonása (a beavatkozás 3, Megvalósítás tartalma) pontokba 4 Eredmények kiértékelése, érintettek értékelése szedve 5, További megvalósítások Résztvev ők és érintett gyerekek, családtagjaik, Gyermekjóléti Szolgálat, testnevelés oktatók, felel ős Községi Önkormányzat

Partnerek testnevelést oktatók, IKSZT, M űvel ődési Ház, Gyermekjóléti Szolgálat

Határid ő(k) pontokba 1,(1 hónap) 2,(2 hónap) 3,(1 hónap) 4,(2 hónap) 5, (folyamatosan) szedve Eredményességi mutatók és annak Rövid: hány gyermeket és családot lehet bevonni dokumentáltsága, forrása Közép: megvalósult program és az érintettek tapasztalatai (rövid, közép és Hosszú: Következtetések levonása, újabb ötletek beillesztése a programba, hosszútávon), program fenntartása valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük Nehezen mozdulnak ki a gyerekek a saját környezetükb ől - motiváció eszközei Szükséges Pályázati forrás, pénzügyi és humán er őforrás er őforrások

74

Fogyatékkal él ők Intézkedés címe: Akadály-mentesítés

Feltárt probléma Az önkormányzat tulajdonában lév ő ingatlanok, járdák, terek, buszmegállók akadály-mentesítése nem teljes kör ű. (kiinduló értékekkel) Célok - Rövid: Felmérés készítése a megszüntetésre váró akadályok számáról. Közép: Fizikai környezetben található akadályok megszüntetése ütemezés Általános szerint, megfogalmazás és Hosszú: lakókörnyezet akadály-mentesítését szolgáló program el őkészítése, rövid-, közép- és ő hosszú távú pályázati lehet ségek figyelése. id őegységekre bontásban Tevékenységek 1. felmérés 2. akadályok megszüntetése (a beavatkozás 3. lakókörnyezet akadálymentesítését szolgáló program el őkészítése , pályázatok tartalma) pontokba figyelése szedve Résztvev ők és Önkormányzat, érintettek, felel ős Polgármester vagy az általa megbízott személy

Partnerek Érintett lakosság, önkormányzat, Volán

Határid ő(k) 1. 3 hónap, 2. 6 hónaptól folyamatosan az ütemezés szerint, 3. 1 év, majd a pályázati pontokba szedve lehet őségekhez igazodva a megvalósítás folyamatos Eredményességi mutatók és annak Rövid: megszüntetésre váró akadályok száma dokumentáltsága, forrása Közép: Akadályok megszüntetésének száma

(rövid, közép és Hosszú: Akadály-mentessé tett lakókörnyezetek száma hosszútávon), valamint A fenntarthatóság pályázatok elnyerésével valósulhat meg. fenntarthatósága Akadályok számának felmérése nem megfelel ő – körültekintéssel, lakosság Kockázatok bevonásával kiküszöbölhet ő és csökkentésük eszközei Akadályok megszüntetése nem történik meg – pályázati lehet őségek felkutatása, pályázatok írása, elnyerése, egyéb támogatási lehetőségek felkutatása Szükséges Pénzügyi és humán er őforrás, pályázati lehet őségek er őforrások

75

Id ősek Intézkedés címe: Egészségmeg őrz ő program az id ősek körében

Feltárt probléma Az id őseknél gyakran alakulnak ki a megbetegedések sz űrések elmulasztása, egészségromlás miatt, a 65 év feletti férfiak száma nagyon alacsony (kiinduló értékekkel) Célok - Sz űréseken, rendszeres orvosi ellen őrzéseken a résztvev ők száma n ő, ő ő Általános egészségesebb életmód, szemlélet megváltoztatása. Rendszeres egészségmeg rz ő megfogalmazás és programokon való részvétel, csökken a betegségek el rehaladása, egészségesebb a rövid-, közép- és lakosság. ő hosszú távú Rövid: felmérni az érintetteket, gyakran el forduló betegségeket ű id őegységekre Közép: partnerek bevonása, sz rések megszervezése bontásban Hosszú: pozitív hozzáállással a cél megvalósulása, fenntartása Tevékenységek 1, felmérés, a résztvev ők bevonása (a beavatkozás 2, partnerek keresése, szervezése ő tartalma) pontokba 3, megvalósítás, eredmények ellen rzése, értékelése szedve 4, következtetések levonása, újabb megvalósítások Résztvev ők és Résztvev ők: érintettek, Községi Önkormányzat , háziorvos felel ős Felel ős: polgármester vagy az általa megbízott személy Háziorvosi szolgálatok, házi segítségnyújtó és családsegít ő szolgálat, egészségügyi Partnerek intézmények, sz űrőállomások, gondozók Határid ő (k) pontokba 1,(2-3hét) 2,(1 hónap) 3,(6 hónap) 4,(folyamatosan) szedve Eredményességi mutatók és annak Rövid: Az id ősekhez képest a programba bevontak létszáma dokumentáltsága, Közép: Az érintettek javaslata, elégedettsége a programról forrása Hosszú: el őadások fenntartása helyi szinten, következtetések levonása a visszajelzések alapján, nyomon követni a sz űrések pozitív eredményeit (rövid, közép és hosszútávon), egészségesebb lakosság, több 65 év feletti férfi valamint fenntarthatósága Kockázatok Az id ősek nehezen mozdulnak ki, bezárkózottak, nehezen beszélnek az egészségi és csökke ntésük problémáikról. - motiváció eszközei Szükséges humán er őforrás és pénzügyi er őforrás. er őforrások

76

3. Megvalósítás

A megvalósítás el őkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezet ői számára feladatul adja és ellen őrzi, a településen m űköd ő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezet őit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenl őségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák.

Önkormányzatunk azt is kéri intézményeit ől és partnereit ől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követ ően biztosítsák, hogy az intézményük működését érint ő, és az esélyegyenl őség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenl ő bánásmódra és esélyegyenl őségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenl őségi Programjában részletes leírásra kerültek.

Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenl őségi Program Intézkedési Tervében szerepl ő vállalásokról, az őket érint ő konkrét feladatokról, intézményi szint ű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek.

Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellen őrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történ ő beépítésének garantálását a program megvalósításában érintett partnerek együttm űködése révén biztosítja.

A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ban vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata: A Helyi Esélyegyenl őségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében önkormányzatunk vállalja:

• a HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérését, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követését, dokumentálását, és mindezekr ől a településen él ők, érintettek, partnerek rendszeres tájékoztatását, • annak figyelemmel kísérését, hogy a megel őző id őszakban végrehajtott intézkedések • el ősegítették-e a kit űzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján szükséges-e esetleges új beavatkozások meghatározása, • a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálatát, a HEP IT aktualizálását, • az esetleges változások beépítését a HEP IT-be, a módosított HEP IT el őkészítését véleményezésre, döntésre, • az esélyegyenl őséggel összefügg ő problémák megvitatását, • a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárását, kommunikálását.

Monitoring és visszacsatolás

A Helyi Esélyegyenl őségi Program megvalósulását, végrehajtását a képvisel őtestület a partner intézmények, érintettek bevonásával ellen őrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felel őseinek, megvalósítóinak.

77 Nyilvánosság

A program elfogadását megel őzően, a véleménynyilvánítás lehet őségét a programot napirendre tűző képvisel őtestületi ülés révén biztosítjuk.

A véleményformálás lehet őségét biztosítja az Helyi Esélyegyenl őségi Program nyilvánosságra hozatala is. A nyilvánosság folyamatos biztosítására az önkormányzat honlapja áll rendelkezésre, melynek révén tájékoztatjuk településen él őket a program megvalósításában elért eredményekr ől, a monitoring eredményeir ől. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböz ő rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzet űek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

Kötelezettségek és felel ősség Az esélyegyenl őséggel összefügg ő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felel ősek:

A Helyi Esélyegyenl őségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel.: • Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhet ő legyen a Helyi Esélyegyenl őségi Program. • Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségvisel ői és intézményeinek dolgozói megismerjék és kövessék a HEP-ben foglaltakat. • Biztosítja, hogy az önkormányzat, és az intézményvezet ők megkapják a HEP végrehajtásához szükséges felkészítést és segítséget. • Kötelessége az egyenl ő bánásmód elvét sért ő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról Intézkedni.

A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezet ői - felel ősek azért, hogy ismerjék az egyenl ő bánásmódra és esélyegyenl őségre vonatkozó jogi el őírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenl őséggel kapcsolatos ismereteiket bővít ő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felel ősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közrem űködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenl őség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezet ői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenl őségi Programban foglaltaknak az intézményükben történ ő maradéktalan érvényesülésér ől. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerz ődéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felel őssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelez őként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jöv őben bele kell foglalni a szerz ődésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által el őírt feladatmegosztás, együttm űködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szerepl ők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak.

78 Érvényesülés, módosítás

Amennyiben a kétévente el őírt, vagy ennél korábbi id őpontban elvégzett felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a beavatkozási terület felelőse bemutatja a képvisel őtestületnek az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthet ők legyenek. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felel ős személy intézkedik a felel ős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról.

Az egyenl ő bánásmód elvét sért ő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felel ős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról.

Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegend ő módon járulnak hozzá a kit űzött célok megvalósításához.

79 80