6 ÉVES VÁSÁRHELY K SÁRLABDA SPORTJA Összeállította: SZABÓ ERNŐ és DR. ELEK ANDRÁS BALOGH IMRE 1922. március 7.-én született Hódmezővásárhelyen. A Bethlen Gábor Gimnáziumban érettségizett 1941-ben, majd a Testnevelési Főiskola hallgatója lett. Itt ismerke- dett meg kedvenc sportágával, a kosárlabdázással. A hábo- rú, majd a hadifogság után hazatérve 1946 júliusában szerzett diplomát a TF-en. Ez év szeptemberétől 1981-ig, nyugállományába vonulásáig a Bethlen Gábor Gimnázi- umban tanított. A sport iránti szenvedélyes szeretetét di- namikus, szuggesztív egyénisége révén plántálta át az egymást követő diáknemzedékekbe. 1946-ban Ö honosí- totta meg városunkban a kosárlabda sportot. Edzősége alatt a férficsapat, mely- nek 1962-ig aktív játékosa is volt, évtizedekig szerepelt eredményesen az NB II- ben. A gimnázium csapatai számos bajnokságot és kupát nyertek vezetésével, sőt a fiúk többször az országos döntőbe is jutottak. A férficsapat ötször végzett dobogón az NB II -ben, nemegyszer alig lemaradva a feljutástól. A nők is több éven át NB II-ben játszottak edzősége alatt. Eredményes testnevelő tanári és edzői munkáját fémjelzi, hogy nevelőedzője volt a sokszoros válogatott és olimpikon Bencze János és Gabányi László kosárlabdázóknak, valamint Juhász Katalin és Gyuricza József tőrvívó világbajnokoknak. A férfi kosárlabda csa- patnak 1976 végéig, a nőknek 1979-ig volt edzője. Munkájáért számos elisme- résben részesült. Hosszú, súlyos betegség után 1993. július 17.-én hunyt el. Emlékét diáksport alapítvány őrzi. FARAGÓ ISTVÁN 1942. december 20.-án született Szegeden. A kosárlabdázással Kertész Ferenc testnevelő tanára révén a Radnóti Gimnáziumban ismerkedett meg. Pálya- futását, amelyet 33 ifjúsági válogatottság fémjelez, dr. Faragó József is egyengette. 1961-73-ig a SZEAC majd SZEOL irányító játékosaként és csapat kapitányaként többszáz NB I-es mérkőzést játszott. Visszavonulása után 1973-76-ig a SZEOL női NB II-es csapatának edző- je lett. 1976 végén vette át a vásárhelyi férficsapatot, mely irányítása alatt a megyei bajnokságtól az NB I "A" csoportjáig jutott. Végig mellékállásban edzősködött - előbb a Dégáznál, majd a vásárhelyi Tanácsnál, később pedig a Csongrád Me- gyei Sportigazgatóságnál betöltött - munkája mellett. 17 évi edzősködés után még 3 szezonban a csapat szakmai igazgatója volt, majd 1997-ben végleg befe- jezte kosárlabda pályafutását. Hatvan éves a vásárhelyi kosárlabdázás A kosárlabda mai formájára leginkább emlékeztető játékot a Kö- zép- és Dél-Amerikában élő mayáknál fedezték fel. A régészek szerint a Jukatán félszigeten az i.sz. 7. században Pok-tok néven ismert játékot vallá- si ünnepek alkalmával játszották. Játékeszközük szent növények morzsalé- kával töltött gumilabda volt, amelyet mintegy 270-280 cm magasan lévő lyukas körlapba kellett bejuttatni. A 16. században az aztékok tömör gumi- labdával, rögzített gyűrűre játszottak, amely már jobban hasonlított a mai kosárlabdára. A kosárlabda mai változata 1891-ben az amerikai Massachusetts államban lévő Springfieldből indult világhódító útjára. A játék kiötlője dr. James Naismith főiskolai tanár volt, aki 1892. január 15.-én írta le a játék első írásos szabályait. A főiskola diákjai játszották az első kosárlabda mér- kőzést 1892. január 20.