2. A KISTÉRSÉG RÖVID BEMUTATÁSA A Szegedi kistérség Csongrád megye déli felének középs ı harmadán, az Alsó-Tisza, illetve a déli országhatár mentén helyezkedik el. Mintegy 753 km 2-es kiterjedése az ország összterületének alig 0,81%-át jelenti, míg a 200 ezret éppen meghaladó népességével hazánk lakosságának 2%-át képviseli. A kistérség térszerkezet arányosnak mondható, hiszen települései a térség központi településének centrumától – az egyetlen Dóc kivételével – 15 km-en belül, szinte sugarasan helyezkednek el. (3. ábra)

3. ábra. A Szegedi kistérség elhelyezkedése és áttekint ı térképe (Firbás Térképstúdió)

10 A térség az ország legmélyebben fekv ı területe. Meghatározó része a Tisza, illetve a Maros egykori árterén helyezkedik el. Ez vízellátottságot tekintve kedvez ı, ár- és belvízi veszélyességet, valamint az él ıvizek szennyezési kockázatát tekintve viszont kedvez ıtlen adottság. A kistérség nyugati pereme már felnyúlik a Duna–Tisza közi homokhátság területére, és részben osztozik annak sajátos vízgazdálkodási problémájában (talajvíz- csökkenés). A vidék az ország egyik legnapfényesebb tája. A természetes tájon ugyan csak néhány méteres domborzati különbségeket tapasztalhatunk, azonban ennek sajátos elhelyezkedése (pl. egykori medermaradványok, illetve a homokos felszín egyenetlenségei) igen mozaikos tájszerkezet eredményez, ami az értékes természeti területek szövevényes elhelyezkedésében is megnyilvánul. Bár igen örvendetes, hogy kistájunk ilyen természeti értékekben gazdag, azonban ez estenként számottev ı konfliktusok forrása is lehet a természetvédelem (hatóság), illetve a gazdálkodók vagy az önkormányzatok között. A földterület privatizációja a mez ıgazdasági m ővelés alatt álló területek esetében is jól érzékelhet ı változást okozott: egyre inkább túlsúlyba kerülnek a kisebb méret ő parcellák. A kistérség fontos szerepet tölt be az ország közlekedési hálózatában (M5, 5, 43 f ıutak), ami jelent ıs környezeti terhelést, estenként veszélyt jelent. Az M43-as út belátható id ın belüli megvalósítása lényegesen javítja az id ınként kritikus közlekedési helyzetet. A kistérség központi települése Megyei Jogú Város, ami terület 37,3%-án helyezkedik el, viszont a népesség 4/5-ét adja. A népesség pontos számára pontos adatokat jelenleg nehéz adni, ugyanis (több évtizedes kutatási tapasztalataim alapján) a népszámlálási idıszakok közötti „követ ı statisztika” inkább csak a fontosabb trendeket tudja követni (pl. vándorlásra, külterületi népességre nincsenek megfelel ı információk). Az azonban látszik, hogy Szeged 1990 utáni népességvesztesége lassan kiegyenlít ıdik (a kistérség utóbbi öt évben tapasztalt népességnövekedésének nagyobb része a megyei jogú városhoz köthet ı). Az elmúlt fél évtizedben a kistérség települési közül a statisztikai bizonytalanságot meghaladó népességnövekedést Szeged mellett Domaszék és mutatott, Algy ı, és Kübekháza népessége pedig csökkent. (A többi településeken tapasztalható néhány tízf ıs változás nem tekinthet ı relevánsnak.) (1. táblázat). Környezetvédelmi szempontból fontos, hogy a kistérség településeinek felénél magas külterületi lakosság aránya (20% körüli, vagy azt lényeges meghaladó pl. Szatymaz 48%, Domaszék 46%). Ezeken a településeken a környezetvédelmi jelleg ő szolgáltatások biztosítása, illetve a környezetszennyezés kockázata megkülönböztetett figyelmet igényel. Az Európai Uniós csatlakozással megnyílt környezetvédelmi fejlesztések, illetve a jogharmonizációval szigorodó környezetvédelmi elıírások nyomán a Szegedi kistérségben jelent ıs környezetvédelmi beruházások valósultak meg, amelyek lényegesen javították a térség környezeti állapotát. Az ezeket is figyelembe vev ı, rájuk részben épül ı környezeti programok számottev ıen javítják az itt él ık környezetmin ıségét.

11 Kistérség Újszent- Zsombó Sándor- Szeged Kübek- Röszke Doma- Szaty- Tisza- Algy Deszk Deszk sziget sziget falva szék szék háza iván maz maz Dóc Dóc ı

Település Terület (ha) 7577 5205 4943 5215 2731 3663 5577 5372 28084 2689 1549 2690 75295 Aránya a kistérségb ıl 10,06 6,91 6,56 6,93 3,63 4,86 7,41 7,13 37,3 3,57 2,06 3,57 100 Lakó népesség (f ı) 2008: 5247 3584 786 4851 1561 3269 8042 4593 169030 1767 1657 3475 207862 Aránya a kistérségb ıl 2008 2,54 1,74 0,39 2,35 0,7 1,59 3,87 2,2 81,31 0,85 0,8 1,66 100 Lakó népesség (f ı): 2003 5411 3419 792 4519 1641 3310 8017 4430 162586 1761 1636 3441 200963 Lakónépesség 1990 (f ı) 5371 2755 805 3178 1455 2979 6933 3469 169930 1567 1330 2227 201999 Külterületi lakosság (f ı): 2001 998 38 238 2086 0 695 494 2136 2813 93 0 1195 10786 Vándorlási különbözet (1990-2001) (f ı): 693 582 66 1172 194 426 1035 949 1886 582 356 970 8911 Regisztrált munkanélküliek száma 2010: 257 165 70 221 127 173 487 268 7177 123 86 156 9310 Lakások száma (db): 2009: 2025 1252 327 1915 593 1417 3081 1932 76686 616 549 1352 91745 Közüzemi vízhálózat hossza (km) 2008 : 37,6 27,6 14,4 20,1 13,9 38,9 78,1 51,5 638,5 18,2 14,5 36,6 989,9 Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások(db) 2008: 2002 1186 208 946 589 1137 3065 1408 75092 614 542 1169 87958 Közüzemi szennyvízcsatorna hossza (km) 2008 : 30,2 30,8 0 17,6 21 46,2 0 0 522 19,8 17,5 0 705,1 Közcsatorna-hálózatba kapcsolt lakások (db) 2008 : 1968 1101 0 756 578 1074 0 0 74017 602 542 0 80638 Gázzal f őtött lakások száma (db) 2008: 1836 1077 160 1181 451 1007 2492 1366 49191 535 537 1008 60841 Rendszeres szemétgy őjtésbe bevont lakások (db) 2008 : 1963 1177 253 780 555 1149 3073 1754 75739 614 495 1202 88754 Összes belterületi közút hossza (km): 2008: 24,4 21,1 6,27 25,15 19,7 20,94 50,07 15,9 467,7 12,3 11,46 16,2 691,2 Összes belterületi burkolt közút hossza (km): 2008 : 23,7 19,34 4,37 11,73 10,66 13,24 39,02 7,02 364,62 8,57 7,19 12,37 521,83 Összes belterületi zöldterület (m 2) 2008: 62240 2353 38352 62069 27649 15710 40946 5510 3299248 6417 3754 5912 3570160 Játszóterek száma (db) 2008 : 3 2 1 1 2 2 2 1 156 1 2 2 175 Személygépkocsi állomány (db) 2008 : 1467 1015 162 1559 305 1101 2481 1522 47092 490 421 1174 58789 Teherszállító gépjárm ővek (db) 2008 : 424 155 20 418 27 158 436 302 7276 63 112 303 9694 Kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások (db) 2008 : 1232 858 0 437 201 421 1638 374 58585 268 380 377 64771 Külterületi lakosság aránya 2001 18,58 1,37 29,56 65,63 0 23,32 7,12 61,57 67,04 5,93 0 53,65 - Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcs. lak. aránya 2008: 98,86 94,72 63,6 49,39 99,32 80,23 99,48 72,87 97,92 99,67 98,72 86,46 - Közcsatorna-hálózatba kapcs. lakások aránya 2008: 97,18 87,93 0 39,47 97,47 75,79 0 0 96,51 97,72 98,72 0 - Gázzal főtött lakások aránya (%) 2008: 90,66 86,02 48,92 61,67 76,05 71,06 80,88 70,7 64,14 86,85 97,81 74,55 - Szemétgy őjtésbe bevont lakások aránya 2008: 96,93 94 77,37 40,73 93,59 81,08 99,74 90,78 98,76 99,67 90,16 88,9 - Személygépkocsi állomány 100 f ıre 2008: 27,95 28,32 20,61 32,13 19,53 33,68 30,81 33,13 27,86 27,73 25,4 33,78 -

1. táblázat: A Szegedi kistérség fontosabb környezetvédelemmel összefügg ı mutatói 2010 (Forrás: TEIR, Népszámlálási adatok, települési adatok)

