Uradalmi Kertészetek a 19. Századi Magyarországon
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
10.14751/SZIE.2017.050 SZENT ISTVÁN EGYETEM URADALMI KERTÉSZETEK A 19. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON DOKTORI ÉRTEKEZÉS TAKÁCS KATALIN GÖDÖLLŐ 2017. 10.14751/SZIE.2017.050 A doktori iskola megnevezése: Szent István Egyetem Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola tudományága: agrár-műszaki vezetője: Dr. Bozó László egyetemi tanár, DSc / MHAS Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Talajtan és Vízgazdálkodási Tanszék Témavezető: Dr. Fatsar Kristóf egyetemi tanár, PhD habil. Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kar Kertművészeti és Kerttechnikai Tanszék A jelölt a Szent István Egyetem Doktori Szabályzatában előírt valamennyi feltételnek eleget tett, az értekezés műhelyvitájában elhangzott észrevételeket és javaslatokat az értekezés átdolgozásakor figyelembe vette, ezért az értekezés nyilvános vitára bocsátható. ........................................................... .......................................................... Az iskolavezető jóváhagyása A témavezető jóváhagyása 10.14751/SZIE.2017.050 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS .................................................................................................................................. 3 Kutatási célkitűzések ................................................................................................................ 4 Témalehatárolás ....................................................................................................................... 5 1. KUTATÁSTÖRTÉNET .......................................................................................................... 7 1.1. Szakirodalom és forráskiadványok áttekintése ............................................................... 7 1.2. Felhasznált elsődleges adatforrások ............................................................................. 11 2. ANYAG ÉS MÓDSZER ........................................................................................................ 14 3. KERTÉSZETI KULTÚRA A 19. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON ............................... 21 3.1. A kertész fogalmának értelmezése ............................................................................... 21 3.2. A hazai kertésztársadalom rétegződése ........................................................................ 22 3.3. Az európai kertművészeti kultúra hatásai hazánkra ..................................................... 24 3.4. A kertészeti kultúra fejlődésének magyarországi jellemzői ......................................... 27 3.4.1. Díszkertészet .................................................................................................... 27 3.4.1. Haszonkertészet ............................................................................................... 30 4. MAGYARORSZÁGI URADALMI KERTÉSZETEK JELLEMZÉSE ................................ 32 4.1. Az uradalmi kertészet fogalma ..................................................................................... 32 4.2. Uradalmi kertészetek elhelyezkedése és tulajdonviszonyai ......................................... 33 4.3. Uradalmi kertészetek kiterjedése és tagolódása ........................................................... 35 4.4. Uradalmi kertészetek működése ................................................................................... 43 4.4.1. A kertészetek helye az uradalom működtetésében .......................................... 43 4.4.2. A kertészek helyzete az uradalmi hierarchiában .............................................. 44 4.4.3. Uradalmi kertészetekre fordított erőforrások ................................................... 50 - 1 - 10.14751/SZIE.2017.050 4.5. Uradalmi kertészetek növényanyaga ............................................................................ 56 4.5.1. Szabadföldi lombhullató fák faj és fajválasztéka ............................................. 61 4.5.2. Örökzöldek faj és fajválasztéka ....................................................................... 63 4.5.3. Lombhullató cserjék faj és fajválasztéka ......................................................... 66 4.6. Esettanulmányok: egyes uradalmi kertészetek ismertetése .......................................... 69 4.6.1. A körmendi uradalmi várkertészet ................................................................... 69 4.6.2. Az alcsúti uradalmi kertészet ........................................................................... 74 4.6.3. A nádasdladányi uradalmi kertészet ................................................................ 77 4.7. Uradalmi kertészetek fennmaradása napjainkban ........................................................ 79 5. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK .................................... 83 ÖSSZEFOGLALÁS ...................................................................................................................... 87 IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................................ 90 FORRÁSOK JEGYZÉKE............................................................................................................. 96 SZÖVEGKÖZI ÁBRÁK JEGYZÉKE .......................................................................................... 99 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ..................................................................................................... 103 MELLÉKLETEK ........................................................................................................................ 104 - 2 - 10.14751/SZIE.2017.050 BEVEZETÉS Napjainkban a történeti kertek szerteágazó témakörének tudományos minőségű ismertetését és feldolgozását egyre több szakember végzi, jellemzően kert- és tájtörténeti, művészettörténeti illetve agrártörténeti megközelítésben. Disszertációm témaválasztását – Uradalmi kertészetek a 19. századi Magyarországon – elsősorban az a tény inspirálta, hogy bár tudjuk, a második világháború előtt a főúri dísz- és haszonkertek fenntartását országosan elismert kertész szakemberek végezték,1 mégis sokszor igen keveset tudunk az általuk kezelt, kertészeti fenntartás és művelés alatt álló együttesek szakmai-gazdasági irányításáról, a fenntartói személyzet helyzetéről, illetve a különböző típusú kertészeti egységek egymáshoz való viszonyáról, jellemzőiről. Kutatásom célja általános szakmai jellemzést adni a 19. századi Magyarország uradalmi kertészeteiről, illetve egyes főúri birtokok gazdálkodásának és kertészeti hátterének részletesebb vizsgálatán keresztül új tudományos eredményekkel bővíteni az egykori uradalmi kertészetek kialakításával és működésével kapcsolatos ismereteinket. Disszertációmban elsősorban az uradalmi kertészetek tájépítészeti jellemzőinek – pl. elhelyezkedés, méret, művelési ág, tervezési koncepció, alkotóelemek stb. – elemzésével, továbbá a működésük sajátosságaival, így a finanszírozás, az alkalmazotti hierarchia, a munkaerő gazdálkodás stb. kérdéseivel foglalkozom. Az említett két kutatási irányvonal mellett célom továbbá néhány jelentősebb hazai uradalmi kertészet fásszárú növényanyagának ismertetése és újszerű összehasonlító elemzése a fellelhető elsődleges források alapján, különös tekintettel a közgyűjteményekben, családi levéltárakban fennmaradt összeírásokra. A disszertáció felépítése a kutatási módszertan, szakirodalom és a források ismertetését követően négy téma köré csoportosul. A 19. századi kertészeti kultúra fejlődését, nemzetközi és hazai vonatkozásait a 3. fejezetben mutatom be, ez felvezetést ad az uradalmi kertészetek témakörének megismeréséhez. A kerttörténeti kontextus felvázolása után önálló fejezetben bemutatom a korabeli hazai kertésztársadalom rétegződését és kertészeti szakoktatás átfogó ismertetését. Disszertációm érdemi eredményét képezi a főúri uradalmi kertészetek általános jellemzőinek, működésének bemutatása, illetve a korabeli fásszárú díszkertészeti növényanyag elemzése az 4. fejezetben. A fejezetet az új tudományos eredmények ismertetésével zárom, majd következtetéseimet az 5. fejezetben összesítem. A disszertáció végén összefoglaló megállapításaimat illetve a további lehetséges kutatási irányokra vonatkozó javaslataimat közlöm. 1 ALFÖLDY (2003b), 164. - 3 - 10.14751/SZIE.2017.050 A kutatás módszerét, eredményeit megelőzően fontosnak tartom bemutatni azokat a konkrét célkitűzéseket és kutatói kérdéseket, amelyek megválaszolására vállalkoztam. Emellett az alábbiakban a célkitűzések diverz jellege miatt szükségszerűvé vált témaszűkítést is ismertetem. Kutatási célkitűzések Első kutatási célkitűzésem az uradalmi kertészet fogalmának értelmezése, mint történelmi fogalom, azaz kideríteni, a kifejezés mit takart és mennyiben volt használatban a vizsgált korszakban. Tájépítészeti szempontból, illetve ezen belül elsősorban kerttörténeti vonatkozásban vizsgálni kívánom a fogalomhoz köthető funkcionális, térbeli jellegzetességeket, továbbá azt is, hogy fennmaradásuk mennyiben nyomon követhető a mai tájhasználatban. Második kutatási célkitűzésem az uradalmi kertészetek helyzetének, gazdasági és szervezeti jellegzetességeinek vizsgálata az uradalmi birtokigazgatáson belül. Korabeli elsődleges forrásdokumentumok elemzésével választ keresek arra, mekkora lehetett a kertészetek önállósága (ha volt), milyen szervezeti irányítás, felügyelet alá tartoztak, illetve milyen nagyságrendű pénzügyi és személyi erőforrásokat fordítottak a működtetésükre, és ez milyen arányban állt az uradalom egyéb ágazatainak kiadásaival. Emellett vizsgálom, hogy az uradalmi kertészetek működtetéséhez készítettek-e a korszakban fenntartási-kezelési terveket. Ha igen,