A Magyar Köztársaság helységnévkönyve 2009. január 1.
Gazetteer of the Republic of Hungary 1st January, 2009
Központi Statisztikai Hivatal Hungarian Central Statistical Office Budapest, 2009
© Központi Statisztikai Hivatal, 2009 © Hungarian Central Statistical Office, 2009
ISSN 1217-2952
Felelős szerkesztő – Responsible editor: Waffenschmidt Jánosné főosztályvezető – head of department
További információ – Contact person: Kígyósi Attila szerkesztő – editor (tel: 345-6276, e-mail: [email protected])
Internet: http://www.ksh.hu [email protected] 345-6789 (telefon), 345-6788 (fax)
Borítóterv – Cover design: Nyomdai kivitelezés – Printed by: Xerox Magyarország Kft. – Táskaszám: 209. 128
TARTALOM
ÚTMUTATÓ A KÖTET HASZNÁLATÁHOZ ...... 5
KÓDJEGYZÉK ...... 11 I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK
1. A helységek száma a helység jogállása szerint ...... 17 2. A főváros és a megyék területe, lakónépessége és a lakások száma...... 18 3. A települési önkormányzatok főbb adatai ...... 19 4. Körjegyzőségek a székhely jogállása szerint ...... 20 5. A települési kisebbségi önkormányzatok nemzetiségek szerint ...... 21 6. A fővárosi kerületek, a megyei jogú városok, a városok területe, lakónépessége és a lakások száma...... 22
II. A HELYSÉGEK RÉSZLETES ADATAI
Budapest főváros...... 29 Bács-Kiskun megye...... 30 Baranya megye...... 33 Békés megye ...... 39 Borsod-Abaúj-Zemplén megye...... 41 Csongrád megye...... 48 Fejér megye...... 50 Győr-Moson-Sopron megye...... 52 Hajdú-Bihar megye...... 56 Heves megye ...... 58 Jász-Nagykun-Szolnok megye...... 61 Komárom-Esztergom megye...... 63 Nógrád megye...... 65 Pest megye...... 68 Somogy megye...... 72 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye...... 77 Tolna megye...... 81 Vas megye...... 83 Veszprém megye...... 87 Zala megye ...... 91
III. FŐBB TERÜLETSZERVEZÉSI VÁLTOZÁSOK (1990. január 2. és 2009. január 1. között)
1. Megyei jogú várossá nyilvánítások...... 97 2. Várossá nyilvánítások...... 97 3. Községgé alakítások – A megalakult község neve szerint ...... 99 – A város, község neve szerint, amelyből a község alakult...... 101 4. Helységek megyék közötti átcsatolása ...... 103 5. Névváltozások...... 104
IV. A KSH ÁLTAL KIBOCSÁTOTT TELEPÜLÉSAZONOSÍTÓ TÖRZSSZÁMOK
1. A helységek betűrendes névsorában...... 105 2. A településazonosító törzsszámok növekvő sorrendjében ...... 124
V. A KÖRJEGYZŐSÉGEK JEGYZÉKE MEGYÉNKÉNT ...... 143
VI. A TELEPÜLÉSI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK JEGYZÉKE MEGYÉNKÉNT...... 159 VII. A STATISZTIKAI KISTÉRSÉGEKHEZ TARTOZÓ HELYSÉGEK JEGYZÉKE MEGYÉNKÉNT ...... 183
VIII. A HELYSÉGEK BETŰRENDES NÉVSORA...... 203
IX. FÜGGELÉK ...... 227
3
CONTENTS
GUIDANCE FOR THE USERS ...... 8
CODE LIST ...... 14 I. SUMMARY DATA
1. Number of localities by legal status...... 17 2. The area of the capital and of the counties, resident population and number of dwellings...... 18 3. Main data of local municipalities by counties ...... 19 4. District notarities by legal status of the seat district notarity ...... 20 5. Local minority self-governments by nationalities...... 21 6. The area of districts of the capital, of the towns with county’s rights, resident population and number of dwellings...... 22
II. DETAILED DATA OF LOCALITIES
Budapest Capital...... 29 Bács-Kiskun county ...... 30 Baranya county ...... 33 Békés county...... 39 Borsod-Abaúj-Zemplén county ...... 41 Csongrád county...... 48 Fejér county...... 50 Győr-Moson-Sopron county...... 52 Hajdú-Bihar county ...... 56 Heves county ...... 58 Jász-Nagykun-Szolnok county...... 61 Komárom-Esztergom county...... 63 Nógrád county...... 65 Pest county ...... 68 Somogy county ...... 72 Szabolcs-Szatmár-Bereg county...... 77 Tolna county...... 81 Vas county ...... 83 Veszprém county ...... 87 Zala county...... 91
