Magyarország És a Szentszék Diplomáciai Kapcsolatai 1920–2015

Total Page:16

File Type:pdf, Size:1020Kb

Magyarország És a Szentszék Diplomáciai Kapcsolatai 1920–2015 MAGYARORSZÁG ÉS A SZENTSZÉK DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATAI 1920–2015 MAGYARORSZÁG ÉS A SZENTSZÉK DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATAI 1920–2015 Szerkesztette: FEJÉRDY András Budapest–Róma 2015 METEM Könyvek 84. Kiadja: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM) Budapest Balassi Intézet – Római Magyar Akadémia és a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány www.heh.hu Felelős kiadó: Molnár Antal – Várszegi Asztrik Sorozatszerkesztők: Várszegi Asztrik – Zombori István A 2015. április 14-én Budapesten, a Parlamentben megrendezett Fejezetek Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolataiból és a 2015. június 12- én a Római Magyar Akadémián tartott Rapporti diplomatici tra la Santa Sede e l’Ungheria c. konferenciák szerkesztett anyaga. A kötet megjelenését támogatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Pannonhalmi Főapátság továbbá a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a Közös Siker projekt keretében. Borító: Palkovics Veronika ISBN 978-963-9662-90-2 ISSN 1217-2669 Nyomdai előkészítés: Sigillum 2000 Bt., Szeged Nyomdai munkák: EFO nyomda 5 TARTALOM Erdő Péter Köszöntő. 7 Alberto Bottari de Castello Ezer éves kapcsolatok megújítása. .9 Mikola István Magyarország keresztény alapjainak helyreállítása . 11 KERESZTÉNYSÉG, ÁLLAM, DIPLOMÁCIA Angelo Acerbi Egyház és társadalom Magyarországon a visszanyert szabadság első éveiben: egy nuncius emlékei. 15 Semjén Zsolt Kétoldalú megállapodásaink és a Szentszéki–Magyar Vegyesbizottság szerepe. 19 Paul-Richard Gallagher Agostino Casaroli és a szentszéki–magyar kapcsolatok. .29 Balog Zoltán A keresztény nevelés szerepe a magyar társadalomban. 35 Szijjártó Péter Keresztény alapokon nyugvó magyar külpolitika. 39 A SZENTSZÉK ÉS MAGYARORSZÁG DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATAI (1920–1945) Johan Ickx A Pápai Államtitkárság Második Szekciójának Történeti Levéltárában őrzött dokumentumok jelentősége a magyar egyháztörténetírás számára. .45 Tóth Tamás A Szentszék és az I. világháborút követő politikai változások Magyarországon. 61 Érszegi Márk Aurél Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatfelvétele 1920-ban. 75 6 Tóth Krisztina Lorenzo Schioppa nuncius követutasítása. 85 Fejérdy András A Szentszék és a püspöki hűségeskü új szövegének megállapítása 1924-ben. 107 Csíky Balázs Serédi Jusztinián javaslata a magyar püspökök jelölésének új eljárására 1937-ben. 127 Véghseő Tamás Az Apostoli Szék és a magyar görögkatolikusok kapcsolata a két világháború között . 147 Molnár Antal A Szentszék, a magyar jezsuiták és egy törökországi tudományos intézet alapításának terve (1930–1934) . 173 Somorjai Ádám OSB Cesare Orsenigo és Angelo Rotta apostoli nunciusok szerepe a magyarországi szerzetesrendek apostoli vizitációjában 1927–1935. .211 Matteo Luigi Napolitano A budapesti apostoli nunciatúra a nácizmus és kommunizmus árnyékában. .227 A DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK HELYREÁLLÍTÁSA (1990–2015) Tóth Tamás Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatfelvétele 1990-ben. 245 Erdődy Gábor Az egyházpolitikai rendszerváltozás Magyarországon. .261 Hegyi László A Szentszék és Magyarország között köttetett szerződés és annak módosítása. Az egyház és az állam közötti együttműködés kerete az újjászervezett Magyarországon. 267 Fejérdy András A szerkesztő utószava. 273 Névmutató. 275 A kötet szerzői. .280 7 Er d ő Pé t E r KöSzöNTő Excellenciás és Főtisztelendő Gallagher Érsek Úr és Apostoli Nuncius Úr! Igen Tisztelt Miniszterelnök-helyettes úr, Miniszter Urak! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarország és az Apostoli Szentszék kapcsolatai évezredes múltra tekintenek vissza. Ez a kapcsolat mindig egyik jelentős összetevője volt Európa politikai egyensú- lyának és kulturális arculatának. Amikor 1015 évvel ezelőtt II. Szilveszter pápa koronát küldött Szent István magyar királynak, megnyitotta azt a kaput, amelyen át a magyarság beléphetett az akkori Európa népeinek közösségébe. Hazánkban az őszinte keresztény hit terjedése és a keresztény intézmények kialakulása megteremtette a lehetőségét an- nak, hogy a magyar nép békés gazdasági tevékenységből éljen és jó viszonyt alakítson ki a szomszéd népekkel. A kereszténység átalakította ennek a népnek az életformáját és a gondolkodását, és lehetővé tette, hogy a középkor nagy katasztrófái, így az 1241-es tatár invázió pusztítása után helyreálljon és megerősödjön az európai keresztény élet. A pápák legátusokat küldtek Magyarországra, akik zsinatokat szerveztek és bírói tevékeny- séget folytattak. Segítették népünk beilleszkedését az európai népek családjába, támoga- tói voltak kulturális fejlődésének, az európai jogi kultúra magyarországi elterjedésének. Amikor pedig 1456-ban a török már Belgrádot fenyegette, Hunyadi János magyar csapa- tai mellett Kapisztrán Szent János vezetésével keresztes hadak jöttek a várak felmenté- sére. Ennek a győzelemnek az emlékét jelzi a déli harangszó napjainkban is. De szükség volt erre az összefogásra az 1500-as évek elején is, amikor a mohácsi csata előtt a pápai legátus azt írta Rómába, hogy a védelem megszervezése vontatottan halad, és csak azok a katonák sietnek Magyarország megsegítésére, akiket pápai pénzen fogadtak fel. Az 1526-os mohácsi vereség után 150 év török hódoltság következett állandó há- borúkkal és járványokkal, egész falvak népének elhurcolásával és rabszolgaként való eladásával Közel-Kelet piacain. Ehhez képest valódi felszabadulást, életet és kultúrát jelentett az 1686-os győzelem, amikor a keresztény hadak felszabadították Buda várát, majd az ország egész területét. Ennek az egész hadjáratnak a lelke és legnagyobb anyagi támogatója Boldog XI. Ince pápa volt. Az újjáépítés műve, az iskoláztatás megszervezé- se ugyancsak a világegyház támogatásával valósulhatott meg a 18. század folyamán. Az első világháború után Magyarország önálló állammá vált. önálló diplomáciai kapcsolatokat létesített az Apostoli Szentszékkel. Ennek a kicsi és elszigetelt országnak ismét segítette beilleszkedését az európai népek családjába az Apostoli Szentszékkel fennálló kapcsolat. 8 Er d ő Pé t E r A második világháború idején pedig a szentszéki követség, a Nunciatúra, Angelo Rotta apostoli nuncius és Mons. Gennaro Verolino hősies fáradozása nyomán üldözött emberek tízezreit mentette meg a faji üldözéstől és a biztos haláltól. A mai kutatások azt is megvilágították, hogy a Nunciatúra az egész diplomáciai testület embermentő tevé- kenységének résztvevője, sőt, bizonyos értelemben a motorja volt. Az önzetlen ember- ségnek ez a tanúságtétele ma is elevenen él a magyar nép emlékezetében. Annál fájdalmasabb volt viszont, hogy a náci diktatúrát követő szovjet uralom ki- utasította a Nunciatúrát Budapestről és így a Szentszék és Magyarország közti diplomá- ciai kapcsolatok megszakadtak egészen 1990. február 9-éig. A diplomáciai kapcsolatok huszonöt évvel ezelőtti helyreállítása ismét jelképes értékű volt. Jelezte Magyarország visszatalálását a nyugati népek nagy családjába. Ma is értékes és termékeny az Apostoli Szentszék magyarországi munkája, amely nem csak a magyar egyház és a magyar társadalom munkáját segíti, hanem hozzájárul a magyarság és a szomszédos népek megbékéléséhez és aktív együttműködéséhez is. En- nek a folyamatnak egy nagy eseménye volt, hogy a magyar és a szlovák püspöki konfe- rencia 2006-ban közös nyilatkozatot írt alá „Megbocsátunk és bocsánatot kérünk” cím- mel, amelyet XVI. Benedek pápa külön üzenetében is üdvözölt. 