TÁMOP-5.2.1/07/1-2008-0001
ÓZDI KISTÉRSÉG BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ÉSZAK- MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ
Kistérségi helyzetelemzés
Tartalomjegyzék
Összefoglalás ...... 4 1. A kistérség elhelyezkedése és települései, néhány társadalmi-gazdasági mutatója ...... 6 2. A kistérség népességének néhány jellemz ője ...... 12 3. Lakás, lakhatás ...... 15 4. Foglalkoztatás, munkanélküliség ...... 17 5. A gyerekes családok helyzete ...... 18 6. Segélyezési helyzetkép ...... 22 7. Szolgáltatások a kistérség településein ...... 24 Humán szolgáltatások elérhet ősége és jellemz ői ...... 24 Közoktatási intézmények és szolgáltatások ...... 29 7.1. Óvoda/iskola nélküli települések helyzete ...... 36 8. Szegregátumok ...... 36 9. Helyi jó gyakorlatok ...... 38 10. A megnevezett fejlesztési szükségletek és igények (adatlapok és interjúk alapján) ..... 39 11. Civil szervezetek ...... 41 12. Jelenlegi forrástérkép ...... 45 Mellékletek ...... 488
3 Összefoglalás
Az Ózdi kistérség, amely az ország 174 kistérsége közül a 13. leghátrányosabb helyzet ű, Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, az Észak-Magyarországi régióban található. A kistérség három városában és 26 községében 72 ezer f ő él, akiknek mintegy 28 százaléka cigány. Ózd a régió negyedik legnépesebb városa (38 ezer f ő), de a kistérség alapvet ően aprófalvas szerkezet ű: hét faluban 500 f ő, további 18-ban 1000 f ő alatti a lakosság száma. A kistérség egészében jelent ős a népességfogyás, amely a gyerekszám csökkenésének és az elvándorlásnak a következménye. Az Ózdi kistérségben él ők ötöde 18 éven aluli, ez több mint 15 ezer gyereket jelent. A 0-24 évesek közül 12 ezren kapnak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt: a kistérségben él ő gyerekek és fiatalok jelent ős többsége alacsony jövedelmi helyzet ű családban él. Az Ózdi kistérség még a 38 ezres kistérségi központ ellenére is minden szempontból súlyos strukturális problémákkal küzd. A munkanélküliség, amely a rendszerváltás után tömegeket érintett ezen az ipar - és bányavidéken, 2002 és 2009 között is megkétszerez ődött. A lakosság jelent ős része képzetlen, korábban betanított munkásként dolgozó, ma tartós munkanélküli. 2009-ben a munkanélküliségi ráta (21 százalék) az országos átlag kétszerese volt, a foglalkoztatottak aránya (46 százalék) 9 százalékponttal volt alacsonyabb az országos értéknél. A kistérségek között a 100 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma az Ózdi kistérségben volt a legalacsonyabb (5,4 db) 2008-ban. A települések közel azonos helyzet űek, hiszen ugyanaz a besz űkült munkaer őpiac, ugyanaz a kilátástalanság veszi őket körbe. A kistérségen belüli egyenl őtlenségek azonban néhány területen így sem elhanyagolhatók. Négy településen például igen magas (29-34 százalék) a gyerekek népességen belüli aránya, miközben öt másik község egyértelm űen elöregedik. A roma lakosság arányában szintén jelent ősek a települések közötti különbségek (jegyz ői becslések szerint 6 faluban a népesség több mint fele cigány, míg másik három községben arányuk 1-2 százalék, Ózd lakosságának mintegy harmada cigány). A vezetékes vízzel ellátott lakások aránya a települések egy részén 80-100 százalék, még öt községben 50 százalék alatti. Az adatok összevetése alapján az látszik, hogy a legrosszabb helyzet ű települések Arló, Farkaslyuk és Domaháza, ami önmagában nem jelenti azt, hogy a többi település sokkal jobb helyzetben lenne. A kistérség egyik legnagyobb problémája a szegregátumok és a szegregált lakókörnyezetben él ők magas száma. Az erre vonatkozó hiányos adatok és információk ellenére is tudható, hogy csak Ózdon 16 szegregátum létezik, amelyekben összesen mintegy hatezer ember él. A kistérség egészében pedig – különböz ő források és tapasztalatok összevetése alapján – 23-29 szegregátum van. Ez pedig a térbeli izoláción túl együtt jár a széls őséges lakáskörülményekkel, a szolgáltatások hiányával, a többdimenziós kirekesztettséggel. Az Ózdi kistérség éget ő gondja a gyerekek napközbeni ellátásának megoldatlansága, amelynek fejlesztése alapvet ő feladat. Bölcs őde egyedül Ózdon van, és itt m űködik a kistérség egyetlen családi napközije is. Így a kistérségben él ő majdnem kétezer 0-2 éves gyerek számára alig több mint száz fér őhely van (a gyakorlatban ezek szinte kizárólag az ózdi gyerekek számára biztosítanak ellátást). Biztos Kezdet gyerekházra a gyerekszám alapján számos településen szükség lehet, Arló és Farkaslyuk (Ózd, Borosdbóta, Putnok) jelezte is ezt az igényét. Az óvodák kétharmada zsúfolt, az átlagos csoportlétszámok meghaladják a közoktatási törvényben maximalizált 25 f ős létszámhatárt. Szintén probléma, hogy a jellemz ően magas gyerekszámok és jelent ős anyagi nélkülözés ellenére nyári étkeztetést mindössze 11 önkormányzat biztosít, nyári napközi mindössze egyetlen községben (Kelemér) m űködik. A gyerekeket célzó egyéb szolgáltatások terén is jelent ősek a hiányok: a pedagógiai szakszolgálat a települések egy részén egyáltalán nem, vagy rendkívül alacsony óraszámban érhet ő el, gyógytorna csak Ózdon van, korai fejlesztés egyáltalán nincs a kistérségben. Az óvodákban és iskolákban szintén komoly gond a fejleszt ő szakemberek és a szakmai munkát támogató egyéb munkatársak hiánya, illetve fejleszt ő tevékenységekben való részvételük alacsony aránya. A szegregált körülmények között él ők helyzetét javító szolgáltatások biztosítása, illetve fejlesztése a jelenlegi er őforrásokkal megoldhatatlan probléma.
4
1. ábra: Az Ózdi kistérség*
* A 0-5 évesek száma 2009-es adat.
5
A kistérségi tükröt statisztikai adatok, valamint a helyben gy űjtött információk alapján állítottuk össze. A helyzetfelmérést segítették a települések jegyz ői, a véd őnői hálózat, a szociális- és gyermekjóléti, a közoktatási, valamint a munkaügyi intézmények munkatársai a településükre, intézményükre vonatkozó adatlapok kitöltésével. Az érintett szül ők, valamint a helyi szakemberek véleményének megismerése csoportos interjúk keretében történt. Az Ózdi kistérségben összesen 122 adatlap és 3 csoportos interjú készült. Az így kapott információkat ott pontosítottuk, vagy vetettük össze egyéb adatforrásokkal (els ősorban KSH adatokkal), ahol az eredmények bizonytalanok voltak. Az Ózdi kistérség esetében több területen sajnos igen hiányos az adatszolgáltatás, így az adathiányok mérséklése érdekében gyakrabban használtunk más adatforrásokat.
1. A kistérség elhelyezkedése és települései, néhány társadalmi-gazdasági mutatója 1 2. ábra: A kistérség települései
1 VÁTI- REMEK, https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=um&rq_proc=eredfr2&xterkod=3514&xmutkod=&xtabkell=I&xtertip=K , valamint MTA KTI Er őforrástérkép, illetve KSH és saját kistérségi adatgy űjtés
6
Terület (km 2) 550 Lakónépesség (f ő, 2010. jan. 1.) 72601 Kedvezményezett térség Igen
Az Ózdi kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15 kistérsége közül a második legnépesebb (72601 fő). Északi határa egybeesik a szlovák-magyar országhatárral. Délen Heves megyével, nyugaton Nógráddal szomszédos. A viszonylag nagy terület és a magas lakosság-és településszám miatt a kistérség három mikro-körzetre (Ózd, Putnok, Borsodnádasd) tagolódik. Ózdon (38 344 f ő) a kistérség népességének több mint fele él. A térségen keresztül folyó Sajó völgyében van a kistérség második legnagyobb városa, Putnok (7350 fő). A harmadik Borsodnádasd (3380 f ő). A kistérség 26 községének népessége 4008 fő (Arló) és 83 fő (Gömörsz őlős) között változik, hét aprófaluban kevesebb, mint ötszázan élnek. Az Ózdi kistérség lakossága az utóbbi 10 évben a megyei átlaghoz viszonyítva is jelent ős mértékben fogy. (4. ábra) A cigány népesség átlagos aránya – helyi becslések szerint – 28,2 százalék.
Az Ózdi a 174 kistérség közül a 13. legelmaradottabb, amit az is jelez, hogy 29 települése közül a 240/2006. (XI. 30.) kormányrendelet szerint 26 társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és az országos átlagot jelent ősen meghaladó munkanélküliségi aránnyal rendelkezik. (1. tábla) Öt település (Arló, Domaháza, Farkaslyuk, Kelemér, Sajónémeti) szegénységi kockázata 2 a legmagasabb fokú (10), de a többi település (köztük a városok) helyzete sem sokkal kedvez őbb. (3. ábra)
1. tábla: A kistérség településeinek száma jogállás és társadalmi-gazdasági helyzet szerint
Települések száma 29 Város 3 Jogállás szerint Község 26
Kedvezményezett települések száma 26 Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott 26 Típus szerint Országos átlagot jelent ősen
meghaladó munkanélküliséggel sújtott 26
2 Az MTA Regionális Kutató Központja által számított érték. A szegénység mértékét jelz ő típusképz ő mutatók: Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60 évnél id ősebbek arányában), 2005; Középfokú végzettség űek aránya a 18 évesnél id ősebb népesség körében, 2001; Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem és nyugdíj összege havonta, 2005; Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, 2001; Regisztrált munkanélküliek a 18-59 évesek arányában, 2005; Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül ők aránya a 0-17 évesekb ől, 2006; Nem korbetöltött nyugdíjasok aránya, 2005; Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem, 2005.
7 3. ábra: A települések szegénységi kockázati kódjai
Sajónémeti 10
Kelemér 10
Farkaslyuk 10
Domaháza 10
Arló 10
Sajómercse 9
Járdánháza 9
Hangony 9
Csernely 9
Borsodbóta 9
Serényfalva 8
Sáta 8
Sajóvelezd 8
Sajópüspöki 8
Putnok 8
Nekézseny 8
Királd 8
Hét 8
Gömörsz őlős 8
Csokvaomány 8
Borsodnádasd 8
Uppony 7
Ózd 7
Lénárddaróc 7
Bükkmogyorósd 7
Borsodszentgyörgy 7
Kissikátor 6
Dubicsány 6
Bánréve 6
0 1 2 3 4 5 6 7 8 910
Forrás: MTARKK
A 2001-es népszámlálás alapján a kistérség 18 évesnél id ősebb lakossága 26,1 százalékának van legalább érettségije, amely az országos átlagnál 12 százalékponttal alacsonyabb érték. Ezzel az aránnyal az Ózdi kistérség nem tartozik a legrosszabb helyzet ű kistérségek közé. Az országos átlag 2001-ben 38,2 százalék, a legkedvez őbb arány 58,7 százalék (Budapest). (6. ábra)
8 A munkanélküliségi ráta – az ÁFSZ adatai szerint - 2002 és 2009 között megkétszerez ődött; 10,9 százalékról 21,3 százalékra n őtt. A jelenleg 46,1 százalékos foglalkoztatási ráta 2002 és 2009 között alig három százalékponttal emelkedett. 3 Ez az arány sem sokkal kedvez őtlenebb a megyei átlagnál (2009-ban 46,8 százalék) 4. A borsodi ipar és bányászat rendszerváltással bekövetkez ő összeomlásának következményeit jelzi, hogy míg 1990-ben a 100 háztartásra jutó foglalkoztatottak száma (117,2 f ő) alig 20 százalékkal maradt el az országos maximum értékt ől (136,7 f ő), addig 2001-ben annak már csak alig több mint fele (a kistérségben 65,4 f ő, az országos maximum érték 125,3 f ő). (6. ábra) A helyi munkaer őpiac reménytelenségének talán legélesebb mutatója, hogy a 100 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma 2008-ban 5,4 db, amellyel az ózdi a legutolsó a kistérségek sorában (az országos maximum érték 27,5 db). (12. ábra)
A lakáskörülmények terén az Ózdi kistérség nem tartozik a legrosszabb helyzet ű kistérségek közé: a 2001-es cenzus adatok szerint a lakások ötöde (21,6 százalék) komfort nélküli, az országos átlag 11,1 százalék. (10. ábra) Az ivóvízzel ellátott lakások aránya a kistérségben 79,3 százalék (2001), amely viszont a 9. legrosszabb arány a kistérségek rangsorában (az országos átlag 94,9 százalék). (11. ábra) Mindezekkel együtt fontos, hogy mind Ózdon, mind a kistérség más településein számos szegregátum található, amelyeken a széls őségesen rossz lakáskörülmények mellett egyéb más társadalmi problémák is koncentrálódnak.
A kistérségnek nincs közvetlen autópálya kapcsolata, a 25-ös és a 26-os f őútvonalak jelentik a közlekedési kapcsolatot. Az Ózdtól mintegy 150 kilométerre lév ő f ővárost a kistérségb ől 2 és negyed óra alatt lehet közúton elérni. (17. ábra) Ez azonban nem mindenkinek egyformán adott, f őként akkor, ha hozzá tesszük, hogy 2008-ban a 100 lakosra jutó személygépkocsik száma (19,4 db) alig valamivel haladta meg az országos minimumot (17,7 db, Bodrogközi kistérség). (16. ábra)
5. ábra: A 18 éven felüli népességb ől a legalább 4. ábra: Lakónépesség változása, 1998-2008, százalék érettség ivel rendelkez ők aránya, 2001, százalék
70 Ózdi kistérség 58,7 60 50 Borsod-Abaúj- 38,2 40 Zemplén 26,1 30 20 14,1 Észak-Magyarország 10 0 Magyarország Ózdi kistérség országos átlag minimum érték maximum érték (Bodrogközi (Budapest) -10 -9 -8 -7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 0 kistérség)
3 Forrás: ÁFSZ, http://kisterseg.afsz.hu/index.php 4 Forrás: ÁFSZ, 2009. http://kisterseg.afsz.hu/index.php
9
7. ábra: 100 foglalkoztatottra jutó eltartottak 6. ábra: 100 háztartásra jutó foglalkoztatottak száma, száma, 1990, 2001, f ő 1990, 2001, f ő
136,7 180 140 157,2 125,3 160 117,2 115,0 120 140 94,7 97,0 121,7 100 120 104,7 1990 80 100 82,4 1990 65,4 75,5 56,3 2001 80 2001 60 67,7 54,3 54,8 60 40 40 20 20 0 0 Ózdi kistérség országos átlag minimum érték maximum érték Ózdi kistérség országos átlag minimum érték maximum érték
9. ábra: Munkanélküliek (álláskeres ők) közül 8. ábra: Munkanélküliségi ráta változása, legfeljebb 8 osztályos végzettséggel rendelkez ők 1990-2008, százalék arányának alakulása, 1990-2008, százalék
10. ábra: Komfortnélküli lakások aránya, 2001, százalék 11. ábra: Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, 1991, 2008, százalék
40 36,8 120 104,5 35 99,8 94,9 100 30 79,3 74,3 25 21,6 80 59,1 20 55,9 1991 60 2008 15 11,1 40 10 5 2,7 20 13,0 0 0 Ózdi kistérség országos átlag minimum érték maximum érték (Abaúj- (Budapest) Hegyközi kistérség) Ózdi kistérség országos átlag minimum érték maximum érték
10
13. ábra: Adófizetők aránya, 2003, 2007, 12. ábra: Regisztrált vállalkozások 100 lakosra jutó százalék száma 1995, 2008, db.
30 27,5 50 26,1 25 40
20 30 15,3 2003 1995 15 2007 2008 20 10,0 10 10 5,4 5,4 4,0 5 2,7 0
0 Ózdi kistérség Borsod-Abaúj- Észak- Magyarország Ózdi kistérség országos átlag minimum érték maximum érték Zemplén megye Magyarországi régió
15. ábra: Egy állandó lakosra jutó személyi 14. ábra: Egy f őre jutó belföldi jövedelem, 2003, 2007, jövedelemadó-alap, 2003, 2007, ezer Ft ezer Ft.
900 1200 1101,5 800 700 1000 600 802,4 800 756,9 500 2003 2003 400 2007 600 528,7 463,3 2007 300 342,0 200 400 316,6 227,0 100 200 0 Ózdi kistérség Borsod-Abaúj- Észak-Magyarországi Magyarország 0 Zemplén megye régió Ózdi kistérség országos átlag minimum érték maximum érték
17. ábra: Budapest és a legközelebbi megyeszékhely 16. ábra: 100 lakosra jutó személygépkocsik száma, elérhet ősége a kistérségb ől, 2007, perc 2008, db.
60 55,4
50 Legközelebbi megyeszékhely 43,8 40 30,1 elérhet ősége, perc 30 19,4 17,7 20
10 Budapest elérhet ősége, 135,4 0 perc Ózdi kistérség országos átlag minimum érték maximum érték (Bodrogközi kistérség) (Veresegyházi kistérség) 0 20 40 60 80 100 120 140 160
11 2. A kistérség népességének néhány jellemz ője
Az Ózdi kistérség változatos, alapvet ően mégis aprófalvas településszerkezet ű. 29 településének kétharmada (18 község) ezer f ő, negyede (7 falu) ötszáz f ő alatti, miközben – Ózdon és Putnokon kívül – kilenc nagyobb (1000-4000 f ős) település is van a kistérségben. Ózd, a szocialista iparváros-fejlesztés egyik helyszíne, 38 ezer lakosával az Észak- Magyarországi régió negyedik legnépesebb városa. Putnok mintegy 100 évvel korábbi mez ővárosi rangja után 1989-ben kapott városi címet. Borsodnádasd (3380) mindössze kilenc éve város.
