Dénes Tamás Vereség „Mussolini fiaitól” Az olasz–magyar világbajnoki döntő politikai háttere

Az 1938-ban elért hatalmas magyar labdarúgósikerre vert seregként élte meg a ma már elérhetetlen mesz- méltatlanul kevés figyelem irányul. Pe1dig Zsengellé-9szeségben lévő 23. helyet, mint az ’548-es, és ugyanúgy rék vb-döntős eredményét azóta sem múlta felül nem játszott soha többé ugyanabban az összeállí- egyetlen nemzeti tizenegyünk sem. Az „Arany csa - tásban. A legen da szerint Mussolini fiai nak politikai pat” 1954-ben hasonlóképp ezüstérmet szerzett a okokból kellett győzniük, miként majd a ’66-os ang- svájci világbajnokságon, így az alig 16 évvel korábban liai világbajnokságon is – a néphit szerint – politikai döntőző válogatottunkat is méltán tekinthetjük okokból kellett átengedni a győzelmet a szövetséges aranycsapatnak. A ’38-as gárda azonban ugyanúgy Szovjet uniónak.

HOGYAN RENDEZHETETT franciák rengeteget adtak a fut- A második világbajnokság Olaszor- ÁRIZS VILÁGBAJNOKSÁGOT ballvilágnak. Jules Rimet, a FIFA P ? szágé lett, miután a másik kandidáló, A akkori elnöke oroszlánszerepet Jules Rimet, a FIFA akkori elnöke sze- Svédország – éppen a stockholmi FIFA- vállalt a húszas–harmincas évek fordu- rette volna, ha Franciaország labdarúgó- kongresszuson – talán esélytelenségét lóján az első világbajnokság kiírásában, világbajnokságot rendez 1938-ban, de is látva visszalépett. Az olaszok nagy- az ő nevét kapta később a trófea. Régi nem titkolta, azért is „vinné haza” a tor- szabású terveket vázoltak fel, nagy- harcostársát, Henry Delaunay-t tartják nát, hogy a nagy sportrendezvények ki- szerű Mondialét álmodtak. Benito Mus- az Európa-bajnokság szülőatyjának, kerüljenek a politika árnyékából. Az solini, a Duce igen jelentős állami tá- noha az első selejtezőt csak három 1930-as világbajnokságot elvitte a leg- mogatással garantálta a világbajnokság évvel a halála után játszotta a magyar jobb feltételeket kínáló, a résztvevők- rendezésének sikerét – a többi pedig és a szovjet válogatott. Gabriel Hanot nek jelentős költségtérítést fizető –a már Vittorio Pozzón és futballistáin és a L’Équipe szerkesztősége hozta vb-n indulni hajlandó válogatottak múlott. A látványos külsőségekhez – létre a Bajnokcsapatok Európa-kupáját, közül a legerősebb csapattal rendel- monumentális stadionok, zászlós bevo- majd alapította meg a mindmáig leg- kező – Uruguay, amely a világbajnokság nulások, lelkes ünneplő közönség – nagyobb tekintéllyel bíró egyéni díjat, megrendezését alkotmányának cente- gazdasági haszon is társult, egyebek az Aranylabdát. náriumi ünnepségeivel kapcsolta össze. mellett a filmforgatási, a rádióközvetí-

88 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN AZ ANSCHLUSS 4A &∞magyar vá£∞∞§£™logatott és Dietz Károly szövet- JEGYZŐKÖNYV x ségi kapitány a jugoszlávok elleni meccs előtt, ÉS A NÉMET CSAPAT 1937 VB-döntő Elsősorban annak a két válogatottnak OLASZORSZÁG–MAGYARORSZÁG a szereplését kísérte zajos ellenszenv, 4&∞ £∞∞§£™ 4:2 (3:1) amelynek országa az 1934-es világbaj- tési, illetve az egyéb publikációs jogok 1938. június 19., Párizs, 45 nokságot és az 1936-os nyári olimpiát értékesítésének és a