A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek.

A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát.

GAZDA ANIKÓ AGOGAK ES ZSIDÓ KÖZSÉGEK MAGYABORSZÁGON

TÉ R KÉ PE K, R A JZÓ K, ADATÓ K r A i ״ף .PC 2i a 4

Az MTA Judaisztikai Kutatócsoport kiadványai Center of Jewish Studies at the Hungarian Academy of Sciences Publications

HUNGÁRIA aUDAICA Szerkeszti: Komoróczy Géza

1

Készült a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben (, I . , K risztina k rt. 99, IV. iroda) Megjelent az MTA Országos Tudományos Kutatási Alap (Budapest), az MTA — Sáros Alapítvány (New York / Budapest), a Kulturális és történelmi emlékeink feltárása, nyilvántartása és kiadása program (Budapest) és a Memorial Foundation for Jewish Culture (New York) támogatásával

Kiadja az MTA ludaisztikai Kutatócsoport Budapest 1991 GAZDA ANIKÓ ZSINAGÓGÁK ÉS ZSIDÓ KÖZSÉGEK MAGYARORSZÁG ON

TÉRKÉPEK, RAJZOK, ADATOK

& J?ps

\ c & \ MTA Judaisztikai Kutatócsoport Budapest, 1991 Gazda, Anikó Synagogues and Jewish Conssinitles in His^ary: Maps, Eteia, Architectural Drawings (Budapest: Center of Jewish Studies at the Hungarian Academy of Sciences, 1991)

© Gazda Anikó ö rö k ö se i, 1991

ISBN 963-7450-11-4 Készült az ELTE Sokszorosítóüzemében ISSN 0865-1345 400 példányban Kiadja: MTA Judaisztikai Kutatócsoport Felelős kiadó: Dr. Komoróczy Géza Felelős vezető: Arató Tamás Distributed by the Center of Jewish Studies Tipográfus és műszaki szerkesztő: Haiman Ágnes at the Hungarian Academy of Sciences Címlapterv: Mikula Lajos Budapest, P.O.Box 107, H-1354, ELTE 91314 Tartalom

Bevezetés ...... 7 Zsinagógák t á v l a t i r a jz a i ...... 127 Köszönet ...... 11 Alaprajzok ...... 128 A zsidó közösségek lélekszáma. Adatok a gyülekezeti épületekre . 13 Példák a magyarországi zsinagógákkal analóg épületekre ...... 128 1) Középkori zsinagógák ...... 128 Jelm agyarázat ...... 14 2) Hosszanti terű zsinagógák nyugati karzattal ...... 129 T áblázatok ...... 15 Tanházak ...... 130 Térképek ...... 47 3) A XVTII. század végén, XIX. század első felében, reprezentativ belső térrel épített zsinagógák ...... 131 A zsidóság elhelyezkedése az ország területén 1910-ben. 4) Hosszanti terű, a belső teret három oldalról női karzattal Hagyságrerkli csoportok a statisztikai adatok alapján ...... 51 körülvevő zsinagógák ...... 132 Kéttornyú épületek ...... 134 Térképek ...... 53 5) Négyzetes terű, a belső teret három oldalról női karzattal körülvevő zsinagógák ...... 136 A zsidóság elhelyezkedése településeinkben. A zsinagógák helye . 59 5) C e n trá lis a la p ra jz ú épületek ...... 138 Magyarázat a térképekhez ...... 62 A budapesti közösségek egyszerű egyleti imaházai, imatermei ___ 141 Térképek ...... 53 Hossz- és keresztm etszetek ...... 143 Homlokzatok ...... 151 1) A zsidók elhelyezkedése a középkor folyamán ...... 63 2) XVIII. század első fele: az űn. "Judenhof" ...... 64 A zsinagógái tér ...... 164 XVIII. század második fele: az ún. "zsidó fertály" ...... 55 Az uradalmi központ és a zsidóság kapcsolata — a zsinagógák A belső tér liturgikus berendezési helye ...... 70 tárgyai ...... 165 3) A mezővárosi letelepedés lehetőségei. Feltételezett zsidó családok lakóhelye ...... 76 Mizrah emelvények ...... 165 4) A településközpont egyházi és közösségi épületeinek Tóraszekrények ...... 167 és a kereskedelmi központnak a helyzete a XIX. század második felében és a XX. század első évtizedeiben 90 Héber felirato k ...... 169 5) A főváros zsinagógái ...... 112 Izraelita rituális fürdő — mikve — A zsinagógák é p íté s z e ti k érd ései ...... 117 építészeti rajzai (Sárospatak) ...... 171

A z alaprajz ...... 118 Rabbi háza (O la sz lisz k a ) ...... 172

1) Középkori zsinagógák ...... 118 A zsinagógák hely e a h aza i é p íté s z e t tö rté n e té b e n ...... 173 2) Hosszanti terű zsinagógák nyugati karzattal ...... 119 3) A XVIII. század végén, XIX. század első felében, Függelék: reprezentativ belső térrel épített zsinagógák ...... 120 A zsidó közösségek lélekszámú Adatok a gyülekezeti épületekre 4) Hosszanti terű, a belső teret három oldalról női karzattal (T örténelm i M agyarország) ...... 177 körülvevő zsinagógák ...... 121 Kéttornyú épületek ...... 122 Jelmagyarázat ...... 177 5) Négyzetes terű, a belső teret három oldalról női karzattal Táblázatok ...... 180 körülvevő zsinagógák ...... 122 Térképek ...... 220 6) C e n trá lis a la p ra jz ú épületek ...... 123 É pítészek ...... 222 A szerkezet ...... 124 Térképjegyzék ...... 225 M agyarázat a rajzokhoz ...... 125 R ajzjegyzék ...... 226 Helységnévmutató ...... 230

Synagogues and Jewish Coamunities in Hungary. Maps, D ata, A rc h ite c tu ra l Drawings (Suimiary) ...... 234 241 ...... בתי כנסת וקהלות בהונגריה: מפות, נ תוני ם, שרסוטים אדריכליים (סיכום) אדריכליים שרסוטים נ תוני ם, מפות, בהונגריה: וקהלות כנסת בתי Contents

In tro d u c tio n ...... 7 P e ra p e c tiv a l draw ings of synagogues ...... -!27 Acknowledgements ...... 11 ף G round-plans ...... 29 Population Statistics of Jewish Communities. Examples for buildings similar to synagogues in Hungary ...... 128 Inform ations on Connnmity Buildings ...... 13 1) M edieval synagogues ...... 128 Key to th e ab b rev iatio n s and legend ...... 14 2) Synagogues of longitudinal form provided with a gallery on th e w estern sid e ...... 129 ן T ables ...... 15 School b u ild in g s ...... ■30 Maps ...... 47 3) Synagogues with a more elaborate internal arrangement (built in the late 18th and early 19th century) ...... 131 Distribution of Jews in Hungary in 1910. 4) Synagogues of longitudinal inner form surrounded by women’s Size of Jewish Caannunities according to the Statistical Data ... 51 g a lle r ie s on th re e sid es ...... 132 B uildings w ith tw in tow ers on th e facade ...... 134 Maps ...... 53 5) Synagogues of rectangular central form provided with women's Localization of Jews in Hungarian Settlements. g a lle r ie s on th re e sid es ...... 135 Location o f Synagogues ...... 59 5) Buildings of hexagonal or octagonal ground-plans ...... 138 Simple corrmunity prayer houses and rooms in Budapest ...... 141 Key to th e maps ...... 62 V e rtic a l and c ro s s -se c tio n s ...... 143 Maps ...... 63 ן־ Facades ...... 51 1) Jewish settlements in the Middle Ages ...... 63 2) Settlements in the first half of the 18th century: Interior of the Synagogue ...... 164 th e ,Judenhof' ...... 64 Settlements in the second half of the 18th century: Furnishing and Interior Design ...... 155 th e 'Jew ish Q u arter' ...... 65 Mizrah stan d s ...... 155 ־Relation between Jews and the center of settlements — Torah sh rin e s ...... 157 lo c a tio n of synagogues ...... 70 3) Possibilities to settle in country-towns. Hebrew In s c r ip tio n s ...... 169 Presumed p lace of Jew ish fa m ilie s ...... 76 4) Location of the commercial center as well as of religious A R itual Bath -- Mikveh -- in Sárospatak ...... 171 buildings of the settlements in the second half of the 19th cen tu ry and in e a rly 20th century ...... 90 A R abbi's House in Olaszliszka ...... 172 5) Synagogues in Budapest ...... 112 The Synagogues in the History of Hungarian Architecture ...... 173 A rchitectural Aspects of the Synagogues ...... 117 Appendix: T h e Ground-Plan ...... 118 Population Statistics of Jewish Coasmmities. I n f o r n a ti ons on Community B uildings 1) Medieval synagogues ...... 118 (Relating to Hungary before World War I) ...... 177 2) Synagogues of longitudinal form provided with a gallery on th e w estern sid e ...... 119 Key to th e ab b rev iatio n s and legend ...... 177 3) Synagogues with a more elaborate internal arrangement Tables ...... 130 (built in the late 18th and early 19th century) ...... 120 Maps ...... \ 220 4) Synagogues of longitudinal inner form surrounded by women's g a lle r ie s on th re e sid e s ...... 121 A rc h ite c ts of synagogues ...... 222 B uildings w ith tw in tow ers on th e facade ...... 122 L is t of maps ...... 225 5) Synagogues of rectangular central form provided with women's L is t o f draw ings ...... 226 g a lle r ie s on th re e sid e s ...... 122 Index of place-nam es ...... 230 5) B uildings of hexagonal o r octagonal ground-plans ...... 123 Synagogues and Jewish Communities in Hungary. T h e S tru c tu re ...... 124 Maps, Data, Architectural Drawings (Summary. English and Hebrew) 234 Key to th e draw ings ...... 125 sorban természetesen a zsidó közösség épületeit kerestem, a közös imádkozást BEVEZETÉS és a közösségi életet befogadó zsinagógákat, az iskolákat és a fürdőket. A

Térkép-, rajz- és adatgyűjteményünk közreadását elsősorban a szakmai érdeklő- helyszíni, elsősorban településképi benyomásoknak a történeti adatokkal való dők számára tartjuk szükségesnek. Kubinyi. András és Vörös Károly történész igazolására és kiegészítésére először Dávid Ferenc művészettörténész hívta társszerzőkkel közösen írott, a Műszaki Kiadó gondozásában megjelenő "Magyar- fel a figyelmemet. Kezdeti együttműködésünk során az általa megadott helysé- országi zsinagógák" című, nagyszámú színes fényképfelvétellel, térképek- gekben keresni kezdtem a magyarországi zsidóság különféle csoportjainak a kel é3 építészeti alaprajzokkal illusztrált könyvünk ugyanis elsősorban a nagy- helyszínen még fellelhető zsinagógáit, imaházait, imaszobáit. A későbbiek so- közönség számára készül. Tartalmától élesen különválik az a dokumentumanyag, rán ezekre az adatokra és előzményekre támaszkodva vizsgáltam a zsidóság épí- melynek nyomán a magyarországi zsidóság hétköznapjainak és ünnepnapjainak tészeti tevékenységét. Ezzel sikerült a magyarországi zsidóság településtör- színtere - a XVIII. század végétől 1944-ig tájegységenként, városonként és ténetére vonatkozó, Grünwald Fülöp, dr. Scheiber Sándor, Ember Győző és falvanként - zsinagógáik építészetén keresztül is kirajzolódhat előttünk. A dr. Schweitzer József levéltári kutatásai nyomán ismertté vált adatokat szín-

Műszaki Kiadó gondozásában megjelenő kötet nem bírná el az itt közreadott te valamennyi, zsidók lakta helyszínen a zsinagógák mai állapotának ellen- dokumentumgyűjtemény terjedelmét, melyben a szakmai szempontok a település- őrzésével és a zsidó történelemnek tárgyi— építészeti kapcsolataival gazda- történet és az• építészet körül csoportosulnak. Az említett kötet régész és g í t a n i . történész szerzői egy-egy bevezető tanulmány keretében az ókori (Póczy Klára), a középkori (Kubinyi András) és az 1848-1318 közötti időszak történelmi. és A magyarországi zsidóság településtörténetére és építészeti tevékenységére vo- gazdaságtörténeti (Vörös Károly) helyzetén belül foglalkoznak a magyaror- natkozó vizsgálataim szorosan kapcsolódnak ahhoz az építészeti tevékenység- szági zsidóság történetével. Ezt egészíti ki a településtörténettel és épí- hez, melyet hivatali munkám 30rán az elmúlt években a Városépítési Tudömá- tészeti értékeléssel is összefüggő leírássorozat, mely megyénként, a jelen- nyos és Tervező Intézet Műemléki Irodáján végeztem abból a célból, hogy az tősebb településeken keresztül mutatja be a magyarországi zsinagógák építé- ország városainak és falvainak úthálózattal lehatárolt szerkezetén belül ma- s z e t é t . gát az építészeti karaktert, az egyes településközpontokat alakító építé- szeti tényezőket és épülettípusokat feltárjam. Ennek során figyeltem fel á-

Ez a dokumentumkötet felfogásában természetszerűen szorosan összefügg a könyv- zokra a környezetet befolyásoló társadalmi viszonyokra, melyek az építészeti vei, mégis önálló mű, amely tudományos adataival kiegészíti azt, és adatsze- eszközökön keresztül nem egy esetben éppen a zsidóság korábbi helyi szerepére, rűségével alátámasztja az illusztrált, leíró jellegű kötet hitelességét. sok esetben létének hiányára utaltak.

A török harcok után elnéptelenedett ország területén a XVIII. századtól kéz- A magyarországi települések építészeti karakterét, ezen belül a településköz- dődően tudatos telepítések történtek. A helyben maradó vagy kényszerűségből pontok jellegzetességeit vizsgálva felismertem, hogy a XVIII. századtól kéz- helyet változtató magyarság mellé a németországi tartományokból németek, a tö- dődően, de különösen századunk első évtizedeiben Magyarország egyes városai- rök pusztítás elől a Balkánról észak félé húzódva horvátok, szerbek, dél- ban - pl. Makón, Kecskeméten, Bonyhádon, Mátészalkán és Kisvárdán, a ma már szlávok, románok, Cseh- és Morvaország felől szlovákok, Lengyelország és Ga- országhatárokon kívül fekvő Pozsonyban, Nagyváradon, Szabadkán, Újvidéken, lícia felől oroszok érkeztek. E nemzetiségi és vallási csoportok mellett egy- Beregszászon vagy Munkácson - a különböző keresztény vallásfelekezetek épü- re fokozódó szerephez jutottak a Cseh- és Morvaország felől betelepülő zsi- létéi mellett mind központibb helyet foglalnak el a zsidó közösségek épüle— dók is, akik a földesúri szolgálat fejében közösségi védelmet és bizonyos tel. Ez nemcsak arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország egész terüle- kollektív jogokat is élvezhettek. A zsidóságnak a településeken belüli hely- tén, de különösen annak egyes városaiban, községeiben jelentősen megnőtt a zetével a településtörténettel való összefüggése nyomán kezdtem el foglalkoz- zsidó lakosság száma, hanem arra is, hogy a települések hierarchiájában el- ni, napjaink állapotából a történeti adatok segítségével felidézve letele- foglalt helyzetük és szerepük is lényegesen módosult. A XIX. század folya-

Fedésének és az országon belüli szétszóródásának különféle fázisait. Első- mán a társadalmi 1’elfogadottsághoz" bizonyos fokú megbecsülés is járult. értékelésére. Kísérletről kell beszélnünk: a szétszórt közösségek félig rom- Természetes, hogy a lakó- és üzletházak mellett a zsidó közösség legfőbb é- ha dőlt, omladozó szakrális épületei ugyanis formálisan ma már gyakran fel- pületei, az akkor emelt zsinagógák építészeti megoldásában már megtalálható a ismerhetetlenek. Átépített formában, megváltozott funkciókkal, sokszor csak zsidóság emancipációs törekvésének hatása. Ebből következik, hogy az erősödő részleteiben őrzik eredeti mivoltukat. Helyszíni adataink feldolgozását az un. magyarságtudat és a kortársi szellem hatására ezek az épületek nemcsak a zsi— épületkataszter vonatkozó adatai és rajzaink mutatják. dó művelődéstörténetnek integráns részei, hanem egyben meghatározó elemei is

lettek városaink, sokszor a mezővárosi rangból falusivá visszaszorított fal- Nem mi vagyunk az első vállalkozók, akik e téma vizsgálatát megkíséreljük. vaink központjainak - s habár építészeti funkciójuk a második világháború so- ,A magyar zsidóság történetének kutatása" c. előadásában״ Dr. Sche-ibar Sándor rán a zsidóságra mért megsemmisítő csapás folytán mára a legtöbb még fennma— mely 1971. május 9-én Ei&enstadtban hangzott el, s amelynek magyar nyelvű sző- radt épület esetében is megváltozott, városképi szempontból még ma is érvé-

nyesül környezetformáló szerepük. vege A magyarországi zsidó hitközségek monográfiái: 5. (Budapest, 1972. Öt község: Dr. Scheiber Sándor: A magyar zsidóság történetének kutatása p.á1) c.

A XVIII, században és a XIX. század első felében a zsidóság gazdasági—társa- kötetben olvasható, a következőket tartalmazza:

dalmi szerepének településtörténetileg- is megfogalmazható növekedése mellett "... 4 World Federation pf Hungarian Jews célul tűzte ki a magyar zsidóság az ekkor épített zsinagógák a közösség szellemi és kulturális magatartására,a

rájuk kényszerített elzárkózásra szolgálnak példaként. történetének bemutatását. Ennek az egyesületnek kiadásában látott napvilágot a magyarországi zsinagógák képeskönyve is. Sajnos sok jót erről az albumről

nem mondhatunk. Nem teljes. S ami megvan, nem a legjobb felvétellel szerepel. A XIX. század második felében már mindazoknak a szellemi irányzatoknak a ha— Nincs meg az építész heve, az építés dátuma, nincs alaprajz. Nem derül ki, tását is észre kell vennünk, melyek a németországi, a cseh-morva hitközségek melyik áll még, melyik nem. Újból kellene készíteni Magyarországon kielégi- vagy a lengyelországi, litván és a galíciai zsidó központok, később a közeli

bécsi zsinagógaépítészet irányából érkeztek a szellemileg és anyagilag egya- tőén és kimerítően."

ránt tekintélyes magyarországi zsidó központok felé. Az eddig elsősorban val- Az elmarasztaló megjegyzéseket munkánk során először elfogadtuk. Hiányoltuk, lási funkciót betöltő épületek mindinkább a reprezentáció eszközeivé is vál- hogy megfelelő helység- és utcanév hiányában az épületek nehezen azonosítha— nak. Tehát a megváltozott társadalmi körülmények következtében különösen vá— tók, a képaláírásokból nem derül ki, hogy ezeket a neológ vagy ortodox kö- rosainkban már maguk a zsinagógák épületei is felidézhetik a magyarországi gazdasági fejlődésre jellemzően nagy számban jelen levő, polgárosult zsidó— zösség építtette-e. Építési idejükre is csak a felszínes formai meghatározás utal; s az sem derül ki egyértelműen., hogy a közölt fénykép archív felvétel ság kultúrtörténeti szerepét: fogékonyságát a "modern", a maga idejében új- vagy a második világháborút követően készült; a felvételek évét sem ismer- szerű, érdekes, nemegyszer merész művészeti megoldások iránt. Különös és sze- jük. Az alaposabb tájékozódás azonban módosította az elmarasztaló kritikát- rencsésnek mondható egybeesése a művészettörténeti irányzatoknak az, hogy a A nagyszámú átalakítások miatt az újabban gyűjtött adataink kiegészítéséhez XIX. század fordulóján kibontakozó építészeti szecesszió lineáris-dekoratív a korábbi, gyakorta még az eredeti állapotot rögzítő fényképfelvételt megfe- stílustörekvései természetesen ötvöződhettek a század eleji zsinagógák kele- lelő kritikával, hasznosan tudtuk felhasználni. ti es-.eklektikus, túldíszített ornamentikájával - az építtetőknek azzal az i- gényével, mely a vallási kötöttségek fellazulásával, az asszimilációban gyö- kerező neológ rítus térhódításával a megváltozott zsidó szellemiséget is tűk- Ma már elmondhatjuk, hogy a dr. Scheiber Sándor által felvetett hiányok rözte. De ez adja a magyarázatát néhány, különösen a közúti csomópontokban közül ismerjük a magyarországi zsidóság - az általunk a közös imahelyek szem- fekvő, ekkor fejlődésnek indult, de napjainkban már gazdasági jelentőségét pontjából minimálisnak tekinthető 30 fő feletti - közösségeinek létszámát és vesztett településünkben a központi fekvésű lakó- és kereskedelmi épületek elhelyezkedését az ország területén. Ö5szeálíításunkat a történeti Magyaror- erede-tének is- Ezen felismerés alapján tettünk kísérletet Magyarország zsina- Szág teljes területére - legalább a történeti adatok tájékoztató szerepe gógáinak teljes számbavételére,' építészeti, művészet- és településtörténeti miatt - függelékünkben mellékeljük. Kollégáink hozzásegítettek ahhoz, hogy Ausztria burgenlandi és Jugoszláviának vonatkozó területein a zsinagógák je- ányában nem kerülhetnek a bemutatott épületek közé. Harmadsorban kérdéses,hogy lenlegi állapotát is megismerjük. Más területen ezek a részletes adatok hi- a zsinagógákat mint zsidó közösségi épületeket szabad-e külső formai jegyek

ányóznak. alapján megkülönböztetett módon rangsorolni. így a rendelkezésemre álló met-

Több mint 400 hajdani zsinagóga épületének különféle gyűjteményekben fellelhe— szetek és homlokzati rajzok ismertetését nem a témakör tudományos feldolgo- tő archív fényképéről tudunk. Ezek a helyi hitközségek kiadásában megjelent zásának, hanem a magyarországi zsinagógák változatos építészeti formáiból való képeslapok hitelesen mutatják be a magyarországi zsinagógák építészetét. A ma válogatásnak szántam. még fennálló zsinagógák héber feliratait nagyobbrészt feldolgoztuk. A szövegek

értelmezéséből arra következtetünk, hogy ezek a közösségek és a vezető rabbik A hajdani imaszobákat, kis lélekszámú hitközségek imaházait még levéltári ku- vagy a közösségi elöljárók vallási és eszmei felfogásának olyan bizonyítékai, tatások alapján is nehéz megtalálni; igyekeztem, hogy megfelelő statisztikai amelyek a zsidó közösségek belső eszmei, erkölcsi felfogását közvetítik az u- adatok, építészeti tervek hiányában helyszíni szemrevételezéssel, élő hagyó- tókor számára. Annak ellenére, hogy ezeknek az építészettel való kapcsolata mányőrzők segítségével lehetőleg valamennyinek nyomára bukkanjak. nyilvánvaló, ismertetésüket technikai okok miatt mégis kénytelenek voltunk kü- lönválasztani. Ezeket az MTA Judaisztikai Kutatócsoportjának gondozásában fog- Azokban a falvakban, melyekben a holocaust során elhurcolt zsidó lakosságból juk közreadni. Jelen kiadványban kizárólag azokat a feliratokat közöljük, me- nem vagy alig akadtak visszatértek, mára már a túlélők jó része is elhalt; lyek a rajzainkon szereplő épületeken találhatók. A perselyek, kézmosók, em- gyermekeik elköltöztek - ezeken a helyeken meglehetősen nehéz volt kielégítő léktáblák feliratait még ezek esetében is elhagytuk. gyűjtőmunkát végezni. Kecskemét, Baja, Szeged, Miskolc, Pécs vagy

gazdag pompával emelt zsinagógái az utóbbi évek folyamán szinte valamennyien

A zsinagógák összegyűjtött adatainak első, vázlatos leírását először az Épí- felújításra, illetőleg átépítésre kerültek. Ezeken a helyeken az jelentett kü- tési és Városfejlesztési Minisztérium és a Városépítési Tudományos és Tervező lönös és gyakran szomorú feladatot, hogy az átalakított formák kozott rábuk-

Intézet közös kiadásában megjelenő "Településfejlesztés" című folyóirat 1986/2., kanjak a vallási funkciókkal összefonódott építészeti megoldások szépségének

4-, 1987/1., 2., 3• számában tettük közzé. További részletes kutatásaink a- nyomaira, megtaláljam azokat a belső indítékokat, melyekben a vallási hagyó- zonban helyesbítik és kiegészítik az abban foglaltakat. mány a kortárs építészeti hatásokkal és s helyi társadalmi elvárásokkal talál-

kozik.

Településtörténeti vizsgálataim körét bő'.'ítve nem elégedhettem meg a magyaror- szági zsidóság települési helyszíneinek, és a zsinagógák helyszíni adatainak ismeretével. Szükségesnek véltem a zsinagógák építész.éti je l le g é - nek bemutatását is. Az alaprajzi leírások mellett - melyet a Műszaki Kiadónál Összegyűjtött adataimból kitűnik, hogy a magyarországi zsinagógák jó része el- megjelenő kötet tartalmaz - fontosnak tartottam annak a közel 100 építészeti pusztult, épületeiket nem a természetes elöregedés vagy az elköltözések miatt alaprajznak a bemutatását, melyek megfelelő csoportosítással felvázolhatják a hagyta magára közössége. így az üresen álló épületeknek történelmi, kultúrtör- magyarországi zsinagógák építészeti áram latait, a különböző korszakok építésze- téneti, vallástörténeti szerepet is vállalniuk kell. Egyfelől a magyarországi ti felfogásának hatását. Az alaprajzi csoportokat a zsinagógái liturgia sze- zsidóság történetéhez kell adalékot szolgáltatniuk* másfelől a XVIII., XIX. rinti belső téralakítás szempontjait figyelembe véve foglaltam össze. Az épü- századi Közép-Európa, s benne a történeti Magyarország kultúrájában, elsőként letek térbeli megjelenését a metszetek, homlokzatok mutatják. A rendelkező- természetesen építészeti és művészettörténeti kultúrájában, települési kör- semre álló rajzok közül nem arra törekedtem, hogy olyan építészettörténeti v^y nyezetével együtt kell a zsidó szellemiség szerepét és befolyását megmutatnunk művészettörténeti sorozatot közöljek, mellyel a hazai építészettörténet vagy Köztudott ugyanis, hogy Közép-Európában a második világháború során Magyar- az európai zsinagógaépítészet kiemelkedő példáit reprezentálom;. A véletlensze- ország zsidósága élte legtovább a polgári értelemben vett un. "békés” életét. rűen fennmaradt épületekről készített felmérési rajzok erre egyrészt alkal- A háború végső stádiumában a deportálások ellenére a zsinagógák, lakó- és ke- inatlanok, másrészt jelentős épületek és építészeti irányzatok rajzi anyag hi- reskedőházak építészetileg - különösen külső formáikat tekintve - nagyrészt sértetlenül maradtak. így az üresen maradt épületek pusztulása, utóbb átala— Közel 10 éve foglalkozom a magyarországi zsidóság településtörténetével, zsina-

kítása vagy még napjainkban is gyors lebontása elsősorban nem a háború id®- gógáik építészetével. Ez alatt az idd alatt szomorúan és tehetetlenül kellett

-az 1950-es évektől kezdődően, szinte folyamatosan ment végbe. tudomásul vennem egyes épületek teljes (Hajdúhadház, Mezőberény). vagy részle׳jen, hanem utána

Még az elmúlt esztendőkben is tanúi lehettünk annak, hogy az eredeti formáit, ges bontását (Szentes, Makó), természetes romosodását (Vác, Makó), szaksze-

berendezési tárgyait őrző zsinagógákat hogyan szüntette meg vagy bontotta szét rűtlen átépítését (Budapest, Dózsa György út), vagy a szakszerűtlen haszná-

a félreértett gazdasági kényszerűség■ Természetesen ez olyan gondolatsor megin- latból adódó állandó állagromlást (Abony, Albertirsa, Hőgyész, Bonyhád).

dítását vetheti fel, olyan történettudományi és társadalomtudományi elemzése-

két vethet fel, mint a volt zsidó közösségek, egyének településfejlesztésben

vállalt emlékének., szerepének elfogadása vagy elvetése. Ennek vizsgálata azon-

ban nem kizárólag az építész feladata. Egyes települések, településrészek vagy

építészeti együttesek megőrzése érdekében ugyanis megkíséreltük a városrendezé-

si tervekkel összehangolva építési előírásokkal és a "műemlékké" való nyilvá-

nítással is szabályozni és ezzel is támogatni az épületek tudati és tárgyi meg- Nagyon sok még a tennivaló a magyarországi zsidóság településtörténetével, zsi-

őrzését. Sikertelen próbálkozásaink rámutatnak arra, hogy a zsinagógák megőr— nagógáik és egyéb közösségi épületeik építészeti szerepével kapcsolatosan. A

zésének egyik legfőbb problémája nem a "tulajdonos" anyagi és erkölcsi szere- kisebb iraaházak, tanházak, iskolák és fürdők épületeinek helyét, ezek fényké-

pének, hanem inkább a zsidósággal összefüggő szellemi örökség vállalásának és pét vagy rajzát is fel kell dolgozni, ami jelen munkából kimaradt. Ugyancsak

az ezzel összefüggő és szükséges tennivalóknak a hiánya. foglakozni kell a zsinagógák és a zsidó közösség egyéb épületei közötti építé- szeti formai jegyek kapcsolaténak ösozehaaonlításával, amit ez a gyűjtemény

szintén nem tartalmaz. Végül foglalkozni kell a régi zsidó temetők sírjeleinek

és az esetleges ravatalozó épületek megőrzésével. A 3írjelek történeti fel—

dolgozása a településtörténethez szolgálta* történeti adalékokat, és a zsidó

közösség nagyságát és anyagi helyzetét segít megismerni. Sajnos Magyarországon 19^5 után elmaradt az a párbeszéd, melynek feladata lett volna tisztázni a zsidóság sorsát, üresen maradt zsinagógáinak fennmaradásával, fenntartásával kapcsolatos építészeti, művelődéstörténeti feladatokon kérész—

—Hiszen mások az elvárásai azoknak, a ״tül a helyi társadalom erkölcsi szerepé kik a zsinagóga romjai között őseik - szüleik, nagyszüleik, testvéreik - he- E munka közreadásával, a zsinagógák adatainak összegyűjtésével a magyarországi lyét keresik, a közös imák hangulatát, és másként járnak az épület falai kö- zsidóság emlékezetének is méltó módon kívánunk emléket állítani. Hiszen a zsi- zött azok; akik ezekben kizárólag építészettörténeti, művészettörténeti érté- nagógák a vidéki zsidósággal együtt jórészt elpusztultak. A még álló zsina-

két látnak, és ismét másként ítélik meg azok, akik képesek ezeket az épülete- gógák többsége sem tölti be, és talán soha nem is fogja betölteni azt a funk- két a történelmi múlt egyik dokumentumának tekinteni, építészeti nagyságától ciót, melyet építtetőik nekik szántak.

vagy díszítettségétől is függetlenül.. Napjainkban sajno3 az a szemlélet vált

uralkodóvá, melyben kizárólag a célszerűség az irányadó, melyben az építésze- Ezekre az építtetőkre és.erre a hajdanvolt funkcióra is emlékezni kívánunk

ti örökségnek olyan négyzetméterenkénti árat szabnak, mely egyben eldöntheti Jeremiás siralmainak 3:20 versével:

ezek fennmaradását vagy lebontását. Ezért kell újra átgondolni, hogy kit tér-

hel a felelősség azért, amiért az elhagyottan álló zsinagógák közül jó néhány

romhalmazzá vált, mások erkölcsileg méltatlan felhasználást nyertek, néhány Emlékezve emlékszik, és meggörnyed a lelkem."

belső terét átépítve, homlokzatában eredeti módon, de jeltelenül őrzi korábbi

funkcióját. KÖSZÖNET Külön köszönet ille ti azoknak a közeli és távolban élő barátaimnak, barátokká

vált kollégáimnak közreműködő részvételét, akik különféle információikkal hoz-

zájárultak az építészettel összefüggő adatok, rajzok összegyűjtéséhez:

Munkám nem készülhetett volna el a helyszíni gyűjtésben részt vevő és azt se- dr. Bokor Sándor C ifka Anna Csáki Imre (Szigetvár) gítő kollégáim áldozatkészsége nélkül. dr. F. Csanak Dóra dr. Gercsák Gábor Gerle János

Jelen dokumentáció összeállítását az adatok helszíni összegyűjtéséhez ha- d r. Guzsik Tamás Iványi Gábor dr. Kárpáti László (Miskolc) sonlóan munkahelyem, a Vár06építési Tudományos és Tervező Intézet vezetőinek: Kőszeghy A tti la (Efebrecsi) Ligeti Gizella dr. Lővei Pál

Martin Jánosné (Hőgyész) Mayer Irén (Kecskemét) Müller József (Bonyhád) d r. D ragonits Tamás Kálnoki Kis Sándor dr. Kőszegfalvi György Nagyné Bársony Magda Pálné Valatin Ágnes Pusztai László

Kerényi József dr, Máté Zsolt Sántáné dr. Tinyó Margit (Kecskemét) Privárcsi István Fodor L ászló (Makó)

Szimán Károly, Sugár Péter dr. Szabó László dr. Schiffer Mária

(Szolnok) (K aposvár)

és munkatársaim közül Szemerey Márta (Szeged) d r. Tóth Ferenc (Makó) Takács Antal (Orosháza)

Ághné Korompay K a ta lin K arai Antal Muszik Lászlóné Váczi Imre (Szekszárd) Váliné Pogány Jolán Vukov K o n stantin

M.Anda J u d it M ehrli P étern é Kisdi Balázsné dr. Winkler Gábor (Győr) Wirth Péter Gojdics Andrej (Beregszász). dr. Gyurkó János Sedlmayr Jánosné Dorn F rigyes

építészeknek megértő támogatása segítette. E könyv nem készülhetett volna el családom tagjainak, édesanyámnak és nagybá-

tyámnak a vallási hagyományok felidézésében, nővéremnek, Beney Zsuzsának a

Bene Istv á n Paulai György Polyik József szövegszerkesztésben és stilizálásban nyújtott segítsége, és lányom, Faludy

Oroszi Zsolt Süllős János Susits László Judit megértő türelme és támogatása nélkül.

Reviczky Béláné Batta Frigyesné Balázsovics Mihály a technikai lebonyolításban működtek közre A műszaki, grafikai összeállítás Haiman Ágnes tipográfiai és Mikula Lajos gra

fikai munkáját dicséri (Origo-press Kulturális Szolgáltató Szövetkezet). A zsinagógáknak mint a zsidó vallási élet színterének feldolgozásához az első bátorítást dr. Scheiber Sándor professzortól, az Országos Rabbiképző Intézet időközben elhunyt igazgatójától kaptam. Halála után volt munkatársai, dr. Schweitzer József professzor, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója, a héber nyelvű felirati szövegek fordításában és értelmezésében Berger István pécsi, a szövegfordításban Landeszman György budapesti főrabbi, a Magyar

Zsidó Levéltár vezetője nyújtottak további segítséget. Köszönöm dr. Schöner

Alfréd országos főrabbinak és Serge Kalifának (Besancjon) a vallási kérdések, dr. Vörös Károly és dr. Bácskai Vera történészeknek a történelmi, Dávid

Ferencnek a művészettörténeti, dr. Gerő Lászlónak az építészeti és dr.Vámossy

Ferencnek az építészettel összefüggő társadalomtudományi kérdések helye ér- telmezésében és Hávorné Takách Ágnesnek a fényképfelvételek készítésében, S dr. Klein Rudolfnak (Szabadka-Subotica) a jugoszláviai, dr. Arje Lewynek (Je- ruzsálem) a mádi zsinagógával kapcsolatosan, Dr. Nikolaus Vielmettinek (Wien) az ausztriai, ezen belül a burgenlandi, Sajó Györgynek a budapesti adatok

összegyűjtésében nyújtott segítségét.

A ZSIDŐ KÖZÖSSÉGEK LÉLEKSZÁMA. ADATOK A SYÜLEKEZETI ÉPÜLETEKRE latára a helyszíni adatgyűjtések során szerzett ismereteink adnak eligazítást.

(j- 8• re vat) .

A lélekszám adataink változásából az ott élő közöfflég életére is követkéz-

tethetünk, így közös imahelyeik nagyságát is meg tudjuk becsülni. Helyszíni

építészeti vizsgálataink során a néprajzi gyűjtés módszerével a helyszíni a-

A magyarországi zsidóság területi elhelyezkedésének változására (2-5. rovat) és datközlők emlékezetére támaszkodva azonban arra törekedtünk, hogy a képeslapok a települési folyamatoknak a zsinagógaépítészettel való kapcsolatára (6—■7• ro— ábrázolta épületeken kívül valamennyi zsidó imahely emlékét felidézzük és to- vat) adataink kataszteiszerű összeállítását (1-9. rovat) választottuk. pográfiailag is rögzítsük. így az ismert vagy véletlenszerűen fennmaradt é- pületeken kívül az adatközlők és a lélekszámadatok alapján megbecsülhettük a

-rovat) , melyet a közössé . ־ A magyarországi településeket az 1978. évi földrajzi névtár alapján megyén- már elpusztult imahelyek nagyságrendi típusát (7 8 ként, ezen belül a települések betűrendes sorrendjében közöljük. gek lélekszáma, letelepülésének időszaka és á zsinagógák építésének korsza- kában a zsidók társadalmi elfogadottsága, egyszerűségét vagy díszítettségét a

A történeti Magyarországra vonatkozó kiegészítő adatainkat 1910-ig bezárólag az közösség, illetve vezetőségének a vallási hagyományokhoz és a helyi társa-

1910-es statisztikai összeírás megyénkénti, járásonként! összeállításában ké- dalom elvárásaihoz való viszonya is befolyásolt.

szítettük el. Felsorolásuk a Függelékben található. Az épületekre - különösen Az épületekre kataszterünk 7-8-9. számú rovata az alábbi jelkulcs szerint vo-

a jelenlegi állapotra és használatra - vonatkozó adatok még hiányoznak. n a tk o z lk : - ISZ -

A mellékelt táblázatok mindenekelőtt 4 időpont lélekszámadatait gyűjtik egybe. Imaszobának azokat a helyiségeket nevezzük, ahol a néhány családból álló kö-

A 2. rovatba Ludovicus Nagy 1828. évi összeírását, a 3- rovatba Fényes Elek ge- zösség 00-100 fő közötti csoport) férfi tagjai gyűltek egybe minjant alkotva ográfiai szótárának 1851. évi, a 4. rovatba az 1910-es, az 5• rovatba az 1941- elsősorban péntek esti, szombati közös imáik alkalmával. Ezeket általában a kö—

-es statisztikai adatokat jegyeztük fel. Az 1. rovatban szereplő felsorolása- zösség tehetősebb tagjának lakó- vagy üzletházának egyik szobájából alaki- inkban azok a .települések szerepelnek, ahol a négy választott időpont valame- tották. Építésük idejét, a mester nevét általában nem őrzi az emlékezet. lyikében 30 főnél nagyobb zsidó közösség élt. Ezt az alsó lélekszámhatárt azért választottuk, mert így feltételeztük, hogy a közös imákhoz szükséges 10 fel- Ezt a típust Magyarország 304 településében jegyeztük fel. Közülük 40 épület nőtt, tehát 13 éven felüli férfi egybegyűlhetett, és ott valószínűsíthető, hogy - átalakítva - még napjainkban is áll, 5 hitközségi használatban van, 187 te- e célra a közösség már imaszobával is rendelkezett. Az 1828-as és 1851-es lel- lepülésben a feltételezett épületek helyszíni ellenőrzését, ezek építészeti rásokban a zsinagógákra utaló adatokat is feltüntettük. Ismereteink alapján biz— jeHegtelenségé miatt feleslegesnek tartottuk. ( Táblázatunk 8. rovatában eze- tosan tudjuk, hogy ezekben nincs feltüntetve valamennyi zsinagógaépület. Fel- két ? jelzi.) A XIX- század folyamán e közösségek tagjai a fő ünnepek alkalmá- tehetően azért, mert a lakóházakkal megegyező méretű épületek külső építészeti val a nagyobb zsinagógákat keresik fel. Ilyenkor találkoznak össze a családok

jegyeikben nem mutattak olyan szimbólumokat, melyek ezektől megkülönböztették távoli tagjai, akik vendégül látják az ünnepre érkezőket. Budapesten 3 ima- volna őket. szobából 2 hitközségi tulajdonban van.

A Zsinagógák építésének idejét ( 6. rovat) az Egyenlőség c. felekezeti hetilap - I -

1883-1927 közötti évfolyamaiból,a vármegyei monográfiáknak ( Borovszky) a zsidó Imaháznak azokat az épületeket neveztük, melyek a lélekszám adatai alapján a hitközségekre, illetve az egyes településekre vonatkozó adataiból, a Magyar 100-500 fő közötti közösségek mindegyikében megtalálhatók. A 300 fő alatti kö-

Zsidó Lexikonból és a Jeruzsálemben megjelent Pinkas Hakehillot - a magyar zösségekben ezek még a nagyobb polgárházak méretéhez hasonlatosak, de már o- hitközségekre vonatkozó -adataiból jegyeztük fel, kiegészítve egyéb for- lyan önálló építmények, melyekben az alaprajzi funkció a vallási hagyomá- rásból származó információinkkal. Az épületek jelenlegi állapotára és haszná­ nyaknak is megfelel. Az egyszerű homlokzatú épületeken a kettős k ő tá b la szimbólumát már alkalmazzák. A XIX.század utolsó harmadától kezdődően felava- JELMAGYARÁZAT tásuk idejét gyakorta közölte a felekezeti sajtó (Egyenlőség). Az építőmes- terek neve azonban rendszerint ismeretlen. Az épületek jelenlegi állapotára a következő jelzések utalnak.

A = azokat jelöltük így, melyeknek külső és beled formál eredeti módon ma-

Ezt a típust az ország 406 településében jegyeztük fel. Közülük 88 épület - radtak fenn napjainkig. Közülük néhány ma 13 eredeti funkciójával, hitköz- átalakítva - még napjainkban is áll. 24 Imaházat ma 13 vallási célokra hasz- aégi használatban szolgálja a helyi zsidó közösséget, nálnak. Budapesten 7 imaházból 4 hitközségi használatban van. -azokra az épületekre vonatkozik, melyeknek csak külsó formái, részletei őr ־ B

zik eredeti állapotukat, az épületek világi használatban űj közösségi funk-

- ZS - dóval egyéb célokra szolgálnak, az önálló, falvainkban, mezővárosainkban és a városokban ׳Zsinagógának azokat C = azokat az épületeket jelöltük így, ahol a világi használatbavétel és az felépített, a lakóházak tömegénél nagyobb és formailag ezeknél díszesebb, a űj funkció nyomán megszűnt az épület korábbi állapotára Jellemző karaktere; közösségen belül elsősorban a liturgiával összefüggő épületeket értjük, me- a megőrzött vallási szimbólumok is elveszthetik szerepüket, és applikált dí- lyeket általában a 300 főnél nagyobb, anyagilag tekintélyesebb közösségek é- székké válhatnak az űj felfogásnak megfelelő építészeti formák esetén , pltettek híveiknek közös Imádkozás céljára. / = Jelzésünk a lebontott épületekre vonatkozik; a helyszíni vizsgálatok lehe-

tővé tették a helyszíni emlékek felidézését, így a már lebontott épüle- Ezekre a különösen a XIX. század utolsó harmadától felépített épületekre már rá- tekkel együtt 80-90 í-os pontossággal valamennyi magyarországi zsinagóga illene az egyéb egyházi épületekre általánosan használt "templom" elnevezés, állapotát megismerhettük , melyet a magyarországi szóhasználat sok helyütt alkalmazott is "zsidó templom" - = réhány helyen a kérdezettek nem tudtak felvilágosítást adni a zsidó kö- formájában. A vallási hagyományokhoz ragaszkodók számára azonban ez az elneve- zösségi épületekről, negatív ismeretünket tájékoztatásul közöljük, zés visszatetsző, mert "templom" alatt kizárólag a jeruzsálemi salamoni temp- ? = igyancsak hiányoznak azok a helyszíni adatok, amelyeket a kis lélekszámú lom értendő. Pusztulása (i.sz. 70 ) után más épületre ez az elnevezés nem al- 00-100 közötti), Jellegtelennek tűnő közösségekre feleslegesnek tartót- kalmazható. Pusztulásának napját évről évre gyászünnepnek kell tekinteni. Az tunk összegyűjteni. Ezekben feltételezhetően Imaszobák vagy kisebb imahá- erre valő emlékezés Jeléül a vallásos zsidók nemc3ak a zsinagógákban, hanem zak álltak, esetleg bérelt épületet használtak, melyek építészeti szem- még saját lakóházukban la vakolatlanul hagynak egy falszakaszt. pántból elhanyagolhatók.

Ezt az épülettípust az ország 354 településében jegyeztük fel. Adataink sze- Az állapotot Jelző helyszíni vizsgálatok 1980-1987 között készültek. rint a több száz közül még 113 épület áll, ebből 13 hitközségi tulaj- donban és használatban. Budapesten 19 zsinagógából 12 van hitközségi haszná-

la tb a n . 1828-as lélekszám: Ludovlcus Nagy: Notltiae politico-geographico-statistlcae

Ezek az épületek nem csupán történeti, hanem településtörténeti értékük mel- lnclyti Regni Hungáriáé Partiumque adnexarum. Budáé, 1828

lett már művészettörténeti és építészettörténeti szempontból is jelentősek. A 1851-es lélekszám: Fényes Elek: Magyarország geagraphiai szótára, Pest, 1851 második világháború esztelen pusztításai után a véletlenszerűen fennmaradt é- 1910-es és

pületeknek tehát a vallási identitáson kívül a közép-kelet-európai történelem 1941-es lélekszám: Magyarországi Statisztikai Közlemények, 42, Budapest

és művészettörténet összefüggéseiben is döntő a szerepük. (népszámlálási adatok)

1828, 1851 évi lélekszám aláhüzása zsinagógát Jelöl

Az 1980-1987 közötti helyszíni vizsgálataink alapján állapotukat táblázatunk Ésité3 éve: 1902 Egyenlőség c. hetilapban az épület felavatására vonatkozó adat

rovatán belül hat kategóriába soroltuk. 1902 Borov3zxy - a hitközség történetére vonatkozd adat ־ 9_ 8 x - Magyar Z31dd Lexikon, 1929

* - Plnkaa Hakehlllot - Hungária. EnciklopediJa 3 el hajeauvim

hajehudim ... Jerusalem, Jád vaséin. 1976. 1828 1851 1910 1941 É p íté s - r e ad a t 30 fő feletti zsidó közösség Megyék lélekszáma településenként 3 u 4 A gyulekpzeta ép ü letek ti bDrf s 4 (0 סי Ü <0 *o W 3 ! 1 1 Nagysága á lla p o ta H 8 'H ־I‘ 5)ט ,n <״ 9* מ> $00 $00 J2 $00 Pt NI) - ? / ij +> ISZ I zs A BC־ I ־4י־ כג J* * si IS Borsod- 3cí0nya megye Bócs - Kiskun megye megye Aboúj-Zemplén megye 10 - 6 16 1 4 Baranya 23 5 1 6 - 19 13 11 12 3 13 3 megye

Bács-Kiskun 43 10 6 14 5 35 28 26 29 8 16 23 8 7 4 27 1 4 megye

Békés 36 3 2 4 2 35 27 20 26 7 16 19 2 3 6 25 6 2 megye $00 Borsod-Aba- 171 78 37 96 34 138 85 48 51 52 68 52 8 4 31 107 22 16 $00 űj-Zemplén megye

Csongrád rneg>e Fejér megye Gyér- megye Hajdú-Bihar rrcgyo Csongrád 17 5 2 4 3 17 8 7 13 3 9 11 8 - “ 13 2 3 megye

F e jé r 47 10 5 19 7 41 27 22 26 • 10 16 18 1 1 3 24 15 3 megye

Gyér-Sopron 35 15 8 20 7 27 18 13 18 13 11 17 6 2 4 20 S 2 megye $00 $ 0 Hajdű-Bihar 57 12 6 18 2 52 47 29 43 13 31 26 4 2 7 43 14 2 $00 $00 megye 30 2 1 4 1 26 17 14 17 10 11 12 3 2 7 18 3 3 megye Heves megye Komárom megye Nógrod megye Pest megye 6 3 11 6 3 ־ Komárom 30 8 5 7 4 26 10 12 9 7 10 7 megye

5 15 22 3 ־ Nógrád 43 16 8 18 6 31 15 7 9 21 12 8 1 megye

P e st megye 90 22 15 29 14 84 63 41 37 28 37 24 6 4 16 58 5 3 ^00 Somogy 49 25 10 24 8 41 17 20 18 9 15 2 1 3 24 12 7 10 $00 $00 $00 megye

20 40 3 ז S za b o lc s- 187 69 14 79 11 75 137 50 47 52 91 36 5 4 11 1 Somogy megye Szobolcs-Szatmár megye S20lr>0k megye Tolna megye -S zatm ár megye

Szolnok 45 3 2 6 1 44 26 24 27 12 16 22 5 3 4 29 9 2 megye

Tolna 42 11 4 13 5 41 25 16 20 21 4 19 2 6 3 21 12 1 megye $00 $00 Vas megye 27 13 7 12 3 18 1 4 12 18 7 8 14 2 1 2 22 2 3 $00 Veszprém 42 24 16 28 11 26 15 14 16 10 13 15 3 4 7 20 3 9 megye 1 Vas megye Veszprém megye Zola megye Budapest Z ala megye 26 9 7 10 6 12 7 10 17 9 16 6 3 1 - 20 6

406 354 72 48 124 63 3 179 9 6 ö sszesen 1■ 40 340 159 130 780 600 354 455 304 I

A fővárosi épületekre vonatkozó összefoglaló a 41 . oldalon található Baranya megye

BARANYA MEGYE

Helység Zsidó közösség. létszám a A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 évben Építési éve, helye, Nagy- Ál- Haszná- m estere sága la- 1 at a 30 ffli f e l e t t összes po- ta־

1 2 3 4 5 6 7 8 9

Bak a a 46 19 Z rín y i u. I /

Beremend 30 66 8 I /

Boly 31 54 20 M ü llér-ház udvarán ISZ /

Dunaszekcső 84 52 zs /

Godisa 32 2 - -

Gyöngyösmellék 48 33 1 I /

Harkány 47 24 1894 K ossuth u. 44 I /

/ zs א Mágocs 69 140 169 105 1846, r e s ta u r á lv a 1906

Mázaszászvár 41 4-1 I ?

Mohács 963 707 1864 Eötvös u. 3 x zs / Eötvös u.4. I A h itk ö z sé g

Nagyharsány (9) 17 I c la k á s

Péos (16) 4026 3508 1803-1843 Zrínyi u.10. 1/ ISZ / 1843-1870 Citrom u. 27 I / 1869 Ko-ssuth tér 3/ zs A hi tközség Gerster K.-Frey Fürdő u. 4/ I A hi tközség

Pécsvárad 160 120 zs /

Sásd 97 70 P e tő fi u.4 ISZ c lak ás

S ellye 46 1909 Mező Imre u. 63 zs /

S ik ló s 29 603 266 imaház 1/ I / 1864 Ady Endre u 10. x 2/ zs c to rn aterem beth hamidras 3/ I /

Somberek 48 37 10 - -

Szentlőrine 71 35 I c la k á s

S zig etv ár 217 300 512 268 1821-1902 x 1/ I / 1857; 1904 átalakítja zs c könyvtár Pilch Andor 2/ 1970 után átalakítja Gettó József

v ^ Í S 71 94 40 Szé chenyi u. zs c ü z le t Ve i t i 94

Véménd 50 25

V illán y 136 57 1891 zs / Bács - Kiskun megye

BÁCS-KISKUN MEGYE BÁCS-KISKUN MEGYE

Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatók 1828 1851 1910 1941 ------1828 1851 1910 1941 évben Építési éve, helye, Nagy- Ál- Haszná- évben Építési éve, helye, Nagy- Ál- Haszná- m estere sága la- lata m estere sága l a - l a t a 30 fő f e l e t t po~ 30 fő f e l e t t Összes po- i t a t a

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Apostag 803 321 140 68 1768-1820 leégett 1/ ZS / Kerekegyháza 64 11 -- 1822 is k o la u .3 ZS A könyvtár restaurálva 1987 Ki skőrös 30 223 482 509 1873 Petőfi u. 5 1/ ZS / Wirth Péter 1915 Petőfi u, 5 2/ r A zenei sk o la

Bácsalmás 81 217 186 1888 1 / x ZS / Kiskunfélegyháza 1051 975 1850; x 1/ ZS / 1902 2 / 1899 * 2/ ZS / j Baja 593 600 2091 1378 1768-1840 leég 17 Ki skunhalas 68 69 681 742 1861 P e tő fi u. 5 ZS A h itk ö z sé g 1845 Munkácsi M.u. 2/ ZS A könyvtár I A h itk ö z sé g I restaurálva 1985 Tornay Endre I A h itk ö z sé g Kiskunmajsa 168 138 1870 D.Faragó u. 8 , x ISZ B la k á s

Bátmonastor 30 27 -- Kuns z e ntmi k1ó s 339 155 1898; renoválva 1922 x ZS / Bobula János i Császártöltés 40 24 un. Klein Dávid ház ISZ / Lajosm izse 129 52 1925 i / j C s á ta lja 33 6 ISZ / Madaras 63 25 1902 ZS / j Dávod 68 I / Mélykút 61 80 127 70 I / Dunapataj 72 186 111 1830 1/I / 1879 2 / x ZS / Miske 47 9 ISZ / j

Dunavecse 144 74 1890 * I / Nagybaracska 50 90 67 I / j k Dusnok 41 28 - - S o lt . r 1.n. Söldner ház ISZ B la k á s l׳ 4 153 36 í Faj sz 50 37 I / Soltvadkert 312 412 1889 Tanács u. 6 a ZS 0 la k á s 3 Foktő 62 26 I / Sükösd 77 30 I c la k á s

FUlöpszállás 97 69 1880 k ö rü l x ZS / Szabadszállás 232 101 1858 körül x ZS / j:

Gara 36 3 Z rín y i u.1 I B lak ás Szalkszentmárton / 85 29 I / í . ? H arta 34 18 ISZ Tass 101 188 118 27 ZS / j Hercegszántó 61 55 .1 / T i3 z a a lp á r 38 ISZ 31 Alkotmány u .1 B la k á s 1 Izsák 349 260 140 31 XVIII.sz.vége; x ZS / Tiszakécske 167 172 Kossuth u. 1816 körül 1/ ZS C könyvtár 1866-ban tatarozva 1909 Kossuth u. 27 Jankóvác ־ e l ő t t P e tő f i u.3 ZS A Úszód 40 20 Deák Ferenc u.14 I C lak ás 1851 359 324 -Jánoshalma .256 255 h itk ö z sé g K alocsa 107 593 360 1861 Hunyadi u. x ZS B könyvtár Vaskút 37 14 - - Kocka Ferdinánd

Katymár 65 27 ISZ /

Kecel 127 110 1874 st; vagy 18&0 körül ZS /

Kecskemét 316 61 2 2022 1346 181.7 Szabadság tér 1/ ZS B cukrászüzem Fischer Ágoston 1862 Szabadság tér 2/ ZS B Technika ifj.Zitterbarth János Háza átalakítási terv: Kerényi József 1918 Katona J . t é r 12 3/ ZS b á b s z ín h á z ifj.Bírő István átalakítási terv: Paksi Csaba 1988

1 7 Békés megye

BÉKÉS MEGYE BÉKÉS MEGYE

Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó ad ato k 1828 1851 1910 1941 1828 1851 1910 1941 évben Építési éve, helye, Nagy-, Á l- H aszná- évben Építési éve, helye, Nagy- Ál- H aszná- .mestere s ága l.a.- l at a m estere sága la- l at a ־fő f e l e t t összes po- 30 fő f e l e t t összes po 30 t a ta

1 2 3 4 5 '. 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 B 9

Battonya. ( 1 8 ) 230 141 1896 előtt 1 / 1 / Orosháza 901 583 1890 x; bővítés 1904 ZS A r a k tá r 1 8 9 6 * 2 / ZS. / Bajcsy Zsilinszky u.

/ c k u ltú rh á z Sarkad 77 173 177 1862 ZS 1 1/ * 1.865־Békés 444 ' 2281907 átalakítva iskolának 1909 Szabadság tér * 2/ 7.S B Szarvas 852 .686 Rákóczi ü . 1/ ZS / Kossuth u. 56 2/ .1 B i roda Békéé osaba /1893/ 40 1970 . 2433 1846-1884 1/ ZS / 1884 ideiglenes 2/ ZS J Szeghalom 249 159 1889 x ZS / 1893 Luther u ./18967/ 3/ : ZS c áruház Langer Lipót Tótkomlós 218 153 1860 * ZS c la k á s 1894 Luther u.í4 4/ ZS B r a k tá r 1884 * Michay Sándor -- A h itk ö z sé g Öjkígyós 32 6 1־ . /5 1934 ? Békéss.zentandrás 90 130 100 30 1864 ZS / Végegyháza 30 41 I

B iharugra 30 8 ISZ '7 Vésztó 174 130 1866 x I / 1934 * ZS / C sanádapáca 62 24 I/ Zsadány 42 11 ISZ / Csorvás 54 34 I /

Dévaványa 149 200 269 ■ 1:55 1870 * I/

Dombegyház 46 24 .1 ?

Endréd 122 91 ZS /

Elek 62 21 í ?

Füzesgyarmat 318 . 50 Jó k a i u* ZS 6 is k o la

Gyoma 290 1-29 1864 ZS 1

Gyula 82 11 921 5.10 1873 ZS c zenei sk . Gyulavári Gyula 1910 bővítés

־- - Kétegyháza 36 35

Kevermes 62 31 ISZ ?

Kondoros 26 34 ISZ 7

Kcrösladány 137 103 1905 I /

Körtegyán 61 9 ISZ 0

Kunágota 37 69 I /

Nagybánhegyes 46 14 ISZ /

Magyarbánhegyes ' 103 58 1880 Árpád u- 68 x I c

Nedgyesegyháza 65 47 1870 * I c könyvesbolt

Mezőberény 280 152 1884 x ZS /

Mezőkovácsháza 197 416 1912 * ZS /

Mezőhegyes 35 6 ISZ /

Okány 94 45 1910 * I /

1 8 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE borsod- abaűj- zem pléh megye

Helység Zsidó közösség létszám a A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 1828 évben Építési éve, helye, Nagy- Ál- Haszná- évben Építési éve, helye, Nagy- Á l- H aszná- m estere ság a la■- l a t a m estere ság-a l a - l a t a -f e l e t t . összes pö ןfő f e l e t t öszes. po- 30 fő 30 ta ta

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Egerlövő 58 - I / A baójalpár 58 50 - ISZ / Ernőd 43 156 51 ZS / Abaújkér 62 64 57 17 I i 73 Encs 174 339 1921 Rákóczi u. 25 * ZS c üzem Abaű j.szántó 1316 1172 893 681 1765 * 1/ ZS C 1896 Piac tér ZS c r a k tá r Erdőbénye 267 131 Hunyadi u. ZS / I c la k á s Abaújvár 88 82 53 33 I / Erdőhorváti 102 100 72 20 ISZ / Alsóberecki 41 10 ISZ ? 7*. Fáj 96 (111 -- Alsóvadász 42 42 48 19 i / Fancsal 31 -- - A13dzsolca 91 44 i / Félsődobsza 48 23 ISZ / Arid 36 Ady Endre u 139 I c lak ás Felsőgagy 46 15 ISZ / Arnót ( 1 1 ) 9 ISZ c la k á s Felsőnyárád 65 65 41 15 ISZ / Ároktő 24 33 20 ISZ 7 Felsőregmec 57 41 24 ISZ / Aszald 34 20 ISZ 7 Felsővadász 40 17 ISZ / Baktakék 62 66 34 19 '- - Pelsőzsolca 36 32 79 83 I / B ánhorváti 70 24 I ) Forrd - 68 46 XIX. sz. második fele I / Bekecs 103 88 I i G agybátor 36 42 7 imaszoba a kastélyban ISZ c B eret 62 57 34 13 - Garadna 46 16 - - Bodrogkorésztúr 259 366 404 455 1757 1/ 1866 elő tt Kossuth u. 57 * 2/ ZS B 1 Skola 106 36 29 kocsma házában ISZ c la k á s 1920 Kossuth u. 3/ I 7 G elej 21 G esztely 96 86 80 52 ZS / Bódrogszegi 73 I / G ib árt 48 9 ISZ / B odrogkisfalud 54 71 Golop 56 9 -- Boldogkőváraija 80 27 I c la k á s Gönc 155 154 217 200 1828-1863 * 1/ ZS / Boldva 68 54 I / 1863 27 ZS / B0r30dnádasd 50 68 50 I / I :5־ Göncruszka 4£4 239 111 38 ! 59 Bdzsva 42 42 I lak ás c Halmaj 42 46 1930 * I / Bőcs I 45 68 Arany János ü.14 ) Harsány 101 53 ZS /

Bükkábrány 242 228 82 61 1810 k ö rül x ZS / Hejőbába 50 41 32 ISZ /

Bükkaranyos 39 7 ISZ ) HernáAcéce 38 4 1 / Cigánd ( 1 6 ) 130 ZS üzemi 193 1920 * c Hernádkak 41 - -- 116 v arro d a Hernádkéres 10 bérelt házban ISZ - Csenyéte 51 60 9 ISZ 7 Hernádnémeti 31 89 40 1800 körül * ZS / Csokvaomány (Omány) 19 Kossuth u .31 I c lak ás Hernádvécse 70 73 71 I í Dámóo 49 38 ISZ / Hidasnémeti 69 69 60 34 ZS / Déd e sta p o 1c sány 37 31 . Hunyadi u. 59 I ! Hidvégardó 31 4 -■ Edelény 60 186 87 1900 A sztalo s Gy u. 16 x ZS / I c lak ás J 1 9 BORSOD-ABAOJ-ZEMPLÉH MEGYE BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYE

Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó a d a t ok 1828 1851 1910 1941 1828 1851 1910 1941 évben Építési éve, helyé, Nagy- Ai- Haszná- évben Építési éve, helye, Nagy- Ä1 H aszná- m estere sága la- l a t a ׳" ' m esteré sága la- la ta 30 fő felett összes po- 30 fő f e l e t t összes po- ta ta

1 2 3 4 5■ . 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

70 - I g r ic i 39 3 Miskolc 367 3944 10291 10428 1770-1900 Palóczy u. 1/ ZS / 1863 Kazinczy u. 2/ ZS A hitközség Iváncs 49 19 I / Ludwig Förster I A h itk ö z sé g 1901 Palóczy u. 3/ ZS / Izsófalva. 37 28 ISZ / Székely Marcel 1945 Arany János u. 4/ I A hitközség Jó s v a f5 39 30 16 Malom Dózsa György u -6 IB la k á s 6 imaszoba a városban á ta la k ítv a Kölcsey u. 5/ ZS / Telegdy u. 6 / ZS / ­ל Karosa 55 43 I Diósgyőr 52 441 222 XIX.sz. vége ZS / Kazincbarcika 1 2 1 52 82 11.7 I / # 1813 * ISZ / S ajókazinc 35 Görömböly 33 26 I / Barelk a H ejőcsaba 1243 394 289 221 1800 k ö rü l x ZS / Kenézlő 52 31 31 ISZ ? Szirma 4.1 9 ISZ / Kesznyéten 3.4 29 ISZ ? Monok 127 102 108 66 ZS / Kiagyőr 30 47 7 ISZ / Mucsony 47 7 -. - K isrozvágy 30 31 ISZ ? Nagycsécs 49 82. 17 - K o rlát 159 150 29 I / NagyrozvAgy 79 61 I? Kovácsvágás 292 219 45 12 ISZ / Nemesbikk 138 57 18 I / KrasznakvajdA 39 35 31 '1 / .- - 42 11 58 ו( Id rán y) ZS / Nova.iidrány 53 Lácacséke 86 61 66 58 38 ISZ / Lak 51 61 13 Nyékládháza (Nyék) 74 40 103 62 Csengeri ü. .1 7

Legyésbénye 49 .40 . 55, 45 I / Olaszliszka 159 191 386 283 1830 Kossuth u. 51 x 1/ ZS / k e l e t i 1866 után Kossuth u. 15 2/ f a l a á l l Mád 846 800 729 304 1795 Rákóczi u.57 ZS A ü res Ond . 58 41 I / Mályi 32 30 17 ISZ / Onga 39 76 57 ZS / M artonyi 30 34 20 ISZ / 72 197 128 Rákóczi u.57 ZS / ir o d a I ónad 2 1 Megyasző 21 46 123 76 1867 e l ő t t 1/ 1883 i I C 1913 e l ő t t Nagy u. 2/ ZS B r a k tá r ózd 30 215 74 1901 ZS / ZS Héra 14t> 1 4 ! 60 .29 / Vasvár 168 I / Susa I / 522 521 1880 Kossuth u. * ZS A r a k tá r Mezőcsát 42 170 Bolyok ISZ c ü re s Mezőkeresztes 41 IC ü zl e t 89 255 225 Pácin 74 73 I / ZS Mezőkövesd 67 85■ 6,69 798 1853 x 1/ / 6 I / 1896 2 / ZS / O szlár P álháza 37 49 25 ISZ / Kezőnagymihály 161 146 59 16 ISZ / ? Pere 32 6 I Mezőnyárád 45 31 ISZ / Prügy 42 ( 2 0 ) 76 20 - Mezőzorabor 2 1 100 40 4 - - P utnők 700 519 1865 József A ttila u.11 ZS c la k á s Mikőháza 41 65 32 23 I c ü z le t Rakäoa 46 50 22 I c la k á s

Rakaóaszend 59 40 I c la k á s

Révleányvár 52 46 24 ISZ / i

I

BORSOD —ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYE BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE

Helység Zsidó közösség. létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok Hely3ég Zsidó közösség létszám a A gyülekezeti épületekre vonatkozó adat ok 1828 1851 1910 1941 1828 1851 1910 1941 évben Építési éve, helye, Nagy- Ál- Haszná- évben Építési éve, helye, Nagy- Ál- H aszná- m e s te re . sága lata mestere sága la-- l a t a 30 ffl f e l e t t összes po 30 főI f e l e t t összes po- ta ta

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

34 ISZ ? Riese 129 185 XIX.sz. vége x I / Tárd ISZ C kocsma Hudahánya 44 55 ISZ í Telkibánya 31 20 ZS / Rudabányácska 30 15 ISZ / Tibolddaróc 161 91 80 72 I / Sajókaza 80 65 104 81 1927 Vértanúk u. 11 x I c la k á s Tiszadorogma 63 56 I / Sajószentpéter 67.6 735 604 636 1840 körül x 1/ I / T iszakarád 66 94 1900 Kossuth u.119 2/ zs c áruház 1 T iszak e szi 47 43 I c la k á s Sajőszöged 47 46 20 ISZ / Ti szálú é 40 181 105 1880-1890 között x ZS / Sajóvámos 47 41 ISZ / Tiszapalkonya 59 37 I / — ־־ Sajóvárkony 128 Tokaj 105 1119 816 1750-1890 leég x A/ zs / 1889 x 2 / zs A romos Sály 62 98 63 57 zs / 1860 x ZS 7 Sárazsadánj (Zsadány) 126 130 2 ISZ ? T olcsva 660 706 732 363 XIX.sz. első fele] 1) I 264 1040 1890 Rákóczi u. J 2) zs c áruház Tornyosnémeti 69 89 55 26 / S árospatak 446 1033 1905 bet-hamldras őrt. 3) Betel u ■ I / 1 ־ - 1935 téli imaterem 4) Vadna 30 32 31 I ן Sátoraljaújhely 1217 1125 5730 4027 1852 3 tpl., iskola Fő u.12 ISZ C la k á s 1888 Dózsa Sy. u. 13 1/ zs c áruház V ajdácska 33 68 60 í Bólyai E. u. 2/ i ISZ 9 i Vasvári P. u. 3/ IA hitközség Váraosújfalu 43 40 j ? ISZ / Selyeb 34 11 ISZ V atta 90 58 31 25 ? I / Semjén 31 27 ISZ Vilmány 21 30 92 55 ISZ ? Szalonna 66 84 21 ISZ ? Yilyvitájiy 51 64 6 ? 38 ISZ ? S zászfa 51 60 36 12 ISZ V iss 35 13 I / Szendrő /Borsod és 137 201 244 233 18.30 V á ra lja u. 3 zs B r a k tá r V izsoly 35 84 38 Finke Zemplénagárd 36 31 133 112 zs / Szentistván 51 25 zs / Z su jta 145 137 52 17 Fő u. 6 I c la k á s ~~ ־־ Szentistvánbaksa 52 54 14

Szerencs 98 92 9191 916 1809 1 / 1900 Széchenyi u. 2/ zs / 1903 Széchenyi u. 3/ zs / Széchenyi u.50 I c cukrászüzem

Szikszó 739 698 807 703 1914 x 1/ zs c áruház Kistemplom 2/ I /

Szín 31 .28 I / ? Szirmabesenyő 50 25 I

Taktáharkány 66 59 I /

T aktaszada 11 Kossuth u.,72. ISZ c la k á s

T á lly a 416 600 282 173 1 / 2 / 1890 3 / zs /

T árcái 218 231 339 299 1800 k ö rü l Fő u 86 zs A romd3

21 Csongrád megye

CSONGRÁD HEGYE

Helység Zsidó közösség. létszám a A gyülekezeti épületekre vonatkozó ad ato k 1828 1851 1910 19»1 évben Építési éve, helye, Nagy- Al-- H aszná- m estere sága la l a t a 30 fő felett. összes po■ ta

1 2 3 » 5 6 7 8 9 .