A 18 éven aluliak teljes népességen belüli aránya – az országos átlaghoz képest kiugróan magas – egyharmad körüli (29-34%) négy településen (Arló, Domaháza, Farkaslyuk, Kelemér). A lakosságnak mindössze tizede gyerek viszont öt elöreged ő községben (Bükkmogyorósd, Gömörsz őlős, Királd, Lénárddaróc, Uppony). A kistérség egészében a lakosság ötöde (20,7%) 18 éven aluli. 2. tábla)
A 2003-as országos reprezentatív cigány vizsgálat szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a harmadik legmagasabb a romák népességen belüli aránya a megyék között (13,3%) 5. 2010-ben a helyi jegyz ők becslése szerint – Ózd adatai nélkül – a kistérség népességének közel harmada (28,2%) roma. 6 Ózdon az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) szerint 29-33 százalék a cigány népesség aránya. Az IVS helyzetelemzése négy városrészt különböztet meg, ezek közül kett őben (Keleti és Északi városrészek) a lakosság mintegy fele roma. 7 Teljesen roma falvak nincsenek, de Sajónémetiben a lakosság csak nem kétharmada (59,9%), további öt településen mintegy fele cigány. Ezek a községek egyértelm űen gettósodásnak indultak, és közel hasonló a helyzet azon a hét településen is, ahol 20-40 százalékos a roma arány. A helyi megítélés szerint három faluban (Gömörsz őlős, Kissikátor, Nekézseny) egyáltalán nincsenek romák, négy településen pedig 1-2 százalék az arányuk. (2. tábla)
A szegregátumok, illetve a szegregátumban él ő lakosság számának helyi meghatározása igen problémásnak t űnik, és az adatok, információk is szembet űnően hiányosak. A jegyz ői adatlapok szerint mindössze két településén (Arló, Domaháza) élnek emberek szegregált lakókörnyezetben (összesen 1580 f ő). A KSH lehatárolás 8 (2001-es adatok) szerint a kistérség öt településén (Arló, Borsodnádasd, Járdánháza, Putnok, Ózd) 29 szegregátum található. (Arlón a jegyz ői adatlap szerint 2010-ben a lakosság harmada, a 2001-es adatok alapján kétharmada él szegregátumban.) A szegregátumok összlakossága (12 ezer f ő) a kistérség akkori népességének 15,8 százaléka volt. (Egy 2008-as kistérségi esélyegyenl őségi helyzetelemzés szerint 11 796 f ő él szegregátumokban. 9) Ózd 16 szegregátumában a város népességének 16,5 százaléka (2001), mintegy hatezer ember él. Más források és tapasztalatok szerint (regionális koordinátor, szakért ő, LHH- tervdokumentumok, NFÜ, esélyegyenl őségi helyzetelemzés) Borsodbótán, Borsodszentgyörgyön, Csokvaományban, Csermelyen és Királdon vannak szegregált
5 Kemény István, Janky Béla, Lengyel Gabriella (2004) A magyarországi cigányság, 1971-2003. Gondolat Kiadó- MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest 6 Az arány számításánál Ózd lakosságát nem vettük figyelembe. 7 http://www.ozd.hu/showsection.php?sectionID=12 8 Azokat a területel, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkez ők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkez ők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50 %. 9 Az Ózdi kistérség esélyegyenl őségi helyzetelemzése 2008. Készítette: Nagy Anna Magdolna, Csóka János
12 településrészek, illetve Farkaslyuk, Sajónémeti és Kelemér is gettósodik. Az NFÜ 2010-es vizsgálata szerint a kistérség nyolc településén 23 szegregátum van. 10
A különböz ő adatforrásokat – az eltér ő definíciók, módszerek és adatévek miatt – csak nagy bizonytalansággal kezelhetjük. Az egyes elemzések, források nem egyeznek abban sem, hogy a kistérség mely településein található szegregátum. A jegyz ői adatlapok jelent ős hiányai miatt azonban kénytelenek voltunk más forrásokat is használni, hogy legalább közelít ő képünk legyen arról a kistérségr ől, ahol több ezer ember él telepszer ű lakókörnyezetben, nagyon rossz életkörülmények között.
2. tábla: Lakónépesség, 18 éven aluliak, cigány népesség és szegregátumban él ők a kistérség településein (a jegyz ői adatlap alapján)
Lakónépesség Cigány népesség Szegregált lakó- 18 éven aluliak ő száma (2010. becsült környezetben él k Település január) (f ő) száma (f ő) aránya (%) száma (f ő) aránya (%) száma (f ő) aránya (%) Arló 4 008 1 339 33,4 2 000 49,9 1 357 33,9 Bánréve 1 370 227 16,6 274 20,0 0 0 Borsodbóta 943 217 23,0 470 49,8 0 0 Borsodnádasd 3 380 668 19,8 600 17,8 701** 19,5** Borsodszentgyörgy 1 248 216 17,3 200 16,0 9*** 0,7 Bükkmogyorósd 145 15 10,3 15 10,3 0 0 Csernely 846 171 20,2 171 20,2 360*** 42,6 Csokvaomány 963 149 15,5 114 11,8 111*** 11,5 Domaháza 902 258 28,6 450 49,9 223 24,7 Dubicsány 324 62 19,1 14 4,3 0 0 Farkaslyuk 2 023 688 34,0 1 000 49,4 0 0 Gömörsz őlős 83 8 9,6 0 0,0 0 0 Hangony 1 694 380 22,4 520 30,7 0 0 Hét 543 100 18,4 5 0,9 0 0 Járdánháza 1 886 464 24,6 849 45,0 647** 33,4** Kelemér 538 164 30,5 200 37,2 0 0 Királd 924 106 11,5 15 1,6 16*** 1,7 Kissikátor 345 61 17,7 0 0,0 0 0 Lénárddaróc 311 29 9,3 7 2,3 0 0 Nekézseny 812 137 16,9 0 0,0 0 0 Ózd 38 344 7 446 19,4 na 29-33* 6329** 16,5** Putnok 7 350 1 374 18,7 2 000 27,2 1896** 25,2** Sáta 1274 261 20,5 400 31,4 0 0 Sajómercse 254 42 16,5 30 11,8 0 0 Sajónémeti 564 128 22,7 338 59,9 0 0 Sajópüspöki 550 112 20,4 50 9,1 0 0 Sajóvelezd 844 190 22,5 180 21,3 0 0
10 Domokos Veronika (2010) a „Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különböz ő (közoktatási, egészségügyi, településfejlesztési) adatforrások egybevetésével. NFÜ.
13 Lakónépesség Cigány népesség Szegregált lakó- Település 18 éven aluliak száma (2010. becsült környezetben él ők január) Serényfalva 1 056 232 22,0 100 9,5 0 0 Uppony 351 41 11,7 4 1,1 0 0 Ózdi kistérség 73 875 15 285 20,7 10 006 28,2 - - * Forrás: IVS helyzetelemzés (CKÖ és önkormányzati adatszolgáltatás alapján, 20008). A kistérségi átlag számításában nincs benne Ózd. ** KSH, 2001. 2001-es népességhez viszonyított arány.*** 2008-as kistérségi esélyegyenl őségi helyzetelemzés.
Az Ózdi kistérségben 4261 f ő a 0-5 év közötti gyerekek száma. A 0-2 évesek száma (1910 f ő) több mint 20 százalékkal kevesebb a 3-5 évesek számánál (2351 f ő), amely er ős gyerekszám csökkenést jelez a kistérségben. Tizenöt településen csökken ő a létszám, köztük Ózddal, ahol a 0-2 évesek száma 427 f ővel kevesebb a 3-5 évesek számánál. A két korcsoport összevetése alapján csak Arlón, Borsodnádasdon látható jelent ősebb emelkedés. (3. tábla)
3. tábla: A 0-2 és a 3-5 éves gyerekek száma a településeken, 2010. (jegyz ő adatlap alapján)
0-2 éves gyerekek 3-5 éves gyerekek Település száma, f ő száma, f ő
Arló 220 192 Bánréve 30 30 Borsodbóta 38 29 Borsodnádasd 122 88 Borsodszentgyörgy 20 24 Bükkmogyorósd 1 1 Csernely 32 22 Csokvaomány 16 13 Domaháza 43 40 Dubicsány 7 5 Farkaslyuk 122 116 Gömörsz őlős 1 1 Hangony 28 47 Hét 10 12 Járdánháza 60 71 Kelemér 23 30 Királd 15 20 Kissikátor 4 11 Lénárddaróc 2 3 Nekézseny 7 10 Ózd 825 1252 Putnok 164 195 Sáta 25 32 Sajómercse 6 6 Sajónémeti 18 16 Sajópüspöki 10 21
14 0-2 éves gyerekek 3-5 éves gyerekek Település száma, f ő száma, f ő
Sajóvelezd 30 33 Serényfalva 26 28 Uppony 5 3 Ózdi kistérség 1910 2351
3. Lakás, lakhatás
A lakásállománnyal kapcsolatos adatok terén is sok az adathiány. Három település esetében a lakások számát KSH adatokból (2009) pótoltuk. (A közüzemi ivóvízvezetékre és a közcsatorna-hálózatra kapcsolt lakások száma (2008) szintén tudható ebb ől a KSH- adatbázisból. Ezeket még sem használtuk, mert már a lakásállományra vonatkozóan is jelent ős az eltérés a jegyz ői és a KSH adatok között, és a vezetékes vízzel/csatornával ellátott arányok is torzítanak.) Adattípustól függ ően így 2-5 településr ől nincs információnk. Probléma lehet az is, hogy a település közm űvesítettségének szintje nem feltétlenül jelenti a háztartások/lakások ellátottságát. Tapasztalatok szerint gyakori, hogy egy-egy utca (szegregátum) közm űvesített ugyan, de a szegény családok nem tudják a szolgáltatást bevezetni lakásukba, vagy éppen díjhátralék miatt már kikapcsolták azt. Mindenestre az adathiányokkal, bizonytalanságokkal együtt is éles különbségek rajzolódnak ki a kistérség települései között.
A kistérség lakásállománya 26470 lakásból áll. Önkormányzati tulajdonú a lakások 4,9 százaléka 11 , amely jelent ősen meghaladja a 2005-ös megyei (3,2) és országos átlagot (3,1%) 12 A kistérség 12 településér ől jelezték, hogy vannak önkormányzati lakásaik. Farkaslyukon (11,8%) és Királdon (9,0%) a lakások mintegy tizede önkormányzati tulajdonban van, és magas az arányuk Ózdon (7,4%) és Csokvaományban (6,9%) is. (4. tábla)
A rossz lakáshelyzet egyik jellemz ő mutatója a vezetékes víz hiánya. A jegyz ői adatlapok alapján a kistérség mindössze négy kistelepülésén 100 százalékos a vezetékes vízzel rendelkez ő lakások aránya. Borsodnádasdon a lakások 95, Ózdon 93, Putnokon pedig csak 83 százalékában van vezetékes víz. Széls őséges lakáskörülményekre utal az, hogy Sajóvelezd 250 lakásának mindössze tizedébe van bevezetve a víz. Ez a legrosszabb arány, de Lénárddarócon (40%) és Sátán (45%) is a lakások kevesebb, mint felében van víz. A csatornázottság terén is élesek a különbségek a kistérségen belül: a teljes lakásállomány csak három aprófaluban (Bükkmogyorósd, Csernely, Gömörsz őlős) csatornázott, számos településen egyáltalán nincs kiépítve a vezeték. A csatornázottság alacsony szintje nem ritka az ózdinál jobb helyzet ű térségekben sem, ugyanakkor figyelemreméltó, hogy az észak-magyarországi régió negyedik legnépesebb városában a lakások mindössze 60 százaléka csatornázott. A másik két városban ennél rosszabbak az arányok: Borsodnádasd (15%), Putnok (56%). (4. tábla)
Az életveszélyes és a komfortnélküli lakások aránya szintén fontos mutatója egy-egy település lakáshelyzetének. Az önkormányzatok mintegy harmadából nem jeleztek életveszélyes
11 A kistérségi átlag számításakor azokat a településeket nem vettük figyelembe, ahol hiányzik az önkormányzati lakások számára vonatkozó adat. 12 A 2005-ös megyei és országos adatok a Mikrocenzusból származnak. Az összehasonlítás csak jelzésérték ű.
15 lakásokat. A 21 adatot szolgáltató település többségében a lakások 1-2 százaléka életveszélyes, Csernelyben (15%) és Sajónémetiben (10%) viszont nagyon magas az arányuk. A komfortnélküli lakások arányát hat községben nem ismerjük. A 23 település közül 17-ben a lakások legalább tizede komfortnélküli. Meglep ő, hogy a jegyz ői statisztika szerint éppen Csernelyben legmagasabb az arányuk (60%), miközben itt kifejezetten kedvez őnek t űnik a lakások infrastrukturális ellátottsága. A következ ő legrosszabb helyzet ű településen is (Sajómercse) a lakásoknak „csak” 35 százaléka komfortnélküli; másik öt faluban 30 százalékos az arány. A három város közül – ezen a téren – Putnok áll a legjobban: itt a lakások mindössze 1 százaléka nem komfortos, miközben Borsodnádasdon 10, Ózdon 23 százalék az arányuk. (4. tábla)
4. tábla: Lakásjellemz ők a kistérség településein, 2010. (jegyz ői adatok alapján)
Vezetékes Csatorna- Vezetékes Önkor- Árammal Élet- Komfort vízzel hálózatba gázzal Lakások mányzati ellátott veszélyes nélküli ellátott bekötött ellátott Település száma lakások lakások lakások lakások lakások lakások lakások száma aránya (%) aránya (%) aránya (%) aránya (%) aránya (%) aránya (%) Arló 1 266 0 80,0 0,0 100,0 50,0 1,0 23,0 Bánréve 544 0 100,0 15,0 100,0 75,0 na na Borsodbóta 340 0 78,0 80,0 100,0 40,0 2,0 22,0 Borsodnádasd 1 361 3 95,0 15,0 100,0 65,0 1,0 10,0 Borsodszentgyörgy 500 0 100,0 0,0 100,0 100,0 0,0 15,0 Bükkmogyorósd 87 0 100,0 100,0 100,0 100,0 na 30,0 Csernely 340 3 100,0 100,0 100,0 95,0 15,0 60,0 Csokvaomány 363 25 85,0 90,0 99,0 76,0 0,0 7,2 Domaháza 344* 2 75,0 20,0 100,0 40,0 na na Dubicsány 110 0 90,0 85,0 100,0 64,0 na na Farkaslyuk 625 74 74,0 35,0 100,0 40,0 1,0 10,0 Gömörsz őlős 47* Na 19,1 100,0* 100,0 100,0 na na Hangony 564 Na 67,0 Na* 100,0 89,0 1,0 30,0 Hét 190 1 80,0 0,0 100,0 70,0 0,0 7,0 Járdánháza 530 12 80,0 Na* 98,0 35,0 na 30,0 Kelemér 181* Na 17,7 43,6* 100,0 100,0 na na Királd 398 36 98,0 80,0 100,0 100,0 0,0 5,0 Kissikátor 130 1 80,0 Na* 100,0 60,0 na na Lénárddaróc 120 0 40,0 70,0 100,0 80,0 0,0 20,0 Nekézseny 335 0 80,0 70,0 100,0 70,0 0,0 30,0 Ózd 14 276 1 058 93,0 60,0 100,0 74,0 0,6 23,0 Putnok 2 602 42 83,0 56,0 100,0 75,0 1,0 1,0 Sáta 450 0 45 38 100 50 0.5 8 Sajómercse 122 0 57,0 0,0 100,0 28,0 1,0 35,0 Sajónémeti 212 0 63,0 0,0 79,0 41,0 10,0 18,0 Sajópüspöki 191 2 95,0 0,0 100,0 80,0 0,0 15,0 Sajóvelezd 250 0 10,0 0,0 100,0 80,0 0,0 30,0 Serényfalva 354 1 80,0 0,0 100,0 50,0 0,0 5,0 Uppony 210 0 68,0 64,0 100,0 70,0 1,0 23,0 Ózdi kistérség 26 470 1 260 * KSH, Területi statisztikai adatok rendszere, 2009-es adatok. (TEIR)
16 4. Foglalkoztatás, munkanélküliség
Az Ózdi kistérség munkaer őpiaci mutatói igen kedvez őtlenek, bár a foglalkoztatás és az aktivitás terén javulás látható az elmúlt években. Az ÁFSZ adatai szerint 2002 és 2009 között kétszeresére n őtt a munkanélküliségi ráta a kistérségben (21,3%), a foglalkoztatási arány 2,6 százalékponttal emelkedett (2009-ben 46,1%). Utóbbi közel azonos a megyei átlaggal 13 (46,6%), a munkanélküliségi ráta viszont 5 százalékponttal magasabb annál (16,3%). (2009- ben az országos munkanélküliségi ráta 10,1 százalék, a foglalkoztatási ráta 55,4 százalék.) 2009-ben majdnem 5500 regisztrált munkanélküli és 18 ezer inaktív személy élt a 74 ezer f ős kistérségben. (5. tábla)
5. tábla: Munkanélküliség, foglalkoztatottság az Ózdi kistérségben (éves KSH kistérségi adatok, 15- 64 évesek)
Munkanélküliségi Munkanélküliek Foglalkoztatottak Inaktívak Foglalkoztatási Aktivitási Év ráta, % száma, f ő száma, f ő száma, f ő ráta, % ráta, % 2002 10,9 3030 24732 29137 43,5 48,8 2003 12,0 3410 24934 28555 43,8 49,8 2004 11,9 2948 21821 23718 45,0 51,1 2005 13,6 3307 21096 23095 44,4 51,4 2006 14,7 3776 21940 20413 47,6 55,7 2007 16,3 4279 21960 19890 47,6 56,9 2008 17,6 4535 21182 19080 47,3 57,4 2009 21,3 5491 20261 18192 46,1 58,6
A 2009-es közfoglalkoztatásról a jegyz ői összesítésekb ől vannak információink. Eszerint 2284 főt vontak be tavaly közfoglalkoztatásba, ami azt jelenti, hogy – az ÁFSZ adathoz viszonyítva – a regisztrált munkanélküliek több mint fele közfoglalkoztatott volt. A közfoglalkoztatásban résztvev ők átlagos foglalkoztatási ideje Gömörsz őlősön volt a legmagasabb, ahol a 18 közfoglalkoztatott átlagosan 240 órát dolgozott (2009). A legkevesebb foglalkoztatási napjuk a kissikátori közfoglalkoztatottaknak volt (14 nap). Egyébként mindössze három településen (Domaháza, Gömörsz őlős, Hét) érte el az álláskereséséi segélyhez szükséges 200 napot az átlagos foglalkoztatási id ő. (6. tábla)
6. tábla: Közfoglalkoztatás 2009-ben (jegyz ői adatok alapján)
Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásba Település résztvev ők átlagos bevontak száma, f ő foglalkoztatási ideje, nap Arló 129 120 Bánréve 30 90 Borsodbóta 62 130 Borsodnádasd 143 163 Borsodszentgyörgy 31 90 Bükkmogyorósd 6 90 Csernely 30 90 Csokvaomány 36 60
13 A megyei munkanélküliségi és foglalkoztatási adatok forrása az ÁFSZ (2009).
17 Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásba Település résztvev ők átlagos bevontak száma, f ő foglalkoztatási ideje, nap Domaháza 115 210 Dubicsány 7 50 Farkaslyuk 182 90 Gömörsz őlős 18 240 Hangony 84 150 Hét 50 206 Járdánháza 68 120 Kelemér 45 90 Királd 45 90 Kissikátor 11 14 Lénárddaróc 15 90 Nekézseny 25 120 Ózd 549 105 Putnok 270 90 Sáta 90 180 Sajómercse 16 142 Sajónémeti 157 95 Sajópüspöki 21 90 Sajóvelezd 30 90 Serényfalva 90 180 Uppony 19 172 Ózdi kistérség összesen 2 284
5. A gyerekes családok helyzete
A kistérségi gyerekes családok helyzetér ől a jegyz ők adatai alapján vannak információink, az adatszolgáltatás azonban itt is hiányos. Domaházáról, Ózdról és Lénárddarócról nincsenek adatok. Így a települések összehasonlítása és a kistérségi átlagok csak korlátozottan érvényesek (az ózdi adatok hiánya alapvet ően befolyásolja az eredményeket). Itt azonban nincs lehet őség más (KSH) adatokkal való helyettesítésre, mivel a háztartásokról csak a 2001-es népszámlálásból nyerhetnénk információkat, ez pedig id őben igen messze van. Mindenestre 26 településr ől rendelkezésre állnak a 2010-es statisztikák azokról a háztartás típusokról, amelyek az országos tendenciák alapján a legnagyobb szegénységi kockázatúak.
