A Szolnoki MÁV Sportegyesület jubileumi évkönyve Szolnok város sportéletének meghatározó szereplője a Szolnoki MÁV Sportegyesület. Az idén százesztendős klub sportolók tízezreit adta a városnak, öregbítette Szolnok hírnevét, miközben az egészséges életmód példájává vált. Több tízezer gyermek tanult meg úszni, generációk nőttek fel a klub nagyszerű focimeccsein, rengetegen tapsoltak atlétáinak, sokan csodálták bokszolóikat, vívóikat, kosarasaikat, s közben szurkoltak az egyesületnek, valamint a városnak, melynek B. Nagy Pál személyében egy olimpiai bajnokot nevelt az egyesület. A Szolnoki MÁV SE jelene egy megváltozott hazai sportéletben már lényegesen kevesebb sportágra koncentrálódik, ám a mostani idősza- kot, köszönhetően a klub vezetőinek, eredményes sportolók és versenyek fémjelzik, az elmúlt évtizedekben több olimpikonnal büszkélkedhet az egyesület. Szolnok város polgárainak nevében köszönöm azt a rengeteg mun- kát, melyet az elmúlt száz esztendőben a klub elöljárói, sportolói, segítői végeztek. A Szolnoki MÁV Sportegyesület része városunk történetének, jelenének. Kívánom, hogy a következő száz év sportéletének is markáns, meghatározó egyesületeként éljen tovább. Szalay Ferenc polgármester 100 év vasutas sport vállalati szemmel A MÁV Zrt., mint a MÁV Csoport vezetője és egyben az egyik leg- nagyobb vasútvállalat, kiemelt figyelmet fordít a társadalmilag felelős gondolko- dásra. A felelős munkaadói magatartás egyik alappillére a munkavállalókkal va- ló törődés, gondoskodás, a vállalatcsoport ezért kiemelkedően fontosnak tartja az egészségmegőrzést. Ez nem csak a munkavégzés során felmerülő egészségká- rosító hatások kiküszöbölésére irányul, hanem az általános egészségi állapot megőrzését, megtartását vagy visszaállítását is magába foglalja. Egy vállalatnak alapvető érdeke, hogy munkavállalói minél kevesebb időt töltsenek távol mun- kahelyüktől betegségük, megromlott egészségi állapotuk miatt. Az egészséges életmód fenntartásában pedig a sportnak nélkülözhetetlen szerepe van. A Magyar Államvasutak vezetése hamar felismerte a sport, különösen a csapatsport vitathatatlan érdemeit, aminek rekreációs és egészségmegőrző hatása mellett kiváló közösség összetartó ereje is van. A vasútvállalat ezért szinte meg- alapítása, az 1800-as évek vége óta jelentős figyelmet szentel a sportnak, a test- mozgás biztosításának. A századforduló idején, Budapesten és a vidéki nagyvá- rosokban sorra alakultak a vasutas sportklubok, amelyek jelentős szerepet töltöt- tek és töltenek be a hazai tömegsport elterjedésében, megszerettetésében és az utánpótlás nevelésben, élsportolóink pedig hazai és nemzetközi világversenye- ken több sportágban is aranyéremmel vívták ki az elismerést. Az azóta eltelt egy évszázad alatt sok minden megváltozott, a vasút, a nehézipar és a sport is. Egy dolog nem változott, a sport iránti szeretet és rajon- gás. A vasúttársaság a még működő klubokkal folyamatosan tartja a kapcsolatot, támogatja azokat kedvező területhasználati megállapodásokkal, munkavállalói- nak pedig rendszeresen szervez saját belső sporteseményeket. Sajnos a társaság szűkülő keretei egyre kisebb mértékben teszik lehetővé a közvetlen anyagi sporttámogatást, de most is számos módon