A Dél-Tiszántúl Annotált Állattani Bibliográfiájának Alapvetése

Total Page:16

File Type:pdf, Size:1020Kb

A Dél-Tiszántúl Annotált Állattani Bibliográfiájának Alapvetése Crisicum 4. pp.431. _______________________________________________________________________________ A Dél-Tiszántúl annotált állattani bibliográfiájának alapvetése Kalivoda Béla Abstrackt Establishing the basis of the Annotated Zoological Bibliography of the South-Tiszántúl: The goal of this work was to initiate to collect the publications of the zoological data of the South- Tiszántúl (South-East Hungary, see on the maplet) namely the activity area of the Körös-Maros National Park Directorate. During the assembly of the bibliography my principal was the collection of zoological data. So the work contains publications of more or less accurate occurrence data. For the better usages sake the bibliography is annotated. Its items are provided with a code composed from the name of author(s), year of publishing and, if it is necessary, an additional letter code. Annotations contains these codes providing possibility of query by animal species, taxon and location of data. Bevezetés Munkám célja a Dél-Tiszántúl állattani adatait közl ő publikációk összegy űjtésének megindítása volt. Az itt közzétett anyag – kell ő kapacitás hiányában – nem módszeres irodalmi feldolgozáson alapul, hanem az id ők során felhalmozódott anyag rendszerezése, bár a témát érintő cikkek irodalomjegyzékeiben hivatkozott további tanulmányok lehet őség szerinti felkutatásával igyekeztem minél teljeskör űbbé tenni. A bibliográfia összeállítása során az állattani adatok összegyűjtése volt a vezérelvem, ezért az anyag olyan publikációkat tartalmaz, amelyek többé-kevésbé pontos el őfordulási adatokat tesznek közzé. Ennek megfelel ően nem szerepelnek a bibliográfiában leíró, népszerűsít ő publikációk akkor sem, ha valamely fajra vonatkozó, de nem adatként kezelhet ő utalásokat tartalmaznak. Könyveket csak abban az esetben szerepeltetek a felsorolásban, ha azok kifejezetten adatközl ő jelleg űek. Végezetül kimaradtak a bibliográfiából a nehezen hozzáférhet ő, nem publikált anyagok, szakdolgozatok, kutatási jelentések is. 5 Kalivoda Béla _______________________________________________________________________________ A terület lehatárolása az adatok értékelése kapcsán bizonyos nehézségeket vet fel. Sem az állat-, sem a növényföldrajzi irodalom nem alkalmaz olyan mélység ű felosztást, amelynek a vizsgálati terület megfeleltethet ő lenne, bár a növényföldrajzban találhatók utalások az észak és dél- tiszántúli területek elhatárolására valahol a hajdani Nagy-Sárrét vonalában. Én a Hármas-Körös, a Hortobágy-Berettyó, majd Békés és Hajdú-Bihar megyék határát tekintettem északi határnak. Ezen a vonalon Csongrád, Szelevény, Kunszentmárton, Öcsöd, Mez őtúr és Túrkeve adatai problémásak. Nyugaton a Tisza vonala meglehet ősen egyértelm ű határt képez, itt különösen a szegedi adatok besorolása nagyon nehézkes. Délen és keleten az országhatár – ha biogeográfiailag nem is, de a kutatások és így a publikációk terén világos határvonalat képez. A Dél-Tiszántúl vázolt lehatárolása nagyjában megfelel a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatóság m űködési területének, így a természetvédelmi kutatásokhoz mindenképpen jól használható. Az említett települések esetében csak azokat az adatokat vettem figyelembe amelyek azonosíthatóan a vizsgált területre esnek. Figyelmet kell fordítani Szentes és Hódmez ővásárhely esetében a Tiszától nyugatra es ő területek adataira. E települések esetében a Mártélyi- illetve a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetek adatait nem szerepeltetem. Végezetül komoly fejtörést okoznak a „Csongrád megye” megjelölés ű adatok is. Ezeket akkor szerepeltetem, ha állománynagyságokra vonatkoznak és azokban egyértelm űen érintett a megye keleti fele is. A bibliográfia a használhatóság érdekében mutatózott, ezért tételei egy, a szerz ő(k) nevéb ől a kiadás évszámából