2016-ban hazánk nagyszerű évfordulót ünnepel: 1700 évvel ezelőtt itt, Pannóniában született Tours-i Szent Márton püspök. Apostoli munkája olyan időszakra esett, amikor Magyarországtól az Atlanti-óceánig szoros közösség fűzte egybe a népeket, éppen a ke- resztény hit jegyében. Bizalommal és reménységgel várjuk, hogy a Szentatya, Ferenc pápa, meghívásunknak eleget téve, ennek a különleges jubileumi évnek a kapcsán ha- zánkba látogasson. A mostani kongresszus, melynek előadóit, köztük Paul Richard Gallagher érsek urat, a vatikáni államtitkárság titkárát nagy szeretettel üdvözlöm, alkalmul szolgál arra, hogy bemutassa a humánum és az értékes együttműködés feledhetetlen tanúságtételét, vala- mint példát és ihletést adjon a helytállásra korunkban is. Köszönöm szépen a figyelmet! 9 Al b E rt o bo t tA r i d E CA s t E l l o EzER ÉVES KAPcSolatoK MEGÚJíTÁSA Különleges megrendültséggel tölt el, hogy őszentsége Ferenc pápa apostoli nunciu- saként köszönthetem Önöket, és mondhatok köszönetet jelenlétükért a Szentszék és Ma- gyarország közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításának 25. évforulója alkalmából rendezett megemlékezésen. Egy ilyen évforuló öröm és megelégedettség forrása minden diplomáciai képviselet életében. Engedjék meg, hogy azt mondjam: különösképpen is az a nunciatúra számára, mert a Magyarország és a Szentszék, illetve a Pápaság közötti történelmi kapcsolatok több mint ezer évre nyúlnak vissza, egészen ennek a nemes nemzetnek kezdeteiig. Szent István koronája, amelyet tisztelettel és méltósággal őriznek a Parlamentnek ebben az egyedülálló történelmi épületében, a pápák figyelmének és áldásának jele, hi- szen II. Szilveszter pápa küldte ide. Miként a soron következő előadásokból kiderül, a diplomáciai kapcsolatokban voltak jó és nehéz pillanatok: megemlékezünk a kapcsola- tok 1920. évi helyreállításáról, 1945-ös erőszakos megszakításukról és 1990-ben történő szerencsés újrafelvételükről, amely mindmáig tartósnak bizonyult. Fel szeretnénk idézni az itt dolgozó első nunciusok nevét: Lorenzo Schioppáét (1920–1925), Cesare Orsenigóét (1925–1930) és Angelo Rottáét (1930–1945). Különös- képpen is emlékezünk utóbbinak a második világháború alatti tevékenységére, amikor hűséges titkára, Mons. Gennaro
Recommended publications
  • Ecclesiastical Circumscriptions and Their Relationship with the Diocesan Bishop
    CANON 294 ECCLESIASTICAL CIRCUMSCRIPTIONS AND THEIR RELATIONSHIP WITH THE DIOCESAN BISHOP What is the relationship of the faithful in personal ecclesiastical circumscriptions to the local diocesan bishop? OPINION The Apostolic See, in the Annual General Statistical Questionnaire, asks diocesan bishops the number of priests in the ecclesiastical circumscription of the diocese, their country of origin and whether they are diocesan or religious. The fact that the diocesan bishop is answering these questions indicates the close relationship between himself and any personal Ecclesiastical Circumscription. Canons 215 and 216 of the 1917 Code required that ecclesiastical circumscriptions be territorial within a diocese and an apostolic indult was needed, for example, to establish personal parishes for an ethnic group of the faithful. After World War II, Pope Pius XII provided for the pastoral care of refugees and migrants in his apostolic constitution Exsul Familia in 1952. Chaplains for migrants were granted special faculties to facilitate pastoral care without receiving the power of jurisdiction or governance. The Second Vatican Council admitted personal criteria in ecclesiastical organisation. The decree Christus Dominus 11 held that the essential element of a particular Church is personal, being a “portion of the people of God”. Personal factors are crucial to determine the communitarian aspect of the makeup of a community. After Vatican II, the Code of Canon Law needed revision. The Synod of Bishops in 1967 approved the principles to guide the revision of the code. The eighth principle stated: “The principle of territoriality in the exercise of ecclesiastical government is to be revised somewhat, for contemporary apostolic factors seem to recommend personal jurisdictional units.