12 3. A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉSE 3.1. Leveg ı 3.1.1 A leveg ıszennyez ı anyagok kibocsátása Magyarországon a légszennyez ı anyagok kibocsátása az utóbbi két évtizedben tartósan és folyamatosan csökkent. Ez a tendencia a Szegedi Kistérségben is megfigyelhet ı, amelynek okai a rendszerváltás utáni id ıszakban jól ismertek: csökken ı ipari energiafelhasználás, korszer őbb ipari technológiák bevezetése, az energiahordozók árának emelkedéséb ıl következ ı ésszer őbb energiafelhasználás, az energiatakarékosságot elısegít ı modern háztartási készülékek elterjedése, a katalizátoros gépjárm ővek és az ólommentes benzin elterjedése, a gépkocsik szén-monoxid kibocsátásának. Vidékünkön hiányoznak a nagy leveg ıszennyezést okozó er ımővek és üzemek, így a térség leveg ımin ıségi problémáiért a közlekedés mellett els ısorban a szénhidrogén-feldolgozás, a mez ıgazdasági tevékenység és az élelmiszeripar tehet ı felel ıssé. Ha a légszennyezés emissziós oldalát tekintjük megállapítható, hogy ennek meghatározó tényez ıje a közúti közlekedés . Országos adatok szerint a közlekedés tehet ı felel ıssé a CO kibocsátás 58,9 %-áért; a NO 2 kibocsátás 53,4 %-áért; az illékony, nem metán szénhidrogén emisszió 48,3 %-áért; a szilárd részecske emisszió 11,3 %-áért. Éppen ezért lenne fontos, hogy a kistérségben nyilvántartott közúti gépjárm ővek (személygépkocsi 55–60 ezer, tehergépkocsi közel tízezer) m őszaki állapota az el ıírásoknak megfelel ı legyen. A helyhez kötött források kibocsátási adatait is figyelembe véve a következ ı f ı megállapítások tehet ık:

• SO 2: csökken ı tendenciát mutatott az évtized közepén (amelynek els ıdleges oka az energiaszerkezet megváltozása volt), azonban az utóbbi években már meghaladta az évtized elején tapasztalt kibocsátásokat (2a táblázat). • NO x: a pontszer ő kibocsátások alakulásában lényegében folyamatos növekedés tapasztalható (ennek zöme Szeged és Algy ı üzemeihez köthet ı – 2b táblázat), de ezzel párhuzamosan a közlekedési eredet ő szennyezés is folyamatosan növekedik. A gépjárm őállomány növekedése nagyobb ütem ő, mint a korszer őbb gépjárm ővek üzembeállításával elérhet ı kibocsátás csökkenés, így összességében növekszik a környezet közlekedési eredet ő NO x terhelése. • Szilárdanyag (por): az ipari kibocsátás 1985-1990 közötti id ıszak nagy mérték ő visszaesése utána az 1990-es évekt ıl lassú csökkenés tapasztalható. A csökkenés a különféle ipari technológiáknál alkalmazott sz őrık és leválasztó berendezések alkalmazásának tulajdonítható els ısorban. A szilárdanyag kibocsátás viszont összességében (a közlekedési és lakossági eredet ő kibocsátással együtt) nem csökken. A szárazodó klíma és a kistérségben átmenetileg zajló egyes építési munkák (autópálya építések, a Szegeden folyó beruházások) az utóbbi id ıszakban fokozták a helyi eredet ő porkibocsátást is. • CO: az 1990-es évek eleje óta folyamatos és jól érzékelhet ı csökkenés tapasztalható. A szén-monoxid kibocsátásban is a közlekedési ágazat a leginkább környezetterhel ı, de az ipari és lakossági eredet ő kibocsátás is jelent ıs. A CO kibocsátás arányát a közúti forgalom növekedése és a gépjárm ővek magas átlagos életkora nagymértékben befolyásolja. • CO 2: az üvegház gázok között vezet ı szerepet játszó széndioxid kibocsátása a kistérségben ez elmúlt évtizedben ingadozó, talán kissé csökken ınek min ısíthet ı (2c táblázat). A kibocsátás mintegy 97%-áért Szeged és Algy ı kibocsátói felel ısek. • VOC (illékony szerves vegyületek): a vegyipar és ezen belül a k ıolaj-feldolgozás a legjelent ısebb kibocsátó. A közlekedés felel ıssége is nagy a VOC-k kibocsátásában.

13 Kén-oxidok (SO 2 és SO 3) mint SO 2 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Összesen (kg) Szeged 2 989 2 793 1 059 341 497 1 347 1 999 11 025 Algy ı 1 032 1 497 <0,5 25 7 6 13 2 580 Deszk <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 Dóc <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 Domaszék <0,5 <0,5 <0,5 8 141 1 252 1 907 3 308 Kübekháza <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 Röszke <0,5 <0,5 1 <0,5 2 <0,5 <0,5 3 Sándorfalva 45 933 888 888 638 3 392 Szatymaz <0,5 <0,5 174 901 889 1 964 Tiszasziget <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 Újszentiván Zsombó 68 4 8 16 37 685 788 1 606 Szegedi kistérség összesen 4 089 4 294 1 113 1 323 1 746 5 079 6 234 23 878 2a. táblázat: Helyhez kötött légszennyez ı kibocsátások a Szegedi kistérség településein a Leveg ıtisztaság-védelmi Információs Rendszer (LAIR) alapján – kéndioxid (2002–2008)

Nitrogén oxidok (NO és NO 2) mint NO 2 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Összesen (kg) Szeged 93 318 177 193 204 690 176 427 206 905 249 253 289 623 1 397 409 Algy ı 121 118 145 650 147 662 148 506 130 482 129 765 151 249 974 432 Deszk 154 176 122 141 100 117 235 1 045 Dóc 417 260 440 1 950 278 399 646 4 390 Domaszék 498 683 1 069 838 558 1 357 2 060 7 063 Kübekháza 956 2 801 1 271 2 834 12 346 11 758 1 450 33 416 Röszke 241 255 379 355 467 478 498 2 673 Sándorfalva <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 Szatymaz <0,5 204 384 901 658 2 147 Tiszasziget 9 7 8 3 27 Újszentiván 1 2 1 30 39 73 Zsombó 192 68 2 049 620 1 780 1 615 1 644 7 968 Szegedi kistérség összesen 216 903 327 093 357 691 331 880 353 301 395 673 448 102 2 430 643 2b táblázat: Helyhez kötött légszennyez ı kibocsátások a Szegedi kistérség településein a Leveg ıtisztaság-védelmi Információs Rendszer (LAIR) alapján – nitrogéndioxid (2002–2008)

14

Széndioxid (CO 2) 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Összesen (t) Szeged 173 776 237 257 222 138 181 227 187 454 187 409 200 400 1 389 661 Algy ı 195 538 166 139 165 520 184 603 157 875 140 081 149 494 1 159 250 Deszk 611 349 242 281 200 233 466 2 382 Dóc 495 470 678 2 948 79 564 411 5 645 Domaszék 737 1 028 1 439 1 394 839 1 030 1 284 7 751 Kübekháza 7 367 5 665 2 598 3 080 8 278 7 049 839 34 876 Röszke 438 466 634 966 1 089 1 112 1 177 5 882 Sándorfalva 74 74 Szatymaz 66 534 513 346 352 1 811 Tiszasziget 23 38 61 Újszentiván 28 42 33 46 44 193 Zsombó 254 4 2 074 4 310 3 535 1 737 1 289 13203 Szegedi kistérség összesen 379 216 411 401 395 455 379 459 359895 339 607 355 756 2 620789

2c. táblázat: Helyhez kötött légszennyez ı kibocsátások a Szegedi kistérség településein a Leveg ıtisztaság-védelmi Információs Rendszer (LAIR) alapján – széndioxid (2002–2008)

15 • Toxikus anyagok: veszélyességük mérgez ı hatásukból ered, amely már kis mérték ő légköri felhalmozódásuk esetén is komoly károsodást idézhet el ı az él ıvilág és az ember egészségében. Az ólomkibocsátásban az 1990-es évek elején ugrásszer ő visszaesés volt tapasztalható, f ıként a gépjárm őpark megújulása, illetve az ólommentes benzin használatának elterjedése következtében (1999. áprilisától megsz őnt az ólmozott benzin forgalmazása). A leveg ı ólomszennyezettségének csökkenése – ahogyan vizsgálataink alátámasztják – jól kimutatható a fák anyagába beépült ólom alakulásában is. A kistérség légszennyezésében emissziós oldalról Szeged és Algy ı termelési egységei, illetve a közlekedés kibocsátásai felel ısek. A megfigyelhet ı tendenciák kedvez ıtlenek, mindenképpen jelent ıs figyelmet igényelnek a jöv ıben .