és szükség szerint ezen túl egy bet ű-jelölésb ől álló kóddal vannak ellátva. A mutatók ezeket a kódokat tartalmazzák, keresési lehet őséget biztosítva állatfaj, -csoport és adathely szerint. Utóbbiakat igyekeztem lehet őleg közigazgatási határok szerint csoportosítani, de ahol ez nem volt lehetséges – pl. folyók –, ott ettől eltéréseket is alklmaztam. Utóbbiakat a településeket követ ően sorolom fel. 6 A Dél-Tiszántúl annotált állattani bibliográfiájának alapvetése _______________________________________________________________________________ Bibliográfia – – (1899) – – (1899): Levélszekrény. Természettudományi Közlöny 31. p:219-220. és 222. (Szongáriai csel őpók Mez őhegyesr ől) – – (1916) – – (1916): Levélszekrény. Természettudományi Közlöny 48. p:210 és 213. (Szongáriai csel őpók Békéscsabáról) – – (1964a) – – (1964): Ritka lúd- és réce-el őfordulások - Occurences of rare Geese and Ducks. Aquila 69-70. p.257-258. – – (1964b) – – (1964): Ornithological data from East-Hungary - El őfordulási és fészkelési adatok a Tiszántúlról. Aquila 69-70. p.268. – – (1966) – – (1966): Madártani megfigyelések az Alföldön. Aquila 71-72. p.230-231. – – (1979a) – – (1979): Faunisztika néhány sorban. Madártani Tájékoztató 1979. január- március. p:19-23 – – (1979b) – – (1979): Faunisztika néhány sorban. Madártani Tájékoztató 1979. április- június. p:33-37. – – (1979c) – – (1979): Faunisztika néhány sorban. Madártani Tájékoztató 1979. július- szeptember. p:30-31. – – (1980a) – – (1980): Faunisztika néhány sorban. Madártani Tájékoztató 1980. január- március. p:26-30. – – (1980b) – – (1980): Faunisztika néhány sorban. Madártani Tájékoztató 1980. április- június. p:49-51. – – (1980c) – – (1980): Faunisztika néhány sorban. Madártani Tájékoztató 1980. október- december. p:27-29. – – (1981a) – – (1981): Faunisztika néhány sorban. Madártani Tájékoztató 1981. január- február-március. p:20-24. – – (1981b) – – (1981): Faunisztikai adatok. Madártani Tájékoztató 1981. január-február- március. p:24-29. – – (1981c) – – (1981): Faunisztika néhány sorban. Madártani Tájékoztató 1981. április- május-június. p:111-115. – – (1981d) – – (1981): Adatok a Faunisztikai Szakosztály irattárából 3. Madártani Tájékoztató 1981. július-augusztus-szeptember. p:163-169. – – (1982a) – – (1982): Faunisztika néhány sorban. Madártani Tájékoztató 1982. január- február-március. p:60-63. – – (1982b) – – (1982): Adatok a Faunisztikai Szakosztály adattárából IV. Madártani Tájékoztató 1982. január-február-március. p:64-74. – – (1982c) – – (1982): Halászsas (Pandion haliaetus) adatok. Madártani Tájékoztató 1982. április-szeptember. p:175-176. – – (1982d) – – (1982): Faunisztika néhány sorban. Madártani Tájékoztató 1982. április- szeptember. p:176-181. – – (1982e) – – (1982): Adatok a Faunisztikai Szakosztály adattárából V. Madártani Tájékoztató 1982. április-szeptember. p:181-185. – – (1982f) – – (1982): Erdei cankó (Tringa ochropus) adatok 1981-ből. Madártani Tájékoztató 1982. október-november-december. p:232-233. 7 Kalivoda Béla _______________________________________________________________________________ – – (1982g) – – (1982): Kés ői el őfordulások. Madártani Tájékoztató 1982. október- november-december. p:241. – – (1982h) – – (1982): Adatok a Faunisztikai Szakosztály adattárából VI. Madártani Tájékoztató 1982. október-november-december. p:252-256. – – (1984) – – (1984): Adatok a Faunisztikai Szakosztály irattárából. Madártani Tájékoztató 1984. április-június. p:104-110. – – (1985) – – (1985): Adatok a Faunisztikai Szakosztály irattárából XII. Madártani Tájékoztató 1985. április-június. p:36-40. – – (1987a) – – (1987): Adatok a Faunisztikai Szakosztály irattárából XIV. Madártani Tájékoztató 1987. 3-4. p:58-61. – – (1987b) – – (1987): Adatok a Faunisztikai Szakosztály irattárából. Madártani Tájékoztató 1987. 3-4. p:61-65. – – (1987c) – – (1987): A Faunisztikai Szakosztály irattárából. Madártani Tájékoztató 1987. 