A p átfalva »2 22 I /

Csanádpalota 55 22 1 /

C sanytelek 31 9 ISZ /

Csongrád (26) »15 286 1852-5» renoválva 1902 ZS /

/ I 1/ 1833־Hódmezővásárhely 32 120 1381 15011839 1856; 1882-ben újjáépítve; 3.J ZS A hangverseny 1906 átalakítás, toldás terem Tanácsköztársaság u.99 Müller/Miksa/Gyula Horgos 70 97 — — 37 0ל Kiskundorozsma

K iste le k 179 178 1862 * ZS /

Kiazombor 3» --

Bakó 1111 1120 1928 1881 1770 körül - 1919 1/ ZS / 1870 körül Eötvös u. 2/ ZS A h itk ö z sé g I A h itk ö z sé g 191» Eötvös 11. 3/ ZS /. Baumhom Lipót ? Nagylak 25» ZS

Mindszent (19) 166 — ZS / ? P itv a ro s 39 ISZ

Sándorfalva 88 36 1902 u tán I /

Szeged 75» 681 6907 »161 1803 1 / I / 18»3 Hajnóczy u. 2/ ZS A r a k tá r Lipowszky Henrik és József 1903 Gutenberg u. 3/ ZS . A h itk ö z sé g hitközségi székház ISZ A h itk ö z sé g Baumhorn L ipót

Szegvár 66 53 I / romos S zentes 90 200 813 510 1828 előtt Kossuth u. 1/ I / 1868-70 Kossuth u► 33 ZS A Knabe Ignác IA h itk ö z sé g Fejér megye

FEJÉH MEüYE FEJÉR HEGYE

Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok Helység Zsidó közösség létszám a A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok 1828 1828 1851 1910 1941 évben Építési éve, helye, Nagy- íl- Haszná- évben Építési éve, helye, Nagy- Ál-- H aszná- ,nestere sága l a t a m estere sága la l a t a -f e l e t t Összes po- 30 fó; f e l e t t összes po ׳fd 30 ta la

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Aba 76 98 78 44 I/ Mór 194 163 390 150 1764 1/ ZS / 1802; á t a l a k í t á s : 1861 x 2/ Adony 31 108 34 XIX.sz. második fele ZS / 1906-ban bővítve ? Alap 68 73 22 1908 I ? Nagyláng 36 ZS

Bakonycsernye 30 31 ISZ ? P erk áta 80 39 I /

Baracska 41 49 45 Molnár u. 4 I / P o lg áréi 169 60 146 38 ZS /

Bicske 321 201 XIX.sz. eleje 1/ ZS / Rácálmás 73 103 52 I / 1906 2 / Sárbogárd /Tinód/ 568 419 324 1799 * I / Bodajk 38 31 I ? 1879 Ady Endre u. x ZS B r a k t á r

Cece 274 250 81 50 XVIII. sz. vége renoválva ZS / Sárkeresztúr 95 120 74 52 ZS ? XIX. sz. elején Sárosé 46 30 ISZ ? Csabdi 6 1851 e lő t t - - Sárszentmiklós Oaákvár 75 50 1909 e lő t t ZS / Seregélyes 55 82 1907 I / Dég 54 19 I ? Soponya 105 24 ISZ 7 Duna/pentele/üJváros 63 90 172 60 1835 x ZS c ü z le t Szabadhídvég 27 1850 körül Vöröshads.11.8 x I c la k á s Enying (8) 206 130 1870 Munkásőrség u. x ZS / Székesfehérvár 3024 2075 1862 Coroetter Bernardin 1/ ZS / E rcsi 163 111 ZS / 1870 Piac t é r x 2 / ZS / Tanácsköztársaság u. 3/ I A hi tk ö z sé g Fehérvárcsurgó 30 - - - Tác 32 14 ISZ? F e le s é t 160 77 50 1901 I/ lakóház ־ Vál 66 8 1894; 1910 körül átalakítva I Gárdony 48 25 I ? lakóháznak ? Hercegfalva 47 53 16 ISZ ? Iv áncsa 47 22 ZS / Zámoly 44 34 ISZ

Kajászó-Szentpéter 169 45 18 Kórház u.1 I c la k á s

Kálóz 60 70 23 ISZ 0

Kápolnásnyék 120 141 95 1825 X ZS /

Lajoskomárom 40 4 ISZ /

Lovasberény 965 1240 114 32 1798 előtt /1720/ 1/ ZS / renoválva 1800-ban 1825 2 /

Lepsény 64 30 I / ? Magyaralmás - 390 11 ISZ

Mány. 45 12

Martonvásár 117 58 1903 ■zs / ? Mezőszentgyörgy 38 38 14 1 8 9 2 *ben már á l l t ISZ

M ezőszilas 219 214 160 40 1820 * ZS. /

2 3 c ?

Győr-Sopron megye

gyOr- sopron megye gyCr- sopron hegye

Helység Zsidó közösség . létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok Helység Zsidó közösség . létszáma. A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 1828 1851 1910 1941 évben Építési éve, helye, Nagy- Á l- Haszná- évben Építési éve, helye, Nagy- Ál- H aszna- m estere sága la - l a t a •" m estere sága la l a t a 30 :fő f e l e t t összes po- 30 te I f e l e t t összes po- ta ta

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Ásványráró 33 ISZ 7 Mosonmagyaróvár 442 B alf 31 31 ISZ ? Moson 466 1862 x Bendl Károly ZS / Magyaróvár 138 Beled 209 240 307 320 1790 * ZS / Nemeskér 42 60 10 I / Bezi 101 1 3Ö 44 16 I / Pannonhalma 152 65 1882 * ZS A ü re s Bonyrétalap 38 + 165 51 23 I / /Györazentmárton/ ZS Cakóháza 30 - ISZ ? Rajka 431 253 170 162 XVIII,. sz.m ásodik f e le * / ף ISZ Csorna 748 717 1854; bővítve 1884 ZS c r a k tá r Ravazd 39 9 Mártírok tere 3 Répc es zeniere 39 30 4 ISZ ? Enese 102 100 2 - - Sopron 37 2255 1869 1400 körül Új u. 11 1/ ZS A múzeum Új u . 22. XV,. sz . 2/ ZS A múzeum Farád 1 30 205 116 29 1810 * I / 1874 Templom u.23 3/ ZS / Felpéc 252 200 35 14 1825, tat. 1907 -- Sehármár János 1891 Pap r é t ZS B la k á s Fertőszentmiklós 30 118 60 ZS / Schiller János I / Gönyű 43 ISZ ? Szany 34 57 ISZ / Gyomoré 279 244 158 180 1840 x ZS / S z il 65 33 I B la k á s Győr Köztársaság tér 1.2. un. Altabak- Szilsárkány 43 60 58 3 Fő u . 106 -h áz ZS / 1691 "Sidók sinagogája" /imaszoba/ Tét 232 340 234 159 1869körül x /Győr-Sopron megyei 1.sz. Levél- t á r , Győr. Győr Városi Levéltár. Dr. Sáry István levéltáros közlése/

Győr-Győrsziget 569 850 5583 4728 1797-1806; felújítva 1906 1/ ZS / Kígyó u. ZS / Bialev Ignác 1870 Petőfi tér 2/ ZS A ü res Benkó Károly ISZ A h itk ö z sé g 1827 ISZ A ü res 1874 felújítva 1902 Híd u. 3/ I / /Imaház u./ 1912 Kossuth u. 16 4 / ISZ C lak ás

Győrasszonyfa 263 273 12 I /

Győrszemere 67 40 23 ISZ ?

Iván 37 20 ISZ C lakóház

Jánossomorja (40) 32 45 ZS /

Kapuvár 40 394 438 K ossuth u. ZS C h iv a t a li h e ly i ség

­ל Kimle 86 I

Koroncó 32 3 ISZ ?

Lébény v 4 6 39 I / M órichida 30 14 I /

2 4 HAJDÚ-BIHAR MEGYE HAJDti-BIHAR MEGYE

Helység Zsidó közösség létszám a A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok Helység Zsidó közösség - létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 1828 1851 1910 1941 É p íté s i éve, h e ly e,évben Nagy- Ál H aszná- évben Építési éve, helye, Nagy- Ál- H aszná- m estere s.ága la lata mestere saga la - l a t a 30 fó f e l e t t Összes po 30 fő felett Összes po- ta ta

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Álmosd 120 227 152 80 I / Hajdúszoboszló 35 65 554 490 1802-ben 1/ ZS / 1862; 2/ ZS / Báránd 72 ? 52 I 1896 3/ ZS / 1900 4 / I A h itk ö z s é g Bagamér 93 ZS / Hajdúszovát 61 127 141 1870 x I / Bal mazű j vár 0 S 414 388 1850 x zs / ? Hencida 83 45 1 925 x I Berekböszörmény 03 48 1880 x I / ? Hosszúpályi 88 83 1887 I Berettyóújfalu 81 115 1041 996 1790; 1840-1866 tatarozva 1/ zs / 1903 Mártírok u.14 2/ zs A r a k tá r 46 I ? Weisszmann Béla Jó zsa Kaba 39 359 251 1886 x I / Biharkeresztes 157 139 1890 x I / 41 I ? Blharnagybajom 203 98 1 / K ism arja 265 224 XIX.sz. második fele x I / B ih a rto rd a 83 25 ISZ ? Komádi 60 66 1900 körül Petőfi u. x ZS B B ojt 30 10 ISZ *? Konyár ? Körösszakái 37 10 ISZ Csökmő 80 13 Ady Endre u.5 I c lak ás 241 + 224 Vértes: 1830 zs / Debrecen 8046 9142 1852 Nagyúj u. 1/ L é ta v é rte s 245 105 I / 101 Nagyiéta: 1840 1856 Kisúj u. 2/ I c N agyiéta Szent Anna u.2 6 3/ ISZ c Magyarhomorog 53 14 ISZ ? 1856 Fó u. /Csanak ház/ 4/ ISZ / 1897 Deák F -u. 5 / zs / 118 26 I./ Jacob Gärtner Monostorpályi 35 1909 Pásti u .1 3 6 / ISZ A h itk ö z sé g ? Mezősas 32 34 ISZ 1913 Kápolnás u. 7/ ZS A h itk ö z sé g Csők u. 6. 8/ ZS / M ikepércs 47 55 21 -- u.14 9/ I. / Kórház u. 10/ I / 400 452 210 1802 előtt zs / Imaszobák. Bajcsy Z.u.25 Nádudvar 369 Hatvan u.30 Csók u.2 ? 49 26 ISZ Szepességi u.39- Csapó u.58 Nagykereki Dimitrov u.13• ? Nagyrábé 80 48 I D erecske 523 1851 1/ zs c orvosi N yírábrány 157 197 1890 első, 1/ I / ren d elő 1928 2 / zs / 1905 Rákóczi u. 2/ zs c 48 239 198 1860 x I / Egyek 142 107 1905 * zs / N yíracsád 31 100 193 183 XIX.sz. eleje zs / Földes 367 161 346 237 1820 x I / Nyíradony 1845 * zs c lak ás ? Nyírmártonfalva 45 46 I Hajdúbagos 53 54 I / Pocsaj 97 60 I / Hajdúböszörmény 915 934 1863 - Kassai u.7 zs B r a k tá r 488 zs / 1905-ben bővítve P o lg ár 475 Püspökladány (15) 600 552 1880 körül; 1935 leég Hajdúdorog 28 447 321 1859 e lő t t zs / 1937-ben újjáépítik zs c la k á s Hajdúhadház 449 471 1851-1871 között 1/ zs / 30 34 - - 1898 2 / Sáp ? 33 11 ISZ Hajdúnánás 91 100 999 1080 1825 - leégett 1/ Sáránd 1862 2 / I / Sárrétudvari 144 68 1880 körül x I/ Hajdúaámson 309 216 zs / ISZ 34a Szerep 74 17 /

Téglás 42 161 183 1900 x zs /

«!■ 2 5 Q> sg| Öl Hajdú-Bihar megye

HAJDŰ-BIHAR MEGYE

Helység Zsidó közösség létszáirg a gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok 1828 1851 1910 évben Építési íve, helye! N agy- Ál H aszná- sága la■ l a t a 30 fű; f e l e t t összes po- ta

1 2 3 4 5 6 7 8 9

T e té tle n 50 53 ISZ /

T iszacsege 190 106 I /

Vámospércs 36 30 240 294 I /

/ I ־ 41 56 89 § נ Váncsod Zsáka 86 28 ISZ /

2 6 Heves megye

HEVES MEGYE HEVES MEGYES

Helység Zsidó közösség, létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok Helység Zöldé közösség . létszám». A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 1828 1851 1910 1941 évben Építési éve, helye, Nagy- ül-- H aszná- évben Épít^Ki éve, helye, Nagy-- Ál- H aszná- m estere sága la - l a t a m estere sága la T ata 30 fő felett összes p.0- 30 fő felett Összes po■ ta ta

. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

C Adács 33 6 . ISZ / 37 31 I b a p t i s t a egyház Apc 159 120 I / Szilvásvárad 31 20 un. Keller-ház ISZ C ü z le t Bélapátfalva 35 -- Aradi vértanúk u.15

Csány 76 31 1896 * I / Tárnáméra 36 24 ISZ /

C serép falu 31 9 - - Tiszanána 47 ISZ /

Domoszló 31 25 ISZ / Vámosgyörk 41 27 ISZ /

Dormánd 44 12 Dózsa u.66 I / V erp elét 139 175 90 1720 k ö rü l 1/ I / 1870 * 2/ Csokonai u. ZS C tű z o ltó 1674 1804 1820 * 1/ s z e r t á r 1840 dr. Hibay u. ZS A ü re s 1893 Kossuth L.u.21 2/ ZS B b azár 1913 ZS / Baumhorn Lipót

E geresehi 40 13 I /

E rd ő telek 89 51 Fő u .7 8 . ZS c la k á s

Füzesabony 211 170 1910 * ZS /

Gyöngyös 448 385 2312 2072 1813; 1826 átalakítva 1990 1/ ZS B k u ltú rh á z Rábel Károly 1960 átépítés Bartók Béla tér 1872, 1897 bővítve, 2/ ZS / 1917 le é g 1930 3 / ZS A r a k t á r . Somogyi György ־ Baumhorn L ipót 1964 4 / I A h itk ö z sé g Gajdóczy Tibor — Láng Ignác

Gyöngyöspata 64 14 ISZ /

Hatvan 867 541 1876; tpl. átalakítva x: ZS / 1908

Heves 159 208 513 331 1867; restaurálva x ZS / 1925 Baross u.13

Hort 80 17 ISZ /

Kál 82 113 1907 /leég/ I / ? Karácsond 31 15 ISZ tű z o ltó L ő rin c i (8) 178 161 Bem u. I c s z e r tá r

? Mezőtárkány 52 43 I

Nagyréde 34 6 ISZ

Noszvaj 16 19 - - üttem Pétervására 71 43 1855 bővítve 1878 x I c ifjúság útja pékség P oroszló (6) 149 128 1/ ZS c Ifjúság u. 1928 x 2/

2 7 Komárom m egye

KOMÁROM MEGYE

Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 évben Építési éve, helye, N agy- Ál- H a s z n á - mestere s á g a la - l a t a ;׳■ 30 fő f e l e t t Összes po- t a

1 2 3 4 5 6 7 8 9

Ács m 300 164 119 I / Á csteszér 56 3 - -

Bana 51 89 66 32 Jó k ai u .4 7 IC la k á s

Bököd 34 12 Rózsa u.3 I C la k á s

Csér 42 11 - -

Dömös 35 - - -

C sászár 24 Kisfaludy u.22 I B la k á s

Esztergom 258 919 1510 1858 Szent Tamás 1/ I / 1888 2/ ZS B T echnika Baumhorn L ipót Háza

K isbér (12) 316 155 1851-1875 átalakítva x 1/ zs / isk o lán ak 1875■ 2/ ZS /

־ - Kocs 44. 18

Komár om 409 800 2380 110 1803 1/ zs - 1863 Piac tér x 2/ ZS C 1 akás

Komlód 102 11 I /

L áb atlan 50 36 Rákóczi U.11 I c la k á s

Mocsa 36 18 ISZ /

Nagyigmánd 64 51 Széchenyi u.11 I c la k á s

Nagysáp 31 17 ISZ ?

Nyergesűjfalu 96 29 1927 ISZ c la k á s

P ilis m a ré t 43 7 ISZ ?

S á risá p 78 15 ISZ ?

SÚr 62 32 20 ISZ /

S üttő 30 -- /P is z k e / 96 6

Tata 400 72 522 527 1861 á ta l a k ít á s 1/ zs B műzeum Tóváros 405 WechseTman Ignác

Tatabánya 302 745 1927 zs / /Alsógalla, Bánhida > 30,49 Székely Jenő Felségalla/ 108

Tokod 48 6 ISZ /

tfny 106 106 2 I /

Ószőny 71 1905 I / Noaród megye

NŐ&RÁD MEGYE NÓGRÁD MEGYE

Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok Hely3ég Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 1828 1851 1910 1941 ------évben Építési éve, helye, Nagy- Ál■- H aszná- évben Építési éve, helyej Nagy- JÍ1 -- Haszná- m estere sága la l a t a m estere aága la- lata 30 fő felett összes po- 30 fő f e l e t t po- ta t a

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4' 5 6 7 8 9

A lsópetény 99 112 6 I / Romhány 44 9 ISZ ?

Balassagyarmat 839 1963 2245 1620 1766 1/ I / Salgótarján 1013 1297 1901 ZS / 1852 2 / I / Boglyasalja 35 imaház * I / 1868 3/ ZS / Somoskőújfalu 42 I A h itk ö z s é g 1926 4 / I ? Szécsénke 2 1 34 2 -- Becske 151 135 12 I / Szécsény 644 564 456 281 /XVIII. 3z. vége/ ZS / B ércéi 73 67 158 158 1875 x 1/ ZS / 1880 2/ I / S zirák 61 90 119 42 ZS /

Buják 32 32 13 ISZ ? Szügy 172 301 39 ZS /

Csécse 156 161 35 13 ZS / Tereske 31 12 ISZ /

Cserháthaláp 43 20 ISZ ? Vanyarc 40 40 ISZ ?

Cserhátszentiván 31 10 ISZ ? Varsány 41 43 45 14 ISZ ?

D iósjenő 50 31 ISZ ? Zagyvaróna 30 - - Drégelypalánk 43 34 ISZ ?

Ecseg 43 14 ISZ ?

E rd ő taro sa 45 52 6 -

Érsekvadkert 63 56 I /

E tes 38 15 ISZ /

Heren csény 35 39 8 ISZ /

Ipolyvece ISZ ?

Jobbágyi 41 I ?

K álid 52 ISZ /

Kisterenye 85 102 I / Zagyvápáifalva 56

Legénd 74 43 9 --

Mátranovák 81 25 ISZ /

Mohára 32 ISZ /

N agyoroszi 64 61 B ajcsy Z3. il 20 udvara ISZ c garage

Nógrád 45 41 I /

Ndgrádmegyer 67 55 18 ISZ ?

Nógrádsáp Kocsma egyik szobájában ISZ c

Nógrádsipek 35 40 - - -

P a lo tá s 53 23 ISZ

Pásztó !12 270 529 361 1840 x ZS c mozi

R étság 34 30 20 ISZ Pest megye

PEST HEGYE PEST MEGYE

Helység Zsidó közösség., létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok Helység Zsidó közössége létszáma A gyülekezeti épületekre vonatk ózó adatok 1828 1851 1910 1941 ------1828 -évben Építési éve, helye, Nagy- JÍ.1- H aszná ׳Haszná ־évben Építési éve, helye, Nagy- Ál m estere sága l a - l a t a m estere sága 1 a- l a t a 30 fő f e l e t t po- 30 ffli f e l e t t Összes po- ta ta

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9 * Göd 215 Révai u . I c la k á s Abony 673 916 626 315 1775-1825 1/ 1825 átalakítva 1875 2/ ZS A r a k tá r Gödöllö 334 188 1894 ZS / Deák Ferenc u.4 Landherr András Gyömrő 62 90 106 179 I /

Ácsa 36 38 9 ISZ ? Xsaszeg 172 75 XIX.sz. eleje 1/ I / 1903 2/ A lb e rtirs a 454 450 53+281 21+145 1809 Hunyadi u.7 ZS A r a k tá r T ö Já3 zk arajen ő 135 121 Kossuth u. 58 I B la k á s XIX, s z . vége Alsónémedi 78 81 67 1757 1/ 1837 2/ /1896-ban még áll/ I / Kerepestarosa 100 I /

Aszód 519 350 513 278 1757-1896 1/ ISZ / Kiskunlacháza 155 91 1903 ZS / 1906 javítóintézet 1908-19/60/ Petőfi u.15 2-/ ZS / K is ta rc s a 91 (100) I c aggok háza Román M iklós 1921 3/ I / Kóka 82 35 ZS /

B iatorbány 65 34+42 1899 I / Maglód 234 220 121 82 1901 Dózsa Gy-u. 6 * I c la k á s ? Budakalász 41 48 ISZ Mende 33 7 ISZ / 9 Budakeszi 53 82 ISZ Monor 570 344 1863; 1899-ben bővítve x zs /

Bugyi 156 92 88 59 I / Nagykáta 269 214 1905 B ajcsy Zs, u, 13 zs c áru h áz

Cegléd 118 1121 669 1855; 1883 bővítve 1/ Nagytétény 154 326 255 1780 k ö rül Damjanich u. I / 1906 Damjanich u. 2/ zs B to rn a te re m Nagykörös 840 727 478 1817-ig 1/ Baumhorn Lipót 1817-1879. 1911 földrengés, 2/ Damjanich u. 3/ IA h itk ö z sé g 1917-ig szálloda nagyterme, 3/ is k o la 4/ C inkota 465 1875 I / 1925 Patai u. 5/ zs A h itk ö z sé g Molnár Lajos ISZ A h ltk ö z sé g Csévharaszt 42 - - Nagymaros 51 41 ISZ C la k á s Csömör 69 51 1906 I / Nógrádverőee 54 39 ISZ C la k á s Dabas 44 190 56+74 151 1 851 kö'rül zs / Gyón 213 220 98 49 ócsa 78 56 110 65 zs / S á ri 37 32 - Örkény 78 63 1890 x I / Dány 34 16 ISZ / Páty 56 17 ISZ / Domony 276 188 36 12 1837 I C megszűnt Péoel 222 230 341 157 1704 1/ Dömsöd (18) 165 82 I / 1826 átépítés 1904 2/ zs / 1887-ben a hitközség feloszlott Dunaharaszti 118 112 1888; átalakítás 1924 zs / Lederer Gyula Penc 161 200 47 18 Zrínyi u. 1 . I c la k á s

Dunake3zi-Alag 63 182 I C la k á s P e rk á ta 1921 elad v a I c -K— Érd 108 178 I C la k á s P i l i s 144 73 zs /

Et.yek (ma F e jé r megye) 32 23 I / P ilis o s a b a 122 61 I / Farmos 32 11 ISZ / Pilisvörösvár 310 310 201 78 1730 körül Petőfi u.1 x 1/ I c üzem 1866 2/ Fót 35 56 ISZ / Pomáz 51 51 157 142 1896 í / Galgagyörk 85 5 ISZ / Püspökhatvan 388 4 I / Galgamácsa 36 5 - - Ráckeve (7) 209 123 1885 x zs / 3 0 Pest megye

PEST MEGYE PEST MEGYE

Helység Zsidó közösség', létszáma. A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok Helység Zsidó közösség létszám l A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 1828 1851 1910 1941 -H aszná ־évben Építési éve, helye, Nagy- A1 Haszná- évben Építési éve, helye, Nagy- Ál m estere sága la l a t a mestere sága la - T ata 30 fői f e l e t t összes po■ 30 fői f e l e t t Összes1 po- t a ta

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Verseg 36 58 14 ISZ / Rád 31 6 ISZ / Zsámbék 471 494 222 34 1790-ig x 1/ 39 10 1921 eladva ISZ / Sóskút 1790 /1810/ 2/ ZS / Sülysáp 112 66 Kápolna u.23 IB lakóház Zsámbok 65 8 ISZ / Százhalombatta 31 14 ISZ /

Szentendre 217 206 185Ö * I /

Szentm ártonkáta 32 64 41 35 I /

S z ig etszen tm ik ló s 53 56 I /

Szob 55 61 1922 * írp á d u .43 ISZ C la k á s

Szokolya 48 18 ISZ /

Sződ 56 68 I ?

Taksony 50 23 --

Tápióbicske 334 254 79 38 1840 * ZS /

Tápiógyörgye 110 30 ZS /

Tápiószecső 37 24 ISZ ?

T ápiószele 392 164 182 69 1810 körül x ZS /

Tápiószentmárton 3.4 14 ISZ /

Tárnok 67 48 ISZ / 1921-ben elad v a

Tinnye 216 250 73 77 XIX.sz. eleje Petőfi u 10 ZS B r a k tá r

Tóalmás 54 11 ISZ /

Tököl 104 67 1890 x I /

Törökbálint 39 69 I /

Túra 114 86 B artók B éla t é r ZS C la k a to s - üzem

? h árty án 33 15 ISZנ Ú

Ü llő 97 62 Vasadi u.1 6 . I c la k á s

Vác 281 2131 1854 1864 Eötvös u^5 x ZS A ü r e s , Alois Caeciari romos 1882 /orthodox/ I /

Valkó 59 10 ISZ /

Vácszentlászló 45 4 ISZ /

Vámosmikola 109 171 104 1901 x I /

Vecsés 176 190 ZS /

Veresegyház 46 56 I. /

Verőcemaros 54 39 ISZ C la k á s

31 SOMOGY MEGYE SOMOGY MEGYE

Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok Helység Zsidó közösség, létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 1828 1851 1910 1941 -e, h e ly e ,évben Nagy- Ál- H aszná ״Építési éve. helye, Nagy- Á l- H aszná- évben É p íté s i >4 m estere ság a la - l a t a m estere sága l a - l a t a 30 fő; f e l e t t összes po- 30 fő f e l e t t összesJ po- t a ta

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Nagyatád 51 164 435 223 1840 körül 1/ ISZ ? 1829 X . I / Adánd 65 173 55 23 1906 2 / 98 40 1924 ISZ ? Babócsa 127 210 206 72 1861-81 1/ I / 1876 Kossuth u. 2/ ZS / Balatonboglár (13) 234 270 1901 ZS c la k á s Nagyberény 36 29 ISZ ? 44 ISZ c la k á s Nagykorpád 37 2 63 -- Nagyszakácsi 176 83 32 13 ISZ / Bálványos 32 (26) 12 - - Nemesdéd 85 130 55 -I / (5) 659 316 1899 ZS c áruház ? ISZ 37 ־ 30 72 18 ISZ ? 140 67 - ISZ Böhönye 49 22 ZS / / Osztopán 120 - 1850 leégett, 1902 renoválás BUssü 61 32 6 ISZ / 59 63 - - Pusztakovácsi 86 20 ZS / 49 59 <׳ Buzsák 64 32 34 17 ISZ Siófok (12) 316 338 1869 - 1986 Fő u. x 1/ ZS Csurgó 80 337 153 1840 x ZS / / 35 1986 2 / I A h itk ö z s é g Kovács Sándor 29 50 2 ZS / 84 -- Gamás 48 49 58 29 I / 179 174 40 ZS Göl le 43 4 - - 195 1835 x / Somogy vár 38 23 - - 107 176 30 _ 1833 körül, újítva 1909 k ö rü l ZS / ­ק Szőlősgyörök 33 14 ISZ Gyékényes 50 10 ' — Tab 222 394 485 459 1897 X Hőnig Dezső ZS / Ig á i 33 81 40 Ady Endre u -29 I B la k á s Zákány 45 13 ISZ ? 72 61 I / K adarkút 95 67 V ízvár 41 10 Kaposmérő 32 24 ISZ /

Kaposvár -v 72 3359 2349 1864 bővítve 1906 ZS / Baumhorn Lipót I A h itk ö z s é g \ - I 1650-1913 296 228 ׳־ Toponár

Karád 120 80 ZS /

K éthely 32 75 29 ZS / ? Köröshegy 42 32 14 ISZ

Kötésé 56 100 43 11 ISZ ? ? 50 6 ISZ

Lengyeltóti 104 105 135 31 1905 újjáépítése I /

M arcali 42 379 231 1840 1/ 1906 2 / ZS / Komor M arcel és Jakab Dezső

Mesztegnyő 81 3 ISZ / '׳ISZ Mosdós SS. 62 33 11 Szabolcs -Szatmár megye f—

SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE

Helység Zsidó közösség . létszáma. A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok Helység Zsidé közösség létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 1828 1851 1910 1941 évben É p íté s i éve, h e ly e, Nagy- Ál-- H aszná- évben É p íté s i éve, h e ly e , Nagy- Ál- H aszná- l a t a ־ m estere sága la- l a t a m estere sága l a 30 fö felett összes po- 30 f 6; f e l e t t összes pa- ta ta

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Ajak 83 56 I / Fülpösdaróc 91 5 ISZ ?

Anarcs 99 63 I / G acsály 50 51 76 60 1910 körül * I /

Apagy 32 130 149 105 ZS / G arbolc 17 I /

A ranyosapáti 46 85 79 103 I / G ávavencsellfl 47 98 169+59 55+163 1870 körül * I / 85 Gégény 31 111 126 1925 Hunyady u. x I c la k á s Baktalórántháza 66 122 189 ZS / 71 Gelénes 67 23 ISZ ?

Balkány 657 590 522 417 1840 x z s / Gebe 162 209 1840 * I / ? B alsa 63 75 19 ISZ Gemzse 38 148 96 64 ISZ /

Barabás 39 100 50 1910 x I / Gergelyiugornya- 106+135 117 1908 Bem u. 15■ * IB la k á s Bgornya 30 178 68 "Beregdaróc 50 48 Szabadság u. - kocsma ISZ c la k á s 80

Beregsurány 76 39 Árpád u, 21 I c la k á s G eszteréd 36 95 40 I ? ? Besenyőd 95 98 40 28 ISZ Gulács 95 44 V öröshadsereg u. 8 IC la k á s 0 B eszterec 65 25 ISZ Gyulaháza 58 91 123 65 I ? 9 B iri 38 20 ISZ H e te fe jé rc s e 33 IsZ ?

B otpalád 52 15 - - Hodász 201 195 231 167 1818 imaház 1/ I / 1860 2 / x Bököny 87 30 190 103 z s / Ibrány 61 174 232 I / Búj 117 161 154 101 I/ I lk 114 54 I / ( 29 ן Cégény i 52 I / Jánd 61 37 I / Dányád ] 41 j Já n k m a jtis 89 72 XVIII sz. vége x I / Csaholc 46 27 I/ Járm i 64 87 59 1850 körül x I / Csaroda 126 73 ISZ ! Kállóserajén 161 101 1899 zs / Csenger 451 440 605 537 1828-ban már áll ZS / Kántorjánosi 109 211 159 1828 I / ־ - Csengerújfalu 38 13 Kék 98 86 I ? Demecser 274 325 z s / Kemecse 87 95 354 309 1824 x I / Dombrád 329 193 XVIII. század ISZ / 42 ISZ ? ? Kérsemjén 17 Dögé 37 39 51 15 ISZ K isar 45 24 Árpád u . 18 ISZ c u d v ari Éncsencs 59 63 I / m ellék - é p ü le t E perjeske 54 51 6 ISZ / ISZ ? ? K is lé ta 54 45 100 É rpatak 62 24 ISZ Kisnamény 53 44 53 - - Fábiánháza 145 79 ZS / K ispalád 70 37 - - Fehérgyarmat 56 56 621 774 z s / Kisszekeres 33 20 ISZ / Fényeslitke 51 108 43 I -

Fülesd 60 52 ISZ /

1 3 3 Szabolcs-Szatmár megye

SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE && Helység Zsidó közösség létszámi A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok Hely3ég Zsidó közösség, létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok 9t 1828 1910 1941 1828 n 1851 »ÉH évben Építési éve, helye, Nagy- Ál- Haszná- évben Építési éve, helye, Nagy- Á l- Haszná- ■ ■> m <■ J■ ■» sága la-- 1A(>Ü m estere sága l a - l a t a 30 fői f e l e t t összes po- 30 ffl f e l e t t összes po- 11 t a t a Ét

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

N agykállő 716 693 906 876 1800 körül, 1924 x ZS rom n K isvárda 349 500 3036 3770 1801 D im itrov u. 1/ ZS / bő v ítv e 1901 D im itrov u. 2/ ZS B k i á l l í - tő terem Nagyszekeres 15 V asát u. 49 ISZ c laká3 i Dimitrov u. 3/ I A h itk ö z sé g ISZ Dimitrov u. 4/ C la k á s Napkor 32 31 131 185 ZS / Bt Szefárd imaház 5/ I B Vöröshadsereg u. 6/ ISZ C la k á s ZS N y írb á to r 72 132 1459 1899 1904-ben pályázat / 1 K iavarsány 102 I 55 / N y írb é lte k 170 147 I ? Kocsord 47 34 65 22 I / N yírbogát 404 298 I / §§ ISZ •v4-: :|§-״ / Komlődtótfalu 42 ? Nyírbogdány 128 171 105 ZS Komoré 36 35 34 60 I ? I / Nyírcsaholy 98 101 1849 bővítve x 1 48 I Kótaj 49 160 1867 x / Nyírcsászári 74 47 ISZ ? 8 I Kölese 84 / N yírd erzs 86 69 ISZ / Kömörő - 139 - Nyíregyháza 30 3882 4994 18655 1873 b ő v ítv e 1/ S zarvas u. I / - Laskod 38 43 - 1880-1945 kiégett 2/ ZS / s 9 9 V* V £k ti 11 ZS A h itk ö z sé g /׳״ Levelek 34 203 12 ZS / 1932 Kistér /Mártírok ter3 Baumhorn L ipót - Somogyi György I A h itk ö z sé g fe Lónya 30 Kossuth u.26 I c la k á s 37 83 23 38 N y írg e lse 42 106 64 - - 100 I / L övőpetri 34 34 59 N y írg y u laj 118 43 I / íf| I ־ - M agosliget 37 66 / N y íribrony 53 19 ? Nagy 40 13 ISZ N y írják ó 60 100 71 I/ 1 364 ZS Mándok 51 381 1820, 1861 P e tő fi u. x / N y írk árász 183 168 170 ZS / Ófehértói u.2Ö ISZ c la k á s ? M áriapócs 145 223 134 87 N y írk áta 133 ISZ I ? M átészalka 222 1128 1555 1812; 1828 1/ N yírk ércs 32 19 ISZ ? 1857 Kossuth u.30. 2/ ZS A h itk ö z sé g Kossuth u.30. 3/ IA h itk ö z sé g N yírlövő 66 37 I / Haszid imaház Z öldfa u. h / I B 1 N yírlugos 152 130 I / Mérk 40 90 I / 1 NyIrmáda 278 90 566 503 1892-ben leégett x ZS / Mezőladány 61 102 103 T án csics u. 2. ISZ C la k á s Nyírmeggyes 164 155 237 148 1828 I / M ilota 40 9 - - Nyírmihálydi 84 82 109 51 I / Nábrád 52 20 I / Nylrparasznya 35 58 36 ISZ / Nagyar 31 21 .- - |i Nyírpazony 86 72 14 ISZ / Nagydobos 132 113 1830 Lenin u.132 x I c la k á s i ? Nyírpilis 55 33 ISZ j Nagyecaed 355 586 1850 X ZS / N y írta s s 89 150 316 186 ZS / Nagygéc 57 34 ISZ ? II N y írté t 40 25 32 15 - - N agyhalász 69 77 298 266 ZS / 1 N y lrtu ra 56 18 1913 I ? Nagyhódos 28 ISZ ? Nylrvasvári 64 99 54 I / Nagyvar3ány 34 :0

3 4 1 Szabolcs -Szaimár megye

SZABOLCS-SZATMÁR megye SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE

Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok 182.8 1851 1910 1941 1828 1851 1910 1941 évben Építési éve, helye, Nagy- Ál■ H aszná- évben Építési éve, helye, Nagy- Al- Haszná- m estere sága la- l a t a saga la• l a t a 30 fő f e l e t t Összes po- 30 fi felett összes po- ta ta

־8 7 6 5 4 3 2 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1

Ő fehértó 36 38 122 132 I ? Tákos 47 23 ISZ ?

/ Tarpa 186 227 ZS 7׳ Olcsva 96 29 ISZ

Olcsvaapáti 35 8 ISZ ? Tiszaadony 87 47 ISZ ?

ó p ály i 42 35 181 143 I / T iszabecs 66 72 I /

Ököritófülpös 90 121 142 XIX. sz. közepe x I / Tiszabercel 259 203 133 111 XIX.sz . vége x I / I / Oros 56 68 1 36 98 1930 I / Tiszabezdéd 69 74 66 1900 x 130 190 ZS / Ör 49 104 139 65 I / T Iszadada 116 157 I / Panyola 65 30 TSZ / T iszadob 32 67 145 71 94 64 I / Pap 40 76 41 ISZ ? Tiszaeszlár 108 - - Papos 66 31 -- Tiszakerecseny 31 43 I / Pászab 71 55 ISZ ? Tiszakóród 51 27 Kossuth u.,43 I / P á tro h a 30 167 107 ZS / T isz a lö k 243 394 495 200 1840 * 46 14 - - Penészlek 43 44 58 I / Tiszamogyorós 37 144 1900 x I Penyige 30 - 32 20 I / Tiszaszalka 30 61 I / P etneháza 130 62 I / Ti szas zen tm árton 74 45 ZS / P ir ic s e 98 69 XIX.sz. közepe x I / Tiezavasvári 104 61 720+60 684 1903 1 / * /B üdszentm ihály/ 39 2 / x I J P é c sp e tri 39 45 87 65 I/ Tornyospálca 32 89 76 1904 előtt bérelt 1/ ISZ - I / Porcsalma 192 202 I / 1904 2 / 66 I/ Pusztadobos 83 92 84 ZS / Tunyogmatolcs 30 100 76 I / Rakamaz 131 118 XIX. s z . vége x ZS / Tuzsér 34 55 80 XIX.sz. második fele x I / Ramocsaháza 39 114 90 ZS / Tyúkod 94 Árpád u. 25 Rohod 36 150 104 I ? Ű j fe h é rtó 569 830 1035 1359 ZS / Sényő 54 22 ISZ ? Újkenéz 35 13 ISZ / Sonkád 39 17 ISZ ? Ura 87 41 I / Szabolcsbáka 54 1 21 74 ZS / V aja 246 172 I / Szabóiosvermesmart 112 42 16 ISZ 9 Vámosatya 74 27 I / Szakoly 49 28 120 70 1890 körül x I ? Varsánygyüre 41 83 120 I / Szamosbecs 10 ISZ / Vásárosnamény 122 460 1074 I / Szamoskér 81 36 ISZ / V itk a 48 204 I / Szamossályi 104 95 I / ? Vasmegyer 54 36 34 ISZ Szamosszeg 128 112 ZS ! Záhony 57 ISZ - Szatmárcseke ' 51 131 68 1884 x ZS / Z surk 36 98 71 ISZ ? Székely 42 27 - - Szolnok megye

ó 1 SZOLNOK MEGYE SZOLNOK MEGYE létszáma. A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok ׳׳Helység Zsidó közösség 1828 1851 1910 1941 1828 1851 1941 Építési éve, helye, Nagy- Ál- Haszná- évben É p íté s i éve, h e ly e ,évben Nagy- Ál- H aszná- m estere 8 ág a la - l a t a m estere sága l a - Iák a 30 fű f e l e t t összes po- 30 fű f e l e t t összes po- " ^ ta ta

1 2 3 4 .5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9 ן ׳?׳ ן Szolnok 2062 2590 1850 körül x 1 1 ZS / Abádszalők — Szalők 68 197 99 /S z a lé k / ZS t 18y9 2/ K ö ltő i Anna u.2 ZS B k i á l l í t ó - Ábád K ossuth u. 11. Abád I c la k á s Baumhori! ^ ip o t terem 7 á ta la k ítv a Besenyszög 49 12 ISZ IA h itk ö z sé g ; :'׳. ■ :'׳. ; Cibakháza ISZ 45 9 / Tiszabó 183 300 117 18 XVIII. sz . vége ZS / Csépa 39 13 Kossuth u. üzletház ISZ c la k á s T iszab u ra 37 33 10 I / Fegyvernek 1804 körül, restaurálva 1901 * ZS 185 85 / T iszad e rzs 58 7 I / • Ján o sh id a 76 26 ISZ 7 Tiszaiöldvár 10a 153 95 1903 ZS / Jászaisószentgyörgy 70 81 1840 * I / T isz a fü re d 186 290 615 442 1846-1913 1/ ZS t 1912 2/ ZS c áruház J á s z a p á ti 189 169 1854, átalakítva Dósa u. 8 * ZS B ra k tá r Polgáry István 5 ■;'.:ץ■'• Jászárökszállás ZS 249 165 1858 x / T i3 zaig ar 137 61 14 XVIII. sz. vége * I / í Jászb erén y 1017 574 1840; 1/ I / T iszaö rs 43 7 ISZ / 1890-1968 x 2/ ZS / I A h itk ö z sé g 3/ T is z a ro ff 150 39 I / Jáazd ó zsa 69 23 ISZ 7 ? ן ? T iszasü ly 61 38 ISZ Jászfelsőszentgyörgy 42 9 - - ׳Tlszaszentimre 69 41 1850; renoválva 1928 * I / ■ i; • 1 Jászfényszaru 120 82 1926 x I / T isz a sz ő lű s 50 49 I 7 Jászjákóhalma 49 15 ISZ 7 Tiszavárkony 45 19 ISZ 7 N 5 J á s z k is é r 96 51 1860 ZS / Törökszentmiklós 115 755 520 1857; bővítve 1895 * ZS / Jászlad án y ZS 163 89 1875; 1913 * / 26 ISZ ? Varga Lajos Tószeg 42 Túrkeve 231 179 ZS / J á s z te le k 36 9 ISZ ? Zagyvarékas 65 8 - - Karcag 1077 778 1870 1/ I / 1898 Lőwy Sándor u. 2/ ZS A h itk ö z sé g Blau Ferenc terve Kenderes 122 32 I / '

átalakítva x ZS c áruház ־ Kisújszállás 440 210 1869 1904

/ x 1 / I 1870 224׳ Kunhegyes 304 1893 B ethlen u. 3 2/ ZS A h itk ö z sé g ' '■ £ ;׳:■..:/K ite le k 50 17 ISZ / v í

Kunmadaras 398 273 1880 körül * ZS /

Kunszentmárton 15 £22 202 1897 Deák Ferenc u. ZS A r a k tá r 1 Doborszky József /1912?/

Nagykörű 57 9 I /

Mezőtúr 741 406 1830 Damjanich u. 1 ZS B múzeum

Öcsöd 149 89 Hunyadi u. 43 ZS / 1 !!

■

-- Tolna megye

TOLNA MEGYE TOLNA HEGYE

Helység Zsidó közösség . létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok 182B 1851 1910 1941 1828 1851 1910 1941 -H aszná ־évben Építési éve, helye, Nagy- Ál■ Haszná- évben Építési éve, helye, Nagy- Ál m estere sága la- l a t a m estere sága la - l a t a -f e l e t t összes po- 30 fflI f e l e t t Összes po ןfé 30 ta t a

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

A tta la 32 30 ISZ / P incehely 165 Görbó 285 107 147 1840 x ZS / B áta 35 14 ISZ ? Simontornya 39 43 109 59 1890 * ZS / B átaszék 152 103 1850 körül = 1862 3S / ? 1862 Sióagárd 30 10 ISZ 1862-1905-ben leég 1/ Bonyhád 1662 1563 1147 1159 1764—1794 leég 1/ Mártírok tere ZS A r a k tá r Szakos 69 30 1795; 1986-ban javítva 2/ ZS A üzem 1906 2 / I / 1924 orth. Táncsics u. 3/ ZS B ISZ ? 1924 Táncsics u. ISZ / Szedres 46 56 1896 ZS B k i á l l í t ó - Bölcske 174 91 17 ISZ / Szekszárd 840 437 Petschnik János terem átalakítás: 1978 Decs 52 59 ISZ ? Kerényi József Dombóvár 64 80 650 613 XIX sz. eleje x 1/ 1868 Deák Ferenc u. 2/ ZS B r a k tá r Tamási 309 187 1851 ZS / megszűnt 1910 körül Döbrököz 67 42 ISZ 7 Tevel 943 121 ■48 10 340 1864 1 / ZS / Dunaföldvár 15 563 355 1854 x ZS / Tolna 205 1914 2 / IB la k á s Dunáézentgyörgy 49 3 ISZ 7 Tolnanémedi 50 16 ISZ / Fadd 96 112 123 58 ZS / Zomba 36 43 52 IC la k á s Györköny 52 11 Arany J. . u, 364 I c lak ás

Gyönk .268 430 180 30 1836 x ZS /

Gyulaj 38 13 ISZ ?

Hógyész 463 630 386 28.2 1815 Fő 11. 23 x ZS B r a k tá r

Iregszemcse 100 50 ZS /

Kajdace 34 35 19 ISZ /

Kéty 30 2 ISZ /

Kocsola 45 8 ISZ ?

Koppányszántó 46 15 ISZ /

<* ISZ 32 ־Kölesd 56

Magyarkeszi 33 17 ISZ /

M iszla 49 60 37 8 ZS /

Nagydorog 97 82 1912 után Táncsics u.4 x ZS /

Nagykónyi 33 32 ISZ ?

Nagyszokoly 59 15 Bezerédi u. ISZ c lak ás

Ozora 103 48 ZS /

Őceény 40 32 ISZ 7

Paks 639 816 1011 730 1781 e l ó t t 1/ Dózsa György u. 27 2/ ZS B könyvtár 7 P ál fa 50 14 ISZ Vas m egye

VAS MEGYE

Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 évben Építési éve, helye, Nagy-- Á l - Haszná- m estere sága la - l a t a 30 fó f e l e t t összes po- ta

1 2 3 4 5 6 7 8 9

Alsóság /Sárvár/ 38 73 ISZ ?

Bük 35 25 1902 ISZ /

Celldömölk 43 385 512 1881 1/ ZS / 1908 2 / ZS /

Csákánydoroszló 36 14 ISZ /

Csepreg 83 55 1863 x ZS /

Duka 38 55 --

Gérce 34 17 I /

Gencsapáti . 41 - -

Gyöngyösfalu 33 ISZ ?

Jánosháza 134 127 541 389 1836 1/ ZS / 1897 x 2 / ZS /

Káld 30 35 5 ISZ /

Kemeneamag-a3i 30 13 ISZ /

Körmend 369 480 627 300 XVIII.sz. leég * ZS / 1922 ZS /

Kőszeg 92 266 109 XVIII.sz. vége 1/ Kossuth u. 1856 Várkör 41 2/ ZS A ü res

Nick 38

Nagysimonyi 133 151 188 83 1820 1 / ZS / ־־ — / 2 1892

Nemesszalók 2 régi templom * I / I /

0 3tffy as s zonyf a 32 35 47 10 I /

Rábahldvég 77 79 50 38 I /

S árv ár 86 90 657 780 1850 k ö rü l x 1 / ZS c lak ás 1882 Deák F.u.6 x 2/ I / 1892.x

Szentgotthárd 305 134 1898 ZS /

Szombathely 56 3125 3113 XIX.sz. elsó fele 1/ I / Szentmárton 1886-ig 2 2 107 1880. B atthyány t é r 2 / ZS B h an g v er- ö n á lló Ludwig Schöne s e n y te - rém Ó perint 2 1 Aréna u.6 IA h itk ö z sé g Tompáiádony 10 1943-han eladva ZS c e lad v a

U ra lá jf a lu 37 9 ISZ /

Vasvár 62 55 230 184 1865 x ZS / Veszprém megye

VESZPRÉM MEGYE VESZPRÉM MEGYE

Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 1828 1851 1910 1941 évben Építési éve, helye, Nagy-■ Al-- H aszná- évben Épí^si v*' hp1ye f Nagy- Al- H aszná- m estere sága la- l a t a m estere sága la- l a t a 30 fő f e l e t t összes po- 30 fd: f e l e t t Összes po- ta t a

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

A dásztevel 156 124 8 I / Szentantalfa 2 1 32 ZS C 1940 ó ta községi Ajka 59 86 73 43 I / k u ltú rh á z

Badacsonytomaj 56 9 1910 I / S zentgál 105 51 1897 ZS /

- - a 96 135 8נ Bakonyszentkirály 42 42 8 I / Szentkirályszabad

Bakonytamási 35 2Kossuth u.42 I c la k á s Tapolca 42 51 923 508 1813 L essner Juda ház * 1/ ISZ _ 1863 Tarek József terve 2/ ZS B művelő- Balatoniőkajár 150 63 5 1800 I / Rosenfeld freskói dési ház 1906-ban átalakítja B alato n iü red 168 389 1840 ZS c r a k tá r Schadl János

B erhida 46 7 ISZ / Tapolcáid 86 90 - -

Csabrendek 421 534 242 - 1782 x ; renoválva 1862 ZS / Tótvázsony 39 13 --

Csajág 114 120 2 - - Ugod 45 34 I /

Csesznek 39 40 17 ISZ ? Várpalota 478 280 394 211 1839 Szt.István u.1 ZS B k u ltú rh á z

Csögle 120 21 ISZ / Veszprém 619 1008 1275 887 1799; 1840 1/ ZS / 1865 Rákóczi tér 7/b 2/ ZS / Dabrony 120 4 - - Zitterbart Mátyás

Deveeser 138 180 326 203 186 9 r e s ta u r á lv a 1B94 x ZS c is k o la Veszprémvarsány 31 30 ISZ / Arany J. u. Z irc 92 61 I D iszel 115 19 I c la k á s

/ ge 38 44 14 ISZ.־»Homokböd

K ajárpéc 92

Kapolcs 84 120 68 17 I /

Kővágóö'rs 102 149 145 51 1832 e l ő t t ZS A üres /1 890/

Köveskál 40 10 - -

Lovászpatona 34 7 -

M arcaltö 37 15 ISZ /

Nagydém 112 160 57 11 Kossuth u.47 ISZ c lakóház

Nagyvázsony 158 78 51 XVIII.- sz . ren o v álv a 1885 * ZS /

Nemesszalók 103 83 ■ 56 I /

Nemesvámos 22. 65 11 ISZ ? Nemesvita 42 2 . ISZ c lakás

Noszlop 111 108 35 - I /

Öcs 82 150 4 - -

Pápa 2672 2714 3076 2613 XVIII.sz. vége Salétrom u. 1/ ZS A üres 1846 Petőfi u. 2/ ZS A üres 1899 3/ Steiner Antid I B

Sümeg 56 340 226 1866 1/ ZS / 1913 2/ ZS B

3 9 Za ta megye

ZALA HEGYE

Helység Z3idó közösség, létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 évben Építési éve, helye, Nagy- Ál- H aszná- sága la - l a t a -f e l e t t összes po ׳ffi 30 ta

1 2 3 4 5 6 7 8 9

Bucsuszentlászló 23. 60 14 I / 47 32 ISZ /

Hahót 76 32 1872 x 1 / I / 1904 2 / I /

L enti 60 51 I /

Letenye 91 30 I /

Nagykanizsa 1038 1500 3378 2093 Uradalmi ép. Lenin u. 1/ 1807-10 Voyta Ferenc 1821 Lenin u .6 . ISZ A hi tk özség Ehrmann, Marek

Nemesapáti 32 1 ISZ /

Nova 30 - ISZ 9

Pacsa 21 107 63 1840-ben leég 1/ I / 1889 2/

Páka 40 13 ISZ ?

Pókaszepetk 90 17 ISZ /

Söjt.ör 50 29 Deák Ferenc szülőháza 1/ b é r e l t ház 1901-ben leég 2/ -- 1906 3/ I /

T űrje 59 47 I /

Z a la a p á ti 53 47 I /

Z alabér 39 63 22 I /

Zalaegerszeg 318 500 134-6 880 1857-ben már állt 1/ zs / 1904 Ady E.u.14 2/ zs B hangver- Stern József seny és k i á l l í t ó - terem

Zalakoppány 39 30 31 8 ISZ /

Z alalövó 117 98 100 1892-ben már állt 1/ 1930 * 2/ I /

Zalaszentgrót §2 400 250 155 1761 x 1/ zs / 1796-1809 bővítve x

Z alaszán tó 32 41 26 I ?

Zalaszentmihály 39 29 ISZ ?

Bánokszentgyörgy 34 ISZ 9

M ihályfa 21 106 64 20 I / K eszthely 256 500 1029 755 1780; 1852 Pethő-ház 1/ ZS A h itk ö z sé g 1894iíben átalakítás 2/ I A h itk ö z sé g 1809) okt. 24. ? Karmacs 19 1910 I

Hévíz 15 1790 1/ ZS / 1933 21 zs / Budapest

MEGJEGYZÉS PEST Év Állandó E g y let, Pótim ahely ö sszes Létszám zsinagóga is k o la , im ahely in té z e t A budapesti adatokat, amelyek a város 1945 előtti közigazgatási területére (14 1892 11 29 33 73 kerület) vonatkoznak, az országos adatoktól elkülönítve és azoktól eltérő for- 1895 90 mában közöljük. Ezeket az Egyenlőség , a Pesti Izraelita Hitközség hetilapja 1896 62

1883-1927 közötti évfolyamainak híradásából gyűjtöttük egybe. A közlemények a- 1897 (11) (25) 28 17 000 V. k er. 6 +800 VI. kér. 15 V II. kér. 35 20 ו . lapján az állandó és főünnepi imahelyek egymástól megkülönböztethetők. Felső- 25 ő r t 32 Buda VIII. kér. 14 Tolásainkban ezt a betűtípusok megkülönböztetésével jelezzük. (A nagybetűs az IX . k ér. 3 1898 25 86 Pest+Buda, állandó imahelyeket jelzi.) Rajzainkon is megkülönböztető jelkulcs vonatkozik 1 50* Óbuda . Kőbánya* erre. A főváros közigazgatási területéhez napjainkban már a korábbi önálló 1899 81 V II.k é r. 35 város - Újpest és a váro3t körülvevő községek egész sora tartozik. Ezeket nem 115* 20 000 Pesten összesen 1900 11 26 70 112 19 100 V II.k é r. 37 a mai kerületi beosztás szerint, hanem a történeti adatoknak megfelelő önálló Pest-Buda-Őbuda- 123X -Kőbánya összesen elnevezéssel jelezzük. 1901 11 34 Az állandó imahelyeket, a zsinagógákat kiemelten, nagy betűkkel jelöltük. 1902 2 t p l . 34 5 nagyobb 88 12 imaház 35 ő r t . 4 ő r t . 26 110x 1903 2 t p l . 34 35 8 12 imaház 5 nagy pőtimah. 1904 1905 2 t p l . 24 e g y le t 51 22 430 *Buda és Kőbánya 10 pótimah. 30 150x Pest együtt 1906 11 28 80 22 800 I X .k é r.6 9 h itk . 20 ő r t . V III.k é r . 20 imaház 1908 23 000 1909 1910 22 400 1912 31 60 24 000 1913 61 24 000 1914 1917 60 1920 23 7 1921 53 1922 34 29 ő r t .

