MAGYARORSZÁG ÉS A SZENTSZÉK DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATAI 1920–2015 MAGYARORSZÁG ÉS A SZENTSZÉK DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATAI 1920–2015 Szerkesztette: FEJÉRDY András Budapest–Róma 2015 METEM Könyvek 84. Kiadja: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM) Budapest Balassi Intézet – Római Magyar Akadémia és a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány www.heh.hu Felelős kiadó: Molnár Antal – Várszegi Asztrik Sorozatszerkesztők: Várszegi Asztrik – Zombori István A 2015. április 14-én Budapesten, a Parlamentben megrendezett Fejezetek Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolataiból és a 2015. június 12- én a Római Magyar Akadémián tartott Rapporti diplomatici tra la Santa Sede e l’Ungheria c. konferenciák szerkesztett anyaga. A kötet megjelenését támogatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Pannonhalmi Főapátság továbbá a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a Közös Siker projekt keretében. Borító: Palkovics Veronika ISBN 978-963-9662-90-2 ISSN 1217-2669 Nyomdai előkészítés: Sigillum 2000 Bt., Szeged Nyomdai munkák: EFO nyomda 5 TARTALOM Erdő Péter Köszöntő. 7 Alberto Bottari de Castello Ezer éves kapcsolatok megújítása. .9 Mikola István Magyarország keresztény alapjainak helyreállítása . 11 KERESZTÉNYSÉG, ÁLLAM, DIPLOMÁCIA Angelo Acerbi Egyház és társadalom Magyarországon a visszanyert szabadság első éveiben: egy nuncius emlékei. 15 Semjén Zsolt Kétoldalú megállapodásaink és a Szentszéki–Magyar Vegyesbizottság szerepe. 19 Paul-Richard Gallagher Agostino Casaroli és a szentszéki–magyar kapcsolatok. .29 Balog Zoltán A keresztény nevelés szerepe a magyar társadalomban. 35 Szijjártó Péter Keresztény alapokon nyugvó magyar külpolitika. 39 A SZENTSZÉK ÉS MAGYARORSZÁG DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATAI (1920–1945) Johan Ickx A Pápai Államtitkárság Második Szekciójának Történeti Levéltárában őrzött dokumentumok jelentősége a magyar egyháztörténetírás számára. .45 Tóth Tamás A Szentszék és az I. világháborút követő politikai változások Magyarországon. 61 Érszegi Márk Aurél Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatfelvétele 1920-ban. 75 6 Tóth Krisztina Lorenzo Schioppa nuncius követutasítása. 85 Fejérdy András A Szentszék és a püspöki hűségeskü új szövegének megállapítása 1924-ben. 107 Csíky Balázs Serédi Jusztinián javaslata a magyar püspökök jelölésének új eljárására 1937-ben. 127 Véghseő Tamás Az Apostoli Szék és a magyar görögkatolikusok kapcsolata a két világháború között . 147 Molnár Antal A Szentszék, a magyar jezsuiták és egy törökországi tudományos intézet alapításának terve (1930–1934) . 173 Somorjai Ádám OSB Cesare Orsenigo és Angelo Rotta apostoli nunciusok szerepe a magyarországi szerzetesrendek apostoli vizitációjában 1927–1935. .211 Matteo Luigi Napolitano A budapesti apostoli nunciatúra a nácizmus és kommunizmus árnyékában. .227 A DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK HELYREÁLLÍTÁSA (1990–2015) Tóth Tamás Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatfelvétele 1990-ben. 245 Erdődy Gábor Az egyházpolitikai rendszerváltozás Magyarországon. .261 Hegyi László A Szentszék és Magyarország között köttetett szerződés és annak módosítása. Az egyház és az állam közötti együttműködés kerete az újjászervezett Magyarországon. 267 Fejérdy András A szerkesztő utószava. 273 Névmutató. 275 A kötet szerzői. .280 7 Er d ő Pé t E r KöSzöNTő Excellenciás és Főtisztelendő Gallagher Érsek Úr és Apostoli Nuncius Úr! Igen Tisztelt Miniszterelnök-helyettes úr, Miniszter Urak! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarország és az Apostoli Szentszék kapcsolatai évezredes múltra tekintenek vissza. Ez a kapcsolat mindig egyik jelentős összetevője volt Európa politikai egyensú- lyának és kulturális arculatának. Amikor 1015 évvel ezelőtt II. Szilveszter pápa koronát küldött Szent István magyar királynak, megnyitotta azt a kaput, amelyen át a magyarság beléphetett az akkori Európa népeinek közösségébe. Hazánkban az őszinte keresztény hit terjedése és a keresztény intézmények kialakulása megteremtette a lehetőségét an- nak, hogy a magyar nép békés gazdasági tevékenységből éljen és jó viszonyt alakítson ki a szomszéd népekkel. A kereszténység átalakította ennek a népnek az életformáját és a gondolkodását, és lehetővé tette, hogy a középkor nagy katasztrófái, így az 1241-es tatár invázió pusztítása után helyreálljon és megerősödjön az európai keresztény élet. A pápák legátusokat küldtek Magyarországra, akik zsinatokat szerveztek és bírói tevékeny- séget folytattak. Segítették népünk beilleszkedését az európai népek családjába, támoga- tói voltak kulturális fejlődésének, az európai jogi kultúra magyarországi elterjedésének. Amikor pedig 1456-ban a török már Belgrádot fenyegette, Hunyadi János magyar csapa- tai mellett Kapisztrán Szent János