3-4. p:65-69. – – (1987d) – – (1987): Adatok a Faunisztikai Szakosztály irattárából. Madártani Tájékoztató 1987. 3-4. p:69-72. – – (1988) – – (1988): Adatok a Faunisztikai Szakosztály irattárából. Madártani Tájékoztató 1988. január-december. p:56-78. – – (1990a) – – (1990): Faunisztikai érdekességek. MME Békés megyei HCs Vízimadárvédelmi és Faunisztikai tájékoztatója. I/2. 1990. május. pp. 2. – – (1990b) – – (1990): Májusi szinkron eredmények. MME Békés megyei HCs Vízimadárvédelmi és Faunisztikai tájékoztatója. I/2. 1990. május. pp. 4. – – (1990c) – – (1990): Faunisztikai érdekességek. MME Békés megyei HCs Vízimadárvédelmi és Faunisztikai tájékoztatója. I/5. 1990. október. pp. 2. – – (1990d) – – (1990): Októberi szinkron eredmények. MME Békés megyei HCs Vízimadárvédelmi és Faunisztikai tájékoztatója. I/5. 1990. október. pp. 4. – – (1990e) – – (1990): Faunisztikai érdekességek. MME Békés megyei HCs Vízimadárvédelmi és Faunisztikai tájékoztatója. I/6. 1990. november. pp. 2. – – (1990f) – – (1990): Novemberi szinkron megfigyelések. MME Békés megyei HCs Vízimadárvédelmi és Faunisztikai tájékoztatója. I/6. 1990. november. pp. 4. – – (1990g) – – (1990): Faunisztikai érdekességek. MME Békés megyei HCs Vízimadárvédelmi és Faunisztikai tájékoztatója. I/7. 1990. december. pp. 2. – – (1990h) – – (1990): Decemberi szinkron eredmények. MME Békés megyei HCs Vízimadárvédelmi és Faunisztikai tájékoztatója. I/7. 1990. december. pp. 4. – – (1991a) – – (1991): Válogatás az 1990. december és 1991. január közötti id őszak érdekesebb megfigyeléseib ől. Bibic – Magyar Madártani Egyesület Békés megyei Helyi Csoportjának Tájékoztatója, Békéscsaba. 1990. december - 1991. január. pp.2. – – (1991): Faunisztikai érdekességek, szinkron eredmények. Bibic – Magyar – – (1991b) Madártani Egyesület Békés megyei Helyi Csoportjának Tájékoztatója, Békéscsaba. 1991. február. pp.5. 8 A Dél-Tiszántúl annotált
Recommended publications
  • Coleoptera Tenebrionoidea) with Redescription of Falsopseudotomoxia Argyropleura (Franciscolo, 1942) N
    BOLL. SOC. ENTOMOL. ITAL., 145 (3): 103-115, ISSN 0373-3491 15 DICEMBRE 2013 Enrico ruZZiEr Taxonomic and faunistic notes on Italian Mordellidae (Coleoptera Tenebrionoidea) with redescription of Falsopseudotomoxia argyropleura (Franciscolo, 1942) n. comb. Riassunto: Note faunistiche e tassonomiche sui Mordellidi italiani con ridescrizione di Falsopseudotomoxia argyropleura (Franciscolo, 1942) n. comb. Nel presente lavoro sono forniti nuovi dati faunistici sui Mordellidae italiani ed è redatta una nuova checklist. Viene inoltre ridescritta Variimorda argyropleura e fornita una nuova combinazione tassonomica. Abstract: New faunistic records of italian Mordellidae and an updated checklist are given. Variimorda argyropleura is re-described and the species is assigned to the genus Falsopseudotomoxia. Key words: Coleoptera; Tenebrionoidea; Mordellidae; faunistic. iNTroduCTioN species whose status was in doubt. in this paper the Mordellidae is an extremely complex and ho- new status of Falsopseudotomoxia argyropleura mogeneous beetle family where a secure identifica- (Franciscolo, 1942) will be explained and an updated tion at species level is not possible without a check list of italian Mordellidae will be given. combination of genital morphology, external charac- ters (such as ridges on hind tibiae and tarsi, colour CHECK LisT oF iTALiAN MordELLidAE of the hairs on the elytra) and morphometric analysis. (* status not clear; [?] doubtful presence) in particular, genera such as Mordella (Linnaeus, ErPC: Enrico ruzzier Personal Collection, Mirano 1758) and Mordellistena (A. Costa, 1854) require at- (Venezia). tention due to the richness of sibling species (K. Er- CBFV: Centro Nazionale per lo studio e la Conservazione misch, 1954; 1956; 1963; 1965b; 1969; 1977), often della Biodiversità Forestale Bosco Fontana, Verona. sympatric. Therefore, faunistic research requires FAPC: Fernando Angelini Personal Collection, Francavilla careful and precise study of all material available.
