Száraz Gyepek Futóbogár-Faunájának (Coleoptera: Carabidae) Vizsgálata a Nyírségben És a Kiskunságban, 2001–2013 Között
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
FOLIA HISTORICO-NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2019 43: 107–128 Száraz gyepek futóbogár-faunájának (Coleoptera: Carabidae) vizsgálata a Nyírségben és a Kiskunságban, 2001–2013 között KÖDÖBÖCZ VIKTOR ABSTRACT: (Survey of the ground beetle fauna (Coleoptera, Carabidae) of dry grasslands in Nyírség and Kiskunság, Hungary, between 2001 and 2013.) This paper summarizes data of 114 ground beetle taxa collected in Nyírség and Kiskunság during a survey of dry grasslands between 2001 and 2013. Bevezetés A talajfelszíni ízeltlábúak monitorozása a Kiskunságban és a Nyírségben 2001–2013 között, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) keretében, a száraz gyepek (IX.) pro- jekten belül valósult meg, amelynek célja „fragmentált füves élõhelyek fajkompozíció-válto- zásának megfigyelése az ember környezetkárosító tevékenységének tükrében” volt. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer kialakítását 1997-ben a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Természetvédelmi Hivatala kezdeményezte és szervezte. Az NBmR Szakértõi Tanácsa 1998 októberében összeállított egy 10 projektbõl álló listát, amely összefoglalta és rendszerezte az NBmR feladatait. Az Európai Unióhoz való csatlakozáskor (2004) egy újabb, XI. projekt kialakítása vált szükségessé, az élõhelyvédelmi és madárvédelmi irányelvek szerinti közösségi jelentõségû fajok és élõhelyek monitorozása érdekében. Az ízeltlábúak rendszeres monitorozása az NBmR keretében azért indult el száraz gye- pekben, mert ebben az élõhelytípusban jelentkezhetnek legegyértelmûbben a klímaválto- zás hatásai; mert az utóbbi idõkben ezeken az élõhelyeken volt megfigyelhetõ számos in- váziós növényfaj terjedése; valamint a talajcsapdák mûködtetéséhez a Hortobágyi Nem- zeti Park Igazgatóság és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén egyaránt adottak voltak a feltételek. A vizsgálatsorozat a Nyírségben 8, míg a Kiskunságban 9 területen valósult meg (1. táb- lázat). A mintavétel talajcsapdák segítségével történt, területenként 10–10 csapda alkal- mazásával, minden évben ugyanazon a helyen. A talajcsapdákat kéthetes periódusban ürítet- ték: 2001 és 2007 között márciustól októberig, összesen 12 alkalommal, míg 2008 és 2013 között áprilistól júniusig, ill. augusztustól októberig, összesen 6 alkalommal, kihagyva a nyá- ri, egyre aszályosabbá váló idõszakot. A talajcsapdákba került mintákból a futóbogarakat (Carabidae), az egyéb bogarak nagy részét (Coleoptera), a hangyákat (Formicidae) és a pó- kokat (Araneae) faji szintig határozták meg, míg az egyéb csoportokat (pl. Chilopoda, Diplo- poda, Isopoda, Diptera, Heteroptera, Orthoptera, stb.) tartós tárolásra tették el, késõbbi fel- dolgozás céljából. A Nyírségben a vizsgálatsorozat csak 2010-ig történt, mert utána a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság nem biztosította a talajcsapdák mûködtetésének feltételeit. A Nyírségben 107 a talajcsapdák ürítését 2001–2010 között Ködöböcz Viktor és Magura Tibor végezte. A Kis- kunságban a talajcsapdákat 2001–2002-ben Pál Szabó Ferenc és Sárkány József ürítette, 2003-ban Pál Szabó Ferenc és Sipos Ferenc, 2004–2013 között Pál Szabó Ferenc. 