3.1.2. Leveg ıszennyezettség A leveg ımin ıségi alapállapot meghatározását a Környezetvédelmi Felügyel ıség (jelenleg ATIKTVF) által m őködtetett Regionális Immisszió Vizsgáló (RIV) hálózat végzi (az adatgy őjtést 2002-ig az ÁNTSZ végezte). RIV mér ıhálózatban (off-line) a mintavétel gázok esetében félautomata mintavev ık segítségével, szálló por esetében nagy teljesítmény ő porminta-vev ıvel, üleped ı por esetében gy őjt ıedényes eljárással történik. Minden szennyez ı anyagot mintavétel és laboratóriumba szállítás után, ún. kézi módszerekkel analizálnak. Bár Csongrád megyében több mint negyven folytak ilyen immissziós mérések, a Szegedi kistérségben jelenleg csak Szegeden történik észlelés (3 mintavételi ponton /Derkovits fasor – ÁNTSZ, Boldogasszony sgt. – JGYTK, Kálvária sgt. Vasöntöde/, de nem minden komponensre kiterjed ıen), a további adatszolgáltató 9 település már a kistérségen kívül található. A RIV hálózaton kívül Szegeden egy automata állomás (Kossuth L. sgt. 89.) is gy őjti 1997. óta számos légszennyez ı immissziós adatait és az id ıjárási paramétereket. (Miután a Kossuth sgt-i helyszín nem tekinthet ı reprezentatívnek, az ATIKTVF tájékoztatása szerint a mér ıállomás áthelyezése a Rózsa utcába folyamatban van.) A leveg ıs m őszerekkel SO 2, CO, NO X, O 3, BTEX, szállópor (PM 2,5 , PM 10 ) koncentrációk mérése folyik, a meteorológia mőszerek szélirány, szélsebesség, h ımérséklet, relatív nedvesség, légnyomás, globál sugárzás, UV/B sugárzás alakulását mérik. Ez az állomás nem csupán integrált (és egyben az esetleges széls ıségeket elfed ı) adatokat szolgáltat, de a számítógépes feldolgozás során perces, majd fél órás átlagok is képz ıdnek (ezeknek élettani szempontból fontos szerepe van), majd hosszabb átlagok alapján (napi, havi és éves) id ısoros vizsgálatokra is jól használható. A lakosság tájékoztatása szempontjából fontos, hogy az adatok az Országos Légszennyezettségi Mér ıhálózat adatállományából internetes úton * szabadon hozzáférhet ıek.

A leveg ıszennyezettség kistérségi értékelésére (a fentiek miatt) néhány a kistérségen kívül található mér ıhely adatát is használva az alábbi f ıbb megállapítások tehet ıek. A légszennyezés alakulása – szennyez ı komponenst ıl függ ı – szezonális (téli, nyári), heti és napi jellegzetességeket mutat. A trendek alapján azt mondhatjuk, hogy a három leggyakoribb és legnagyobb mennyiségben kibocsátott légszennyez ı anyag közül a SO 2 és NO 2 immissziójának trendje általában csökken ı, míg a por – mind az üleped ı, mind a szálló por – koncentrációja nagy ingadozásokat mutat, de rendszeresen határérték feletti. Összességében a kistérségben a leveg ı min ısége kisebb mérték ő javuló tendenciát mutat. Szennyez ı anyagonként részletezve az adatokat a következ ı megállapításokat tehetjük:

• SO 2: Az éves átlagos értékek jelent ısen elmaradnak az egészségügyi határértékt ıl, ráadásul 2004 óta a korábbi értékek is számottev ıen csökkentek (4. ábra). A téli, f őtési id ıszakban magasabb koncentrációt mutatnak a mérési eredmények, de a f őtési

* Lásd: http://www.kvvm.hu/olm/station.php?id=23

16 szerkezet változásának köszönhet ıen messze elmaradnak a kritikus értékt ıl. A kéndioxid min ısítése a légszennyez ıdési index alapján: kiváló.

µg/m 3 16

14

12

10

8

6

4

2

0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

4. ábra. A leveg ı évi átlagos kéndioxid-szennyezettségének alakulása Szegeden 1999–2008 (OMSZ alapján)

• NO 2: A leveg ı nitrogén-szennyezettsége az elmúlt években enyhén emelked ı, igaz még a folyamatosan szigorodó egészségügyi határérték alatt marad (5. ábra). Bár a légszennyez ıdési index alapján a szegedi mérési eredmények éves szinten megfelel ı min ısítést kapnak, egyes id ıszakokban számottev ıek a határérték-túllépések (részletesebben lásd kés ıbb Szeged értékelésénél). A határérték-túllépésekben meghatározó szerepe van az id ınként a város közlekedését is szinte lebénító átmenı teherforgalomnak. Vélhet ıen az M43-as autópálya elkészülte után csökkeni fog ezen gond. Ezt támasztják alá a Kisteleken mért adatok is: az 5-ös út forgalmának csökkenése után számottev ıen, határérték alá csökkentek a nitrogénoxidok (6. ábra). A téli félévben, vagyis a f őtési szezonban lényegesen megemelkedik az összes a NO 2 szennyezettség.

µg/m 3 80

egészségügyi határérték 70 NO2

60

50

40

30

20

10

0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

5. ábra. A leveg ı évi átlagos nitrogéndioxid-szennyezettségének alakulása Szegeden 1999–2008 (OMSZ alapján)

17 µg/ m3 25

20

15

10

5

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 2009 2010 6. ábra. A leveg ı évi átlagos nitrogéndioxid-szennyezettségének alakulása Kisteleken Szegeden 2009–2010 • Porszennyezés. Mind a kistérség, mind a mérési eredmények pontos hátterét adó Szeged mér ıhelyeinek legkritikusabb pontja. Még az éves átlagok is folyamatosan meghaladják a határértéket (7. ábra), rövidebb id ıszakokban pedig igen jelent ısek a határérték-átlépések (lásd Szeged bemutatásánál). Mennyiségi alakulásában kiemelked ı szerepe van az éghajlatnak (szárazabb talajfelszín, szél), a megnövekedett forgalomnak, és id ıszakonként az építkezésekhez kapcsolódó lokális porszennyezéseknek. Mindezek alapján nem meglep ı, hogy a légszennyez ıdési index min ısítése ezen komponens alapján: szennyezett. Az EU-s elmarasztalás miatt Szeged városnak légszennyezettség csökkentési intézkedési programot kellett készíteni 2004-ben, aminek 2007-ben és 2008-ban átdolgozásra kényszerült.

µg/m 3 60

50

40

30

20 PM10

10 egészségügyi határérték

0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

7. ábra. A leveg ı évi átlagos por-szennyezettségének (PM 10 ) alakulása Szegeden 1999–2008 (OMSZ alapján) • Ólom. A szálló porból mért ólomkoncentráció az ólommentes benzin kizárólagos forgalmazása miatt visszaesett. • Ózon. A troposzférikus ózon koncentrációja nyári maximumot és téli minimumot mutat, s bár egy Szegedre vonatkozó korábbi részletesebb vizsgálat nyomán károsító hatására a jöv ıben célszer ő lenne fokozottabb figyelmet fordítani, a légszennyez ıdési index szerinti min ısítés: jó. • Pollenszennyezettség . DK-Magyarország és a Szegedi kistérség területe az ország legszennyezettebb területe ebb ıl a szempontból, ami összefügg a parlagok magas arányával (lásd kés ıbb a 12. ábrát). Ennek részben természeti okai is vannak, de az állandó figyelemfelhívások ellenére jelent ıs társadalmi oka is van. A következ ı id ıszak egyik kiemelt környezeti problémának nevezhet ı.

18 3.2. Vizek 3.2.1. Felszíni vizek a) Folyók A kistérség felszíni vízmérlege szempontjából kiemelt fontosságúak a Tisza és a Maros. A folyók vízjárására jellemz ı, hogy az éven belüli menetgörbéjükben tavasszal (a hóolvadás következtében), majd a kora nyári id ıszakban (május végén, június elején az intenzív csapadék tevékenység következtében el ıálló) jelentkezik a magasabb vízszintekkel kísért árvízi periódus. Az észlelési id ıszak kezdete óta a szegedi állami vízmércén mért legnagyobb vízszint 1009 cm (2006), a maximális vízhozam 4200 m 3/sec (1970) volt. A Tisza vízszállítása Szegednél jellemz ıen mintegy 170 és 2200 m 3/sec között változik, évi közepes vízhozama 740 m 3/sec körül alakul. A vízjárási széls ıségek miatt a folyók által szállított hasznosítható vízkészlet 16,7 m 3/s (amelyb ıl a Tisza 13,1 m 3/s, a Maros 3,6 m 3/s, a helyben összegyülekez ı – aszályos években gyakorlatilag nem is keletkez ı – vízkészlet elenyész ı). A vízjogi engedélyek alapján a szállított, hasznosítható vízkészletnek csak elenyész ı töredéke hasznosul a kistérségben. A jelent ıs vízszállítási ingadozásokra tekintettel azonban (a mez ıgazdasági vízkivételek biztosítására) a mai Szerbia területén folyami duzzasztó épült meg Törökbecse településnél, mely az általa gyakorolt mederduzzasztás révén jelent ısen módosította a Tisza vízjárását Szegednél, és megakadályozza azt is, hogy negatív tartományba es ı vízszintek alakuljanak ki a Tisza alsó szakaszán. A vizsgálati területen található települések nagyobb részben a Tisza mentesített árterén helyezkednek el. A folyók árvízszintjei az árvízvédelmi töltések hiányában közvetlenül is veszélyeztetnék a településeket. Az árvízvédelmi töltések megépítésével a térség biztonsága megn ıtt. Az érintett települések árvízi biztonságát mintegy 86,53 km árvízvédelmi f ıvédvonal biztosítja, melyb ıl 5,4 km árvízvédelmi fal, míg 81,13 km földtöltés. A Tiszán a 2006. árvíz nemcsak az eddigi legmagasabb vízállás volt, de az árvízi biztonság szempontjából is komoly kételyeket vetett fel, f ıként Szeged belvárosi részén. Nyilvánvalóvá vált ekkor, hogy az árvízi biztonság érdekében jelent ıs fejlesztésekre lenne szükség, s ezzel párhuzamosan a városkép is fejleszthet ı lenne („Szeged f ı utcája a Tisza”). A szegedi szennyvíztisztító üzembeállításával jelent ısen javult a Tisza vízmin ısége a folyó Szeged alatti szakaszán, ami ismét lehet ıvé teszi a szabad strandok használatát. A vizsgálati területen található folyók vízmin ıségét dönt ıen a Romániából érkez ı Maros határozza meg Szeged alatt. A Maros romániai vízgy őjt ıjén található területeken az ipari szerkezetváltás következtében jelent ısen csökkent a toxikus anyagok kibocsátása, ugyanakkor az urbanizáció növekedésével n ıtt a nem kell ı mértékben tisztított kommunális szennyvizek mennyisége. Fıként a Maros mikrobiológiai baktérium szennyezettsége nıtt meg jelent ısen, a biológiai tisztítási fokozatok hiánya miatt. A kistérség területén a felszíni vizek esetén a mikrobiológiai szennyezettség determinálja a vízmin ıséget. b) Csatornák, vízfolyások A vizsgálati területen található vízfolyások, csatornák vonatkozásában megállapítható, hogy vízjárásuk – az alföldi kisvízfolyásokhoz hasonlóan – id ıszakos jelleg ő. Hosszabb- rövidebb aszályos periódusok alatt el ıfordulhat, hogy a csekély csapadéktevékenység következtésben bennük a vízszállítás megsz őnhet. A gyakorlati tapasztaltok alapján megállapítható, hogy néhány csatornában, a legaszályosabb években sem sz őnik meg teljesen a vízszállítás. Ennek oka egyrészt, hogy ezen csatornák egy része a használt és tisztított felszín alól kitermelt vizek befogadója (azonban ezen vizek nem tekinthet ık a terület felszíni