41 Budapest

Kerület A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok Kerület A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok lélekszámra vonat- 1élekazámra vonat- kozó adat: 1828 Építési éve, helye, mestere Nagy- Á lla - H aszn álata kozó adat: 1828 Építési éve, helye, mestere Nagy- Álla- Használat.. 1851 sága p a ta 1851 sága p a ta 1910 1910

BUDA PEST Középkori Vár 1307 előtt 1360-ig 1/ Szt. György u.13 ZS / IV. kerület 1828: 677 2 / Új Zsidó u. B elváros

1461 (TÁNCSICS MIHÁLY U .) 21-23 ZS B a la p f a l 1 8 2 8 : - XV. sz . 3 / TÁNCSICS MIHÁLY U .26 SZEFÁRD I B múzeum 1851: - II II II II II II II II II II II II II II II II II II 1910: 10 256

II. kerület V. k e rü le t . V iziv áro s 1840 Szarvas téri iskola Lipótváros 1828: - H alász u. 1828 : - 1 8 5 1 : - 1866-1945 ÖNTŐHÁZ U. 5 KNABE IGNÁC zs / 1851: - \ 1 9 1 0 :3 9 2 8 1920 Albrecht u.2. br.Guttmann Vilmos-villa ISZ 1910: 18 391 1926 Torockó u.5-7 ISZ Hidegkúti u.62

XIII.kerület J 1899 Külső Váci u-20 ISZ Angyalföld F ó ti u.18 ISZ Újlak 1788 előtt I 1 8 2 8 : - Váci át 39 ISZ FELLNER ZS A h itk ö zség י .ZSIGMOND U.49 (FRANKEL LEÓ U 1888 SÁNDOR 1851: - Aréna u. ISZ 1910: - 1905 Koháry u.23 ISZ ÓBUDA 1908 ARÉNA U. - TÜZÉR U. SAROK z s tornacsarnok Bp.Honvéd SIC III. kerület 1738 Wagenmeister telken, 1746-ban bővítve ZS BAUMHORN LIPŐT 1828: 3289 Austerlitz Cipóra f.ház ISZ 1911 CSÁKY U. 3. (.HEGEDŐS GYULA U. ) 1851: - Boskovitz Farkas rabbi háza ISZ VAJDA BÉLA 1910: 5314 1767-69 FŐ U. ( LAJOS U.163 ) NEPAUER MÁTÉ) 1927 ÁTALAKÍTÁSA ZS h itk ö z sé g 1821 LAJOS U .1 6 3 ., LANDHERR ANDRÁS f BAUMHORN LIPÓT ZS A Magyar Csáky u.7 ׳ ( ÉGI ÉPÜLET BŐVÍTÉSE&> T e le v iz ió Vörösvári út Visegrádi u.7 ISZ Váci u.14 ISZ Tar u . 2 ISZ XI. kerület Visegrádi u.3 ISZ K elenföld 1910 Budafoki út 41 ISZ Visegrádi u.9 ISZ h itk ö z sé g 1828: - Kende u .1 2 ISZ 1851: - 1936 BOCSKAY U. ( KÁROLI GÁSPÁR TÉR) 1910: - NOVÁK EDE-HAMBURGER ISTVÁN ZS B TIT S túdió VI.-VII. kerület 1787 Király u.-Häusler-ház ISZ KÁROLI GÁSPÁR TÉR 5 IA h itk ö z sé g Erzsébetváros 1796 Orczy ház "Judenhof"-ban imaszoba ISZ T erézváros 1800 k ö rü l Rombach Sebestyén u. ISZ 1 8 2 8 : - 1800 körül Király u.6 szefárd ISZ XII. kerület 1920--22 Eötvös u. - dr. Láng Aladár-villa 1851: - 1805 Király u.1 "Fehér Lúd" ház CheszedNeurim ISZ 1828: - Mátyás király u. - Pártos-villa 1910: 50 776 69 934 1827 Király ü.126 1.sz. telek Gömeryschen Haus ISZ 1851: - 1926 Diana u.9 1830-1859 ORCZY'HÁZ - CULTUSTEMPLOM 1910: - H ollós u.2 RÖVID IDEIG 1830-ban GRIESBACH-TEREM HATTYÚ-TEREM 1830 ORCZY HÁZ - NÉMET ÉS LENGYEL ZSINAGÓGA ZS / HÍVEINEK EGYESÜLÉSE ZOFAHL LŐRINC

4 2 «J Budapest

K e r ü l e t A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok Kerület A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok lélekszámra vonat- lélekszámra vonat kozó a d a t: 1828 Építési éve, helye, mestere Nagy- Álla- Használata kozó a d a t: 1828 Építési éve, helye, mestere Nagy- Á lla - H aszn álata 1851 sága p o ta 1851 sága p o ta 1910 1910

ISZ Aréna u.17 ן Király u.-Valero házban ־184852 Einhorn féle "Reformtempiom" í Aréna u.7 Király u. frank zsinagóga ISZ 1922 Nefelejcs u.16 ISZ Reim Akuvim török zsinagóga ISZ Egylet 1852 SZERECSEN U.2. (PAULAY EDE U .) ISZ Sasz Cheva 1924 JÓSIKA U.4 I K a ttle r Egylet Erzsébet temp- lom e g y e sü le t 1859 DOHÁNY U. LUDWIG FÖRSTER ZS A h itk ö z sé g Szerecsen u.11 (Paulay Ede u .) Titen Emesz I h itk ö z sé g Egylet 1870 DESSEWFFY U.23 ZS A (Székesfővárosi Holló u.1 Linasz Hacedek Ipartársul at E gylet Betegsegélyező 1926 Erzsébet krt. 26 és Önsegélyező "Zion" jótékony- Egyesülete ) sági egylet crt oinx hit- Dob u.57 község GARAY U. 48 ZS C r a k tá r 1931 Bethlen tér 2 Siketnéma Intézet 1872 ROMBACH SEBESTYÉN U. OTTO WAGNER ZS A romos, BETHLEN TÉR épületben zs A h itk ö z sé g 1887 VASVÁRI PÁL U. 5 FELLNER SÁNDOR ZS A h itk ö z sé g BAUMHORN LIPÓT - SOMOGYI GYÖRGY ISZ A hitközség 1891 K ertész u.37 ISZ elad v a Chinuck Neorim e g y le t Síp u.12 ISZ A Ahavat Reim Felebaráti 1891 K irály u. 47 ISZ zsidó legény- Szeretet Egylet e g y le t 1931 WESSELÉNYI U. "HŐSÖK TEMPLOMA" zs A h itk ö z sé g 1893 Aggok h áza Freund Vilmos H ungária k r t . 167 ISZ DELI LAJOS, FARAGÓ FERENC 1895 Andrássy u. - Epreskert u. sarok fiüárva- ISZ 1930 KÁLDY GYULA U.6 ház imaháza 1930 VASVÁRI PÁL U.9 1895 Damjanich u.26 leányárvaház imaszobája ISZ Király u.26 ־194550 1904 Arany János u.34 ISZ Akácfa u. 22 ISZ Első izraelita betegsegélyező és temetési VIII. kerület egylet imaház Józsefváros 186? ÜLLŐI U. - MÁRIA U. SAROK elad v a Akácfa u. 32 ISZ 1828: - 1877 RABBIKÉPZŐ INTÉZET IMAHÁZA ISZ A h itk ö z sé g Nyár u.1 ISZ 1851: - KOLBENHEYER FERENC ÉS FREUND VILMOS Rottenbiller u.14 ISZ 1910:30 751 1900 MÁRIA U. BR. THOROCZKAY VIKTORNÉ HÁZA Erzsébet krt. 27 isz 1904 Kálvária tér 19 szefárd ISZ ־Király u. 3537 1907 1908 Régi Országház 1908 Alkotmány u.23 ISZ Szentkirályi u.6 Teréz krt. 1/b ISZ József krt.8 Hajós u.25 ISZ Szentkirályi u.1 Magyar Zsidó Wesselényi u.17 ISZ Ifjak Egyesülete Munkácsy M. u.5-7 fiúárvaház ISZ 1913 tér 1-2 "Oeutsch-féle 1909 Huszár u.7 I Szombat Meg- templom" tartási Egylet 1914 Baross u.5 Hermina u.47 "Zöld vadászhoz"c.vendéglő- ISZ Baross u.77 ben Baross u.124 K irá ly u.7 I Chevra Tobilim 1920 Örönivölgy u.9/b Ahavasz Chesszed 1910 Amerikai u.55 szeretetház Lajta Béla ISZ E gylet 1911 HUNYADY TÉR 3 ZS A Hazkarah Egy- Örömvölgy u.17 let - hitközség Víg u.1 8 1913 KAZINCZY U.29-31 LÖFFLER SÁNDOR ÉS BÉLA ortodox 104 A* 1913 Andrássy u.67 ISZ h itk ö z sé g 1917 Hermina u.67 Hermina u.49 MIKÉFA-ima- e g y e sü le t 4 3 <־•׳״־

Budapest

Kerület A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok Kerület A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok lélekszámra vonat- lélekszámra vonat— kozó adat: 1828 Építési éve, helye, mestere Nagy- Álla- Használata kozó adat: 1828 Építési éve, helye, mestere Nagy- Álla- H a sz n á la ta 1851 ság a p o ta 1851 sága po ta 1910 1910

1895 Kerepesi u.45 dr.Grauer Vilmos magánimaháza X. k e rü le t 1887 Szilágyi u. 5 Emberbarát Kőbánya 1898 Liget u. és Harmat u. sarok leb o n tv a E g y esü let 1 8 2 8 : - 1911 CSERKESZ U.7-9- ZS A r a k t á r 1920 LUTHER U.4 ZS / Haladás Ima- 1851: - SCHÖNTHEIL RICHÁRD e g y e sü le t 1010.• 1921 Magdolna u.15 Schevesz Hohim E g y esü let XIV. k e rü le t Erdélyi u.19 Józsefvárosi Imaház Egy. Zugló 1920 HAJCSÁR U.117 1922 NAGYFUVAROS U. 4 Freund Vilmos ZS A h itk ö z sé g 1 8 2 8 : - 1930 THÖKÖLY U.83 ZS A h itk ö z s é g hagy fuvaros u.j Esz Chajim 1851: - UTÁSZ U. 1923 Aggteleki u.10 ISZ Haladás Ima- 1910: - 1945 u tán HUNGÁRIA KRT.162 megszűnt e g y e s ü le t JÁVORKA ÁDÁM u. 15 I A h itk ö z s é g Dobozi u.7-9 Szatmár u. 32 I Szilágyi u.4 Magdolna u.2 Magdolna u.44 L ujza u .8 Szachve Pajlen L ujza u.21 e g y e sü le t 1940 Köztársaság tér 12 Teleki tér 5 - 1956-lg TELEKI TÉR 22"Csertkovo Sil" ISZ A h itk ö z sé g 1924 Kossuth Lajos u.11 Fiúnevelő Intézetben

IX. kerület Ferencváros 1900 Márton u. ׳Ráday u.1'3 1907 - :1828 1851: - 1909 Lónyay u.25 1910: 14 441 1911 Ráday u.11-13 Lónyay u.15 E lső Koma E g y let Tompa u.2 Ferencvárosi Imaház Egye- s ü lé t Tompa u .1 4 /a Liliom u.18. ISZ Lónyay u. 35 Soroksári u.11-13 1925 SOROKSÁRI U.25 ZS / 1923 PÁVA U. ZS A hitközségi raktár BAUMHORN LIPÓT ISZ A hitközség Remete u.15 I

k k Budapest

Helység A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok Helység A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok ------ך -lélekszámra vonat- lélek szám ra v o n a t kozó adat: 1828 Építési éve, helye, mestere Nagy- Álla- Használata kozó adat: 1828 Építési éve, helye, mestere Nagy- Álla- Használata 1851 sága p o ta 1851 ság a po ta 1910 1910

ÚJPEST Rákoscsaba 1 8 2 8 : - 1/ 1890 körül I / 1828 - 1 / Lówy-ház I 1925 / 2 ־ 1851: 1851: ־ 1851 - 2 / 1839 Bocskay u. ZS / :1910 225 : 1941 : 1910 10 140 3 / 1885 Benzeviczky u. ZS A hitközség

1941 - 4 / 1896 un. Knopfler ház I / Rákosszentmihály 5 / 1929 Virág u.45 I C óvoda 1828: - 1 / 1913 1851: - 2 / 1932 1910: 389 1941: - RÁKOSPALOTA 1828 - 1/ 1835 Soroksár 1851 - 2/ 1894 Vas u.8 k ö n y v tá r i 1828: - 1910 1552 3 / Régi Fóti u.1 ZS B r a k t á r 1851: - 1910: 366 1941 - 1941: -

Pestújhely 1828: - 1930 körül I 1828: - 1/ 1910 Adria u. Pereszlényi Lázár háza I / 1851: - 1910: 269 1851: - 2/ 1927 Neptun u. ZS / 1941: - 1910: 388 1941: - K isp est 1828: - 1/ 1896-ig Tóth József u.2 1851: - 2/ Petőfi tér 1910: 1652 3/ 1909 C inkota 1941: - 4 / 1912 Báthory u.34 ZS / 1828: - 1851: - Pestszentlőrinc 1910: 432 1828: - Batthyány u. 1941: - 1851: - 1910: 299 1941: - Sashalom 1930 körül I 1828: - Erzsébetialva 1851: - 1828 1/ 1875 körül Gráner Ábrahám háza ISZ / 1910: - 1851 2 / 1901 1941: - 1910 29' 3 1941 3/ Nagysándor József 1:. 124 I c lak ás Mátyásföld 1828: - 1923 Szenes Simon háza ISZ Budafok 1851: - 1828 1 / ZS / ’ 1910: - 1941: - ' 1851 2/ Imaház bontva ZS / 1910 373 1941 Rákoskeresztúr 1028: - Pesti üt Nagytétény 1851: - 1828: 154 Nagytétényi u.285 ZS B könyvtári 1910: 273 I / r a k tá r 1941: - 1851: 326 1910: 255 1941: - Rákosliget ' 1828 : - 1851: - 1910: 308 1920 körül I 1941: -

4 5

MAGYARORSZÁG ZSINAGÓGÁI: 1828, 1851, 1902 ÉVI IRODALMI ADATOK ALAPJÁN, MAGYARORSZÁG EGYKORÚ KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN sí• ss _y> km סי » » r i ;1 0 ר / í 04 l * s ־״V ׳ ״ r 4 °־ í \ *04 i N S A ✓ -S ' Lr■ יד •י*. • o • •י*. •01°( ־.״ a& A ** a& A ־.״ •01°( A { A ע A J V # • « 6 0 i \ V \ N \ ( O U V ( V"/ < *־־יי V *־־יי < -Sé£ f-4 / .־ * C J ^ _ P © '־* s c l י s c J •° A , ■\ ‘ 7■ x =° > -.rfo :; i_ " A A ______f r*~% • v ־-*$>© £י ■'■־־'A Ai^ * ׳־ A i *""...... '־: A '~t - ‘ ■ ' ' • > '־ T‘'־ ^.X 4 / . « V-, í* V) סי• '*V' < [ a Ä * • 0 S ? N v . ־־י’’ . a\ \ a /0 י•-׳••־«» '* ׳*־>» í r '- o •or ^ \ ° ״ ״AA ??fl •* V. a\ ־״19־/* K א־» ^ 0A o ° S • V " r»/ 9A ...á iá \ . • י. S A . ' - - j • ז O» “ (־ a «o כ* 5 s C A • ׳/ ; O > A ,— 4 0 j - L A P ...... a ;:? A . / . • ־ ־ ׳ / ,. A £ לי A• í v V J/ " > "' ל* - •v־* **י;° "A*v V QÍ 1 ,-A .0q^^® V \ ״/״20. » - . . ,.ד ■־'■-. & r. ־ _ *9 ״• V ״• ס a ר־* A , — ־ $ 8? $ í.' 5X • O A - * s* י V i ר־׳/ -A י v "A^S ? A í?» י י• ✓ <Ár— O 1 . 0 , ' >■ . r *s v y. ------L י—־' ■C..-• 4 / ׳ l . V־o oi •OA ? Qä 1 A/ ‘ץ / - ► A * ji \ A A . י

s. • O A © * 7 A**- !./* r V .-־A LC► ©A a A • .\ a *• ר A *a a . a־ “ ' ' o a . V —■. « O A & > ;• A \ —י ל A -.ד0׳: . •* v—-־■ ׳•■ ^A 1 ״״׳, í v ־״ ג4;•1 A ' .<. A J ' ־ *• *־ *• ־ ; í * V ר״י -a •• Xv-.S .,,;A ־ä A - f i A y •

.C ־ *h' ~ ׳! ־■־J ׳! s ° _ A A / 's ד־ A a־^‘ v r - . A • - , \ *•«*\ . י׳ ״ ♦ / I l A ••׳.. •C^i & < ״í* ..... V■ \~י \ A •A s ך■ ' ~ * S ,

c k * \ OA /־ A ^ r - r j < \ A .־• ©w 0־׳!-V ■ יו ־״•.-. j K \ ' *OA J z i 1■'■ ) A ZSINAGÓGÁK ELHELYEZ KEDESE A TÖRTÉNETI MAGYARORSZAGON A s o ­נ r 1828. 1851, 1902, - BEN > \ . a © 1828 v , /' ׳s O 1851 A 1902 ‘V / \ / A TÉRKÉP AZ ALÁBBI FORRÁSMUNKÁK ALAPJÁN KÉSZÜLT: / V / Ludovicus Nagy: Noiiliae... Kiad v e : 1828 A / Fenyes Elek: Magyarország Geográfiai Szálára X v Kiadva : 1851 <^׳A . . y T l S' i Balogh Fail: A népfajok Magyarországon c. (dolgozat X-XYI melléklet i ׳ Kiadvo 1902 - Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium

A térkép Gazda Anikó 1 1828/ 1902/, Dávid Ferenc /Magyar o. 1851/ Balázsovics Mihály /1851/ és Muszik Lászlódé /1851 / adatgyűjtése alapján készült. Kb. 15 településhelyei nem tudtunk azono- sitani Térképünk elsősorban a zsinagógák területi eloszlásának helyzetét és változását ábrázolja. A különféle térképek alapján a rajzi szerkesztés □r Gazda Anikó és Kisdi Balázsne/ munkája.

4 7 MAGYARORSZÁG ZSINAGÓGÁI: v .׳ TÖRTÉNETI ADATOK ASS* * y Z c J r AZ ORSZÁG TELEPÜLÉSEINEK 1980-1986-O S ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLATA ALAPJÁN ■ é b א ^ »״• »״y^*,2^2A )a«'—5 1*«־״V AI. ■ ^ ^ ^ fBWÍSÍcívív-S . ^ ״' “zi.__ loot»* .*“ -2^ Ä l i J S E B 1'״,.™*;■ «s^ ^ / ^ ^SqésBmp^sr SucrraBSz^BeÜÁ^? V^5nrajK*reiéíjr< v _ * : * צ * _._)__ _ X * • 4 • r:scD-TsCM£1r007Vsa / /tatamaz A :bf®ry y

• * ' :e ___ ^ _ _ vJ í! ־__ X M’' ׳■ •־— y / Nyrbagdarry ״ Í^grtypoánk-S. .t ._ / f - Kötoj I S . -י־ ^ A א א״ Solipla'Är' 2 א ־ _f*v ♦a-l ______2- . .+ ^־״ ^ ^ G s r ^ w ־ z S ^ ^ Ó ' י ' *Nyírté ד >*«n*fl/' *-יBerpeesoarót! 4 ^ .-׳(. &v^:.... ־ ^ » r , , r L f « ־ .־ — ^ ^ g - L l ^ g r ^ ■yrnB v ^ S c x t s j 1 1 ״7*־0‘״ 'a 8 ״ ״ ^L. 3 JT “י jtoX ׳ Csg3í״=A S2UW« 5 , ?01tervasora C*zw י *ró»* .’ 03 )k a C se r*OT1rjJJ0re p v á ra Ä ..... Ny**q»hqzc NQgwaf Kd־r tc r ó r b íS N lá o^^ Cs * » » , ״ Nayyoroszi * » » , ״ ^^r tc r ó r b íS N lá o \ ־ iV am asm ikoia . . K istsn n y e N o s v q . . jresfce׳» ‘PonvtcsT »- *;•ס ־ / ־ *;•ס »- ‘jresfce PonvtcsT׳» ■ * , _ ״ * - » - *Dc sje ro* / Dc sje ro - ■ * , _ ״ * - » Szniresbees^,..־ א*,i7 * 1 . . \ ^ äÄ^TÖn1^. . . . CT'' Nagykátlá, Á ^M oncpaű T y ü < 5 ^ ? a ^ V־te^ ז AI HnpXmi&i . 2 ^2 ;־ © ® p J e g r r c c e e ii vy !______r * r o Srurttekcuaacki ^ - 7 ”»61־AiSQpeieny־•-״-' .j*. V (c£>a) . . . ־M ason J —- Veri״. hS ״ ״ ״ ״ ״ ״' Á .• ^ -• T , S ' L - - fta *- * J'^ÍÍJ ״.. Holdiiiareg.ijjlehcrtóla n jiiu ' ־ ^ ־ "־ ----- lrt'״,''l־l־־'*״róy^ /X>* ------D־V)^־•" •Strtk "'י“׳ י .A1 ©ö W ' iS"j»ik "“־־־' "Síob®־■^■■y'úKl fotóos Apc pato,t■«».■.y_y4a* . s y\ 3atSO Nyinbnyrry -־.: • A! Perc *»״■״v o *rrfHaa-, J ~ ^ — . Teglfls 0 > B ck< tn / /• fievy^d SyrpanxsBiya J 1syvl1jtK91£ ^ W/ Majy Szam<Äcr ™׳,>H015 ^ ־־״»M ^rójv ן Ä JTMJ\ Sagygéc 52ékeiy.-'׳r׳r**״?'a«gfeáíg.4ií ■ « ־ _ ״ - Fertészert! rF N agyér - s z a c i i r v Ä A f,»״״ X d Mikepercs / ' ־ ־ w . . . / i b j Ä . I7 ״ ״r ó S r £ i » ־ «*״ - { ״ • . ־ P* HajöjDPbosrté *y-Sáreryi Nadudw y* HcgdubagBsH0SB14E3M12í ־־״»iL ^ @ ־)״״״־׳ א .©־0^ - ót ,g׳.»®Hojltí^ ״m־־«í f A rsznsúiy T ^ ■ ■ ״״״י׳־^ ^ ^ A ^ N 05y.«lev • Katoa Derecdte ( a״״"t״ri ״ . :mK*r>a ^ “״ ״=־^ g *׳^a T é té rt« A K ö n y v • / Karcag PusppWodáiy Pnaaíp 1**ÖKsiCTfl

ä , ä x • ♦ ® { ® ־* *»8, « > , £ ־ -^ גי . ; ! ' r 4־ ^ ^TJWSvsirtwWés C 1 ^ ^,eresdef ׳. y ״AlUMkidéB Oabos Abo;^ * { © < Caö«3 . ( J£SS£_ / X ,- - .------® ״m u c d V, R ocke ~ . ״״ y ^ SzEiksantnö-tm .* / Z/5X raí*^o : VA( Kanal ad óny־oJar״l*W ־W■^ '*■־ ד ! ? « 5 . . ^־׳׳Ssäki? <2@ ^ v.. ׳'־׳, ?kä» ׳ f w r ó M í r ' “ a . * ו © . *±ך3*&

J£l MA&YARAZAT :

A2 ÉPÜLET BECSÜLT NAGTSASA:

A W1í1««»j sjf»wM tnioiü:, eeysrrű épu>«1 * ׳. Dynbirotaa ! ״ r n ^ p m iM t^ e öcs hHysíifn aeol•׳ «Dee ׳ ® ״ »יי *י™ ?BÚiáánad® - 1 !■סיסע• e&yytxunMatAi:*l*lc,> . > — Z«tnopá^o épwleitn«1> heiréréi 6 krrűrzrHrk nfn* יי —TbtarOiB \ / ónálló tpwl*> kegy n n »vndMlelésű «pirif-tCT brlü(> $ 3 0 0 0/ ״J _ Domb

AZ E PUlET MISÍ HALAT* :

A ürr» nosmáloian !■••ül © VÜófi H a u n io lb A n Ól HiBiqz»i>q, hQ»xftó10lMn *Ica

*VJ &7 AACHiTCiauSs-AZ EPIZESZETI MEGJÉUENES-ÁLLAPOTA /tpwltt állooőlól (Ü p9*1unűl נ W ^ ^ *yA / ^ Küuó. b*t*ö «rtOrti / 0 & Kwlsó e g » z * n «agjr r é s e k e n * r e e « ti /prOhOCHs a v a llú i SKirÉnlumc* n é lh ű (; / ׳ V V ejh ^ » ”i í s s ö /v-r . 2 Ar* Ä Áléptlés fnioll m épi^«t I«ii9n«r^»tl9n y ^ A j T PC íq épüieiei iMzontútiók M,M4 ! Mjímlék. véOsivm OlOtl *Opy erre jOvaseVhOté

A HELTS21NÉN SZEflZFTT ADATAINKAT KIEGÉSZÍTETTÜK AZOKKAL AZ IBSL, I910w mLÉVI STATISZTIKAI AOÁTOKKAL, MELYEK A 30 FŐNÉL

NAGYOBB LÉLEKS2 ÁMÚ ZSIDÓ MÚZÖSSÉGCkBE VONATKOZNAK.

A térkép odatolt öasitán'lotto; Ferenc rriúvésaettörténés (>יייס0 de Goid© *ni kő r^észm érn ó k

A helynir■ odotgyűjtést. « építészeti értékelést késcitelie és O térképet ropgllfi dr. Guds Ariké épileszmérnök B udo pest j 10«-M . 4 8 MAGYARORSZÁG ZSINAGÓGÁI: EREDETI VAGY ÁTALAKÍTOTT FORMÁBAN ÁLLÓ ÉPÜLETEK 1989-BEN AZ ORSZÁG TELEPÜLÉSEINEK 1980-1986-OS ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLATA ALAPJÁN

A teltélele2és szerint imoház. egyaerú épülel Nincs helyszíni adat Zsinagóga épületének helyéről a kérdezettek nem tudrak

•materem /ónálló épület «így más rendeltetésű épületen belüli s 20bo /

zsinagóga

Üres, hos2nálCkon kívül Világi használatban A h ely színen szer zett adatainkat kiegészítettük azokkal az 1851,, 1910-, 190. ÉVI STATISZTIKAI ADATOKKAL, MELYEK A 30 FŐNÉL Hitközség* használó • ban NAGYOBB LÉLEKSZÁMÚ ZSIDÓ KÖZÖSSÉGEKRE VONATKOZNAK.

A térkép adatait összeállította; Dávid Ferenc művészettörténész AZ ARCHITEKTÚRA-AZ ÉPÍTÉSZETI MEG JEL E NÉS - ÁLLAPOTA de Gazda Anikó építészmérnök A Külső, belső eredeti /a z épület állagától függetlenül / A helyszíni odolgyüjtést, az építészeti értékelést készítette és A Külső egészen vagy rész b e n eredeti a térképet rcjzolla *dr. Gazdo Anikó építészmérnök A Átépítés míott az épület felismerheletlen Budopest; 1906-90. □ Az épületet lebontották 4 9

A ZSIDÓSÁG ELHELYEZKEDÉSE AZ ORSZÁG TERÜLETEM 1910-BEN. Irtották le, később a falvak jórészt ugyancsak zsidó kocsmárosai, szatócsai

HAGYSÁGRENDI CSOPORTOK A STATISZTIKAI. ADATOK ALAPJÁN révén kiterjesztették terményfelvásárló tevékenységüket a parasztságra is .”

"A reformkortól egyre polgáribb országban a mindvégig legpolgáribb szerkeze-

A XVII. és kivált a XVIII. század folyamán a Cseh- és Morvaország, Szilézia, tó budapesti társadalom így kezdettől fogva vonzza magához a határokon túl-

Ausztria és Kelet-Poroszország felőli betelepedés mellett a földesúri tele- ról érkező zsidó tömegeket; itt találják a legkedvezőbb lehetőségeket ahhoz, pítés iránya a nyugati peremkerületeken és az ottani nagyobb földesúri bir- hogy egyrészt beolvadjanak a magyar társadalomba, másrészt a város és az or- tokközpontokon erősítette meg a zsidó közösségek létét. A XIX. század ele- szág életében érvényre juttassák saját polgári értékrendjüket és kultúrájú- jétíl egyre nagyobb szerephez jut a Lengyelország és Galícia felőli betele- kát. A közvélemény az előbbit már a reformkor óta elvárja, az utóbbit pedig pedés, ekkor kezdődik az a történelmi korszak, amikor a század közepétől é- bizonyos, egyelőre jó részt a tömegműveltséghez kapcsolódó területeken hall- les határvonal álakul ki a gazdasági életben a még mezőgazdasági termelésre gatélagosan mintegy igényli is - mivel hazai gyökerű hagyományos kultúra, orientált éB a már iparosodás útjára lépő területek között. Főleg ez utóbbin sokáig még erősen vidékies, nemesi-honorácior színezetű társadalmi bázisa a hitelügyletekben és a kapitalizálódás körülményeihez igazodóan a zsidó né- folytán csak lassan válik alkalmassá a nagyvárosi polgár-kispolgár (később pesség - 1867-re már politikai jogoknak is birtokában - hivatalosan i3 ré- proletár) világának tükrözésére és értelmezésére.” szése lehet a társadalom megújuló gazdasági folyamatának. A még mezőgazdasá- gi orientációjú területekről indul ki az az áttelepülési folyamat, melynek "Az időben harmadik réteg, aki minden tőke vagy ismeret nélkül, elsősorban nyomán újabb területekre koncentrálódik a határon túlról érkező, illetve a Lengyelország s Ukrajna felől érkezik, esetleg néhány évre, évtizedre vagy lakóhelyét önként változtató zsidóság. akár egy generációra is megállva az északkeleti Felvidéken, Máramaros; Bereg,

Ugocsa, Zemplén, Sáros és Ung megyében, innen húzódik tovább a nagyváros fe-

A század második felében a fejlődő gazdasági centrumok és különösen a kapi- lé. Ügy látszik, mintha ők (és a hazai vidékről érkezők egy része) alkotnák talizálódásnak induló Fest vonzza a zsidóságnak az újra fogékony rétegét. a pest-budai zsidóság szegény kisiparos-, kiskereskedő-, közvetítőrétegét:

éppen tőkehiányuk miatt ők a szabók, szatócsok, kereskedősegédek, a nyüzsgő

Vörös Károly: "A budapesti zsidóság két forradalom között 1849-1918" c ., a ügynökök, alkuszok, Ők a hordárok, és aránylag erős bennük az igény az ér-

Kortárs 1986. decemberi számában megjelent tanulmányában (p.100-117 ) a kö- telmiségi, szellemi foglalkozásokra is." . vetkezőket. írja:

Ez az a csoport, melynek tagjai Pesten vagy az ország keleti területén lete-

"AZ 1848 után a polgári forradalom vívmányaira támaszkodva kibontakozni kéz— lepedve a legtovább őrzik a vallás hagyományait, szokásait. dő gazdasági és társadalmi fejlődésben egyszerre nyíltan is érezhetővé válik a feudális viszonyok között intézményesen az élet perifériájára szorított 1910-re a magyarországi zsidóság megtalálta a helyét a településeken belül zsidóság tevékenysége és -egyáltalán létezése. Kivált az olyan városban, mint gazdasági, társadalmi szempontból. A további fejlődési időszak végki-

Pest-Buda, mely ezekben az években indul meg azon az úton, amelynek végén a fejlete, szinte lezárása ez, hiszen az első világháború után a korábban meg- kiegyezés korára az ország közlekedési központja, legnagyobb áru-, hitel- indult népességátrendeződési folyamat megakad, a második világháború során

és munkaerőpiaca, legiparosodottabb és technikailag is legurbanizáltabb vá- pedig a holocaust végleg megsemmisíti a zsidóság falusi és nagyrészt a kis- rasa lesz. Ebben a városban, mely érthető módon magához vonzza a legsajá- városi közösségeit is- tosabb gazdasági tevékenységében egyre szabadabban érvényesülő zsidóságot, rohamos fejlődésnek indul az izraelita felekezetekhez tartozók száma." így településtörténeti vizsgálatainkkal a századelő építészetéhez kell

visszanyúlnunk. A zsidóság településtörténetére Vonatkozó kérdéseinket a sta-

Míg vidéken kezdetben elsősorban az uradalmak terménykereskedelmét bonyo- tisztikai adatok mellett saját építészeti módszerünkkel, méghozzá annak tör- ténelmi aspektusait figyelembe véve tudjuk megvilágítani. A zsinagógaépüle- J e g y z e t tek karaktere ugyanis, összevetve a hozzáférhető irodalmi adatokkal, olykor A zsidó közösségek lélekszám nagysága az 1910-es adatok alapján a történeti a tradioionális értékőrzés és az aktuális szükséglet ellentétére is rávi- Magyarországon: iágíthat: a közösség vallási, hitéleti jellege, különösen a múlt század el- ső felében még igen erősen meghatározta a zsinagógaépítés, illetve -haszná- Zsidók lélekszáma T elepülés lat jellegét. Ezért vizsgálatunkban - még ha az épület tradicionális for- 200 000 f ö l ö tt 1 B udapest, a XIV. k e r ü le tte l máiból, ezek jelképrendszeréből próbálunk is a közösség jellegére követkéz- 15 000 - 15 500 1 tetni - nem elégedhetünk meg a pusztán építészeti felméréssel, hanem azt 10 000 - 10 300 2 minden esetben egyéb történeti tényezőkkel is ki kell - vagy kellene - égé- 9 000 - 10 000 - szítenürtk. Ézt szolgálják összegyűjtött adataink és a zsidóság területi él- 8 000 - 8 500 2 helyezkedését is ábrázoló térképeink. 7 500 - 8 000 2

7• 000 - 7 500 2

6 500 - 7 000 3

6 000 - 6 500 1

5 500 - 6 000 2

5 500 - 5 500 1 16 település

4 500 - 5 000 . 1

4 000 - 4 500 3

3 500 - 4 000 3

3 000 - 3 500 8

2 500 - 3 000 4

2 000 - 2 500 19

1 500 - 2 000 .14

1 000 - 1 500 47 99 település

900 - 1 000 15 8Ö0 - 900 16

700 - 800 26

600 - 700 29

500 - 600 .40 126 település

500 - 400 64

400 - 300 93

300 - 200 149

200 - 100 457 763 település

30 - 100 1578 1678 település 2583 település AZ IZRAELITA ANYAKÖNYVI KERÜLETEK - HITKÖZSÉGEK - SZÉKHELYEI 1889-BEN MAGYARORSZÁG EGYKORÚ KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN o !0 W » m 5D 60 >7D m B IQO k

..»•י/*־׳ .. » • י/ * ־׳ ו ־/ ־/ ו -í "~־׳\ v y X . 5 Zb«ro - . •־״*־'־״ן ן / NonesxM '״*Tubaan LÍtWÓ CS י Obts iw o j 1 Ka*jcflu)f**y O 'x J ,*-X lüEjyörtb« Zsbüw^X ׳ r

s » ♦ «Strofaa E pen׳ * P“" &s 1״“ .ז1גסיז1»״י"ייי» Rdad^y 5י״ף״ב י • vóqbas **■ -vóqbas- • י 5י״ף״ב Rdad^y .ז1גסיז1»״י"ייי» "“P״“ X׳״-‘ SzCf>c*<0relicr 'ייק !ftojee Tunics

NogyrtMlTjSwbr«: י-־. י \ K^úa Gólnécs י*־»^ז ~*י° y f , V (jnqvár״ .Sw*®bo, * brt*־Tőkdo alfi*|A־agMttreei>á SzB״»rrw^r , , r־ ®Vsrtoc . B«l a י!“ןו י N»ófe KLun^i f N»ófe י י!“ןו a flirtóc» V*™8 / ~ י ... w״״״״ J ^ *0ס״5»ו»1ס *0ס״5»ו»1ס t KirölyhCÄME^0^ / _ Sasíni Vcrcazi vlernáOvccK \ - *'״•״־/.״ Sccn*K »» Sátrai(au^y^ f Szcndrő Manbe*»*, \ Sctm«c ״y״ rt«a<Äy״aikK י ״“ Jptto י . _. ״ _. . י 'S..1 . M8qy1*sv» Sik-SttÄ* ífc^ráiy Hekiacíá * Fcttáviirf Naj\l<óÖn aa>***^fll,^S^á1wkfllÍO׳Nyársát®*■ / ”'X«*.», *Saatgwrl ־.K i . _ . « ״•u t i 99 . ^ \ ése*újWCsl^ • Pdgv Hajaaaänac♦ ^ M ״ ־■ ■>**!״Pásztó . ki K ^ C i á C s in a Warp«»«* : V. t. **.. / Uo«teá1•oljf CpÁ^ H ofráx .- », ^ * " ״S ־•** ögyaäa ^*־ f . • t wsat V-JJ Giranqyo - ttnlim amanv *•! Naqy««1M t fié-Gyá* NVV4CM0 J / f • H0t»W> AfőksáU«» .. Ígrnjhcíylííro Oofcrccan VftftgKg1 l4>^CádaUB S& toqya» JAA. ׳ . r > • □oudo ׳ ‘ . I M vgillo ‘ ״»•Ö_ Nodtívar . Noqyí * Kobo ttocesA« r Sx«t*e*T*ad Oyjqyátaqye'i ^״a ü üy>tf . *״" .f»״i?S1%**‘״ ; f. ; f ' . SÄ?a»״i?S1%**‘״ * ״ " * Karcaq SrfägyTWl*4»1 ״•י. X-• ״•י. aerebycgjiiiu g* X־ |]J ♦ -Mb üdvaf'-i iu*״& ^ J*״& ♦ Mb- ״)״ \ ״) ״ <־* Negyhnréd - • . 1 ^*- ״ ^ *- »*«^S ö rW S W - *״*°* I *״*°* - »*«^S ö rW S W “ |)OTi*iiwe7 “

{ . . ^ V esM T Csa bv«*•^ ^ \ ^ VesMT Csabv«*•^ i ד ..6»״יי . - ti^«5£» * «״־־»ti r t 7M r t ZoiasB1(7M^«5£» * «״־־» . - ..6» ״יי L S ^ > -Tríifr-t i a!toeye

X TiuoläM r Ciuiq NoqyOealccnsí» / adatok : . . . ÚnnOők s — N«me

AZ IZRAELITA ANYAKÖNYVI KERÜLETEK - HITKÖZSÉGEK - SZÉKHELYEI: MŰKÖDŐ HITKÖZSÉGEK 1989-BEN

55 A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG LÉLEKSZÁMCSÖPÖRTJAI 1910-BEN:

0 v 20 1 *a 5□ i 30 FŐNÉL NAGYOBB KÖZÖSSÉGEK MAGYARORSZÁG JELENLEGI KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN

i _ Q - 17 • / • / 1, * JELMAGYARAZAT ל A • ? S7 ו - o 200 000 (ő körül / • i d o 13 000 fó körül - 3

l y 9 5 000 —10 000 fő között - 13

־ tö közölt 99 000 5 — 000 ו O fó kilőtt -126 000 1 — 500 ם

- 500 fó közólt - 763 100 ■ ■í H i :•׳:י • 3 0 — dOO fó között - 157t

* LÉTSÁMRA VONATOZÓ AOUDK AZ IBS. ÉVI STATISZTIKAI ADATIK ALAPJÁN AZ IMS. ÉVI KÖZ - igazgatásnak a c g fb z ü ábrázolással restitek

;31 i

A térképét az cdalok alapjm összeállította: dr Gazda Anikó építes^r-érnek BudObrsi. 19A0 drceribei ?2 A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG LÉLEKSZÁMCSOPORTJAI 19Í0-BEN: . 100 FŐNÉL NAGYOBB KÖZÖSSÉGEK « eי: 1 » « « k m MAGYARORSZÁG EGYKORÚ KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN

o 200 000 fő körül - 1 o 13 000 fá körül - 3

5 000 - 1 0 000 fő között — 13

O 1 000 — 5 000 fö kazalt - 99

0 SCO — 1 000 fó között -126

A 100 — 500 tó között -763

A TÉRKÉP AZ 1910-ES NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAINAK ABRAZOLASA. / A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszinlálása. Magyar Statisztikai Közlemények 42. Budapest, 1912./

A térképet az adatok alapját összeállította: dr Gazda Anikó épitésznérnók Budapest, 1MZ december 22.

57

A ZSIDÓSÁG ELHELYEZKEDÉSE TELEPÜLÉSEINKBEN. lepülésszerkezetben. Ugyancsak a korábbi központokra tudunk következtetni a kü-

A ZSINAGÓGÁK HELYE lönféle felékezetek templomainak építési évéből, területi elhelyezkedéséből,

beépítési módjából. Az épületek helyéből és egymás közti távolságából követ-

keztetni tudunk az ott éló népesség vagy a különféle feltételekkel behívott és

A városok falain belül - a bányavárosok kivételével - a XIII-XIV. században befogadott egyes nemzetiségeknek a birtokossághoz fűződő gazdasági és társa- megjelenik a korlátozott jogokkal rendelkező, de a városi életben nélkülözhe- dalmi kapcsolatára. E felismerés nyomán keresni kezdtük az erre vonatkozó, tér- tetlen szerepet vállaló zsidóság. képpel is igazolható bizonyítékokat. a) Tóth Ferenc kutatásai a XVIII. század második felében betelepülő Makó tele-

A várostérképek tanúsága szerint rendszerint valamelyik városkapu, illetve a pülési viszonyait tárják fel. A térképek és az összeírások egyértelművé te- piactér közelében találhatjuk lakhelyüket, mint ez Buda, Sopron vagy a szer- szik az egymás mellé telepített különféle felekezetek lakhelyét. Hasonlót mu- b) biai Skopje térképén is látható. E korból csak Sopron zsidó háztulajdonosainak tatott ki Mohácsra, a városról írt dolgozatában Gáli Csaba , de ismerjük a o) d) lakhelyét ismerjük Dávid Ferenc kutatásai nyomán. A levéltári és régészeti ta- nemzetiségi lakóhelyeket Szegeden v a g y Szabadkán is . A zsidóság lakhe- nulmányok, feldolgozások hiányában a középkori településtörténet zsidó vonat- lyének elhelyezkedését ismerjük többek között az Esterházy—birtokon telepi- kozásaival ezért csak érintőlegesen tudunk foglalkozni. É témakör feldolgozása tett Kismarton mellett, a Batthyány-birtokon fekvő Köpcsényben vagy a Forgách- a további kutatómunka feladata. Kőszeg, Esztergom, Vasvár vagy Győr zsidó kö- -birtokon fekvő Mándokon is. zösségének lakhelyéről csak levéltári adatok tanúskodnak, dé a zsinagógák he- lyére vonatkozóan pontos adatokkal adós a településtörténeti kutatás.

A török korszak utáni, az újratelepülés időszakának zsidó településhelyeire a A XIX. század első feléből - 1813-ból - ismerjük az ún. "zsidó házkör" helyét különféle zsidó összeírások és a fennálló vagy az emlékezetben megőrződött Szegeden és a zsidók lakóhelyét Óbuda mezővárosában. XVIII. század végi zsinagógák elhelyezkedéséből tudunk következtetni. Tele- püléseinkben, úgy tűnik, a XVIII. századtól kezdődően a földesúri birtokköz- Az első időpontra a feudális birtokosság és a zsidóság összefonódása jellemző. pont körül alakul ki a legősibb települési mag, mely azonban nem feltétlenül A zsidóság a földesúr számára is hasznot hajtó tevékenységéért cserébe egyéni azonos a középkori településhellyel,mint ahogy a XIX. vagy a XX. századi úthá- és közösségi védelmet nyer - védelmet letelepedésére a földesúri birtokte- lózat központi csomópontja' sem minden esetben a legősibb településhellyel meg- rületen, rendszerint közvetlenül a birtokos épületében vagy ennek közvetlen egyező. közelében (N agykanizsa, Makó, Mándok) más esetb en te h á t a b irto k k ö zp o n t e l-

helyezkedésétől függő helyen, a birtokos tulajdonában levő, bérleménynek áten-

Nem egy város, kisebb falu - egy-egy templom körüli beépített teresedésből az gedett területen, ahol a zsidó közösség a védelmét biztosító birtokostól egymáshoz közel fekvő lakóhelyek - összeépülése nyomán csak a XVIII. század például Abonyban, Apostagon, Nagykanizsán, Bonyhádon, Gyöngyösön vagy Hódmező- végére vagy a XIX. 3zázad elejére nyerte el mai heépített területének magját vásárhelyen — közösségi védelme mellett saját közösségére érvényes, szabad bí-

(Debrecen, Kecskemét). ráskodást nyert a Zsidó bíró személyében és jogot arra, hogy a közösség seá—

mára italmérést, étkezőhelyet, imahelyet, iskolát és a vallási előírásoknak

A helyszíni tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a gazdasági változásokkal pár- megfelelően fürdőt, vágodát építhessen. Az építési tevékenység a közösség lét- huzamosan azonos telekelosztás esetén maguk az épületek kb. 80-100 évenként számától és anyagi helyzetétől, a földesúri támogatás nagyságától függően ala-

újulnak meg. Ez alatt az idő alatt pedig nem egy esetben megfigyelhető, hogy a kult a birtokos tulajdonában levő, bérleménynek átengedett területén, melynek központi funkció más területre helyeződik át, még abban az esetben is, ha a topográfiailag is lehatárolható helyszíne a letelepedési időszak adott birto-

XVII-XVIII. századi birtokközpontok díszkerttel övezett kastélyai vagy a kis- kosi tulajdonviszonyának függvényének tekinthető. (Hibás feltételezés tehát, nemesség kuriális birtokai területileg továbbra is meghatározók maradnak a te­ hogy ez általánosíthatóan a városon kívül vagy a település szélén lehetett.) A XVIII. század végén, XIX. század elején a zsinagógák a közösség által sűrűn récén, a kapitalizálódás ütjára lépd ipari centrumok - Miskolc, Sátoraijaúj-

lakott tombterületen belül épülnek, először kisebb imaházként rendszerint az u- hely vagy a borkereskedelemben fontos központtá fejlődő Gyöngyös, Sárospatak radalomtól bérelt űn. "Judenhof" területén (Nagykanizsa, Pest: Orczy-ház) ké- vagy Mád zsidó lakossága.

sőbb a bérletben lévő vendéglő udvarán (Zalaegerszeg, Dárda), majd a nagyobb

épületek esetében a zsidók lakta lakótömbön belül szabadonállóan, a határoló A fejlődő kapitalizmus korszakában, mint erre a Bevezetőben is rámutattunk, utcák felől gyalogközzel megközelíthetően (Óbuda - 1820 előtt, Bonyhád - 1795, Pesten alakul ki a zsidóság lélekszámban legnagyobb központja. Az innen ki-

Hőgyész - 1821, Kecskemét - 1817). A liberalizálódás, a vallási türelmesség e- szorultak alapítják meg közelében az ipari centrummá fejlődő Újpestet, mely a redményeként, 1820 körül, legkésőbb már 1840 után, különösen 1867-től kezdő- XX. századi városkörnyéki agglomeráció egyik fontos bázisa lesz. Mindkét hely- dően a zsidóság már olyan jogokat élvezhet, melynek következménye, hogy a zsi- ségbe nemcsak az ország különböző településeiből, hanem a XXX. század középé- nagógák a zsidók által legsűrűbben lakott területen belül, de már nem kizá- tői kezdődően a Galícia felől érkező zsidó tömegek is munkalehetőséget talál- rólag a telektömb belsejében, hanem valamely utcai telken - közvetlenül az ut- nak maguknak. cai építési vonalon, vagy ettől előkerttel elválasztva, de az utca felől lát- haté módon - épülhetnek fel. Példa erre Mezőtőr, Pápa, Baja, később Hódmezővá- A falvakat, kisvárosokat járva, feltételezéseink igazolódtak. A várostörténet

sárhely, Szentes, a felvidéki Somorja vagy Szene. Baján és Pápán például az és az építészet felőli megközelítésben más-más értelmezést kaphatnak maguk a

1846-ban átadott zsinagóga teréből közvetlen kijárat nyílik az utcára. Ebben az zsidó közösségek is. A mellékelt térképeken, leírásainkon keresztül megkísé-

üj elhelyezésben a zsinagóga épülete már a többi közintézménnyel, egyházi épü- réltük felvázolni a magyar történelemmel, városfejlődéssel való összefüggésé-

lettel is egyenértékű, városképi szempontból is jelentőssé válik. ben azt a szerepet, melyet egy-egy településen belül ezek a közösségek elfog-

laltak, s melyeket építési tevékenységükkel is gazdagítottak. Térképeinken a

Azokban a településekben, ahol tiltották a zsidók letelepedését, nappali ke- zsidó lakosság feltételezett területi elhelyezkedését és lakhelyének időbeli reskedését, de még a vásárok időszakában az éjszakázást is, mint például a módosulását mutatjuk be. (Településenkénti leírásainkban a zsidó közösség sze-

Jászságban, a Kunságban, a bányavárosokban, sokáig Szombathelyen, Pécsett és repére és a zsinagóga építészeti kérdéseire vonatkozó ismereteinket gyűjtőt-

Pesten is, ott a fél- vagy egynapos járótávolságra fekvő településekben ala- tűk össze megyénkénti topográfiai sorrendben. Ezeknek egy részét a Műszaki Ki-

kult ki az a zsidók lakta települési gyűrű, mely a feudális kapcsolatokból kö- adónál levő kéziratunk tartalmazza.)

vetkezően befogadója a zsidóságnak és támogatója az e helyről kiinduló gazda-

sági. tevékenységüknek. Ilyen a Vas megyei Szombathelytől, Kőszegtől kb. egyen- A zsinagóga ennek az építészeti tevékenységnek egyik reprezentánsa, a zsidó kö-

lő távolságra elhelyezkedő Rohonc és Városszalonak, a Kunság és a Jászság te- zösséget szolgáló, de hatásában az adott helység építészetét is befolyásoló é-

rületének szélén pedig a Tisza mentén Tiszabő, Tiszaroff, Tiszafüred, Tápió- pítm én y e.

szele vagy Pest körül Vörösvár, Tinnye, Pécel birtokközpontjaiban való lete-

le p e d é s . Azok az adatok, amelyek a zsidó közösségek elhelyezkedésére és nagyságrendjé- re, a megépített zsinagógák nagysága és formai jegyei alapján e közösségek-

1840 után a kisebb egyházak megváltozott joghelyzete a zsidóság számára is nek a helyi társadalomban elfoglalt rangjára és a velük szemben támasztott el-

kedvező feltételeket biztosít. A szabad helyváltoztatás nyomán (1840 után) a várásokra is utalnak, összefüggésbe hozhatók a történészek azon megállapí-

piachelyek közvetlen környezetében, a fejlődésnek induló közlekedési csomópon- tásaivalj amelyek a városhálózat XVIII-XIX. századi helyzetére és a kapitalizá-

tokban alakulnak ki az újabb zsidó központok. A korábbi népes zsidó közössé- lódás folyamatában a zsidóság területi átrendeződésére is vonatkoztathatók.

gekből - mint erre már Vörös Károly tanulmányára hivatkozva utaltunk - meg- Például választhatjuk a pécsi zsinagóga elhelyezését. A városban az első ima-

indul az elvándorlás (pl. Apostagrói, Abonyból) a kedvezőbb közlekedési hely- házat még bérelt házban alakították ki, a másodikat már a hitközség telkén <5-

zetben levő és jobb anyagi lehetőséget biztosító, fejlődő központok felé. így píthették fel, szűk telken, szerény mellékutcában. 1854-ben azonban a hitköz-

növekszik meg a XIX. század közepétől kezdődően pl. Kecskemét, Kiskőrös, Deb- ség megerősödésével párhuzamosan a piactéren szerezhet magának igen nagy alap­ területű saroktelket, majd fokozatosan a szomszédos telkekre építheti to- anyagiakat nem tudja az építkezés számára biztosítani, elképzelései a tervpá- vábbi intézményeit, az iskolát, a tanácstermet, a téli imatermet, hitközségi lyázat szintjén megrekednek. bérházat. A zsinagóga első terve a zsidóság városi rangjához méltó épületet javasol, a korszaknak megfelelő építészeti felfogásban. A belső teret négyze- A század elején felépített zsinagógák, mint az Aréna úti (Dózsa György út) tesre tervezi, a külsőt pedig a városi reprezentációnak megfelelően a piactér vagy a Páva utcai, annak ellenére, hogy tömegük és építészeti részleteik vá- méretéhez alkalmazkodóan emelt földszinttel - tehát magasabb párkánymagas- rosképileg is kihangsúlyozzák az épületet, mégsem jelentősek környezetükben. sággal- és kiemelt kupolás középszárnnyal kívánja a tervező hangsúlyozni. Saj- Az 1920-as évek végén a Dohány utcai zsinagóga környezetének rendezésére ke- nálatos, hogy a hitközség kénytelen e nagyszabású tervről lemondani, helyette rül sor, itt próbálja a Pesti Izraelita Hitközség kialakítani központ intéz- a szerényebb, mai változatot felépíteni. ményeinek együttesét. A rituális fürdő ekkor már nem működik a zsinagóga a-

lagsorában, de az iskola, az irodák a zsidóság jelentőségéhez méltó módon kép-

Kecskemét zsinagógái a városi zsidóság szerepének és a közösség társadalmi viselik a közösséget. A Dohány utcai egyik előreugró épületszárny és a szom- megbecsülésének kifejezői. Itt a zsidók lakta tömb belső szabad térségén épült szédos lakóház (Herzl Tivadar szülőháza) bontása után nagyszabású építkezé- fel az első, kisméretű zsinagóga 1813-ban, majd ennek közelében 1861-1867 kö- sek történnek - felépül az eklektizáló homlokzatú Múzeum épülete, a telekha- zött már az új, nagyméretű, a város többi egyházi épületével egyenrangú zsina- tárt övező árkádsor és a Hősök temploma. Az intim belső udvar 1944-ben a get- góga, melyet még évtizedekig a szerény, földszintes lakóházak vették körül. tó temetőjévé válik. 24 tömegsírban 2 1 8 0 polgári személyt, gyerekeket és őre- geket, nőket és férfiakat temetnek el e helyen. Napjainkban már az akkor ül-

A századvég új városépítési törekvéseiben a kiváló polgármesteri koncepció ke- tetett fák is megnőttek, a különféle emléktáblák mellé a szokásos sírjeleket reste egyrészt azokat az épületeket, melyek alkalmasak a faluból várossá szer- is felállították az emlékező családtagok, munkatársak, az elhunytak tisztelői veződésre, melyek részei lehetnek a központi térrendezésnek, útvonalvezetés- és e területre állították fel az 1945-ös gettó és a magyarországi mártírok nek; másrészt kereste azt a tőkeerős réteget, mely alkalmas a megvalósítandó emlékművét. Az árkádsor alkalmas lenne arra, hogy a magyarországi temetők hatalmas munka anyagi támogatására. Mindkét esetben támaszt jelenthetett az emlékét felidézve 1-1 régi sírjel emlékeztessen a vidéki zsidó közösségekre. ekkor már anyagilag és társadalmilag elfogadott és igényes, tőkeerős réteg, a városi zsidóság támogatása. így egyedül az országban - a korábban felépített zsinagóga egy nagyobb rendezési, koncepció része lett. Környezetébe'n a kisebb lakóházakat lebontották, hogy mellette a város új fásított; széles sugárútját, előtte pedig a városi központi teret alakítsák ki. Előbbihez szükségessé vált a zsinagógához az utcavonal irányát megadó toldaléképület felépítése, míg a parknak maga a zsinagóga homlokzata lehetett az egyik térfalat alkotó épülete

Másutt ez a térformálási koncepció, ha szerényebb eszközökkel is, szintén meg- valósulhatott (Cegléd, 1906).

Érdekes azonban, hogy a lélekszámban és tekintélyében megerősödött pesti zsi- dóság 1859-ben felavatott, nagyméretű zsinagógája a Dohány utcában ezt a vá- rosi rangot s az építészet adta városrendezési érvényesülést nem vívta ki a maga számára. Később ugyan a hitközség kísérletet tesz a századforduló idején

Budán és a Lipótvárosban arra, hogy társadalmi rangjának megfelelő méretű zsi- nagógát építsen tagjai számára, de a közeledő háború előjeleként a szükséges Jegyzetek MAGYARÁZAT A TÉRKÉPEKHEZ

a) Tóth Ferenc: Makó településtörténetének vázlata, Makó, 1974. A Móra A? itt következő vároa- és községtérképek azt jelzik, hogy a magyarországi

zsidóság megtelepülése, illetve a településeken belüli elhelyezkedése milyen •־Ferenc Múzeum Évkönyve, 197273/1 b) Településfejlesztés 1978/1. Az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté- időszakban és milyen hatásokra történt. A településtörténeti adatokból és

rium kiadványa térképekről kiolvasható térbeli minta néhány főbb típusra bontható. Térké-

Gáli Csaba: A nemzetiségi és vallási népcsoportok szerepe Mohács város- peinket e típusok szerint csoportosítottuk. A típusokat nagyméretű számok jel-

szerkezetének kialakításában, p. 30-43■ zik, az.alábbiak szerint:

Konzulens: Ihrig Dénes egyetemi docens. Budapesté Műszaki Egyetem

Városépítési Tanszék c) Péter László: Szeged utcanevei, Szeged. Szeged megyei Város Tanácsa, 1974. 1 A zsidók elhelyezkedése a középkor folyamán (63) d) Dr. Klein Rudolf egyetemi magántanár szíves közlése e) Lőw Immanuel - Kulinyi Zsigmond: A szegedi zsidók 1785-1885-ig, Szeged, XVIII. század első fele: az ún. Judenhof (64) XVIII. század második fele: az un. "zsidó fertály" (66) Szegedi Zsidó Hitközség kiadása, 1885• Az uradalmi központ és a zsidóság kapcsolata — f) Dr.Büchler Sándor: A zsidók története Budapesten a legrégibb időktől a zsinagógák helye (70)

1867-ig, Bp. Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, 1901. A mezővárosi letelepedés lehetőségei. Feltételezett zsidó családok lakóhelye (76)

4 A településközpont egyházi és közösségi épületeinek és a kereskedelmi központnak a helyzete a XIX. század második felében és a XX. század első évtizedeiben (90)

A főváros zsinagógái (112)

A történeti térképek forrásadatait és korát a térképlapokon jelezzük ״ r A ZSIDÓK ELHELYEZKEDÉSE A KÖZÉPKOR FOLYAMÄN £ 7

BUDA

SOPRON A zsidóság elhelyezkedése a középkor folyamán ZSIDÓK ÉS KERESZTÉNYEK HÁZAI / Zolnay László: Buda középkori zsidósága és zsinagógáik. Budapest9 1987» / DÁVID FERENC: A SOPRONI Ó-ZSINAGÓGA

BR 197Ő. p. 101.

ífXQÍ

3 : i t

rk. templomok zsinagógák ÚJ UTCA 11 ÚJ UTCA 22

1379-es zsidó: házak

1379-es valószínű zsidó házak

1526-os zsidó házak

Q megváltozott telekhatárok

Budapest, 1067 december 22. dr. Gazda Anitái ép ítés mérnök X V III. SZÁZAD ELSŐ FELE: AZ ÚN. "JUDENHOF" ÓBUDA. TEMPLOMOK AZ 1838- AS TÉRKÉPEN

1 rk. templom 2 ret. templom 3 zsinagóga

Budapest, 1987 december ?2 dr. Gazda Anikó épttésmémŐk

64

X V III. SZÁZAD MÁSODIK FELE: AZ ŰN. "ZSIDÓ FERTÁLY" MAKÓ- 1624. évi összeírása és térképének résztele

M A K Ó . AZ EGYES VÁROSRÉSZEK TERÜLETI ÉS IDŐREND! KIALAKULÁSA

SS zsidó hasak 1 aids templom Óiba Antal 1824. évi .térképe, a város lakosainak 1824. évi összeírása ás ׳zsidó oskola Féjérváry Ferenc 1815. évi 2 3 zsidó fürdőhöz 1987 augu^ 4 zsidó nótárius lakása dr. Tóth Ferenc 1974 és 1986. évi várostörténeti tanulmánya alapján összeállította dr Gazda Anikó 5 zsidó ispotály területe I M. Püspöki leiiOniLio templom iskola fürdő temető 1746- ban terület 7 uradolmt kertész háza 9 ixasagi kocsma öl — BUJÁK 17ÜO | ÚJVÁROS 1815 ־rk templom 1785 ______a A ótemető, újtemetó 18131 .1 ) SZENTLCRINC 1700 ־־------ref templom, gótikus alap 17TC,2ó-b 8 B átemelő 1759 újtem ető .2 9 az 1824 évi térképen szereplő ház , valóasínűleg a ma■ iskola EÖTVÖS UTCA 13. számú telken állá ortodox téli imitcrem 3. gk templom 1777 ______c C temető 1743-től ------Z1 fc2ZZZ OROSZ FERTÁLY 1743 ZSIDÓ FERTÁLY 1 1740L ע ע i épületével ozones 4. zsinagóga k. 1780 -1805, ^1870,1914(- d e. rituális fürdő - D D ótemető 1740- 19ÍJ7 S kátvőia 1700 újtemető 1810- 1851 r a ól ÁRVÍZ UTÁN I 1824 1061 uton » rrmra ciganybécs 1811 16m FBKMC: 6l@á ANTAL FELTÖRÉSE MAKÓ 8 régi városháza 1719 — BELTERÜLETIRŐL (Maié. 9 S t í c. tauüeárv» alap jön. 7. új városháza 1854 városi, megyei, igazgatási központ כ Budapest, M . május 3 ét Gazda Anikó 8. megyeháza 1780, 1838 9. sóhoz 1S9B 10. Kamara, püspökség 1699-től uradalmi központ 11. lapitányház MAKO. TEMPLOMOK, KÖZÉPÜLETEK, ZSIDÓ KÖZÖSSÉGI EPULETEK AZ 1900-AS ÉVEK ELEJÉN 0 100 200 300 400 500 m

Or. TÓTH FERENC ADATAI ALAPJÁN ÖSSZEÁLLÍTOTTA

Budapnt, 1987. ougusatu®

regi vorostazo SZEGED. AZ ÚN. ZSIDÓ HÁZKÖR TERÜLETE H áz kö r.

std o sá j á lta l óró'kás ju s s a l /raysuers. xh0 /0 ״ 1/׳£

Urai:

? w 6 .

^éx 0 3 sí^J1á«JeárJ3C3^tŰtjf^ű1'&kstef10F1tox4!tt 90001101 van mejjelál@e/.

Low Immanuel - Kulinyi Zsigmond: A szegedi zsidók 1785-td — 1É&5-ig. Szeged. 18Ö5 p• 22

68 A ZSIDÓK LETELEPEDESENEK HELYE ES [RANYA SZEGEDEN A XIX. SZÁZAD FOLYAMÁN

L)Xaí

SSI Első zsidó házkör 1813 A házkor bővített területe 1838 q zsidók szabad költözködésének iránya

1 zsinagóga 1803-1843 között később 1843 1879 között iskola kHELYZETTEKVE^ * 2 zsinagóga 1843 ma raktár .- ~ ?־•^0ז .׳Oc-5* 3 zsinagóga 1903 4 iskola 1883 5 hitközségi épület 1903 6 első zsidó tem ető 7 menház árvaház 1887 8 v áro sh áza rai templomok

Budapest, 1989. május. dr. Gazda Anikó építészmérnök 1^ íic ih ü KKKISTA9T

69 AZ URADALMI KÖZPONT ÉS A ZSIDÓSÁG KAPCSOLATA - A ZSINAGÓGÁK HELYE MANDOK

A ZSINAGÓGA KÖRNYEZETE TELEPÜLÉSKÖZPONT településszerkezet U tó i

0 « 20 30 40 SI 60 70 m \ H >

t- X׳ ׳ ׳

Tóth Endre térképe alapján ór Oczda Anikó építészmérnök 1988 április KESZTHELY A városközpont templomai, közösségi épületei A ZSINAGÓGA KÖRNYEZETE

a . . ,sp 1Q0 20D m 0 10 2 0 30 01 50 60 70 m

״er. ternpio 10 11 iskola BBS kórrntézméiy Q B t e m p l o m

dr. Gazda Anikó építészmérnök Budapest, 1986. április 14 71 ( KOBERSDORF ( AUSZTRIA ־ KÖPCSÉNY - KITTSEE (AUSZTRIA) Ú ía k KA BOLD

£

Budapest, 1966. márciis. dr Gazda Anikó

72 ALSOKISMARTQNHEGY EISENSTADT - KISMARTON ÖNÁLLÓ ZSIDÓ KÖZSÉG TÉRKÉPE 1800 körül i«c<

írund J{jfi dfafJtJíffticf). ftfterbäjysehen Süden. Stadt in der dferudaß á ijtn jla d é n e ß den daranjCofm&cn Chrißen Mauser jfermbaß- Ucbirj (jebäudtn, und Jiarmhtm'ytn J (leMtr ■

• k i B 41* a a a t • t o : t b á o t a 1t o 4 9b

- j ־ : J & r

M3 zsinagóga n zsidók házai aza keresztények házai SB uradalmi épület F:M IV. községháza XXXII.adógyíjto háza belső imateremmel 16 zsidó kórház 17 zsidó temető 1 Kálvária kápolna 2 Kórház kápolna 3 Zsidó múzeum volt Wblf ház, házi imateremmel 4 zsidó temeti 5 Esterházy kastély 1643-72 6 Ferences templom és kolostor 1430 A rajzi vázlat XEROX-másolatról készült, mely megtalálható: 7 Dóm 1264 INSTITUT FÜR JUDAISTIK, UNIVERSITÄT WIEN könyvtárában 8 Evangélikus templom 9 Agostonrendi kolostor 1678 10 Városháza

ISI templomok Budapest, 1989 február dr. Gazda Anikó építészmérnök ^3 zsidó község, zsidók első házai VAROSSZALONAK. TEMPLOMOK ES JELENTŐSEBB EPÜLETEK

STADTSCHLAINING. BAUALTERPLAN. A. KLAAR 1949. BUNDESDENKMALAMT. WIEN

סו % a ל I י », י, ג, י, ג, י, », י I ל a W—l- I—I—i—M־!■ Wl r - f! — — —

i-SIak

ipqrosházak

templomcM jellegzetes épületek ESS zsidó közösség épülete

Sudapest, 1969. irórcíus.

B777S zsidók lakta terület a XVUl. század végétől

IVÁNYI LÁSZLÓ: SZABADKA ( 1901) U könyve dr. Klein Rudolf kiegészítésével

1987 november, dr. Gazda Anikó épd ész mártok A MEZŐVÁROSI LETELEPEDÉS LEHETŐSÉGEI. FELTÉTELEZETT ZSIDÓ CSALÁDOK LAKÓHELYE SÁROSPATAK. TEMPLOMOK ÉS KÖZÉPÜLETEK ' ...... 4 1 A ZSIDÓ KÖZÖSSÉG LAKÓHELYE ÉS KÖZÖSSÉGI ÉPÜLETEI 19U ELŐTT bonyhad. TEMPLOMOK, KOZINTEZMENYEK A KÖZPONTBAN A ZSIDÓK ELHELYEZKEDÉSE A SZÁZADFORDUIÓ IDEJÉTŐL 1944-IG

o II 20 30 *0

.< ! :5!

KRAUSZ SÁMUEL takereskedő és

templomok jelentősebb éptietek zsidó tulajrfcinban ellő épületek Zsidó bérlemény

A térkép adatait összeállítót 10 : BECHER ÁOÁM knmuvesmester /**ül.« 1914^ WARUM IGNÁCNÉ ÉRDI ANDORNE /szü l : !906/ bonyhodi lakosok emlékezései olopján MÜLLER JÓZSEF építészmérnök 1986-ba!

Rajzolta; dr. Gozdo Anikó építészmérnök Budapest, 1968. április 3. MÁD. EGYHÁZI ÉPÜLETEK, ZSIDÓ HÁZTULAJDONOSOK 1867-BEN

m 300 200 ־. 1pO 0 ?76־

lempLom, középül« AZ ÓSSZEÁUITÁS AZ 1J67 ÉVI KATASZTERI IRATOK P7n »ECSULT ZSIDÓ CSALÁDNEVEI ALAPJÁN KÉSZÜLT.

országos levéltár s 7í , 7s dr. Gazda Anikó építészmérnök 78 L NAGYKANIZSA.

templom uradalmi épület

átok becsült » ,׳az összeállítás a kataszter zsidó családnevei a lapján készült.

dr. Gőz da Ároké. QÉT7. au^jsztus

לORSZÁGOS LEVÉLTÁR S. 79, 9 ZALAEGERSZEG. A JELENTŐSEBB KÖZÉPÜLETEK, ZSIDŐ 1 ELEKTULAJDONOSOK. HITKÖZSÉGI ÉPÜLETEK A7 1fl5a ÉVI KATASZTERI IRATOK ÉS A TÉRKÉP ALAPJÁN

ÜxoJc

ס

י1

között ־első zsinagóga, épült 16321651 1 2-üj zsinagóga, éfjjtf 1903-ban — űztelek

B 9 kataszten iftitok cnapján becsit z « £ cfiódok wknciye BSB templom ^ 3 jelentősebb középület

.® *י CRSÄMS LEVÉLTÁR. S

út. Ganki Anikó. 1997. öjqustW s

801

GYÖNGYÖS. A VÁROSKÖZPONT A MŰEMLÉKEK ÉS A JELENTŐSEBB ÉPÜLETEK JELÖLÉSÉVEL

0 L 200m

í f X a í :

9 rk .tp l. 1530 Budapest, 1967 december 7 7 ׳s 2 ׳ dr. Gazda toitá építszmémők *10 Orczy kastély XV1 1 1 ם pápa egyházi Épületek, jelentősebb épületek; ZSIDÓ HÁZ ÉS TELEKTULAJDONOSOK AZ 1865. ÉVI KATASZTERI TÉRKÉP ÉS IRATOK ALAPJÁN

״ ■ O 2 m 3 0 0 .* 0 0 ® 0 >■ ■ ■ ■ 1 ■ ■ ■ ■ I-----—------1------1------j APOSTAG. TEMPLOMOK, KÖZÉPÜLETEK Q 100 200 300 rrv

f e lté te le it kúriái! s birtok

X S í káM pulet B t templom

1907 decem ber U. dr. Gazda Anikó építészmérnök

I יג- I PECS BELVÁROS. ZSIDÓ HÁZTULAJDONOSOK 1741 -TOL ®s !