    [Show full text]
  • Data on Cerambycidae and Chrysomelidae (Coleoptera: Chrysomeloidea) from Bucureªti and Surroundings
    Travaux du Muséum National d’Histoire Naturelle © Novembre Vol. LI pp. 387–416 «Grigore Antipa» 2008 DATA ON CERAMBYCIDAE AND CHRYSOMELIDAE (COLEOPTERA: CHRYSOMELOIDEA) FROM BUCUREªTI AND SURROUNDINGS RODICA SERAFIM, SANDA MAICAN Abstract. The paper presents a synthesis of the data refering to the presence of cerambycids and chrysomelids species of Bucharest and its surroundings, basing on bibliographical sources and the study of the collection material. A number of 365 species of superfamily Chrysomeloidea (140 cerambycids and 225 chrysomelids species), belonging to 125 genera of 16 subfamilies are listed. The species Chlorophorus herbstii, Clytus lama, Cortodera femorata, Phytoecia caerulea, Lema cyanella, Chrysolina varians, Phaedon cochleariae, Phyllotreta undulata, Cassida prasina and Cassida vittata are reported for the first time in this area. Résumé. Ce travail présente une synthèse des données concernant la présence des espèces de cerambycides et de chrysomelides de Bucarest et de ses environs, la base en étant les sources bibliographiques ainsi que l’étude du matériel existant dans les collections du musée. La liste comprend 365 espèces appartenant à la supra-famille des Chrysomeloidea (140 espèces de cerambycides et 225 espèces de chrysomelides), encadrées en 125 genres et 16 sous-familles. Les espèces Chlorophorus herbstii, Clytus lama, Cortodera femorata, Phytoecia caerulea, Lema cyanella, Chrysolina varians, Phaedon cochleariae, Phyllotreta undulata, Cassida prasina et Cassida vittata sont mentionnées pour la première fois dans cette zone Key words: Coleoptera, Chrysomeloidea, Cerambycidae, Chrysomelidae, Bucureºti (Bucharest) and surrounding areas. INTRODUCTION Data on the distribution of the cerambycids and chrysomelids species in Bucureºti (Bucharest) and the surrounding areas were published beginning with the end of the 19th century by: Jaquet (1898 a, b, 1899 a, b, 1900 a, b, 1901, 1902), Montandon (1880, 1906, 1908), Hurmuzachi (1901, 1902, 1904), Fleck (1905 a, b), Manolache (1930), Panin (1941, 1944), Eliescu et al.
    [Show full text]
  • Fauna of Longicorn Beetles (Coleoptera: Cerambycidae) of Mordovia
    Russian Entomol. J. 27(2): 161–177 © RUSSIAN ENTOMOLOGICAL JOURNAL, 2018 Fauna of longicorn beetles (Coleoptera: Cerambycidae) of Mordovia Ôàóíà æóêîâ-óñà÷åé (Coleoptera: Cerambycidae) Ìîðäîâèè A.B. Ruchin1, L.V. Egorov1,2 À.Á. Ðó÷èí1, Ë.Â. Åãîðîâ1,2 1 Joint Directorate of the Mordovia State Nature Reserve and National Park «Smolny», Dachny per., 4, Saransk 430011, Russia. 1 ФГБУ «Заповедная Мордовия», Дачный пер., 4, г. Саранск 430011, Россия. E-mail: [email protected] 2 State Nature Reserve «Prisursky», Lesnoi, 9, Cheboksary 428034, Russia. E-mail: [email protected] 2 ФГБУ «Государственный заповедник «Присурский», пос. Лесной, 9, г. Чебоксары 428034, Россия. KEY WORDS: Coleoptera, Cerambycidae, Russia, Mordovia, fauna. КЛЮЧЕВЫЕ СЛОВА: Coleoptera, Cerambycidae, Россия, Мордовия, фауна. ABSTRACT. This paper presents an overview of Tula [Bolshakov, Dorofeev, 2004], Yaroslavl [Vlasov, the Cerambycidae fauna in Mordovia, based on avail- 1999], Kaluga [Aleksanov, Alekseev, 2003], Samara able literature data and our own materials, collected in [Isajev, 2007] regions, Udmurt [Dedyukhin, 2007] and 2002–2017. It provides information on the distribution Chuvash [Egorov, 2005, 2006] Republics. The first in Mordovia, and some biological features for 106 survey work on the fauna of Longicorns in Mordovia species from 67 genera. From the list of fauna are Republic was published by us [Ruchin, 2008a]. There excluded Rhagium bifasciatum, Brachyta variabilis, were indicated 55 species from 37 genera, found in the Stenurella jaegeri, as their habitation in the region is region. At the same time, Ergates faber (Linnaeus, doubtful. Eight species are indicated for the republic for 1760), Anastrangalia dubia (Scopoli, 1763), Stictolep- the first time.
