DOCSLIB.ORG

A Naszály Mohaflórája

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
A Naszály Mohaflórája SZŰCS, P. A NASZÁLY MOHAFLÓRÁJA A Naszály természetrajza és élővilága Rosalia 5 (2009), pp. xxx–xxx. A NASZÁLY MOHAFLÓRÁJA SZŰCS PÉTER Nyugat-magyarországi Egyetem, KTI, Termőhelyismerettani Tanszék 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky út 4; e-mail: [email protected] Az aktuális kutatás, az irodalmi források és a rendelkezésre álló herbáriumi példányok alapján össze- sen 204 mohataxon előfordulása ismert a váci Naszályról, amely a hazánkból ismert mohák közel 32%-át jelenti. Ebből 73 faj adata újnak számít a Naszályra nézve. Sikerült megerősíteni a területről – a ritkább fajok közül – az Acaulon muticum,aBartramia ithyphylla,aDicranum fulvum,azOxymitra incrassata,aPlagiopus oederianus,ésaScapania calcicola előfordulását. Erdőkből lett azonosítva a Dicranum tauricum,aFissidens exilis,aF. viridulus var. incurvus és a Plagiomnium rostratum.Er- dei útrézsűk talajlakó mohái a Buxbaumia aphylla,aLophozia excisa és a Scapania lingulata, mind- három faj országos viszonylatban nagyon ritka. A Lósi-patak völgyéből a Calliergonella lindbergii és az Ulota bruchii ismert. Északi kitettségű karsztbokorerdő mohái a Scapania aspera és a Thuidium recognitum. További mohafajok a területről: Dicranella staphylina, Grimmia dissimulata, G. tricho- phylla, Homomallium incurvatum, Hygroamblystegium tenax, Schistidium elegantulum és S. helveti- cum.AGrimmia elatior új mohafaj hazánk flórájára nézve. Kulcsszavak: BEVEZETÉS A flórajárások határvonalán fekvő váci Naszály ismert kutatási célpont hazai és külföldi mohászok számára egyaránt. Elsőként Borbás Vince flóraművében (BORBÁS 1879) olvashatunk mohaadatokat a hegyről, melyben szereplő fajnevek Hazslinszky Frigyes determinálásának eredményei. Az 1900-as évek derekán ké- szült el és lett összeállítva Band Henrik herbáriuma (Band H., VBI), köteteinek ol- dalain pár példány mohaminta is megtalálható, döntő részük a Naszályról szárma- zik. Degen Árpád kevés – naszályi vonatkozású – gyűjtése a MTM Növénytárának mohaherbáriumában nyugszik (BP). Boros Ádám útinaplója (BOROS 1915–1971) nagyszámú gyűjtésekről és határozásokról árulkodik, amely arra utal, hogy Boros a régmúltban előszeretettel látogatta a környéket. Egy korai apró közleményében (BOROS 1933) a Primula auricula-t jelzi a Vértesből, de emellett mohákat is, me- lyeket kapcsolatba hoz naszályi előfordulásukkal. A Budapest vonzáskörzetéhez tartozó Naszály helyszíne volt azoknak a korai tudományos munkálatoknak, melyet mohakutatóink a főváros környéki hegyek- ben végeztek. Győrffy István is közéjük sorolható, aki vizsgálódásainak eredmé- nyeit 1920-ban publikálta a Magyar Botanikai Lapok oldalain (GYŐRFFY 1920), 2 SZŰCS, P. bár a Naszályról csak egy moha adatát ismerteti. Szepesfalvi János először az Anacamptodon splachnoides naszályi előfordulását jelezte (SZEPESFALVI 1938), majd a 1940-es években közölt bőséges mohaflorisztikai adatot a tájegy- ségből (SZEPESFALVI 1941, 1942). Boros Ádám és Vajda László írása további fontos kiegészítéseket közöl a főváros környéki hegyek mohaflórájával kapcso- latban (BOROS és VAJDA 1952). Orbán Sándor és Pócs Tamás a Rhodobryum ontariense közép-európai elterjedése kapcsán helyi lelőhelyét is jelzi a fajnak (ORBÁN és PÓCS 1976). A revíziós munkák közül Galambos István és Tóth Zol- tán írásai (TÓTH 1986, GALAMBOS 1992) helyesbítenek és említenek több, he- lyi moha-előfordulást. Külföldi kutatók közül Rolf Marstaller munkássága ki- emelkedő, akinek Magyarországra vonatkozó brioszociológiai és -cönológiai írásai (MARSTALLER 1994, 1995a, b, 1996a, b, 1997) értékes és új florisztikai adatokat tartalmaznak. Az elmúlt másfél évben zajlott mohaflorisztikai kutatá- sok kezdeti eredményei egy tudományos konferencia keretében és annak konfe- renciakötetében lettek ismertetve (SZŰCS és ERZBERGER 2007), valamint