A foglalkoztatott nélküli gyerekes háztartások összes háztartáshoz viszonyított kistérségi aránya – a három település nélkül – 12,6 százalék. 14 (Ha az összes gyerekes háztartás arányában tudnánk ezt megnézni, magasabb számarányt kapnánk, err ől viszont nincs adatunk.) legmagasabb az arány Keleméren (38,2%), és öt további településen is 20-30 százalék a foglalkoztatott nélküli gyerekes családok – összes háztartáson belüli – aránya. Ugyanakkor felt űnően sok településr ől jeleztek jó helyzetet: a jegyz ői adatlap szerint sem Gömörsz őlősön, sem Upponyban nincsenek ilyen családok, és 11 településen 5 százalék körüli vagy az alatti az arányuk, miközben a munkanélküliségi, foglalkoztatási mutatók ennél rosszabb arányokat valószín űsítenek. (2009-ben országosan a gyerekes családok mintegy ötödében nincs foglalkoztatott. 15 ) (7. tábla)
14 Ez az összes háztartáshoz viszonyított arányszám, így csak igen durva, közelít ő adatnak tekinthet ő. 15 Az MTA GyeP megbízásából a TÁRKI által 2009-ben készített, a gyerekes háztartásokra reprezentatív adatfelvétel el őzetes adata alapján.
18 A három és többgyerekes háztartások összes háztartáshoz viszonyított aránya a kistérség egészében 10,5 százalék. Az arány itt még inkább csak közelít ő, mivel a három jelzett település mellett err ől Dubicsány sem szolgáltatott adatot; 25 települést tudunk tehát összehasonlítani. Ennek alapján széls őségesen magas a nagycsaládok aránya Farkaslyukon (82,8%). A második legnagyobb arányban Sajónémetiben (29,5%) vannak sokgyerekesek. Az igen kérdéses kistérségi átlagot mindössze öt település haladja meg, ugyanakkor a települések majdnem 40 százalékáról 5 százalék vagy akörüli arányokat jeleztek. (Ebben nincs benne Gömörsz őlős és Uppony, ahol – a jegyz ők szerint – nem élnek ilyen családok sem.) (7. tábla)
Az egyszül ős családokról szintén 4 településen nincs adat (a fenti három mellett Keleméren). A 25 településen mindenestre összesen 926 egyszül ős háztartás él, amely a kistérségi háztartások 7,1 százaléka. Farkaslyukon ismét kiugróan magas az érték, amely szerint a falu összes háztartásának majdnem fele (47,8%) egyszül ős. Bükkmogyorósdon viszont senki nem neveli egyedül gyerekét. (7. tábla)
7. tábla: A legnagyobb szegénységi kockázatú háztartástípusok száma és aránya a kistérségben, 2010. (jegyz ői adatlapok alapján)
Foglalkoztatott 3 és több gyereket Egyszül ős nélküli gyerekes Háztartások nevel ő háztartások háztartások Település háztartások száma aránya aránya aránya száma száma száma (%) (%) (%) Arló 1 900 600 31,6 98 5,2 180 9,5 Bánréve 514 8 1,6 2 0,4 5 1,0 Borsodbóta 354 5 1,4 24 6,8 4 1,1 Borsodnádasd 1 350 42 3,1 53 3,9 26 1,9 Borsodszentgyörgy 450 40 8,9 50 11,1 10 2,2 Bükkmogyorósd 75 3 4,0 1 1,3 0 0,0 Csernely 400 40 10,0 110 27,5 8 2,0 Csokvaomány 472 5 1,1 13 2,8 5 1,1 Domaháza na na na na na na na Dubicsány 108 3 2,8 na na 12 11,1 Farkaslyuk 628 5 0,8 520 82,8 300 47,8 Gömörsz őlős 50 0 0,0 0 0,0 0 0,0 Hangony 540 130 24,1 49 9,1 31 5,7 Hét 183 1 0,5 4 2,2 5 2,7 Járdánháza 620 142 22,9 45 7,3 31 5,0 Kelemér 170 65 38,2 na na na Na Királd 398 35 8,8 14 3,5 21 5,3 Kissikátor 125 2 1,6 30 24,0 4 3,2 Lénárddaróc na 0 na 0 na 2 na Nekézseny 408 11 2,7 6 1,5 5 1,2 Ózd na na na na na na na Putnok 2 750 320 11,6 250 9,1 200 7,3 Sáta 327 77 23,5 26 8,0% 7 2,1 Sajómercse 97 5 5,2 4 4,1 4 4,1 Sajónémeti 139 32 23,0 41 29,5 10 7,2
19 Foglalkoztatott Háztartások 3 és több gyereket Egyszül ős Település nélküli gyerekes száma nevel ő háztartások háztartások háztartások Sajópüspöki 186 23 12,4 14 7,5 16 8,6 Sajóvelezd 300 34 11,3 11 3,7 16 5,3 Serényfalva 400 20 5,0 3 0,8 20 5,0 Uppony 140 0 0,0 0 0,0 4 2,9 Ózdi kistérség 13 084 1648 12,6 1368 10,5 926 7,1
A 18 éven aluli gyerekekr ől, élethelyzetükr ől közvetett információink vannak a jegyz ői statisztikák alapján. Az adathiány itt is jelent ős: a 18 éven aluliak és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül ők számát minden önkormányzat elküldte, a veszélyeztetett gyerekek számáról négy, a védelembe vettekr ől három, a szakellátásban nevelked őkr ől tíz település nem szolgáltatott adatot. A helyzet talán annyival jobb, hogy ebben az esetben a kistérségi központról vannak információk. A kistérségben a 18 évesnél fiatalabbak száma 15 285 f ő. A veszélyeztetett (14,7%), a védelembe vett (1,7%) és a szakellátásban nevelked ő (1,5%) gyerekek kistérségi aránya – a jelzett adathiányokkal együtt is – valamivel magasabb a 2008-as országos értékeknél. 16 A veszélyeztetett kategóriában a települések között széls őségesek az eltérések: Arlón (79,4%) és Csernelyen (76,0%) a gyerekek mintegy háromnegyede veszélyeztetett, Bükkmogyorósdon (33,3%) és Járdánházán (30,2%) pedig harmaduk. Hét településen viszont egyáltalán nincsenek veszélyeztetett gyerekek, és további tíz településen 10 százalék alatti az arányuk. A kistérségben él ő gyerekek 1,7 százaléka van védelembe véve. Ennek több mint kétszerese az arányuk Csernelyen (4,7%), Domaházán (3,9%) és Hangonyban (3,9%). A jegyz ői összesítés szerint tíz településen nincs védelembe vett gyerek. Szakellátásában összesen 223 kistérségi gyerek nevelkedik. Borsodnádasdon a legmagasabb az arányuk (3,7%); ez 25 f őt jelent. Járdánházán, Ózdon, Putnokon és Sajónémetiben 2 százalék vagy a feletti a szakellátásban lév ő gyerekek aránya, 13 településr ől pedig azt jelezték, hogy szakellátásban a település egyetlen gyerekese sem nevelkedik. (8. tábla)
A családok jövedelmi helyzetére utal az, hogy részesülnek-e rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben (RGYK). A segély típusú ellátásra akkor jogosult a gyerekes család, ha az egy főre jutó jövedelem – főszabályként – nem haladja meg a nyugdíjminimum 130 százalékát (egyszül ős család estében 140%-át). Ez 2010-ben 37 ezer forintot. Az RGYK-ról mind a 29 település küldött adatot. A torzítást itt viszont az okozza, hogy a támogatás a gyerekek 24 éves koráig járhat, mi pedig csak a 18 éven aluli népességhez tudunk viszonyítani. A kedvezményben részesül ő gyerekek aránya (79,7%) – még a hasonló helyzet ű kistérségekhez képest is – igen magas. (8. tábla) Az összevetés korlátozottságát rögtön jelzi, hogy két olyan település (Putnok, Sajónémeti) is van a kistérségben, ahol az RGYK-ban részesül ők – 18 éven aluliakhoz viszonyított – aránya több mint 100 százalék. A két említett településen kívül kilencben 80 százalék feletti az RGYK-t kapó gyerekek aránya (közülük Keleméren 100%), és mindössze négy olyan település van a kistérségben, ahol a gyerekek kevesebb, mint fele kapja a támogatást. (Legkisebb az arányuk Upponyban; 41,5%). (2008-ban a 0-17 évesek körében az országos átlag 26 százalék volt.)
16 A KSH 2008. évi Szociális Statisztikai Évkönyve szerint a veszélyeztetett gyerekek aránya az országban 10,7%, a védelembe vett gyerekek aránya 1,2%, a szakellátásban nevelked ő gyerekek aránya pedig 0,9%.
20
8. tábla: A veszélyeztetett, a védelembe vett, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül ő és szakellátásban nevelked ő gyerekek száma és aránya*, 2010. (jegyz ői adatlapok alapján)
Rendszeres Szakellátásban Veszélyeztetett Védelembe vett ő gyermekvédelmi nevelked 18 éven gyerekek gyerekek Település kedvezményben gyerekek aluliak száma részesül ők száma száma aránya száma aránya (f ő) száma aránya (f ő) (%) (f ő) (%) (f ő) (%) Arló 1 339 1 063 79,4 13 1,0 1 099 na na Bánréve 227 5 2,2 7 3,1 113 0 0,0 Borsodbóta 217 14 6,5 0 0,0 165 0 0,0 Borsodnádasd 668 72 10,8 5 0,7 459 25 3,7 Borsodszentgyörgy 216 0 0,0 1 0,5 112 0 0,0 Bükkmogyorósd 15 5 33,3 na na 12 na na Csernely 171 130 76,0 8 4,7 140 na na Csokvaomány 149 9 6,0 0,0 107 na na Domaháza 258 46 17,8 10 3,9 230 na na Dubicsány 62 na na 1 1,6 27 na na Farkaslyuk 688 62 9,0 5 0,7 625 0 0,0 Gömörsz őlős 8 na na 0 0,0 4 na na Hangony 380 36 9,5 15 3,9 291 2 0,5 Hét 100 0 0,0 0 0,0 66 0 0,0 Járdánháza 464 140 30,2 4 0,9 335 12 2,6 Kelemér 164 0 0,0 4 2,4 164 0 0,0 Királd 106 0 0,0 3 2,8 104 0 0,0 Kissikátor 61 na na na na 28 na na Lénárddaróc 29 na na na na 15 na na Nekézseny 137 0 0,0 0 0,0 62 0 0,0 Ózd 7 446 586 7,9 161 2,2 5 344 150 2,0 Putnok 1 374 52 3,8 16 1,2 1 923 31 2,3 Sáta 261 0 0 0 0 165 0 0 Sajómercse 42 6 14,3 0 0,0 23 0 0,0 Sajónémeti 128 1 0,8 1 0,8 150 3 2,3 Sajópüspöki 112 0 0,0 0 0,0 103 0 0,0 Sajóvelezd 190 12 6,3 4 2,1 160 na na Serényfalva 232 0 0,0 0 0,0 143 0 0,0 Uppony 41 2 4,9 0 0,0 17 0 0,0 Ózdi kistérség 15 285 2 241 14,7 258 1,7 12 186 223 1,5 * A 18 éven aluli népességhez viszonyítva.
21 6. Segélyezési helyzetkép
A kistérség lakosságának jövedelmi helyzetér ől – néhány segélytípus igénybevételi arányát ismerve – csak közelít ő képünk van. Ráadásul egyedül a lakásfenntartási támogatásról érkezett adat minden településr ől, a többi segélytípusnál 3-7 önkormányzat statisztikája hiányzik.
A rendszeres szociális segélyben részesül ők száma a 2009 áprilisában bevezetett „Út a munkához” program következtében országosan is töredékére csökkent, többségük ellátása rendelkezésre állási támogatásra változott. A kistérségben – négy település nélkül – a teljes népesség 1,1, a 18 éven felüliek 1,4 százaléka részesült rendszeres szociális segélyben (a 2010. januári állapot szerint). Ez az arány 839 f őt jelent a majdnem 74 ezres kistérségben. Miközben 23 településen a segélyezettek – 18 éven felüliekhez viszonyított – aránya legfeljebb 1 százalékponttal tér el a kistérségi átlagtól, addig Serényfalván (10,5%) és Sátán (8,5%) kiugróan magas arányuk. Az önkormányzati által adható, helyi rendeletben szabályozott krízis vagy átmeneti segélyben a teljes népesség 2, a 18 évnél id ősebbek 2,5 százaléka részesült (2009). Az adat nagyon bizonytalan: hét településr ől nincs információ. A 22 helyiség közül Hangonyban (18,6%) kiugróan magas a segélyezettek aránya, valamint Arlón és Borsodbótán is 10 százalék feletti. Négy községben (Borsodszentgyörgy, Királd, Sajómercse, Serényfalva) viszont senki nem kapott krízissegélyt. A kistérségi háztartások 15,4 százaléka 17 kapott lakásfenntartási támogatást 2009-ben. (Annak ellenére, hogy a támogatott háztartások számát minden jegyz ő megadta, a kistérségi átlag csak fenntartásokkal kezelhet ő: három településen (köztük Ózd) nem ismerjük a háztartások számát, így esetükben a lakásfenntartási támogatásra vonatkozó adatokat nem is vettük figyelembe a kistérségi összesítésénél.) Mindezekkel együtt jelent ősek a települések közötti különbségek: Keleméren és Sajónémetiben a háztartások 30 százaléka kapott segélyt, további tíz helyen mintegy ötödük-negyedük. Két faluban (Bükkmogyorósd, Csokvaomány) 5 százalék alatti, további négyben 5-10 százalék közötti a háztartások számához viszonyított segélyezési arány. Az utolsó kérdezett segélytípus az a krízis alap, amelyet a kormány korábban a gazdasági válság okozta élethelyzetek áthidalására (emelked ő törleszt ő részlet, munkahelyvesztés, díjhátralék) hozott létre. Itt is csak azt a 20 települést összesítettük, ahol egyaránt van adat a háztartások és a kormányzati krízis alapból részesül ő háztartások számáról. Eszerint a kistérségi segélyezési arány 12,9 százalék. 18 A települések között élesek az eltérések: Borsodbótán a háztartások 42 százaléka, másik négy községben több mint ötöde kapott ilyen támogatást. Borsodnádasdon és Sajópüspökiben ugyanakkor senki, és további hat faluban is a háztartásoknak legfeljebb 5 százaléka kapott pénzt a kormányzati alapból. (9. tábla)
17 Az arány számításkor nem vettük figyelembe Csokvaomány, Ózd és Lénárddaróc lakásfenntartási támogatásban részesül ő háztartásokra vonatkozó adatait, mert a háztartások számáról sincsenek adatok. Az így csökkenetett adat szerint 2016 a lakásfenntartási támogatásban részesül ő háztartások száma. 18 Az arány számításakor nem vettük figyelembe 9 települést, így a háztartások száma 9639, a krízis alapból részesül ő háztartások száma 1244.
22 9. tábla: Rendszeres szociális segélyben, krízissegélyben és lakásfenntartási támogatásban részesül ők száma és aránya, 2009, 2010. (jegyz ői adatlap alapján)
Lakásfenn- Kormányzati RSZS-ben 18 éven felüli ő Krízissegélyben tartási Krízis részesül k* ő Település lakosok ő részesül k* Háztartások támogatásban Alapból Település száma (f ) ő ő lakossága, f ő száma száma részesül k** részesül k**
száma aránya száma aránya száma arány száma arány (f ő.) (%) (f ő) (%) (házt. a (%) (házt. a (%) ) ) Arló 4 008 2 669 58 2,2 370 13,9 1 900 371 19,5 483 25,4 Bánréve 1 370 1 143 10 0,9 67 5,9 514 96 18,7 11 2,1 Borsodbóta 943 726 5 0,7 79 10,9 354 58 16,4 150 42,4 Borsodnádasd 3 380 2 712 23 0,8 132 4,9 1 350 103 7,6 0 0,0 Borsodszentgyörgy 1 248 1 032 7 0,7 0 0,0 450 80 17,8 84 18,7 Bükkmogyorósd 145 130 na na na na 75 1 1,3 na na Csernely 846 675 17 2,5 na na 400 41 10,3 na na Csokvaomány 963 814 3 0,4 36 4,4 472 13 2,8 35 7,4 Domaháza 902 644 13 2,0 27 4,2 na 146 na na na Dubicsány 324 262 4 1,5 na na 108 6 5,6 na na Farkaslyuk 2 023 1 335 24 1,8 42 3,1 628 148 23,6 19 3,0 Gömörsz őlős 83 75 na Na na na 50 50 100,0 na na Hangony 1 694 1 314 22 1,7 245 18,6 540 128 23,7 47 8,7 Hét 543 443 2 0,5 5 1,1 183 34 18,6 6 3,3 Járdánháza 1 886 1 422 22 1,5 65 4,6 620 120 19,4 131 21,1 Kelemér 538 374 na Na na na 170 51 30,0 na na Királd 924 818 9 1,1 0 0,0 398 79 19,8 105 26,4 Kissikátor 345 284 1 0,4 17 6,0 125 18 14,4 5 4,0 Lénárddaróc 311 282 na Na na na na 14 na 6 na Nekézseny 812 675 4 0,6 5 0,7 408 32 7,8 8 2,0 Ózd 38 344 30 898 313 1,0 na na na 3 621 na 1 026 na Putnok 7 350 5 976 106 1,8 259 4,3 2 750 343 12,5 na na Sáta 1274 1013 86 8,5 39 3,8 327 32 9,8 39 11,9 Sajómercse 254 212 2 0,9 0 0,0 97 17 17,5 12 12,4 Sajónémeti 564 436 4 0,9 35 8,0 139 43 30,9 15 10,8 Sajópüspöki 550 438 4 0,9 9 2,1 186 21 11,3 0 0,0 Sajóvelezd 844 654 10 1,5 45 6,9 300 70 23,3 68 22,7 Serényfalva 1 056 824 87 10,5 0 0,0 400 45 11,3 17 4,3 Uppony 351 310 3 1,0 9 2,9 140 16 11,4 9 6,4 Ózdi kistérség 73 875 58 590 839 1,4 1486 2,5 13 084 5797 15,4 2276 12,9 * A 18 éven felüli lakosok arányában. ** A háztartások arányában.