    [Show full text]
  • Blattkäfer (Coleoptera: Megalopodidae, Orsodacnidae Et Chryso- Melidae Excl
    Blattkäfer (Coleoptera: Megalopodidae, Orsodacnidae et Chryso- melidae excl. Bruchinae) Bestandssituation. Stand: März 2013 Wolfgang Bäse Einführung Exkremente zum Schutz vor Feinden auf dem Rücken. Nur wenige Blattkäfer-Arten sind durch ihre wirt- Zu den Blattkäfern gehören nach Löbl & Smetana schaftliche Bedeutung allgemein bekannt. Hierzu gehö- (2010) drei Familien. So werden die ehemaligen Un- ren der Kartoffelkäfer, der Rübenschildkäfer (Cassida terfamilien Zeugophorinae als Megalopodidae und die nebulosa), Vertreter der Kohlerdflöhe (Phyllotreta spp.) Orsodacninae als Orsodacnidae interpretiert. Die ur- und die Spargel-, Getreide- und Lilienhähnchen (Crio- sprüngliche Familie der Samenkäfer (Bruchidae) zählt ceris spp., Oulema spp. und Lilioceris spp.). Viele Arten jetzt als Unterfamilie (Bruchinae) zu den Chrysomelidae. sind jedoch durch die Zerstörung naturnaher Standorte In dieser Arbeit fehlen die Samenkäfer, da die Datenlage gefährdet. So waren die Schilfkäfer ursprünglich an die momentan als nicht ausreichend angesehen wird. dynamischen Auenbereiche der Bäche und Flüsse gebun- Zu den größten Käferfamilien der Welt gehörend, sind den. Durch Grundwasserabsenkungen, Uferzerstörung die Blattkäfer ohne Berücksichtigung der Samenkäfer in und intensive Freizeitnutzung wurden viele ursprüng- Deutschland mit 510 Arten (Geiser 1998) vertreten. liche Lebensräume zerstört. Weniger spezialisierte Arten Der Habitus der Blattkäfer ist nicht einheitlich. Ne- sind vielfach noch ungefährdet, da sie auf sekundäre ben dem typischen gewölbten bis eiförmigen Habitus, Lebensräume wie Teiche oder Gräben ausweichen kön- wie er vom Kartoffelkäfer (Leptinotarsa decemlineata) nen. Die seltener nachgewiesenen Arten sind oft hoch- bekannt ist, gibt es bockkäferähnliche Formen bei den spezialisiert. So ist Donacia obscura nur in Mooren zu Schilfkäfern (Donaciinae), flachgedrückte Vertreter bei finden, während Macroplea mutica im Binnenland an den Schildkäfern (Cassida spp.), die eher zylindrisch ge- Salzseen gebunden ist.
    [Show full text]
  • Quaderni Del Museo Civico Di Storia Naturale Di Ferrara
    ISSN 2283-6918 Quaderni del Museo Civico di Storia Naturale di Ferrara Anno 2018 • Volume 6 Q 6 Quaderni del Museo Civico di Storia Naturale di Ferrara Periodico annuale ISSN. 2283-6918 Editor: STEFA N O MAZZOTT I Associate Editors: CARLA CORAZZA , EM A N UELA CAR I A ni , EN R ic O TREV is A ni Museo Civico di Storia Naturale di Ferrara, Italia Comitato scientifico / Advisory board CE S ARE AN DREA PA P AZZO ni FI L ipp O Picc OL I Università di Modena Università di Ferrara CO S TA N ZA BO N AD im A N MAURO PELL I ZZAR I Università di Ferrara Ferrara ALE ss A N DRO Min ELL I LU ci O BO N ATO Università di Padova Università di Padova MAURO FA S OLA Mic HELE Mis TR I Università di Pavia Università di Ferrara CARLO FERRAR I VALER I A LE nci O ni Università di Bologna Museo delle Scienze di Trento PI ETRO BRA N D M AYR CORRADO BATT is T I Università della Calabria Università Roma Tre MAR C O BOLOG N A Nic KLA S JA nss O N Università di Roma Tre Linköping University, Sweden IRE N EO FERRAR I Università di Parma In copertina: Fusto fiorale di tornasole comune (Chrozophora tintoria), foto di Nicola Merloni; sezione sottile di Micrite a foraminiferi planctonici del Cretacico superiore (Maastrichtiano), foto di Enrico Trevisani; fiore di digitale purpurea (Digitalis purpurea), foto di Paolo Cortesi; cardo dei lanaioli (Dipsacus fullonum), foto di Paolo Cortesi; ala di macaone (Papilio machaon), foto di Paolo Cortesi; geco comune o tarantola (Tarentola mauritanica), foto di Maurizio Bonora; occhio della sfinge del gallio (Macroglossum stellatarum), foto di Nicola Merloni; bruco della farfalla Calliteara pudibonda, foto di Maurizio Bonora; piumaggio di pernice dei bambù cinese (Bambusicola toracica), foto dell’archivio del Museo Civico di Lentate sul Seveso (Monza).
