„Viva L'unione Magiaro-Italica!” Magyar–Olasz Kapcsolatok 1848
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
1 „Viva l’Unione magiaro-italica!” Magyar–olasz kapcsolatok 1848–1849-ben 2 „Viva l’Unione magiaro-italica!” 3 Pete Laszlo Viva l’Unione magiaro-italica!”” Magyar–olasz kapcsolatok 1848–1849-ben A borítón: A dolgok ismerete (Cognitione delle cose) „...a dolgok ismeretét a könyvek figyelmes olvasása révén nyerhetjük el, Printart-Press Kft. s ez a lélek tehetségei közé tartozik...” (Cesare Ripa: Iconologia) Debrecen, 2014 4 „Viva l’Unione magiaro-italica!” 5 Tartalomjegyzék ITALIANISTICA PANNONICA [1] Bevezetés 9 1. A népek tavasza előtt 17 Szerkeszti: Pete László és Puskás István 1.1. Az olasz és a magyar nemzeti mozgalom 17 1.2. Magyarország és a magyarok az itáliai politikai közgondolkodásban 23 2. Az első közeledési kísérletek 33 Lektorálta: Hermann Róbert 2.1. Terenzio Mamiani 33 2.2. Splény Lajos 37 3. Magyar katonák Itáliában 41 3.1. Magyarok a velencei forradalom idején 55 4. Az „olasz segély” 62 5. Olasz katonaság Magyarországon 77 5.1. Az olasz katonaság és a magyar forradalom 77 5.2. A 23. (Ceccopieri) sorgyalogezred 81 5.2.1. A Frangepán-csapat 92 5.2.1.1. A Frangepán-csapat megalakítása 94 5.2.1.2. Az alsó-ausztriai és a Simunich elleni hadjáratban 99 5.2.1.3. Lipótvárban 103 5.2.1.4. Giovanni Baldini 117 5.3. A 16. (Zanini) sorgyalogezred 126 5.4. A 7. (Kress) könnyűlovas ezred 142 5.5. Az olasz katonák szerepe Budavár bevételénél 155 5.6. A szegedi olasz foglyok 162 6. Diplomáciai próbálkozások 173 6.1. Az olasz közvélemény és a magyarok a szabadságharc kitörése után 173 6.2. Carosini küldetése 188 6.3. Teleki László tárgyalásai 191 © 2014 Printart-Press 6.4. Olaszok, magyarok, szlávok 195 Felelős kiadó: Szabó Balázs 6.5. Splény Lajos működése 203 Felelős szerkesztő: Pete László Nyomdai munkálatok: Printart-Press Kft., Debrecen, 2014. 6.6. Alessandro Monti 213 ISBN XXXXXXXXXXXXXXX 6 „Viva l’Unione magiaro-italica!” Tartalomjegyzék 7 6.6.1. Az olasz szabadság szolgálatában 213 11. Függelék 429 6.6.2. Monti kinevezése és követutasításai 219 11.1. A velencei magyar légióban szolgált katonák 429 6.6.3. Balkáni hónapok 225 11.2. A magyarországi Olasz Légió névsora 432 6.6.4. Magyar földön 233 Névmutató 466 6.7. A Velencei Köztársaság és Magyarország 243 Indice 497 6.7.1. Az első próbálkozások 243 Contents 500 6.7.2. Bratich János működése 245 6.7.3. A velencei–magyar szövetségi szerződés 250 6.7.4. Tommaso Gar küldetése 256 6.7.5. Az adriai hadművelet terve 264 6.8. Carosini belgrádi működése 267 7. Magyar légiók Olaszországban 282 7.1. A velencei magyar légió 282 7.2. A piemonti magyar légió 291 7.2.1. Türr István 291 7.2.2. A piemonti magyar légió hányattatásai 297 8. A magyarországi Olasz Légió 313 8.1. Az Olasz Légió megalakulása 313 8.2. Monti ezredes a légió élén 327 8.3. A szervezés hetei 332 8.4. Az Olasz Légió harcai 341 8.5. Olaszok az erdélyi harcokban 351 8.6. Menekülés Szerbia felé 356 8.7. A hazatérés gyötrelmei 362 8.7.1. Tekiában és Vidinben 363 8.7.2. A kiadatás veszélyei és muzulmán hittérítési kísérletek 370 8.7.3. Gallipoliban és Cagliariban. Az Olasz Légió feloszlatása 377 9. A magyar–olasz kapcsolatok mérlege 387 10. Rövidítések jegyzéke 391 10.1. Levéltári források 391 10.2. Forráskiadványok, naplók, visszaemlékezések, feldolgozások 392 10.3. Illusztrációk jegyzéke 427 8 „Viva l’Unione magiaro-italica!” 