A Siemens története Magyarországon 1887–2017
www.siemens.hu A Siemens története Magyarországon
1887–2017 A Siemens története Magyarországon | Köszöntő Köszöntő | A Siemens története Magyarországon
Kedves Olvasó!
Szakértők szerint a nem túl távoli jövő- A Siemens fennállásának 170 éves története Meggyőződésem, hogy a magyar szellem ben különböző ágazatok összesen 1 trillió során a kezdetektől fogva arra törekedett, és tudás, kitartás és akaraterő nagyban dollárnyi bevételre tesznek majd szert hogy innovációjával javítsa az emberek hozzájárul cégünk globális sikeréhez. adatokból. Hogyan lehetséges ez? Az adat életminőségét az „Ingenuity for life” mot- Tudjon meg többet erről, és ismerjen meg egyre inkább árucikké válik. A digitális tót követve: 150 évvel ezelőtt létrehoztuk sok más érdekes tényt cégünk 130 éves megoldásokkal és szolgáltatásokkal vég- az Indiát és Európát összekötő távíróvona- magyarországi működését köszöntő zett adatelemzés és -felhasználás értéke lat London és Kalkutta között, mi adtuk el kiadványból. akkor válik előttünk igazán világossá, ha Kínának az első villamost, Afrikában meg- a Siemens digitális tapasztalataira gondo- építettük az első erőművet. És természete- Kellemes olvasást kívánok! lunk: az intelligens épülettechnológia sen azt is büszkén mondhatom, hogy már megoldások már ma is akár 40 százalékkal 130 éve működünk Magyarországon. képesek csökkenteni az infrastruktúra Mintegy 3500 munkatársunk van ebben energiaköltségét. Az ipari szoftveralkalma- a gyönyörű országban, a magyar villamos zások és az automatizáció mintegy 50 hálózat 70%-a Siemens technológiát hasz- százalékkal rövidítik le a termékek piacra nál, és a Magyarországon gyártott Siemens jutási idejét. Egyik legfontosabb partne- termékek döntő többsége exportra készül. rünk, az olasz Maserati prémium autógyár Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az ország esetében a piacra jutás ideje a korábbi 30 fontos európai kereskedelmi központ hónapról 16 hónapra csökkent ipari szoft- szerepét tölti be. vermegoldásaink alkalmazásával. Azzal, hogy egyetlen közös adattörzset haszná- A Siemens a magyar vállalatokat is segíti Klaus Helmrich © Siemens AG igazgatósági tag lunk a teljes értékláncon belül, minimálisra abban, hogy elindulhassanak a digitalizá- Siemens AG csökkenthetők az egyes csapatok közötti ció útján, támogatva ezzel az ország gaz- esetleges félreértésekből adódó hibák. dasági és társadalmi fejlődését.
4 5 A Siemens története Magyarországon | Köszöntő Köszöntő | A Siemens története Magyarországon
Tisztelt Olvasó!
130 év telt el azóta, hogy 1887-ben A Siemens csoport Magyarország az utasok felszállhattak Budapest első iránti elkötelezettségét mutatja az is, villamosára, amelyet a Siemens adott át hogy folyamatosan bővíti tevékenységét a városnak. Akkoriban ez az új közlekedési az országban, és ma már mintegy 3500 eszköz szenzációnak számított, a Pester munkatársat foglalkoztat az energiatermelés Lloyd például a következőket írta róla: és -átvitel, az ipari automatizálás, az épület- technológia, a közlekedés és infrastruktúra, „Nem csoda, hogy az emberek napok óta az egészségügy, valamint a szoftver- bámulják a Teréz-körúton és az Oktogonon fejlesztés területén. a próbajáratokat tevő, gyorsan elsuhanó villamost. A »kocsi lovak nélkül« valósággá Kiadványunkban azokat a jövőt meghatá- lett. Az igazi vonat elé be kell fogni a fekete, rozó, innovatív megoldásokat gyűjtöttük zakatoló szörnyeteget, a »gőzparipát«, össze, amelyekre a legbüszkébbek vagyunk, a szuszogó, zajos mozdonyt. A villamos és amelyek kézzelfogható eredményei egyedül szalad, majd megáll vezetőjének az „Ingenuity for life” szellemiségnek, kézmozdulatára. Kétségtelen, hogy szakembereink kreatív és elkötelezett a főváros egy nagyon csinos, jól viselhető munkájának. játékszerrel gazdagodott, amely a most épülő, sokat ígérő palotasorba életet fog Célunk, hogy a jövőben is a legjobb lehelni s ez egész fővárosunkra jó hatást megoldásokat nyújtsuk partnereinknek Dale A. Martin fog gyakorolni.” a gyors, hatékony és környezetbarát © Hatlaczki Balázs elnök-vezérigazgató működéshez, a hosszú távon fenn- Siemens Zrt. Ezzel a villamosvonallal indult vállalat- tartható jövő érdekében. csoportunk magyarországi története, és a Siemens az azóta eltelt évtizedekben Jó szórakozást kívánok! is aktívan részt vett az ország infrastruktú- rájának modernizációjában. De nemcsak a közlekedésben, hanem a digitalizáció, az automatizáció és a villamosítás területén, más iparágakban ma is előremutató fejlesztésekkel járulunk hozzá ahhoz, hogy élhetőbbé tegyük környezetünket.
6 7 A Siemens története Magyarországon | Köszöntő Köszöntő | A Siemens története Magyarországon
SIEMENS
Egy családnév.
Egy nemzetközi konszern.
Európa vezető elektrotechnikai vállalata.
Sokak által jól ismert termékek.
Manapság és az elmúlt százhetven évben.
Aktív jelenlét a világ szinte valamennyi országában.
Károlyi Zsolt A múltban: távíró, villamos, rádió, mosógép, számítógép, mobiltelefon. © Hatlaczki Balázs igazgatósági tag, gazdasági vezető Siemens Zrt. A jelenben: ipari vezérléstechnika, gázturbina, épületautomatizálás, transzformátor, elektromos mozdony.
A jövőben: elektromos utasszállító repülőgép, digitális gyár, okoshálózat, integrált rendszerek.
Magyarországon a vállalat jelenléte egybefonódott az ipar fejlődésével, a dualizmustól napjainkig.
Kettős kapcsolat: világszínvonalú technológia a honi gazdaságban, magyar kompetencia központok a világcégben.
Működése során a technikai fejlesztés célja, mozgatója, szempontja és egyetlen értelme: AZ EMBER!
Kitalálni, kifejleszteni, tesztelni, legyártani, értékesíteni, használni, karbantartani, továbbfejleszteni – egyéni kiválóság, szervezett csapatmunka.
Mérnöki precizitás és tudás, megbízhatóság, állhatatosság, nyitottság, versenyképesség, rugalmasság és együttműködési készség.
A globális trendek ismerete alapján élen járni a technikai haladásban.
Műszaki és kaufmann kollégák együttműködése, a négy szem elv.
Magunkénak érezni a közösséget, a vállalatot, ahol dolgozunk.
Gazdagodni a kultúrák sokszínűsége által egy világvállalatban.
Az alkotás szenvedélye, a munka becsülete.
Csak a tiszta üzlet üzlet.
Tanulni. A hibákból is.
Felelősség a jövőért.
Felelősség egymásért.
SIEMENS
8 9 A Siemens története Magyarországon | Előszó Előszó | A Siemens története Magyarországon
Az album, amit a kezében tart a tisztelt A Siemens név minden korszakban olvasó, a maga nemében egyedülálló: a technológiai fejlődéssel, innovációval A szerkesztő előszava soha ilyen átfogó gazdaságtörténeti kuta- kapcsolódott össze, de mindez nem lett tás nem készült a Siemens magyarországi volna elég a sikerhez. Ahogyan ezt a könyv jelenlétéről, leányvállalatainak fejlődésé- hátterét adó nagyszabású kutatás is iga- ről, a csoport szerepéről a hazai gazdasági zolja, a kiváló minőségű, magas technoló- életben, városfejlődésben, innovációban. giai színvonalú terméknél több kellett: Tudományos alapossággal készült kiadvá- a transznacionális vállalat receptje a mun- nyunk célja, hogy olvasmányos stílusban katársak megbecsüléséről, a kreativitásról nyújtson egységes képet a Siemens ma- és tehetségről, az invencióról és innováci- gyarországi tevékenységének elmúlt 130 óról, és arról a fáradhatatlan törekvésről évéről. A következő oldalakon végigkövet- és elkötelezettségről szól, amellyel a mun- heti a Siemens magyarországi sorsának katársak dolgoznak a Siemens sikeréért. alakulását, amelyet a világpolitikai esemé- nyek és a hazai gazdaságpolitikai prioritá- Időutazásra invitáljuk tehát önt, kedves sok mellett az anyavállalat globális straté- olvasó, amelyben nemcsak egy multinaci- giája is meghatározott, meghatároz ma is. onális nagyvállalat magyarországi 130 évét ismerheti meg, hanem fény derül az adott A Siemens hazai múltja történelmi lépték- korszakot fémjelző, aktuális hazai gazdaság- kel nézve is imponáló: a magyarországi és iparpolitikára is. cégalapításra az első budapesti villamos- vonal kiépítése teremtett alkalmat, majd Kellemes időtöltést kívánok! a vállalat már a II. világháború előtt az ország egyik legjelentősebb magyar- országi foglalkoztatójává vált, a rendszer- váltás után jelentős szerepet töltött be a legfejlettebb technológiák hazai elter- jesztésében, a működőtőke-beruházások bevonzásában, ma pedig a duális szakkép- zés úttörője, és aktív K+F tevékenységével is hozzájárul az ország gazdasági és társa- dalmi fejlődéséhez.
10 11 A Siemens története Magyarországon | Tartalom Tartalom | A Siemens története Magyarországon
Tartalom
A Siemens 130 éve törekszik a folyamatos értékteremtésre Magyarországon
A Siemens története Magyarországon 1887–2017
Werner von Siemens és a Siemens birodalom 16 – 39
A Siemens megjelenése Magyarországon 40 – 71
Siemens-gyárak Magyarországon az I. világháborúig 72 – 89
Háborútól háborúig 90 – 115
© Siemens Zrt. Röntgengépek Magyarországon 116 –121
Szovjetizálás, önállósodás, államosítás 122 – 135
Növekvő Siemens aktivitás a Kádár-korszakban 136 – 169 és a rendszerváltás éveiben
A Siemens Rt./Zrt. vezetősége 1994. január 1-től napjainkig 170 – 171
Az innovátor 172 – 185
12 13 A Siemens története Magyarországon | Részletes tartalom Részletes tartalom | A Siemens története Magyarországon
Részletes tartalom
Klaus Helmrich beköszöntője 4 Röntgengépek Magyarországon 116 Dale A. Martin beköszöntője 6 Az „orvosi csodagép” 121 Károlyi Zsolt beköszöntője 8 Szovjetizálás, önállósodás, államosítás 122 A szerkesztő előszava 10 Munkakörülmények 1945-ben 128 Hídépítés Siemens röntgenkészülék segítségével 133 Werner von Siemens és a Siemens birodalom 16 Az almásfüzitői timföldgyár 134 Ki volt Werner von Siemens? 22 Legendák a Siemens távíró vevőkészülék körül 135 A korai multi 26 A családi vállalat 33 Növekvő Siemens aktivitás a Kádár-korszakban és a rendszerváltás éveiben 136 Zenei díj a legjobbaknak 36 A MEDICOR 140 A Siemens mint munkáltató a 19. században 38 Forgalomirányítás számítógéppel 140 Intenzív együttműködések: energiatechnika és alkatrésztechnika 141 A Siemens megjelenése Magyarországon 40 Siemens számítógépek Magyarországon 144 A csilingelő szenzáció 44 A Siemens szerepe a külföldi működőtőke-beruházások bevonzásában 147 Korabeli marketing 49 Telepített adatátviteli hálózat a MÁV-nál 150 Közcélú energiaszolgáltatás Budapesten 55 A Transzformátorgyár 152 Siemens & Halske vállalkozások Budapesten a századfordulóig (1884-1910) 57 Az Erőkar 153 Föld alatti villamosvasút Budapesten 60 Komputertomográfok és MR-berendezések 156 Fővárosi tűzjelző távírdák 63 Az Uzsoki Utcai Kórház 157 Siemens & Halske biztosítóberendezések a hazai vasutakon 66 Egyedülálló hídvilágítási rendszer 160 Vidéki települések villamosítása 68 A magyar villamos-energiarendszer irányítás 161 Siemens villamos telepek Magyarországon 69 Pillanatképek a Ferihegyi Repülőtér életéből 162 Villanyvilágítás az Orient gőzhajón 70 A Paksi Atomerőmű 163 A besztercebányai vízerőmű 71 Combino villamosok a Nagykörúton 164 A sikeres projekt újabbakat hoz 166 Siemens-gyárak Magyarországon az I. világháborúig 72 Országházi projektek 168 A tordai áramfejlesztő telep 78 Európa legmodernebb levél- és csomagfeldolgozója 169 Siemens-technika a Szent István-bazilikában 79 A tantál izzó 79 A Siemens Rt./Zrt. vezetősége 1994. január 1-től napjainkig 170 Közvilágítás Budapesten 82 A magyar Siemens–Schuckert igazgatósága 86 Az innovátor 172 Siemens gyártmányú ipar- és bányavasúti mozdonyok Magyarországon 87 A Kaposvári Egyetem 178 Villamos Debrecenben és a Magas-Tátrában 88 A 4-es metró 179 Villamos helyiérdekű vasút váratlan fordulatokkal 89 Zöldellő tetők a Siemens Gizella úti telephelyén 180 Magyarország legfejlettebb gázturbinás erőműve, Gönyü 181 Háborútól háborúig 90 Elektromos hajtású repülőgép Kecskemétről 182 Siemens-technika a Diósgyőri Vas- és Acélgyárban 93 Az V. páneurópai folyosó korszerűsítése 183 Siemens & Halske gyorstávíró Budapest és Berlin között 94 A kulcsfontosságú partner 184 A budaörsi repülőtér 103 Távkábelek és villamos berendezések 104 Életképek a Siemens mindennapjaiból 188 Távvezeték a Mátravidéki Erőműhöz 106 Forráslista 192 Távbeszélő hálózatok 110 Rádiókészülékek 111 Színpadtechnika 111 Egy Siemens-márkabolt katalógusából 114
14 15 A Siemens története Magyarországon | Werner von Siemens és a Siemens birodalom Werner von Siemens és a Siemens birodalom | A Siemens története Magyarországon
Werner von Siemens és a Siemens birodalom
1847-ben az akkor harmincegy éves porosz tüzér hadnagy, Werner Siemens és társa, a nála két évvel idősebb műszerész, Johann Georg Halske megalapították Berlinben a Siemens & Halske céget. A kis üzemben az induláskor tíz munkást foglalkoztattak, ma a Siemens vállalatok világszerte több mint 350 ezer embernek adnak megélhetést. A nagyívű fejlődés az alapító és névadó, Werner von Siemens (1816–1892), a hamisítatlan 19. századi feltaláló és vállalkozó nevéhez köthető.
© Siemens Historical Institute © Siemens Historical Az első elektromos vasút a berlini világkiállításon, 1879
16 17 Siemens 130 | Werner von Siemens és a Siemens birodalom Werner von Siemens és a Siemens birodalom | A Siemens története Magyarországon
A hadnagyból lett vállalkozó Werner Siemens A szülők gimnáziumba járatták Wernert, Werner Siemens Berlinben kezdte meg jegyeztette be, amit Wilhelm 1843-ban a család legidősebb de fiuk egyetemi tanulmányait már nem tiszti karrierjét hadnagyként. Szabadide- Angliában értékesített. 1844-re azonban fiúgyermekeként tudták finanszírozni. Tizennyolc évesen jében tudományos kísérleteket folytatott, világossá vált, hogy a találmányokból körültekintő nevelést kapott agrártudományokban jártas Werner, megszakítva gimnáziumi tanulmá- tanulmányokat írt. A család anyagi helyze- származó eseti bevételek sem biztosítanak földbérlő édesapjától, nyait, elhagyta az akkor Mecklenburgban te ekkorra sem javult, ráadásul 1839-ben biztos megélhetést számukra. Christian Ferdinand Siemenstől élő családját, és beállt a porosz hadseregbe. előbb édesanyja, majd 1840-ben édesapja és édesanyjától, Eleonore Tisztjelölt lett a magdeburgi tüzérségnél, is meghalt. Werner amint tudott, részt vál- Werner egyre határozottabban az elektro- Siemenstől, akinek felmenői így a berlini tüzérségi és mérnöki akadémi- lalt kiskorú testvérei taníttatásában: öc�- technika felé fordult: mélyítette elméleti és között több jogászt is találunk. án tanulhatott. csét, Wilhelmet még 1838-ban magához gyakorlati tudását, fejlesztései során számos Műveltség tekintetében a család a korabeli polgárság felső rétegéhez vette Magdeburgba, Berlinben pedig már szakemberrel működött együtt, és tudatosan tartozott, de anyagi helyzetük A hároméves képzés alatt kiváló gyakor- Friedrich, Carl és Walter is vele laktak, itt jár- kereste azt az üzletágat és terméket, amelyre messze elmaradt ettől a szinttől. lati ismetereket és természettudományos tak középiskolába. A tiszti fizetés azonban gyártó és értékesítő céget alapíthat. alapokat szerzett, amit később önszorga- nem volt elegendő, így Werner tudomá- lomból tovább bővített, gyakran konzultált nyos mérnöki tevékenységéből igyekezett Végül az elektromos távíró tette vállalkozóvá, például mérnökökkel és műszerészekkel. pluszbevételhez jutni. Első szabadalmát, ám mindeközben egy ideig még továbbra is Miután elvégezte az akadémiát, 1838-ban egy arany galvanizáló eljárást 1842-ben a porosz hadsereg tisztje maradt. © Siemens Historical Institute © Siemens Historical Cégjelzéses levélpapír, 1856
A cégalapítás Zárt üzlet Werner Siemens azt a Charles Wheatstone sikeres volt, hogy Halske, otthagyva vállal- A távíróvonalak kiépítése speciális üzletág és William Cooke által kidolgozott, mág- kozását, 1847 októberében új céget alapí- volt a 19. század közepén, a sajátosságok nestűs távírót (magnetic pointer teleg- tott Siemensszel Telegraphen-Bauanstalt pedig kedveztek a cégnek. A megrendelők raph) fejlesztette tovább, amely az első Siemens & Halske néven, és a következő között kezdetben túlsúlyban volt a hadse- kereskedelmi forgalomban értékesített húsz évben együtt dolgoztak. reg és az állam. A század közepétől viszont vezetékes távíró volt, és amelyet 1838-tól már egyre jelentősebb ügyfelekké váltak a Great Western Railway társaság használt A szaktudást Halske és Siemens, a tőkét a vasúttársaságok is, de még így is viszony- vasútvonalain. Körülbelül ugyanebben az Werner egyik unokatestvére, Johann lag kisszámú, ám annál biztosabb vevővel időben jelent meg a piacon a nagy konku- Georg Siemens hozta a cégbe, aki a befek- lehetett kalkulálni. A távíróipar a gazdaság rens, a Morse-távíró, de míg a Wheatsto- tetésért cserébe a vállalkozás által termelt általános állapotától gyakorlatilag függet- ne–Cooke-féle készülékhez elég volt, ha nyereség ötödét kapta hat éven át. A fenn- lenül működött, viszont az üzletkötésben a használója írni és olvasni tudott, mivel maradó hányadon a két alapító egyenlően elengedhetetlenek voltak a személyes a távíró maga mutatott rá a küldött üzenet osztozott. Alig egy év múlva a Siemens & kapcsolatok. betűire, addig a Morse-készülék saját kód- Halske céget bízták meg a Berlin és Köln, rendszert, a Morse-kódot használta. majd a Berlin és Frankfurt közötti távíróvo- Mivel nemzeti hatóságok felügyelték a táv- nal kiépítésével. Ennél a munkánál alkal- íróhálózatokat és azok kiépítését, e hatósá- A Morse-távíró gyorsasága miatt hamar mazták először Werner új fejlesztését, ami gok tagjainak ismerete egyet jelenthetett közkedvelt lett, de könnyű kezelhetősége a távírókábelek szigetelését forradalma- az üzletkötéssel. Szerencsés módon Werner miatt a mágnestűs készülék is haszná- sította. A szigeteléshez guttaperchát, egy Siemens tisztként tagja volt az illetékes latban maradt. Werner Siemens már a trópusi fa tejnedvéből előállítható anyagot porosz távíró hatóságnak, amelyben helyét fejlesztés során szoros kapcsolatba került használt, amit alig néhány évvel korábban később egy közeli katonabarátja foglalta Johann Georg Halske műszerésszel, aki ismert meg az európai tudományos élet és el. Nem volt tehát véletlen, hogy éppen a ekkor még társtulajdonos volt egy precízi- a közvélemény. A gyártás mellett a háló- Siemens & Halske kapott megbízást a Ber-
© Siemens Historical Institute © Siemens Historical ós műszereket gyártó mechanikai cégben zatkiépítés és az üzemeltetés is bekerült lin–Köln és Berlin–Frankfurt vonalak ki- Siemens testvérek: Otto, Wilhelm, Friedrich, Sophie, Hans, Werner, Walter – 1879 (Bötticher & Halske). A közös munka olyan a cég szolgáltatási profiljába. építésére. Az is az üzletág jellemzője volt,
18 19 A Siemens története Magyarországon | Werner von Siemens és a Siemens birodalom Werner von Siemens és a Siemens birodalom | A Siemens története Magyarországon
A szentpétervári fiókcég hogy a termékek gyártása komoly szaktu- A távírókábel kiépítése viszont már állandó 1854-ben Johann Georg Siemens kiszállt dást igényelt ugyan, de nem kellett hozzá cégképviseletet igényelt. Kezdetben egy az üzletből – megállapodtak vele az üzlet- nagy és költséges gépparkot üzemeltetni. német felmenőkkel rendelkező helyi mű- része kifizetésében –, és Carl foglalta el A termelés viszonylag szűk keretek közt, szerész vezette a szentpétervári ügyeket, a helyét. 1855-től ő lett a Siemens & Hals- akár tíz szakképzett munkással is eredmé- de Werner úgy látta jónak, ha öccse, Carl ke cég egyötödének tulajdonosa. Ugyanet- nyes lehetett, a korlátozott tőkeszükséglet Szentpétervárra költözik. Az akkor hu- től az évtől a szentpétervári vállalkozás pedig jelentősen megkönnyítette a vállal- szonnégy éves fiú teljes meghatalmazást a berlini cég fiókvállalataként irányította kozásindítást ebben a szektorban. kapott a Siemens & Halske oroszországi az oroszországi érdekeltségeket. A Siemens & Halske alkalmazottai között ügyleteinek képviseletére. Carl, fiatal kora még húsz év múlva is túlnyomó többség- ellenére, remekül végezte a rábízott fel- A saját tőkével rendelkező céget Carl önál- ben voltak a szakmunkások. adatokat. Tető alá hozta az Oroszország- lóan vezette, a profittal is maga rendelke- hoz tartozó lengyel területeken – Varsótól zett. Bár 1867 után csökkent az orosz piac Werner Siemens 1849 őszén, szűk tizenkét a német határig – húzódó vonal kiépítésé- üzleti jelentősége, a fiókcég fennmaradt. évnyi szolgálati idő után elhagyta a porosz re vonatkozó megbízást, majd a Krími-há- Carl 1867 és 1880 között Tbilisziben, majd tüzérséget, és ekkortól minden energiáját ború kitörése után a Kijeven keresztül Londonban dolgozott, az oroszországi a vállalkozásába és annak fejlesztésébe menő Moszkva–Szevasztopol távíróvonal üzlet akkor kapott új lendületet, amikor fektette. Halske vezette a berlini üzemet, megrendelését is. 1853 és 1855 között az visszatért az országba. 1882-ben újabb Siemens felelt az üzletkötésért, a fejlesz- orosz üzlet garantálta, hogy a berlini anya- távíróvonalak építésére kötöttek szerző- téseken külön-külön és közösen is dolgoz- cég üzeme teljes kapacitás mellett működ- dést, és felállítottak Szentpétervárott egy tak. Úgy tűnt, Poroszország biztos ügyfele hessen. A krími vonal 1855-ben készült el. kábelgyárat a kínálkozó orosz tengerészeti lesz a Siemens & Halske vállalatnak hosszú megrendelések kielégítésére. távon, ám 1851-ben felbontották a céggel Az 1856-os békekötés után nem indult új a szerződést. beruházás, de az oroszországi üzlet folyta- Az oroszországi gyár a kábelek mellett tódott, az orosz állam tizenkét éves szer- lámpatesteket, kapcsolókat, biztosítékokat, Ekkorra azonban sikerrel zárultak a több ződést írt alá a Siemens & Halske céggel vasúti biztosítóberendezéseket, távírókat, éve tartó tárgyalások Oroszországban. a megépített vonalak karbantartására. később elektromos generátorokat és mo- Az 1850-es évektől elindulhatott a Siemens Ez a korábbiaknál is nagyobb üzletnek torokat is gyártott. A világítástechnikai & Halske nemzetközi terjeszkedése. bizonyult. A karbantartás során fellépő működési körre 1886-ban részvénytársasá- kiadásokat nehéz volt előzetesen felmérni, got hoztak létre Szentpétervári Társaság 1851-ben az első orosz szerződés hetvenöt így viszonylag magas átalánydíjra szólt az Elektormos Világításért néven, majd darab távíró készülékre szólt a Moszkva– a szerződés. Ebből különítettek el tartalé- 1898-ban valamennyi helyi tevékenység Szentpétervár vasútvonalhoz. Az 1853-as kot az esetleg fellépő extra kiadások fede- átkerült az Orosz Elektrotechnikai Vállalat második szerződés már a Szentpétervár és zésére. A jól jövedelmező megállapodás Siemens & Halske, Szentpétervár vállal- Kronstadt közötti távíróhálózat kiépítésével fedezte a karbantartás munkálatainak biz- kozáshoz. De nem az oroszországi üzlet bízta meg a céget. A szerződéseket közvet- tosítására felállított szentpétervári üzem, volt a Siemens & Halske egyetlen külföldi lenül Werner készítette elő, aki gyorsan kita- és a Szentpétervárott, Kijevben és Odes�- érdekeltsége. nulta az üzletkötés helyi szokásait. szában nyitott mérnöki irodák költségét is.
© Siemens Historical Institute © Siemens Historical © Siemens Historical Institute © Siemens Historical Institute © Siemens Historical Távíróhálózat Németországban, 1850 A szentpétervári Siemens & Halske kábelgyár, 1882 A Siemens & Halske első műhelye a Schöneberger Straße 19. alatt, 1847
20 21 Ki volt Werner von Siemens?
jét adó vállalkozás – hiszen azért vált üzletemberré Élharcosa volt annak a kezdeményezésnek, amely Werner von Siemens hogy gondoskodjon a családjáról – az 1860-as évek az elektrotechnikát egyetemi tárggyá kívánta tenni legfontosabb találmányai: második felében válságba került, és az ebből történő a német felsőoktatásban, és ebben nemcsak tudo- kilábalás intenzívebb üzleti jelenlétet követelt mányos eredményei és vállalkozói sikerei segítették, Werner Siemenstől. hanem komoly közéleti szerepei is. • galvanizálási technika (1842), Werner Siemens saját visszaemlékezésében leginkább Szintén politikai és vállalkozói súlyát felhasználva tudósként tekint magára, nem is alaptalanul. Mérnö- érte el, hogy 1885-ben megalakult a Physikalisch- ki és tudományos teljesítményét ismerték el, amikor Technische Reichsanstalt. A kutatóintézetnek a Sie- • kábelszigetelési eljárás (1847), előbb a berlini egyetem (1860), majd a heidelbergi mens & Halske adományozta a charlottenburgi telket, egyetem díszdoktorává (1886) avatták, de tagjává a működését viszont a német kormány is támogatta. • távíróberendezések fejlesztése választotta a porosz királyi tudományos akadémia Werner Siemens, életműve teljességének elismerése- (1873), illetve öccsével, Wilhelmmel egy évben ként, 1888-ban gyerekeire is örökíthető nemesi címet (1847, 1854, 1856), (1862) a brit Royal Society is. Werner Siemens kapott III. Frigyes császártól. megkapta a Francia Becsületrendet is 1867-ben. • kábeltesztelési eljárások – galvanométer- fejlesztések, tekercselési eljárások (1855, 1856),
• a folyadékban alkoholszintet mérő berendezés fejlesztése (az orosz adóhivatal megvette az 1850-es években),
© Siemens Historical Institute © Siemens Historical • az elektromos ellenállás mérése (javaslatot Werner Siemens a 19. század gyermekeként vált tett az ellenállás egységének megállapítására a liberalizmus hívévé. Az 1848-as forradalom tá- 1860-ban, később róla nevezték el siemens mogatója volt – több testvérével együtt –, és ebből következően lett 1861-ben a Deutsche Fortschritt- egységnek), spartei egyik alapítója. A vállalkozása működtetése mellett 1862 és 1866 között a porosz parlament • a dinamó kifejlesztése (1866, a magyar Jedlik képviselőjeként is dolgozott e párt színeiben. Politi- kai működése egyik legfontosabb eredményének a Ányossal egy időben), porosz szabadalmi jog reformjának elindítását tekin- tette, ami az 1863-as memoranduma után tizenhá- rom évvel egy új szabadalmi törvényt eredménye- • telefonberendezés-fejlesztés (1878), zett. Werner az új törvény alapján felállított állami szabadalmi hivatalnak is tagja volt. • a koax kábel német szabadalma (1884), Liberális és ellenzéki beállítódását alapjaiban változ- tatta meg a német tartományokat az osztrák–porosz • elektromos városi vasúti szabadalmak (1866) és a francia–porosz (1870–1871) háborúk után közös államban egyesítő Otto von Bismarck és bemutatók (1879-től, pl. a trolibusz ősének politikája. A német egység sokakat, köztük Werner prototípusa 1882-ben). Siemenst is meggyőzte arról, hogy Németország virágzó jövője a bismarcki politika alapján biztosítha- tó, így az új német állam feltétlen híve lett. Egyrészt ezzel magyarázható, hogy visszavonult a politikától, no meg persze azzal, hogy a család gazdasági ere- Institute © Siemens Historical Institute © Siemens Historical Az Electromote, a trolibusz ősének prototípusa, Berlin, 1882 Kenotrons röntgengép, 1933
22 23 A Siemens története Magyarországon | Werner von Siemens és a Siemens birodalom Werner von Siemens és a Siemens birodalom | A Siemens története Magyarországon © Siemens Historical Institute © Siemens Historical Siemens mágnestűs távíró replikája, 1847
24 25 Werner von Siemens és a Siemens birodalom | A Siemens története Magyarországon
A korai multi A londoni Siemens-cég Indulása óta kapcsolódott a céghez egy a Newall & Co. megalapította a Siemens, évtizeddel azelőtt kezdődött a fejlesztése másik külföldi piac, de ezt a kapcsolatot Halske & Co. céget. Az igazgató Wilhelm – és drága, ráadásul a kiszámíthatatlan nem egy adódó megrendelés hívta életre, lett. Alapítottak egy kisebb gyárat is West- időjárás és a természeti tényezők is gyak- hanem Werner öccse, Wilhelm Siemens minsterben, ahol 80–100 munkás távíró ran akadályozták a munkát. személyes ambíciója és tehetsége. berendezéseket állított elő, így a vállalat Wilhelm 1843-ban ment először Angliába, mentesült a magas beviteli vámok alól. A londoni Siemens cég 1864-es első üzlete hogy értékesítse Werner első szabadal- nem is járt sikerrel: bukás volt a spanyol- mát. Mivel sikerrel járt, elhatározta, hogy Az együttműködés végül nem lett hosszú országi Cartegna és az észak-afrikai Orán A 19. század közepén nem volt általános, hogy egy száma érdekeltté tette a vállalatokat, hogy nyissanak Az emelkedő vámtételek arra ösztönözték a Siemens & szerencsét próbál Angliában úgy is, mint távú, Werner két évvel később felmondta közötti kábelfektetés. Olyannyira, hogy cég a határon átnyúló értékesítés mellett külföldi fiók- más országok piacai felé – az 1850-es években pél- Halske vállalatot, hogy helyben termeljen. Ez a törekvés szakember és úgy is, mint a berlini cég a szerződést, mert nem akart kizárólag Halske a londoni cég felszámolása mel- vállalatot alapít, sőt termelő tevékenységet is folytat dául sokkal nagyobb üzleti lehetőséget jelentett az húzódott meg például a szentpétervári és a woolwichi képviselője. Werner – jóllehet a két testvér a Newall & Co.-tól kábelt vásárolni. A két lett érvelt, de végül csupán ő szállt ki az másik országban. A század harmadik harmadára per- orosz piac, mint a porosz. Az 1860-as években induló, gyáralapítás mögött. kapcsolata nem volt felhőtlen – támogatta Siemens-fivér és Halske tulajdonában angliai vállalkozásból. 1865 októberében sze mindez gyökeresen megváltozott. Gazdaságtörté- határokon átnyúló távíróhálózatok – szárazföldi vagy öccsét, és aktívan közreműködött egy fiók- lévő londoni céget továbbra is Wilhelm alakult meg az új cég, Werner és Wilhelm nészek a világgazdaság első globalizálódási időszakát tengeri – kiépítésének hulláma szintén a cég nemzet- Werner Siemens maga is jó üzleti lehetőséget látott cég létrehozásában. Wilhelm, aki maga vezette, új angol partnert nem kerestek. közös vállalkozása Siemens Brothers az 1870-es évek és az 1929-33-as nagy gazdasági közi orientációját erősítette. a nemzetköziesedésben. Mindig is egy berlini központú is mérnöknek tanult, a Siemens & Halske Előkészítették viszont a saját kábelgyár néven. Werner úgy tekintett a londoni világválság kitörése közötti időszakra teszik. cégbirodalmat vizionált, számos külföldi céggel körbe- londoni ügynöki feladatai mellett egy felállítását. A döntésben szerepe lehetett cégre is, mint az 1855 óta működő szent- Mivel az iparág technikai újításokra épült, a szaba- bástyázva, amelyek hálózatként működnek együtt. mechanikai cégnek dolgozott, és maga is annak is, hogy 1859-ben Wilhelm angol pétervárira. Berlinben működött a cégköz- A Siemens & Halske viszont jó két évtizeddel korábban dalmak külföldi biztosítása is a helyi jelenlét mellett A testvérek ráadásul sikeresen vetették meg a lábukat fejlesztett. A nevéhez kötődik például egy állampolgár lett, és ugyanebben az évben pont, London és Szentpétervár volt lépett a nemzetköziesedés útjára: Werner Siemens szólt, ahogyan az 1880-as évektől erősödő protekcio- külföldön. Wilhelm remekül érvényesült Angliában, vízmérő berendezés fejlesztése. elnyerték a brit kormány megbízását az a fiókcégek székhelye. De Wilhelm szaba- már az 1850-es években külföldi jelenlétben gondol- nizmus is a fiókcégek létrehozását ösztönözte. 1859-ben angol állampolgár lett, 1883-ban – halála állami hálózat tesztelésére. don akart irányítani, ami a két testvér kö- kodott, és ennek megfelelően építette fel vállalkozá- A protekcionizmus jegyében az országok mind erő- évében – pedig lovaggá ütötték. Carl szintén sikerrel Az első londoni üzletet Wilhelm 1853-ban zött folyamatos súrlódásokhoz vezetett. sát. A távíróüzlet sajátosságainak is szerepük volt a cég sebben védték nemzeti piacaikat, ezért bizonyos ter- birkózott meg a keleti piacokkal, és az ő nyomdokain hozta tető alá: a Siemens & Halske a krími A londoni cég történetében a Wilhelm A konfliktusoknak is szerepük volt abban, nemzetközi fejlődésében. A lokális vevők korlátozott mékekre jelentős behozatali vámokat vetettek ki. haladt öccse, Walter, majd másodunokaöccse, Georg is. megrendeléséhez az angol Newall & Co. nagyszabású tervei alapján kiépülő mély- hogy a Siemens Brothers 1880-ban rész- céggel kötött szerződést kábelvásárlásra. tengeri kábelfektetés hozta meg az igazi vénytársasággá alakult. A londoni cég és Az együttműködés 1857-ben folytatódott, fordulatot. Ezzel nemcsak új terület nyílt a woolwichi gyár a kezdeti fiaskó ellenére amikor az angol cég Szardínia és Algéria a távíró üzletágban, hanem a siker világ- is a kábelgyártásra és a mélytengeri kábel- között fektetett távírókábelt, amelyhez piaci előnyökkel is kecsegtette a londoni fektetésre koncentrált. a Siemens & Halske vállalattól vásároltak és berlini céget. Werner is az új üzletben távírókat, és a kábeltesztelést is a berlini látta a növekedés zálogát, és támogatta A Siemens Brothers részt vett a Londontól cégre bízták. A munkát maga Werner fel- Wilhelmet. Az 1866-ig működő westmins- Kalkuttáig húzódó indoeurópai távíróvonal ügyelte, és közben kidolgozott egy új mód- teri gyár mellett 1863-ban létesített kiépítésében (1868–1870), beszállt az Eu- szert a kábelek víz alatti lefektetésére. woolwichi kábelgyár már az új technoló- rópa és Észak-Amerika közötti újabb kábelek giára épülő vállalkozást készítette elő. kiépítési üzletébe (1873–1874), és jelen A közös munkát közös cégalapítással koro- volt a közép- és dél-amerikai távíró vonalak názták meg. 1858-ban jogi formát öltött A 19. század közepén azonban a víz alatti mélytengeri lefektetésekor is (pl. Francia a kooperáció: Londonban Werner Siemens, kábelfektetés kockázatos üzletet jelentett. Antillák, brazil partok). 1873-ban érkezett el Wilhelm Siemens, Georg Halske és A technológia új volt – alig több mint egy az idő a woolwichi gyár bővítésére. © Siemens Historical Institute © Siemens Historical © Siemens Historical Institute © Siemens Historical Siemens részvény, 1897 A mélytengeri kábelfektetésre kialakított hajó, a Faraday, 1874
26 27 A Siemens története Magyarországon | Werner von Siemens és a Siemens birodalom Werner von Siemens és a Siemens birodalom | A Siemens története Magyarországon
a céget nem számolták fel. A fellendülése akkor kezdődött, amikor 1882-ben Arnold vette át a vezetését. A monarchiabeli üzlet ekkor már sikert hozott. 1883-ban felépült a cég saját gyára, amit 1887-ben bővítettek, 1889-90-ben pedig létrehoztak egy máso- dik gyárat is. A bécsi cég profiljába tartozott többek között a vasúti biztonságtechnikai eszközök, villamos generátorok, ívlámpák, koax kábelek gyártása, villamos erőművek építése, városi vasúti projektek értékesítése. És Bécsből indult Budapest meghódítása is.
Átalakul a piac Az 1860-as évtizedtől több szempontból is új korszak kezdődött a Siemens & Halske történetében. Az orosz piac a karbantartá- si szerződés 1867-es lejárta utáni bő egy évtizedben kis intenzitással működött. A londoni vállalkozásban az 1864-es mély- tengeri kábelfektetés kudarcot és komoly veszteségeket eredményezett. Georg Hal- ske emiatt kilépett a londoni cégből, majd 1867-ben a berlini vállalkozásból is kiszállt, nyugdíjba vonult, de tőkéjét hitelként bent hagyta a nevét továbbra is viselő vállalkozásban.
1867-ben az új társasági szerződés szerint © Siemens Historical Institute © Siemens Historical A woolwichi kábelgyár a Temze partján, 1863 Werner, Wilhelm és Carl Siemens közös tulajdonává vált a Siemens & Halske 40– 35–25 százalékos arányban. Werner Sie- Külpiaci kudarcok mensnek tehát megmaradt a cég alapítása A londoni és szentpétervári vállalkozások Az első bécsi megjelenés sem volt eredmé- óta birtokolt kétötödnyi tulajdonrésze, Carlé sikeresen működtek, ám nem minden külföldi nyes. 1855-ben hozták létre a berlini Sie- a korábbi 20 százalékról 25 százalékra emel- próbálkozás járt pozitív eredménnyel. Párizs- mens & Halske bécsi fiókcégét, hogy azon kedett, Wilhelm pedig újként lépett a ber- ban például nem sikerült megvetnie a lábát keresztül a balkáni, török és görög piaco- lini cég tulajdonosai közé. Ez a felállás a cégnek. 1878-ban a londoni vállalat fiókcé- kat elérjék. Bár veszteségesen működött, megmaradt 1880-ig. geként alapították meg a Siemens Frères-t, amit 1886-ban végül felszámoltak. Túl rövid idő telt el az 1870-71-es francia–porosz háború óta, és a párizsi közhangulat egyálta- lán nem kedvezett a porosz vállalkozásnak.
Sikertelennek bizonyult a Siemens amerikai cégalapítási kísérlete is. Werner 1886-tól próbálta értékesíteni szabadalmait az Ameri- kai Egyesült Államokban, 1889-ben pedig a Siemens & Halske néhány évre az amerikai Edison General Electric Company részvénye- A Siemens & Halske egy második gyárat is felállított se lett, amitől az államokbeli kábelgyártás Berlin-Charlottenburgban, 1890 Institute © Siemens Historical elindítását remélték. 1892-ben Werner fia, Arnold végül sikerrel járt: két amerikai part- nerrel létrehozta az első amerikai Siemens céget a Siemens & Halske Electric Company of America vállalatot Chicagóban, saját ká- belgyárral. A cég kezdetekben prosperált, de amikor egy óriási tűzben leégett a gyár, nem volt fedezet arra, hogy újraindítsák. Institute © Siemens Historical Az első amerikai Siemens-cég, a Siemens & Halske Electric Company of America Chicagóban, 1894
28 29 A Siemens története Magyarországon | Werner von Siemens és a Siemens birodalom Werner von Siemens és a Siemens birodalom | A Siemens története Magyarországon
Időközben változtak az üzleti lehetőségek United States Telegraph Company). Csak- is. Korábban a nemzeti távíróhálózatok ki- hogy amíg az Indo-European Telegraph építése és működtetése jellemzően állami Company sikeres volt, a Direct United Sta- beruházásként valósult meg, így a vállalko- tes Telegraph Company nem bírta a ver- zó számára nem volt üzleti kockázat. senyt az amerikai piacon, el kellett adni. A sikertelenség persze nagyon komoly presztízsveszteséget okozott, de a tőkét A 19. század második felére összeállt az nem a kivitelező cég invesztálta a projekt- a szakembergárda, amely a következő év- be. A nemzetközi vonalak és a transzatlanti tizedek sikeres működését megalapozta.
kábelek kiépítése azonban már tisztán piaci Már korábban a céghez került Carl Haas, Institute © Siemens Historical alapon történt. A magánberuházónak kel- aki évtizedeken keresztül maradt a Siemens Hefner-Alteneck dobarmatúrája a Siemens-dinamóhoz, lett finanszírozni a vállalkozást, az államok- & Halske könyvelője, majd főkönyvelője. 1873 tól pusztán kiépítési engedélyeket kaptak, Rá továbbra is építhettek. Kiesett viszont direkt anyagi közreműködést nem. Persze a csapatból Werner Siemens régi katona- Az 1860-as évek végén csatlakozott a válla- ennek megfelelően a kiépítés utáni működ- barátja, a jogtanácsosként több mint egy lathoz Carl Frischen, Friedrich von Hefner- tetés is a beruházó bevételeit gyarapította. évtizeden át igen eredményesen működő Alteneck, Oscar Fröhlich, majd később Wal- William Meyer, aki 1868-ban elhunyt. ter Reichel, akik mind meghatározó fejlesz- Az 1860-as évekre megváltozott az elekt- téseket jegyeztek. Frischen nevéhez köthető rotechnikai vállalkozások tőkeigénye is: Mivel a korábban meghatározó távíróüzlet például az elektromechanikai vasúti biztosí- előtérbe került a pénz. Az indoeurópai kezdett kifutni, új tudásra volt szükség tóberendezés (1871) kidolgozása, 1872-ben távíróvonal építésére éppen ezért külön a cégben. Bár még évekig tartottak a nem- Hefner-Alteneck kifejlesztett egy dobarma- részvénytársaságot alapítottak a Siemens zetközi hálózatépítések, és az indoeurópai túrát a Siemens-dinamóhoz, 1878-ban testvérek (Indo-European Telegraph Com- vonal üzemeltetése is jellemzően nyeresé- pedig az amil-acetát lámpát (Hefner-lámpa, pany), és a beruházáshoz szükséges tőke ges volt – ami komoly presztízst adott Hefner-gyertya), Reichel pedig 1889-ben 80 százalékát a piacról teremtették elő. a Siemens cégeknek –, az 1870-es évektől megalkotta a felső áramszedő ívelt csúszó- A fennmaradó 20 százaléknyi részvényt az elektrotechnika jövője és fejlődési sarus prototípusát (Bügelstromabnehmer). a Siemens & Halske és a Siemens Brothers potenciálja már az áramfejlesztéshez, együtt jegyezte le. Hasonlóan jártak el az elektromos világításhoz és az elektro- A régi profilból megmaradó kábelgyártás a transzatlanti kábelfektetéskor is (Direct mos vontatáshoz kötődött. terén is jelentős fejlesztések történtek.
Gondoljunk csak a Werner Siemens által Institute © Siemens Historical Németországban szabadalmaztatott koax A világ első elektromos villamosa, Berlin- Lichterfelde, 1881 kábelre, ami a távközlés fejlődését készí- tette elő. A kábelgyártás nyereséges voltát jelzi az is, hogy a Siemens & Halske Akadozó szervezetfejlesztés 1876-ben egy második gyárat is felállított Új piac nyílt meg az elektromos világítás- A biztonságos cégnövekedéshez azonban Az értékesítési képviseletek általános ke- Berlin-Charlottenburgban. sal is, amit ekkor még elsősorban az utcai nem elég a termékfejlesztés, szükség van retszerződését csak 1885-ben dolgozták világítás jelentett. Az első utcai lámpát, a szervezet és a működtetés hatékonyságá- ki (Allgemeine Vertretervorschriften), de Az elektrotechnikai cégek fejlődésének kul- a Hefner-lámpa továbbfejlesztett változa- nak javítására is. Ezen a területen a Siemens ez még mindig nem jelentett megoldást csa a termékfejlesztés volt, és ebben a Sie- tát, 1879-ben a berlini ipari kiállítás idején lemaradt a versenytársaktól a 19. század a képviseletek működésének monitorozá- mens élen járt, köszönhetően az alapító állította fel a Siemens & Halske a német végén. A legnagyobb problémát az jelentet- sára. A marketingköltségeket pedig eleve tulajdonosnak és a kiváló mérnök gárdá- fővárosban, ekkor még ideiglenes jelleg- te, hogy a vállalkozás feje, Werner Siemens nem akarta átvállalni a berlini központ, nak. Az 1866-ban, Werner Siemens által gel. 1882-től viszont már állandó utcai nehezen delegált feladatokat és jogköröket, az ügynökökre hárította azt. Poroszországban szabadalmaztatott dinamó világításként működtette azt a Potzdamer patriarchális vezetési filozófiájának legin- (egyenáramú generátor) például komoly Platzon és a Leipziger Straßén. kább a kézi vezérlés és közvetlen irányítás 1880-ban a szentpétervári, londoni, mérföldkő volt az áramfejlesztésben. A dina- felelt meg. Éppen ezért tartotta fontosnak, párizsi és bécsi cégek mellett Rómában, mó nagy mennyiségű mechanikus energiát Nagyjából ugyanekkor kezdődött az elekt- hogy minden Siemens cég és gyár élén egy Zürichben, Brüsszelben és Hágában mű- tudott elektromos energiává alakítani haté- romos vontatás fejlesztése is. Az 1879-es Siemens családtag álljon. Bizalmatlansága ködtek Siemens képviseletek. Az ügynöki konyan, elektromágnes használata mellett, berlini ipari kiállításon mutatta be az első a családon kívüli vezetők iránt a cég növe- hálózatot az 1890-es évektől, vagyis csak ami lehetővé tette víz- vagy gőzturbinák elektromos mozdonyát a Siemens & Hals- kedését is akadályozta. Werner von Siemens visszavonulása után alkalmazását is az áramtermelésben. ke, és az 1881-es párizsi világkiállításon váltotta fel a cég saját értékesítési köz- A generátor sorozatgyártásához ugyanakkor is egy alsó áramszedős, elektromos, városi Bár a vállalkozás folyamatosan bővült – pontjainak, az úgynevezett Technische további fejlesztésekre volt szükség, és ebben vasúttal szerepelt a cég. A városi tömeg- 1889-ben 2125 fő dolgozott a berlini Büróknak a kiépítése. Az első ilyen iroda már a Siemens mérnökei is közreműködtek. közlekedésben való jelenlét azonban Rei- cégben, és a külföldi Siemens vállalkozá- 1890-ben Münchenben létesült. A Siemens & Halske 1878-ban indította el chel 1889-es, a felső áramfelvételt bizton- sokkal együtt összesen 4513 főnek adtak A marketing feladatai és költségei pedig a tömegtermelést. A sorozatgyártás beve- ságossá tevő fejlesztése után vált igazán munkát –, nem vált a cég modern nagy- 1894-től épültek be a vállalati szervezet- zetése – a termék jelentőségén túl – egy jelentőssé. Budapesten 1887-ben még vállalattá. Az értékesítést és a marketinget be, a szállítási osztály feladatkörébe. fontos változást is jelzett a gyári termelés- az alsó áramszedős villamost építették ki. például nem a cégen belül működő divízió ben: végre túllépett a berlini cég a koráb- Az elektrotechnikai fejlesztések terén intézte, hanem még mindig egy ügynöki Szintén nehezen tartott lépést a Siemens ban általánosan jellemző, elsősorban kézi a Siemens tehát egyértelműen tartotta hálózat, aminek a kapcsolatát a céggel & Halske az elektrotechnikai piac átstruk- © Siemens Historical Institute © Siemens Historical munkaerőre alapozott gyártáson. a lépést versenytársaival. eseti szerződések szabályozták. turálódásával. Az évszázad végére sok új A Londontól Calcuttáig húzódó indoeurópai távíróvonal, 1870 körül
30 31 A Siemens története Magyarországon | Werner von Siemens és a Siemens birodalom
Belső viszály Az 1880-as évtizedben a Siemens cégek A családi vállalat közötti viszony sem volt felhőtlen, és ez a nemzetközi terjeszkedést is akadályozta. Az indoeurópai távíróvonal és mélytengeri kábelfektetési üzlet után a londoni cég nyereségalapon és üzleti volumenében egyenrangúvá vált a berlinivel. Egyre kevésbé volt elfogadható az alapító által elképzelt alá- és fölérendeltségi viszony. Werner Siemens élete végéig ragaszkodott a vállalat 1880-ban emiatt a londoni céget rész- eredetileg elképzelt szervezeti felépítéséhez, vagyis vénytársasággá alakították, amelyben a berlini központhoz és az ahhoz kapcsolódó, kiter- Werner szerepe a részvénytulajdoni hánya- jedt nemzetközi céghálózathoz. Abban is hitt, hogy dára csökkent. Ezzel párhuzamosan elké- a sikeres működéshez elengedhetetlen, hogy min- szült a berlini cég új társasági szerződése den Siemens-érdekeltség élére családtagot ültessen. is, ami rögzítette Berlin és London külön- Werner hét fiútestvére közül mindössze kettő nem válását, és kimondta az elvi lehetőségét került kapcsolatba Siemens-vállalkozással, a többiek annak, hogy a jövőben beléphetnek a cég- mind részesei és megvalósítói lettek Werner ideájá- be társként Werner fiai, Carl fia és Wilhelm nak. „bizalmi embere”, mivel neki nem született gyermeke. Az angliai érdekeltséget öccse, Wilhelm vezette, mellette dolgozott egy ideig egy másik testvér, Fri- 1880-ban Wilhelm visszavonult az aktív edrich, és az 1870-es években átmenetileg a harma- üzleti élettől, már csak a tudománynak dik Siemens-fiú, Carl. Az oroszországi céget kezdet- élt, a londoni részvénytársaság vezeté- től fogva Carl irányította és közvetlenül felügyelte sét Ludwig Löfflerre hagyta. 1883-as 1894-ig, az Angliában töltött egy évtizedet leszámít- halálával jelentős részvénymennyiséget va. A London–Kalkutta távíróhálózat kiépítésének is hagyományozott Löfflerre, aki további sikeres közel-keleti előkészítése a negyedik Siemens részvényvásárlással három éven belül már fiú, Walter nevéhez kötődik. Az ő váratlan halálát a részvénytőke egynegyedét birtokolta. Ez követően helyét a Siemens & Halske korábbi befek- tovább élezte a konfliktust a berlini és londoni tetőjének fia, Georg Siemens foglalta el, aki szintén cég között. Annak ellenére, hogy az eredményesen töltötte be a pozíciót. Az 1876-ban 1880-as szerződés elvileg kizárta a két alapított charlottenburgi gyárat is egy unokatestvér- cég világpiaci versengését, a fő kérdés re, Louis Siemensre bízta Werner, akinek legfiatalabb alapvetően az volt, hogy melyik jelenjen testvére, Otto a kedabegi (ma Azerbajdzsán) rézbá- meg a tengerentúli piacokon. A „Löffler- nyát vezette, nem túl sikeresen. A Siemens-fivérek, krízis” megoldását végül a részvényfelvá- Werner, Carl és Walter az oroszországi tetemes bevé- sárlás feltételeiben történt megállapodás telekből vásárolták a bányát 1864-ben. hozta: a Löffler által birtokolt részvénycso- mag újból Siemens-kézbe került. Miként testvéreinek, úgy idővel valamennyi gyer- mekének is szerepet adott Werner Siemens a vállal- Wilhelm halála után a Siemens & Halske kozásban. Fiai, Arnold és Georg Wilhelm már apjuk cég tulajdonosa Werner és két fia, Arnold életében dolgoztak a Siemens cégekben. Werner © Siemens Historical Institute © Siemens Historical Siemens ívlámpa Berlinben, a Potsdamer téren, 1882 és Georg Wilhelm, valamint testvére, halála után pedig az összes gyerek – három fiú és Carl maradt. Werner von Siemens 73 éve- három lány – egyenlő arányban örökölte édesapjuk sen döntött a visszavonulás mellett, ami üzletrészét. a cég jogi kereteiben újabb változást cég alakult, mind élesebbé vált a verseny saságok lettek sikeresek, tulajdonképpen eredményezett. A családtagok gyakran nem csak az üzlet irányítá- a német piacon és világszinten is. Nem- ekkor nőttek fel az első nagyvállalatok, sában vettek részt, többen sikeres feltalálóként, ter- csak technikai megoldások és termékek amelyek aztán a bankok számára is érde- Az 1889 végén kötött új társasági szer- mékfejlesztőként is beírták magukat a cég és versengtek, hanem üzletkezelési módok kessé tették az elektromos ipart. ződés értelmében társként korlátozott a technika történetébe. Wilhelm vízmérő berendezé- © Siemens Historical Institute © Siemens Historical is. A többfrontos értékesítés és több lábon jogkörrel rendelkezett, de olyan speciális se például az 1850-es években fontos megrendelést A Siemens-fivérek: Friedrich, Werner, Ferdinand és Carl, 1889 állás, az úgynevezett „kontraktor üzlet” A Siemens & Halske banki kapcsolata is jogokat tartott fenn magának, ami miatt biztosított a berlini gyárnak, ami hozzájárult ahhoz, lett sikeres, ahogyan az 1887-ben létreho- erősödött lassan. A transzatlanti kábelfek- ez semmiképpen nem volt igazi kivonu- hogy az üzem szakmunkás létszámát meg tudják zott Allgemeine Elektrizitäts-Gesellschaft tetés óta a Deutsche Bankkal több üzlet- lás az üzleti életből. Megtartotta korábbi tartani. Wilhelm nevéhez fűződik az acélgyártást Wilhelm egyébként rendszeresen látogatta a londoni totta az üveggyártást a 19. század második felében. (AEG) példája mutatja. Ebben a modellben ben is együttműködtek, de a cég még kis irodáját, és továbbra is igénybe vehette megreformáló Siemens–Martin kemence váltakozó mérnöki klubot, 1862-ben a Royal Society tagjává Friedrich a fejlesztésre a Werner-féle cégbirodalomtól a vállalat egyszerre gyártotta az elektro- tőkéjű, családi vállalkozás maradt. Hiába a Siemens-alkalmazottakat saját, privát lángjárású, regeneratív tüzelési rendszere is. Szintén választották és több egyetem díszdoktorává avatták. függetlenül működő és fejlődő, önálló vállalkozást, egy technikai berendezéseket, szolgáltatta az volt a Siemens presztízse és technikai fölé- ügyeinek intézésére. Carl, Arnold és Georg őt dicséri a külön a mélytengeri kábelfektetésre kiala- kemencegyárat alapított (Friedrich Siemens Industrie- elektromos energiát és finanszírozta mind- nye kimagasló a német piacon, a beruhá- Wilhelm valójában csak Werner von Siemens kított hajó, amit a felesége nevezett el Faradaynek. A Londonban Wilhelm mellett dolgozó Friedrich Sie- ofenbau) Berlinben, majd Drezdában. A cég a két világ- ezt. A jelentős tőkeigény miatt az ágazat- zási aktivitásban nehezen tartotta a lépést 1892-es halála után lettek a cégvezetés A Siemens Brothers ezt a hajót használta a transzat- mens 1856-ban fejlesztette ki és szabadalmaztatta háború között a magyar piacon is jelen volt Friedrich ban jellemzően a tőkeerős részvénytár- például a nagyra nőtt AEG-vel. teljes hatalmú urai. lanti kábelfektetéskor az 1870-es évek közepén. Angliában azt a regeneratív kemencét, ami átalakí- Siemens Művek Vasöntő és Hőtechnikai Gyár Rt. néven.