el- hangzott előadásként a MBT Botanikai Szakosztályának 1430. szakülésén. ANYAG ÉS MÓDSZER A mohaflorisztikai vizsgálatok módszerei A Naszály aktuális mohaflorisztikai kutatása 2007. január 27-től 2008. március 21-ig zajlott. A terepi gyűjtések nagy részét a szerző, kisebb hányadát Peter Erzberger végezte. A terepi begyűjtés során feljegyzésre került a legköze- lebbi község, az élőhely, az aljzat (kéreg esetén a fafaj neve), a gyűjtés ideje, va- lamint rögzíteni sikerült a felvételek EOV-koordinátáit. A mohaminták megha- tározásának időintervalluma 2007 februárjától 2008. június közepéig tartott. A határozáshoz a szerző fénymikroszkópot, határozókönyveket és kiegészítő esz- közöket (pl. csipesz, tárgylemez) használt. A mohataxonok meghatározása a kö- vetkező határozókönyvek és -kulcsok alapján történt: ORBÁN és VAJDA (1983), SMITH (1990, 2004), GALAMBOS (1992), LEWINSKY-HAAPASAARI (1995), ERZBERGER és SCHRÖDER (2008). A „nehézséget okozó” fajok meghatározásá- hoz és ellenőrzéséhez Peter Erzberger, Eva Maier, Jiri Váňa és Papp Beáta segít- ségét vettem igénybe. Rosalia 5 (2009) A NASZÁLY MOHAFLÓRÁJA 3 EREDMÉNYEK Az eredmények rövid számszerű ismertetése A feldolgozott irodalom és aktuális kutatás eredményeképpen összesen 204 mohataxon előfordulása ismert a kutatási területről, amely a hazánkból is- mert mohák közel 32%-át jelenti. Az összfajszámból 73 taxon újnak számít a Naszályra nézve. 78 mohafajt ismételten sikerült megtalálni, míg 53 – korábban leírt – moha az aktuális kutatás során nem került elő a Naszályról. A közönsége- sebb és gyakoribb fajok mellett számos – országos viszonylatban – ritkának szá- mító moha került elő. Hazánk mohaflórájára nézve egy taxon újnak tekinthető. Mohaflorisztikai szempontból értékes élőhelyek A Vác mellett magasodó Naszály rögjét florisztikai szempontból több té- nyező teszi különlegessé és értékessé. Ide tartozik a három flórajárás együttes hatása, a különböző adottságú élőhelyek nagy száma, a hegy geomorfológiai változatossága és – a mohák számára aljzatul szolgáló – sziklák kőzettípusbeli eltérése (mészkő, dolomit és hárshegyi homokkő). A következő fejezetekben a fontosabb mohaélőhelyek és moháik kerülnek bemutatásra a teljesség igénye nélkül. A mohák magyar elnevezése KREMER és MUHLE (1998), valamint PRISZTER (1998) munkáját követi, de mivel sok mo- hafajnak nincs magyar neve, ez több helyen elmaradt. Vizes élőhelyek Az alacsonyabb térszínen csörgedező, a Naszály északi határán végighú- zódó, időszakos vízfolyású Lósi-patak nedvesebb mikroklímát teremt a patak- völgyben, amely megmutatkozik a helyi mohaflóra fajgazdagságában is. Itt találnak élőhelyet a patakmederhez kapcsolódó mohák, valamint a vízfolyástól távolabb élő fajok. Különösen értékes a patak Szendehely alatti szakasza (Ka- páskúti-patak befolyása felé), ahol a víz a felszínre bukkant mészkősziklák kör- nyezetében folydogál Katalinpuszta irányába. Itt található meg a Lósi-patak mészkövein a nagy csőrösfedőjű-moha (Platyhypnidium riparioides), amely a patak vizében alámerülve él, a vízi tompafedősmoha (Hygroamblystegium te- nax) pedig a vízfolyás melletti mészkősziklákon és fák kérgén fordul elő. A fo- dorkamohától (Plagiochila asplenoides) csak méretében különböző Plagiochi- la porelloides különösen kedveli a helyi nyirkosabb patakvölgyet, a naszályi előfordulásai a patak tágabb környezetére korlátozódnak csupán. A vízfolyás közelében, korhadt faanyagon volt kimutatható a bevonatot képező és sajátos szagú nagy fésűsmájmoha (Lophocolea heterophylla), melynek száracskavégi Rosalia 5 (2009) 4 SZŰCS, P. és száracskaalji levelei – nagyítóval megfigyelve – eltérő formájúak. Szintén nedves fakorhadékon jelent meg az éplevelű ligetmoha (Rhizomnium puncta- tum), mely jól látható és ép levélszegélye alapján könnyen elkülöníthető a többi ligetmohától. A nemezes ligetmoha mellett még a karcsútokúmoha (Leptodic- tyum riparium)ésaCalliergonella