23 7. Szolgáltatások a kistérség településein
Humán szolgáltatások elérhet ősége és jellemz ői
A szociális alapszolgáltatások közül a házi segítségnyújtást és az étkeztetést két – alig több mint 300 f ős – község (Kissikátor és Lénárddaróc) nem biztosítja. Jelz őrendszeres házi segítségnyújtás mindössze öt településen m űködik, többek között a két kisvárosban (Borsodnádasd, Putnok) sincs. Tanya-vagy falugondnoki szolgálat tíz faluban m űködik, amelyek közül – a jegyz ő adatlapok szerint – háromban (Járdánháza, Királd, Serényfalva) ezt a lakosságszám nem indokolja 19 . Négy olyan kistelepülés van viszont, ahol a népesség száma miatt releváns lenne, még sincs. A 40 ezer főnél népesebb városok számára kötelez ően nyújtandó adósságkezelési szolgáltatás sehol nincs a kistérségben, pedig a 38 ezres Ózdon erre feltehet őleg nagy szükség lenne. (10. tábla)
Bölcs őde egyedül Ózdon van, jelenleg 96 gyerekkel (ebb ől 8 f ő bejáró). Sem halmozottan hátrányos helyzet ű, sem cigány gyerek nem jár a bölcs ődébe. Ezen kívül szintén Ózdon van egy hét fér őhelyes családi napközi, más napközbeni ellátást biztosító intézmény nincs a kistérségben. Így a 0-2 évesek gyerekek (1910 f ő) 5,4 százalékának jut intézményi hely. Biztos Kezdet gyerekház szükségességét Arlón és Farkaslyukon jelezték, amely településeken 220, illetve 122 0-2 éves gyerek él, így az igény igen megalapozott. A gyerekszámok alapján még számos településen indokolt lehet gyerekház létrehozása: Ózd több helyszínnel (Bánszállás), Domaháza, Hangony, Putnok, Kelemér, Sajónémeti, Sajópüspöki, Járdánháza, Borsodnádasd, Sáta, Csokvaomány, Nekézseny.
A gyerekek nyári ellátásában komoly hiányok vannak. Az adatlapok szerint nyári napközi csak Keleméren van (a gyerekek száma 164 f ő). Sem Ózdon, sem Putnokon nincs ilyen szolgáltatás annak ellenére, hogy a településeken majdnem 7500, illetve közel 1400 gyerek él. Nyári étkeztetést 11 önkormányzat biztosít a gyerekek számára. Ezeken a településeken az RGYK- ban részesül ő gyerekek aránya (a 0-18 évesek számához viszonyítva) 50-100 százalék. A három városban van, viszont több olyan községben hiányzik a nyári étkeztetés, ahol jelent ős számú RGYK-t kapó gyerek él (Farkaslyukon 625, Járdánházán 335, Hangonyban 291 f ő).
Házi gyerekorvos mindössze négy településen rendel: Ózdon (lakosság: 38 ezer f ő), Arlón (4 ezer f ő), Járdánházán (1886 f ő) Farkaslyukon (2 ezer f ő), utóbbiban heti két órában. (11. tábla)
19 A Szociális törvény szerint tanyagondnoki szolgáltatás a 70-400 lakosú, falugondnoki szolgálat a 600 f ő alatti kistelepüléseken szervezhet ő meg.
24 10. tábla: Szolgáltatások elérhet ősége a kistérség településein, 2010. (helyi adatlapok alapján)
Borsod- Borsodszent- Bükkmogyo- Csokva- Szolgáltatás Arló Bánréve Borsodbóta Csernely Domaháza Dubicsány Farkaslyuk Gömörsz őlős Hangony Hét nádasd györgy rósd omány Házi segítségnyújtás + + + + + + + + + + + + + + Jelz őrendszeres házi - - - - + ------+ - - segítségnyújtás Étkeztetés + + + + + + + + + - + + + + Tanya-vagy Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem Nem falugondnoki Nem releváns - - + + releváns releváns releváns releváns releváns releváns releváns releváns releváns szolgálat Adósságkezelési szolgáltatás ------Bölcs őde ------Családi napközi ------Nyári napközi ------Nyári étkeztetés + - - + + ------+ - + Gyerekház ------Közösségi ház - - + + - - - - - + + + + + Játszótér - + - + + + + + - + + + + + Szélessávú internet + + + + + + + + + + + + + + Nyilvános internet + + + + + + + - + + - + + - hozzáférés Házi gyermekorvos + ------+ - - - Ifjúsági klub na na - - - - - + - + + - - +
10. tábla: Szolgáltatások elérhet ősége a kistérség településein, 2010. (helyi adatlapok alapján) (folyt.)
Szolgáltatás Járdánháza Kelemér Királd Kissikátor Lénárddaróc Nekézseny Ózd Putnok Sáta Sajómercse Sajónémeti Sajópüspöki Sajóvelezd Serényfalva Uppony Házi segítségnyújtás + + + - - + + + + + + + + + + Jelz őrendszeres házi + + - - - - + ------segítségnyújtás Étkeztetés + + + - - + + + + + + + + + + Tanya-vagy + Nem + Nem Nem Nem Nem Nem Nem + Nem falugondnoki + - - + + + + releváns* releváns* releváns releváns releváns releváns releváns releváns* szolgálat Adósságkezelési szolgáltatás ------Bölcs őde ------+ ------Családi napközi ------+ ------Nyári napközi - + ------Nyári étkeztetés - + + - - - + + - - + - - + - Gyerekház ------Közösségi ház - + - - - - + + + + - + - - + Játszótér + + + + - - + + - + + + + + - Szélessávú internet + + + + - + + + + + + + - + + Nyilvános internet + + - + + + + + - + - + + + + hozzáférés Házi gyermekorvos + - - - - - + ------Ifjúsági klub - - - - na - + - - - - - + - - * Az 1886 f ős Járdánháza, a 924 f ős Királd és az 1056 f ős Serényfalva jegyz ői adatlapján azt jelezte, hogy m űködtet falugondnoki szolgálatot.
26 Családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást az arlói és a borsodnádasdi önkormányzat működtet saját fenntartásban. Arlón az előbbi ellátást kett ő, utóbbit három szakember biztosítja heti 40 órában. A 4000 f ős nagyközségben 2009-ben 1296 f ő vett igénybe családsegít ői, 616 f ő gyermekjóléti szolgáltatást, a gondozott gyerekek száma 148 f ő volt (ebb ől 13 védelembe vétel). A 3380 f ős Borsodnádasdról csak azt tudjuk, hogy a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást is 40 órában biztosítja az önkormányzat (gyerekek száma 668 f ő, RGYK-ban részesül 68,7%).
Az ózdi központú Kézenfogva Szociális Szolgáltató Központ csak családsegítést nyújt a kistérség 17 településén 1-1 szakemberrel (összesen 15 munkatárs, ebb ől 10 családgondozó, 1 szociális segít ő). Köztük a 38.000 fős Ózddal, ahol 1 családgondozó heti 35 órában dolgozik. A többi – 280 -2000 f ős népesség ű – településen hetente 1-3 órát tölt a családgondozó. 2009-ben családsegít ő szolgáltatást 4767 f ő vett igénybe, ami 15 munkatárssal (intézményvezet ő/családgondozóval, tanácsadókkal együtt) számolva fejenként 318 „ügyet” jelent. Ez még akkor is jelent ős leterheltségre utal, ha nem mindegyik jelent „esetkezelést”.
A gyermekjóléti szolgáltatást a Kistérségi Gyermekjóléti Intézmény Gyermekjóléti Központ biztosítja ugyanazon a 17 településen, ahol a Szociális Szolgáltató a családsegítést. Ózdon három gyermekjóléti szakember dolgozik heti 40 órában. A 17 településre összesen 8 családgondozó és 2 családgondozó asszisztens (1 vezet ő, 1 jogász) jut. A falvakban a családgondozók heti óra száma – az adatlap alapján - „szükség szerinti”, és igen egyenl őtlen megoszlású: Hangonyban (380 gyerek, RGYK kap 76,6%), hetente fél, Lénárddarócon (29 gyerek, RGYK 51,7%) negyed órában érhet ő el a szolgáltatás, Járdánházán (464 gyerek, 72,2%) heti 40 órában. A szolgálat 2009-ben összesen 1150 f őnek nyújtott valamilyen gyermekjóléti szolgáltatást, és 888 gyereket gondoztak (ebb ől 199 védelembe vétel). A jogásszal nem számolva így 81 „esetet vitt” egy-egy családgondozó (asszisztens), az el őírt maximális gyerekszám 45 f ő.20
A Putnoki mikrotérségben a VSZEK Körzeti Családsegít ő és Gyermekjóléti Szolgálat működteti a családsegítést és a gyermekjóléti ellátást a körzet 10 településén. El őbbit összesen 3 munkatárssal, településenként – a lakosság számától függ ően – heti 1-40 órában. Teljes heti ellátás (40 óra) csak Putnokon van, Bánrévén (1370 f ő) heti 4, Sajópüspökiben (550 f ő) heti 2 órát érhet ő el a szolgáltatás. A gyermekjóléti szolgáltatás heti óraszáma szintén 1-40 óra között változik és 2 családgondozóra, 2 családsegít ő asszisztensre hárul (mellettük részállásban 1-1 pszichológiai tanácsadó és jogász dolgozik). (12. tábla) Nyilvántartásuk szerint 2009-ben 896 fő vett náluk igénybe szolgáltatást és 247 gyereket gondoztak (77 védelembe vétel). Utóbbi adat szerint egy családgondozóra (asszisztensre) 62 „eset” jutott.
Véd őnői szolgáltatás mind a 29 településen biztosított, az aprófalvakban jellemz ően heti néhány órában. A szolgáltatás heti munkaideje a gyerekek létszámához igazodik. Ózdon, ahol a 0-13 évesek száma 5559 f ő, 18 körzeti és egy iskolai véd őnő dolgozik heti 40 órában. Putnokon (2072 0-13 éves) 6 véd őnő látja el a szolgáltatást heti 40 órában, de hozzájuk tartozik még nyolc település (663 0-13 éves). Borsodnádasdon és Arlón 2-2 szakemberrel heti 40 órás a véd őnői szolgáltatás. A többi településen jellemz ően heti 40 órában dolgozik 1 véd őnő, de többjükre több település is jut. 21 Helyettesítéssel megoldott ellátás – heti 20 órában – Bosrodbótán (Upponyban) van. Csernelyen (Lénárddaróc, Bükkmogyorósd) szintén 20 órás a szolgáltatás. (11. tábla) Házi gyerekorvos négy településen rendel: Ózdon, ahol a 18 éven aluliak száma 7746 f ő, 9 gyerekorvos rendel heti 40 órában. Arlón (1139 gyerek) és Járdánházán (464 gyerek) heti 40
20 15/1998. NM rendelet 21 A 12. táblában a véd őnői szolgáltatásnál jelezzük a heti óraszám mellett az ellátott településeket is. Ezek egy részénél nem tudjuk, hogy mennyi pontosan a településre jutó óraszám (jelölés: - ). Ahol tudjuk, ott feltüntetjük. órában, Farkaslyukon heti 2 órában érhet ő el gyerekorvos. A házi orvossal való ellátottság kedvez őnek is tekinthet ő, mert valamennyi településen elérhet ő legalább heti néhány órában. Ózdon 12 házi orvos rendel heti 40 órában (egy állás betöltetlen). Más településekkel megosztva m űködik orvos Bánrévén, Borsodbótán, Csernelyen, Domaházán, Putnokon és Sátán. A lakosság száma alapján els ősorban Farkaslyuk (2023 f ő) a leginkább szolgáltatáshiányos település (házi orvos heti 10 órában), de Királdon (924 f ő) és Serényfalván (1058 f ő) is kevésnek t űnik a heti 5, illetve 8 órás rendelés.
A kistérségben az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ két kirendeltsége működik Ózdon és Putnokon. Az ózdihoz 21 település tartozik, és az adatlapon megkérdezett munkaer őpiaci szolgáltatások mindegyikét nyújtja. 2009. decemberi statisztikájuk alapján a regisztrált munkanélküliek 47,8 százaléka RÁT-ot kapott, 29,8 százalékuk ellátatlan volt. A putnoki kirendeltséghez a fennmaradó települések tartoznak, a szolgáltatástípusok közül nem érhet ő el álláskeresési klub és munkavállalási tanácsadó. Itt - a 2009 decemberi adatok szerint - a regisztrált munkanélküliek 43,8 százaléka részesült RÁT-ban, és 33,1 százalékuk volt ellátatlan.
11. tábla: Szolgáltatások elérhet ősége heti óraszám szerint, 2010. (jegyz ői adatlapok alapján)
Lakónépesség, 18 éven aluliak Család- Gyerekjóléti Házi Település Véd őnői szolgálat Háziorvos fő száma, f ő gondozás szolgálat gyermekorvos
Arló 4 008 1 339 40 40 40 40 40 40 (Sajónémeti, Bánréve 1 370 227 4 4 0 20 Sajópüspöki) Borsodbóta 943 217 1 1 20 (Uppony) 0 40 Borsodnádasd 3 380 668 40 40 40 0 40 Borsodszentgyörgy 1 248 216 3 1 40 0 40 Bükkmogyorósd 145 15 4 1 - 0 - 20 Csernely 846 171 4 4 (Lénárddaróc, 0 40 Bükkmogyorósd) Csokvaomány 963 149 4 4 40 0 40 Domaháza 902 258 4 4 40 (Kissikátor) 0 40 Dubicsány 324 62 2 2 - 0 2 Farkaslyuk 2 023 688 5 20 40 2 10 Gömörsz őlős 83 8 1 1 - 0 - Hangony 1 694 380 4 0,5 40 0 40 Hét 543 100 5 5 2 0 2 Járdánháza 1 886 464 3 40 40 40 40 Kelemér 538 164 4 4 4 0 - Királd 924 106 3 1 1 0 5 Kissikátor 345 61 2 0 4 0 6 Lénárddaróc 311 29 0,5 0,25 - 0 5 Nekézseny 812 137 1 1 4 0 8 Ózd 38 344 7 446 40 40 40 9x40 12x40 40 (Kelemér, Hét, Gömörsz őlős, Putnok 7 350 1 374 40 40 Serényfalva, 0 40 Sajóvelezd, Sajómercse, Királd, Dubicsány) Sáta 1274 261 4 4 40 (Nekézseny) 0 20 Sajómercse 254 42 2 2 1 0 2
28 Lakónépesség, 18 éven aluliak Család- Gyerekjóléti Házi Település Véd őnői szolgálat Háziorvos fő száma, f ő gondozás szolgálat gyermekorvos
Sajónémeti 564 128 2 2 3 0 6 Sajópüspöki 550 112 2 8 2 0 2 Sajóvelezd 844 190 5 5 - 0 8 Serényfalva 1 056 232 6 6 - 0 8 Uppony 351 41 1 1 0,5 0 2,5
Közoktatási intézmények és szolgáltatások
Az Ózdi kistérség nyolc olyan településen nincs óvoda, ahol a 3-5 évesek száma 1 és 12 fő közötti. Ózdon, ahol a korosztály létszáma 1252 f ő, 15 óvoda, illetve tagóvoda m űködik. Iskola egyáltalán nincs 13 községben. A 6-13 éves gyerekek száma ezt a legtöbb helyen nem is indokolja, viszont Sajónémetiben, Sajópüspökiben és Sajóvelezden, ahol 61-75 f ő közötti a korcsoport létszáma, az alsó tagozat talán hiányként is értelmezhet ő. Csak alsó tagozat működik Domaházán, Nekézsenyben és Serényfalván. Nyolc évfolyamos iskola 13 településen működik, amelyeken a 6-13 éves gyerekek száma 79-3482 f ő közötti. Utóbbi természetesen Ózdra vonatkozik, ahol kilenc általános iskola működik. Puntokon kett ő, Borsodnádasdon egy iskola van. Napközi tíz településen van, illetve Arlón az alsó tagozatosok számára iskolaotthonos oktatás biztosított. (12. tábla)
12. tábla: Közoktatási intézmények és szolgáltatások, 2010. (jegyz ői, óvodai, iskolai adatlapok alapján)
Általános Általános 3-5 évesek 6-13 évesek Iskolai Település Óvoda iskola 1-4 iskola 1-8 száma (f ő) száma (f ő) napközi osztály osztály Arló 192 + 621 + + - Bánréve 30 + 105 + + + Borsodbóta 29 + 92 + + + Borsodnádasd 88 + 276 + + + Borsodszentgyörgy 24 + 96 + + - Bükkmogyorósd 1 - 7 - - - Csernely 22 + 79 + + - Csokvaomány 13 + 19 - - - Domaháza 40 + 111 + - - Dubicsány 5 - 29 - - - Farkaslyuk 116 + 290 + + - Gömörsz őlős 1 - 4 - - - Hangony 47 + 192 + + + Hét 12 - 45 - - - Járdánháza 71 + 228 + + + Kelemér 30 + 83 + + - Királd 20 + 43 - - - Kissikátor 11 - 27 - - - Lénárddaróc 3 - 15 - - - Nekézseny 10 + 62 + - - Ózd 1 252 + 3 482 + + + Putnok 195 + 677 + + + Sáta 32 + 105 + + + Sajómercse 6 - 23 - - - Sajónémeti 16 + 62 - - - Sajópüspöki 21 + 61 - - -
29 Általános Általános 3-5 évesek 6-13 évesek Iskolai Település Óvoda iskola 1-4 iskola 1-8 száma (f ő) száma (f ő) napközi osztály osztály Sajóvelezd 33 + 75 - - - Serényfalva 38 + 108 + - + Uppony 3 - 15 - - - Ózdi kistérség 2 329 21 6 927 16 13 10
Az óvodai adatlapok összesítése szerint 2557 óvodás jár, illetve van beíratva a kistérségi intézményekbe, akik közül 40,7 százalék halmozottan hátrányos helyzet ű (HHH). Az egyes intézményeket tekintve jelent ős különbségek láthatók a HHH-s gyerekek arányai között. Ózdon a Bánszállási Tagóvodában és Csernelyben 100 százalék, Ózd Sajóvárkony településrészének tagóvodájában 96 százalék az arányuk. További 16 intézményben magasabb a HHH-arány 40 százaléknál. Óvodák közötti szegregációra utal, hogy Ózd négy másik óvodájában a gyerekeknek csak mintegy tizede (7,4-13,1%) halmozottan hátrányos helyzet ű. A kistérségi települések közül Nekézsenyben a legalacsonyabb (5,9%) az arányuk. (13. tábla)
Helyi becslések szerint az egyik ózdi óvodába (somsályi) és a csernelyibe kizárólag cigány gyerekek járnak. Ózdon másik öt intézményében is 90-99 százalék a roma gyerekek aránya. A kistérségben 80 százalék vagy a feletti a roma arány Arlón, Domaházán és Sajónémetiben, de másik 11 óvoda 50 százalék körüli vagy magasabb aránya is el őrehaladott gettósodásra utal. A korai fejlesztést igényl ő és sajátos nevelési igény ű (SNI) gyerekek számát 11, illetve 9 óvodában nem ismerjük. Így az óvodai statisztika szerint a kistérségben összesen 34 korai fejlesztést igényl ő, valamint 7 SNI-s gyerek van. (Az adatokat nagyon bizonytalanná teszik a nagy létszámú ózdi óvodák hiányzó adatai.) (13. tábla)
Az intézmények kétharmadában (20 óvoda) az átlagos csoportlétszám meghaladja a közoktatási törvényben maximalizált 25 f ős határt. Az egész kistérség fér őhelyproblémáját jelzi, hogy négy óvodában (somsályi és Árpád vezér úti Ózdon, Borsodszentgyörgy, Csernely) 30 fő feletti az átlagos csoportlétszám, és mindössze két településen (Borsodbóta, Sáta) 20 f ő alatti. A fér őhely-kihasználtságról a 2010. októberi állapot szerinti információink vannak. A kistérség egészében a kihasználtság 98,3 százalékos, Ózdon 104,5 százalékos. Nagyon zsúfolt az óvoda Keleméren, ahol a fér őhely-kihasználtság 132 százalékos, de Farkaslyukon is 105 százalékos. Hangonyban 100 százalék, miközben Domaházán 95, Arlón 94,6, Járdánházán pedig csak 88,7 százalékos az óvodák fér őhely-kihasználtsága. Ózdon a zsúfoltság ellenére is jelent ős az elutasított felvételi kérelmek száma. (A szegregátumokban él ő 0-5 éves gyerekek mintegy 20 százaléka nem jár óvodába.) Arlón – helyi tapasztalatok szerint – az 5 évesek mindegyike fel van véve, de a tényleges óvodába járás 50 százalék körüli, a 3 évesek számára pedig egyáltalán nincs hely.