    [Show full text]
  • MISSION in CENTRAL CHINA
    MISSION in CENTRAL CHINA A SHORT HISTORY of P.I.M.E. INSTITUTE in HENAN and SHAANXI Ticozzi Sergio, Hong Kong 2014 1 (on the cover) The Delegates of the 3rd PIME General Assembly (Hong Kong, 15/2 -7/3, 1934) Standing from left: Sitting from left: Fr. Luigi Chessa, Delegate of Kaifeng Msgr. Domenico Grassi, Superior of Bezwada Fr. Michele Lucci, Delegate of Weihui Bp. Enrico Valtorta, Vicar ap. of Hong Kong Fr. Giuseppe Lombardi, Delegate of Bp. Flaminio Belotti, Vicar ap. of Nanyang Hanzhong Bp. Dionigi Vismara, Bishop of Hyderabad Fr. Ugo Sordo, Delegate of Nanyang Bp. Vittorio E. Sagrada, Vicar ap. of Toungoo Fr. Sperandio Villa, China Superior regional Bp. Giuseppe N. Tacconi, Vicar ap. of Kaifeng Fr. Giovanni Piatti, Procurator general Bp. Martino Chiolino, Vicar ap. of Weihui Fr. Paolo Manna, Superior general Bp. Giovanni B. Anselmo, Bishop of Dinajpur Fr. Isidoro Pagani, Delegate of Italy Bp. Erminio Bonetta, Prefect ap. of Kengtung Fr. Paolo Pastori, Delegate of Italy Fr. Giovanni B. Tragella, assistant general Fr. Luigi Risso, Vicar general Fr. Umberto Colli, superior regional of India Fr. Alfredo Lanfranconi, Delegate of Toungoo Fr. Clemente Vismara, Delegate ofKengtung Fr. Valentino Belgeri, Delegate of Dinajpur Fr. Antonio Riganti, Delegate of Hong Kong 2 INDEX: 1 1. Destination: Henan (1869-1881) 25 2. Division of the Henan Vicariate and the Boxers’ Uprising (1881-1901) 49 3. Henan Missions through revolutions and changes (1902-1924) 79 4. Henan Vicariates and the country’s trials (1924-1946) 125 5. Henan Dioceses under the
    [Show full text]
  • Vatican. Archives De La Sacree Congregation De La Propagande
    National Archives Archives nationales 1+1 of Canada du Canada Manuscript Division des Division manuscrits Vatican. Archives de la Sacree Congregation de la Propagande 1904-1914 Instrument de recherche no 1186 I Finding Aid No. 1186 Prepare en 1993 pour la Division des manuscrits des Prepared in 1993 for the Manuscript Division of the Archives nationales du Canada, Ie Centre de National Archives of Canada, the Research Centre in recherche en histoire religieuses du Canada de Religious History of Canada of the Saint-Paul l'Universite Saint-Paul et Ie Centre academique University and the Canadian Academic Centre in canadian en Italie Italy. I. GIOVANNI PIZZORUSSO INVENTAIRE DES DOCUMENTS D~INTERET CANADIEN DANS LES ARCHIVES DE LA CONGREGATION "DE PROPAGANDA FIDE", 1904-1914 Rome Ottawa Centre Academique canadien en Italie 'Archives Nationales du Canada 1993 - \ TABLE DE MATXERES I Introduction XVI Liste des Abr~viations XIX La Curie romaine (1904-1914) XXIII Dioceses et ~v~ques du Canada (1904-1914) XXXVIII Representants du Saint-Siege en Amerique du Nord (1904-1914) 1 Serie ACT~ (1904-1914) 29 Serie NUOVA SERlE (1904-1914) 31 Annee 1904 147 Ann~e 1905 267 Annee 1906 403 Annee 1907 563 Annee 1908 761 Annee 1909 791 Annee 1910 827 Annee 1911 865 Annee 1912 885 Annee 1913 899 Annee 1914 913 Index INTRODUCTION 1. La periode du pontificat de Pie X (Giuseppe Sarto, 4 aOut 1903 - 20 aOut 1914) est un tournant tres important dans Ies rapports entre Ia Congregation "de Propaganda Fide" et Ie Canada. En 1908, Ies dioceses du pays cessent d'etre soumis la juridiction de la Congregation, regime qui datait depuis sa fondation en 1622 et qui s'est poursuivi pendant toutes les phases de l'histoire canadienne.