lindbergii adatai is innen ismertek. A patak- tól kissé távolabb jelent meg mészkövön a laposmoha (Homalia trichomanoi- des), az erőteljes megjelenésű nagy borzasmoha (Rhytidiadelphus triquetrus), valamint az elegáns küllemű puhamoha (Ctenidium molluscum). Utóbbi két faj érdekes módon megtalálható a mintegy 300 méterrel magasabban fekvő, északi kitettségű karsztbokorerdő mészkőszikláin is. Patakközeli sziklákon került elő még a szegélyes ligetmoha (Mnium marginatum), melynek levélszegélyén dup- la fogak sorakoznak. Talajlakó mohák közül a fodroslevelű ligetmoha (Plagio- mnium undulatum) kedveli ezt az élőhelyet, amelynek levélkéi szabad szemmel nézve is jól láthatóan hullámosak. A hajasmoha (Cirriphyllum piliferum) szin- tén itt él, amely egyébként jól érzi magát parkokban, és más nedves, füves he- lyeken egyaránt. Kaszálórétek A Naszály északi lábán keskenyen meghúzódó Gyadai-rét elsősorban ta- lajlakó moháknak nyújt élőhelyet. A mohagyepek főleg a pázsitfüvek csomói között és a nyílt talajfelszíneken kapnak életteret. A rét nyugati felén végzett ku- tatás során sikerült megtalálni a hegyesmohát (Calliergonella cuspidata), mely- nek a szár- és ágvégi tompa csúcsú levelei egy hegyes csúcsba tömörülnek. A fésűsmohák közül a Lophocolea bidentata egyetlen naszályi előfordulását a ka- szálórétről sikerült jelezni. A májmoha értékes gyepek indikátorfajának tekint- hető. A kisméretű rügymoha (Phascum cuspidatum) nyílt gyepek, szántók és parlagok pionír mohája, összezáródó levelei gyakran elfedik a spóratokot. Ha- sonló élőhelyeken fordul elő a Pott-moha (Pottia truncata), ez a faj főleg ta- vasszal és ősszel figyelhető meg. A Gyadai-rét napsütötte, szárazabb részein bukkan fel a Naszályon viszonylag gyakori pusztai tujamoha (Abietinella abie- tina), amely tollszerű megjelenésével, sárgás-barnás színével hívja fel magára a figyelmet. Sziklaerdők A hasonló tengerszint feletti magasságban és kitettségben
Load more

Recommended publications
  • Pohoria Burda Na Dostupných Historických Mapách Je Aj Cieľom Tohto Príspevku
    OCHRANA PRÍRODY NATURE CONSERVATION 27 / 2016 OCHRANA PRÍRODY NATURE CONSERVATION 27 / 2016 Štátna ochrana prírody Slovenskej republiky Banská Bystrica Redakčná rada: prof. Dr. Ing. Viliam Pichler doc. RNDr. Ingrid Turisová, PhD. Mgr. Michal Adamec RNDr. Ján Kadlečík Ing. Marta Mútňanová RNDr. Katarína Králiková Recenzenti čísla: RNDr. Michal Ambros, PhD. Mgr. Peter Puchala, PhD. Ing. Jerguš Tesák doc. RNDr. Ingrid Turisová, PhD. Zostavil: RNDr. Katarína Králiková Jayzková korektúra: Mgr. Olga Majerová Grafická úprava: Ing. Viktória Ihringová Vydala: Štátna ochrana prírody Slovenskej republiky Banská Bystrica v roku 2016 Vydávané v elektronickej verzii Adresa redakcie: ŠOP SR, Tajovského 28B, 974 01 Banská Bystrica tel.: 048/413 66 61, e-mail: [email protected] ISSN: 2453-8183 Uzávierka predkladania príspevkov do nasledujúceho čísla (28): 30.9.2016. 2 \ Ochrana prírody, 27/2016 OCHRANA PRÍRODY INŠTRUKCIE PRE AUTOROV Vedecký časopis je zameraný najmä na publikovanie pôvodných vedeckých a odborných prác, recenzií a krátkych správ z ochrany prírody a krajiny, resp. z ochranárskej biológie, prioritne na Slovensku. Príspevky sú publikované v slovenskom, príp. českom jazyku s anglickým súhrnom, príp. v anglickom jazyku so slovenským (českým) súhrnom. Členenie príspevku 1) názov príspevku 2) neskrátené meno autora, adresa autora (vrátane adresy elektronickej pošty) 3) názov príspevku, abstrakt a kľúčové slová v anglickom jazyku 4) úvod, metodika, výsledky, diskusia, záver, literatúra Ilustrácie (obrázky, tabuľky, náčrty, mapky, mapy, grafy, fotografie) • minimálne rozlíšenie 1200 x 800 pixelov, rozlíšenie 300 dpi (digitálna fotografia má väčšinou 72 dpi) • každá ilustrácia bude uložená v samostatnom súbore (jpg, tif, bmp…) • používajte kilometrovú mierku, nie číselnú • mapy vytvorené v ArcView je nutné vyexportovať do formátov tif, jpg,..