III. IMPORTANT CHANGES IN REGIONAL STRUCTURING (Between January 2, 1990 and January 1, 2009)
1. Promotions to the status of towns with county’s rights ...... 97 2. Promotions to the status of towns ...... 97 3. Formation of villages – By the name of the newly formed village...... 99 – By the name of the town or village from which the village was formed...... 101 4. Annexations between counties ...... 103 5. Changes of names...... 104
IV. IDENTIFICATION REGISTRY NUMBER OF LOCALITIES ISSUED BY THE CENTRAL STATISTICAL OFFICE
1. According to the alphabetical list of localities ...... 105 2. According to their increasing order of identification registry numbers ...... 124
V. LIST OF DISTRICT NOTARITIES BY COUNTIES ...... 143
VI. LIST OF LOCAL MINORITY SELF-GOVERNMENTS BY COUNTIES ...... 159 VII. THE LIST OF LOCALITIES BELONGING TO THE STATISTICAL SUBREGIONS BY COUNTIES ...... 183
VIII. ALPHABETICAL LIST OF LOCALITIES ...... 203
IX. APPENDIX ...... 227
4 ÚTMUTATÓ A KÖTET HASZNÁLATÁHOZ
A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve a Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta évente megjelenő kiadványa. A helységnévkönyvben a megyék, a megyei jogú városok, a városok, a fővárosi kerületek, a nagyközségek és a községek hivatalos megnevezése és írásmódja szerepel. A helység fogalma a közigazgatási egységet alkotó települést – a fővárost, a megyei jogú várost, a várost, a nagyközséget és a községet – foglalja magába. A helységek közigazgatási beosztása a 2009. január 1-jei állapotnak felel meg. A helységek területnagysága, lakónépessége és lakásainak száma a 2009. január 1-jei időpontra vonatkozik. A lakónépesség az adott területen lakóhellyel (állandó bejelentett lakással) bíró és másutt tartózkodási hellyel (ideiglenes bejelentett lakással) nem rendelkező, valamint az adott területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. A közölt népességadatok a 2001. február 1-jei népszámlálás bázisán a természetes népmozgalmi (élveszületési, halálozási) statisztika, illetve a belföldi és nemzetközi vándorlás adatainak felhasználásával továbbszámított népesség- számok. Lakáson az eredetileg emberi szállás, tartózkodás céljára épített, vagy lakássá átalakított, és jelenleg is lakás céljára alkalmas, meghatározott rendeltetésű (lakó-, főző-, egészségügyi) helyiségek egymással általában műszakilag (építészetileg) is összefüggő egységét értjük. A lakások száma a lakott és a nem lakott lakások mellett azokat az üdülőket is tartalmazza, amelyekben a népszámlálás során legalább egy személyt összeírtak. A lakások száma a 2001. február 1-jei népszámlálás adatainak – az évenkénti építés, megszűnés egyenlegével – továbbszámított adata. A 2006. október 1-jén hatályba lépett területszervezési változásban – községgé nyilvánításban – érintett helységek népesség- és lakásszámai a települési önkormányzatok előzetes jelentése alapján megállapított területre számított adatok. A területre vonatkozó adatok a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és térinformatikai főosztályán a 2009. január 1-jei állapot szerint nyilvántartott adatokkal egyezően, hektárban szerepelnek. Néhány – területváltozásban érintett – helységnél a *-gal jelzett területnagyság a területszervezési változáskor felterjesztett tájékoztató adatok alapján becsült adat.