32 33 A Siemens története Magyarországon | Werner von Siemens és a Siemens birodalom Werner von Siemens és a Siemens birodalom | A Siemens története Magyarországon
A Siemens birodalom Werner von Siemens után Werner von Siemens a tulajdonát egyenlő A Siemens & Halske Actiengesellschaft 1903-ban a Siemens & Halske AG fuzio- arányban hat gyermekére hagyta. A Sie- (AG) 1897-ben jött létre. A korábbi vállalat nált a Nürnberger Elektrizitäts-AG vorm. mens & Halske tulajdonosa lett a három eszközeit 28 millió birodalmi márka érték- S. Schuckert & Co. céggel (az 1873-ban korábbi beltag, Arnold, Georg Wilhelm és ben, valamint a Siemens-család jegyzett alapított Schuckert & Co.-ból alakult Carl mellett, korlátozott jogkörrel (kvázi részvényeit hétmillió márka értékben vit- részvénytársasággal), amely a 19. század kültagként) Werner legkisebb fia, Carl Fri- ték be az új részvénytársaságba. Az alap- végére az erőműüzlet piacvezetőjévé vált edrich, valamint három lánya is. Az elekt- szabály biztosította a családnak a felügye- Németországban. A fúzióval a Siemens az rotechnikai üzleti vállalkozás megemelke- letet, így jó időre gyakorlatilag kőbe vésték AEG piaci erejének további növekedését dett tőkeigénye miatt azonban már nem a befolyásukat. Az 1890-es évektől válto- akarta elkerülni, hiszen a Schuckert veze- lehetett tovább halasztani a cég részvény- zott meg a cégben a piaci szemlélet, indult tése velük is tárgyalt az egyesülésről. társasággá alakulását és feltőkésítését. el a vállalat modern nagyvállalattá válása. © Siemens Historical Institute © Siemens Historical A két világháború között a Siemens az új kommunikációs eszközök (a képen a Neutrodyne rádió látható) gyártásának is meghatározó szereplőjévé vált, 1928
1903-ban a Siemens–Schuckertwerke AG átkerült az erős bajor piaci jelenléttel bíró replők voltak, mint a generátor, izzó, transz- 90 millió birodalmi márka részvénytőkével Siemens–Schuckertwerke AG-hoz. A cégek formátor, motorok, kapcsolók, erőművek stb. alakult meg. A tőke 100 ezer márka különb- jogilag önálló vállalkozások maradtak közös gyártásában és telepítésében. A 20. század- séggel egyenlően oszlott meg a Siemens és menedzsmenttel. Az örökösök hűek marad- ban új ágazatként jelent meg az orvostech- a Schuckert között: a 100 ezer márka többsé- tak Werner von Siemens hagyatékához: az nológia, köszönhetően a Reiniger, Gebbert get biztosított a Siemensnek. elektrotechnika teljes területén jelen voltak & Schall AG-val való fúziónak. A három nagy a Siemens-cégek. A két világháború között cég – a Siemens & Halske AG, a Siemens– A Siemens & Halske AG-nál és a berlini gyár- a mérés, a kábelgyártás, az új kommuni- Schuckertwerke AG és az 1932-ben létrejött nál maradt az izzólámpa termelés és a vá- kációs lehetőségek (telefon, rádió, mozi)
© Siemens Historical Institute © Siemens Historical Siemens–Reiniger-Werke AG – végül 1966- Gyárlátogatás a berlini Siemens & Halske üzemben, 1886 rosi-vasútépítés, minden más tevékenység kiaknázása terén éppúgy meghatározó sze- ban olvadt össze, és jött létre a Siemens AG.
34 35 Zenei díj a legjobbaknak
1972-ben Werner von Siemens unokája, Ernst von Siemens hozta létre a nevét viselő alapítványt, amely Eddigi díjazottak: minden évben díjjal ismer el egy zeneszerzőt, zenészt vagy zenetudóst, aki kiemelkedő módon járult hozzá 1974 Benjamin Britten a zene világához. Az Ernst von Siemens (EvS) magán- alapítvány zenei díját 1974 óta ítélik oda a világ 1975 Olivier Messiaen bármely pontján élő és alkotó művésznek, aki a ze- 1976 Mstislaw Rostropowitsch nét szolgálja, a zene szeretetére tanít. 1977 Herbert von Karajan 1978 Rudolf Serkin Az első Siemens-díjat Benjamin Britten vehette át, 1979 Pierre Boulez de a díjazottak között szerepel Herbert von Karajan, 1980 Dietrich Fischer-Dieskau Dietrich Fischer-Dieskau, Yehudi Menuhin és Leonard 1981 Elliott Carter Bernstein neve is. Az impozáns listán két magyar ze- 1982 Gidon Kremer neszerző is helyet kapott: 1993-ban Ligeti Györgynek, 1983 Witold Lutosławski 1998-ban Kurtág Györgynek ítélte oda a kuratórium 1984 Yehudi Menuhin a zenei Nobel-díjként is emlegetett elismerést. 2017-ben 1985 Andrés Segovia pedig a francia zongoristával, Pierre-Laurent Aimarddal 1986 Karlheinz Stockhausen bővült a sor. 1987 Leonard Bernstein 1988 Peter Schreier 1989 Luciano Berio 1990 Hans Werner Henze 1991 Heinz Holliger 1992 H. C. Robbins Landon 1993 Ligeti György 1994 Claudio Abbado 1995 Sir Harrison Birtwistle 1996 Maurizio Pollini 1997 Helmut Lachenmann 1998 Kurtág György 1999 Arditti-Quartett 2000 Mauricio Kagel 2001 Reinhold Brinkmann 2002 Nikolaus Harnoncourt 2003 Wolfgang Rihm 2004 Alfred Brendel 2005 Henri Dutilleux 2006 Daniel Barenboim 2007 Brian Ferneyhough 2008 Anne-Sophie Mutter 2009 Klaus Huber 2010 Michael Gielen 2011 Aribert Reimann 2012 Friedrich Cerha 2013 Mariss Jansons 2014 Peter Gülke 2015 Christoph Eschenbach 2016 Per Nørgård 2017 Pierre-Laurent Aimar
Ligeti György Kurtág György
36 37 A Siemens mint munkáltató a 19. században
A cég munkavállalóinak komoly előnyöket biztosított A tömegtermelés megjelenéséig és a gyári munkás- Werner Siemens cégvezetési filozófiája, patriarchális létszám jelentős megugrásáig a cégvezető Werner szemlélete. Valóban atyai gondoskodással törődött Siemens áldozócsütörtökön vendégül látta a vezető az alkalmazottaival. Fontosnak tartotta a munkavál- munkásait és tisztviselőit a saját házában. lalók motiválását, ennek érdekében vezették be a karácsonyi jutalmakat, 1858-ban a darabbért és A cégben külön segélyalap működött a munkások egy bónuszrendszert, ami bizonyos részesedést jut- részére, és 1872-től saját nyugdíjalapot hozott létre tatott a munkavállalóknak a nyereségből. a Siemens & Halske, ami minden Siemens alkalma- zott előtt nyitva állt. A vállalati nyugdíjpénztár léte A darabbér beváltotta a hozzá fűzött reményeket, egyszerre jelezte a cég financiális biztonságát és ennek köszönhetően nőtt a termelés, ám érezhe- a cégvezetés szociális érzékenységét. Németország- tően fokozta a munkásokat érő stresszt is. Ezért ban 1889-ben vezették be állami szinten az öregségi vezették be 1872-ben a kilencórás munkanapot, biztosítást. Magyarországon a vállalati nyugdíjalapok amit 1891-ben tovább csökkentettek 8,5 órára. inkább csak a századforduló környékétől alakultak Csak összehasonlításként, Magyarországon a nyolc- meg, az öregségi nyugdíj intézményét pedig az órás munkanapot államilag a XXI. törvény írja 1928. évi XL. törvény vezette be az ipari és szolgálta- © Siemens Historical Institute © Siemens Historical elő 1937-ből. Kábelgyár Berlin-Siemensstadtban, 1914 tási szektor munkavállalói körében. © Siemens Historical Institute © Siemens Historical Institute © Siemens Historical A darabbér beváltotta a hozzá fűzött reményeket: nőtt a termelés, ám fokozta a munkásokat terhelő stresszt, Siemens & Halske Wernerwerk, 1905 Tervezőmérnökök munka közben, Wernerwerk Berlin-Siemensstadt, 1905
38 39 A Siemens története Magyarországon | A Siemens megjelenése Magyarországon A Siemens megjelenése Magyarországon | A Siemens története Magyarországon
A Siemens megjelenése Magyarországon
A Siemens villamosok megjelenésével Budapest közlekedési struktúráját már nem vállalkozó kedvű emberek ötletei alakították, hanem az innovatív technikai fejlesztések. A budapesti villamosvonalak üzemeltetése és az azokhoz kapcsolódó berendezések szállítása megtérülő befektetést jelentett a Siemens & Halske vállalatnak. A megrendelések növekvő volumene indokolta a budapesti leányvállalat megalapítását.
Az 1887-ben megnyílt Siemens & Halske próbavillamos
© Fortepan / Somlai Tibor adománya az Osztrák–Magyar Államvasút pályaudvara (ma Nyugati pályaudvar) előtt A pályaudvar előtt álló kocsiszín egyúttal áramfejlesztő telepként is szolgált.
40 41 A Siemens története Magyarországon | A Siemens megjelenése Magyarországon A Siemens megjelenése Magyarországon | A Siemens története Magyarországon
A kezdet A Siemens & Halske termékei Budapesten ekkoriban dinamikusan fejlő- a Lindheim & Co. bécsi céget kéri fel a Lindheim & Co. jól ismerte Bécsből. a korszak legmodernebb közlekedési kiadták a szükséges engedélyeket is. megelőzték a céget: a távíró, a dött a tömegközlekedés, évről évre bővült ajánlattételre. A vállalat ajánlatát Buda- Végül az ajánlattételre jogosult vállalkozók eszköze, a villamosközlekedés megvalósí- Magyarországon ekkor bármilyen vasutat vasúti váltó, a regeneratív lámpák a városban a lóvasúti hálózat, folyamato- pest város közgyűlése 1886-ban fogadta maguk is a villamos városi vasút megépí- tását, nem volt kétséges, hogy a magyar – épüljön a település határain belül vagy már az 1870-es években megjelen- tek Magyarországon, de a cég san nőtt az utasforgalom. A pesti oldalon el, és elkezdődhettek az előkészületek tése mellett érveltek. főváros akarja ezt a beruházást. Először kössön össze több települést – kizárólag tulajdonosként csak 1887-ben 1865-től, Budán 1867-től működő lóvasút a majdani szerződéskötés reményében. ideiglenes villamosvonal létesítését kez- a közmunka- és közlekedésügyi miniszter érkezett Budapestre. A cégalapí- 1868-ban évi 2,4 millió utast szállított, öt A következő évben azonban sok minden A Siemens & Halske elektromos mozdonya deményezték, de a Siemens & Halske úgy engedélye alapján lehetett megépíteni. tásra az első budapesti villamos évvel később már 7,5 milliót, 1886-ban megváltozott: a főváros nem az eredeti- az 1879-es berlini ipari kiállításon mutat- kalkulált, hogy a sikeres próbajáratokkal A miniszteri engedélyt 1887. október üzemű városi vasútvonal – az első pedig évi 11 milliót. leg kitűzött – Rudolf rakpart (ma Belgrád kozott be először, majd az 1881-es párizsi megalapozhatja a budapesti villamosvas- 1-én nyerték el a vállalkozók „a szab. villamosvonal – kiépítése terem- rakpart), Podmaniczky utca, Városliget világkiállításon is egy elektromos városi úti vállalat létrehozását, sőt, a munka osztrák–magyar államvasút személypá- tett alkalmat. Budapest olyan ütemben fejlődött, hogy – útvonalra, nem gőzvasútra és nem is vasúttal képviseltette magát Werner von remek referenciát jelent majd más lyaudvarától kiindulva a Teréz körúton a városvezetés maga kezdeményezte az eredetileg kiválasztott vállalkozással Siemens cége. Siemens komoly üzleti városok felé. a Király utcáig vezetendő, villamos erőre az új vonalak kiépítését az 1880-as évek- kötött szerződést. A Lindheim & Co. még lehetőségeket látott a városok közlekedé- berendezendő közúti vasút” építésére. ben, méghozzá lóvasút helyett gőzüzeműt 1886-ban társult Balázs Mór budapesti sének villamosításában. Az új innováció A társuló vállalkozók – Lindheim & Co., Az engedély birtokában az érdekelt terveztek. Mivel az addig szolgáltató lóvas- kereskedővel, aki komoly üzleti lehető- nagy figyelmet keltett Európa-szerte. Balázs Mór, Siemens & Halske – 1887 feleknek céget kellett alapítaniuk. út társasággal, a Budapesti Közúti Vasút séget látott a város tömegközlekedési A magyar kormány és a főváros abban volt nyarán mutatták be a próbavasút első ter- 1887. november 18-án kérvényezték Társasággal nem sikerült megállapodniuk hálózatának fejlesztésében. A nagykörúti érdekelt, hogy Budapest fejlődése lépést veit a mai Nyugati pályaudvar és az Andrássy a budapesti cégbíróságnál, hogy vas- a fejlesztésben, más vállalkozót kerestek, közúti vasút tervét már közösen mutatták tartson a nála gazdagabb és nagyobb út közötti körút szakaszára, amit a főváros úti vállalatként, Körúti Villamos Vasuti megtörve egyúttal a lóvasút társaság háló- be a fővárosnak, ám közben a Lindheim & nyugat-európai nagyvárosokkal. Amikor tanácsa elfogadott. Werner Siemens és üz- Vállalat Siemens & Halske, Lindheim zatépítési monopóliumát. A városi tanács Co. és Balázs Mór tárgyalni kezdett a Sie- tehát 1887-ben a Siemens és bécsi/buda- lettársainak ajánlatát a magyar kormány és Co. és Balázs Mór néven jegyezzék be kiküldött bizottsága végül úgy döntött, mens & Halske vállalattal, amely céget pesti partnerei felajánlották a városnak is támogatta, és három hónapon belül a vállalkozásukat, kifejezetten a minisz- teri engedélyokiratban szereplő vonal megépítésére.
A céget 1887. november 22-én vették hivatalos nyilvántartásba, alig hat nap múlva, november 28-án pedig átadták a forgalomnak az első villamosvasúti © A Villamosgép és Kábelgyár ötven éve című könyv éve © A Villamosgép és Kábelgyár ötven vonalat. Az építkezést valószínűleg már Az alsó áramszedővel készült villamosvonal elektromos a miniszteri engedély birtokában elkezd- vezetéke a föld alatt futott egy mélyebb üregben ték, így sikerült a cégalapítás után né- hány nappal üzembe helyezni az első budapesti próbavillamost.
A villamosvonal alsó áramszedővel készült: az elektromos vezeték a föld alatt futott egy mélyebb üregben, a villamos áramszedője ebbe az üregbe nyúlt le, így maga a sín nem vezette az áramot, nem volt balesetveszélyes. A gyakorlatban azonban – igaz, az üzemeltetése tényleg nem volt baleset- veszélyes – sok problémát jelentett a vezetéknek helyet adó üreg folyamatos tisztítása, méghozzá kézi erővel. A sár és a jég is folyamatos fennakadást oko- zott a közlekedésben.
A Siemens & Halske a felső áramfelvétel kialakítását tartotta a villamosközlekedés jövőjének, de ez a modell csak 1889-től terjedt el, miután Walter Reichelt kidol- gozta a felső áramszedő ívelt csúszósarus prototípusát. Budapest azonban – a város belső részein elsősorban városesztétikai okokból, illetve a felfüggesztés megol- dási nehézségei és vélt veszélyei miatt – sokáig nem támogatta ezt a megoldást.
© Budapest Főváros Levéltára / BFL VII.2.e. Cégbírósági iratok, Cg. 34391., Körúti Villamos Vasút Vállalat, Siemens & Halske Villamos Vasút Cg. 34391., Körúti iratok, / BFL VII.2.e. Cégbírósági Levéltára © Budapest Főváros Az alsó áramszedős technológia csak az Miniszteri engedély „a szab. osztrák–magyar állam- 1920-as évek közepén tűnt el végleg vasút személypályaudvarától kiindulva a Teréz körúton a városból. © Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény / Erdélyi Mór / Erdélyi Budapest Gyűjtemény Szabó Ervin© Fővárosi Könyvtár, a Király utcáig vezetendő, villamos erőre berendezendő című könyv éve © A Villamosgép és Kábelgyár ötven Épül a villamospálya a Deák téren, 1890 körül közúti vasút” építésére, 1887 A villamos kocsi áramszedője a föld alatti üregbe nyúlt le
42 43 A csilingelő szenzáció
Az 1000 milliméter nyomtávolságú villamos a főváros legnagyobb forgalmú pályaudvarától, a mai Nyugatitól indult, és a Nagykörúton át a Király utcáig haladt. Az egy kilométeres távolságot alig három perc alatt tették meg a szerelvények, amelyek Budapest bel- városában tíz, a gyérebben lakott külterületeken 15 km/órával haladhattak. A kocsik indítása és megál- lítása a kalauzok hatásköre volt, a kocsivezetőknek a közlekedési szabályok és a sebesség betartásáról kel- lett gondoskodniuk. Az első hetekben különösen so- kan utaztak a villamossal, pusztán az élmény kedvéért.
A villamos szenzáció volt, az emberek megéljenezték az „ördöngős kis vagonokat”. Az utasok dicsérték a kényelmes üléseket, még a villamos csilingelő jelzései is általános tetszést arattak. „Szép fiatal lányt bámul meg olyan alaposan a közönség frakkotviselő része, mint ahogy azt a kis elektromra járó kocsit szemügyre veszi a budapesti közönség apraja-nagyja” – értékel- te a látványt a Budapesti Hírlap. A fővárosiak hamar megszokták a csilingelő villamosokat, már az 1889-as évben több mint félmillióan váltottak rá jegyet.
A Budapesti Hírlap 1887. december 1-i számában így írt az újdonságról: „Esztendők óta nem akadt rendes utcai látványosság Budapesten, amely ugy meg tudta volna állitani a járó-kelő népet, mint ez a kis elektromos vaspálya az osztrák-magyar államvasut pályaházától a Király utcáig. Talán onnét van ez, hogy a közönség még most, két napos élete után sem szokott hozzá teljesen az uj vaspályához. A budapestiek a még régi idylli időkből, a megkerekesedett Noé-bárkák fényko- rából hozzá vannak szokva ahhoz, hogy minden jóra való kocsi csináljon az utcán akkora lármát, mint egy kofaveszekedéssel elegyes katonazenekar. © Hatlaczki Balázs Az elektromos vaspálya pedig nem követi a régi Schlick gyártmányú villamos motorkocsi belső tere 1897-ből, a Városi Tömegközlekedési Múzeumban példákat s jár olyan nesztelen eleganciával, mintha szalonban járna.” A Vasárnapi Ujság pedig rögtön a folytatást vizionálta: A villamoskocsik és a pálya alatti csatornasín közötti A Pester Lloydban ez jelent meg a „próbavasútról”: „A főváros ismét egy nevezetességgel gazdagodott, kapcsolatot egy csúsztatószerkezet biztosította. „Nem csoda, hogy az emberek napok óta bámulják villamos vasutja van. Egy ideig próbaképen rövid dara- Az alsóvezeték felülről, két-három centiméternyire nyi- a Teréz-körúton és az Oktogonon a próbajáratokat bon [...], de reméljük, nem sokára körül fogja futni tott csatornája értelemszerűen felkeltette az emberek tevő, gyorsan elsuhanó villamost. A »kocsi lovak a várost a Nagykörut egész hosszában.” – különösen a gyerekek – figyelmét és kíváncsiságát. nélkül« valósággá lett. Az igazi vonat elé be kell fog- 1889-ben a budapesti rendőrfőkapitánynak kellett ni a fekete, zakatoló szörnyeteget, a »gőzparipát«, A városlakók többsége persze nem értette, mitől jár intézkednie: „nem szabad, balesetveszélyes és a villa- a szuszogó, zajos mozdonyt. A villamos egyedül a villamos. Ló nem húzza, gőzgép sincs előtte, mi mosok működését is megzavarhatja, ha a csatornába szalad, majd megáll vezetőjének kézmozdulatára. működteti akkor a kocsikat? Alig valakinek volt fogal- dróttal belenyúlnak.” A főkapitány elzárást és pénz- Kétségtelen, hogy a főváros egy nagyon csinos, jól ma az elektromos áram mibenlétéről ez idő tájt. büntetést helyezett kilátásba a rendelet megszegői- viselhető játékszerrel gazdagodott, amely a most A villamosvasút működését és kivitelezését – az áram- nek, és felszólította a családfőket és az iskolákat, tart- körök, az áramfelvétel módját – szinte csak a mérnö- sák távol a gyereket a villamos-vasút fedett vezetéké-
épülő, sokat ígérő palotasorba életet fog lehelni © Siemens Zrt. s ez egész fővárosunkra jó hatást fog gyakorolni.” kök értették meg. nek megrongálásától. A napi sajtó beszámolója az új közlekedési eszközről
44 45 A Siemens története Magyarországon | A Siemens megjelenése Magyarországon A Siemens megjelenése Magyarországon | A Siemens története Magyarországon © Budapest Főváros Levéltára / BFL VII.2.e. Cégbírósági iratok, Cg. 34391. Körúti Villamos Vasút Vállalat, Siemens & Halske Villamos Vasút Cg. 34391. Körúti iratok, / BFL VII.2.e. Cégbírósági Levéltára © Budapest Főváros A Siemens képviselői 1887. november 18-án kérvényezték a budapesti cégbiróságnál, hogy vasuti vállalatként, Körúti Villamos
© Siemens Zrt. Vasuti Vallalat Siemens & Halske, Lindheim es Co. es Balázs Mór néven jegyezzék be a cégüket Német nyelvű budapesti újság beszámolója az elektromos próbavillamos építéséről
46 47 A Siemens története Magyarországon | A Siemens megjelenése Magyarországon
Az új városlakó A budapestiek nagyon kedvezően fogad- (45224/887. sz.) módosította az eredeti, bejegyzett cég várakozásai teljesültek: Korabeli marketing ták a város új lakóját. A vállalkozók eleve 1868-as szabályozást, és Budapest eseté- 1889-ben átadták a Stáció utcai (Egyetem úgy gondolkodtak, hogy a Teréz körúti ben a miniszteri engedély kiadását a fő- tér – mai Baross utca – Orczy tér), majd a vonalat hamarosan újabb villamosvonalak várossal megkötött területátadási szerző- Podmaniczky utcai (Akadémia – Széchenyi u. építésével folytathatják. Éppen ezért déshez kötötte. A módosítás értelmében – Nádor u. – Báthory u. – Podmaniczky u. – a Körúti Villamos Vasuti Vállalat Siemens bejegyezhetővé váltak a vasúti társaságok mai Dózsa György út – Andrássy út) villa- & Halske, Lindheim és Co. és Balázs konkrét vonaltervek nélkül is. mos-vonalat. A Városligetbe vezető vonal Mór cég bejegyzési kérvényével együtt, műszaki átvételén maga Werner Siemens ugyanazon a napon, 1887. november A lehetőség annyira új volt, is megjelent. Rövid időn belül kiépült 18-án kérték egy másik cég bejegyzését a nagykörúti szakasz is: 1890-ben a mai Az 1800-as évek végén kevés ember rendelkezett személyes tapasztalattal is, Budapesti Városi Vasuti Vállalat Lind- hogy még a hatóság sem Nyugati tértől az Üllői útig, 1892-ben az a villamosság mibenlétéről és hasznáról, így a többség nem értette, mit árul heim & Co., Siemens & Halske és Balázs Üllői úttól a Boráros térig tartó szakaszt, a Siemens & Halske, később a Siemens & Schuckert. Szükség volt reklámra Mór néven. Ez a közkereseti társaság már ismerte. majd a Király utcai vonalat adták át 1891- a termékek és szolgáltatások megismertetése és a vállalat hírnevének terjesz- nem egy konkrét vonalszakaszra, hanem ben és 1893-ban. A Siemens villamosok tése érdekében, és persze a helybéli sajtó jóindulatát is igyekeztek megnyerni. általában „Budapest főváros területén Először engedély hiányában megtagadták hatására a főváros tömegközlekedésének Az első világháború előtti időszakban főképp a vidéki újságokban helyeztek el közúti vasutak létesítése céljából” alakult. a cégbejegyzést, de miután a cégalapítók fejlődését 1887 után nem az invenció, inkább szöveges hirdetéseket, összefüggésben a tervezett projektekkel. Korábban a cégbíróság csak egy adott vo- felhívták a cégbíróság figyelmét a novem- az innováció befolyásolta. Már nem vállal- nal kiépítésére szóló miniszteri engedély ber 6-i miniszteri rendeletre, 1887. decem- kozó kedvű emberek ötletei, speciális Volt, hogy hosszasan sorolták a sikeresen elvégzett munkákat – azaz lényegében birtokában jegyzett be vasúti vállalkozást, ber 6-án bejegyezték a Budapesti Városi technikai ismeretei alakították a város köz- a cég referenciáit ismertették –, máskor a cég ismertségét kívánták erősíteni a de egy 1887. november 6-i közmunka- Vasuti Vállalatot, a Siemens & Halske má- lekedési struktúráját, hanem szabadalmak, megjelenéssel. és közlekedésügyi miniszteri rendelet sodik budapesti érdekeltségét. A frissen gyártmányok, technikai fejlesztések. © Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár / Borsszem Jankó / Borsszem Szabó Ervin© Fővárosi Könyvtár Szükség volt reklámra a termékek és szolgáltatások megismertetése és a vállalat hírnevének terjesztése érdekében, 1894
„Nagyfeszültségű népdal” (1899)
Elromlott a, elromlott a Dynamo az estve Elküldeném Siemenséknek Hej, föl Budapestre De nem lehet oly sokáig várni, Már magamnak kell meg re- Kell megreparálni. © Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár / Borsszem Jankó / Borsszem Szabó Ervin© Fővárosi Könyvtár © Siemens Zrt. Motorkocsi a Stáció utcai vonal megnyitóján, Kálvin tér, 1889. július 30. A Siemens & Halske 1889-ben a korszak legnépszerűbb humoros hetilapjában, a Borsszem Jankó című élclapban is reklámozta magát, valószínűleg a fővárosi közhasználatú áramszolgáltatással összefüggésben
48 49 A Siemens története Magyarországon | A Siemens megjelenése Magyarországon A Siemens megjelenése Magyarországon | A Siemens története Magyarországon © Hatlaczki Balázs
Siemens-féle hengeres villamos menetkapcsoló, más néven kontroller
50 51 A Siemens története Magyarországon | A Siemens megjelenése Magyarországon A Siemens megjelenése Magyarországon | A Siemens története Magyarországon © Hatlaczki Balázs Siemens-féle hengeres villamos menetkapcsoló belső szerkezete
52 53 A Siemens története Magyarországon | A Siemens megjelenése Magyarországon
Az első budapesti fiókcég De nemcsak a budapesti villamosvonalak villamos készülékek eladása, villamos ve- az 1904-ben létrejött Magyar Siemens– Közcélú energiaszolgáltatás Budapesten üzemeltetése jelentett megtérülő befekte- zetékek bevezetése és elhelyezése [céljá- Schuckert Villamossági Rt. részvényese, tést a Siemens & Halske vállalatnak, ból] ipart szándékoznak üzni”. Ez lett igazgatósági tagja, sőt elnöke lett. hanem az azokhoz kapcsolódó berendezé- a Siemens & Halske első budapesti fiókcé- A Siemens & Halske Bt. telephelye a VIII. sek – például a vonalak működtetéséhez ge. Az iparengedély alapján a budapesti kerületben, a Kerepesi úton volt, a Buda- szükséges áramfejlesztő telepek vagy cégbíróság 1894. március 2-án jegyezte pesti Cím- és Lakjegyzék 1896-97-es köte- a vasúti kocsik villamos berendezéseinek – be a Siemens & Halske Bt.-t. te szerint a 9. szám alatt, egy cégbírósági szállítása is. A megrendelések növekvő A tulajdonosok a berlini cég tulajdonosai, adat szerint 1900-ban a 21. szám alatt. volumene indokolta a Siemens & Halske cégvezetői a berlini cég és a bécsi fiókcég Budapesten a közcélú energiaszolgáltatás 1893-ban budapesti leányvállalatának megalapítá- cégjegyzői lettek, tehát formálisan nem A budapesti érdekeltségek eredményes kezdődött el. Az üzleti verseny megteremtésének sát. 1893. november 18-án a berlini jelent meg egyetlen budapesti vagy ma- működése tette lehetővé, hogy a földalatti szándékával 1892-ben a főváros két vállalkozásnak Siemens & Halske tulajdonosai – mivel gyar képviselő sem. munkálataiban is meghatározó szerepe adott 45 évre szóló engedélyt villamosenergia-termelő Werner von Siemens ekkor már nem élt, legyen a Siemens & Halske vállalatnak. és -elosztó berendezések létesítésére, illetve a fogyasztók két fia, Arnold és Georg Wilhelm von A cég bejegyeztetése körüli teendőket Mivel a Földalatti Vasút részvényeinek ellátására. Az egyik cég váltóáramot, a másik egyená- Siemens, valamint az ő nagybátyjuk, Carl azonban az a Hüvös József ügyvéd intézte, fele a Budapesti Villamos Városi Vasut Rt. ramot nyújtott az előfizetőinek. Ez utóbbi volt aBuda - Siemens – iparengedély kiadását kérték aki később, 1897-től 1914-ig a Siemens tulajdonába került, a Siemens & Halske is pesti Általános Villamossági Részvénytársaság (BÁV a VIII. kerületi előljáróságtól, mivel „Buda- érdekeltségbe tartozó Budapesti Villamos tulajdonosa lett a kontinens első földalatti Rt.), amelynek központi áramtermelő telepét a Ma- pest főváros területén villamos lámpák, Városi Vasut Rt. vezérigazgatója, majd villamos vasútjának, ami 1896-ra épült ki. gyar Siemens–Schuckert elődje, a Schuckert Művek rendezte be. A két darab kétfázisú generátorral felsze- relt áramtermelő telepet a Visegrádi utca és Tutaj utca sarkán építették fel. A generátorok 1800 volt feszültség mellett 300 kilowatt teljesítményre voltak képesek.
Az áramátalakító állomásokon ezt a váltakozó áramot átalakították egyenárammá. Az indulás évében az áramátalakító állomásokat tápláló nagyfeszültségű kábelhálózat 11 kilométer hosszú volt, az elosztó- hálózat pedig 29 kilométer. A fennmaradt adatok sze- rint 1893-ban 873 előfizetővel kezdte meg működését a Budapesti Általános Villamossági Rt., 1894-től © A Villamosgép és Kábelgyár ötven éve című könyvből éve © A Villamosgép és Kábelgyár ötven A budapesti egyenáramú hálózat 1895-ben
viszont tömegesen érkeztek az előfizetési kérelmek. A magánfogyasztók számára az elektromos áram A BÁV Rt. mindezt az egyenáram alkalmazásának, ekkor még egyértelműen luxuscikk volt, csak a nagy nem pedig az elektromos energia iránti általános vagyonnal rendelkező, az innovációkra fogékony igénynek tudta be. A cég kommunikációjában családok fizettek elő a szolgáltatásra. Az előfizetők a fogyasztók számának növekedését az egyenáram számának és az elhasznált energia mennyiségének szép egyenletes fényével, megbízható és veszélytelen növekedése magával hozta a Tutaj utcai erőmű bőví- voltával magyarázták. A BÁV Rt. szolgáltatta az áramot tését. 1918-ig négy gépegységgel fokozták a teljesít- például a Műegyetemnek, a Nemzeti Múzeumnak, ményt, dinamikusan nőtt a nagyfeszültségű kábel- és a Vigadónak, az Angol Királynő Szállónak, a Főpostá- elosztóhálózatok hossza, és a szolgáltatási körzetben nak és a városligeti korcsolyapályának, de az elő- öt helyen áramátalakítót kellett építeni. 1918-ra © Siemens Historical Institute © Siemens Historical © Fővárosi Szabó Ervin© Fővárosi Könyvtár Áramátalakító gépegységek a Budapesti Általános Villamossági Rt. áramfejlesztő telepén, 1893 Siemens & Halske izzólámpák magánfogyasztók részére. Reklám, 1896 fizetők között találunk ipari termelőüzemeket is. az előfizetők száma meghaladta az ötvenezret.
54 55 A Siemens története Magyarországon | A Siemens megjelenése Magyarországon
A lóvasútkorszak vége Siemens & Halske vállalkozások Budapesten 1888 folyamán a Siemens & Halske lett az dolgozott a Siemens & Halske cégnél előbb hozott Budapesti Villamos Városi Vasut Rt.- egyedüli tulajdonosa mindkét budapesti Berlinben, majd Bécsben, 1885-től pedig nek. A részvénytársaság az Angol–Osztrák vasúti vállalkozásnak: a Lindheim & Co. a bécsi fiókcéget vezette. 1887-től Schwi- Bank közreműködésével alakult, a Siemens a századfordulóig bécsi cég és Balázs Mór vállalkozó előbb eger képviselte a Siemens & Halske érdekeit & Halske részvényesként szerepelt, Hein- a cégvezetésről és cégjegyzésről mondtak Budapesten. A mérnök az 1890-es évek első rich Schwieger pedig tagja lett az új cég le, végül kiléptek mindkét vállalatból. felében már állandó, bejelentett budapesti igazgatóságának. A korábbi tulajdonostárs, A Körúti Villamos Vasuti Vállalat mint cég lakcímmel (VII., Wesselényi u. 47.) szerepelt Balázs Mór az új részvénytársaság első ve- valójában jelentőségét vesztette a Budapes- a Budapesti Cím- és Lakjegyzékekben is, de zérigazgatójaként tért vissza a budapesti ti Városi Vasuti Vállalat megalapítása után, főként Bécsben, majd Berlinben élt. A buda- villamosbizniszbe. De miért is vált volna mégsem törölték a cégjegyzékből. 1888. pesti Siemens vállalkozásokban később több- meg a Siemens egy növekedésben levő december 27. után a Budapesti Városi Vasuti ször felbukkan a neve, a főváros villamos üzlettől? A budapesti villamosokon utazók Vállalat Siemens & Halske cég működtette közlekedését áttekintő technikatörténeti száma dinamikusan bővült: az 1889-es évi a villamosvonalakat Budapesten. összefoglalók pedig a kezdeti építkezések 550 ezer főhöz képest 1890-ben már 4,4 meghatározó szereplőjeként hivatkoznak millió utast, 1891-ben 8,6 millió, 1896-ban A cég tulajdonosai a berlini Siemens rá. Hosszú távon a Budapesti Városi Vasuti pedig 22,3 millió főt szállítottak a járatok. & Halske tulajdonosai (Werner von Sie- Vállalat sem maradt fenn. Nem csoda, hogy a meglevő lóvasútháló- mens, a fiai, Arnold és Georg Wilhelm, zat nem tudott lépést tartani a villamossal, valamint testvére, Carl) voltak. A vállalkozás 1891-ben részvénytársasággá alakult, mivel így 1898-ra valamennyi lóvasút vonalát egyetlen cégjegyzőjeként, a tulajdonosokon ez a cégforma inkább alkalmas volt a meg- villamosította a tulajdonosa, a Budapesti kívül képviseleti joggal bíró személyként lévő vonalak működtetésére és a továbbiak Közúti Vasút Társaság, egyetlen kivétellel: Heinrich Schwiegert jegyezték be. Carl kiépítésére. Az addig kiépített hálózatot a margitszigeti lóvasúthoz 1928-ig ragasz- Theodor Heinrich Schwieger főmérnökként a Siemens & Halske eladta az újonnan létre- kodott a sziget közönsége. © A Villamosgép és Kábelgyár ötven éve című könyvből éve © A Villamosgép és Kábelgyár ötven A Kertész utcai áramfejlesztő telep három, 110 lóerős gőzgépe táplálta a villamos vasutakat
56 57 A Siemens története Magyarországon | Werner von Siemens és a Siemens birodalom Werner von Siemens és a Siemens birodalom | A Siemens története Magyarországon © Közlekedési Múzeum © Közlekedési A Siemens & Halske is tulajdonosa lett a kontinens első földalatti villamos vasútjának, ami 1896-ra épült ki Budapesten. Fantáziarajz, 1896
58 59 Földalatti villamosvasút Budapesten
„Amíg ugyanis a díszes útvonal széles járdáin nyugod- séget jelentett. Egyrészt a földalatti vasút megoldotta közösen, 1893 elejére kidolgozta a terveket. A föld- tan hullámzik a sétálók tömege, a faburkolaton pedig a Városligetben megrendezendő országos kiállítás alatti ekkor még sem a beruházók – a Budapesti Vil- ékes fogatok sűrűn követik egymást, lent, a faburkolat (1896) megközelíthetőségének problémáját, másrészt lamos Városi Vasút és a Budapesti Közúti Vaspálya alatt óránként negyven kilométer menetsebességgel biztosította az Andrássy út forgalmi kapcsolatát a bel- Társaság –, sem a kivitelező Siemens & Halske üzlet- rohannak a villamos erővel hajtott kocsik, melyeken várossal olyan formában, hogy az új közlekedési vonal stratégiájában nem szerepelt az első helyen. a Gizella térről a városligeti artézi fürdőhöz pár perc a sugárúti korzózás népszerű szokását sem lehetetle- A vállalatok eredetileg egy föld feletti villamosvasút alatt kijuthatunk” – így mutatta be az új közlekedési nítette el. A földalatti kielégítette azt a vágyat is, hogy engedélyezését szerették volna elérni. Balázs Mór eszközt 1896-ban egy újságíró a budapestieknek. Budapest világvárosként mutassa meg magát, hiszen és társai – ismerve az Andrássy úti tömegközlekedés A földalatti villamosvasút a villámgyorsan megvalósu- Európában ez idő tájt csak Londonban működött föld- elutasításával kapcsolatos évtizedes álláspontokat – ló 19. századi projektek talán legszebb példája. alatti villamosvasút. az új villamosvasút terveivel párhuzamosan, B-terv- A magyar államalapítás ezredik évfordulójának meg- ként dolgozták ki a föld alatti elképzelést. Miután be- ünneplésére készülő Budapest számára az elegáns And- Az ötlet Balázs Mór nevéhez fűződik. Ő volt az, aki bizonyosodott, hogy a felszíni villamost a hatóságok rássy út alatt vezetendő földalatti villamosvasút meg- a Siemens & Halske műszaki osztályával és a Budapes- nem engedélyezik, előtérbe került a B-terv, a föld- építésének terve (1893) több szempontból is jó lehető- ti Villamos Városi Vasút (BVVV) műszaki igazgatójával alatti vasút létesítésének már szinte kész terve, amit © Siemens Historical Institute © Siemens Historical Az első Siemens földalatti motorkocsi, 1896
1894 elején a Budapesti Villamos Városi zése biztosította. Minden blokkszakasz elején egy Vasút és a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság billentyűt erősítettek a vágányra, amelyet közösen a főváros elé terjesztett. Az illetékes az áthaladó kocsi megérintett. Az érintés hatására hatóságok gyorsított eljárásban tárgyalták az állomásokon lévő jelzőlámpák automatikusan az ügyet, nyolc hónap alatt valamennyi engedélyt működésbe léptek, mutatták a szabad utat vagy sikerült megszerezni. A földalatti építését a Sie- a megállást. A megállóhelyeket izzólámpákkal mens & Halske cég végezte. A föld-, a betonozó világították meg. A földalatti motorkocsijainak és a szerelő munkákat Wünsch Róbert vállalkozóra villamos berendezéseit a Siemens & Halske szállí- bízták. Az építkezés első napján 13 munkás totta, a kocsiszekrényt a Schlick gépgyár készítette. dolgozott, egy hét múlva már 167, négy hónap A kocsiszekrényekbe a motorokat és a villamos be- múlva már majdnem 700, 1895-ben pedig napi rendezéseket az Aréna úti főműhelyben építették 1000–1200 fő. Az építési területet embermagassá- be. A beruházók húsz darab motorkocsit gú palánkkal kerítették körbe. Az útkeresztezések- vásároltak. nél a gyalogosok számára fahidakat állítottak fel. A földalatti villamosvasút egyöntetű sikert aratott. A földalatti az elektromos energiát a BVVV Akácfa „Halkan, szinte suttogva beszéltek az emberek, utcai központi telepéről kapta. Az áramfejlesztő nem győzve bámulni az óriás művet” – írta telephez új kazánokat, gőzgépeket és egy Sie- az egyik napilap. Utazott rajta Ferenc József mens-féle egyenáramú generátort szereztek be. és II. Vilmos német császár, vígjátékot írtak róla, Az áramfejlesztő telepről földalatti kábeleken – kü- és a zsúfolt kocsikat felfedezték a zsebtolvajok. lön a kocsik üzemeltetésére, az állomások világítá- Eljött Budapestre megnézni a földalattit a berlini sára, a jelző- és biztosítóberendezések polgármester is. A megnyitása utáni napokban egy működtetésére – jutott el az elektromos áram újságíró megfigyelte: a földalattin utazók nem fél- az Oktogon állomásig. A földalattiban az áram- nek, „senki sem szorong és úgy tesz mindenki, mint- vezetést felsővezetékkel, az alagút mennyezetére ha már gyerekkorában utazott volna a föld alatt”. szerelt bányasínnel oldották meg. Több mint hetven év múlva, 1972-ben, amikor a földalattit felújították a kivitelező Ganz Villamos- © Hatlaczki Balázs A közlekedő szerelvények egymástól való szabá- sági Művek Erlagenben vásárolt korszerű Siemens © Siemens Historical Institute © Siemens Historical A Millenniumi Földalatti Vasútnál használt aszimmetrikus sín A földalatti építéséhez kötődő föld-, betonozó és szerelő munkákat a Siemens & Halske Wünsch Róbert vállalkozóra bízta. Gizella tér, 1895 lyos távolságát a Siemens & Halske blokkberende- berendezéseket és alkatrészeket épített be. metszete, amelyet kizárólag ennél a vasútnál alkalmaztak, 1896
60 61 A Siemens története Magyarországon | A Siemens megjelenése Magyarországon
A részvénytársaság Fővárosi tűzjelző távírdák (1874) A Siemens & Halske Bécsben már 1855 Neve Siemens és Halske Rt. [....] Ezzel cégjegyzői jogot kértek, csak két személy óta jelen volt fiókcéggel, a budapesti a magyar korona országaiban való üz- képviselte végül a Siemens & Halske Rt.-t lehetőségek is Bécsen keresztül jutottak leteink vezetése céljából képviselőséget Magyarországon. Az első évben még két el a berlini céghez. Berlinből nézve azon- állítunk fel.” Az ország teljes területére német állampolgár volt a cég magyarorszá- ban a magyarországi piaci környezet csak kiterjesztett működést a vidéki villamo- gi képviselője, de 1901-től kezdődően a cég 1894-ben tűnt elég érettnek ahhoz, hogy sítási munkák megjelenése indokolta. 1934-es felállásáig folyamatosan egy német fiókvállalkozást alapítsanak itt. Kezdetben A Siemens & Halske Rt.-t 1900. február és egy magyar állampolgár viselte ezt a cég kizárólag Budapestre koncentrált, 27-én jegyezték be a budapesti cégbí- a tisztséget. hat év múlva viszont már az országos róságon 200 ezer korona alaptőkével, Budapest kiegyezést követő városfejlődésének mára Az első időkben a tűzjelző állomás használata nem a tűzjelző távírdák száma és a vonalak hossza pedig működés vált céllá. amelyet az Angol–Osztrák Bank, a berlini A századforduló után új korszak kezdődött szinte elfelejtett epizódja a Siemens & Halske távíró volt magától értetődő, sokan nem tudták, mi a teen- jelentősen megnőtt. 1913-ban már a főváros 326 Siemens & Halske AG-nek az Osztrák– a Siemens magyarországi történetében. berendezésekkel működtetett tűzjelző hálózat. dő. Nagy feltűnést keltett például 1880-ban egy há- pontján működött tűzjelző berendezés. A Siemens-féle 1897 óta maga a berlini cég részvénytár- Magyar Monarchiában immár bejáratott Németországban 1903-ban a Siemens Az 1870-es évek elején Pest-Buda már háromszáz- romemeletes bérház leégése. A vizsgálat kiderítette, tűzjelző berendezéseket egy mechanikus óraszerkezet saságként működött, és a leányvállalatait banki kapcsolata kezelt. A cégvezetés fúzióra lépett a Schuckert társasággal, ezer lakossal, zakatoló gőzmalmokkal, füstölgő gyár- hogy a tűz korai észlelése ellenére a házmester nem működtette, amelyet gombnyomással kellett elindíta- is sorra részvénytársasággá alakította. kialakítása azonban nehezebben ment, és így jött létre a Siemens–Schuckert kéményekkel, gőzgépekkel teli, nyüzsgő település tudta, mi a dolga: nem a tűzoltókat, hanem a kémény- ni. Minden tűzjelző állomásnak volt egy azonosítója, A berlini tulajdonosok és a cég felügyelő mint a cégalapítás. A budapesti cégbíró- Werke, de mellette megmaradt a Siemens volt. Az egyre tűzveszélyesebb város védelmét seprőt értesítette. Ráadásul a jelen lévő rendőr sem amelyet a szerkezet automatikusan leadott, és amelyet bizottsága (ennek a testületnek állt ság ragaszkodott hozzá, hogy a külföldi & Halske AG is, amely – bár termelő tevé- a korábbi évtizedekben megszokott lovas tűzfelügye- a legközelebbi tűzjelző állomásra, hanem inkább a tűzőrség személyzete távírószalagon megkapott. jogában ilyen döntést hozni) a következő részvénytársaság fióktelepének csak kép- kenységet is folytatott – elsősorban holding lőkre már nem lehetett rábízni, és a pesti Városháza a főnöke lakására sietett jelentést tenni. Az ilyen ese- Az azonosító jelből tudta a tűzoltóság, hol van a baj. indoklással kérte a budapesti székhelyű viselői lehetnek, cégvezetői nem. Hiába cégként fogta össze a Siemens valamennyi tornyában figyelő tűzőrre is sok volt a panasz. tek elkerülése érdekében 1881-ben a főváros rende- Később a kódokat ellátták a tűz jellegére és nagyságá- részvénytársaság bejegyzését 1900-ban: támadta meg számos alkalommal több érdekeltségét. Bécsben és Budapesten 1869-ben nagy feltűnést keltett, milyen későn ész- letben szabályozta a tűz észlelése körüli teendőket. ra utaló jelekkel is. A Siemens-féle tűzjelzők szerepe „Elhatározzuk a Siemens és Halske Rt. fórumon a döntést a berlini Siemens is megalakult a már létező helyi Siemens lelte az MTA székházában kiütött tüzet a városházi Az idők folyamán a tűzoltóság szervezete kibővült, a telefonhálózat terjedésével kezdett csökkenni. alapszabályainak 3. szakasza értelmében & Halske AG, annak megváltoztatá- & Halske Rt. mellett egy-egy Siemens– toronyőr, és milyen messziről és lassan érkeztek meg egy fióktelepnek felállítását Budapesten sát nem érték el. Így a berlini és bécsi Schuckert Művek, így a termelés még hang- a vízipuskák az oltáshoz, pedig veszélyben volt a a magyar korona országai részére. cégvezetők helyett, akiknek eredetileg súlyosabbá vált. székházban lévő Esterházy-képtár is. Az ilyen esetek elkerülése érdekében 1870-ben felállították az első, még alig tizenkét főből álló, hivatásos tűzőrséget.
A hivatásos és önkéntes tűzőrség maroknyi csapatá- nak munkáját a tűzjelző távírdák felállítása segítette. Mindez Széchenyi Ödön munkáját dicséri. Széchenyi a tűzjelző hálózat kiépítésének ügyét nem bízta a véletlenre. Sorra felkereste a közintézményeket, a legfontosabb gyárakat, kereskedőket, és elmagya- rázta javaslatát: ki kell építeni egy olyan, kizárólag tűzjelzésre szolgáló távírdahálózatot, amely összeköti a terjeszkedő város különböző pontjait a tűzőrség központjával. Amikor 1874-ben Széchenyi Ödön a pesti városi hatóságokhoz fordult, a tanácsosok örömmel támogatták kérését. Mindez a városnak nem került pénzébe, a tűzjelző hálózat felállításának és a tűzjelző állomások létesítésének költségeit az abban érdekeltek vállalták magukra.