19 vízkészletének!). A folyamatos vízszállítás másik oka lehet, hogy az esetlegesen túl mélyen vezetett csatornák fenékvonalai belemetszenek a talajvíz szintjébe, s így azt megcsapolják. Ezen jelenség csak a vizsgálati terület, folyókhoz közel fekv ı területein tekinthet ı relevánsnak, mivel a magasabban fekv ı területeken a talajvízszintek jelent ıs mértékben (akár több méteres nagyságrendben is) lesüllyedtek. A csatornák nagy részének további jellemz ıje, hogy azok (a természetes fenékesésével ellentétesen) a magas torkolati vízállás miatt esetenként visszaduzzasztják a vizeket. Az ilyen m őködtetés ő csatornákat kett ıs m őködtetés ő csatornáknak (reverzibilis csatornáknak) nevezzük. Az így a csatornákba juttatott vizeket öntözési célra, illetve halastavak feltöltéshez lehet használni (pl. Szegedi Fehértó). A csatornáknál folyamatos gondot jelent a forráshiányok miatt elmaradó rendszeres fenntartási tevékenység következtében jelentkez ı túlburjánzó növényzet, mely a csatornák vízszállító képességének csökkenését eredményezi. A vizsgálati területen található 5 km-nél hosszabb csatornákat az 1. mellékletben mutatjuk be. A vízfolyások teljes hossza 425 km, melyb ıl 172 km állami kezelésben és 253 km Vízgazdálkodási Társulat, illetve önkormányzati kezelésben van. A vízfolyások alapfunkciója a vízgy őjt ıkr ıl összegyülekezett vizek befogadókba juttatása. Mivel a f ıbefogadók a folyók, így el ıfordulhatnak olyan szituációk, amikor a szállított vizek gravitációsan nem tudnak a befogadóba bejutni (annak magas vízállása miatt). Ezekben az esetekben a vizeket a torkolati szivattyútelepek m őködtetésével juttatják a befogadókba (3. táblázat). Valamennyi szivattyútelep elektromos m őködtetés ő. 3. táblázat. A vizsgálati területen található torkolati szivattyútelepek adatai Szivattyútelep Kapacitás (m 3/s) Atkai 1,5 Algy ıi 7,8 Vessz ıs I. 0,4 Vessz ıs II. 2,5 Tápéi 2,1 Hattyasi 3,4 Alsó -Lúdvári 1,6 Ószentiváni 3,2 Deszki 2,6 Deszk fehértói 4,5 Holt -Tiszai 0,7 Nagyfai 4,8 Györ pölési 4,4 c) Állóvizek, tározók, holtágak A vizsgálati területen található holtágak a folyószabályozási tevékenység következtében, átvágások eredményeként jöttek létre. Valamennyi holtág az árvízvédelmi töltések mentett oldalán helyezkednek el. A holtágak jellemz ıen az érintett vízgy őjt ık felszíni vizeinek befogadójaként funkcionálnak, amelyekb ıl a befogadó vízszintjeit ıl függ ıen gravitációsan, illetve szivattyús átemeléssel jutnak a vizek a befogadókba. A vizsgálati területen található holtágak vízmin ıségi problémája a vízterek életét alapvet ıen meghatározza. Mivel a vízgy őjt ırıl érkez ı valamennyi felszíni víz a holtágakba kerül, így a vízgy őjt ın végrehajtott beavatkozások hatásai detektálhatók a holtágakban is. A területen található holtágak vízmin ıségi problémái f ıleg a belterületekkel közvetlenül kapcsolatban lév ık esetében tapasztalhatóak. Az újszegedi Holt-Maros, illetve a Gyálai Holt-Tisza esetében a jelent ıs terhelések következtében a vízi ökoszisztémák jelent ıs mértékben sérültek. Az újszegedi Holt-Maros rehabilitációja korábban jelent ıs anyagi források felhasználásával befejez ıdött. A rehabilitáció során eltávolították a mederbe került nagy szerves anyag tartalmú

20 üledéket, kiépítették a vízpótló rendszert, rendezték a medret és annak környezetét. A rehabilitáció teljes befejezése óta eltelt id ı alatt probléma nem lépett fel, a végrehajtott beavatkozások a megjavult környezeti állapotukban igazolást nyertek. A Gyálai Holt-Tisza rehabilitációjára a kiviteli tervek rendelkezésre állnak, megvalósítására forrásokat kellene szerezni. A kistérség területén két jelent ısebb tározó, a Szegedi Fehértó és a Maty-éri tározó található. Az el ızı f ıleg halas tavi gazdálkodással hasznosított, míg az utóbbi dönt ıen belvízi tározási és komplex céllal (pl. sport) létesült. Az állóvizekkel vízmin ıségének javítása érdekében fontos feladat az azokba befolyó vizek min ıségének folyamatos javítása (szennyvíz-csatornázási program, alkalmanként a túlzott m őtrágya használat visszaszorítása), másrészt a víztér rehabilitációjának haladéktalan megkezdése (Gyálai Holt-Tisza). d) Belvizek A terület morfológiai adottságai miatt a belvizek – a környez ı területeknél gyakrabban – okoznak felszíni elöntéseket. A probléma a kistérség szinte valamennyi települést érinti, még a magasabb domborzati helyzetben lev ı homokhátsági részeket is – ahogyan ezt a 2010. május végi helyzetben, majd a kés ıbbiekben is ismételten tapasztalhattuk. A belvizek kialakulását el ısegítik a területen található befogadó folyók közelsége. Azokban a szituációkban, amikor a befogadók vízszintje nem teszi lehet ıvé a vizek gravitációs bevezetését, a torkolati szivattyútelepek emelik a területr ıl a vizeket a befogadókba. Mivel a szivattyútelepek átemelési kapacitása kisebb, mint a területekr ıl történ ı vízelevezetés hozama, így a csatornák mentén a torkolati szakaszokról kiindulva elöntések jelentkeznek. Tekintettel arra, hogy sok helyen ezen csatornapartokat szorosan beépítették, az ilyen esetekben jelentkez ı elöntések miatt lakóépületekben is keletkezhetnek károk (pl. a Szillér-Baktó-Fert ı f ıcsatorna belterületi szakaszain Szegeden). A kistérség belvizekkel gyakorta sújtott része a torontáli térség. Ezen térség vizsgálatakor meg kell állapítani, hogy a terület a természetes lefolyási viszonyoktól eltér ı, azokkal ellentétes irányban (a Maros felé) vezetett vízhálózati elemekkel rendelkezik. Tovább rontja a helyzetet, hogy a torontáli térségben nincs a belvizek ideiglenes tározására alkalmas tározó, így a belvizek gyorsan okozhatnak elöntéseket. A Szeged környéki autópálya-építések nem körültekint ı m őszaki megoldásai az utóbbi években fokozták a belvizek kialakulását ezek mellett a vonalas létesítmények mellett (a küls ı szemlél ınek úgy t őnik, egyáltalán nem foglalkoztak a jelenséggel a tervez ık). Tekintettel arra, hogy a befogadóhoz közeli területeken a belvízi elöntések gyakorisága nagyobb, javasolható, hogy a csatornák távolabbi területeir ıl lefolyó vizek késleltetését oldják meg: azaz addig, amíg a torkolati szivattyútelep kapacitása nem teszi lehet ıvé az érkez ı vizek befogadóba emelését, ne érkezzenek újabb víztömegek. A vizek visszatartása új tározók építésével is megoldható. Az így visszatartott vizek a terület mikro- vízgazdálkodási viszonyait kiegyensúlyozottabbá teszik, másrészt kedvez ı feltételeket biztosíthatnak a vizes él ıhelyek rehabilitációjára, illetve új él ıhelyek kialakítására. A belvizek kártételeinek csökkentése érdekében fontos, hogy a települések rendezési terveinek készítése során vizsgálják meg a térségben észlelt belvízi események lokalizálása során szerzett tapasztalatokat, s azok épüljenek be a tervekbe. A 2010-es év a mérések kezdete óta (azaz több mint száz éve) hazánk legcsapadékosabb éve volt. Ez a rendkívüli helyzet fokozottan kihozta a belvízi rendszerek hiányosságait, illetve sok helyen a tulajdonosok nem körültekint ı magatartásának következményeit. Fontosnak tatjuk megjegyezni, hogy a területen keletkez ı belvizekkel kapcsolatos jöv ıbeli viselkedést, nem lenne szabad, ha csak ez a ritka széls ıség határozná csak meg. Miután a különböz ı klímamodellek területünkön inkább szárazodó klímát prognosztizálnak (másfél éve is aszállyal küzdöttünk), a belvízelvezetés és belvízgazdálkodás kényes egyensúlyát kell megtalálni a jöv ıben.