ösztönzi a válla- latcsoport munkavállalóit az aktív szabadidő eltöltésére. A cégcsoport valameny- nyi vállalatát büszkeséggel tölti el, hogy jelenleg is számos egyesület viseli ne- vében az alapító MÁV megnevezést, és külön örömünkre szolgál, hogy a nagy múltú Szolnoki MÁV Sportegyesülettel együtt emlékezhetünk alapításának 100. évfordulójára. Jó látni, hogy a sport sosem „megy ki a divatból”! A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. mára önálló gazdasági társasággá vált, azon- ban bebizonyosodott, hogy a kihívások mellett is erős szereplő maradt a magyar vasútijármű karbantartás és javítás üzletágban. A piacorientált szemlélet mellett a vállalat számára mégis fontos, hogy pártolja a hagyomány alapú értékeket. A MÁV-GÉPÉSZET meghatározó partnerei a MÁV és leányvállalatai, köztük a MÁV alapítású Szolnoki MÁV Sportegyesület is, amely mindig szá- míthat a MÁV-GÉPÉSZET támogatására. E nemes jubileum alkalmából kívá- nunk a MÁV SE munkatársi és sportolói közösségének sok sikert és eredményes működést a második 100 évre is! Történelem kezdődött a Szolnoki MÁV-val A szolnoki Tisza hídon békés tehéncsordák kolompoltak végig, a piacon a termények mellett ember nagyságú harcsára alkudoztak a vevők, – meg munkaerőre a munkaadók. Aztán Budapest felől egy acélkígyó indult el Szolnok felé, s amikor elérte a várost, egy csapásra megváltozott a sorsa. A vasút a Tisza parti városba hozta Kossuth Lajost, aki 1847. szeptember 1-jén megnyitotta a második, – a Pest-Vác után a Pest-Szolnok vasútvonalat. Az Életképek 1847. szeptember 5-i számában érzékletes leírás eleveníti meg a felemelő ünnepséget: „Megérkezvén Szolnokba – elkezdődött a pompás ebéd. Igen élénkké tette ezt a magyar katonazene és érdekessé a nézőül megjelent hölgysereg. Ebéd folytán feláll Kossuth Lajos, a szokott ékesen szólásával igen idő- és helyhez alkal- mazkodott fölköszöntést mondott… Megemlítendő, miszerint a jelen volt gróf Széchenyi István innen a Tiszán Szatmárba utazott. Ezután hazatértünk, elhoz- ván magunkkal emlékül a vasútvonal földtani térképét.” Az ünnepségre három mozdony érkezett 16 kocsival és mintegy hatszáz utassal. A vonat 9 órakor indult és 11.30-kor ért Szolnokra, előre egy üres mozdonyt küldve „a lehető akadályok kitudása végett”. Aztán leszedték a lobogókat, elutaztak az ünneplők, és akik maradtak, azok a vasutasok voltak. A már meglévő „Pesti Főműhely” után Szolnokon is létesült egy Fűtőházzal egyesített fiókműhely, amely a Pest és Szolnok között ingázó hat szerelvény karbantartását végezte. A vadonatúj járművek alig igé- nyeltek kezdetben javítást, ám ahogy tekergett egyre tovább az acélkígyó, úgy lett mind nagyobb szükség a javító szakértelemre. A Fűtőházzal egyesített fiók- műhely tehát 9 év után megszűnt, s további munkáját a mai Járműjavító látta el. A Tiszavidéki Vaspálya Társaság – mint az alföldi vasútvonalak tulaj- donosa – 1856 elején a jelenleg is meglévő Járműjavító üzem építéséhez fogott, amelyet 1858. május havában helyeztek üzembe. A vasúttal a Járműjavítóban tevékenykedő német mesterek a szakma európai színvonalát hozták a Tisza- partra. A kor szintjén álló technikához egy szervezett munkásgarnitúra nőtt fel. No, nem egy csapásra, hiszen a történelem csak