1874-ben három fő irányban telepítettek tűzjelző hálózatot. Az egyik vonal a pesti belvárostól a mai Nyugati pályaudvar irányába haladt. Tűzjelző állomást kapott többek között egy biztosítótársaság, a tőzs- depalota, az MTA Székház, az Újépület, a Schlick-féle vasöntöde, az Osztrák-Magyar Államvasút pályaud- vara. A tűzjelző másik vonala a belvárosból Kőbánya felé tartott. Erre csatlakozott rá tűzjelző állomással például a Nemzeti Múzeum, a MÁV igazgatósága, a MÁV Gépgyár és a Dreher Sörgyár. A harmadik irány a Soroksári út felé eső érdekeltségeket (fővám- ház, gőzmalmok, fegyvergyár) kötötte be a tűzjelző hálózatba. Alig néhány év alatt a tűzjelző állomások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Nemcsak arra szolgáltak, hogy az adott intézmény haladéktala- nul értesíteni tudja a tűzoltóságot, hanem a fővárosi © Hatlaczki Balázs lakosság itt jelenthette be az észlelt tüzet. © Magyar Országos Levéltár / OL R 398-II.-885/No. 1. Magyar Siemens Shuckert Művek Villamossági Rt.(1907) Villamossági Művek / OL R 398-II.-885/No. 1. Magyar Siemens Shuckert © Magyar Országos Levéltár Tűzoltóautó 1914-ből, Austro-Daimler Magirus gépezetes tolólétrával, amelyhez a Siemens gyártotta az elektronikát Siemens részvény 1907-ből (A Katasztrófavédelem Központi Múzeumának tulajdona)
62 63 A Siemens története Magyarországon | A Siemens megjelenése Magyarországon A Siemens megjelenése Magyarországon | A Siemens története Magyarországon
Az üzletileg vonzó Budapest Egy pillanatra időzzünk el a századfordu- legdinamikusabban növekvő nagyvárosa- a természetes népességszaporulat. Bő fél volt, még 1910-ben is csak 54,5 százalé- város további fejlesztéseket indukált. Egy lós Budapestnél, ahol a berlini Siemens inak Európában. 1870-ben Budapest még évszázad alatt nem is tudott volna más- kot tett ki a magyar anyanyelvűek aránya. ilyen gyorsan változó környezetben érthe- & Halske 1887-től a városi villamosvas- csak 16. volt Európa legnépesebb városai- ként megötszöröződni a város lakossága. Budapest is soknemzetiségű nagyváros tő módon a társadalom is formálódott. Új út üzletben volt jelen kivitelezőként és nak rangsorában, a századfordulóra felért 1869-ben a Budapestre érkezők három- volt, és az is maradt az I. világháborúig. kategóriaként jelent meg például az ipari üzemeltetőként, majd 1894-től a berlini a lista 8. helyére. A 19. század közepén negyede az országon belülről vándorolt Az 1910-es népszámlálás idején a fővárosi munkásság. A polgárság pedig már nem cég saját budapesti leányvállalatot Pest-Budán hozzávetőleg 180 ezren éltek, a nagyvárosba, tehát alig 25 százalék volt lakosság 86 százaléka vallotta magát ma- a városi polgárjoggal bíró személyt jelen- alapított. 1910-re a fővárosi lakosok száma elérte a külföldi születésű budapesti. A külföldiek gyar anyanyelvűnek. tette, hanem az egyébként egyre erősödő a 880 ezret, ha az agglomerációit is hoz- aránya a századforduló felé haladva még középrétegeket. Miért lehetett vonzó üzleti célpont Buda- zászámoljuk, akkor az 1,1 millió főt. csökkent is. A népességnövekedés egyértelműen jelzi pest? A magyar főváros, amely Óbuda, A népességnövekedés kétharmad részben a város által kínált megélhetési lehetősé- Az izgalmas, lehetőségekkel teli, fejlődő Buda és Pest 1873-as egyesítése óta visel- a bevándorlásnak volt köszönhető, és csak A magyar állam, az Osztrák–Magyar Mo- gek bővülését. A gazdaság, ezen belül is városban a Siemens a legjobbkor szállt be te a Budapest nevet, egyike volt a korszak egyharmad részben eredményezte azt narchia magyar része multietnikus ország elsősorban az ipar igen dinamikusan növe- a tömegközlekedés fejlesztésébe. De ezek kedett. Sorra nyíltak a gyárak, amelyeknek a lehetőségek sokkal jelentősebbnek lát- munkaerőre volt szükségük. Budapest lett szottak Bécsből nézve, mint messzebbről. az ország politikai, kulturális, gazdasági és Amit Budapest kínált, az nem volt verseny- közlekedési központja. A város infrastruk- ben Szentpétervárral, Béccsel, Londonról turális fejlesztésére az állam is komoly már nem is beszélve. összegeket – jellemzően hiteleket – fordí- tott. Gyorsan felépültek a Duna-hidak, A világgazdasági térképen bár növekvő, a szebbnél szebb középületek, fejlődött de még mindig nagyon kicsi pont volt a városi úthálózat – az Andrássy út, a Nagy- a magyar főváros, viszont Bécsből kön�- körút, a rakpartok –, és elkészültek a köz- nyen elérhető üzleti helyszínnek számított: raktárak. a Monarchián belül nem volt vámhatár, közös volt a pénzrendszer és a hitelrend- A dualizmus időszakában Budapesten szer, szabadon áramolhatott a tőke tudatos városépítés és városfejlesztés tá- és a munkaerő is. Budapest pedig multi- mogatta a város fejlődését, és a fejlődő etnikus jellegéből fakadóan befogadó volt. © Siemens Historical Institute © Siemens Historical Megbízás a Siemens & Halske cég számára, 1888 © Budapesti Történeti Múzeum / Kiscelli Múzeum, 73.16.2 © Budapesti Történeti © Hatlaczki Balázs Földalatti belső tere, 1896 (Földalatti Múzeum) Budapesti Villamos Városi Vasút Rt. élvezeti jegy, 1908
64 65 Siemens & Halske biztosítóberendezések a hazai vasutakon (1884–1910)
A 19. században a hazai vasutak biztosítóberende- tekintették belföldinek, ezért a hazai iparpártolás erő- sére is kiterjed, nemkülönben a vasút-biztosítási tech- úgy, hogy e téren most már legalább is annyit gyár- zéseinek első számú szállítója a Siemens & Halske södése miatt a korábbinál kevesebb megrendelést ka- nika folytonos fejlesztésére és tökéletesítésére, itt tunk belföldön, mint bármely más hazai cég.” 1905 volt. A legelterjedtebbek az 1879-ben rendszeresített, pott. Ezt a vállalat méltánytalannak érezte. Minderről Budapesten már évek hosszú sora óta műszaki irodák- körül a Telefongyár Rt. is beszállt a váltó- és villamos kettős vonóvezetékkel ellátott váltó- és csúcselzáró 1902-ben egy, a kereskedelemügyi miniszternek szóló kal és műhelyekkel bírunk. [...] De azonkívül utóbbi blokkberendezések gyártásába. A Telefongyár megtar- készülékek, illetve a térközbiztosító berendezések udvarias levelükben az alábbiakat írták: „Erre vonatko- időben itteni műhelyeinket még megnagyobbítottuk, totta a Siemens & Halske féle szerkezetek lényegét, voltak. Utóbbit először 1884-ben, Pozsony környékén zólag bátorkodunk tiszteletteljesen megjegyezni, hogy és a vasúti biztosítóberendezésekhez tartozó, váltó- és de átvette az osztrák Südbahnwerk szabadalmait is. helyezték üzembe. Ugyanebben az évben a főváros új ezen megítélés méltánytalanul ér bennünket [, ...] jelzőállító központi emeltyűkészülékek gyártására is 1907 után a Telefongyár egyre több megrendelést pályaudvara, a mai Keleti pályaudvar vágányzatára 34 tevékenységünk nem csak a gyártásra szorítkozik, berendeztük, azonkívül magyar mérnökök vezetése kapott a MÁV-tól, ezzel párhuzamosan a Siemens darab központi állításba bekötött váltót telepítettek. hanem még és pedig különösen, tervezetek készíté- alatt álló, külön vasút-biztosítási osztályt létesítettünk, & Halske szállításai tovább csökkentek. A bejárati és kijárati jelzők, illetve a kétkarú jelzők is Siemens & Halske rendszerűek voltak.
A központi készüléket a váltótorony emeletére he- lyezték. 1887-től 1900-ig a Siemens & Halske a MÁV számára 4822 darab berendezést szállított, amelyek az újabb és újabb innovációknak köszönhetően egyre kifinomultabbak lettek.Ez idő alatt 199 állomást lát- tak el blokkberendezéssel, illetve 124 térközbiztosító blokkberendezést telepítettek a két szomszédos állo- más közötti vonatforgalom biztosítására.
© A Villamosgép és Kábelgyár ötven éve című könyvből éve © A Villamosgép és Kábelgyár ötven A tátrai vasút 15000 V egyenáramú áramátalakító állomása
1901-re korszerűsítették Rákos, Héjjasfalva, Szered, Fülek állomásokat, és térközbiztosítókkal szerelték fel a Hatvan–Salgótarján, Érsekújvár–Galánta vonalsza- kaszokat. 1905-re már 605 kilométernyi pálya rendel- kezett a korszak legmodernebb biztosítóberendezései- vel. Mindennek ellenére a századforduló éveiben a Siemens & Halske Rt. üzleti helyzete nehezebbé vált a hazai ipart támogató politika miatt. Először 1899- ben a MÁV-val alakult ki nézetkülönbség a sorompók körül: a MÁV csak úgy akart szerződést kötni, hogy abban adott állomás vagy vonalszakasz összes, egy- mással összefüggő biztosítóberendezése szerepeljen. © Hatlaczki Balázs A sorompókat nem gyártó Siemens & Halske vállalat- A vasútállomások forgalmi irodáján elhelyezett biztosítóberendezés, amellyel a váltókat, jelzőket és egyéb épületen kívüli, Múzeum © Közlekedési nak a helyzet kellemetlen volt. A céget nem vasútbiztonságért felelős berendezéseket lehetett vezérelni Siemens–Halske típusú kétkarú bejárati jelzők Pozsony határában
66 67 Vidéki települések villamosítása Siemens villamos telepek Magyarországon (1892–1914)
A 19. század utolsó évtizedében a villamos telepek létesítése a hatékony energiára áhítozó városok első számú célkitűzése lett. A budapesti villamos látványa és a fővárosi áramszolgáltatók példája kijelölte a fejlődés útját nemcsak az ambiciózus vidéki törvény- hatóságoknak, hanem a még gőzgépekkel működő iparvállalatoknak és az innovációkra fogékony feltörekvő polgárságnak is.
A következő évtizedekben a várospolitikában és a közbeszédben a villamos energia ügye egyre hangsúlyosabban jelent meg.
Magyarországon 1900-ig 43 villamosenergia-termelő központ létesült, majd számuk 1920-ra 151-re emel- kedett. A Siemens & Halske, illetve 1904 után a Magyar Siemens–Schuckert Művek a villamosener- gia-termelő központok felépítésében érdekelt cégek közé tartoztak. Erős, a városok megbízásáért versengő üzleti környezetben kellett dolgozniuk, legerősebb vetélytársuk a fénykorát élő Ganz Rt. volt.
A Siemens & Halske 1892-ben Szatmárnémetiben építette fel az első vidéki elektromos telepét, amely az utcai közvilágításhoz is szolgáltatott áramot, de ezzel világították meg a színház épületét is.
A villamos telep korszerűsítése viszonylag hamar, 1906-ban napirendre került, amelyet a város már a Siemens–Schuckert Művekre bízott. A városi villanytelepek létesítése körüli ügyekben a Siemens rugalmas, a helyi viszonyokhoz és kérésekhez igazított üzletpolitikát folytatott, adott esetben az erőművek üzemeltetését is vállalta.
Az 1890-es években, Szatmárnémeti után, öt vidéki városban - Iglón, Kaposvárott, Sátoraljaújhelyen, Szabadkán és Újpesten - építettek villamos telepet.
1900 és 1910 között újabb 22 vidéki városban készült Siemens & Halske vagy Siemens–Schuckert erőmű. 1911-től a világháború kitöréséig tartó rövid időszakban további 11 településen indult meg az energiaszolgáltatás egy-egy Siemens–Schuckert villanytelepen.
Az első világháború kitörése miatt a további villamos telepek létesítése átmenetileg lekerült a napirendről.
A villamos iparban használt anyagokra (vörösréz, gumi stb.) az elsőbbséget élvező hadiipar tartott igényt. © Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége Mór cége Múzeum / Erdélyi © Fortepan / Magyar Földrajzi Elektromos vezetékek Szatmárnémetiben, 1910-es évek eleje
68 69 Villanyvilágítás az Orient gőzhajón A besztercebányai vízerőmű
1893 őszén Ferenc József és II. Vilmos német csá- rűsítették: a budapesti Siemens & Halske „a legfé- eknek. Alig fél év múlva az Orient gőzös a Duna A Siemens & Halske 1895–96 körül Besztercebányán szár egy többnapos udvari vadászaton vettek részt nyesebben” rendezte be villanyvilágítással. Az Óbu- Szulina ágának megnyitási ünnepségén újból szerepet a Garam egyik malomcsatornájába telepített egy az Eszék melletti Béllyén. Az uralkodók és a főúri dai Hajógyárban elvégzett munkálatokat élesben is kapott. A román király és kísérete, az európai Duna kisebb vízerőművet, hogy bebizonyítsa a város veze- kíséret az Orient gőzhajóval utazott Mohácsról kipróbálták. Bizottság tagjai az Orienttel érkeztek a csatorna torko- tői és lakossága előtt: a folyó alkalmas áramterme- a helyszínre, sőt a vendégek a hajón is aludtak. latához, majd a gőzhajó ágyúlövések közepette első- lésre, és a keletkezett energiát pedig fel lehet hasz- A Duna-Gőzhajózási Társaság 1870-ben épült A fővárosi Duna szakaszon a kivilágított gőzös esti pró- ként behajózott az új csatornába. A gőzöst 1895-ben nálni a közvilágításra. Az elektromos fények először lapátkerekes gőzhajóját erre az alkalomra korsze- baútjai nagy látványosságot jelentettek a budapesti- Románia megvásárolta uralkodói jachtnak. a helybéli malomban, majd az egyik közeli utcában gyúltak fel.
A próbaüzem sikerére alapozva a cég abban reménykedett, hogy egy nagy, immár a Garam teljes vízhozamát hasznosító, mintegy 1200 lóerő teljesítményű, három vagy öt turbinával felszerelt vízerőművet építhet. Befektetőként a besztercebá- nyai takarékpénztár jelentkezett. Eredetileg a vízmű Besztercebányától 3,5 km-re épült volna, a duzzasz- tógát körülbelül egy méterrel emelte volna fel a Garam vizét. A tervvel kapcsolatos első aggályo- kat a Garamtól nem messze húzódó vasútvonal okozta, de a Vasúti és Hajózási Főfelügyelőséget sikerült meggyőzni, hogy a vízmű nem fogja veszé- lyeztetni a vonatközlekedést, ha az építtetők vállal- ják a szükséges vasúti híd megépítését és az ezzel összefüggő pályaszintemelésének költségeit.
A vízmű tervei azonban másodjára is elbuktak: ezút- tal az illetékes kincstári erdőigazgatóság látta úgy, hogy a tervezett helyen a vízmű akadályozni fogja a tutajozást a Garamon. Új tervet kellett készíteni, amely a duzzasztógátat 70 méterrel lejjebb helyez- te, a duzzasztott víz magasságát pedig az eredeti elképzeléshez képest 25 centiméterrel alacsonyabb szintre emelte.
A besztercebányai vízerőmű körüli egyeztetések és tárgyalások 1897 körül elakadtak. A vízerőművet végül a Ganz és Társa Rt. 1904-ben helyezte üzembe. © Közlekedési Múzeum © Közlekedési © Magyar Nemzeti Levéltár / OL z 1525 140809/1897 Levéltár © Magyar Nemzeti A Duna-gőzhajózási Társaság 1870-ben épült lapátkerekes gőzhajóját a budapesti Siemens & Halske „a legfényesebben” rendezte be villanyvilágítással Fali hirdetmény a besztercebányai vízerőmű létesítéséről, 1896
70 71 A Siemens története Magyarországon | Siemens-gyárak Magyarországon az I. világháborúig Siemens-gyárak Magyarországon az I. világháborúig | A Siemens története Magyarországon
Siemens-gyárak Magyarországon az I. világháborúig
A 20. század eleje a beruházások időszaka a magyarországi Siemens-Schuckert művek életében. A gépgyár mellett felépült a kábelgyár, majd a Teréz körúti irodaház. Mindeközben Magyarországon egyre élesebbé vált a politikai harc. © Siemens Historical Institute © Siemens Historical A pozsonyi gyár, 1904
72 73 A Siemens története Magyarországon | Siemens-gyárak Magyarországon az I. világháborúig Siemens-gyárak Magyarországon az I. világháborúig | A Siemens története Magyarországon
A fordulat éve A Siemens-cégek 1903-ban a Siemens & Halske AG fuzio- A fúzióval a Siemens elejét vette, hogy zeti változásai a fiókvállalkozásoknál, így Elindul a Magyar Siemens–Schuckert történetében jelentős nált a Nürnberger Elektrizitäts-AG vorm. a Schuckert cég az AEG-vel egyesüljön, Bécsben és Budapesten is hasonló átalaku- Művek Villamossági Rt. változást hozott S. Schuckert & Co. céggel, az 1873-ban és így az AEG még nagyobbra nőjjön. lásokhoz vezettek. Mindkét városban rész- A Magyar Siemens–Schuckert Művek a 19. század vége, illetve a 20. század eleje. alapított Schuckert & Co.-ból alakult rész- A Siemens & Halske AG berlini, a Sie- vénytársasággá alakultak a fiókcégek, majd Villamossági Rt. elődje, a Magyar Schuc- 1892-ben meghalt Werner von vénytársasággal, és létrejött a Siemens– mens–Schuckert Werke AG müncheni a helyi Schuckert-cégekben is megjelent kert Művek Villamossági Rt. alakuló köz- Siemens, és 1897-ben a berlini Schuckert Werke AG. központtal működött. Az anyacég szerve- a Siemens. gyűlése 1902. február 8-án volt. A céget központ részvénytársasággá a Bömische Union Bank, az Österreichi- alakult Siemens & Halske sche Länderbank és az Österreichische Actiengesellschaft (AG) néven. Schuckert Werke alapította, de a 10 ezer darab, egyenként 200 koronás névértékű részvény körülbelül 70 százalékát a bécsi és a nürnbergi Schuckert-cégek és kapcso- lódó vállalkozásaik jegyezték. Az új vállal- kozás nyerte el a pozsonyi városi elektro- mos központ kiépítését, és ehhez egy saját gyárat is felépítettek Pozsonyban elektro- mos eszközök és erősáramú berendezések előállítására.
A Siemens 1904-ben lépett be a magyar- országi Schuckert vállalkozásba. 1904. február 6-án rendkívüli közgyűlést tartottak Pozsonyban, ahol módosították az alap- szabályt, és a vállalkozás felvette a Magyar Siemens–Schuckert Művek Villamossági Rt. nevet, és ezen a közgyűlésen a részvények már új leosztásban jelentek meg.
A fejleményeket a közgyűlés számára a következőképpen mutatta be a közgyű- lés elnöke, Ludwig August Lohnstein, az Österreichische Länderbank igazga- tója, és egyben az Österreichische Sie- mens–Schuckert Werke igazgatóságának tagja: „[1902. febr. 8-án alakult cég arra, hogy] a villamossági rt. ezelőtt Schuckert és társa nürnbergi vállalatnak az egész világon legelőnyösebben ismert gyártmá- nyait Magyarországon gyártsa és nevezett cégnek az electrotechnika terén értékes tapasztalatait Magyarországon értékesítse. [...] Időközben [...] elsősorban Németor- szágban az érdekközösség szoros kapcsa fejlődött ki a Siemens és Halske Rt. berlini céggel, mely ezen két társaság közvetlen fúsiójában nyert kifejtést és ugyanily egye- sülés történt a legújabb időben az osztrák Schuckert művek és a Siemens és Halske Rt. bécsi telepével. [...Mindezen fejlemé- nyek alapján] reánk nézve is kényszerítő szükséggé vált, hogy magunknak is azon a technikai haladáson, találmányok- és tapasztalatokon részvételt biztosítsunk, mely a már többször nevezett két villamos- sági vállalatot a különböző országokban egy közös tulajdonná egyesítette, mely közösség nemcsak a gyártás nagyobb tökéletesítését teszi lehetővé, hanem a napról napra fokozódó versennyel szem- © Budapest Főváros Levéltára / BFL VII.2.e. Cégbírósági iratok, 6409, Cg. 2829 Okm. 1091, Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamossági Rt. iratai 1904 = Cg. 1902/66 iratköteg, az 1904-es közgyűlésnél Rt. iratai Villamossági 1904 = Cg. 1902/66 iratköteg, Művek 6409, Cg. 2829 Okm. 1091, Magyar Siemens-Schuckert iratok, / BFL VII.2.e. Cégbírósági Levéltára © Budapest Főváros © A Villamosgép és Kábelgyár ötven éve című könyvből éve © A Villamosgép és Kábelgyár ötven Saját gyárat is felépítettek Pozsonyban elektromos eszközök és erősáramú berendezések előállítására Wilhelm von Siemens nyilatkozata, miszerint a Siemens név cégnévként használható az új elnevezésében ben állásunk további erősítéséül is szolgál.”
74 75 A Siemens története Magyarországon | Siemens-gyárak Magyarországon az I. világháborúig Siemens-gyárak Magyarországon az I. világháborúig | A Siemens története Magyarországon
A Magyar Siemens–Schuckert Művek Villamossági Rt. éves vesztesége/nyeresége az alaptőke %-ában és koronában (1903-1914)
A beruházások időszaka Az igazgatóság kedvezőnek látta a fúzió A meglevő gépgyár mellé idővel felépült eredményeként létrejött magyarországi cég a kábelgyár is Budapesten, a X. kerületi kilátásait, és a számok igazolták várakozása- Gyömrői úton, ahol 1913 augusztusában ikat: az első, 1903 végéig tartó veszteséges kezdték meg „mindennemű villamos vezeté- üzleti év után a következők már egyre na- kek és kábelek” előállítását. Később a szom- gyobb nyereséget termeltek. Az igazgatóság szédos telkek megvételével tovább bővült helyzetértékelő, éves beszámolói a meg- a kőbányai gyártelep, amely saját csatlako- rendelések számának növekedéséről, zással rendelkezett a pestszentlőrinci ipar- a megrendelői kör bővüléséről és az üze- vágányhoz, és egy akkor 12 méter széles mek folyamatos kihasználtságáról szóltak. keramitburkolatú út, a Gyömrői út révén Az alkalmazottak száma 1906-ban 450 fő, a várossal is közvetlen összeköttetésben 1914-ben már 1400 fő volt. állt. A 36 ezer négyzetméteres budapesti A kétmillió koronás alaptőkét a beruházások gyár már megépülésekor is nagyobb volt, © A Villamosgép és Kábelgyár ötven éve című könyv éve © A Villamosgép és Kábelgyár ötven A Berzenczei utcai áramfejlesztő telep miatt 1912-től előbb négymillióra, 1914-től mint a pozsonyi. nyolcmillióra növelték. Az alaptőke-növe- kedés miatt 1911 után csökkenő trendet A cég harmadik nagyberuházásaként épült mutatott ugyan a nyereség alaptőkéhez fel az I. világháború előtt az igazgatóság- A névváltoztatás bejegyzéséhez rögtön darab részvény megjelent, ebből 4805 dara- mens–Schuckert Werke tulajdonában viszonyított aránya, de a növekedés dinami- nak is helyet adó irodaépület. Kezdetben csatolták Georg Wilhelm von Siemens, bot a fent idézett Ludwig August Lohnstein jelent meg. A magyarországi Siemens– káját valójában csak az I. világháború törte a Siemens & Halske Rt. budapesti irodájá- a berlini Siemens & Halske AG felügyelőbi- tett le, 4755 darabot pedig Heinrich Schwi- Schuckert Művek tehát az ausztriai Sie- meg. A cégnél hamar elkezdődtek a beruhá- ban – az V. ker. Lipót krt. 5. alatt – műkö- zottsági elnökének beleegyező nyilatkoza- eger, aki valamennyi korábbi budapesti mens–Schuckert Művek többségi tulajdon- zások: 1905-ben először a pozsonyi gyárat dött a Magyar Siemens–Schuckert Művek tát is, miszerint a Siemens név cégnévként Siemens-vállalkozásban szerepelt, és itt újra lása mellett jött létre és működött, és bővítették és szerelték fel új gépparkkal. Villamossági Rt. is. használható az új elnevezésben. feltűnt a berlini központ képviseletében. a közgyűlések előtti részvényletételek alap- Ezt további két fejlesztés követte, amelyek ján a tulajdonosi szerkezet az I. világhábo- eredményeként 1913-ban az igazgatóság A cég súlyát és presztízsét is kellőképpen A Magyar Siemens–Schuckert Művek A vállalat első rendes közgyűlését négy rúig nem is változott. Mindemellett a banki már „nagyszabású gyárként”, a cég gépgyá- kifejező új, háromemeletes központ 1912- Villamossági Rt. továbbra is kétmillió koro- hónappal későbbre, 1904. június 25-re részvétel is folyamatos volt, amit az igazga- raként emlegette a pozsonyi telepet. 13-ra készült el a Teréz krt. 36. szám alatt, nás alaptőkével gazdálkodott. Az 1904. feb- hívták össze, itt a 10 ezerből kilencezer tóságban és felügyelő bizottságban helyet Az üzem alapterülete 8000 négyzetméterről ahol már kényelmesen elfért az egyre © Siemens Historical Institute © Siemens Historical ruári rendkívüli közgyűlésen mind a 10 ezer darab részvény az Österreichische Sie- foglaló bankárok személye is jelez. 32 ezerre nőtt nyolc év alatt. népesebb számú hivatalnok csapat. Vác – Budapest – Gödöllő vasút
76 77 A tordai áramfejlesztő telep Siemens-technika A tantál a Szent István-bazilikában izzó
A sóbányájáról nevezetes, alig 15 ezer lakosú erdélyi gyár szállította. Az új telep 3100 volt feszültségű, beállítottak egy másik, hasonló teljesítményű motort 1904-ben a Magyar Siemens–Schuckert Művek el- Kauser Józsefet bízták meg a bazilika belső tervei- A 19. század utolsó évtizedeitől kezdődően az izzó- Torda 1909-ben írt ki pályázatot áramfejlesztő telep forgóáramú áramfejlesztőkkel épült meg. A központot is. Az utcai világításra 500 fémszálas izzólámpát és készítette a Szent István-bazilika elektromos hálóza- nek elkészítésével, illetve az építés befejezésével. lámpával kapcsolatos kutatások az izzószál anyagára kiépítésére. A településnek már volt egy alacsony iparvágánnyal is ellátták, ezért a nyersolajat szállító tizenkét ívlámpát szereltek fel. A beruházás 1911-ben tának terveit. Ezekből a tervekből négy rajz maradt Valószínűleg ő volt az is, aki a Siemens–Schuckert – a magas olvadáspontú fémekre – összpontosultak. teljesítményű belterületi áramfejlesztője, amellyel tartálykocsik be tudtak futni a telep udvarára, és rako- készült el. Az új áramfejlesztő telep megnyitása után fenn, amelyeket a Fővárosi Levéltárban, Ybl Miklós céget megbízta az elektromos hálózati tervek a város főbb utcáit és tereit meg tudták világítani, mányukat közvetlenül a földbe süllyesztett tartályokba az előfizetők száma megduplázódott. Előfizető lett hagyatékában őriznek. Ybl Miklós halála (1891) után elkészítésével. Az első tantál lámpát 1903-ban készítették, a Siemens– de a vállalkozások és magánfogyasztók igényeit bocsáthatták. A nyersolajmotorok hűtéséről is gon- a városi kórház, és a bányagépeket is a hálózatra kap- Halske cég által szabadalmazott izzólámpát pedig ez már nem elégítette ki. doskodtak: egy hűtőtoronyból a vizet csővezetéken csolták. Az áramfejlesztő telep megépítését és 1905-ben ismerhették meg a magyar szakemberek. szállították a gépterembe a hengerek és léghűtők a hálózat felállítását a Magyar Siemens–Schuckert Az új terméket kényelmesen lehetett szállítani, mivel Az új áramfejlesztő telep létesítésére szóló megbízást hőmérsékletének csökkentésére. A szakemberek úgy Művek egyik főmérnöke, Justus Arthur a helyszínen a rázkódás nem tett kárt az izzószálban. a Siemens–Schuckert Művek nyerte, a nyersolajjal kalkuláltak, hogy a település megnövekedett igényét irányította. Jóval később ő lett Budapest Székesfőváros működő motorokat pedig az alvállalkozó Nicholson egy 300 lóerős motor el fogja látni, de tartalékként Elektromos Műveinek igazgatója. Az energiatakarékos, a szénszálas izzóknál olcsóbban üzemelő tantál lámpákat 1905-től árusították Magyarországon. Hamar kedvelt termékké váltak, köszönhetően csekély energiafogyasztásuknak, kellemes és nyugodt fényüknek, és mert jól bírták a feszültségingadozást.
A Magyar Siemens–Schuckert Művek az első ismert, magyar nyelvű, tantál izzókról szóló prospektusát 1908-ban készítette el. © Frisnyák Zsuzsa magántulajdonában © Frisnyák © Zempléni Múzeum / képeslap, 0174131 Múzeum / képeslap, © Zempléni - 150-18 3 / HU BFL - XV.17.f.331.b Levéltára © Budapest Főváros Villanyoszlop Torda főterén, 1910 Részlet a bazilika elosztó tábláiról készített műszaki rajzról Képes prospektus a tantál lámpáról, 1908
78 79 A Siemens története Magyarországon | Siemens-gyárak Magyarországon az I. világháborúig Siemens-gyárak Magyarországon az I. világháborúig | A Siemens története Magyarországon
Válságévek Bár az éves beszámolók jellemzően opti- A Fejérváry-kormány hiába alakult többsé- politikai mozgalmai már a politikai jogok – az ágazathoz és a céghez kapcsolódó mista hangvételűek, az igazgatóság nem gében parlamenten kívüli tagokból, mun- például az általános választójog – kivívása nehézségek is: 1907-ben panaszkodtak felejtette el megemlíteni a nehézségeket kájukat általános közfelháborodás kísérte, érdekében is képesek voltak az utcára a „nyersanyag-beszerzési nehézségekre”, sem. Ezek között voltak általános, az or- és az ellenzéki többségű parlamentben vinni az embereket. az „éles versenyre”, 1909-ben pedig a „kül- szág gazdasági, politikai, társadalmi hely- gyakorlatilag megállt az élet. Wekerle után földi éles versenyre” és a „nyomott eladási zetéből adódó problémák, és speciális, még Khuen-Héderváry Károly és Lukács A Magyar Siemens–Schuckert Művek árakra”. A verseny valóban erős volt a vil- a cégre vonatkozó gondok. László is vezette az országot, majd Tisza igazgatóságának éves jelentéseiben az lamossági iparban, és nem csak külföldön. István 1913-ban lett másodszor miniszter- országos jelentőségű társadalmi kérdések- A Ganz villamossági gyára olyan mérnö- A 20. század a világban és Magyarorszá- elnök. Míg 1903-ban Tisza a Szabadelvű ről csak szűkszavúan esett szó, de pusztán kóriásokat foglalkoztatott ekkoriban, mint gon is dekonjuntúrával köszöntött be. Párt „színeiben” indult, 1913-ban már a az említésük is jelzi súlyukat. Az 1907-es Zipernowszky Károly, Déri Miksa, Bláthy A hanyatlás valamikor 1906‒1907 táján Nemzeti Munkapárt tagja volt. beszámolóban szó volt „az ismert súlyos Ottó vagy Kandó Kálmán, de az újpesti fordult át növekedésbe, de a konjunktúrát munkásviszonyokról”, az 1911-es és 1912-es Egyesült Izzónál is komoly fejlesztések a világháború ismét megtörte. A Magyar A belpolitikai bizonytalanságok mellett jelentésben utaltak a „kedvezőtlen politikai folytak a volfrámszálas izzólámpa terén. Siemens–Schuckert Művek a gazdasági a magyar–osztrák viszony is komoly za- helyzet és szociális munkásmozgalmak” A korszakról szóló hazai gazdaságtörténeti visszaesés éveiben alakult, de a fejleszté- varokkal küzdött a század elején. Mivel nehézségeire. Werner von Siemens híres összefoglalók éppen ezért ezt a két ma- sek már az általános növekedés időszaká- Ausztriának és Magyarországnak közös volt arról, hogy munkásaival gondos atya- gyarországi céget szokták említeni, ban történtek. Ráadásul a konjunktúrák uralkodója volt, a kiegyezéskor kötött ként bánt, és ezt a hagyományt utódai is a Siemens magyarországi gyárait kevésbé. hullámvasútja ellenére a villamosipar az megállapodás szerint a két ország gaz- megőrizték. A Magyar Siemens–Schuckert időszakban végig felfutó ágban volt Ma- dasági együttműködését is össze kellett Műveknél is lényeges kérdés volt a mun- A Siemens magyaroszági gyáraiban ekkor gyarországon és a világban is. A vegyipar hangolni. káspolitika: korán bevezették a németor- még valóban nem folyt érdemi fejlesztő volt még hasonlóan jó helyzetben az szági cégeknél már bevált prémium munka – a fejlesztéseket Berlinből, Bécs- I. világháború előtt hazánkban. Ám az ál- A gazdasági együttműködést azonban munkabérrendszert, probléma esetén ből hozták ide –, de a Magyar Siemens– talános gazdasági körülmények mellett ne nem rögzítették határozatlan időre, hanem a munkásoknak vállalati segélyalap nyúj- Schuckert Művek egyre jelentősebb részt feledkezzünk meg arról sem, hogy milyen tízévente újratárgyalták. Ezektől a tárgya- tott segítséget, a pozsonyi gyár mellett hasított ki magának a magyarországi ter- nehéz évek voltak ezek Magyarországon lásoktól függött, hogy milyen kereskedelmi pedig fürdő és sportpálya állt a dolgozók melésből, és az összesen több mint ezer politikai és társadalmi szempontból. szerződéseket köt a Monarchia más orszá- rendelkezésére. Az 1900-as évek elején főt foglalkoztató üzemeivel már ekkor gokkal, vagy fennmarad-e a közös bank, az igazgatósági jelentésekben megjelentek a legnagyobb munkaadók közé tartozott. Az új század első évtizedében a vihar több ami a Monarchia jegybankjaként műkö- fronton dúlt. Egyre élesedett a politikai dött. A soron következő megállapodást harc a kormánypárt és az ellenzék között, még 1897-ben meg kellett volna kötni, de ami kezdetben a parlamentre korlátozó- ezt előbb az osztrák, majd a magyar bel- dott, később azonban az utcára is átter- politikai helyzet akadályozta, és végül csak jedt. Az ellenzék azzal vádolta a kormányt, 1907-re sikerült tető alá hozni. Ekkor a ha- hogy nem képviseli megfelelő erővel zai törvényhozás már újra működött, a két Magyarország érdekeit a dualizmus közös birodalomfél közötti viszony rendeződött, ügyeiben. 1903 végén két kormány is ráadásul elindult a világgazdaságban is megbukott, mivel egyik sem tudta elfo- a fellendülés. A 20. század eleji társadalmi gadtatni a következő évi költségvetést. problémák azonban tartósnak bizonyultak. Ekkor került hatalomra Tisza István, aki megkérdőjelezhető eszközökkel igyekezett A századforduló után emelkedni kezdtek helyreállítani a politikai rendet és az utca az árak, főként a megélhetés költségei. nyugalmát. A parlamentben egy trükkös Ez különösen érzékenyen érintette a városi manőverrel új házszabályt fogadtatott el, munkásságot, hiszen többségük bérszín- az utcai tüntetéseket pedig karhatalommal vonala éppenhogy fedezte a napi kiadá- oszlattatta fel. 1904 végén már a parla- sokat. Az elkeseredett embereket egyre mentben is verekedtek, és az uralkodónak könnyebb volt az utcára vinni, a sztrájkok, nem volt más választása, mint feloszlatni a munkabeszüntetések a mindennapok
© Siemens Historical Institut © Siemens Historical Az Új Idők című újságban megjelent hirdetés, 1912. a parlamentet, és kiírni az új választásokat. részévé váltak. A munkaadók kénytelenek voltak emelni a béreket, ami az egyik olda- Csakhogy Tisza intézkedései korábban lon a termelési költségek növekedéseként soha nem tapasztalt egységbe kovácsol- jelentkezett, a másik oldalon viszont jel- ták az ellenzéki pártokat, akiknek így – az lemzően nem ellensúlyozta az élelmisze- 1867-es kiegyezés megkötése óta először rárak vagy a lakhatás költségeinek emelke- – sikerült együtt megnyerniük az 1905-ös dését. Szaporodtak a munkássztrájkok, és választásokat. Az uralkodó mégsem a növekvő mértékű tengerentúli kivándor- a nyertes pártoknak adott kormányalakí- lás munaerőelszívó hatása is jelentős volt. tási jogot, hanem – jóllehet átmenetinek Ez viszont meghatározó devizabevételt is mondva – a hozzá és rendszeréhez hű eredményezett az itthonmaradottaknak © Zempléni Múzeum / képeslap, 76353 Múzeum / képeslap, © Zempléni táborszernagyának, Fejérváry Gézának. a hazaküldött pénzek révén. A századelő A szekszárdi villanytelep, 1910
80 81 Közvilágítás Budapesten
Az elektromos közvilágítás Budapest utcáin szokatla- nul későn, csak 1909-ben jelent meg, a főváros és a gázszolgáltató között 1879-ben megkötött szerző- dés értelmében.
Az 1890-es évek elején a főváros elektromos háló- zatának kiépítésére és az energiaszolgáltatásra négy cég – a Siemens & Halske, a Ganz és Társa, az Egge –Schuckert és a Gáztársulat – pályázott. Az éles verseny következtében 1893-ban végül két áramfej- lesztő és áramszolgáltató vállalat alakult: a Budapesti Általános Villamossági (BÁV) Rt., ami a Schuckert technikát (egyenáramú ívlámpákat) választotta, vala- mint a Magyar Villamossági Rt., amely a váltóáramra és a Ganz Rt. égőire alapozta üzletpolitikáját.
Ez a két cég kapott jogot arra, hogy Budapest terüle- tén elektromosáram-vezetéket telepítsen. 1893-tól kezdve az elektromos közvilágítás kiépítéséről sok szó esett, de a szavakat nem követték tettek. A gáz- gyári koncessziós szerződés 1910-es, közelgő lejárata végül cselekvésre ösztönözte a Budapesti Általános Villamossági Részvénytársaságot. A társaság saját finanszírozásban, kísérleti jelleggel 38 lámpát állított fel a Rákóczi út Astoria és Blaha Lujza tér közötti szakaszán. A fényeket 1909. április 8-án kapcsolták fel először. A 37 voltos egyenáramú ívlámpákat a 110 voltos villamos hálózatra hármasával kötötték rá. A Magyar Siemens–Schuckert Művek által szállított Alba ívlámpákat díszes öntöttvasból készült, egymástól 35 méterre elhelyezett oszlopokra függesztették.
A fénypont mintegy 9,5 méter magasra került, „az átlagos, horizontális megvilágítás 1,5 méter magasságában kb. 6,5 lux, ez a világítás tehát olyan, amelyet már a fényes jelző illet” – írta a szaksajtó. Az oszlop lábazatába kerültek a kapcsolótáblák. Minden lámpaoszlopba, illetve az oszlopok közé több üresvégű kábelt is behúztak, így az ívlámpákat egyes vagy soros kapcsolásban 110 vagy 220 voltról is ki lehetett próbálni. Az egyik kábel pedig arra szolgált, hogy a Budapesti Általános Villamossági Rt. távkapcsolós kísérleteket folytasson. Az elektrotech- nikával foglalkozó kortársak értékelése szerint a vállalat „nagy költséggel valóságos laboratóriumot” rendezett be az utcán. Budapest a Rákóczi úti próba- világítás eredményei alapján 1910-ben elhatározta, hogy nagy forgalmú útjait elektromos ívlámpákkal látja el. A város az áram szállítására és a lámpák fenn- tartására szerződést kötött a Budapesti Általános Vil- / képeslap, K000496 / képeslap, Szabó Ervin© Fővárosi Könyvtár lamossági Rt.-vel. 1911-re már közel hatszáz ívlámpa A Magyar Siemens–Schuckert Művek által szállított Alba ívlámpákat díszes öntöttvasból készült oszlopokra függesztették. ontotta a fényt Budapest legfontosabb útvonalain. Budapest, Rákóczi út, 1918
82 83 A Siemens története Magyarországon | Siemens-gyárak Magyarországon az I. világháborúig Siemens-gyárak Magyarországon az I. világháborúig | A Siemens története Magyarországon
Szervezeti felépítés az 1900-as évek elején A Magyarországon bejegyzett Magyar tétele nagyon stabilnak bizonyult. mens kereskedelmi képviseletét látta el Siemens–Schuckert Művek Villamossági A tagok rendszerint tartósan tagok ma- Magyarországon, de gyártási, összeszerelé- Rt.-nek a magyar kereskedelmi törvénynek radtak, és ez különösen igaz volt a magyar si tevékenységet is végzett a gyengeáramú (1875. évi XXXVII. tv.) megfelelően kel- tagokra. Az igazgatóságban tisztséget be- technológiák terén, míg erősáramú részle- lett működnie. A cég stratégiai vezetését, töltők közül nem mindenki vett részt azo- ge beolvadt a pozsonyi gyárba és a Magyar hosszú távú terveit a megalakuláskor nos intenzitással a cég életében, de Siemens–Schuckert Művekbe. A két cég legalább hat, legfeljebb tizenkét főben a végrehajtó bizottság tagjai valamennyi- székhelye is azonos volt, kezdetben rögzített igazgatóság határozta meg. en aktív szerepet vállaltak. A csúcsszerv a Siemens & Halske V. ker. Lipót körúti in- Az igazgatók képviselték a céget „minden gárdáját nem minden évből ismerjük, de gatlanja, majd a Magyar Siemens–Schuc- irányban”, felhatalmazásukat – a Magyar úgy tűnik, az I. világháború előtti időszak- kert Művek VI. ker. Teréz körúti székháza. Siemens–Schuckert Művek esetében há- ban általában a külföldiek voltak többség- rom évre – a közgyűléstől kapták. ben a végrehajtó bizottságban. A Siemens & Halske Rt. budapesti képvise- Valószínűsíthető, hogy 1910-ig botfai letét mindig két személy, egy német és egy A működés törvényességét, a részvénye- Hüvös József elnökből, Heinrich Schwi- magyar állampolgár látta el, leszámítva sek jogainak érvényesülését a – szintén egerből és Ludwig August Lohnsteinből az első évet, amikor még két német töl- a közgyűlés által választott – négy, állt a csapat. 1910-ben aztán öt főre bő- tötte be a pozíciót. Az I. világháború előtti 1913-tól hat rendes tagból és egy póttag- vült a kör, Schwieger és Lohnstein maradt, időszakban néhány szereplő váltotta csak ból álló felügyelő bizottság szavatolta. és Hüvös mellett a magyar képviseletet egymást a képviselőségben. Heinrich Az ő megbízatásuk mindig egy évre szólt. erősítette még Stromszky ügyvezető igaz- Schwiegert már nem kell bemutatni, a ber- A cég operatív irányítását, a napi szintű gató is. Az ötödik személy, bár Magyar- lini kormányépítész Bécsben és Buda- vezetés feladatait pedig az igazgatóság országon élt, a külföldi képviselőkhöz pesten is képviselte a Siemens érdekeit által kinevezett ügyvezető igazgató és a sorolandó. Weiner Sándor 1908-tól 1915- 1900 és 1901, illetve 1903 és 1909 kö- mellé rendelt igazgatók látták el. Ők köz- ig volt igazgatósági tag, és 1910-től jelent zött. Richard Fellinger mérnök a bécsi vetlen kapcsolatban álltak az igazgatóság- meg a végrehajtó bizottságban. Weiner Siemens & Halske igazgatójaként kapta gal, gyakran megfordultak (főleg az ügyve- a Wiener Bankverein igazgatója és meg a budapesti feladatot, amit haláláig zető igazgató) a közgyűléseken is. a Magyar Takarékpénztárak Központi Jel- (1903) teljesített. Dr. August Raps mérnök zálogbankjának igazgatósági tagja volt pedig a német anyacégtől érkezett 1909- A működés alapelveit a cég alapszabálya ebben az időben. Mivel lemondása után ben, és 1921-ig maradt. Magyar részről rögzítette: az igazgatóság évente a saját a Wiener Bankverein egy másik tisztség- Wiedenkeller Béla tisztviselő iránt minden tagjaiból választott elnököt, és működé- viselője váltotta őt a testületben, nagyon bizonnyal nagy reményeket táplált a cég, sének támogatására „a társaság ügyeinek valószínű, hogy vele egy másik fontos de ő viszonylag hamar (1904-ben) távo- közvetlen vezetése és ellenőrzése céljából” bécsi banki kapcsolat jelent meg a ma- zott, feltehetően a tisztviselők átvétele – szintén a saját tagjai közül – választhatott gyarországi igazgatóságban és a végrehajtó és a magyar Siemens–Schukert vállalatba egy végrehajtó bizottságot. Utóbbi az elnök- bizottságban. való beolvadás okozott számára nehézsé- ből és rajta kívül egy vagy két tagból állha- get. Utóda, Stromszky Sándor személye ré- tott, megbízatásuk pedig egy évre szólt. Nem volt alapszabályi előírás a magyar vén viszont tökéletesen megvalósulhatott többség a felügyelő bizottságban. Egészen a magyar Siemens–Schuckert Művek és 1913-ig két magyar és két külföldi töltötte a Siemens & Halske Rt. Budapest működé- A kettős stratégiai vezetés, be ezt a tisztséget, és csak 1913-tól lett sének összehangolása, hiszen Stromszky négy–kettő arányban magyar többség. a Siemens–Schuckertnek vezérigazgatója az igazgatóság és a mellette A külföldiek valamennyien az Österrei- és igazgatósági tagja volt. Stromszky 1904- chische Länderbank tisztviselői voltak től a cég fennállásáig maradt képviselője működő végrehajtó bizott- (Arnold Deutsch 1902 és 1916 között volt a budapesti Siemens & Halske Rt.-nek. a magyar Siemens–Schuckert felügyelő ság általánosan jellemző bizottsági tagja, Markus Rotter 1902-től A Siemens magyarországi gyárai és cégei 1904-ig póttag, majd 1908-ig rendes tag I. világháború előtti történetének bemuta- irányítási struktúra volt volt, Carl Friedler pedig 1908 és 1916 kö- tása a szereplők révén többször is átnyúlt zöt ült a bizottságban). a világháború utáni időszakra. Az operatív az I. világháború előtti és stratégiai vezetőség stabilitása a folyto- A magyarok között megtalálhatjuk a fővá- nosságot hangsúlyozza a történetben. időszakban. rosi városvezetés, a közlekedésügy vagy az országos politika képviselőit is. A kül- A világháború azonban e folytonosság elle- Az alapszabály azt is kimondta, az igazga- földi és magyar képviselet kérdése a bu- nére is komoly törést hozott a cég életében. tóságban legyenek többségben az állandó dapesti Siemens & Halske Rt. működését Egyrészt maga a háború is nehéz üzleti hely- magyarországi lakhellyel rendelkező ma- is végigkísérte. A Magyar Siemens–Schuc- zetet eredményezett, másrészt a háború után gyar állampolgárok. A cég alapításakor kert Művek Villamossági Rt.-vel párhuza- egy nagyon erősen megváltozott gazdasági © Budapest Főváros Levéltára (BFL, VII.2.e. Cégbírósági iratok, 6409, Cg. 2829 Okm. 1091, Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamossági Rt. iratai, Villamossági 1904 = 58. doboz (1904-es közgyűlésnél) Művek 6409, Cg. 2829 Okm. 1091, Magyar Siemens-Schuckert iratok, (BFL, VII.2.e. Cégbírósági Levéltára © Budapest Főváros három külföldi és négy magyar, az 1910- mosan működő Siemens & Halske buda- környezetben kellett megtalálni az érvénye- A Magyar Siemens–Schuckert Művek es évekre négy külföldi és nyolc magyar pesti fiókcégről kevés információ maradt sülést, és ráadásul a magyar Siemens–Schu- első alapszabályának első oldala, 1904 alkotta az igazgatóságot, amelynek össze- fenn. Valószínű, hogy elsősorban a Sie- ckert Művek pozsonyi gyára is elveszett.
84 85 A magyar Siemens–Schuckert igazgatósága Siemens gyártmányú ipar- és bányavasúti mozdonyok Magyarországon
Külföldi tagok A külföldi igazgatósági tagoknál egyértelmű, hogy korábban is részt vett a magyarországi gyárak fejleszté- pályáját, és apja halála után ugyanitt vezérigazgató 1940-ben a Magyar Siemens-Schuckert Művek készített település kit vagy kiket képviseltek. Ebben a korszakban a ma- sében. Ő is haláláig, 1920-ig maradt tagja a testület- lett. Hüvös Józsefhez hasonlóan a cég 1904-es alapí- egy kimutatást arról, hová és mikor szállítottak bánya- gyar Siemens–Schuckert Művek valamennyi külföldi nek. A magyar állampolgárságú igazgatósági tagok tásától tagként vett részt az igazgatóság munkájában és iparvasúti mozdonyt Magyarországon. A listából igazgatósági tagja vezető pozícióval rendelkezett háttere izgalmas képet fest a vállalat stratégiájáról. algyői Kotányi Zsigmond és dömsödi dr. Magyar kiderül, hogy a cégnek a Rimamurányi–Salgótarjáni Vas- a társaságban főrészvényes, osztrák Siemens–Schu- Közülük egyesek a közlekedés vagy az ipar szakembe- László. Mindketten halálukig töltötték be a tisztsé- mű a legnagyobb üzleti partnere. ckert Werke cégben is, ám többnyire nem csak reiként kerültek a pozícióba, mások inkább az országos get. Kotányi 1929-ben, Magyar 1933-ban hunyt el. az osztrák Siemens–Schuckert képviseletében ültek vagy fővárosi politikai, közéleti szerepük okán. Az volt Magyar László ügyvéd volt, a Magyar Lovaregylet a magyar vezetőségben. A Siemens & Halske AG a ritkább, hogy az elektrotechnikai szakmai karrier titkára, később vezértitkára, valamint még néhány berlini központját képviselte például a már többször vezetett a stratégiai testületbe. lótenyésztéssel és lovaglással foglalkozó testület, emlegetett Heinrich Schwieger mérnök, aki 1904- egyesület tagja. Pozícióiból fakadóan a politikai elit től 1912-es haláláig igazgatósági tag maradt. Halála Magyar tagok jelentős részéhez lehettek társasági kapcsolatai. után helyét dr. Alfred Berliner foglalta el (1912–1915), 1904 és 1914 között egy személy töltötte be az igaz- Kotányi Zsigmond udvari tanácsos és a MÁV helyet- aki szintén a berlini anyacég embere volt. Berliner gatóság és a cég elnöki posztját, botfai Hüvös József, tes igazgatója, majd elnökhelyettese volt. Ő szakmai mellett 1913-tól megjelent egy másik berlini szerep- aki 1914 végén halt meg. A neve már eddig is több- karrierje alapján kerülhetett az igazgatóságba, hi- lő, Hugo Natalis is, aki 1917-ig töltötte be a pozíciót, ször feltűnt a Siemens magyarországi történetében: szen jól felfogott érdeke volt a magyar Siemens– és a berlini Siemens–Schuckert Werke igazgatója- 1894-ben ő intézte ügyvédként a Siemens & Halske Schuckert Műveknek, hogy a MÁV valamely promi- ként dolgozott. Alexander Schreiber, aki az 1902-es Bt. budapesti bejegyzését, majd 1897-től vezérigaz- nens képviselőjét maga mellett tudhassa. 1906-ban alapítástól jelen volt a testületben, és igazgatósági gatója, 1907-től elnöke lett a Budapesti Villamos pándi Horváth Zsigmonddal és monori Kovács Gyu- tag maradt 1934-ig, az osztrák Siemens–Schuckert Városi Vasút Rt.-nek, amely a Siemens által eladott lával bővült a grémium. Ők is halálukig – Horváth Werke mellett a nagymúltú Schoeller & Comp. bécsi budapesti villamosvonalakat működtette és építette 1932-ig, Kovács 1944-ig – töltötték be az igazgatói nagykereskedő cég képviselője is volt a dokumentu- tovább. Régóta és tartósan élvezte tehát a cégtulaj- tisztséget. Horváth Zsigmond udvari tanácsos, pályája mok szerint. A szintén az 1902-es alapítástól igaz- donos Siemens-csoport támogatását. Hüvös igazi egy korábbi szakaszában szintén MÁV főtisztviselő gatósági tag Ludwig August Lohnsteint pedig hol az lokálpatrióta volt, a fővárosi törvényhatósági bizott- volt, és abban is Kotányival mutatott rokonságot, Österreichische Länderbank igazgatójaként említik ság tagjaként sokat tett a város közlekedésének fej- hogy mindketten 1907-ben nyerték el nemesi címü- az iratok, hol az osztrák Siemens–Schuckert Werke lesztéséért, és különösen szívén viselte lakóhelyének, ket, és mindketten azonos politikai körhöz (a Tisza részvényeseinek képviselőjeként. Lohnstein 1917-es Józsefvárosnak a fejlődését. A Siemenshez fűződő István Körhöz) tartoztak az I. világháború után. Mikor haláláig a testületben maradt. Ő egyébként igazi po- kapcsolatának minden bizonnyal a fővárosi városve- Horváth tagja lett a magyar Siemens–Schuckert veze- zícióhalmozó volt, 1903-ban a Monarchia tizennégy zetésben elfoglalt helye és a közlekedésfejlesztésben tőségének, már nem alkalmazotti jövedelmeiből élt, különböző iparvállalatában volt tisztsége, és ezt a szá- betöltött szerepe volt az alapja. A Hüvös-család magánzó volt, aki jó néhány iparvállalatban töltött be mot 1911-re huszonkettőre tornázta fel. Építő-, acél-, jelenléte Hüvös József halálával sem szakadt meg: igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagságot. autó- és vegyipari, illetve villamosági iparhoz kötődő fia, botfai Hüvös Iván már 1909-től tagja lett az igaz- Kovács Gyula közgazdasági író 1891-től haláláig cégekben egyaránt töltött be vezető pozíciókat halá- gatóságnak, és tagja is maradt 1944-es lemondásáig. a budapesti egyetem magántanára, a Kereskedelmi láig. Végül az I. világháború kitörésének évében került Hüvös Iván mellesleg nem csak a magyar Siemens– Múzeum aligazgatója, majd igazgatója volt. Iparfej- az igazgatóságba az osztrák Siemens–Schuckert Werke Schuckertnél követte apja nyomdokait: a Budapesti lesztési szakértőnek számított, de egyben komoly tehetséges igazgatója, dr. Ferdinand Neureiter, aki már Villamos Városi Vasút Rt.-nél tisztviselőként kezdte politikai kapcsolatokkal is bírt. Részt vett a millenniumi kiállítás szervezésében és a magyar iparosok megjele- nését jó néhány külföldi kiállításon készítette elő a kereskedelmi miniszter megbízásából. 1908-ban lett igazgatósági tag dukai szentgyörgyvölgyi Széll Ignác, az előbb pénzügyminiszter, majd miniszterel- nök Széll Kálmán öccse. Széll Ignác államtitkár volt a belügyminisztériumban, amikor bekerült a testület- be, és 1914-es haláláig igazgatósági tag is maradt. Az igazgatóságba a vállalaton belülről is vezetett út, ami általános karrierlehetőség volt a dualizmus kori magyar részvénytársaságokban. 1905-ben válasz- tották be az igazgatóságba (a később nemeskoltai előnévvel szintén nemesített) Stromszky Sándort aki a társaság főmérnökéből lett 1904-ben ügy- vezető igazgató (1934-ig), majd igazgatósági tag © Magyar Nemzeti Levéltár / VII.2.e., 6409,Cg. 2829 Okm.1091 Levéltár © Magyar Nemzeti A Magyar Siemens–Schuckert Művek Villamossági Rt. első rendes közgyűlésének meghívója, hírlapi hirdetmény, 1904 június az 1946-os szovjetizálásig.