    [Show full text]
  • Beetles of Hertfordshire – Corrections and Amendments, with an Update on Additional Species, and Other Important New Records Trevor J
    Lepidoptera (butterfl ies): Andrew Wood, 93 Hertfordshire Environmental Records Centre, Bengeo Street, Hertford, SG14 3EZ; Tel: 01992- Grebe House, St Michael’s Street, St Albans, AL3 4SN, 503571; email: [email protected] and records Tel: 01727 858901; email: [email protected] via www. hertsmiddx-butterfl ies.org.uk/recording- new.php A big thank you to Trevor James and Rev Tom Gladwin for an enormous recording eff ort for the Hymenoptera (Formicidae; ants): Phil Attewell, County over many years. Trevor is taking a step 69 Thornbury Gardens, Borehamwood, WD6 1RD; back but still involved with the fl ora. He remains the email: [email protected] recorder for Beetles. Many thanks to our new recorders for taking on Hymenoptera (bees and wasps), millipedes groups this past year. Drs Ian Denholm and Alla and centipedes: Stephen Lings Email: lings24@ Mashanova will be managing the fl ora,David Willis btinternet.com the arachnids and Stephen Lings the bees, wasps, millipedes and centipedes. There are still a number of Coleoptera (beetles – general): Trevor James, 56 vacancies for particular groups. If anyone has some Back Street, Ashwell, Baldock, SG7 5PE; Tel: 01462 expertise/interest in any of the groups below or any 742684; email: [email protected] groups not currently covered within Hertfordshire, please contact the Chair of the Biological Recorders, Dr Coleoptera (water beetles): Stuart Warrington, 8 Ronni Edmonds-Brown, Department of Biological and Redwoods, Welwyn Garden City, AL8 7NR; Tel: 01707 Environmental Sciences, University of Hertfordshire, 885676; email: stuart.warrington@ nationaltrust.org. Hatfi eld, AL10 9AB Email: v.r.edmonds-brown@herts.
    [Show full text]
  • Bugs & Beasties of the Western Rhodopes
    Bugs and Beasties of the Western Rhodopes (a photoguide to some lesser-known species) by Chris Gibson and Judith Poyser [email protected] Yagodina At Honeyguide, we aim to help you experience the full range of wildlife in the places we visit. Generally we start with birds, flowers and butterflies, but we don’t ignore 'other invertebrates'. In the western Rhodopes they are just so abundant and diverse that they are one of the abiding features of the area. While simply experiencing this diversity is sufficient for some, as naturalists many of us want to know more, and in particular to be able to give names to what we see. Therein lies the problem: especially in eastern Europe, there are few books covering the invertebrates in any comprehensive way. Hence this photoguide – while in no way can this be considered an ‘eastern Chinery’, it at least provides a taster of the rich invertebrate fauna you may encounter, based on a couple of Honeyguide holidays we have led in the western Rhodopes during June. We stayed most of the time in a tight area around Yagodina, and almost anything we saw could reasonably be expected to be seen almost anywhere around there in the right habitat. Most of the photos were taken in 2014, with a few additional ones from 2012. While these creatures have found their way into the lists of the holiday reports, relatively few have been accompanied by photos. We have attempted to name the species depicted, using the available books and the vast resources of the internet, but in many cases it has not been possible to be definitive and the identifications should be treated as a ‘best fit’.
    [Show full text]
  • The Invertebrate Fauna of Dune and Machair Sites In
    INSTITUTE OF TERRESTRIAL ECOLOGY (NATURAL ENVIRONMENT RESEARCH COUNCIL) REPORT TO THE NATURE CONSERVANCY COUNCIL ON THE INVERTEBRATE FAUNA OF DUNE AND MACHAIR SITES IN SCOTLAND Vol I Introduction, Methods and Analysis of Data (63 maps, 21 figures, 15 tables, 10 appendices) NCC/NE RC Contract No. F3/03/62 ITE Project No. 469 Monks Wood Experimental Station Abbots Ripton Huntingdon Cambs September 1979 This report is an official document prepared under contract between the Nature Conservancy Council and the Natural Environment Research Council. It should not be quoted without permission from both the Institute of Terrestrial Ecology and the Nature Conservancy Council. (i) Contents CAPTIONS FOR MAPS, TABLES, FIGURES AND ArPENDICES 1 INTRODUCTION 1 2 OBJECTIVES 2 3 METHODOLOGY 