    [Show full text]
  • Legalization of Greek Catholic Church in Czechoslovakia in 1968
    E-Theologos, Vol. 1, No. 2 DOI 10.2478/v10154-010-0017-3 Legalization of Greek Catholic Church in Czechoslovakia in 1968 Jaroslav Coranič University of Prešov in Prešov, Faculty of Greek-Catholic Theology A re-legalization of the Greek Catholic Church in Czechoslovakia was one of the most important results of the revival of socio - political process of the Prague Spring. This Church, unlike the Roman Catholic Church in the period 1950 - 1968 did not even exist legally. It was due to power interference of the communist state power in 1950. The plan of Commu- nist Party assumed the "transformation" of Greek Catholic Church into the Orthodox one. Procedure of liquidation of the Greek Catholic Church later came to be known as Action "P". Its climax came in April 28th 1950, when “sobor of Presov”, being prepared for a longer time, took place. The gath- ering in “sobor” manipulated by the communists declared in “sobor” the abolition of the Union with the Vatican, as a result the Greek Catholic Church ceased exist in Czechoslovakia and the clergy and faithful were meant to became the members of the Orthodox Church.1 In fact only a small part of the Greek Catholic clergy succumbed to power pressure and accepted Orthodoxy. Church leaders, as well as many priests who refused to change to the Orthodox have been arrested and sentenced to many years of punishment. The other Greek-Catholic clergy and their families were deported to the Czech lands and were forbidden to perform a duty of priestly ministry and banned from staying in eastern Slovakia for several years.
    [Show full text]
  • Missionary Sisters of Saint Charles Borromeo - Scalabrinians
    In this first volume of the history of the Missionary Sisters of Saint Charles – Scalabrinians that covers the period of 1895 – 1934, Sister Lice Maria Signor dedicates herself patiently in giving an attractive and documented form, the historical path of the MSCS Congregation and does it under diverse aspects: social, economic, political, cultural, ecclesial and religious. It is evidenced her determination in looking at the elements to construct our history and to show how the existence of the MSCS Sisters Congregation, is a historic/missionary path of evangelic service to the migrants, that become the incarnation of the words of Jesus Christ: “I was a stranger and you welcomed me” (Mt. 25,35). “Seeds emigrate on the wings of the wind, plants emigrate from continent to continent, carried by the water currents, birds and animals emigrate, but more than all, man emigrates, now in a collective form, now in an isolated form but always an instrument of that Providence that presides over the destiny of humans and guides them, also by catastrophes, for the final goal, that of perfectioning man over the land and the glory of God in the heavens” (Scalabrini). Lice Maria Signor Missionary Sisters of Saint Charles Borromeo - Scalabrinians 1895-1934 Volume I CSEM – Centro Scalabriniano de Estudos Migratórios (Scalabrinian Center of Migratory Studies) Brasilia/DF – Brasilia/Federal District 2 3 Original Title : Irmãs Missionárias de São Carlos, Scalabrinianas 1895-1934 Volume I Published in 2005 by CSEM – Centro Scalabriniano de Estudos Migratórios SRTVN 702 Conjunto P Ed. Brasília Radio Center – Sobrelojas 1 e 2 70719-900 – Brasília/DF – Brasil Email: [email protected] www.csem.org.br Tel.: 0055.