86 87 Villamos Debrecenben Villamos helyiérdekű vasút és a Magas-Tátrában váratlan fordulatokkal
„Egyetlen emberöltő elegendő volt rá, hogy a debre- Az első villamos 1911. március 16-án haladt végig Az 1911-ben megnyílt Rákospalota–Veresegyháza– homoktartamú, kis ellenállással bíró kavicságyazat és a villamos vezetékek átalakításával járó költsége- Az érintett agglomerációs települések fejlődése ceni kisvasútra ráunjon a közönség. Amire harminc a városon. Korabeli tudósítások szerint a lakosság Vác–Gödöllő vasútvonal története bővelkedik nem okozza: amikor a sínek és a villamos vezetékek kö- ket nem vállalta. 1912-ben a villanymozdonyokat és felgyorsult, a vasutat egyre többen használták napi évvel ezelőtt büszkén nézett az egész város, utóbb lelkesen ünnepelte a napot, amely reményeik szerint várt fordulatokban. A vasútépítés ötletgazdáját le- zötti távolság megváltozik, zavar keletkezik az áram- motorkocsikat is sokat kellett javítani, de ezeket az il- munkába járáshoz is. A villamos helyiérdekű vasút- már köznevetség tárgya lett és a kávédarálót röstel- új irányt ad Debrecen fejlődésének. Így is lett: a las- tartóztatták sikkasztásért, az engedélyezésben eljáró szedésben. Az üzemzavarok és magas fenntartási letékes hatóság „gyerekbetegségnek” minősítette, és vonal történetének végét 1944–45 fordulója hozta ni kezdték a civisek is” – írta egy újságíró 1911-ben. san pöfögő gőzösökhöz szokott, komótosan ipar- állami tisztviselőknek rágalmazási perben kellett költségek miatt a MÁV már 1913-ban azt javasolta, kijelentette: „az eddigi tapasztalatok szerint a forga- el: a szovjet hadiszállítmányok szállítását a felsőve- kodó kalauzok a vágtató villamosok két megállója tanúskodniuk, de a villamosított vonal megépítése, villamos vontatás helyett térjenek át a gőzüzemre. lom rendessége és pontossága villamos járművekkel, zetékek tartóoszlopai akadályozták, ezért a Vörös Az 1884-től működő, ló-, illetve gőzüzemű Debre- között alig tudták elvégezni munkájukat. Kénytelen sőt üzemeltetése is nem várt technikai nehézségek- A példátlan javaslatot a kereskedelmi miniszter el- ha azokban hiányok nincsenek, könnyebben tartha- Hadsereg ledöntötte azokat, a villanymozdonyokat ceni Helyi Vasút villamosítása 1909-ben merült fel. volt Debrecen nagyobb sebességre kapcsolni. be ütközött. Magyarország első nagyfeszültségű utasította, így a MÁV kisebb beruházásokat végzett, tó fenn, mint gőzmozdonyokkal”. Végül a két világ- és motorkocsikat pedig elhurcolta. Ezek csak Féléves tárgyalások és műszaki előkészületek után (10 kV), 15 Hz-es váltakozó árammal működő vas- átszervezte a menetrendet, de a sínek kicserélésével háború között rendeződött a vonal üzembiztonsága. 1948-ban, selejtes állapotban kerültek vissza. a Magyar Siemens–Schuckert Művek nyerte el 1911–1912-ben a Magas-Tátra kedvelt üdülőtelepeit útvonala két célból épült. Egyrészt, hogy erősítse az egyik megbízást. A vállalat az építés megkezdé- Popráddal összekötő helyi érdekű vasútjának elekt- Budapest és az agglomeráció – Rákospalota, Fót, sekor az egyik, a „villamos vasutak berendezési és romos berendezéseit a Magyar Siemens–Schuckert Veresegyház, Szada, Gödöllő, Váchartyán, Vácrátót, építési munkálatainak vezetésében teljesen jártas” Művek szállította. Az áramfejlesztő telepen 3300 Vác – kapcsolatát, másrészt, hogy enyhítse a túlzsú- és magyarul is beszélő mérnökét a városba küldte, voltos forgóáramot állítottak elő, amelyet 15 ezer folt fővárosi teherpályaudvarok forgalmát, mert rajta hogy levezényelje és ellenőrizze a munkát. A feladat voltra transzformáltak. Ezen a feszültségen jutott el keresztül a Bécs irányából érkező és Budapesten a vasút öt vonala villamos felső vezetékének meg- az áram a tátrafüredi transzformátorállomásba, ahol túlmenő tehervagonok el tudták kerülni a fővárost. építése, illetve az ehhez szükséges berendezések és újra 3300 voltra alakították át. A motordinamó- A gödöllői dombvidéket három irányból átszelő vo- eszközök szállítása volt. Az oszlopok felállításáért kat ezzel a feszültséggel táplálták. A forgóáramú, nalon az építkezés 1909-ben indult el, és 1910-re 18–20 koronát, a munka- és tápvezetékek szerelésé- aszinkron motorokkal meghajtott dinamók 1650 gyakorlatilag elkészült a vasútvonal. Az elektromos ért folyóméterenként 30–60 fillért számítottak fel. voltos egyenáramát vezették a munkavezetékre. szerelési munkákat az építtető Phöbus Villamos Vállalatok Rt. és a Magyar Siemens–Schuckert Művek közösen végezte. A vasútvonal energiaellátó elektromos berendezéseit, illetve négy, a nagyvasúti szabványoknak megfelelő villanymozdonyt és a 11 darab négytengelyű motorkocsi villamos beren- dezését a Magyar Siemens–Schuckert Művek szállí- totta. A járműszerkezeti részeket a prágai Ringhoffer Werke, illetve a győri Magyar Vagon- és Gépgyár Rt. készítette el.
A motorkocsikhoz kéttengelyű pótkocsik is készültek. Az első próbaüzemek során kiderült, hogy a vasutat működtető 10 ezer voltos feszültség zavarja a tele- fonos és távírdai légvezetékeket, ezért 11 kilomé- teren át a vezetékeket a föld alá kellett helyezni. A plusz munka jelentősen növelte a kivitelezés idejét és költségeit. Végül a forgalom csak 1911 őszén in- dulhatott meg a vonalon, ám a következő évek sem teltek zavartalanul.
A vonal üzemeltetése a gőzvontatású helyiérdekű vonalakhoz képest mintegy 33 százalékkal többe ke- rült. Az ezzel kapcsolatos vizsgálat kiderítette, hogy a forgalom sűrűségéhez képest a Phöbus Rt. gyenge alépítményt (23,6 kilogrammos síneket) fektetett le. Sőt, az építtető azzal sem számolt, hogy a villamos üzem szigorúbb követelményeket támaszt a pálya- testtel szemben: a kavicságyazat legkisebb süllye- dése, ülepedése üzemzavart fog okozni a villamos vontatásban. A vizsgálatok kiderítették, hogy a felé- pítmény szintjének folyamatos változását, a gyakori © Villamosgép és Kábelgyár ötven éve című könyvből éve © Villamosgép és Kábelgyár ötven Zsuzsa / Frisnyák © Magángyűjtemény A máig működő tátrai villamosvasút felsővezetékét is Siemens–Schuckert technikával építették ki süppedéseket a talpfák gyenge méretezése, a nagy A Magyar Siemens–Schuckert Művek motorkocsija Szadán, 1911
88 89 A Siemens története Magyarországon | Háborútól háborúig Háborútól háborúig | A Siemens története Magyarországon
Háborútól háborúig
Az I. világháború utáni években a túl sok pénz és a dühöngő infláció, később a szanálási válság, azaz a pénzszűke és a defláció okozott nehézséget a vállalkozásoknak. A kihívásokra válaszul a Siemensnél még hangsúlyosabbá vált a már az I. világháború után megfogalmazott cél: erősíteni kell a helyi gyártást.
Villamos távvezeték és tartóoszlop © Fortepan / Lissák Tivadar adománya © Fortepan / Lissák Rákoskeresztúr határában
90 91 A Siemens története Magyarországon | Háborútól háborúig
1914. július 28-án, Az I. világháború évei Siemens-technika a Diósgyőri Vas- és Acélgyárban amikor kitört az I. világháború, A Siemens & Halske Rt. gyengeáramú nagyot fordult a világ. Ez még nem az az akkor 1250 fős alkalmazotti létszámból két Siemens vállalkozás működött termékeket, berendezéseket gyártott, a háború volt, amely elhalmozta volna 362 fő teljesített közvetlen hadiszolgálatot. Magyarországon, a Siemens & Halske Rt. (Budapest) és a Magyar javított és forgalmazott a berlini központ, megrendelésekkel a villamosipari cégeket, A szakképzett munkaerő és az anyaghiány Siemens–Schuckert Művek a Siemens & Halske AG fiókcégeként, azzal és természetesen a polgári célú villamosipa- 1917-re karbantartási gondokhoz vezetett. Villamossági Rt. Mindkét cég közvetlen összeköttetésben állva. A Magyar ri igények is jelentősen visszaestek. Eltűntek Az igazgatóság már ekkor a gépek magas székhelye Budapesten, Siemens–Schuckert Művek az erősáramú a közületi nagyberuházások, nem épültek fokú kopására hívta fel a figyelmet, pedig a VI. kerületi Teréz körút 36. termékekre specializálódott, tulajdonosa villamosvasutak, szünetelt a villamos áram- a háború vége még messze volt. A háborús szám alatt volt. az osztrák Siemens–Schuckert Werke volt, fejlesztő telepek, hálózatok építése. A po- évekről szóló jelentések mindegyike hang- de azon keresztül a német anyacégekhez – zsonyi gyárban részben átálltak a hadiipar- súlyozta, hogy a vállalat kiveszi a részét a A 19. század utolsó évtizedeiben a Siemens‒Martin Siemens & Halske AG, Siemens–Schuckert ra: gránátokat, kézigránátokat, lövedékeket „hadsegélyezési kötelezettségekből”, támo- kemencékkel és a Bessemer acélgyártás bevezetésével Werke AG – is kapcsolódott. Pozsonyban és más hadászati eszközök (pl. kavernafúró- gatja a bevonult alkalmazottak családjait és a diósgyőri vasgyár termelése jelentősen korszerűsö- működött a cég gépgyára, ahol forgógépe- gépek, villamos tüskés drótakadályok) villa- a háborús viszonyok között súlyos megélhe- dött. Az állami tulajdonban álló vas- és acélgyár újabb ket, traszformátorokat, egyéb készülékeket mos elemeit kezdték gyártani. A kábelgyár tési gondokkal küzdő munkatársakat. modernizációjáról 1907-ben döntött a magyar ország�- és kapcsolótáblákat gyártottak, 1913-tól viszont a megrendelések visszaesése gyűlés: a XXXV. törvénycikk felhatalmazta a pénzügy- pedig már fényszórókat is. A vasbetonból miatt szinte tétlenségre volt kárhoztatva. A vállalat minden kibocsátott hadikölcsön- minisztert, hogy az állami vasgyárak bővítésére és fel- épült új kábelgyár a budapesti Gyömrői A Magyar Siemens–Schuckert Művek igaz- ből is jegyzett, 1918 augusztusáig összesen szereléseinek kiegészítésére 16 millió koronát költsön. úton éppen csak megkezdte a termelést gatósági jelentései alapján a háborús évek- kétmillió korona értékben. Ettől függetlenül Ezzel lehetővé vált egy új, elektromos hajtású blokksor 1913 augusztusában: gyenge- és erősá- ben komoly gondot jelentett a nyersanyag 1917-ben vett egy hatezer négyzetméteres létesítése. A hengersor gépi berendezéseit a Röck István ramú ólomkábeleket, ólomkábelszerelvé- beszerzése – hiszen minden háborús célo- telket a Gyömrői úti telep mellett, gondolva Gépgyára szállította, az elektromos berendezések meg- nyeket és egyéb vezetékeket gyártottak itt. kat kellett, hogy szolgáljon –, és hiány volt a jövőre. Az 1918-as és 1919-es üzleti évet tervezése, kivitelezése és beüzemelése pedig a Magyar Az I. világháború kitörésével azonban szakképzett munkaerőből is. 1917 elején azonban már veszteséggel zárta a cég. Siemens–Schuckert Művek feladata volt.
A hengersorok elektromos meghajtására a korszak- ban többféle megoldás létezett. Nagy profilú darabok kihengereléséhez egyedül az egyenáramú henger- sormotor és Ilgner-féle lendítőkerekes áramátalakító alkalmazását tartották megfelelőnek. Ezt a technikát szállította a Magyar Siemens–Schuckert Művek. Euró- pában ez volt a második eset, amikor egy hengersor hajtására használt Ilgner-berendezésnél „közös alaple- mezen helyezték el a forgóáramú indukciós motortól jobbra és balra a két dinamót”.
A hengersorvonó motor építésénél a beruházó egyik feltétele az volt, hogy a szerelés ideje alatt a geren- dasort meghajtó gőzgép változatlanul dolgozhasson, illetve a gőzerőről a villamos motorra történő átállást egy heti üzemleállással oldják meg.
A Siemens–Schuckert a villanymotort a gőzgép mellé helyezte. Amikor a villanymotor szerelése befejeződött és üzemképesen állt, akkor állították le a gőzgépet. 1910-ben kezdődött a termelés az új hengerműben, ahol a korábban gyártott, kis keresztmetszetű, egy- két tonnás tuskók helyett már nagy keresztmetszetű tuskókból tudtak hengerelni a gazdaságosabb gyártás érdekében.
A vas- és acélgyár fejlesztése az I. világháború után is folytatódott. 1927-ben a második Ilgner-gép- csoport berendezéseit szintén a Magyar Siemens– Schuckert Művek szállította. Ez a beruházás tette lehetővé a blokk- és gerendasoron az egyidejű hen- gerlést. Az 1950-es évek végén a diósgyőri durva- hengermű nagyjavításában – a Siemens hazai érde- keltségeinek megszűnése miatt – a Siemens osztrák vállalatának kellett helytállnia.
A három lépcsőben végrehajtott felújítás összköltsége © Siemens Historical Institute © Siemens Historical © Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége Múzeum / Erdélyi © Fortepan / Magyar Földrajzi A vasbetonból épült új kábelgyár a budapesti Gyömrői úton, 1914 303 ezer dollár volt. Munka a diósgyőri vasgyár hengerművében, 1909
92 93 Háborútól háborúig | A Siemens története Magyarországon
Siemens & Halske gyorstávíró Újrakezdés az I. világháború után Az I. világháború után új határok léptek Budapest és Berlin között életbe, az addig létezett közép-európai birodalom, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, helyén több kisebb-nagyobb állam jött létre. Magyarország elveszítette területének kétharmadát és népességének 57 százalékát. A Magyar Siemens–Schuckert A „szokásos német pedánssággal” kidolgozott között: az üzem megnyitása során a két érdekelt Művek pozsonyi gyára az új országhatáron Siemens & Halske gyorstávírót a Magyar Posta postaigazgatóság gyorstáviratban üdvözölte egy- kívülre került, és ezzel a vállalat számára 1915–1916-ban rendszeresítette. A készülék a szö- mást. Alig néhány év múlva, 1922-ben a Siemens elveszett. A pozsonyi – ekkor már bratislavai veget egy lyukasztott szalag segítségével továbbítot- & Halske-féle gyorstávírót már a rádiótávíró forga- gyárat – a Siemens & Co. vette át, a Siemens ta, amelyen minden egyes betű vagy jel egy ötrészes lomban is hasznosították Berlin és Budapest között. prágai székhelyű fiókcége, amely 1926-ban lyuksor kombinációjából állt. A táviratok szövegét egyesült a Mohelnice-ben (német nevén egy, a közönséges írógéphez hasonlító billentyűzet- Ez volt az első olyan nemzetközi rádiótávíró kapcso- Müglitzben) működő gépgyárral, és ekkor tel rendelkező lyukasztó gép segítségével „írták”, lat Európában, amelyben megjelent a Siemens jött létre a Siemens Elektrizität AG azaz perforálták a szalagra, amelyet az adógépbe & Halske géptávíró. Az előnyeit a korabeli sajtó Csehszlovákiában. helyeztek. A készülék a lyuksorrá alakított informáci- a következőképpen magyarázta el: ót jóval gyorsabban tudta a távíróvezetéken továbbí- Az 1920-as évek legelején új lendületet tani – percenként 1000 jelet (kb. 160 betűt) –, mint „Ha most adunk fel egy táviratot, amely szikratávírón vett a Siemens terjeszkedése a közép- és a távírászok. A vevőállomáson aztán a lyukakat vis�- továbbíttatik, az már nyomtatva jelenik meg a fel- (dél-)kelet-európai régióban. 1921-ben szafejtették szöveggé. A gyorstávíróval az első üze- vevőhelyen. [...] Nem Morse-jelekkel, hanem betű- alakult meg a Jugoslavische Siemens AG
© Postamúzeum, 8717015 netváltásra 1916-ban került sor Berlin és Budapest nyomtató gyorstávírókkal közvetítjük a táviratokat.” Zágráb–Belgrád székhelyekkel, 1922-ben Siemens & Halske lyukszalagkészítő gép a Rumänische Elektrizitäts-Gesellschaft Siemens–Schuckert AG Bukarestben, 1923-ban pedig a Burgarische Elektizitäts- Aktiengesellschaft Siemens Szófiában.
A magyarországi Siemens-vállalkozások ugyanebben az időszakban leginkább a korona elértéktelenedéséből fakadó következményekkel küzdöttek: a „drága” devizával, az alkalmazottak fizetésének kényszerű emelésével, az anyagbeszerzési nehézségekkel, és mindezekből kifolyólag a rezsiköltségek emelkedésével. Az 1921. évi XV. tc. által előírt kötelező vagyonvált- ság megfizetése szintén fokozta a cégre nehezedő terheket. A vagyonváltság egyfaj- ta vagyonadó volt, aminek szükségességét
a törvény így indokolta: „a nemzet újjászüle- © Siemens Zrt. tésének és a társadalmi béke helyreállításá- A Siemens Protos porszívójának hirdetés, 1926 körül nak legfontosabb feltétele állami pénzügye- ink rendezése és a szerencsétlen világháború által megrendített államháztartás terhének apasztása”. 1921-ben az ország vezetése így végén 23 466 százalékra nőtt, a létfenntar- rendelkezésekről). Az új fizetőeszköz 1927. akarta megállítani a háború alatt elindult tási költségek indexe (lakbér nélkül számol- január 1-től váltotta fel teljesen a koronát. inflációt, de nem sikerült. va) 1913-hoz viszonyítva 1925 januárjára elérte a 20 901 százalékot. Az infláció Ahogy a háború után a túl sok pénz és Mivel a deflációs politika nem járt sikerrel, mértéke gyakorlatilag lehetetlenné tette az a dühöngő infláció, úgy az évtized közepén 1921 után – más kormányokhoz hasonlóan üzleti tervezést. A valuta stabilizálása elke- a szanálási válság, azaz a pénzszűke és – a magyar kormányzat is inflációs pénzügy- rülhetetlenné vált, hiszen a kormány által a defláció okozott nehézségeket a vállalko- politikába kezdett, vagyis támogatta a pénz- áhított népszövetségi kölcsön elnyerésének zásoknak. A stabil magyar valuta és a nem- teremtést, hogy minél olcsóbb és minél több ez volt a feltétele. A komplex szanálási terv zetközi kölcsönnel megtámogatott magyar pénz legyen forgalomban. Az infláció 1922 részeként létrejött az önálló magyar jegy- gazdaságpolitikai intézkedések azonban nyarától havi szinten tartósan kétszámjegyű- bank (1924. évi V. tc. a Magyar Nemzeti az 1920-as évek második felére mérsékelt re nőtt, és 1924-ben érte el csúcspontját: Bank létesítéséről és szabadalmáról), konjukturális időszakot eredményeztek 1924 júniusában az 1914-es egy korona már és bevezették az új magyar fizetőeszközt, a magyar gazdaságban. A magyar cégek- a pengőt (1925. évi XXXV. tc. a pengőérték nek volt pár jó évük, mielőtt 1929-ben ki-
© Postamúzeum, 9992005 18 482 koronának felelt meg. 1913-hoz ké- A Magyar Posta gyorstávíró üzeme Budapesten pest a nagykereskedelmi árindex 1924 megállapításáról és az ezzel összefüggő tört volna a nagy gazdasági világválság.
94 95 A Siemens története Magyarországon | Háborútól háborúig Háborútól háborúig | A Siemens története Magyarországon
A magyarországi Siemens-cégek az 1920-as évek közepén Lendületben a kábelgyár A pengő bevezetésekor a cégek felülvizs- ekkora összeget bocsájtott a berlini központ berében a rendkívüli közgyűlésen. A tulaj- 1926–27-től az ország villamosítási prog- gálták a vagyonmérlegüket. A Magyar a budapesti fiókcége rendelkezésére. Mivel donosváltással a cég neve Magyar Gyógy- ramjának indulásával a Magyar Siemens– Siemens–Schuckert Művek 1925. január a gyengeáramú termékek forgalmazása, technikai Ipar Rt.-re változott. Schuckert Művek kábelgyárának fejlődése 1-i nyitómérlege szerint a társaság tiszta javítása, szerelése továbbra is megma- is új lendületet kapott. 1926-ban a Magyar vagyona négymillió pengőt tett ki, amit radt a Siemens & Halske Rt. (Budapest) A társaság 200 ezer pengőnyi alaptőkéje Királyi Posta vezérigazgatósága elhatározta, az igazgatóság és a felügyelő bizottság profiljában, a német anyacégnek az 1920-as 2500 darab, egyenként 80 pengő névér- hogy Budapest és (Hegyeshalom) Bécs kö- javaslata alapján egyenlően osztottak fel évektől gyártott új termékei is e budapesti tékű részvényre oszlott. A vállalat profilját zött postai távkábelt fektet, és ehhez hazai az alaptőke és a tartalékalap között. Így vállalat működésében jelentek meg. az alapszabály így határozta meg: „Az gyártól rendelik a kábelt. a cég új alaptőkéjét kétmillió pengőben A Siemens & Halske Rt. (Budapest) forgal- összes gyógytechnikai térre tartozó min- állapították meg, amely 10 ezer darab, mazta Magyarországon a nagy sikerű dennemű készülékeknek, gépeknek, esz- A Magyar Siemens–Schuckert Művek veze- egyenként 200 pengő névértékű részvényből Telefunken rendszerű rádióadó és -vevő közöknek és egyéb tárgyaknak beszerzése, tése számára világos volt, jelentős átszerve- állt. A meglevő 40 ezer darab 200 koronás berendezéseket és az első röntgen készü- előállítása és forgalomba hozatala, elekt- zésekre van szükség ahhoz, hogy sikerrel részvényt ennek megfelelően 10 ezer lékeket is. 1925-ben újabb magyarországi rotechnikai és műszaki cikkek gyártása és vegyenek részt a nagy volumenű üzletben. darabra vonták össze, és felülbélyegezték Siemens-cég jött létre. A bécsi Siemens forgalomba hozatala, kórházak, szanatóri- Az 1913-ban épített budapesti kábelgyár- 200 pengősre. Az épületek és telkek értéke & Halske AG megvásárolta a szintén bécsi umok berendezése, fióktelepek létesítése, ban nem volt fizikai és kémiai laboratórium, az alaptőke értékével volt egyenlő. J. Odelga AG-től a vállalat tulajdonában hasonló vállalatok és az azokban való ré- így folyamatos kapcsolatot kellett tartaniuk lévő Odelga Magyar Gyógytechnikai Ipar szesedés megszerzése.” Az orvostechnikai az osztrák Siemens–Schuckert Werke bécsi A tőketartalék pedig gépekben, szerszá- Rt. részvényeit. Ezzel az 1917-ben alapí- terület végleg kikerült a Siemens & Halske Rt. kábelgyárával, ahol kiválasztották a szüksé- mokban, berendezésekben és árukban tott orvostechnikai cég főrészvényesévé (Budapest) tevékenységi köréből, és immár ges alapanyagokat, bevizsgálták a félkész feküdt. A Siemens & Halske Rt. (Budapest) vált a Siemens: a 2500 darab részvényből a Magyar Gyógytechnikai Ipar Rt. szállítot- termékeket. esetében a pengősített nyitómérlegben 1875 darab a bécsi Siemens & Halske AG ta és állította üzembe Magyarországon a 100 ezer pengő szerepelt alaptőkeként, tulajdonaként került letételre 1925 decem- Siemens-féle orvosi berendezéseket. Ez a munkamódszer évekig nem okozott gondot a kőbányai kábelgyárnak, hiszen alighogy felépült, kitört a világháború, és még a háború utáni években sem kapott ko- moly megrendeléseket. A postai kábelüzlet azonban arra késztette a vállalatvezetést – és persze az osztrák és német anyacégeket –, hogy alapjaiban gondolják át a budapesti © A Villamosgép és Kábelgyár ötven éve © A Villamosgép és Kábelgyár ötven gyár működését. Átszervezték a gyáron be- Vezetékgyártás a Kábelgyárban, 1913 lüli munkafolyamatokat, új gépek érkeztek
Berlinből, amelyekkel új fonó- és sodrógé- az 1925 vége óta működő Magyar Rádió peket terveztek és építettek. Átstrukturálták számára, a Rádió stúdiója és az új Laki-hegyi a kereskedelmi tevékenységet is, valamint adó összekötésére. bevezették a teljesítménybérezést, korsze- rűsítették a bérelszámolást. Köszönhetően A sikeres projektek megalapozták a kábel- a műszaki, kereskedelmi és munkaerőgaz- gyár további fejlesztését. 1928-ban saját dálkodási átszervezésekkel előidézett válto- gumikeverő részleget alakítottak ki, így zásoknak, a gyár végül sikerrel vett részt a kábelek borításához szükséges gumit is a nagyszabású állami megrendelésen. elő tudták állítani házon belül. Most már 1927-ben a megrendelő elismeréssel nyilat- tényleg elkerülhetetlenné vált, hogy saját kozott a leszállított távkábelekről és a Bán- fizikai és kémiai labort állítsanak fel. hida–Győr szakaszról. Sőt, újabb megrende- lésekkel látta el a gyárat: a Budapest–Szeged A Siemens–Schuckert Művek, igazgatósági távkábelvonal kiépítésekor a Posta a Magyar jelentései évről évre óvatos optimizmussal Siemens–Schuckert Művekre bízta a Buda- írták le az 1926 és 1929 közötti konjunktu- pest–Cegléd kábelszakasz gyártását. rális időszakot, de a megvalósult fejleszté- sek sokkal határozottabb pozitív várakozá- A nagyfeszültségű kábelek gyártása is sokat tükröztek. 1927-ben például arról is ekkoriban indult el. 1927-ben a Budapest döntött a vállalatvezetés, hogy az elveszett Székesfővárosi Elektromos Művek megbí- gépgyár pótlására a Gyömrői úton, az 1917- zásából a gyár 30 kilovoltos energiaátviteli ben megvásárolt telken álló épületben lét- kábelt gyártott, ami egyben új termékprofil rehoznak egy gépműhelyt, amit idővel majd bevezetését is jelentette. Szintén új terület- gépgyárrá fejlesztenek. Az 1920-as évtized re lépett a cég, amikor 1928-ban elkészítet- második felében a nyereségkimutatások is te a különleges, zeneátvitelre is alkalmas, sikerekről árulkodtak, különösen az 1930-as © Magyar Nemzeti Levéltár / OL z 616. 31. doboz Levéltár © Magyar Nemzeti © Siemens Zrt. Irodai munka Siemens-eszközökkel, 1930 A Szolnok-szajoli távkábel keresztmetszete, 1929 hangfrekvenciás rádióátviteli kábelt évtized első felének adataival összevetve.
96 97 A Siemens története Magyarországon | Háborútól háborúig Háborútól háborúig | A Siemens története Magyarországon
A Magyar Siemens–Schuckert Művek Villamossági Rt. A nagy gazdasági világválság évei 1929 után enyhe lejtmenet következett a „hitelezési nehézségek” és a „növekvő amely a német anyacégben történt tulaj- éves nyeresége az alaptőkéhez viszonyítva (1925 – 1935, %) a kábelgyár életében, de ez még nem adó- és szociális terhek” együtt eredmé- donosi változások miatt 1930-ban felvette a gazdasági világválság eredménye volt. nyezték a termelés visszaesését, ami ter- a Magyar Siemens–Reiniger–Veifa Rt. Az csak 1931-től éreztette hatását a ma- mészetes módon húzta magával a mun- nevet, majd 1933-ban Magyar Siemens– gyar gazdaságban, akkor azonban nagyon. kaidő csökkentését és a „személyzeti le- Reiniger Művek Rt. lett, már 1928-tól vagy Az ország ugyanis csődközeli helyzetbe építéseket”. Nincsenek létszámadatok arra veszteséggel, vagy néhány ezer, legfeljebb jutott. A magyar Siemens–Schuckert igaz- nézve, hogy mekkora lehetett az elbocsáj- tízezer pengős nyereséggel működött. gatósága így értékelte 1931-et: tás a cégnél, de az biztos, hogy jelentős. 1928 végén a cég új telephelyre költözött, Egy, a Friss Újságban megjelent rövid- a Nagymező utca 4. szám alá. Az azévi „a bizalmi válság kiéleződése következ- hír szerint a Siemens & Halske AG és a veszteséget a költözés okozta beruházások tében az egész világ gazdasági helyzete Siemens–Schuckert Werke AG a Német- indokolták, de az eredményesség később mindjobban leromlott. [...] Az állami és országban foglalkoztatott 40 ezer alkal- sem javult. A vállalat gyakorlatilag hatósági beruházások majdnem teljesen mazottjának 10 százalékát, vagyis 4000 1941-ig stagnált, nem növekedett. A vál- szüneteltek. [...] A kormány sokféle intéz- embert készült leépíteni 1930 júliusában. ság komoly nyomokat hagyott maga után kedéseinek labyrintusa teljesen megakasz- egy másik magyar Siemens-cég történeté- totta a közgazdaságot és újabb improduk- A válság ugyanakkor egyszer sem fordította ben is. Takarékossági törekvésekkel magya- tív munkák egész sorát tette szükségessé.” veszteségbe a Magyar Siemens–Schuckert rázta a cég vezetősége, hogy a Siemens & Hal- Művek éves eredményét, amit a cég ske Rt. (Budapest) 1934-ben felszámolásra A kormány, hogy megakadályozza az ös�- vezetősége „óvatos üzletvezetéssel”, került. A felszámolás 1937-ig tartott, szeomlást, 1931 júliusában háromnapos a „legnagyobb takarékossággal”, „céltuda- amit nemeskoltai Stromszky Sándor, bankszünnapot rendelt el, és ezzel egyidő- tos, kitartó üzletszerzési tevékenységgel”, a Magyar Siemens–Schuckert Művek ügy- ben bevezette a kötött devizagazdálko- az „üzletköltségek leszállításával” és vezető igazgatója és igazgatósági tagja, dást, vagyis devizaforgalom kizárólag a munka „racionalizálásával” magyarázott. valamint Kemper Miklós, a cég kereskedel- a Nemzeti Bank engedélyével történhetett. Az élet valóban nem állt meg a válság mi igazgatója végzett berlini felhatalmazás 1931 végén lépett életbe a teljes transz- éveiben sem. 1931-ben dróthúzóüzemet alapján. Ezzel a lépéssel a Magyar Siemens– fermoratórium: megszűnt bármilyen kül- alakítottak ki a volt lakatosműhely helyén Schuckert Művekhez került a gyengeáramú földi utalás. Létrejött egy alap a Nemzeti – a lakatosműhely az új gépműhelybe profil is: aSiemens & Halske budapesti Banknál, ahová be kellett fizetni a külföld- költözött –, és 1932-től a cég a villamos fiókcége aSiemens–Schuckert Művek gyen- re szánt összegeket, és a bank döntötte el, kemence és kemencealkatrész gyártást geáramú osztályaként működött tovább, és mikor és mennyit utal. is beindította. 1933-ban bevezették 1937-től került a Gyömrői útra. A fúzióból a zománchuzalgyártást, és ugyanebben eredő profilbővülés miatt aMagyar Sie- A gazdasági világválság hatására erősen az évben a gépműhelyben elkészült mens–Schuckert Művek igazgatósága javas- A Magyar Siemens–Schuckert Művek Villamossági Rt. estek az árak, különösen a mezőgazdasági a Székesfővárosi Elektromos Művek meg- latára a közgyűlés megszavazta a cég alap- termékeké. A legtöbb iparágban felhalmo- rendelésére – a Kazinczy utcai áramátala- tőkéjének felemelését. Ezzel azonban nem éves nyeresége (1925–1935, pengőben) zódtak a készletek, ezért a termelést vis�- kító alállomás részére – az az egyedi gyár- került friss tőke a cégbe, a tőketartalékot szafogták, és eljött a leépítések időszaka. tású akkumulátor-cellakapcsoló, amely konvertálták alaptőkévé: a kétmillió pengős A központilag ellenőrzött devizagazdálko- a maga 8000/16000 amperes teljesítmé- alaptőkét a kétmillió pengő értékű tőketar- 400 000 dás miatt a magyar külkereskedelem erős nyével kora Európájának legnagyobb talék felhasználásával emelték négymillióra állami felügyelet alá került, bevezették teljesítményű kapcsolója volt. úgy, hogy a 10 ezer darab, egyenként két- 350 000 a klíringrendszert, a kormány pedig külö- száz pengő névértékű részvényt négyszáz nösen nagy erőfeszítéseket tett a mező- A Siemens magyarországi gyógytechnikai pengő névértékűre bélyegezték felül. Az új gazdaságból élők támogatására. 300 000 vállalkozása ugyanebben az időszakban helyzetben a társaság céljait is újrafogal- Az újraosztható pénzeket természetesen jóval gyengébb eredményeket tudott fel- mazták. A b) és c) pontok a régi profilnak is az elvonásokból, adókból finanszírozták. mutatni. Az 1925-ben Magyar Gyógytech- alapelemei voltak, de az a) pontban szerep- 250 000 A magyar Siemens-cégeket igen érzéke- nikai Ipar Rt. néven bejegyzett vállalkozás, lő termékek köre jelentősen kibővült. nyen érintette, hogy a külfölddel történő 200 000 áru- és pénzforgalom központi ellenőrzés alá került, és nehézkessé vált, hiszen mind a termékek importja, mind a nyersanyagel- 150 000 látás tekintetében nagyon intenzív kapcso- latra volt szükségük az osztrák és német 100 000 Siemens-vállalkozásokkal. A „devizaforga- lomban fennálló nehézségeket” a Magyar 50 000 Siemens–Schuckert Művek igazgatóságá- nak éves jelentései évről évre megemlítik. A gazdasági világválság okozta jelenségek- 0 nek szinte a teljes skálája visszaköszönt 1925 1926 1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 a beszámolókból. A „nyersanyagárak pél- dátlan esése”, a „készletek mérhetetlen fel- halmozódása”, a „megcsappant kereslet”, nyereség pengőben / OL z 1525 -1902- 19071. © Maagyar Országos Levéltár az elmaradó „hatósági megrendelések”, A Siemens-Halske Rt. pecsétje egy a füleki biztosítóberendezésről szóló dokumentumon, 1902
98 99 A Siemens története Magyarországon | Háborútól háborúig Háborútól háborúig | A Siemens története Magyarországon
a hazai termékfejlesztésre, a gyártás raci- Ekkora a feltételeket már a nagypolitika – rohamtempóban kezdődött meg, ami onalizálására és a munkafolyamatok minél diktálta. 1938-ban Darányi Kálmán minisz- újabb megrendelésekkel látta el a hazai ipar hatékonyabbá tételére. Az I. világháború terelnök meghirdetette a győri programot. szereplőit. 1939. szeptember 1-én kitört a II. előtt a hazai Siemens-vállalkozások árbe- világháború, és 1941 nyarán Magyarország vételének kétharmadát, a külföldi termé- Az egymilliárd pengős hadseregfejlesztési is hadba szállt. A háború tovább fokozta kek értékesítése adta, és csak egyharmad program keretében az állam jelentős meg- a magyar állam megrendeléseit, amelyekből részt képviselt az itt készült áruk eladá- rendeléseket adott, különösen a nehézipari ezúttal a villamossági ipar is jóval nagyobb sa. Mire jött a II. világháború, az arány ágazatoknak. 1938-ban, az I. bécsi döntés szeletet kapott, mint az előző világégés megfordult: a helyben készült termékek értelmében Szlovákiától, 1940-ben a II. során. Komplex rentabilitásvizsgálat nélkül, eladása jelentette a forgalom kétharma- bécsi döntés alapján Romániától kerültek a nyereségadatok alapján is érzékeltethe- dát, és csak egyharmadot tett ki a külföldi vissza korábban Magyarországhoz tarto- tő, hogy milyen hatással volt a háborús áruk értékesítése. 1935 után a Magyar zó területek, 1939-ben pedig Kárpátalját, konjunktúra a Magyar Siemens–Schuckert Siemens–Schuckert Művek eredményei 1941-ben a Délvidéket foglalta vissza Művekre. A Darányi-féle győri program még javulásnak indultak. Minden évben nőtt a magyar hadsereg. A visszacsatolt terüle- nem okozott látványos változást, az 1941-es a gyárak által foglalkoztatottak száma, tek fejlesztése – például a villamosításuk megrendelések viszont már igen. 1936-ban például 15 százalékkal emelték a munkások és tisztviselők számát. Felté- telezhetően a válság éveiben ilyen arányú lehetett a leépítés. Az alkalmazotti létszám bővítése a következő években is folytató- dott, és folyamatosan fejlesztették, korsze- rűsítették az üzemeket. 1936-ban az akkor 83 főt foglalkoztató gépműhelyt gépgyár- ra keresztelték át, jelezve az üzem jelentő- ségének növekedését. A gépgyárban © Hatlaczki Balázs Siemens gyártmányú VES állomási elektrodinamikus biztosítóberendezés, amely a Komáromi vasúti állomáson működött 1936 és 2007 között (Vasúttörténeti Park) az addig gyártott áruk – transzformátorok, dinamók, kapcsolók, motorok – mellett megjelentek a háztartási készülékek: Fellendülés a válság után a villanyvasaló, a villamos melegítőpárna, A válság hatására még hangsúlyosabbá vált tődtek, és a két birodalomfél között szabad nye, az országok közötti pénzforgalmat a fűtőtest, a vízforraló, a tűzhely, a sütő, az egyébként már az I. világháború után volt a munkaerő és a tőke áramlása. Az I. vi- pedig a válság nehezítette, illetve egy időre a főzőlap, a hajszárító, a porszívó. 1938-ra megfogalmazott cél, hogy erősíteni kell lágháború után a Monarchiával együtt meg- teljesen meg is akasztotta, a hitelezés ne- a gépgyár területe másfélszeresére, mun- a magyarországi Siemens-vállalkozások szűnt a közös, vámmentes régió Közép-Eu- hézségeiről már nem is szólva. káslétszáma a háromszorosára nőtt. Ami- helyi gyártási tevékenységét. Az I. világhá- rópában. A vállalatoknak a működésüket az kor 1937-ben a Gyömrői úti telepre költö- ború előtt az osztrák és a magyar Siemens– újonnan létrejött államokban, azok szabály- A magyarországi Siemens-gyárak mind zött a gyengeáramú részleg is, a lépést így Schuckert közös vámterületen működött, rendszere szerint kellett folytatniuk. A hatá- nagyobb figyelmet fordítottak a belföldi értékelte az igazgatóság: „ezáltal egyrészt a cégek a Monarchia bankrendszeréhez kö- ron átnyúló áruforgalmat a vám intézmé- nyersanyaglehetőségek kiaknázására, teljesítőképességünket fokozhattuk, más- részt végre elértük három gyárunk [kábel- gyár, gépgyár, gyengeáramú gyár] közös telepen való elhelyezését”. A Magyar Siemens–Schuckert Művek Villamossági Rt. A gyengeáramú gyárban folyt a válság után, 1936-ban újraindított rádiógyártás, működési köre 1935 után 1938-ban pedig már egy elektromos labo- ratóriumot is felállítottak itt. 1943-ban a gyengeáramú gyár új épületet kapott a. az elektrotechnika valamennyi ágazatában /így különösen elektromos világítás, a telepen, külön helyet adva a mérőmű- elektromos erőátvitel, elektromos vasuti vontatás, elektrokémia, telefonia, szergyártásnak. A Siemens–Schuckert kábelgyára a Felten és Guilleamue Kábel- telegráfia, rádió-technika/ alkalmazott mindenféle gép, készülék, mérőműszer, gyár mögött az ország második legjelen- kapcsolóberendezés, vezeték és egyéb kellék és alkatrész gyártása, javítása és eladása, tősebb gyárává nőtt. A két piacvezető vál- továbbá mindenféle idevonatkozó berendezés tervezése, létesítése, megépítése, lalat 1937-ben együtt szerezte meg egyik konkurensük, a budapesti Kábelgyár Rt. szerelése, szállítása, javítása, forgalomba hozatala és eladása; összes részvényét, amely tranzakció ered- ményeként a Siemens–Schuckerté lett a cég 44 százaléka. A budapesti Siemens–Schuc- b. villamos telepek, hálózatok, vasutak létesítése és üzemben tartása; kert kábelgyártásának fejlődését jelzi, hogy míg 1927-ben 30 kilovolt, 1938-ban már 60 c. mindenféle szabadalom, gyártási és hasznosítási engedély megszerzése kilovolt energiaátvitelű kábelt is gyártottak itt. Az 1930-as évek végén, amikor a gaz- és értékesítése. daság a háborús konjunktúra időszakába © Siemens Historical Institute © Siemens Historical lépett, új időszámítás kezdődött. A Protos tűzhely német reklámja, 1935
100 101 A Siemens története Magyarországon | Háborútól háborúig
A II. világháború A II. világháború alatt érte el a vállalat egy részét a vállalat az alkalmazottaira Művek Villamossági Rt. részvényei a legnagyobb méretet mind alapterületben, fordította. 1941-től a Magyar Siemens– az Österreichische Siemens–Schuckert A budaörsi repülőtér mind dolgozói létszámban. Az 1913-ban 36 Schuckert Művek saját önkéntes nyug- Werke AG-tól a német Siemens–Schuckert ezer négyzetméteren indult budapesti gyár díjalapot hozott létre, 1942-től külön Werke AG-hoz kerültek. 1941-ben a Ma- 1942-ben újabb telkeket vásárolt, és így számlán vezették a munkássegélyalap gyar Siemens–Schuckert Művek fejlesztése a Gyömrői úti komplexum összterülete 127 és a tisztviselői segélyalap vagyonát, és újabb alaptőkeemelést tett szükségessé. ezer négyzetméterre bővült. A kábelgyár mindhárom intézményt a társaság évről foglalkoztatotti létszáma 1942-ben 417 fő évre jelentős összegekkel dotálta. Szin- Az 1935-ben négymillió pengőre emelt volt, a gépgyáré 1943-ban összesen 566 tén ebben az időszakban fejlesztették alaptőke ekkor lett hatmillió pengő. fő, a gyengeáramú gyáré 1942-ben 695 a Gyömrői úti telep kulturális és sport- Az emelés egy részét most is különböző fő, vagyis 1500-nál is többen dolgoztak létesítményeit, ahol 1943-tól egy saját tartalékalapokból fedezte a cég, de durván Magyarország első korszerű, közforgalmi – nemzetközi világítás és a leszállóhelyeken elhelyezett térvilágító ekkor a Magyar Siemens–Schuckert Művek tanonciskolát is működtettek. Az előző 40 százalékát a korábbi részvények arányá- igényeket is kielégítő – repülőtere 1935–1937 között fényszórók jelölték ki. A szegélyvilágításra egymástól Gyömrői úti épületeiben. A cég alkalma- háború gyakorlatának megfelelően most ban a részvényeseknek kellett befizetniük. épült fel Budaörsön. A repülőteret Siemens-techniká- 100 méter távolságra lévő, a repülőtér közepe felé mu- zottainak összlétszámához ráadásul még is támogatták a hadba vonult munkatársak Ez a 847 800 pengős befizetés teljes egé- val szerelték fel. De mit is jelentett ez pontosan? tató, vöröses neonfények szolgáltak. A leszállóterületet a Teréz körúti központ tisztviselőit is hozzá családját, és a cég feladatának tekintette szében a berlini Siemens–Schuckert Werke kijelölő térvilágító fényszórókat úgy helyezték el, hogy kell számítani. valamenynyi alkalmazottjának háború AG-tól érkezett, tehát a magyar Siemens– A nagy távolságból közeledő repülőgépeknek először bármely irányból érkezzen is a repülőgép, teljesen vakí- alatti élelmiszer- és tüzelőanyag ellátá- Schuckert Művek 100 százalékban a német is meg kellett találniuk a repülőtér helyét: erre szolgál- tásmentesek legyenek. A biztonság növelése érdekében A három gyár nagyjából egyenlő arányban sát. A nagypolitika a vállalat tulajdonosi anyacég tulajdonába került 1941-ben. tak a Magyar Siemens–Schuckert Művek által szállított szélirányjelzőt is telepítettek a reptérre, amely készülék részesedett a vállalat értékesítési forgal- szerkezetét is megváltoztatta. 1938 márci- forgófényű, felvillanó irányfények. A berendezéseket értékeit az irányítótoronyban lévő műszer jelezte ki. mából. A saját termékek mellett természe- usában a német hadsereg bevonult Auszt- A társaság alaptőkéje 1941 után 10 ezer a Vadász-hegy tetejére felállított,18 méter magas vas- Az itt szolgálatot teljesítő a szélirányjelzőt a leszállás tesen továbbra is értékesítették a külföldi riába, és az ország a Harmadik Birodalom darab, egyenként 600 pengő névértékű toronyra helyezték el. Tiszta időben a különlegesen szempontjából legkedvezőbb szélirányba tudta távirá- (német/osztrák) árukat is, és így az ország- része lett. Az Anschluß eredményeként részvényből állt. A cég nevét az 1942. csiszolt parabolatükörrel ellátott fényszórók sugárkévé- nyítással beállítani. ban az egyik legszélesebb profilú vállalko- Ausztria függetlensége megszűnt, az osztrák augusztusi közgyűlés Magyar Siemens jét akár 70 kilométeres távolságból is lehetett látni. zásnak számítottak. A II. világháború Siemens-cégek beolvadtak a német anya- Művek Villamossági Rt.-re változtatta, követve A közeledő gépet a repülőtér környezetében elhelyezett A repülőgépek le- és felszállásának engedélyezésére alatti sikeres üzleti évek nyereségének cégekbe. A Magyar Siemens–Schuckert az anyacég hasonló névmódosítását. akadályjelző fények is segítették. A vörös színű neon- az irányítótorony tetején forgó piros vagy zöld fényű csövekből felépített akadályjelzőket, az irányjelzőhöz fényszóró szolgált, amelyet ugyancsak az irányítóto- hasonlóan, szintén vasoszlopokra – egy részüket a vas- ronyba telepített, nagy kapcsolóasztalról lehetett mű- út vezetéktartó oszlopaira – telepítették. A leszállás ködtetni. Annak érdekében, hogy a kapcsolóasztal kez- útvonalát a leszállópálya mentén elhelyezett szegély- elője mindig maga előtt lássa a berendezések pillanat- A Magyar Siemens–Schuckert Művek Villamossági Rt. éves nyeresége pengőben és éves nyeresége az alaptőkéhez viszonyítva, 1935–1943 © Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár / Tér és Forma Szabó Ervin© Fővárosi Könyvtár A Magyar Siemens–Schuckert Művek által szállított, forgatható térvilágító fényszóró a budaörsi repülőtéren, 1937
nyi állását, a kapcsolóasztal fölé világítótáblát szereltek. A budaörsi repülőtér alaprajzát mutató világítótáblán apró lámpák jelezték, hogy az irányításért felelős pa- rancsnok által a kapcsolóasztalon kiadott utasítások megvalósultak-e.
A budaörsi repülőtér erősáramú villamos berendezé- seit összekötő lég- és kábelvezetékek hossza elérte a 28 kilométert. A repülőtér híradó berendezéseinek egy részét – a Hell-rendszerű gépadót és a géptávírót – is a Magyar Siemens–Schuckert Művek, a többit a német Telefunken cég szállította.
1937 őszén az új, a nyugat-európai reptereknek meg- felelő színvonalú budaörsi repülőtéren megkezdődött a forgalom. Ám alig néhány éven belül a döntéshozók az utasforgalom korábban elképzelhetetlennek tartott, robbanásszerű növekedésével szembesültek. Az 1940-es évek elején már látszott, Budapestnek szüksége lesz egy másik nemzetközi repülőtérre. Kiderült, hogy a budaörsi repülőtér földrajzi elhelyezése a közeli hegyek miatt nem ideális, a nem betonozott és rövid kifutópályák pedig © Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár / Tér és Forma Szabó Ervin© Fővárosi Könyvtár Szélirányjelző készülék a budaörsi repülőtéren, 1937 az új típusú repülőgépeknek már nem feleltek meg.
102 103 Távkábelek és villamos berendezések
Miközben a két világháború közötti időszakban replői. A kábel nyomvonalát úgy tervezték meg, Cukorgyár, Herendi Porcelángyár, Fűzfői Papírgyár, a Siemens Európa vezető erőműépítője és kábel- hogy távol legyen minden erősáramú berendezéstől. Danuvia Fegyver- és Lőszergyár – vásárolták, de gyártója volt, a Magyar Siemens–Schuckert, illetve A tömbcsatornában vezetett kábelről szóló terrajz sze- a cég rendszeres vevője volt a Honvédelmi Minisz- a Magyar Siemens Művek nem számított a hazai rint a Soroksári út, Ferenc körút útvonalon haladt, térium és egyes bányák is. A cég gyengeáramú osz- villamosenergia-ipar piacvezető szereplőjének. majd a Baross utcai kereszteződésnél elkanyarodva tályának tervezőmérnökei nem végeztek egyhangú jutott a rádió épületéhez. A Siemens–Schuckert munkát: megtervezték a budapesti színházak (pl. A magyar versenytársaknál magasabb árai miatt technika tette lehetővé az első európai, 18 csatornás, Nemzeti Színház) elektromos hálózatát, az Elektro- a Siemens a legnagyobb projektekből gyakran kiszo- hangfrekvenciás távíró átviteli berendezés magyar mos Művek nagyfrekvenciás távbeszélő és távjelző rult, vagy csak alvállalkozói, beszállítói minőségben szakaszának üzembe helyezését is, amellyel egyazon hálózatát vagy a budapesti közvilágítás új, központi vett részt. A magyarországi kábelgyár tevékenysége távkábelkörön 18 távíróösszeköttetést lehetett lét- kapcsolóberendezését is. Új távbeszélő hálózatot ké- mégis jelentős volt. Az innen származó termékek rehozni. Az erős- és gyengeáramú berendezéseket szítettek a Duna-Gőzhajózási Társaság Pécs környéki felhasználói között ott voltak az energiaszolgáltatók, elsősorban az ipari termelőüzemek – Eternit Művek, bányatelepeire, és 1940–1942 között a főváros kör- a MÁV,a Magyar Posta, a bánya- és nehézipar sze- Dunai Repülőgyár, Diószegi Cukorgyár, Garamvölgyi nyéki iparvállalatok riasztóhálózatát is ők tervezték.