21 3.2.1. Felszín alatti vizek a) Földtani háttér Földtani szempontból a kistérség települései az Alföld medencealjzatán, a Budapest- Makó települések vonalában húzódó földtani árok (az ún. dunai-szerkezeti árok) nyugati részén helyezkednek el. A területen mélyített fúrások (hideg és hévizes kutak, olajkutató fúrások) adatai alapján értékelhet ı a víztárolásra alkalmas porózus üledékekkel feltöltött szegedi medence földtani képe, amely szorosan kapcsolódik a Hódmez ıvásárhely−Makó vonalában kialakult legmélyebb hazai üledékgy őjt ıhöz. Ebben legnagyobb (1,5−2,0 km-es) vastagságban a Pannon tenger üledékei rakódtak le, aminek homokk ı rétegei a Dél-Alföld legnagyobb hévíz és szénhidrogén készletét tárolják. Az intenzív süllyedés a pliocént követ ıen sem sz őnt meg, amit igazol, hogy az árok tengelyében a negyedkori üledék vastagsága 700−800 m, Szeged térségében pedig 550−600 m. A pleisztocén alatt a feltöltést az İs-Duna végezte, az ısfolyó nagy üledékszállító képességének bizonyítéka, hogy az ivóvíztároló folyóvízi összlet 40−60%-át porózus képz ıdmények adják. A földtani szelvények szerint a pleisztocén összlet homok, k ızetlisztes vagy agyagos homok, agyag, homokos agyag váltakozásából épül fel. A homokszintek regionálisan jól követhet ık, vastagságuk 5−30 m, de helyenként 40−50 m-esek. Az egykori vízfolyás a lehordási területt ıl már távolabb es ı területünkre f ıként apró- és középszemcsés homokot rakott le, alárendelt a durvaszemcsés, vagy a kavicsos, kavicsszemes homok jelenléte, elterjedésük pedig csak lokális. A 0−200 m-es mélységközben a porózus szintek itt is – mint a térségben általánosan – már csak apró- és finomszemcsések, vagy agyagos homokok, az agyagtartalom pedig a mélyebbeknél nagyobb. A fels ı-pleisztocénben a kızetek frakcióanyagainak jelent ıs módosulása a korábbiaktól eltér ı üledékképz ıdésre utal, a gyenge energiájú vízfolyás üledékei mellett szerepet kaphatott a tavi, kés ıbb az eolikus üledékképz ıdés is. A felszínt Domaszék, Zsombó, Szatymaz térségében a talajvizet tároló futóhomokok, a Tisza árterében és attól keletre f ıképp tiszai üledékek, iszapok, agyagok, helyenként infúziós löszök alkotják. b) Vízföldtani adottságok A csapadékból közvetlenül utánpótlódó, felszíni szennyezést ıl védtelen, els ı – földtani felépítést ıl függ ıen 30-50 m vastagságú – felszín alatti víztartóban lév ı vizeket talajvíznek nevezzük. A vizsgált térségben a talajvizek gyakorlatilag két mélységi szintben helyezkednek el. A sekélyen elhelyezked ı talajvíztároló szintet 15 −25 m-es kutakkal tárják fel, miután az els ı vízadó feküszintje Szeged térségében 55 −60 m Bf. közötti mélységben helyezkedik el, dél-délkelet felé lejt ıen. A cs ıkutakból átlagosan 20 −30 l/p vízhozam kapható. A kitermelhet ı víz min ıségileg Ca-Mg-hidrogénkarbonátos összetétel ő, 500 −800 mg/l körüli összes sótartalommal. Használati szempontból min ısége nagyon kedvez ıtlen nagy vas, mangán, ammónium, nitrát és metángáz tartalmánál fogva. A mélyebb helyzet ő talajvízadó szint feltárásához 40-50 m-es talpmélység ő kutak fúrására van szükség. Ilyen mélység ő kút több létesült a város térségében, mert az el ızıhöz viszonyítva relatíve több és jobb min ıség ő vizet szolgáltat, bár min ısége közvetlenül ivóvízként történ ı fogyasztásra még nem alkalmas. Szeged en a talajvizeket is magába foglaló mintegy 600 m vastagságú hidegvizes rétegösszlet a város 86 db közüzemi vízm őkútjának földtani szelvénye szerint 12 rétegre (vízadó szintre) bontható. A legels ı (1. számú) szint a talajvíztartó. A rétegvíz tároló szintek igénybevétele egyedi vízkivételek által történik. A pleisztocén ivóvíztároló folyóvízi üledékek nyugatról keletre (az ún. makói árok felé) haladva 500 m-rıl mintegy 700 m-re

22 kivastagodnak. (A kistérség településeit figyelembe véve ez a Domaszék-Kübekháza közötti nyugat-kelet irányú szelvényt fedi). Szeged város vízm őkútjai az 5-11. számú (150-550 m közötti) szintekre telepítettek. A legalsó (12. számú) vízadó szint a negyedkori összlet feküszintjéig terjed, de erre a térség nyugati részének kivételével vízm őkutat nem telepítettek, mert a vize magas h ımérséklete miatt ivásra alkalmatlan. A rétegek (így a vízadó szintek) Tisza folyó medre irányába mutató d ılése determinálja a vízáramlás horizontális irányát. Természetes állapotban a kistérség rétegvizei pozitív nyomásállapotúak. A vizsgált terület tehát mind a Duna-Tisza közi hátság, mind pedig a Maros-hordalékkúp, illetve észak fel ıl is vízpótlást kaphat. A dunai-szerkezeti árok területén a középs ı- és alsó-pleisztocén homokokból történ ı vízbeszerzés lehet ıségei igen kedvez ıek. A szegedi, kútcsoportokban telepített vízm őkutak létesítéskori legnagyobb vízhozamai 1250−3500 l/p közöttiek, a fajlagos vízhozam értékeik 140-300 l/p/m, a kett ıs fajlagos vízhozamaik 5−15 l/p/m között változtak. A fajlagos és kett ıs fajlagos vízhozamok változékonysága a kútkiképzés mellett, a folyóvízi üledékekre jellemz ı inhomogenitások következménye. A szegedi vízm őkutakéhoz hasonló fajlagos és kett ıs fajlagos értékek adódnak Domaszék, Sándorfalva, és Dóc térségében. A negatív nyomásgradiens miatt a térségben a 150−200 m-nél mélyebb rétegekre telepített kutak víznyomásszintjei terepszint felettiek, azaz kifolyó („ártézi”) vizet adtak. Az intenzív vízkitermelések miatt a nyugalmi víznyomásszintek az 1970-es években süllyedni kezdtek, s Szeged vízm őkútjainál a pozitivitás 1981-82-ben megsz őnt. Az 1990-es évek eleje óta er ısen csökken ı vízkitermelés következtében a rétegvíztárolók visszatölt ıdése következett be . A víznyomásszintek süllyedése 1990-91-tıl megfordult, és a vízszintek területenként és rétegenként eltér ı mértékben emelkedni kezdtek. A kistérség többi településének vízm őkútjai is hasonló változásokat mutatnak, ami a rétegek közötti kapcsolatok lehet ıségét igazolja. c) A rétegvizek min ısége A kitermelt rétegvizek min ıségét tekintve a vizsgált kistérség „ivóvizes” rétegei (~150 −550 m) alacsony sótartalmú, kis keménység ő, gyengén lúgos kémhatású vizet szolgáltatnak, amelyek genetikai típusuk szerint alkáli-hidrogénkarbonátosak. A 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben foglalt, a korábbiaknál jóval szigorúbb arzén- határérték (50 µg/l helyett 10 µg/l) miatt a vizsgált területen problémát okoz a rétegvizek arzén tartalma. Bár a 10 µg/l-t többszörösen meghaladó arzéntartalmú vizek inkább a Tiszától keletre fordulnak el ı (8. ábra), a kistérség településeinek felénél intézkedést igényelne mennyisége (Dóc 30 −50 10 µg/l, Deszk, Domaszék, Kübekháza, Röszke, Újszentiván 10 −30 10 µg/l). A szegedi vízm őnél, bár a vízm őkutak egy részének vizében az arzéntartalom 10 g/l feletti, de keveréssel a – a jelenleginél nagyobb vízigények mellett is – az ivóvízmin ıség a jogszabály által adott átmeneti id ıszakban biztosítható (4. táblázat). 4. táblázat: A kútvizek arzéntartalmának széls ı értékei Szegeden Vízm őtelep Min. (mg/l) Max. (mg/l) I. 0,007 0,013 II. 0,008 0,033 III. 0,006 0,015 IV. 0,008 0,031 V. 0,006 0,026 Északi 0,006 0,019 Sziksóstói 0,018 0,028

23 8. ábra. Az ivóvízként használt rétegvizek arzéntartalma ( µg/l) (AQUARIUS Kft. 2004.)