    [Show full text]
  • Lepidoptera) Bývalého Vojenského Prostoru U Oleška (Česká Republika, Ústecký Kraj)
    Published September 15, 2010 Klapalekiana, 46: 69–130, 2010 ISSN 1210-6100 Motýli (Lepidoptera) bývalého vojenského prostoru u Oleška (Česká republika, Ústecký kraj) Butterflies and moths (Lepidoptera) of the former military training area near Oleško (Czech Republic, Ústí Region) Jan ŠumpICH 582 61 Česká Bělá 212, Czech Republic; e-mail: [email protected] Lepidoptera, ecofaunistics, species diversity, sand habitats, Czech Republic, Central Europe Abstract. The lepidopteran fauna of the former military training area near Oleško (Czech Republic: Ústecký Region) was studied in the year 2008. This area is on sandy ground, the predominant habitats are dry Scots pine forests growing on sand. 700 species were recorded, many of them are markedly psammophilous. Some characteristic spe- cies are very abundant there, namely on open habitats Aroga velocella (Zeller, 1839), Teleiopsis diffinis (Haworth, 1828), Platytes alpinellus (Hübner, 1813), Pyrausta ostrinalis (Hübner, 1796), Paradrina selini (Boisduval, 1840), Agrotis vestigialis (Hufnagel, 1766), Eilema pygmaeolum (Doubleday, 1847)���������������������������������������, some other species were only recorded individually (Aristotelia brizella (Treitschke, 1833), Helcystogramma lineolellum (Zeller, 1839), Pediasia fasce- linella (Hübner, 1813), Lythria cruentaria (Hufnagel, 1767) and Hadena irregularis (Hufnagel, 1766)). Elatobia fuliginosella (Lienig et Zeller, 1846), Decantha borkhausenii (Zeller, 1839), Epinotia rubiginosana (Herrich- Schäffer, 1851), Cydia conicolana (Heylaerts, 1874)
    [Show full text]
  • Notes on Cassida Ferruginea and Cassida Mongolica in Japan, with Descriptions of Their Reproductive Systems (Coleoptera: Chrysomelidae: Cassidinae)
    Genus Vol. 24(3-4): 325-333 Wrocław, 28 XII 2013 Notes on Cassida ferruginea and Cassida mongolica in Japan, with descriptions of their reproductive systems (Coleoptera: Chrysomelidae: Cassidinae) HARUKI SUENAGA Cleanpia 106, 3-14-33, Oimatsu-chô, Kurashiki-shi, Okayama Pref., 710-0826 Japan, e-mail: [email protected] ABSTRACT. Cassida ferruginea GOEZE is recorded from Japan for the first time. This species was previously misidentified and noted under name C. panzeri WEISE. Occurrence of Cassida mongolica BOHEMAN in Japan is confirmed based on new material. Male and female reproductive systems are redescribed for C. ferruginea and described for the first time for C. mongolica. Key words: entomology, faunistics, Chrysomelidae, Cassidinae, Cassida mongolica, Cassida ferruginea, Japan. INTRODUCTION CHÛJÔ (1934) was the first to comprehensively study Japanese and Taiwanese Cassidinae (s. str.); he listed 34 species. YASUTOMI (1952) listed 24 species of Cassidinae (s. str.) from Japan. KIMOTO (1966) revised Japanese Cassidinae and listed 27 species. KIMOTO (1994) treated records of C. mongolica from Japan as misidentification of C. fuscorufa, Thlaspida formosae as the synonym of T. biramosa, and listed 25 species from Japan. OTSUKA (1994) recorded C. mongolica from Japan again. BOROWIEC (1999) resurrected C. japana and C. crucifera from the synonym. KOMIYA (2002) described Notosacantha nishiyamai from Okinawa, Japan. Presently 29 species of Cassidinae (s. str.) are known from Japan. For a long time the male and female genitalia of Cassidinae have not been consi- dered in identifying species and in systematics. BORDY (1995a, b) and SEKERKA (2005, 2006) studied genital structures of Cassidinae, and the taxonomic and phylogenetic 326 HaRUkI SUeNaga importance of the male and female genitalia has been considered for many groups (BORDY & DOGUET 1987, BORDY 2000, BOROWIEC & Świetojańska 2001, Świetojańska 2001, BOROWIEC & SKUZA 2004, SASSI & BOROWIEC 2006, BOROWIEC & opalińska 2007, BOROWIEC & POMORSKA 2009).