jegyárbevételnek 124 néző. Játékvezető: rendezte: az olaszét és a németét. köszönhetően 1 427 393 líra haszonnal Capdeville (francia) Sepp Herbergernek, a német szövet- x zárult a Mondiale. Akkoriban ez tekin- ségi edzőnek világos elképzelése volt télyes összegnek számított. OLASZORSZÁG: már bő fél évvel a torna előtt, hogy Tíz ország tizenhat rádiótársasága (Lucchese) – (Ju- kikre építi világbajnoki csapatát. A vá- közvetített, 29 nemzet 270 újságjának ventus), (Juventus) logatottja 1937 márciusától kezdődően munkatársai tudósítottak a helyszínek- – Pietro Serantoni (AS Roma), tíz mérkőzést nyert meg sorozatban, s ről. Magyarországról a rádió (az akkre- Michele Andreolo (Bologna), bár a következő év első harmadában a ditációs lista szerint Magyar Rádió Te- (Ambrosiana- svájciakkal, a magyarokkal és a portu- lefon), valamint Az Est, a Budapesti Hír- Inter) – (Bo- gálokkal is csak döntetlent játszott, az lap, az Esti Kurír, a Friss Újság, a Függet- logna), (Amb- európai sajtó mindenképpen a legjobb lenség, a Hétfői Napló, a Magyarország, rosiana-Inter), nyolc közé várta. A papírforma azt a Nemzeti Sport, a 8 Órai Újság, a Pesti (Lazio), (Amb- ígérte, hogy majd a magyarok elleni Napló, a Sporthírlap és Neues Politisches rosiana-Inter), mérkőzése dönt arról, hogy megismé- Volksblatt kért és kapott tudósítási le- (Triestina) telve 1934-es teljesítményét, bejut-e az hetőséget. Mindez már jelzi, hogy szem- Szövetségi kapitány: elődöntőbe. Ám Herberger nem mehe- x ben az 1930-as uruguayi Mundiallal az tett a világbajnokságra a megálmodott- 1934-es torna – részben az erősödő MAGYARORSZÁG: Szabó Antal felépített tizenegyével. „Felülről” rá- olasz–magyar kapcsolatokra tekintettel (Hungária) – Polgár Gyula (Fe- szóltak. is – kiemelt figyelmet kapott itthon. rencváros), Bíró Sándor (Hungá- A Harmadik Birodalom 1938 márci- Két évvel később a berlini olimpiát ria) – Szalay Antal (Újpest), usában elfoglalta Ausztriát, megtör- még nagyobb médiaérdeklődés kísérte, Szűcs György (Újpest), Lázár tént az anschluss. Miközben csapatai itthon és külföldön egyaránt. Az akkre- Gyula (Ferencváros) – Sas Fe- az osztrák lakosság jelentős részének ditációt kért orgánumok száma nagyjá- renc (Hungária), Vincze Jenő (Új- hangos éljenzése közepette bevonul- ból a hatszorosa volt az 1934-es labda- pest), Sárosi György dr. (Ferenc- tak Bécsbe, hét évre megszűnt az oszt- rúgó-világbajnokságról tudósítókénak. város), Zsengellér Gyula (Új- rák válogatott. Pedig március elején a Csak a Nemzeti Sport tizenkét munka- pest), Titkos Pál (Hungária) mit sem sejtő Osztrák Labdarúgó-szö- társat küldött ki, számukra Vadas Szövetségi kapitány: dr. Dietz Ká- vetség még az addig Olaszországban a Gyula főszerkesztő és laptulajdonos roly milánói Ambrosianánál (ma Internazi- x nyolcszobás, két fürdőszobás villát bé- onale) megfigyelőként dolgozó, amúgy relt – megfelelő személyzettel és házi- Gólszerzők: Colaussi (6.), Titkos a Balkánon nagy sikereket elért ír ed- asszonnyal – Charlottenburgban. Ők (8.), Piola (17.), Colaussi (35.), zővel, Jim Donnellyvel is megerősítette aztán ugyanarról számoltak be, amiről Sárosi (70.), Piola (83.) a stábját. Bő egy