Dénes Tamás Vereség „Mussolini fiaitól” Az olasz–magyar világbajnoki döntő politikai háttere Az 1938-ban elért hatalmas magyar labdarúgósikerre vert seregként élte meg a ma már elérhetetlen mesz- méltatlanul kevés figyelem irányul. Pe1dig Zsengellé-9szeségben lévő 23. helyet, mint az ’548-es, és ugyanúgy rék vb-döntős eredményét azóta sem múlta felül nem játszott soha többé ugyanabban az összeállí- egyetlen nemzeti tizenegyünk sem. Az „Arany csa - tásban. A legen da szerint Mussolini fiai nak politikai pat” 1954-ben hasonlóképp ezüstérmet szerzett a okokból kellett győzniük, miként majd a ’66-os ang- svájci világbajnokságon, így az alig 16 évvel korábban liai világbajnokságon is – a néphit szerint – politikai döntőző válogatottunkat is méltán tekinthetjük okokból kellett átengedni a győzelmet a szövetséges aranycsapatnak. A ’38-as gárda azonban ugyanúgy Szovjet uniónak. HOGYAN RENDEZHETETT franciák rengeteget adtak a fut- A második világbajnokság Olaszor- ÁRIZS VILÁGBAJNOKSÁGOT ballvilágnak. Jules Rimet, a FIFA P ? szágé lett, miután a másik kandidáló, A akkori elnöke oroszlánszerepet Jules Rimet, a FIFA akkori elnöke sze- Svédország – éppen a stockholmi FIFA- vállalt a húszas–harmincas évek fordu- rette volna, ha Franciaország labdarúgó- kongresszuson – talán esélytelenségét lóján az első világbajnokság kiírásában, világbajnokságot rendez 1938-ban, de is látva visszalépett. Az olaszok nagy- az ő nevét kapta később a trófea. Régi nem titkolta, azért is „vinné haza” a tor- szabású terveket vázoltak fel, nagy- harcostársát, Henry Delaunay-t tartják nát, hogy a nagy sportrendezvények ki- szerű Mondialét álmodtak. Benito Mus- az Európa-bajnokság szülőatyjának, kerüljenek a politika árnyékából. Az solini, a Duce igen jelentős állami tá- noha az első selejtezőt csak három 1930-as világbajnokságot elvitte a leg- mogatással garantálta a világbajnokság évvel a halála után játszotta a magyar jobb feltételeket kínáló, a résztvevők- rendezésének sikerét – a többi pedig és a szovjet válogatott. Gabriel Hanot nek jelentős költségtérítést fizető –a már Vittorio Pozzón és futballistáin és a L’Équipe szerkesztősége hozta vb-n indulni hajlandó válogatottak múlott. A látványos külsőségekhez – létre a Bajnokcsapatok Európa-kupáját, közül a legerősebb csapattal rendel- monumentális stadionok, zászlós bevo- majd alapította meg a mindmáig leg- kező – Uruguay, amely a világbajnokság nulások, lelkes ünneplő közönség – nagyobb tekintéllyel bíró egyéni díjat, megrendezését alkotmányának cente- gazdasági haszon is társult, egyebek az Aranylabdát. náriumi ünnepségeivel kapcsolta össze. mellett a filmforgatási, a rádióközvetí- 88 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN AZ ANSCHLUSS 4A &∞magyar vá£∞∞§£™logatott és Dietz Károly szövet- JEGYZŐKÖNYV x ségi kapitány a jugoszlávok elleni meccs előtt, ÉS A NÉMET CSAPAT 1937 VB-döntő Elsősorban annak a két válogatottnak OLASZORSZÁG–MAGYARORSZÁG a szereplését kísérte zajos ellenszenv, 4&∞ £∞∞§£™ 4:2 (3:1) amelynek országa az 1934-es világbaj- tési, illetve az egyéb publikációs jogok 1938. június 19., Párizs, 45 nokságot és az 1936-os nyári olimpiát értékesítésének és a jegyárbevételnek 124 néző. Játékvezető: rendezte: az olaszét és a németét. köszönhetően 1 427 393 líra haszonnal Capdeville (francia) Sepp Herbergernek, a német szövet- x zárult a Mondiale. Akkoriban ez tekin- ségi edzőnek világos elképzelése volt télyes összegnek számított. OLASZORSZÁG: Aldo Olivieri már bő fél évvel a torna előtt, hogy Tíz ország tizenhat rádiótársasága (Lucchese) – Alfredo Foni (Ju- kikre építi világbajnoki csapatát. A vá- közvetített, 29 nemzet 270 újságjának ventus), Pietro Rava (Juventus) logatottja 1937 márciusától kezdődően munkatársai tudósítottak a helyszínek- – Pietro Serantoni (AS Roma), tíz mérkőzést nyert meg sorozatban, s ről. Magyarországról a rádió (az akkre- Michele Andreolo (Bologna), bár a következő év első harmadában a ditációs lista szerint Magyar Rádió Te- Ugo Locatelli (Ambrosiana- svájciakkal, a magyarokkal és a portu- lefon), valamint Az Est, a Budapesti Hír- Inter) – Amedeo Biavati (Bo- gálokkal is csak döntetlent játszott, az lap, az Esti Kurír, a Friss Újság, a Függet- logna), Giuseppe Meazza (Amb- európai sajtó mindenképpen a legjobb lenség, a Hétfői Napló, a Magyarország, rosiana-Inter), Silvio Piola nyolc közé várta. A papírforma azt a Nemzeti Sport, a 8 Órai Újság, a Pesti (Lazio), Giovanni Ferrari (Amb- ígérte, hogy majd a magyarok elleni Napló, a Sporthírlap és Neues Politisches rosiana-Inter), Gino Colaussi mérkőzése dönt arról, hogy megismé- Volksblatt kért és kapott tudósítási le- (Triestina) telve 1934-es teljesítményét, bejut-e az hetőséget. Mindez már jelzi, hogy szem- Szövetségi kapitány: Vittorio Pozzo elődöntőbe. Ám Herberger nem mehe- x ben az 1930-as uruguayi Mundiallal az tett a világbajnokságra a megálmodott- 1934-es torna – részben az erősödő MAGYARORSZÁG: Szabó Antal felépített tizenegyével. „Felülről” rá- olasz–magyar kapcsolatokra tekintettel (Hungária) – Polgár Gyula (Fe- szóltak. is – kiemelt figyelmet kapott itthon. rencváros), Bíró Sándor (Hungá- A Harmadik Birodalom 1938 márci- Két évvel később a berlini olimpiát ria) – Szalay Antal (Újpest), usában elfoglalta Ausztriát, megtör- még nagyobb médiaérdeklődés kísérte, Szűcs György (Újpest), Lázár tént az anschluss. Miközben csapatai itthon és külföldön egyaránt. Az akkre- Gyula (Ferencváros) – Sas Fe- az osztrák lakosság jelentős részének ditációt kért orgánumok száma nagyjá- renc (Hungária), Vincze Jenő (Új- hangos éljenzése közepette bevonul- ból a hatszorosa volt az 1934-es labda- pest), Sárosi György dr. (Ferenc- tak Bécsbe, hét évre megszűnt az oszt- rúgó-világbajnokságról tudósítókénak. város), Zsengellér Gyula (Új- rák válogatott. Pedig március elején a Csak a Nemzeti Sport tizenkét munka- pest), Titkos Pál (Hungária) mit sem sejtő Osztrák Labdarúgó-szö- társat küldött ki, számukra Vadas Szövetségi kapitány: dr. Dietz Ká- vetség még az addig Olaszországban a Gyula főszerkesztő és laptulajdonos roly milánói Ambrosianánál (ma Internazi- x nyolcszobás, két fürdőszobás villát bé- onale) megfigyelőként dolgozó, amúgy relt – megfelelő személyzettel és házi- Gólszerzők: Colaussi (6.), Titkos a Balkánon nagy sikereket elért ír ed- asszonnyal – Charlottenburgban. Ők (8.), Piola (17.), Colaussi (35.), zővel, Jim Donnellyvel is megerősítette aztán ugyanarról számoltak be, amiről Sárosi (70.), Piola (83.) a stábját. Bő egy hétre… a helyszínen lévő teljes újságírói kar is A Papírembernek becézett Matthias tudósított: rendkívül jól megszervezett, Sindelar köré épített legénység április- látványos versenyekről, tökéletes szer- ban lejátszotta a hagyományos és ko- vezésről, ahol minden kulissza a néme- rábban lekötött tavaszi találkozóját a tek és a náci párt dicsőségét hirdette. gyen. Az argentin csapat mégsem in- magyarokkal, de már városok közötti, Ezért is akart Jules Rimet a követ- dult a világbajnokságon. Bécs–Budapest mérkőzésként. Addigra kező, 1938. évi futball-világbajnokság Rimet nem akarta újra Dél-Ameri- Herberger már tervezgette, kiket épít helyszínének olyan országot, amely a kába vinni a tornát, az 1936-os berlini be a birodalmi válogatottba. A német rendezést nem saját nagysága igazolá- olimpia előtti napokban, a német fővá- csapatot 1936 és 1962 között 167 mér- sára kívánja felhasználni. A dél-ameri- rosban tartott kongresszus előtt kaoti- kőzésen dirigáló, önmagát még a fele- kaiak, élükön az argentinokkal, tilta- kusnak és kiszámíthatatlannak tar- sége által is Főnöknek hívató edző két- koztak, ők úgy gondolták, az előzetes totta az argentínai és a brazíliai belpo- ségtelenül értett a futballhoz. Ponto- megállapodások alapján a rendezés litikai viszonyokat. Ma már kevéssé san tisztában volt azzal, hogy a játéko- nekik járt volna. A szubkontinens spa- ismert, hogy a harmadik labdarúgó-vi- sok technikai tudására építő bécsi nyol anyanyelvű része annyira megsér- lágbajnokságot, mivel akkor még nem iskola képviselői, illetve az inkább az tődött, hogy egyetlen csapatot sem volt kőbe vésve a négyévenkénti rende- erőre alapozó, nagyon határozott, küldött a Mondialra. Pedig a FIFA az zés elve, eredetileg a franciák szívesen pragmatikus futballt játszó németek eredeti bojkott ellenére adott második összekötötték volna az 1937-es párizsi nem mixelhetőek két hónap alatt egy- lehetőséget, felajánlotta, hogy az ar- világkiállítás eseményeivel. Függetlenül séges csapattá. De azt is tudta, hogy gentinok játsszanak pótselejtezőt a attól, hogy 1937-ből végül 1938 lett, nincs apelláta. közép-amerikai zónából továbbjutó ku- Rimet és a többi francia futballvezér Herberger mindig is szem előtt tar- baiak ellen. Sőt vállalta volna azt is, rendezési álma valóra vált. Az már ke- totta a karrierjét, mindent megtett hogy a kiemeltek közé sorolja az Albi- vésbé, hogy politikamentes legyen a annak érdekében, hogy a német válo- celestét, hogy könnyebb sorsolása le- torna. gatott élére kerüljön, majd ott is ma- RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 89 radhasson. Mint a háború után fejte- Pesserre volt mérges, akit az első tevékenységet betiltottak, az Assinak gette, ezért lépett be – már 1931-ben – meccs után azonnal hazaküldtek és el- becézett Halvorsen az ellenállás egyik az NSDAP-ba, a nemzetiszocialista tiltottak. Pesser ugyanis keresztül- vezéralakjává és szimbólumává vált, pártba is. A torna előtt „nagyon magas húzta a németek azon reményét, hogy majd miután a Gestapo letartóztatta, helyről” (minden bizonnyal a birodalmi a pályán szimpatikus csapat benyomá- 1942-től koncentrációs táborban töl- sportvezértől, Hans von Tschammer sát keltsék. tött több mint két