    [Show full text]
  • January 2009 the Real Reason for the Society's Stand the State Of
    THE ANGELUS ENGLISH-LANGUAGE ARTICLE REPRINT Let your speech be “Yes, yes: no, no”; whatever is beyond these comes from the evil one. (Mt. 5:37) January 2009 Reprint #84 THE STATE OF NECEssITY In a letter dated July 8, 1987, Archbishop Lefebvre Rome’s extended hand, and, following its founder, the wrote to Cardinal Ratzinger: “The permanent will to Society of St. Pius X always remains ready to respond annihilate Tradition is a suicidal will, which justifies, favorably to the opportunity of these discussions with by its very existence, true and faithful Catholics when the authorities of the hierarchy. But these contacts have they make the decisions necessary for the survival of only one goal: to let the pure and integral voice of the Church and the salvation of souls.”1 In his homily Catholic Tradition be heard in Rome so that it might on the day of the episcopal consecrations of June 30, recover its rights in the whole Church. The discussions 1988, the Archbishop returned to this rule, from which will be in vain for as long as Rome maintains in he deduced the legitimacy of his actions. “Thus,” he principle the corrupted teachings of the Second Vatican explained, “we find ourselves in a case of necessity.... Council. This is why we are convinced that, by the act of these Things stand thus because the liturgical and consecrations today, we are obeying...the call of God.”2 doctrinal Tradition reigning prior to Vatican II is not just one form of Catholic expression among others in The Real Reason the Church.
    [Show full text]
  • HISTORICAL ESSAYS About the Armenian Catholic Community in Armenia, Georgia and Oriental Europe
    HISTORICAL ESSAYS About the Armenian Catholic Community in Armenia, Georgia and Oriental Europe. Written by S. E. Archbishop Nerses Der-Nersessian 1. ORIGIN OF CATHOLICS IN ARMENIA The story of Armenian Catholics in Armenia and the Caucasus is long. There is no doubt that their roots go back many centuries and involve an interminable and controversial Christology concerning the Chalcedonies tradition. Historically, the Armenian Catholic community was characterized by migrations, which took place in the first quarter of the nineteenth century after the Russian– Turkish Adrianupol Alliance (1829). Seeking to escape the brutal conditions of the Ottoman Empire, Armenian Catholics left cities such as Karin-Erzerum, Alashkert and Mush and found sanctuary within the Russian Empire. New villages were created and the church was stabilized in the Shirak, Tashir and Lori regions of modern day Armenia, as well as in Javakhk, currently the Georgian provinces of Akhaltsikhe, Akhalkalaki and Ninodzminda (formerly Bogdanovka). Churches, schools and hospitals were built, organized by clergies and priests. They contributed to the Armenian Catholic Hierarchy with diocesan members and prominent monks educated in Mechitarist Congregation of Venice and Vienna and in Patriarchal Convent of Bzommar in Lebanon. The Armenian Catholic Church enjoyed a glorious century. Near the end of the nineteenth century, the Holy Seat of Rome created an ecclesiastical organization, and with the blessing of Russia’s imperial czarist government, designated the city of Saratov as the Armenian Catholics’ center. In 1909, Reverend Sarghis Der-Abrahamian [born Alexandrapol (currently Gümri) 1868, died Rome as an Archbishop 1952] was nominated Apostolic Administrator for Armenian Catholics in the Caucasus.
    [Show full text]
  • Tor. Greater Pwer and More Efficiency the Preacher's
    TOR. GREATER PWER AND MORE EFFICIENCY Vol. V November, 1932 No. 11 THE PREACHER©S MESSAGE TO A LOST WORLD AN EDITOBIAl HAT is sin? It must be something exceedingly grave, or it would not have exacted the sacrifice God made to save man from the death penalty. This indicates its seriousness. The New Testament defines sin thus: "Whosoever committeth sin transgresseth also the law: for sin is the transgression of the law." 1 John 3:4. Paul declares: "Until the law sin was in the world: but sin is not imputed when there is no law." "For where no law is, there is no transgression." Rom. 5:13; 4:15. Many have defined sin; but it ever is "the transgression of the law." It has been set forth as "revolt against God and His will;" a "forensic failure" on the part of man; "transgression of the boundary line of right and wrong." In its workings in the human heart, sin begets selfishness, rebellion, hatred of right eousness, the choosing of that which God©s law prohibits. It engenders hatred toward God because of His goodness, and contempt for those who choose to obey His law. Doctor Guthrie thus graphically depicts sin: "Look not at sin. Pluck off that painted mask, and turn upon her face the lamp of God©s word. We start it reveals a death©s head. I stay not to quote texts descriptive of sin. It is a debt, a burden, a thief, a sickness, a leprosy, a plague, a poison, a serpent, a sting; everything that man hates it is; a load of curses and calamities, beneath whose crushing, most intolerable pressure, the whole creation groaneth.