nagy pillanataiban ismeri az „azonnal” és a „mindent” fogalmát, de az idő múlásával a mozdonyok forgatták itten az idő kerekét is. Az 1870-es években – alig húsz év telt el az alapítás éve óta – az egykori mezőgazdasági város munkásmozgalmat kezdett tanulni. És tétova szervezetek jelezték, hogy kezd a gyár közösséggé egyesülni. Már 1875- ben megalakult a „Fáklya Társulat”, amely 87 tagot számlált. A célja emberi volt: az elhalt munkások családtagjainak temetését kívánták díszessé tenni, majd az adományokból, illetve a bérleti és tagsági díjakból összespórolt pénz a hátra- maradottak segélyezését is szolgálta. 3 Wágner Gusztáv műhelyfőnök alig egy év múlva olvasószoba megalakí- tására hívta fel az üzem dolgozóit. Október 1-jén megnyílt az olvasóterem és némi vezetői ráhatással jelentős létszámot sikerült biztosítani e kulturális léte- sítménynek. A Dalárda 1878. december 31-én szerveződött, s ha innen nézzük a sportegyesület 1910-es alapítási évét, az mondhatjuk: kissé későn ébredt a sport az üzemben. Hiszen lezajlott Athénban az újkori olimpia, s Kellner Gyula, mara- tonfutásban érmet is hozott Szolnokra. Miért pont 1910? Vajon milyen eróziók mozdítottak hegyeket ebben az évben a sportban? Talán elég volt indíttatásnak annyi, hogy tanoncműhely szer- veződött éppen ebben az évben és valaki végig gondolta az innen induló fiatalok életpályáját? Esetleg egy árnyalattal vastagabb lett a kenyér ebben az eszten- dőben? Talán a havi 307,2 órás munkaidő tűnt elviselhetetlennek a test és a lélek ünnepnapjai nélkül? Esetleg ekkor érett vezetővé egy olyan generáció, amelyik már a szervezettséget természetes létformának érezte? Talán egy baráti össze- jövetelen pattant ki a szikra? Akárhogy is – korszakos elhatározás volt. 1910-1924 4 J e g y z ő k ö n y v felvétetett Szolnokon 1910. évi május hó 11-én a szolnoki máv sportegyesület megalakítására összehívott közgyűlésről. Tárgy: 1./ A Szolnoki máv sportegyesület megalakítása és az alapszabályok letárgyalása. 2./ Megalakulás esetén a tisztikar megválasztása. Jelen voltak: Papp Dénes, Sarkadi Ferenc, Zurányi Vilmos, Ibrányi Mihály, Radó Sándor, Radó Rezső, Pásztor István, Riszner Béla, Bódi Béla, Mohaupt Lajos, Szirmai Sándor, Németh Lajos, Makk István, Karácsonyi József, Fekete Mihály, Skultéti István, Maurer János, Király Ferenc, Szombati János, Pogány József, Németh Gyula, Skála Béla és Fekete István. Papp Dénes máv mérnök emelkedik szólásra, és kifejti, hogy régóta foglalkozik azzal a gondolattal, hogy egészségünk fenntartása és testi erőnk gyarapítására célszerű volna egy sportegyesület megalapítása, ahol a hivatalos elfoglaltság után egyrészt kel- lemes szórakozást szerezhetnénk magunknak, másrészt pedig az asztalhoz szegezett szel- lemi munka által folyamatosan csökkenő testi erőnket fejleszthetnénk, ápolhatnánk, és egészségünk fenntartását elősegítenénk. Ezen eszme ösztökélte arra, hogy felhívást bocsájtson ki, hogy azokat, akik vele egy véleményen vannak és egy ilyen sportegyesület megalakítását szintén szükségesnek tartják, értekezletre hívja össze, hogy ezen akaratuknak ott határozat alapjában kifejezést adjanak. Szíve melegével üdvözli ezért a megjelent kartársakat, felkérvén őket arra, hogy a sportegyesület