    [Show full text]
  • Амурский Зоологический Журнал Amurian Zoological Journal
    Амурский зоологический журнал Amurian zoological journal Том VIII. № 1 Март 2016 Vol. VIII. No 1 March 2016 Амурский зоологический журнал ISSN 1999-4079 Рег. свидетельство ПИ № ФС77-31529 Amurian zoological journal Том VIII. № 1. Vol. VIII. № 1. Март 2016 www.bgpu.ru/azj/ March 2016 РЕДАКЦИОННАЯ КОЛЛЕГИЯ EDITORIAL BOARD Главный редактор Editor-in-chief Член-корреспондент РАН, д.б.н. Б.А. Воронов Corresponding Member of R A S, Dr. Sc. Boris A. Voronov к.б.н. А.А. Барбарич (отв. секретарь) Dr. Alexandr A. Barbarich (exec. secretary) к.б.н. Ю. Н. Глущенко Dr. Yuri N. Glushchenko д.б.н. В. В. Дубатолов Dr. Sc. Vladimir V. Dubatolov д.н. Ю. Кодзима Dr. Sc. Junichi Kojima к.б.н. О. Э. Костерин Dr. Oleg E. Kosterin д.б.н. А. А. Легалов Dr. Sc. Andrei A. Legalov д.б.н. А. С. Лелей Dr. Sc. Arkadiy S. Lelej к.б.н. Е. И. Маликова Dr. Elena I. Malikova д.б.н. В. А. Нестеренко Dr. Sc. Vladimir A. Nesterenko д.б.н. М. Г. Пономаренко Dr. Sc. Margarita G. Ponomarenko к.б.н. Л.А. Прозорова Dr. Larisa A. Prozorova д.б.н. Н. А. Рябинин Dr. Sc. Nikolai A. Rjabinin д.б.н. М. Г. Сергеев Dr. Sc. Michael G. Sergeev д.б.н. С. Ю. Синев Dr. Sc. Sergei Yu. Sinev д.б.н. В.В. Тахтеев Dr. Sc. Vadim V. Takhteev д.б.н. И.В. Фефелов Dr. Sc. Igor V. Fefelov д.б.н. А.В. Чернышев Dr. Sc. Alexei V. Chernyshev к.б.н.
    [Show full text]
  • Effect of Trap Color on Captures of Bark- and Wood-Boring Beetles
    insects Article Effect of Trap Color on Captures of Bark- and Wood-Boring Beetles (Coleoptera; Buprestidae and Scolytinae) and Associated Predators Giacomo Cavaletto 1,*, Massimo Faccoli 1, Lorenzo Marini 1 , Johannes Spaethe 2 , Gianluca Magnani 3 and Davide Rassati 1,* 1 Department of Agronomy, Food, Natural Resources, Animals and Environment (DAFNAE), University of Padova, Viale dell’Università, 16–35020 Legnaro, Italy; [email protected] (M.F.); [email protected] (L.M.) 2 Department of Behavioral Physiology & Sociobiology, Biozentrum, University of Würzburg, Am Hubland, 97074 Würzburg, Germany; [email protected] 3 Via Gianfanti 6, 47521 Cesena, Italy; [email protected] * Correspondence: [email protected] (G.C.); [email protected] (D.R.); Tel.: +39-049-8272875 (G.C.); +39-049-8272803 (D.R.) Received: 9 October 2020; Accepted: 28 October 2020; Published: 30 October 2020 Simple Summary: Several wood-associated insects are inadvertently introduced every year within wood-packaging materials used in international trade. These insects can cause impressive economic and ecological damage in the invaded environment. Thus, several countries use traps baited with pheromones and plant volatiles at ports of entry and surrounding natural areas to intercept incoming exotic species soon after their arrival and thereby reduce the likelihood of their establishment. In this study, we investigated the performance of eight trap colors in attracting jewel beetles and bark and ambrosia beetles to test if the trap colors currently used in survey programs worldwide are the most efficient for trapping these potential forest pests. In addition, we tested whether trap colors can be exploited to minimize inadvertent removal of their natural enemies.