    [Show full text]
  • Holy Land and Holy See
    1 HOLY LAND AND HOLY SEE PAPAL POLICY ON PALESTINE DURING THE PONTIFICATES OF POPES PIUS X, BENEDICT XV AND PIUS XI FROM 1903 TO 1939 PhD Thesis Gareth Simon Graham Grainger University of Divinity Student ID: 200712888 26 July 2017 2 CONTENTS Chapter 1: Introduction – Question, Hypothesis and Methodology Chapter 2: A Saint for Jerusalem – Pope Pius X and Palestine Chapter 3: The Balfour Bombshell – Pope Benedict XV and Palestine Chapter 4: Uneasy Mandate – Pope Pius XI and Palestine Chapter 5: Aftermath and Conclusions Appendix 1.The Roads to the Holy Sepulchre – Papal Policy on Palestine from the Crusades to the Twentieth Century Appendix 2.The Origins and Evolution of Zionism and the Zionist Project Appendix 3.The Policies of the Principal Towards Palestine from 1903 to 1939 Appendix 4. Glossary Appendix 5. Dramatis Personae Bibliography 3 CHAPTER 1: INTRODUCTION – QUESTION, HYPOTHESIS AND METHODOLOGY 1.1. THE INTRIGUING QUESTION Invitation to Dr Theodor Herzl to attend Audience with Pope Pius X On 25 January 1904, the Feast of the Conversion of St Paul, the recently-elected Pope Pius X granted an Audience in the Vatican Palace to Dr Theodor Herzl, leader of the Zionist movement, and heard his plea for papal approval for the Zionist project for a Jewish national home in Palestine. Dr Herzl outlined to the Supreme Pontiff of the Catholic Church the full details of the Zionist project, providing assurances that the various Holy Places in Palestine would be “ex-territorialised” to ensure their security and protection, and sought the Pope’s endorsement and support, preferably through the issuing of a pro-Zionist encyclical.
    [Show full text]
  • Catholic Church Statistics
    Agenzia FIDES – 19 October 2019 Special Feature for 93rd Mission Sunday - 20 October 2019 EXTRAORDINARY MISSIONARY MONTH OCTOBER 2019 CATHOLIC CHURCH STATISTICS WORLD POPULATION – CATHOLICS PERSONS/CATHOLICS PER PRIEST ECCLESIASTICAL CIRCUMSCRIPTION – MISSION STATIONS BISHOPS PRIESTS PERMANENT DEACONS RELIGIOUS MEN AND WOMEN, MEMBERS OF SECULAR INSTITUTES LAY MISSIONARIES, CATECHISTS MAJOR SEMINARIANS – DIOCESAN AND RELIGIOUS MINOR SEMINARIANS – DIOCESAN AND RELIGIOUS CATHOLIC SCHOOLS AND PUPILS CATHOLIC INSTITUTES FOR HEALTHCARE, SOCIAL ASSISTANCE, CHARITY WORK CIRCUMSCRIPTIONS DEPENDENT ON THE CONGREGATION FOR THE EVANGELIZATION OF PEOPLES OVERALL WORLD PICTURE Agenzia Fides “Palazzo di Propaganda Fide” - 00120 Città del Vaticano - tel. 06 69880115 - fax 06 69880107 - E-mail: [email protected] FIDES SERVICE - FIDESDIENST - AGENCE FIDES - AGENZIA FIDES - AGENCIA FIDES - FIDES SERVICE – FIDESDIENST WORLD MISSION DAY CATHOLIC CHURCH STATISTICS 2019 Vatican City (Agenzia Fides) – As every year, in view of World Mission Day, which this year celebrates its 93rd anniversary on Sunday, October 20, within the context of the Extraordinary Missionary Month of October 2019, announced by Pope Francis to mark the 100th anniversary of Pope Benedict XV’s Apostolic Letter ‘Maximum Illud’, Fides News Service offers some statistics chosen to give a panorama of the missionary Church all over the world. The tables are taken from the latest edition of the “Church’s Book of Statistics” published (updated to 31 December 2017) regarding members of the Church, church structures, healthcare, welfare and education. Please note that variations, increase or decrease, emerging from our own comparison with last year's figures, are marked increase + or decrease – in brackets World population To 31 December 2017 the world population was 7.408.374.000 with an increase of 56.085.000 units compared to the previous year.