Opusztaszer 130000 Kistelek Martely Kompoc 70 Doc HODMEZOVASARHELY 65 Balastya 60 120000 55 50 Sandorfalva Szikancs Forraskut 45 Batida Algyo 40 Ulles Foldeak Zsombo 35

110000 Ofoldeak 30 Bordany SZEGED 25 Maroslelle Zakanyszek Kiskundorozsma 20

Domaszek 15 MAKO 10 Morahalom Deszk Ferencszallas 100000 5

Roszke Klarafalva 0 Ujszentivan Tiszaszget Horgos Kubekhaza Dala

710000 720000 730000 740000 750000 760000

A kistérség rétegvizeiben további min ıségi problémát jelent az ammónium (>0,5 mg/l) Algy ı kivételével valamennyi településen. Szegeden a vizek telepenkénti ammónia- tartalma 0,9−1,4 mg/l között változik, ami azt jelenti, hogy a jelenleg kezelés nélkül szolgáltatott víz kifogásolt min ıség ő. A mélységi vízbeszerzés miatt ez a komponens egyértelm ően rétegeredet ő, a víztartó rétegek szervesanyag-tartalmainak bomlásterméke. A rétegvizek további kifogásolható összetevıi: a határérték feletti (>0,2 mg/l) vas (pl. Szatymaz, Sándorfalva), illetve az alárendelten határérték feletti (>0,05 mg/l) mangán- tartalmak (többnyire lokális foltokban jelentkeznek). Bár a már említett jogszabály h ıfok tekintetében nem ír el ı határértéket fontos megemlíteni, hogy a szegedi vízm ő kútjai közül a mélyebbek 30 oC-os, vagy ennél néhány fokkal melegebb vizet adnak. Szeged esetében ez 19 db kutat jelent, amelyek zöme (8 db) a IV. telepen létesült.

d) Az ivóvízbeszerzés helyzete, megoldandó problémák A Szegedi Kistérség fentiekben vázolt vízföldtani adottságaiból kit őnik, hogy mennyiségi szempontból mindegyik település rendelkezik a jelenlegi és távlati igényeit is bıségesen kielégít ı, földtanilag védett helyzet ő, rétegvíz készlettel. A problémát az ivóvízellátásra feltárható rétegvizek természetes min ıségi összetev ıi jelentik, amennyiben az EU el ıírásaihoz harmonizáló vízmin ıségi szabályozásunk szigorúbb határértékeinek egyes komponensek nem felelnek meg. A leginkább gondot okozók: a rétegvizek arzén, ammónium és vastartalma. A 47/2005. (III. 25.) Korm. rendelettel módosított 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az egészséges vízzel ellátás megoldásának id ıpontját a 0,03−0,05 mg/l arzéntartalmú vízzel ellátott települések esetében 2006. december 25-ig, a 0,01−0,03 mg/l-es koncentrációjú vízzel ellátott települések esetében 2009. december 25-ig írta el ı. Ennek szellemében a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT) 2002-ben kidolgoztatta a Dél-Alföldi Régió Ivóvízmin ıség-javító Programját, a régió ivóvíz-min ıség ő vizekkel való ellátásának „Megvalósíthatósági Tanulmány”-át. A szaktervez ı AQUAPROFIT Rt. (Pécs) a szegedi kistérség településeinek ivóvízellátására – alapvet ıen gazdaságossági megfontolások alapján – Szegedi Kistérségi Vízm ő Rendszer (SZKVR) kiépítését javasolta.

24 Szerintük a szegedi vízbázisoknál jelenleg is rendelkezésre álló 109 076 m 3/nap kapacitás bıségesen ellátná az így 75 407 m 3/napra növeked ı vízigényt. A kitermelt vizet, kezelést követ ıen távvezetéken juttatnák el az általunk vizsgált településeken kívül Mórahalom és Makó városokba, valamint Bordány, Klárafalva, Ferencszállás és Kiszombor községekbe is. Miután azonban az id ıbeli (és a vele összefügg ı térbeli) szakaszolás az EU-s támogatások igénybevétele miatt nem volt megvalósítható, a Dél-Alföld egészére egy átfogó javaslat készült (9. ábra). Bár a megvalósításra több tervváltozat készült, a Szegedi kistérség esetében alapvet ı különbség nincs a változatok között. A kistérség településeinek problémáit 4 területi egységre bontva képzelik el (10. ábra). A települések zöme a szegedi vízellátó rendszerhez kapcsolódna, Domaszék és Zsombó a mórahalmi, Dóc pedig a kisteleki központú egységhez kapcsolódna. Algy ı – ahol nincs gond az ivóvízzel – értelemszer ően nem érintett (önálló egység maradna). Az 5. táblázatból jól látható, hogy ennek megvalósítási költsége több, mint 5,5 milliárd forint lenne, miközben az el ızı fejezetben láthattuk, hogy csupán egy település (Dóc) az, ahol oly mértékben kifogásolható az ivóvíz min ısége, hogy annak megoldásához komolyabb m őszaki beruházás szükséges. Számos fórumon felmerült, hogy Magyarország kérjen felmentést a hazánkra „nem életszer ő”, szigorító ivóvízmin ıségre az EU-tól – különösen az arzén esetében. Erre a legutóbbi id ıben már vannak biztató jelek. Ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség az egyéb komponensek miatt m őszaki fejlesztésekre a területen, de ezek sokkal költségkímél ıbben megvalósíthatók lennének. Mindez azt jelenti, hogy bár hosszú id ı, sok munka és pénz fekszik az ivóvízjavító program tervezésében, nagyon meggondolandó, hogy ennek megvalósításába bele kell-e fogni *.

5. táblázat. A Szegedi kistérség településein tapasztalható ivóvíz-min ıségi problémák és annak becsült minimális megoldási költsége (Aquqprofit – FÖMTERV – ÖKO 2008) A regionális vízellátó rendszer településre jutó Település Kifogásolt vízmin ıségi ok költsége legkedvez ıbb esetben (millió Ft) Szeged As, NH 4, Fe 4000 Algy ı nincs - Deszk As, NH 4, 185 Dóc As, NH 4, Fe 90 Domaszék As, NH 4, Fe 221 Kübekháza As, NH 4, Fe 122 Röszke As, NH 4, Fe 156 Sándorfalva NH 4, Fe 187 Szatymaz NH 4, Fe 205 Tiszasziget As, NH 4, Fe, Mn 65 Újszentiván As, NH 4, Fe, Mn 60 Zsombó NH 4, Fe 174

* Jelen program írója szigorúan magán véleményét is megfogalmazná (ilyet hasonló anyagokban soha nem tett): az arzén határérték hazai szigorítása nehezen érthet ı. Egyrészt a hazai lakosság táplálékon keresztül az EU átlagnál jóval kevesebb arzént fogyaszt. Másrészt a lakosság jelent ıs része nemcsak csapvízb ıl nyeri folyadékszükségletét. Így viszonylag kis egyéni odafigyeléssel ki-ki csökkentheti arzénbevitelét, hiszen nem egy ivásnál, hanem hosszabb id ı átlagában kellene arzénfogyasztásunkra vigyázni.

25

RFÜ) ség-javító program tervezett projektstruktúrája (DA programség-javító tervezett ı 9. ábra. A dél-alföldi A ivóvízmin 9. ábra.

26 tervezett vezetékek vízellátó (FÖMTERV) 2008)(FÖMTERV) ség-javító programjának regionális programjának ség-javító a és felosztása ı 10. ábra. A A regionálisDél-Alföld 10. ábra. ivóvízmin