Gyenge- és erősáramú vezetékek éves eladási statisztikája (ezer pengő) © Siemens Historical Institute © Siemens Historical Protos elektromos főzőlap és kályha
104 105 Háborútól háborúig | A Siemens története Magyarországon
Távvezeték a Mátravidéki Erőműhöz Hullámzó évek, stabil vezetés Az I. világháborútól a II. világháborúig tar- a céget. Valamennyi ügyvezető igazgató együtt három magyarral, 1939-ben pedig tó időszak változatos kihívások elé állította a kinevezésétől kezdve igazgatósági tag is egy külföldi és három magyar alkotta a magyarországi Siemens-vállalkozásokat. lett, vagyis tagjává vált a stratégiai vezető- a grémiumot. A durván harminc évet a háború okozta ségnek is. nehézségek, a háború utáni infláció, Az igazgatóság külföldi tagjai az osztrák és a szanálás és pénzszűke, az 1920-as évek A Magyar Siemens–Schuckert Művek stra- német Siemens–Schuckert cégeket, vala- végén a rövidtávú konjunktúra, majd tégiai vezetőségét továbbra is vegyesen mint a Siemens & Halske AG-t képviselték a gazdasági világválság, aztán a kilábalás alkották a külföldi és a magyar igazgató- továbbra is. Amikor kettőre apadt a külföldi A Mátra szélén, Lőrinci községben, a helyi lignit szén- és az újabb háborús időszak jellemezte. sági tagok, az alapszabály szerint magyar igazgatósági tagok száma, egyiküket mindig vagyonra telepített Mátravidéki Erőmű létesítését A sűrűn változó világban azonban a Ma- többséggel. Az I. világháború előtt a négy a Siemens & Halske AG, másikukat az oszt- Budapest növekvő villamos energia igényének kielégí- gyar Siemens–Schuckert, majd Siemens külföldi tag mellett nyolc magyar állam- rák, majd a német Siemens–Schuckert tése tette szükségessé. Az erőmű helyének kiválasztá- Művek Villamossági Rt. vezetősége a foly- polgárságú személy töltötte be ezt a tiszt- Werke cég delegálta. 1934-ben egyszerre sában nemcsak a közeli lignitbánya, hanem a víz- tonosságot képviselte. Miként az I. világ- séget. 1914-től a német/osztrák állampol- tűnt el az igazgatóságból az Österreichische ellátásra, hűtésre alkalmas Zagyva folyó közelsége is háború előtt, úgy a két világháború között gárok száma az igazgatóságban öt főre (majd Zentraleuropäische) Länderbankhoz szerepet játszott. is stabil volt a vállalatvezetés a stratégiai nőtt, és így is maradt 1931-ig. Időközben és a Wiener Bankvereinhoz kötődő egy-egy és az operatív döntéshozók szintjén is. a magyarok száma is erre a szintre csökkent, igazgatósági tag. Az igazgatóság magyar A lőrinci erőmű kivitelezése 1940-ben kezdődött el. mivel 1933-ig az elhalálozott tagok helyére tagjai közül sokan az I. világháború előtti A fővárost és az erőművet összekötő, összesen 60 ki- A napi szintű vállalatvezetési és menedzs- nem választottak újakat. A világválságot időszakból már ismert szereplők: algyői lométer hosszú távvezeték megépítésére három cég, ment feladatok harminc éven át az 1904- követő növekedés időszakában kezdett Kotányi Zsigmond (1904–1929 között tag), köztük a Magyar Siemens–Schuckert Művek kapott től ügyvezető igazgatói pozíciót betöltő csökkenni a külföldi ellenőrzés a vállalat- dömsödi dr. Magyar László (1904–1933 kö- megbízást. Azt a 22 kilométeres szakaszt bízták a vál- nemeskoltai Stromszky Sándor kezében vezetésben: 1933-tól hat magyar tagja zött tag), pándi Horváth Zsigmond (1906– lalatra, amelyet a cég vezetősége „építés szempontjá- voltak, aki ugyanebben az időszakban volt az igazgatóságnak, az osztrák/német 1932 között tag), monori Kovács Gyula ból a legtöbb fejtörésre okot adó” szakasznak tartott. a Siemens & Halske Rt. képviseletét is el- tagok száma viszont csak 1934-ig volt (1906–1944 között tag), botfai Hüvös Iván A hazai vállalat munkatársai a távvezetékek tervezé- látta. Végig tagja volt az igazgatóságnak, ugyanennyi, 1935-től pedig tartósan két (1909–1944 között tag). sében komoly tapasztalatokkal rendelkeztek, de az és amikor 1934-ben az ügyvezetéstől főre apadt, és maradt ezen a szinten a tár- oszlopállításban és az ahhoz kapcsolódó eljárásokban visszavonult, ő lett a vállalat elnöke, és saság szovjetizálásáig. A külföldi befolyás A már szintén bemutatott ügyvezető járatlanok voltak. Ezért 1941 őszén a magyar Siemens az is maradt a szovjet tulajdonba vételig. csökkenését tükrözi a végrehajtó bizottság igazgatóból igazgatósági taggá választott Művek egyik mérnöke Berlinbe utazott, hogy megis- összetételének változása is. szakemberek (nagysuri Böckh Béla, Kem- merje az anyaház mérnökeinek bevett gyakorlatát Az ügyvezetői igazgatói poszton nagysuri per Miklós, Stachó/Szentmártony Aladár) a hasonló munkáknál. Böckh Béla, okleveles gépészmérnök kö- Az I. világháború alatt és az 1920-as évek- mellett csupán három magyar belépője vette őt, aki már 1906 óta dolgozott a vál- ben még négy külföldi és négy magyar volt a testületnek a két világháború között. Az építési ügyeket a Gödöllőn létesített építésveze- lalatnál mérnökként, főmérnökként, 1926 tagja volt a testületnek. Őket az igazgató- Kol Ferenc helyettes államtitkár, a Magyar tőség intézte. Nagy körültekintéssel és előrelátással óta cégvezetőként és 1933 óta helyettes ság választotta saját tagjai közül. Az 1930- Királyi Posta műszaki főigazgatója 1933- kellett dolgozniuk, sőt, meg kellett birkózniuk a várat- igazgatóként. Hirtelen és korai halála as évek végére azonban magyar többségű tól 1939-es haláláig volt igazgatósági tag. lanul felbukkanó akadályokkal is. Ők gondoskodtak (1935-ben, 57 évesen hunyt el) akadályoz- lett a csapat, 1937-ben két külföldi dolgozott Dr. Metzler Jenőt, a Magyar Országos a terepen dolgozó munkacsoportok ellátásáról: az ta meg, hogy vele egy újabb, az elődjéhez anyagutánpótlásról, a megfelelő szállítóeszközökről hasonló stabilitású vezetői korszak kez- dődjön. Halála után Kemper Miklós keres- (a tehergépkocsiról, a hernyótalpas vontatóról, eseten- Tivadar adománya © Fortepan / Lissák ként lovas kocsiról). A mátrai távvezeték-építés központja Gödöllőn, 1943 kedelmi igazgató vette át az ügyvezetést, aki Böckh-kel azonos ütemben emelkedett a hivatali ranglétrán: 1926-ban kereske- delmi osztályvezetőként kapta meg a cég- A munka nagyságára jellemző, hogy a betonalapza- Az oszlopokat a földön fekve szerelték össze, majd jegyzési jogot, és 1933-ban lett helyettes toknál 3200 köbméter kavicsot, 550 tonna cementet egy csigasorral kombinált csörlő és állító bakoszlop igazgató. Az ügyvezetést azonban a Ma- és félmillió liter vizet használtak fel. Az építésvezető- segítségével felállították. A művelet a főkötélben gyar Siemens–Schuckert Műveknél ha- ségnek a legtöbb gondot az anyagszállítás megszer- fellépő húzóerő miatt komoly előkészületet igényelt. gyományosan műszaki ember látta el, így vezése jelentette, különösen a lakott településektől A tartóoszlopokkal szemben lévő feszítő oszlopokat 1937-től Kemper mellé kinevezték Stachó távoli szakaszokon. függőleges irányban építették fel, illetve szerelték Aladár okleveles gépészmérnököt, műszaki össze. A kötélfeszítésre akkor került sor, amikor elké- igazgatót ügyvezető igazgatóvá. Kettejük Előfordult, hogy a vizet nyolc kilométerről kellett szült egy-egy hézagmentes oszlopsor. A mátrai táv- közül az ügyvezetés feje az 1920-as évek a terepre fuvarozni. A rácsos tartóoszlopok helyszín- vezeték nagy keresztmetszetű acél- és alumínium- végén fiatal, pályakezdő mérnökként re szállítása sem volt gyerekjáték. Volt, hogy provi- köteleinek feszítéséhez különleges célszerszámokra a Siemens–Schuckerthez került Stachó zórikus siklópályát kellett építeni, amelyen a mere- – behúzó csörlőre, kötélfeszítő szerkezetre – volt lett. 1936-ban ruházta fel őt a cég veze- dek hegyoldalba tervezett oszlophoz eljuttatták az szükség. Ezek beszerzési költségei meghaladták tése a cégjegyzői joggal, egy évre rá pedig építőanyagokat. Máskor a betont egy gépjárművel a százezer pengőt. A kötélfeszítés kényes műveletére már ügyvezető igazgatói címet kapott. megközelíthető magaslaton keverték be, majd a kész a vállalat külön munkacsoportot állított fel. Mivel anyagot egy favályú segítségével a rézsűben álló a feszítő közök hossza – a két szomszédos feszí- A Kemper–Stachó páros – illetve a Kemper– © A Villamosgép és Kábelgyár ötven éve című könyből éve © A Villamosgép és Kábelgyár ötven oszlop helyére csúsztatták. A távvezeték tartóoszlo- tőoszlop közötti távolság – a három kilométert is Szentmártony páros, mert Stachó 1943-ban A mátrai távvezeték nagy keresztmetszetű acél- és alumíniumköteleinek painak felállítása során született meg az úgyneve- elérte, a munkaállomások között tábori telefonon Szentmártonyra változtatta a nevét – a vál- © Siemens Közlemények című újságból © Siemens Közlemények feszítéséhez különleges célszerszámokra – behúzó csörlőre, című újságból © Siemens Közlemények kötélfeszítő szerkezetre – volt szükség zett állító keret, a vállalat dolgozóinak újítása. keresztül értekeztek. lalat szovjet tulajdonba kerüléséig vezette Kemper Miklós Nagysuri Böckh Béla
106 107 A Siemens története Magyarországon | Háborútól háborúig Háborútól háborúig | A Siemens története Magyarországon
Központi Takarékpénztár alelnökét, majd A felügyelő bizottság összetétele hasonlóan és Lakatos Sándort, akik személyében a saj- 1939-től elnök-vezérigazgatóját szintén alakult az I. világháború előtti helyzethez: tó képviselői jelentek meg a felügyelő tes- 1933-ban választották be a testületbe, bár nem volt előírás, a magyar többség ér- tületben. A Budapesti Hírlap főszerkesztője, és ő is haláláig, 1942-ig maradt tag. Ha- vényesült. Az I. világháború alatti néhány Csajthay Ferenc, 1916-tól pót-, majd dadi Kovácsy Dénes pedig – ő 1944-től a évet leszámítva, amikor a bizottságnak két 1928-tól 1940-ben bekövetkezett haláláig szovjetizálásig ült e pozícióban – a Pesti külföldi tagja volt, 1916 után egy német/ rendes tag volt a felügyelő bizottságban. Magyar Kereskedelmi Bank igazgatójaként osztrák állampolgár mellett az első időkben A Magyar Távirati Iroda vezető szerkesztő- dolgozott. A tagságból eltűnt két külföldi öt, majd 1920-tól négy, 1940-től pedig két jét, Lakatos Sándort 1928-ban választották banki kapcsolat tehát a korszak végén két magyar ült a bizottságban. A magyar tagok pót-, 1933-ban rendes taggá. Ezt a pozíciót magyar banki kapcsolatként tért vissza. közül érdemes kiemelni Csajthay Ferencet töltötte be 1940-ig, haláláig. © Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár / Tér és Forma Szabó Ervin© Fővárosi Könyvtár 1939-ben készült el a Wagons-Lits és Cook utazási iroda Vörösmarty téri irodája, ahova a fényreklámokat és a belső világítást a Magyar Siemens–Schuckert Művek Rt. szállította
Nem lehet véletlen az sem, hogy a fel- Siemens-vállalkozás működött Magyaror- ügyelő bizottsági tagok között 1935-től szágon: a Gyömrői úti óriás ipartelepen feltűnt Stromszky Sándor fia, Stromszky kábel-, gép- és gyengeáramú gyárat mű- Dénes, aki egyébként az IBUSZ-nak volt ködtető Magyar Siemens–Schuckert Művek a főosztályvezetője, majd igazgatója. Villamossági Rt., és az orvostechnikai be- Végül a legmagasabb rangot elért felügye- rendezések forgalmazásával, szerelésé- lő bizottsági tagként kell megemlékezni vel foglalkozó Magyar Siemens–Reiniger dukai szentgyörgyvölgyi Széll Józsefről, Művek Rt., amely 1941-től szintén ma- aki tagsága idején még csak főispán volt, gára talált. (Ebben az évben a döntötte el de 1933-ban a Közigazgatási Bíróság má- a vezetőség azt is, hogy bővítik a VI. kerület sodelnökévé nevezték ki, 1937-től pedig Nagymező u. 4. szám alatti telephelyet. egy évig belügyminiszterként dolgozott A testvérvállalkozások 100 százalékban a kormányban. Vele a Széll család egy Siemens, vagyis német tulajdonban voltak, újabb tagja lépett be a vállalat vezetősé- és ez a tény megpecsételte a II. világháború © Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár / Tér és Forma Szabó Ervin© Fővárosi Könyvtár © Elektrotechnikai Múzeum könyvtára / Elektrotechnika c. újság, / Elektrotechnika Múzeum könyvtára © Elektrotechnikai Siemens–Halske információs tábla a Keleti pályaudvar érkezési oldalán, 1910 gébe. A II. világháború alatt két sikeres utáni sorsukat. Építészek a legjobb pesti üzlethomlokzatok közé sorolták az utazási irodáét
108 109 Távbeszélő hálózatok Rádiókészülékek Színpadtechnika
Az 1930-as évektől a Budapesttől keletre fekvő, nagy- üzemi távbeszélővel való felszerelésére, később dó postai távkábelek és légvezetékek légitámadások Siemens rádiókat 1941-től szereltek össze Magyarországon. 1943-ban a Tele- Budapest legnagyobb befogadóképességű színházépülete, a Magyar Művelődés feszültségű távkábelek mentén a Magyar Siemens– az ELMŰ adott megbízást a Budapest–Lőrinci közötti esetén könnyen megsérülhettek, míg a nagyfrekven- funken Andrássy úti központjában egy érdekes munkamegbeszélésre került sor. Háza (a mai Erkel Színház) színpadi világítását 1944-ben a Magyar Siemens Művek Schuckert Művek nagyfrekvenciás üzemi távbeszélő viszonylatra. A távkábelek menti nagyfrekvenciás ciás üzemi távbeszélők ennél jóval üzembiztosabbak Az öt legnagyobb, magyarországi rádiógyártásban érdekelt cég (Orion, Philips, korszerűsítette. Négytengelyű, 128 karú, kézi és motoros működtetésre is alkalmas hálózatokat létesített. 1943-ban a Székelyföldi Vil- üzemi távbeszélő telepítése az erőművek közötti vil- voltak. A hatóságok az üzemi távbeszélő berendezé- Siemens, Standard, Telefunken) képviselői ültek egy asztalhoz annak érdekében, állítóművet, valamint a szükséges transzformátorokat és kapcsolókat szereltek fel lamossági Rt.-től kapott megbízást a vállalat a 60 lamos együttműködés hatékonyságát növelte. A fő sek számára az 50–150 kHz frekvencia-tartományt hogy egy új rádiókészülék-típust fejlesszenek ki. Az új típus kidolgozásának öt- a színházban. Az új állítóművel egy helyről lehetett irányítani a színpadi fényeket, kilovoltos, nagyfeszültségű hálózat nagyfrekvenciás közlekedési utak, illetve a vasúti pályák mellett hala- biztosították. letét az 1939–1940-es Néprádió-akció tapasztalatai adták. Célként a részt vevő a lámpák fényerősségét és színét. A fényerő szabályozásának elve hasonlított cégek a minél olcsóbb, minél kisebb anyagszükségletű és „nem lehet rosszabb a vasúti jelző- és váltóállítóknál alkalmazott megoldáshoz Az állítómű emeltyűivel egy mai törpeszuper kvalitásainál” típusú készüléket jelölték meg. Az elképze- és drótkötéltárcsáival egyidejűleg „fakul el a holdfényes éjszaka és ragyog fel a haj- lések szerint az új típust a rádiógyártásban érdekeltek egymás között felosztva nalpír” a színpadon. A vállalat egy kisebb, de műszaki megoldásában hasonló szín- gyártották volna, de végül az együttműködés nem valósult meg. A háborús vi- padi állítóművet a nagyváradi Szigligeti Színháznak is szállított. szonyok nem kedveztek a tartós fogyasztási cikkek gyártásának. © Siemens Közlemények © Siemens Historical Institute © Siemens Historical Institute © Siemens Historical W48 telefonkészülék Großsuper-Schatulle 540 rádió, 1935 A Magyar Művelődés Háza színpadi világításának 128 karú új színpadi állítóműve
110 111 A Siemens története Magyarországon | Háborútól háborúig Háborútól háborúig | A Siemens története Magyarországon © Országos Széchenyi Könyvtár / Plakát- és Kisnyomtatványtár PKG 1941 0251 PKG és Kisnyomtatványtár / Plakát- Könyvtár © Országos Széchenyi © Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum / KD 79.294.1.16 és Vendéglátóipari © Kereskedelmi
A hordozható elektrokardiográf „kezelése nagyon egyszerű. Bárhová a beteg ágyához vihető. A legpontosabban dolgozik, mert a szív A „Középszuper 348V L” típusú rádiókészülék rövid, közép- és hosszú hanghullámú állomások vételére is alkalmas, akciós áramának a feszültségét regisztrálja.“ Magyar Siemens–Reiniger Művek Rt. Röntgen- és Orvostechnikai Gépgyár, 1935 „rendkívül érzékeny varázsszemmel is rendelkezik, mely a kisteljesítményű adóállomásokra is reagál, s így az adóállomások beállítását rendkívül megkönnyíti”
112 113 Egy Siemens márkabolt katalógusából
Az 1943-as katalógus szerint az alábbi háztartási A Magyar Siemens Művek Teréz körút 36. szám forraló (ára 9,5 pengő) és a kenyérpirító (ára 18,5 „önműködően mossa, főzi és kiöblögeti anélkül, alatti irodaháza földszintjén egy Siemens háztartási pengő) volt. A legdrágábbak pedig a háztartási va- hogy e munkafolyamatok alatt a géphez hozzá eszközöket lehetett kapni az üzletben: termékeket árusító márkabolt működött. A vállalat salógép (600 pengő) és a mosógépek (1020–1420 kellene nyúlni”. 1943-as katalógusa szerint a legolcsóbb a merítő pengő). Utóbbiakról a katalógus azt írja, a ruhát Siemens vízforralók, 5 típus
Siemens kávégépek, 3 típus
Siemens–Sintrax kávégépek, 6 típus
Siemens kenyérpirító
Siemens teafőző, 3 típus
Siemens kávédaráló, 2 típus
Siemens főzőlap, 5 típus
Siemens merítő forraló
Siemens vasalók, 4 típus
Siemens önműködő hőszabályozós vasaló
Siemens háztartási vasalógép
Siemens forróvíztárolók. 3 típus
Siemens mosógép, 4 típus
Siemens centrifuga, 2 típus
Siemens porszívó, 4 típus
Siemens–Protos padlókefélő gép
Siemens háztartási robotgép
Siemens hősugárzók, 4 típus
Siemens melegítőpárnák, 2 típus
Siemens hajszárító, 2 típus
Siemens asztali és fali ventilátorok, 4 típus © Magyar Nemzeti Levéltár / OL z 616. 102. doboz Levéltár © Magyar Nemzeti / OL z 616. 102. doboz Levéltár © Magyar Nemzeti
114 115 A Siemens története Magyarországon | Háborútól háborúig Háborútól háborúig | A Siemens története Magyarországon
A röntgensugarak 1895-ös felfedezését követően a Berlinben működő Siemens- laboratórium 1896-ban megépítette első Röntgengépek röntgencsövét. 1901-től Budapesten, a Siemens & Halske Rt. Rákóczi úti telepén forgalmazták a röntgenberendezéseket, majd a Siemens & Halske Lipót körút 5. szám alatti székhelyén és üzletében, illetve a cég Andrássy úton lévő irodáiban lehe- Magyarországon tett beszerezni a készülékeket. A Honvéd Helyőrségi Kórházban az 1910-es évek elejétől már használtak ilyeneket.
Magyarország két világháború közötti iparvédelmi politikája miatt a Siemens 1928-ban kezdte el a röntgengépek gyártását a Nagymező utcai üzemben. A diagnosztikai és mélyterápiás röntgen-, valamint a villamos orvostechnikai készü- lékek gyártásához Németországból érkez- tek a nagyértékű alkatrészek. Az 1930-as években bővült a termelés az érinthető és sugárvédett röntgencsőgyártással. Egy, az Országos Levéltárban őrzött irat szerint a „Magyarországon szerkesztett gépek kap- csolástechnikai szempontból felülmúlták a németországi gyár konstrukcióit is, főleg az automatizmus terén. A németországi gyár ugyan minden készülékfajtából több típust állított elő, de az egyes vevők külön- leges kívánságait nem vehette figyelembe, ellentétben a magyarországi gyártással, ahol az egyes vevők részére szerkesztet- tük a gépeket, különleges kívánságaiknak megfelelően”. A hazai piacon más rönt- geneszközöket gyártó, tőkeerős szereplők (például a Telefongyár) is jelen voltak, és az üzleti versengés időnként még az éles konkurenciaharc kereteit is átlépte.
Az 1920-as évek második felében a székes- fehérvári Szent György Kórházat szerelték fel Siemens diagnosztikai és terápiás ké- szülékekkel. 1928-ban Budapesten meg- nyílt az Apponyi Poliklinika új röntgeninté- zete, amelynek átadásán hangsúlyozták: „a Siemens magasfeszültségű vezeték- rendszerek megoldása olyan, hogy sokféle diagnosztikai munka bármelyike is időrab- ló, hosszas előkészítő munkák nélkül fo- lyamatosan és tökéletesen elvégezhető”. 1929-ben Vas megye és Szombathely város közkórházát is Siemens technikával © Siemens Historical Institute © Siemens Historical szerelték fel. Röntgenfelszerelés egy orvosi rendelőben, 1896
Az 1930–40-es években a legnagyobb budapesti és vidéki kórházak új eszköz- beszerzései között rendre ott találjuk „a diagnosztikai rész legértékesebb Orvostechnikai Jegyzetek című folyóiratot, a Siemens gyártmányait. Nagy presztízsű szerelvénye a Siemens-féle motoriku- amelyet minden érdeklődőnek ingyenesen beruházás volt az állami alkalmazottak san dönthető vizsgáló állvány”. megküldtek. A radiológiai konferenciákon, Horthy Miklós Gyógyintézetének felszerelése tudományos üléseken tartott orvosi beszá- vagy az egyetemi klinikák röntgenosztá- A Siemens rendkívüli jelentőséget molók (például a Siemens & Halske-féle lyainak korszerűsítése. Ez utóbbiról tulajdonított az orvosok tájékoztatá- diatermia készülékről vagy az elektrokardio- © Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum / KD. 79.294.1.10 és Vendéglátóipari © Kereskedelmi sának. 1926-tól kiadták a Röntgen- és A 22 centiméter átmérőjű, 12 kilogramm súlyú röntgengolyó idővel a legismertebb diagnosztikai eszközzé vált az Orvosi Hetilap is megemlékezett: gráfról) első kézből hitelesítették a termékek
116 117 A Siemens története Magyarországon | Háborútól háborúig Háborútól háborúig | A Siemens története Magyarországon
Tábori röntgenkészülék tulajdonságait. Minderre azért is volt szük- A csökkenő hazai fogyasztói igények fo- A rendelkezésre álló forrásokból úgy tűnik, Az osztrák–magyar közös hadsereg egész- nul hullámzó frontszakaszokon” – a törések ség, mert az elektrodiagnosztika és elekt- kozták a piaci versenyt: 1934-ben a Sie- hogy az akció sikerrel járt, és a Metalix Rt. ségügyi szervezete 1908 körül már kísérle- helyreigazítása vagy a lövedékek helyének roterápia rohamosan fejlődött, és az in- mens–Reiniger Művek és a Telefongyár nem lépett túl a kisebb értékű mobil be- tezett azzal, hogyan lehetne a Siemens & meghatározása céljából használhatták eze- formációt célzottan el kellett juttatni közösen lépett fel a Philips magyarországi rendezések (pl. lámpák) forgalmazásán. Halske röntgenkocsijait a tábori kórházak ket a készülékeket. A vállalat a magasabb az orvosokhoz. A Siemens–Reiniger nyitott vállalata (Metalix Rt.) és a budapesti Erics- 1934-ben a Siemens forgalomba hozta munkaszervezetébe beilleszteni. A lövedé- katonai egészségügyi intézetek számára azt volt a magyar röntgenorvosok újításaira son-gyár termelési kooperációja ellen. a 22 centiméter átmérőjű, 12 kilogramm kek megkeresésében nagy segítséget nyújtó javasolta, egészítsék ki a tábori röntgenbe- is. A Ratkóczy-féle átvilágító vagy például súlyú röntgengolyót, amely idővel a legis- tábori röntgenberendezések használata az rendezést egy-egy operációs röntgenautó- a Hrabovszky-féle sugárvédett szerkezetet A Siemens–Reiniger Művek egy, a keres- mertebb diagnosztikai eszközzé vált. I. világháborúban még nem terjedt el. A rönt- val. A tábori röntgenszerkezet áramforrását az orvosok nevére szabadalmaztatták, de kedelmi miniszterhez írt levéllel próbálta genberendezések nagy helyet igényeltek, egy benzinmotor biztosította. az eljárás költségeit a vállalat viselte. megakadályozni, hogy új szereplő lépjen A könnyen hordozható, ezüstszínű gömb- alacsony üzembiztonsággal működtek, és A becsomagolt eszközt két teherhordó állat- A szerkezetek gyártásának és forgalomba a röntgeneszközöket gyártók magyarorszá- ben rejtőző röntgengép és a röntgencső a szabadon vezetett nagyfeszültségű áram tal már szállítani lehetett. A cég szerint helyezésének kizárólagos joga a céget gi piacára. Ebben azt állították, Magyaror- védve volt a külső körülmények (por, ned- miatt felállításuk lassú és bonyolult volt. a gép együtt mozoghatott a menetelő csa- illette meg, az eladott eszközök árából szágon „elfajult a verseny, a közszállítá- vesség, páratartalom) káros hatásaitól. A stabil tábori röntgenberendezések mellett pattestekkel, és ez lehetővé tette a sebesül- pedig 10 százalékot kapott a szabadalom soknál kizárólag az ár számít, és nem tö- Az eszközt a Magyar Siemens–Reiniger egyetlen, a Reiniger és Társa által megépí- tek azonnali vizsgálatát. A szerkezetet alig tulajdonosa. A diagnosztikai és terápiás rődnek a minőséggel és az eszköz fejlett- Művek az 1940-es évek elejétől ajánlotta tett röntgenautó volt a Magyar Vöröskereszt harminc perc alatt üzembe lehetett helyez- berendezéseket nemcsak az egészségügyi ségével, „a megélni nem tudó termelőkkel a magánorvosok számára, mert az ára birtokában. ni, menekülés esetén pedig legfeljebb 15 intézmények (kórházak, szanatóriumok, túlzsúfolt röntgenpiac elfajult árharca te- és üzemköltsége „szerény keretek között percet vett igénybe a gép becsomagolása. klinikák) vásárolták, hanem a magánorvo- hát nemcsak a gyártó vállalatok tönkreme- mozog”. Ez a röntgengolyó volt a világon A II. világháborúban az arcvonalak mögött A vállalat úgy számolt, hogy a tábori rönt- sok is, bár utóbbiak vásárlóerejét az 1929 netelében, hanem egészségügyi intézmé- a legnagyobb darabszámban eladott rönt- 15–50 kilométerre felállított katonai egész- genfelszerelés a benzinmotoros áramforrás- utáni gazdasági világválság hosszú időre nyeink orvosi munkájának károsodásában gengenerátor. ségügyi intézetekben viszont már használ- sal együtt 8–10 ezer pengőből előállítható. megroppantotta. és anyagi hátrányaiban is megnyilvánul”. tak mobil röntgenkészülékeket. A rönt- 1940-ben a Magyar Orvosok Röntgen Egye- genberendezések a fém idegentestek felku- Üzleti ajánlatában a cég kitért arra is, hogy sülete rendezvényére a Siemens Berlinből tatásában, eltávolításában és a gyógyítás- a szabadban felállított szerkezetet érde- Magyarországra hozatott egy speciális rönt- ban nélkülözhetetlennek bizonyultak. mes az esőtől, portól egy sátorlappal meg- genkép-sorozatfelvevő berendezést. A ké- A hadműveleti területeken működő, mozgó védeni. Az ellenséges vonal közeledtével – szülékkel először a mátyásföldi repülőtéren, tábori kórházak számára az eszközök kön�- amikor a benzinmotor zaját el kell kerülni háromszáz katonáról készült sorozatfelvétel, nyű szállíthatósága alapfeltétel volt, amit – két ember által meghajtott dinamóval majd az Országos Közegészségügyi Intézet a Magyar Siemens–Reiniger Művek tábori is lehetett a röntgengépet működtetni. elkészítette Valkó község összlakosságának röntgenkészüléke teljesített. Az ezredek se- 1943-ban a magyar honvédség 26 darab gélyhelyein – a „nem túlságosan nyugtala- hordozható tábori röntgengépet vásárolt. / OL z 657. 3. doboz Levéltár © Magyar Nemzeti röntgenkataszterét. Az Orvosi Hetilapban Röntgenfelvétel felülről irányított sugárral megjelent tudósítás szerint „a szállítható kivitelű gép, amelyet előző este még az előadáson mutattak be, másnap délelőtt már a kincstári erdők közepén fekvő falu iskolaépületében volt teljes üzemben. A röntgenezésre megjelent a több mint két és félezer főnyi lakosság túlnyomó része, és a felvételek összesen körülbelül 15–16 tényleges munkaórát vettek igénybe. A gondos előkészítés, megfelelő segédsze- mélyzet és a Siemens-gép tökéletes precizi- tása folytán úgy a munkateljesítmény, mint a felvételi eredmény kiválónak mondható. A rengeteg felvétel mind kiválóan sikerült és jól diagnosztizálható.” De miért volt szük- ség minderre? A röntgenfelvételek tömeges készítése a tuberkulózis elleni küzdelem egyik fontos eszköze volt.
A II. világháború utáni egy-két évben a diagnosztikai és terápiás eszközök eladása helyett – az általános elszegényedés miatt – a javítómunka került előtérbe. A vállalat szakemberei 1947-ben, az amerikai nehé- ziparból vett példa alapján megalkottak egy ipari anyagvizsgáló röntgengépet „tank- rendszerű kivitelben”, amelyet sorozatgyár- tásra is alkalmasnak tartottak. A cég az orvosi magánpraxisokra is gondolt: © Magyar Nemzeti Levéltár / OL z 657. 3. doboz Levéltár © Magyar Nemzeti a Siemens–Norma készülék, „egy újszerű, © Magyar Nemzeti Levéltár / OL z 657. 3. doboz Levéltár © Magyar Nemzeti A fekvő beteg átvilágítása alulról irányított sugárral. A röntgenkészüléket működtető orvos fejére húzott árnyékoló kendő tette lehetővé, Átvilágítás álló betegnél, el nem sötétített helyen olcsó és kiváló új röntgengép” volt. hogy az eszközt nappali fényben is lehessen használni.
118 119 A Siemens története Magyarországon | Háborútól háborúig
Az „orvosi Egy korszerű röntgenosztály krónikája Az 1933-ban elkészült, Rottenbiller utcai új kórházban, a Magánalkalmazottak csodagép” Biztosító Intézetének (MABI) kórházában a röntgenosztályt Siemens orvosdiagnosz- tikai, illetve terápiás eszközökkel szerelték fel. Az osztály működését a racionalizált munkafolyamatok jellemezték. Az „orvosi csodagép” kifejezést az 1930-as évek lelkes újságírói aggatták a Siemens Pantoskopjára. A munkaszobákban a gépek és a munka- Az elektromotorral könnyen mozgatható diagnosztikai állomások közötti Siemens gyártmányú eszközzel a betegeket a legkülönbözőbb testhely- kábeleket a padlóba süllyesztették, „sehol zetekben lehetett vizsgálni. szabad nagyfeszültségű vezeték nincsen, de nem vonul végig a szobák mennyezetén A Pantoskoppal 1933-34 körül ismerkedtek meg a a nagyfeszültségű vezetékek és tartó- magyar szakemberek. A gyomorvizsgálatoknál hasz- oszlopok erdeje sem”. nált eszközzel az 1936-ban megnyílt Eötvös Lóránd Rádium- és Röntgen Intézetet, az Országos Onkoló- A Magyar Siemens–Reiniger a gépeket giai Intézet jogelődjét is felszerelték. használó kórházi alkalmazottak biztonságá- nak növelése érdekében a szigetelésen kívül földelt fémburkolatot is beépített. A terápiás helyiségekben külön besugárzó-, kapcso- ló- és géphelyiséget alakítottak ki. A szórt sugárzás ellen védett kapcsolószobának két figyelőablaka volt, egyik a besugárzó felé, a másik a gépterembe nézett, így a beteget és a milliampermérő műszert egyszerre lehetett figyelni. A Siemens-Tuto besugár- zót egy oldalt elhelyezett kormánykerékkel állították a kívánt pozícióba. A tuto burkolat védte a használót a készülék belsejében uralkodó nagyfeszültségtől. A terápiás helyiségek mellett volt egy tágas felvételi szoba, amelybe két, rövid expozíciós idővel dolgozó röntgengépet (egy fogászatit és egy általános diagnosztikait) helyeztek el.
Az elkészült felvételeket egy tűz- és rob- banásbiztos páncélszekrényben lehetett tárolni. A felvételi szoba és a sötétkamra között egy különleges kazettaátadó rekeszt építettek ki, amelyből a friss film- mel feltöltött kazettákat a felvételi szobá- ban dolgozó, röntgengépet kezelő alkal- mazott egyetlen mozdulattal kiemelhette. Hasonlóképpen a falba építették a Siemens-típusú forgó filmkiadót is, amely úgy volt szerkesztve, hogy a fény semmilyen módon ne jusson bele.
A sötétkamra és a külvilág közötti munka- kapcsolatot egy különleges szerkezet is biztosította, ez volt az ún. filmkiadó-mosó. A csempézett filmkiadó-mosó egyik része a sötétkamrába, másik része a szomszédos filmdemonstráló fülkébe nyúlt. A két rész között egy, a vízmedencébe süllyesztett, rozsdamentes anyagból készült kiskocsi © Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és Vendéglátóipari © Magyar Kereskedelmi közlekedett, amelyre a már fixált filmeket © Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum / KD. 79.294.1.20 és Vendéglátóipari © Magyar Kereskedelmi A Pantoskop egy olyan „furfangos szerkezet”, amellyel bármely pillanatban célzott felvétel készíthető, és amely „a röntgen diagnosz- Siemens-Tuto reklám akasztották. tikában hasonló feladat megoldását jelenti, mint a fényképezésben a tükörreflexes felvétel”. (Idézet egy korabeli újságból)
120 121 A Siemens története Magyarországon | Szovjetizálás, önállósodás, államosítás Szovjetizálás, önállósodás, államosítás | A Siemens története Magyarországon
Szovjetizálás, önállósodás, államosítás
1945-től a Siemens-konszern magyarországi vállalkozásai már nem álltak összeköttetésben a német anyacégekkel, a II. világháború utáni történetük szigorúan véve tehát nem folytatása a korábbiaknak. Cégtörténetileg azonban csak 1960. május 12-én szűnt meg a Siemens utolsó magyarországi vállalkozása, amikor a fővárosi cégbíróság törölte a Magyar Siemens Művek Villamossági Rt. utódcégét, a Budapesti Villamos és Kábelgyárat (volt Magyar Siemens Művek Rt.).
Villamosgép- és Kábelgyár, 1960 © Sziklai Dezső / MTI
122 123 A Siemens története Magyarországon | Szovjetizálás, önállósodás, államosítás Szovjetizálás, önállósodás, államosítás | A Siemens története Magyarországon
Új vezetés, új alapszabály: szovjetizálás a Siemensnél Tekintsük 1960-at eszmei A II. világháború a mérhetetlen ember- leszerelését jóvátétel címén azonnal el- leszerelni, az ott lévő eszközöket elszál- ezeken az összejöveteleken. De a jogi hely- zárópontnak, hogy azután veszteség mellett nagyon jelentős anyagi kezdték, és a megszálló hadseregek ellá- lította a szovjet hadsereg. Gyakorlatilag zet csak 1946 elején változott. 1946. január a Siemens magyarországi vissza- károkat is hagyott maga után. Az 1938-as tása is nehezítette a helyzetet. A Magyar csak az üres épületek maradtak. Jogilag 30-án kelt a Gazdasági Főtanácsnak az téréséről szólhasson a történet. De ne ugorjuk át az 1945 utáni nemzeti vagyon közel 40 százaléka el- Siemens Művek Gyömrői úti telepén a ká- a Magyar Siemens Művek Villamossági Rt. a levele, amely az 1945-ös, Németország éveket sem, hiszen a Magyar pusztult a háborúban. Különösen súlyos belgyár és a gépgyár nem sérült jelentősen 1946. január 30-ig a háború előtti szerveze- jóvátételi kötelezettségeire vonatkozó Siemens Művek Villamossági Rt. veszteség érte az állatállományt: 1944-hez a háború alatt, a gyengeáramú gyár épülete ti struktúrában működött. Az utolsó közgyű- potsdami konferencián hozott egyezmény dolgozói voltak azok, akik rész- viszonyítva az összes állat 56 százaléka viszont 1945 elején, egy bombatámadás lésen, 1944. június 21-én mandátumot ka- alapján szovjet tulajdonba adta a Magyar vénytársaságot alapítottak, elpusztult, ami közvetlen gondot okozott következtében teljesen elpusztult. A meg- pott igazgatóság 1945 során még ülésezett, Siemens Művek Villamossági Rt. „azelőtt és 1945-ben önállóan – részben a háború utáni közellátásban és a mező- maradt üzemekben, az ostromot leszámít- igaz, a testület német állampolgárságú tag- német tulajdonban volt összes 10 ezer saját tőkéből – hozzáláttak, hogy felépítsék gazdasági termelés újraindításában. Rá- va, folyamatosan termeltek, sőt, dolgoztak jai, dr. Hermann Reyss mérnök a Siemens darab részvényét hatmillió pengő névérték- a korábbi gyárat. adásul a harci cselekmények tulajdonkép- a szovjet hadsereg részére is. A kábelgyárat Werke AG-tól és Ernst von Siemens a Siemens ben, mely a részvénytársaság alaptőkéjének pen megbénították a közlekedést, a gyárak és a gépgyárat 1945. március 15-én kezdték & Halske AG-tól, már nem voltak jelen 100 százalékát, vagyis hatmillió pengőt tesz ki”. Miként a levél fogalmaz: „a Szovjetunió kormánya ezáltal feljogosíttatott a részvé- nyesi jogok gyakorlására”.
A részvénytársasági cégforma tehát nem szűnt meg, továbbra is tartottak közgyű- léseket, a közgyűlésen megválasztott igazgatóság és felügyelő bizottság pedig © Jármai Béla / MTI formailag végezte az alapszabály szerinti Egyszerűen elvégezhető szerelési munkák betanítása a Budapesti Villamos Gép- és Kábelgyárban, 1959 munkáját. A pozíciókat betöltő személyek persze a helyzetnek megfelelően változ- tak. A Magyar Siemens–Reiniger Művek mégsem ennyire egyszerű. Mielőtt a vál- Rt. esetében ugyanez zajlott le 1946 lalat szovjet kézbe került, 1945. június 12- elején: a cég szintén szovjet tulajdonba én – formailag még a Siemens Művek régi került, német jóvátétel alapján, az eredeti vezetősége regnált – megalakult egy új cégformáját megtartva. társaság, a Villamosipari és Kereskedelmi Rt., közkeletű nevén a Vikert. A társaság A Magyar Siemens Művek új vezetőségét alapszabályban rögzített célja szóról szóra az 1946. október 19-én megtartott rendkí- megegyezett a Siemens Művek 1935 óta vüli közgyűlésen választották meg. A köz- használt és az 1943-as utolsó alapszabályában gyűlési határozat elmozdította az 1944 óta is szereplő célkitűzéseivel. pozícióban levő igazgatósági és felügyelő bizottsági tagokat, módosította az alapsza- bályt – törölték azt a paragrafust, amely A Siemens Művek 1943-as az igazgatóság magyar állampolgárságú utolsó alapszabályának tagjainak többséget biztosított, és azt is, célkitűzései: amely alapján a közgyűlésen nem szavaz- hattak nők –, végül megválasztották az új Az elektrotechnika valamennyi vezetőséget. Az igazgatóság hét szovjet ágazatában (így különösen elektromos és egy magyar állampolgár részvételével világítás, elektromos erőátvitel, elekt- kezdte meg a munkát, a felügyelő bizott- romos vasúti vontatás, elektrokémia, ság négy tagjából egy volt magyar, három telefónia, telegráfia, rádiótechnika) pedig szovjet, utóbbiak közül kettő nő. alkalmazott mindenféle gép, készülék, Mindkét testület szovjet tagjai a Magyaror- mérőműszer, kapcsolóberendezés, szági Szovjet-Vagyonkezelőség tisztviselő- vezeték és egyéb kellék és alkatrész © A Villamosgép és Kábelgyár ötven éve © A Villamosgép és Kábelgyár ötven gyártása, javítása és eladása, továbbá Gyengeáramú gyár, Gyömrő út 128., 1943 iként szerepeltek az aláírási címpéldányo- kon. mindenféle idevonatkozó berendezés tervezése, létesítése, megépítése, A vállalat első ügyvezető igazgatója Ivan szerelése, szállítása, javítása, Odajnik szovjet állampolgár lett, a helyettese forgalomba hozatala és eladása. pedig Pollák Andor (néhány iratban Adolf- ként szerepel), akinek a neve korábban nem Villamostelepek, hálózatok, vasutak fordult elő a cég fennmaradt levéltári ira- létesítése és üzemben tartása. taiban. Neki cégjegyzői joga a Siemensnél biztosan nem volt, kívülről érkezett. Mindenféle szabadalom, gyártási és Bár a magyarországi Siemens Művek használati engedély megszerzése © Bauer Sándor / MTI © Bauer Sándor / MTI látszólag minden különösebb fennakadás és értékesítése. Falujárási mozgalom Alcsúton 1947-ben. A felvirágozott traktor felirata: ”A hatvanpusztai kommunisták felkérésére Siemens gyártmányú lemezjátszós rádiót hallgatnak rendbehozták a Siemens Gyár kommunista rohammunkásai” nélkül szovjet tulajdonba került, a történet a békési kultúrotthonban, 1950
124 125 A Siemens története Magyarországon | Szovjetizálás, önállósodás, államosítás Szovjetizálás, önállósodás, államosítás | A Siemens története Magyarországon
Karikatúrák a Siemens Közlemények című vállalati újságból, 1944 © Siemens Közlemények című újságból © Siemens Közlemények © Siemens Közlemények című újságból © Siemens Közlemények © Siemens Közlemények című újságból © Siemens Közlemények
126 127 Szovjetizálás, önállósodás, államosítás | A Siemens története Magyarországon
Munkakörülmények 1945-ben Megalakul a Vikert A Vikert céljai és székhelye is megegyezett csak jóváhagyta a névsort. Tagja lett a tes- miniszteri tanácsosát delegálta, a Pénzin- a Siemens Művek céljaival és székhelyével: tületnek négy főrészvényes – Mayerhuber, tézeti Központot pedig az intézmény egyik a cégbíróság a VI. ker. Teréz krt. 36. szám Mittelholzer, Tóth és Lichter – mellett, igazgató helyettese képviselte Thamó alá jegyezte be. Az egybeesés nem vélet- ötödikként Raschovszky Béla kereskedelmi Károly személyében. Ő 1945 nyara óta len, hiszen a vállalatot a Magyar Siemens tisztviselő. 1945 nyarán még nem volt volt jelen a cégnél miniszteri biztosként. Művek Villamossági Rt. dolgozói – munká- jelentős az infláció, a négyszázezer pen- A Szakszervezeti Tanács is küldött egy em- sok és tisztviselők – alapították. Az 1945. gőnek volt értéke, de az is világos volt, bert a testületbe. Ők nyolcan újak voltak az május 22-i alapítási tervezetet huszon- hogy ennyi pénz nem lesz elegendő egy igazgatóságban, és az államot képviselték. A Magyar Siemens Művek levéltári iratai között heten írták alá, többek között Szentmár- Siemens-méretű gyárkomplexum felszere- A kilencedik tag, Mayerhuber László a Vikert lapul egy 1945. december 6-án írt jelentés, amely- tony Aladár és Kemper Miklós, a Siemens léséhez és a munka beindításához. alapítása óta a testület tagja volt, de az új ben a Vikert két mérnöke beszámol a Budapest– Művek ekkor még regnáló két ügyvezető felállásban az IKART főmérnökeként szere- Hegyeshalmi vasútvonal felsővezetékének igazgatója és igazgatósági tagja, Mittel- A Siemens Művek utolsó alaptőkéje hat- pelt. Az IKART, vagyis az Iparművek Képvi- helyreállítási munkáiról. holzer Béla, a gyengeáramú gyár vezetője millió pengő volt, és nem volt egyszerű selete Rt. egy 1926 óta létező társaság volt, és Papp Kálmán, aki ekkor még a Siemens feladat tőkét vagy hitelt szerezni Magyar- amely eredetileg a MÁVAG és a Nehézipari „A múlt hét végén, mint jelentettük, befejeztük Fel- Művek bejegyzett cégvezetője volt. országon, illetve Magyarországról, nem Központ kötelékébe tartozó vállalatok gyárt- sőgalla állomás és Felsőgalla–Bánhida vonal jobb- Az aláírók többsége kereskedelmi tiszt sokkal a vesztes oldalon befejezett világ- mányainak értékesítésére jött létre, de 1945 vágányának villamosítását és átköltöztünk a Bánhi- viselő vagy okleveles gépészmérnök volt, háború után. Az egyik legkézenfekvőbb óta a részvényei állami tulajdonban voltak, da–tatai szakasz balvágányára. Az építésvezetőség de akadt közöttük portás, villany-szerelő forrás maga az állam volt. Minden bizon�- és a cég a nehézipari vállalatok anyag- székhelyét kénytelenek voltunk Felsőgallán hagyni, és gépmunkás is. A gyárak leszerelése nyal a megalakulás után közvetlenül beszerzését és értékesítését koordinálta. mert mind Bánhidán, mind pedig Tatán annyi orosz után, és a lapokban megjelent hírek alap- – vagy talán már az előtt – elindultak Mayerhuber valószínűleg eredetileg is ezért katonaság van beszállásolva, hogy a szükséges szá- ján egyértelmű lehetett, hogy a korábbi a tárgyalások, hiszen a Vikert még 1945 ült a Vikert igazgatóságában. mú lakást (kb. 46 fő) személyzetünknek és a MÁV keretek között nem folytatódhat a mun- nyarán kapott kétmillió pengő iparindítá- személyzet részére, valamint az iroda és műhelyhe- ka a Siemensnél, így a gyárak vezető szak- si kölcsönt az Iparügyi Minisztériumtól. A Vikert embereként valójában csak hár- lyiséget egyenlőre nem tudjuk biztosítani. Munká- emberei minden bizonnyal új jogi keretek Feltehetően ekkor került miniszteri biztos man kerültek az igazgatóságba. Tóth Jó- sainknak a szerelés helyszínére való szállítását, között akarták folytatni, illetve újrakezdeni a céghez, aki a továbbiakban jelen volt zsef ügyvezető igazgató – a Vikert egyik az ebéd kiszállítását, a munkások visszaszállítását a termelést a meglévő gárdával. az igazgatósági üléseken is. Nem világos, alapítója és részvényese, aki a megalakulás és a napszámosok hazaszállítását mozdonyunkkal hogy mikor vagy ki által fogalmazódott óta tagja volt a vezetőségnek – és a cég kellene elvégezni. meg a koncepció, de egy 1945. szeptem- dolgozóit képviselő Egyedi Ferenc, akit A Vikert alakuló közgyűlését beri igazgatósági ülésen már tényként az államkincstár nevezett meg, mint be- A teherforgalom sűrűsége, egyes forgalmisták említik, hogy az Iparügyi Minisztérium 3,6 választandó igazgatósági tagot. Egyedi gyakorlatlansága, a mozdony víz- és szénszükség- 1945. június 12-én millió pengőnyi részvényt fog jegyezni Ferenc egyébként nem jegyzett részvényt letének pótlása miatt azonban ez sajnos csak nagy a Vikertben, amibe várhatóan beszámítják a Vikert alapításakor. A közgyűlés egyetlen zökkenőkkel és pontatlanságokkal biztosítható [...] tartották. a korábban folyósított kétmilliónyi ipar- embert választhatott az államkincstár által Az állomások és az egész forgalmi személyzet figyel- indítási kölcsönt. Ezzel a cég alaptőkéje jelöltek mellé, és ez Szentmártony Aladár mét ezenfelül még külön is felhívtuk a menetrendek négymillió pengőre nő, és a többségi lett, aki 1937 óta ügyvezető igazgatója volt fontosságára, azonban meneteink közlekedése Eddigre a 179 részvényes befizette a teljes tulajdonosa a magyar állam lesz, amiért a Magyar Siemens Műveknek. ennek ellenére továbbra is pontatlan. Ez a körülmény alaptőkét, négyszázezer pengőt a Pesti cserébe az Iparügyi Minisztérium kilenc, a munkát erősen hátráltatja, a pontatlanságok Magyar Kereskedelmi Bank Andrássy úti fi- általa delegált igazgatósági tagot akar tudni A felügyelő bizottság összetétele is hason- az emberek munkakedvére hatnak kedvezőtlenül. ókjában. A vállalat alaptőkéje 2000 darab, a stratégiai vezetőtestületben. A tervhez lóan alakult. Az államkincstár két tiszt- (Az ebédet pl. későn kapják, napszámosok csak egyenként 200 pengő névértékű részvény- szükséges alaptőkeemelésről, a 18 ezer viselőt jelölt az Iparügyi Minisztériumból, késő este kerülnek haza stb.) [...] A beállott téli ből állt. A legtöbb jegyzés 1–5 részvényre darab új részvény kibocsátásáról az 1945. egy főt a Pénzügyminisztériumból és időjárás újból égetőbbé teszi a már régóta aktuális szólt, összesen hatan voltak a hosszú rész- szeptember 20-i rendkívüli közgyűlés dön- egy szerelőt a Vikertből. Az ötödik helyre és számtalanszor tárgyalt bakancs és esőköpeny kér- vényesi listán, akik 10 ezer pengő értéket tött, az új részvények jegyzésének jogát ebben az esetben is a közgyűlés javasol- dést. A leesett és olvadó hótömeg teljesen átáztatja meghaladó részvényt vásároltak. Az új pedig a Magyar Államkincstárnak aján- hatott valakit. Ő volt Kemper Miklós, aki az emberek bakancsát és ruháját, úgy hogy máris cég legnagyobb részvényesei közé tarto- lották fel. Az Iparügyi Minisztérium 1945. Szentmártony mellett kereskedelmi igaz- több szerelőnk vált emiatt a vonalon munkaképtelen- zott Falusy István műszaki tisztviselő és október 13-án fizette be a 18 ezer darab gatóként 1937 óta az ügyvezetés második né. A kiesések újabb akadályokat jelentenek. Ha ez Mayerhuber László elektromérnök 10-10 részvény ellenértékét a Pesti Magyar embereként tevékenykedett a Magyar a kérdés megnyugtató megoldást nem nyer, a hely- ezer pengővel, Gregács Dezső rádiótech- Kereskedelmi Banknál. Siemens Műveknél. 1945 végén úgy tűnt, zet már egy két napon belül katasztrofálissá válhat.” nikus 20 ezer pengővel, Tóth József ke- a cég jogi helyzete rendeződött, és már reskedelmi tisztviselő és Mittelholzer Béla 1945. október 16-án az addigi igazgatóság „csak” a termelés beindításával kell foglal- főmérnök egyenként 25 ezer pengővel, lemondott, hiszen a meglévő öt tag mellé kozni. Thamó Károly így értékelte az addigi Lichter Salamon kereskedelmi tisztviselő belépő, a minisztérium által delegált kilenc munkát az 1945. november 19-i rendkívüli pedig 100 ezer pengővel. Kemper Mik- személy túllépte volna az alapszabály sze- közgyűlésen: „[N]ehezebb körülmények lós, a Siemens kereskedelmi igazgatója rinti legfeljebb tizenkét fős igazgatóságot. között vállalat még nem létesült, a fejlő- öt darab részvényt jegyzett ezer pengő Az új testületet az 1945. november 19-i désnek mai foka bizonyítja, hogy fáradozá- értékben, Szentmártony Aladár a Siemens rendkívüli közgyűlés választotta meg. suk nem volt hiába való. [...] Fáradozásaik- ügyvezető igazgatója pedig 25 darabot öt- A tizenkét tagból öt – egy államtitkár, egy kal kiérdemelték az Iparügyi Minisztérium ezer pengő értékben. Az új igazgatóság öt
© A Villamosgép és Kábelgyár ötven éve © A Villamosgép és Kábelgyár ötven miniszteri osztályvezető és három minisz- bizalmát, amely abban nyilvánult meg, tagból állt, és személyükben a huszonhét Munkavezeték feszítés a Budapest és Hegyeshalom közötti vasútvonal villamosításán, 1931. A felsővezetéket a Siemens–Schuckert Művek teri tanácsos – az Iparügyi Minisztériumból hogy a szakmából csak ez a vállalat lett Szár–Tata-Tóváros állomások között telepítette alapító egyezett meg, az alakuló közgyűlés érkezett, a Pénzügyminisztérium egy állami érdekeltségűvé.”
128 129 A Siemens története Magyarországon | Szovjetizálás, önállósodás, államosítás Szovjetizálás, önállósodás, államosítás | A Siemens története Magyarországon
A fordulat Az 1947. április 28-i rendkívüli közgyűlé- sen már valamennyi Vikert részvény a Szovjetunió kormányának tulajdonában volt: a Jóvátételi Hivatal 1946. december 24-i levele szerint jóvátétel miatt, Német- ország jóvátételi kötelezettsége alapján a Vikert részvényei a Szovjetunió tulajdonába kerültek. Hiába létezett tehát jogilag külön cégként a vállalat 1945 nyarától, a Magyar Siemens Művek utódcégének számított – csak így értel- mezhető, hogy a német jóvátételnek tár- gya lehetett, annak ellenére, hogy a Vikert részvények 90 százalékban a magyar állam, 10 százalékban pedig magyar állampolgárságú kisrészvényesek birtokában voltak.
1947 folyamán a vállalat a Gépipari Szov- jetvállalatok Igazgatósága Villamosipari és Kereskedelmi Rt. Vikert nevet viselte, az új igazgatóságban és felügyelő bizott- ságban pedig egyetlen régi tag sem kapott helyet. Természetesen mindkét testületben szovjet többség volt. A korábbi © A Villamosgép és Kábelgyár ötven éve © A Villamosgép és Kábelgyár ötven ügyvezető igazgató, Tóth József csupán Motorszerelő szalag a Gépgyárban, 1960 körül cégjegyzési jogot kapott, a céget egy szovjet vezérigazgató vezette a már ismert Pollák Andor „másod vezérigazgatósága” mellett. 1947. december 29-én aztán egy A történelem furcsa fintora rendkívüli közgyűlés kimondta, hogy a Vi- A Vikertet 1948. március 18-án törölte sült szovjet társaság forint nyitómérlege kert ellenérték nélkül beolvad az akkor már a budapesti cégek sorából a cégbíróság. – az 1947. január 1-i, eszmei állapotot szovjet tulajdonban levő Magyar Siemens A rövid életű cég története egy nagyon alapul véve – 1948 februárjában készült Művek Villamossági Rt.-be. érdekes adaléka az 1945-ben újrainduló el. A hites könyvvizsgálat 13 millió 470 életnek. Jogilag még létezett a háború előtti ezer forintos tiszta vagyont mutatott ki. „[A] közgyűlés egyhangú határozattal ki- Magyar Siemens Művek, amikor 1945 nya- Az igazgatóság ebből 10 milliót szánt alap- © A Villamosgép és Kábelgyár ötven éve © A Villamosgép és Kábelgyár ötven Siemens erősáramú gyártmányok a BNV-n, 1949 mondja, hogy a részvénytársaság beolva- rán – tulajdonképpen a Siemens fennma- tőkének, hárommilió 470 ezer forintot tar- dás útján egyesül a Szovjetunió 100 száza- radt vagyonára építve – megalakult egy új, talékalapként kívánt kezelni. A javaslatot lékos tulajdonát képező Magyar Siemens önálló vállalakozás, a Vikert, amelybe mind a könyvvizsgáló, mind a közgyűlés Művek Villamossági Rt. budapesti bejegy- a magyar állam is beszállt főtulajdonosként. jóváhagyta, így a Magyar Siemens Művek zett céggel, miután a Vikert vagyonát a Villamossági Rt. alaptőkéje 1948-tól A termelés beindítása Kőbányán magyar kormány 1946. december 31-én A Magyar Siemens Művek német jóvátétel 10 millió forint lett, amely 10 ezer darab, Az újrakezdés során állandó problémát je- A pénz gyakorlatilag elvesztette erede- szinten is működött. Egy igazgatósági ülé- ténylegesen átadta, s így szükségessé vált fejében, 1946. január végén szovjet tulaj- egyenként ezer forint névértékű részvény- lentett a nyersanyaghiány, komoly kihívás ti funkcióját, az emberek megpróbáltak sen elhangzott beszámoló szerint a Vikert az átadásnak a két társaság egyesülése donba került, és felállt az új tulajdonviszo- re oszlott. A cég szovjet tulajdonban, to- volt az üresen maradt gyárépületek felsze- nélküle boldogulni. Fizetőeszközként három motor leszállításáért cserébe a Braun útján történő jogi formába öntése is.” nyoknak megfelelő vezetőség. A Vikert vábbra is részvénytársaságként, az eredeti relése, meg kellett oldani a gyengeáramú működött az arany, a valuta és bármilyen konzervgyártól konzerveket kapott: „nyúl- ugyanezen a jogcímen, 1946. december nevén működött tovább. A Siemens el- gyártást, hiszen ez a gyáregység a hábo- közfogyasztási cikk. A II. világháborút kö- pástétomot és hasonlókat”. A bizonytalan végén vált a Szovjetunió tulajdonává, nevezés csak 1951-ben tűnt el a társaság rúban megsemmisült, és az sem volt egy- vető hiperinfláció messze meghaladta az gazdasági helyzet ellenére újraindult a ter- 1946 folyamán tehát végig párhuzamosan nevéből, amikor Budapesti Villamos és szerű feladat, hogy felmérjék és értékeljék, I. világháború után tapasztalt mértéket, és melés: a gépgyár és a kábelgyár 1946-tól működött a Siemens szovjet és a Vikert Kábelgyár Rt.-re (BVK Rt.) keresztelték. miből tud gazdálkodni a gyár: milyen nyers- hamar kikényszerítette egy új fizetőeszköz működött, az új gyengeáramú gyár épülete magyar vállalatvezetősége gyakorlatilag A szovjet tulajdonban lévő BVK Rt. továbbra anyag- és félkésztermék-készletei vannak, bevezetését. A forint 1946. augusztus 1-én 1947-re készült el. Addig pedig a Vikert ugyanazon a vagyonon. De vajon mit veze- is részvénytársasági formában működött. és azoknak mekkora az értékük. váltotta fel a pengőt. Kőbányán, a Szent László téren bérelt tett a szovjet vezérigazgató, és mit a Vikert gyárépületet, ahol már 1945 szeptemberé- magyar vezérigazgatója? Ugyanebben az évben a másik volt Sie- Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy 1945 A vállalat vagyonának felértékelését től elindulhatott a rádiógyártás. mens-vállalkozás nevéből is kikerült nyarát követően elszabadult az infláció. a pengő rohamos inflálódása mellett 1947-ben rendeződött a jogi helyzet, amikor a Siemens név: a Magyar Siemens–Reini- A pengő elértéktelenedésének következté- az is nehezítette, hogy bizonyos félkész A vállalat tehát termelt, az igazgatóság a Vikert is szovjet tulajdon lett, de még egy ger Művek Rt.-ből Röntgen Rt. Röntgen- és ben 1946 elejétől olyan, addig ismeretlen termékek a – ki tudja, meddig tartó – rendszeresen ülésezett, és a gyár- teljes évig szintén párhuzamosan létezett Orvosi Készülékek Gyára lett. Később ezt és gyakran értelmezhetetlen címletű fize- nyersanyaghiány miatt valójában teljesen vezetőkkel karöltve próbálta kezelni a szovjet Siemens és a szovjet Vikert, míg nevezték át Medicor Röntgen Művekre, © Fortepan / Bauer Sándor tőeszközök jelentek meg, mint az egymillió értéktelenné váltak. A pénz kiiktatása a problémákat. A cég sorsáról azonban végül a Vikert 1947 decemberében beolvadt majd 1963-ban, több hasonló profilú cég Kerthelyiség a Villamosgép- és Kábelgyár Kultúrházának milpengő vagy a százmillió bilpengő. ezekben a válságos hónapokban vállalati mások döntöttek, a fejük felett. udvarán a Magyar Siemens Művek Rt.-be. Az új egye- összevonásakor jött létre a Medicor Művek.