I. fejezet: Összefoglaló adatok
Az 1. sz. táblázat a helységek számát mutatja be a helység jogállása (korábban: igazgatási rang) – főváros, megyei jogú város, város, nagyközség és község – szerinti bontásban, megyénként. A 2. sz. táblázat a főváros és a megyék területéről, lakónépességéről és a lakások számáról nyújt áttekintést. A 3. sz. táblázat első rovatába a települési – a fővárosi, a fővárosi kerületi, a megyei jogú városi, a városi, a nagyközségi és a községi – önkormányzatok megyénkénti száma került. A következő rovatokban pedig a körjegyzőséghez való tartozás figyelembevételével kialakított kódszámok szerinti bontásban szerepel megyénként a települési önkormányzatok száma. A kódszámok és a kódszám jelentése a kódjegyzékben található. A 4. sz. táblázat a 2009. január 1-jén működő körjegyzőségek számát tartalmazza a körjegyzőség székhelyének, illetve a körjegyzői hivatal székhelyének jogállása szerint. Hét körjegyzőség hivatala nem a körjegyzőség székhelyén működik, hanem annak egy, a körjegyzőséghez nem csatlakozott helység biztosít helyet. A táblázat „Körjegyzői hivatal székhelye” oszlopa ennek a hét körjegyzőségnek a besorolását tartalmazza. Az 5. sz. táblázat a települési kisebbségi önkormányzatok nemzetiségek szerinti megoszlását tartalmazza megyénként. A 6. sz. táblázat külön csoportosítva – azon belül betűrendbe szedve – sorolja fel a fővárosi kerületeket, a megyei jogú városokat, majd a városokat, azok területét, lakónépességét és lakásainak számát a 2009. január 1-jei időpontra vonatkozóan. A sorszámozás az első oszlopban folyamatos, a második oszlopban pedig a helység jogállása szerint 1-gyel kezdődik. A megyék minden táblázatban a tervezési statisztikai régiók szerint csoportosítva kerültek felsorolásra.
II. fejezet: A helységek részletes adatai
E fejezet a helységek statisztikai kistérségi kódját, a helységek települési önkormányzatának körjegyzőségi kódját, a körjegyzőség, a körjegyzői hivatal székhelyének megnevezését, a helységek területét, a lakónépesség és a lakások számát a fővárosra vonatkozóan kerületenként, egy-egy megyén belül pedig megyei jogú város, város, nagyközség és község bontásban részletezi. Megyén belül a sorszámozás az első oszlopban folyamatos, a második oszlopban a helység jogállása szerint 1-gyel kezdődik, így a helység jogállásán belüli utolsó sorszám megegyezik a megyében lévő megyei jogú város(ok), városok, nagyközségek, illetve községek számával.
5
A sorszámok után a helység statisztikai kistérséghez tartozásának kódja, a „kistérségi kód” következik. Ezt követi a helységek hivatalos megnevezése, a helység jogállása szerint csoportosítva, azon belül pedig a helységek neve szerinti betűrendben. A települési önkormányzat körjegyzőségi kódja után a körjegyzőség, a körjegyzői hivatal székhelye rovatban – a települési önkormányzat körjegyzőségi kódjától függően – az alábbi jelzés, bejegyzés lehet: 1 = „–” (nem körjegyzőségi székhely, a helységben önálló hivatal működik), 2, 3, 4, 5 = „Helyben” (a helység körjegyzőség székhelye vagy körjegyzőség székhelye és más önkormányzat körjegyzői hivatalának is helyet biztosít; vagy nem körjegyzőség székhelye, csak más önkormányzat körjegyzői hivatalának biztosít helyet), 6 = annak a helységnek a megnevezése, ahol a körjegyzőség székhelye vagy a körjegyzői hivatal található. A körjegyzőségek jegyzékét – a körjegyzőség székhelyének kiemelésével és a körjegyzőséghez tartozó községek felsorolásával – megyénként csoportosítva az V. fejezet tartalmazza. A települési önkormányzatokra vonatkozó információk után a helység főbb adatai – területnagysága, lakónépessége és a lakások száma – következnek.