27 e) Hévízföldtani adottságok Szeged térségében a hévíztároló összlet fels ı határa (30 °C-os felszíni kifolyóvíznél 5 ° C kútbeli leh őlést figyelembe véve) a 35 °C-os izotermafelület. Ez a vizsgált területen mintegy 450–500 m-es mélységben helyezkedik el. Térbeni helyzete szerint a legalsó-pleisztocén rétegösszletben halad, enyhén kelet felé lejt, hidraulikailag összefügg a felette lév ı – ivóvízellátásra használatos – hideg vizes rétegekkel. Az els ı szint alsó határa 600–700 m-es mélységben van, vastagsága 150–200 m, s benne a homokrétegek aránya meghaladja az 50%- ot. A homokrétegek átereszt ıképessége 1500 mD, vízadóképességük átlagosan kutanként 1000–2000 l/p, 30–40 °C-os langyos hévíz (a legnagyobb mélység ő vízm őkutak és a langyos viz ő termálkutak veszik igénybe ezt a vízkészletet). A második szintet az el ızıtıl a fels ı-pliocén kb. 100-200 m vastagságú agyagosabb fels ı része választja el, s a levanteinek nevezett vízadó összlet alsó határa 1000–1100 m-es mélységben határozható meg. Az üledék-kifejl ıdésben ez nem jelent éles határt, hanem átmenetet képez a fels ı-pannon fels ı részének homokosabb kifejl ıdése felé. A vízadó rétegösszlet vastagsága 250–300 m, a homokrétegek aránya mintegy 30–40 %, átereszt ıképességük 500 mD körüli. A kutankénti max. vízhozam 1500-2000 l/p 40–55 °C-os hévíz (Szegeden az Anna-kút, és a hozzá hasonló mélység ő hévízkutak hasznosítják). A hasonlóan mintegy 500 mD vízátereszt ı képesség ő harmadik szint – a fels ı- pannóniai korú homok-homokk ırétegek – lényegében két megnyitott rétegcsoportra oszthatók: az 1100-1500 m közötti fels ı és az 1500–1900 m közötti alsó csoportra. A fels ı csoport átlagosan 200-300 m vastagságú vízadója esetenként már homokkövet is tartalmaz, azonban a jet perforátoros megnyitásnál még gyakran „homokol” (pl. az algy ıi olajmez ı vízvisszasajto- lásra termel ı 1300 m-es átlagmélység ő kútjaihoz homokleválasztó hidrociklonokat kellett telepíteni). A homok-, homokk ırétegek részaránya 20–50 %, a kutak vízadó képessége 1000- 2000 l/p 55-70 °C-os hévíz (pl. az ún. Dóra-kút). Az alsó rétegcsoport lényegében homokköves kifejl ıdés ő, az alsópannon agyagmárgáig követhet ı. Vastagsága kb. 300–400 m, s nyugatról kelet felé haladva fokozatosan egyre nagyobb arányban (25-70 %-ban) tartalmaz vízadó rétegeket. A jet perforátoros megnyitást is elbíró homokk ırétegek vízadó képessége kutanként 1500-2000 l/p 70–85 °C-os hévízhozammal jellemezhet ı (Szeged, Domaszék, Röszke, Deszk és Tiszasziget geotermikus h ıellátásra termel ı hévízkútjai tartoznak ide). f) A hévízhasznosítás problémái és egy alternatív lehet ıség A vizsgált települések közül Szegeden, Algy ın, Domaszéken, Röszkén, Deszken és Tiszaszigeten találhatók hévízkutak, amelyek nagy többségét a 20. század második felében létesítették. Megállapítható, hogy a hévízkutak többségének vízadó képessége csökkent, amelynek lehetséges oka – a kutak természetes elöregedésén túlmen ıen – a pazarló vízkivétel és a vízutánpótlódás korlátozottsága. Vízpazarlást eredményez a vízmér ı óra nélküli kontrollálatlan vízhasználat, valamint a h ıtechnikai és a h ıhasznosító berendezések általános korszer őtlensége. Az energiahasznosító rendszerekb ıl kikerül ı használt vizek nagy többségét felszíni befogadókba vezetik, kisebb részét visszasajtolják a hévízrezervoárba (pl. FLORATOM Kft., MOL Rt., Dózsa Mg. Szakszövetkezet). A környezetkímél ı hévízfelhasználás ideális vízelhelyezési módja a h ıenergiájától megfosztott hévizek visszatáplálása a tároló rétegeikbe. (A 2003. évi CXX. törvény 19.§-a – mondja ki, hogy a „kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet …. vissza kell táplálni”). Ennek a m őszakilag igényesebb és költségesebb használati módozatnak a bevezetése nem várható el átmeneti türelmi id ıszak nélkül, a szükséges beruházások jelent ıs állami támogatásával. Fentiek alapján, a kistérség területén a hévízkészletek nagy igénybevétele, illetve az utánpótlódás környezeti korlátai miatt a hatóságok nem adhatnak korlátlanul engedélyt az energetikai célú hévízkitermelésre, hasznosításra, ha ott visszatáplálás nélküli vízkitermelés

28 történik. A hévíz kitermelési gócokban, amennyiben nem visszasajtolásos (hanem a jogszabályokban még elt őrt felszíni elfolyatásos rendszer ő) geotermikus hasznosító rendszer építése a cél, a hévízkészletek további ilyen célú igénybevételét a teljes felszín alatti víztárolót terhel ı vízkitermeléssel együtt kell mérlegelni. (Természetesen vízkészlet-védelmi szempontból csak a tiszta, nem szennyez ıdött használt vizeket szabad visszasajtolni pl. a fürd ıkb ıl kikerül ı szennyezett termálvizet nem). Hidrogeológiai modellezéssel vizsgálva a termeltetés eddigi és várható hatásait, újabb vízkivételre csak ott adható engedély, ahol a számítások nem jeleznek káros környezeti hatásokat hosszabb id ıtávlatban sem. Az eddig leírtak alapvet ıen vízkészlet- gazdálkodási megfontolások, amelyet a felszíni vízbefogadók védelmére vonatkozó környezetvédelmi igények kiegészítenek, s ıt sok helyen az el ıbbi szempontból még lehetséges hévízkitermelések korlátaivá válnak, lásd a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 34. fejezet táblázatának határértékeit. A geotermikus energia hasznosításának (hévízkitermelést helyettesít ı) módja a h ıszi- vattyúk használata. Ez a módszer a vízkészletek veszélyeztetése nélkül hasznosíthatja a térségünkben kedvez ı geotermikus energiát. Hasznosítása több „nyugati”, nálunk rosszabb geotermikus adottsággal rendelkez ı országban bevált, míg hazai elterjesztése jelenleg van kísérleti stádiumban. Kistérségi aktualitás az ATI-KTVF (korábban ATIKÖFE) irodaházában való megvalósítás. (Gyakorlati tapasztalatai jó referenciaként szolgálhatnak a térségben).

3.3. Talajok A Szegedi kistérség természeti er ıforrásai közül a talaj kiemelked ı jelent ıséggel bír. Legfontosabb tulajdonsága termékenysége, de fokozottan kihasználjuk sz őrı, pufferoló képességét is, mellyel jelent ısen hozzájárul a környezetet ér ı terhelés csökkentéséhez, így a felszínalatti vizek védelméhez. A kistérség területén három nagy talajföldrajzi körzet találkozik: a keleti területei a Békés-Csanádi löszháthoz tartoznak. Itt a geológiai alap az İs-Maros hordalékkúpja, amely keletr ıl nyugatra egyre finomabb szemcséj ő. Ennek egy részén infúziós löszborítást találunk. Az ezen képz ıdött talajok jó min ıségi mez ıségi talajok, melyekre a morzsás szerkezet, a jó mészállapot és a nagy humusztartalom a jellemz ı. Helyenként jelent ıs azonban az altalaj elszikesedése. A Duna-Tisza közi hátság keleti lejt ıjén , mely a megye nyugati részét foglalja el, f ıként a homokon kialakult talajtípusok a jellemz ıek. Jellemz ı rájuk az alacsony szervesanyag-tartalom (általában 1 % alatt), a talajvíz átlagos 100–150 cm mélysége, és a defláció veszély. Jobb min ıség ő, 1,5 %-nál nagyobb humusztartalmú homoktalajok Röszke körzetében találhatók. A Tisza-völgy területén talajképz ı k ızetként a pleisztocén kori lösz, valamint a holocén kori alluviális térszín, a Tisza folyóvízi eredet ő üledéke játszik szerepet. Ezeken többségében réti öntés és szikes öntés, valamint réti csernozjom talajok fejl ıdtek ki. E területeken a talajvíz mélysége igen változó, 1–4 m között alakul, felt őnıen magas azonban a folyók melletti települések környékén. Alacsonyabb térszíni helyzetük miatt leginkább ezek a talajok vannak kitéve a belvízi elöntéseknek. A kistérség földterületeinek értéke igen változatos képet mutat. A nyugati, homokhátsági területeken gyenge, deflációval is veszélyeztetett, 10 aranykorona érték alatti term ıföldek találhatók. A Tisza árteréhez kapcsolódó, ártéri vályogos talajokkal fedett térszíneken 10 körüli, a keleti löszös vidékeken pedig 16–20, a jó min ıség ő csernozjom talajok területén 27–39 aranykorona érték ő termıföldek találhatók. A tápanyag-ellátottság tekintetében a kistérség talajai az országos átlagnál valamivel jobb képet mutattak az 1990-es évek elején. Azóta azonban a m őtrágya felhasználás országos szinten és a megyében is lényeges visszaesett. A nitrogén utánpótlást – ha kisebb mennyiségben is – folyamatosan végzik a földhasználók, de a foszfor és kálium m őtrágyák felhasználása az 1990–1997 közti id ıszakban minimálisra esett vissza. Bár az utóbbi 1-2