II

^ .S'־■' i

■ 5

Jelmagyarázat:

1741 -1 8 2 6 Az első zsidókra vonatkozó adatok 1841 -1868 167D ülőn 1. első imaszoba Jji - $ 2. imaház 1 sinqgóga Az összeállít ás MADAS JÓZSEF: PÉCS BELVÁROS /1378/ 4 téli imaterem BUDAI KÜLVÁROS 1-1/1985/ tanácstér«™ közösségi funkció mai házszám £1כ TELKEI ÉS HÁZAI c. adatgyujtemery alapja készült.

MSB templom S 3 város! közösségi épuie1.. kert sV.j cso<ó0r>evek olopián pecsúlt zsidó tu«ajdc ־■'' . A tértié pet ŐSsreÓJi&tta ZZZ2 zsidó *ozosseg! terűiéi és biztos rsáó

86 m .:

TOKAJ. 1869 A ZSIDÓ HÁZTULAJDONOSOK ÉS LAKOK A VÁROSBAN

200 m

Üzleíházak típusai ת? 1.0 0 1.0 ת ? Rákóczi u 33. A »utca felé üzletek, lakások az udvari épületben Rákóczi u 37. B ~Uca felé üzletek, lakás és raktár az udvari épületben Rákóczi u A3. C -utcai traktusban üzletek, udvari traktusban lakás, raktár Bethlen Gábor tér 3. D » utcai traktusban üzlet, raktár emeleten lakás

TISZA

—Lí «**!rcszlös és úU ú& ct 07 STS. Ari térkép szeret fiffl zsidó názlulajdoooso^ iakók '.A69-ben ajdcoios m r s bérlő! ״) » , B a «CSŐIG - 3 ״ י- uzleTek Ä középület, kastély Adótok a népiaántóoa ő s s ír á s o alapján. zsinagóga l©0- ig ־י Z. Z5 magúja , ép- 1690 3- ima ház, ÖtS-tol működik

OSscállfata • 4r (in A i Ar«fcö 987. június. 87 PfJC C J f P í { j E SEE. ZSINAGÓGA KÖRNYEZETE A VAROSKOZ A KECSKEMET. PONTBAN ua«t S7 f«» d Go de SB7. jfo«u». Budap««t, **■>00 m tá1D*«gi *fül•* éő ntézmany m «érőé n e , aai o in a la i, M Va. t á j ö Á l - ö 0 .1 a V . a é n . ai. Zv a éf JaZ -Zivő rafia. a. .cí dit éxöi ^urut í . k a fía p tu u r u &^ i réfx,ö itty d l x.eciíő ü 3 t á

llbántn 'T&í n t n á b l l f & íikk Hlaßrtrna■ ? mírifkák, í J Vr Haza, Várn C ) itlk yZa/trema fiatalok. 2) fítfj fí Tía-jz árnya. 9 Lf OZntplifin. 7• JLef. ö b / n i r e v j f J d u t t í x f E ~ t ^ 1 z 6 J t 2 U t t 0 . d i r s i . m C c Z c é t j & .M ó lms pltm fóm a í i S JLtf 0 4 * , n a é - i a j f O L * y t c m c n . k c a t Aral« iy«lf*inw iy«lf*inw Aral« ojíaria. Tim appa r' téúlCfj’ X X Y J U ’J j f C l ú é t ' r - a c plan. rrát jd tü á r ir k 0

. U fftoá-n, n - á o t f tf 1 l a t l á ó r e y t

ÖSSZEÁLL 97 úás aáa Btáy á, ú Itc é Srcz Itá mmtk térképeiből mémctók István Sárfcnzy és Istvcm Kút Pál, Battáry havában júráus 1907 KECSKEMÉT VÁROS ־ESEÉ VRS 802 V ÁLPTT ETNEŐ GEÍET TÉRKÉP EGYESÍTETT FELTÜNTETŐ ÁLLAPOTÁT ÉVI 182032

<í t > 1 <(> ><. KECSKEMET. TEMPLOMOK ÉS KÖZÉPÜLETEK A VÁROSKÖZPONTBAN

KECSKEMET VAROSÁNAK TÉRKÉPÉ

Szilády Lajos 1669 évi felmérése alapján 1679 ben készült

______Tervezett útszabályozás 1879-ben _____ Tervezett útszabályozás 1905-ben EKS Új középület, üzletház Bontások területe 1892-1905 között ׳E2E

szarai motort* lanptom

Összeállította: dr Gazda Arakó építészmérnök 1987 DEBRECEN. TEMPLOMOK, KÖZÉPÜLETEK A TELEPÜLÉSKÖZPONT EGYHÁZI ÉS KÖZÖSSÉGI ÉPÜLETEINEK ÉS A KERESKEDELMI KÖZPONTNAK A HELYZETE A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN ÉS A XX. SZÁZAD ELSŐ ÉVTIZEDEIBEN f ina m 300 tyo s.oo 600«

1*Zaí

II

ZSIDÓ IMAHAZAKs

Szentom a 14 ea 26. 19^0 k. első zsnogogi ,A káztjjrtfó es mulató emeleti tanctemwlsk ataHha. Ma Svetics int MOapalnq 4 a •52. zsinagóga Nagy 0j .utca 3 , 4 fe 4964 Nagy Cj utco Ä. 1900 k. Kis Uj utca 21. «tota.51ekha1 .ri». f£rdo zsinagóga'• status quo ante t> C 1896 zsinagóga (Jacob^Gartner) neológ, iskola Deák Ferenc g. 4 d 1913 zsinagóga, rit. tüdő, vogoda 4 e haszid imaház Csők utca 4 I kisebb ma házok, imaiajbák 1944 - ig lázár Ernő emlékezet•

4 . 0 Csónak-ház. imaház az udvarán 1956 k. Összeállította : de Gazda Anikó épfásxm. DEBRECEN. A TEMPLOMOK ES JELENTŐSEBB KÖZÉPÜLETEK A VÁROS KÖZPONTJÁBAN ZSINAGÓGÁK ÉS A ZSIDÓ KÖZÖSSÉGET SZOLGÁLÓ, ÉPÜLETEK ELHELYEZKEDÉSE AZ 1930-AS ÉVEKBEN

ססז

ArX cjí

3 > i i ,

raonp : «ellette leány' paigvi Uda iA rhAz UTCA 9. öreg* otttwwj és ■eahfe BÖSZÖRMÉNYI ÚT

OMTOV 01CA 13. Umarm fŰB

Lázár É rni emtéJc*3cte alapján A XIX. századi önkéntes terü leti koncentrálódás rajzolta; dr. G sd a Anikó BS7 iHjvembc 29. 91 KISVARDA. a zsidók elhelyezkedése A VÁROSBAN A XIX. SZÁZADTÓL 1944 - ig

a

1. vár I r k . templom XV a . 3. ref. templom 1696

'mikve״ S rituális fürdő 6. vágódó 7 tol mud lore iskola 6.istoló 9 népkonyha házt imahely*״iQ.Stern- minjen U i2 raetita temető 12. rét temető Illemeid

״ «KRAUS2 ZSIGMONO emlékezel alapján rajzolta:dr. Gazda Anikó

ludapest, 1966. április 15. KISVÁRBA. A KÖZPONT BEÉPÍTÉSI VÁZLATA

iS 20 30 40 5Q 60 TO 60 90 *50 m

Uze{:

A zsidód a Kossuth utca-Petőfi utca- Széchenyi utoa - Mártírok útja /Régiposta u ./ áltat határolt területen hétül éltek legnagyobb számban. épületek ־A közösségi életet szolgáló a v. Csillag utcában álltak.

a volt Stern-féle ־Távolabbi imaterem főraktárral szemben a Stem-házban. I Liptai Béla, ma \6rcshodsereg u .)

A ZSINAGÓGA W5SNYEZETE AZ AS ÉVEKEN ־1930

2 sajó éasússéqi ópül«í m 2J*r»ogógn, templom K9 *»«i tirótézmony Knuv Tumorai rojüattai dr. Górta Ani ka 1SÄ7. november MÁTÉSZALKA - A TEMPLOMOK HELYE ÉS A ZSIDÓK LAKTA TERÜLET

Üzlet«»( I I egyházi épület- lakóház lg־zsidók lakta terület 19U

KRAUSZ ZSIGHOND EMLÉKEZETE ALAPJAN RajzsUa; ó t Gazda Anikó BB7 mveatber MEZŐCSAT. FELTÉTELEZETT ZSIDÓ TULAJDONOSOK AZ 188ä ÉVI KATASZTERI TÉRKÉP ÉS RÁTOK ALAPJA N

0 100 ____ 200 300______« 0 n>

A csalód*?*?* •?.apján !eiléfelezeit zsidó tu:cjdoncsok ORSZÁGOS LEVÉLTÁR S ?6 79

0 ks2 eán1‘fotta- dr. Gazda Arvnö 1S87 november 22 BODROGKERESZTÜR. TEMPLOMOK ES JELENTŐSEBB ÉPÜLETEK

100 150 m

5K9 kastély, kunáíis épület

jelentősebb épület

™ templom

isidó kózössén épülete

TELEPÜLÉS( RÉSZLET

1987. november 27. dr. Gazda Anikó építészmérnök

SZENDRQ TEMPLOMOK, KÖZÉPÜLETEK

temelő

S? templom

ESS kö2épü(9i

úr. Oazdo Anikó építésinémök

Budapest, Q64 május / BÉKÉSCSABA. TEMPLOMOK ÉS KÖZÉPÜLETEK A VÁROS KÖZPONTJÁBAN

Budapest, 1969■ február, dr. Gazda Anitá építészmérnök 101

BAJA. A VÁROSKÖZPONT ÉPÜLETEI

^ P » D 4C m •

ESE9 templom EZZJ közintézmény

Y / / / f o kúria

,//ä h zsidók .által sűrűn lakott terület

dr. Gazda Anikó építészmérnök KUNSZENTMÁRTON. A VÁROSKÖZPONT TEMPLOMAI, INTÉZMÉNYEI

m 300______200 ______י00 ?

I4xaí

■ ■ templom B S közösségi épület B üzleteK m zsidót^ lakta terület a XIXszazad közepétől 844-g KARAI AN1AL ÉPÍTÉSZMÉRNÖK HELYTÖRTÉNETI ISMERETEI ALAPJÁN Budopesl 19M. április 2. ro£dto úr. tedo A1ttlá> (pOfsntflMli

A n h TEMPLOMOK ÉS KÖZÖSSÉGI INTÉZMÉNYEK A KÖZPONTBAN

3 00m

zsidók lakta leridet 0 HX.oaad koz epétől BU-g KARAI ANXU. EPITESZMERN3K HELYTÖRTÉNETI ISMERETEI ALAPJÁN Budapest, 198®. április 2.

dr. Gazda Anikó cptt«s2mcrnolc

105 TARCAL. A TEMPLOMOK HELYE AZ 1866 ÉVI KATASZTERI TÉRKÉPEN. DÁRDA (JUGOSZLÁVIA ). A ZSINAGÓGA KÖRNYEZETE 200 m 2______2 ° ______4

U rak

gk. templom

s> a,

fenolom u (Odaírni épület

ORSZÁGOS LEVÉLTÁR S78. “ ■ uradalmi épület Budapest dr. Gazda Anikó 19881 április E B középület 106 TISZAKECSKE- ú j k e c s k e . a z s in a g ó g a k ö r n y e z e t e JANKOVAC-JANOSHALMA. A KÖZPONT RESZLETt

0______50 100 200 m -_1 I ISZA SOR ISZA ז ם י ־ ם ־

Budapest. 1966 május־ dr. Gazda Anikó

107 CEGLÉD - VÁROSKÖZPONT. EGYHÁZ! ÉS KÖZÖSSÉGI ÉPÜLETEK

0 50 100 m I I « ■ 1 1

• 's

I templom közösségi épület üzlet

Budapest, 1983. április 3. dr. Gazda Anikó építészmérnök 4

KISKŐRÖS. A ZSINAGÓGA KÖRNYÉKÉNEK BEÉPÍTÉSI VÁZLATA HELYRAJZI VÁZLAT AZ 1930-AS ÉVEKBŐL. 0 10 20 30 40 50 m

7• YÓgóhety &. Itonrók 9. Rabbi lakosa 10. Kantor tokosa U. Ssfca -samesz tatása 12. Sakfer -vágó lakása Ü. Zsidó polgárok háza. lakása י Űztelek — sarokhoz! textil, konfckőő, szúc3múhely/ voskéreskedés, goban, 2 se .: borbély, szabó, fűszer, 7 a . : mész kereskedés

rk templom 1Ö26 ev templom 1704 ev ima hoz ref. im aház 1914 baptista templom városháza zsinagóga 1673 tanház 1915 Sólyom László emléltexele olapjcn rojzolta kereskedelmi kózpont dr. Gazda Arikó. 1997. május zsidó közösségi központ HAJDÚVÁROSOK, A VÁROSKÖZPONT TEMPLOMAI

HAJDÓDOROG TEMPLOMAI HA JD UHADHÁZ TE MPLOMAI

י ד m 0 0« 20 0 30 0 40 0 50 0 0 0 5 0 0 4 200300 100 0 < 1 * י— 1------

4. zsinagóga v 1090 - 1900 k. 5. rét. temető 6. rk temető között 7• jzr temető ־ zsinagóga 1 0 5 0 1 0 5 9 . 4

11 0 hajdúböszörmény, templomok, kűzéplletek m נno 500 00> 300 00 0 +■ — — *' ׳-r -8- - 1 M ^

1 ref templom XVsz..186l• 2 «Iso gór. kot. templom 3 gór kot. templom 4 rk. templom 5 ev. rel templom 1697 6 zsinagóga 1663 7 elsi városháza 6 ráasháza €05 9 hajd6sz*kház XVH-XVH.az. 10 iskola 1664 Budapest, 196? december 22. 11 iskola dr. Gozúa Anikó építészmérnök

J111 A BUDAi. ÁTKELŐHELY KÖRNYEZETE. A PESTI RAKPART ES A PIACOK. A ZSIDÓ PIAC AZ ORCZY-HÁZ KOZ ELE BEM. A FŐVÁROS ZSINAGÓGÁI BUDA ÉS PEST ALAP ES VJZHELYZETI TÉRKÉPE MDCCCXXXitl (reprint) í • ;

112 VÁROSTÉRKÉP SZERINT (reprint ־BUDA, PEST. TEMPLOMOK, KÖZÉPÜLETEK AZ 189605

',Hl '\] \\ P j l

1 3 BUDAPEST, V II. KERÜLET: A ZSINAGÓGÁK ÉS KÖZÖSSÉGI INTÉZMÉNYEK KÖRZETE (1989)

1 Dohány utcai zsinagóga 1859 2 Hcsök temploma 1931 3 Rombach u tc a i zsinagóga 1872 4 Kazinczy utcai zsinagóga 1913 5 Országos Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény 1931 MUZEUM G 1944 -1945-ös halottak siVkertje 7 Kulturális központ: Goldmark terem 8 Gettó emlékmű 9 Holocaust emlékmű 1989

tosssi zsin ag ó g a EZ2 hitközségi székház: Sip utca 12• Dob utca 35 EMI tnikve-rituális fuidó: Kazinczy utca 16

114 BUDAPEST: ÁLLANDÓ ZSINAGÓGÁK, IMAHÁZAK, PÓTIMAHELYEK

1883 ÉS 1927 KÖZÖTT . ú j IÍ ^ k׳

1000 m

Uxaí:

BUDAPEST FÓ- ÉS SZÉKVÁROS LEGÚJABB TÉRKÉPE. 1806.

AZ ADATOKAT AZ ,EGYENLŐSÉG’ CÍMŰ A PESTI IZRAELITA HITKÖZSÉG GONDOZÁSÁBAN MEGJELENŐ HETILAP 1333.-1927. ÉVI KÖZLEMÉNYEIBŐL SAJÓ GYÖRGY (19381 GYŰJTÖTTE EGYBE. JELEN RAJZ A SZÖVEGES ADATTÁR TÁJÉKOZTATÓ KIEGÉSZÍTÉSE A FŐVÁROS 1896-OS TÉRKÉPÉN.

ö épületben׳z s zsinagóga, állandó hitközségi lulajdonban és használatban la O állandó imahely egyleti tulajdonban és használatban

9 főünnepi ideiglenes imahely hitközségi ideiglenes bérleményben ■1J!! tervezett zsinagóga helye 1. LIPÓTVÁROS 1899 2 BUDA 1911-12 fürdői egyéb zsidó közösségi intézmény

Budapest, 1989 június. Szerkesztette: Dr Gazda Anikó építészmérnök

■■■!«!וי■«,.» n au m ie » 115

-dőrendi vagy for נ ,a zsina&ösAk é p ít é s z e t i kérdései a) Lehet földrajzi , i l l e t v e tájegységen belül

mális-ábécé sorrendbe állítani.

A funkcionáld zsinagógák száma Magyarországon erősen lecsökkent. A buda- b) Lehet az épületeket a zsidó közösségeket befogadó feudális birtokos pestieken kívül, csupán 8-10 városban nyitják ki kapuikat, falvainkban pedig családok szerint, tájegységtől függetlenül időrendi sorrendbe állítani. egy sem működik. A közel 900 épület közül azonban jé néhány még eredeti forrná- Ezzel az Esterházy, Batthyány. Orczy stb. családok építőtevékenységéhez is it őrzi és istentiszteleti tárgyaival együtt láthatd. adatokat szolgáltathatunk.

c) Lehetséges ezeket a közösségeket letelepedési helyüktől és időpontjától füg-

A még fennálló magyarországi zsinagógák - az eredeti formáikat őrzők vagy a g e tle n ü l méreteik alapján nagyságrendi csoportba foglalni. formáiktól megfosztott, átalakított épületek - mintegy kétharmad részének 3 1 - d) Az építtető közösség letelepedési helyétől és az épületek nagyságától, bel- került az alaprajzát összegyűjteni. Néhány átalakított épület korábbi terva- ső eszmeiségét kifejező térszervezésétől függetlenül, időrendi s o r- nyaga megsemmisült, másoknak még nem sikerült a nyomára bukkanni. Számos épü- rendbe állítani. letnek csak a térképről leolvasható befoglaló méretét ismerjük, alapelren- e) Az építtető közösség letelepedési helyétől és az épületek nagyságrendjétől dezésére a leírásokból vagy az analógiák alapján következtethetünk. és építési idejétől függetlenül a liturgiából következő vallási eszmeiséget

kifejezve, a, belső térszervezés alapján csoportokba foglalni .

Összegyűjtött fényképeink is csak válogatott töredékét alkotják a nagy számban f) Az építtető közösség társadalmi elfogadottságának példájaként, a zsinagógák felépült zsinagógáknak. Fényképezésre azokat választottuk, melyek fényképén építészetét a hazai építészettörténet részeként a művészettörténet és az é- keresztül a különféle vallási közösségekben felépített zsinagógák széles ská- pítészettörténet általánosan elfogadott stílustörténeti csoportos!

Iája megismerhető, és ezek alapján átfogd kép rajzolódhat ki a magyarországi fásában tárgyalni. zsinagőgaépítészetről. A korlátozó körülmények miatt így is csak a mai Magyar- g) A XIX. század utolsó harmadában a zsidó közösségek vallási felfogásának meg- ország területére szorítkozhatunk, jóllehet a történeti Magyarországon belül felelően a vallási hagyományokhoz ragaszkodó ortodox építtető közösség, különböző korszakokban más és más területeken alakult ki a zsidóság Szellemi vagy a környezet építészeti hatását elfogadó, de azt a zsidó eszmeiséggel

és gazdasági központja, ahonnan a kiinduló hatások ezekkel összefüggésben nyo- g azd ag ító neológ közösség épületeként felfogva csoportosítani. mon követhetők. Kismarton és a "Hét község"; Pozsony, Nagymihály és Homonna; a h) Végül a zsidó szellemi irányzatoknak, így a követendőnek elfogadott nem- polgárosodás korszakában Szabadka-Öjvidék; Nagyvárad é s Arad, Beregszász vagy zetközi kapcsolatoknak (rabbik felfogása) megfelelően, a ma-

Ungvár építészeti hatása nélkül nehezen tudunk teljes képet alkotni a fellelhe- gyarországi zsinagaógaépítészetet befolyásoló hatások szempontjából cső— tő építészeti típusok kialakulásáról, elterjedési köréről. A zempléni, sza- portosítani. babs-szatmári nagyszámú zsidó közösség építészetének felvázolása amiatt is hí- Az előzőekben felsorolt lehetséges csoportosításból a belső térszervezésen a-

ányos, hogy a szomszédos galíciai hatásokat nem tudtuk részleteiben megismerni. lapuiét választottuk feldolgozásra (e).

A zsidő közösségek egy-egy régión belüli településhelye, az adott helyszínek A rendelkezésünkre álló építészeti alaprajzokat a zsidó közösségek belső éle- ismerete alapján a zsinagógák közvetlen környezetének megismeréséig juthattunk tét meghatározó, annak eszmei és funkcionális szerepét hangsúlyozd rendszerét el. Az épületekre vonatkozó általános szabályok a liturgiái összefüggésekkel tekintettük mértékadónak. Úgy véljük, az épületekre vonatkozó általános szabá- együtt adják az építészeti tevékenységre vonatkozó magyarázatot. Ez csak a lyok a vallási előírásokban és hagyományokban gyökerező liturgiái' összefüggé-

XIX. század második felében módosult, amikor feltehetően megnőtt az építtető sekkel együtt adják az épületek belső térszerkezeti és külső formai megjele- hitközségi elöljárónak a véleményező-tervbíráló szerepe, mely á hagyományos nésük magyarázatát. E felfogásban könnyebben megtaláljuk azokat a szellemi in- program bővülésének velejárója volt. Több olyan rendszerező elvet sikerült ta- díttatásokat és összefüggéseket, melyek az épületek alaprajzi funkcióját és látnunk, melyek alapján a zsidó közösségi épület - a zsinagóga - építészetileg szerkezeti kialakítását befolyásolták, és amelyek az alkalmazott feliratokkal, csoportba foglalható. vallási szimbólumokkal együtt annak eszmeiségét kifejezik. A2 ALAPRAJZ 1) Középkori zsinagógák

A továbbiakban az építészeti alaprajzokat a belső tér szervezése alapján sorol- A régészeti ásatások és a falkutatások nyomán előkerült gótikus zsinagógák tűk 6 csoportba. Rajzaink az alapvető típus variánsai. Úgy tűnik, hogy egy- rendszerint az azonos vallási indíttatásokat tükrözik és ezzel összefüggésben

-egy hitközség vallási előírásokhoz való kötődése az adott lélekszám és termé- hasonló szimbólumokat, berendezési és felszerelési tárgyakat is Alkalmaznak. szetesen a zsinagóga építésének ideje és a közösség anyagi lehetőségei nagyban Maradványaikat Magyarországon Sopronban és Budán tárták fel. befolyásolták a számbajöhető tervező személyének megválasztását, ezáltal építé- szeti színvonalának mértékét. Az alaprajzokat az adott csoporton belül építésük Általában kisméretű, csaknem azonos méretű zsinagóga! terük szélességi és

éve szerint helyeztük egymás mellé. Az időpontok felcserélését egyes helyeken hosszirányának aránya 1 : 1,4. A régészek leletei alapján, az építészet, művé- , 0 kizárólag a technikai szerkesztés követelményei befolyásolták. Az alaprajzok szettörténet és a zsidó történettudomány közös munkája nyomán rekonstruált kö-

összehasonlításakor két fő típust láthatunk. Az egyik ókortól ismert alaprajzi zépkori zsinagógák feltételezik Közép-Kelet-Európa e területén (Budán és Sop- forma a középkori és a XVIII-XIX. századi zsinagógák általánosan használt tér- ronban) a cseh-morva-német területen élő askenázi zsidóság szellemi hatását. Ez formája, hosszanti belső térrel, a másik a XIX. század végén kialakult négyze- az alkalmazott építészeti formákban is jelentkezik. így a rekonstrukció az a- tes vagy sokszögű belsőt befogadó alaprajzi elrendezés. A tóraolvasó emelvényt dottságokat e szellemben egészíti ki szerkezetté. A födémszerkezet oszlopokra közrefogó négyoszlopos belső tér a XVIII. század végi zsinagógák speciális ti- szerkesztett négysüveges bordás keresztboltozat, mely a viszonylag kis fesz- pusa. A hosszanti térben a XVIII. és a XIX. században a nyugati karzatos alap- táv miatt nyújtott belső teret hoz létre. A zárókövek kőfaragómunkái a helyi rajzi rendszeren kívül a belső teret két hosszoldalán is végigkísérő női karza- kőfaragóiskolára jellemzően készültek, ezeken speciális zsidó szimbólikára va— tos alaprajzzal is találkozunk. A másik változatban a zsinagógái tér belső ará- ló utalás nem látható. A belső tér rekonstruált magassága 8,5 m (4 bécsi öl nya a hosszanti térből négyzetes térformára, később centrális, sokszögű belső 3/6 láb}. A falszerkezet a feltárt magyarországi zsinagógák esetében tömör, az térré módosul. A folyamat természetesen e tér lefedését, így a külső tömegfor- ablaknyílások kisméretűek, a belső tér felső harmadába kerültek. A gótikára mát is módosítja. Utóbbi felfogható a XIX. század folyamán végbemenő társa- jellemző nagy felületű ablakokat a korszak magyarországi környezetében nem é— dalnii folyamat építészeti vetíiletének, a zsidóság társadalmi elfogadott- plthették meg, mert ez az idegenek felé túlzottan feltárhatta volna a belső ságávalpárhuzamosan, mintegy annak tükröződéseként. Összegyűjtött a- tér funkcióját, és veszélyeztethette volna az ott tartózkodók áhítatát. Ezért

,hogy megadja a Jeruzsálem felé׳,laprajzi vázlatainkkal, metszet és homlokzati rajzainkkal az európai társada- az ablakoknak kizárólag az volt a szerepe lom-, település- és építészettörténet e hármas egységében a még fennálló ma- az égbolt irányába való kitekintést, a belső térbe a természetes fény beható— gyarországi zsinagógák tanolmányozása azért is jelentős, mert a holocaust pusz- lását (Sulchan Aruch előírásai). Mérete 0,40 x 2,0 m. A nőknek ebben a tításából következő zsidó elnéptelenedés és az elmúlt 45 évben az épületekben korszakban nincs a zsinagógái szertartásokban szerepé. Részükre megelégsze- végbement pusztulás ellenére a még fennmaradt épületek őrzik a magyarországi nek rituális fürdő létesítésével és a zsinagógái tér mellett olyan helyiség zsidó közösségek építési folyamatának szinte valamennyi állomását - a kis lét- biztosításával, ahonnan mint külső szemlélők követhetik a szertartásokat. így számú, néhány családot befogadó falusi közösségek imaszobáitól kezdve a ma- a zsinagógái tér felé ráccsal elzárt betekíntőnyílások nyílnak, melyek sokkal gyarországi nagyvárosi puritán vagy díszes zsinagógákig. inkább az áthallást, semmint a belátást szolgálják.

Az analóg épületek alaprajzát ld. a 128. old.-on Ld. a 128. old.-on közölt alaprajzokat 2) Hosszanti terű zsinagógák nyugati karzattal A boltvállak vonalában a külső és gyakorta a belső falsíkon is falpillérek je-

lennek meg. Ebben az esetben tehát pillétszerepük nyilvánvalé, mert e vastagí-

A 2. csoportba az egyterű zsinagógákat soroltuk. Azokat az egyszerű épüle- tással a fal keresztmetszete 64 cm-ről 95 cm-re növekedhet.

teket állítottuk időrendi sorrendbe, melyeket még a kisebb lélekszámú, egy-

-egy földesúr védelme alatt élő zsidó közösségek építettek a XVIII. század vé- A bejárati nyílások a korai - XVIII. század végi - épületeknél még jellegte-

gén. Ezek az épületek két szempontból is érdekesek: egyrészt még az ősi val- lenek. Az építészeti hangsúly először csak díszesebb kőkeretezéssel (Tárcái),

lási felfogás építészeti kifejezői, melyet a puritán belső rend is képvisel, később a bejárat fölötti szemöldökpárkány alkalmazásával jelentkezik (Bonyhád,

másrészt a létrehozó közösség nagyságrendjének is biztos kifejezői. A nők rész- Makő, HŐgyész), majd a XIX. század folyamán alakul ki ezek körül a hangsú-

vétele a szertartások során még másodlagos. De már úgy vehetnek lyosabb dekoráció. A XIX. század folyamán épített hasonló alapelrendezéeű zsi-

r é s 2t, hogy jelenlétük a zsinagógái belső térhen - épp szigorú elválasztásuk- nagógák terének szélessége és hosszúsága növekszik, a belső aránya közel

kai - már nyilvánvaló. Helyüket a nyugati oldalon jelölik ki, az előtér fö- 1 : 1,8, de az 1 :2 arányt rendszerint nem éri el.

lőtt, az emeleten, ahová külön falépcső vezet.

A középkori méretekhez viszonyítva a zsinagógái belső tér mind szélességi, E csoporthoz soroltuk azokat a földszintes, alaprajzilag és formailag egysze- mind hosszúsági irányban bővül, magassági irányban is növekszik. Ablakfelületei rű, de funkcionális szempontból összetett épületeket is, melyek egyszerre

is megnőnek, hogy több fényt bocsássanak a belső térbe. A korai időszakban e- szolgálják a közös tanulást (tanház) és a közös imádkozást. zeket még magasra helyezik, elsősorban biztonsági, másodsorban vallási okból, védve a szertartásban részt vevőket a kíváncsiskodók elől. Az épületek külső

tudjuk, még különféle előírásokkal korlátozzák, ezért viszonylag kis ׳raéretét m éretű ek .

A szélesség: 5 bécsi öl 3/6 láb (= 10,42 m), a hosszúság: 9 bécsi öl körüli (17,06 m).

A hosszúság és a szélesség aránya kb.: 1 : 1,7.

Az 1790-1830 között épült épületeknél ez a méret az általános. A méretek nö- velésekor az arányrendszer továbbra is megmarad. Nagyobb közösségek boltozatos

épületeinél a szélesség és hosszúság változik, a méretek növekedése miatt elé-

ri vagy csekély mértékben meghaladhatja az 1 : 2 arányt (általában 3/6 öllel^ a falvastagsággal túllépve ). . A belső tér lefedésénél már falazott bolto-

zatot (Miskolc), másutt fagerendás szerkezetet alkalmaznak. A nyugati karzatok- nak a térbe benyúló padozatát faoszlopok támasztják alá (Bonyhád, Keszthely),

igényesebb szerkezet esetén ezeket téglából falazzák. A mellvédek tömör desz- kaszerkezettel és e fölött áttört rácsozattal készülnek. A belső térlefedés

boltozatrendszerének vizsgálata azt a feltételezést támasztja alá és bizonyít-

ja, hogy a külső falsík kis kiülésfi falazott falpilléreire, illetve a kitöltő

falmezők vastagságának szakaszos csökkentésére statikai okok miatt volt szűk-

ség, a térlefedés boltozatrendszerével és erőjátékával összefüggően alaki-

to ttá k k i.

Ld. a 129• old.-on közölt alaprajzokat Ld. a 130. old.-on közölt alaprajzokat 3) A XVIII. század végén, XIX. század első felében, reprezentatív belső Hágát a fülkét mindkét oldalon a Salamoni Szentélyre emlékezteti fejezetes

térrel épített zsinagógák falpillér és a sík elé lépi 1-1 oszlop keretezi, melyet gazdag gerendázat fog

össze. A frigyszekrény feletti mezé ornamentikája a felirati szöveggel együtt

E csoporton belül élesen elhatárolható a barakk kori, még a XVIII. század val- a Sinai hegyen,, a felhőgomölyagből előtűnő Tízparancsolat kőtábláira, a Mó-

lási elveiben gyökerező és a XIX. századi építészeti szerkesztési elv. Közép- zesnek m egjelenő i s t e n i b izo n y o sság ra u ta l (V. Mózes 4:1 1 -1 2 -1 3 ) . A f e l -

és Kelet-Európábán a XVIII. század végén és a XIX. század elején különleges he- irati szöveg a 16. zsoltár 8. verse: "Szüntelenül feléd nézek, Örökkévaló." A

lyet foglalnak el azok a barokk kori zsinagógák, melyek belső terében, álta- tórafülke körüli baldachin arra a pusztai Sátorra utal, melyben a bizonyosság

Iában közel a keleti falhoz (a kisebb belső térben pedig középen), 4 oszlop- kőtábláját a Frigyládában elhelyezték. Erre emlékeztet a fülke két oldalán ál-

pal alátámasztott, az oszlopközben csegelyes vagy félgömbkupolával fedett bal- lő két oszlop, mely iákin és Boaz emlékezetét, é s a biborkék, aranyozott kö-

dachin található. Ezek hevederívekkel kapcsolódnak a többi boltozott mezőhöz. téllel és rojtokkal, bojtokkal gazdagon díszített baldachin gipszornamenti-

Ennek a típusnak elterjedését a szakirodalom elsősorban a galíciai fazsina- kája, mely II. Mózes 26:36 ver3ét idézi. Ügy tűnik, hogy ez az eszmei kapcso-

gógák hatására vezeti vissza, de ez később a téglaépületeknél is megtalálható lat a XVIII. század végén épített Apostag, Bonyhád, Zsámbék, Szécsény, esetleg

(Luck). Magyarországra azonban nemcsak lengyel közvetítéssel, az onnan érke- Mád, Homonna, Csejte, Óbuda, feltehetően (Trencsén), Hunfalva, Stomfa zsina-

zők közvetítésével, hanem Morvaország felől, Nikolsburgból is érkezhetett, mert gigáiban is megtalálható. De a felhőgomolyag jelképe látható az 1843-ban épí-

ott is megtalálható ez a forma. A magyarországi zsidóságot különösen szoros tett szegedi zsinagóga Frigyszekrénye fölött is. A hosszanti terű oldalkar-

szálak fűzték e korban Nikolsburghom és Morvaországhoz. Számos rabbi érkezett zatos épületek között.külön helyet foglalnak el azok, melyeket feltehetően. a

innen, s ,szinte valamennyi vitás vallási kérdésben ide fordultak tanácsért. földesúr szolgálatában álló építészek terveznek. Ilyen a korai nagykanizsai

(1821), a szegedi (1843), a pápai (184.5) és a bajai (1846) zsinagóga. Ezek bel-

ső terében a karzatokat alátámasztó boltíveiknek különleges az építészeti ha-

Ügy tűnik, és erre épp a nagyszámú összegyűjtött alaprajz és fénykép hívta fel tása. Más épületeknél az oldalkarzatokat falazott tégiaoszlopok támasztják alá

figyelmünket, hogy bizonyos korszakokban az épületek alaprajzi arányrendszere, (Mátészalka), majd a XIX. század második felében új anyag és szerkezet jelenik

boltozatai közös vonásokat mutatnak, 3 ez nem kizárólag az épület alaprajzá- meg, az ö n tö ttv a s o szlop. ban, szerkezetében, felhasznált anyagaiban, hanem ezzel szoros )Összefüggésben

a vallási.előírások egymáshoz való rendelésében is jelentkezik. így figyel-

tünk fel arra, hogy igen szoros kapcsolat áll fenn a keleti í'al, elsősorban a

tóratfUlke és a bírna építészeti formája és eszmei megjelenítése, szimbolikája

között, A keleti fal díszítése a zsidó vallási felfogás fejlődéstörténetének

is forrása. A fennmaradt díszítőelemek alapján a korabeli analógiák összeve-

tésekor azt tapasztaltuk, hogy a tórafülke nagysága,.keretezése, a választott

szimbólumok á középkorban ;ugyanúgy, mint a XVIII, század végén és a XÍX. század

első felében, szoros összefüggésben vannak a zsinagóga: belső térbeli elren-

dezésével, esetleg annak boltozatrendszerével. Ez egyben azt is jelentheti,

hogy bizonyos alaprajzi és térlefedő szerkezetekhez meghatározott bibliai ta~

nítást tartalmazó tdrafülkeforma és felirat tartozhatott. A középkori soproni

zsinagógában a kisméretű, kőkóretes tdrafülke feletti ívelt, nyújtott három-

szögű mezőt magába foglaló szőlőindás motívum Jákob nemzetségére emlékeztet,

mely e helyen a tórafülke fölött a tudás jelképe. A négyo.szlopos belső tér-

ben a keleti fal közepét olyan tórafülke foglalja el, melyhez 5 lépcső vezet.

Ld. a 131• old.-on közölt alaprajzokat *0 Hosszanti terű, a belső teret három oldalról női karzattal körülvevő mény, Berettyóújfalu, Keszthely, Vác, Szentes, Tiszakécske stb.). A század-

zsinagógák forduld idején a vasszerkezet a födémszerkezetben is megjelenik, például az

1903-ban épített zalaegerszegi zsinagóga téglaboltozatai az öntöttvas bordá-

A XIX. század közepétől kezdődően a zsinagógái alapelrendezésben gyökeres vál- zatok közét töltik ki. A kovácsoltvas szerkezetet a karzatok alátámasztó kon-

tozás jön létre. A hagyományokhoz ragaszkodó közösségek épületeinek funkciója zoljainál (Hódmezővásárhely) és a különféle világítótesteknél (falikar k-onzol-

őrzi a korábbi alaprajzi formát, csak szerkezeti változások történnek. A fala- ja, függő csillár) is alkalmazzák. A kandeláberek, falikarok, gyertyatartók

zott oszlopokat, pilléreket felváltják a könnyed, öntöttvas oszlopok. Ezzel a bronzból vagy sárgarézből készült öntvények. A XIX. század utolsó harmadától

női karzat alatti tér ismét áttekinthetőbbé válik. kezdődően a nagyméretű ablakok egyszerű keretszerkézete, üvegosztó bordázata,

a körablakokba helyezett Dávid-csillag-szimbólum vagy ennek szabadabb, a sze-

Az épületek szélességi és hosszúsági aránya 1 : 1,5 - 1 : 1,8-1 :2 k ö r ü li. cesszió ornamentikájához közeledő változata hengerelt vasprofilokból készül. A

Úgy tűnik, a század elején még a korábbi arányrendszerhez igazodnak, és csak a XIX. században a klasszicizmusra jellemző felfogásban épített zsinagógák a zsi-

nagyobb, gazdagabb közösségek növelik épületeiket. Ezekben már erősen érezhe- nagógai alapeszme szempontjából idegenek, ugyanis sem az előcsarnoknak, sem a

tő a szomszédos osztrák, elsősorban a bécsi építészet hatása. Az épületek a- bejáratnak vagy a kijáratnak a zsinagógái eszme szempontjából nincs hangsú-

laprajzában is változások történnek. Az új vallási reform következtében az ud- lyos szerepe és jelentősége-

varról a templombelsőbe kerül az eaketés színtere, ami a menyasszony -vőlegény

vagy a rabbi és a kántor újabb szobáival bővíti az épület programját. Így ezek a formailag kiemelkedő, művészettörténeti értéket képező épületek el-

sősorban stílustörténeti jelentőségűek, bővítve a zsinagógákkal áz e korszak-

A XIX. század végén, a századforduló idejéna zsinagóga épülete formailag el- ban, azonos felfogásban felépített épülettípusok körét. Megfordítva a gondo-

szakad a közösségi hagyományoktól. Többé már nem egy másodrendű közösség meg- latsort, ezek az épületek azt példázzák, hogy azonos alapeszme (program) kü-

tűrt, hanem a városi polgájogot nyert, feltörekvő polgárság reprezentatív épü- lönféle eszközökkel valósítható meg az adott helyszín és a korabeli építészeti

lete. Ezt a szerepet elsősorban külső formájában, tömegjátékával és a város- elvek keretei között. Ennek egyik első, szerény építménye a Fischer Ágoston

képben elfoglalt helyzetével kell kifejeznie. A korábbi, egyszerű hosszanti tö- terve alapján felépített kecskeméti (1817), esetleg a mándoki, majd később már

meg most részekre oszlik és a belső formáknak megfelelően tagolódik. Ennek az szabadon álló oszloprenddel felépített portikusszal hangsúlyozott óbudai, abo-

időszaknak új anyaga az öntöttvas. Ez a belső szerkesztés elvét ugyan nem vál- nyi, bajai, tápiőszeiéi, várpalotai, tiszafüredi és a szerényebb mezőtúri zsi-

toztatja meg, de az alátámasztásokat, áthidalásokat könnyedebbé, a belsőben al- nagóga. Részben még ennek a felfogásnak késői emléke épül fel Kiskunhalason

kalmazott oszlopokkal a teret áttekinthetőbbé teszi. Ez a szerkezet arra is al- 1861-ben.

kalmas, hogy az anyagban rejlő lehetőségeket az építtetők formai elképzelései-

vei összhangban a belsőépítészet ornament.ális igényeivel párosítsa. Az épít- A XIX. század hatvanas éveitől kezdődén felépített zsinagógák már olyan építé-

tetők új iránti fogékonyságára jellemző, hogy azonnal felismerik az új szer- szeti alkotások, melyek a romantika stílustörekvéseit követik. A romantika ál-

kezet technológiai előnyeit. A tervező építész és a konstruktőr közös vállal- tálában a keleti formakincset használta fel díszítőelemként. A zsinagógák e-

kozásában e szerkezetet a zsinagógákban sorra alkalmazzák. Ez az anyag és szer- setében ez a felfogás a zsidó gyökerek vélt felfedezéséhez vezetett. Az épí-

kezet díszesebb munkák elvégzésére is alkalmas. Áttört, finom mívű, cslpké- tészeti tömeg és a homlokzatrendszer formai jegyeire a homlokzatok hármas ta-

-ben a golása, a falszélek függőleges faltagolása mellett az erőteljes párkányra ül־zett moreszk élemekkel készül, míg a romantika.felfogásában 185A-1859

pesti Dohány Utcai zsinagóga, 1863-ban a miskolci zsinagóga kétemeletes kar- tetett kis kupolás záródásé fiatornyok megjelenése jellemző. A középső, a fal-

zati árkádíve, Ludwig Forster tervezésében. Később a díszes fejezettel készí- sík felé ugró, rendszerint hármas nyílásközt összefogó riZalit a főpárkány fö-

tett, lábazatáé, sokszor kannelúrázott vagy csavart folyondárral díszített ősz- lé emelkedik, s ezt gyakorta középen egyenes záródásé oromzat zárja, melyre a

lopok egészen a vasbetonszerkezet megjelenéséig a zsinagőgabelsőkben fontos kettős kőtábla szimbólumát helyezik. A párkányzatot és az oromzat! síkot köve-

szerkezeti és egyben esztétikai szerephez is jutnak (Kecskemét, Hajdúböször­ tőén gazdag ívsoros párkány zárja az épületet, mely az oá dalhomlokzatra is át-

Ld. a 132-133• old.-on közölt alaprajzokat fordul. Ennék a homlokzatrendszernek szép példái maradtak fenn részben a ko- 5) Négyzetes terű, a belső teret három oldalról női karzattal körülvevő rábbi és csak az e korban bővített épületeknél, részben azoknál, melyek az zsinagógák

1860-1870-es években épültek, mint Kiskörös nagy zsinagógája, Kecel, Devecser,

Hajdúböszörmény, Hatvan, Nagybajna, Fadd, Tapolca, Dombóvár és számos épület a A korábbi alaprajzi rendszer erőteljesen módosul. Az épületek szélességi mére- szlovákiai és erdélyi zsinagógák közül. Ezek előképének a Németországban felé- te növekszik, a hosszúság csökken, így a szélesség és a hossz aránya a négyze- pített kasseli, berlini, gliwioei zsinagógák épületét tekinthetjük, melyekről teshez közeledik. Mindez abban az időszakban jön létre, amikor már a zsinagó- készített kőnyomatos rajzok valószínűleg mintának szolgálhattak. Ennek az épí- gai tér eszmei középpontjának valós funkciója megszűnik, és a tér irányultsága tészeti formának szellemében épült fel a pesti Rombach Sebestyén utcai zsina- á korábbi kétpontúság helyett egypontúvá válik. góga hitközségi épületének homlokzata.

Mint új szerkezet a vas és a vasbeton alkalmazása kedvez a kupolák, felül-

A nagyobb városok gazdag polgárságának zsinagógái ékkor már a bécsi új széllé- világítók alkalmazásának. A külső tömeghez alkalmazkodva az alaprajzi funkció mi irányvonalat, a megújuló vallási irányzatnak megfelelő "Kult.ustempel" stí- is gazdagodik. Itt is elsőrendű szerep jut a reprezentációnak, amit a keleti lusát követik, melyet Ludwig Förster Wien Leopobdstadt Tempelgassén felépített fal gazdagabb felületi tagolása, a kórus mellvédjének megjelenése és a gazda— zsinagógája és számos német és csehországi épület képvisel. gabb belső asztalos- és díszlakatosmunka is segít. A díszítő festés, a díszes

Kéttornyú épületek falikarok, lámpák a belső tér formai gazdagságát emelik.

Magyarországon a pesti Dohány utcai zsinagőga énnek az új felfogásnak legfőbb kifejezője. Méretei jóval felülmúlják a szokásos alaprajzi és homlokzati mé- Az 5■ és 6. csoport épületei képviselik ezt az időszakot. Centrális alap- reteket, először jelennek meg homlokzatán is olyan elemek, mint a váltogatott rajzi formában a női karzat kétféle módon is felépítésre kerülhet, ezért a kö- színű téglaarchitektúra és a keleties részletformák, melyeket eddig nem alkal- zel négyzetes alapterületű zsinagógákat ezek szerint választottuk két csoport- maztak. Ez az az időszak, amikor már homlokzati torony, a kupolaszerű torony- r a . sisak válik uralkodóvá. A homlokzat hármas tagolása erőteljesebbé válik, az

ívsoros, romanizáló párkányzat a fényhatás plasztikáját növeli. Az oldalriza- Az 5■ csoportba azokat soroltuk, ahol a női karzat a hagyományoknak megfelelő-

Htokra helyezett tornyok azonban sohasem olyan szervesen jelentkeznek, mint a en három oldalról veszi körül a belső te.ret. Az alaprajzi funkció gyakorta a keresztény templomépítészetben. A zsinagógáknál érződik, hogy ezeknek a főpár- Frigyszekrény mögött a rabbi és a kántor részére, vagy a menyasszony és vőle- kányra ültetett,, kizárólag formai szerepet betöltő tornyoknak csak társa- gény számára 1-1 kis szobával bővül. Formai újítás a zsinagógái tér közép- dalmi jelentéstartalma van, és nem valós a funkciójuk. Hatására készül a pontját hangsúlyozó kiemelt,: a belső tér fényhatását növelő kupola megjelenése.

Gerster-Frey •féle zsinagógaterv a pécsi zsinagógára 1864-ben, a kecskeméti új E típus homlokzati rendszerében alkalmazott anyagainál a försteri elgondolások zsinagóga, később Szombathely, Zalaegerszeg, Székesfehérvár, bizonyos egysze- jutnak érvényre a szimmetriára törekvő szekszárdi és barcsi zsinagógáknál. rűsítéssel Szerencs és Pozsony zsinagógái. Más homlokzati arányok érezhetők Bé- késcsaba, Monor, Kolozsvár épületein. A tégla felhasználásával a försteri há- gyományok érvényesülnek Szekszárd és Barcs, Mohács, Nyíregyháza (Szarvas utca) zsinagógáinak homlokzatán.

Ld. a 134. old.-on közölt alaprajzokat Ld. a 136-137. old.-on közölt alaprajzokat 6) Centrális alaprajzú épületek újabbak, a tiszafüredi épület homlokzata építészetileg nem emelkedik az átlag

fö lé .

A 6. csoportot azok az épületek alkotják, ahol a centrális belső térformát a

női karzat mellvédvonala is követi. A példának választott alaprajzokat az é- A XIX.század második felében jelenik meg az az új alaprajzi forma, melynek tér-

pítés éve szerinti sorrendbe állítottuk. Ezek közé tartoznak azok az építésze- formája a centrális, kupolával fedett belső imatér. Ennek első, 1872-ben fel-

ti tervek is, melyek a két nagy budapesti zsinagógapályázatra készültek, a li- avatott reprezentatív épülete öntöttvas szerkezettel készült Otto Wagner bécsi

pótvárosi és a budai pályázatra. Mindkettőn a korszak legjelesebb építészei építész tervei, Kallina Mér vasszerkezeti konstrukciója alapján a pesti Kom-

indultak. Különösen a lipótvárosi pályázat érdemelne külön elemzést nemcsak a bach Sebestyén utcában. A szabályos nyolcszög töréspontjain álló öntöttvas pil-

programban megadott funkció építészeti elemzése, hanem a megadott program lérkötegek könnyed, íves áthidalásai a boltozatrendszert rajzolják ki, a kié-

társadalmi indíttatása miatt is. Ez az az időpont, amikor a budapesti zsidóság melkedő köztér ablakokkal áttört dobjára vasszerkezetű, üvegezett félgömbku-

már teljes egyenjogúsága birtokában, anyagi jólétét és gazdasági pozícióját is pola borul. E fölé a körhefutó dob falára támaszkodó független tetőszerkezet

kifejezni kívánja építészeti együttesében és zsinagógájában. A Szent István- kerül, mely kiemelt felülvilágítóval záródik. Ezen keresztül szűrődik át a

-templommal, a Bazilikával szeretne versenyre kelni. A budai zsinagógánál még fény a belső félgömbkupolához. Ez a diffúz fény a századforduló után épített

más hitközségi épülettel i6 bővíti programját, így olyan új igények is megje- zsinagógáknak is kedvelt motívuma. (Bőként a Baumhorn Lipót tervei nyomán

lennek, melyekben a zsinagóga épületének kultúrcentrummá történő kiépítése a készült esztergomi, szolnoki, szegedi, Budapest Aréna úti (Dózsa György út),

cél. A pályázaton részt vevő építészek olyan eklektikus épületet terveznek, gyöngyösi stb. zsinagógákban.) A tartószerkezet (fördémek és tartópillérek) fém

mely a zsidóság vélt keleties gyökereit egyesíti a gótika elemeivel, felhasz- vagy falazott pillérek, könnyed vagy masszív hatást keltő szerkezetek. A kupo-

nálva a korszak német zsinagógaépítészetének tapasztalatait: is. la, beleértve a dobot, a csegelyeket, rendszerint kettős: azaz a külső tartó- fal és a kupola fUggesztőműve alatt függesztett rabicszerkezettel találko-

A századforduló korszakának társadalmi és gazdasági változásai az építészeti zunk. Ez lehet ívesen szerkesztett kupolatér vagy - mint a pesti Kazinczy ut-

formákban, elsősorban a tömegképzésben hoztak változást. A homlokzatrendszer- cai (1911-1913, Löffler Sándor és Béla) zsinagóga esetében - szegmens donga.

ben érződő új felfogás, a polgári eszme kifejeződése a választott anyagok és Gyakori, hogy a kívánt kedvezőbb fényhatás elérése érdekében a külső és belső

formák együttesében hoz változást.Megjelenik a centrális alaprajz az e fölé nyílások helye különböző, a belső festett üvegablakokon keresztül így kedve-

szerkesztett központi kupolával és a centrális homlokzatot hangsúlyozó szim- zőbb szögből éri a fény az üvegfelületeket, mely a belső térbe szűrődve misz-

raetriával. tikusabb hatású (Budapest Aréna úti (Dózsa György út) zsinagóga). Az 1910-es években a vasbeton szerkezeteket két pesti épületben is alkalmazzák, egymástól

A nemzeti eszme - az elfogadott zsidó emancipáció á gyökere annak a felfogás- alapvetően különböző módon. A Kazinczy utcai zsinagóga a premodern építészet

nak, melyet a kunszentmártoni, a és a szabadkai zsinagógák épületei és szerkezet kiemelkedő példája. A pillérváz bazilikáiig térszerkezetet hoz

képviselnek. Ezek homlokzatán, de különösen a belső térben, elsősorban a Komor létre, erre támaszkodik a 16 méteres belső fesztávot, áthidaló fUggesztőműves

Marcel és Jakab Dezső tervezése nyomán felépült marcali és szabadkai zsinagő- vasszerkezet, mely alá az erre függesztett lapoáí.vü rabié dongaboltozat ke-

gában jelennek meg azok a díszítőelemek, melyek a szecesszió, magyaros forma- rül. A fény itt is kettős ablakrendszeren át jut a belső térbe. A kétszintes

világát tükrözik. A vasbetonra applikált magyaros díszítés megjelenik a kőbá- női karzat mélyen a belső térbe nyúlik. Ezeket nagy keresztmetszetű, vaskos

nyai zsinagóga homlokzatán és kupoláján is.. Ez az épület, hasonlóan az aszódi vasbeton gerendák támasztják alá.melyek a födémgerendákkal együtt a belső tér-

zsinagógához, rusztikusán megmunkált kő és vakolat együttes homlokzati elem- ben hangsúlyosan, funkcionális szerepüket megmutatva jelennek meg. A világos,

ként való alkalmazásával, az erőteljes kupolával, tornyokkal egyedi helyet fog- áttekinthető konstrukció a tér architektAráját gazdagítja.

lalt el az ország építészetében. A századforduló szecessziós, a magyaros mo-

tlvumok alkalmazására való törekvéseivel nem tudott építészeti iskolát terem— A másik pesti épületet Kőbányán, 1911-ben építették. A centrális, sokszögű bel-

teni. A szabadkai, marcali és a kunszentmártoni zsinagóga hatására nem épültek ső teret magába foglaló zsinagóga szerkezetében konzervatívabb eszmék jutót-

Ld. a 138-139• old .—on közölt alaprajzokat tak kifejezésre. Az alkalmazott új anyagok és szerkezetek a századfordulói, A SZERKEZET vagy \ még korábbi elvek alapján épültek. A rabickupolát tartó rácsos vaet.ar-

tószerkezet, az ennek külső felületét takaró vasbeton.szerkezet ninc3 össze- Az igényesebb zsinagógák falazata téglából épült. A XVIII. század végén és a

függésben a belső térforma boltozatrendszerévei. Az öntöttvas oszlopok csak a XIX. század első felében ezekhez külön e célra égették a téglákat. karzatok alátámasztását szolgálják.

Az 19A5 után imahellyé alakított épületek már szakítanak a XIX. századi zsina- Az egyszerűbb, falusi zsinagógák azonban nem minden esetben készültek szilárd

gógai hagyományokkal. A zsidó közösség elzárkózik a külvilágtól, és ismét az falazati anyagból, kőből vagy téglából. Gyakori lehetett a vegyes anyagból fa-

ismeretlenséget, jeltelenségét választja. Ennek szellemében fogadja el 1985- lazott fal vagy vályogtégla, esetleg kétféle anyag kombinációjával, vagy a la-

-1986-ban az újonnan felépített siófoki zsinagóga épületét is. kóházaknál is alkalmazott vert fal (Szilsárkány), melyet.kívül pelyvával ke-

Rajztechnikai szempontból a budapesti egyleti zsinagógákat és egyéb imaterme- vert sárral tapasztottak. Ezekben a kis imaházakban a födém és a karzat szer-

két kénytelenek voltunk külön csoportosítani. Ezek azonban alaprajzilag az e- kezete fagerendából készült, a karzatot fa, később öntöttvas oszlop támasz-

!Őzökhöz hasonlatosak. Lásd a 1 41 — 1 42 . oldalon közölt alaprajzokat. tóttá alá (Jankovao-Jánoshalma). A fában gazdag vidék építőanyaga a boronage-

Érdekes, hogy míg a falusi paraszti építészetnek a népművészeti indíttatású renda, mely a zsinagógák falazati anyagát is szolgáltatta. (Ennek emlékét idé- homlokzati díszei különböző formában szinte az. egész országban megtalálhatók, zik a Tisza felső vidékén és a Kárpátok erdőborította térségében, Rahő környé-

á századforduló idején pedig a paraszt-polgár.lakóházak.homlokzata a városi kén épültek (Magyarkomját).) Boronagerendából épült a gazdag belső festéssel

szecessziós és eklektikus építészét leegyszerűsített változatai a nagyszámú díszített, a század elején lebontott náznánfalvi zsinagóga Marosvásárhely kör-

zsidó imaház ugyanekkor tömegében és homlokzatképzésében a legegyszerűbb for- nyékén. mákkal készül. Díszítéséül az ívsoros párkányt, szegmensívű ablakot alkalmaz-

-Az épületek boltozatrendszerét, kupola- és födémszerkezeteit, illetve az eze ־'zák, esetleg az ablakok közti falsíkot egyszerűen a falsík .elé lépő ■faipillér

rel mezőkre osztják, és a széleket is hangsúlyozzák, tigy tűnik, ha voltak is két alátámasztó szerkezeteket egyéb leírásaink tartalmazzák. Ezekből kitűnik, használatban díszesebb épületek, azok eredetileg igényesen épített lakóházak, hogy a felépített zsinagógák épületei mindenkor a korabeli építési technikával,

amelyeket imaház céljára bérelt a zsidó közösség. technológiával, az adott helyszínre jellemző anyagok felhasználásával készül-

t e k .

A magyarországi zsinagőgaépítészet sajátossága, hogy kb. 1790-tŐl kezdődő fej- Az épületek tetőszerkezete a fesztáv függvényében két vagy három állószékes

lődésének folyamatát nagyon rövid, alig néhány évtizedéé felfelé ívelés után faszerkezettel készül. A tetőformában gyakori a mindkét végén kontyolt nyereg-

az első világháború megszakította. A válságos időszakban még történtek ugyan tető, melynek csücspontjaira - különösen a XVIII. század végén, a XIX. század’

kísérletek nagyobb épületék tervezésére - mint például a lipótvárosi és a bu- első harmadában - a vallási szimbólumot jelentő kiemelkedő tartóoszlopra he-

dal 1.91-1 -es és 1912-és zsi nagó-gapályázat - * . de ennek sikertelenségét nem ki - lyezett Dávid-csillag vagy kehelymotívum került. A romantikus stílusú, a XIX.

zárélag anyagi okokban,, hanem a zsinagógái eszme tisztázatlanságában is keres- század második felében épített zsinagógáknál gyakori az oromzat! attikához

hétjük. Olyan időszakban, .törekedtek a reprezentációs program építészeti megf ő- csatlakozó tetősik. A nyeregtető gyakran csak az épület keleti végén kontyolt.

galmazására, amikor ez az eszme már elvesztette aktualitását.

A vápákat, hajlatokat bádogszegélyek védték. A nagyobb zsinagógák tetőfedésé-

A lakóhelyén megtűrt és emiatt.sokszor másoktól elzárkózó, csak a közösségén hez szilárd, égetett tetőfedő anyagot, kisebb épületeknél a tűzveszély elhá—

belüli életet támogató zsidó közösségek egyszerű, imaszobáitól alig százéves út rítására palát, rézlemezt alkalmaztak.

vezetett a városi, polgári életeszményt, a reprezentációt is kifejezni akaró Az egyszerű épületeknek a lefedése is a környező természetben könnyen megta-

épületekig. A felfelé ívelő folyamatot azonban hirtelen megszakította a másé- 1álható anyagokból ké3zült, az egyszerű falus épületeké sokáig nád- vagy zsúp-

dlk világháború mindent elsöprő embertelensége. fedés, a fában gazdag területen fazsindely.

old.-on közölt alaprajzokat .־Ld. a 143150 A nyílászáró szerkezetek, különösen a bejárati ajtók általában a lakóházak- jelzik. Olyan kevés rajzi anyag állt rendelkezésre, hogy ezek alapján - az a-

hoz hasonló módon, váztáblázatos ajtólapokkal, kivető pántolással készültek.Az laprajzi csoportosításhoz hasonlóan - bármiféle rendszerezés felelőtlen vál-

alkalmazott kilincsek, kulcscímerek lakatosmunkája az iparosok igényességét lalkazás lenne. Ezek a rajzok, eltérően az alaprajzok gyűjteményétől, csupán

tükrözi, de ezeken csak elvétve találunk speciális szimbólumokat. néhány fontos vagy jellegzetes emléket tudnak megidézni. Ezért célunk kizá- rólag a térrendszer, tér- és tömegarány, illetve bizonyos homlokzati formák

A női karzatok lelátószerűen alátámasztó faszerkezettel, lépcsőzetes síkokkal alkalmazásának bemutatása. Sajnos, ezt, amint már a munka kezdetén is sej-

készültek, melyekre a padsorokat helyezték. A padozatot általában deszkapadló tettem, a hozzáférhető adatokra támaszkodva nem tudtam megvalósítani. A zsi- nagógák építészeti tervanyagából csak keveset őriznek levéltáraink; a levél- f e d t e . tári szakkatalógusok között sem találunk eligazítást a hiányzó építészeti raj-

A belső lépcsők a barokk korban kőből készültek. A kiemelt bima és a tórafülke zok lelőhelyére. Hás esetben a felépített épület részletei - hiába ismer-

előtti emelvény padlóburkolata feltételezhető, hogy szintén fából, a lépcsőt jük az eredeti építészeti tervrajzot - a felépítés során módosultak (Nagy-

kísérő mellvéd a barokk korban esetleg kőből készült (Mád). A bima körüli kor- kőrös), helyenként a helyi polgármesteri irattárak pusztulása semmisítette

lát kovácsoltvas (Mád, Budapest Rombach Sebestyén u., Kazinczy u.). A keleti meg az építészeti tervanyagot. Ezért az a gyakorlati megközelítés látszott a

fal előtti mizrahemelvény mellvédje is általában a bimához hasonlóan, díszes leginkább célravezetőnek, ha a még eredeti vagy átalakított formában álló é-

áttört rácsozattal (Baja, Pécs) vagy kőből készült (Szolnok). pületek műszaki felmérése alapján gyűjtöm össze az építészeti adatokat, és e- zekből, a régi képeslapok vagy archív fényképfelvételek alapján kísérelem meg

az eredeti állapot feltételes rekonstrukcióját. Jó néhány épület felmérését

vagy meglevő építészeti dokumentációját kollégáim bocsátották rendelkezésem-

re. (Az intézmények és a munkatársak nevét, a dokumentáció lelőhelyét a rajz-

jegyzékben minden épületnél külön közlöm.) Azokat az épületeket, melyekre a

jövőben helyreállítási javaslat is készül, az 1986-1990 között e célból szer-

vezeti, az MTA Soros Alapítvány Bizottság és az Országos Műemléki Felügye-

lőség közös támogatásával működő Zsinagóga Kutató Csoport mérte fel. Ezeket

az épületeket a saját rendszerezésemnek megfelelő helyen saját anyagomban is

felsorolom, de dokumentációjuk közlési joga a fenti csoport tagjait illeti.

Tájékoztatásul itt csak az épületek főbb adatait és a rajzok közgyűjteményi -

tervtár! - példányainak tárolási helyét közlöm.