2 3.1 Invertebrate groups studied 3 3.2 Description of traps, siting and operating efficiency 4 3.3 Trapping period and number of collections 6 4 THE STATE OF KNOWL:DGE OF THE SCOTTISH SAND DUNE FAUNA AT THE BEGINNING OF THE SURVEY 7 5 SYNOPSIS OF WEATHER CONDITIONS DURING THE SAMPLING PERIODS 9 5.1 Outer Hebrides (1976) 9 5.2 North Coast (1976) 9 5.3 Moray Firth (1977) 10 5.4 East Coast (1976) 10 6. THE FAUNA AND ITS RANGE OF VARIATION 11 6.1 Introduction and methods of analysis 11 6.2 Ordinations of species/abundance data 11 G. Lepidoptera 12 6.4 Coleoptera:Carabidae 13 6.5 Coleoptera:Hydrophilidae to Scolytidae 14 6.6 Araneae 15 7 THE INDICATOR SPECIES ANALYSIS 17 7.1 Introduction 17 7.2 Lepidoptera 18 7.3 Coleoptera:Carabidae 19 7.4 Coleoptera:Hydrophilidae to Scolytidae
    [Show full text]
  • Report on Beetles (Coleoptera) Collected from the Dartington Hall Estate, 2013 by Dr Martin Luff
    Report on beetles (Coleoptera) collected from the Dartington Hall Estate, 2013 by Dr Martin Luff. 1. Introduction This year has been a particularly busy one for my work on the beetles of the Estate. I recorded numbers of species on 11 separate dates from April (at the end of the cold spring) through to mid- November. The generally warm and dry summer enabled me to record much more by sweeping herbaceous vegetation around field margins, especially in Hill Park. At the end of May I was assisted by an old friend of mine, and former fellow student, Dr Colin Welch (RCW), who is an authority on the Staphylinidae (rove beetles). I was also provided with the contents of the nest boxes from Dartington Hills in February and September, thanks to Will Wallis and Mike Newby. Finally Mary Bartlett again encouraged me to examine the fauna of her compost heap in November. 2. Results A total of 201 beetle species from 35 families were recorded. This is considerably more than in any previous year that I have collected at Dartington. Of these, 85 species were not recorded in my earlier lists (Luff, 2010-12). The overall number of species that I have recorded from the Estate is now 369, which is almost 10% of the entire British beetle fauna. The bird nest boxes yielded 13 species, with over half being new to the Estate, despite having examined the boxes in previous years; the contents of the boxes were also rather different between spring and autumn, with only four species common to both.
    [Show full text]
  • Cicindela Hybrida Am Unteren Inn in Niederbayern
    © Mitt. Zool. Ges. Braunau/Austria; download unter www.biologiezentrum.at MITT.ZOOLGES.BRAUNAU Bd. 8. Nr. 2:193-197 Braunaua.!.. Oktober 2002 ISSN 0250-3603 Feststellungen von Feld-Sandläufem Cicindela campestrismA Dünen- Sandläufern Cicindela hybrida am unteren Inn in Niederbayern von JOSEF H.REICHHOLF Die Sandlaufkäfer oder Sandläufer bilden che Mittelbinde auf den Flügeldecken unter- eine eigene Familie Cicindelidae, die sich in scheidet sich bei beiden, trotz erheblicher einer Reihe bedeutender Merkmale von den Variabilität, im Ausmaß von Breite und Knik- Laufkäfern (Familie Carabidae) unterscheidet. kung(Abb.i). Auffälligste Eigenschaft ist ihre außerge- Eine genaue Untersuchung der Käfer ist wöhnlich gute Flugfähigkeit. Sie können vom daher für die sichere Bestimmung unerläss- Stand aus oder aus dem schnellen Lauf her- lich, so dass ein kurzzeitiger Fang geboten ist, aus blitzschnell starten und in weiten Bögen auch wenn die Sandlaufkäfer dem Arten- davonfliegen, was mitunter auch ziemliche schutz unterliegen. Geeignete Bestimmungs- Schwierigkeiten bereitet, wenn man, bei literatur ist vorhanden, um die Käfer diagno- heißer Witterung etwa, die Käfer fangen stizieren zu können, ohne sie zu töten möchte. Für die genaue Bestimmung ist je- (TRAUTNER & GEIGENMÖLLER 1987, WACHMANN, doch nicht selten ein Fang unerlässlich, da PLATEN & BARNDT 1995). Weniger Schwierig- die Arten regelrechte Artenschwärme bilden, keiten bereitet der grünmetallische, durch innerhalb derer die einzelnen Spezies einan- zwei auffällig gelbe, rundliche Flecken auf den der sehr ähneln. So lassen sich zum Beispiel Flügeldecken, die dunkel eingefasst sind, die beiden Sandläufer-Arten Cicindela hybrida schon auf einige Entfernung gekennzeichnete und C. silvicola nur bei sehr genauer Überprü- Feld-Sandläufer Cicindela campestris in sei- fung minutiöser Merkmale unterscheiden: nem mitteleuropäischen Arealkemgebiet.