130 131 A Siemens története Magyarországon | Szovjetizálás, önállósodás, államosítás
Hídépítés Siemens röntgenkészülék segítségével
A II. világháborút követő újjáépítés során, 1948-ban anyagvizsgálatokra fejlesztették ki. Az egyburkola- A nagyfeszültségű összekötőkábelek elmaradása a Siemens–Reiniger Művek a Közlekedési Miniszté- tos kivitelnek köszönhetően a készülékhez nem volt növelte az üzembiztonságot, a zárt tanktest pedig riumnak szállított anyagvizsgáló röntgenberende- szükség hajlékony nagyfeszültségű kábelekre, mivel védelmet adott a külső behatások ellen. zést a hídépítésekhez. A Siemens–INDIX modern, a röntgencsövet a tanktest belsejében közvetlenül egyburkolatos röntgenkészüléket elsősorban ipari a transzformátor nagyfeszültségű pólusaira szerelték. © A Villamosgép és Kábelgyár ötven éve © A Villamosgép és Kábelgyár ötven A Villamos Gép- és Kábelgyár dolgozói felvonulnak május 1-én
Magyarország és a Szovjetunió 1952 szep- temberében írta alá azt az egyezményt, amely alapján a magyar állam visszavásá- rolhatta a tisztán szovjet tulajdonba került egykori német vagyont.
Ez a Siemens utódcégek történetének utol- só felvonása. Az egyezmény alapján a BVK Rt. (volt Siemens Művek Rt.) és a Röntgen Rt. (volt Siemens–Reiniger Művek) is 100 százalékban állami tulajdon lett, továbbra is részvénytársasági formában. Mindkét vállalat a Kohó- és Gépipari Minisztérium Erősáramú Berendezések Igazgatósága alá tartozott. A Röntgen Rt.-t az állami tu- lajdonba vétel alapján, 1955-ben törölték a cégjegyzékből, a BVK Rt.-nél azonban még 1955 augusztusában is tartottak köz- gyűlést, ahol új igazgatóság és felügyelő bizottság megbízásáról döntött a Kohó- és Gépipari Minisztériumot képviselő három fő. Végül a részvénytársaságot 1960. má- jus 12-én törölte a budapesti cégbíróság:
„A cég a Kohó- és Gépipari Minisztérium 28721/960 sz. értesítése szerint állami tulajdonba vétel folytán megszünt. A bejegyzés foganatosítását a bíróság a cégjegyzékvezetőnek meghagyja.”
Ez a bejegyzés zárja le a Siemens magyar- országi történetének ezt a fejezetét. A Siemens egykori telepén tovább működő állami vállalatot 1960-tól Villamos és Ká- belgyár néven jegyezték, majd 1963-ban több villamos gépgyár összevonásával megalakult az Egyesült Villamosgépgyár, az EVIG, azon a Gyömrői úti székhelyen, ahol 1913-ban a Siemens építette fel az első gyárépületet.
Az EVIG a rendszerváltásig működött, de a Siemens újbóli magyarországi megjele- nésében semmilyen szerepet nem játszott. © Budapest Főváros Levéltára / VII.2.e. Cégbírósági iratok, Cg. 47950 Villamosipari és Kereskedelmi Rt., Vikert átadás 1947 = 1947. áprilisi közgyűlés iratainak a melléklete Rt., Vikert átadás közgyűlés 1947 = 1947. áprilisi Cg. 47950 Villamosipari iratok, és Kereskedelmi / VII.2.e. Cégbírósági Levéltára © Budapest Főváros © Fortepan / Mihalik István adománya 1947-ben rendeződött a jogi helyzet, amikor a Vikert is szovjet tulajdon lett A lerombolt Lánchíd az újjáépítés kezdetekor, 1945
132 133 Az almásfüzitői timföldgyár Legendák a Siemens rádiótávíró vevőkészülék körül
A német tulajdonú Dunavölgyi Timföldipari Rt. al- a transzformátorállomásokra – kezdték meg a tervek párhuzamosan kezdődött el a villamos berendezések másfüzitői gyára erős- és gyengeáramú berendezé- újbóli kidolgozását. A Magyar Siemens Művek terve- legyártása és felszerelésük is. A megrendelő és seinek megtervezésére, illetve kivitelezésére a Ma- zői nagy nyomás alá kerültek, mivel 1949-ben a Siemens közötti munkakapcsolatot tovább nehe- gyar Siemens Művek 1941-42-ben kapott megbízást. a Dunavölgyi Timföldipari Magyar–Szovjet Alumí- zítette az építkezést jellemző fejetlenség, illetve az Az első tervrajzok 1942-ben készültek el. nium Rt. újabb és újabb, egymásnak ellentmondó alacsony színvonalú, hibás kőművesmunka. A Sie- A fennmaradt műszaki rajzok a központi vezérlőte- követelésekkel lépett fel. “A tervezési munka a leg- mens szerelői ablakok és ajtók nélküli, el nem készült rem kapcsolótábláját, a gyár erőtelepét és vízmű- nagyobb objektum legsürgősebb előkészítésével transzformátor-épületekben végezték a munkájukat, vének trafóállomását ábrázolják. A cég tervezőmér- kellett, hogy meginduljon, ezért a munka [...] ahol még a vakolat sem volt megfelelő. A Siemens- nökei 1944 áprilisára elkészítették a földkábelek ter- az erőmű általános diszpozícióira és az épület elhe- nek kellett felhívni a figyelmet arra, hogy az el nem veit is, de a timföldgyár felépítésének kérdése – lyezésére helyeztetett” – jellemezte a helyzetet egy simított vakolat egyenetlenségein fémes vezető- a gyökeresen megváltozott tulajdonosi és gazdasági 1949-es feljegyzés, amely a továbbiakban a meg- képességű bauxitpor rakódhat le, amely az értékes környezetben – csak 1948-ban került újra napirend- rendelő többszöri tervmódosításaival és ezek követ- berendezésekben súlyos károkat fog okozni. A tim- re. 1948-ban öt objektumra – például az erőműre és kezményeivel foglalkozott. A hektikus tervezéssel földgyárban a termelés végül 1950-ben kezdődött el. © Hatlaczki Balázs MÁV Siemens rádiótávíró berendezés
A II. világháború idején a MÁV Siemens rádiótávíró lett a MÁV távközlésének. Az 1956-os forradalom munkatársai a mai napig úgy vélik, hogy a rádiótáví- berendezésekkel látta el az igazgatási és forgalmi napjaiban, majd a novemberi sztrájk idején a vasuta- ró vevőkészülékek begyűjtésére nem a készülékek központjait annak érdekében, hogy fennmaradjon sok ezekkel a rádiótávírókkal tartották a kapcsolatot alkalmatlansága miatt, hanem politikai okokból ke- a kommunikációs kapcsolat, ha a bombázások idején egymással és Budapesttel. Záhonyból is egy ilyen rült sor. Minderről azonban még nem került elő írá- megsérülnek a vezetékes távközlési hálózatok. készüléken érkezett a hír a MÁV vezérigazgatóságára, sos bizonyíték. A készülékhez más legendák is kap- hogy a szovjet csapatok átlépték a magyar határt. csolódnak. Sokan úgy tartják, hogy a Szabad Európa A betűíró készülékekkel is felszerelt, a vezetékes vas- Rádió azért volt olyan tájékozott a Szovjetunióba úti távgépíró hálózattal lyukszalagos együttműkö- A berendezéseket a forradalom utáni években menő magyar áruszállítmányokról, mert lehallgatták © Fortepan / Uvaterv adománya A már működő timföldgyár Almásfüzitőn, 1950-es évek désben lévő rádiótávíró hálózat lényeges szereplője a vasút leszerelte és raktárba szállította. A vasút a Siemens készüléken zajló üzenetváltásokat.
134 135 A Siemens története Magyarországon | Növekvő Siemens aktivitás a Kádár-korszakban és a rendszerváltás éveiben Növekvő Siemens aktivitás a Kádár-korszakban és a rendszerváltás éveiben | A Siemens története Magyarországon
Növekvő Siemens aktivitás a Kádár-korszakban és a rendszerváltás éveiben
Miután a Siemens magyarországi vállalatait államosították, szinte teljesen megszakadt az üzleti kapcsolat a hazai cégek és a Siemens között. A tervgazdálkodásra átállított, szovjetizált, a nehézipart preferáló Magyarországon a gazdaságpolitika nem foglalkozott az infrastrukturális és technikai modernizációval, nem akarta bővíteni az ellenségesnek tartott nyugati államokkal 1963-ban a MÁV a nyugatnémet Krupp cégtől átvette az első V43 sorozatú,
© Fortepan / Magyar Rendőr az üzleti kapcsolatokat, és nem érdekelték a világcégek sem. Siemens szabadalmakkal készített villamosmozdonyt. A típus gyártása 1964-től Magyarországon is megkezdődött.
136 137 A Siemens története Magyarországon | Növekvő Siemens aktivitás a Kádár-korszakban és a rendszerváltás éveiben Növekvő Siemens aktivitás a Kádár-korszakban és a rendszerváltás éveiben | A Siemens története Magyarországon
A Siemens és a hazai szocialista vállalatok Az 1950-es években Az ötvenes évekből csak néhány kisebb Budapesten megnyitották a Siemens kép- kozott. Hasonló keretmegállapodást kötött tagokat a vezetőtestületbe. Konkrét üz- a befelé forduló Magyarország projekt emléke maradt fenn: az osztrák viseleti irodáját, amely eleinte csupán egy a Siemens AG Magyarországgal is. lethez azonban a témákra szakosodott nemzetközi kapcsolatai még Siemens közreműködött a Dunavölgyi telefonvonallal rendelkező, kétszobás fő- A műszaki tudományos együttműködési munkacsoportok munkája, illetve a részt- a szovjet érdekszféra államaival is korlátozottak maradtak. Magyar Timföldgyár, a székesfehérvári Könnyű- városi lakást jelentett. Az egyik szobában keretszerződést 1973 májusában írta alá vevők közötti információcsere vezetett. A vállalatok nyugati cégekkel csak fémmű, vagy az ózdi Kohászati üzemek rendezték be a vezetői irodát, a másikban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Siemens AG és az OMFB között aláírt szer- az 1968-as új gazdasági mechaniz- rekonstrukciójában, illetve 1956-ban dolgozott a hat alkalmazott. Az 1970-es (OMFB) és a Siemens AG. Létrehoztak egy ződés a részt vevő felek közötti kapcsolat- mus életbe lépése után léphettek a Siemens Reiniger és a MEDICOR lépett évek elején a Siemens AG létrehozta évente ülésező vezetőtestületet, amelynek tartásnak egy olyan formális és rendezett kapcsolatba. A strukturálatlan kapcsolatba egymással. Ez az elzárkózó, a Zentralvertrieb Ost (ZVO) koordináló tagjait a felek delegálták. Magyar részről keretet biztosított, amelyre az állami kont- és esetleges üzleti kapcsolatok ideológia vezérelt politika az 1960-as évek osztályt, amelynek a szocialista orszá- a vezetőtestületet az OMFB elnökhelyet- roll alatt működő, állami tulajdonban álló köréből elsőként a Siemensnek sikerült kitörnie. közepén kezdett enyhülni. A központi gokkal való kapcsolattartás, a piacokon tese, Sebestyén János vezette. Csak az magyar cégeknek szükségük volt. tervutasításos gazdálkodás megszűnését szerzett tapasztalok összegyűjtése, az új 1982-es vezetőtestület névsora került elő: követő időszakban apró üzleti lépések eladási lehetőségek felkutatása, a koope- a résztvevők között az Ipari Minisztérium, Az együttműködésnek a mikroelektronikai sorozatával megnyílt a magyar és külföldi rációs megállapodások nyélbe ütése volt a a MEDICOR, az Intercooperation Rt, alkatrészek, a számítástechnika, az ener- vállalatok közötti korlátozott és ellenőrzött feladata. 1971-ben a Siemens kooperációs a Transelektro, az SZKI, a Telefongyár, giatechnika, az orvosi műszertechnika, kapcsolattartás, és az innovációs transzfer megállapodást írt alá a Szovjetunióval, a Budapesti Elektroakusztikai Gyár vezető a telekommunikáció és híradástechnika te- lehetősége. 1971 nyarán a külkereske- amely szakértői delegációk cseréjére, tisztségviselői mellett már ott voltak rületén voltak eredményei. Időnként a két- delemmel foglalkozó Intercooperation közös érdeklődésre számot tartó termék- a Sicontact munkatársai is. A Siemens oldalú kapcsolatokból harmadik felek irá- Részvénytársaság lett a német vállalat csoportok kiválasztására, Siemens licencek a magyar kapcsolatok szempontjából nyában is sikeres projektek születtek, mint magyarországi kizárólagos képviselője. alapján termékek közös gyártására vonat- érintett üzletágak vezetői közül delegált például a közel-keleti országokba szállított daruberendezések és a gőzerőművek auto- matizálása. 1974-ben a Budapesti Nemzet- közi Vásáron a Siemens Zentralvertrieb Ost részlegének vezetője bejelentette, a keret- szerződés „logikus folytatásaként” műszaki szolgáltatásokat (például szervizelést) nyújtó vegyes vállalatot fognak létrehozni.
A Siemens és a magyar partnerei közötti kapcsolatok megítélését nem lehet függetle- níteni a szocialista Magyarország gazdaság- politikájától, illetve a gazdasági környezet- től. A két fél között nézetkülönbség létezett a kooperáció lényegének megítélésében.
© Fortepan / Semmelweis Egyetem Levéltára Egyetem © Fortepan / Semmelweis A Siemens egyértelműen a technika átadá- Siemens gyártmányú, távvezérlésű röntgen készülék, a SOTE radiológiai klinikáján, 1971 sát tartotta fő céljának. Számára a koope- ráció a fejlesztési, és gyártási költségek csökkentésének, a szakosodásnak, a műsza- ki fejlődéssel való lépéstartásnak és a piac- megosztásnak az eszköze volt. Ezzel szem- Az 1980-as évek elején a Siemensnek egy külkereskedelmi (ún. adresszációs ügylet) ben a tőkés piacokra áhítozó magyar cégek újabb területre is sikerült betörnie. A má- megállapodást írt alá a Tungsrammal és a technikai transzferen túl egy termelésre és sodik világháború óta először újra megje- a Keravillal, amely értelmében a Siemens értékesítésre vonatkozó együttműködésben lentek a hazai üzletekben – a Keravill há- izzólámpákat vásárolt a Tungsramtól, ellen- gondolkodtak a devizamegtakarítás és a lózatában – a Siemens márkájú elektromos tételezésként pedig a Keravill Siemens már- nagyobb devizabevétel reményében. háztartási gépek és szórakoztató elektroni- kájú híradástechnikai cikkeket szerzett be. Az üzleti kapcsolatok bővülésének hatására, kai eszközök. A termékek a magyarok szá- a Siemens és az Intercooperation Rt. együtt- mára a jólét és a minőség kimondatlan, de Az 1980-as évekre a német vállalat széles- működésének egyik eredményeként 1974- mégis erős üzenetét hordozták. A Siemens körű üzleti és személyes kapcsolatokkal ben létrejött a Sicontact Kft. A képviseleti gépek és szórakoztató elektronikai eszközök rendelkezett Magyarországon. 1982-ben irodában dolgozó és a Siemens számítógé- kizárólagos hazai képviseletével a Bosch a minisztertanács elnökhelyettese fogadta pek szervizelésével foglalkozó munkatársak ausztriai leányvállalatát, az Österreichische Peter von Siemenst, aki a vállalat és az az új cég állományába kerültek. 1980-ban Dieselausrüstungs-Exportgesellschaft Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a képviseleti iroda alkalmazottai és az ope- (ÖDEG) céget bízták meg. (OMFB) közötti együttműködés tízéves ratív feladatok is átkerültek a Sicontacthoz, ünnepségére érkezett Magyarországra. még azzal a megkötéssel, hogy a Siemens Az ÖDEG feladata volt a reklám és a propa- egyedüli magyarországi képviselője tovább- ganda, a szerviz és alkatrészellátás, a ren- Mire eljött a rendszerváltás, a Siemens ra is az Intercooperation Rt. marad. 1981 delések lebonyolítása, az ezzel összefüg- már otthonosan mozgott a magyar viszo- elején a Siemens a kizárólagos képviseleti gő helyi szolgáltatásokat a Sicontact Kft. nyok között, tudta, az átalakuló Magyaror- jogot is megosztotta az Intercooperation és végezte a számlázott forgalom két száza- szág milyen új üzleti lehetőségeket jelent © Siemens Zrt. A modernizáció kezdete a Sicontact között. lékáért. 1981-ben a Siemens kölcsönös a német vállalatnak.
138 139 A MEDICOR Forgalomirányítás számítógéppel Intenzív együttműködések: energiatechnika és alkatrésztechnika
Az 1960-as évek második felében Budapest legfor- vásárolt egy Siemens VSR 16 R 30 számítógépet. Az 1972 és 82 között eltelt tíz évben a Siemens– a vállalatnak, amit VBKM termékekkel (W-automata, által biztosított tanulmányutak, szimpóziumok is fontosak galmasabb csomópontjaiban (Baross tér, Hősök tere) Ilyen típusú gép irányította a forgalmat Nyugat-Ber- OMFB energiatechnikával foglalkozó munkacsoport- biztosítékfej) ellentételezett. Acél-alumínium kábelek- voltak. Tíz év alatt húsz szimpóziumot szerveztek, Siemens forgalomirányító berendezéseket helyeztek linben is. A forgalomirányító berendezések összehan- ja 25 területen kereste az együttműködési lehetősé- ből a Siemens AG 1973 és 82 között tízmillió márka és húsz tanulmányutat tettek lehetővé a hazai szakem- üzembe. Néhány év múlva, az 1970-es években golására alkalmas számítógép új illesztőegységeit geket a gyártási kooperációtól az információcserén értékben vásárolt. A hazai kábelgyártásban fellépő bereknek. A kooperáció további eredményeként három a helyiérdekű vonalak mentén szereltek fel Siemens magyar mérnökök alkották meg. A számítógép elő- át a harmadik piacon való közös fellépésig. A legsike- időszakos kapacitáshiány ellenére a szállítás folyamatos jelentős tanulmány – a Lenin Kohászati Művek nemes- gyártmányú automatikus koordinációs berendezé- ször a belváros 65 jelzőlámpás csomópontját figyelte resebb terület az egyenirányító kooperáció volt. Ennek volt. 1975-ben a Siemens AG és az ERŐTERV között lét- acél-művének automatizálása, a tatabányai környezet- seket, amelyek nemcsak a vasúti és közúti kereszte- és irányította, később 300 csomópont felügyeletét keretében készültek el az észak-déli metróvonal vonta- rejött egy évről évre megújuló szerződés, amely alapján védelmi mérőrendszer és a délpesti vízmű műszerezé- ződések forgalmát szabályozták, hanem a zöldhul- bízták rá. A tudósítások szerint érezhető volt a javu- tási egyenirányító berendezései, a BVK klórelektrolízis a német fél igénybe vette az ERŐTERV tervezői kapaci- se – született. Mindössze két gyártási kooperáció nem lámot is biztosították a szerelvényeknek Az 1980-as lás a felszíni közlekedésben. A számítógép a forga- egyenirányítója, illetve az ajkai és tatabányai alukohók tását. 1982-ig ez mintegy 2,5 millió márka megbízást volt sikeres. Az egyik a Ganz Villamossági Művekkel évek elején a növekvő közúti forgalom, a lassuló lomra jellemző paraméterek feldolgozásával válasz- egyenirányító berendezése is. A műszaki színvonalon jelentett a magyar félnek. A Siemens kereste azokat 1973-ban a vasúti bütyköskapcsolók gyártására meg- menetsebesség és a dugók napi bosszúságot jelen- totta ki a jelzőlámpák optimális programját. A forgal- túl mindez Magyarország számára átlag 40 százalékos, a magyar termékeket is, amelyeket tovább tudott érté- kötött szerződés, a másik az Ipari Műszergyár–Ikla tettek az utazóknak és súlyos környezetterhelést a mi információkat az útburkolatban elhelyezett ún. összesen hatmillió márkás devizamegtakarítást ered- kesíteni harmadik országban. Ez a magyar vállalatoknak (IMI) mosógépmotor gyártási együttműködés. Utóbbi városlakóknak. A megoldást a jelzőlámpás forgalo- stratégiai detektorok (mágneses forgalomszámláló ményezett. A kooperáció során a Villamos Berendezés is kedvező konstrukció volt, hiszen az exportált Siemens „árproblémák miatt érdektelenné vált”. Néhány hazai mirányítás korszerűsítésétől remélték a város veze- hurkok), illetve a csomópontokban elhelyezett ún. és Készülék Művek (VBKM) kifejlesztett egy saját egyen- technológiát használó berendezésekhez – daruk villa- beruházásnál – például a ferihegyi repülőtér villamos tői. 1983-ban a Budapesti Forgalomirányító Központ taktikai detektorok szolgáltatták. irányító konstrukciót, és együttműködés jött létre a két mos berendezései, NC-vezérlések, szerszámgéphajtá- védelme, a recski ércbánya kasszállító berendezése, vállalat között a mozaik rendszerű vezérlőtáblák és ve- sok, erőművi irányítástechnikai berendezések – a Sie- a 100 tonnás alukohó villamos berendezései, a bicskei zérlőpultok gyártásában is. A Siemens 1973 és 82 kö- mens szerviz- és alkatrészellátása biztosított volt. erőmű irányítástechnikája – sem jött létre üzletkötés. zött mintegy hatmillió márka értékű alkatrészt szállított A magyar cégek fejlődése szempontjából a Siemens Magyarország az alkatrésztechnikát tartotta a legin- tenzívebb együttműködési területnek. 1968-ban az Elektromodul kötött egy passzív alkatrészeket érin- tő, hároméves szerződést a Siemensszel. Ez idő tájt az Egyesült Izzóval is elkezdődtek a tárgyalások, sőt a vegyes vállalat alapításának lehetősége is felmerült, de a hatvanas évek végén, a hiányzó hazai szabályo- zás miatt ez nem valósult meg. 1973-tól 1981-ig az Egyesült Izzó és a Siemens kölcsönösen szállított alkatrészeket egymásnak. A Siemens és a Remix kö- © Diósi Imre / MTI © Diósi Imre A MEDICOR röntgengyár, X. ker. Gyömrői út zötti kapcsolatok 1976-ban bontakoztak ki. 1980-ban a Remix tagja lett a Sicontactnak, és 1981-ben a Sie- mens gyártósorokat, know-how-t és licencet adott a Remixnek műanyag fóliás rétegkondenzátorok A MEDICOR számára az 1973-as Siemens–OMFB ke- és sapka nélküli fémréteg-ellenállások gyártásához, retszerződés nyújtotta lehetőségek nem jelentettek később átadták az ellenállásgyártás teljes dokumen- újdonságot, hiszen a két cég között már korábban is tációját is, 1981-ben pedig megérkezett Szombat- volt innovációs transzfer. Az 1970-es évektől kezdő- helyre a polipropilén kondenzátor gyártósor. dően a Siemens és a MEDICOR kapcsolatait a gyár- tási kooperáció jellemezte. 1975-ben a MEDICOR a A fejlesztések eredményeként a Remix olyan termé- Siemens UB Med részére elkészítette a Status-X rönt- keket tudott előállítani, amelyek megfeleltek a nem- gengép O-szériáját. 1976 és 1978 között a Status-X zetközi minőségi követelményeknek. Az üzlet kereté- gyártása zavartalanul folytatódott, a MEDICOR össze- ben a Siemens azt vállalta, hogy 1983 és 1987 között sen 800 darabot szállított le. 1979-ben, amikor befe- visszavásárol 10 millió ellenállást és 17 millió réteg- jeződött a készülék gyártása, a Siemens felajánlotta kondenzátort. A Remix és a Siemens közötti kapcso- MEDICOR-nak, hogy gyártsa a Gigantost, de a ma- latok a rendszerváltást követően sem szakadtak meg, gyar vállalat inkább a saját fejlesztésű generátorára 1990-ben a Remix bérmunkát végzett a Siemensnek. koncentrált. A Mediroll gyártását viszont átvették, Később a Siemens Matsushita lett a tulajdonosa és világszerte nagy darabszámban értékesítették. a Remix jogutódjaként működő cégnek. 1971-től 1981-ben a MEDICOR kifejlesztette a CT 200-as rönt- a Videotonnál is jelen volt a Siemens technológiája gendiagnosztikai eszközt, amelyhez a Siemens alkat- a ferritgyűrűs memóriaegységek gyártásában, majd részeket szállított. A Siemens és a MEDICOR harmadik 1978-ban – amikor a Siemens más memóriaegysé- piacon – Pakisztánban, Bangladesben és Görög- gekre tért át – a Videoton megvásárolta a gyártási © Siemens Historical Institute © Siemens Historical Gyula / MTI © Tóth országban – való közös fellépése is sikeres volt. VSR 16 R 30 számítógép Számítógépvezérlésű, Sinumerik-System vezérlésen alapuló megmunkáló központ licencet és a szükséges bevizsgáló műszereket.
140 141 A Siemens története Magyarországon | Növekvő Siemens aktivitás a Kádár-korszakban és a rendszerváltás éveiben Növekvő Siemens aktivitás a Kádár-korszakban és a rendszerváltás éveiben | A Siemens története Magyarországon
A Sicontact sztori 1972. október 3-án Faluvégi Lajos pénz- majdnem ezer négyzetméteren. A pesti volt, az ezzel foglalkozó alkalmazottakat hangsúlyozta, inkább azzal érvelt, hogy emeléseket a Sicontact többi tagja ne gá- mentek bele, hogy a Siemens a Sicontact- ügyminiszter és Paul Dax, a Siemens AG közbeszédben ezt az irodaházat egyszerűen a Siemens folyamatosan képezte. az erősödő magyarországi jelenléthez je- tolja. A cél eléréséhez 51, vagy 60 százalék ban többségi tulajdont szerezzen. A patt- illetékes igazgatósági tagja megegyeztek Siemens-házként emlegették. lentős tőkeemelésre lenne szükség. 1989 kell? Ez részletkérdés. A döntő az, hogy ha helyzetet a német cég vételi ajánlata oldot- arról, hogy a Siemens – elsőként a nagy 1977-ben lejárt a Sicontact társasági őszén a Siemens AG azt javasolta, hogy a Siemens az akadálytalan tőkeemeléseket ta fel. 1990 márciusában az új alapító okirat nyugat-európai konszernek közül – részt A Sicontact 1974-ben aláírt társasági és társulási szerződésének hatálya, és a Sicontact a Siemens valamennyi új ma- a Sicontactnál nem tudja elérni, úgy 100 a Sicontact nevet Siemens Kft.-re változtat- vesz egy magyarországi közös vállalat- szerződése szabályozta a Siemens cégnév a Pénzügyminisztérium csak egy évvel gyarországi üzleti vállalkozásába lépjen be százalékos részesedésre kell törekednie ta, amely száz százalékban Siemens tulaj- ban. A megbeszélést követően alig pár és védjegy használatát, a titoktartás és hosszabbította meg az engedélyt. Arra az alapításkor egy-két százalékos részese- a Sicontactnál, vagy egy új, ugyancsak 100 donban lévő, egyszemélyes társaságként hét múlva Magyarország engedélyezte versenytilalom kérdését, a társaság pénz- hivatkoztak, hogy a Sicontact ugyan ered- déssel. százalékos Siemens tulajdonú képviseleti működött 90 millió 768 ezer forintos törzs- a külföldi részvétellel működő gazdasági ügyi és számviteli irányelveit. A szerződést ményes volt, de nem felelt meg az alapítás társaság alapítására kényszerül. Ugyanakkor tőkével. A Siemens tehát visszatért Magyar- társulások megalakítását, azaz a külföldi három évre kötötték a hosszabbíthatóság fő céljának, a termelési kooperációk létre- A rendkívüli közgyűlésen a Siemens AG a Siemens elsősorban az eddigi tagokkal országra: a Siemens Kft. jogosult volt működő tőke beáramlását. Az erős politi- lehetőségével. A cégben a Siemens AG hozásának. Az indoklás szerint „a szerviz képviselője hangsúlyozta: „a Siemens célja továbbra is együttműködve kívánja a fenti a Siemens valamennyi üzleti területéhez kai támogatás ellenére a vállalatalapítás 49, az Intercooperation pedig 51 száza- tevékenység a társulásnak csupán egyik, az, hogy magyar aktivitásait a Sicontact célját megvalósítani, ha ez megoldható”. tartozó tevékenység ellátására, illetve ügye csak 1974 elején vett lendületet: lékot birtokolt. Ez a tulajdonarány a rend- a magyar gazdaságpolitika szerint nem is részvételével gyorsan és rugalmasan hajt- A Sicontact szükséges tőkeemelését végül – a Siemens üzletágainak megbízása alap- nyáron a Siemens és az Intercooperation szerváltásig fennmaradt, bár a magyar a legfontosabb ága”. A fenyegetően ható hassa végre és az ehhez szükséges tőke- a magyar felek nem vállalták, de abba sem ján – képviseleti jogok gyakorlására. Részvénytársaság megalakította a szocia- tulajdonostársak köre bővült: 1980-tól az kritikát az új tulajdonostársak 1980-as lista Magyarország első vegyes vállalatát, Electromodul és a Remix, 1985-től pedig belépése végleg eloszlatta. a Sicontact Kft.-t. a Pénzügyi Számítástechnikai Intézet is beléptek a körbe. A Sicontact alaptőkéje is A külföldi érdekeltséggel rendelkező tár- emelkedett az 1974-es induló ötmillió fo- Az 1980-as évek elején saság megjelentése Magyarországon új rintról 1975-ben 8,5, 1980-ban 63, 1985- fejlemény volt, amelyre sem az államigaz- ben 79, 1988-ban pedig már több mint a Sicontact tevékenysége gatás, sem pedig a jogalkotás nem volt 82 millió forintra. A nyereség felosztása felkészülve. A Sicontact Kft.-t az 1930. a részvénytulajdon alapján történt, de kiszélesedett. 1985-től évi V. törvénynek megfelelően alapítot- a német cég a kooperációs tevékenységből ták, de késéssel születtek meg azok a származó osztalékhányadról a magyar tagok a cég jogot kapott arra, jogszabályok, amelyek a mérlegkészítésre javára lemondott. kötelezett külföldi érdekeltségű társaságra hogy önállóan exportáljon vonatkoztak. Az első időkben bürokratikus Az Intercooperation státuszát a Sicontact- helyzetek sora nehezítette a működést. ban részes magyar felek is elismerték. szoftvert és konszignációs Van-e joga a Sicontactnak közvetlenül A Sicontact Kft. magyar tulajdonosai külön a Siemens AG-vel szerződni és tárgyalni? megállapodást (gesztori szerződést) kötöt- raktárakat hozzon létre. Ha nincs, hogyan közvetítse a siemenses tek az Intercooperation Rt.-vel, amelynek technológiát? Az érvényes devizagazdálko- értelmében a magyar feleket a Sicontact- A cég szervezeti felépítése dással összefüggő jogszabályok, az apport ban ez a vállalat képviselte. Ez azt jelentet- formájában érkező eszközök engedélyezte- te, hogy az Intercooperation Rt. felelőssége is összetettebb lett, a rend- tése, de még a nem létező budapesti iroda- volt a Sicontact csoportértekezleteinek piac is nehezítették a Sicontact működését. lebonyolítása, a taggyűlések előkészítése és szerváltás előestéjén már Külföldi cég például nem vásárolhatott és a mérlegbeszámoló ellenőrzése. A magyar nem építhetett magának Magyarországon tulajdonosok a rájuk eső nyereséghányad néhány sicontactos a hos�- irodaépületet, ezért a Siemens és az Inter- 20 százalékát fizették ezért. cooperation ügyvédeinek meg kellett szú távú terveken és az új találniuk a jogszabályoknak megfelelő A Sicontact tevékenységi köre a Siemens konstrukciót. Végül a Siemens irodaházát berendezések üzembe helyezése, karban- üzleti koncepciók kidolgo- a Intercooperation Rt. építtette fel, a Sie- tartása, javítása és a vevőszolgálat mű- mens az építési költségeknek megfelelő ködtetése mellett kiterjedt a gépimportra zásán tevékenykedett. összeget megelőlegezte az előre kifizetett és -lízingre, a termelési kooperációk elő- bérleti díjban. A Siemens AG hárommillió segítésére. Foglalkoztak eljárási és rend- A rendszerváltással létrejövő új üzleti és nyugatnémet márkát helyezett el a Magyar szerfejlesztési feladatok kidolgozásával és politikai légkörben azonban a Siemens Nemzeti Bankban, amelyből kiegyenlítet- műszaki konzultációval is. Visszaemlékezé- AG-nak már nem volt szüksége magyar ték a számlákat. sek szerint a Sicontact 1970-es éveit legin- tulajdonostársakra, így 1990 februárjában A bérleti díjat a nyugatnémet bérleti díjak kább a magyarországi Siemens számítógé- kivásárolta őket. Mindez korántsem ment alapján állapították meg, és nyugatnémet pek szervizelése jellemezte. 1974-ben egyszerűen. A Sicontact rendelésállománya márkában kellett a bérlő Sicontact Kft.-nek a szervizelés 16 fős állománnyal indult el, 1988-ban meghaladta a 100 millió nyugat- megfizetni. Az irodaház felépítéséről szó- a munkatársak öt nagy Siemens számí- német márkát, 1989-es adózott nyeresége ló szerződést a felek 1975-ben írták alá, tógép (Pénzügyminisztérium, Budapesti 31 millió forintot volt, és egyértelműen 1979-ben pedig elkészült a Bártfai utca Közlekedési Vállalat, Országos Takarék- sikeres, nagy rendelésállománnyal ren- 54. szám alatti épület. pénztár, SZÁMGÉP, és az Állami Fejlesztési delkező, jól működő cégként prosperált. Bank) karbantartásáról gondoskodtak. A magyar tulajdonosok több hónapon át 1979-től a Bártfai utcai irodaházban mű- A szervizelés felsőfokú végzettséget, spe- nem tudták eldönteni, hogyan lépjenek © Oláh Tibor/ / MTI ködött a Sicontact, eleinte hétszáz később ciális szaktudást igénylő mérnöki munka fel. A Siemens nem az elért eredményeket Az első hazai Siemens mintabolt Debrecenben
142 143 Növekvő Siemens aktivitás a Kádár-korszakban és a rendszerváltás éveiben | A Siemens története Magyarországon
Siemens számítógépek Magyarországon Külföldi cég az éledő piacgazdaságban 1990-ben, a többpárti parlamenti válasz- alkalmazó cége volt, amelynek többségi névre szóló törzsrészvényekből, fennmara- tások után felálló új kormány a transz- tulajdona még 1991-ben került a Siemens- dó kisebb része pedig névre szóló dolgozói nacionális vállalatok bevonásával kezdte hez. Az egyesülés eredménye a Siemens részvényekből és névre szóló kamatozó meg az állami vállalatok privatizációját. Rt., amely 1994. január 1-jén kezdte meg részvényekből állt. Utóbbiakat a VIV Rt. A döntéshozók tudták, a világkereskedel- működését 3,549 milliárd forintos alaptő- hozta be a Siemens Részvénytársaságba. mi áramlások túlnyomó részét a nagy kon- kével, három budapesti és egy vidéki te- Az évek során a névre szóló dolgozói rész- szerneken belüli forgalom adja, és a globá- lephelyen. Székhelyként a Lajos utca 103. vényeket a Siemens Rt. felvásárolta, 2003- A szocialista Magyarországon a legnépszerűbb (SZKI). A két fél három keretszerződést kötött: 1973- Költségvetési Elszámoló Hivatalában, a Számítás- lis munkamegosztásba Magyarország csak szám alatti irodaházat jegyezték be. ra az alaptőke már alig 0,02 százaléka volt Siemens számítógép a középteljesítményű 4004-es ban egy- és négymillió, 1975-ben kettő- és hatmillió, technika Alkalmazási Vállalat (SZÁMALK) pedig úgy tud beépülni, ha részese lesz a mul- Az alaptőke 3,316 milliárd névértékű, a cég egykori dolgozóinak birtokában. modell volt. A rendelkezésre álló adatok szerint az 1977-ben pedig kétmillió nyugatnémet márka érték- gépipari tervezéshez használta a közepes méretű tinacionális kultúrának. A működő tőke 1970-es évek elején ilyen gép működött a DATORG- ben. A Siemens olyannyira elégedett volt az intézet Siemens gépét. A vezérlőprogramokat a SZÁMALK beáramlásának kedvezett a nyugat-euró- nál, ahol a segítségével felépítettek egy külkereske- munkatársainak teljesítményével, hogy 1971-ben gépen tárolták, és telefonvonalon kapcsolták össze pai bérszínvonalnál jóval olcsóbb képzett delmi tájékoztatási adatbankot. Ezt használták egy érdekes ajánlattal is meglepte az SZKI-t: progra- a gyárakban lévő CNC-vezérlésű szerszámgépekkel. munkaerő megléte. A rendszerváltáskor a Betonútépítő Vállalatnál, a Számítástechnikai mozói munkalehetőséget ajánlott Münchenben, ahol Magyarország súlyosan eladósodott, Koordinációs Intézetben, a Központi Statisztikai a munkatársak hozzáférhettek a fejlettebb berende- 1982-ben egy kellemetlen eset zavarta meg a Siemens a hagyományos KGST-piacait elveszített, Hivatalban. 1971-ben ilyen gépet vásárolt a Pénz- zésekhez. A szabad külföldi munkavállalás lehető- és az SZKI együttműködését. Az ügy előzményeként eladhatatlan termékeket gyártó, elavult ügyminisztérium is a pénzügyi információs rendsze- ségének hiányában az intézet nem tehetett mást, az 1981-ben felálló, új Reagan-adminisztráció a szoci- infrastruktúrával rendelkező ország volt, re számára. A nagyvállalatok közül is többen – pél- elutasította az ajánlatot. alista országokat sújtó, a hight-tech termékek expor- míg a Siemens világszerte 365 ezer főt dául a VIDEOTON, az OTP, a TAURUS – vásároltak tálását tiltó kereskedelmi embargót (COCOM-lista) foglalkoztató, évi 60 milliárd nyugatnémet Siemens gépeket. 1971 és 1973 között összesen Az együttműködésnek azonban volt egy másik fon- megszigorította. Emiatt az SZKI legújabb, már Magyar- márka forgalmú, több mint 120 országban tizenegy számítógépet adott el a Siemens tos eredménye: az intézet munkatársai megtanulták országon lévő Siemens számítógépét vissza kellett jelen lévő transznacionális vállalat. Magyarországon. és alkalmazták a Siemensben használt strukturált szállítani Nyugat-Németországba. programnyelvet. A Siemens–SZKI kapcsolatok az A rendszerváltás éveiben a Siemens – annak A számítógépek terjedése egybe esik a Sicontact 1980-as években sem szakadtak meg, 1981-ben Az ügy részleteit Marjai József miniszterelnök-helyet- érdekében, hogy a globális profiljának meg- megalakításával: az alkatrészellátásához és szervize- például 2,3 millió német márka értékű, szoftver- tesnek így foglalták össze: felelő területeken piacvezetővé váljon – vál- léséhez szükség volt egy állandó budapesti szervizre. fejlesztésekről szóló szerződést írtak alá. „A COCOM-engedély megtagadása miatt egy Siemens lalatokat alapított Magyarországon, felvásá- Egy, a Világgazdaságban megjelent tudósítás szerint már leszállított és jogilag birtokunkba került (kifizetett, rolt meglévőket, beruházott, megváltoztatta a Siemens az „adatfeldolgozó gépek tekintetében” Az 1980-as években a Fővárosi Számítástechnikai és műszakilag és kereskedelmileg átvett) számítógépet a termelési profilokat, értékesítette a portfó- meg volt elégedve magyarországi üzleteivel. A gé- Díjbeszedő Vállalatnál is Siemens számítógép látta kellene visszaszolgáltatnunk. Az eset előzménye, hogy liójába már nem illeszkedő cégeit. 1993-ra pek eladásán túlmenően a német vállalat a hardver- el a közüzemi díj- és lakbérszámlázást, és a Buda- egy hasonló számítógépet a Siemens már 1981-ben összesen 150 millió márkás befektetéssel és szoftverfejlesztésre kiterjedő együttműködést is pesti Közlekedési Vállalat is Siemens gépet vásárolt. leszállított, így bízott abban, hogy az engedélyt ezúttal 15 vállalatot működtetett az országban. kiépített a Számítástechnikai Koordinációs Intézettel Siemens 7536-os gép működött a Fővárosi Tanács is megkapja. Tulajdonképpen a magyar partnert nem tájékoztatta arról, hogy a második gépet csak ideigle- Az 1996-97-es üzleti évben a hazai Siemens- nes engedéllyel, mint próbára kiküldött gépet szállította csoport 23 tagból állt, amelyek teljes ki. A Siemens elismeri a hibát, de arra hivatkozik, hogy árbevétele megközelítette a 60 milliárd a visszaszállítás megtagadásának rendkívül súlyos forintot. A magyarországi Siemens érde- következményei lennének rá nézve, amely további keltségek forgalma 2001-ben haladta meg üzletpolitikáját velünk kapcsolatban kedvezőtlenül először a 100 milliárdot, amelynek 76,5 korlátozná, és igen szerteágazó rossz hatással lenne százalékát a Siemens Rt., a Siemens Tele- a magyar–NSZK kapcsolatok egészére is.” fongyár Kft. és a vagyonkezelő Siemens Investor Kft. adta. A Külkereskedelmi Minisztérium álláspontja szerint a kártérítési igények teljesítése mellett A Siemens hazai érdekeltségei a globális „keressünk rugalmas megoldást a Siemensszel, mivel munkamegosztás aktív szereplői voltak, elutasító magatartás esetében valóban értékes kapcso- a Siemens AG stratégiájához igazodva, vi- latok megzavarásával kellene számolnunk. Így például lágszinten működtek együtt más cégekkel, Líbiában a Siemensszel közel 100 millió dolláros közös miközben alkalmazkodniuk kellett a változé- vállalkozásunk van közlekedési csomópontok jelzőrend- kony hazai gazdasági feltételrendszerhez is. szereinek szállítására, a Siemens évi 2–3 millió dolláros rendeléseket ad magyar szervezeteknek számítógép- A felgyorsult üzleti környezetben a Siemens software készítésére, sok nélkülözhetetlen alkatrészt Kft. viszonylag rövid ideig működött szállít a magyar híradástechnikai, műszeripari, erős- az 1990-es szervezeti keretek között. áramú vállalatoknak.” 1993 novemberében a Siemens Kft. és a Villanyszerelőipari Vállalat, a VIV fuzi- Végül az SZKI a számítógépet visszaszolgáltatta onált és az egyesülés eredményeképpen a Siemensnek. 1982-től a rendszerváltásig Magyar- jött létre a Siemens Részvénytársaság. ország a szocialista gyártmányú számítógépek tel- A VIV Magyarország egyik legnagyobb, jesítményét lényegesen meghaladó komputereket energiaelosztó berendezések gyártásá- © Siemens Historical Institute © Siemens Historical Institute © Siemens Historical A legnépszerűbb számítógép a szocialista Magyarországon nem tudott beszerezni. val foglalkozó, mintegy kétezer dolgozót Középteljesítményű 4004-es modell
144 145 A Siemens története Magyarországon | Növekvő Siemens aktivitás a Kádár-korszakban és a rendszerváltás éveiben
A zászlóshajó A Siemens szerepe a külföldi A Siemens Rt. az anyacégtől 1995-ben hátránnyal indul a távközlési rendszervá- és gyártására, de még rendkívül alacsony, kapta meg a teljes üzleti felelősségű lasztó projektben, mivel 1984-85-ben nem alig egymilliós alaptőkével. 1991-ben regionális vállalat státuszt, de a hazai ér- vett részt a digitális központ tenderen. a Dunatel Kft. Siemens-részvénytöbbségű működőtőke-beruházások vonzásában dekeltségek nem kerültek automatikusan A Northern Telecom és az Ericsson szállí- vállalattá alakult, az 1992-ben Siemens a részvénytársaság irányítása alá, jóllehet tottak ilyen központokat Magyarországnak. tulajdonba került Telefongyár pedig rövid az 1990-es évek közepén voltak ilyen 1989-ben Németh Miklós miniszterelnök fo- időn belül szocialista nagyvállalatból törekvések. A Siemens Rt. és a magyaror- gadta a Siemens munkatársait, akik ígéretet kisebb, modernebb, új profilú termelő- szági Siemens ingatlanvagyon tulajdonosi, tettek a kábelgyártás bevezetésére, illetve üzemmé vált. A Siemens az EWSD digitális Az átalakuló magyar gazdaság szerkezeti újjáépí- betöltött szerepe révén személyesen is hozzájárult kamara indított először tematikus képzést két nyelven. gazdálkodási és üzemeltetési feladatait a magyar távközlési rendszer kifejlesztésé- elektronikus telefonközpontok gyártásával tésében, a technológiai modernizációban, a fejlett sok németországi beruházó pozitív döntéséhez. Így már a kilencvenes évek első felében megindult ellátó Siemens Investor Kft. együttesen nek és üzemeltetésének finanszírozására is. kiemelkedő szerepet játszott a hazai tele- menedzsmenttudás elterjesztésében és a gazdaság Tanácsot adtak a humánerőforrással kapcsolatos a modern szakemberképzés az országban, ami szintén alkotta a Siemens Nemzeti Vállalatot. fonhálózat gyors fejlődésében. 1993-ban egyes szektorainak a nemzetközi vérkeringésbe való kérdésekben, előadásokat tartottak a technológia- katalizálta a németországi beruházók döntését. Ide tagozódott be 1999-ben a Siemens A Siemens és a hazai Telefongyár évszáza- a vállalat árbevétele elérte az 5,3 milliárd integrációjában meghatározó szerepük volt a priva- váltás, a szerkezeti átstrukturálás, és a szanálás Telefongyár Kft., amely cég 2003-ban dos kapcsolata 1991-ben fordulatot vett: forintot. Az EWSD központok gyártása – tizáció és a zöldmezős beruházások révén hazánkba gyakorlati tapasztalatairól és arról, hogyan lehet az Az ezredforduló előtti időszakban a privatizációs tőke- jogilag is egyesült a Siemens Rt.-vel. a Siemens kisebbségi tulajdont szerzett összefüggésben Magyarország távközlési érkező külföldi működőtőke-befektetéseknek (FDI). eladósodott, elavult technológiával és szervezeti beáramlás 1995-ben volt a legmagasabb Magyaror- az átviteltechnikai és távadat-feldolgozó hálózati modernizációjának befejezésével A Siemens a rendszerváltást követően azonnal ko- struktúrával rendelkező vállalatokat gyorsan és haté- szágon. Ekkor már Németország volt a legnagyobb A Siemens Nemzeti Vállalat a 2003– rendszerek építésével foglalkozó Telefon- – 2003-ra megszűnt. moly beruházásokat hajtott végre, részt vett a Tele- konyan működőképessé tenni. hazai befektető: az összes beáramló tőke több mint 2004-es üzleti évben 960 főt foglalkozta- gyárban, 1992-ben pedig a Siemens fongyár, a VIV és a Kábelművek privatizálásában. 24 százaléka érkezett innen. Az ország súlya tott, az alaptőkéje pedig hatmilliárd forint Telefongyár Kft. teljes egészében a Sie- A hazai megrendelések teljesítésére Ez már önmagában referencia volt a német befek- A multinacionális vállalatoknak szükséges menedzs- az azutáni években is nőtt, 2001-ben a német be- volt. A Siemens Részvénytársaság (ill. ké- mens tulajdonába került. A Siemensnek szabott üzemét a Siemens eladta, a kft. tetők számára, de közvetlenül is komoly szerepet ment- és gazdasági tudás elterjesztéséből is kivette fektetések értéke már meghaladta a 2100 milliárd sőbb a Nemzeti Vállalat) munkáját előbb szüksége volt a veszteségesen működő pedig beolvadt a Siemens Rt.-be. játszott abban, hogy a nyugat-európai vállalatok a részét a Siemens. A rendszerváltást követően Ma- forintot, ezzel Németország 34 százalékkal részese- Háklár László, 1994-es, váratlan halála után Telefongyár jól képzett szakembereire, ha Magyarországot vonzó üzleti környezetnek, megbíz- gyarországon kevés szakember rendelkezett a piac- dett a hazai tőkebefektetésekből. A Magyarországon pedig Hetényi Péter irányította 2004-ig. indulni szeretett volna a magyar távközlés A magyar távközlési hálózat bővítése ható és hitelképes partnernek tartsák. A vállalat gazdaságnak megfelelő üzleti és számviteli tudással. A működő német vállalatok száma 2013-ra elérte modernizációjára kiírt tenderen, amely és modernizációja érdekében tehát akkori vezetése tapasztalatai megosztásával, illetve hiány pótlására a vállalat akkori vezetőségének kezde- a 7500-at. A német cégek ma mintegy 300 ezer Az 1990-es években nagyon fontos volt kiírás egyik feltétele a telefonközpontok a Siemensnek gondoskodnia kellett a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarában ményezésére a Német-Magyar Kereskedelmi és Ipar- hazai munkavállalót foglalkoztatnak. a Siemens érdekeltségek között az együtt- magyarországi gyártása és összeszerelése a technikai eszközökről (telefonközpon- működés és a folyamatos információcsere. volt. Az első rendszerválasztó távközlési tokról, kábelekről stb.), és rendelkeznie A munkamegbeszéléseken gyakran felme- tender idején a Siemens még csak kisebb- kellett a szükséges szakképzett munka- rült a szinergia kérdése: az együttműködés ségi tulajdonos volt a Telefongyárban, erővel. Mindezt három alapvető stratégiai követelményként fogalmazódott meg. a pályázaton ezért a Siemens Kft. és a Tele- lépéssel sikerült megoldani: megvásárolta Német közvetlen tőkebefektetések Magyarországon (millió euró) A projektek archivált dokumentációjában fongyár részvételével alapított Dunatel a Telefongyárat, illetve a Villanyszerelő- rendre szerepelnek megjegyzések arról, Kft. indult. Előrelátóan még 1989-ben ala- ipari Részvénytársaságot, valamint új hogy adott, kisebb részkérdésben a világon pították ezt a vegyes vállalatot a Siemens kábelgyárat alapított. Az 1990-es években melyik Siemens vállalattól kell információt legkorszerűbb, digitális kapcsolástechnikai a Siemens hazai cégei közül a zászlóshajó kérni. Az anyavállalat sem az együttműkö- és adatátviteli eszközeinek értékesítésére egyértelműen a Telefongyár Kft. volt. dést, sem az információáramlást nem bízta a véletlenre. 1995-ben a Siemens Nemzeti Vállalat bevezette az SAP R/2 integrált vál- A Siemens Kft. budapesti szervezete 1990. október 1-én lalatirányítási rendszert, majd 2001-ben átálltak a korszerűbb SAP R/3 integrált vállalatirányítási rendszerre.