Számos, különféle funkcióval működő régi zsinagóga felmérési vázlatát sike- MAGYARÁZAT A RAJZOKHOZ rült elkészítenem, ezeknél az egykori funkciónak megfelelő alaprajzot re-

konstruáltam. Néhány zsinagóga bontása (Barcs) vagy átépítése (, Sziget-

vár) előtti állapotáról is sikerült felmérési rajzot szereznem, ezek az a-

Kiadványom eredeti céljaként valamennyi - mind eredeti formában megtartott, dott alaprajzi csoportosításnak megfelelő helyen találhatók. mind pedig átalakított vagy lebontott - magyarországi zsinagóga alapraj2á - nak összegyűjtését és közrebocsátását tűztem magam elé annak érdekében, hogy Az építészeti rajzok mellett feleslegesnek tartottam az épületek állapotára, a közel azonos alaprajzi típusokon belül a nagyságrendi és alaprajzi varián- jelenlegi funciájára vonatkozó valamennyi adatot közölni, hiszen ezeket a me- sokat is bemutathassam. A fontosabb épületekről közölt homlokzatrajzok, il- gyék szerinti betűrendbe állított adattár vonatkozó rovata jelzi. Ezért az a- letve hossz- és keresztmetszetek a magyarországi zsinagógák változatosságát laprajzi vázlattal sem rendelkező, de még fennálló, rendszerint átalakított épületek kötetemben csak felsorolás-szerüen, az adott alaprajzi csoport mel- Építészeti rajzainkat az alábbi rendben közöljük: lékleteként, azok adatait kiegészítve szerepelnek. Azonban még ez a sajnos ALAPRAJZOK (128 - 142. old.) meglehetősen hiányos rajzgyűjtemény is lehetővé tette azt, hogy az épületek HOSSZ- ÉS KERESZTMETSZETEK (143-150■ o ld .) sokasága mintegy "kiadja" a belső tér alaprajzának építészeti rendszerét. így HOMLOKZATOK (151-163. o ld .) ismerhettem fel magam is a magyarországi zsinagógaépítészet kétféle irány- A BELSŐ TÉR (164 - 168. old.) zatát. Ebből az egyik, a korai, XVIII. század végi, boltozatrendszerében spe- ciális, a négy belső alátámasztó oszlop feletti baldachinos boltozattal fe- dett, a másik pedig a XIX. századi, hosszanti terű, a belső teret öntöttvas oszlopokkal alátámasztott női karzattal három oldalról körülvevő zsinagógák ALAPRAJZOK típusa. Gyakoriságukat, illetve elterjedésük építészettörténetileg valószí- nfisíthető útvonalát is sikerült meghatározni. Példák a magyarországi zsinagógákkal analóg épületekre

Jelen rajzgyűjteménynek mint forrásanyagnak közrebocsátásával különösen e ti- Középkori zsinagógák Hosszanti terű zsinagógák nyugati karzattal pusok gyakoriságának fontosságára szeretném mind kollégáim, mind az érdeklő- dő közönség figyelmét felhívni. térrel épített zsinagógák

Az épületek szerkezeti és formai megjelenésére nézve nem állt rendelkezésemre Hosszanti terű. a belső teret három oldalról női k a r z a tta l körülvevő olyan nagyszámú felmérési vázlatrajz, amelynek alapján az alaprajzokhoz hason- zsinagógák lő csoportosítás elvégezhető lett volna. így kötetemnek ez a része csak tá- Négyzetes terű. a belső teret három o ld a lr ó l női karzattal körülvevő jékoztatóul szolgál. zsinagógák Centrális alaprajzú épületek

A magyarországi anyag ismertetése előtt néhány példán a zsinagógáinkból is- A budapesti közösségek egyszerű egyleti imaházai, imatermel mert alaprajzi típusokkal analóg külföldi zsinagógákat is bemutatjuk ( 1 2 7 • HOSSZ- ÉS KERESZTMETSZETEK old.). Kiegészítésül közöljük továbbá a kevés számú építészetileg ismert tan- ház (129• old.), valamint néhány budapesti imaház és imaterem (141. old.) a- HOMLOKZATOK laprajzát is, az alaprajzoknak rendre abban a csoportjában, amelyhez törté- netileg a legközelebb állnak. Ugyanígy közöljük a sárospataki mikre - rituá- A ZSINAGÓGÁI TÉR (164. o ld .) lis fürdő -, egy a maga nemében ritka emlék építészeti rajzát is (171. old.). A BELSŐ TÉR LITURGIKUS BERENDEZÉSI TÁRGYAI (165. o ld .) A zsinagógákat alaprajzuk jellegzetes vonásai alapján hat csoportra - törté- MIZRAH EMELVÉNYEK (167• o ld .) neti és építészeti típusra - oszthatjuk. Az alaprajzokat e hat típus rendjé- ben közöljük. TŐRASZEKRÉNYEK (168-169. o ld .) A RAJZOKON SZEREPLŐ ÉPÜLETEK HÉBER FELIRATAI (170. o ld .)

ZSIDÓ RITUÁLIS FÜRDŐ. SÁROSPATAK (171. o ld .) A hossz- és keresztmetszetek, illetve a homlokzatrajzok csoportosításánál szintén technikai szempontok érvényesültek, de ezeknél a rajzoknál is min- denütt feltüntetjük az illető épület alaprajzi típusának számát, valamint a rajzok sorszáma mellett, ettől / jellel elválasztva az alaprajznak a sorszá­ mát i s . ZSINAGÓGÁK TÁVLATI RAJZAI

1809 magasság: 7,50 m magasság (keleti oromzatnál): 14,50 lépték: 1:500 lépték: 1:400 lépték: 1:500 lépték: 1:360 (fénykép alapján becsülve) magasság: kb. 9,00 a lépték: 1:360

6/97 KŐSZEG 7 / 000 FOGARAS-FÍGÍHA? 1356 (Románia) magasság (kupolacsúcs): 14,50 m 1873 lépték: 1:350 magasság: kb. 11,00 m lépték: 1:550 (fénykép alapján becsülve) 9/62 JdSVÍHDA 8/74 SZOMBATHELY 1901 1800 magaság: 16,00 o magasság: 33,00 a (toronycsúcs) lépték: 1:400 lépték: 1:500

10 / 000 MARCALI 1906 11/77 KUN5ZIHTMJÍHT0S kb. 16,00x24,00 m 1912 magasság: 10,50 m magasság: 17,00 m (toronycsúcs) lépték: 1:500 lépték: 1:375 (fénykép alapján becsülve) 12 / 102 GYÖNGYÖS 1930 magasság: 30,50 m (kupclacsücs) lépték: 1:500 1 / 36 k / Jellel elválasztott két szám közül az első a távlati rajz sorszáma, a második az i ll e t ő épület alaprajzának sorszáma 127 ALAPRAJZOK PÉLDÁK A MAGYARORSZÁGI ZSINAGÓGÁKKAL ANALÓG ÉPÜLETEKRE KÖZÉPKORI ZSINAGÓGÁK

A középkori zsinagógák helye a telken belül, Sopronban

1 SOPRON 2 SOPRON Űj u. 22-24 Új u. 11-13 1300/1320 k. 1350/1420 k. 8,00x10,30 m 54 m2 54 m2

------1

1 Jroi :mühcz.J / Jroi :mühcz.J 1 11 ;) 11 :1 ־'vH ״j j ׳ ־ י ״ ^ cd־]1 ׳ ־ י ״ ^

A középkori zsinagógák helye a telken belül, Budán

En t Aan’CF 4 BUDA E SARG0R0D F NIK0LSBURG BP. I ., Táncsics M. u. 21-23 (Szarogród, Sarigrad) (Mikulov, Csehszlovákia) BP. I ., Táncsics M. u. 25 XV. század (Lengyelo., ma Szovjetunió, XV. sz. XV. sz. rekonstrukció Ukrajna, Vinnica té r.) 9,80x17,00 m 1589 167 m2 3 4 5 m Az alaprajzok ala tt a következő méretadatokat közöljük: Az alaprajzokat egységes elrendezésben közöljük: külső befoglaló méret (szélesség x hosszúság): m fent mindig a tórafülke, a zsinagógái tér területe; női karzat területe: m2 tekintet nélkül az épület tájolására külső párkánymagasság: m (párkánymagasság hiányában) a belső zsinagógái té r magassága: m HOSSZANTI TERŰ ZSINAGÓGÁK NYUGATI KARZATTAL

6 SÁTORALJAÚJHELY 7 MISKOLC 1790 1790 9 ,00x13,00 m 9,80x17,06 m 8,50x17,20 m 86 m2; 22 m2 141 m2; 24,10 m2 79,90 m2; 29,25 m2 8 KESZTHELY 1795 8,50x13,50 m 65,10 m2; 17,70 m2

15 EHER 1820 17 VÁRPALOTA 1839 11,90x24,90 m 13,60x25,00 m 14,70x29,20 ra 137,60 m2; 87,60 m2 231.30 m2 9,10 ra 188 m2; 85 m2 11,20 m 13.30 m

Középkori rk . templom• 1840-tíJl a zsidd közösség tu lajd o n a

9 MAKÓ 1780/1805 k. (1919) 10 IRSA 11 MÁNDOK 14,00x22,12 m ALBERTIRSA 1820 214,70 m2 1809 8,90x18,00 m 11,50x24,75 m 81 m2; 43,50 m2 142,60 m2; 82,70 m2 5,60 m 8,00 m

19 JÁSZAPÁTI 000 BALATONFURED 20 MEGYASZŐ 18 JANKOVAC 1854 JÁNOSHALMA (?) 1867 előtt 1820 8,20x13,50 m 8,85x18,27 m 8,50x15,00 m 56,70 m2; 26,60 m2 8,70x18,57 m 84 m2; 35 m2 75 m2; 25 m2 102,40 m2; 62,14 m2 7,00 m (belső magasság) 6,30 m 8,50 m 5,00 m

13 KECSKEMÉT 14 SZENDRŐ 12 SZEGED 1817 1830 23 KUNHEGYES KÖVÁGÓÖRS 22 TARCAL 21 1813־1843 10,42x23,22 m 11,00x19,00 m 1822 k. 1795 (1891) 1870 (1893) 11,37x22,15 m 134,20 m2; 75,70 m2 115,20 m2 10,20x18,10 m 142,20 m2; 56,90 m2 9,64x17,60 m 9,55x16,90 m 7,60 m 77,90 m2; 40 m2 64 m2; 46 m2 98,40 m2; 71,70 m2 5,25 m רך 5 4 3 2 1 0 1 2 3 4 5 רך 29 KOMJÁTI- 30 NAGYBOCSKÓ (BICSKE)- 31 BEREGSZÁSZ- -VELIKIJE KOMJATI -VELIKIJ BICSKOV -BEREGOVO (Szovjetunió) (Szovjetunió) (Szovjetunió) (?) (?) v. Zrínyi u. 25 PANNONHALMA 26 BODHOGKERESZTÚR 24 MAKÓ 9,00x17,00 m 13,00x18,00 m 1924 1802 1865 előtt 100 m2; 50 m2 1870 k. 120 m2; 78 m2 12,00x16,00 m 9,80x16,30 m 12,05x18,20 m fagerendás szerkezetű 9,20x19,80 m 110 m2; 86 m2 121,90 m2; 62,40 m2 95 m2; 54 m2 112 m2; 55 m2 7,00 m 5,59 m Tájékoztató alaprajzok becsült helyszíni méretadatok alapján

TANHÄ7.AK

32 KOMYÁR 1900 k. 7,10x11,10 m 40,50 m2; 18,90 m2 3,90 m

27 KABOLD-KOBERSDORF 28 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY (Ausztria) 1863 1860 11,80x21,40 m 15,00x22,00 m 141 m2; 90 m2 214,50 m2; 55 m2 7,65 m 9,80 m

33 KISKÖRÖS 1915 -ŐACHTICE 7,90x16,20 m (Csehszlovákia) 61,40 m2 (?) 6,70 m 1 I l i - J 0 1 2 3 4 5 m A XVIII. SZAZAD végén, x i x . század első felében , reprezentatív belső térrel é p ít e t t zsinagógák

35 MÁD 36 BONYHÁD 37 APOSTAG 41 ÓBUDA SZEGED 1795 1795 1822 BP. I I I., Lajos u. 153 1843 14,40x25,60 m 14,30x30,60 m 13,70x26,00 m 1820 16,50x29,90 m 208 m2; 125 m2 205.50 m2; 169,20 m2 200 m2; 122 m2 20,90x34,15 m 344 m2; 257,70 m2 11,00 m 7.50 m 8,60 m 439 m2; 153 m2

\ ' : I י I : ' \ ר ; i י ד י' 7-f י ד י' i

b ü í “ ■ : : - : :

Ü 7 . ־־־n*.... 7

W":: ;־.־_׳ : £ ' •r \ ■ ...Ü l ; ־־־ • “ • ־־־ ;

־7 ־ ־' <- ־־ ■ ־ ■־& ...... V : “ Ä q ■ li\ . ( ן י, : : . :: !u\ ? -־׳־,: i\ ־

39 GYÖNGYÖS 39 PAKS 43 PÁPA 44 BAJA 1845 1813 (?) 1345 12,60x28,30 m 14,00x25,00 m XIX. sz. közepe 21,40x31,90 m 18,85x27,92 m 150,80 m2 158,70 m2 18,00x31,50 m 398 m2; 2 x 204 m2 315 m2; 235 m2 8,50 m 340 m2; 170 m2 19,20 m 13,80 m m ס 4 3 2 1 0 1 2 3 4 ס m

Hasonló típusú, lebontott épületek: Szécsény (XVIII. sz. vége), Zsámbék (1790) Hasonló típusú, álló épületek: Bártfa, Hunfalva, Kisucaújhely, Stomfa (Csehszlovákia) 1 31 HOSSZANTI TERÚ, A BELSŰ TERET HÁROM OLDALRÓL NŐI KARZATTAL KÖRÜLVEVŐ ZSINAGÓGÁK

45 HŐGYÉSZ 46 MEZŐTÚR 47 KESZTHELY 51 KISKUNHALAS 52 VÁC 53 SIÓFOK 1815 1830 1852 (1894) 1861 1864 1859 12,96x26,10 m 12,73x19,96 m 13,40x26,20 m 12,30x20,86 m 13,00x23,15 m 10,80x18,70 m 193.60 m2; 76,20 m2 162 m2; 38 m2 235 m2; 115 m2 202,80 m2; 92 m2 241,20 m2; 161 m2 126,70 1112; 65,50 m2 7.60 m 11,40 m 9,40 m 8,60 m

48 MÁTÉSZALKA 49 TATA 50 KALOCSA 54 SÁRBOGÁRD 55 MEZÖCSÁT 1857 1961 1861 1879 1830 11,50x22,50 m 12,00x29,50 m 12,18x19,07 m 12,00x21,45 m 11,45x21,20 m 15,60x23,75 m 158 m2; 143 m2 243,40 m2; 135 m2 173 m2; 60 m2 159,30 m2; 82,50 m2 159 m2; 96 m2 15,60 m 8,00 m 7,60 m 7,70 m

01231511 Hasonló típusú épületek jelenleg is állnak átalakított formában: Abaújszántó (1890), Balatonboglár (1901), Békés (1907), Békéscsaba (1893), Cegléd (1)06), Cigánd, Devecser ('869, 1894), Dombóvár (1868), Gyula (1873, 1910), Komárom (1863), Nagykáta (1905), Olaczli.szka (1830, csak falrészlet), Pásztó (iS'-iO), Putnok (1865), Sajószentpéter (1)00), Sárvár (1882), Siklós (1864), Sümeg (1870, 1908), Szikszó (1914), Tiszafüred (1912), Túra, Vajszló, Verpelét, (1870) 58 OROSHÁZA 1890 13,00x21,90 195,30 m2; 8,42 m

65 TISZAKÉCSKE 1909 ה10,30x15,20 1 93,80 m2; 50 m2

57 TOKAJ 63 BERETTYÓÚJFALU 1889 1903 17,00x26,00 m 15,60x20,40 m 257 m2; 192 m2 233,60 m2; 130 m2 12,58 m

59 SÁROSPATAK 1990 15,40x24,40 m 224 m2; 123 m2 11,00 m

67 DEBRECEN 58 BONYHÁD 69 NAGYKÖRÖS 60 SOPRON 61 BÉKÉSCSABA Pásti U. Táncsics M. u. 1925 Paprét ortodox 62 KISVÁRDA 1913 1924 14,80x25,45 m 1890 1894 1901 13,00x28,40 m 13,70x25,15 m 181,50 m2; 93 m2 szabálytalan alaprajz 11,00x19,00 m 18,00x30,00 m 271,30 m2; 173 m2 223,20 m2; 90 m2 199,10 m2; 111,30 m2 124 m2; 65 m2 352 m2; 130 m2 10,55 m 8,22 m Inul 0 1 2 3 4 5 in

133 KÉTTORNYÚ ÉPÜLETEK nalit *äÄS 1 SS IIÜ II ü

Ü

síi

72 MISKOLC 71 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Kazinczy u. 1857 (1906) 1855-1863 16,25x30,00 m 22,80x36,80 m 286 m2; 247 m2 450 m2; 291,60 m2 9,10 m 15,00 m

KECSKEMÉT 74 SZOMBATHELY Szabadság té r 1880 1863-1871 23,40x36,40 m 27,00x38,90 m 306,80 m2; 146 m2 545,60 m2; 2x220 m2 14,00 m [ i ■ ■ 3d 22,70 m .5 0 1 2 3 4 5 m jj;

a

134 -JJ 75 ZALAEGERSZEG 76 TAPOLCA 1904 1863 (1906) 15,34x30,00 m 13,80x29,35 m 276,70 m2; 155 m2 226,20 m2; 152,80 m2 14,00 m (belső magasság) 10,70 m

79 ÚJVIDÉK-NOVI SAD (Jugoszlávia) 1906 25,20x44,60 m 543,20 m2; 393,80 m2 15,50 m

77 KUNSZENTMÄRTON 1912 13,00x21,30 m 136 m2; 86 m2 9,70 m (párkány magasság)

80 KARCAG 78 ÚJPEST 1899 BP. IV., Berzeviczy G. u. 11,80x17,00+5,00 m 1885 176 m2; 142,60 m2 17,40x39,05 m 422 m2; 272 m2

012345m

135 NÉGYZETES TERÖ, A BELSŐ TERET HÁROM OLDALRÓL NŐI KARZATTAL KÖRÜLVEVŐ ZSINAGÓGÁK

85 SZEKSZÁRD 86 BARCS 1896 1899 19,00x22,85 m 15,90x24,55 m 308 m2; 194,40 m2 186,30 m2 10,00 m (belső magasság) 7,55 m

81 PÉCS 82 PÉCS 1864 1859 te rv 23,30x32,30 m 10,60x20,60 ra 400 m2; 186,50 m2 371 m2 15,00 m (belső magasság)

88 BUDAPEST 83 SOPRON 84 ESZTERGOM 87 SZOLNOK Aréna ú t Templom u. 1888 1898 (X III., Dézsa Gy. ú t) 1874 17,00x22,00 m 19,83x34,10 m 1908 16,75x20,90 m 256,20 m2; 168,80 m2 320,40 m2; 228,70 m2 24,20x31,70 m 240 m2; 120 m2 538,20 m2; 365 m2 11,37 m (belső magasság) 15,00 m 0 1 2 3 4 5 m 21,90x31,45 m ש 21,50x24,70 302 m2; 207 m2 493 m2; 2 x 190 m2 10,30 m 13,30 m

BUDAPEST VTI., Wesselényi u. Hősök temploma 1931 17,50x21,50 m 196 m2 15,00 m 012345m

137 ENTRÁLIS ALAPRAJZÚ ÉPÜLETEK

külső méretek nem mérhetők 174 m2; kb. 140 m2 10,94 m (belső magasság)

96 NAGYKANIZSA 1821 22,61x29,76 m 350 m2; 195 m2 14,60 m

99 PEST BP. V II., Rombach S. u. 1872 ' 26,20x26,90 m 600 m2; 420 m2 21,00 m (belső magasság)

98 GYŐR 1870 16,40x22,20 m 379,25 m2; kb. 2 x 250 m2 25,70 (belső magasság)

012345m rabbia léli ímolerem Ikáibr kántor «״»־rabbi léli imale

100 SZEGED 1903 34,50x48,00 m 363,24 m2; 497 m2

104 SIÓFOK 1985 1909־11 szabálytalan alaprajz szabálytalan alaprajz 388,20 m2; 182,50 m2 92,16 m2 18,00 m; 20,00 m (belső magasság (kupola)) I » 1 . tH 0 1 2 3 4 5 rn

139

A BUDAPESTI KÖZÖSSEGEK■ EGYSZERfi EGYLETI IMAHÁZAI, IMATERMEI

105 BUDAPEST 106 PEST VIII., József körút BP. VI., Dessewffy u. 23 Orsz. Rabbiképző Intézet 1870 1877 10,00x22,00 m (épületben) épületben 115 m2; 67,20 m2 101,90 m2; 19,50 m2

1912 épületben 58 m2; 37 m2 8,38 m

107 BUDAPEST VII., Akácfa u. 22 1898 épületben 65,30 m2; 18,70 m2 té li imaterem: 24,80 m2; 66,20 m2

d______112 BUDAPEST ל. VI., Vasvári P. u. 109 BUDAPEST 1885 V III., Teleki t é r 22 14,80x22,30 ra 138,70 m2; 59,60 m2 (?) 10,26x20,62 m épületben 98,60 m2 70,60 m2; 11,50 m2 4,35 m (belső magasság) 012345m 113 BUDAPEST VIII., Nagyfuvaros u. 4 1922 épületben 291,2.0 m2; 140 m2 114 BUDAPEST X III., Csáfty u. (Hegedűs Gy. u . ) 1925 épületben 690,30 m2; 360 m2 6,35 m (belső magasság)

116 NAGYTÉTÉNY BP. XXII., Nagytétény XIX. sz. eleje (?) 8,30x17,00 m 70 m2; 42 m2

115 BUDAPEST VII., Bethlen tér 1931 épületben 327,40 m2; 240 m2 8,00 וזז 5 4 3 2 1 0 1 2 3 4 5 וזז HOSSZ- ÉS KERESZTMETSZETEK

Helyreállítási terv, nyugat-keleti hosszmetszet a zsinagóga terén át Helyreállítási terv, észak-déli metszet a zsinagóga terén át

1 / 1 SOPRON Új u. 22-24 1300/1320 k.

1

1 / 1 h l I I I ■■l 1 A / je lle l, e lv á la s z to tt k ét szám közül 0 1 2 3 4 5 ITI az első a metszetrajs sorszáma, Az aláírások alatt szereplő nagyobb szám a második az illető épület alaprajzának sorszáma az épület alaprajzának történeti-tipológiai csoportjára utal (ld. fent, 127. old.) 2345m ו m 5 4 3 2 Illlllllllllllllillllllllllllllll

4/11 MÍNDOK 1820 p

3/83 SOPRON Templom u. 1874

5/48 MÍTÖSZALKA 1857

£ a.. X

í/ ) • ך X í f i 5 - 1 6/22 TARCAL 1795 (1891) 2 U ■

0 1 2 3 4 5 m

1 4 5 146 ו ח 5 4 3 2 ו 0 ו 2 3 4 5 ו ח f É

1 4 8 1 י I I י 1 י I I י 1 0 1 2 3 4 5 m 5 4 3 2 1 0

149 3 0 HOMLOKZATOK

1 / 36 וח A / je l l e l e lv á la s z to tt két szám közül 0 1 2 3 4 5 az első a homlokzatrajz sorszáma, a második az illető épület alaprajzának sorszáma 0 1 2 3 4 5m

9 / ^ 3 PÁPA 18«

0 12 3 4 5m

154 III Ilii1 ־Mil I 1111

13 / 57 TOKAJ 1889 156 !

> J9 > י ר׳ ^' X ■t— 4 • f T

17 / 99 PEST BP. VII., Rombach S. u. 1872

0 1 2 3 4 S rr! %

18 / 83 SOPRON 1 9 / 7 7 KUNSZENTMÍHTON 20 / 000 GYULA Templom u. 1910 1874

G0ZS1K* telt ktré«ruc4>SItk 4 iQlüiéc* Nntokzctá*

0 5 m M B n M... ■MH

^.•'־•־^-|^“.i‘‘<,|־^•sז•,חIr2jw V ::Ä *kiáfliK S c

k.igBhmjaÚj ^___.. c__ _

@ E !^ 7 r-v——- -

21 / 81 PÉCS 186^

וח 5 4

159

2 5 / 9 4 SZABADKA-SUBOTICA I . . . ,-■I 26 / 71 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY (m 5 4 3 2 1857 (1906 ד יס (Jugoszlávia) 19C2 5 4 162 חז 5 4 צ

1 6 3 A ZSINAGÓGA! TÉR

Kedvező tájolás:

Európában - Magyarországon: ^ ± 1 >

a zsinagóga hossztengelye: ÉK-DNY

A zsidó liturgia sajátossága, hogy abban a közösség tagjai, közös imára egyi- rekonstrukciós rajz dejiileg, de nemenként elkülönülve gyűlnek egybe. A közös ima feltétele, hogy azon tíz, 13- életévét betöltött férfi egyidejűleg legyen jelen. A tóra ünne- pélyes recitálására és bizonyos imák fennhangon történő közösségi deklarálá- sára csak ez esetben kerülhet sor. A zsinagógái belső tér bejáratai nemenként elkülönülnek (1, 2, 3)• A középkorban még általánosan azonos szinten elhelye- zett női imaház a XVIII. századtól kezdődően a belső tér karzati szintjére ke- rü lt. Ezt a népi formát csak a kis közösségek imaházai és a nagyobb zsinagó- gák mellé felépített téli imatermek mellett találjuk meg (Konyár, Makó). A fér- fiák bejárata kisméretű előcsarnokon, előtéren keresztül vezet a zsinagógái térbe.Ennek (4) az eszemi szerepét szolgálja a "megtisztulást" jelképező li- turgiai tárgy, a kézmosó (5)■ Rendszerint innen, a használaton kívüli tárgyak tárolására szolgáló kamra is megközelíthető (6). A zsinagógái tér (7) a közös ima és a tanulás színtere. Lényegében olyan profán tér, ami kizárólag a tóra- tekercs elhelyezésével nyeri el szentségét, melynek Jeruzsálem felé nézőén kell

állnia, E'z a meghatározója a belső tér tájolásának. Ezért e fő fal elnevezése

"keleti fal", - héberül mizrah. A liturgiának megfelelően a tóratekercs elhelyezésével két megkülönböztetett hely alakul ki a belső térben. Az egyik a fülke vagy szekrény (8), ahol őrzik, a másik az az emelvény (10), melynek asz- 1 férfi bejárat talán (11) recitáláshoz elhelyezik a tóratekercseket. A magasabb szinten álló 2 női bejárat tóraszekrény előtt is feljáróra, különféle nagyságú emelvényre van szükség (9). 3 női karzatra vezető lépcsőház 8 tóraszekrény

Az előimádkozó a3ztala (12) és a rabbi ülése (13) a keleti fal előtt van. 4 előcsarnok 9 tőraszekrény előtti i

5 kézmosó 10 tóraolvasó emelvény

A zsinagógái térben e két pont kapcsolatának, helyének és távolságának építé- 6 kamra 11 tóraolvasó asztal szetileg és líturgiailag egyaránt kormeghatároző a szerepe. A frigyszekrény or- 7 zsinagógái tér 12 előimádkozó asztala namentális részletei - korszakonként változó módon - jelképi kifejezői a Mózes 13 rabbi helye által közzétett Isteni kinyilatkoztatásnak (V. Mózes 4:11-12-13)■ Megfigyel- 14 perselyek helye hető, bogy a középkori, a XVIII. századi, a XIX. századi, de még ebben is a századvégi tórafülkéknek más-más az ornamentális jelképrendszere. Ezeken a bib- liai idézetei szavaival is kifejezésre jut az isteni iránymutatás. Néhány tó- rafülke rajzán keresztül mutatjuk be a leírtakat.

A rajzokat kiegészítettük az előttük álló emelvény nagyságrendi és egyben li- turgiai változataival. A belső tereket ábrázoló néhány perspektivikus rajz és a metszetek a belső tér méretének arányait mutatják. A BELSŐ TÉR LITURGIKUS BERENDEZÉSI TÁRGYAI

1 / 1 SOPRON IKtU C501W 3/51 KISKUNHALAS 111■ )•»mii Űj u. 22-24 1861 CILIníll il 111 111111 1300/1320 k.

A ZSINAGÓGA! TÉR LITURGIKUS BERENDEZÉSEI, A TÁRGYAK HÉBER NEVE A BIBLIAI FELIRATI IDÉZETEK HELYE A ZSINAGÓGÁBAN

a) a tóraszekrény, a frigysátorra emlékeztető építménnyel Homlokzaton: bejárati kapu felett (kapun, kapu körül)

Héber neve: áron hakodes = szent szekrény zsinagógái térből kivezető kapun

áron habrit = a szövetség ládája, homlokzati párkány frízében

utalva a "Szövetség"-et jelképező kőtáblákra oromzaton az épület elhelyezkedésétől függően

b) a tóraszekrény a keleti fal: mizrah központjában áll, az Előcsarnokban - kézmosón

egész fal és a tóraszekrény előtti emelvény neve: mizrah - a bejárat, illetve a kijárat közelében lévő

c) a tóraszekrény előtt, a mennyezetekről, a boltozatról függ perselyen

alá a gondviselést jelképező örökmécs, neve: nér támid - épület alapítására, elöljáróira, a közösség

d) a tóraszekrényt a zsinagógái tértől függöny választja el, tagjaira vonatkozó emlékszövegeken

neve: parohet Zsinagógái térben:

e) a zsinagógái tér eszmei középpontja az a környezetéből ki- a) a tóraszekrény építményének frízén

emelkedő emelvény, melyen a tanítás, a tóra recitálása b) a tóraszekrényt takaró függönyön

történik. Az emelvény neve: bima, vagy 'almemor, az ezen 0 ) az előimádkozó állványra állíto tt vagy előtte

álló asztal: sulhan. Körülötte a gyertyáknak, a gyertya- a keleti falra helyezett - mizrah táblán

tartóknak jelképi szerepe is van. (Zsoltárok 17:8)

f) a tóraszekrény előtt, vagy mellette, rendszerint elmozdít- d) tóraolvasó emelvényen álló asztal keleti

ható bútor az előimádkozó, a kántor állványa. Ennek neve: homlokfalán

omed e) emlékmécseket tartó szekrényen

f) perselyeken

g) XX. századi üvegablakokon 4 / 1 SOPRON Öj u. 22-24 1300/1320 k. Tórafülke, középkori ornamentika MIZRAH EMELVÉNYEK

2/37 APOSTAG 4/83 SOPRON 5/56 SZENTES 1795 1822 Templom u. 1863-70 1874

A MIZRAH EMELVÉNY TERÜLETÉNEK - A TÓRASZEKRÉNY ELŐTERÉNEK - VÁLTOZÁSAI

A BIMA

A BUDAPESTI ORTH. IZR. TEMPLOM Löm.ER sÁNnn« ks KOZEPEMELVEn y ÉNF.K v á /L a TA 1.0► FI Kit UKI. A \ll -\ K

11/90 BUDAPEST V II., Kazinczy u. 1913 A középemelvény vázlata

1 / 36 A / jellel elválasztott két szám közül az első a mizrah emelvény rajzainak sorszáma, 3 második az illető épület alaprajzának sorszáma TÓRASZEKRÉNYEK

1 / 42 A / je L Le I elválasztott két szám közül az első a tóras 2 ekrény—rajz sorszáma, a második az illető épület alaprajzának sorszáma

1 6 7 1863-71

Középkori ornamentikában alkalmazott indadíszes szőlőfürtök a Tórából folyvást

megújuló tudást jelképezik.

A XVIII. század végi négyoszlopcs belső térformához olyan frigyszekrény tar-

tozik, melynek központi helyén a ködgomolyagból előtűnő kettős kőtábla az is-

teni törvény szimbóluma, az építményt körülölelő sátormotívummal.

A XIX. század közepén a klasszicizm usra jellemző ép íté sze ti motívumok jelennek

meg. Ez a forma később a vallásához ragaszkodó ortodox közösségek épületei-

ben is megjelenik.

A XIX. század közepétől kezdődően a frigyszekrény az iparművészeti részletek-

kel, keleties formakinccsel gazdagon dekorált keleti fal - héber nevén mizrah -

középső és kiemelkedő része.

־ I t — 7 1 0 1 2

1 6 8 HÉBER FELIRATOK

Alább közöljük a jelen kötetben ismertetésre kerülő zsinagógák és A mizrah fölött 4/43 PÁPA épület-részletek héber betűs fe lira ta it. Pontosabban, csupán azo- (Vö. Hossz- és keresztmetszetek, p. 145 , 6 / 22, jobboldali 1346 kát a feliratokat, amelyek a rajzainkon bemutatott épület-része- rajz) ken szerepelnek, illetve biztos tudomásunk szerint szerepeltek. A nyugati homlokzaton, a bejárati kapu fö lö tti timpanonban, Tehát a rajzainkhoz tartozó feliratok esetében közöljük az erede- Ív alakban (Vö. Homlokzatok, p. 154, 9 / *0) בשנת י ו ב י לו שי ל מו רא ti héber (egy esetben héber és jiddis) nyelvű szöveget és magyar fordítását. Idézeteknél megadjuk a forráshelyet is. Sajnos, magú- בב ".kon a rajzokon több esetben kénytelenek voltunk, pusztán techni- "Vigyenek ajándékot a Félelmetesnek kai okokból, elhagyni a feliratot. A héber betűs felirat is, Zsolt. 76,12 ועשו לי מקדש ושכנתי בתוכם p mint köztudomásü, szervesen hozzátartozik az épület vizuális megjelenéséhez, mintegy építészeti elem. A kisméretű rajzokon Dátum: "Magasztos a szentségben." ".Készítsenek számomra szentélyt, hogy közöttük lakjam' (־ azonban a léptékarányos felirat esetenként olvashatatlan volna. "A kis időszámítás szerint a 651- évben" (1891 (Maguk a tervező építészek 13 nem egyszer csak Jelezni szokták, Mózes II, 15,11 / Mózes I I , 25,8 A dátumformula közrefogja az idézetet, s utóbbinak a betűt betű-imitációval stb., a felirat helyét a rajzaikon, van erre adják a chronogramot. שוש :példa a Jelen kötetben 13.) Az alábbi közlés ily módon csupán a Dátum rajzainkat kiegészítő dokumentáció. A magyarországi zsinagógák Azaz: 606 a kis időszámítás szerint (- 1845) feliratait, valamennyit, majd külön kell összegyűjteni és feldől- gozni. 2/42 SZEGED A belső térben, a keleti falon, A feliratokhoz használt szövegidézetek azonosításában Landesz- 1843 a tóraszekrény (vö. Tóraszekrények, p. 169, 2 / 43) fölött, man György főrabbi nyújtott szíves segítséget. Néhány részlet a rózsaablak körül, körívben tisztázását köszönöm továbbá Strbik Andreának, Turin Tamásnak A tóraszekrény a jta ja fö lö tti párkányon és Vető Ágnesnek. (Vö. Tóraszekrények, p. 167, 1 / 42) Az alsó félkörívben: A héber betűkkel Jelölt dátum megfejtése néhány esetben bizonyta- דע ל פ ני מי אתה עו מד י ה ו ה lan, mert a chronogramot jelölő pontok a feliratokon vagy fény- ש וי תי י ה וה ל נ ג די ת מיד .képeken nem láthatók "Tudd, hogy ki elő tt állsz ." "Az Örökkévalót mindig nagam elő tt tartottam ." Berakhot 28b (perek 3,1; 4,22) Zsolt. 16,8 A felső félkörívben: 1/22 TARCAL שוי תי ה׳ ל נ ג די ת מיד és 1891 1795

A bejárati ajtó kapukeretén (szemöldök-ív és zárókő) 3/44 BAJA "Az Örökkévalót mindig nrngani elő tt tartottam ." (Vö. Alaprajzok, p. 129, 22; Hossz- és keresztmetszetek, p. 145, 1845 Zsolt. 16,8 6/22, baloldali rajz) A bejárat fölötti frízen (Vö. Homlokzatok, p. 153, 8 / 44) , . ל פק . »•.. ז ה השער ל ה׳ צ די קים י ב או בו י ב או צ די קים ל ה׳ השער ז ה 5/48 MÁTÉSZALKA א י ן זה כי אם בית א ל הים ו זה שער ה שמים ". Ez a kapu az Örökkévalóé, Igazak mennek be ra jta" 1857 Zsolt. 118,20 "Nem más ez, mint I3ten háza, és ez az ég kapuja." A nyugati homlokzaton, az oromzat félkörívében Mózes I, 28,17 ה ש צי קי ם :Dátum (Vö. Homlokzatok, p. 152, 2 / 48) (־ Azaz: 555 a kis időszámítás szerint (1795 תרה :Dátum ו ע שו לי מקדש ו ש כנ תי ב תו כם (־ Azaz: 605 (a kis Időszámítás szerint) (1345

A chronogram mint betűszó: Tóra "Készítsenek számomra szentélyt, hogy közöttük lakjam." Mózes II, 25,8 1 / 22 A 1 j e l l e l e lv á la s z to tt k ét szám közül az első a felirat sorszáma, a második az illető épület alaprajzának sorszáma HÖDMEZŰV ÁSÍflHELY 71 / 10 צור ציזלרדזג :Baloldalt תר י ז :(Dátun (az oromzat párkányán Azaz: 617 (a kis időszámítás szerint) (» 1857) (1857) (1906) (fe lira t: 1912) רעם א ר ון הקדש א ר ון רעם

A nyugati homlokzaton, az oromzat félkörívében שפ ענד ע ט ע A bejárati kapu szemöldökkövén (Vö. Homlokzatok, p. 161, 2 6 /7 1 ) החכרה ק די שא (Vö. Hanlokzatok, p. 152, 2 / 98) דפה אסר לי הו ד. מח סי ו מ צ ו ד תי א ל הי אכסח בו <[ ז ה שער להי צ די קים י ב או בו י ב או צ די קים להי שער ז ה סו י ז ע נד ג ו ל ר ען י ז ע נד סו "Azt mondom az Örökkévalóról: menedékem és váram, בע הו פ ם א נ ש א פ פו נג ". Ez a kapu az Örökkévalóé, igazak mennek be ra jta" Zsolt. 118,20 Istenem, akiben bízom." Zsolt. 91,2 ד י ע ז ד ז י י ל ען ד י ע ז ד

Dátum: 1857 (arab számokkal) Zur Z ie rd e des Aron ha-Kodesh spendete ha-Chevra Kadisha de-po ר סי ת ב :tausend gulden behufs anshaffung dieser Säulen Dátum (־■ Azaz: 672 a kis Időszámítás szerint (1912 "A Szent Láda ékességéül a helyi Chevra Kadisha ezer guldent

adományozott ezen oszlopok megszerzése végett." Í*V£ 8I 6/70 PEST BP. VII., Dohány u. 11/90 BUDAPEST 1857 (fe lira t: 1858) | | V II., Kazinczy u. 8 / 000 GYULA IS 1913 Az utcai homlokzaton, a főbejárat fölött 1910 (Vö. Homlokzatok, p. 160, 29 / 70) Az utcai homlokzaton, a pártázat a la tt A nyugati homlokzaton, az oromzat félkörívében (Va. Homlokzatok, p. 162, 27 / 90) (Vb. Homlokzatok, p. 158, 20 / 000) וע שו לי כקדש ו ש כנ תי ב תו כם ו ש כנ תי כקדש לי וע שו כד. נו רא המקוש הזה א ין זה כי אם בית א ל הים א ל הים בית אם כי זה א ין הזה המקוש נו רא כד. "Készítsenek számomra szentélyt, hogy közöttük lakjam." ו ז ה שער ה שמים פתחו לי שערי צדק אבא בם או דה יה או דה בם אבא צדק שערי לי פתחו Mózes I I , 25,8 "Milyen félelmetes ez a hely: nem más ez, mint Isten háza, "Nyissátok ki nekem az Igazság kapuit, és ez az ég kapuja." ".bemegyek rajtuk és hálát adok az Úrnak ו על י מקד שו י בם :Dátum Mózes I, 28,17 Azaz: 613 (a kis időszámítás szerint) (= 1858) Zsolt. 118,19

7/57 TOKAJ 9 / 101 BUDAPEST 1839 X., KŐBÁNYA, Cserkesz u. (felirat: 1911) ־190911 A tóraftllke oszlopain

(Vö. Tóraszekrények, p. 167 , 8 / 57) A tóraszekrény fölött (Vö. Mlzrah emelvények, p. 165, 10 / 101, alaprajz) Jobboldalt: הוי מתלמידיו tv' א ה ר ון או הב ש לום ו ר ו דף ל ז כ ר ו ן שלום ו א ו הב את ה ב ריות ו מ ק ר בן ל תו דה ו מ ק ר בן ה ב ריות את ו א ו הב שלום ה ע מו די ם ה ל לו נ ע שו ה ל לו ה ע מו די ם "Légy az Áron tanítványai közül való: békeszeretó, békére ע ״י נד בת ה ח״ק ד פה ה ח״ק נד בת ע ״י törekvő, aki szereti az embereket és közel viszi őket a Tórához." (Pirké abot (perek 1,12 לפ אר מקדם מ קד שנו מקדם לפ אר "BnLékezetül. Ezek az oszlopok a helyi Chevra Kadlsa adományából זכתרמד :(Dátum (a belső térben, a keleti fal festett feliratán készültek, hogy szentélyünk helyét ékesítsék." Azaz: 671 (a kis Időszámítás szerint) (= 1911)

170 IZRAELITA RITUÁLIS FÜRDŐ - MIKVE - ÉPÍTÉSZETI RAJZAI (SÁROSPATAK) n r 1 1 ז וז 1 1 T i .. : í'.;.. í ר- @J0 0 0; 0 ם ם ם (Üli i —ח— ^ I f DELI - KADAR KATA UTCAI HOMLOKZAT I

I L

Ü------•j

f e . *־ LAKÓSZINT ־* FÓLOSZlNTI ALAPRAJZ PINCE ALAPRAJZ - RITUÁLIS TÓROÓ SZINT *935-fq a lajtoson hvvül lonócskwem.a fx 1930*as átépíts eiátt! óilapol volt a x tpgltdw n ADLER PIROSKA *m lW zvte OIQpjén

At udvaron táskámra

HELYSZINRAJZ A PjftOÓ KÖRNYEZETE 2 0 íz

HOSSZMETSZET KERESZTMETSZET 19JS- -q Iaq#r*ndó5. 02 átépítésiek ctzdvv porostsúv *9 födöm 171 RABBI HÁZA (OLASZLISZKA)

Olaszliszka Kossuth u. 51 Friedmann Hersele (Friedmann Cvi Hirsch) haszid rabbi (1S03 k. - 1874) háza 1866 e l ő t t 31,40+2,50x5,15 m 3 , 2 0 m (párkány magasság) A ZSINAGÓGÁK HELYE A HAZAI ÉPÍTÉSZET TÖRTÉNETÉBEN szecesszióval együtt alakul a nemzeti építészet részévé.

A belső, a zsidóságon belüli öntörvényű meghatározottságon túl a magyar épí-

A magyarországi zsinagógák a magyar építészet részét képezik akkor is, ha a tészet fejlődésével való azonosulás teszi a XIX. századi zsinagógák épületeit

környezet hatása miatt sokféle szempontból, elsősorban a középkori nemzetközi mércével is mérhető magas szintre, s egyúttal a hazai építészetnek״történeti

és a XVIII. századi épületek esetében elkülönülni is kénytelenek mindazoktól a is kiemelkedő értékeivé. törekvésektől, melyek az építészet általános stílustörekvéseit befolyásolják.

De természetesen egyoldalúak lennénk, ha kizárólag a XIX. században létrejött

A zsinagógák építészete egy-egy területen belül nemcsak az adott helynek és az épületeket tekintenénk építészeti értéknek. Műemlékeink között számon tartunk ezeket létrehozó mestereknek eszközeiből és felkészültségéből következően a- nem egy, más századokból származó épületet is. A műemléki védelemre való kije- lakúit olyanná, ahogy ránk maradt, hanem a közösségek tagjainak szár- lölés alapvető feltétele, hogy a kiválasztott épület, építmény vagy emlékjel mazá3a, a közösség nagysága, és nem utolsósoraim a bizonyos vallási központtal alaprajzában, szerkezetében, funkciójában éppúgy, mint formai jegyeiben kife- való azonosulás is jellemezte Őket. A zsidóság elhelyezkedésének és e lk ü lö n ü lé - jezze korszakának törekvéseit. Ebből a felfogásból kiindulva ismét végig kell sének zártsága ugyan sok esetben kimutatható, de az is bizonyos, hogy a zsina- tekintetnünk a magyarországi zsinagógák építészetét. Meg kell keresnünk azokat gógák helyének kiválasztásával a kialakult települési hálózatot nem bontották az általános jellemzőket, melyek ezekre is érvényesek. A belső tér szervezésé- meg, a középkori és a XVIII. századi épületek esetében még a telekhatárt sem bői kiinduló és a zsinagógái funkcióval összefüggő - tehát a zsidó közösségi közelíthették meg. így építészetükben a külső hatásra való törekvés jó ideig létből következő és ezt szolgáló - kérdésekkel az előzőekben részletesen fog- másodlagos szerephez jutott. A soproni telekbeépítés is bizonyítja, hogy a zsi- lalkoztunk. Tettük ezt azért, mert az épületek funkcionális szerepének ér- nagógákban gyülekezőknek a szomszédos épületek adta védelemre az 1300-as és vényre jutása mindenfajta vallási építménynek, így a zsinagógának is alapvető

1400—as években is szükségük volt. Az épületek megjelenéséből következően az feltétele. A külső megjelenés ebben a vallási és a közösségi profán felfogás

építészet történetiségében való szerves részvételük a középkori városi kul- ütközéseként fogható fel, és az építtetők felfogásának fejlődéstörténetét épp-

úgy tartalmazza, mint az épületeket létrehozó időszakok stílustörekvéseinek ״túrának.ugyanolyan elemévé avatja ókét, mint későbbi részvételük a mezővá rosi építészeti szokásokhoz való alkalmazkodás révén. Az az oda- és visszaha- formai jegyeit. Ebből a megközelítésből nézve a zsinagógák építéstörténetét, a tás, mely végül a XIX. században felerősödik, a század első évtizedének német, XIX.század közepétől kezdődően az épületek kifejezési formájának kultúrtörté- cseh-morva hatása mellé a galíciai hatásokat is magába olvasztja. Ekkor a zsi- neti szerepéhez jutunk el. A zsinagógák ugyanis nagyon szoros kapcsolatban nagőgák a korabeli városi építészetnek nem megtűrt, hanem sok esetben kiemel- állnak az őket befogadó közösség társadalmi szerepével és felfogásával. Azzal, kedő jelentőségű épületei, melyek építészeti arculatukkal beilleszkedtek és hogy ezt a társadalmi szerepkört hogyan és milyen feltételekkel vállalják, mi- szerves részeivé váltak az általános képnek, A helyi építészeti formák válla- vei kívánnak azonosulni, illetve ennek az azonosulásnak hol vannak a határai. lása, a klasszicista formák hazai adaptációjának határozott elfogadásával a Ebben az értelemben élesen elválaszthatók egymástól a különféle építészeti i- klasszicizmus időszakában válik jellemzővé. A romantika idején az Európában ez rányzatok, melyeket egy-egy adott korszak általánosan alkalmazott stílusjegy-a- időben szokásos keleties formák megjelenésével a felfogásmód a zsinagógaépíté- daptációjának is tekinthetünk. Kérdés, hogy ezeket mennyiben formálja át a zsi- szetről a kortárs középületekre való hatásával segíti e formák hazai elterje- dó eszmeiség és azok az épületek, melyeket a magyarországi műemlékvédelem vagy dé6ét. A XIX. század terjedő internacionális gondolatai, az új technika adta építészettörténet kiemelkedőnek ítél, nem amiatt helyezhetők-e az általános i- szerkezeti lehetőségek a térfejlődés változásához vezetnek, s ezek abban az i- rányvonalba tartozók sorába, mert viszonylag kevés az a jegy, melyben a zsidó dőszakban érik el hazánkat, amikor egy feltörekvő, anyagilag és társadalmi- közösségre való utalás érzékelhető. Az elhagyottan maradt épületek utólagos lag tevékeny építtető rétegnek nő meg a szerepe és a jelentősége. így az ekkor felhasználása épp az utóbbi feltételezést igazolja. Azokat az épületeket véd- előtérbe kerülő zsinagógaépítészetbén ez jelentkezik a legkarakteresebb for- te és fogadta el a környezet, a helyi társadalom és ennek vezető rétege, ahol mában, és a századvégen és a századforduló idején csúcsosodik ki. Ez az épí- az épület és környezetének formai összhangja, vagy a zsinagóga és más, abból a tészeti hatás nemcsak a nemzetközi törekvésekkel kapcsolódik, hanem a magyaros korból származó, hasonló stílusjegyeket őrző épületek azonos felfogást fejez­ nek ki. A barokk korszak egyszerű tömegű, gyakorta dísztelen épületeivel nap- -téneti szemlélettel, melyben egyértelmű, hogy az épületet létrehozó közösség

jaink társadalma nem tud mit kezdeni. Az épület egyszerű befoglaló kubusa, eszmeisége csak a belső tér egységében, a tórafülkével, emelvénnyel, ezek

Apostag, Albertirsa, Bonyhád vagy Hőgyész esetében, homlokzatán alig mutat je- tárgyaival, felirataival együtt érvényesülhet.

gyeket, melyek a barokkról alkotott képbe behelyezhetők, mivel a zsianagógák

építészetében még e "korban elsősorban a szerkezet és a belső funkció egysé- A romantika stíluskorszaka a korábban korlátozott egyházak építészeti tévé-

gében jelentkeznek azok a hatások, melyek az adott időszak építészetét kife- kenységének első szabad és épp ezért útkereső korszaka. A református és az e-

jezik. A külső formai puritánsága pedig eltér mindazon elképzeléstől, melyet vangélikus közösség a homlokzatképzés formai jegyeiben alkotott újat épüle-

az általános megfogalmazás szerint a "tempiom"-nak képviselnie kellene. A tein, de a katolicizmushoz való azonosulásra törekvés is nyomon követhető,

gazdag, csak a zsinagógákra jellemző négyoszlopos belső terekkel felépített é- elsősorban a tornyok alkalmazásában. A zsidóság e korszakban épített épüle-

pületek sajátos típusát alkotják hazai épületállományunknak. Az, hogy erről a tei kétféle irányzathoz tartoznak. Egyfelől német és osztrák közvetítéssel,

térformáról oly keveset tudunk, annak a következménye, hogy építészeti kul- az e kultúrterületen felépített épületek hatását tükrözik, és olyan épüle-

túránkban elsősorban a külső formák azok, melyeket az építészet sajátságának teket hoznak létre, melyek révén egyben felismerhetővé is teszik az e . kői—

tartunk, és a belső térrendszer kapcsolataival, ezen belül a belsőben elhe- szakban épített zsinagógákat. Ezekre a homlokzatok erőteljes hármas tagolása

lyezett tárgyak kölcsönhatásával keveset foglalkozunk. Ezen a szemléleten ki- jellemző, melyben a középtér eszmeileg is hangsúlyossá válik. E formai je- a) vánt változtatni az apostagi zsinagógát helyreállító kollektíva , amikor az gyek szinte egész Európában nyomon követhetők, az ívsoros párkányzat., a pár—

építészeti sajátosságokat hangsúlyozva, az épület egyedi jellegét, vallás- kányzatot lezáró pálmamotívum, az épületszéleket hangsúlyozó, a párkányzat

történeti és kultúrtörténeti értékeinek felismerését tudatosította a helyi fölé emelkedő, gyakorta sisakban záródó sokszögű falpillér, a középtér hang-

társadalom vezető rétegének gondolatmenetében, kihangsúlyozva azt, hogy a súlyos főbejárata és a fölé helyezett körablak (kettős, később bordás, majd

zsinagógái eszméből következőeen a "templom" a megszokott formáktól elvonat- Dávid—csillaggal szimbolizáló üvegosztó bordázatával). E korban jelenik meg

koztatható és fogalmilag másként is értékelhető, elsősorban a liturgiái rend a homlokzatra szabadon elhelyezhető vallási szimbólum - a Tízparancsolat két-

öntörvényeivel összefüggésben. Ennek a funkcióból következő eszmeiségnek az

elfogadtatása az alapja annak a munkának is, mely nyomon követhető a bajai

zsinagóga helyreállításakor, ahol a tervezők ^ a régi funkció bemutatásával a) Tervező: Wlrth Péter oki. mérnök, a művészettörténeti kutatást nemcsak a kultúrtörténet, hanem az építészettörténet számára is kiemelkedő ér- Dávid. Ferenc m ű v é szettö rtén ész végezte 1987-ben tékfi alkotást őriztek meg, annak funkcionális — tehát szellemi és tárgyi — te — 1989. III- 1 9 .-én az épület helyreállításáért a tervező kollektí-

hát építészeti mivoltában. A belső térrendszer és a tárgyak megőrzésével hely- va és a faluház igazgatója átvehette a Műemlékvédelmi és Város-

reállított épület azáltal vált értékőrzővé, hogy nemcsak homlokzata újult szépítő Egyesületek Szövetségének Európa Tanácsa által alapított

meg, mint a szekszárdi, a várpalotai, a mezőtúri, a kisvárdai zsinagógák e- "Europa Nostra" kitüntetés oklevelét és erolékplakettjét ■o) setében ,hanem a belső tér rendje is töretlen maradt. Az új funkció ebben b) Tervező: Középülettervező Vállalat, Budapest, Ternai Endre oki.építész- az építészeti környezetben az eredeti eszmeiség folytatójának tűnik. Remél-• mérnök, Hefkó Mátyás belsőépítész iparművész, Molnár Zoltán hetőleg az abonyi, ma még romosán álló épület is környezetének egységével fog szerkezettervező mérnök. 1986 megújulni. Nem következik az a visszás helyzet, mint Kisvárda, Szekszárd,

Kecskemét, Mezőtúr, Cegléd és az 1988-ban elkészült Budapest, Dózsa György c) Tervező: Szekszárd: Kerényi József oki. építészmérnök, Bácsmegyei Tervező

úti zsinagóga helyreállításakor, hogy az épület belső terét megfosztják esz- Vállalat, Kecskemét mei tartalmától, az utóbbi két épületnél a közízlést is megsértve ezáltal. Várpalota: Károlyi Antal oki. építészmérnök, Lakőépülettervező

Kérdéses, hogy az óbudai, pápai, szegedi klasszicista zsinagóga belső terei- Vállalat, Budapest nek szépsége hogyan kerül megőrzésre - s az a formai hasonlóság, mely ezeket Kisvárda: Lombár Pál és Hegyiné építészek, Városépítési Tudományos־

a korszak kiemelkedő építményei közé sorolja, ki tud-e egészülni azzal a tör- és Tervező Intézet Budapest tős kőtáblája, mely a főhomlokzat főtengelyét és egyben eszmei csúcspontját részt a romantikához viszonyítva, de nagyobb tömegű épületeken a szimmetria is megjeleníti (Kalocsa, Nyíregyháza, Szarvas, Szolnok stb.). érvényesítésével kívánják az építészeti hangsúlyt biztosítani. Sorra megje-

lennek a moreszkformák - elsősorban a nyílásformákban és keretezésekben - és a

A XIX. század második felében felépített zsinagógák közül kiemelkednek fiatornyoknak, kisebb kupoláknak is megnő a jelentősége. azok, melyek elsősorban a bécsi építész - Ludwig Förster - hatására ké- szültek. Ezek közé sorolhatjuk többek között Balassagyarmat, Szekszárd, Barcs, A századfordulő időszaka a zsinagógaépítészet kiteljesedése, a lélekszámban és a Duna menti Csallóköz területén Somorja, Szene, vagy a Zágráb környéki zsi- tekintélyben megerősödő polgárság építészeti tevékenységének leginkább látvá- nagógák épületeit. Az ekkor épült nagyszámú zsinagóga a magyarországi zsidó- nyos korszaka. Az építészeten belül egymással párhuzamosan kétféle irányzat ságnak olyan korszakát jelképezi, amikor eszmei indíttatását és vélt múltját a is megtalálható. 1888-tól kezdődően épülnek a korszak nagy, kupolás építmé- moreszk stílusjegyekkel, jelenét a szabadon alkalmazott szimbólumokkal építé- ményei, részben Baumhorn Lipót és mellette bécsi és grazi mesterek munkái nyo- szeti egységbe foglalta, mely még a múlt puritán gondolatvilágának szigorában mán. Ez az önállóvá alakult, és e korra megerősödő autonóm ortodox hitközös— t gyökerezett. Az épületek nem váltak feleslegesen hivalkodóvá, így valóban ségek tagságának építési időszaka is. A reformokat elfogadó és asszimiláló- környezetük díszei lehettek. E ;ért is sajnálatos, hogy legnagyobb számban dó közösség önkifejezésére különféle (rabbi-, kántor-, téli imaterem) helyi-

épp a múlt század utolsó harmadában épült zsinagógák a holocaust miatt kö- ségekkel bővíti zsinagógája programját, sok felesleges területet is beépítve zösségétől megfosztva, üresen maradtak, és annak ellenére, hogy szinte (ruhatárak, előterek, előcsarnokok), mint például a kőbányai zsinagóga eseté— sértetlenül vészelték át a háború pusztítását, mégis - jórészt megsemmisül- ben. tek. így településeinkben ennek a korszaknak építészeti emlékei hiányoznak

(Kiskőrös, Kecel stb. épületei lebontva). Az újpesti zsinagóga ezt az építé- A korszak - művészetében és - építészetében jelentkező szellemét a tervpá- szeti korszakot képviseli. lyázati programok bizonyítják, amikor a zsinagógák építészeti formáiban az út- keresés a nagy stíluskorszakoknak a zsidó hagyományokkal való egyeztetésében,

A XIX. század dinamikus fejlődését tükröző századvégi, századfordulós építé- adaptálásában fogalmazódik meg. Ez azonban kudarcra van ítélve, így nem kizá- szét új fejezetet jelent a magyar építészettörténetben. Ez kisvárosaink immár rólag a háborús évek előjele az, ami a nagy építkezéseket megakadályozza, ha- városiassá alakuló központjainak időszaka, amikor az életformaváltással egy i- nem elsősorban az a tisztázatlan szerep, amelyet a zsinagógaépületeknek e kor- dőben új közintézmények, emeletes lakóházak és igényesebb üzletházak épülnek. szak építészeti tevékenységében szánnak. A magyaros szecessziónak csak Komor

E folyamatban a "városi polgár" a fejlődés, fejlesztés irányítója, az épít- Marcel - Jakab Dezső szabadkai és marcali épületén van sikere. Az ennek utó- tető és a mecénás egy személyben. Ebben a korszakban már vélt egyenjogúsága hatásaként felépített kunszentmártoni zsinagóga ezeknél szerényebb alkotás, birtokában a zsidóság mint építtető és mint mecénás egyaránt fontos szerephez mely az alkalmazott részletmotívumok ellenére még a helyi építészeti miliő- jut, személyében pedig a haladó eszmék támogatójává válik, ami az építészet- ben sem talál követőkre. Az 1920-as évek időszaka a kortárs utat követve lé- ben is egyet jelent azzal a felfelé ívelő tendenciával, mely az 1860-as évek- nyegében igazolja azt a megállapítást, hogy a "Bauhaus" eszmét elsősorban a ben kezdődött a városképet megújító törekvésekkel. A Kecskeméten megindult vá— zsidó építtetők vallották magukénak, amit a Wesselényi utcai Hősök temploma és rosrendezési folyamat az első olyan hazai kísérlet, amikor az új kortárs épü- a Bocskay úti zsinagóga épületében valósítanak meg (Zsolna és Kassa is e szel- let - a városháza mellett - egy meglevő építészeti, értéket - nevezetesen a zsi- lemi körhöz tartozik). nagógát - tekintik a két legfőbb vársképformáló alkotóelemnek. Ez ismétlődik meg egy évtizeden belül a megye déli részén, Szabadkán is. A zsinagógák részei tehát a hazai építészettörténetnek, de egyben egy sajátos zsidó fejlődési folyamatnak is különböző állomásai. Szükséges lenne ezért en—

Az eklektika századvégi korszakában a zsinagógaépítészetben ismét az útkere- nek fennmaradt építményeit — az építészetileg kiemelkedő típusalkotókat és az sés folyamata játszódik le. A kiemelkedő alkotások részben a bécsi építészet egyszerű puritán épületek közül is néhányat - olyan helyszíni védelemben része- hatására a tornyok alkalmazásával igyekeznek sajátos stílust teremteni, más- síteni, melyben az építészeti környezet és a zsinagóga egysége megmarad,

1 7 5 ahoP a zsidóságra kényszerített elszigeteltség, a kerítéssel elzárt telek- határ vagy a tömbbelső beépítési módja, később a környezet szabadabb ala- kításával a zsidóság megújult szerepének és gondolkodásmódjának építészeti köl- csönhatása. is érzékeltethető. A külső építészeti formák, homlokzati részle- tek és a belső tradicionális rend összefüggésében tanulmányozhatővá válna mind- az, ami a magyar építészeti fejlődés e speciális műfajának, de egyben a város- sá fejlődő polgári életeszménynek is az épületek által kifejezhető állomásait

ő r z i .

Ezért is örülünk annak, hogy ha nem is a megszokott történeti aspektusok mód- szertanával, esetleg a tudományosság helyett sokszor a tapasztalati indíté- kokra, megérzésekre támaszkodva - egyrészt a zsidó közösségek belső életéből kiindulva és efelől közelítve, de egyszersmind a települések szerkezetének és várostörténeti szerepének ismeretében, ezekhez kapcsolódóan az építészettel is

összhangban - sikerült ennek az épülettípusnak megtalálni a méltó helyét az e- gyéb egyházi és közösségi épületek között mind a településtörténetben, mind az

építészettörténetben.

A kezdetektől a végső állomásig vezetjük végig a magyarországi zsidó közössé- gek építészeti tevékenységét, elsősorban a zsinagógák építészetét. A templo- mok - vallási értelmezésükön túl - minden kultúrában a korszak művészetének is kifejezői. Szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a zsinagógák építészeti, fel- szerelési, berendezési tárgyainak ismeretével ez az épülettípus is elnyerje azt a megbecsülést, mely építtetőiket, építészeiket, iparművészeiket - és az

épület falai között imádkozók emlékét - megilleti.

Hégi szokás, hogy a sírokra a mellettük elhaladók követ helyeznek, a sok-sok emlékkavics pedig már kiemeli, megőrzi eket. Minden egyes zsinagóga vagy zsi- dók lakta ház, falu vagy városrész leírásával, fényképeivel a magunk era- lékköveit helyezzük el. 158 mint ahogy e kövek között kisarjadó növények, úgy reméljük, hogy a műemléki védelem alatt álló, eredeti formáikkal visezaálll- tott zsinagógák, ha nem is töltik be ezután már eredeti funkciójukat, de Iá— togatóík számára megőrzik a történelem és a régmúlt gyülekezeteinek emlékezetét. FÜGGELÉK JELMAGYARÁZAT

A ZSIDÓ KÖZÖSSÉGEK LÉLEKSZÁMA. ADATOK A GYÜLEKEZETI ÉPÜLETEKRE 1828-as lélekszám: Ludovicus Nagy: Notitiae politico-geographieo-statisticae

(TÖRTÉNELMI MAGYARORSZÁG) inclyti Regni Hungáriáé Partiumque adnexarura.