III. fejezet: Főbb területszervezési változások
Ez a fejezet az 1990. január 2. és 2009. január 1. között bekövetkezett főbb területszervezési változásokat – megyei jogú várossá nyilvánítás, várossá nyilvánítás, községgé alakítás, helységek megyék közötti átcsatolása, névváltozás – tartalmazza. Az 1. sz. táblázatban a megyei jogú várossá, a 2. sz. táblázatban a várossá nyilvánítások kerültek felsorolásra. A 3. sz. táblázat a községgé alakításokat tartalmazza, első részében a megalakult község nevének betűrendjében, második részében pedig annak a városnak, községnek a neve szerinti betűrendben, amelyből a község alakult. A táblázatok második oszlopában kódszám jelzi a községgé alakítás módját. A községgé alakítás módjának kódszámai a következők: 1 = községegyesítés megszüntetése, 2 = községegyesítés megszüntetése városi cím egyidejű adományozásával, 3 = városból történő kiválás az egykori községegyesítés megszüntetésével, 4 = városhoz csatolás megszüntetése, 5 = városból, illetve községből történő kiválás. A 4. sz. táblázat a helységek megyék között történt átcsatolását tartalmazza az átcsatolt helység neve szerinti betűrendben, a helység neve után annak a megyének a neve következik, ahonnan, majd annak a megyének a neve, ahová csatolták a helységet. Az 5. sz. táblázatban a megyék, városok és községek névváltozásának felsorolása található először az új, majd a korábbi név szerinti betűrendben. Valamennyi táblázat tartalmazza a változásban érintett helységnek – a hatálybalépés időpontjában érvényes – megyei beosztását, valamint a változás hatálybalépésének időpontját.
IV. fejezet: A KSH által kibocsátott településazonosító törzsszámok
A Központi Statisztikai Hivatal által kibocsátott településazonosító törzsszám a helység egyedi meghatározására szolgáló, sorszám jellegű egyedi azonosító, amely a helység alakulásától megszűnéséig változatlan, és annak megszűnése után sem használható fel más helység azonosítására. A településazonosító törzsszám 5 jegyből áll, ebből 4 azonosítja a helységet, 1 pedig az automatikus számítógépes ellenőrzést szolgálja. A fejezet első része a helységek betűrendjében tartalmazza a településazonosító törzsszámokat. A jegyzék a törzsszám helységnév alapján történő keresését teszi lehetővé. A fejezet második része a településazonosító törzsszámok növekvő sorrendjével a törzsszám alapján történő visszakeresés célját szolgálja.
V. fejezet: A körjegyzőségek jegyzéke megyénként
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény értelmében az ezernél kevesebb lakosú, megyén belül egymással határos községek igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn. Ezernél több, de
6 kétezernél kevesebb lakosú község is részt vehet a körjegyzőségben. Az ezernél kevesebb lakosú község képviselő-testülete is létrehozhat önálló hivatalt, ha a képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A körjegyzőséghez csatlakozni, abból kiválni a naptári év első napjával lehet. A döntést a kiválásról és a csatlakozásról legalább hat hónappal korábban kell meghozni. A fejezet megyénként sorolja fel – és azon belül 1-gyel kezdve sorszámozza – a 2009. január 1-jén működő körjegyzőségeket. A sorszám után első helyen, vastag betűvel szedett helységnév a körjegyzőség székhelye, alatta bekezdéssel felsorolva a körjegyzőséghez tartozó községek neve található. A jegyzék a körjegyzőségek között szerepelteti azokat a helységeket is, ahol társult képviselő-testületet alakítottak és ennek közös hivatala van, továbbá – a helység jogállásának jelölésével megkülönböztetve – azt is, ahol a megyei jogú város, város, nagyközség jegyzője látja el a körjegyzői feladatokat. Hét körjegyzőség hivatala nem a körjegyzőség székhelyén működik, hanem annak egy, a körjegyzőséghez nem csatlakozott helység biztosít helyet. Erre vonatkozó utalás a körjegyzőséghez csatlakozott községek felsorolása után, a megjegyzésben található. A jegyzék az Önkormányzati Minisztérium Önkormányzati főosztályán – a regionális államigazgatási hivatalok jelentései alapján – nyilvántartott adatok és a települési önkormányzatok – a Központi Statisztikai Hivatalnak küldött – éves jelentésének felhasználásával készült.
VI. fejezet: A települési kisebbségi önkormányzatok jegyzéke megyénként
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény értelmében az egyes kisebbségek a községben, városban és a főváros kerületeiben települési, továbbá a megyében és a fővárosban területi kisebbségi önkormány- zatot, valamint országos kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre. A fejezet megyénként – azon belül a helységek megnevezése szerinti betűrendben – tartalmazza azoknak a helységeknek a felsorolását, amelyekben 2009. január 1-jén települési kisebbségi önkormányzat működik. A helység neve alatt a kisebbségi önkormányzatok nemzetiségek szerinti felsorolása következik, a nemzetiségek megnevezésének betűrendjében. A jegyzék a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és etnikai kisebbségi főosztályán – a regionális államigazgatási hivatalok jelentései alapján – nyilvántartott adatok és a települési önkormányzatok Központi Statisztikai Hivatalnak küldött éves jelentésének felhasználásával készült.
VII. fejezet: A statisztikai kistérségekhez tartozó helységek jegyzéke megyénként
A kistérség területfejlesztési-statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja. A Központi Statisztikai Hivatal a – 138 egységből álló – statisztikai kistérségi rendszert 1994. január 1-jétől vezette be, amit 1997 első felében – a megyei önkormányzatokkal és a megyei területfejlesztési tanácsokkal együttműködve – a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal egyetértésben felülvizsgált. 1997. augusztus 1-jei hatállyal kialakította a 150 kistérségből álló statisztikai kistérségi rendszert. Az Országos Területfejlesztési Tanács 2001 decemberében az FVM−KSH közös előterjesztése alapján elfogadta a kistérségi rendszer felülvizsgálati programját, amit a népszámlálási eredmények alapján és a területbeosztási rendszerrel szemben megfogalmazott újabb igények vizsgálatával az 1997. évi felülvizsgálatnál hosszabb idő alatt lehetett elvégezni. A kormány 2004. január 1-jétől – a kistérségnek mint területi egységnek a területfejlesztés, a közigazgatás és a statisztika jövőbeli igényeihez igazítása, a települési önkormányzatok területi besorolásukra vonatkozó igényeinek figyelembevétele, valamint a kistérségi lehatárolások hosszú távú stabilizálása érdekében, az Európai Unió statisztikai területi egységeire vonatkozó szabályozásra tekintettel, e szabályozás elveit alapul véve – 168 kistérséget állapított meg. Az Országgyűlés – a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosítása kapcsán – 2007. szeptember 25. napjától 174 kistérséget állapított meg. A jegyzék megyénként – megyén belül a kistérségi kódok emelkedő sorrendjében – tartalmazza a statisztikai kistérségek kódját és nevét, alatta első helyen – vastag betűvel szedve – a kistérség székhelyét, majd a kistérséghez tartozó helységek betűrend szerinti felsorolását.
VIII. fejezet: A helységek betűrendes névsora
A Magyar Köztársaság helységneveinek betűrendes névsorával és a helység megyei beosztásának feltüntetésével kívánjuk segíteni a megyénként közölt adatokban történő keresést.
IX. fejezet: Függelék
A függelék tájékoztató jelleggel tartalmazza a városi cím adományozásáról és a kihirdetést követő önkormányzati általános választás napjával hatályba lépő községgé nyilvánításról szóló köztársasági elnöki határozatok – a Magyar Közlönyben megjelent – szövegét. 7
GUIDANCE FOR THE USER
The Gazetteer of the Republic of Hungary extended with data on changes in territorial arrangements is a yearly publication of the Central Statistical Office since 1992. In the Gazetteer the names of the counties, towns with county’s rights, towns, districts of the capital city, large vil- lages and villages are their official names in the official way of writing. The concept of locality covers all settlements form- ing a public administration unit: capital (city), towns with county’s rights, towns, large villages and villages. The administrative division of the localities corresponds to the state of the 1st of January 2009. The area data, resident population and number of dwellings correspond to the date of the 1st of January 2009. The resident population figure is the total number of people in a given area on the census reference day which have usual residence (permanent registered address) there and have no temporary residence (registered address) elsewhere, of people having registered temporary residence there. The population figures have been calculated on the basis of the final results of the February 2001 Population Cen- sus, adjusted by means of definite data on live births, deaths, internal and international migration. According to the concept of the census, the dwelling is a unit of places and rooms of specified functions (living rooms, cooking places, sanitary places etc.), generally connected with each other technically (architecturally), built originally for hu- man accommodation, stay (home) or transformed into dwelling and also suitable for living at present. The number of dwellings – besides the occupied and not inhabited dwellings – includes also the number of holiday houses in which at least one person have been enumerated by the census. The number of dwellings is calculated on the respective data of 1st February 2001, as enumerated at the last census, and is corrected yearly by the balance of the newly built and liquidated dwellings. Localities concerned in the territorial reorganisation – formation of villages – that come into force on October the 1st, 2006, have their population and dwelling data calculated by the area stated in the preliminary reports of local self- governments. The area data are in line with the data registered by the Department of Land Administration and Geoinformation of the Ministry of Agriculture and Regional Development at 1st of January 2009 and are given in hectare. For some localities concerned in changes the published data marked with asterisk are estimated on the basis of the information material sub- mitted at the date of the changes in territorial reorganisation.