    [Show full text]
  • A Dél-Tiszántúl Annotált Állattani Bibliográfiájának Alapvetése
    Crisicum 4. pp.431. _______________________________________________________________________________ A Dél-Tiszántúl annotált állattani bibliográfiájának alapvetése Kalivoda Béla Abstrackt Establishing the basis of the Annotated Zoological Bibliography of the South-Tiszántúl: The goal of this work was to initiate to collect the publications of the zoological data of the South- Tiszántúl (South-East Hungary, see on the maplet) namely the activity area of the Körös-Maros National Park Directorate. During the assembly of the bibliography my principal was the collection of zoological data. So the work contains publications of more or less accurate occurrence data. For the better usages sake the bibliography is annotated. Its items are provided with a code composed from the name of author(s), year of publishing and, if it is necessary, an additional letter code. Annotations contains these codes providing possibility of query by animal species, taxon and location of data. Bevezetés Munkám célja a Dél-Tiszántúl állattani adatait közl ő publikációk összegy űjtésének megindítása volt. Az itt közzétett anyag – kell ő kapacitás hiányában – nem módszeres irodalmi feldolgozáson alapul, hanem az id ők során felhalmozódott anyag rendszerezése, bár a témát érintő cikkek irodalomjegyzékeiben hivatkozott további tanulmányok lehet őség szerinti felkutatásával igyekeztem minél teljeskör űbbé tenni. A bibliográfia összeállítása során az állattani adatok összegyűjtése volt a vezérelvem, ezért az anyag olyan publikációkat tartalmaz, amelyek többé-kevésbé pontos el őfordulási adatokat tesznek közzé. Ennek megfelel ően nem szerepelnek a bibliográfiában leíró, népszerűsít ő publikációk akkor sem, ha valamely fajra vonatkozó, de nem adatként kezelhet ő utalásokat tartalmaznak. Könyveket csak abban az esetben szerepeltetek a felsorolásban, ha azok kifejezetten adatközl ő jelleg űek.
    [Show full text]
  • Coleoptera from the Middle-Upper Eocene European Ambers: Generic Composition, Zoogeography and Climatic Implications
    Zootaxa 4290 (3): 401–443 ISSN 1175-5326 (print edition) http://www.mapress.com/j/zt/ Article ZOOTAXA Copyright © 2017 Magnolia Press ISSN 1175-5334 (online edition) https://doi.org/10.11646/zootaxa.4290.3.1 http://zoobank.org/urn:lsid:zoobank.org:pub:CF4550B2-72EC-45C7-A156-542D76E28EB4 Coleoptera from the middle-upper Eocene European ambers: generic composition, zoogeography and climatic implications VITALII I. ALEKSEEV Department of Zootechny, Kaliningrad State Technical University, Sovetsky Avenue 1. 236000, Kaliningrad, Russia. E-mail: [email protected] Abstract The paper contains a review of coleopteran genera known from Baltic, Bitterfeld and Rovno amber localities. Altogether 420 genera (191 extinct and 229 extant) from 78 families are listed from these three Lagerstätten (as of 7 March 2017). The listed beetles were analyzed zoogeographically and distributional maps for 72 genera were compiled. One-quarter (56) of the genera that have survived since the Eocene have cosmopolitan ranges at present; 35 extant genera have been extripated from the Palaearctic since the Eocene. Approximately 40% of beetle genera from the middle-upper Eocene Eu- ropean ambers can be encountered in the wild in present-day Europe, while 5 of these genera are supposed to be European relict endemics originating in Fennosarmatia. The general similarity of the Baltic amber (s.l.) beetle assemblage to modern south Palaearctic fauna is the strongest, the Nearctic elements are more numerous in the middle-upper Eocene European ambers than the Oriental taxa. The simplified Mutual Climatic Range (MCR) method was used for palaeoclimate recon- struction based on fossil beetles. The coleopteran assemblage of Baltic amber is interpreted as indicative of warm temper- ate, humid, equable climate with reduced thermal seasonality [annual average temperatures range from +10–20˚C; mean of the coldest month temperatures around +10˚C; mean of the hottest month temperature around +20–24˚C; annual pre- cipitation around 750–1500 mm].
    [Show full text]
  • Korrekturen Und Ergänzungen Zur Mikrolepidopterenfauna Baden-Württembergs Und Angrenzender Gebiete - 2
    ZOBODAT - www.zobodat.at Zoologisch-Botanische Datenbank/Zoological-Botanical Database Digitale Literatur/Digital Literature Zeitschrift/Journal: Mitteilungen des Entomologischen Vereins Stuttgart Jahr/Year: 2009 Band/Volume: 44_2009 Autor(en)/Author(s): Hausenblas Dietger Artikel/Article: Korrekturen und Ergänzungen zur Mikrolepidopterenfauna Baden-Württembergs und angrenzender Gebiete - 2. Beitrag. 81-107 © Entomologischer Verein Stuttgart e.V.;download www.zobodat.at 81 Korrekturen und Ergänzungen zur Mikrolepidopterenfauna Baden-Württembergs und angrenzender Gebiete - 2. Beitrag Dietger Hausenblas, Stuttgart Abstract This paper is the author’s second contribution to the microlepidoptera fauna of Baden-Wuerttemberg and neighbouring regions. As a result of recent collecting and of a review of historical specimens in the mu- seums of Karlsruhe and Stuttgart several species are reported as new to the fauna of Baden- Wuerttemberg whereas some others have to be deleted from the faunal list. Two species - Metalampra italica Baldizzone , 1977 and Stenoptilia mariaeluisae B igot & P icard , 2002 - are new for Germany. In an appendix the geographical colour-code-system of the labels in the C. Reutti collection is elucidated. Zusammenfassung In diesem zweiten Beitrag des Autors zur Microlepidopterenfauna von Baden-Württemberg und benachbarter Regionen sind erneut Ergebnisse sowohl aktueller Aufsammlungen als auch von Nachuntersuchung historischen Materials in den beiden großen Naturkundemu­ seen des Landes in Verbindung mit der Auswertung von Literaturmeldungen zusammenge­ stellt. Zahlreiche Arten können der Fauna hinzugefügt, während andere Meldungen korrigiert werden. Zwei Arten - Metalampra italica Baldizzone , 1977 und Stenoptilia mariaeluisae Bigot & P icard, 2002 - sind neu für Deutschland. Zusätzlich erfolgt in einem Anhang die Auflistung von Fundorten der Sammlungsetiketten von C. Reutti in Verbindung mit der von ihm verwendeten Farbcodierung.