9 Bevezetés* 1848–1849-ben a magyarok és az olaszok egymásra utaltsága mi- att, a közös ellenséggel szemben vívott küzdelem okán az egyik legaktívabb reláció Magyarország számára Itália volt. A kölcsönös szimpátia első jelei már 1848 márciusában megmu- tatkoztak: a Pest-Budán állomásozó olasz katonaság rokonszenv- vel figyelte a magyar forradalom eseményeit, a Velencébe rendelt magyar katonaság egyik hadnagya, Winkler Lajos pedig egyene- sen átállt a forradalmárok oldalára. Terenzio Mamiani és Splény Lajos révén már a tavaszi hónapokban elkezdődtek a diplomáciai próbálkozások is, amelyek – Niccolò Tommaseo, Teleki László és Giuseppe Carosini bekapcsolódása után – az ősz folyamán in- tenzívebbé váltak, mindenesetre kézzel fogható eredmények csak az év végén születtek: Splény Lajos Torinóba, Alessandro Monti Magyarországra indult követként. 1849 tavaszán az immár füg- getlenségét kikiáltó Magyarország kötött szövetségi szerződést a Velencei Köztársasággal. A diplomáciai kapcsolatok kiépítése mellett mindkét oldalon kísérlet történt a gyakorlati katonai se- gítségnyújtás megvalósítására is: Piemontban Türr István, Velen- cében Winkler Lajos szervezett magyar légiót, Magyarországon pedig Alessandro Monti vezette az olasz légiót az 1849. augusz- tusi harcokban. Szimbolikus erejű és jelentőségű, hogy Splény Lajos báró to- rinói fogadása volt az egyetlen esemény az egész szabadságharc ideje alatt, amikor valamely külső hatalom egy diplomatát hiva- talos magyar követként elismert és – a kölcsönösség értelmében – tényleges követváltással, Alessandro Monti báró delegálásával viszonzott, ami egyben a független Magyarország elismerését is jelentette. * A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozá- sa és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 10 „Viva l’Unione magiaro-italica!” Bevezetés 11 Az 1848–1849. évi magyar–olasz kapcsolatok kutatásának ko- intézményt övező kertnek.6 Magyarország egy Monti-szobrot7 moly előzményei vannak. Az első, még 19. századi közlemények küldött Bresciának, az olasz légió parancsnoka szülővárosának, az olasz légió magyarországi szerepléséről, illetve annak parancs- továbbá utcát neveztek el Debrecenben Monti ezredesről.8 A kon- nokáról, Alessandro Monti ezredesről szóltak: Francesco Bettoni- ferencián elhangzott beszédeket és előadásokat kiadták.9 Ugyan- Cazzago gróf a Monti család levéltárában őrzött dokumentumok ebben az időszakban látott napvilágot Hory Etelka – alapjaiban alapján írta meg a légió történetét,1 Gustavo Massoneri, az olasz Bettoni-Cazzago munkáját követő – tanulmánya,10 amely olaszul légió egykori századosa pedig visszaemlékezéseit2 jelentette meg. Lényegében Bettoni-Cazzago munkáját követve foglalta össze a 6 3 4 Az antik oszlopot nem hagyták érintetlenül a felállítása óta eltelt évtizedek politikai légió tetteit Augusto Pierantoni, illetve Attilio Vigevano. változásai. A talapzatára elhelyezett, ma is ott