Chapter I: Summary data
Table 1 shows the number of localities by legal status (formerly: administrative rank) – capital, town with county’s rights, town, large village and village – by counties. Table 2 summarises the area of the capital and the counties, the resident population and number of dwellings by counties. In the first column of Table 3 are the numbers of local municipalities – capital, capital district, town with county’s rights, town, large village and village – by counties. In the further columns local municipalities are classified by the codes created according to the belonging to district notarities. Codes with their meaning are presented in the Code List. Table 4 contains the number of district notarities active on the 1st of January 2009 by legal status of the seat of district notarity or the office of district notarity. Seven offices are working not in the seat but in a municipality not joined to the district notarity. In the table the column “Körjegyzői hivatal székhelye (Seat of the office of district notarity)”contains the classification of these seven district notarities. Table 5 contains the distribution of local minority self-governments by nationalities and counties. Table 6 lists in separate groups and in alphabetic order the capital districts, towns with county’s rights and towns as well as their area, the resident population and number of dwellings on the 1st of January 2009. The numbering is con- tinuous in the first column and begins with 1 in the second column by legal status of the locality. In each table containing county data the counties are grouped by statistical regions.
Chapter II: Detailed data of localities
This chapter sets out the following data: the code of the district notarity, the name of the seat of district notarity and of office of district notarity, area of the locality, resident population and number of dwellings by capital districts for the capital, and by towns with county’s rights, towns, large villages and villages for the counties. Within a county the numbering is continuous in the first column, while in the second column it begins with 1. In this way the last number within a legal status of the locality is the number of towns with county’s rights, towns, large villages and villages in a given county. After the serial numbers follow the codes of subregion to which the locality belongs. It is followed by the names of locality by legal status and within that in alphabetical order. In the column of the seat of district notarity or of the office of district notarity after the code of district notarity of local municipality the following codes can be found: 8
1 = “–” there is no seat of district notarity, instead of there is an independent mayor’s office in the locality; 2, 3, 4, 5 = “Helyben (In the place)” – the locality is the seat of the district notarity or district notarity accomodating the office of district notarity of another municipality, or not a district notarity though accommodating the office of district notarity of another municipality; 6 = the name of the locality where the seat of the district notarity, or the office of district notarity is located. The list of district notarities with setting off the seat of district notarity and a sub-list of villages belonging to that district notarity is contained by Chapter V broken down by counties. After the information concerning the local municipalities follow the major data of the localities, including size of area, number of resident population and dwellings.
Chapter III: Important changes in regional structuring
This chapter contains the major territorial and organisational changes occurred between the 2nd of January, 1990 and the 1st of January 2009 such as promotions to the status of towns with county’s rights, promotions to status of towns, formation of villages, annexations between counties, changes of names. In Table 1 the localities promoted to towns with county’s rights, while in Table 2 the localities promoted to towns are listed. Table 3 contains the formations of villages; in its first part the newly formed villages are listed in alphabetic order, while in the second part those names of town or village are listed also in alphabetic order, of which a given village was formed. In the second column of the tables a code shows the way of formation of village. These codes are the following: 1 = cessation of unification of villages 2 = cessation of unification of villages with conferment of town title 3 = separation from a town with the cessation of former unification of villages 4 = cessation of annexation to a town 5 = separation from a town or village Table 4 contains the annexations of localities between counties by the name of the annexed locality in alphabetic order, and then the name is followed by the name of the counties from where and to where it was annexed. Table 5 is a list of changes of names of counties, towns and villages in alphabetic order. Each table contains the name of the county to which the locality concerned in change belongs and the effective date of the change.
Chapter IV: Identification registry number of localities issued by the Central Statistical Office
The identification number issued by the Central Statistical Office is a unique number, which must not change from the creation to the cessation of a locality and must be given again to any other locality. This number consists of 5 digits, of which the first 4 identify the locality and the 5th one is a check digit. The first part of the chapter contains the identifiers in alphabetic order of the localities. It helps in searching the identifier by name of locality. The second part contains the locality names in ascending order of the identifiers and it is used for searching names by identifiers.