    [Show full text]
  • Sborník SM 2013.Indb
    Sborník Severočeského Muzea, Přírodní Vědy, Liberec, 31: 67–168, 2013 ISBN 978-80-87266-13-7 Příspěvek k fauně motýlů (Lepidoptera) severních Čech – I On the lepidopteran fauna (Lepidoptera) of northern Bohemia – I Jan Šumpich1), Miroslav Žemlička2) & Ivo Dvořák3) 1) CZ-582 61 Česká Bělá 212; e-mail: [email protected] 2) Družstevní 34/8, CZ-412 01 Litoměřice 3) Vrchlického 29, CZ-586 01 Jihlava; e-mail: [email protected] Abstract. Faunistic records of butterflies and moths (Lepidoptera) found at nine localities of northern Bohemia (Czech Republic) are presented. In total, 1258 species were found, of which 527 species were recorded in Želiňský meandr (Kadaň environs), 884 species in the Oblík National Nature Reserve (Raná environs), 313 species in the Velký vrch National Nature Monument (Louny environs), 367 species in the Třtěnské stráně Nature Monument (Třtěno environs), 575 species in Eváňská rokle (Eváň environs), 332 species in Údolí Podbrádeckého potoka (Mšené-lázně environs), 376 species in Vrbka (Budyně nad Ohří environs), 467 species in Holý vrch (Encovany environs) and 289 species in Skalky u Třebutiček (Encovany environs). The records of Triaxomasia caprimulgella (Stainton, 1851), Cephimallota praetoriella (Christoph, 1872), Niphonympha dealbatella (Zeller, 1847), Oegoconia caradjai Popescu- Gorj & Capuse, 1965, Fabiola pokornyi (Nickerl, 1864), Hypercallia citrinalis (Scopoli, 1763), Pelochrista obscura Kuznetsov, 1978, Thymelicus acteon (Rottemburg, 1775), Satyrium spini (Denis & Schiffermüller, 1775), Pseudo- philotes vicrama (Moore, 1865), Polyommatus damon (Denis & Schiffermüller, 1775), Melitaea aurelia Nickerl, 1850, Hipparchia semele (Linnaeus, 1758), Chazara briseis (Linnaeus, 1764), Pyralis perversalis (Herrich-Schäffer, 1849), Gnophos dumetata Treitschke, 1827, Watsonarctia casta (Esper, 1785), Euchalcia consona (Fabricius, 1787), Oria musculosa (Hübner, 1808) and Oligia fasciuncula (Haworth, 1809) are exceptionally significant in a broader context, not only in terms of the fauna of northern Bohemia.
    [Show full text]
  • Download PDF ( Final Version , 418Kb )
    ENTOMOLOGISCHE BERICHTEN, DEEL 37, 1.VIII. 1977 115 Biezondere vangsten van Lepidoptera in Nederland door H. W. VAN DER WOLF ABSTRACT. — Records are given of Lepidoptera rare in the Netherlands. Metzneria metzneriella (Stainton) and Coleophora salineila (Stainton) are new to the Dutch fauna. Monochroa suffusella (Douglas) was reared from Eriophorum, and Epinotia granitana (Herrich- Schäffer) from Chermes galls on Picea abies L. Wat mij bij de vlindervangst steeds weer opvalt is, dat de „ouderwetse” vangmethoden zoals opjagen, kloppen, slepen, netvangst in de schemering etc. zoveel interessante soorten opleveren, vooral bij de micro’s. Ik kan iedere lichtvanger, die denkt dat hij nu wel weet wat er in zijn omgeving vliegt, aanraden eens wat vroeger van huis te gaan en een uur vóór zonsondergang een dijkhelling, kanaaloever, bosrand of ruderaalterrein langs te lopen en één of meer van de genoemde technieken toe te passen. Het loont vaak de moeite. Hieronder volgt een lijstje met interessante Nederlandse Lepidoptera, die door mij in de periode 1973-1976 gevangen of gekweekt zijn. Het betreft hier vooral vindplaatsen in de zuidelijke provincies, en een enkele in de buurt van Winterswijk. Twee soorten worden voor het eerst uit Nederland vermeld. Metzneria metzneriella (Stainton). Nieuw voor de Nederlandse fauna. Vloog tussen 4 en 23.VI. 1974 in Best in aantal boven de voedselplant Centaurea. Een menglichtlamp die midden tussen de voedselplanten stond, trok niet meer dan twee exemplaren aan. De vliegplaats is inmiddels ten offer gevallen aan de wegenbouw. G. R. Langohr, die ik hierbij dank voor bevestiging van de determinatie, meldde mij dat hij de soort ook aangetroffen heeft, en wel op de Kunderberg, 30.VI.1976, 6 exemplaren (licht) en te Vrouwenpolder (Zeeland), 3.VII.1976, 1 exemplaar.