hétre… a helyszínen lévő teljes újságírói kar is A Papírembernek becézett Matthias tudósított: rendkívül jól megszervezett, Sindelar köré épített legénység április- látványos versenyekről, tökéletes szer- ban lejátszotta a hagyományos és ko- vezésről, ahol minden kulissza a néme- rábban lekötött tavaszi találkozóját a tek és a náci párt dicsőségét hirdette. gyen. Az argentin csapat mégsem in- magyarokkal, de már városok közötti, Ezért is akart Jules Rimet a követ- dult a világbajnokságon. Bécs–Budapest mérkőzésként. Addigra kező, 1938. évi futball-világbajnokság Rimet nem akarta újra Dél-Ameri- Herberger már tervezgette, kiket épít helyszínének olyan országot, amely a kába vinni a tornát, az 1936-os berlini be a birodalmi válogatottba. A német rendezést nem saját nagysága igazolá- olimpia előtti napokban, a német fővá- csapatot 1936 és 1962 között 167 mér- sára kívánja felhasználni. A dél-ameri- rosban tartott kongresszus előtt kaoti- kőzésen dirigáló, önmagát még a fele- kaiak, élükön az argentinokkal, tilta- kusnak és kiszámíthatatlannak tar- sége által is Főnöknek hívató edző két- koztak, ők úgy gondolták, az előzetes totta az argentínai és a brazíliai belpo- ségtelenül értett a futballhoz. Ponto- megállapodások alapján a rendezés litikai viszonyokat. Ma már kevéssé san tisztában volt azzal, hogy a játéko- nekik járt volna. A szubkontinens spa- ismert, hogy a harmadik labdarúgó-vi- sok technikai tudására építő bécsi nyol anyanyelvű része annyira megsér- lágbajnokságot, mivel akkor még nem iskola képviselői, illetve az inkább az tődött, hogy egyetlen csapatot sem volt kőbe vésve a négyévenkénti rende- erőre alapozó, nagyon határozott, küldött a Mondialra. Pedig a FIFA az zés elve, eredetileg a franciák szívesen pragmatikus futballt játszó németek eredeti bojkott ellenére adott második összekötötték volna az 1937-es párizsi nem mixelhetőek két hónap alatt egy- lehetőséget, felajánlotta, hogy az ar- világkiállítás eseményeivel. Függetlenül séges csapattá. De azt is tudta, hogy gentinok játsszanak pótselejtezőt a attól, hogy 1937-ből végül 1938 lett, nincs apelláta. közép-amerikai zónából továbbjutó ku- Rimet és a többi francia futballvezér Herberger mindig is szem előtt tar- baiak ellen. Sőt vállalta volna azt is, rendezési álma valóra vált. Az már ke- totta a karrierjét, mindent megtett hogy a kiemeltek közé sorolja az Albi- vésbé, hogy politikamentes legyen a annak érdekében, hogy a német válo- celestét, hogy könnyebb sorsolása le- torna. gatott élére kerüljön, majd ott is ma-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 89 radhasson. Mint a háború után fejte- Pesserre volt mérges, akit az első tevékenységet betiltottak, az Assinak gette, ezért lépett be – már 1931-ben – meccs után azonnal hazaküldtek és el- becézett Halvorsen az ellenállás egyik az NSDAP-ba, a nemzetiszocialista tiltottak. Pesser ugyanis keresztül- vezéralakjává és szimbólumává vált, pártba is. A torna előtt „nagyon magas húzta a németek azon reményét, hogy majd miután a Gestapo letartóztatta, helyről” (minden bizonnyal a birodalmi a pályán szimpatikus csapat benyomá- 1942-től koncentrációs táborban töl- sportvezértől, Hans