Budáé, 1828 Függelékünkben a történeti Magyarországra vonatkozó adatainkat mellékeljük. 1851-es lélekszám: Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, Pest, 1851 A megyénkénti névmutató az 1910-es statisztikai adatok Járásonkénti beosztása 1868-as lélekszám: Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Pest, 1868 szerint készült. 1910-es lélekszám: Magyarországi Statisztikai Közlemények, 42, Budapest A járásokat aláhúzásokkal különítettük el egymástól. A technikai szerkesztés a- (népszámlálási adatok megyénként, járások szerinti sor- zonban bizonyos módosításokat tett szükségessé, ezért a szigorú és szabályos rendben) megyei betűrendtől kénytelenek voltunk eltérni. Adattárunk a ,magyarországihoz hasonló felfogásban készült, de a zsidó gyülekezeti épületek építésének évére, Építés éve: mestereinek nevére, az épületek pontos földrajzi helyére (utca, tér), nagysá— Egyenlőség c. hetilapban az épület felavatására vonatkozó adat gára, állapotára és Jelenlegi használatára vonatkozóan igen hiányosak ismere- Borovszky - a hitközség történetére vonatkozó adat teink. ,Úgy véltük, hogy még ezek nélkül is olyan információkat adhatunk, melyek Magyar Zsidó Lexikon, 1929 teljesebbé tehetik a közép-európai és benne a magyarországi zsidóságra vonat- (Pinkas Hakehillot - Romania. Enciklopedijá sei hajesuvim kozó ismereteket. hajehudim ... Jerusalem, Jád vasém. 1969. /

Az 1828—, 1851— és 1868-as leírásokban a zsinagógákra vonatkozó adatot a lélekszám aláhúzásával jelöltük

+ az 1851-es rovatban az 1868-ra vonatkozó adatot jelzi

Az adatokat összegyűjtötte:

Dávid Ferenc (1910)

Muszik Lászlóné és Balázsovics Mihály (1851)

Strbik Andrea (1868)

Gazda Anikó (1828 és 1851) ABAÚJ-TORNA MEGYE BÁCS- MEGYE BIHAR MEGYE POGARAS MEGYE [S-KÜKÜLLŰ MEGYE MÁRAMAROS MEGYE

CSANÁD MEGYE MAROS-TORDA MEGYE

CSÍK MEGYE HÁROMSZÉK MEGYE

ARAD MEGYE CSONGRÁD MEGYE NAGY-KDKULLŐ MEGYE

ESZTERGOM MEGYE NYITRA MEGYE SZEBEN MEGYE TORDA-ARANYOS MEGYE UGOCSA MEGYE ZÓLYOM MEGYE

POZSONY MEGYE TORONTÄL MEGYE

TRENCSÉN MEGYE

SZOLNOK-DOBOKA MEGYE TÖRŐC MEGYE

SZATMÁR MEGYE UDVARHELY MEGYE ZEMPLÉN MEGYE Megyék 1828 1851 1910 Zsinagóga Megyék 1828 1851 1910 Zsinagóga é p íté s é re é p íté s é r e 30 fő feletti zsidó adat 30 fő feletti zsidó ad at közösség lélekszáma közösség lélekszáma településenként településenként

Cg ^ ---- tű * JO cd ש to סי SD to סי rH סי rH סי סי l—1 z 3 to ש z i CaO מ co to 4 Or cd cd 4 Q* ti 4 P. <ű te le p ü lé s H 4 C M 4 c ש te le p ü lé s N 4 c Összes felsorolt rH *H •H Összes felsorolt 0) 1—I o rH 1H ש © 4 4 a 0) 4 a a 4 © összes ö sszes te le p ü lé s ö sszes te le p ü lé s N » -P C9 <+ מ W te le p ü lé s N <+ מ <+

I ABAÚJ-TORNA MEGYE 45 25 3 28 3 21 7 MAROS-TORDA MEGYE 26 5 1 3

ALSÓ-FEHÉH MEGYE 14 --- - 14 1 MOSON MEGYE 7 2 2 3 3 6 1

NAGY-KÜKÜLLÖ MEGYE * 4 - - - - 4 1 2 ׳ Árva megye 18 9 1 10 3 15

ARAD MEGYE 28 4 >- 5 1 28 7 NÓGRAd MEGYE 7 2 - 1 - 6 3

BARANYA MEGYE 4 2 1 1 1 3 1 NY1THA MEGYE 140 85 36 85 35 58 27

BACS-BODROG MEGYE 61 29 12 29 11 61 27 POZSONY MEGYE 98 61 17 56 19 73 35

BARS MEGYE 23 - - - - 23 2 SÁROS MEGYE 69 58 9 42 4 44 9

BEREG MEGYE 126 10 4 19 8 125 14 SOPRON MEGYE 9 5 5 5 5 9 6 szatmAr NEGYE 94 19 4 18 4 90 7 1 35 - - - ־- BESZTERCE-NASZÓD MEGYE 35

BRASSÓ MEGYE 2 -- 1 - 2 1 SZEBEN MEGYE 2 - - -- 2 1

BIHAR MEGYE 71 9 4 15 4 63 33 SZEPES MEGYE 36 5 1 4 1 33 7

csanAd MEGYE 2 1 - 1 - 2 6 58 - -- ■י SZILAGY MEGYE 58 CSÍK MEGYE 12 - -- - 12 - SZOLNOK-DOBOKA MEGYE 81 - -- - 81 5 6 14 3 6 1 2 16־ CSONGRAD MEGYE 1 1 -- - 1 - TEMES MEGYE 8 1 1 1 1 8 10 ESZTERGOM MEGYE TORDA-ARANYOS MEGYE 12 -- - 12 - - 1 torontAl MEGYE 33 2 - 11 2 29 12 3 - ־ - FOGARAS MEGYE 3 TRENCSÉN MEGYE 76 44 24 42 22 47 20 8 17 -־- - GÖMÖR-KISHONT MEGYE 17 TtfRÓC HEGYE 13 7 3 5 3 8 4 2 9 1 1 -־ HÁROMSZÉK MEGYE 9 2 - 1 - ־ HONT MEGYE 9 9 UDVARHELY MEGYE 5 - - 1 - 5 2 HUNYAD MEGYE 18 - -- - 18 5 UGOCSA MEGYE 57 13 4 14 3 5^ 1 KISKÜLLŐ MEGYE 12 - - -- 12 1 UNG MEGYE 122 43 7 49 7 105 23 K0L0ZS MEGYE 36 - -- - 36 9 VAS MEGYE 8 3 2 4 3 8 6 KOMAROM MEGYE 25 11 7 11 5 23 2 MEGYE 18 14 1 11 2 3 3 KRASSÓ-SZÖRÉNY MEGYE 10 - - -- 10 6 ZEMPLÉN MEGYE 149 19 7 60 5 125 8

LIPTÓ MEGYE 14 2 1 1 - 14 4 ZÓLYOM MEGYE 13 -- - - 13 3

mAramaros MEGYE 162 75 32 77 21 157 30 horvAt- szlavónia 17 -- - - 15 11

1927 487 157 623 187 1623 370 \

ABAŰJ-TORNA MEGYE

Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre Helység Zsidó közösség létszám a A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben ן ! Á l- Hasz- t e t• /Ar 30 fő felett Á l- H asz- helye, mestere sága l a - ná- 30 fő felett helye, mestere sága I á - ná- po- la - po- l a - t a ta t a t a

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

A baúj-Torna meeve Bernátfalva 84 71

Buzi ta 31 44 Bodolló 60 82

Jászó 78 B uzafalva 66 54

Jászómindszent 64 30 A lsócsáj 48

Mecenzef 38 Bopsza Felső 46 48

Szepsi 22Ö Jávos 48

Abaújnádas 50 54 Kázmér 33 45

Alsóm !slye 47 Kenyheoz 82 87

Garbócbogdány 90 36 Kupa 68

Györke 41 40 39 F elsőláno 38

Nagyszalánc 38 Makránc 31

P ető szin y e 32 41 M igli ez 61 70

Abaszéplak 45 Nádasd 59 50

A baújszina 31+159 144 Pány 68 74

Bárca 84 97 65 Perény 56 45

Kassamindszent 39 Sz í nva 123 m . Kassaéjfalu 30 Szurdok 62

Nagyida 196 185 119 1780 k. Zskáros 76 125

Hozgony 271 230 45 Bogdány 90

S zászfa 51 60 36 J a s z e n ic a 34

Torna 320 K is-K inyiz 35

Kassa 729 6723 1) 1842 imaterem S z e sz ta 38

2) 1866 Rákóczi u. Krasznyik-Vajda 39

3) c r t . ki stemplom Szijjye 32 ־1901 1881- (4 5) 1901 6) 1911 ?) 1927 Kozma Lajos

1 8 1 ALSÓ-FEHÉR MEGYE ARAD MEGYE as

ן Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre *g ׳ Helység Zsidó közösség létszám a A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok l l 1 évben ji, f , t , , u Ál— Hasz- 30 fő f e l e t t 30 fő f e l e t t helye, mestere sága la- ná- helye, mestere sága l a - ná po— la - po— la - t a ta ta t i

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

A lső-Fehér menye Arad megye

Alsóváradalja 54 K ürtös 35 66 1901 után

A lvinc 123 Mácsa 40 45 142

Balázsfalva 221 Borosjenő 178

Ki sbalázsfalva 37 Cserinő 122

Ki sompoly 63 B orossebes 115

Csongva 43 Honctő 118

M arosújvár 291 Jó sz á sh e ly 61

Felenyed 32 Kőrösbökény 152

Mihálcfalva 30 Ágya 40

Tövis 140 Alsőslmánd 401 52

Abrudbánya 32 Erdőhegy 83") 1893 G yulafehérvár 1586 Ki s jené 130 J Nagyenyed 423 Nagyzerénd 82

Vízakna 33 Seprős 35

Szapáryliget 45

Székudvar 30

Magyarpécska 34 125 175

Őpécska 40 111

Szemlak 63

M áriaradna 52

Soborsin 83

Nagyhalmágy 46 1911

F é ltő t 51

Selénd 35 Pankota 174 1908

Ú jszen tan n a 42 33

V ilágos 112

Arad 725 6295 1) 1759 2 ) 1828 3) 1905 BARS MEGYE

Helység Zsidó közösség létszám a A gyülekezeti épületek re 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben 30 fő f e l e t t A l- Hasz- helye, mestere sága l a - rtá- po- la - t a ta

1 2 3 4 5 6 7 8 9

Árva megye

A lsókubin 124 124 394 1) XIX.sz

2) 189.,

N agyfalu 79 68

Párni ca 34

Z ázriva 31

Bobró 70 70 35

H ru sti n 33

Námeszto 176 176 244

P olhora 35

S z la n ic a 59 59 57

Zákameneklin 56

Jab lo n k a 56

Podvi lk 50 57 T rsz te n a 70 70 211

Dluka 45

T urdossin 56 176 193

J a s z e n ic a 34 34

Podvilk 50 50

V elicsn a 79

Helység Zsidó közösség létszám a A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben 30 fő felett Hasz— helye, mestere sága la- ná^ po- l a - t a ta

1 2 3 4 5 6 7 8 9

Baranya megye

Dárda 184 250 498

K ácsfalu 45

Pélmohostor 34 1905

Oláh 88 BEREG MEGYE

Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 I 851 1910 1941 vonatkozó adatok • évben évben ^ r , , / kV Ál- 30 fő felett Á l- Hasz- 30 fő felett helye, mestere sága l a - ná- helye, mestere sága l a - n a - -י po- la - PP- 1 t a t a t a t a

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 i

Bereg megye Oláhosertész 87

Alsóverecke 169 800 Sza.ikófalva 37 Szombati n Csend6s 31 T ő k ésíalv a Ju

Felsőgereben 93 Benedek! 173

Felsőverecke 234 B eregrákos . 175 ZS k u ltú rh á z

Kánora 46 Ber6gsárrét 273

B e re g sz ilv á s 154 ־ K lsszolyva 32 120

L ato rcafő 54 B ere g sz ő llő s 63

Rákócziszállás 120 Csapóié (Csapoczka) 32

Rekesz 37 Cserleno (Cseresócz) 45

Szarvasháza 78 Felsőviznice 49

Timsor 48 Ignác (Ig n ic z , Znyaczovo) 129

Ö Jrosztoka 51 Iványi 57

Verebes 47 108 Kajdanó '131

Volóc 249 Klacsanó 55 214

Zúgd 351 Kölosény 38 B álákét 37 Beregit! sfalud 40 294 Nyárasdomb 77

Beregkövesd 79 103 394 ZS . bontva Ódávidháza 69 39 imaház lakás Beregpálfalva 46 O ro sztelek 40 1912-ben elárverezve B ilk e . §2 40 1021 1905 ő r t. Oroszvág 820 Boród (Brőd) 430 őrhegyalja 129 176

D eskófalva 53 P atakos 129 Füzesmező 172 S z id o rfa lv a 47

Gázló 138 Zsukő 33

Hátszeg (Zahatka) 106 B arkasz ó 117

Ilosva (Irsa) 478 ZS k u ltú rh á z Bátyú 203

Kenézpatak 42 Beregsom 71

Komlós 111 Bótrágy 86

Luhova 79 Csongor 130

MiSztice (Imsticzovo) 142 Csonkapapi 41

Nagyábránka (Lokoti) 33 Gelénes 67

Ki sdobrony 214

í 8% BEREG MEGYE

Helység Zsidó közösség létszám a A gyülekezeti épületekre Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben évben Nagy- í l - Hasz- É p íté s i éve, Nagy- Ä1- H asz- 30 fő felett 30 fő felett helye, mestere sága la - ná- helye, mestere sága la- ná- po- la — po- I á - ta t a t a t a 00 cn 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7

Mezőkaszony 110 565 ZS bontva Malmos 93

Nagydobrony 161 ZS mozi P olena 212

Rafajnadjfalu 45 S zarvaskőt 44

Szernye 89 Szárszóka 87

Zápszony 82 Szolyva 32 996 ZS 1) kenyérgyár ZS 2) bontva Ábránháza 49 Zajgó 112

Bárdháza 46 Z s ilip 40

Beregbükkös 53 A sztély 38

Beregkisalmás 144 Badaló 77

Beregnagyalmás 113 B a la z sé r 84 30 61 (Balasijovo) D ávidfalva 105 Beregardó 36 84 Dercen CDercsény) 39 96 Beregdéda 75 Drágabártfalva 85 Beregőjfalu 59 106 Gorond 99 C s e tfa lv a 30 41 Iz s n y é te 113 Felsőremete 36 M akarja 48 Gát 143 Maszárfalva 15e Ki sbégány 40 Mezőterebes 183 K isfa lu d 40 Ki sgút 39 Munkáé s-V á ra lj a 49 Kovászt 48 Nagylucska 174 M acsola 48 Repede 150 Mezőgecse 30 S zán falv a 97 Nagybégány 50 Öjdávidháza (Davidkovo) 160 V árkulcsa 93 Nagybereg 147 Várpolánka 111 (Munkács külvárosa) Nagyborzsova 121 ZS bontva

B ányafalu 97 Nagymuzsaly 262 ZS bontva

Dunkófalva (Obáva) 38 Ti szacsoma 37 Tiszakerecseny 31 Galambos 175 Vári 36 211 ZS bontva

H á rsfá iv á 444 B eregszász 58 200 3909 4 rendes ZS k u ltú rh á z Királyf!szállás 89 5 mellék imaház I h itk ö z sé g

K ishídvég 72 Munkács 273 651 7675 1) 1741 ZS áruház ZS r a k t á r 2) 1778 I K ispálos 131 átalakítva Bet hamidras I hi tk ö zség Kopár 47 1903

Dobos 92 92 BÁCS-BODROG MEGYE

Helység Zsidé közösség létszám a A gyülekezeti épületekre Helység Zsidé közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben évben 1A # ■ / • # •T / n n 30 fő f e l e t t 30 fő f e l e t t helyé, mestere sága la- ná- helye, mestere sága la- ná- po- la - po- l a - t a ta t a t a

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 .4 5 6 7 0 ■.

Bács-Bodrog megye Csantavér (Csatália) 57 143 1860

Apáti n 126 Ki shegyes 68 120 66 1926

Bácsszentiván 52 1880 Kossuthfalva 56 88 148 1850 (ómoravicza) D oroszlé 32 P acsér 59 67 50 1850 Gombos 79 Topolya 192 200 505 1800 Monostorszeg 81 54 K iszács 47 Szond (Szonta) 50 53 Petrőc (Petrováoz) 117 107 1905 Bajmok 35 35 149 1904 Balogh Lipét Tfemerin 67 109 M*gőce 5+ Ada 162 150 403 1869 Bács 60 44 30 Bácsordas 37 Martonos (Martonyos) 59 83 49 Par 1 pás 55 101 P arabuty Kohol 79 100 181 1872 S z ilb e re k 67 Bezdán 70 250 191 1805 Bácskeresztúr 59 Csonoplya 90 74 Cservenka 36 Kucura 31 Nemesmil i t les 71 36 Ku.a 137 1861 P iv n iö a 32 őszi vács 81 100 93 óve rbász 46 S z ta n is ic s 70 T orzsa 200 ő r s z á llá s 106 1870 Veprőd (Veprovácz) 84 86 192 Boldogasszonyfalva 64 B ácsföldvár 108 100 98 1898 (Tiszaföldvár) Csurog 203

Óbecse 102 120 594 1) 1883 SaJkásgyörgye 49

2) 1909 Z sablya 125

Szenttam ás 37 106 Magyarkani zsa 164 112 266 1) 1861

P é te rré v e 117 180 425 2) 1912 Szivessy Tibor (Petrovoszelo) és Jánszky Béla

Bácstéváros1 39 Zenta 151 1328 1873 átalakítva 1909

ópalánka J 353 188 60 1806 Szabadka 201 400 3539 1) Erdő u. 1802 Qbróvác 44

Palánka 305 2) Magyar u .

F elsőkabol 35 3) 1903 Komor Maróéi - színház Jakab Dezső Káty 34 imaterem - hitközség Ú jvidék 701 727 2326 1) 1829 Mozsor 46 2) 1904 Baumhorn Lipót-hitközség T ite l 89 Zombor 49 45 1017 1) 1865 Bácsfeketehegy 37 52 (F e k e tic s ) 2) 1905 Farkas u.

B ajsa 47 40 JJ Nándorlakpuszta 1899 - (áll) + 8 6 BESZTERCE-NASZÓD MEGYE

H elység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekr 'ft • H elység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1.828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben 1A < 1 . y ki Á l- H asz- Építési éve, Nagy- Ál- Hasz- 30 fő f e l e t t 30 fő felett helye, mestere sága l a - ná- helye, mestere sága la- ná- po- la - po- la - ta ta ta ta

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Beszterce-Naszód megye Nagyi 1va 116 Alsóbudak 65 Oláhszentgyörgy 110 G a la cfa lv a 68 Óradna 329 Harina 109 Szent j ózsef 127 Nagysajó 113 Öjradna 157 Szászlftkfcnce 56 B e szterce 1441 Szeretialva 56

A lsóborgó 88

Borgdb^szterce 168

Borgóprund 385 Helység Zsidó k ö zö sség létszá m a A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok B orgótik a 64 évben Á l- H asz- 30 fő felett F elsőb orgó 49 helye, me6tere sága l a - n á - po- l a - Jád 33 ta t a co כ^י K isdem eter 38 1 2 3 4 5 6 7

Középborgó 64 Brassó megye Marosborgó 70 Brassó Óvárhely 40 217 + 1417 1899 Baumhorn Lipót H o sszú fa lu Szásztörpény 31 33

Bükkös 32

Entrádám ?23

M ittye 230

Ki sreb ra 78

Naszód 586

Oláhnemegye 86

S zalva 70

T eles 236

Földra 122

Ki si Iva 68

Les 36

Major 67 Ji!

l i 187 BIHAR MEGYE

ms i

H elység Zs i dó k ö zö sség létszám a A gyülekezeti épületekre H elység Z3idó k özösség létszám a A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1820 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben évben -Á s ■ « • s er *«£ .לל5ו !Á l - 1 30 fő felett 30 fó felett helye, mestere sága la- ná- helye, mestere sága l a - ná- po- la - po- l a - H l ta ta ta l a

1 ^ N־ 8 7 6 5 4 3 2 1 9 8 7 6 5 4 3 2 , Bihar megye Berettyószéplak 181

B elén yes . 83 611 1858 F elsőd ern a 77

- ­­.י Bél 96 Kozmaalmác 42 ­! ^ ­!

§ י^נ'* Oláhszentraiklós 38 Margi t t a 89 275 1222 1901 íÉS 1 Barátka 85 Micske 47

Csarnóháza 38 M onospetri 40

É lesd 297 P apfajva 41

É lesd la k 41 Széltalbó 42

K eszteg 37 Ter je 47

: ban restaurálva Tóti 77-׳ Nagybáród 65 239 18501918

Bemetelórév 49 Öjbártfalva 37

Hév 82 Nagyszalonta 843 1) XVIII.sz. ' V í f í

Tinód 40 2) 1886 Knapp Ferenc

Éradony 30 Alsótótfalu 41

Érkenéz 32 B orszeg 42

Érkeserű 50 41 Hagymád fa lv a 49

Érmihályfalva § 2 100 1200 1820 k. Szálárd 132

Érsemjén 88 Szóvárhegy 30

É rtarosa 34 T ataros 72

Érvarasd 58 Bihardiószeg 38 178 1899

G á lo sp etri 46 84 61 Csokály 39

Ottomány 48 50 182P 1) Ér köbölkút 34 55 1909 2) Pi s k o lt 156 Székelyhld 41 488

■: S z á lá cs 76 Szentjobb 59

Bihar 132 Feketebátor 31

Biharpüspöki 71 Gyanta 58

Fugyivásárhely 92 Ki sháza 35

Mezótelegd . 179 200 310 Tenke 235 1869

Bi hardobrosd 76 Bi harlonka 49

Hagyarcséke 131 Gyergyesény 33

Szombatság 44 Vaskoh 59 1896

Almaszeg 30

Bályok 43

1 8 8 !a j FOGARAS MEGYE

CSANÁD MEGYE CSÖNGRÁD MEGYE

H ely ség Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre ־ H elység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben A l- H asz- É p íté s i é v e, Nagy- Ál — lia s z - 30 fő felett 30 fő f e l e t t helye, mestere sága l a - ná- helye, mestere sága la- ná- po- l a - po- l a - ta ta ta ta

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 23 45 6 789 1803 Kolozsvár u. Nagyvárad 868 118 15155 1) 1047 Kultusz tempi. Csanád megye

Várad-Olaszi 120 2) 1361 imaház Nagylak 40 45 254

Várad-Váralja 1000 3) 1878 Cion templom S a jtén y 58 Bús D án iel Várad-Velence 200 4) 1891 Újvárosi zsinagóga Bach Nándor — Knapp Ferenc 1901 1920 k. 3 templom, 16 imaház H elység Zs i dó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok Pelbárthida 76 évben Építési éve, Nagy- Ál- H a sz - 30 fő felett Kőrőstopa 29 helye, mestere sága la- n á - po- la - Tóth (Fekete) 42 t a ta H osszúaszó «• 1780 k. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Sváb-Olaszi 130 Csongrád megye

Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben Építési éve, Nagy- Ál- liasz- 30 fő felett helye, mestere sága la- ná- po- l a - A gyülekezeti épületekre t a ta H ely ség Zsi dó közösség létszáma '1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben 1 2345 6 789 Építési éve, Nagy- Ál- Hasz- 30 fő felett helye, mestere sága la- ná- Csík megye po- l a - t a t a D itró 146 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Gyergyóújfalu 71

Salamás 47 Fogaras megye

Szárhegy 157 Breáza 44

Borszék 125 Sárkány 33

Gyergyóbékás 171 Fogaras 514 1856

Gyergyóhollós 54

Gyergyótölgyes 358

Gyi mesbükk 268

Cs'íkszereda 241

Gyergyószentmiklós 321

Gyimesközépl'ok 139 KIS HONT MEGYE ״-GÖMÖR

Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre Helység Zsi dó közösség létszáma A gyülekezetj épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben ־Ál Építési éve, Nagy- Ál- Hasz- 30 fő f e le tt Haa z- 30 fő felett helye, mestere sága la- ná- helye, mestere 8ága la- ná - po- la- po- la ta ta ta ta

1 2 3 4 5 6' 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Esztergom megye Gömör és Kishont megye

Bátork e s z í 271 350 239 4 főtemplom Murányalja 36 • 5 Imaház Érsekkéty 42 R&tkó 35 Farnad 44 Feled 71 Köbölkút 44 Ri maszécs 86 1900 Magyarszőgyén 36 Klenóc 47 Nagyölved 72 Nyustya 74 .Ri makokova 110 XIX.sz 1925.. ־Párkány 329 1913 2) Németszögyén 65 Ti szolé 104 Csetnek 50 Szörény 30 Tornaalja 457 Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre Dobsina 146 1820 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben Jolsva 212 30 fő felett Építési éve, Nagy- Ál- llasz- helye, mestere sága la- ná- Nagyrőce po- la- 129 1902 1) 1868 ta ta Rimaszombat 689 2) 1888 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Rozsnyó 490 1893

Hont megye P első c 205 1906 Bát 70 Ipolynyék 49 Lukanénye 39 Deménd 37 Ipolyság 42 660 XX.sz. eleje Ipolyszakállas 31 Szete 36 Korpona 109 Selraec és Bélabánya 527 1893

1 9 0 HUNYAD MEGYE

H ely ség Zs 1 dó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre H elység Zsi dó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adaték 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok

Ál* H aaz- Á l - H asz- 3 0 l'ő f e l e t t 30 fő felett helye, mestere sága la-* helye, mestere sága l a - n á - p o - l a - po- l a - t a t a t a t a

1 2 3 4 5 6 7 8 1 2 3 4 5 6 7 0 9 9

Háromszék megye Hunyad megye B á rét 39 A lg y ó g y a lfa lu 30

Algyógyfelfalu 93 É lő p a tak 31 B a rá to s Brád 180 37 K ovászna 84 Pi skitelep 99 Papolo B ra n y ic sk a 33 123 Nagyborosnyó Dobra 42 6 6

G uradobra 39 Uzon 33 Kézdivásárhely Marosi Ilye 108 95 Sepsi szentgyörgy Zám 46 89* 383

Lupény 302 1903

P e t r i 11a 540

Petrozsény 818

Zsilyvajdejvulkán 434 H elység Zsl dó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre Puj 46 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok

-H asz ־Déva 791 1) 1 8 5 1 Mahler Ignác Á l 3 0 fő f e l e t t 2) 1907 helye , mestere sága l a - n á - 3) 1921 po- I á - t a t a H átszeg 369 1876 1 2 3 4 5 6 7 8 9 S z á sz v áro s 273 1093

Vajdahunyad 166 Krassé-Szőrénv megye

B áli ne 40

Boksánbánya 49

Vassafalva ______53

Facsád 207 1897

Oravi cabánya 101

Oravi eafalu 81

Stájer]akani na 52 ------1 ) 1880 .'■״ ■ Resicabánya 457 )2 ______3 ) 1912 Spitzer Vilmos Karánsebes 412 1897

Lugos 179 1878 1842

191 K0L02S MEGYE kiskükUllő megye

Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben évben A , , , . , ,T f , ,, 30 fő f e le tt — Építési éve, Hagy- Al- 30 fő felett helye, mestere sága la- ná- helye, mestere sága ía- ná- po- la- po- la - ta ta ta ta ׳-" 8 7 6 5 4 3 2 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1

ííll-S'״ Kolozs megye Egeres 119 Bánffyhunyad 1073 1) 1853 fatemplom Katona 68 2) 1868 Kiscég 41 Csúcsa 183 Kissármás 68 Havasrekettye 39 Nagysármás 51 Jósikafalva 80 Uzdi szentpéter 51 Ü Kalotaszentkirály 30 Kolozsnagyida 38 Kissebes 112 Teke 90 fatemplom -.5■ Magyar gye.ramonos tor 39 Kolozsvár 7046 1) 1803 Meregyó 33 2) 1851 Nagysebes 31 3) 1887 Gyalu 72 Széchenyi té r 28. imaház Hldalmás 386 1) 1850 2) 1910

Középlak 41 Helység Zsi dó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok Magyarzsombor 135 évben : -Építési éve, Nagy- Al- Hasz ־ fő felett 30 Nagyesküllő 32 helye, mestere sága la- ná- po- la- Váralmás 35 ta ta Apáhida 103 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Bonchi da 42 Kisküküllő megye Borsaújfalu 31 Adámos 76 Kolozsborsa 54 Alsóbajóm 37 Magyarfodorháza 31 Bonyha 52 M 'é Sólyomkő 48 Kükül1észéplak 48 Szamosfalva 30 i׳ Küküllévár 34 Válaszút 52 ? i Balavására 49 Mezőörményes 35 Hosszúaszó 56 Magyarfráta 65 Mikeszásza 32 Magyarszovát 51 Szánósál 33 Mocs 192 Radnót 40 Jí ÉÍ Di csőszentmárton H0 H 1902 Erzsébetváros 170

1921 KOMÁROM MEGYE

Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben ^ , , , . , ,fi rT ״w ’ “v 30 fő felett LipX v6sí cv6 1 Jvagy Ál- Hasz- 30 fő fe le tt helye, mestere sága la- ná- helye, mestere sága la- ná- po- la- po- la - ta ta ta ta

1 2 3 4 5 6 7 0 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

KOMÁROM MEGYE Liptó megye י Csallóközaranyós 35 72 Ki spalugya 46 Csl cs<5 45 Li ptőszentmiklős 801 985 1) 1731■ Ekecs 46 2) 1846 Guta 230 3) 1906 Baumhorn Lipót Kamocsa 55 56 81 Okolicsno 69 Nagymegyer 105 381 Verbi c 31 31 50 Nemesócsa 51 Csorba (Szrba) 35 Bagotta 152 150 32 Hytte 38 Csúz 244 169 143 1874 Liptóújvár 47 1728 Dunaradvány 30 Pottornya 43 Jászfalu 57 42 Vázsec 40 Kolta m 362 150 Liptótekla 44 Komáromszemere 42 50 49 Németlipcse 71 Komáromszentpáter 52 Szielnic 38 Kurtakeszi 42 62 54 Likava 41 Kürt 92 Rózsahegy 1063 Marcelháza 32 Martos 40 Naszvad 60 Helység Zsl dó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok ógyalla 195 240 173 1911 évben 30 Tő f e le tt Ä1- ilaoz- Perbete 117' helye, mestere sága 1a- ná- po- la - Udvard 32 136 ta t a Komárom 409 4739 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Für 68 40 Nógrád megye Szakállas(Lak) 40 Fülek 214 Gács 42 47 41 Csebberek 32 Málnapatak 42

Losono 2135 1) 1863 2) 1925 Baumhorn Lipót Tuger ] 47 1 Ö6U imaház J193 mAramaros megye

Helység Zsj dó közösség létszáma A gyülekezeti épületekr Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben évhím , , , , , tr «4 S ■ » • « u Ál— Hasz- Ál- Hatsz- 30 fő felett helye, mestere sága 1a- ná- 30 fő felett helye, mestere sága la - ná- po- la- po- la- ta ta ta ta

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Máramaros megye 17, ásó patak 157 Bereznek 72 Izaszacsal 97 97 574 Dolha 34 22 379 Jód 69 130 410 Kerécke 206 Kisbocskó 35 42 Kovácsrét 269 Rozália 109 120 775 Lipcse 71 86 497 Sajó 54 54 440 Lipcsemező 65 43 231 Sajőmező 65 185 Rőkamező 69 Szurdok 357 Szuhabaranka 89 Alsóhi degpatak 116 181 172 Zárnya (Zadnya) 40 260 Alsókalocaa 41 80 260 Alsóbisztra 170 Alsőszlnevér 80 410 Alsószelistye 48 60 212 Bükköspatak 48 Berezna 68 96 325 1905 fatemplom Cserjés 60 Gernyés 40 207 Csuszka 120 Herincse 62 160 702 Felsőhidegpatak 211 Huszt 92 132 2371 6-7 zsinagóga ZS hitközség Felsőkalocsa 162 Husztköz 85 Felsószinevér 34 Husztsófalva 60 262 Fülöpfalva 112 Iza 303 Iszka 59 32 269 Keselymező 420 Kelecsény 30 49 Kövesliget 79 564 Kispatak 131 Mihálka 41 Majdánka 50 833 ósándorfalva 41 105 382 Ökörmező 66 120 718 Ötvösfalva 6ó Padok 45 Száldobos 82 Pereszlő 100 220 Szeklence 129 230 523 Repenye 46 50 267 Vlsk 391 Rosztoka 30 68 Bati za 40 213 Tarfalu 140 Dragomérfalva 82 82 671 Tarűj falu 157 Felsőszeli stye 8 83 465 2 Toronya 47 67 337 Glód 69 67 237 Vízköz 86 Izakonyha 86 450

194 /

MÁRAMAROS MEGYE

Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre Helység Zsi dé közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben • 4 * 1 /.« BT 30 fé felett Ál- Hasz- Ál- Hasz- helye, mestere sága la - ná- 30 fé felett helye, mestere sága la - ná- po- la- po- la - ta ta ta ta 00 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7

Aknasugatag 111 Alsókéi infalva 64 64 439 Felsők'ál infalva 34 Barcánfalva 112 112 510 Bedóháza Ti 115 405 Bárdfalva 113 141 568 Brusztura 210 Bréb 43 203 Dombé 39 722 Budfalva 54 64 447 Gánya 87 87 627 Desze 121 Irhőc 88 64 591 Di sznópataka 32 Királymezé 73 Fal'.Sigatag 59 Kiskirva 4t 132

Farkasrév 163 Kökényes 111 113 866 Fejérfalva 48 49 Nagykirva 233 Felsékálinfalva 34 134 Nyágova 138 Hernécs 105 Nyéresháza 69 426 Máragyulafalva 54 175 Oroszmokra 1C7 zsinagóga Mi kolapatak 48 48 81 Pedesalja 61 Nánfalva 42 42 86 Széleslonka 160 (Náznánfalva) Taraoköz 79 65 358 Krácsfalva 43 124 Taraokraszna 34 Szerfalva 37 117 Taracú jfalu 251 Váncsfalva 33 33 152 Bustyaháza 579 3 zsinagóga I lakás Alsóapsa 111 57 749 ZS bontva Csománfalva 52 35 231 Alsóróna 136 404 Darna 120 Faluszlatina 132 57 1838 Dulfalva 68 Felsőapsa 1029 Handalbustyaháza 208 Pelsőróna 539 Kricsfalva 43 144 Hosszűmezé 336 Pálosremete (64) 340 Kábólapatak 161 161 554 Talaborfalu 162 Középapsa 46 46 489 Técső 874 ZS tornaterem Szaplonca 197 291 1134 Uglya 1Q9 72 707 Szarvaszó 49 49 214 Újbárd 15 35 169 Szentmi hálykörtvényes 133 Űrmezé 107 113 340 T i szaf e j éré gyház 277 I bontva Vajnág 67 67 288 Ti szakarácsonyfalva 219 219 1330 B ilin 60 Tiszavere6mart 33 108 Gyertyánliget 278 I 195 MÁRAMAROS MEGYE

Helység Zsidó közösség; létszáma A gyülekezeti épületekre Helység Zsi dé közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben v< > • # . f Nagy- Ál- Ha3z- 30 fő felett 30 fő felett helye, mestere sága la - ná- helye, mestere sága la- ná~ po- la- po- la- ta ta ta ta

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Kászómező 144 Séfalva 39 60 Kőrösmező 1520 Szlatlnka 57 57 Lanka 197 Kusnyitsa 49 49 Nagybooekd (Nagybicskei 1163 ZS raktár Neresznice Alsé 69 Rahő 807 2-3 í maház ZS bontva Felső 34 1930 k. ZS raktár Terebesfejérpatak 334 Petrova 70 70 Tiszabogdány 305 Oroszmező 58

Tiszaborkút (Kvasi) 147 ZS bontva Alsóvisó 9 i 96 563 őholyatyin 36 43 Borsafő 210 250 2260 1) 1800 fatemplom Gyulafáivá 54 2) 1840 Gánya 87 3) 1890 tfjholyatyin 36 Pilipec Felsővisó 151 151 3201 1859-től 4 templom 38 Havasmező 1005 Ricska 37 Szinevér Középviső 82 88 466 80 Majszik 92 1098 Váncsfalu 33 Öroszkő 887 Leordina 70 300 Vi sóqrpszi 95 1074 Háramarosszi get 282 964 7981 1883 1920-ban 5 nagytemplom, 12 Bét hamidrag 1901 Szefárd Fejér Lajos - Ritter Ignác

196 NAGYKÜKÜLLÖ MEGYE

! MAROS-TORDA MEGYE

Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épülete kre Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok ״ , ״ - Ál- Hasz- Ál- Hasz- 30 fő felett helye , mestere sága la- ná- 30 fő felett helye, mestere sága la - ná- po- la- po— la — ta ta ta ta 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Moson megye Maros-Torda megye Boldogasszony 581 565 412 (Frauenkirchen) 34 36"־ Gyulakuta Marosszentki rály +100 33 Ki rályhida 30 Meggyesfalva 38 Köpcsény (K ittsee) 666 360 92 Mezőbánd 102 Lajtakáta 50 Székelyvaja 46 Nezsi.der - 33 Mezőszentmárton 36 Pándorfalu-Parndorf 36 160 + ErdŐszentgyörgy 218 Oroszvár 460 Nyárádszereda 137 Szováta 87

Görgényhodák 32 Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1820 1851 1910 1941 vonatkozó adatok GörgényszentImre 46 évben Építési éve, Nagy- Ál- Hasz- Li bánfalva 91 30 fő felett helye, mestere sága la- ná- po- la - Radnótfája 244 ta ta Vajdaszenti vány 41 1 23 45 6 789 Déda 123 Nagy-KUküllő me

HavadtŐ 35+

;197 NYITRA MEGYE

i Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre Ü 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok Pl évben évben ־׳Ál- Hasz- Ál— Híi 30 fő felett 30 fő felett helye, mestere sága la - ná- helye, mestere sága la — ná- IS po- la- po- la- H ta ta ta ta 8 &wm 1 : 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9 x. Ili Nyitra megye Assakürt 62 58 43

Romját 84 Cabaj 113 410 81 Hl Nagysurány 391 409 586 Ghymes 37 Nyitranagykér 1158 70 Kolon 51 jj Tardoskedd 115 Nagycétény 46 * §§ Tdtmegyer 84 Nagyemőke 128 126 . 65 imaház §§: Beregszeg 79 34 Nyi tralvánka 65 80 66 • Bucsány 58 45 31 Nyitraűjlak 71 í Elecske 75 90 53 1863 Pográny 39 1830. 1890-ben bővítve 0 ׳$ Galgóc 281 478 1061 Ürmény 409 415 190 1820 Kisbáb. 134 156 52 1869 lízbég 65 |j Lakács 51 Vd csaapáti 74 46 57 Neínéskürt 179 151 55 Kisbéld c 32 : Udvárnok 44 Nagybossány 2 1 137 41 Űjvároska . 44 Nyitrazsámbokrét 226 226 244 7\ , Bérező (Brezová) 194 142 147 XVIII.sz. vége Tőkésé jfalu 62 62 64 B ' — Karaj 32 Nagykősztolány 169 151 125 Miava 132 183 280 1846 Pöstyén 166 105 850 .. Túrréte 81 Vágbord. 32 Appony 44 21+44 31 Vágdebrőd 55 Jác 158 114 1850 k. Vd tteno mi 166 84 j! Kovarc 51 Bélapataka 46 - Nagyrépény 26 42 81 Dd vékújfalu 40 Nagytapolcsány 549 561 1934 Néraetprdna 63 1901 To•próna • \ \ Nyitrabajna 28 78 Nyitranovák 61 Nyitrakaros 32 41 40 Privdgye 305 1868 64 Nyitrápereszleny 58 89 Egbell 142 146 118 1859 Nyd trasárfő 46 39 Felsőrados 46 Nyitraszerdahely 31 Gázlós 46 Radosna 64 43 Hold c3 842 1001 532 XVIII.sz. Szolcsány 31 Jékút 62

Szomorlovászi 33 Kopcsány 62 81 62 ■ Kisrippin 41 34 Nagyűny 91 73 54 Nagyrippin 42 Ükip ii NYITRA MEGYE

Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre Helység Z3idő közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben évben Építési éve, Nagy- Ál- Hasz- 30 fő felett helye, mestere sága la- ná- 30 fő felett helye, mestere sága la- ná- po- la - po- la - ta ta ta ta 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 5 6 7 8 9

Csácsó 37 62 30 Bánkeszl 62 Chropő Dó os 40 59 40 Csasztkőc 30 45 lmaház Jabláne x 1912 79 57 93 De jte 48 úszombat 220 Felsőelefánt 49 52 Nagyőrvistye 51 Sasvár 396 439 295 1852. Gelinfalva 42 Szenice 856 950 425 1) 1864 Helbény 8 2) kis zsinagóga Hind 30 80 Hluboka 30 Verbóc 151 230 109 1830 Hubina 79 58 Magyarsók 124 116, 67 Janofalva 36 36 Tótsók 35 Karkóc 31 38 Llpovnik Mocsonok 122 46 Lubina 59 38 Hegyed 140 Malomszeg 44 54 Sopornya 58 Kismánya 46 45 Monyha Szelőce 93 105 51 49 Egyháznagyszeg 81 Tornóc 23. 55 105 Néver 34 Vágfarkasd 161 1905 Pana 42 41 7ágsellye 321 1896 Pétertalva 79 75 Podola 56 48 Vágvecse 231 364 79 Popudin 135 131 Cse jte 146 142 65 Nagypri trsp 31 Felgőbot falu 34+40 30 Rajcsány 46 Alsórécsény 32 35 Lobonya 38 53 FelsŐrécsény 2 1 Stura 21 20 113 Poveszko 39 ^ágújhely 2221 2495. 1553 178c 3 templom Szilád 58 48 Szomolanka 33 31 Verbó 612 944 1) 1660 621 Sztrázsa 31 2) 1883 Kittler és Turolaka 66 82 . Grätzel Vagyőoz 39 50 Érsekújvár 1540 1860 k. T radist 408 418 x külvárosa Páruoa, ahol Kóros 41 3674 98 י Nyitra D f a zsidók élhettek! Péterfalva 75 Paruca J 1271 1500 1911 Baumhorn Lipót Kis-Várad 48 &zakoloa 166 178 163 XX.sz. Alsó-Felső Kőröskény 37+14 Píjtha 6!■ 48 Szomolyán 44 Szuha 32 Sandorf 97 48 Tornoc 55 ^söboti 5t 514 520 1763 Nyitraapát 37 76 POZSONY MEGYE

Helység Zsi dó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre , Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok ■évben évben Öpitéai éve, Nagy- Ä1- H asz- 30 fő felett Nagy- Ä1- Hasz- 30 fő felett helye, mestere sága la- ná- helye, mestere sága la- ná- -^׳po- la- po- 1 ta ta ta ta 1 2 3 4 5 6 CO 1 2 3 4 5 6 7

Pozsony megye Malacka 89 97 325 1886 V.Stlasnd 1 900 áros 66 190 58נA listól 179 59 Morvaszent Bős 39 73 XIX.sz. vége Nádasfő 227 213 35 Di ósförgepatony 33 35 Nagyjakabfalva 37 Dunaszerdahely 250 ך Dunaszerdahely 354 1175* 2074 pÚjfalu 528 Nagylévárd 32 86 J Nemesszeg 297 Felbár 112 114 30 1175* Pozsonyzávod 36 Nemesabony 32 30 Székelyfalva 100 54 Alsószeli 55 Szélesküt 57 Deáki 59 152 Szenti stvánklít 39 Feketenyék 36 Alsókorompa 69 8! 43 Felsőszél! 189 Bélaház feolerasz) 57 40 42 1903 Galánta 556 1060 Cd ffér 265 260 73 Hi daskürt 89 Gi drafa 65 Magyardi ószeg 168 Kát ló 32 Nádszeg 3־Ma3 tény 1 65 Nagyfödémes 88 Nagysiír 68 64. 32 Nemeskajal 39 45 Pozsonynádas 213 123 1906 e lő tt Nemeskosüt 55 44 65 Szered 156 333 985 1901 Németdiőszeg 52 Szomolány 44 56 Pusztaiödémes 57 Zavar 68 60 57 Taksonyfalva 32 Dévényúj falu 76 Tallós 44 Nagymagasfalu 34 Vízkelet 30 46 Récse 59 96 111 Zsigárd 35 Stomfa 643 830 277 1803 Bűrszentgyörgy 188 208 43 f i 40 3P 42 Bűrszentmiklős 139 ' 71 Jóka 207 243 292 Búrszent.péter 107 41 32 Nagymagyar 417 285 267 1) 1778 Gajar 2) 1888 Bét hamidras 137 180 72 Somorja 49 125 Ki slévárd 33 Tejfalu 442 329 48 Konyha 21 122 52 Csataj 30 Kukló 165 149 49 Cseszte 239 270 79 Laksárűjfalu 48 50 43 Cajla 186 147 33 Magyarfalu 118 78 Magyarból 65 62 38 POZSONY MEGYE

Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre Helység Z3i dó közösség léts zárna A gyülekezeti épületekr '#7 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben ,A, f , t , , tf -ííasz ־fó felett Építési éve, Nagy- Al- Hasz- Ál 30 helye, mestere sága la- ná- 30 fő felett helye, mestere sága la - ná- po- la- po- la - ta ta ta ta cn CD o> ני- 1 9 8 7 6 5 4 כ 2 ־1 5 4 3 2 Magyargurab 56 Rété 154 149 72 Spácza 74 81 Szempo !5 62 403 1906 Halzl József Apaj 67 66 Bazin 216 220 359 Bátony (Báhony) 37 65 Modor 131 1903 1835 Bi nyócz 35 32 Nagyszombat 97 2126 1) !892 2) 191'+ kis tp l. Alsócsöpöny 71 63 lütiu elő tt׳ Szentgyörgy 389 393 176 Rgyhásgelle 47 Pozsony 3197 4840 8207 1) 1784 Preyss u. Haszprundta 65 60 2) 1864 őrt. Feigler J. Hodos 32 3) 1894 Milch Rezső Rybnom té r Hosszúfalu 32 4) 1923 A.Statinske Alsólócz 68 32 Heydukova u. Nagymád 31 1) 1399 Ki smagyar 45 78 2) 1719 Várhegy Detrekőszentmiklós 64 41 imaházak: Jesiva zsinagóga Nemesszeg 219 Brill-féle zsinagóga Szekula 128 100 Agrani-féle zsinagóga T allos 35 Neuscher zsinagóga Újfalu (Szerdahely) 338 Vödritz zsinagóga Vajka 38 32 aggok háza 32 ר1 וP- bore7 Levuv Olgya 34 mi erachi Rohrbach 32 népi skola Nagysár 64 Rosenbaum Felsőkorompa 119 Goldberger Tejed 64 Oesterreicher Dreschler 3 Deutsch Klein jן

1 2 0 1 SÁROS MEGYE

Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre Helység Zsi dó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 m 1 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok év ben ndgy t\ x 11<13 z! 30 fó felett ן ut/ 0,1 e ve ון<נו1 30 fó felett helye, mestere sága la- ná- helye, mestere sága la- ná po- la- pö- la- ta ta ta ta

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Sáros megye Nyársadó 30 Bartosfalva 33 Pécsújfalu 328 157 103 Bi haró 35 Si róka 44 30 Hosszúrét 30 Szentmihályfalva 30 Lénártó 50 31 38 Kecerpeklen 48 Lukó 87 Laplspatak 81 46 Halc.ó 39 34' 59 Lemes 68 88 99 Szemelnye 66 Sárosbogdány 32 Tótraszlavica 93 Somos 36 48 Zboró 207 198 655 Bártfa 148 181 2000 Alsóseres 68 35 Eperjes 74 82 2673 1) '1847-49 Pribrila műépítész Kapi 49 49 2) 1871 ő rt.

Nagysáros 191 202 88 3) 689 Kollacsek és Wirth Sebeskellemes 158 70 288 1830 Konstantinov u. Gaath és Herman Tótsóvár 64 864 י ( Kd sazeten 62 437 1 Al&ókomárnok 52 1890 Talmud T. Abos 50 41 Alsóodor 34 Bi sztra (Krajno) 86 Felsőodor 71 Bisztra (Tapli) 38 106 Felsővízköz 121 B isztra <3 Ladomérvágása 164 277 Bodonlaka 32 Gi r á lt 46 40 200 Budámér 35 Kűri ma 242 237 1810 k. ,üerlacho 59 Remenye 33 Harság 56 Tapolybeszteroe 64 Hermány 30 30 Tapolyhanusfalva 279 265 . 255 Kalmás 32 Tapolyhermány 56 37 Kaproncza 54 Berzevi ce 126 148' 156 1 ) 1830 k. 49 2 ) 1870 k. Karátsonymezó 36 85 Csércs 66 99 Kende 36 69 Héthárs 62 205 Kelemenes 70 Lubotény 50 Ki. jov 48 33 Palo.cs a 51 Köke-Mező 36 58 Palonca 71 Li t i nye 36 42 Kórósf3 68 68 áJ ע í SÁROS MEGYE SOPRON MEGYE

Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben Ál- Hasz- 30 fő felett Építési éve, Nagy- Ál- Hasz- hfclyft, mestere sága la- ná- 30“ fő fe le tt helye, moetere sága la- ná- po- la- po- la - ta ta ta ta

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Krivány 39 62 Sopron megye Kucein 140 Kismarton 168 1 1 ) 1830 e lő tt 18י־2 2( 18י־2 Lapos 42 Alsókismartonhegy 826 900 276 J 3) 1800 k. Wertheimer ház múzeum (Wolf-ház) Lipocz 42 Felsőkismartonhegy 58 Lajtaszentmiklós _ 82 Molcsarmány 31 (Neudörf1) Nyfrje6 32 Nagymarton 1452 1500 511 (Mattersdorf) Olajnik 31 70 Kabold (Kobersdorf) 746 939 246 1860 Orlich 30 Lakompak 726 1200 464 1890 Patek 76 (Lackenbach) Pataka 38 Sopronkor*sztár 1000 1000 621 1777 e lő tt már áll Peklin 35 33 (Német) Császárfalu 43 Plavnioza 34 47 (Kaiserdorf) Pichvald 39 Sandal 65 62 Ki ssáros 46 Siba 52 47 Siroka 42 44 Tarkő 51 49 Toltsomos 56 89 Ternye 40 Uszfalu 57 Vágásmiklós 44

Zsebfalva 12 11 Pálvágás 37 Komaróc 31 Polyánka 35 Rogkovány 62 Varjúfalu 36

203 SZATMÁR MEGYE

Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületek!•* . 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 19A1 vonatkozó adatok évben évben Építé3i éve, Nagy- Ál- Hasz- Építési éve, Nagy- Ál- Hass-: “ 30 fő felett 30 fő f e l e t t helye, mestere sága la- ná- helye, mestere sága la^ ná- po- la - pp- la^f? S t a t a t a t a

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7

Szatm ár megye Giródtótfalu 31

Avasfelsőfalu 142 329 Kapni kbánya 89

Avaslekena: 39 Bőrvely 60

Avasújfalu 228 Csornaköz 44 33

Avasdjváros 44 217 Domahida 34

Bikszád 42 158 É rdengeleg 43 54 48

Bújánháza 39 Érdenréd 49 90

Komorzán 102 Érkörtvélyes 46 60

Rózsapallag 448 36 I r i ng 42

M ózesfalu 46 Ki smajtény 33

T a rtó ié 161 Szani szló 185

Terep 92 Hagymázlápos 110

Tdrvékonya 44 Jed er 31

Vémfalu 160 Karuly ' 37

Atya 38 K olcér 41

ßsengerbagos 605 Kővár 69

Óvári 60 K ővárai ja 39

Túra 87 K ovárgara 35

Vetés 52 Kovárhosszófalu 45

Alsóhomoród 87 Kovárremete 63

Erdőd 173 Magosfalu 32

Géres 48 Magyarberkesz 46

Ki rálydaróc 98 90 140 Nagynyíres 98

Krásznabéltek 40 Nagysomkdt 764

Krasznas ándor falu 30 Pusztahidegkút 57

Krasznaterebes 41 Szakáilasfalva 42

Nagymadarász 36 Törökfalu 81

Nántu 35 Amac 32

S z ín fa lu 35 B atiz 40 40 69 . Alsófernezely 48 Egri 52

Erdőszáda 41 Lázári 47

F arkasaszó 66 Nagykolcs 37 Mi kola 109 161 204 SZATMÁR MEGYE SZEBEN MEGYE

Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1941 1910 18ל1 1828 ^ , , , , kr évben Á l- Hasz- Építési éve, Hagy- Ál- Hasz- 30 fő f e l e t t 30 fő f e l e t t helye, mestere sága l a - ná- helye, mestere sága la- ná- po- la - p o - l a - t a ta t a ta

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 . 3 4 5 6 7 8 9

Nagypeleske 110 Szatmárnémeti 128 128 7194 _ 1904 Nagypalád 147 Iklód 64 Ombod 5B P arasznya 45 Pusztadaróo 34 P o rte le k 44 Sándarhomok 31

Sárköz 70

Sárközújlak 169

Szamoskőród 40 H elység Zsi dó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok Szamoskrassó 102 84 108 évben Építési éve, Nagy- Ál- Hasz- 30 ló f e l e t t Szamoslippo 64 helye, mestere sága la-! n^- p o - la - Szárazberek 32 90 t a ta Szatmárudvari 80 154 89 2 3 45 6 78 9 Apa 109 107 143 Szeben megye Aranyos meggyes 196 105 293 Nagyszeben 1307 1899 B a rla fa lu 70 120Szászsebes Hóba 55

Nagysi kárló 52 52 58

Patóháza 32 40

Remetemező 31 119

Szamosberence 41

Szamosveresmart 36

Szinérváralja 169 151 ?04

Felsőbánya 268

Nagybánya 1402 1) 1860 k.

2) 1887

Nagykároly 1796 1786 2491 1) 1860 k . imaház

2) 1881 ő r t .

3) !906

4) 1922 s ta tu s quo

P e ls ő fa lu 171 SZEPES MEGYE TEMES MEGYE

Helység Zsi dó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben évben 30 fő felett 30 fő felett helye, mestere sága la- ná- helye, mestere sága la- ná- po- la - po- la - t a ta t a t a

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1830 Poprádfelka Szepe3 megye Poprád 297 1) 1899 2) 1906 A lsószalánk 62 S zepesbéla 177 Szepesolaszi ר J e k e lfa lv a 42 1901 115 Margitfalva 56 f Szepesváralja 388 1905 Szomolnok 38 A lsólábas 38 35 Bethlenfalva 49 Levkócz 33 Márkusfalva 114 Felsőszálok 35 41 ־ Ötösbánya

Szepessümeg 37

Busóc 31

Hunfalva 928 928 420 1821 Landherr András H elység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok Kakas lomriic 72 évben 30 ró felett Építési éve, Nagy- Ä1- Ita3z- Nagyőr 68 helye, mestere 3ága la- ná- pp- la - Szepestótfalu 41 45 49 t a ta Gnézda 52 ro 9 8 7 6 ו^י 1 Ólubló 236 Temes megye Podoli n 96 Buzi ásfü rd ő 80 Szepes jakabfalva 37 Csák 126 200 101 Frigyesvágása 44 D etta 146 H elivágása 35 G á ta lJa H2 Nedec 76 Kevevára 57 Szepesófalu 90 303 Li ppa 362 1873 Malompatak 96 Nagytopoly 33 Szepesszombat 31 Temesrékas 53 Korompa 427 ÜJarad 61 Gölni cbánya 148 V arjas 37 Ig ló 661 1899 Vi nga 55 Késmárk 1050 Temesvár 500-600 6728 1) 1862 Leibi c 49 2) 1895 3) Baumhorn Lipót Lőcse 718 1899 Knéz 39 gyárvárosi 1899 - bővítés 1905 Mehala 43 Versec 242 180 743 1870

Fehértemplom 500-600 ?-50 1898 206 SZILAGY megye

Helység Zsd dó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre H el/ség Zsidó közösség létszám a A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben ti, r , f , , ,, 30 fő felett Ál- Hasz- 30 fő f e l e t t helye, mestere sága la - ná- helye, mestere sága la- ná- po- la - po- l a - t a ta t a t a

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

S zilág y megye Ákos 132 1912 A lsóvalkó 104 A lsószopor 96 É rezakácei 68 Gyümölcsénes 47

K raszna 321 É ra z ő llő s 70

A lsóberekszó 56 Felsőszopor 108 M agyarésaholy 36 A lsóvárca 45 188 Bábca 36 Sz í lág y p ér Tasnád 669 1867 É gerhát 75 Tasnádszántó Felsőberekszó 67 91 Tasnádszarvad 42 FelsósziÍvágy 65 42 Gardánfalva 56 Űjnémet A lsóegregy 37 Hadad 169 Egregypősa 46 Henyő 42 Felsdegregy 41 Mosóbánya 59 Oláhbati sa Nagyszeg 30 37 Ördögkút Sülelmed 100 51 Sarmaság 32 S zélszeg 77 Szilágykövesd 41 Szilágycseh 517 Szílágysámson Sz í lágyegerbegy 44 56 Vármező Sz í lágyillésfalva 113 173 Kőd 53 Sz í lágykorond 35 Náprád 84 Szí lá g y ú jla k 34 Szamosudvarhely 70 Halmosd 45

Ipp 72 Zsibó 485

Kémer Szilágysomlyó 1440 1850 1) 119 1892 2) 90** ו Zi lah 415 Márkaszék 39

Nagyderzsida 37

Sornál y 34

Somlyógyőrtelek 40

Szilágybag03 47

Szilágynagyíalu 187

Szílágyperecsen 37

Zálnok 35 SZOLNOK-DOBOKA MEGYE

־ Helység Zsidó közösség; létszáma A gyülekezeti épületekre Helység Zsidó közösség létszám a A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 19'H vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben -Hasa ־Ál 30 fő f e l e t t 30 fő f e l e t t helye, mestere sága la- ná- helye, mestere sága l a - ná- po- la - po- la - t a ta ta t a

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Szolnok-Doboka megye Felsőbogáta 37

Almásmáiom 32 Kackó 180

A lsó ilo sv a 45 Kozárvár 105

Apanagyfalu 62 Mánya 55

Á rpástó 31 N égerfalva 98

B ethlen 582 P eo sétszeg 134

Csicsókeresztur 33 R etteg 534

E greshely 36 Szentmargita 34 Záprdo Felsőilosva 55 40 Gsernefalva Ispánmezó 228 41

K iskaján 44 Csókás 47

K özépfalva 60 Kápolnokmonostor 289

Magyardécs& 33 KovácskápoÍnok 69

Sajómagyarós 139 Kővárbarence 32 ■

Sajószentandrás 32 Bátony 40 Béd Sajóudvarhely 51 56

Somkerék 145 Búza 59

A Iparét 60 Kékes 46

Alsóhagymás 41 Kékesüjfalu 37 Magyarborzás Csákigorbá 92 45

Füzesszentpéter 54 Szentm áté 42

Nagykeresztes 41 líjós 37

Nagylózna 54 A lsószőcs 40

Páncélcseh 111 Bába 49 Domoko3 101 Semesnye 85 Szerduk 78 Drágává Ima 32

Alőr 147 Erzsébetbánya 36

A lsókosály 59 F elsőszőcs 98

Bálványosváralja 42 Maoskamező 38 Magyarlápos Csiosőgyörgyfalva 137 658 1) 1885-i g

Désakna 49 2) 1885 3) Bét hamidras Emberfő 47 Nemesbudafalva 48

F előr 60 O láhlápos 86 V

TORDA-ARANYOS MEGYE

Helység Zsi dó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok

-og j Ä1- H asz ן ד l i a ^ j KA liCAO iíi Dpi teái eV 11 ן ׳Iky.A « 5B 1 C V5 30 fő felett 30 fő felett helye, mestere sága la- ná- helye, mestere sága l a - ná- po- la - po- l a - t a ta ta t a

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 . 5 6 7 8 9

Tőkés 45 Torda-Aranyos megye

Blenkemező 35 A lsó já ra 75

Oalgó 176 Aranyosgerend 55

Lemény 34 Marosbogát 86

Nagybúny 34 M arosludas 715

Nagyilonda 265 MezÖméhes 39

Oláhfodorháza 39 Mezőszakái 39

Oroszmező 43 Mezőszengyel 34

Szamossdsmezó 48 Mezővelkér 61

F első tö k 37 Mezőzáh 86

Kecsed 48 Aranyosegerbegy 62

Magyarköblös 37 Aranyosgyérés 83

Nagyi klód 125 Torda 482

Szék 54

Tötör 32

Dés 2166 1) 1861

2) 1905 Zsikisan János

Szamosi! j vár 775

J 209 TRENCSÉN MEGYE

■ Helység Zsidó közösség létszám a A gyülekezeti épületekre Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben évben 30 fő felett 30 fő f e l e t t helye, mestere sága la- ná- helye, mestere sága la- ná- po- la - po- la - t a t a t a ta

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Trencsén megye Kalános 39

Bán 431 443 541 Ki ss z a n is z ló 36

Dezsér 121 128 33 H elosi 0 20 38

Morvamogyoród 68 56 נZayugróc 1

Csaca 132 1 2 4 , 1864 V ág szállás 37

T u rzófalva 150 142 Demény 31

B arossháza 40 Marikó 117 100 70

B ellus 101 V ágbeszterce 162 254 338 1897

Hőlak 1 44 B ella 65 71 38

I l lá v á 112 139 213 H unfalva 32

Máriatölgyes 75 Ra jec 223 305 145 1745

Trencséntepli c 208 1 ) 1864 S ztrecsén y 38 33 33 2) 1904 B udátin 35 T erhely 42

Ki-eucaú jh ely 93 1904 e l ő t t Várna m 179 ' Ó beszteree 75 76 127 1900 k. Trencsén 419 1301 1) 1800 k. Meggyeshely 82 2) 1913 Baumhofn Lipót Z solna 1457 1) 1864 Nagybi ocse 345 325 617 1) 1776 2) 1904 2) 1887 Nemeskutas 42 3) 1913 Scheibner Richard 4) 1933 P .B ehrens, Novák Trencsériniakó 34 Dubni ce 39 2é. Trencsénselmec 30 Kasza (Kossá) 38 36 Vi sszhang 116 Predmi r 35 30 1906 Alsérétfalu 109 Dolmány 55 Bolesó 98 112 63 Dubkova 45 Fehérmalora 44 Dvoreo 56 Láz 38 Hli ni k 139 251 Porcrszka 24 75 Ivanócz 79 60 Puhó 512 472 1) XIX.sz- eleje 325 Kameni csán 33 58 סססר 2( A lsószűcs 41 K lobussicz 58 48 Beckó 225 221 121 sso 95 108־*Knt Beckóúj falu 64 (1828) Li eszko 196 193 Bosác 261 311 147 Luky 194 193 Drétoma 96 29 79 1870 k. Nimnicz 62 53 Iv á n h á z a . 60 34 O zor-Felső 201 185 21 Q IK ZÓLYOM MEGYE

Helység Zsidó közösség létszám a A gyülekezeti épületekre Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozd adatok évben ד• / • / 1 ^ 1 / • / ד• Nagy- Ál- Hasz- Ál- Hasz- 30 fő felett 30 fő f e l e t t helye, mestere sága la- ná- helye, mestere sága l a - ná- po- l a - po- l a - t a ta t a t a 03 r- 1 2 3 4 5 6 CT» 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Podhrogy 49 58 Zólyom megye

P ru zsln a 8 ! 2 1 Lí betbánya 32

Shavni k 87 85 Radvány 76 csna 39 30 Zólyomi!pcse 38 בSzedi Szrnye Beolko 69 54 Benesháza 49

Thurzófalva 50 Erdőköz 40 Újfalu (Szkala) 67 Peketebalog 60 Vad!cső Felső 59 57 Felsőszabadi 33 Vi szoka 35 200 Gyetva 119

Nemes-Lieszko Merencsvölgy 54 Pruszka 67 T d tpelsőc 42 1906 S z tr ic e 33 Besztercebánya 1260

Breznóbánya 184 1901 P ayerberger Pariiba 31 Zólyom 611 1896

Helység Zsi dd közösség létszám a A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben -Építési éve, Nagy- Ál- Hasz ־ helye, mestere sága la- ná- po- la - t a ta

1 2 3 4 5 6 7 8 9 Turóc megye

Mosóc 42

Stubnyafürdő 86 1907

Turócki s fa lu 38

Nagyturány 59 59 91 XIX.sz. első fele R évayfalva 57

R uttka 32 497 1909

Szucsány 133 133 140

T u ró cszentm árton 50 50 604

B ella 30

Kostyán 30

Neczpál 40 40

Pri bócz 40

Znióváralja X IX .sz. TORGNTÁL MEGYE

Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre Helység Zsidó közösség létszám a A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben évben Nagy- Ä1- Hasz-- 30 fő f e l e t t 30 fő f e l e t t helye, mestere sága la- ná- helye, mestere sága l a - ná- po- la - po- la - t a ta t a ta

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

T o ro n tál megye Nagycsanád 32

A libunár 38 Német-Nagyszentmiklós 46 O 1794 ו 1 6 A n ta lia lv a r 2) 1911 75 Káo.-Nagyszentmikiás 302 S ; Tor.Ont ál vá sárh ely 100 Óbésenyő 49 Ú jozora 34 Zsombolya 151 1909 Hódos 101

Éoska 94

P é rla s z 61

Basahid 43 Nokrán 4:8 99 Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre M i______30, 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok ------évben 1905 33־ --- Felsőittebe ------30 f ö f e l e t t ------Építési éve, Nagy- A1- Hasz- Férjámoa 93 helye, mestere sága la- ná- po- la - Beodra 5a 53 t a t á T 0 ro n tá l1 0 rd a 50 1 2 3 45 6 7 8 9 Törökbeose 224 1) 1865 Udvarhely megye 2) 1887 téli ima- terem Homoródalmás 36

Csóka 46 116 54 P á r á i d 61

Józseffalva 50 Bözödújfal'u 120 1886 1898 ó k e re s z tú r 31 Nagygalambfalva 31

O roszlános 50 Székelykeresztúr 99

Szöreg 33 Szentdemeter 37+ 33 Tiszaszentmiklós 45 Székelyudvarhely 256 Törökkanizsa 112 101 1900

Nagybecskerek 508 1232 1) 1817

2) XIX.sz. közepétől 1895-ig

3) 1896 Baumhorn L ipdt

Nagykikinda 198 196 782 1880

Panosova 706 1910 Fenyves Károly

C ső sztelek 48

Pranyova 60

Kis-Komlós 30 J UGOCSA MEGYE

Helység ..Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 19^1 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben . 14 e.t # • # *T Á l- H asz- 30 fő felett Építési éve, Nagy- Ál- Hasz- 30 fő f e l e t t helye, mestere sága la- ná- helye, mestere sága l a - n á- po- la - po- l a - t a ta t a t a

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Ugocsa megye Forgolány 37 Alsókaraszló 107 Gödényháza 50 52 51 A lsósárad 89 Halmi 150 150 1061 Alsóveresmart 110 112 64 K irály h áza 424 F ancsika 103 162 K isgérce 61 F e lső k a ra sz ló 92 K is t a r na 53 F első sárad 112 Kökényesd 138 Felsőveresmart 213 Nagygérce 62 Homokéjfalu 213 N agytarosa 227 K isrákóc 35 30 N e v e tle n fa lu 30 Magyarkom!át 414 I ra k tá r S ó sfa lu 62 M átyfalva 78 Szőllősgyula 63 Nagycsongva 101 Tam ásfalva 36 33 66 Nagyrákóc 363 Tekeháza 107 Nagyszőllős 197 150 2237 1904 Fejér Lajos- ZS s p o r tte Ritter Ignác Tiszabökény 98 22 92

Ölyvös 185 Tiszahetény 134

Rákász 217 T is z a k irv a 32

Salánk 135 Tiszapéterfalva 77

Szőllőségres 80 Tiszaszászfalu m § 1 170

Szőllősvégardő 120 125 102 Tűre 338

Ti sz a sa sv á r 106 T ú rte re b e s 46 41 250

Tlszaszirma 40 65 Ugocsakomlős 109

T isz á é jh e ly 46 Veléte (Velatin) 94 45 421

T is z á é jla k 34 1208 ZS bontva Veréoe 45

Verbőc 39 Végardó 125

Avaspatak 66

B atarcs 200

C sarnafő 118

Ceedreg 52

Csepe 130

Feketeerdő 293

Fertősalmás 62 Helység Zsidó közössé!g létszáma A gyülekezeti épületekre Helység Zsidó közösség; létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1051 1910 1941 vonatkozó adatok évben évben Ä1- Hasz fő f e l e t t 30 ' ץ ״ *״bJF 4“ ” י ך ״ ־'״־־״'׳’ fő f e l e t t 30 helye, mestere sága la- ná- helye, mestere sága l a - ná- po- la - po- la - t a ta t a t a

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Ung megye Veskóc 37 38 51

A lsó p ásztély 32 Bercsényifalva 103

Csontos 98 D rugetháza 63

Fényvéstölgyés 132 Perecseny 76 214

Hajásd 92 Poroskó 45 130

Határhegy 30 Rákó 50

K isberezna 123 Túrjáremete 45 218

Nagyberezna 166 160 975 1) 1802 T ú rjaseb es 74

2) 1924 T úrjavágáa 54

két kisebb imaház Újkemence 34

Patakújfalu 32 A ls ó s z la tin a 41 60

Révhely 65 Andrásháza 43

Sóhát 209 Bacsó 159

Tiha 69 53 Horlyó 173'

Uzsok 32 125 K orláthelm ec 48 30 83

Bés 39 K öblér 150

Csap 39 333 Lehóc 52

C sic s e r 53 53 82 Mélyút 92

Gálocs 47 60 55 Nagygajdos 39 55 Magasrév 48 Nagyiáz 46

Nagykapós 37 34 249 Szerednye 254 256 432 ZS bontva

Nagyszelmenc 35 54 U ngcsertész 60

Nagyszeretva 57 36 Unggesztenyés 112

Pálágy (Komoróc) 35 58 U ngsasfalva 89

Pálóe 41 50 184 Alsóhunkóc 45

P ály in 87 90 39 F e lső h a la s 73

Rebrény 46 F első rő cse 37 1902

S zűrte 50 50 162 Fogas 67

Tiszasalamon 36 Gécsény 36

Ungcsepely 72 H anajna 40

Ungmogyorós .48 51 52 Jeszenő 40

Vaján 38 76 •Te sze nőreme te 50 41

Mokcsa 51 4 UNG MEGYE'

Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre Helység Zsi dó közösség létszám a A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben 4 , , , , ך1T Á l- Hasz- Á l- H asz- 30 fő felett 30 fű felett helye, mestere sága la - ná- helye, mestere sága l a - ná- po- la - po- la - t a ta t a t a

1 2 3 4 5 6 7 CD 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Koromlak 30 78 Jő zsa 70 Minaj 159 158 53 Kapás 116 Nagygejőc 50 52 137 Laborcszög 283 (Jrdarma Nagyzalacska 143) 35 112}• 129 284 Németvágás 143 őkemence 43 Ördögvágás 64 Radváno 126 138 361 P orosztó 45 47 68 Ungdaróo 98 Remetevasgyár 33 Ungtarnóo 51 S áro srő cse 33 Ungvár 646 2500 5305 1855 Poel Cedek Sólymos 48 1868

S zenteske 43 1904 Papp Gyula ZS hangverseny Szabados Ferenc terem Szobránc 119 119 296 1908 Tiba 12 imahely I h itk ö z sé g 79 69 104 B is z tra 54 170 Tibaváralja 74 Gsapoly 37 Ubrezs 81 71 77 Dengláz 47 43 Unglovasd 112 Dubrovka 34 Vadászfalva 53

Vájná 30 46 39

Vámoslucska 61 Izbugya 60 65 Vinna' 40 35 47 K iskapos 69 Z alacska 33 Konyos 40 40 Zuhogó 39 Sárospolyánka 35 A lsóném eti 33 K isrá th 37 32 Baranya 30 30 60 N agyráth 37 44 Bező 124 Revicse Alsó 30 30 B o tfá iv á 55 69 Dobóruszka 56 C sászlőc 46 Torna 46 46 Felsőnémeti 34 Remete-Felső 50 Gerény 56 163 Ribnicze-Felső 36 Homok 64

Jenke 114 114 54 U brls 77 K isgejőc 42 42 65 Veskóo 38

121 5 VAS MEGYE

Helység Zsidó közösség létszám a A gyülekezeti épületekre Helység Zsidó közösség*létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben , s. évben 30 fő felett Á l- Hasz- 30 fő f e l e t t helye, mestere sága l a - ná- helye, mestere S á g a l a - ná- po- la - po- la - t a t a t a ta

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Vas megye Z ala megye

Felsőőr (Oberwart) 108 1904 A lsólendva 73 73

Nagyszentmlhály _ 64 B e lla tin c z 30 (Grosspetersdorf) C sáktornya 154 1836 Pinkafő (Pinkafeld) 80 33 Légrád 78 X IX.sz. Városszalonak 600• 600 74 X V III.sz. (Stadtschlaining) Alsédomboru 54

téka (Lockenhaus) - 36 Kotor 63

Rohonc (Rechnitz) 789 1038 261 1) 1649 P e rla k

2) 1718 Bogojeva 61 100

Németújvár (Güssing) 526 90 Bukin 31 C s a tá lia Muraszombat 66 234 1) Lendvai u. 57 33 Cséb 39 31 2) 1908 Baumhorn Lipót Csonoplya 59 90

K ernyája 32 24

Kuczura 36 31

Obrovácz 36 44

P arabuty 79 101 1870

Pzumicza 33

S zentova 32 50

16־ Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre Helység Zsidó közösség létszám a A gyülekezeti épületekre 1828 1851. 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok évben ««1/ ■» ״ , , , , , ,5 , , , , , ״ b p ix c si é v e , Nagy A1 Hasz ־ 30 fő f e l e t t Ä1- Hasz- 30 fő f e l e t t helye, mestere sága l a - ná- helye, mestere sága la- ná- po- la - po- la - t a ta t a ta

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 ' 7 8 9

Zemplén megye T őketerebes 148 77 387 1900

ágcsernyő 43 Zebegnyő 36 40

Bacska 45 Felsőkohány 51

B attyán 54 40 67 Homonna 666 666 1570 1796

Bély 30 64 Homonnarokj tó 49

Bodrogmező 42 Koskóc 31

Bodrogszentes 102 Nagykemence 40

Bodrogvéos 35 Szerelm es 31

Boly 30 43 Tótalmád 55

Királyhelmec 571 1) 1850 Udva 59 2) 1888 Bét hamidras Ki sg éres 60 65 Alsócsebény 62

Ki skövesd 4 5 Boró 39

Csabaháza 39 65׳ Ki stárk án y

Nagygerés 37 54 Izbugyahrabóc 55 30

Nagykövesd 41 111 Izbugyaradvány 109

Nagytárkány 50 165 L aborcf6 140

P á lfö ld e 30 L aborcrév 111

Perbenyi k 153 Mezőlaboro 536

Rád 54 Nagycsertéeíz 191

Szomotor 144 Nyágó 31

Véke 46 32 óbajna 37

Z é t ény 40 P a lo ta 31

Csábóc 37 Rubó 31

,Csele 1 34 32 Vi drány 66

A1sókörtvélyes 32 41 +ח1;. י G álszécs 251 249 945 1 imaház H ardicsa 52 Bánóc 98 106 68

Kohány 59 Butka 68 72 102

Kozma 51 Derftgnyő 43

Magyar/zsép 63 56 Dobroka 110 36

Párhó 47 45 F a llu s 32

P e le jte 69 30 G atály 37 99

Szécskeresztúr 38 Izbugya 60 65 51

SzécsmezŐ 52 30 44Karaszna 1217• v;

ZEMPLÉN MEGYE

f"

Helység Zsidó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre Helység Zsi dó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 . 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok

Hasz- f f , , t . t kT Á l- Hasz ־Ál 30 fő f e l e t t 30 i <5 f e l e t t helye, mestere sága l a - ná- helye, mestere sága l a - ná- po- la - po- la - t a ta t a ta

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 6 9 .