    [Show full text]
  • The Coleophoridae of Armenia Collected by Ole Karsholt in 2011
    SHILAP Revista de Lepidopterología ISSN: 0300-5267 [email protected] Sociedad Hispano-Luso-Americana de Lepidopterología España Baldizzone, G. The Coleophoridae of Armenia collected by Ole Karsholt in 2011. Contributions to the knowledge of the Coleophoridae CXXXI (Lepidoptera: Coleophoridae) SHILAP Revista de Lepidopterología, vol. 44, núm. 173, marzo, 2016, pp. 129-144 Sociedad Hispano-Luso-Americana de Lepidopterología Madrid, España Available in: http://www.redalyc.org/articulo.oa?id=45545991016 How to cite Complete issue Scientific Information System More information about this article Network of Scientific Journals from Latin America, the Caribbean, Spain and Portugal Journal's homepage in redalyc.org Non-profit academic project, developed under the open access initiative SHILAP Revta. lepid., 44 (173) marzo 2016: 129-144 eISSN: 2340-4078 ISSN: 0300-5267 The Coleophoridae of Armenia collected by Ole Karsholt in 2011. Contributions to the knowledge of the Coleophoridae CXXXI (Lepidoptera: Coleophoridae) G. Baldizzone Abstract This work presents the results of the study on Coleophoridae collected in Armenia by Ole Karsholt in 2011. Thirty species have been identified, almost all new to Armenia. Four of these are new to science and are described with the following names; Coleophora maculata Baldizzone, sp. n., C. landryi Baldizzone, sp. n., C. noravanki Baldizzone, sp. n., C. annekristinae Baldizzone, sp. n. KEY WORDS: Lepidoptera, Coleophoridae, new species, Armenia. Los Coleophoridae de Armenia colectados por Ole Karsholt en 2011. Contribución al conocimiento de los Coleophoridae CXXXI (Lepidoptera: Coleophoridae) Resumen Este trabajo presenta el resultado de un estudio sobre Coleophoridae colectados en Armenia por Ole Karsholt en 2011. Treinta especies han sido identificadas, casi todas nuevas para Armenia.
    [Show full text]
  • Insecta: Lepidoptera) SHILAP Revista De Lepidopterología, Vol
    SHILAP Revista de Lepidopterología ISSN: 0300-5267 [email protected] Sociedad Hispano-Luso-Americana de Lepidopterología España Corley, M. F. V.; Rosete, J.; Gonçalves, A. R.; Nunes, J.; Pires, P.; Marabuto, E. New and interesting Portuguese Lepidoptera records from 2015 (Insecta: Lepidoptera) SHILAP Revista de Lepidopterología, vol. 44, núm. 176, diciembre, 2016, pp. 615-643 Sociedad Hispano-Luso-Americana de Lepidopterología Madrid, España Available in: http://www.redalyc.org/articulo.oa?id=45549852010 How to cite Complete issue Scientific Information System More information about this article Network of Scientific Journals from Latin America, the Caribbean, Spain and Portugal Journal's homepage in redalyc.org Non-profit academic project, developed under the open access initiative SHILAP Revta. lepid., 44 (176) diciembre 2016: 615-643 eISSN: 2340-4078 ISSN: 0300-5267 New and interesting Portuguese Lepidoptera records from 2015 (Insecta: Lepidoptera) M. F. V. Corley, J. Rosete, A. R. Gonçalves, J. Nunes, P. Pires & E. Marabuto Abstract 39 species are added to the Portuguese Lepidoptera fauna and one species deleted, mainly as a result of fieldwork undertaken by the authors and others in 2015. In addition, second and third records for the country, new province records and new food-plant data for a number of species are included. A summary of recent papers affecting the Portuguese fauna is included. KEY WORDS: Insecta, Lepidoptera, distribution, Portugal. Novos e interessantes registos portugueses de Lepidoptera em 2015 (Insecta: Lepidoptera) Resumo Como resultado do trabalho de campo desenvolvido pelos autores e outros, principalmente no ano de 2015, são adicionadas 39 espécies de Lepidoptera à fauna de Portugal e uma é retirada.
    [Show full text]