von Tschammer sát keltsék. tött több mint két és fél évet. und Ostentől) kapott utasítást arra vo- A SQUADRA AZZURRA Az olasz csapat a norvégok kiejtése natkozóan, hogy a német és az osztrák FEKETÉBEN után a negyeddöntőben a házigazda játékosok aránya a tizenegyben 6:5 le- franciákkal találkozott. A Squadra Azzur- gyen. Ennek aztán eleget is tett, függet- Az olaszok nem törekedtek erre. A cím- rából Squadra Nera lett, az olaszok, mi- lenül szakmai meggyőződésétől vagy védő Squadra Azzurra az első mérkő- után nem játszhattak hagyományos ég- éppen attól, hogy tudta, a német és az zésén – a marseille-i publikum mély el- színkék mezükben, nem a szokásos má- Ostmarkból meghívott futballisták lenszenvétől kísérve – csak hosszabbí- sodik számú mezhez, a fehérhez nyúl- nemcsak csendben rivalizálnak, de lep- tásban jutott túl a két évvel korábban tak, hanem fekete mezben és fekete lezetlenül utálják egymást. a berlini olimpián elődöntős norvégok- nadrágban léptek pályára. A franciák, A titkosszolgálati anyagok alapján kal szemben. S még a pályán támadtak nem teljesen ok nélkül, provokációnak Herbergerék tudomására jutott, hogy a legkisebb nehézségei… Az olasz játé- vélték, hogy Pozzo – nyilvánvalóan a fut- Franciaországban várhatóan a nézők kosok fasiszta karlendítéssel üdvözöl- ballszövetség vezetői, elsősorban az tüntetni fognak a német csapat ellen. ték – vagy ebben az esetben helyesebb elnök, Giorgio Vaccaro tábornok belee- Ezért a kapitány úgy döntött, hogy a úgy fogalmazni, hogy hergelték – a kö- gyezésével – a fasiszták fekete egyenru- Nationalelf, ameddig csak lehet, marad- zönséget. Amikor Vittorio Pozzo szövet- hájára utaló szerelést választotta. Törté- jon hazai környezetben, Duisburgban, ségi kapitány meghallotta a tüntető pfu- nete során az olasz válogatott soha más- s csak közvetlenül a svájciak elleni első jolást, újabb karlendítést vezényelt. kor nem játszott tiszta feketében. meccse előtt utazzon a torna színhelyé- Mint utóbb elmondta, azt akarta A Franciaországban élő olasz antifa- re. Ráadásul végül a lehető legszűkebb „üzenni” a nézőknek és talán a norvé- siszták tüntetést szerveztek a mérkő- stábbal utazott, amelyet tizenöt játé- goknak, hogy nem ijedtek meg, nem fél- zésre. Ennek külön apropót adott, hogy kos, egy vezető, egy gyúró és a szövet- nek. Az északi futballisták – miként ed- a Cagoule nevű francia szélsőjobboldali ségi edző alkotott. Párizsban a néme- zőjük, a korábban tizenkét éven keresz- csoport tagjai éppen egy évvel koráb- tek az első mérkőzés döntetlenjét kö- tül Németországban futballozó Asbjørn ban gyilkolták meg – a gyanú szerint vető ismétlésen kiestek a svájciak ellen, Halvorsen is – higgadtan és semlegesen Mussolini és veje, a külügyminiszter de ezt a vezetők közül igazán csak Her- viselkedtek. Miután Norvégia 1940. ta- Ciano gróf kívánságára – a Párizsban berger bánta. Von Tschammer legin- vaszi elfoglalását követően a németek alapított Giustizia e Libertà (Igazság és kább a kiállított bécsi balszélsőre, Hans szinte minden addigi szervezett sport- Szabadság) nevű emigráns antifasiszta szervezet vezéralakját, Carlo Rossellit és öccsét, Nellót egy normandiai fürdő- helyen. Vittorio Pozzo szövetségi kapi- tány katonai alakzatban masíroztatta be a stadionba a játékosait, akik ismét karlendítéssel bőszítették a közönséget. A szövetségi kapitányt sokan fa- siszta érzelműnek tartották, fia viszont egy későbbi visszaemlékezésében ezt hevesen cáfolta, azt állítva, hogy az apja számára sokkal vonzóbb volt Winston Churchill liberális monar- chista eszmevilága, mint a fasisztáké. Ettől függetlenül igyekezett jóban lenni a „rendszerrel”, amelynek félka- tonai reguláival s elsősorban a hazafi- ság erősítésére irányuló törekvéseivel a legmesszebb menően egyetértett. A mérkőzések előtti motivációs beszé- dei ben gyakran merített példákat az első világháború olasz csatáiból. A II. világháború után tanúk igazol- ták, hogy Pozzo a Biella környéki he- gyekben ételt csempészett a partizá- noknak, és segédkezett hadifogságba

4M&∞eazza és S£∞∞§£™árosi, a két csapatkapitány a mérkőzés előtt Capdeville-ben 4&∞ £∞∞§£™ esett szövetséges katonák kiszabadítá- sában. Ettől függetlenül az ötvenes–hat- vanas években bélyeget viselt magán a múltja miatt, sőt állítólag még 1990- ben is emiatt nem róla nevezték el az új torinói stadiont. Pozzo mindenekelőtt mélyen olasz érzelmű futballszakember volt, aki asz- kétaéletet élt. Tizenkilenc éven keresz- tül vezette a Squadra Azzurrát, de soha, még a világbajnoki címek után sem fogadott el egyetlen lírát sem a munkájáért. Ugyanakkor a franciák el- leni, 3:1-re megnyert vb-negyeddöntő előtt az összeállítást csak azután hir- dette ki, miután Vaccaro tábornok rá- bólintott a veterán védő, Eraldo Mon- zeglio kihagyására. A norvégok ellen gyengén futballozó jobbhátvéd volt a keret egyetlen ízig-vérig fasiszta ér- zelmű tagja, aki gyakori vendégnek jában futballozó magyarokéval. Egyet- A világbajnoki győztes o™£§∞∞£lasz csapa∞& t,4 számított a Mussolini család római re- len magyar résztvevő sem mondta a Párizs, 1938 zidenciáján, a Villa Torlonián is. meccs végén, hogy az 1938. június 19- Az olaszok nem titkolták, hogy irigy- én rendezett fináléban az ellenfél nem ™£§∞∞£ ∞& 4 lik a másik ágon lévő magyarokat, akik érdemelte meg a győzelmet. az elődöntőben a svédekkel játszhat- Ám többen – habitusuktól, vérmér- okok miatt mellőzte volna a kapitány. tak, miközben nekik a közönségfavorit sékletüktől függően hol szolidabban, Ugyanakkor a játékosok közül (éppen brazilokkal kellett szembenézniük. Rá- hol hevesebben – azt állították, hogy a akkoriban) Sas Ferenc, a jobbszélső azt adásul utazhattak vissza Marseille-be, legerősebb tizeneggyel legyőzhették mondta, „Mussolini labdarúgóit nem ahol már a norvégok elleni meccsük volna az olasz csapatot. Mégsem játsz- volt szabad megverni”, Balog István, előtt is tüntetett ellenük a publikum. hatott a legjobbnak vélt legénység, azaz Bonzó úgy emlékezett: egy, a csa- Most sem rokonszenvezett, de béké- mert dr. Dietz Károly szövetségi kapi- patot meglátogató politikus mondta ki, sebb volt a hangulat. A „nép” leginkább tány nem állította be a végjátékra Korá- hogy „Toldi nem játszhat”. azon értetlenkedett, hogyan hagyhatta nyi Lajost, Turay Józsefet és Toldi Gézát. Toldi Géza, a Ferencváros erős fizi- ki Adhemar Pimenta két kulcsjátéko- Dietznél különösebb életpályájú szö- kumú, angol típusú belsőcsatára azt sát, Leônidast és Hérculest. – vetségi kapitánya nem akadt a magyar mesélte, hogy jó barátjától, Sárosi akit Fekete Gyémántnak neveztek – a futballnak. Az őszirózsás forradalom Györgytől, a csapatkapitánytól tudta torna gólkirálya lett, a brazilok minden alatt Budapest rendőrfőkapitánya volt, meg, hogy nem játszhat. A „Doktor” meccsén lőtt gólt, csak éppen az ola- aki letartóztatta Kun Bélát, de a két vi- erre ugyancsak le akarta mondani a já- szok ellen nem. Nem is lőhetett, hisz lágháború alatt kegyvesztetté vált, le- tékot, de Dietz Károly a magyarságára nem állította be Adhemar Pimenta. szerelték, ügyvédként dolgozott. 1944- apellálva meggyőzte, hogy ne tegyen Később azt mondták, sérült volt, de az ben a nyilasok letartóztatták, internál- ilyet. Turay ellenben nem volt hajlandó is elterjedt, hogy a brazilok egy-két ták, koncentrációs táborba küldték. játszani. Idézzük ismét Feleki László olaszbarát vezetője nem szorgalmazta, Túlélte, de az új hatalomnak sem volt emlékeit: „Mint egykori szem- és fül- hogy a csehszlovákok ellen nagy rúgást jó, 1951-ben kitelepítették, két évet tanú azt is tudom, hogy Turaynak kapott középcsatár felépüljön a mér- Bodrogkeresztúron töltött. Sztálin ha- semmi baja nem volt, Toldi kihagyása kőzésre. lála után itthon is enyhült a rendszer, okozott neki akkora szív- és lábfájdal- MAGYAR–OLASZ FINÁLÉ de azt nem engedte meg neki, hogy Bu- mat, hogy felháborodásában nem vál- dapestre költözzön. Piliscsabán lakha- lalta a játékot.” Utóbbi szál azért érdekes, mert hason- tott, segédmunkásként, éjjeliőrként Zsengellér Gyula, aki a döntőig a lót felgombolyítottak a magyarok is a mormolta maga elé a latin idézeteket. magyarok mindhárom mérkőzésén világbajnoki döntő után. A magyarok Csak nagybetegen, sérülten költözhe- szerzett gólt, soha nem tudta feldol- ellen akkor már tizenkét és fél éve ve- tett vissza Budapestre, ahol 1969-ben gozni, hogy elszalasztották a lehetősé- retlen Squadra Azzurra 4:2-re meg- hunyt el. get. Azt állította, saját szemével látta, nyerte a Párizsi Colombes-ban rende- Dietz olasz- és németbarátnak szá- ahogy Dietz bezárkózva tárgyal az zett döntőt, s ezzel megvédte világbaj- mított a harmincas évek végén, de olasz vezérkarral, majd meghozza a noki címét. A nemzetközi sajtó egybe- soha senkinek nem vallotta be, hogy döntést. A hazatérő magyar szövetségi hangzó véleménye szerint a torna nem szakmai szempontok alapján állí- kapitányt, akinél nagyobb sikert azóta legerősebb csapata vehette át a Rimet totta össze csapatát. Feleki László, a le- sem ért el egyetlen utóda sem, a felhá- Kupát, játékát egy francia lap a Giovi- gendás újságíró, a Nemzeti Sport ak- borodott tömeg meg akarta lincselni a nezza, a fasiszták indulója pattogó rit- kori tudósítója a döntő ötvenedik év- Keleti pályaudvaron. Vittorio Pozzót a musához hasonlította, szemben a mél- fordulóján hibáztatta Dietzet Toldi ki- Duce a Sportérdemérem csillagával tóságteljes, de lassú Himnuszuk tempó- hagyásáért, de cáfolta, hogy politikai tüntette ki.

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 91