1. táblázat. A mintavételi helyszínek a Nyírségben és a Kiskunságban 2001–2013 között Sor Nyírség Terület Méret (ha) 1. Bagamér Daru-hegyek (Kék-Kálló-völgy) 100 2. Bátorliget Bátori-legelõ 250 3. Bátorliget-Újtanya Cselenice 2 4. Hajdúbagos Nagy-Nyomás 250 5. Hajdúsámson-Martinka Nyomási-dûlõ 350 6. Nyíregyháza Alsó-pázsit 190 7. Nyírtura Kemecse úti dûlõ 30 8. Rohod Báró-tag 30 Sor Kiskunság Terület Méret (ha) 1. Bugac Õsborókás (Nagybugaci-erdõ) 400 2. Bugacpusztaháza Öttömösi-legelõ 1,5 3. Fülöpháza Strázsa-hegy környéke 300 4. Fischerbócsa valójában Szank: Besnyei-domb környéke 50 5. Kunadacs Birkajárási-Új-erdõ 100 6. Kunbaracs Bocskoros 9 7. Kunbaracs Bucka 14 8. Orgovány Nagy-Sivány környéke 100 9. Soltszentimre valójában Izsák: Soltszentimrei határ 180 1. ábra. A gyûjtések helyszínei a Nyírségben és a Kiskunságban 2001–2013 között 108 Tárgyalás A gyûjtéssorozat eredményeként a két tájegységbõl 2001–2013 között összesen 114 faj 30.312 példánya került a talajcsapdákba. A Nyírségben 85 faj 20.233 példánya, míg a Kis- kunságban 71 faj 10.079 példánya. Tehát a Nyírségben a 8 mintavételi területrõl 10 év alatt több mint kétszer annyi példány került a talajcsapdákba, mint a Kiskunságban a 9 minta- vételi területrõl 13 év alatt. A mindkét tájegységben elõfordult közös fajok száma 42, ami az összfajszám 36 százaléka. A Nyírségben a 85 faj között 8 védett és 1 fokozottan védett faj volt (védett: Carabus cancellatus, C. coriaceus, C. granulatus, C. scabriusculus, C. violaceus, Cicindela campestris, C. soluta pannonica, Cychrus caraboides; fokozottan védett: Carabus hungaricus), míg a Kiskunságban a 71 faj között 4 védett és 1 fokozottan védett faj volt (vé- dett: Calosoma auropunctatum, Carabus cancellatus, C. convexus, Cicindela hybrida; foko- zottan védett: Carabus hungaricus). A védett és a további, figyelemre méltó fajok jellemzése az adatsor után olvasható. A Nyírségben 10 év alatt, az 500-nál nagyobb egyedszámban fogott 9 leggyakoribb faj az összegyedszám 87 százalékát tette ki. AKiskunságban 13 év alatt, az 500-nál nagyobb egyed- számban fogott 6 leggyakoribb faj az összegyedszám 84 százalékát tette ki. A Nyírségben a leg- gyakoribb fajnak a Calathus erratus bizonyult (4200 példány), amely az egyedek több mint 20 százalékát tette ki, a második helyen a Harpalus anxius volt (16 százalék), míg a harmadik helyen a Harpalus smaragdinus végzett a maga 15 százalékával (3. táblázat). A Kiskunságban a leggyakoribb faj a Harpalus hirtipes volt (2103 példány), amely az egyedek szintén több mint 20 százalékát tette ki, a második leggyakoribb fajnak a Calathus ambiguus bizonyult (15,6 szá- zalék), míg a harmadik helyen a Calathus erratus végzett (14,7 százalék) (4. táblázat). 