Az 1990-es években a magyarországi Sie- Kooperáció mens-cégek a gyártásra fókuszáltak. Már és képviselet a rendszerváltás évében kikristályosodott, milyen üzleti lépéseket kellene megtenni Szoftvergyártás a termelési aktivitás növelése érdekében. és export Jogtanácsos „Az alapvető döntési kritérium ne a magyar Személyzeti piac mérete legyen, hanem, hogy megva- és munkaügy lósítható-e célszerűen és gazdaságosan Igazgatóság Magyarországon valamilyen gyártási tevé- Termelésszervezés Medikai kenység, amely integrálható a Siemens berendezések egészének aktivitásába (pl. generátor, vagy szervize Pénzügy, transzformátor, vagy motorgyártás). [...] számvitel a privatizáció során kellene megszerezni a és ellátás célnak megfelelő magyar vállalatban a több- Számítástechnikai séget” – írja egy Sicontact-dokumentum. és automatizálási szerviz Az 1990-es évek legnagyobb volumenű feladata a távközléshez kapcsolódott. 1990-ben még úgy látszódott, a Siemens A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara adatai alapján
146 147 A Siemens története Magyarországon | Növekvő Siemens aktivitás a Kádár-korszakban és a rendszerváltás éveiben Növekvő Siemens aktivitás a Kádár-korszakban és a rendszerváltás éveiben | A Siemens története Magyarországon
A távközlés modernizációja A közhiedelemmel ellentétben Magyaror- lis rendszerével, az Elektronisches Wähl- állítani, amely nemcsak a hazai, hanem szág telefonellátottságának fejletlenségét system Digitallal (EWSD) vett részt, amely később a világon működő valamennyi nem az ország szovjetizációja vagy a kádá- addigra már a világ 47 országában bizonyí- Siemens-központ részére dolgozott. ri gazdaságpolitika okozta. Magyarország totta tudását. A rendszerválasztó tender 1992-ben egy-egy önálló EWSD központot ezen a téren 1945 előtt sem tartott lépést kiírói, a Matáv és a Transelektro Rt. 1990 kapott Szeged, Kecskemét, Békéscsaba, a nyugati országokkal: távközlésre a nem- decemberében hirdették ki az eredményt. Nagykanizsa és Budapest. E városok von- zetközi tapasztalatok alapján szükséges Két pályázó, az Ericsson és a Siemens győ- záskörzetében 12 további központot tele- eszközök alig felét fordította. 1955-ben zött. Az állam garanciát nyújtott, hogy pítettek. Mindezek összesen 95 ezer előfi- a hazai beszélőhely-sűrűség az európai 1995 végéig Magyarországon csak e két zetőt értek el. Kecskeméten és Békéscsabán átlag 70, 1986-ban már csak 50 százaléka szállítótól lehet telefonközpont-rendszert a fejlesztések 1993-94-ben is folytatódtak. volt. A szocialista Magyarországon a táv- vásárolni. 1991-re az Ericsson a megren- közlésre csupán kiadásként tekintettek. delések 65, a Siemens 35 százalékát nyer- 1993-ban még jobban felpörögtek az ese- te el. A következő évekre mindkét cég 35- mények. Szinte nem volt olyan hét, amikor 35 százalékot biztosított magának azzal, a Siemens ne szerepelt volna a sajtóban, A krónikus telefonhiány hogy a fennmaradó megrendelési részt az hol egy-egy EWSD ünnepélyes átadásával, alacsonyabb árat ajánló cég nyeri. A rend- hol pedig a távközlési beruházások leg- 1950-től az 1990-es évek szerválasztó tender feltételeinek megfele- újabb részleteivel. Nyíregyházán az új lően a Siemens AG hivatalosan is bejelen- EWSD központnak még egy új, kétszintes elejéig tartott. 1986-ban tette, hogy többségi tulajdont kíván épületet is emeltek. Nagykanizsán először szerezni a Telefongyárban. 3800 igénylőt kötöttek be a hálózatba, a telefonvonalra várakozók majd Letenye és Zalakaros távközlési Az intenzív fejlesztés kezdetén az érintett gondjait is megoldották. Alig néhány számát egymillióra cégek szakembereinek a hazai kapcsolás- hónap múlva Nagykanizsán üzembe technikai rendszerek együttműködése so- helyezték a Matáv új EWSD digitális köz- becsülték. rán fellépő problémákat is orvosolni kel- pontját is, amelynek révén a vonalas kapa- lett. A rotary rendszerek bizonyos fejlesz- citás több mint két és félszeresére nőtt. Mindez 1990-től megváltozott. A szocializ- tések korlátozó tényezőivé váltak, és Keszthelyen tízezres vonalkapacitású mus idején elhanyagolt, műszaki színvo- a magyar szabványok nem minden eset- EWSD központot állítottak üzembe, amely- nalában is elmaradott távközlési hálózatok ben feleltek meg a nemzetközi előírások- nek révén Hévíz, Vonyarcvashegy és modernizációjának első lépéseként a Ma- nak. A Siemens és a Matáv szakemberei Gyenesdiás is bekapcsolódhatott a távhívó gyar Postából kivált Magyar Távközlési Rt. a fellépő hibajelenségeket rangsorolták, hálózatba. Szolnokon az új EWSD központ (Matáv) kidolgozta a távközlési gerinc- elsőként az üzembe helyezést akadályozó 330 millió forintos beruházással valósult hálózat korszerűsítésének programját, hibákat hárították el. A moduláris felépíté- meg. A Miskolcon felállított új, 2000 előfi- és meghatározta a digitális kapcsolástech- sű, távfelügyelt üzemmódra tervezett zetői és 9000 trönkkapacitással rendelke- nika elterjesztésével összefüggő stratégiai EWSD telefonközpontok megismertetése, ző EWSD a város első digitális telefonköz- álláspontját. Hamarosan meghirdették a lehetséges forgalmi és hibaesetek tanul- pontja volt. Budapesten az István Távbe- a kapcsolástechnikai rendszerválasztó pá- mányozása és elemzése, valamint a szak- szélő Szolgáltató Központba kerültek lyázatot. A kiírásban feltételként szerepelt, emberek továbbképzése érdekében a győri a Siemens berendezései. Dunakeszin az új, hogy a győztesnek magyar cégekkel ve- rendszertámogató központban és a táv- nyolcezer állomással bíró EWSD telefon- gyes vállalatot kell létrehoznia, illetve közlési oktatóközpontban felállítottak egy- központot 700 millió forintos költséggel támaszkodnia kell a magyar híradástechni- egy EWSD központot, amelyek a nyilvános valósították meg. A debreceni, 20 ezer © Balaton József / MTI © Balaton kai iparra és a hazai termelésre. hálózathoz csak vizsgálati, oktatási célból helyi és 7200 tranzitvonal-kapacitással A Telefongyárban a diagnosztizálásra felállított Siemens EWSD telefonközpontot tesztelik, 1990 csatlakoztak. 1991-ben öt EWSD telefon- rendelkező digitális telefonközpontja A Siemens AG, a Telefongyár és a Siemens központot helyeztek üzembe, egyet-egyet részére a Matáv még egy új szolgáltatási Budapest Kft. még 1989 őszén megalapí- Cegléden, Albertirsán, Nagykőrösön, Vá- centrumot is felépített. Az 1993-as év totta a Dunatel Kft.-t digitális kapcsolás- cott és Veresegyházon. A rendszerválasztó zárásaként a világ 80 országából a Siemens új előfizetők irányába föld alatti és feletti kiszolgálva. Magyarország távközlési háló- növelték. Az 1990-es években zajló EWSD technikai és adatátviteli eszközök közös tender által kiírt 1991-es árversenyt a Sie- AG alközponti telefonrendszerek üzletágá- kábeleket kellett telepíteni. A 365 ezer zatában 1990–2001 között lezajlott, óriási fejlesztésekkel párhuzamosan a Siemens gyártására és értékesítésére. 1990 őszén mens nyerte meg, ami azt jelentette, hogy nak 410 vezetője Budapesten tartotta éves kilométernyi kábelezés és az alig féléves léptékű modernizáció eredményeként az Telefongyár a telefonalközpontok és vég- a Siemens ausztriai vállalata több alkalom- az 1992-ben szállítandó, több mint 300 munkaértekezletét. 1994-ben sor került határidő miatt a munkát a Telefongyárra előfizetői kapacitás a hatszorosára nőtt, készülékek értékesítésében is jelentős mal is a sajtóhoz fordult, hogy tájékoz- ezer vonalból a Siemens részesedése két- Csorna, Kapuvár és Pannonhalma térségé- és két másik kivitelezőre bízták. 1995 a Matáv hálózata 1997-re teljes mértékben eredményeket ért el. A digitális ISDN tassa a magyar közvéleményt, mivel tudna harmadára nőtt. A megemelkedett szállí- nek fejlesztésére, amelynek során Győr- végén az időközben privatizált Matáv Rt. automatizálttá vált. 2005-re a Matáv keze- szolgáltatásokat nyújtó HICOM alközpont- hozzájárulni a helyi távközlés fejlesztésé- tási igények hatására 1992-től a Siemens Moson-Sopron megyében valamennyi kézi meghirdette a második rendszerválasztó lésében lévő hálózatrészekből kiváltották család sikerét bizonyítja, hogy 1996 végén hez. 1990 novemberében a Siemens AG Telefongyár Kft.-ben elkezdődött az EWSD kapcsolású állomást megszüntettek. Győr- tendert, amelyet – hasonlóan az előzőhöz az elektromechanikus helyi központokat. már 2500 helyen működtek ilyen berende- meghívta a magyar újságírókat, nézzenek távközlési rendszer hazai gyártása, azaz ben a kábelhálózat bővítésének fővállalko- – szintén a Siemens és az Ericsson nyert Ettől kezdve a vezetékes előfizetőket kizá- zések. HICOM alközpontot használt körül bécsi telefonközpont-üzemükben, a Telefongyár profilját átállították az átvi- zója a Siemens Telefongyár lett. Hasonló meg. A pályázat kiírási feltételeinek meg- rólag digitalizált helyi központok szolgálták a Matáv, a KSH, az OTP, a Paksi Atom- nézzék meg a gyártást, a munkakörülmé- teltechnikáról a kapcsolástechnikára. projekt indult a Matáv debreceni igazgató- felelően, 1996-tól további öt évig ez a két ki. Az EWSD telefonközpontokkal lehetővé erőmű és a Magyar Honvédség is. nyeket, ismerjék meg a Siemens és auszt- A Siemens Telefongyár azonban nemcsak ságának területén is. Három megyeszék- cég volt a kizárólagos szállítója a Matáv vált az új szolgáltatások (például díjszámlá- Az alközpontok mellett a Siemens az riai partnerei közötti együttműködés lé- a gyártásban, hanem a technológia helyi helyen, Debrecenben, Szolnokon és Nyír- távközlő hálózatának. 1999 elejére közel ló, részletes számla, hívásvárakoztatás, ezredfordulóig mintegy 300 ezer darab nyegét. Az 1990-es rendszerválasztó telepítésében is részt vett. Mindemellett egyházán az új EWSD központokat még ötven EWSD főközpont működött Magyar- hívások átirányíthatósága) bevezetése, Euroset 805S típusú végkészüléket is tenderen a Siemens legkorszerűbb digitá- egy szoftverfejlesztő részleget is fel kellett nem követte a hálózatfejlesztés, ezért az országon, mintegy másfél millió előfizetőt amelyek egyúttal a jövedelmezőséget is értékesített.
148 149 Növekvő Siemens aktivitás a Kádár-korszakban és a rendszerváltás éveiben | A Siemens története Magyarországon
Globális gondolkozás, lokális gyártás Telepített adatátviteli hálózat a MÁV-nál A töltött terű telefonkábelek gyártására és a hazai távközlési igények kielégítés- re 1991-ben megalakított Duna Kábel Kft.-ben a Siemens, bécsi leányvállalatán keresztül, több mint 48 százalékkal része- sedett. A vállalkozás új kábelgyárát 1992- ben avatták fel. A Siemens pozíciói tovább erősödtek, amikor 1993-ban a magyar állam az Österreichische Kabelwerke A rendszerváltás utat nyitott a MÁV távközlési háló- a controllingra, a MÁV anyag- és készletgazdálkodására, működésből az ICL az utolsó pillanatban kihátrált, GmbH-t, a Siemens osztrák leányvállalatát zatának modernizációja előtt is. A COCOM-lista eny- a befektetett eszközök és humán erőforrások nyilván- így a Siemensnek is újra kellett gondolnia a feladatot. nevezte meg a Magyar Kábel Művek stra- hítése, majd 1992-es megszüntetése lehetővé tette, tartására is. A győztesnek nemcsak magyar nyelvre A végleges szerződést 1997 nyarán sikerült aláírni. tégiai befektetőjeként. Az 57,3 százalékos hogy az országos hálózatrekonstrukciót nagy kapa- adaptált, integrált számítógépes rendszereket kellett A távközlési hálózat korszerűsítésére kiírt, hároméves részvénytöbbséggel rendelkező Siemens citású fényvezetős rendszerekre alapozzák. A Világ- szállítani és üzembe helyezni, hanem az adatátviteli program fővállalkozójaként a Siemens gondoskodott korszerűsítette, illetve termékcsoportokra bank támogatásával megvalósuló, csomagkapcsolt kapacitások meghatározása után a MÁV X. 25-ös háló- a hálózat kiépítéséről 29 vasútvonalon. Az országos specializálta a Magyar Kábel Művek gyá- szállításirányítási rendszer (SZIR) kiépítése után sor zatának szükséges bővítéséről is gondoskodnia kellett. adatátviteli hálózat 2600 kilométeres, elkészült rait. 1996-ra Balassagyarmaton kiépítette kerülhetett a gazdálkodásirányítási rendszer (GIR) szakaszát 1999 őszén adták át, a következő évben Európa legnagyobb kapacitású rézkábel- létrehozására. A MÁV 1995-ben hirdetett versenytár- 1996 elején a MÁV két szállítót, a Siemens Telefon- pedig már üzemképes volt a szinkron digitális hálózat gyártó üzemét, hamarosan azonban jelen- gyalást az integrált gazdálkodásirányítási, valamint gyárat és az ICL Hungary Kft.-t választotta ki. Hosszas (SDH) is, amely a MÁV területi, illetve a záhonyi igaz- tősen csökkent az erősáramú rézkábelek az ezzel összefüggő menetjegyeladási, helybiztosítási tárgyalások után az érdekelt felek abban állapodtak gatóság és a budapesti központ közötti kapcsolatot iránti világpiaci igény, így már nem volt és utastájékoztatási rendszerének (MHR) kialakításá- meg, hogy a Siemens lesz a fővállalkozó, és a hardver- biztosította. A telepített adatátviteli hálózatot 2001 gazdaságos a termelés. A Siemens 1998- ra. A gazdálkodásirányítással foglalkozó információs eszközök jelentős részét is a Siemens fogja szállítani. márciusában adták át a Magyar Vasúttörténeti ban megvált az üzemtől, kilépett a réz- rendszer kiterjedt a pénzügyekre, a számvitelre, Nagy meglepetést keltett, hogy a kidolgozott együtt- Parkban, ünnepélyes keretek között. kábelgyártásból majd 1999-ben a Duna Kábel Kft.-t is eladta.
De nem csak a gyártásban érvényesült a globális munkamegosztás. „Nincs olyan Siemens termék vagy szolgáltatás, amely- nek a lelkét ne a szoftverek jelentenék” – lehet-e ennél rövidebben összefoglalni a szoftverfejlesztés jelentőségét? A prog- ramozó munka már 1985-ben, a Sicontact tevékenységében megjelent. Első lépésben tíz munkatársat vettek fel, megszervezték a szoftver főosztályt, a Sicontact nagy- teljesítményű számítógépet vásárolt, és megkezdődött a folyamatirányítási szoft- verek fejlesztése. A nagy szervezeti ugrás végül 1993-ban következett be, amikor a Program and System Engineering (PSE) a jól képzett hazai programozó matematiku- sokra alapozva létrehozta a Sysdata Kft.-t. Ezt követően a Sysdata nyolc ország ötezer siemenses fejlesztőmérnökével működött együtt. A magyar munkatársak az anyavál- lalat megrendeléseire készítettek egyedi fejlesztéseket, részt vettek az éppen futó európai távközlési projektekben (mobil- technológia, ADSL stb.), és dolgoztak a BMW GSM/DECT autótelefon, valamint a Bluetooth LAN Access Point kifejlesztésén is. Az ezredforduló körüli években meg- változott az üzleti környezet, és az info- kommunikációs piacot jellemző recesszió hatására a Siemens AG új, globális szintű stratégiát dolgozott ki. Ebben a működés racionalizálása mellett a gyors alkalmazko- dás, a termelési profilok rugalmas megvál- toztatása, és új üzletágakba – épületkezelő © Sági István / MTI rendszerek fejlesztése és gyártása, autó- A Siemens Rt. 1996-ban bővített bicskei üzemében a legkorszerűbb körülmények között állították elő az ipari elektronikai rendszerekben használatos A 2000-től működő szinkron digitális hálózat a MÁV területi, illetve a záhonyi igazgatóság és a budapesti központ közötti kapcsolatot biztosította elektronika – való belépés is szerepelt. korszerű komponenseket: hibrid áramköröket és teljesítménymodulokat. A 2000 négyzetméteres, klimatizált gyártórészlegében 150 fő dolgozott
150 151 A Transzformátorgyár Az Erőkar
A Ganz Villamossági Művek csepeli transzformátor- a Siemens egyik legnagyobb elosztótranszformátor- csökkenését eredményezte. A csepeli telephely Miután a Siemens AG a Westinghouse-tól megszerezte gyárának már jóval a rendszerváltást megelőzően gyára. Az Energy Management Budapesti Üzem továbbra is a közüzemi piacra fókuszál, e-árverések- a szén- és szénhidrogén-tüzelésű erőművi üzletágat, is volt licencvásárlói kapcsolata a Siemensszel. a II. Rákóczi Ferenc úton üzemelő gyárban komplett kel és hosszabb távú keretszerződések megkötésével újraszervezte világméretű gyártóláncának működé- Az 1990-es évek elején az üzem alacsony rendelés- olajszigetelésű és száraztranszformátorokat fejleszt és használja ki az abban rejlő üzleti lehetőségeket. sét. Az Erőkar Kft. munkáját a globális méretben állománya és elavult eszközei miatt nem működött gyárt, előállítanak ipari transzformátorokat és a meg- Fontos terület az ipari, és az egyre növekvő megújuló- összehangolt termelési struktúrába illesztették. gazdaságosan, és a nehézségekkel nem tudott egye- újuló energia piacok kiszolgálására alkalmas disztribú- energia-piacok kiszolgálása, az ehhez szükséges dül megbirkózni. 1995-ben a Siemens megvásárolta ciós transzformátorokat is. A csepeli transzformátor- kapacitásnövelés és a termékportfólió kiterjesztése. A Siemens AG és a Siemens Rt. 1997-ben vásárolta a transzformátorgyárat, majd a fejlesztések hatására gyár ügyfelei között egyaránt vannak hazai és nemzet- meg az Energetikai Gyártó és Szolgáltató Részvény- az ezredfordulóra a gyár termékei a világ élvonalába közi megrendelők. A mai nevén Energy Management Budapesti Üzem társaság (Erőkar) 75 százalékát. A cég a Magyar emelkedtek. 1996-ban az üzem évi 800, 2012-ben sikerének egyik titka a win-win helyzet, amely a cég Villamos Művek Rt. tagvállalataként szereléssel és már több mint 17 ezer elosztótranszformátort gyár- A vezetőség a 2016-17-es üzleti évben újrafogalmazta megrendelőivel való kapcsolatát jellemzi: nemcsak az javítással foglakozott. A Siemens a céget termelő- tott. 1999-ben a cég 2,5 milliárdos forgalmának fele a cég stratégiáját annak érdekében, hogy a vállalat árra fókuszál, hanem hosszú távú együttműködésre üzemmé alakította, és Németországból Magyaror- exportból származott, 2012-re pedig a kivitel meg- megőrizze versenyképességét a jelenlegi gyorsan vál- törekszik, kiváló minőséget és energiatakarékos kör- szágra telepítette a TX gőzturbinalapátok gyártását. haladta a 90 százalékot. Ma is Csepelen működik tozó, telített piaci környezetben, amely az árak drámai nyezeti megoldást kínál vásárlóinak. A vállalat profilja 1999-ben tovább bővült, amikor a gázturbina-kompresszorlapátok, gőzturbina-veze- tőkoszorúk, illetve gázturbinák belső házainak gyár- tását is beindították. Az új feladatok jelentős, 1,4 milliárd forintos beruházást igényeltek, és új mun- kahelyeket is létrehoztak. 2001-ben az Erőkar Kft. teljes egészében a Siemens AG tulajdonába került, a következő években tovább bővült a gyártókapaci-
tás. A magyar üzemből kikerülő turbinalapátokat © Siemens Zrt. és turbinaalkatrészeket a Siemens német és amerikai Ma a Siemens Zrt. Power and Gas Budapesti Üzeme több mint 600 alkalmazottjával a világ egyik vezető erőművi beszállitói telephelye vállalatai vásárolták meg.
Ma a Siemens Zrt. Power and Gas Budapesti Üzeme több mint 600 alkalmazottjával, a világ egyik vezető erőművi beszállítói telephelyeként a Siemens cég- csoport nemzetközi villamosenergia-termelő ágaza- tának kulcsfontosságú szereplője. Az 50 éves múltra visszatekintő, hat hektáron elterülő, Késmárk utcai gyártóbázis a folyamatos fejlesztésnek és portfó- lió-bővítésnek köszönhetően Európa legnagyobb tur- binalapátgyárává, valamint a Siemens globális turbi- nalapát-kompetenciaközpontjává vált. Az üzemben gyártják a legkorszerűbb gáz- és gőzerőművekbe beépülő turbinalapátokat és nagyméretű acélkompo- nenseket – vezetőkoszorúkat, turbinaházakat, illetve csapágybakokat –, amelyek a világ minden kontinen- sének energiaellátásához hozzájárulnak.
2017-ben mintegy 10 milliárd forintos beruházás részeként 2500 négyzetméterrel bővült a gyártócsar- nok, és megkezdődött egy új, 10 ezer négyzetméte- res csarnok építése is, ahol várhatóan 2019 őszétől indulhat el a melegoldali gázturbinalapátok gyártá- sa. Ez nemcsak egy új technológia magyarországi © Siemens Zrt. © Siemens Zrt. bevezetését jelenti, hanem újabb jelentős előrelépés Ma is Csepelen működik a Siemens egyik legnagyobb elosztó-transzformátor gyára A csepeli telephely továbbra is a közüzemi piacra fókuszál, a telephely életében.
e-árverésekkel és hosszabb távú keretszerződesek megkötésével © Siemens Zrt. használja ki az abban rejlő üzleti lehetőségeket Az üzemben gyártják a legkorszerűbb gáz- és gőzerőművekbe beépülő turbinalapátokat és nagyméretű acélkomponenseket
152 153 A Siemens története Magyarországon | Növekvő Siemens aktivitás a Kádár-korszakban és a rendszerváltás éveiben Növekvő Siemens aktivitás a Kádár-korszakban és a rendszerváltás éveiben | A Siemens története Magyarországon
Irányváltás A kétezres évek infokommunikációs pia- megfelelően 1999 őszén, Magyarországon szág), 1996-tól a TraffiCOM Hírközlési Szol- cának recessziója irányváltásra kényszerí- is megalapították a Fujitsu Siemens Compu- gáltató Kft., 1998-tól a Siemens Cerberus tette a Siemens vezetőit is. Mindezt – és ters Kft.-t. A hazai cég forgalma és értéke- Kft. szélesítette. A pénzügyi finanszírozás mindennek a hazai hatását – a Fujitsu Sie- sítésből származó árbevétele látványosan, területén két leányvállalat, az 1991-ben mens Computers története példázza. 2002 és 2005 között közel duplájára nőtt, felállított Siemens Leasing Kft. illetve a 2004–2005-ös üzleti évben elérte a 35 1995-től Siemens Finance Rt. nyújtott A Fujitsu Limited és a Siemens AG millió eurót, 2006-ra pedig a legnagyobb szolgáltatásokat. Mindezeken felül két 1999-ben megállapodott, hogy százalé- hazai számítógép-szállítóvá vált. egészségügyi leányvállalat: az 1994-ben kos részesedéssel egy közös vállalatban 2007-ben a hazai cég értékesítette a száz- alapított SMS Magyarországi Egészségügyi (Fujitsu Siemens Computers) vonja össze ezredik Fujitsu–Siemens márkájú számító- Információs Rendszerek Kft., illetve a Lab- tevékenységét annak érdekében, hogy gépet. A személyi számítógépek világpia- screen Orvosi Labordiagnosztikai és Keres- a személyi számítógépek, notebookok, cán lezajló árcsökkenés, illetve az asztali kedelmi Kft. működött az országban. nagyszámítógépek és szerverek piacán az gépek iránti csökkenő kereslet a Siemens új cég – mint Európa vezető számítógép- eredeti szándékait meghiúsította. 2008- Ebben az időben a háztartási eszközök piacán gyártója – a világpiaci ranglista harmadik ban az anyavállalat úgy döntött, kiszáll már jelen volt a BSH (Bosch und Siemens helyére kerüljön. A megállapodás szerint a személyi számítógépek és noteszgépek Hausgeräte) hazai leányvállalata, a BSH Kft., a feleknek joguk volt a kilencedik évben gyártásából. A Siemens hazai érdekeltségei és a magyar fogyasztók az Osram termékeit kiszállni. A globális üzleti stratégiának sorát 1991-től a Landis & Staefa (Magyaror- is megvásárolhatták az üzletekben.
A magyarországi Siemens érdekeltségek a 2002-es üzleti évben
Vállalat Árbevétel (milliárd Ft) Létszám (fő) © Siemens Press Photos © Siemens Press Cerberus tűzjelző Siemens Nemzeti Vállalat 83,8 783
Siemens Investor Kft. 1,52 10
TraffiCOM Hírközlési Szolgáltató Kft. 1,48 100
SMS Magyarország Egészségügyi Információs Rendszerek Kft. 0,35 15
Labscreen Orvosi Labordiagnosztikai és Kereskedelemi Kft. 0,17 26
Siemens Cerberus Kft. 1,8 36
Landis és Staefa Kft. 4,7 64
Siemens Transzformátor Kft. 5,35 242
Sysdata Kft. 5,8 521
Fujitsu Siemens Computer Kft. n.a. 17
BSH Kft. 7,4 61
Osram Kft. n.a. 10
Siemens Finance Rt. 3,8 14
Siemens Leasing Kft. 2,1 4 © Siemens Zrt. A Világgazdaság 2003. szeptember 5-i számában megjelent adatok szerint Fujitsu-Siemens laptop
154 155 Komputertomográfok és MR berendezések Az Uzsoki Utcai Kórház
Az 1989-ben bevezetett importliberalizáció után szin- Az 1990-es évek első felében Magyarországon meg- vezetékeire. A megrendelők feladata volt, hogy A daganatos megbetegedések diagnosztizálására és üzemviteli és általános célú elektromos hálózatokat, a kórházba. A Siemens Rt. egy darab komplett SOMA- te valamennyi nagy, világszínvonalú orvostechnikai kezdődött az első generációs CT-berendezések cse- a külső zavarforrásokról (pl. tápáramvezetékek, sugárterápiás kezelésére specializálódó Uzsoki Utcai illetve telepítették az energiaellátásra felügyelő rend- TOM Balance komputertomográfot, három darab Sire- eszközöket gyártó cég megjelent Magyarországon. réje, illetve új CT- és MR-berendezések beszerzése. mágnesek, nagyfrekvenciás generátorok) tájékoz- Kórház rekonstrukciója az ezredforduló környékén már szert. Szünetmentes berendezéseket szállítottak, kié- mobil Compact 23 C-íves sebészeti képerősítő berende- Mivel a megbízhatóságot, biztonságot és minőséget Elsőként az orvostudományi egyetemek vásároltak tassák a Siemens munkatársait, illetve a Siemens halaszthatatlan feladattá vált. 1998-ban megkezdődött pítették a távbeszélő és számítógépes hálózatokat, zést, egy darab Multix Pro/Top típusú, kétmunkahelyes képviselő orvostechnikai ágazat működésében a part- Siemens diagnosztikai berendezéseket, majd fejlő- specifikációja alapján a helyszínt előkészítsék. Budapest legnagyobb egészségügyi beruházása, a kór- a nővérhívó rendszert, a televíziós hálózatot, valamint felvételi röntgenberendezést, egy darab Angiostar Plus- nerek közötti bizalmi kapcsolatoknak hagyományo- désnek indultak a vidéki onkoradiológiai központok ház új manuális és diagnosztikai tömbjének felépítése, a tűzvédelmi és biztonságtechnikai rendszereket. 40 C-íves angiográfiás vizsgálószerkezetet és egy darab san nagy a jelentősége, a Siemens számára komoly is Kaposvár, Kecskemét, Győr, Nyíregyháza, Pécs stb. A gondosan portalanított, valamennyi szükséges amelyben a Siemens Rt. két üzletága is a főszereplők Odelca 100-XVII-S ernyőfényképező berendezést szállí- előnyt és referenciát jelentett, hogy berendezéseivel előfeltétellel rendelkező helyiségekben az eszközt közé került. A több mint 20 ezer négyzetméteres, hat- A kórház új radiológiai és képalkotó diagnosztikai be- tott. Az eszközöket a Siemens által előkészített techno- már jelen volt hazánkban. Az új CT- és MR-berendezések üzembe helyezése a Siemens mérnökei beállították, és csatlakoztatták szintes új épület erős- és gyengeáramú rendszereinek rendezéseit a Siemens Rt. egészségügyi szektora szállí- lógiai terv alapján telepítették az egyes helyiségekbe, nem annyiból állt, hogy a Siemens leszállította a tápvezetékre. Végül a betanítás következett. kivitelezése az EIV/IS üzletágra hárult. A Siemens mun- totta. 2001 nyarán 56 gondosan becsomagolt ládában majd a Siemens mérnökei az egyhetes próbaüzemmel Az orvostechnikában a két világháború közötti rönt- az eszközöket, a megrendelő pedig bekapcsolta katársai kiépítették a belső energiaellátási, röntgen-, megérkeztek a radiológiai diagnosztikai berendezések egybekötve tanították be az ott dolgozókat. genfejlesztések alapozták meg az új képalkotó diag- az indító gombot. Az üzembe helyezés gondos elő- Minden fejlődés ellenére a komputertomográfok nosztikai módszerekkel (izotóp- és ultrahang-diag- készületeket igényelt. A Siemens mérnökei felmér- és MR-berendezések számában Magyarország nosztika, mágneses rezonancia) működő eszközök ték a helyiségeket, különös tekintettel a mechanikai az OECD-országokhoz képest még ma is kifejlesztését, illetve elterjedését. 1974-ben a Siemens szerkezetekre, áram-, víz- és sűrítettlevegő-ellátás lemaradásban van. volt az első vállalat a világon, amelyik megalkotta a komputertomográfot (CT), 1982-ben pedig elkészí- tette az első mágneses rezonanciával működő képal- kotó berendezést (MR).
A technikai–minőségi változások következő nagy csomópontja az ezredfordulóra esett. A képalkotó diagnosztikában zajló, ugrásszerű fejlődéssel (növek- vő szeletszámú eszközök) párhuzamosan a berende- zések mérete radikálisan csökkeni kezdett. A CT- és MR-berendezések fejlődését az elmúlt évtizedben az informatika látványosan erősödő szerepe jellemezte. A képszámítások és kiértékelések sebessége növe- kedett, az elkészült felvételek minősége egyre jobb lett, sőt a sugárdózis is csökkent. Az 1980-as évek második felében a komputertomográfok 80 százalé- ka és az országban működő egyetlen MR-berendezés is Siemens gyártmányú volt. Ez utóbbi készülék a COCOM-lista ellenére, külön engedéllyel 1987-ben érkezett meg az Országos Érsebészeti Intézet közpon- ti radiológiai diagnosztikai részlegébe.
A gép megvásárlását támogatta az evangélikus egyház, lobbiztak érte a magyar állam vezetői, és a Siemens is segített: az eredetileg 14 millió márkába kerülő készüléket végül hatmillióért sikerült megvá- sárolni. A munkatársak visszaemlékezése szerint az 1,5T MR-gép javítása eleinte a Siemens mérnökeinek sok fejtörést okozott: „A hibajavítás úgy nézett ki, hogy ketten levonultunk a gépterembe, és egy hét múlva kezdtük el sejteni, hogy merre lehet a hiba. Az épület tervezésekor nem gondoltak a több tonna lágyvasból készült árnyékolásra, így ezt nem lehe- tett a gép köré lehelyezni. Így amikor a Határőr út gondnoka az épület környékén kapált, minden egyes kapavágásnál szitokszót hallottunk, mert a kapavasat eltérítette a mágneses tér.” © Siemens Zrt. Photos © Siemens Press Kecskeméti kórház, 1998 SOMATOM Balance komputertomográf készülék
156 157 A Siemens története Magyarországon | Növekvő Siemens aktivitás a Kádár-korszakban és a rendszerváltás éveiben Növekvő Siemens aktivitás a Kádár-korszakban és a rendszerváltás éveiben | A Siemens története Magyarországon
Új pozíció a hitelesség érdekében 2006–2007-ben a Siemens AG új me- 2012-től bevezették ágazat foglalkozik az energiaiparral, nedzsmentje globális átszervezést hajtott a Wind Power a szélenergiával. A Power végre, ami a hazai Siemens-érdekeltségek a compliance kockázat- Generation Serviceshez tartozik az ener- életében is jelentős szervezeti átalakulást, giatermelő berendezések gyártása, diag- sőt működési megújulást hozott. A változ- értékelést, amelynek nagy nosztikája és szervizelése. Az Energy tatásokat a müncheni központban lezajló Management az elektromos áram átvi- pénzügyi razzia és adóhatósági vizsgálat szerepe van mai napig telére és szállítására szolgáló rendszerek következtetései kényszeríttették ki. gyártója és forgalmazója. A Building Tech- A zavaros ügyek átgyűrűztek Magyar- a kockázatok korai nologies gondoskodik az épületek energia- országra is, amelynek következtében hatékony és környezetbarát működtetésével a Siemens belső revizorai megjelentek felismerésében. kapcsolatos termékekről és szolgáltatások- Budapesten. A vizsgálat több gyanús ról. A Mobility mérnökei az integrált és in- számlát is feltárt, amely miatt a Siemens A Siemens-konszern 2008-tól érvényes telligens közlekedési rendszerek (pl. vasúti Zrt.-nek adóhatósági büntetést és késedel- regionális struktúrájában a magyarországi automatizálás, biztosítóberendezések) mi kamatot kellett fizetnie. Változás követ- régió a Bécs központú CEE (Central and szakértői. A Digital Factory a termelőüze- kezett be a vállalat vezetésében is. Több- Eastern Europe) országcsoporthoz került. mek és gyártósorok automatizálásával, éves nyomozás után a magyar hatóságok 2010-ben a Siemens AG közép- és kelet- a teljes értékláncok digitális leképezésével végül a Siemens egyetlen alkalmazottja európai régiós vezetésének javaslatára és összefüggő hardverek, szoftverek és tech- ellen sem emeltek vádat. Mindazonáltal a Siemens Zrt. részvényeseinek döntése nológiák szállítója. A Process Industries and az új vezetés legfontosabb feladata a hite- alapján Dale A. Martin kapott megbízást Drives a feldolgozóipar számára nyújt auto- lesség visszaállítása volt. Mindezt szerve- a Siemens Zrt. vezetésére. A hazai Sie- matizálási, hajtástechnológiai megoldásokat, zeti, működési és kommunikációs lépések mens-leányvállalatok (Siemens Zrt., valamint ipari szoftvereket és megoldásokat. sorozatával érte el. a Siemens Erőműtechnika Kft. és a Siemens A Healthcare forgalmazza és szervizeli Transzformátor Kft.) teljes integrációja az orvosdiagnosztikai eszközöket. Az anyacégben zajló szervezeti átalakítá- – a Siemens Zrt. irányítása alatt – 2011-ben sokkal összefüggésben Magyarországon jött létre. Nem volt hiány újabb beruházá- A Siemens Zrt. mellett 2014-ben három csökkentették a szektorok számát. Az ipar, sokban sem. Az Erőműtechnika Kft. tur- jelentős Siemens társvállalat működött az egészségügy és az energia megmaradt, binalapát-gyártó kapacitását duplájára hazánkban: a PSE Program és Rendszer- a távközlési szolgáltatások a Siemens és bővítették mintegy 22 millió eurós befek- fejlesztő Kft., a több száz főt foglalkoztató a Nokia közös vegyesvállalatához kerültek. tetéssel. A Transzformátor Kft. új, mintegy evosoft Hungary Kft., amelyet a Siemens A Siemens Zrt. komoly erőfeszítéseket tett négyezer négyzetméteres gyártócsarnokot tulajdonában álló, nürnbergi evosoft a transzparencia biztosítására. Ekkor jelent kapott, és bővítették a Geafol száraztransz- GmbH 1995-ben hozott létre. A Siemens meg a cégnél a compliance officer, akinek formátor-gyártó kapacitását is 12 millió hallókészülékek kizárólagos forgalmazásá- a törvények, belső szabályok, az üzleti ma- eurós beruházással. A Siemens Zrt. 2014- val pedig a Siemens Audiológiai Kft. fog- gatartáskódex betartását kellett biztosíta- től kilenc fő divízió köré csoportosította lalkozott, amelyet a Siemens Audilogische nia és ellenőriznie. üzleti tevékenységét. A Power and Gas Technik szintén 1995-ben alapított. © Máthé Zoltán© Máthé / MTI Siemens elektromos midibus
Ebben az időszakban a magyarországi Sie- komoly hozzáadott értéket jelentő fejlesz- Egyetemmel. A Siemens professzori ösz- mens-csoport több mint hatszáz munka- tőmunkát végeznek folyik a gőzturbinák, töndíjakkal, szoftverekkel segíti az intéz- társa dolgozott a kutatás–fejlesztés terüle- a transzformátorok, az orvoselektronika, ményekben zajló kutatómunkát. 2016-tól tén. A Siemens Zrt. 2014-ben világszínvo- sőt a vasúttechnika területein is. Szervezett a Siemens Zrt. közreműködésével elkezdő- nalú teljesítményelektronikai laboratórimot kapcsolatokat létesítettek a Budapesti Mű- dött a duális képzés a Budapesti Műszaki © Siemens Zrt. Turbinalapátok a Power and Gas ágazat üzeméből állított fel mérnökei részére, ahol azóta szaki Egyetemmel és a Budapesti Corvinus és Gazdaságtudományi Egyetemen.
158 159 Egyedülálló hídvilágítási rendszer A magyar villamosenergiarendszer-irányítás
1995-ben, hosszú idő után először, új híddal gyara- a híd kétágú pilonjai tartják a speciális, műanyag még éjjel is valós színekben látják a megvilágított A Magyar Villamos Művek (MVM Rt.) 1994-ben podott Budapest. A Lágymányosi (később Rákóczi) tükörrendszerből és fémhalogénlámpás reflektorok- tárgyakat. 1994-ben, a hídépítés folyamán készítette el az ország villamosenergiarendszer- hidat egy különleges közvilágítási rendszerrel, ból álló világítóberendezéseket. Az automatikusan a SISTAR rendszert több alkalommal is tesztelték. irányításának korszerűsítésére vonatkozó beruházási a Siemens SISTAR rendszerrel tervezték meg és sze- szabályozható reflektorok megvilágítják a tükröket, Ennek során a pályatestek megvilágítására előírt programját. A több mint hatvan hazai és külföldi cég relték fel. A hídra nem kerültek hagyományos köz- a visszaverődő fény pedig a híd útfelületein káprá- magyar szabvány értékét (24 lux) meghaladó részvételével zajló projektet részben világbanki hitel- világítási tartószerkezetek és tartóoszlopok, hanem zatmentes világítást biztosít. A hídon áthaladók fényerősséget mértek. ből, részben hazai forrásból finanszírozták. Az egész országra kiterjedő munkák 166 helyszínen folytak. A korszerűsítés célja egy olyan egységes felépítésű, komplex számítógépes folyamatirányító rendszer kiépítése volt, amely a működéséhez szükséges információkat a korszerű alállomási és erőművi tele- mechanikai központokból nyeri. Mindehhez optikai kábeleket kellett lefektetni, illetve digitális mikrohul- lámú összeköttetéseket létrehozni. A nemzetközi ver- senytárgyalásokat két Siemens vállalat nyerte el.
A Minneapolisban működő Siemens Energy and Automation szállította a számítógéprendszereket és telemechanikai központokat mintegy 26,1 millió dollár értékben, a távközlési berendezések szállításá- ra pedig a milánói Siemens Telecommunicazioni ka- pott megbízást 5,7 millió dollár értékben. A Siemens Telefongyár munkatársai a távközlési berendezések helyszíni telepítésében és installációjában vettek részt.
1999 nyarán elindult az alapvető felügyeleti és erőmű szabályozási funkciókkal bíró számítógép- és telemechanikai rendszer működése. Az Országos Villamos Teherelosztó és három regionális ener- giaszolgáltató (DÉDÁSZ, ÉDÁSZ és TITÁSZ) körzeti diszpécserszolgálataiban, valamint az üzemirányító központokban üzembe álltak a Siemens-Spectrum számítógéprendszerek.
A program második szakaszának (2001) végére a már működő SCADA-rendszert kiegészítették fej- lett EMS alkalmazásokkal, illetve átadták az ELMŰ rendszerét, a diszpécseri tréningszimulátorokat és a tartalék rendszerirányító központot. A SCADA-EMS a magyar villamosenergia-ipar teljes vertikumát (termelés, szállítás, rendszerirányítás, elosztás és értékesítés) érintette.
A program során 800 kilométer optikai kábelt fektettek le. A 16,4 milliárd forintba kerülő fejlesz- tés a villamosenergia-ellátás hiányait minimalizálta. A világszínvonalú megoldások révén nőtt a rend- szerirányítás biztonsága és az energiaszolgáltatás minősége. A rendszerirányító tevékenységeket a Magyar Villamos Művek Rt. 2000 októberében önálló társaságba, a MAVIR Magyar Villamosener- © Siemens Zrt. © H. Szabó Sándor / MTI Különleges Siemens SISTAR-világítás a Lágymányosi (ma Rákóczi) hídon gia-ipari Rendszerirányító Rt.-be szervezte. A Visontai erőmű V. blokkjának vezérlőegységében Siemens-számítógépes irányítórendszerrel dolgozók, 1999
160 161 Pillanatképek a Ferihegyi repülőtér életéből A Paksi Atomerőmű
A ferihegyi közforgalmú repülőtér fejlesztésével elő- A Siemens az 1990-es évektől kezdődően kapott szólt: a táblák és sárga villogók cseréjére, a BRI- A magyarországi energiatermelés mintegy kétötödét a Hiltont), a bankokat (a CIB Bankot, a Daewoo Ban- (pl. a Külügyminisztériumot), a múzeumokat ször 1941-ben bízta meg a magyar állam a Magyar újból hangsúlyos feladatokat a repülőtér fejlesz- TE-rendszer bővítésére, a gurulóutak középvonalfé- biztosító Paksi Atomerőmű reaktorvédelmi rekonst- kot, a Magyar Nemzeti Bankot), az Országházat, (a Nemzeti Múzeumot, az Iparművészeti Múzeumot) Siemens Műveket. A beruházás félmillió koronás tésében. 1994-ben döntés született a Thomson– nyének létesítésére és a 104 T transzformátor állo- rukciójára 1994–2003 között került sor. A Nemzet- a Miniszterelnöki Hivatalt. Hasonló biztonságtech- és a bevásárlóközpontokat (a West End City Centert, keretét a cég 1943 végére elköltötte az iránymérő Siemens légi irányítási radarrendszer felállításáról. másban az áramszabályozók cseréjére. Mindebből az közi Atomenergia Ügynökség és az Országos Atom- nikai rendszerek védték a minisztériumok székházait a Mammutot, az Auchant, a Lurdy Házat) is. házra, az adóépületre, a ködleszálló-berendezésekre, utasok a guruló utak új megvilágítását vehették ész- energia Hivatal által támasztott, új követelmények az antennaházakra. A műszaki eszközök, a rádióadók A Siemens ATM és a Thomson CSF konzorciuma re. A vidéki polgári repülőtereken – Győrben, Békés- mellett a reaktorvédelemi rendszer megújítására és -vevők szállítására – hasonlóan a budaörsi repülő- munkájával létrejövő repülésirányító központot csabán, Nyíregyházán és Sármelléken – is megjelent azért is szükség volt, mert a rendszerváltást köve- térhez – a Telefunken kapott megbízást. A második Európa legkorszerűbb légiirányító-rendszerével a Siemens fénytechnika. 2003-ban egy háromtagú tően a tartalék alkatrészeket biztosító háttér meg- világháború a repülőtér elkészült épületeit, a kifutó- szerelték fel. Az ezredforduló éveiben a Siemens konzorcium tagjaként a Siemens Rt. a nemzetközi szűnt. A tenderre négy céget hívtak meg. A két- pályát és az átadott berendezéseit sem kímélte a repülőtéri fénytechnika korszerűsítésében is sze- előírásoknak megfelelő poggyászellenőrző rendszer fordulós kiírás második fordulójára az ajánlati árak 1947-ben szinte elölről kellett kezdeni mindent. repet játszott. A megbízás négy feladat elvégzésére létesítésében is szerepet vállalt. jelentősen csökkentek, mivel bevonták a a hazai tudományos-műszaki élet szereplőit, így a külső be- szállítókra maradó feladatok köre lecsökkent. Az atomerőműben felállított mérnökcsoport aprólékos előkészítéssel választotta ki a Siemens rendszerét a reaktorvédelmi rendszer megújítására.
1996 szeptemberében az atomerőmű vezetői és a Siemens AG aláírták a reaktorvédelmi rekonstrukció- ról szóló szerződést. A mind a négy blokkra vonatkozó megállapodás szerint az első reaktorvédelmi rendszert 1999-ben szerelték be. Ezután évenként adtak át egy- egy újabb blokkot. A rekonstrukció során a Siemens digitális reaktorbiztonsági rendszerét, az akkori hason- ló termékek közül egyedüliként biztonsági szempontból minősített TELEPERM XS-t vezették be. Az eredeti szov- jet tervek minden biztonsági funkcióját felülvizsgálták, és integrálták az új rendszerbe.
A projektet paksi mérnökök irányították, és jelentős volt a magyar szerepvállalás a műszaki és tudomá- nyos feladatok terén is. A kivitelezési munkák 95%-át a magyar szakemberek végezték el.
1999-ben a Siemens nyerte el az atomerőmű fűtő- anyag-kazettáinak tisztítására kiírt nemzetközi, két- fordulós tendert is. A különleges feladatot a Siemens KWU nukleáris ágazatának szakemberei végezték. Az atomerőmű tűzjelző rendszerének megújítása és a felügyeleti rendszer kiépítése a Siemens Cerberus Kft. feladata volt. Az 1998 óta a svájci minőséget, és a Siemens márkanevet összekapcsoló Siemens Cerberus Kft. elődje biztonságtechnikai rendszerei- vel már a szocialista Magyarország több nagy jelen- tőségű rekonstrukcióban – Dunaújvárosi Vasmű Meleghengermű, a százhalombattai kőolajfinomító, a metróvonalak, a Ferihegyi repülőtér – is jelen volt. 2001-ig Magyarországon ötszáz intézmény, irodaház, gyár, bevásárlóközpont stb. működését felügyelték a Siemens Cerberus biztonságtechnikai rendszerei. Ilyen rendszerrel szerelték fel például © Siemens Zrt. Sándor / MTI © Újvári © Siemens Zrt. Az 1990-es évektől kezdődően újra hangsúlyos szerepe lett a Siemensnek a repülőtér fejlesztésében a nagy budapesti szállodákat (az Intercontinentalt, Paks, új védelmi rendszer az 1-es reaktorblokkban, 1999
162 163 Combino villamosok a Nagykörúton
A rendszerváltás utáni Magyarország históriájában a Budapesti Közlekedési Vállalat és a Siemens pestre szállított Combinók hivatalos neve: Combino nem volt nagyobb izgalmat, vitákat és kétségeket AG–Kiepe konzorcium még 2003-ban megállapo- Supra Budapest NF12B. Az acélvázas, négy hajtott ébresztő járműbeszerzés, mint a Combinóké. dott. A Siemens Combino nem egy meghatározott forgóvázzal rendelkező, alacsony padlós, 54 méter A Combinók sztorija kilépett a várospolitika szoká- járműtípus, hanem egy rugalmas, moduláris fel- hosszú, 350 férőhelyes (ebből 64 ülőhely) szerel- sos medréből, nem egyike a Budapesti Közlekedési építésű rendszer – villamoscsalád – összefoglaló vény háromfázisú, 100 kilowatt teljesítményű Vállalat beruházásainak, hanem jóval több lett neve. Ez a struktúra teszi lehetővé, hogy a Siemens aszinkron vontatómotorjai a hossztengellyel annál. Talán mindebben közrejátszott az a fiatalos a legkülönbözőbb megrendelői igényeket (utastér, párhuzamosan vannak beépítve. hangvétel is, ahogy az igen aktív Városi és Elővárosi teljesítmény, külső megjelenés stb.) ki tudja elégíte- Közlekedési Egyesület tagjai megszólaltak. A Com- ni. Az európai nagyvárosokban (például Lisszabon, A hajtott kerekeket elektrodinamikus módon féke- binók körül kavargó hírek a Siemenset sem hagyták Amszterdam) működő combinók tehát nem egyfor- zik, a másodlagos fékrendszer pedig hidraulikus. hidegen. 40 darab Combino Supra szállításáról mák, de egymással „rokonságban” állnak. A Buda- A szerelvény fékezéskor energiát táplál vissza © Siemens Zrt. A csendes járású, kényelmes Combinok ma már hozzátartoznak a budapesti utcaképhez
a hálózatba. Az áramellátástól független vészfé- március közepén vasúton – három speciális pőre- Átépítették a felsővezeték-rendszert, illetve az áram- kezésre az elektromágneses üzemű sínfék szolgál. kocsi összekapcsolásával – érkezett Budapestre. átalakítók egy részét, illetve a járművek elhelyezésé- A teljes körű diagnosztikai rendszerrel rendelkező Az új villamos szerelvények üzemeltetésére re szolgáló Hungária kocsiszínt is. A csendes járású, villamost a járművezetők egy digitális adatbuszon a fővárosnak fel kellett készülnie. Átépítették kényelmes, nyáron légkondicionált, magyar és angol keresztül irányítják. A villamosokat a Siemens bécsi a nagykörúti villamosmegállókat, hogy a kocsik nyelvű utastájékoztatást nyújtó Combinók ma már © Siemens Zrt. A Siemens Combino nem egy meghatározott járműtipus, hanem egy rugalmas, moduláris felépítesű rendszer járműgyárában készítették. Az első Combino 2006 ajtaja és a peron magassága szintben legyenek. hozzátartoznak a budapesti utcaképhez.