vezetésével keresztes hadak jöttek a várak felmenté- sére. Ennek a győzelemnek az emlékét jelzi a déli harangszó napjainkban is. De szükség volt erre az összefogásra az 1500-as évek elején is, amikor a mohácsi csata előtt a pápai legátus azt írta Rómába, hogy a védelem megszervezése vontatottan halad, és csak azok a katonák sietnek Magyarország megsegítésére, akiket pápai pénzen fogadtak fel. Az 1526-os mohácsi vereség után 150 év török hódoltság következett állandó há- borúkkal és járványokkal, egész falvak népének elhurcolásával és rabszolgaként való eladásával Közel-Kelet piacain. Ehhez képest valódi felszabadulást, életet és kultúrát jelentett az 1686-os győzelem, amikor a keresztény hadak felszabadították Buda várát, majd az ország egész területét. Ennek az egész hadjáratnak a lelke és legnagyobb anyagi támogatója Boldog XI. Ince pápa volt. Az újjáépítés műve, az iskoláztatás megszervezé- se ugyancsak a világegyház támogatásával valósulhatott meg a 18. század folyamán. Az első világháború után Magyarország önálló állammá vált. önálló diplomáciai kapcsolatokat létesített az Apostoli Szentszékkel. Ennek a kicsi és elszigetelt országnak ismét segítette beilleszkedését az európai népek családjába az Apostoli Szentszékkel fennálló kapcsolat. 8 Er d ő Pé t E r A második világháború idején pedig a szentszéki követség, a Nunciatúra, Angelo Rotta apostoli nuncius és Mons. Gennaro Verolino hősies fáradozása nyomán üldözött emberek tízezreit mentette meg a faji üldözéstől és a biztos haláltól. A mai kutatások azt is megvilágították, hogy a Nunciatúra az egész diplomáciai testület embermentő tevé- kenységének résztvevője, sőt, bizonyos értelemben a motorja volt. Az önzetlen ember- ségnek ez a tanúságtétele ma is elevenen él a magyar nép emlékezetében. Annál fájdalmasabb volt viszont, hogy a náci diktatúrát követő szovjet uralom ki- utasította a Nunciatúrát Budapestről és így a Szentszék és Magyarország közti diplomá- ciai kapcsolatok megszakadtak egészen 1990. február 9-éig. A diplomáciai kapcsolatok huszonöt évvel ezelőtti helyreállítása ismét jelképes értékű volt. Jelezte Magyarország visszatalálását a nyugati népek nagy családjába. Ma is értékes és termékeny az Apostoli Szentszék magyarországi munkája, amely nem csak a magyar egyház és a magyar társadalom munkáját segíti, hanem hozzájárul a magyarság és a szomszédos népek megbékéléséhez és aktív együttműködéséhez is. En- nek a folyamatnak egy nagy eseménye volt, hogy a magyar és a szlovák püspöki konfe- rencia 2006-ban közös nyilatkozatot írt alá „Megbocsátunk és bocsánatot kérünk” cím- mel, amelyet XVI. Benedek pápa külön üzenetében is üdvözölt. 2016-ban hazánk nagyszerű évfordulót ünnepel: 1700 évvel ezelőtt itt, Pannóniában született Tours-i Szent Márton püspök. Apostoli munkája olyan időszakra esett, amikor Magyarországtól az Atlanti-óceánig szoros közösség fűzte egybe a népeket, éppen a ke- resztény hit jegyében. Bizalommal és reménységgel várjuk, hogy a Szentatya, Ferenc pápa, meghívásunknak eleget téve, ennek a különleges jubileumi évnek a kapcsán ha- zánkba látogasson. A mostani kongresszus, melynek előadóit, köztük Paul Richard Gallagher érsek urat, a vatikáni államtitkárság titkárát nagy szeretettel üdvözlöm, alkalmul szolgál arra, hogy bemutassa a humánum és az értékes együttműködés feledhetetlen tanúságtételét, vala- mint példát és ihletést adjon a helytállásra korunkban is. Köszönöm szépen a figyelmet! 9 Al b E rt o bo t tA r i d E CA s t E l l o EzER ÉVES KAPcSolatoK MEGÚJíTÁSA Különleges megrendültséggel tölt el, hogy őszentsége Ferenc pápa apostoli nunciu- saként köszönthetem Önöket, és mondhatok köszönetet jelenlétükért a Szentszék és Ma- gyarország közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításának 25. évforulója alkalmából rendezett megemlékezésen. Egy ilyen évforuló öröm és megelégedettség forrása minden diplomáciai képviselet életében. Engedjék meg, hogy azt mondjam: különösképpen is az a nunciatúra számára, mert a Magyarország és a Szentszék, illetve a Pápaság közötti történelmi kapcsolatok több mint ezer évre nyúlnak vissza, egészen ennek a nemes nemzetnek kezdeteiig. Szent István koronája, amelyet tisztelettel és méltósággal őriznek a Parlamentnek ebben az egyedülálló történelmi épületében, a pápák figyelmének és áldásának jele, hi- szen II. Szilveszter pápa küldte ide. Miként a soron következő előadásokból kiderül, a diplomáciai kapcsolatokban voltak jó és nehéz pillanatok: megemlékezünk a kapcsola- tok 1920. évi helyreállításáról, 1945-ös erőszakos megszakításukról és 1990-ben történő szerencsés újrafelvételükről, amely mindmáig tartósnak bizonyult. Fel szeretnénk idézni az itt dolgozó első nunciusok nevét: Lorenzo Schioppáét (1920–1925), Cesare Orsenigóét (1925–1930) és Angelo Rottáét (1930–1945). Különös- képpen is emlékezünk utóbbinak a második világháború alatti tevékenységére, amikor hűséges titkára, Mons. Gennaro