Lasztomér 40 89 Nagypolány 91

Lazony 40 Papháza 44

Málca 63 93 Szánna 299

Márti 30 Taksány 79 Ugar Mocsár 61 97 Morva 65 Utcás 59

Nagycseb 50 Végaszó 38

Nagymihály 182 170 1976 Vendégi 41

N átafalv a 135 Zemplénoroszi 56

Őrmező 92 Felsővirányos 101

Pazdi cs 65 95 Hocsa 31

V ásárhely 47 Nagyberezsnye 30

Luka 45 Sztropko 584 £ 0 1141

Alsómj h á ly i 60 90 Turány 42

Barancs 72 102 41 Alsógyertyán 81

Bodrogszerdahely 31 98 Alsónyírjes 36

Bodzásújlak 30 79 Csáklyó 35

Céke 86 88 Csemernye 80

Garany 38 Kolcsinező 43

Imreg 59 32 Nagydobra 79 110 115 Nagykőpatak Kolbáaa 36 35 32

Ladamóc 126 Opálhegy 41

Magyarsas 52 Sóskút 68 Tapolybánya Szürnyeg 32 53 41

Zemplén 41 36 61 Tapolyi zsép 42

Ci rókahosszúmező 32 66 Tapalymogyorós 44

Cirókaújfalu 32 T elekháza 38

Görbeszeg 38 Varanno 346 683

Harcos 44 S z ta ra 39 39

•Tuh ász la k 61 Ú jlak 35 Ki sa z é r Kelen 43 49

Nagygereblyés 47 Ki sb o ri 30 C ik o rab éla 47

3 'L * HORVÁT-SZLAVÓNIA

Helység Z3i dó közösség létszáma A gyülekezeti épületekre Helység Zaj dé közösség létszáma A gyülekezeti épületekre 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok 1828 1851 1910 1941 vonatkozó adatok

A , , / . i mt t 1 ״ , , , , , ^ Hasz- 30 fő f e l e t t Ä1- Hasz- 30 fő felett helye, mestere sága l a - ná- helye, mestere sága la- ná- po- l a - po- la - t a ta t a t a

1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9

A lsóhrabőc 86 Horvát-Szlavónia 1) 1882 1917 B eíovár 488 Hegyi 35 2) 1917 z e n e is k o la Izbugyarokité 34 Kapronca 447 1875 Julie Deutsch ra k tá r

Kaponya 76 Kőrös 228

K lobusicz 48 Brod 558

L asztóc 75 Pozsega 327

Legenye 93 M itrő v ica 169 1904

Márk 55 P é te rv á ra d 30 289 Nagykázmér 45 Zimony 681 1863 Nagy-Toronya 30 Varasd 619 1862 népegyetem 1909 P c so lin a 33 Eszék 2340 Szausür 140 Károlyváros 320

Szécs-Tarnoka 38 P e tr in ja 52

Sztankóc 30 S ziszek 392 1880 z e n e is k o la

T ót Jesztreb 70 Zágráb 4233

Varanno-Csemernye 100 Fiume 1696 1901 Baumhorn Lipót- Varanno-Hősszáméző 30 Sztiaszni Alfréd I

Zamutó 30 Vukovár 42 1894-től ref templom Zebegnyő 36 Debeaca 1885 ן Vinkovoi 71 Banoveze 98

Pa*na á j 798

Pasna ré g i 2898

1

2 1 9 A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG LÉLEKSZÁMCSÖPÖRTJA I 191.Ó-B E N : 3 0 -1 0 0 FŐS KÖZÖSSÉGEK . , ■ ...... MAGYARORSZÁG EGYKORÚ KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN

2 2 0 A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG LÉLEKSZÁMCSOPORTJAI 1910-BEN: 100 FŐNÉL NAGYOBB KÖZÖSSÉGEK B 20 30 tO 50 30 90 VO <(fn MAGYARORSZÁG EGYKORÚ KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN

2 2 1 ÉPÍTÉSZEK

Az alábbi jegyzéket azért állítottuk össze, hogy megpróbáljuk összefoglalni, legalább ideig- (Eaumhom Lipót) Eger, 1913 lenesen, a zsinagógáinkat tervező, építő, átalakító, restauráló stb. építészekről és maste- Nagykőrös (te rv ), 1914 rekről rendelkezésünkre álló , áe csak nehezen hozzáfélhető adatokat. Egy ilyen ideiglenes i&kó, Eötvös u ., 1914 jegyzék már régóta esedékes volt, és többen is kívánatosnak mondták. Misit ismeretes, a hit- Budapest, IX ., Páva u . , 1924 községek történetének egykorú forrásai vagy krónikásai többnyire megörökítették a zsinagóga Nyíregyháza (— éa Somogyi György), 1924-32 építésének idején hivatalban lévő vezetők nevét, de csak ritkán tettek említést az épUlet Losonc-Luóenec (Csehszlovákia), 1925 tervezőjéről vagy építészéről, egyébként nés építtetők gyakorlatával összhangban. Ezért a Budapest, X III., Csáky u. (Hegedűs Gy. u .) , 1926 legtöbb zsinagóga, s kivált a koraiak, építészének kilétét asak szerteágazó levéltári kuta- Budapest, Aréna üt (átalakítás), 1927 (lásd fentebb) tások tudnák tisztázni. Valamivel jobb a helyzet a XIX. as. utolsó harmadától kezdődően, s Nagykanizsa (belső karzat), 1928 különösen sok adat All rendelkezésünkre Baimhom Lipót gazdag életművéről. Mi itt csupán az Gyöngyös (— és Somogyi György), 1930 elszórtan említett adatokat tudtuk összegyűjteni, b ezért a Jegyzéknek szinte minden adata Budapest t VII., Bethlen tér (— és Somogyi György), bizonytalan, de legalábbis ellenőrzésre szorul, és közülük igen sok láthatóan pontatlan vagy 1931 ellentmondásban van egyéb adatainkkal. Összeállításunkban a fő forrás a fent, a 15 skk. old.— Behrens, P. Zsolns-Sillna (Csehszlovákia) (— és Novák), 1933 on közölt jegyzék volt, melynek — megyék és ezen belül'községek szerint elrendezett — ada- Benczúr György Budapest, Aréna üt (Dézsa Gy. üt) tolt az Egyenlőség közleményeiből és más, a maga helyén megjelölt forrásokból gyűjtöttük. (átalakítás), 1935 Figyelembe vettük továbbá a Pallas Lexikon térképeit és cikkeit, a Zsidó Lexikon (1929) né- Bendl Károly Hoson/Mosonmagyarővár, 1862 hány adatát, valamint Carol H. Krinaky könyvét: Synagogues of Europa (New York, 1985), és más Bankő Károly Győrsziget/GyŐr, P ető fi té r , 1870 forrásokat la. Pontos és megbízható adatokat csak egy teljes építészeti, illetve zsinagóga Bi&lev Ignác Győrsziget/Győr, Kígyó u. ( f e lú jí tá s ) , 1908 a d a ttá r alap ján kaphatunk nffijd. Bíró István, ifj. Kecskemét, Katona J. tér (étteremből átalakítás), 1918 Blau Fereno Karcag, 1898 Bobula János Kunszentmiklés ( f e lú jítá s ) , 1922 Bach Nándor Nagyvárad-Oradea (Románia), Újvárosi zsinagóga (— és Bús Dániel Nsgyvárad-Oradea (Románia), Cion templom, 1878 Knapp Ferenc), 1891 Cacciarl, Alois Vác, 1864 Balogh Lipót Bajírok (Jugoszlávia), 1904 Ccmstter, Bemardin Székesfehérvár, 1862 Hódmezővásárhely, 1957 (építőm ester) Basch Miklós Deli Lajos Budapest, VII., Wesselényi u., Hősök temploma (— és Baumhom Lipót Esztergom, 1888 Faragé Ferenc), 1931 Nagybeoskerek-ZrenJanin (Jugoszlávia), 1896 Deutsch, Julie Kapronca-Koprlvnica (Jugoszlávia), 1875 Szolnok, 1898 Doborszky József Kunszentmárton, 1912 Brassó—Bra^ov (Románia), 1899 Ehrmann Nagykanizsa (— és Marek), 1821 Fiiane-flljeka (Jugoszlávia) (— és A. Sztiaszni), 1901 Faragó Ferenc Budapest, V II., Wesselényi u ., Hősök temploma (— és Deli Szeged, 1903 Lajos), 1931 Újvidék-Novl Sad (Jugoszlávia), 1906 Feigler , Ignatz Pozsony-Bratlslava (Csehszlovákia), 1864 Temssvár-Tlml^oara (Románia), Gyárvárosi zsinagóga Fejér Iajos Máramarossziget-Slghet (Románia) (— és Ritter Ignác), (b ő v ítés), 1905 1901 Cegléd, 1906 Na^szőlős-Vlnogradov (Szovjetunió) (— és Ritter Ignác), Kaposvár (á ta la k ítá s ) , 1906 1904 Liptószentmiklós-Liptovaky Mlkuláá (Csehszlovákia) , (át- Fellner Sándor Budapest, V I., Vasvári P. u. 5, 1885 a la k ítá s ), 1906 Budapest, I I . , Zsigmond u. (Frankel L. ú t 4 9), 1888 Budapest, Aréna ú t (X III., Dózsa Gy. ú t) , 1908; Fenyves Károly Panesova-Psníevo (Jugoszlávia), 1910 (á ta la k ítá s ), 1927 Feszi Frigyes Pest/B udapest, V II., Dohány u. (b e lső é p íté sz ), 1857 Kuraszcrabat-Kurska Sobota (Jugoszlávia), 1908 Fischer Ágoston Kecskemét, Szabadság tér, 1817 Nyítra-fJitra (Csehszlovákia), 1911 F örster, Ludwig Pest/B udspest, V II., Dohány u . , 1857 Miskolc, Kazinczy u . , 1863 ־Kecskemét, Szabadság tér (helyreállítás, kupola), 191112 Trencsén-Trenfiín (C sehszlovákia), 1913 Freund Vilmos Budapest, YIIX., József körút, Orsz. Rabbiképző Intézet (— és Kclbenheyer Ferenc), 1077 Budapest, XIV., Hungária körút 167, Aggok háza, 1893 Budapest, V III., Nagyfuvaros u. 4, 1922 Frey Lajos Pécs (— és G erster K ároly), 1864 Langer Lipót Békéscsaba, 1094 Gajdóczy Tibor U 3zld testvérek Gyöngyös (— és Láng Ignác), 1964 Debrecen, Kápolnás u ., 1909 Garai Ödön Lederer Gyula Eperjes-PreSov (Csehszlovákia), 1887 Dunaharasztl (átalakítás), 1924 Gartner, Jacob Debrecen, Deák F. u ., 1897 Ligeti Gizella Szombathely (átalakítás) (— és Károlyi Marosvásárhely-Tirgu Mure^ (Románia), 1899 Antal) Gasth Eperjes-PreSov (Csehszlovákia) (— és Herman), 7 Llpowszky Henrik és József Szeged, 1843 Gerster Károly Pécs (— és Frey Lajos), 1864 uSffler Béla és Sándor Budapest, VII., Kazinczy u., 1913 Gettó József Szigetvár (á ta la k ítá s ) , 1970 Háber Gyula Sátoraljaújhely (— és Láng Nándor), 1888 Lomhár Pál Kecskemét, Szabadság tér (átalakítás, Halzl József Szene-Senec (C sehszlovákia), 1906 homlokzat), 1960 Hamburger István Budapest, XI., Bocskay út (— és Novák Ede), 1935 Szolnok (átalakítás, homlokzat), 1934 Herman Eperjes-Preäov (Csehszlovákia) (— és Gasth), ? Mahler Ignác Déva-Déva (Románia), 1851 Hofstädter Kristóf Keszthely, 1810 k. Marék Nagykanizsa (— és Ehrmann), 1821

Hónig Dezső Tab, 1897 Máthé Géza Hódmezővásárhely (helyreállítás), Jakab Dezső Szabadka-Subotlca (Jugoszlávia) (— és Komor Marcel), 1985 (— és S isa Béla) 1902 Michay Sándor Békéscsaba, 1894 Marcali (— és Komor Marcel), 1906 Milch Rezső Pozeony-Bratislava (C seh szlovák ia), 1893 Jánszky Bála Magyarkanlzsa-Kanjläa (Jugoszlávia) (— és Szlvessy Tibor), Kocsányi Károly Győr, Chevra Kadisa székház (és ima- 1912 terem ), 1912 (— és S tad ler Dezső) Karácsony Tamás Gyöngyös (á ta la k ítá s ) , 1999 Molnár Lajos Nagykőrös, 1925 Károlyi Antal Szombathely (átalakítás) (— és Ligeti Müller (Miksa) Gyula Hódmezővásárhely (átalakítás), 1906 G izella) Nepauer Máté Óbuda/Budapest, 1767-69 Kerényi József Szekszárd (átalakítás), 1978 Novák Zsolna-2illna (Csehszlovákia) (— és P. Behrens), 1933 Kecskemét, Szabadság té r (á ta la k ítá s ) , 1980 Novák Ede Budapest, XI., Bocskay ú t (— és Hamburger Istv á n ), 1935 Buda/Budapest, I., Ontőház u ., 1866 Knabe Ignác Paksi Csaba Kecskemét, Katona J. tér (átalakítás), 1988 Szentes, 1868-70 Papp Gyula Ungvár-Uzsgorod (Szovjetunió) (— és Szabados Ferenc), 1904 Nagyszalonta-Salonta (Románia), 1885 Knapp Ferenc Payerberger Breznóbánya-Brezno (Csehszlovákia), 1901 Nagyvárad-Orndea (Ranánla) (— és Bach Nándor), 1891 Pelényi Gyula Zalaegerszeg (átalakítás), 1983 Kocka Ferdinánd Kalocsa, 1861 Kolbenheyer Ferenc Budapest, VIII., József körút, Orsz. Rabbiképző Intézet Petschnik János Szekszárd, 1896 (— és Freund Vilmos), 1877 Pilch Andor Szigetvár (á ta la k ítá s ) , 1904 Kollacsek Eperjes-Preäov (Csehszlovákia) (— és Wirth), 189B Polgáry István T iszafüred, 1912 Komor Marcel Szabadka-Subotica (Jugoszlávia) (— és Jakab Dezső), P rib r lla Bártfa-Bardejov (Csehszlovákia), 1847 1902 Eperjes-Preäov (Csehszlovákia), 1847-49 Marcali (— és Jakab Dezső), 1906 Rábel Károly Gyöngyös, 1813; (á ta la k ítá s ) , 1826 Kovács Sándor Siófok, 1985 Ritter Ignác Máranarosszlget-Sighet (Rontínia) (— és Fejér Lajos), Koana Lajos Kasea-KoSice (C sehszlovákia), 1927 1901 Lajta Béla Budapest, XIV., Amerikai ú t 53, Szeretétház, 1910 Nagyszőlős-Vinogradov (Szovjetunió) (— és Fejér Lajos), Landherr András Hunfalvar-Huncovce (C sehszlovákia), 1820 1904 Óbuda/Budapest, III., lajos u. 163 (bővítés), 1821 Abony, 1825 Láng Ignác Gyöngyös (— és Gajdóczy T ibor), 1964 Láng Nándor Sátoraljaújhely (— és Háber Gyula), 1888 Román Miklós Aszód, 1908 Welsszmaiur Béla Berettyóújfalu, 1903 Rosenfeld Tapolca (fresk ó k ), 1863 Wlrth EperJes-Pre50v (Csehszlovákia) (— ás Kollacssk), 1898 Sehadi János Tapolca ( á ta la k ítá s ) , 1905 Wirth Péter Apostag (h e ly re á llítá s ), 1987 Schármár János Sopron, Templom u ., 1874 Z itte rh a rt Mátyás Veszprém, 1855 ־Scheibner Richard Zsolna-íilina (Csehszlovákia), 1913 Zitterbarth János, if j. Kecskemét, Szabadság tér, 186371 Schiller János Sopron, ?aprét, 1890 Zofahl Lőrinc Pest/Budapest, Károly körút (VII., Tanács körút), Schöne, Ludwig Szombathely, 1880 Orczy ház, 1830 Schönteil Károly Hugó Budapest, X., Kőbánya, Cserkesz u -, 1909—11 Zslklsan János Dés-Dej (Románia), 1905 SedltmyT János Sopron, Új u. 22-24 (helyreállítás), 1976 Sedlmayr Jánosné Szolnok ( á ta la k ítá s , belső t é r ) , 1984 S isa Béla Hódmezővásárhely (helyreállítás), 1985 (— és Máthé Géza) Somogyi György Nyíregyháza (— és Baumhom llp ó t) , 1924-32 Gyöngyös {— és Baumhom L lpót), 1930 Budapest, VII., Bethlen tér (— és Baumhom Llpót), 1931 S p itzer Vilmos Reslcabánya-Reyi^a (Románia), 1912

S tad ler Dezső Győr, Chevra Kadisa székház (és Ima- terem ), 1912 ( — és Moc3ányi Károly) Statinsky, A. Pozsony-8rat1slava (Csehszlovákia) (— és Szalatnal Artúr), 1923 Steiner Antal Pápa, 1B46 Stem József Zalaegerszeg, 1904 Stlasnl, V. Malacka-Malacky (Csehszlovákia), 1886 Szabados Ferenc llngvár-Uzsgorod (Szovjetunió) (— és Papp Gyula), 1904 Szalatnal Artur Pozsony-Bratislava (Csehszlovákia) (— és A. Statinsky), 1923 Székely Jenő Tatabánya, 1927 Székely Marcel Miskolc, 1901 Szlvessy Tibor Magyarkanizsa-Kanjiáa (Jugoszlávia) (— és Jánszky Béla), 1912 Sztlasznl, Alfred Piume-Rijeka (Jugoszlávia) (— és Baumhorn Lipót), 1901 Tarek József Tapolca, 1863 Tornay Endre Baja (helyreállítás/átalakítás), 1985

IJllrann Gyula Öbuda/Budapest, III., Lajos 11. 163 (timpanon), 1900 Vajda Béla Budapest, X III., Caáky u. (Hegedűs Gy. u.), 1911 Varga Lajos Jászladány (átalakítás), 1913 Voyta Ferenc Nagykanizsa, 1807-10 Wagner, Otto Pest/Budapest, VII., Rombach S. u., 1872 Wechseliimnn Ignác Tata (átalakítás), 1861 Kecskemét, Szabadság tér (terv), 1862 TÉRKÉPJEGYZÉK 4) A településközpont egyházi és közösségi épületeinek és a kereskedelmi központnak a helyzete a XIX. század második felében és a XX. század első évtizedeiben A zsidó közösségek lélekszáma. Adatok a gyülekezeti épületekre Debrecen ...... *...... - ...... 90, 91 Magyarország zsinagógái: 1828, 1851, 1902 évi Irodalmi adatok alapján, Kisvárda ...... 92, 93 Magyarország egykorú közigazgatási te r ü le té n ...... 47 Mátészalka ...... 94 Magyarország zsinagógái: történeti adatok az ország településeinek 1980-1986-os Mezőcsát ...... 95 é p íté s z e ti é rté k v iz s g á la ta alap ján ...... 4Ő Bodrogkeresztdr ...... 96 Magyarország zsinagógái: eredeti vagy átalakított formában álló épületek 1989-ben ...... 49 Me gyászé ...... 97 Szendrő ...... 98 A zsidóság elhelyezkedése az ország területén 1910-ben Nagykörös ...... 99 Békéscsaba ...... 100 kerülőfcek — hitközségek — székhelyei 1889-ben״Az izraelita anyakönyvi Békés ...... 100 Magyarország egykorú közigazgatási területén ...... 53 Gyem ...... 101 Az izraelita anyakönyvi kerületek - hitközségek - székhelyei 1839-ben Kalocsa ...... 102 Magyarország je le n le g i k ö z l^ z g a tá s i te r ü le té n ...... 54 Baja ...... 103 Az Izraelita anyakönyvi kerületek - hitközségek - székhelyei: Kunszerrtmárton ...... 104 működő hitközségek 1989-ben ...... 55 Mezőtúr ...... 105 A magyarországi zsidóság lélekszámcsoportjal 1910-ben: Tárcái ...... 106 30 főnél nagyobb közösségek Magyarország jelenlegi közigazgatási területén ...... 56 Dárda-Darda (Jugoszlávia) ...... 106 100 főnél nagyobb közösségek Magyarország egykorú közigazgatási területén ...... 57 Újkécske/Tiszakécske ...... 107 Jankovac/Jánoshalma ...... 107 A zsidóság elhelyezkedése településeinkben. A zsinagógák helye Cegléd ...... 108 1) A zsidók elhelyezkedése a középkor folyamán Kiskőrös ...... 109 Sopron ...... 63 Hajdúdorog ...... 11° RiiHft ...... 63 Hajdúhadház ...... •••■• 110 2) XVIII. század első fele: az ún. "Judenhof" Hajdúnánás ...... 110 Óbuda ...... 64, 65 Hajdúböszörmény ...... 1H XVIII. század második fele: az ún. "zsidó fertály" 5) A főváros zsinagógái Makó ...... 65, 67 A budai átkelőhely környezete (1833) ...... 112 Szeged ...... 68, 69 Buda, Post: tempi önök, középületek az 1896-os várostérkép szerin t ...... 113 Az uradalmi központ éa a zsidóság kapcsolata — a zsinagógák helye Budapest, VII. kerület: a zsinagógák és közösségi intézmények körzete (1989) .... 114 Mándok ...... 70 Budapest: állandó zsinagógák, Imaházak, pótlmahelyek 1883 és 1927 között ...... 115 K eszthely ...... 71 K öpcsény-K ittsee (A usztria) ...... • ■ 72 Flippel ék: A zsidó közösségek lélekszána. Adatok a gyülekezeti épületekre Kabold-Kobersdorf (A usztria) ...... 72 (Történelmi Magyarország) A lsőkism artonhegy/K lsm arton-Elsenstadt (A u sztria) ...... 73 A magyarországi zsidóság lélekszámcsoportjal 1910-ben: Szalónak/V áro3azalonak-(Stadt-)Schlainlng (A u sztria) ...... 74 30-100 fős közösségek Magyarország egykorú közigazgatási területén ...... 220 Szahadka-Subotica (Jugoszlávia) ...... 75 100 főn él nagyobb közösségek Magyarország egykorú közigazgatá si területén ...... 221 3) A mezővárosi letelepedée lehetőségei. Feltételezett zsidó családok lakóhelye Sárospatak ...... 76 Bonyhád ...... 77 Mád ...... 73 Nagykanizsa ...... 79 Z alaegerszeg ...... 80 Hőgyész ...... 81 Gyöngyös ...... 82 Pápa ...... 83 Apostag ...... 8^ Abony ...... 85 Pécs ...... 86 Tokaj ...... 87 Kecskemét ...... 88, 89

2 2 5 RAJZJEGYZÉK E Sargorod-Sarigrad (S zo v jetu n ió ), 1589 F Nikolsburg-Mikulov (Csehszlovákia), XV. sz. A rajzok címe mellett közöljük a felmérést végző intézmény vagy személy, illetve az építé- 1) Középkori zsinagógák ...... szeti dokumentumot őrző intézmény nevét. Ahol ilyen adat nincs feltüntetve, ott a saját rajzainkai használjuk. Nem egy e3ctben megkíséreltük, hogy az épület mai felmérési rajza 1 Sopron, Új u. 22-24, 1300/1320 k. Tóth Sándor. Sallay Mariann alapján, eredeti fényképek, képeslapok stb. nyomán vagy csupán analógiák segítségével re- 2 Sopron, Új u. 11-13, 1350/1420 k. Dávid Ferenc kutatásai alapján, konstruáljuk az eredeti állapotot. Rekonstrukciós elképzeléseink és rajzaink azonban semni- Sedlmayr János rekonstrukciós vázlata, képpen sem helyettesíthetik a minden részletre kiterjedő építészeti felméréseket, a tüzetes 1988, 1990 építészettörténeti feldolgozásokat. 3 Buda/Budapest, I., Táncsics M. u. 26, XV. sz. SOMOGYTERV, 1982 4 Buda/Budapest, I., Táncsics M. u. 21-23, XV. sz. rekonstrukció, T. Papp Melinda BARANYATERV Baranya megyei Tervező Vállalat, Pécs BÍCSTERV Bács-Kiskun megyei Tervező V állalat, Kecskemét 2) Hosszanti terű zsinagógák nyugati karzattal BME Budapesti Műszaki Egyetem, Építészettörténeti és Elméleti Intézet, Budapest 5 Tokaj, 1750 MÓL BP. TERVTÁR Budapest Főváros Tanácsa V.B. Magasépítési Tervtár 6 S á to ra lja ú jh e ly , 1790 MÓL CSOMITERV Csongrád megyei Tervező Vállalat, Szeged ÉSZAKTERV Észak-Magyarországi' Tervező V állalat, Miskolc 7 Miskolc, 1790 MÓL GYÖRTERV Győi—Sopron megyei Tervező V állalat, Győr 8 K eszthely, 1795 MÓL IPARTERV Ipari Épülettervező Vállalat, Budapest KELETTERV Kelet-Magyarországi Tervező V állalat, Debrecen 9 Máké, 1780/1805 k. (1919) rekonstrukció a várostérkép, fénykép és LAKŐTERV Lakó- é s Kommunális Épületeket Tervező V á lla la t, Budapest analógiák a la p já n , VÍTI M3L Magyar Országos Levéltár, Budapest OMF Országos Műemléki Felügyelőség, Budapest 10 í r sa / Albert ir s a , 1809 SOMOGYTERV, 1982, OMF T ervtár SOMOGYTERV Somogy megyei Tervező V állalat, Kaposvár 11 Mándok, 1820 OMF Tervtár TOLNATERV Tolna megyei Tervező Vállalat, Szekszárd v ín Városépítési Tudományos és Tervező Intézet, Budapest 12 Szeged, 1813-1843 L6w Iramnuel Kulinyi Zsigmond, A szege— ZALATERV Zala megyei Tervező Vállalat, Zalaegerszeg di zsidók... (1885) ZsKCs. Zsinagóga Kutató Csoport (Wirth Péter és munkatársai, 1986-), Budapest 13 Kecskemét, 1817 rekonstrukció analógiák alapján, VÍTI, 1939 14 Szendrő, 1830 rekonstrukció, VÍTI, 1989 15 Eger, 1820 Varga Katalin, Mells István, Szabadics V era fe lm é ré se , SOMOGYTERV, 1982, SHE, A zsinagógák é p íté s z e ti kérdései ...... 117 1984 16 Abony, 1825 SOMOGYTERV, 1982,• OMF T e rv tá r, BME, 1984 Zsinagógák távlati rajzai ...... 127 17 V árpalota, 1839 SOMOGYTERV, 1982, OMF T erv tár 18 Jankovac/Jánoshalma, 1B20 Szemerey M árta, CSOMITERV, 1980 1 Bonyhád, 1795 19 Já s z a p á ti, 1854 alaprajzi vázlat, VÍTI, 1990 2 Mád, 1795 000 Balatonfüred ZsKCs., 1987, OMF Tervtár; az alaprajz 3 Ire a /A lb e rtirs a , 1809 közléséhez nem kaptunk engedélyt 4 Tápió3zele, 1810 20 Megyaszd, 1867 előtt alaprajzi vázlat, VÍTI, 1990 5 Huszt (Szovjetunió), 1850 k. 21 Kővágóörs, 1822 k. a la p r a jz i v á z la t, VÍTI, 1989 6 Kőszeg, 1856 22 Tárcái, 1795 (1891) Beke P é te r, Paronai Istv á n , Vágány István 7 Fcgaras-Fágára^ (Románia), 1873 felm érése, BME, 1984 8 Szombathely, 1880 23 Kunhegyes, 1870 (1893) Marton Csaba, Rekonterv Gmk., 1989, Városi 9 K isvárda, 1901 Tanács V.B. Műszaki O sztály, a la p r a jz i 10 M arcali, 1906 v á z la t, VÍTI, 1990 11 Kunezentmárton, 1912 24 Makó, 1870 k. Fodor László, Makó, 1988 12 Gyöngyös, 1930 25 Pannonhalma, 1882 Pardavi Béla, Pannonhalma, felmérési váz- Alaprajzok ...... 128 l a t , VÍTI, 1990 Példák a magyarországi zsinagógákkal analóg épületekre ...... 128 26 Bodrogkeresztúr, 1905/06 k. alaprajzi vázlat és rekonstrukció, VÍTI. 1989 A Miltenberg (Németo.), 1300 k. 27 Kabold-Koberadorf (Ausztria), B Worms (Németo.), 1174-75; 1341 utáni állapot 1860 Arch. Dipl. Ing. Rudolf Pamlitschka, Wien C Prága, Altneuschul zsinagóga, XIV. sz. 28 Hajdúböszörmény, 1863 rekonstrukció, VÍTI D Krakkó, Isaak zsinagóga., 1638-44 29 Komjáti-Velikije Komjati (Szovjet- unió) alaprajzi vázlat, VÁTI, 1989 59 Sárospatak, 1890 felmérési vállat és rekonstrukció, VÁTI, 30 Nagybocskó (Bicske)-Veliklj Bícs- 1989 kov (Szovjetunió) a la p r a jz i v á z la t, VÁTI, 1989 60 ■Sopron, P aprét, 1890 Győr-Sopron megyei Levéltári Igazgatóság 31 Beregszász-Beregovo (Szovjetunió), Soproni Levéltára v . Z rín y i u . , 1924 alaprajzi vázlat, VÁTI, 1989 61 Békéscsaba, 1894 ZsKCs., 1987! OMF T erv tár; az a la p ra jz 32 Konyár, 1900 k. felmérési vázlat és rekonstrukció, VÄTI, közléséhez nem kaptunk engedélyt 1990 62 K isvárda, 1901 Lombár P ál, VÁTI 63 B ere tty ó ú jfa lu , 1903 Tanházak ...... a la p r a jz i v á z la t, VÁTI, 1990 130 64 S zig etv ár, 1904 átalakítási terv, Gettó József, 33 K iskőrös, 1915 Paksi Csaba, BÁCSTERV, 1988 BÁRÁNYATERV, 1970, Városi Könyvtár 34 Csejte-Őachtice (Csehszlovákia) Dr. Heller Imre - Vajda Zsigmond, A ma- 65 T iszakécske, 1909 Neuhauser László felmérése, BÁCSTERV, gyarországi zsinagógák albuma (1968) 1977 3) A XVIII. század végén, XIX. század első felében, reprezentatív belső térrel épített 66 Eger, Kossuth u . , 1893 Bolyó Ágnes, Cséka Zsuzsa, Melis János zsinagógák ...... felmérése, BME, 1984 67 Debrecen, P á s ti u ., 1913 alaprajzi vázlat, VÁTI, 1989 35 Mád, 1795 SOMOGYTERV, 1982, OMF T ervtár 68 Bonyhád, Táncsics M. u ., 1924 Városi Tanács V.B. SOMOGYTERV, 1982, OMF T ervtár ־Bonyhád, 1795 36 69 Nagykőrös, 1925 37 Apostag, 1822 SOMOGYTERV, 1982, OMF T ervtár Pest megyei Levéltár, Budapest, 38 Gyöngyös, 1813 SOMOGYTERV, 1982, OMF T erv tá r, rekon- felmérési alaprajzi vázlat, VÁTI, 1989 strukció, VÁTI Kéttornyú épületek 39 Paks TOLNATERV 70 P est/B udapest, V II., Dohány u . , 40 Huszt (Szovjetunió), 1850 k. alaprajzi vázlat, VÁTI, 1989 1857 VÁTI 41 Óbuda/Budapest, III., Lajos u. 71 Hódmezővásárhely, 1857 (1906) S isa B éla, Máthé Géza, S e lla Gmk., Váró- 163, 1820 SOMOGYTERV, 1982, OMF T ervtár s i Tanács V.B. Műszaki O sztály 42 Szeged, 1843 SOMOGYTERV, 1982, OMF T ervtár 72 Miskolc, Kazinczy u ., 1856-63 Műemlékvédelem, 1982, 4. sz. Pápa. 1846 GYÓRTERV, OMF T ervtár 73 Kecskemét, Szabadság tér, 44 Baja, 1845 Lombár P ál, VÁTI 1863-71 Kerényi Jó zsef, BÁCSTERV, Lorabár P ál, 4) Hosszanti terű, a balső teret három oldalról női karzattal körülvevő zsinagógák ... 132 VÁTI 74 Szombathely, 1880 Köllőd András, LAKÓTERV 45 H5gyé3z, 1815 Martin Jánosné, Hőgyész, 1988 75 Z alaegerszeg, 1904 Lombár Pál felm érése, VÁTI 46 M ezőtúr, 1830 SOMOGYTERV, 1932, OMF T erv tár 76 Tapolca, 1863 (1906) 47 Keszthely, 1852 (1894) VÁTI, 1989 ZALATERV, rekonstrukció, VÁTI, 1989 48 Mátészalka, 1857 Horthy Pál felmérése, 1984, KELETTERV, 77 Kunszeri tm árton, 1912 1987, rekonstrukció fénykép és analógiák Köz3égi Tanács V.B. Műszaki Csoport, ala p já n , VÁTI, 1988 1989 78 Újpest/Budapest, IV., Berze- 49 T ata, 1861 rekonstrukció fénykép és analógiák alap- v iczy G. u . , 1885 ján , VÁTI, 1988 a la p r a jz i v á z la t, VÁTI, 1989 79 Öjvidék-Novi Sad (Jugoszlávia), 50 Kalocsa, 1861 felmérési alaprajzi vázlat és re- 1906 konstrukció, VÁTI, 1990 eredeti tervről reprodukció, Slobodan 51 Kiskunhalas, 1861 Magyar Mónika, VÁTI, 1998 Jovanovié, Növi Sad, 1988 80 Karcag, 1899 52 Vác, 1864 Dr. Gercsák Gábor, 1988 felm érési v á z la t, VÁTI, 1990 53 Siófok, 1869 bontási te r v , V árosi Tanács V.B. Műszaki Négyzetes terű, a belső teret három oldalról női karzattal körülvevő zsinagógák O sztály, 1979 81 Pécs, 1864 te r v , M0L 54 Sárbogárd, 1879 felmérési alaprajzi vázlat és re- 82 Péos, 1869 SOMOGYTERV, 1982, OMF T erv tár konstrukció, VÁTI, 1990 83 Sopron, Templom u . , 1874 Győr-Sopron megyei Levéltári Igazgatóság 55 Mezőcsát, 1880 felmérési alaprajzi vázlat, VÁTI, Soproni Levéltára 1990 84 Esztergom, 1888 Maros Tamás felm érése, Városi 56 Szentes, 1868-70 CS0MITERV, 1938 Tanács V.B. Műszaki Osztály Tervtára 57 Tokaj, 1889 Farkas Béla felmérése, feZAKTERV 85 Szekszárd, 1896 SOMOGYTERV, 1982, OMF T ervtár ^ Orosháza, 1890 Takács Ferenc, Városi Tanács V.B. Építé- 86 Barcs, 1899 TOLNATERV s i O sztály, 1988 87 Szolnok, 1898 Damjanich Múzeum, Szolnok, Sedlmayr Já- 113 Budapest, VIII., Nagyfuvaros u. 4, nosné, VÁTI 1922 BP. TERVTÁR 88 Budapest, Aréna út (XIII., 114 Budapest, X III., Csáky u. (Hege- Dóz3a Gy. ú t) , 1908 Benczúr György, IPARTERV, 1935 dús Gy. u .) , 1926 BP. TERVTÁR 89 Debreoen, Kápolnás u . , 1909 a la p ra jz i v á z la t, VÁTI, 1989 115 Budapest, VII., Bethlen tér, 1931 BP. TERVTÁR 90 Budapest, VII., Kazinczy u., 116 Nagytétény/Budapest, XXII., Nagy- 1913 VÁTI té té n y , XIX. sz. e le je a la p r a jz i v á z la t, VÁTI, 1990 91 Kecskemét, ortodox, 1918 BÁCSTERV 92 Nyíregyháza, Mártírok tere, Hossz- és keresztm etszetek ...... 143 1923 Szabo 103-Szatmár megyei Levéltár, Nyír— 1 Sopron, Új u. 22-24, 1300/1320 k. Sedlmayr János h e ly r e á llítá s i te rv e , Magyar egyháza Műemlékvédelem, 9, 1934, p. 325 és 327

93 Budapest, VII., Wesselényi u ., 2 S á to ra lja ú jh e ly , 1790 Hősök temploma, 1931 VÁTI 3 Sopron, Templom u ., 1874 94 Szabadka-Subotica (Jugoszlávia), 4 Mándok, 1820 1902 eredeti tervről reprodukció, Dr. Klein 5 M átészalka, 1857 Horthy Pál felmérése, 1984 Rudolf, Subotlca 6 Tárcái, 1795 (1891) Beke P éter s tb . felm érése, BME, 1984 95 Budapest, X I., Bocskay ú t, 1935 BP. TERVTÁR 7 Mád, 1795 8 Baja, 1845 6) C e n trá lis a la p ra jz é ép ü letek ...... -...... 9 Pest/Budapest, VII., Rombach S. u. 96 Nagykanizsa, 1821 SOMOGYTERV, 1982, OMF T ervtár 1872 S0M0GYTERV, 1982, OMF T erv tár 97 Kőszeg, 1856 SOMOGYTERV, 1982, OMF T ervtár 10 Újvidék-Novi Sad (Jugoszlávia), 98 Győr, 1870 SOMOGYTERV, 1982, OMF T ervtár 1906 eredeti tervről reprodukció, Slobodan 99 Pest/Budapest, V II., Rorabach S. u., Jovanovic, Növi Sad, 1988 1872 S0M0GYTCRV, 1982, OMF T ervtár 11 Budapest, X., Kőbánya, Cserkesz u. 100 Szeged, 1903 eredeti tervről reprodukció, Dr. Klein 1909-11 BME, BP. TERVTÁR Rudolf, Subotlca 12 Budapest, IX ., Páva u ., 1924 BP. TERVTÁR 101 Budapest, X., Kőbánya, Cser- Hamlokzátok ...... BME, BP. TERVTÁR ־kész u., 190911 102 Gyöngyös, 1930 Karácsony Tamás felm érése, É pítő és 1 Hőgyész, 1815 rekonstrukció fénykép alapján, VÁH, 19® Szolgáltató Kisszövetkezet, Esztergom 2 M átészalka, 1857 Horthy Pál felmérése, 1984, kiegészítő- 103 Budapest, IX., Pávau., 1924 BP. TERVTÁR sek, VÁTI, 1989 ' 104 Siófok, 1985 Kovács Sándor terve, MIOK Műszaki Osztály 3 Mándok, 1820 OMF T ervtár Budapest 4 T iszakécske, 1909 ra jz , BÁCSTERV, k ie g é sz íté se k , VÁTI, 1989 5 Konyár, 1900 k. rekonstrukció régi fénykép alapján, A budapesti közösségek egyszerű e g y le ti im aházai, imatermei ...... VÁTI, 1989 105 Budapest, VIII., József körút, 6 K eszthely, 1795 rajz az eredeti terv, MÓL, alapján O rsz. Rabbiképző In té z e t, 1877 alaprajzi vázlat, VÁTI, 1989 7 K iskőrös, 1915 Paksi Csaba, BÁCSTERV, 1988, kiegészítés 106 Pest/Budapest, VI., Dessewffy u. 23, régi fénykép alapján 1870 Izraelita Orthodox Hitközség Műszaki Ősz- 8 Baja, 1845 Lanbár Pál rajza, VÁTI tálya, Budapest 9 Pápa, 1846 GYŐRTERV, kiegészítés fényképek alapján 107 Budapest, VII., Akácfa u. 22, 10 Kabold-Kobersdorf (Ausztria), 1898 BP. TERVTÁR 1860 Arch. Oipl. Ing. Rudolf Pamlltschka, Wien, 108 Budapest, VII., Garay u. 48, r a jz a , 1977 1912 BP. TERVTÁR 11 Sárospatak, 1864 (1890) rekonstrukció régi fénykép alapján, VÁTI, 109 Budapest, VIII., Teleki tér 22 VÁTI, 1988 1989 110 Budapest, XIV., Thököly út 83 VÁTI, BP. TERVTÁR 12 Tapolca, 1863 (1906) Schadl János átalakítási terve, 1906, 111 Budapest, II., Zsigmond u. a homlokzat kiegészítése régi fénykép (Frankel L. út 49), 1888 Tér és Forma, 1928, 1-3. sz. ala p já n , ZALATERV 111"* Budapest, II., Zsigmond u. 13 Tokaj, 1889 Farkas Béla ra jz a , ÉSZAKTERV, 1987 (Frankel L. út 49), 1928 uo. 14 S zig etv ár, 1904 Pilch Andor terve, 1904, Városi Könyvtár 112 Budapest, VI., Vasvári P. u., 1885 BP. TERVTÁR ־Kecskemét, Szabadság tér, 186371 8 15 Sopron, P aprét, 1890 Schiller Ján03 terve, 1890, Győr-Sopron megyei Levéltári Igazgatóság Soproni Le- 9 Szeged, 1903 v é ltá ra 10 Budapest, X., Kőbánya, Cserkesz u., 1909-11 16 Szckazárd, 1896 Peteohnik János terve, 1896 11 Budapest, V II., Kazinczy u ., 1913 17 Pest/Budapest, VII., Rombach S. u., Építészet és Iparművészet, 11, 1912, 1872 Otto Wagner te rv e , 1870 16. az., p. 7 18 Sopron, Templom u . t 1874 Schármár János te rv e , 1874 Tőraszekrények ...... fénykép a la p já n , VÄTI, 1989 19 Kunszeirtmárton, 1912 1 Szeged, 1843 átalakítási terv, 1910, Békés megyei 20 Gyula, 1910 2 Pápa, 1846 Levéltár, Gyula 3 Jankovác/Jánoshalma, 1820 Gerster és Frey terve, 1854, M0L 21 Pécs, 1864 4 M átészalka, 1857 ,ifj. Zltterbarth János terve, 1862 ־Kecskemét, Szabadság tér, 186371 22 5 K iskőrös, 1915 Bács-Kiskun megyei Levéltár, Kecskemét 6 Kunszentmárton, 1912 23 Szombathely, 1830 Ludwig Schöne te rv e , 1880, Vas megyei 7 Debrecen, P á s ti u ., 1913 Levéltár, Szombathely, LAKÓTERV 8 Tokaj, 1889 24 Pest/B udapest, V II., Dohány u ., 9 Kecskemét, Szabadság tér, 1857 Ludwig F ö rste r te rv e , 1854, VÄTI ,ifj. Zltterbarth János terve, 1862 ־186371 25 Szabadka-Subotica (Jugoszlávia), Bács-Kiskun megyei Levéltár, Kecskemét Komor Marcel - Jakab Dezső terve, 1902, 1902 10 Budapest, VII., Kazinczy u., eredeti tervről reprodukció, Dr. Klein 1^13 Építészet és Iparművészet, 11, 1912, Rudolf, Subotioa 15. 3z., p. 7 Müller (Miksa) Gyula átalakítási terve, 26 Hódmezővásárhely, 1857 (1906) 11 Budapest, VII., Kazinczy u., 1906, Városi Tanács V.B. Műszaki Osztály, 1913 Slsa Béla rajza, Sella Gmk. 27 Budapest, VII., Kazinczy u., Izraelita rituális fürdő — mik ve — építégzeti_ra^^ 1913 Löffler Sándor és Béla terve, 1913, Simó Jó zsef ra jz a , VÄTI, 1986 Sárospatak, Kádár Kata u. 1 a jelenlegi épület, pince és földszint 28 Gyöngyös, 1930 Baumhom Lipót te rv e , 1930, Karácsony Ta- 1866 e lő tt a la p ra jz , hossz- és keresztm etszet, hóm- más ra jz a lokzatok (mai ,állapot és rekonstrukciő), 29 tíjvidék-Novl Sad (Jugoszlávia), helyszínrajz, a fürdő környezete, Török 1906 Baumhom Lipót te rv e , 1906, e re d e ti te r v - Ferenc és Puhl Antal felmérése, 1981, ről reprodukció, Slobodan Jovanovic, Növi idler Piroska visszaanlékezése, 1989, Sad, 1988 VÄTI, 1989

...... 164 A zsinagóga! tér ...... Rabbi h áza

A belső tér liturgikus berendezési tárgyai ...... 165 Olaszliszka, Kossuth u. 51, Khell Csörsz, Budapest 1 Sopron, Ój u. 22-24, 1300/1320 k. 1866 e lő t t felmérési vázlat és rekonstrukciő, Nagy Khell Csörsz, Budapest 2 Bonynád, 1795 Mihály, Olaszliszka, elmondása alapján, 3 Kiskunhalas, 1861 Khell Csörsz, Budapest 1989 4 Sopron, tíj u. 22-24, 1300/1320 k. fénykép

Mizrah emelvények 1 6 6

1 Bonyhád, 1795 2 Apostag, 1822 3 Pápa, 1846 4 Sopron, Templom u ., 1874 5 Szentes, 1868-70 6 Győr, 1870 7 Pest/Budapest, VII. , Dohány u. 1857 HELYSÉGNÉVMUTATŐ

Az alábbi névmutató a könyvben - szövegben, rajzokon, felsorolásokban - említett helyneveket Bodrogkeresztúr (Borsod m.) 96 (Tk), 130 (26/A) öleli fel. Nem tartalmazza viszont a statisztikai táblázatokban és a térképeken magukon sze- Bonyhád (T olnám .) 7, 10, 59, 60, TI (Tk), 119, 120, 127 (1 /T ), 131 (36/A), replő névanyagot. Lehetőleg azt a névalakot használjuk, amely néven az illető helységet a 133 (68/A ), 166 (2 /B t), 166 (1/M), 174 zsinagógákra vonatkozó magyar történeti irodalom a leginkább emlegetni szokta. Bra^oy Id. Brassó Brassó / Brasov (Roitónla) 222 (É) Bratislava Id. Pozsony Rövidítések Brezno Id. Breznóbánya Breznóbánya / Brezno (Csehszlovákia) 223 (É) A alap rajz Buda ld . Budapest Bt belső té r Budapest / Buda, Kőbánya, Nagytétény, Óbuda, P est, Ú jlak, Ú jpest 13, 14, 52, 114, 115, É építész 117, 124, 126, 175 P felirat (ok) Aggok háza ld. Hungária körűt H homlokzat Akácfa u. 141 (107/A) HK hassz- és/vagy keresztmetszet Amerikai út: Szeretetház 53, 223 (É) tnizrah H Aréna ű t / Dózsa György ű t 10, 61, 123, 136 (68/A), 174 , 222 (É), 223 (É) T távlati rajz Bethlen Gábor té r 142 (115/A), 222 (É ), 224 (É) Tk térkép Bocskai ű t 137 (95/A), 175, 223 (É) Tsz tóraszekrény Buda 51, 59 , 61, 63 (Tk), 112 (Tk), 113 (Tk), 118, 123, 124, 128 (3/A, 4/A) Csáky u. / Hegedűs Gyula u. 142 (114/A), 222 (É), 224 (É) Borsod ra. Borsod-Abaiíj-Zemplén m. Cserkesz u. 123, 139 (101/A), 149 (11/HK), 167 (B t), 170 (9 /F ), 175, 224 (É) 1/A az alaprajz sorszáma stb. Dessewffy u. 141 (106/A) Dohány u. 61, 114, 121, 122, 134 (70/A), 160 (24/H), 167 (7/M), 170 (6/F ), 222 (É) Dózsa György űt ld. Aréna űt Abaűjszántó (Borsod ra.) 132 Frankel Leó ű t ld . Zsigmond u. Abony (Pest m.) 10 , 59, 60 , 85 (Tk), 121, 129 (16/A), 174, 223 (É) Garay u. 141 (108/A) Albertlrsa / Irsa (Pest ra.) 10, 127 (2/T), 129 (10/A), 174 Hegedűs Gyula u. ld . Csáky u. Alsóhegy / Alsóklsmartonhegy ld. Klanorton Hősök templon® ld . Wesselényi u. Apostag (Bács-Kiskun ni.) 59, 60 , 84 (Tk), 120, 131 (37/A), 166 (Bt), 174, Hungária körűt: Aggok háza 167, 222 (É) 224 (É) József körűt: Orsz. Rabbiképző Intézet 141 (105/A), 222 (É), 223 (É) Arad (Románia) 117 Károly körűt / Tanács körűt: Orczy-ház 60, 224 (É) Aszód (P est ra.) 123, 224 (É) Kazinczy u. 114, 123, 125, 137 (90/A), 162 (27/H), 167 (11/M), 167 (10/Tsz, 11/Tsz), 170 (11/F), 223 (É) Baja (Bács-Kiskun ra.) 9, 60, 103 (Tk), 120, 121, 125, 131 (44/A), 147 (8/HK), Kőbánya ld . Cserkesz u. 153 (8/H), 169 (3 /F ), 174, 224 (É) Lajos u. 131 (41/A), 223 (É ), 224 (Ő) Bajinak (Jugoszlávia) 222 (É) Nagyfuvaros u. 142 (113/A), 222 (É) Balassagyarmat (Nógrád ra.) 175 Nagytétény 142 (116/A) Balatonboglár (Somogy ra.) 132 Óbuda 59, 60 , 64 (Tk), 65 (Tk), 120, 121, 174. — Ld. még Lajos u. B&latanfUred (Veszprém ra.) 129 Orczy-ház ld. Károly körűt Barcs (Somogy m.) 122, 125, 136 (83/A), 175 Orsz. Rabbiképző Intézet ld. József körűt Bardejov ld. Bártfa öntőház u. 223 (É) Bártfa / Barde jav (Csehszlovákia) 131, 223 (É) Páva u. 61, 139 (103/A), 150 (12/HK), 222 (É) Bécs / Wien (Ausztria) 121, 122, 175 P est 51, 60, 61, 112 (Tk), 113 (Tk), 123, 124 Békés (Békés ra.) 100 (Tk), 132 Eombach CRumbach) Sebestyén u. 114, 123, 125, 138 (99/A), 148 (9/HK), 157 (17/H), Békéscsaba (Békés o.) 100 (Tk), 122, 132, 133 (61/A), 223 (É) 224 (á) Beregovo ld. Beregszász Szeretetház ld. Amerikai űt Beregszász / Beregovo (Szovjetunió) 7, 117, 130 (31/A) Tanács körűt ld. Károly körűt Berettyóújfalu (Hajdú-Bihar ra.) 121, 133 (63/A), 224 (É) Táncsics u. 128 (3/A, 4/A) B erlin (Kémeto .) 122 Teleki tér 141 (109/A) Thököly út 141 (110/A) Újlak ld . Zsigmond u. Újpest 41, 135 (78/A), 175 Hőgyész (Tolnám.) 10, 60, 81 (Tk), 11g, 1)2 (45/A), 151 (1/H), 174 Vasvári Pál u. 141 (112/A), 222 (É) Humenné Id . Homonna Wesselényi u .: Hősök temploma 114, 137 (93/A), 175, 222 (g) Huncovce ld . Hunfalva Zsigmond u. / Frankéi Led út. 141 (111/A, 111+/A), 222 (g) Hunfalva / Huncovce (Csehszlovákia) 120, 131, 223 (É) Huszt (Szovjetunió) 127 (5/T), 131 (40/A) Őaehtlce ld. C3ejte Cegléd (P est m.) 61, 108 (Tk), 132, 174, 222 (g) Irsa ld. Albertlrsa Cigánd (Borsod m.) 132 Cluj ld. Kolozsvár Jankovac ld. Jánoshalma Csejte / Öachtlce (Csehszlovákia) 120, 129 (34/A) Jánoshalma / Jankovac (Bács-Klskun m.) 107 (Tk), 124, 12g (18/A), 167 (3/Tsz) D&rda ld . Dárda Jászapáti (Szolnok m.) 129 (19/A) Dárda / Darda (Jugoszlávia) 60, 106 (Tk) Jászladány (Szolnok m.) 224 (É) Debrecen (Hajdú-Blhar m.) 59 , 60 , 90 (Tk), 133 (67/A), 137 (89/A), 167 (7/Tsz), 223 (É ), 224 (É) Kabold / Kobersdorf (Ausztria) 72 (Tk), 130 (27/A), 154 (10/H) Dej ld . Dós Kalocsa (Bács-Klskun 10.) 102 (Tk), 132 (50/A), 175, 223(É) Dés / Dej (Románia) 224 (É) KanjlEa ld. Magyarkarizsa ' Déva ld . Déva Kaposvár (Somo^ ro.) 222 (É) Déva / Déva (Románia) 223 (É) Kapronca / Koprlvnlca (Jugoszlávia) 222 (É) Devecser (Veszprém m.) 122, 132 Karcag (Szolnok m.) (É) Dombóvár (Tolna m.) 122, 132 Kassa / KoSice (Csehszlovákia) 175 , 223 (é) Dunaharasztl (Pest m.) 223 (É) Kassel (Némsto.) 122 Kecel (Bács-Klskun m.) 122, 175 Eger (Heves ra.) 129 (15/A), 133 (66/A), (É) Kecskemét (Bács-Klskun m.) 7 , 9 , 59 , 60 , 61, 88 (Tk), 89 (Tk), 121, 122, 129 03/A), Elsenstadt ld, Kismarton 134 (73/A), 137 (91/A), 159 (22/H), 166 (8/M), 168 (9/Tsz), 174, 175 , 222 (£ ), 223 (£), Eperjes / PreSov (Csehszlovákia) 223 (É), 224 (g) 224 (É) Esztergom (Komárom m.) 59, 123, 136 (84/A) , 222 (É) Keszthely (Zala m.) 71 (Tk), 119, 121, 129 (8/A), 131 (47/A), 152 (6/H) , 223 (É) Kiskőrös (Bács-Klskun m.) 60, 109 (Tk), 122, 130 (33/A), 152 (7/H), 167 (5/T sz), Fadd (Tolna m. ) 122 175 Fágára^ ld. Fogaras Kiskunhalas (Bács-Klskun m.) 121, 132 (51/A), 166 (3/Bt) Flume / R ijeka (Jugoszlávia) 222 (É), 224 (É) Kismarton / Alsóhegy, Alsóklsmartonhegy, Eisenstadt, Unterberg Fogaras / Fagaras (Hanánla) 127 (7/T) (A usztria) 8, 59, 73 (Tk), 117