2. táblázat. A nyírségi és kiskunsági mintavételi területek faj- és egyedszáma 2001–2013 között Sor Nyírség (2001–2010) Terület Fajszám Egyedszám 1. Bagamér Daru-hegyek (Kék-Kálló-völgy) 36 1165 2. Bátorliget Bátori-legelõ 30 1362 3. Bátorliget-Újtanya Cselenice 39 3845 4. Hajdúbagos Nagy-Nyomás 30 3308 5. Hajdúsámson-Martinka Nyomási-dûlõ 26 1301 6. Nyíregyháza Alsó-pázsit 30 5766 7. Nyírtura Kemecse úti dûlõ 47 1427 8. Rohod Báró-tag 40 2059 Sor Kiskunság (2001–2013) Terület Fajszám Egyedszám 1. Bugac Õsborókás (Nagybugaci-erdõ) 23 887 2. Bugacpusztaháza Öttömösi-legelõ 32 813 3. Fülöpháza Strázsa-hegy környéke 27 1364 4. Fischerbócsa valójában Szank: Besnyei-domb környéke 22 2133 5. Kunadacs Birkajárási-Új-erdõ 32 763 6. Kunbaracs Bocskoros 31 319 7. Kunbaracs Bucka 28 390 8. Orgovány Nagy-Sivány környéke 23 1701 9. Soltszentimre valójában Izsák: Soltszentimrei határ 28 1709 109 A Nyírségben a 85 faj között 25 olyan faj volt, amelyekbõl 10 év alatt csak egy-egy pél- dány került a talajcsapdákba. A Kiskunságban a 71 faj között szintén 25 olyan faj akadt, ame- lyekbõl 13 év alatt csak egy-egy példányt sikerült fogni. A 2. táblázat alapján megállapítható, hogy a Nyírségben a fajokban leggazdagabb minta- vételi terület Nyírtura volt (47 faj), nem túl magas egyedszámmal párosulva (1427 példány). A legmagasabb egyedszám Nyíregyházán volt tapasztalható (5766 példány), átlagos fajszám- mal párosulva (30 faj). A Nyírturán tapasztalt magas fajszám azzal magyarázható, hogy a te- rület nem klasszikus, száraz, homokpusztai élõhely, hanem inkább homokos talajú mezofil gyep, a mélyebb részeken idõszakos vízállásokkal, ami változatosabb környezetet biztosít a különbözõ élõhelyi preferenciájú fajok számára. A Kiskunságban kimagasló fajszámú terület nem volt, mivel a fajszámok 22 és 32 között váltakoztak. Kimagaslóbb egyedszámú terület Fischerbócsa volt (2133 példány), de magas egyedszám jellemezte Soltszentimrét (1709 példány) és Orgoványt (1701 példány) is. Feltû- nõ, hogy Kunbaracs (Bocskoros) és Kunbaracs (Bucka) mintavételi területeken rendkívül ala- csony volt az egyedszám (319 és 390 példány), ami évente átlagosan mindössze 24,5, ill. 30 példányt jelentett. 3. táblázat. A fajok összegyedszáma a nyírségi mintavételi területeken Fajnév Bagamér Bátorliget Bátorliget- Újtanya Hajdúbagos Hajdúsámson- Martinka Nyíregyháza Nyírtura Rohod Össz- egyedszám Agonum atratum 1 1 Amara aenea 11 114 172 67 2 34 142 412 954 Amara bifrons 2 1 9 17 2 40 7 36 114 Amara convexior 134 Amara equestris 430 13653 Amara eurynota 1 1 Amara familiaris 145 Amara fulva 1 1 Amara lucida 5117 Anisodactylus binotatus 2 2 Anisodactylus nemorivagus 3 3 Anisodactylus signatus 12221412 Badister bullatus 2 2 Bembidion properans 123 Brachinus crepitans 1 1 Bradycellus caucasicus 1 1 Calathus ambiguus 2 9 2 2 1 649 2 42 709 Calathus erratus 472 211 1244 536 376 949 18 394 4200 Calathus fuscipes 112 5 1130 13 7 517 207 1991 Calathus melanocephalus 11 7 103 8 6 3 177 23 338 Carabus cancellatus 12 4 19 1 36 110 Fajnév Bagamér Bátorliget Bátorliget- Újtanya Hajdúbagos Hajdúsámson- Martinka Nyíregyháza Nyírtura Rohod Össz- egyedszám Carabus coriaceus 1 1 Carabus granulatus 1 1 Carabus hungaricus 185 487 17 125 23 53 890 Carabus scabriusculus 1 1 Carabus violaceus 22 26 Cicindela campestris 167 Cicindela soluta pannonica 355 58 Clivina fossor 1 1 Cryptophonus melancholicus 1 1 Cychrus caraboides 2 2 Dolichus halensis 1 1 Harpalus affinis 16667 Harpalus albanicus 1 1 Harpalus anxius 202 199 87 1293 68 1185 14 211 3259 Harpalus autumnalis 2 2 12 70 3 45 134 Harpalus cupreus fastuosus 1 1 Harpalus distinguendus 142310 Harpalus hirtipes 49 2 51 Harpalus latus 112 Harpalus luteicornis 14 14 Harpalus modestus 1 1 Harpalus picipennis 8 16 3 72 7 1 43 150 Harpalus