A kistérség óvodáiban összesen 195 óvodapedagógus dolgozik (ebb ől 108 Ózdon), akik közül szinte mindenki szakképzett. Így a kistérségben egy óvón őre átlagosan 13 gyerek jut, de a leterheltségben vannak különbségek. Legrosszabb a helyzet a domaházai (23 gyerek/óvón ő) óvodában, de további nyolc intézményben is 15-18 gyerek jut egy óvodapedagógusra. Nagyon komoly probléma a fejleszt ő szakemberek, gyermekvédelmi felel ősök hiánya. Domaházán 1 pedagógiai asszisztens, Csernelyben 1 véd őnő, Sátán 1 részmunkaid ős logopédus dolgozik. Ezen kívül – az óvodai adatlapok összesítése szerint – alig néhány ózdi intézményben van igen kevés számban gyermekvédelmi felel ős (összesen 3 óvodában), pedellus (2 óvodában), fejleszt ő pedagógus (1 óvodában), logopédus (1 óvodában). Ennyi kisgyermekkori fejleszt ő szakember jut tehát a kistérség 2519 óvodása számára. Ezt a hiányt a pedagógiai szakszolgálat korlátozott szolgáltatásai alig tudják enyhíteni.
30 13. tábla: Óvodáztatási helyzet, 2010.
Korai Cigány HHH Átlagos fejlesztést SNI Óvodások gyerekek Óvoda megnevezése gyerekek csoport igényl ő gyerekek száma becsült aránya, % létszám gyerekek száma aránya, % száma Alkotmány úti Óvoda (Ózd) 104 84,6 26,0 na na 99,0 Bem úti Általános Iskola és Óvoda (Ózd) 77 22,1 25,7 na na 30,0 Sajóvárkonyi ÁMK Tétény úti Óvoda (Ózd) 89 77,5 29,7 1 0 95,0 Soldos Emília Óvoda (Putnok) 322 42,2 29,3 0 2 48,0 S. V. ÁMK Bánszállási Tagóvoda (Ózd) 23 100,0 23,0 10 1 90,0 Csépány- Somsály ÁMKI, Csépányi Óvoda (Ózd) 82 39,0 27,3 0 0 50,0 Csépány- Somsály ÁMKI, Somsályi Óvoda (Ózd) 36 83,3 36,0 10 na 100,0 Pet őfi Sándor Általános Iskola és Óvoda (Damjanich 50 28,0 25,0 0 0 46,0 úti Tagóvoda, Ózd) Városközpont Óvoda (Ózd, Katona J. u. 7.) 107 13,1 26,8 0 0 22,0 Sajóvárkonyi ÁMK Mekcsey úti Óvoda (Ózd) 50 96,0 25,0 0 0 98,0 Városközpont Óvoda (Ózd, Nemzet őr u. 18.) 163 7,4 27,2 na 1 na Pet őfi Sándor Általános Iskola és Óvoda (Pet őfi úti 100 16,0 25,0 0 1 37,0 Óvoda, Ózd) Apáczai Csere János Általános Iskola és Óvoda (Ózd) 78 42,3 26,0 9 0 90,0 Béke telepi Óvodák Újváros téri Óvoda (Ózd) 233 7,7 25,9 0 0 16,0 Domaháza Község Napköziotthonos Óvoda 45 68,9 22,5 0 0 84,0 Hangonyi Napköziotthonos Óvoda 53 49,1 26,5 na na 74,0 Farkaslyuki Napköziotthonos Óvoda 86 53,5 28,7 na 0 na Béke telepi Óvodák Árpád vezér úti Óvoda (Ózd) 121 12,4 30,3 na na 35,0 Napköziotthonos Óvoda, Kelemér 29 48,3 29,0 0 0 70,0 Napköziotthonos Óvoda (Bánréve és Sajópüspöki) 79 34,2 26,3 0 1 52,0 Napköziotthonos Óvoda, Borsodbóta 36 44,4 18,0 2 0 60,0 Gárdonyi Géza Általános Iskola és Óvoda 34 32,4 34,0 0 0 30,0 Napköziotthonos Tagóvoda Borsodszentgyörgy Herman Ottó Általános M űvel ődési Központ Óvoda 31 100,0 31,0 na na 100,0 Tagintézmény (Csernely) Napköziotthonos Óvoda (Serényfalva) (héti és 64 10,9 21,3 0 0 13,0 gömörsz őlősi gyerekekekkel) Napköziotthonos Óvoda, Csokvaomány 22 22,7 22,0 na na 9,0 Sajóvelezd-Sajómercse Társulás Napköziotthonos 33 63,6 33,0 2 1 75,0 Óvodája (Sajóvelezd) Pet őfi Sándor Általános Iskola és Óvoda Sajónémeti 22 40,9 22,0 0 0 80,0 Tagóvoda (Sajónémeti) Összevont Óvodák Arló 147 68,7 24,5 na na 89,0 Napköziotthonos Óvoda Sáta 39 56,4 19,5 na 0 70,0 Napköziotthonos Óvoda Járdánháza 82 46,3 27,3 0 0 74,0 ÁMK Napköziotthonos Óvoda Intézményegység 82 64,6 27,3 na na 60,0 (Borsodnádasd) Királdi Napköziotthonos Óvoda 21 28,6 21 0 0 na Napraforgó Napköziotthonos Óvoda, Nekézseny 17 5,9 17 0 0 na Ózdi kistérség 2 557 40,7 34 7
31 A kistérség 21 iskolájában – az iskolai adatlapok összesítése alapján, Nekézseny adatai nélkül – 6797 gyerek tanul. Az intézmények egy részét az önkormányzatok saját fenntartásban működtetik, másik részüket társulások formájában. Önállóan fenntartott általános iskola hét, többcélú intézmény öt, intézményfenntartó társulásban fenntartott kilenc van. (Utóbbiak közül a borsodszentgyörgyi a kistérség és megye határán átnyúló társulás; a Heves megyei Bélapátfalvai kistérségben lév ő Balatonnal, Bekölcével és Mikófalvával van társulásban)
A más településre történ ő bejárás els ősorban ezek alapján szervez ődik. (15. tábla) A domaházai fels ősök az ózdi Árpád Vezér ÁMK-ba járnak. Serényfalvára járnak a héti alsósosok, a serényfalvai (és sajópüspöki) fels ősök pedig Bánrévére. Kissikátorról, ahol nincs iskola, az ózdi Bolyki Tamás Általános iskolába járnak a gyerekek. A borsodbótai Körzeti Általános Iskolába járnak a királdi és az upponyi gyerekek. A Putnokkal társult Dubicsányról, Sajóvelezdr ől és Sajómercsér ől els ősorban a mikrotérségi központ ÁMK iskolájába járnak a gyerekek. Bükkmogyorósdról és Lénérddarócról pedig Csernelybe járnak át a diákok. Az adatlapok szerint Bánrévén a legmagasabb (47,0%) a bejárók aránya. Borsodbótán 41,5, a putnoki ÁMK-ban 22,8 százalék, és további öt intézményben is 10 százalék feletti az arányuk.
A kistérségi általános iskolások 38,5 százaléka halmozottan hátrányos helyzet ű (HHH). Legmagasabb az arányuk a csernelyi iskolában (92,2%). További hat intézményben a gyerekek 60-80 százaléka HHH-s, de másik 8 iskolában is meghaladja az arányuk a 40 százalékot. A kistérség települései között is vannak különbségek, de Ózdon az iskolák közötti elétérések igen nagyok. Az adatlapok szerint három ózdi iskolában a gyerekek mindössze 5,6-9 százaléka HHH-s, másik ötben a tanulók fele-háromnegyede tartozik a kategóriába. (14. tábla) A cigány tanulók aránya három ózdi, a farkaslyuki, domaházai, a csernelyi és az arlói iskolákban 90 százalék feletti. Az iskolák er őteljes gettósodását jelzi, hogy hét településen a gyerekek több mint fele roma. Két ózdi intézmény kivételével (Vasvári u., Újváros téri) a roma tanulók aránya minden iskolában magasabb 30 százaléknál. Az iskolák jelzése szerint 206 sajátos nevelési igény ű (SNI) gyerek tanul a kistérségben. A putnoki Serényi László Általános Iskolában, ahol gyógypedagógiai osztály m űködik, a legmagasabb a számuk (48 f ő). Arlón 24, Bánrévén 22 SNI-s gyerek tanul. A magántanulók száma 200 f ő a kistérségben, legtöbben (25) szintén a putnoki Serényiben és az ózdi sajóvárkonyiban vannak. Napközi/tanulószoba/iskolaotthonos oktatás Farkaslyukon kívül minden településen van, a valamelyikre járó tanulók aránya Domaházán (csak alsó tagozat) 100 százalékos, és másik három intézményben is a gyerekek 60-90 százaléka napközis/tanulószobás/iskolaotthonos. (14. tábla)
32
14. tábla: Általános iskolai helyzet, 2010.
Napközis/ tanulószo HHH Cigány SNI Magán- bás/ Tanuló tanulók gyerekek Iskola megnevezése tanulók tanulók iskola- k száma aránya, becsült száma száma otthonos % aránya, % tanulók aránya, % Árpád vezér Általános M űvel ődési Központ (Ózd, 350 64,6 11 10 45,4 95,0 Domaháza fels ő tagozat jár ide)
Vasvár úti Általános Iskola (Ózd) 732 9,0 7 8 35,7 15,0
Péczeli József ÁMK Általános és Alapfokú M űvészeti Iskola (Putnok) – Közoktatási Intézményfenntartási Társulás 527 36,2 18 14 11,0 36,6 (Putnok, Dubicsány, Sajóvelezd, Sajómercse) Serényi László Általános Iskola (Putnok) 446 48,9 48 25 18,4 45,0 Általános M űvel ődési Központ Bánréve (Társulás: Bánréve, Serenyfalva, Hét, Sajópüspöki) HÉT és SERÉNYFALVA 1- 4.O-OS GYEREKEI SERÉNYFALVÁRA JÁRNAK. A 321 25,5 22 2 23,7 42,0 SAJÓPÜSPÖKI 1-8-OS GYEREKEK BÁNRÉVÉRE JÁRNAK. Újváros Téri Általános Iskola (Ózd) 537 5,6 6 0 27,4 10,0 Bem úti Általános Iskola és Óvoda (Ózd) 451 60 2 24 22,0 92,0 Csépány-Somsály ÁMK (Ózd) 184 23,9 5 4 16,8 49,0 Farkaslyuki Általános Iskola (Farkaslyuk) 222 75,2 0 17 0,0 90 Hangonyi György Általános Iskola (Hangony) 185 47,0 1 5 41,1 83,5 Árpád vezér ÁMK Domaházi Tagiskola (Domaháza, 1-4.o) 38 78,9 1 0 100,0 92,0 Pet őfi Sándor Általános Iskola és Óvoda (Ózd) 398 50,5 8 20 11,8 70,0
Sajóvárkonyi Általános M űvel ődési Központ (Ózd) 414 75,8 10 25 14,5 96,0 Apáczai Csere János Általános Iskola és Óvoda Ózd-Tábla 248 54,4 1 11 23,0 84,0 (Ózd) Bolyky Tamás Általános Iskola (Ózd, Kissikátor gyerekei 506 8,5 5 2 29,6 14,0 járnak ide) Borsodbóta Körzeti Általános Iskola (Borsodbóta, Uppony, 164 43,9 6 2 89,0 51,0 Királd gyerekei járnak ide) ÁMK Móra Ferenc Általános Iskola (Borsodnádasd) 271 53,5 9 0 11,1 60,0 IV. Béla Általános Iskola (Járdánháza) 211 51,7 11 8 28,9 70,6 Herman Ottó ÁMK Általános Iskola Tagintézmény 53 92,2 8 na 79,2 98,0 (Csernely) – Társulás: Bükkmogyorósd, Lénrddaróc Általános Iskola Sáta 96 53,1 3 4 83,3 85,0 Széchenyi István Általános Iskola Arló 443 80,4 24 19 59,6 98,0 Lajos Árpád Általános Iskola, Tagiskola, Nekézseny na na na na na na (Társulás: Dédestapolcsány, Nekézseny, Mályinka) Ózdi kistérség összesen 6 797 38,5 206 200
33 A kistérség iskoláiban – 2010. októberi állapot szerint – összesen 491 pedagógus dolgozik (ebb ől 260 Ózdon), közülük alig néhányan képesítés nélküli. A kistérségben összesen 6 gyermekvédelmi felel őst (ebb ől 2 f őállású) és 14 (gyógy)pedagógiai asszisztenst (8 f őállású) foglalkoztatnak az intézmények. Az iskolák jelzése alapján 2-2 intézményben nincs ebédl ő és tornaterem. A legrosszabb helyzet ű iskola ezen a téren a sátai, ahol nincs tornaterem, számítógépterem és sportudvar sem. Viszont a többi intézményben mindezek megtalálhatók, ugyanakkor az iskolák egyik legf őbb megfogalmazott fejlesztése a tárgyi, fizikai feltételek javítása. (10. fejezet)
Az országos kompetenciaméréseken az Ózdi kistérség hatodikos és nyolcadikos tanulói matematikából és szövegértésb ől is rendre az országos átlag alatt teljesítenek. A kistérségi átlagot 2008-ban a két évfolyamon, a két tantárgyból 9-12 iskola (az intézmények 43-53 százaléka) nem érte el. 2009-ben az átlag alatt – évfolyamtól és tantárgytól függ ően – 8-11 iskola teljesített. (15. tábla) A 2007-2009-es eredmények (a két évfolyam és két tantárgy) alapján a leggyengébben teljesít ő iskolák jellemz ően az ózdiak egy része (Sajóvárkonyi, Árpád Vezér úti, Apáczai, Bem úti) és az arlói.
15. tábla: Kompetenciamérések, 2007, 2008, 2009
A kistérségi átlageredményt el nem Tárgy ér ő iskolák száma 2007 2008 2009 Matematika 6. évfolyam na 10 8 Matematika 8. évfolyam 6 9 11 Szövegértés 6. évfolyam na 12 10 Szövegértés 8. évfolyam 8 9 8
Az iskolai adatlapok alapján (az ózdi Bolyki iskola nélkül) a 2008/2009-es tanévben összesen 692 tanuló fejezte be a nyolcadik osztályt, és 92,2 százalékuk folytatta tanulmányait. A továbbtanulók több mint harmada szakiskolába ment tovább. A kistérségben egyébként öt középfokú oktatási intézmény m űködik (Ózdon négy, Putnokon egy). Az ózdi Árpád vezér ÁMK fenntartásában szakiskola m űködik 259 tanulóval (2010), akiknek 44 százaléka bejáró, kétharmada (65%) roma. A 2008/2009-es tanévben a tanulók 12,6 százaléka morzsolódott le, 2010-ben (kitöltéskor) pedig már 196 diáknak volt tíznél több igazolatlan órája. Az intézményb ől a 2008/2009-es tanévben senki nem tanult tovább. A másik városi fenntartású középiskola a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola. Itt 451 f ő tanul, harmaduk (30,8%) bejáró. A cigány gyerekek aránya mindössze 10 százalékos. A lemorzsolódási arányok is alacsonyabbak (3,5% 2008/2009-ben), de a továbbtanulási arány itt sem túl kedvez ő: 2008/2009-ben a 446 végzettb ől 38 f ő ment tovább. A Bolyai Farkas Szakképz ő Iskolát a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat tartja fenn. Az intézményben 1047 diák tanult 2010-ben, 38,8 százalékuk bejáró. Igaz, a 2008/2009-es tanévben a lemorzsolódási arány 6,9 százalék volt, ugyanakkor 2010-ben (kitöltéskor) a gyerekek harmadának (32,3%) volt több mint 10 igazolatlan órája. Szintén megyei fenntartású az ózdi József Attila Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú M űvészetoktatási Intézmény. A kistérség ötödik – hasonlóan megyei fenntartású – középiskolája Putnokon működik. A Serényi Béla Gimnázium, Mez őgazdasági Szakközépiskola tanulói létszáma 495 fő (2010). A diákok fele (54,7%) bejáró, ötöde roma. A lemorzsolódási arány itt minimális (0,6%) volt a 2008/2009-es tanévben, idén pedig 27 tanuló „gy űjtött be” tíznél több igazolatlan órát.
34 Az Ózd Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat öt decentrumon keresztül (Hangony, Járdánháza, Borsodbóta, Putnok, Ózd), decentrumonként heti egy alkalommal biztosítja hat-hat órában a logopédiai, pszichológiai, gyógypedagógiai ellátást a decentrumok környezetében lév ő településeknek 14 f őállású munkatárssal. A szolgáltatásnyújtás alapvet ően az öt központi településen történik. (A helyi ellátást 26 megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott, főként fejleszt ő pedagógussal biztosítják azokon a településeken, ahol az intézmény alkalmazza a szakembereket.) A Szakszolgálat csoportosan, rotációs rendszerben látja el a gyerekeket, így a településekre jutó szolgáltatások heti óraszáma nem meghatározható. A 16. tábla az ellátott gyerekek számát tartalmazza településenként. Ebb ől az látszik, hogy korai fejlesztést a pedagógiai szakszolgálat nem végez, miközben az óvodák jelzése szerint legalább 34 gyerek igényelné ezt. Gyógytorna egyedül Ózdon, 75 gyerek számára biztosított. Az adatok összesítése szerint a kistérség egészében összesen 504 gyerek részesült logopédiai ellátásban, 75 gyerek gyógytornában, 2768 fő pedig nevelési tanácsadásban.