164 165 A sikeres projekt újabbat hoz
Magyarország európai uniós csatlakozásának elő- Január közepére az országos adatátviteli rendszer a központi erőforrás, a belső választási adatbázis szervert állítottak be, amelyet elválasztottak a vá- háttérről. Addigra már lezajlott az első terhelési újabb terhelési próba, majd ezt követte az áprilisi készítése és a közigazgatás modernizálása céljából folyamatosan és zavartalanul működött, a rendszer és az alkalmazásszerverek. A „hagymahéjszerűen” lasztási adatokat feldolgozó hálózattól. Az Országos próba. 2002. január végén a rendszer már élesben teljes körű próbaüzem. Végül a 2002-es országgyű- 1999-ben a Belügyminisztérium kidolgozta az okmá- finomhangolását elvégezték, és a hiányzó kamerákat felépített rendszer egymásra épülő biztonsági Választási Bizottság először 2001 decemberében dolgozott. Elsőként a választási névjegyzékeket lési választások során a választási informatikai nyok korszerűsítésre vonatkozó programját, amely- is üzembe helyezték. De mi volt az okmányirodai zónákból állt. Az internetes tájékoztatáshoz különálló tájékozódott az országgyűlési választások informatikai állították össze. Március végén megtörtént egy rendszer zavartalanul működött. nek központi eleme az EU-konform okmányok beve- korszerűsítés lényege? A Siemens által leszállított kor- zetése volt. A korábbi ügyfélszolgálati irodák helyébe szerű lézergravírozási technológiával, a digitalizáló, lépő okmányirodák informatikai felszerelésére, valamint adatfelvételező rendszerek segítségével a szükséges igazgatási, informatikai és ügyviteli a hatósági okmányokat (útlevél, gépjárművezetői rendszerek kifejlesztésére kiírt pályázatot 1999 no- engedély, személyazonosító igazolvány, lakcímkár- vemberében a Siemens Rt. nyerte el. A cég érintett tya) igénylő ügyfelek adatait azonnal össze tudták munkatársai a sikert azzal magyarázták, hogy a ko- hasonlítani a központi nyilvántartásokkal. Az okmá- rábbi projektek során már tapasztalatokat szereztek nyokhoz szükséges digitális fényképek elkészítése is a Belügyminisztérium működési folyamatairól, helyben történt. A fényképet és az ügyfelek digitális és az ajánlat illeszkedett a létező rendszerekhez. aláírását szintén online továbbították a központba. Egy nyilatkozat szerint azonban a sikerben nemcsak az játszott közre, hogy a belügyi központi nyilvántar- Az önkormányzatok által működtetett okmányiro- tások jelentős része 1970 óta Siemens-technológián dákat egy országos informatikai hálózatba – az ún. alapult, hanem az is, hogy a Siemens világviszony- közigazgatási hálózatba – kapcsolták. Mindezzel latban is rendelkezett referenciákkal a személyi nyil- azonban nem zárult le az okmányirodák informatikai vántartó rendszerek fejlesztésében, kiépítésében fejlesztése. A Belügyminisztérium 2000 végén ismé- és üzemeltetésben. telten a Siemens Rt.-t bízta meg a meglévő okmány- irodák eszközparkjának kiegészítésével, a lokális A Siemens Rt.-nek 152 okmányiroda informatikai, hálózatok továbbfejlesztésével, az új Központi irodatechnikai és adatfelvételi felszerelését, valamint Okmányiroda felszerelésével. A projekt folytatása a hozzá kapcsolódó alkalmazói rendszereket kellett során további 28 településen létesítettek okmányiro- leszállítania. A határidő rendkívül rövid volt: októ- dát. Az átadást követően a Siemens 36 hónapra berben kötötték meg a szerződést, az új okmányiro- emelt szintű rendszerfelügyeletet biztosított. dáknak pedig 2000. január 1-én indulniuk kellett. Az okmányirodák közötti távolsági adathálózat (WAN) Az okmányirodák informatikai rendszerének sikeres kiépítését, a helyi irodai hálózatok kialakítását és kiépítése, zavartalan működése és a Siemens mun- azok csatlakoztatását a WAN-hoz a Siemens Telefon- katársainak az államigazgatási folyamatok struktu- gyár Kft. végezte el. 2000 januárjában az okmányiro- rális felépítésében szerzett professzionális tapasz- dák nagyterületű és helyi számítógép-hálózatának talatai alapozták meg a Siemens Rt. másik nagy megvalósításáról megkötött szerződést kiegészí- presztízsű munkáját, a 2002-es országgyűlési képvi- tették: az informatikai rendszerek összekapcsolása selőválasztások informatikai támogatására hálózatbiztonsági és távoli menedzselhetőségi szem- kiírt közbeszerzési pályázat elnyerését. Az okmány- pontokkal is kibővült. Az okmányirodák korszerűsíté- irodai bővítésnek biztosítania kellett az informatikai sére – a szükséges féléves előkészítés helyett – alig hátteret a névjegyzékek összeállításához, az elő- két hónap jutott. A projekt feszített tempója miatt zetes és végleges eredmények megállapításához az első hetekben még nem működtek zavartalanul és a nyilvánosság tájékoztatásához. a rendszerek. Kellemetlenséget okozott például, hogy az okmányirodák alkalmazottainak nem volt A rendszerek működését többszintű védelemmel idejük begyakorolni az új folyamatokat az előkészítő is el kellett látni, gondoskodni kellett a választási tanfolyamokon, és január elején néhány helyen még irodák és az országos választási központ technikai a fényképezéshez szükséges kamera is hiányzott. felszereléséről és működtetéséről – mindent egybe véve 175 végpont kétezer számítógépéről. Mindezt A kamera hiányából fakadó, néhány napos zavarokat csak egy gyorsan reagáló, országos ügyeleti és szer- a Siemens Rt. áthidalta: az érintett településeken vízszolgáltatás felállításával lehetett elérni. A válasz- szerződést kötöttek egy-egy fényképésszel, aki tási informatikai rendszer alapja egy intranetes belső a rendszer üzembiztonságáig a hagyományos mó- hálózat volt, amely a választási központot és a helyi don elkészítette az okmányokhoz szükséges felvéte- okmányirodákat kötötte össze. A nyilvános inter- © Hatlaczki Balázs leket, amiért az ügyfeleknek nem kellett fizetniük. netes szerverektől teljesen elválasztva működött A Siemens világviszonylatban is rendelkezett referenciákkal a személyi nyilvántartó rendszerek fejlesztésében, üzemeltetésben
166 167 Országházi projektek Európa legmodernebb levél- és csomagfeldolgozója
A Magyar Országgyűlés gazdasági főigazgatósága nek lényegét az alábbi sorokban foglalták össze: kábelezésre, a rendelkezésre állásra és a projektme- Magyarország európai uniós csatlakozásának előké- száz postás nem vállalata a munkát a budaörsi köz- hét alatt sikerült leküzdeni. A folyamatosan működő 2000-ben, gyorsított eljárással bonyolította le „Az ország jelképének számító épületben kialakítan- nedzsmentre. Azt javasolták, hogy a megrendelő szítése, a postai szolgáltatások korszerűsítése, vala- pontban az utazási idő jelentős növekedése miatt. automatikus berendezések naponta 2,5–3,5 millió az Országház számítástechnikai és telekommuni- dó modern kommunikációs hálózat olyan kihívást a kábelezésre a teljesen leárnyékolt Siemens Future- mint működésének racionalizálása érdekében a Ma- Az anyagmozgatási feladatokat a posta átmenetileg kicsi, illetve 800 ezer nagyméretű levél, valamint 80 kációs hálózatának, valamint a képviselői irodaház jelent, melyre adandó válasz a jelenlegi igényeket Com D korszerű, strukturált rendszerét alkalmazza. gyar Posta Rt. 2002-ben egy új, országos hatókörű, diákmunkával vagy kölcsönzött munkaerővel oldotta ezer darab csomag feldolgozását végzik el. A beru- számítástechnikai hálózatának bővítéséről szóló és a jövőbeni elvárásokat is kielégíti (…) Nem egy- Az ajánlati dokumentációban külön felhívták a figyel- teljesen automatizált logisztikai központ létesítése meg, de így is naponta több mint félmillió külde- házás felgyorsította a kézbesítési időt, mindeközben közbeszerzési eljárást. Az eljárásban a Siemens Te- szerűen jó minőségű eszközök szállítására és üzem- met a kábelezés precíz és aprólékos kivitelezésének mellett döntött. A Budaörsre, több autópálya vonzás- mény feltorlódott. A helyzetet nehezítette, hogy csökkentette a posta működési költségeit. A moder- lefongyárat felkérték: tegyen ajánlatot a pályázati be helyezésére fogunk ajánlatot tenni, hanem egy szükségességére. A magas színvonal érdekében körzetébe telepített logisztikai központtal kapcsola- az egyetemi, főiskolai felvételi jelentkezések miatt nizáció egy évszázados múltú üzleti kapcsolatnak is kiírásnak megfelelő munka elvégzésére. A Siemens hosszú távú tervezéshez és üzemeltetéshez kínálunk a Siemens Telefongyár alvállalkozókat is bevont tos szerződések értelmében a 19 ezer négyzetméte- a posta átlagos napi forgalma azokban a napokban véget vetett: véget ért a postai küldemények vasúti Telefongyár nem volt ismeretlen a gazdasági főigaz- partneri támogatást”. a projekt végrehajtásába. Az Országház elektronikus res csarnoképület és a hozzá csatlakozó irodaépület számottevően megnövekedett. Az üzemzavart egy szállításának korszaka. gatóság előtt, 1998–1999-ben a cég építette ki a Or- tűzjelző rendszerének kiépítése is a Siemenshez köt- felépítését a Strabag Rt.-re bízták. Az osztrák Sie- szágház kábeltévé-hálózatát. A Siemens Telefongyár Az ajánlat kiterjedt az eszközök szállítására, instal- hető: Siemens Cerberus gyártmányú, CZ-10, ALGO- mens Dematic AG feladata a logisztikai központ kétféle variációban dolgozta ki az ajánlatát, amely- lálására, oktatására, és próbaüzemére, a komplett REX típusú eszközökkel szerelték fel az épületet. lelkét jelentő, automatikusan működő levél- és cso- magfeldolgozó rendszer beszállítása volt. A Siemens által szállított berendezések, amelyekhez hasonló, korszerű logisztikai rendszer ekkor még csak Bécs- ben üzemelt, mintegy 4,5 milliárd forintba kerültek.
A Siemensnek, mint a beruházás fővállalkozójának természetesen nemcsak a berendezések szállításáról, hanem az épületek elektromos szerelési munkáinak elvégzéséről és az automata gépsorok kulcsrakész átadásáról is gondoskodnia kellett. Ez utóbbiakban a Siemens Rt. munkatársai álltak helyt. A logisztikai központ épületének átadása után az összeszerelés több mint három hónapos munkát jelentett. A lég- kondicionált, páramentesített, huzatmentes és zajvé- delemmel is ellátott csarnokban először a csomagfel- dolgozó gépsor, majd a levélfeldolgozó készült el. Az összeszerelésben a posta szakemberei is részt vet- tek, annak érdekében, hogy a leendő karbantartók alaposan átlássák a logisztikai központ éjjel-nappal üzemelő gépsorai működtetéséhez szükséges minden apró részletet.
A Siemens Dematic AG szállította a kis- és nagyfor- mátumú leveleket, illetve a csomagokat külön keze- lő, optikai felismeréssel dolgozó rendszert: a beren- dezések a szállítószalagra helyezett küldemények irá- nyítószámát leolvasták, és automatikusan egy mega- dott irányba továbbították. A rosszul olvasható vagy hibás címzések esetén, a postai dolgozóknak be kel- lett avatkozniuk. Ők számítógépes monitorokon ke- resztül figyelték a küldeményeket, és meghatározták azok irányítószámait. A küldeményszortírozás végén a levelek és a csomagok kézbesítési körzetenként összeállítva kerültek a posta járműveire, amelyek továbbszállították azokat a rendeltetési helyükre.
2004. március elején, az Országos Logisztikai Köz- pont működése teljes erővel elindult. Az üzemszerű, rendes működés első heteiben azonban komoly gon- © Hatlaczki Balázs © Hatlakczki Balázs 2000-ben a Siemens Telefongyár nyerte el az Országház telekommunikációs hálózatának modernizációjára kiírt pályázatot dok adódtak: nem volt elég munkaerő. Közel három- A Magyar Posta Rt. 2002-ben egy új, országos hatókörű, teljesen automatizált logisztikai központ létesitése mellett döntött
168 169 A Siemens története Magyarországon | A Siemens Rt./Zrt. vezetősége A Siemens Rt./Zrt. vezetősége | A Siemens története Magyarországon
Dr. Beke-Martos Gábor Az igazgatóság tagjai: elnök-vezérigazgató 2004. május 14. – 2004. július 1. – A Siemens Rt./Zrt. vezetősége 2004. május 14. – 2007. június 30. 2004. július 1. 2004. november 1. Dr. Beke-Martos Gábor elnök-vezérigazgatói kinevezését megelőzően 4 évig Csomay Zoltán Jürgen Trumpp a Siemens Zrt. gazdasági és pénzügyi igazgatója volt. Vezetése alatt a vállalat vállal- Bobek Ernő Bobek Ernő kozásai szárnyaltak: a cég hazai érdekeltségei dinamikusan bővültek, egyre sike- 1994. január 1-től napjainkig resebbek lettek saját piacaikon. A Fujitsu Siemens Computers Kft. például a legna- 2004. november 1. – 2006. október 1. – gyobb hazai számítógép-szállítóvá vált 2006-ra. Később a Siemens AG-nál zajló jelen- 2006. szeptember 30. 2007. február 28. tős szervezeti átalakulás a magyarországi Siemens működésére is erősen hatott: Jürgen Trumpp Szendrényi Zoltán több addig sikeres üzletágat is – így például a telekommunikációt – kiszerveztek. Balázsné Erdős Erika Jürgen Trumpp A portfóliótisztítás nem vetette vissza a növekedést, és - bár kevesebb szektorban – , 2007. február 28. – Zsiga Zsolt de a Siemens Zrt. továbbra is sikeres maradt a hazai piacon. Jelentősek voltak Háklár László Az igazgatóság tagjai: 2007. június 30. a vállalat saját vállalkozásai is. A németországi anyavállalatnál váratlanul kirobbant Szendrényi Zoltán elnök-vezérigazgató 1994. január 1. – korrupciós botrány Magyarországra is begyűrűzött, és kihívások elé állította a cég Uwe Heidsick 1994. január 1. – 1994. október 24. 1994. október 24. akkori vezetőségét, akik sokat tettek a transzparens működés biztosításáért. A Siemens Kft. és a Villanyszerelőipari Vállalat egyesülésével jött létre Dr. Nagyiványi András a Siemens Rt., amely vállalatot a Siemens Kft. korábbi ügyvezető igazgatója, Walther Benischek Háklár László irányított váratlan haláláig. Az ő vezetése alatt alakultak ki Engelbert Mages a részvénytársaság üzletágai. Dr. Szentkuti László Az igazgatóság tagjai: elnök-vezérigazgató 2007. július 1. – 2009. július 1. – 2007. július 1. ‒ 2010. május 20. 2009. június 30. 2010. május 20. A Siemens felügyelőbizottsági ülésen hozott határozat alapján 2007. július 1-től Dr. Marec-Béla Steffens Dr. Marec-Béla Steffens a vállalat új elnök-vezérigazgatója az EPCOS Elektronikai Kft.-től – a vállalkozásban Uwe Heidsick Dr. Bogdánffy Péter a Siemensnek 1999-ig volt tulajdonrésze – érkező dr. Szentkuti László lett. Hetényi Péter Az igazgatóság tagjai: A Siemens-konszern 2008-tól érvényes regionális struktúrájában a magyarországi elnök-vezérigazgató 1994. október 24. – 1995. október 1. – régió a bécsi vállalat alá került. Vezetése alatt építették ki Magyarországon - 1994. október 24. – 2004. május 14. 1995. október 1. 1996. május 7. nemzetközi minta alapján - a jelenleg is hatályban lévő, megújult Siemens Hetényi Péter a Siemens korábbi zászlóshajója, a Telefongyár munkatársa volt Dr. Nagyiványi András Dale A. Martin compliance rendszert. egészen a kft. beolvasztásáig. Vezérigazgatósága alatt indult meg a Siemens Rt. Ganter Antal Ganter Antal dinamikus növekedése, vált a vállalat Közép-Kelet-Európa vezető technológiai Engelbert Mages Dr. Nagyiványi András nagyvállalatává. A kétezres évek elejére lezajlott a hazai távközlés modernizáció- 1996. május 7. – 1998. október 1. – ja, amelyben a részvénytársaság jelentős szerepet játszott, mintahogyan a Ma- 1998. október 1. 1999. január 1. gyarországra érkező külföldi működőtőke-beruházások bevonzásában is. Hetényi Dale A. Martin Dale A. Martin Dale A. Martin Az igazgatóság tagjai: Péter 1999-2003 között két cikluson keresztül töltötte be a Német-Magyar Ipari Ganter Antal Ganter Antal elnök-vezérigazgató 2010. május 20. – 2011. január 1. – és Kereskedelmi Kamara elnöki tisztségét. 2001-ben a Magyar Köztársaság Ér- Dr. Beke-Martos Gábor 2010. május 20. – 2010. december 31. 2011. szeptember 30. demrend tisztikereszt polgári tagozata kitüntetéssel, majd 2004-ben a Németor- Dr. Marec-Béla Steffens Dr. Marec-Béla Steffens szági Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének Első Osztályú Érdemkeresztjével 1999. január 1. – 1999. május 12. – 2010. május 20-tól a magyar felmenőkkel és nemzetközi tapasztalatokkal Dr. Bogdánffy Péter Molnár András (Das Verdienstkreuz 1. Klasse des Verdienstordens der Bundesrepublik Deutsch- 1999. május 12. 1999. december 31. rendelkező Dale A. Martin kapott megbízást a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatói land) ismerték el a német-magyar kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcso- Dale A. Martin Dale A. Martin pozíciójának betöltésére. Alig egy év alatt, 2011 októberére három magyaror- latok fejlesztése terén kifejtett, sokéves eredményes tevékenységét. Dr. Beke-Martos Gábor Dr. Beke-Martos Gábor szági Siemens cég olvadt be a Siemens Zrt.-be: a Siemens Investor Kft., 2011.október 1. – Frantik Agnesa Frantik Agnesa a Siemens Transzformátor Kft. és a Siemens Erőműtechnika Kft. A szervezeti 1999. december 31. – 2000. január 10. – változás stabilitást és markánsabb piaci jelenlétet tett lehetővé. 2012-ben indult Károlyi Zsolt 2000. január 10. 2002. március 1. el a duális rendszerű szakképzés, ahol a legmodernebb technológiai ismeretek Molnár András Dr. Beke-Martos Gábor Dr. Beke-Martos Gábor mellett nyelvtudást és nemzetközileg versenyképes szaktudást szerezhetnek Frantik Agnesa Frantik Agnesa a diákok. Az innováció ma is a vállalat sikerének kulcsa: a Gizella úti telephelyen Goszták Árpád 2013 óta folyik K+F tevékenység, repülőgépekhez fejlesztenek elektromos 2002. március 1. – 2002. november 28. – hajtásrendszereket. Dale A. Martint 2013-ban választottak meg először a Német- 2002. november 28. 2004. május 14. Magyar Ipari es Kereskedelmi Kamara elnökévé, azóta, kétszeri újraválasztást Dr. Beke-Martos Gábor Dr. Beke-Martos Gábor követően ma, 2017-ben is betölti ezt a posztot. 2015-ben a magyar- német gaz- Goszták Árpád Csomay Zoltán dasági kapcsolatok erősítéséért és a magyar gazdaság fejlesztése érdekében végzett tevékenységéért a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét vehette át.
170 171 A Siemens története Magyarországon | Az innovátor Az innovátor | A Siemens története Magyarországon
Az innovátor
A Siemens Magyarországon 130 éve ugyanarra törekszik: a folyamatos értékteremtésre, a mindenkori legmagasabb szintű technológia biztosítására.
A villamositás, automatizálás és digitalizáció © Siemens Zrt. a Siemens hosszú távon növekedést felmutató területei
172 173 A Siemens története Magyarországon | Az innovátor Az innovátor | A Siemens története Magyarországon A Siemens-csoport Mi mindent jelent ma a Siemens? A Siemens Zrt. A magyarországi Siemens-csoport tagjai a Siemens konszolidált hét ipari divízióra osztotta fel. A Gizella úti telephely ennek a hét Magyarország meghatározó vállalatcsoportot alkotó hat vállalat: Siemens Zrt., Siemens ágazatnak a magyarországi képviselete és szolgáltató bázisa. A Sie- nagyvállalatai közé tartozik, Healthineers Kft., Siemens Wind Power Kft., evosoft Hungary Kft., mens Zrt. két budapesti termelő egysége a Siemens energiavonat- sokoldalú tevékenységével A Siemens Zrt. divíziói jelen van a mindennapokban: Mentor Graphics Magyarország Kft. és a Valeo Siemens e Auto- kozású divízióinak globális gyártótevékenységében vesz részt. A Po- megtalálható a korszerű motive Hungary Kft. A vállalat mintegy 3500 munkavállalót wer and Gas Budapesti Üzem gáz és gőzerőművekbe beépülő tur- nagyvárosi tömegközlekedési foglakoztat Magyarországon. binalapátokat, csapágyházakat és további, nagyméretű komponen- A Siemens AG általános magyarországi képviseletét látja el a cégcsoport divízióit lefedve. eszközökben, az elővárosi vonato- seket gyárt. Az Energy Management Budapesti Üzem komplett olaj- Kereskedelmi és szolgáltató profilja magában foglalja a Siemens termékek, rendszerek és kon, az energiatermelést biztosító A villamosítás, automatizálás és digitalizáció a Siemens hosszú tá- szigetelésű, száraz-, valamint elosztótranszformátorokat állít elő technológiai megoldások hazai értékesítését és olyan kapcsolódó szolgáltatásokat, mint a erőművekben, az épületek von növekedést felmutató területei. Az ezekben rejlő teljes piaci po- hazai és nemzetközi felhasználók számára. A Siemens Zrt. vezetősé- tanácsadás, tervezés, a műszaki és mérnöki tervezés, telepítés, üzembe helyezés, műszaki Power and Gas energiahatékonyságát elősegítő berendezésekben, a kórházak tenciál kihasználása érdekében a cég termékeit és szolgáltatásait gének a székhelye az egykori telefongyár helyén, a Gizella úton van. üzemeltetés, szerviz. Az olaj-, gáz-, energiaipari, valamint további ipari ágazatok világszínvonalú diagnosztikai eszközeiben, termékeinek és megoldásainak szolgáltatójaként hatékony, biztonságos az autógyárak mérnöki tervező és megbízható termékeket biztosít ügyfeleinek. szoftvereiben és az egyetemek oktató központjaiban. Power Generation Services Innovatív termékeivel és szolgáltatásaival biztosítja a közüzem, olaj- és gázipar, továbbá az ipari feldolgozás területén használatos forgó energiatermelő berendezések magas szintű megbízhatóságát és optimális teljesítményét.
Energy Management A Siemens AG stratégiai fontosságú kutatási- A Siemens Wind Power Kft. elsősorban az Az elektromos áram gazdaságos, megbízható és intelligens átvitelére és fejlesztési partnereként a Siemens szinte emberierőforrás-menedzsment területén szállítására szolgáló termékeket, rendszereket, megoldásokat és szolgál- valamennyi szakterületén jelen van. A magas nyújt támogatást a Siemens Wind Power tatásokat biztosít a globális piac vezető forgalmazójaként. színvonalú szoftverfejlesztésen túlkutatás- projektek számára a világ különböző terü- fejlesztési projektekben is részt vesz, és aktív letein. Mérnökei és technikusai a világmé- véleményformálóként alakítja, hogy a jövő retű beruházók mellett végzik a különböző Building Technologies Siemens termékei milyen technológiákra projektek helyszíni kivitelezését Az épületek energiahatékonyságára közvetlen hatással van az alkalmazott épülve kerüljenek majd a piacra. épületautomatika, amely a fűtési, hűtési, szellőzési és megújuló energia rendszerek komplex irányításáért és menedzsmentjéért felelős. Az épületek biztonságáért pedig a tűzjelző, oltó, beléptető, CCTV-, valamint behato- lásjelző rendszerek felelősek. Ezeket a megoldásokat kínálja ma a vállalat több évtizedes szakmai tapasztalataira és saját fejlesztéseire alapozva.
Mobility Hatékony és integrált közlekedési rendszerek megvalósításán dolgozik a vasúti és közúti személy- és áruszállítás szinte minden területén. Megoldá- sai hozzájárulunk a biztonságos, fenntartható és megbízható közlekedéshez. A ma már a Siemens Digital Factory divízi- Az 50-50%-ban a Valeo és a Siemens ójának részét képező vállalat akvizíciója tulajdonában álló közös vállalat célja, 2017-ben zárult le. A Siemens globális hogy innovatív és jó ár-érték arányú Digital Factory Vision 2020 stratégiájának részeként vásá- nagyfeszültségű alkatrészeket és rendsze- A gyártási folyamatok rugalmasságát és hatékonyságát növelő, illetve a rolta meg az ipari szoftverekkel foglalkozó reket gyártson hibrid valamint elektromos termékek piacra jutását gyorsító, egymással zökkenőmentesen működő vállalatot. autókhoz világszínvonalú portfólióval, hardverek, szoftverek és technológia alapú szolgáltatások átfogó kiváló ügyfélkörrel és elkötelezett alkal- választékát kínálja világszerte. mazottakkal.
Process Industries and Drives Termékeivel és folyamataival mérhetően növelhető a hatékonyság, gyorsítható a piacra jutás az innovatív, integrált technológia alkal- mazásával a teljes életcikluson keresztül.
Helyszíni Projektkivitelezési központok A szervezet elsősorban a Siemens globális Power and Gas és Power Generation Services projektjeinek különböző területei számára nyújt Egészségügyi szolgáltatás minőségének támogatást. Mérnökei világméretű projektek helyszíni kivitelezését növelését elősegítő gyógyászati techno- © Siemens Zrt. végzik és a feladataikhoz köthető mérnökirodai tevékenységeket A Siemens Zrt. telephelye lógiák kifejlesztésében. folytatnak a budapesti irodában.
174 175 A Siemens története Magyarországon | Az innovátor Az innovátor | A Siemens története Magyarországon
A Siemens legfőbb értékei
FELELŐSSÉG | KIVÁLÓSÁG | INNOVÁCIÓ Képzés-oktatás a Siemensnél A Siemens számára kiemelten fontos a jó szakon, felsőfokú duális képzés keretében zella úti telephelyen 2014-ben avatták A Siemens felelősséget vállal partnerei, megoldásainak eredményességét az ügyfe- tok optimalizálása, az adatok gyűjtése és szakembergárda, a megfelelő utánpótlás is fogad diákokat a vállalat. 2017-ben a Bu- fel a teljesítményelektronikai laborató- saját munkatársai és részvényesei iránt. lei hosszú távú sikerén mérheti. Kutatási és elemzése. Összetett folyamat, amely segít- biztosítása, ezért is vezette be a cég Német- dapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki riumot, amely világszinten is elsőrangú Ezt úgy teszi meg, hogy a legmagasabb fejlesztési tevékenységei szorosan összekap- ségével kiaknázható egy vállalat működé- országban több mint 120 évvel ezelőtt és Informatikai Karával közösen a duális fejlesztési környezetet biztosít a Siemens szakmai és etikai elvárásoknak megfelelően csolódnak üzleti stratégiájával. sének szinte minden területe. az úgynevezett duális rendszerű képzést. rendszerű műszaki mesterképzést is elin- mérnökeinek. működik, és ugyanezt várja el érintettjeitől. dították. A Siemens Wind Power Training A Siemens a kiválóság jegyében szervezi A Siemens tudja, hogy globális nagyválla- A 2020-ig szóló üzleti stratégia teljesí- A duális szakképzést a Siemens Magyaror- Center képzőközpontban a szélenergia A laboratórium villamos hajtások fejlesz- tevékenységét. Olyan megoldások és szol- latként akkor lehet sikeres, ha a vállalati téséhez a Siemens szakaszokat tűzött ki, szágon is elindította, számos szakiskolával területén működő cégek együttműködé- tésének és tesztelésének ad helyet. Itt szü- gáltatások kidolgozására törekszik, amelyek misszióra, kultúrára, történetre építkező amelyek teljesítése a vállalatot további és szakközépiskolával közösen. Jelenleg séből létrejött Global Wind Organisation letett meg a világ első tisztán elektromos, felülmúlják partnereinek várakozásait. üzleti stratégiája azokra a területekre fó- sikerekhez segíti hozzá. Rövidtávon mechatronikai technikus, CNC gépkezelő, szervezet által kialakított iparági szabvá- kétüléses, oktató és alap műrepülésre al- Olyan munkakörülményeket és feltételeket kuszál, amelyeken a cég a leginkább ered- a Siemens először is a teljesítőképesség hegesztő, ipari gépész és gépi forgácsoló nyokon alapuló biztonsági tréningeket kalmas repülőgépének, a Magnus eFusion- teremt munkatársai számára, amely a leg- ményes. Ez a villamosítás, amely területen növelésére fókuszál. Ennek alapja az újon- szakokra jelentkezhetnek a fiatalok a Sie- oktatják szakemberek számára. Az innová- nek az elektromos hajtásrendszere is. Az jobb munkáltatók közé emeli. A Siemens a cég mai napig piacvezető, és jövőjét nan kialakított vállalati struktúra és fele- menshez. A diákok gyakorlati képzését a ció a Siemens sikerének egyik legfontosabb evosoft Kft. mellett az Energy Management innovatív vállalat, amely cég munkatársai is ezzel összefüggésben képzeli el. Ez az lősségi körök. Középtávon a Siemens célja, Gizella úti telephelyen található Siemens tényezője. A vállalat célja, hogy minden Budapesti Üzemben és a Késmárk utcai Po- találmányaikkal és ötleteikkel megváltoztat- automatizálás, hisz a vállalat évek óta hogy sikeres üzleteit tovább erősíthesse. Képzési Központ biztosítja. A Budapesti üzleti területén meghatározó szerepet wer and Gas Budapesti Üzemben is magas ták a világot. A Siemens szeretne olyan té- sikeresen automatizálja ügyfelei folyama- Emellett a vállalat számára fontos az is, Gazdasági Egyetemmel együttműködés- töltsön be, segítve üzletfelei sikerét és egy hazai hozzáadott értékkel végeznek a mun- nyező maradni valamennyi üzleti területén, tait. Ezen a területen is világszerte vezető hogy forrásait a stratégiai növekedési ben 2015 óta nemzetközi gazdálkodás fenntarthatóbb jövő megvalósítását. A Gi- katársak kutatás-fejlesztési tevékenységet. amely meghatározza a trendeket, és vezető pozíciót tölt be, amelyet szeretne a jövő- területek kiépítésére fordítsa. Hosszú tá- pozícióra törekszik az új technológiák kifej- ben is megőrizni. Ez a digitalizáció, amely von a vállalat arra törekszik, hogy további lesztésében. A munkatársai energiájának az üzleti környezet egészére hatással van: növekedési lehetőségeket ragadjon meg és kreativitásának köszönhetően innovatív részét képezi az automatizálás, a folyama- és közben új területeket építsen ki. © Siemens Zrt. © Siemens AG Mechatronikai technikus, CNC gépkezelő, hegesztő, ipari gépész és gépi forgácsoló szakokra jelentkezhetnek a fiatalok a Siemenshez A Siemens megnyitotta a világ legnagyobb szélturbina-tesztközpontját Dániában
176 177 A Kaposvári Egyetem A 4-es metró
A Kaposvári Egyetem és a Siemens Zrt. negyedszáza- Egyetem Egészségügyi Centruma a régióban a leg- látta el. A kamionban található modell nem külön- Amikor 2014 tavaszán ünnepélyesen felavatták ún. sötétüzemi tesztidőszak, majd ennek sikeres lezárá- izgatottan követte az eseményeket. Végül március dos kapcsolatának csúcspontja az MR technológiára magasabb szintű onkológiai ellátást tudja biztosítani bözik az országban más helyszíneken (2014-ben Budapest legújabb, Kelenföldtől a Keleti pályaud- sát követően, 2014 február–márciusában kezdődhetett 28-án megindult az utasforgalom Budapest első épülő molekuláris kutatóközpont, illetve a Magyaror- a lakosságnak. Az Egészségügyi Centrum mellett az 14 helyen) üzemelő Siemens Somatom Emotion 16 varig tartó metróvonalát, egy szokatlanul hosszan el az utasforgalmi próbaüzem. A hazai nyilvánosság automata vonatvezérléssel üzemelő metróvonalán. szágon elsőként üzembe helyezett Siemens Biograph egyetem diagnosztikai központjában is működnek CT-berendezéstől. A mobil szűrőkamion tehát arra is húzódó történet ért szerencsés véget. mMR-berendezés 2014-es átadása volt. A két külön- Siemens-berendezések. alkalmas, hogy a CT-diagnosztikával nem rendelkező böző diagnosztikai eljárást egyesítő Biograph mMR kórházak számára nyújtson ellátást. A CT üzembe A főváros 4-es metrójának terve már a rendszerváltás egy világszínvonalú 3T térerejű MR és a hasonlóan Magyarország első komputertomográffal felszerelt helyezéséhez csupán ipariáram-csatlakozásra (50 idején felkeltette a Siemens figyelmét: a cég 1989– csúcstechnológiát képviselő, molekuláris képalkotá- szűrőkamionja is a Siemenshez köthető. A szűrő- méteres körzetben) van szükség. A kórház és a szű- 1990-ben jelezte, hogy érdekli a projekt, sőt egy sú PET integrált egysége. Ez a készülék betekintést kamion 2014 tavasza óta a dél-dunántúli kistele- rőkamion közötti informatikai kapcsolatot a kamion- ajánlati dokumentációt is összeállított. Az elkövet- ad az emberi szervezetben zajló, bonyolult élettani pülések lakosságának ellátását szolgálja. A mobil ban elhelyezett, nagy teljesítményű szerver és a 4G kező időszakban a metróvonal megépítését a Buda- folyamatokba, és így korai stádiumban képes feltárni állomáson a Siemens CT-berendezés több, beutaló mobilhálózatot is kezelni képes adatátviteli eszközök pestre tervezett világkiállítás megrendezéséről való a kóros elváltozásokat. A Siemens Zrt. egy Eclipse RD köteles vizsgálat mellett a tüdőproblémák kiszűrésé- biztosítják. 2014-ben a szűrőkamion 49 napon járta lemondás, az időről időre új lendületet kapó politikai cyclotront, egy Biograph Truepoint PET/CT-berende- re is lehetőséget ad. A szűrőkamion üzemeltetőjé- az országot. Megfordult a Somogy és Veszprém me- viták, a gazdaságossági kétségek és a környezetvé- zést, illetve egy radiokémiai labort is szállított a fej- nek kérésére a Siemens a CT-berendezést alacsony gyei falvakban, de járt Debrecenben, Szolnokon, és delmi félelmek egyaránt hátráltatták. A történetben lesztés részeként, aminek köszönhetően a Kaposvári dózisú mellkasi CT végzésére alkalmas programmal a Siemens Zrt. budapesti székházánál is. a fordulat 2003-ban következett be: az országgyűlés elfogadta a metró építéséről szóló törvényt.
A Siemens M4 Budapest konzorcium 2006-ban nyerte el a 4-es metró áramellátásáról és integrált rendszereiről szóló megbízást. A konzorcium három Siemens cégből – Siemens AG, Siemens Transpor- tation Systems S.A.S., Siemens Zrt. – állt. A megbí- zás az áramellátáson túl tartalmazta az üzemvitelt irányító és felügyelő, valamint a vonatszerelvények közlekedéséhez szükséges automatikus vonatve- zérlés és biztosítóberendezések kiépítését is. A Sie- mensnek kellett gondoskodnia a vonatfelügyeleteket ellátó irányító központok kiépítéséről, az állomások hírközlő berendezéseiről, a telefonközpontról, a rádi- ótelefon- és optikai adatátviteli hálózatról, a tűzjelző hálózatról és az energiaellátó központ megépítéséről is. Mit jelent mindez a metrót használó utasoknak? Azt, hogy a metrókocsik kivételével minden más, a metró napi működését biztosító rendszert Siemens technikával szereltek fel. Mindebből közvetlenül az utazók csak a vezető nélkül közlekedő szerelvények- kel, az utastájékoztató rendszerekkel és esetleg a segélykérőkkel találkoznak.
A 2006-ban elkezdődött építkezés – mint minden sokszereplős nagyberuházás – nem volt zavartalan. A francia metrókocsik típusengedélyének megszer- zése körüli késedelmek és az ezt követő jogi viták kihatottak a Siemens-konzorciummal kötött szer- ződésre is. 2013. májusban a főváros és a Siemens végül egyezségi megállapodást kötött a metrósze- relvények késése miatt halmozódó többletköltségek és kötbérigények tárgyában. 2013-ban a 4-es metró területére 414 Siemens szakember rendelkezett be- lépési és munkavégzési engedéllyel. Munkájuk révén 2013 októberében elkezdődhetett a metró üzembe © Siemens Zrt. © Siemens Zrt. A Siemens Zrt. egy Eclipse RD cyclotron, egy Biograph Truepoint PET/CT berendezést is szállított a Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centrumába helyezésének legfontosabb előfeltételét jelentő, A4-e metró alagútrendszere
178 179 Zöldellő tetők a Siemens Gizella úti telephelyén Magyarország legfejlettebb gázturbinás erőműve, Gönyű
Napjainkban egyre kevésbé meglepő, ha a városi Magyarország legfejlettebb gázturbinás erőművét ciklusú (egyszerre gáz- és gőzturbinás) erőmű szüle- arra törekedett, hogy magyar vállalatokat is foglal- betonrengetegben felbukkan egy zöldellő háztető. 2008–2010 között a Siemens AG és a Siemens Zrt. tett Gönyűn. A több mint 59 százalékos hatásfokkal koztasson. A gázturbina, a generátor, a főtranszfor- A környezetbarát megoldások és szolgáltatások által alkotott konzorcium valósította meg. A zöld- üzemeltethető gönyűi erőmű egységnyi földgázból mátor 2009 végén érkezett meg a helyszínre, a be- fejlesztése mellett elkötelezett Siemens Zrt. ebben mezős beruházásként induló építkezésből egy vi- harmadával több villamos energiát tud termelni. rendezéseket rögtön beépítették. 2010-ben a Sie- is úttörő volt: a cégvezetés több mint 20 évvel ko- lágszínvonalú, 433 MW teljesítményű, kombinált A Siemens Zrt. alvállalkozóinak kiválasztása során mens kulcsra készen adta át az erőművet. rábban döntött az ökológiailag hasznos zöldtető telepítése mellett. A vállalat 1994-ben több mint 1800 négyzetméter – ez nagyobb, mint négy kosár- labdapálya – területen telepített intenzív és extenzív zöldfelületet a Gizella úti székházára, majd 1996-ban, amikor az önkormányzat által jóváhagyott új ren- dezési terv lehetővé tette, további tetőkre ültettek növényeket. 2000 végére fejeződtek be a 8-as és 9-es számú épületen a fejlesztések, amelyeknek kö- szönhetően további 690 négyzetméteres – mintegy négy teniszpálya méretével megegyező – extenzív zöldtetőt telepített a vállalat.
A rendezésnek köszönhetően a telek beépítettsége 33 százalékra csökkent, míg a zöldterület aránya 25 százalékra emelkedett. 2011-ben a hármas számú épület szigetelésének felújításakor már tudatosan olyan technológiát használtak, amely lehetővé tette további, víz- és hőszigetelést támogató, valamint az ökoszisztémával is harmonizáló zöldfelület telepíté- sét. 2013-ban ennek köszönhetően újabb 340 négy- zetméterrel növekedhetett az extenzív élő terület. 2014-ben adta át a Siemens a duális szakképzésnek helyet adó Siemens Képzési Központot, amely 1100 négyzetméter nagyságú extenzív zöldtetőt kapott, rá két évre pedig a gépjárműjavító és hulladéktároló épület pótlólagos hőszigetelését egészítették ki 300 négyzetméteres extenzív zöldtetővel.
A tetőkertek extra díszei a Gizella úti urbánus környe- zetnek. Az évek során számos madár (feketerigó, házi rozsdafarkú, európai szarka), rovar és egyéb állatfaj (fürge gyík, sárga házú csiga, földigiliszta, pince- bogár, poszméh) talált táplálékra és menedékre itt. Az aszfalttal borított, házakkal zsúfolt, szmogos város levegőjének minőségét jelentősen javító tetőkertek a környék oxigénellátására is jótékonyan hatnak. A Nemzetközi Zöldtető Szövetség adatai szerint egy négyzetméternyi zöldtető évente mintegy 0,2 kilog- ramm szálló port és szennyező részecskét képes ki- szűrni a levegőből. Ezen túlmenően csökkentik a csatornahálózat terhelését – a Németországi Tető- kertépítők Szövetsége által végzett vizsgálat szerint már egy 10 centiméter vastag zöldtető is körülbelül 70 százalékkal csökkenti az elfolyó csapadék men�- nyiségét – és a házba jutó zaj mértékét. A hangszige- telésnél akár nyolc decibellel kisebb terheléssel lehet © Siemens Zrt. © Siemens Zrt. számolni. A vegetáció remek hőszigetelő is. A tetőkertek extra diszei a Gizella úti urbánus környezetnek A Siemens kulcsra készen adta át a gönyűi erőművet, 2010
180 181 Elektromos hajtású repülőgép Kecskemétről Az V. páneurópai folyosó korszerűsítése
A kecskeméti Magnus Aircraft és a Siemens együtt- 2016. április 11-én. A projektben a Siemens fejlesz- Ekkor a Siemensen belül kizárólag Németországban A Kijevtől Budapesten át Velencéig húzódó V. számú Konzorcium egyik tagja volt a Siemens Zrt. A cég a konstrukcióban az áramszolgáltatók és a vasúti irá- működésével jött létre a Magnus eFusion: elektro- tőmérnökei is részt vettek: ők fejlesztették a repülő és Magyarországon folyt ilyen irányú fejlesztés. páneurópai folyosóban érintett vasútvonalak korszerű- feladata a felsővezetéki energia-távvezérlő rendszer nyítástechnika közötti adatforgalmat optikai kábelek mos meghajtású, oktatásra és a pilóták vészhelyzeti elektromos hajtásrendszerét. A friedrichshafeni Aero A vállalat magyarországi K+F részlege létrehozása sítésében a Siemens Zrt. két jelentős projekttel is részt (FET), egyes biztosítóberendezések, illetve a 120/25 közvetítik. Ami a Kelenföld–Székesfehérvár közötti 65 kiképzésére alkalmas kétszemélyes elektromos 2016 szakkiállításon a repülőgép elnyerte az óta minden évben dinamikusan bővült. 2017-ben vett. Az egyik a Bajánsenye–Boba közötti vonal villa- kilovoltos betáplálás kiépítése volt. A vonal a 25 kilo- kilométer hosszúságú vasútvonalat illeti, a beruházás repülőgép, amellyel sikeres felszállást teljesítettek „E Flight Award 2016” innovációs díjat. már csaknem 60 főből állt a csapat. mosítása, a másik a Kelenföld–Székesfehérvár közötti voltos vontatási energiát a már működő, a koncesz- megrendelője szintén a Nemzeti Infrastruktúra Fej- szakasz biztosítóberendezéseinek korszerűsítése volt. sziós vasútvillamosítás keretében megépülő celldö- lesztő Zrt. volt. A Siemens Simis elektronikus váltó- mölki, illetve a program keretében felépített zala- és jelzőállító központokat, Iltis távvezérlési rendszert, A bajánsenyei országhatártól Boba állomásig tartó egerszegi alállomásról kapta. A helyszínre számító- illetve az útátjárók biztosítására szolgáló berendezé- vasúti vonal villamosítására 2008–2010 között gép-vezérelt vasúti jelző- és biztosítóberendezéseket seket szállított. A megvalósítás során a régi jelfogós a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában telepítettek, így a vonalon az állomások távvezérlésé- berendezéseket elektronikusra cserélték, és kiépítet- került sor. A feladat elvégzésére megalakult BB 2007 vel központi forgalomirányítás valósult meg. Ebben ték a centralizált térközbiztosítást. © Siemens Zrt. © Siemens Zrt. A friedrichshafeni Aero 2016 szakkiállításon a repülőgép elnyerte az „E Flight Award 2016” innovációs díjat, 2016 A Siemens szállította a Simis elektronikus váltó- és jelzőállító központokat, ltis távvezérlési rendszert és az útátjárók biztosítására szolgáló berendezéseket
182 183 A kulcsfontosságú partner
Az evosoft Hungary Kft. története több mint 20 év- Budapesten öt irodaházban, vidéken pedig két nagy- hajtástechnika, az orvostechnika, a vasúti rendsze- amely az orvostechnológiai szoftverfejlesztésben be- vel ezelőtt kezdődött, amikor néhány ügyes mérnök városban, Miskolcon és Szegeden működtet irodát, rek, az elektromos autók és az energetika terén. vezette azt a fejlesztési módszertant, amelynek egyik összeállt, hogy létrehozzon egy új ipari szoftvert. több mint 1300 főnek ad munkát, árbevétele pedig A Siemens partnereként – a magas színvonalú szoft- fontos pontja közelebb kerülni a végfelhasználóhoz, A cég ma már a nagyvállalatok ligájában játszik, az előző évben tisztán szoftverfejlesztésből meg- verfejlesztésen túl – kutatás-fejlesztési projektekben számára jól alkalmazható és a piacon jól eladható Magyarország vezető szoftverháza (Budapest Business haladta a 20,5 milliárd forintot. A vállalat mérnökei is részt vesz a cég, és aktív véleményformálóként be- terméket létrehozni. Az agilitásról szerzett szaktudás Journal Book of Lists 2016/2017, Szoftverfejlesztők). világszínvonalú termékeken dolgoznak, amelyek az leszólhat abba is, hogy a jövő Siemens-termékei mi- és gyakorlati tapasztalat házon belül van tehát. A sikeréhez hozzájárult az is, hogy a magas szintű emberiség és a körülöttünk lévő világ kihívásaira lyen technológiákra épülve kerüljenek majd a piacra. szakmaiság emberléptékű fejlődéssel párosult. adhatnak választ, többek között az automatizálás- és Az evosoft volt az egyik első cég Magyarországon, Az itt dolgozó mérnökök úttörő technológiák fejlesz- tésében, kuriózumnak számító projektekben vehet- nek részt. Élő, élő tanúi a napjainkban zajló tech- nológiai fejlődésnek, az ún. „Ipar 4.0-nak”, amely az információtechnológia virtuális és a gépek fizikai világának egyesüléséről szól. A vállalat célja, hogy ezekben az új technológiákban is egyre nagyobb felelősséget kapjanak, és egyre nagyobb részt vállal- janak a termékfejlesztésben. Tudásközpontú vállalat, ahol a kollégák szellemi tőkéje a legfontosabb érték.
Ez a kisfilm, amely az gyüttE a Jövő Mérnökeiért Szövetséggel együttműködésben készült, ízelítő az evosoftnál zajló szakmai munkából és az ott megszokott hangulatból. Nézze meg az alábbi QR- kód segítségével: © Siemens Zrt. © Siemens Zrt. Az evosoft Hungary Kft. évek óta a legnagyobb szakmai konferenciák egyik meghatározó szereplője Az evosoft Hungary Kft. Kaposvár utcai székhelye, 2017
184 185 A Siemens története Magyarországon | Az innovátor Az innovátor | A Siemens története Magyarországon
Ezt jelenti a Siemensnek az „Ingenuity for life” A vállalat innovációi hasznos értéket te- remtenek az ügyfelek és a társadalom számára egyaránt. Ebben segítenek a Sie- mens-megoldások a villamosítás, az auto- matizálás és a digitalizáció terén. A márka megújításának részeként a Siemens 2016- ban vezette be világszerte új jelmondatát.
„170 éve keresünk olyan eljárásokat, ame- lyek révén számos területen jobbá tehet- jük az életet. A technológia iránt érzett szenvedélyünk tesz minket képessé arra, hogy mértékadók legyünk, és fenntartha- tó értéket teremtsünk ügyfeleink, a társa- dalom és minden egyes ember számára.” ‒ vallja a vállalat.
Az „Ingenuity for life” készíti fel az ipart a jövőre. A teljes gyártási folyamat dig- italizációja révén akár a tömegtermelés is olyan rugalmassá válhat, hogy egyedi igényeket is kielégíthessen.
Az „Ingenuity for life” választ ad napjaink energiaágazati kihívásaira, ezzel is hozzá- járulva az erős gazdaság megalapozásá- hoz. Intelligens technológiáink biztosítják a stabil energiaellátást, segítve a rendszert a megújuló energiaforrások által okozott ingadozások kezelésében.
Az „Ingenuity for life” segíti a hatékonyabb és környezetbarát, ezáltal élhetőbb és szerethetőbb városok létrehozását. Példá- ul úgy, hogy az intelligens hálózatok és közlekedési lámpák vezérlése elsőbbséget biztosít a buszok és a megkülönböztető jelzést használó járművek számára.
A Siemens az ügyfeleivel közösen áll az új kihívások elé. Szakértelme a villamosítás, automatizálás és digitalizáció területén segíthet abban, hogy minél előbb számos területen tudja jobbá tenni az életet és fenntartható értéket teremtsen a jövő ge- nerációi számára. Ez az, ami a Siemenst hajtja, ez a Siemens ígérete. Ez az „Ingenuity for life”. © Siemens Press Photos © Siemens Press Az “Ingenuity for life” segíti a hatékonyabb és környezetbarát, ezáltal élhetőbb és szerethetőbb városok létrehozását
186 187 A Siemens története Magyarországon | Életképek a Siemens mindennapjaiból Életképek a Siemens mindennapjaiból | A Siemens története Magyarországon
Életképek a Siemens mindennapjaiból
188 189 A Siemens története Magyarországon | Életképek a Siemens mindennapjaiból Életképek a Siemens mindennapjaiból | A Siemens története Magyarországon
190 191 A Siemens története Magyarországon | Forráslista Forráslista | A Siemens története Magyarországon
Forráslista A kötetben szereplő adatok forrása Felhasznált források
Levéltárak Egyéb kutatóhelyek Hivatkozott irodalom jegyzéke fejezetenként
Siemens Zrt. irattára Budapest közúti vastúi közlekedésének fejlődése 1865–1922 Budapest Főváros Levéltára Werner von Siemens és a Siemens birodalom és a BSZKRT tíz évi működése, 1923–1933. BSZKRT igazgatósága, Országos Széchenyi Könyvtár Wilfried Feldenkirchen: Werner von Siemens. Erfinder und BFL. XI. 126g. 124–125. dobozok Magyar Siemens–Schuckert Budapest, 1934. internationaler Unternehmer. Piper, München–Zürich, 1996. Művek Villamossági Rt. Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum archívuma Budapesti Cím- és Lakjegyzék kötetei (2. kiadás) és az eredeti angol kiadása (Ohio State University BFL. XI. 1507. 759. doboz. Siemens Művek csőszállítási Postamúzeum Press, 1994.); Wilfried Feldenkirchen: Siemens. 1918–1945. Feldenkirchen, Wilfried: Werner von Siemens. Ohio State vizsgálatai 1933–1938 Piper, München–Zürich, 1995. Wilfried Feldenkirchen: Siemens. University Press, 1994. From Workshop to Global Player. Piper, München–Zürich, 2000. VII.2.e. (Cégbírósági iratok) Fontosabb sajtótermékek Feldenkirchen, Wilfried: Siemens. 1918–1945. Piper, München– Cg. 34391. Körúti Villamos Vasút Vállalat Siemens & Halske; Zürich, 1995. A Siemens megjelenése Magyarországon Elektrotechnika 1908–2010 Budapest Főváros Levéltára VII.2.e. Cg. 34391. (Cégbírósági Cg. 32673 Budapest Városi Vasút Vállalat Siemens & Halske; Feldenkirchen, Wilfried: Werner von Siemens. Erfinder und iratok, Körúti Villamos Vasút Vállalat Siemens & Halske); VI- Fővárosi Közlöny 1890–2005 internationaler Unternehmer. Piper, München–Zürich, 1996. Cg. 32657 Siemens & Halske Bt.; I.2.e. Cg. 32673 (Cégbírósági iratok, Budapest Városi Vasút Fujitsu Siemens Computers Kft. tájékoztatója 2002–2004 Feldenkirchen, Wilfried: Siemens. From Workshop to Global Cg. 2055 Siemens & Halske Rt.; Vállalat Siemens & Halske); VII.2.e. Cg. 32657 (Cégbírósági Gazdasági Mérnök 1877–1918 Player. Piper, München–Zürich, 2000. iratok, Siemens & Halske Bt.); VII.2.e. Cg. 2055 (Cégbírósági Cg. 2829 Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamossági Rt. Keller Ferenc (főszerk.): A Villamosgép és Kábelgyár 50 éve iratok, Siemens & Halske Rt.); Budapest közúti vastúi közleke- iratai (6409. Okm. 1091); Hírlevél: a Siemens Erőműtechnika Kft. belső kiadványa és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében, 1913–1963. désének fejlődése 1865–1922 és a BSZKRT tíz évi működése, Cg. 7368 Magyar Siemens–Reinigen Művek Rt. iratai; Magyar Mérnök és Építész Egylet Közleménye 1867–1944 Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1963. 1923–1933. BSZKRT igazgatósága, Budapest, 1934; Budapesti Cím- és Lakjegyzék vonatkozó kötetei. Cg. 47950 Villamosipari és Kereskedelmi Rt. iratai. Magyar Távközlés 1990–2007 Leonhardt-féle osztrák Compassok kötetei Népszabadság 1957–2016 Magyar Életrajzi Lexikon Siemens-gyárak Magyarországon az I. világháborúig BFL VII.2.e. 6409 Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamos- Magyar Országos Levéltár Siemens Dinamó: a Magyar Siemens Művek dolgozóinak Mihók-féle Compassok kötetei lapja 1950–1951 sági Rt. iratai (Cg. 2829 Okm. 1091); BFL VII.2.e. Cg. 2055 Z 656–657, és Z 1299–1302. Magyar Siemens–Reininger Művek Rt. Országgyűlési almanachok Siemens & Halske Rt. iratai; a Leonhardt-féle osztrák és a Siemens Közlemények 1943–1944 magyar Mihók-féle Compassok kötetei; a Tiszti Cím és Névtár Z 615–619- Magyar Siemens Művek Villamossági Rt. Révai Nagy Lexikona Siemens Magazin 1997–2003 kötetei; a Budapesti Cím- és Lakjegyzék kötetei; országgyűlési Z 1624. Debreceni Helyi Vasút, 13. doboz Tiszti Cím és Névtár kötetei almanachok; Magyar Életrajzi Lexikon, Révai Nagy Lexikona Siemens Orvostechnikai Szemle 1932–1939 Z 1618. Budapest–Vác–Gödöllő HÉV Rt. Röntgen- és Orvostechnikai jegyzetek 1930 Háborútól háborúig Z 1524. MÁV Igazgatóság bizalmas iratai 22. doboz BFL VII.2.e. 6409 Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamossági Vasúti és Közlekedési Közlöny 1871–1941 Z 1525. MÁV Igazgatóság iratai Rt. iratai (Cg. 2829 Okm. 1091); BFL VII.2.e. Cg. 2055 Siemens & Vezetékek Világa 1996– Halske Rt. iratai; BFL VII.2.e. Cg. 7368 Magyar Siemens–Reinigen Z 1183, 1188–1190. Villamosipari és Kereskedelmi Rt. Művek Rt. iratai; a korabeli osztrák és magyar Compassok köte- 1945–1948 Világgazdaság 1968–2015 tei; a Tiszti Cím és Névtár kötetei; a Budapesti Cím- és Lakjegyzék Z 631–637. Telefongyár Rt. 1911–1950. kötetei; országgyűlési almanachok; Magyar Életrajzi Lexikon, Révai Nagy Lexikona; Keller Ferenc (főszerk.): A Villamosgép és XIX–A–41. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 1962–1989 Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villamosipar fejlődésében, XXIX–G–23a Transelektro Magyar Villamossági 1913–1963. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1963. Külkereskedelmi Vállalat XIX–J. Külügyminisztérium, J. állag 106, K. állag 68, 74, 76. Szovjetizálás, önállósodás, államosítás dobozok BFL VII.2.e. Cg. 47950 Villamosipari és Kereskedelmi Rt. iratai; BFL VII.2.e. 6409 Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamos- sági Rt. iratai (Cg. 2829 Okm. 1091); Keller Ferenc (főszerk.): A Villamosgép és Kábelgyár 50 éve és szerepe a magyar villa- mosipar fejlődésében, 1913–1963. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1963.
192 193 A Siemens története Magyarországon | Impresszum
Impresszum
A Siemens története Magyarországon, 1887–2017 © 2017 Siemens Zrt., Budapest ISBN 978-615-00-0457-0 Minden jog fenntartva! 2017/11
Kiadó Siemens Zrt. H-1143 Budapest Gizella út 51-57. Postacím: H-1956 Budapest Tel.: (+36 1) 471-1000 Fax: (+36 1) 471-1002 e-mail: [email protected] www.siemens.hu
Felelős kiadó Virágh Adrienn, Károlyi Zsolt Felelős szerkesztő Sebők Orsolya Szöveg Frisnyák Zsuzsa, Klement Judit Képszerkesztő, fotográfus Hatlaczki Balázs Design Major Lajos Korrektor Belányi József A kiadvány elkészítésében Baki Lajos, Boda Viktória, Jenei Rita, közreműködtek Kovács László, Kőmíves Judit
Nyomda Pauker Holding Kft. 1047 Budapest, Baross utca 11-15. Telefonszám: +36 1 272 22 90 Fax: +36 1 370 27 20 E-mail: [email protected] Website: www.pauker.hu
194 Siemens Zrt. H-1143 Budapest Gizella út 51-57. Postacím: H-1956 Budapest Tel.: (+36 1) 471-1000 Fax: (+36 1) 471-1002 e-mail: [email protected] www.siemens.hu
Összhangban a felelős gazdálkodás és fenntartható környezet iránti erős elkötelezettségünkkel, valamint az FSC (Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa) irányelvei alapján a kiadvány olyan ellenőrzött forrásból származó alapanyagokból készült, amelyek megfelelnek a környezettudatos és társadalmilag felelős termelés és gyártás feltételeinek. Az FSC olyan független szervezet, amely 1993-ban abból a célból alakult, hogy globális szinten fellépést sürgessen a fenntartható és felelős erdőgazdálkodásért.
A felhasznált cellulóz teljesen klórmentes és csak részben fehérített; az eljárás klórgáz nélküli. A nyomtatás során használt festék újrahasznosított alapanyagokból készült. A felhasznált papír gyártója rendelkezik ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszer és EMAS hitelesített környezetvédelmi vezetési rendszer tanúsítvánnyal is.
© 2017 Siemens Zrt., Budapest ISBN 978-615-00-0457-0 All rights reserved. 2017/11, Printed in Hungary
4