-án. Az első nyilvános mérkőzést a főiskola diákjai és tanárai között rendezték 1892. március 1.-én. 1893-ban már palánk is került a kosár mögé, sőt az első női mérkőzést is lebonyolították. 1897 óta a csapatok létszáma 5 - 5 fő. Az Amerikában egyre népszerűbb sportág 1904- ben St. Louisban már szerepelt az olimpián, bemutató jellegű nemzetközi főiskolai torna keretében. Európában is egyre ismertebbé vált a sportág és 1932. június 18.-án Genfben megalakult a FIBA. (Nemzetközi Kosárlabda Szövetség) Az 1936-os berlini olimpia óta elmaradhatatlan sporteseménye az olimpiai játékoknak. Magyarországon Kuncze Géza testnevelő tanár honosította meg a sportágat, miután 1912-ben, Németországban megismerkedett a játékkal és hazahozta az első szabálykönyvet. 1921-ben Kuncze fordításában jelent meg a magyar szabálykönyv, melynek segítségével tanítványai játszottak először Magyarországon kosárlabdát. A húszas években már sorozatban voltak mérkőzések és bajnoki tornák. A Magyar Atlétikai Szövetség 1925- ben Kosárlabda Bizottságot alakított. 1930-ban a MOTESZ küldöttei létre- hozták a Kosárlabda Játék Bizottságot. A hivatalos Magyar Bajnokság 1933-ban indult. 1935-ben magyar férfi válogatott részt vett az első EB-n. Szegeden már a harmincas években kosárlabdáztak, sőt középiskolás baj- nokság is volt. A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége 1942-ben alakult meg. Még ebben az évben nevüket Magyar Kosárlabda Szövetségre változtatták. A háború után lendült fel igazán hazánkban a kosárlabda sport. Jellemző, hogy 1947-ben már 107 kosárlabda egyesületet tartottak számon. 1 Városunkban 1945 előtt csaknem ismeretlen volt ez a játék, bár 1933 őszén Genersich Gabriella a leánygimnázium új tanárnője próbálko- zott megszervezni az első leánycsapatot. Később valami hasonlót Banga Sámuel tornatanár repülő kosárlabda néven igyekezett megvalósítani a bethlenes diákok között. A háború után 1945 júliusában a HMTE kísérletet tett egy kosárlabda szakosztály létrehozására, de nem járt sikerrel. 1946. június 3.-án az egyik újságíró a Vívópályán járt, ahol azt látta, hogy kosaraztak a fiúk a lányok ellen és győztek a lányok. A városban újnak számító sportág első lépéseiről rögtön be is számolt az újságban. 1946 őszén szervezte Balogh Imre és Telek Endre az első férfi csapatot. Rajtuk kívül tagjai voltak dr. Kovács Pál, dr. Kováts Dénes, Könyöki Lóránt, dr. Faragó László, Petrik Sándor, Zikély Mihály és Sal- lai Lázár. Segítségükkel a MÁV HTVE keretén belül megalakult a kosárlabda szakosztály. Az első palánkot a gimnázium tornatermében állították fel, amelyet Bán Márton asztalos készített - hitelbe. Hamaro- san a gimnazista fiúk is elkezdtek kosarazni. Még ebben az évben a női szakosztály is létrejött Kovács Ida, Telek Magda, Csongor Lajosné, Petrik Erzsébet, Nagy Ilona, Molnár Margit, Meszlényi Ilona, Kovács Ella és Vörös Jolán részvételével. 1947. január 24.