16. tábla: Pedagógiai szakszolgálat m űködési adatai, Ellátott gyerekek száma településenként, 2010.
Nevelési Logopédiai Korai Gyógytorna Település tanácsadás ellátás fejlesztés Arló 117 31 0 0 Bánréve 68 25 0 0 Borsodbóta 59 16 0 0 Borsodnádasd 9 29 0 0 Borsodszentgyörgy 0 11 0 0 Bükkmogyorósd 0 0 0 0 Csernely 0 2 0 0 Csokvaomány 0 0 0 0 Domaháza 0 6 0 0 Dubicsány 0 0 0 0 Farkaslyuk 0 23 0 0 Gömörsz őlős 0 0 0 0 Hangony 59 19 0 0 Hét 0 0 0 0 Járdánháza 32 34 0 0 Kelemér 0 4 0 0 Királd 0 4 0 0 Kissikátor 0 0 0 0 Lénárddaróc 0 0 0 0 Nekézseny 0 0 0 0 Ózd 2191 243 0 75 Putnok 212 25 0 0 Sáta 21 10 0 0 Sajómercse 0 0 0 0 Sajónémeti 0 3 0 0 Sajópüspöki 0 4 0 0 Sajóvelezd 0 0 0 0 Serényfalva 0 15 0 0 Uppony 0 0 0 0 Kistérség összesen 2768 504 0 75
35
7.1. Óvoda/iskola nélküli települések helyzete
A kistérség nyolc olyan településén nincs óvoda, ahol a helyi 3-5 évesek száma legfeljebb 12 fő. Bükkmogyorósdon, Gömörsz őlősön 1-1, Lénárddarócon és Upponyban 3-3 f ő a korosztályba tartozók száma. Ezekben a falvakban nem is indokolt az óvoda fenntartása. A néhány gyerek óvodába járását – jellemz ően falugondnoki busszal – megoldják a települések. )A 12 héti óvodáskorú gyerek Serényfalvára jár, szintén falugondnoki busszal.)
Általános iskola 13 községben nem m űködik. Ezeken a településeken a 6-13 éves gyerekek száma nem is teszi szükségessé iskola fenntartását. Sajónémetiben, Sajópüspökiben és Sajóvelezden azonban, ahol 61-75 f ő közötti a 6-13 éves korcsoport létszáma, az alsó tagozat hiányként is értelmezhet ő. Csak alsó tagozat m űködik Domaházán, Nekézsenyben és Serényfalván.
8. Szegregátumok
Ahogy a 2. fejezetben jeleztük, a szegregátumok helyi definiálása igen bizonytalan, illetve számos településr ől nem érkezett semmilyen információ. A jegyz ői adatlapok szerint egyedül Arlón és Domaházán vannak szegregátumok. Ezek szerint az el őbbi községben összesen 1357 fő, az összlakosság harmada, utóbbiban 223 f ő, a lakosság negyede él szegregált lakókörnyezetben. Arlón mindhárom szegregátumban van vezetékes víz, gáz és áram. A két domaházai szegregált lakókörnyezetben vezetékes víz és áram van.
A szegregátumok 2001-es KSH adatok szerinti meghatározása alapján az Ózdi kistérségben összesen 29 szegregátum (12 028 f ővel) található öt településen. Ózdon 16 szegregátumban több mint hatezren élnek, csak a legnagyobban 1655-en. Borsodnádasdon a 2001-es népesség ötöde (19,5%), Járdánházán harmada (33,4%), Putnokon negyede (25,2%), Arlón – eltér ően a jegyz ő meghatározástól – kétharmada (59,6%) élt szegregátumban a KSH adatok szerint. A már hivatkozott NFÜ adatok (2010. május) szerint a kistérségben – Ózdon és Domaházán kívül – Borsodbótán, Borsodnádasdon, Borsodszentgyörgyön, Farkaslyukon és Putnokon van még szegregátum, Arlón az NFÜ szerint nincs. Más tapasztalatok szerint konkrétan lehatárolható szegregátum nincs Farkaslyukon, Sajónémetiben és Kelemér, de tetten érhet ő a gettósodás. A már szintén említett 2008-as esélyegyenl őségi helyzetelemzése Borsodszentgyörgyön 9 f őre, Csermelyben 360 f őre, Csokvaományban (ahol az anyatelepülést ől 3-5 kilométerre van a szegregátum) 111 f őre, Királdon 16 f őre teszi a szegregátumban él ők számát.
Ózd már hivatkozott Integrált Városfejlesztési Stratégiája, illetve Antiszegregációs Terve részletes képet ad a 38 ezres város szegregált településrészeir ől, az ott él ő népességr ől a KSH 2001-es és a helyi önkormányzat 2008-as adatai alapján. Putnoknak szintén van Integrált Városfejlesztési Stratégiája. A kistérség más szegregátumairól azonban nincsenek részletes információink, már pedig az Ózdi kistérség egyik legéget őbb problémája éppen az infrastruktúra és szolgáltatások nélküli szegregált lakókörnyezetek és az ott él ő képzetlen, alacsony jövedelm ű, többségében roma emberek magas száma. A programelemek tervezéséhez ezek részletes feltérképezése elengedhetetlen.
36 18. ábra: Szegregátumok Ózdon
Forrás: NFÜ, KSH 2001.
19. ábra: Szegregátumok Arlón 20. ábra: Szegregátumok Borsodnádasdon
Forrás: NFÜ, KSH 2001. Forrás: NFÜ, KSH 2001.
21. ábra: Szegregátumok Putnokon 22. ábra: Szegregátumok Járdánházán
Forrás: NFÜ, KSH 2001. Forrás: NFÜ, KSH 2001.
37 9. Helyi jó gyakorlatok
Jó gyakorlatokról els ősorban a kistérség közoktatási intézményei számoltak be az óvodai és iskolai adatlapokon, illetve csoportos interjúk során. Olyan tevékenységet és szolgáltatásokat neveztek meg, amelyek a kistérségi fejlesztések alapjául szolgálhatnak.
Az óvodák közül 26 fogalmazta meg pozitívnak ítélt tevékenységeit az adatlapokon. Ezek szerint az óvodák gyakorlatában számos korszer ű elem megtalálható. Több intézménynek van kompetencialapú és IPR óvodai programja, kiemelten foglalkoznak a hátrányos helyzet ű gyerekekkel, a hátrányok hatékony kezelésével, illetve a korai óvodáztatás és a rendszeres óvodába járás el ősegítése is megjelenik néhány esetben. Több óvoda is sikeres a szül őkkel való kapcsolattartás terén, különböz ő programokba is igyekeznek bevonni őket. Szintén jó gyakorlatként értelmezhet ő, hogy a kistérség több óvodája m űködik együtt más szakterületekkel, intézményekkel, cigány kisebbségi önkormányzattal.
Az iskolák szintén számos korszer ű oktatási elemet valósítanak meg tevékenységük során. Több helyen van a kistérségben egész napos iskola és iskolaotthonos oktatás. Alkalmazzák az IPR-t, a kompetenciaalapú és kooperatív oktatást, valamint vannak egyéb kapcsolódó tevékenységek is (pl. egyéni kézség-és képességfejlesztés, hátrányos helyzet kompenzálása, játékos és adaptív tanulásszervezés). Két intézményben m űködik az „Útravaló” program. Az iskolák nagy hangsúlyt fektetnek az oktatáson kívüli programokra is: vannak tantárgyi szakkörök, m űvészeti és tánc foglalkozások és egyéb szabadid ős, kulturális közösségi programok. Öt iskola emelte ki a szül őkkel való jó kapcsolatot, illetve egy-egy intézményben megjelenik a civilekkel, családsegít ő szolgálattal történ ő együttm űködés is. A járdánházai iskola referencia-intézmény, amely – TÁMOP projekt keretében – jó gyakorlatokat is bemutat más intézmények számára.
A véd őnőkt ől kevesebb jó gyakorlat érkezett. Ezek közül több a családokkal való rendszeres kapcsolattartást, a hatékony preventív eszközöket és a terhes gondozás magas színvonalát emeli ki. Utóbbi eredményének tulajdonítják a koraszülések alacsony számát. Egy-egy véd őnő sikerként értékelte az életkori sz űréseken való megjelenést, az iskolai sz űréseket és a gyerekek nyomon követést, valamint a házi orvossal való szoros együttm űködést. Borsodnádasdon a véd őnők szervezésében havi rendszerességgel „baba-mama” klub m űködik, amely – értékelésük szerint – a gyerekek sikeres óvodai beilleszkedését is segíti. Ezen a településen a véd őnők pályázatok megírásában, a programok megvalósításában, sz űrővizsgálatok szervezésében is részt vesznek.
A családsegít ő/gyermekjóléti szolgálat munkatársai hatékonynak tartják a jelz őrendszer működését és az ügyfélközpontú, komplex munkát. A putnoki gyermekjóléti szolgálat nevelési tanácsadást és pszichológiai terápiás foglalkozásokat biztosít, amelyre egyre nagyobb az igény. 2009-ben nyári tábort is szerveztek 7-11 éves gyerekek számára.
A TÁMOP-3.3.7-09/2-2009-0006 „Alap- és középfokú oktatási rendszerek meger ősítése az Ózdi Kistérségben/ Kistérségi tanoda program, mentori hálózat kialakítása az esélyegyenl őség biztosítása érdekében” cím ű pályázat keretében 11 település gyermeke kerül bevonásra a tanoda programba (Arló, Borsodbóta, Borsodnádasd, Domaháza, Farkaslyuk, Hangony, Járdánháza, Kelemér, Ózd, Putnok, Sáta). A hat településen (Borsodnádasd, Borsodbóta, Sáta, Domaháza, Putnok-Kelemér, Ózd), önálló épületben m űködik a tanoda. A szakmai megvalósító projektgazda a Dr. Ámbédkar Gimnázium, Szakképz ő Iskola, Speciális Szakiskola és Általános Iskola. A tanoda programok jellemz ője: az alternatív tanulási módok a használható tudásért, egyéni fejlesztés, komplex segítségnyújtás, mentorálás és utánkövetés megvalósítása. Éppen ezért a szakmai programban nagy hangsúlyt kap az élményszer ű, cselekvéses, mindennapokban jól használható tanulás és tudás, az egymással való megismerkedés és együttm űködés, az 38 integráció és a mentorképzés. 30 f ő mentor képzését tervezi a pályázatmegvalósító, az érintett településekr ől 3-3 f ő bevonásával. A mentorok a hátrányos helyzet ű családok és gyermekek bevonásában, megsegítésében közrem űködnek a 2010. szeptember 01-én indult két éves projektid őszak alatt. A tanoda célcsoportja egy település esetében legalább 30, legfeljebb 60 fő általános iskolás fels ő tagozatos, f őként 7-8. évfolyama, de nyitottak -a településeken igényként jelentkez ő - az 5-6. osztályos korosztály befogadására. A tanoda szolgáltatásai legalább 330 f ő, 80%-ban halmozottan hátrányos helyzet ű és/vagy gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermeket, fiatalt érnek el. A program célja, hogy a tanodába járó végz ős tanulók legalább 50%-a érettségit adó intézményben tanuljon tovább.
Az Ózdon található szegregált településrészek egyikén, a Hétes telepen 2006 óta civil és önkéntes együttm űködéssel van jelen Bódis Kriszta filmrendez ő vezetésével a"Cseppben a tenger" Alkotásközpontú integrációs modellprogram, amely új közösségfejlesztési, alkotási, kommunikációs szemléletet igyekszik bevinni a 450 fős telep (els ősorban a gyerekek) életébe. 2010 júliusától 2011 decemberéig, a program a Máltai Szeretetszolgálat alapításában m űköd ő Tutor Alapítvány támogatásával az OSI által biztosított szükségalap (65 millió) pályázat keretében jelent ősen b ővített komplex szolgáltatásokat végez. A telep és a város metszéspontjában integrációs alkotóházat m űködtet, ahol a telepr ől, a városból, és Budapestr ől vegyesen roma, nem roma önkéntesek tartanak alkotásközpontú foglalkozásokat és korrepetálást rendszeresen. A m űvészeti tevékenységek köré szervezik a közösségépítés, a lakásfelújítás és a hosszú távú életmin őség javítás szociális elemeit. Ezek leglényegesebb elemei: - 2 f ő szociális munkás mindennapi jelenléte a Hétes telepen; - lakhatási program: minden telepi lakásban valamilyen állagjavító munka történt (aljzatbetonozás, szigetelés, nyílászárócsere, rovarirtás, tisztasági festés, stb.) kalákában; - a telepen szolgáltatóház építése mosási, internet elérési lehet őséggel és egyéb tevékenységek biztosításával, a lakók aktív bevonásával; - focipálya épült; - szociális intézkedések bevezetéséhez a város szakembereinek és vezet őinek bevonása (kártyás mér őórák felszerelése, felújítások fenntarthatósága, folytatása, stb.); - a TÁMOP 5.2.3-ban tervezett Gyerekesély programmal együttm űködve a komplex munka kiterjesztése Ózd egész területére, különösen a környez ő szegregátumok felé.
10. A megnevezett fejlesztési szükségletek és igények (adatlapok és interjúk alapján)
Az el őremutató tevékenységek mellett a kistérség szakemberei számos fejlesztési szükségletet is megfogalmaztak. Err ől az adatlapokból és a csoportos interjúkból vannak információink. Fontos, hogy a kistérség egyik szegregátumában él őkkel is készült interjú, amelyben kirekesztettségben él ők igényei jelennek meg. A legf őbb probléma itt – természetesen – a foglalkoztatás annak ellenére, hogy sokan rendelkeznek szakmunkás végzettséggel. A közfoglalkoztatásban pedig az önkormányzatok el őítéletes gyakorlatát látják a megkérdezettek. További gondot jelent a rend őrséggel való nagyon rossz kapcsolat, a szabálysértési eljárások gyakori indítása a szegregátumban él őkkel szemben. Hiányolják a roma pedagógusokat, a szabadid ős programokat. Megfogalmazott igény egy olyan többfunkciós közösségi ház, amely szül őknek és gyerekeknek egyaránt nyújt programokat és szolgáltatásokat. A szakemberekkel készített interjúkban fontos elemeként jelenik meg a családok anyagi helyzetének javítása, illetve az ebb ől származó problémák kezelésének nehézségei. Ennek egyik megoldása lehet szociálpedagógusok és szociális munkások alkalmazása az intézményekben, amelyre azonban nincs forrás. Gond az is, hogy a korai fejlesztés hiányzik a kistérségb ől.
39 A kistérség jegyz őinek alig harmada nevezett meg fejlesztési szükségleteket. Ezek alapján az egyik legf őbb probléma – mint más leghátrányosabb helyzet ű kistérségekben – a munkahelyek hiánya, a munkahelyteremtés. Másrészt a kistérségben és a településeken elérhet ő szolgáltatások és intézmények fejlesztése jelenik meg nagy hangsúllyal (bölcs ődei fér őhelyek bővítése, nyári felügyelet, tábor, segítségnyújtás hátrányos helyzet ű szül ők számára, családi és gyermek programok). Arlón és Farkaslyukon Biztos Kezdet gyerekházra lenne szükség (a 0-2 éves, illetve a 3-5 éves gyerekek száma ezt indokolja is).
Az általános iskolák alapvet ően a tárgyi, fizikai feltételek javítását és szolgáltatásaik b ővítését, fejlesztését tartják a legéget őbb feladatnak. Több iskola jelezte a tornaterem, sportudvar, a tanítást segít ő korszer ű eszközök hiányát, a számítógépterem kialakításának vagy fejlesztésének szükségességét. Konkrét fejlesztési igény a tanórán kívüli szolgáltatások bővítése annak ellenére, hogy a jó gyakorlatok között számos ilyet találunk. Visszatér ő elem a nyári napközi, táborok, szabadid ős programok, szakkörök hiánya vagy nem megfelel ő száma. A szakmai munkát érint ő fejlesztési irányok között megjelenik a konfliktuskezelés, a kompetenciaalapú oktatás, iskolaotthonos tanítás, a felzárkóztatás, a szül őkkel való együttm űködés, a napközi b ővítése. Egy-egy helyen megfogalmazódott, hogy csökkenteni kell a hiányzások számát, a bejáró gyerekekre több figyelmet kell fordítani, javítani kell a kompetenciamérések eredményeit, valamint meg kell oldani az iskolai étkeztetés nehézségeit. Több intézmény a gyerekekkel foglalkozó, a pedagógusok munkáját támogató szakemberek hiányát jelezte (szabadid ő szervez ő, gyógypedagógus, logopédus, fejleszt őpedagógus, pszichológus, gyermek-és ifjúságvédelmi felel ős).
Az óvodák által megfogalmazott számos szükséglet közül a legdominánsabbak a fizikai környezet és a szakmai munka fejlesztésére vonatkozó jelzések. Több óvoda szükségesnek tartja az épület, az udvar, a játékeszközök korszerűsítését, tornaszoba kialakítását. Többször visszatér ő elem az óvodapedagógusi tevékenységet segít ő szakemberek és együttm űködések hiánya, valamint az óvónk (és dajkák) szakmai továbbképzése. A kistérség óvodáinak többségében szükség lenne fejleszt őpedagógusra, logopédusra, gyermekvédelmi felel ősre, pedellusra, pszichológusra, gyógytornászra. Jelezték azt is, hogy szorosabb együttm űködés kellene a szociális intézményekkel, más szakemberekkel, valamint – néhány helyen – a szül őkkel. Két óvoda jelezte a csoportb ővítés szükségességét. A szabadid ős, kulturális programok (rendezvények, kirándulások, ismeretterjeszt ő el őadások) szintén jelent ős hiányként fogalmazódnak meg az óvodák többségében. Egy-egy intézmény jelezte például a fogadóóra, a cigány kisebbségi önkormányzattal való kapcsolat, a minél korábbi óvodáztatás, a pályázatírás szükségességét. A kistérség egészét érint ő – szintén a közoktatási intézmények által megfogalmazott – fejlesztési szükségletek közül kiemelkedik a már intézményi szinten is jelzett szakember-és szolgáltatáshiány, illetve a szakmai együttm űködések javítása. Fontos lenne iskolabuszok biztosítása is az utazások megkönnyítése miatt.
A véd őnők els ősorban a munkaeszközeik b ővítését és a helyhiányból adódó nehézségek orvoslását definiálták szükségletként. A családsegít ő/gyermekjóléti szolgálat munkatársai szerint fontos lenne adósságkezelési szolgáltatás beindítása, a túlterhelt családgondozók tehermentesítése, a szakemberek számának növelése, a prevenciós tevékenység hangsúlyosabbá tétele, különböz ő szolgáltatások, programok nyújtása a szegénységben él ő családok számára (képességfejleszt ő foglalkozások, nyári táborok, kirándulások). Ezeken túl megfogalmazódott a családok átmeneti otthonának és az id ősek otthonának fér őhely-bővítési igénye is.