    [Show full text]
  • Ana Kurbalija PREGLED ENTOMOFAUNE MOČVARNIH
    SVEUČILIŠTE JOSIPA JURJA STROSSMAYERA U OSIJEKU I INSTITUT RUĐER BOŠKOVI Ć, ZAGREB Poslijediplomski sveučilišni interdisciplinarni specijalisti čki studij ZAŠTITA PRIRODE I OKOLIŠA Ana Kurbalija PREGLED ENTOMOFAUNE MOČVARNIH STANIŠTA OD MEĐUNARODNOG ZNAČENJA U REPUBLICI HRVATSKOJ Specijalistički rad Osijek, 2012. TEMELJNA DOKUMENTACIJSKA KARTICA Sveučilište Josipa Jurja Strossmayera u Osijeku Specijalistički rad Institit Ruđer Boškovi ć, Zagreb Poslijediplomski sveučilišni interdisciplinarni specijalisti čki studij zaštita prirode i okoliša Znanstveno područje: Prirodne znanosti Znanstveno polje: Biologija PREGLED ENTOMOFAUNE MOČVARNIH STANIŠTA OD ME ĐUNARODNOG ZNAČENJA U REPUBLICI HRVATSKOJ Ana Kurbalija Rad je izrađen na Odjelu za biologiju, Sveučilišta Josipa Jurja Strossmayera u Osijeku Mentor: izv.prof. dr. sc. Stjepan Krčmar U ovom radu je istražen kvalitativni sastav entomof aune na četiri močvarna staništa od me đunarodnog značenja u Republici Hrvatskoj. To su Park prirode Kopački rit, Park prirode Lonjsko polje, Delta rijeke Neretve i Crna Mlaka. Glavni cilj specijalističkog rada je objediniti sve objavljene i neobjavljene podatke o nalazima vrsta kukaca na ova četiri močvarna staništa te kvalitativno usporediti entomofau nu pomoću Sörensonovog indexa faunističke sličnosti. Na području Parka prirode Kopački rit utvrđeno je ukupno 866 vrsta kukaca razvrstanih u 84 porodice i 513 rodova. Na području Parka prirode Lonjsko polje utvrđeno je 513 vrsta kukaca razvrstanih u 24 porodice i 89 rodova. Na području delte rijeke Neretve utvrđeno je ukupno 348 vrsta kukaca razvrstanih u 89 porodica i 227 rodova. Za područje Crne Mlake nije bilo dostupne literature o nalazima kukaca. Velika vrijednost Sörensonovog indexa od 80,85% ukazuje na veliku faunističku sličnost između faune obada Kopačkoga rita i Lonjskoga polja. Najmanja sličnost u fauni obada utvrđena je između močvarnih staništa Lonjskog polja i delte rijeke Neretve, a iznosi 41,37%.
    [Show full text]
  • Coleoptera, Carabidae)
    © Biologiezentrum Linz/Austria; download unter www.biologiezentrum.at Linzer biol. Beitr. 36/1 527-533 30.7.2004 Contribution to the Knowledge of Carabidae Fauna of Turkey Part 2 Platynini (Coleoptera, Carabidae) M. KESDEK & E. YlLDIRIM Abstract: This study bases on material collected from different localities of Turkey, between 1969-2003. 12 species and subspecies belonging to five genera in the tribe Platynini are recorded. Among them, Calathus syriacus CHADOIR 1863 and Calathus ambiguus (PAYKULL 1790) were the most abundant and widespread species. However, Calathus ambiguus dilutus CHADOUIR 1842, Calathus erythroderus GEMMINGER & HAROLD 1868, Dolichus halensis (SCHALLER 1783) and Sphodrus leucophthalmus (LlNNEAUS 1758) are new records for the Turkish fauna. Separately, synonym and distribution of these species were given in this study. Key words: Coleoptera, Carabidae, Platynini, Fauna, Turkey. Introduction The first part of the contribution to the knowledge of Carabidae fauna of Turkey covered the tribe Harpalini. The second part includes the tribe Platynini. The information related to the material was given in part 1 (KESDEK & YlLDIRIM 2003). Results In this study, 12 species and subspecies of five genera belonged to Platynini tribe of Carabidae were reported in Turkey. Genus Agonum BONELLI1810 Agonum (Europhilus) antennarius (DUFTSCHMID 1812) Synonym: Platynus antennarius APFELBECK 1904; Agonum antennarium NETOLITZKY 1912 (GUEORGUIEV & GUEORGUIEV 1995); A. muchei JEDLICKA 1961 (TAGLIANTI & CASALE 1999; NECULISEANU & MATALIN 2000). Distribution in Turkey: Anatolia (No locality) (TAGLIANTI & CASALE 1999). Distribution in the world: Central and South Europe, Armenia (GUEORGUIEV & GUEORGUIEV 1995); Ukraine, Russia (KRYZHANOVSKU et al. 1995); Southern and southeastern parts of Central Europe, Balkan, Slovakia (HURKA 1996); Europe (TAGLIANTI & CASALE 1999).
    [Show full text]