Gliwice (Lengyelo.) 122 Kloucaújhely / Kysucké Nővé Mesto (Csehszlovákia) 1)1 Graz (Ausztria) 175 Klsvárda (Szabolcs-Szatmár m.) 7, 92 (Tk), 93 (Tk), 127 (11/T), 133 (62/A), Gyoma (Békés m.) 101 (Tk) 174 K lttsee ld . Köpcsény Gyöngyös (Heves m.) 59, 60, 82 (Tk), 123, 127 (12/T ), 131 (38/A), 139 (102/A), 163 (28/H), 222 (É), 223 (É) , 224 (É) Kőbánya ld . Budapest Kobersdorf ld . Kabold Győr / G yőrszlget (Győr-Sopron m.) 59, 138 (9B/A), 222(É) , 223 (É), 224 (g) Győrazentmárton ld . Pannonhalma Kolozsvár / Cluj (Románia) 122 Győrszlget ld . Győr Komárom (Kosáron m.) 132 Gyula (Békés m.) 132, 158 (20/H), 170 (8/F) Komjáti / Magyarkamját, Veliklje Koojati (Szovjetunió) 124, 130 (29/A) Konyár (Hajdú-Blhar m.) 130 ( 32/A), 152 (5/H), 164 Hajdúböszörmény (Hajdú-Blhar m.) 111 (Tk), 121, 122, 130 (28/A) Köpcsény / Klttsee (Ausztria) 59, 72 (Tk) Hajdúdorog (Hajdú-Blhar m.) 110 (Tk) Koprlvnlca ld. Kapronoa Hajdúhadház (Hajdú-Blhar m.) 10, 11C (Tk) KoSice ld. Kassa Hajdúnánás (Hajdú-Blhar m.) 110 (Tk) Kőszeg (Vas m.) 59, 60, 128 (6/T ), 138 (97/A) Hatvan (Heves ra.) 122 Kővágóőrs (Veszprém m.) 129 (21/A) Hódmezővásárhely (Csongrád m.) 59 , 60, 121, 134 (71/A), 161 (26/H), 170 (10/F), Krakkó / Kraków (Lengyelo.) 128 (D/A) 222 (É), 223 (É), 224 (É) Kraków ld . Krakkó Homonna / Humenné (Csehszlovákia) 117, 120 Kunhegyes (Szolnok ro.) 129 (23/A) Kunszentraárton (Szolnok m.) 104 (Tk), 123, 127 (8/T ), 135 (77/A), 158 0 9 /H ), 167 (6/T sz), 175, 222 (É) Kun3zentmiklós (Bács-tCiskun m.) 222 (É) Kikolsburg / Mikulov (Csehszlovákia) 120, 123 (F/A) Kysucké Nővé Hesto ld . Ki3uca1ÍJhely Nitra Id. Nyitra Novi Sad ld . Újvidék Liptószentmiklós / Liptovsky Mikulás (Csehszlovákia) 222 (É) Nyíregyháza (Szabalcs-Saatniár m.) 122, 137 ( 9 2 /0 , 175, 222 (É ), 22* (É) Liptovsky Mikulás ld. Llptószentmiklós N yitra / N itra (Csehaslovákla) 222 (É) Losonc / Lu&enec (C sehszlovákia) 222 (fi) LuSenec ld . Losonc Úbuda Iá. Budapest Luck (Szovjetunió) 120 01aszli3zks (Borsod ra.) 132, 172 Oradea ld. Nagyvárad Vád (Borsod ra.) 60, 78 (Tk), 120, 125, 127 (3/T ), 131 (35/A), 146 (7/HK) Orosháza (Békés ni.) 133 (58/A), 176 (rajz) Magyarkomját ld . Komjáti Magyar kanizsa / KanjiSa (Jugoszlávia) 223 (É) , 224 (É) Paks (Tolna m.) 125, 131 (30/A) Makó (Csongrád m.) 7, 10, 59, 66 (Tk), 67 (Tk), 119, 129 (9A ), 130 (24/A), Paníevo ld. Pancsova 164 , 222 (É) Pane so va / PanSevo (Jugoszlávia) 222 (É) Malacka / Malacky (Csehszlovákia) 224 (fi) Pannonhalma / Győrszentrnárton (Győr-Sopron m.) 130 (25/A) Malacky ld . Malacka Pápa (Veszprém m.) 60 , 83 (Tk), 120, 131 (43/A), 154 (9/H), 166 (3/M), Mándok (Szabolcs-Szatmár n.) 59, 70 (Tk), 121, 129 (11/A), 145 (4/HK), 152 (3/H) 167 (2 /T s z ), 169 (4 /F ), 174 , 224 (fi) Máramarossziget / Sighet (Románia) 222 (fi), 223 (fi) Pásztó (Nógrád ra.) 132 Marcali (Somogy m.) 123, 127 (9/T ), 175, 223 (É) Pácéi (P est m.) 60 ,(Ld. még Náznánfalva Pécs (Baranya m.) 9, 60, 86 (Tk), 122, 125, 136 (81/A, 82/A), 159 (21/H ־ .(Marosvásárhely / Tlrgu Mure^ (Románia) 125, 223 (fi Mátészalka (Szabolcs-Szatmár m.) 7, 94 (Tk), 120, 132 (4Q/A), 145 (5/HK), 152 (2/H), 223 (É) 167 (4 /T sz), 169/170 (5/F) Pest ld. Budapest Megyaszó (Borsod ra.) 97 (Tk), 129 (20/A) PilisvörüGvár / Vörösvár (Pest ra.) 60 Mezóberény (Békés m.) 10 Pozsony / B ratislav a (Csehszlovákia) 7, 117, 122 , 222 (É), 223 (É ), 224 (fi) Mezócsát (Borsod m.) 95 (Tk), 132 (55/A) Prága / Praha (Csehszlovákia) 128 (C/A) Mezótűr (Szolnokra.) 60, 105 (Tk), 121, 131 (46/A), 174 Praha ld. Prága Michalovce ld . Nagyralhály Presov ld. Eperjes Mikulov ld . Nikolsburg Putnok (Borsod m.) 132 M iltenberg (Németo.) 128 (A/A) Miskolc (Borsod m.) 9 , 50, 1119, 121, 129 (7/A), 134 (72/A), 222 (fi) , 224 (fi) Bahó / Rahov (Szovjetunió) 125 Mohács (B árányára.) 59, 122 Rahov l d . Hahó Monor (P est m.) 122 Rechnitz ld . Rohonc Moson ld . Mosonmagyaróvár Reslcabánya / Resl^a (Románia) 224 (fi) Mosonmagyaróvár / Moson (Győr—Sopron ra.) 222 (fi) Reállá ld. Reslcabánya Mukacsevo ld . Munkács Rijeka ld . Fiume Munkács / Mukacsevo (Szovjetunió) 7 Rohonc / Rechnitz (Ausztria) 60 Muraszombat / Murska Sobota (Jugoszlávia) 222 (fi) Murska Sobota ld . Muraszombat S ajdszantpéter (Borsod m.) 132 Salonta ld. Nagyszalonta Nagybajna (Komárom m.) 122 Samorin ld . Somorja Nagybecskerek / Zrenjanin (Jugoszlávia) 222 (6) Sárbogárd (Fejér m.) 132 (54/A) Nagybocskó / VelikiJ Blcskov (Szovjetunió) 130 (30/A) Sargorod / Sarigrad (Szovjetunió) 127 (E/A) Nagykanizsa (Z ala m.) 59 , 60 , 79 (Tk), 120, 136 (96/A), 222 (fi), 223(Ú) , 224 (fi) Sárospatak (Borsod m.) 60, 76 (Tk), 126, 133 (59/A), 154 (11/H), Nagykáta (Pest ra.) 132 171 (rabbiház) Nagykörös (Pest m.) 99 (Tk), 125, 133 ( 69/A), 222(fi) , 223 (É) Sárvár (Vas m. ) 132 Nagyralhály / Michalovce (Csehszlovákia) 117 S áto raijaiíjh ely ([Borsod m.) 60, 129 (6/A ), 144 (2/HK), 223 (fi), 224 (fi) Nagyszalonta / Salonta (Románia) (fi) Schlalnlng ld. Szalónak Nagyszőlős / Vinogradov (Szovjetunió) 222 (É), 223 (fi) Senec ld. Szene Nagytétény ld. Budapest Signet ld. Máramsrossziget Nagyvárad / Oradea (Románia) 7, 117 , 222 (fi), 223 (fi) Siklós (Baranya m.) 132 Náznánfalva / Marosvásárhely (Románia) 124 Siófok (Somogy ra.) 124, 132 (53/A), 139 (104/A), 223 (É) Skopje (Jugoszlávia) 59 Somorja / Samorln (Csehszlovákia) 6 0 , 175 Újlak ld. Budapest Sopron (Győr-Sopron m.) 59, 63 (Tk), 118, 128 (1/A, 2/A), 133 (60/A), 136 (83/A), Újpest ld. Budapest 143 (1/HK), 145 (3/HK), 156 (15/H), 150 (18/H), 166 (1/Bt, 4/St), 167 (4/H), 173, 224 (É) Öjvidék / Növi Sad (Jugoszlávia) 7, 117, 135 (79/A), 149 (10/HK), 163 (29/H), Stadtschlaining ld. Szólónak 222 (E) Stomfa / Stupava (Csehszlovákia) 120, 131 Ungvár / Üzagorod (Szovjetunió) 117 , 223 (É) , 224 (É) Stupava ld . Stomfa Unterberg ld. Klanarton Subotica ld. Szabadka Üzagorod ld . Ungvár Sümeg (Veszprém m.) 132 Vác (Pest ra.) 10, 121, 132 (52/A), 222 (É) Szabadka / Subotica (Jugoszlávia) 7, 59, 75 (Tk), 117, 123, 137 (94/A), 161 (25/H), V ajszló (Baranya m.) 132 175, 223 (É) Vároaazalonak ld. Szólónak Szólónak / Városszalonak, Schlaining, Stadtschlaining (Ausztria) 60, 74 (Tk) V árpalota (Veszprém m.) 121, 129 (17/A), 174 Szarvas (Békés m.) 175 Vasvár (Vas in.) 59 Szécsény (Nógrád m.) 120, 131 Veliklje Komjatl ld. Komjáti Szeged (Csongrád m.) 9, 59, 6 8 , 69 (Tk), 120, 123, 129 (12/A), 131 (42/A), Verpelét (Heves m.) 132 139 (100/A), 166 (9/M), 167 (1/Tsz), 169 (2 /F ), 174, 222 ( 6 ) , 223 (fi) Veszprém (Veszprém m.) 224 (É) Székesfehérvár (Pejér m.) 122, 222 (É) Vinogradov ld. Nagyszőlős Szekszárd (Tolna m.) 122, 136 (85/A), 156 (16/H), 174, 175, 223 (É) Vörösvár ld. Pili3vöra3vár Szene / Senec (Csehszlovákia) 60, 175, 223 (fi) Szendrő (Borsod ra.) 98 (Tk), 129 (14/A) Wien ld . Bécs Szentes (Csongrád m.) 10, 60, 121, 132 (56/A), 166 (5/M), 223 (fi) Worms (Németo.) 128 (B/A) Szerencs (Borsod m.) 122 Szigetvár (Bárányára.) 133 (64/A), 156 (14/H), 223 (É), 224 (É) Zágráb / Zagreb (Jugoszlávia) 175 Szikszó (Borsod m.) 132 Zagreb ld. Zágráb Szilsárkány (Győr-Sopron m.) 124 Zalaegerszeg (Zala m.) 60, 80 (Tk), 121, 122, 135 (75/A), 223 (fi), 224 (É) Szolnok (Szolnok m.) 123, 125, 136 (87/A), 175, 222 (fi), 223 (fi), 224 (fi) íillna ld. Zsolna Szombathely (Vas m.) 9, 60, 122, 127 (10/T), 134 (74/A), 160 (23/H), 223 (É), 224 (fi) Zrenjanln ld. Nagybecskerek Zsámbék (P est m.) 120, 131 Tab (Somogy m.) 223 (É) Zsolna l 2 illn a (C sehszloviákla) 175, 222 (fi), 223 (É) Táplószele (Pest m.) 60, 121, 127 (4/T) Tapolca (Veszprém m.) 122, 135 (76/A), 155 (12/H), 224 ( 6 ) Tárcái (Borsod m.) 106 (Tk), 119, 129 (22/A), 145 ( 6/HK), 169 (1/F) Tata (Komárom ro.) 132 (49/A), 224 (É) Tatabánya (Komárom m.) 224 (É) Temesvár / Timisoara (Románia) 222 (fi) Tlndpoara ld. Temesvár Tlnnye (Pest ra.) 60 Tirgu Hure^ ld. Marosvásárhely Tiazabő (Szolnok m.) 60 Tiszafüred (Szolnok ro.) 60, 121, 123, 132 , 223 (fi) Tlszakécske (Bács-Klskun m.) 107 (Tk), 121, 133 (65/A), 152 (4/H) Tiszaroff (Szolnok m.) 60 Tokaj (Borsod m.) 87 (Tk), 129 (5/A), 133 (57/A), 155 (13/H), 167 (8/T sz), 170 (7/F) Treníín ld. Trencsén Trencsén / Treníín (Csehszlovákia) 120, 222 (É) Túra (Pest ra.) 132

Anikó Gazda The summary of the above survey was to he published in 1989 by the Publishing

SYNAGOGUES AND JEWISH COMMUNITIES IN HUNGARY: House of Technical Literature (Műszaki Könyvkiadó), Budapest,In a collective MAPS, DATA, ARCHITECTURAL DRAWINGS volume written in cooperation with other experts, edited by László Geró, (Sumnary) authors: Anikó Gazda, András Kubinyi, Nóra Pamer, Klára Póczy, Károly Vörös

(Magyarországi zsinagógák, Budapest, 1989). This book, prepared for wider As an expert at the Hungarian Institute for Town and Regional Planning, interest, however, was not suitable to publish all the documentation obtain- Budapest, the author has been analysing the structure of the villages, towns ed. The old statistical data noting the number of the Jewish population, for and citie6 in Hungary for quite a long time. Although an architect by example, gave sometimes references to the type of community centers. The profession, she has also drawn historical conclusions: the architectural size of the population in various communities led the author to hypothetize characteristics of towns can be a clear indication of the chronology and the existence of some community centers not attested otherwise since the dimension of the development in Hungary. At the turn of the 20th century and existence of a minyan might have presupposed a place of worship. Thus, the in its first decades, the situation and the features of town-houses and analysis of Hungarian statistical data has led to the conclusion that at merchants' buildings became more significant than those of administration least one thousand - now vanished - synagogues can be presumed. This number and religion. The appearance of these buildings thus generally indicated the is ten times more than is known from fragmentary historic records. Experts social élan of the emancipated Jews. know of several pictorial representations of more than 400 synagogues

surviving in different archival collections. Approximately 100 sketches of The author became interested in the architecture of the Hungarian synagogues these have been catalogized and listed. while examining the dominating characteristics of the city centers which

were formed at that time and have been significant since then. As soon as The present documentary work w ill be useful for experts examining the social Jews took a growing part - in many cases almost essential - in significance and spiritual influence of Jews in Central Europe - particular- commercial, financial, as well as social and cultural life of their ly in Hungary - in the 18th, 19th and also in the early 20th century.Further settlement, corresponding to their newly gained status, they moved detailed surveys are required in the future since there are many unknown the seat of their meetings, festive prayer houses to the city centers. Thus areas in history of the settlement of Hungarian Jews as well as in evaluat- the former simple prayer rooms and halls with modest furnishings - a great ing the architectural effects of the synagogues and other Jewish community many of them have disappeared - were replaced by newly constructed, richly centers and explaining the message that these buildings convey. Additional ornamented synagogues, primarily as inner scenes of the congregational work is required to locate minor prayer houses, houses of ritual, maintaining the dignity of the Jews' position. In many cases study, schools and ritual baths, publish photographs and ground-plans. To the size of these synagogues, as well as the modernity in their architectur- compare the formal requisites of synagogues and other buildings of the Jewish al design and the attractiveness in their appearance, had significant effects community would result in new aspects for research. Intensive historical on the Hungarian environment: they not only changed but further influenced study of tomb stones might succeed in acquiring further knowledge as to the the architectural character of city centers. Therefore, at the last moment history of settlem ents. Moreover, it helps evaluate the size and position of when Hungarian synagogues can still be preserved - there is a great danger Jewish communities. The author and her co-workers unravelled and explained that many of them will disappear in the. future -, it seemed reasonable to Hebrew inscriptions on the walls of the surviving synagogues- These texts gather architectural and historical information in order to offer a specific prove to be of important religious and ideological evidence of the chief account of the former synagogues. This includes all accessible information rabbis' and other community leaders' religious attitude that may convey an on the basis of statistical and archival records together with the author's impression of Jewish morality and mentality to successive generations. This survey and investigation using help from oral sources. The aim of the study is to be published separately. present summary is therefore to constitute a catalog of synagogues according

to their size, place in their environment and stylistical mark. Last, but not least, it.is fitting to offer this book as a memorial to

T r a n s l a te d by Anna Ádám the original external and internal arrangements of the buildings are intact ־ Hungarian Jews since most of the synagogues were abandoned for ever when most A

of the Jews who lived in the countryside were murdered in the Nazi B = only the external arrangement is original

the building exists but it is unidentifiable by form = ״ ■concentration camps in 1944-45• The majority of the synagogues now in use can not perform the functions — and probably w ill never do so again — that was / = the building has been demolished

intended by those who built them. This study also pays homage to the memory - = no investigation has been made on the spot no information from oral sources ־ ? of those persons who built the synagogues as well as to the past function of these buildings. Column 9 indicates the present use of the buildings. The data for all the

May Jeremiah's Lamentation, Chapter 3, verse 20, stand here as a s y m b o lic buildings in Hungary listed in this book have been cnecked by the author. r e m in d e r . Most of these data, however, are missing from the lists in the Appendix. Thus, further data are listed separately. "My soul has them s till in remembrance, and is humbled in me."

Distribution of Dews in Hungary in 1910. Size of Jewish Communities according to the Statistical Data

The economic changes in the late 19th century influenced the formation of

Papulation S tatistics of Jewish Communities. Informations on centers where Jewish capital was concentrated. The last period of this pro- Coirenuni ty Buildings cess is shown on the map of 1910 indicating Jewish groups.

The. statistical lists published on pp. 15-45; 180—219 enumerate settlements where more than 30 Jews lived in the years 1828, 1851, 1910, and 1941. The Localization of Jews in Hungarian Settlements. Location of Synagogues lists in this chapter have been made on the basis of the topographical statistics of Hungary published in 1978 in alphabetical order for each The description of the medieval synagogues takes up only a very small part county (see columns 2-5)• The year of construction of the synagogues (see of this chapter. The city maps published here show conditions in the 19th column 6) has been taken from the relevant publications. The size and state century, but also particularly in the early 20th century which are also of the synagogues were recorded by the author between 1980-1988 (see portrayed on city maps of the present day. columns 7, 8, 9). The abbreviations in columns 7 and 8 are as follows. In the area of Hungary which had been devastated and depopulated as a result

XSZ = prayer rooms for communities with 30-100 persons (in 304 settlem ents) of Turkish invasion and Austrian reconquest, settlements had been rebuilt

I = prayer rooms for communities of 100-500 members (406 of these houses according to conscious architectural planning in the 18th century and later.

could be located, 88 of them have been transformed, 24 of them have Hungarians who had remained in their settlements or had been removed to

retained their original function) other places in the country were augmented by people from different German

ZS = synagogue for communities with more than 300 members (recorded for territories as well as from Serbia, Croatia, South Slovakia and Romania who

356 cities and villages, 41 of them still retain their original form had escaped north from the Turkish devastation in the Balkans. Slovaks also

(A), 3P of them can be recognized by the exterior form (B), and 40 hare came from Bohemia and Moravia, furthermore some Russians coming from Poland

been totally transformed (C)) and Galicia settled here. Besides these ethnic groups more and more Jews

from Bohemia and Moravia settled down and found protection and obtained

Further abbreviations for columns 8 indicating the state of condition of the possession of house and land; their communities also enjoyed certain rights buildings are the following ones. against services and taxes paid to the local noble fam ilies. From the 18th century on and until the mid-19th ■century, Jews took a growing part in 1) Medi eval synagogues

commercial, financial and cultural life. This is clearly reflected in the 2) Synagogues of longitudinal form provided with a gallery facing west

history of settlement. The synagogues constructed during this period were 3,' Synagogues built in late 18th and early 19th century with a more elaborate

also examples for the mental and cultural attitude of Jews as well as their internal arrangement

forced segregation. Jews were able to form communities within or very close '4) Synagogues of longitudinal inner form, surrounded by women's galleries to the manor-house of a noble offering protection. Synagogues were construct- on three sides

ed within the settlements. After Jews had been given the right of free Buildings with twin towers on the facade

movement, Jewish communities also obtained the right to acquire land so that 5) Synagogues of rectangular central form, provided with women's galleries

after 18*40 they were able to build the synagogue in the center of the settle- on three sides ment suitable to their position. A series of maps classified in five groups 6) Buildings of hexagonal or octagonal ground-plans.

is to show the settlement patterns, the position of Jews, location of their

commercial center, as well as of their synagogue (besides churches of other The vertical and cross-seotions, as well as the facade drawings, demonstrate

denominations). These patterns are as follows. the stereoscopic arrangement of the buildings.

1) Jewish settlem ents in the Middle Ages The drawings presented here are not intended to give historical or arehi-

2) Settlements in the first half of the 18th century: the so-called "Juden- tectural perspectives showing the outstanding examples of national

h o f s " ; or European synagogues. They are, of course, inadequate for that due to

in the second half of the 18th century: the so-called "Jewish quarters"; the limited number of drawings of synagogues survived. On the other hand,

relation between Jews and the center of settlem ents; important buildings and architectural trends cannot be illustrated here due

location of synagogues to the insufficient number of available drawings. It is also a question

3) Possibilities to settle in market-towns; whether synagogues can be classified as Jewish community buildings on the

presumed place of residence of Jewish fam ilies sole basis of external stylistical marks. Therefore, the facade drawings,

*4) Location of commercial center as well as of religious buildings of vertical and cross-sections shown here cannot be considered complete or

settlements in the second half of the 19th and in early 20th century perfect, they present rather a selection of diverse architectural forms of

5) Synagogues in Budapest Hungarian synagogues. In this chapter there are 105 ground-plans, 12 vertic-

al and cross-sections, 28 facade drawings, 22 ground-plans for Mizrahs and

In this chapter there are 69 town and village maps published indicating some pictures of Torah shrine3 and other remains.

the places of synagogues and other community centers as well as of the other

traces of Jewish settlem ent.

The Synagogues in the History of Hungarian Architecture

In this chapter Jewish architectural activity is studied in relation with

the social position of the Jews in and after the 18th century. Architectural Aspects of the Synagogues The style of synagogues at a given point was influenced not only by the

The ground-plans of the synagogues are shown according to their interior environment. Knowledge and technology of architects and craftsmen were also arrangement conforming to the liturgy. Thus, they have been classified in of importance. Furthermore, the number and origin of the members of community,

six main groups. their financial situation and last but not least, their sense of identity as well as their intellectual relations with certain other religious centers There are various possibilities for using Jewish synagogues Sur— have played a prominent role. vived for other functions, for instance for communal use as libraries, for

exhibitions, as lecture or concert halls, etc. It would be wise,

Jewish architecture was also much influenced by the segregation of Jewish however, to keep a l l symbols, in s c rip tio n s , Tables of the Commandements, settlements in the 18th and in the first half of the 19th century. The simple Stars of David and other memorials to preserve and commemorate the former exterior form of their buildings is a historical and social result of the Jewish communities for future times, as well as to document the former compulsory segregation in this period. For this reason these buildings do function of the buildings. Nothing morally objectable should be put in the not fit into the general development of architectural styles. They do not buildings which could be considered "unchaste" - for instance as has already conform to European church architecture either. During the period when been done in Hungary in recent years using synagogues as gymi.s, fencing, classical and romantic architecture was generally prevalent, the synagogue boxing or wrestling halls, swimming pools, savings bank, bazars or shops, etc. architecture applied totally different from the mainstream style tradition plans and designs as a result of Jewish determination to establish and The author is well aware of the fact that the present review — completed by represent their independence from other religious denominations. data on size of Jewish settlements, synagogue buildings, etc., aaccording to the census of 1910, relating to the then territory of Hungary in the

In the second half of the 19th century as a consequence of the right of free Appendix - can only serve as a source of reference to those who wish to migration, liberal spiritual and intellectual ideas came from Jewish commu- investigate the subject further. The present review should be seen as a nities in Germany, Bohemia and Moravia as well as from Polish, Lithuanian contribution to an appreciation of the role of Hungarian Jews with an and Galician Jewish centers, later on also from nearby Vienna (particularly attempt to place their synagogue architecture in its proper context within a ffe c tin g synagogue a rch ite c tu re ). They had a g reat e ffe c t on the wealthy and other religious and public buildings. This is also an homage to all those intellectually respected Hungarian Jewish centers. who designed, build, and decorated these buildings, as well as those who

prayed within their walls.

Buildings primarily used for religious purposes began to express the social and economic position of the Jews. Thus, due to the changing social May the stele and the memorial pebble opposite the synagogue in Orosháza conditions, mainly in cities, synagogues as buildings revealed the inereas- and its inscription (words of Miklós Radnóti, the martyr poet), stand here ing role of Jews who were rising into the middle-class, a characteristic of as a symbolic token for the idea of this book. economic development of Hungary at that time. Jews were highly susceptive to new and modern, interesting artistic forms. In the 19th century social "There were those who, gritting their teeth, ran ahead in the fire, admission was followed by a certain esteem. It stands to reason that the combat—trained, and only because they were helpless against it, architectural finish of normal dwelling houses or houses of merchants as well as synagogues (which were the most important community buildings for Places there were where some went in sealed-off cattle cars; places Jews) was inspired by their ambition for emancipation. Also as a result of where they, stiff with fear and unarmed, stood erect in the minefields; their progressive consciousness of being Hungarians as well as the general places where, rifle in hand, not a few of them went of their own will, contemporary attitude, these buildings were not only significant parts of silent, because they felt that war, down there, was their own cause - Jewish cultural life but at the same time they became important elements of Angel of Freedom, you'all guard their enormous dreams in the night now." the Hungarian city or rural centres? as well.

Although a f te r the "Holocaust" and World War II m any of the surviving (Miklós Radnóti, A la recherche ... ^ P■ 176: Orosháza buildings lost their original function, they still can give us an impressive T ranslated by Query George. JeBS’ Deportation Beacrial S c u lp to r: picture of urban development in Hungary. In: The Complete Poetry, Ardis, Ann Arbor, MI, 1980) Nagyj István János שהוכחדו — יישאר לנצח. משום כך אנו רואים בכתובת שממול בית הכנסת .4 בתי כנסת אורכיים .,ומוקף בעזרת נשים משלושת הצדדים משלושת נשים בעזרת .,ומוקף אורכיים כנסת בתי .4 באורושהזה(מתוך שירו של מיקלוש רדונטי )A la recherche ובצרור שלידו — את בניינים בעלי שני מגדלים 121 מגדלים שני בעלי בניינים סמלה של עבודתנו. .5 בתי כנסת בנויים בצורה של רבוע, מוקפים בעזרת נשים משלושת נשים בעזרת מוקפים רבוע, של בצורה בנויים כנסת בתי .5 הצדדים 122 הצדדים .6 בניינים שתוכניות הבנייה שלהם צגטרליסטית 123 צגטרליסטית שלהם הבנייה שתוכניות בניינים .6 המבנה 124 המבנה תוכן העניינים דברי הסבר לציורים ; 125 ; לציורים הסבר דברי ציורים פרספקטיביים של בתי כנסת 127 כנסת בתי של פרספקטיביים ציורים מבוא 7 תוכניות הבנייה 28 ף 28 הבנייה תוכניות דברי תודה 11 דוגמאות לבנייה מקבילה לבתי הכנסת ההונגריים !28 ההונגריים הכנסת לבתי מקבילה לבנייה דוגמאו ת .1 בתי כנסת בימי הביניים !28 הביניים בימי כנסת בתי .1 מספר הנפשות של הקהילות היהודיות — נתונים על בנייני הקהילה 13 .2 בתי כנסת אורכיים !29 אורכיים כנסת בתי .2 מיקרא 14 .3 בתי כנסת ששטחם הפנימי רפרזנטטיבי 131 רפרזנטטיבי הפנימי ששטחם כנסת בתי .3 טבלאות 15 .4 בתי כנסת ששטחם מוארך ומוקף בעזרת נשים. 132 נשים. בעזרת ומוקף מוארך ששטחם כנסת בתי .4 מפות 47 .5 בתי כנסת בנויים כרבוע. 136 כרבוע. בנויים כנסת בתי .5 מיקומם של היהודים בהונגריה בשנת 1910 — קבוצות על פי גודל לפי .6 בניינים שתוכניתם צנטרליסטית 138 צנטרליסטית שתוכניתם בניינים .6 נתונים סטטיסטיים 51 השתקפותם בשטח של הבניינים על פי חתכי״אורר 141 חתכי״אורר פי על הבניינים של בשטח השתקפותם מפות 53 וחתכי רוחב !43 רוחב וחתכי תיאורי חזית !51 חזית תיאורי מיקומם של היהודים בישובינו — מקום בית־הכנסת 59 שטח בית הכנסת !64 הכנסת בית שטח דברי הסבר למפות 62 הארגון הליטורגי של השטח הפנימי !65 הפנימי השטח של הליטורגי הארגון .1 מיקומם של היהודים בימי הביניים 63 הביניים בימי היהודים של מיקומם .1 המזיח 166 המזיח .2 במחצית הראשונה של המאה 18ה־ ה־״יודנהוף״ 64 ארון הקודש 57 ף 57 הקודש ארון במחצית השנייה של המאה 18ה־ ״הרובע היהודי״ 66 כתובות עבריות על הבניינים המופיעים בציורים 169 בציורים המופיעים הבניינים על עבריות כתובות מקומו של בית הכנסת הוא הקשר בין בעלי האחוזה ליהודים 70 ליהודים האחוזה בעלי בין הקשר הוא הכנסת בית של מקומו .3 אפשרויות ההתיישבות בערי השדה. מקומות מגוריהם המשוערים של :שארושפטק מקווה 171 מקווה :שארושפ טק משפחות יהודיות 76 אולסליסקא: בית הרב בקי׳ ק 172 ק בקי׳ הרב בית אולסליסקא: .4 מצבם של בנייני הכנסיות ובנייני ציבור ושל המרכז המסחרי בלבם של בלבם המסחרי המרכז ושל ציבור ובנייני הכנסיות בנייני של מצבם .4 מקומם של בתי הכנסת בתולדות הבנייה בהונגריה 173 בהונגריה הבנייה בתולדות הכנסת בתי של מקומם היישובים במחצית הראשונה של המאה 19ה־ ובעשרות הראשונות של הראשונות ובעשרות 19ה־ המאה של הראשונה במחצית היישובי ם המאה 20ה־ 90 20ה־ המאה .5 בתי הכנסת של הבירה 112 נספח: מספר הנפשות של הקהילות היהודיות — נתונים לבנייני הקהילה 177 הקהילה לבנייני נתונים — היהודיות הקהילות של הנפשות מספר נספח: (הונגריה ההיסטורית) 177 ההיסטורית) (הונגריה בעיות הנדסיות של בנייני בתי הכנסת 117 מיקרא 180 מיקרא תוכניות הבנייה 118 טבלאות 220 טבלאות .1 בתי כנסת בימי הביניים 118 מפות .2 בתי כנסת ששטחם מוארך ועזרת הנשים בצד מערב 119 מערב בצד הנשים ועזרת מוארך ששטחם כנסת בתי .2 .3 בתי כנסת ששטחם הפנימי מעוצב בצורה רפרזנטטיבית סוף המאה אדריכלים 222 אדריכלים ה־ 18 ומחצית ראשונה של המאה !9ה־ 120 רשימת המפות 225 המפות רשימת רשימת הציורים 226 הציורים רשימת מפתח המקומות 2ך0 המקומות מפתח בעיות הנדסיות של בנייני בתי הבנסת 18ה־ ובמחצית הראשונה של המאה .19ה־ הצורה החיצונית הצנועה היא סימן היכר היכר סימן היא הצנועה החיצונית הצורה .19ה־ המאה של הראשונה ובמחצית 18ה־ מובהק בתקופה הנדונה וביטוי להסתגרותה המאולצת של היהדות. זהו ההסבר לכך, ההסבר זהו היהדות. של המאולצת להסתגרותה וביטוי הנדונה בתקופה מובהק שקשה מאוד לשבץ את הבניינים האלה בתוך סגנון הבנייה המקובל ומיוחד בתוך ומיוחד המקובל הבנייה סגנון בתוך האלה הבניינים את לשבץ מאוד שק שה אני מציגה את תוכנית הבנייה של בתי הכנסת, העונה על הצרכים הליטורגיים בנוגע בנוגע הליטורגיים הצרכים על העונה הכנסת, בתי הסגנון של ״בית הכנסת״. הצורות הסמליות, שבהן השתמשו בתקופת הקלסיציזם או הקלסיציזם בתקופת השתמשו שבהן הסמליות, הצורות הכנסת״. ״בית של הסגנון לתכנון ה שטח. לתכנון הרומנטיקה, הן למעשה זרות לאידיאלים של בתי הכנסת, שכן יש בהן משום חיפוש חיפוש משום בהן יש שכן הכנסת, בתי של לאידיאלים זרות למעשה הן הרומנטיקה, אני מונה 6 קבוצות של תוכניות בנייה: תוכניות של קבוצות 6 מונה אני ושחזור של העבר היהודי תוך השתדלות לבטא מעמד שווה לבתי הכנסת בהשוואה הכנסת לבתי שווה מעמד לבטא השתדלות תוך היהודי העבר של ושחזור .1 בתי כנסת בימי הביניים. בימי כנסת בתי .1 לבנייני הכנסיות. לבנייני .2 בתי כנסת ששטחם מוארך ועזרת הנשים נמצאת בצד מערב. בצד נמצאת הנשים ועזרת מוארך ששטחם כנסת בתי .2 עם השגת הזכות לשינוי חופשי של מקום המגורים, במחצית השנייה של המאה המאה של השנייה במחצית המגורים, מקום של חופשי לשינוי הזכות השגת עם .3 בתי כנסת ששטחם הפנימי מעוצב בצורה רפרזנטטיבית — בסוף המאה 18ה־ 18ה־ המאה בסוף — רפרזנטטיבית בצורה מעוצב הפנימי ששטחם כנסת בתי .3 ,19ה־ עלינו לשים לב לכל אותם כיוונים רוחניים שהגיעו מהקהילות בגרמניה, בגרמניה, מהקהילות שהגיעו רוחניים כיוונים אותם לכל לב לשים עלינו ,19ה־ ובמחצית הראשונה של המאה .19ה־ המאה של הראשונה ובמחצי ת בצ׳כיה, במורביה, או מפולניה, מליטא או מגליציה — והקהילות החשובות החשובות והקהילות — מגליציה או מליטא מפולניה, או במורביה, בצ׳כיה, .4 בתי כנסת ששטחם הוא מוארך ומוקף בעזרת נשים משלושת הצדדים. בניינים הצדדים. משלושת נשים בעזרת ומוקף מוארך הוא ששטחם כנסת בהונגריה הושפעו מהן מבחינה רוחנית וכלכלית. הבניינים, ששימשו עד כה רק רק כה עד ששימשו הבניינים, וכלכלית. רוחנית מבחינה מהן הושפעו בהונגריה בצלי שני מגדלים. שני לתפקידים ליטורגיים הופכים יותר ויותר לאמצעים רפרזנטטיביים. בעקבות השינויים בעקבות רפרזנטטיביים. לאמצעים ויותר יותר הופכים ליטורגיים לתפקידים .5 בתי כנסת בנויים בצורה של רבוע, מוקפים בעזרת נשים משלושת הצדדים. משלושת נשים בעזרת מוקפים רבוע, של בצורה בנויים כנסת בתי .5 שחלו בסביבה החברתית אפשר לחוש גם דרך ההסתכלות בבנייני בתי הכנסת, בתי בבנייני ההסתכלות דרך גם לחוש אפשר החברתית בסביבה שחלו .6 בניינים שתוכנית הבנייה שלהם צנטרליסטית. שלהם הבנייה שתוכנית בניינים .6 בעיקר בערים, את ההתפתחות שחלה ביהדות בתחום הכלכלי ואת חשיבותן הגדלה חשיבותן ואת הכלכלי בתחום ביהדות שחלה ההתפתחות את בערים, בעיקר השתקפותם בשטח של אותם הבניינים מומחשת על ידי חתך־אורך, חתך־ רוחב חתך־ חתך־אורך, ידי על מומחשת הבניינים אותם של בשטח השתקפותם והולכת מבחינה תרבותית־היסטורית של הקהילות, שמספר מאמיניהן עולה עולה מאמיניהן שמספר הקהילות, של תרבותית־היסטורית מבחינה והולכת וכן על ידי תיאורי החזית. תיאורי ידי על וכן בהתמדה. הדבר מתבטא בתפיסתן המהירה של כל מה שהיה ״חדיש״ בזמנו, של כל של בזמנו, ״חדיש״ שהיה מה כל של המהירה בתפיסתן מתבטא הדבר בהתמדה. לא השתדלתי לייצג בעזרת הציורים שברשותי דוגמאות רפרזנטטיביות של בנייני של רפרזנטטיביות דוגמאות שברשותי הציורים בעזרת לייצג השתדלתי לא מה שנראה מעניין ולא פעם הביא הדבר לפתרונות אומנותיים נועזים. במאה 19ה־ 19ה־ במאה נועזים. אומנותיים לפתרונות הדבר הביא פעם ולא מעניין שנראה מה בתי כנסת בהונגריה או באירופה מבחינת ההיסטוריה של ההנדסה או של האומנות. של או ההנדסה של ההיסטוריה מבחינת באירופה או בהונגריה כנסת בתי להיות ״מקובל בחברה״ פירושו היה גם להיות מכובד במידה מסוימת. טבעי שליד טבעי מסוימת. במידה מכובד להיות גם היה פירושו בחברה״ ״מקובל להיות המספר המועט של הציורים שנעשו לפי מדידות מאותם בתי כנסת, שנשארו עומדים שנשארו כנסת, בתי מאותם מדידות לפי שנעשו הציורים של המועט המספר בתי המסחר ניתן היה לראות בבנייני הציבור העיקריים של הקהילה ובבתי הכנסת ובבתי הקהילה של העיקריים הציבור בבנייני לראות היה ניתן המסחר בתי על תלם בדרך מקרה, אינו מאפשר ייצוג מעין זה. מאידך חסר החומר הציורי של הציורי החומר חסר מאידך זה. מעין ייצוג מאפשר אינו מקרה, בדרך תלם על שנבנו בעת ההיא על הפתרונות ההנדסיים שלהם את ניצני שאיפתם להשגת שאיפתם ניצני את שלהם ההנדסיים הפתרונות על ההיא בעת שנבנו בניינים חשובים ובהעדרו אין אפשרות לערוך תצוגתם של אותם בניינים. בנוסף ספק בנוסף בניינים. אותם של תצוגתם לערוך אפשרות אין ובהעדרו חשובים בנייני ם האמנציפציה הנכספת. כתוצאה מכך הפכויהבניינים האלה לחלק אינטגרלי לא רק רק לא אינטגרלי לחלק האלה הפכויהבניינים מכך כתוצאה הנכספת. האמנציפציה רב אם ניתן לדרג את בתי הכנסת, בתור בניינים ציבוריים של הקהילה, אך ורק לפי ורק אך הקהילה, של ציבוריים בניינים בתור הכנסת, בתי את לדרג ניתן אם רב בתולדות התרבות של היהדות, אלא אף נעשו גורם מעצב של ערינו ושל ערי השדה ערי ושל ערינו של מעצב גורם נעשו אף אלא היהדות, של התרבות בתולדות תווי הצורה החיצונית שלהם. ולכן לא ייעדתי את חתכי הבנייה ותיאורי החזיתות החזיתות ותיאורי הבנייה חתכי את ייעדתי לא ולכן שלהם. החיצונית הצורה תווי שירדו לדרגה כפרית. אומנם בעקבות שואת יהדות הונגריה רובם של הבניינים האלה הבניינים של רובם הונגריה יהדות שואת בעקבות אומנם כפרית. לדרגה שירדו לשם עיבודו המושלם של הנושא, והסתפקתי בבחירת דוגמאות שונות של צורות צורות של שונות דוגמאות בבחירת והסתפקתי הנושא, של המושלם עיבודו לשם השתנה, אך בכל זאת ניכרת גם היום השפעתם המעצבת על סביבתם. על המעצבת השפעתם היום גם ניכרת זאת בכל אך השתנה, מגוונות — בבניין בתי הכנסת בהונגריה. הכנסת בתי בבניין — מגוונות אשר להשרדותם של בתי הכנסת בהונגריה, יש להבהיר אילו אפשרדות שינוי אפשרדות אילו להבהיר יש בהונגריה, הכנסת בתי של להשרדותם אשר בפרק זה אני מביאה 105 תוכניות בנייה של בתי כנסת וכן חתכי־אורך וחתכי חתכי־אורך וכן כנסת בתי של בנייה תוכניות 105 מביאה אני זה בפרק ניתן לעשות בשימושם למען הציבור הלא־יהודי (ספריה, אולם תצוגה, אולם תצוגה, אולם (ספריה, הלא־יהודי הציבור למען בשימושם לעשות ניתן אורך ורוחב, 28 ציורי חזית, 22 ציורי מזרח וארונות הקודש וכד/ הקודש וארונות מזרח ציורי 22 חזית, ציורי 28 ורוחב, אורך הרצאות, אולם קונצרטים). יש להשתדל, שכל אות וסמל ששרד בבניין(כתובת, ששרד וסמל אות שכל להשתדל, יש קונצרטים). אולם הרצאות, לוחות הברית, מגן דוד, לוח זיכרון) ימשיכו להנציח את זכרה של הקהילה היהודית היהודית הקהילה של זכרה את להנציח ימשיכו זיכרון) לוח דוד, מגן הברית, לוחות ויציינו את שימוש והייעוד המקורי שלהם. אסור להכניס בין כתלי בית הכנסת הכנסת בית כתלי בין להכניס אסור שלהם. המקורי והייעוד שימוש את ויציינו מקומם של בתי הכנסת בתולדות הבנייה בהונגריה הבנייה בתולדות הכנסת בתי של מקו מם פעילות לא מוסרית, העלולה להפוך את הבניין למקום ״לא טהור״(אולם התעמלות, התעמלות, טהור״(אולם ״לא למקום הבניין את להפוך העלולה מוסרית, לא פעילות אולם להתאבקות וסייף, בריכה מקורה, פעילויות בנקאיות, באזר וכר) דברים שנעשו דברים וכר) באזר בנקאיות, פעילויות מקורה, בריכה וסייף, להתאבקות אולם בפרק זה אני עוסקת בפעילות היהודית בשטח הבנייה — החל במאה 18ה־ — 18ה־ במאה החל — הבנייה בשטח היהודית בפעילות עוסקת אני זה בפרק בהועריה בעבר, לדאבוננו. בעבר, בהועריה כתוצאה ממצבה החברתי החדש. החברתי ממצבה כתוצאה בניית בתי הכנסת בתוך שטח גיאוגרפי מסוים הושפעה לא רק מהמקום הנתון, או אנו מודעים לכך, שאוסף הדוקומנטים הזה, ובמיוחד הנתונים שבנספח, הם לא לא הם שבנספח, הנתונים ובמיוחד הזה, הדוקומנטים שאוסף לכך, מודעים אנו מכלי העבודה והכשרתם המקצועית של הבונים, אלא גם ממקור מחצבתם של בני יותר מאשר מקורות בשביל אלה הרוצים להמשיך ולחקור בנושא. ידוע לנו ששטחים לנו ידוע בנושא. ולחקור להמשיך הרוצים אלה בשביל מקורות מאשר יותר הקהילה, מגודלה של הקהילה וממצבה הכספי ובנוסף — ולא כגורם אחרון — רבים עוד מצפים לעיבודם המדעי. ברצוננו לתרום לכך, שיהדות הונגריה ובתי הונגריה שיהדות לכך, לתרום ברצוננו המדעי. לעיבודם מצפים עוד רבים מקשריה עם מרכזים דתיים אחרים ומהזדהותה עמם. התמקמותם והסתגרותם של הכנסת שלה יקבלו את המקום הראוי להם, כטיפוס בנייה מיוחד, בין שאר הבניינים שאר בין מיוחד, בנייה כטיפוס להם, הראוי המקום את יקבלו שלה הכנסת היהודים, שהיו מוכתבים מלמעלה, השפיעו לא מעט על הבנייה, במיוחד במאה הציבוריים ובנייני ,הדת וזכרם של בוניהם, מהנדסיהם, אמניהם והמתפללים אמניהם מהנדסיהם, בוניהם, של וזכרם ,הדת ובנייני הציבוריים לגודלם ולמצבם של בתי הכנסת(עמודות )9,8,7 הם תוצאות של הבדיקות שנעשו לאחר מסעי המלחמות של הטורקים נתדלדלה אוכלוסיית המדינה והחל במאה במאה והחל המדינה אוכלוסיית נתדלדלה הטורקים של המלחמות מסעי לאחר באתר המסוים. 18ה־ אנו עדים לתהליך מכוון של התיישבות מחודשת. לצד האוכלוסיה ההונגרית, ההונגרית, האוכלוסיה לצד מחודשת. התיישבות של מכוון לתהליך עדים אנו 18ה־ ISZ — חדר תפילה בקהילה שמנתה 100-30 איש, 304ב־ יישובים. שנשארה במקומה או שנאלצה לשנות את מקומה, הגיעו לאמור גרמנים מחבלי אס מחבלי גרמנים לאמור הגיעו מקומה, את לשנות שנאלצה או במקומה שנשארה I — בית תפילה מצוי בכל קהילה שמנתה 500-100 איש, בתוך 406 שונים בגרמניה; מארצות הבלקן באו מתיישבים ממוצא קרואטי, סרבי, סלובקי סרבי, קרואטי, ממוצא מתיישבים באו הבלקן מארצות בגרמניה; שונים יישובים. מתוכם 88 שצורתם (ייעודם) שונתה, 24 נשארו בייעודם (דרום) ורומני שנאלצו לברוח משם בגלל התוצאות ההרסניות של כיבושי הטורקים. הטורקים. כיבושי של ההרסניות התוצאות בגלל משם לברוח שנאלצו ורומני (דרום) המקורי. מצ׳כיה וממורביה הגיעו סלובקים, ומפולניה באו רותנים. לצד הקבוצות האתניות האתניות הקבוצות לצד רותנים. באו ומפולניה סלובקים, הגיעו וממורביה מצ׳כיה ZS — בית כנסת מצוי בכל קהילה שמנתה למעלה 300מ־ איש 356ב־ מקומות והדתיות האלה התחזק מעמדם גם של היהודים שבאו מצ׳כיה וממורביה כדי וממורביה מצ׳כיה שבאו היהודים של גם מעמדם התחזק האלה והדתיות בערים ובכפרים. מתוכם 41 נשארו בצורתם המקורית A )30,( מהם להתיישב בהונגריה וזכו לזכויות קולקטיביות ולהגנה מסוימת מבעלי האחחות האחחות מבעלי מסוימת ולהגנה קולקטיביות לזכויות וזכו בהונגריה להתיי שב צורתם החיצונית שונתה אבל ניתן להכיר את הצורה 40(המקורית B.( בתמורה לשירותים שונים שביצעו למענם. במאה 18ה־ ובמחצית הראשונה של הראשונה ובמחצית 18ה־ במאה למענם. שביצעו שונים לשירותים בתמורה מהם שונו ).C(לגמרי המאה 19ה־ אנו עדים לפריסה התיישבותית גוברת ולהתחזקות כלכלית בקרב בקרב כלכלית ולהתחזקות גוברת התיישבותית לפריסה עדים אנו 19ה־ המאה את מצב הבניינים מכילה עמודה מס׳ 8 ברשימה. היהודים, אך יחד עם זה אנו רואים, שבתי הכנסת, שנבנו בתקופה זו, משמשים לנו משמשים זו, בתקופה שנבנו הכנסת, שבתי רואים, אנו זה עם יחד אך היהודים, A — התוים הפנימיים והחיצוניים של הבניין מקוריים. דוגמא להסתגרות חברתית ורוחנית שנכפו עליהם בתוקף הנסיבות. באותה תקופה באותה הנסיבות. בתוקף עליהם שנכפו ורוחנית חברתית להסתגרות דוגמא B — התוים החיצוניים של הבניין מקוריים. הותר ליהודים להתגורר בתוך שטחי האדמה של בעלי האחוזה או בתחום השייך בתחום או האחוזה בעלי של האדמה שטחי בתוך להתגורר ליהודים הותר C — הבניין קיים אבל לא ניתן להכיר את צורתו המקורית. לארמונותיהם. הם נהנו מחסותם ומהגנתם ויכלו לבנות את בתי הכנסת בשטח הכנסת בתי את לבנות ויכלו ומהגנתם מחסותם נהנו הם לארמונותיהם. / — הבניין פורק. הפנימי, המוגן על ידי אדוני הארץ. לאחר ,1840 כאשר קיבלו את הזכות לרכישת הזכות את קיבלו כאשר ,1840 לאחר הארץ. אדוני ידי על המוגן הפנימי, — — אין נתונים של האתר. קרקעות ולשינוי חופשי של מקום המגורים, התחילו היהודים לבנות את בתי הכנסת בתי את לבנות היהודים התחילו המגורים, מקום של חופשי ולשינוי קרקעות ? — הנשאלים לא יכלו לתת הבהרות. ויתר בנייני הקהילה בלב מקום התיישבותם לפי מעמדם החברתי החדש. בסדרת בסדרת החדש. החברתי מעמדם לפי התיישבותם מקום בלב הקהילה בנייני ויתר ולבסוף עמודה מם׳ 9 מדברת על ייעודם העכשווי של הבניינים. המפות שבעבודתנו, אפשר להבחין 5ב־ קבוצות המתארות את מיקומם של בתי של מיקומם את המתארות קבוצות 5ב־ להבחין אפשר שבעבודתנו, המפות את כל המידע על הבניינים בהונגריה בדקנו על אתר. הנתונים האלה חסרים הכנסת, לפי אפשרויות ההתיישבות של היהודים, ליד המרכזים המסחריים או ליד או המסחריים המרכזים ליד היהודים, של ההתיישבות אפשרויות לפי הכנסת, בלוחות הנספחים לגבי הונגריה ההיסטורית. לכן אנו מצרפים את הנתונים המשלימים הכנסיות הנוצריות השונות. חמש הקבוצות :הן הקבוצות חמש השונות. הנוצריות הכנסיות לגבי בתי הכנסת בתוך הרשימות או בנפרד. .1 מיקומם של היהודים בימי הביניים. בימי היהודים של מיקומם .1 .2 במחצית הראשונה של המאה 18ה־ המקום הוא מה שנקרא ״יודנהוף׳׳.במחצית שנקרא מה הוא המקום 18ה־ המאה של הראשונה במחצית .2 השנייה של המאה 18ה־ זה היה ב״רובע היהודי״. הקשר בין מרכז בעלי בעלי מרכז בין הקשר היהודי״. ב״רובע היה זה 18ה־ המאה של השנייה מיקומם של היהודים בהונגריה בשנת 1910 האחחה לבין היהודים הוא מיקומו של בית הכנסת. בית של מיקומו הוא היהודים לבין האחחה .3 אפשרויות ההתיישבות בערי השדה. מקומות מגוריהם המשוערים של משפחות של המשוערים מגוריהם מקומות השדה. בערי ההתיישבות אפשרויות .3 בפרק הזה נראה את אותם המרכזים שנוצרו בעקבות התמורות הכלכליות שאירעו יהודיות. בשליש האחרון של המאה ,19ה־ ואשר בהם התרכזו היהודים בעלי ההון. את .4 מצבם של בנייני הכנסיות ובנייני ציבור וכן של המרכז המסחרי בלבם של בלבם המסחרי המרכז של וכן ציבור ובנייני הכנסיות בנייני של מצבם .4 התחנה האחרונה בשלב הזה ניתן לראות בלוח המתאר את מיקומה של האוכלוסיה היישובים במחצית הראשונה של המאה 19ה־ ובעשרות הראשונות של המאה של הראשונות ובעשרות 19ה־ המאה של הראשונה במחצית היישובי ם היהודית בשנת .1910 .20ה־ .5 בתי הכנסת של הבירה. של הכנסת בתי .5 בפרק הזה אנו מפרסמים 69 מפות של ערים ושל יישובים, תוך ציון מיקומם של מיקומם ציון תוך יישובים, ושל ערים של מפות 69 מפרסמים אנו הזה בפרק מיקומם של היהודים ביישובינו בתי הכנסת ושל שאר הבניינים הציבורים של הקהילה. כן מצוינים גורמים יהודיים יהודיים גורמים מצוינים כן הקהילה. של הציבורים הבניינים שאר ושל הכנסת בתי אחרים השייכים לתמונתה של העיר. של לתמונתה השייכים אחרים אשר למצב בתי הכנסת בימי הביניים, תיאורנו יעסוק בנושא רק בצורה שטחית. שטחית. בצורה רק בנושא יעסוק תיאורנו הביניים, בימי הכנסת בתי למצב אשר מפות הערים שבפרסומנו מתארות את מצבם של כמה מהם במאה 19ה־ , אבל בעיקר בעיקר אבל , 19ה־ במאה מהם כמה של מצבם את מתארות שבפרסומנו הערים מפות הן מתארות את המצב במאה ,20ה־ כאשר אותן המפות מושלכות על גבי מפות גבי על מושלכות המפות אותן כאשר ,20ה־ במאה המצב את מתארות הן הערים שבימינו. הערים בתי כנסת וקהלות בהונגריה הבניינים הציבוריים שעמדו לרשותם של אותם התושבים. על קיומם של אותם אותם של קיומם על התושבים. אותם של לרשותם שעמדו הציבוריים הבניינים מפות כתובים שרסוסלם אדריכליים בניינים ציבוריים אנו יכולים ללמוד גם מתוך מספר הנפשות שבאותו מקום, שהרי מקום, שבאותו הנפשות מספר מתוך גם ללמוד יכולים אנו ציבוריים בניינים סביר להניח שבכל מקום שהיה מניין, שם היה גם מקום תפילה כלשהו. בצורה זו בצורה כלשהו. תפילה מקום גם היה שם מניין, שהיה מקום שבכל להניח סביר ניתן לשער על פי הנתונים הסטטיסטיים ההונגריים שהיו לפחות עוד כאלף בתי בתי כאלף עוד לפחות שהיו ההונגריים הסטטיסטיים הנתונים פי על לשער ניתן סיכום תפילה במדינה זו ואשר אינם קיימים עוד ־ פי עשרה ממספרם של אלה שאפשר שאפשר אלה של ממספרם עשרה פי ־ עוד קיימים אינם ואשר זו במדינה תפילה להוכיח על פי נתונים הנדסיים. אנו מכירים את תצלומיהם של יותר 400מ־ בתי כנסת כנסת בתי 400מ־ יותר של תצלומיהם את מכירים אנו הנדסיים. נתונים פי על להוכיח מתוך אוספים ארכיוניים ;שונים הצלחנו לכנס למעלה ממאה תוכניות בנייה של בתי של בנייה תוכניות ממאה למעלה לכנס הצלחנו ;שונים ארכיוניים אוספים מתוך במסגרת עבודת המחקר, שערכתי במכון למדע ולתכנון בניין ערים, עסקתי־ במשך כנסת ולמיין אותם. ולמיין כנסת שנים ארוכות בניתוח מרכזי ההתיישבות של כפרינו וערינו הזעירות. הגעתי להכרת בעבודתי הנוכחית אני מתכוונת למסור את ממצאי הדוקומנטציה שלי בראש בראש שלי הדוקומנטציה ממצאי את למסור מתכוונת אני הנוכחית בעבודתי האספקט ההיסטורי של הנושא דרך הסתכלותי כאדר יכל ית. המיוחד שבבניין ובראשונה לאותם החברים למקצוע העוסקים בשטח זה ולכל אלה הרוצים לחקור הרוצים אלה ולכל זה בשטח העוסקים למקצוע החברים לאותם ובראשונה הכפרים ומרכזי הערים וכפי שהוא משתקף בשכבות הגיאולוגיות מצביע על הקצב את רוח היהדות, את תפקידיה והשפעותיה במאות 19-18ה־ ותחילה המאה ,20ה־ ,20ה־ המאה ותחילה 19-18ה־ במאות והשפעותיה תפקידיה את היהדות, רוח את ועל מידת הפיכתה של הונגריה לחברה אזרחית. בשלהי המאה הקודמת ובעשרות במרכז אירופה ובעיקר בהונגריה. אני תקוה שרבים יוסיפו לעסוק במחקר זה וביתר זה במחקר לעסוק יוסיפו שרבים תקוה אני בהונגריה. ובעיקר אירופה במרכז הראשונות של המאה הנוכחית בולטים יותר ויותר, לצד בתי האדמיניסטרציה פירוט ממחקרי הנוכחי. עוד רבה המלאכה שיש לעשותה להכרת קורות התיישבותם קורות להכרת לעשותה שיש המלאכה רבה עוד הנוכחי. ממחקרי פירוט השלטונית ובנייני הכנסיות, מיקומם של בתי האזרחים ובתי המסחר. הופעתם של של היהודים בהונגריה,וכן לחשיפת חשיבותם האדריכלית שקי בתי הכנסת ושאר ושאר הכנסת בתי שקי האדריכלית חשיבותם לחשיפת בהונגריה,וכן היהודים של הבניינים האלה מצביעה במידה רבה גם על התקדמותה החברתית של היהדות בעידן הבניינים הציבוריים של יהדות זו. עלינו לחפש ולמצוא את שרידיהם של בתי תפילה בתי של שרידיהם את ולמצוא לחפש עלינו זו. יהדות של הציבוריים הבניינים האמנציפציה. קטנים, ישיבות, חדרים ומקוואות ולעשות למען פרסום תצלומיהם או תוכניות או תצלומיהם פרסום למען ולעשות ומקוואות חדרים ישיבות, קטנים, גרעיני ההתיישבות העירונית שנוצרו אז ואשר ייחודם ניכר עד ימינו העירו הבנייה שלהם. כן עלינו לעסוק בהשוואת בתי הכנסת לבתי ציבור יהודיים אחרים. אחרים. יהודיים ציבור לבתי הכנסת בתי בהשוואת לעסוק עלינו כן שלהם. הבנייה תשומת לבי לבנייני בתי הכנסת בהונגריה. ככל שיהודים הפכו לחלק אינטגרלי, יתר עיבודם ההיסטורי של המצבות בבתי הקברות מביא לפנינו נתונים לקורות לקורות נתונים לפנינו מביא הקברות בבתי המצבות של ההיסטורי עיבודם על כן, לגורם מכריע בתחום הכלכלה, החברה והתרבות במקום מושבם, בה במידה התיישבותם של היהודים במקום ועוזר לנו להכיר את גודל הקהילה היהודית הקהילה גודל את להכיר לנו ועוזר במקום היהודים של התיישבותם העתיקו את בתי הכנסת שלהם, מקום התכנסותם בימי חג ומועד, למרכז העיר, המסוימת ומצבה. הכתובות העבריות של בתי הכנסת הקיימים עדיין עובדו על ידינו ידינו על עובדו עדיין הקיימים הכנסת בתי של העבריות הכתובות ומצבה. המסוימת כעדות לדרגה ולמעמד שרכשו לא מזמן. בתי התפילה המקוריים, שבראשית דרכם בעזרתו של הרב, ג׳ורג׳ לנדסמן. הטקסטים מעידים על השקפתם הרוחנית של הרוחנית השקפתם על מעידים הטקסטים לנדסמן. ג׳ורג׳ הרב, של בעזרתו היו צנועים ופשוטים, מוסרים את מקומם לבתי כנסת מפוארים, המשמשים לא רק הרבנים ושל טובי הקהילה, אותה הם משתדלים להנציח ולהעביר כירושה רוחנית רוחנית כירושה ולהעביר להנציח משתדלים הם אותה הקהילה, טובי ושל הרבנים לצורכי הפולחן הדתי, אלא מפגינים את צורכיהם הייצוגיים של בוניהם. הבניינים לדור הבא. הטקסטים יתפרסמו באמצעות האקדמיה למדעים של הונגריה — קבוצת — הונגריה של למדעים האקדמיה באמצעות יתפרסמו הטקסטים הבא. לדור הם גדולים ומרווחים, כליל הביצוע של התכנון המודרני, ועל ידי כך הם הופכים המחקר של היודאיסטיקה. של המחקר לחלק דומיננטי :בסביבתם הם לא רק משנים את אופיו הארכיטקטוני של מרכז העיר בפרסום הכרך הזה יש בכוונתנו אף להציב יד ושם ליהדות הונגריה, שהרי בתי שהרי הונגריה, ליהדות ושם יד להציב אף בכוונתנו יש הזה הכרך בפרסום שבו הוקמו, אלא גם משפיעים על עיצובו בעתיד. לכן מצאתי לנכון לרכז בשעה זו, הכנסת של ערי השדה נחרבו על מתפלליהם, וגם אלה שעדיין נשארו על תלם שוב תלם על נשארו שעדיין אלה וגם מתפלליהם, על נחרבו השדה ערי של הכנסת ברגע האחרון לפני הכליון המוחלט של אותם בתי כנסת, את קורות ההתיישבות אינם ממלאים את התפקיד לו נועדו. ברצוננו להזכיר את בוני בתי התפילה ואת ואת התפילה בתי בוני את להזכיר ברצוננו נועדו. לו התפקיד את ממלאים אינם שלהם ואת אפיונם הארכיטקטוני. עשיתי זאת על פי נתונים סטטיסטיים, ממצאים חשיבותם בעבר, כדברי המקונן, ירמיהו: זכור תזכור ותשוח עלי נפשי(איכה ג,כ). נפשי(איכה עלי ותשוח תזכור זכור ירמיהו: המקונן, כדברי בעבר, חשיבותם השמורים בארכיונים או על פי עדותם של אלה שבידם הפרטים הנחוצים ובראש הנחוצים הפרטים שבידם אלה של עדותם פי על או בארכיונים השמורים ובראשונה על פי סקירותי ומדידותי האישיות. ניסיתי לערוך רשימה של בתי הכנסת בתי של רשימה לערוך ניסיתי האישיות. ומדידותי סקירותי פי על ובראשונה שעדיין קיימים במציאות ולחלק אותם לטיפוסים על פי סגנון הבנייה ועל פי נתוני מספר הנפשות של הקהילות היהודיות — נתונים על בנייני על נתונים — היהודיות הקהילות של הנפשות מספ ר הסביבה שבה הוקמו. הקהילה את תוצאות המחקר, שכתבתי בהשתתפותם של כמה עמיתים למחקר זה, רציתי זה, למחקר עמיתים כמה של בהשתתפותם שכתבתי המחקר, תוצאות את להוציא לאור באמצעות Könyvkiadó“ ”Műszaki (הוצאה לאור מקצועית) בשנת הרשימות שפורסמו מכילות — על פי אוצר השמות הגיאוגרפיים משנת ,1978 ,1978 משנת הגיאוגרפיים השמות אוצר פי על — מכילות שפורסמו הרשימות .1989 ברם הכרך שנועד לציבור הרחב אינו מתאים לפרסם בו את כל החומר מסודר לפי מחוזות ובתוכן לפי סדר אלפבתי — את אותם היישובים שבהם חיו שבהם היישובים אותם את — אלפבתי סדר לפי ובתוכן מחוזות לפי מסודר הדוקומנטרי השייך לנושא. התיאורים הסטטיסטיים של העבר, המכילים את מספר באחת מארבע )1941,1910,1851,1828(השנים יותר 30מ־ יהודים(עמודות ).5-2 ).5-2 יהודים(עמודות 30מ־ יותר )1941,1910,1851,1828(השנים מארבע ב אחת הנפשות של התושבים היהודיים, לפעמים מוסיפים גם פרטים על מהותם של את שנת בניין בית הכנסת שאבנו מתוך הפרסומים שבהערות (עמודה ).6 אשר ).6 (עמודה שבהערות הפרסומים מתוך שאבנו הכנסת בית בניין שנת את

תרגם צבי מושקוביץ צבי תרגם

אביקו מרים גזדא מרים אביקו

בתי כנסת וקהלות בהרנגריה וקהלות כנסת בתי

מפות נתונים שרטוטים אדריכליים שרטוטים נתונים מפות V a l ó d i

Gazda Anikó (1933. taivai iolfedezte es budapesti Műegyetemé uáósok sem tudtak ilyen <::־־. ::fiagyároéskág; י;■־.׳;,és élete java rész |pv Intézetben (VATI ) zs idősig né 1 kü 1.. ] Tervezett 15, nem e t vannak a magyar város* azonban mindig 5, képben, még akkor ií *t e t t ? ő k e t . A mo a(־. H aj d ú b ö s z c rmo ny ■::r;,y é s e 11 íj varosszerkezete és tn a zsinagógák építésével 1980 - a 3 e v e k b e n b e i téralakítás mindenütt é r t. é k v i z s g á l a t o r s z á szorgalmának köszönhe az akkori állapotokat a f a l u s i : n é p i lelkesedést érzett tanúsított, mint a az

Utólag tisztán Tett ve'׳ során volt: a tel gondozásának építészetének magyar zsínag de aki maga ־- A jelen könyv csupa «ress11i» :,. c S ־ .■י' .fé rt be máshová׳" a m i nem Településfejlesztés c. folyóirat Műszaki Könyvkiadó 1989-ben egy a illu s z trá lt, m utat c s k ö t e t b .e n 3 e ssinsgógák) kiadta Gazda Anikó alaprajzainak is égy részét, ki néhány más munkatárs rövidebb t legfőbb szerzőjének igazán a szí t i n , a d a t ׳ ״ ; k é s k c n ב n y a i n ־t a n u l m 1 z ? i é ר. váró sépítő mérnök tervre összesítései, nagyobbrészt kim é l t e t t e - 3 m á j d - - már• h a l e l : 3 b

Hég éltönt zsidó közös alig-eí 1g összejön nt ö11vas ב m i n j én - j a i , a X IX . ,5: v árosainak oszlopos zsinagógákkal módos ; polgárai: a magyarországi zsidóság k . t ;■ r u e t ■;v ienü: rányomta bélyegét építés • városaink, arculatára: