Helyi Esélyegyenl őségi Program Kutas Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenl őségi Program (HEP).. ........................................................................................ 3 Bevezetés .........................................................................................................................................3 A település bemutatása.....................................................................................................................3 Értékeink, küldetésünk...................................................................................................................11 Célok ..............................................................................................................................................11 A Helyi Esélyegyenl őségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) .................................................13 1. Jogszabályi háttér bemutatása................................................................................................13 2. Stratégiai környezet bemutatása.............................................................................................14 3. A mélyszegénységben él ők és a romák helyzete, esélyegyenl ősége .....................................15 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenl ősége, gyermekszegénység ...........................................29 5. A n ők helyzete, esélyegyenl ősége .........................................................................................46 6. Az id ősek helyzete, esélyegyenl ősége ...................................................................................52 7. A fogyatékkal él ők helyzete, esélyegyenl ősége.....................................................................56 8. Helyi partnerség, lakossági önszervez ődések, civil szervezetek és for-profit szerepl ők társadalmi felel ősségvállalása....................................................................................................59 9. A helyi esélyegyenl őségi program nyilvánossága .................................................................61 Helyi Esélyegyenl őségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .....................................................66 1. A HEP IT részletei .................................................................................................................66 A helyzetelemzés megállapításának összegzése…………………………………………….68 A beavatkozások megvalósítói………………………………………………………..…….68 Jöv őképünk………………………………………………………………………………….69 Az intézkedési területek részletes kifejtése…………………………………………………70 2..Összegz ő táblázat- A Helyi Esélyegyenl őségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)……..63 3. Megvalósítás………………………………………………………………………………...77 A megvalósítás el őkészítése………………………………………………………………...77 A megvalósítás folyamata……………………………………………………………….......77 Monitoring és visszacsatolás………………………………………………………………………..77 Nyilvánosság………………………………………………………………………………...78 Érvényesülés, módosítás…………………………………………………………………….79 4. Elfogadás módja és dátuma....................................................................................................80 2 Helyi Esélyegyenl őségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenl ő Bánásmódról és az Esélyegyenl őség El őmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenl őségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenl őségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Kormányrendelet és a helyi esélyegyenl őségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Kutas Község Önkormányzata Esélyegyenl őségi Programban rögzíti az esélyegyenl őség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenl őségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lév ő intézmények m űködtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenl őségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenl őségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Elhelyezkedés Kutas helyét a térképen az északi szélesség 46 fok 20 perc, a keleti hosszúság 17 fok 30 perc koordináták határozzák meg. Kutas község Kaposvártól mintegy 30 km-re nyugatra Bels ő- Somogyban található. Vonattal elérhet ő a Dombóvár-Gyékényes vasútvonalon. Földrajzi jellemz ők A falu a Dráva és a Balaton között húzódó halomvidéken található. Ez a vidék szubmediterrán és szubatlanti éghajlati hatás alatt áll. Szélfújta homokkal fedett, uralkodóan mez őgazdasági hasznosítású, hullámos síksági tájtípus. a Kis-Balatontól délre két széles pásztában a Dráváig húzódik. Növényzete a domborzathoz és a talajvízhez igazodik. A jelenkor szárazabb id őszakában a még mozgó homok által kialakított buckák közötti mélyedésekben a mocsárréteket f őleg égeresek szegélyezik, a talajvízállás átlagosan egy méter. A buckalejt őkön tölgyesek, a buckatet őkön gyenge 3 homokpusztai gyepek n őnek. Kutas környékére a szubmediterrán éghajlati hatások nyomják rá bélyegüket. Eredetileg cseres-tölgyes, ma már mozaikos erd őzónával. A falu délnyugati részén emelkedik a Cipó-domb, amely e vidéken a legnagyobb tengerszint feletti magasságot éri el. T őle nyugatra találjuk a Fels ő- és Alsó Apáti lankásabb területét, majd a Pecsenyés-árok lejt őjét. Nyugaton a Rinya patak választja el Belegt ől. Északon a Kisbükk terül el. A déli részen a homokos talaj az uralkodó, itt régen sz őlőt termesztettek. A sz őlős terület mellett az Ökör-tó található, amely napjainkra kiszáradt. Keleten erd ősáv húzódik egészen Kálista pusztáig. Ett ől északabbra fekszik a Völgyfény nev ű berek, amely süppedékes, nehezen járható. Kerék- és Cili-puszta Kutas északi és nyugati részét kapcsolja össze. Az elnevezés eredete: A település földje és erdeje a tatárjárás el őtt készült összeírás szerint két mocsaras tó között terült el. A magas talajvízszint ezen a környéken megkönnyítette a kútfúrást, ráadásul a környéken mindig jó viz ű kutak voltak. Innen ered a falu neve: KUTAS . 4 Kutas története A kedvez ő körülmények el ősegítették a megtelepedést, ezt bizonyítja, hogy a környéken már a bronzkorban is éltek emberek. A rómaiak is megfelelőnek találták a területet, és a közeli Rinya- patak partján katonai tábort hoztak létre, s erre haladt a középkorban is még használatos római út. Kés őbb szlávok éltek a vidéken, majd a X. században Bogát vezér és nemzetsége telepedett itt meg. A falut 1146-ban a pannonhalmi Szent Benedek rendnek adományozta úrn ője, így lett egyházi birtok, melyet 1240-ben a Kutasi család bérelt. A XV. században építettek templomot, ám az 100 év múlva megsemmisült. 1534-ben 16 portával és 6 szegényportával vették adólajstromba. A hódoltság idején a Messer, a Kutasi és a Hagymási családok a földbirtokosok, akik a török uralom alatt is ragaszkodtak a nekik járó szolgáltatásokhoz. A török ki űzése után a Malik családé, majd 1720-ban kincstári birtok lett a település. A Rákóczi szabadságharc után rövid id őre elnéptelenedett, kés őbb új telepesek kerültek Kutasra. 1728-33-ig Stansics Istváné, majd Adamovics Ferencé, 1770-ben pedig a Boronkay családé volt. 1787-ben 112 család lakta, többségében reformátusok, akik éveken át vitáztak a templom birtoklásáért, majd a XVIII. század végére mindkét felekezetnek megépült a saját temploma. Az 1855-ös kolerajárvány megtizedelte a lakosságot. A jobbágyfelszabadítás és a robot megsz űnése után megindult a nagybirtok kapitalizálódása, megjelentek az id őszaki mez őgazdasági munkások, a summások, akik cselédházakban laktak. 1871-ben Kutas elvesztette mez ővárosi rangját, s újból kisközség lett. 1872- ben megindult a közlekedés a Kaposvár – Zákány között épült vasútvonalon, ez megkönnyítette az áruszállítást, és el őnyösen hatott a gazdaságra. Az 1904-ben létrehozott hitelszövetkezet lehet ővé tette a mez őgazdasági gépek vásárlását, így a mez őgazdaság korszer űsítését is. A falu fejl ődött. 1924-ben felépült a csend őrlaktanya, távírda, vasútállomás, telefonállomás. 1925-től római katolikus népiskola két tanteremmel és két tanítóval működött. A 1925-ben a faluról írt jelentésb ől kiderül a lakosság száma: 1544 f ő, a településhez tartozott pusztákkal együtt: Alsó-Gyóta (45 f ő), Cser (88 f ő), Cili (48 f ő), Fels ő-Gyóta (59 f ő), Kálista (41 f ő), Kozma (131 f ő), Nagykerék (9 f ő), Vörös-akol (8 f ő), Cser-telep (82 f ő). A református iskolát 1888-ban telepítették vissza a faluba. A kutasiak neves lelkésze Vikár János volt, a népdalgy űjt ő Vikár Béla édesapja, és itt szolgált a Somogy Megyei Múzeum megalapítója, Barla Szabó József is. A II. világháborúban a falu beleesett a frontvonalba, az 1902-ben épült református templomot felrobbantották, a házak 60%-a megsérült, az egész terület aláaknázott volt. A háború után a gazdasági életet átszervezték, földosztás, majd szövetkezetesítés következett. 1949-re visszaadták a földeket, megszervezték az állami gazdaságot, korszer űsítették az iskolát, óvodát, szolgálati lakások épültek, bölcs őde, diákotthon jött létre. Kutas hajdan egy észak – déli egytengely ű falu volt, mely növekedésével a becsatlakozó utak irányába (Beleg, Nagybajom, Jákó) terjeszkedett. Az 1960-as években a település nyugati részén új utcát kellett nyitni. 1965-ben volt a legmagasabb a falu lakóinak a száma: 1881 f ő. 1969-ben zajlott le a közös tanács alakuló ülése. El őször Kisbajom és Beleg községek csatlakoztak, majd Szabás is kéri felvételét. 1970-ben megalakul a Béke MGTSZ Kutas, Beleg és Kisbajom részvételével,