40 11. Civil szervezetek
Az elektronikus bírósági nyilvántartás szerint az Ózdi kistérség településein összesen 354 bejegyzett társadalmi szervezet m űködik. (Ózdon 185, Putnokon 43, Borsodnádasdon 14.) Egyetlen szervezet sincs Bükkmogyorósdon, Dubicsányban és Lénárddarócon. A bejegyzett szervezetek többsége önkormányzati közalapítvány, sportegyesület, iskolaalapítvány, polgár őr egyesület. Ezeken túl 19 településen (els ősorban természetesen Ózdon) létezik olyan alapítvány, egyesület, amely – tevékenysége, célja szerint – kapcsolódhat/kapcsolható a Gyerekesély program egyes elemeihez. (Ezekr ől ad összegzést a 16. tábla.) Mindenestre a civil szervezetek tényleges m űködésének feltérképezése után meg kell találni azokat a civil partnereket, akiknek együttm űködésére lehet számítani a közös célok mentén. A hátrányos helyzet ű térségek jellemz ője a civil aktivitás alacsony szintje, a forrásteremtés nehézségei, a humánkapacitás és az infrastruktúra hiánya. Mindezek ellenére szükség van a civilekkel való partnerségi, együttm űködési kapcsolatok kialakítására, amely egyrészt segítheti meger ősödésüket, aktivizálásukat, másrészt szerepl ői lehetnek a kés őbbi fenntarthatóságnak.
16. tábla: A Gyerekesély program tevékenységeihez kapcsolódó bejegyzett civil szervezetek a kistérség településein, 2010.
Szervezet neve Település Tevékenység, cél
Az halmozottan hátrányos helyzet ű, veszélyeztetett valamint ELFOGADLAK Alapítvány roma gyermekek és fiatalkorúak társadalmi Arló esélyegyenl őségének el ősegítése, életminőségük javítása, családsegítés, az ehhez kapcsolódó szoci-karitatív módszertani tevékenység kidolgozása, folyamatos fejlesztése. BÁNRÉVEI ÁLTALÁNOS A bánrévei Tompa Mihály Körzeti Általános Iskolában ISKOLÁSOK tanulódiákok egyéni és közösségi aktivitásának támogatása, - TEHETSÉGGONDOZÁSÁÉRT az érdekükben és értük cselekv ők együttm űködésének Bánréve ALAPÍTVÁNY szolgálata, - a cselekvési lehet őségek feltételeinek b ővítése, tehetségek gondozása, fejlesztése, mind a tanórán, mind más iskolai foglalkozásokon. Barkóföldi Erdei Iskola Egyesület A társadalmi szervezet m űködési körének jellege: Bánréve oktatás,képességfejlesztés, nevelés, kulturális tevékenység… Els ősorban a testileg és lelkileg sérült emberek gyógyító-, Sérülten Teljes Életet Élni Alapítvány Bánréve egészségügyi rehabilitációja. Általában az egészségmeg őrzés és betegség-megel őzés el ősegítése. Borsodbótai Romák Független Borsodbóta - Cigány Szervezet Magyarországi Cigány Szervezetek Borsodbóta - Fórumának Borsodbótai Szervezete A Jöv ő Borsodnádasdjáért Egyesület Borsodnádasd szociális tevékenység A Ples Borsodnádasdért Alapítvány A térségben lakó óvodás- és általános illetve középiskolás korú gyermekek nevelésének, taníttatásának segítése. A Borsodnádasd kiemelked ően tehetséges gyermekek továbbtanulásának segítése…. A létminimumot el nem ér ő egy f őre es ő jövedelm ű egyedülállók, illetve családok támogatása. A Borsodnádasd Nagyközség és vonzáskörzete lakossága Borsodnádasdi M űvel ődésért, legszélesebb rétegeit érint ő közösségi, kulturális, m űvel ődési, Borsodnádasd Kultúráért és Sportért Közalapítvány szabadid ős, sport-versenysport programjának megszervezése, lebonyolítása Elősegítse a roma-magyar együttélést, els ősorban Ózdon és Roma-magyar Baráti Társaság vonzáskörzetében, valamint ennek érdekében a roma Borsodnádasd önszervez ődés el ősegítése. Ennek érdekében kulturális rendezvényeket, beszélgetéseket és el őadásokat, táborokat szervez, információs kiadványokat készít. Borsodszentgyörgyi Diákokért A borsodszentgyörgyi diákságnak gazdagítása, a Alapítvány diákprogramok, diákkedvezmények felkarolása, és támogatása, a m űköd ő diákönkormányzatok munkájának Borsodszentgyörgy támogatása, a diákszervezetek, egyesületek, közösségek működési feltételeinek javítása, programjainak támogatása… Gyermek-egészségügyi iskolai feladatok ellátásának fejlesztése, a diáksport támogatása, az iskolai kulturális és 41 Szervezet neve Település Tevékenység, cél
kiegészít ő oktatási programjainak támogatása, hátrányos helyzet ű és adottságú diákok támogatása. Csernely , Bükkmogyorósd és Lénárddaróc községben él ő és "A Hegyháti Tehetséges tanuló, az átlagosnál jobb tanulmányi eredményt elér ő, vagy Gyermekekért " Alapítvány Csernely valamely területen kiemelked ő képesség ű általános iskolás korú gyermekek képességének fejlesztése, az oktatás és nevelés anyagi és nem anyagi jelleg ű támogatása. CSOKVAOMÁNYÉRT A térségben lakó óvodás- és általános, illetve középiskolás ALAPÍTVÁNY korú gyermekek nevelésének, taníttatásának segítése - a térség kulturális fejl ődését el ősegít ő állampolgári egyéni, civil Csokvaomány szervez ődések és rendezvények támogatása - kiemelked ően tehetséges gyermekek továbbtanulásának segítése - rokkantak, testi fogyatékosok, valamint egyedül él ő id ős emberek támogatása. Domaháza Ifjúságáért Alapítvány Domaháza község ifjúsága sport, kulturális, művel ődési, Domaháza hagyomány őrz ő tevékenységének támogatása
"Szolgálat" Cigány Közhasznú - Szervezet Farkaslyuk A vidéki területeken történ ő változások támogatása… a foglalkoztatás el ősegítése, az alapszolgáltatások javítása, Észak-Borsodi LEADER Unió Helyi beleértve az információs és kommunikációs technológiákhoz Közösség Egyesület való helyi hozzáférést, és a vidéki területeket vonzóbbá tev ő Hangony beruházások végrehajtása révén a gazdasági és társadalmi visszaesés és a vidék elnéptelenedése felé mutató tendenciák visszafordítása érdekében.
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI Hangony - ROMA UNIÓ Hangonyi tagszövetség A járdánházai óvodás korú gyermekeknek megfelel ő A Járdánházai Óvodáért Alapítvány környezetben és feltételek között biztosítja a szükséges Járdánháza fejlettség elérését, az óvodai életre és az iskolai életmódra való felkészítését. - Észak-Magyarországi Roma Unió Járdánháza Járdánházai Tagszövetsége Járdánházai Általános Iskoláért Járdánházán uj iskola épület megvalósításának támogatása… Alapítvány A korszer ű nevelési, oktatási és testnevelési eszközök Járdánháza beszerzése. A kiváló vagy erre rászoruló járdánházi általános iskolai tanulók vagy tanulócsoportok támogatása. Kelemér községben lakó, 18. életévét be nem töltött Soldos Emília Közalapítvány gyermekek pedagógiai, szociális, egészségügyi fejl ődésének Kelemér támogatása. A keleméri iskolai és óvodai neveléshez szükséges oktatási eszközök, játékok b ővítése, fejlesztése. A település oktatási, művel ődési intézményei tárgyi "Kissikátor Fejlesztéséért" feltételeinek javítása, fejlesztése, az intézmények társadalmi Közalapítvány támogatásának megalapozása, a polgárok kulturális, Kissikátor hagyomány őrz ő, oktatási, m űvel ődési, tehetséggondozási, felzárkóztatási, szabadid ős közösségi programjai megvalósításának el ősegítése… Bárka Színpad és M űhely Kulturális Gyerekek, ifjúság, családok, feln őttek részére értékes, Egyesület értékközvetít ő, meg őrz ő, a szabadid ő hasznos eltöltését szolgáló különböz ő események, programok, el őadások, befogadása, létrehozása, megismertetése; tájékoztatás, Ózd prevenció, egészséges életmódra nevelés, szolgáltatás, ismeretnyújtás, esélyegyenl őség, ifjúsági munka - működ ő információs és segítségnyújtási kapcsolatrendszert, oktatás és az ezzel összefügg ő dolgok támogatása. .... különböz ő hátrányokkal él ő családok, csoportok "Esélyek és Partnerség" Ózdon élethelyzetének javítása, a kisközösségi létformák tematikus Ózd kialakításával és továbbfejlesztésével. A városrész összlakosságának érdekeltté tétele, egy fejl ődőképes településrész kialakítása érdekében.
Ózd "Fiatalokért" Alapítvány szociális tevékenység 42 Szervezet neve Település Tevékenység, cél
"Kiváncsi Fáncsi" Közhasznú A családok szociális biztonságának el ősegítése, Alapítvány a gyermekek harmonikus fejl ődésének, testi szellemi, érzelmi és erkölcsi gyarapodásának kiteljesítése, életkori sajátosságaiknak megfelel ő nevelése, képességeik, ismereteik sokoldalú fejlesztése. A hátrányos helyzet ű társadalmi csoportok, különösen a szociálisan rászoruló családok és Ózd gyermekek társadalmi felzárkóztatásának, társadalomba való beilleszkedésének el ősegítése, az egészségmeg őrz ő és betegségmegel őző mozgás gazdag életmód… népszer űsítése, a nemzeti, az etnikai és a nemzetiségi kisebbségi kulturális örökség javainak meg őrzése, ápolása…. egészségmeg őrzés, betegségmegel őzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység; szociális tevékenység, családsegítés… "Őrhegy" Egyesület az Emberért és a Ózd - térségért Ösztönzi a civil, az önkormányzati és a vállalkozási szféra "ÖRHEGY" Térségfejlesztési együttm űködését, els ősorban a Borsodnádasd-Aggtelek- Katalizátor Alapítvány Kazincbarcika települések által körbezárt háromszögben, Ózd Borsod-Abaúj-Zemplén megye észak-nyugati régiójában a térség civil szervez ődéseinek, a helyi humán gazdasági er őforrások fejlesztésébe történ ő bevonásával "SUKHAR" Roma Foglalkoztatást és A cigány és nem cigány hátrányos helyzet ű emberek Vállalkozásfejlesztést El ősegít ő élethelyzetének és életkörülményeinek javítása, Regionális Közhasznú Ózd felzárkóztatásuk és fejl ődésük el ősegítése, társadalmi beilleszkedésük támogatása, érdekeik közvetítése, felzárkóztatása. Az alkotmány úti óvoda 3-7 éves korú gyermekeinek integrált "Vidám sziget" Alapítvány Ózd óvodai nevelése. Az alapítvány ennek keretében biztosítani kívánja … a lakosság kulturális sport és egyéb együttélést fejleszt ő Aktív Zóna Alapítvány Ózd feladatainak ellátása, szervezése, a lakókörzet aktivizálása, közösségi érdekek érvényesítése Hódoscsépány és Somsály településének támogatása, így Alapítvány Csépány-Somsály különösen a településrészek rendezését, infrastrukturális Fejlesztésére fejlesztését. A településrészeken m űköd ő egészségügyi, Ózd gyermek és ifjúságvédelmi, m űvel ődési, sport és oktatási intézményeket, szervezeteket. A foglalkoztatási, vállalkozás- szervezési tevékenységet. A diák és szabadid ő sportot. Szenna településnek, mint Ózd város egyik lakókörzetének Alapítvány Szenna Fejlesztéséért településfejlesztési, szociális, egészségügyi gyermek és ifjúságvédelmi, m űvel ődési, foglalkoztatási, Ózd vállalkozásszervezési diák és szabadid ősport és idegenforgalmi céljainak támogatása és megvalósítása, a rászorulók segítése. Az Alapító az Alapítványt Ózd város amat őr m űvészeti Bükk M űvel ődési és Vendéglátó Ház mozgalmának és alkotó közösségének támogatása céljából a Közösségért Alapítvány Ózd hozza létre azért, hogy a helyi önszervez ődések, civil kezdeményezések közösségformáló képessége fennmaradhasson Az alapítvány közhasznú tevékenysége: Bükki Hegyhát - Kamaszparlament Ózd nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, Ifjúságáért Közhasznú Alapítvány kulturális tevékenység. Center településrészek - mint Ózd város egyik Center Fejlesztéséért Alapítvány peremkerületének - népességmegtartó erejének meg őrzése, infrastruktúrájának fejlesztésében való közrem űködés. A Ózd településrész kulturális életének javítása, a jöv őkép kialakítása, meg őrzése, szabadid ős és sport, valamint ifjúságvédelmi tevékenységek támogatása. Esély Kisebbségi Szövetség Rakaca - Ózd-Somsály A kisgyermekek számára gyermekmeg őrzés, ennek keretében HÁROMMANÓ Játszóház az életkornak megfelel ő nevelés, képesség és Alapítvány Ózd ismeretfejlesztés szabadid ős foglalkozás változatos tevékenységeken keresztül a gyermekek személyiségének minél sokoldalúbb fejlesztése. Jóléti Szolgálat a Munkanélküliekért - Ózd Alapítvány
43 Szervezet neve Település Tevékenység, cél
Mediátorok Ózd Régiós szociális tevékenység Ózd Szocioszervíz Egyesülete Ózd Térségi Ifjúsági Tehetségkutató Ózd Egyesület kulturális tevékenység A tehetséges és példamutató magatartást tanúsító tanulók Ózdi "Kerisek" Alapítvány ösztönzése, segítése, a nyelvek iránt érdekl ődő tehetséges tanulóknak nyelvtanulás, nyelvgyakorlás céljából szervezett külföldi útjainak támogatása, a hátrányos helyzet ű, tehetséges Ózd tanulók oktatása, segítése, önálló tanulói alkotó munkáért pályadíjak odaítélése, a tanuló érdekeltség növelése, a magasabb teljesítményekhez vezet ő ösztönz ő rendszer kialakítása, az iskolai oktatás feltételeinek javítása, a tanári képzés támogatása. Az ózd városában él ő fiatal személyek, diákok támogatása, Ózdi Ifjúságért Alapítvány Ózd erkölcsi, szellemi életük fejlesztése, továbbá kultúrális és szabadid ős programok szervezése, illetve megvalósítása. Ózdi Ifjúságért Egyesület Ózd szociális tevékenység Ózdi Krízis Alapítvány Az Ózd városban él ő önhibájukon kívül megélhetési és egyéb elnehezült életfeltételek közé került személyek, családok megsegítése, olyan élethelyzetek megoldása, amelyet a segítségért forduló személy önmaga képtelen rendezni, továbbá egyéb szociális célokat szolgáló programok megvalósítása. Törekszik a hátrányos helyzet űek, Ózd nagycsaládosok életmódváltozásának el ősegítésére, e körbe tartozó fiatalok felzárkóztatására, képzésére, tehetséggondozásra, a munkahelyhez jutás el ősegítésére (munkanélküliek képzésének, átképzésének szervezése). Céljának tekinti a szociális szakmai képzés, továbbképzés szervezését, az e területen colgozók tevékenységének tárgyi feltételeinek b ővítését, korszer űsítését… Az alapítvány közhasznú tevékenysége: Nevelés és oktatás, Ózdi Nyitott Kapu Alapítvány képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, Ózd gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet. Sajóvárkony Fejlesztéséért Sajóvárkonyi településrész felzárkóztatása a városi színvonal Alapítvány elérése érdekében (ide értve a településrész városképének Ózd javítását, rehabilitációját, az utcaképek szépítését, a parkosítást stb.), a településrészen a közbiztonság javítása. SZEGÉNY GYERMEKEKÉRT Ózdon és térségében a szegény és hátrányos helyzet ű Ózd ALAPÍTVÁNY gyermekek életének és társadalmi lehet őségeinek javítása. Az egyesületet létrehozó helyi társadalmi és gazdasági Újra Ózdért Egyesület Civil Ház szervezetek vezet ői, szakemberei tudásának és tapasztalatainak hasznosítása. A város és térsége sokoldalú Ózd fejlesztésének, fejl ődésének el őmozdítása érdekében. A város és térsége iránti elkötelezettség alapján segíteni és katalizálni a civil mozgalom és kontrol er ősödését, a civil értékek és érdekek megjelenítését közvetítését illetve érvényesítését Nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, ZOÉ Alapítvány hátrányos helyzet ű csoportok társadalmi esélyegyenl őségének Ózd el ősegítése, munkaer őpiacon hátrányos helyzet ű rétegek képzésének, foglalkoztatásának el ősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások. A Magyarországon él ő 16-32 éves korosztály széles kör ű Életcél, fiatalok, a fiatalok jöv őjéért támogatása, karrierjük, jöv őjük, személyiségük építésében, Alapítvány céljaik elérésében való segítség, lehet őségek biztosítása. Putnok Az alapítvány céljának tekinti továbbá a rendezvények, kulturális programok, sportesemények, egyéb, fiatalokat érint ő rendezvények szervezetését, lebonyolítását, információs csatorna kialakítását, Putnok Város Roman ők Egyesülete A Putnok városi roman ők közösség támogatását tekinti f ő céljának, els ősorban közéleti, szociális, kulturális céllal
alakult meg. E cél érdekében felvállalja a helyi közösség érdekképviseletét, érdekegyesítését. "A Sátai Általános Iskoláért El ősegíteni az iskolai oktatás feltételeinek javítását, korszer ű Sáta Alapítvány" oktatástechnikai eszközök, sportszerek, iskolabútorok Sátai Fiatalok Egyesülete … Ifjúság- és gyermekvédelem, kisebbségi jogok védelme és
esélyteremtés. Az egészséges életmódra nevelés. 44 Szervezet neve Település Tevékenység, cél
Demokráciára nevelés. A „zöld gondolkodás és életmód” elterjedésének el ősegítése. A gyermek, ifjúsági és feln őtt korosztály számára közm űvel ődési, sportolási alternatívák biztosítása. Az oktatási, nevelési év folyamán és a tanítási szünetekben a szabadid ő hasznos, értékes eltöltésére irányuló programok szervezése, lebonyolítása (m űvészeti, természetjáró és sporttáborok, játszóházak, színházi el őadások, koncertek, táncházak, kiállítások) A Sajónémetiben él ők életmin őségének javítása a helyi és Sajónémeti Mi Együtt Sajónémetiért Egyesület küls ő er őforrások bevonásával. Sajópüspöki község rászorult lakóinak, azok gyermekeinek " HIT A JÖV ŐBEN " Sajüópüspöki anyagi, dologi támogatása, segítése. Képességük alapján arra község rászorult lakóinak érdemes gyermekek, támogatása. Az Alapítvány Sajópüspöki támogatásáért Alapítvány célkit űzéseinek megvalósítását segít ő, illetve biztosító szakembergárda képzésének támogatása pályázati rendszerben. … Kreatív, kulturális, m űvel ődési tevékenység szervezése, ű SAJÓMENTIEKÉRT m ködtetése, gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység, ALAPÍTVÁNY Sajóvelezd gyermek és fiatalkorúak nevelésének, gondozásának, társadalmi beilleszkedésének el ősegítése, Forrás: http://www.birosag.hu/engine.aspx?page=tarsszervsearch
12. Jelenlegi forrástérkép
A REMEK adatbázis összesítése alapján 2004 és 2009 között közel 10,8 milliárd forint támogatás érkezett az Ózdi kistérségbe. Ebb ől valamivel több, mint 4 milliárd hazai, és majdnem 6,8 milliárd uniós forrásból származik. A 2004-2009 közötti hazai támogatások háromnegyede (74,5%) a m űszaki infrastruktúra fejlesztését szolgálta, az emberi er őforrások fejlesztésére a források alig 1 százaléka (0,8%) jutott. Az EU-s támogatások els ő id őszakában (Nemzeti Fejlesztési Terv, 2004-2007) a 2,36 milliárdnyi támogatás felét (48,5%) regionális, harmadát (30,1%) humáner őforrás fejlesztésre fordították. 2007 és 2009 között (Új Magyarország Fejlesztési Terv) a legtöbb pénz (a támogatások 50,4 százaléka) szintén regionális fejlesztést szolgált, gazdaságfejlesztésre a támogatások harmadát (31,8%) költöttét. A TÁMOP programok részesedése 8,9 százalék, amely 391 millió forintot jelent 2007-2009 között. (17-19. táblák)
17. tábla: Hazai támogatások, 2004-2009.