Chapter V: List of district notarities by counties
According to the LXV law of 1990 on the self-government bodies, the villages having less than thousand inhabi- tants, adjacent with each other within a county establish and maintain a district notarity to carry out their tasks. A village having more than thousand but less than two thousand inhabitants can be a member of a district notari-ty. A village having less than thousand inhabitants can have an independent mayor’s house if it appoints a notary to the post requiring qualification. The date of joining or separation from a district notarity is the first day of a calendar year and the respective deci- sion must be made at least six months before. The chapter lists the district notarities existing on 1st of January 2009 by counties and the numbering begins with “1” within a county. After the serial number the bolded locality name is the seat of the district notarity and below it with indent the names of villages belonging to the district notarity are listed. The Gazetteer lists among the district notarities also the localities where an associated body of representatives with a common office is in function, as well as with the indication of the legal status those localities, where the notary of a town with county’s rights, a town or a large village carries out the district notarity tasks.
9
The office of district notarity in the case of seven district notarities is outside the localities joining the district notar- ity. In such cases a non-member locality provides place for the district notarity. The reference to such cases can be found in the comment column after the list of the member villages. The list was compiled by using the registration data of the Ministry of Local Government and the yearly reports of the local governments.
Chapter VI: List of local minority self-governments by counties
According to the LXXVII law of 1993 on national and etchnic minorities, minorities have the right to form local minority self-governments in villages, towns and in the districts of the capital, moreover they are entitled to form territorial minority self-governments in counties and in the capital, as well as to form national minority self-governments. The chapter contains – by counties and within county in alphabetic order – the list of those localities in which there was minority self-government on the 1st of January 2009. Under the name of the locality there is a list of the minority gov- ernments in alphabetic order The list is based on data compiled by the Department for National and Ethnic Minorities of Prime Minister’s Office and data from the reports of the local governments yearly sent to CSO.
Chapter VII: The list of localities belonging to the statistical subregions by counties
The subregion is the territorial unit of the regional development and statistics serving also as a base for the determination of the competence on rendering the regional administrative duties, services. The Hungarian Central Statistical Office introduced the system consisting of 138 units from the 1st of January 1994. In the first half of 1997 the Ministry of Environment Protection and Regional Development - in co-operation with the county’s self-governments and the regional development councils of the respective counties – had approved the project. With effect from the 1st of August, 1997 it established a new system of statistical subregions, which consists of 150 subre- gions and is planned. In December 2001 the State Regional Development Council – based on a joint proposal of the Ministry of Agricul- ture and Urban Development as well as the Central Statistical Office – approved the program on the revision of the system of subregions. The execution of the program – based on the results of the 2001 population census - has taken into account the new requirements towards the regional system and it could be closed only after a longer period than in the case of the previous one, in 1997. The Hungarian Government as from January 1, 2004 – by adjusting the subregion as a regional unit from the point of view of the regional development, the administration and future statistical accounting, by taking into account the wishes of the self-governing bodies of the settlements related to their subdivision, as well as by taking into account the regulations of the European Union as regards the statistical territorial units, and as such to ensure a relatively long-term stability of the subregional classification – defined 168 subregions. As from September 25, 2007 by modification of the Law CVII. of 2004 on multipurpose subregional association of local authorities, the Hungarian National Assembly stated 174 subregions. The list contains the names of subregion by counties in ascending order of the codes within a county and then fol- lows there the names of locality belonging to the respective subregion, in alphabetic order.
Chapter VIII: Alphabetical list of localities
The alphabetic list of the localities of the Republic of Hungary and their belonging to a county help the reader in searching.
Chapter IX: Appendix
The Appendix contains with informative purpose the text – published in the Hungarian Gazette – of the decisions enacted by the President of Republic on conferment of town title and formation of village that come into force on the day of the next local general election after enactment.
10 KÓDJEGYZÉK
I. és II. fejezethez A települési önkor- mányzat körjegyző- A kód jelentése ségi kódja 1 2 3 4 5 6 II. fejezethez A kistérség A kistérség kódja neve székhelye kódja neve székhelye