látható tábla szövege („A talapzaton álló A forradalom és szabadságharc 80. évfordulóján, 1929-ben oszlop a római Forum Romanum-ról az «olasz nemzet ajándéka»-ként 1929-ben került Magyarországra.”) helyén ugyanis eredetileg (a lecsiszolás előtt) – olasz nyelven – az adta közre Batthyány Kázmér tizenkét, Monti ezredeshez írt leve- alábbi felirat állt: „Az olasz légió emlékének, amely 1849-ben, Alessandro Monti báró lét Guido Zadei.5 Az első világháború után Monti alakja jelképpé ezredes parancsnoksága alatt, a közös függetlenségért vívott csatákban hősiesen kion- tott vérével megszentelte az olasz-magyar fegyverbarátságot.” A talapzat másik olda- vált: az ugyanazon ellenséggel szemben küzdő magyarok és ola- lára, szintén olasz nyelven, a következőket vésték: „Az antik Forum Romanum ezen szok közös hőse. Kultuszának ápolása a két állam mind szorosabb oszlopát Róma városa adományozta az Olasz–Magyar Társaság kezdeményezésére. MCMXXVIII. A fasizmus VI. évében.” A talapzat fennmaradó két szabad oldalfelüle- együttműködéséhez vezető út egyik állomása lett, eszköz a politi- tén magyar nyelvű feliratokat lehetett olvasni: „Mikor a régi római erények szellemében kai közeledés elősegítésére. A Berzeviczy Albert kezdeményezésé- újjászületett Olasz Nemzet megújítá testvériségét a magyarral, az Örök Róma e nagylel- kű adománya felállítatott Budapesten MCMXXIX május XVIII hálás megemlékezés- re 1920-ban megalakult Korvin Mátyás Magyar–Olasz Egyesület sel a bresciai báró Monti Sándorról és az olasz légióról, mint a magyar szabadság hősi nagyszabású ünnepséget és konferenciát rendezett Budapesten, bajnokairól.” Illetve: „A Korvin Mátyás Magyar–Olasz Egyesület kezdésére a magyar kir. kormány és Budapest székesfőváros ez oszlop felavatásánál üdvözölte mint baráti magas rangú olasz és magyar állami vezetők, valamint jelentős vendégeit Róma kormányzóját, Brescia város, az Olasz–Magyar Egyesület és a fascista tudósok részvételével. Olaszország, a római Olasz–Magyar Tár- Olaszország kiküldötteit.” Monti–Conferenze, címoldal előtti melléklet. saság kezdeményezése nyomán, a nyolcvan évvel korábbi közös 7 A szobor alkotója, Kuzmik Lívia szobrászművész 1928–1930 között a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. A Brescia város számára készített bronzszobor mását 1931- harc emlékére a Forum Romanum egyik oszlopát ajándékoz- ben a Korvin Mátyás Magyar–Olasz Egyesület a Nemzeti Múzeumnak adományozta, ta Magyarországnak. A Magyar Nemzeti Múzeum előtt méltó ma is látható az intézmény kertjében. (Az 1932-ben a nevezett egyesület által ugyanitt felállíttatott, Giuseppe Garibaldit ábrázoló szobor alkotójában szintén Kuzmik Líviát ünnepség keretében elhelyezett antik emlék napjainkig dísze az tisztelhetjük.) P. Szűcs 111., 122. – Liber 400–402. 8 Debrecenben, ahol az olasz légió szervezése történt, nem csak az egyik belvárosi utca viselte, viseli Monti ezredes nevét. 1929-ben (hivatalosan 1932-ben), Csobán Endre főlevéltáros elnökletével, megalakult az Olaszbarátok Monti Köre, amelynek célja, az alapszabály szerint, „a magyar-olasz kulturális és társadalmi kapcsolatok fejlesztése, a magyar-olasz barátság ápolása”. A kör rendkívül