Cél kategória Projektek száma Támogatás (eFt) Költség (eFt) Műszaki infrastruktúra 44 3 003 199 5 509 760 Gazdaságfejlesztés 106 433 266 2 435 860 Települési életmin őség 31 332 516 531 157 Humán infrastruktúra 23 110 797 420 169 Egyéb, nem besorolható 9 74 225 160 202 Emberi er őforrások fejlesztése 6 32 420 123 810 Kulturális örökség védelme 4 30 721 38 401 Tervezés 8 8 230 13 024 Környezetvédelem, környezetvédelmi 2 7 600 10 247 infrastruktúra Turizmus fejlesztése 1 600 938 Összesen 234 4 033 574 9 243 568
45
18. tábla: Uniós támogatások NFT1, 2004-2007
Operatív program Projektek száma Támogatás (eFt) Költség (eFt) Regionális Fejlesztés OP 5 1 148 937 1 264 455 Humán Er őforrás Fejlesztés OP 17 714 120 742 996 Gazdasági Versenyképesség OP 39 407 284 799 695 Agrár és Vidékfejlesztés OP 9 98 322 209 195 Összesen 70 2 368 663 3 016 341
19. tábla: Uniós támogatások UMFT 2007-2009 évben
Operatív program Projektek száma Támogatás (eFt) Költség (eFt) Regionális OP-ok 32 2 212 440 2 550 353 Gazdaságfejlesztési OP 71 1 396 878 2 346 253 Társadalmi Megújulás OP 11 391 398 391 398 Társadalmi Infrastruktúra OP 3 170 853 179 956 Környezet és Energia OP 2 168 721 198 175 Államreform OP 3 52 528 54 121 Összesen 122 4 392 818 5 720 256
A kistérségben megvalósított legjelent ősebb húsz projekt közül 9 ózdi, 3 putnoki, 2 borsodnádasdi. A fennmaradó hat projekt hat település között oszlik meg, így látható, hogy a községek nagy része kimarad a komolyabb fejlesztésekb ől. A legnagyobb projekt (2010) Ózdon 680 milliós támogatással településközpont kialakítását szolgálja. A második legjelent ősebb fejlesztés (196,7 millió Ft támogatás, 2009.) Borsodnádasdon valósul meg a min őségi nevelés-oktatás feltételeinek megteremtése érdekében. Putnok 2009-ben nyert 186,7 milliót a Serényi László Iskola infrastruktúra-és eszközfejlesztésére. Ezeken túl Bánréve (127,8 millió Ft) óvodafejlesztésre, Ózd (95,9 millió Ft) kompetencialapú oktatás bevezetésére nyert nagyobb támogatást. (20. tábla)
20. tábla: A 20 legjelent ősebb uniós projekt a kistérségben
Megvalósítás Támogatás Költség Pályázó neve Projekt célja (év) helye (eFt) (eFt) Ózd városában nívós településközpont kialakítása: városi-közösségi funkciók er ősítése és b ővítése a "Vasvár 56." épületének Ózd Város Önkörmányzata Ózd 680 816 856 668 felújításával, gazdasági funkciók fejlesztése vállalkozók bevonásával, valamint a belváros közterületeinek rendezése (2010) "A min őségi nevelés-oktatás megteremtéséhez Borsodnádasd Város szükséges feltételek biztosítása Borsodnádasd 196 791 207 148 Önkormányzata Borsodnádasdon" (2009) Putnok Város "Serényi László Általános Iskola infrastruktúra Putnok 186 753 207 503 Önkormányzata és eszközfejlesztés felújítása" (2009) Szennyvízelvezetés- és tisztítás fejlesztése Ózd Ózd Város Önkormányzata Ózd 163 816 192 725 városban és Farkaslyuk községben (2008) Járdánháza Község Járdánháza Egészségházának fejlesztése (2009) Járdánháza 156 798 165 051 Önkormányzata Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd, Id ősek Otthona épületének korszer űsítése, Megyei Önkormányzati akadálymentessé tétele, szolgáltatásainak Ózd 142 615 151 719 Id ősek Otthona fejlesztése. (2009)
46 Megvalósítás Támogatás Költség Pályázó neve Projekt célja (év) helye (eFt) (eFt) Bánréve Község XXI. Századi óvoda kialakítása Bánrévén Bánréve 127 799 141 999 Önkormányzata (2009) A kompetencia alapú oktatás bevezetése Ózd Ózd Város Önkormányzata Ózd 95 994 95 994 Város 6 intézményében (2009) HEGYHÁT-MED Nonprofit EGÉSZSÉGHÁZ LÉTREHOZÁSA KÖZHASZNÚ Korlátolt Csernely 93 694 98 625 CSERNELYEN ÉS BORSODBÓTÁN (2009) Felel ősség ű Társaság Ózd, Piac út-Sárli telep összeköt ő út és Ózd Város Önkormányzata Ózd 86 736 96 373 körforgalmi csomópont építése (2009) Egészségügyi szolgáltatásokhoz való Borsodnádasd Város hozzáférés területi esélykülönbségének Borsodnádasd 78 698 82 840 Önkormányzata csökkentése Borsodnádasdon (2009) Borsodbótai Önkéntes Tűzoltó-, Településszépít ő-, Els ő lépés az Integráció felé- lépésr ől lépésre Környezetvéd ő - és Borsodbóta 67 601 67 601 az Ózdi kistérségben (2009) Foglalkoztatást El ősegít ő Egyesület Putnok Város A putnoki Egészségház fejlesztése (2009) Putnok 61 357 64 593 Önkormányzata Ózdi Vállalkozói Központ és Az Ózd Térségi Inkubációs Központ Ózd 56 068 70 085 Inkubátor Alapítvány energiahatékony fejlesztése (2009) Infrastrukturális és szakmai fejlesztés Borsodszentgyörgy Község Borsodszentgyörgy vegyes háziorvosi Borsodszentgyörgy 53 453 56 266 Önkormányzata körzetében. (2009) Fémfeldolgozási tevékenység komplex SPAL Ipari, Kereskedelmi és technológiai fejlesztése az Ózdi Ipari Parkban Ózd 50 732 101 464 Szolgáltató Kft. (2008) MÉSZI-TRANS Technologiai fejlesztés a Mészi - Trans Kft.- Kereskedelmi és Szolgáltató Királd 50 000 100 316 nél. (2010) Kft. Óndioxid vezet ő réteg eltávolításának Bánhidesign Kereskedelmi és kifejlesztése zártrendszer ű homokfúvó Ózd 49 050 109 000 Szolgáltató Kft. technológiával a napelem gyártásban. (2009) "Kaiser" Autójavító és Tárolócsarnok építése és m űhely átalakítás a Kereskedelmi Korlátolt Ózd 48 990 69 996 "Kaiser" Kft-nél (2010) Felel ősség ű Társaság Putnok Város Kompetencia alapú oktatás, egyenl ő hozzáférés Putnok 48 727 48 727 Önkormányzata Putnok Város általános iskoláiban (2009) 2 984 Összesen 2 496 488 693
47 Mellékletek
1. táblázat: A kistérségben m űköd ő általános iskolák és m űködési területük
6-13 évesek száma a Általános iskola megnevezése Működési köre településeken (f ő) Árpád vezér Általános M űvel ődési Központ (Ózd, Domaháza Ózd, Domaháza 3593 fels ő tagozat jár ide) Vasvár úti Általános Iskola (Ózd) Ózd 3482 Péczeli József ÁMK Általános és Alapfokú M űvészeti Iskola Putnok, Dubicsány, (Putnok) – Közoktatási Intézményfenntartási Társulás (Putnok, 804 Sajóvelezd, Sajómercse Dubicsány, Sajóvelezd, Sajómercse) Putnok, Kelemér, Serényi László Általános Iskola (Putnok) 764 Gömörsz őlős Általános M űvel ődési Központ Bánréve (Társulás: Bánréve, Bánréve, Serényfalva, 319 Serenyfalva, Hét, Sajópüspöki) Sajópüspöki, Hét Újváros Téri Általános Iskola (Ózd) Ózd 3482 Bem úti Általános Iskola és Óvoda (Ózd) Ózd 3482 Csépány-Somsály ÁMK (Ózd) Ózd 3482 Farkaslyuki Általános Iskola (Farkaslyuk) Farkaslyuk 290 Hangonyi György Általános Iskola (Hangony) Hangony 192 Árpád vezér ÁMK Domaházi Tagiskola (Domaháza, 1-4.o) Domaháza (Ózd) 111 Pet őfi Sándor Általános Iskola és Óvoda (Ózd) Ózd, Sajónémeti 3544 Ózd (és Ózd-Bánszállás Sajóvárkonyi Általános M űvel ődési Központ (Ózd) 3482 telep) Apáczai Csere János Általános Iskola és Óvoda Ózd-Tábla Ózd 3482 (Ózd) Bolyky Tamás Általános Iskola (Ózd, Kissikátor gyerekei járnak Ózd, Kissikátor 3509 ide) Borsodbóta Körzeti Általános Iskola (Borsodbóta, Uppony, Borsodbóta, Uppony, Királd 150 Királd gyerekei járnak ide) ÁMK Móra Ferenc Általános Iskola (Borsodnádasd) Borsodnádasd 276 IV. Béla Általános Iskola (Járdánháza) Járdánháza 228 Herman Ottó ÁMK Általános Iskola Tagintézmény (Csernely) – Csernely, Bükkmogyorósd, 101 Társulás: Bükkmogyorósd, Lénrddaróc Lénrddaróc Általános Iskola Sáta Sáta 105 Széchenyi István Általános Iskola Arló Arló 621 Nekézseny Lajos Árpád Általános Iskola, Tagiskola, Nekézseny (Dédestapolcsány, 62 Mályinka*) Forrás: KIR. * Kistérségen kívüli települések.
48 2. táblázat: A kistérségben található óvodák és m űködési területük
3-5 évesek száma a Óvoda megnevezése Működési köre településeken (f ő) Alkotmány úti Óvoda (Ózd) Ózd 1252 Bem úti Általános Iskola és Óvoda (Ózd) Ózd 1252 Sajóvárkonyi ÁMK Tétény úti Óvoda (Ózd) Ózd 1252 Soldos Emília Óvoda (Putnok) Putnok, Dubicsány 100 S. V. ÁMK Bánszállási Tagóvoda (Ózd) Ózd (és Ózd-Bánszállás telep) 1252 Csépány- Somsály ÁMKI, Csépányi Óvoda (Ózd) Ózd 1252 Csépány- Somsály ÁMKI, Somsályi Óvoda (Ózd) Ózd 1252 Pet őfi Sándor Általános Iskola és Óvoda (Damjanich úti 1252 Ózd Tagóvoda, Ózd) Városközpont Óvoda (Ózd, Katona J. u. 7.) Ózd 1252 Sajóvárkonyi ÁMK Mekcsey úti Óvoda (Ózd) Ózd 1252 Városközpont Óvoda (Ózd, Nemzet őr u. 18.) Ózd 1252 Pet őfi Sándor Általános Iskola és Óvoda (Pet őfi úti Óvoda, Ózd) Ózd, Sajónémeti 1268 Apáczai Csere János Általános Iskola és Óvoda (Ózd) Ózd 1252 Béke telepi Óvodák Újváros téri Óvoda (Ózd) Ózd 1252 Domaháza Község Napköziotthonos Óvoda Domaháza 40 Hangonyi Napköziotthonos Óvoda Hangony 47 Farkaslyuki Napköziotthonos Óvoda Farkaslyuk 116 Béke telepi Óvodák Árpád vezér úti Óvoda (Ózd) Ózd 1252 Napköziotthonos Óvoda, Kelemér Kelemér 30 Napköziotthonos Óvoda (Bánréve és Sajópüspöki) Bánréve és Sajópüspöki 51 Napköziotthonos Óvoda, Borsodbóta Borsodbóta, Uppony 32 Gárdonyi Géza Általános Iskola és Óvoda Napköziotthonos Borsodszentgyörgy (Balaton, 24 Tagóvoda Borsodszentgyörgy Bekölce, Mikófalva*) Herman Ottó Általános M űvel ődési Központ Óvoda Csenely, Bükkmogyorósd, 49 Tagintézmény (Csernely) Lénárddaróc Napköziotthonos Óvoda (Serényfalva) (héti és gömörsz őlősi Serényfalva 38 gyerekekekkel) Napköziotthonos Óvoda, Csokvaomány Csokvaomány, Lénárddaróc 16 Sajóvelezd-Sajómercse Társulás Napköziotthonos Óvodája Sajóvelezd 33 (Sajóvelezd) Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda Sajónémeti Tagóvoda Sajónémeti (Ózd) 16 (Sajónémeti) Összevont Óvodák Arló Arló 192 Napköziotthonos Óvoda Sáta Sáta 32 Napköziotthonos Óvoda Járdánháza Járdánháza 71 ÁMK Napköziotthonos Óvoda Intézményegység Borsodnádasd 88 (Borsodnádasd) Királdi Napköziotthonos Óvoda Királd 20 Napraforgó Napköziotthonos Óvoda, Nekézseny Nekézseny 10 Forrás: KIR. *Kistérségen kívüli települések.
49 1. ábra: Ózdi kistérség kompetencia eredmények – 6. évfolyam, matematika
Ózd 6. évfolyam matematika 600
550
500
450
400
350
300
250 2008 2009
Apáczai Csere János Általános Iskola Árpád Vezér úti ÁMK Bem úti Általános Iskola és Óvoda Bolyky T amás Általános Iskola Csépány-S omsály ÁMK P etőfi S ándor Általános Iskola S ajóvárkonyi ÁMK Újváros téri ÁMK Vasvár úti Általános Iskola Farkaslyuki Általános Iskola Hangonyi Gy. Általános Iskola S zéchenyi István Általános Iskola B ánréve ÁMK Borsodbóta Körzeti Általános Iskola Herman Ottó ÁMK S átai Általános Iskola IV. Bála Általános Iskola Móra Ferenc Általános Iskola Péczeli József ÁMK S erényi László Általános iskola Iskolák átlagosan országos átlag bp-i ált. iskolák átlaga
50
2. ábra: Ózdi kistérség kompetencia eredmények – 8. évfolyam matematika
Ózd 8. évfolyam matematika 600
550
500
450
400
350
300 2007 2008 2009
Apáczai Csere János Általános Iskola Árpád Vezér úti ÁMK Bem úti Általános Iskola és Óvoda Bolyky T amás Általános Iskola Csépány-S omsály ÁMK Petőfi S ándor Általános Iskola S ajóvárkonyi ÁMK Újváros téri ÁMK Vasvár úti Általános Iskola J ózsef Attila Gimnázium Farkaslyuki Általános Iskola Hangonyi Gy. Általános Iskola S zéchenyi István Általános Iskola B ánréve ÁMK Borsodbóta K örzeti Általános Iskola Herman Ottó ÁMK S átai Általános Iskola IV. Bála Általános Iskola Móra Ferenc Általános Iskola P éczeli József ÁMK S erényi László Általános iskola Iskolák átlag osan országos átlag bp-i ált. iskolák átlaga
51 3. ábra: Ózdi kistérség kompetencia eredmények – 6. évfolyam szövegértés
Ózd 6. évfolyam szövegértés
630
580
530
480
430
380
330 2008 2009
Apáczai Csere János Általános Iskola Árpád Vezér úti ÁMK Bem úti Általános Iskola és Óvoda Bolyky T amás Általános Iskola Csépány-S omsály ÁMK P etőfi S ándor Általános Iskola S ajóvárkonyi ÁMK Újváros téri ÁMK Vasvár úti Általános Iskola
Farkaslyuki Általános Iskola Hangonyi Gy. Általános Iskola S zchényi István Általános Iskola B ánréve ÁMK Borsodbóta K örzeti Általános Iskola Herman Ottó ÁMK
S átai Általános Iskola IV. Bála Általános Iskola Móra Ferenc Általános Iskola P éczeli József ÁMK S erényi László Általános iskola Iskolák átlagosan országos átlag bp-i ált. iskolák átlaga
52 4. ábra: Ózdi kistérség kompetencia eredmények – 8. évfolyam szövegértés
Ózd 8. évfolyam szövegértés
600
550
500
450
400
350
300 2007 2008 2009
Apáczai C sere János Általános Iskola Árpád Vezér úti ÁMK Bem úti Általános Is kola és Óvoda Bolyky Tamás Általános Is kola C s épány-S oms ály ÁMK Petőfi S ándor Általános Is kola S ajóvárkonyi ÁMK Újváros téri ÁMK Vas vár úti Általános Is kola J ózs ef Attila Gimnázium Farkas lyuki Általános Is kola Hangonyi Gy. Általános Is kola S zchényi Is tván Általános Is kola Bánréve ÁMK Bors odbóta Körzeti Általános Is kola Herman Ottó ÁMK S átai Általános Is kola IV. Béla Általános Is kola Móra Ferenc Általános Is kola Péczeli J ózs ef ÁMK S erényi Lás zló Általános is kola Is kolák átlagos an ors zágos átlag bp-i ált. is kolák átlaga
53