-én mindkét helyi újságban megjelent a gimnázium fiatal testnevelő tanárának, Balogh Imrének a felhívása, amelyben ismerteti a kosárlabda történetét és biztatja a fiatalokat - próbálják ki ezt a szép játékot. Másnap játszotta első bemutató és egyben bajnoki mérkőzését a férfi kosár- labda csapat, amelyen rögtön győzelemmel kezdtek: 1947. január 25. MÁV HTVE - Szegedi Tisza 41 - 40 (15 - 22) kerületi férfi bajnoki HTVE : Telek Endre 2, Kovács Pál 13, Balogh Imre 23, Faragó László 2, dr. Kováts Dénes 1, Zikély Mihály, Petrik Sándor, Kardos Sándor A téli, alapozó időszakban még a HMTE focistái is rendszeresen kosaraztak edzéseiken. A nők ebben az évben csak barátságos mérkőzéseket játszottak. (Elsősorban egymás ellen.) 2 1947. március 23. MÁV HTVE/A - MÁV HTVE/B 22 - 8 (10-6) barátságos női, vezette: Balogh, Telek „A” csapat: Vörös S. 4, Vörös J. 6, Paulovits 2, Katona, Bán 2, Török 8, Dominusz, Tanka „B” csapat: Vadász, Telek 4, Fejes 4, Kovács Zs., Kovács E., Cseleyné, Petrik E., Petrik I., Oskovits 3, Koller K. 1947. április 17. MÁV HTVE - Kecskeméti MÁV 40 - 29 (19-11) kerületi férfi bajnoki A férfiak az 1946/47. évi szegedi férfi kerületi bajnokságban 10 csapat közül az 5. helyen végezek. 1947. május 15. MÁV HTVE - Kiskunfélegyháza 24 - 20 (8-8) barátságos női HTVE: Vörös S., Vörös J. 5, Telek M. 17, Fejes Zs. 2, Török E., cs.: Oskovits I, Paulovits O. 1947. szeptember 7-8. Hmvhely: Az első „Alföld Kupa” férfi - női mérkő- zéssorozatot szépszámú közönség előtt a MÁV - HTVE nyerte. férfi: MÁV HTVE - Békési MÁV 41 - 26 (23-8) Előtte helybéli kölyök-, ill. gimnazista csapatok előmérkőzését láthatták. 1947. november 9. MÁV HTVE - Sz.Vasutas/Tisza 45 - 25 (22-10) kerületi férfi bajnoki HTVE: Balogh 15, Telek 10, Petrik E. 2, Sallai 2, Kardos 4, cs.: Mónus András 8, Simonffy 1948 – a MÁV HTVE női csapata: Csongorné, Petrik, Kovács, Tanka, Juhász, Varga, Szilágyi, Telek 3 1948. húsvétján a Gimnázium tornatermében Balogh Imre és Telek Endre fáradhatatlan munkája révén nézőcsúcs született - 400 fő látta a barátságos mérkőzéseket: férfi: MÁV HTVE - IKART SE (Bp.) 33 - 39 (17-14) HTVE: Balogh 18, Telek 7, Petrik 3, Könyöki 3, Mónus 2. női: MÁV HTVE - IKART SE (Bp.) 27 - 21 (13-10) HTVE: Kovács E. 7, Csongorné 6, Vörös és Nagy 4-4, Klapcsik, cs: Kovács I. és Petrik 2-2 1948. március 28. MÁV HTVE - Szegedi Tisza Ifj. 73 - 28 (47-14) kerületi férfi bajnoki HTVE: Balogh 18, Telek 16, Petrik, Gojdár 16, Faragó, cs.: Mónus 2, Simonffy 18, Sallai 2, Kardos S. Már 1947-ben hozzáfogtak a Szőnyi utcán, a gimnázium tornapályáján egy szabadtéri pálya építéséhez. Ebben a munkában segítettek a szülők és a diákok is. A villanytelep ingyen salakot adott, támogatta a munkát Patzauer Aladár a Népi Sport- bizottság titkára és Karácsonyi Ferenc főispán is. Tavaszra el is készült a kosárlabda pálya, melyen a palánkokat két vil- lanykaróra szerelték fel. 1948. április 25. ünnepélyes pályaavató: kerületi férfi bajnoki MÁV HTVE - Szegedi Postás 31 - 54 kerületi női bajnoki MÁV HTVE - Szegedi Postás 15 - 4 Az 1947/48-s kerületi bajnokságban a férfi és női csapat is harmadik lett. A nyári szünetben nemzetközi barátságos mérkőzéseket rendeztek: 1948. június 6. (férfi) Bratislava - MÁV HTVE 100 - 19 HTVE: Balogh, Kardos, Mónus, Oskovits, Telek, cs: Simonffy, Petrik 1948. június 29. (női) MÁV HTVE - SK Hradec Kralove 4 - 84 (2-30) HTVE: Vörös J., Csongorné 2, Fejes, Kovács E. 2, Kovács I., cs.: Kovács Zs., Nagy , Petrik E., Telek 800 néző előtt