    [Show full text]
  • Basic Norms for the Formation of Permanent Deacons
    (BNFPD) BASIC NORMS FOR THE FORMATION OF PERMANENT DEACONS and (DMLPD) DIRECTORY FOR THE MINISTRY AND LIFE OF PERMANENT DEACONS CONGREGATION FOR CATHOLIC EDUCATION CONGREGATION FOR THE CLERGY LIBRERIA EDITRICE VATICANA VATICAN CITY 1998 CONGREGATION FOR CATHOLIC EDUCATION CONGREGATION FOR THE CLERGY JOINT DECLARATION AND INTRODUCTION JOINT DECLARATION The permanent Diaconate, restored by the Second Vatican Council, in complete continuity with ancient Tradition and the specific decision of the Council of Trent, has flourished in these last decades in many parts of the Church — with promising results, especially for the urgent missionary work of new evangelisation. The Holy See and many Episcopates, in promoting this ecclesial experience, have continually afforded norms and guidelines for the life and formation of deacons. The growth of the permanent Diaconate, however, now gives rise to a need for a certain unity of direction and clarification of concepts, as well as for practical encouragement and more clearly defined pastoral objectives. The total reality of the Diaconate — embracing its fundamental doctrinal vision, discernment of vocation, as well as the life, ministry, spirituality and formation of deacons — calls for a review of the journey thus far made, so as to arrive at a global vision of this grade of Sacred Orders corresponding to the desire and intention of the Second Vatican Council. Following the publication of the Ratio fundamentalis institutionis sacerdotalis on priestly formation and the Directory on the Ministry and Life of Priests, the Congregation for Catholic Education and the Congregation for the Clergy, completing the treatment of what pertains to the Diaconate and the Priesthood, the objects of their competence, now wish to devote particular consideration to the subject of the permanent Diaconate.
    [Show full text]
  • The Relations of the Catholic Church with Georgian Christianity in Modern History
    Journal of Eastern Christian Studies 67(3-4), 347-373. doi: 10.2143/JECS.67.3.3149539 © 2015 by Journal of Eastern Christian Studies. All rights reserved. THE RELATIONS OF THE CATHOLIC CHURCH WITH GEORGIAN CHRISTIANITY IN MODERN HISTORY JOHN FLANNERY THE ORIGINS OF CHRISTIANITY IN GEORGIA The historical origins of Christianity in Georgia are ancient. Tradition has St. Andrew and St. Matthias the Canaanite both preaching the Gospel in Western Georgia, while other sources posit the presence in Eastern Georgia of Bartholomew and Thaddeus, also claimed as the evangelisers of neigh- bouring Armenia. The prevalence of Christianity in eastern Georgia is dif- ficult to quantify before the fourth century, with the conversion of Mirian III (r. 284-361) and his family, following which Christianity came under state protection. His conversion by Saint Nino is generally dated to around 337,1 and the event is recorded in the Latin text of Rufinus’ Ecclesiastical History (c. 402), while the oldest existing record in Georgian dates from the 7th c. Conversion of Kartli, and a much more elaborate version appears in the 9th or 10th c. Life of Nino. The conversion of the west Georgian kingdom was more gradual, with Christianity being officially embraced in 523.2 Early Christianity in the cosmopolitan pre-modern Caucasus, situated at the crossroads between Europe and Asia, was characterised by tremendous diversity, inclusiveness and a degree of syncretism. Under the ecclesiastical jurisdiction of the Apostolic See of Antioch from the second decade of the 1 The conversion of the West Georgian kingdom was more gradual, with Christianity being officially embraced in 523.
    [Show full text]