29 évben némi javulás tapasztalható, a m őtrágya-felhasználás visszaeséséb ıl feltételezhet ı, hogy a talajok tápanyag-ellátottsága nem megfelel ı. A kistérség területén a savanyú talajok részaránya elhanyagolható. Általános tendencia azonban – ha mértéke még nem is jelent ıs – a talajsavanyodás . Ez a gyengén savanyú területek arányának növekedésében és a kedvez ı mész-ellátottságú területek csökkenésében nyilvánul meg. A legfontosabb szántóföldi növényeink terméseredményei és a m őtrágyázás hatékonysága (tápanyagoldódás, felvehet ıség) szempontjából a talajok kötöttségét tekintve a vályog, vályogos agyag és könny ő agyag talajok (K A 38 és 50 között) tekinthet ık ideálisnak. A laza, homokos talajokon (Domaszék, Zsombó, Szatymaz térsége) a m őtrágyázás hatékonysága a kimosódás miatt, a kötött talajokon (Kübekháza, Tiszasziget, Algy ı) pedig a különböz ı leköt ıdési, adszorbciós folyamatok eredményeként csökken. A kötött talajokon az elvizeny ısödés és túlnedvesedés is gondot okoz. Ennek egyik oka a meliorált területek nem megfelel ı karbantartásában (a mélylazítás elmaradása és ezáltal a csapadékvíz fels ı talajszintekben való felgyülemlése) keresend ı. A kistérség talajainak humusztartalma kett ıs képet mutat: a homoktalajainak gyenge (gyakran 1–1,5 % alatt), míg a csernozjom talajai jó (3–4 %, vagy ennél is jobb) adottságúak. A kistérség talajait több hatás is veszélyezteti. A gyengén kötött homok, ill. futóhomok talajok defláció által veszélyeztetettek. A legnagyobb károk a kora tavaszi gyér növényborítottságú id ıszakban keletkeznek. Az utóbbi években a deflációs károk növekedéséhez jelent ısen hozzájárult a mez ıvéd ı erd ısávok megszüntetése, hiánya, s a nem megfelel ı irányú és méret ő parcellázottság is. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a szélerózió nem kizárólag a homokterületeken jelentkezik, hanem fokozott mértékben veszélyezteti a jó min ıség ő csernozjom talajok humuszos rétegét is. Az elveszett (a táblákat szegélyez ı csatornákba, árkokba áthalmozott) term ıtalaj mennyiségén felül jelent ıs kár keletkezhet a vet ımag, a kijuttatott kemikáliák elhordásából is, nem beszélve a leveg ı porterhelésér ıl. A szikes talajok kialakulása a területen hidrogeológiai és éghajlattani okokra vezethet ık vissza, de az utóbbi években a folyamat helyenkénti feler ısödéséhez (másodlagos szikesedés) az emberi gondatlanság is hozzájárult. A mez ıgazdaságilag m ővelt területeken jelent ıs mérték ő a talaj fizikai tulajdonságainak romlása. A rosszul és nem megfelelı id ıpontban végzett talajm ővelési folyamatok a talaj tömörödéséhez és porosodásához vezetnek. A megye területén potenciális talajszennyez ı forrásokként a következ ık jöhetnek szóba: • az olajbányászattal kapcsolatos talajtani hatások, • a termálvíz kutak környéki csurgalékvizekb ıl adódó sótartalom-növekedés, • a helytelen m őtrágyatárolás, • a nem megfelel ıen kivitelezett kommunális hulladéklerakó környéki talajszennyez ı- dések, • illegális hulladék lerakás, • sertéstartó telepek hígtrágya elhelyezése, • szippantott kommunális szennyvíz illegális elhelyezése.

A kistérség településeinek részletesebb talajértékelését, a talajvédelemmel kapcsolatos kérdéseket, a környezeti kockázatokat településenként a 4. fejezetben tárgyaljuk.

30 3.4. A természetvédelem, tájhasználat aktuális kérdései 3.4.1. A Szegedi Kistérség természetes tájegységei A kistérség három természeti kistáj területén helyezkednek el. Természetvédelmi értékei, a természetes él ıhelyeket, életközösségeket veszélyeztet ı tényez ıi mind kistáj specifikusak, ezért ezeket kistájanként érdemes kezelni. Az egyes jelenségek, problémák a szomszédos kistérségekben is megjelennek, ezért a komplex táj- és természetvédelmi törekvések megvalósítása miatt célszer ő a kistérségek közötti együttm őködés is. A három jellegzetes egységhez az alábbi települések, határrészek tartoznak: a) Dorozsma-Majsai-homokhát • Dóc közigazgatási területének nyugati fele (Sasülés, Hantházi-erd ı, Csúzdi-dőlı, Bodorszék) • Sándorfalva közigazgatási területének nyugati fele a kéri d őlı és a Fehér-tó (Szentjános) közt (lásd. Kézi-dőlı, Kuti-dőlı, Kapcaszék, Csikójárás, Homokpuszta, Kıvágó, Nádastó, Csibafai-sz ılık, Vedres-dőlı, Homok-dőlı, Homok-erd ı, Vöröscsárdai-erd ı, Sándorfalva belterülete, Szentjános) • Szatymaz külterületének csaknem egésze, kivéve az 5-ös út és a Fehér-tó közti területet (I. körzet: Kett ıs-halom, Szatymazi kisfekete) • Zsombó teljes közigazgatási területe • Domaszék közigazgatási területének csaknem egésze, kivéve a Móra-széket. • Röszke közigazgatási területe az 5-ös úttól nyugat-északnyugatra. • Szeged közigazgatási területének legnyugatibb része (Subasa, Sziksósfürd ı, Öreghegy, Sia-dőlı, Rózsa-lapos, Dorozsmai Nagy-szék, Márták-dőlı, Ipard őlı, Seregélyes-dőlı, Széktó-dőlı, Faragó-dőlı). b) Dél-Tisza-völgy • Dóc közigazgatási területének keleti fele (Dóc belterülete, Alsó-Ányás, Petres, Sártó- erd ı, Petresi-erd ı, Bíbicháti-erdı, Dóci-tó). • Sándorfalva közigazgatási területének keleti fele (Szokony, Fehérföldes, Serkéd, Büdös-tó, Szaporszék, Bezur-szék, Szaporhegy, Sajtos, -dőlı, Sándorfalvi- halastavak északi fele) • Algy ı teljes közigazgatási területe • Szeged közigazgatási területének középs ı harmada: a Tisza hullámtere, valamint az attól nyugatra elterül ı mentett oldali területek a Dorozsmai Hosszúhát–Maty-ér– Gyálarét vonalig. • Domaszék: Móra-szék • Röszke közigazgatási területének keleti fele: az 5-ös úttól dél-délkeletre fekvı területek. c) Marosszög • Szeged közigazgatási területének keleti fele Torontálban (pl. Újszeged, Sz ıreg) és a Tisza-Maros szögében • Deszk, Újszentiván, Tiszasziget, Kübekháza teljes közigazgatási területe.

3.4.2. A táj általános természeti állapotértékelése Mivel a kistérség három kistáj találkozásánál fekszik, így változatos él ıvilággal rendelkezik. Az egyes kistájak arculata jól leírható a természetvédelmi szempontból kiemelend ıen értékes él ıhelyekkel.

31 A Dorozsma –Majsai-homokhát legtöbb természetes él ıhelye a szélbarázdák (semlyékek) tavaszi vadvizek, belvizek járta mélyedéseihez kapcsolódik. Mivel ezek szigetszer ően helyezkednek el a tájban, ezért e kistájra nem az összefügg ı zöld folyosók, hanem a lépeget ı kövek hálózata jellemz ı. E természeti terület-foltok egymáshoz közel helyezkednek el, ami a fajkészlet mobilizációja, az él ıhelyek regenerációja miatt fontos. A kékperjés rétek, az üde láprétek, magassásosok, a zsombéksásosok, a szoloncsákos szikes rétek, a mézpázsitos szikfokok az országban egyedülálló mintázatba, komplexekbe rendez ıdve sok védett faj számára (pl. bangó, kosborfajok) nyújtanak otthont. A fenti él ıhelyek alkotta „zöld hálózat” napjainkban még m őköd ıképes, s ezt az állapotot fenn is kell tartani. A láprétf ı-szikalj mintázat egyedül csak ebben a kistájban figyelhet ı meg, amit a felszín alatti vizek áramlása alakít ki. Amennyiben ezekben az áramlásokban változás következik be, valamint ha az antropogén tevékenység (pl. vizesgödrök létesítése, melioráció) hatására a mélyedések szárazodnak a fenti életközösségek könnyen elveszthetik eredeti jellegüket, átalakulhatnak, jellegtelenedhetnek. A semlyékek legf ıbb recens környezeti problémája a szárazodás és az öntöz ıgödrök, halastavak létesítése. Ezek sajnos, ma már a legtöbb semlyékben ott éktelenkednek. Több ok miatt sem kívánatosak az ilyen vizes gödrök: • tájképileg csúnyák, a kitermelt földet, réti mészk ıt a peremen, nagy kupacokban halmozzák fel, • természetes él ıhelyeket tesznek tönkre, • párolgási ablakot jelentenek, ezért tovább süllyesztik a talajvízszintet a homokhátságon, • másodlagos szikesedést okoznak (egyrészt az öntöz ı gödrök peremén felhalmozott, szikes altalajból álló földkupacokról lefolyó csurgalékvizek miatt; másrészt a párolgás miatt lokálisan felszínhez közel kerül ı talajvízszint a mélyb ıl sókat hoz fel; harmadrészben az öntöz ı víz maga is szikes, így az öntözött szántó, kert talaja is szikesedik). Sok szikes tó vesztette el szikes tó jellegét a meliorizáció miatt, de csapadékosabb években a mézpázsitos szikfokok helyén tavasszal akár 0,5–1 méteres víz is boríthatja a tó medreket. Sok tó teljesen feltölt ıdött, de változatos szikes mocsári közösségeik révén még így is értékesek (lásd Sándorfalva, Nádastó). A természetes állapotok visszaállítása miatt szükséges lenne a tavaszi belvizek visszatartása, amellyel nemcsak a gyepek természetességi állapota n ıhet, hanem az évi f őhozam is (lásd Makraszék, Küls ı-İszeszék) – mindez hozzájárulhatna a táj vízgazdálkodásának javításához is. Az elmúlt kétszáz év alatt a Szegedi Kistérség homoki sztyepprétjeinek 99,5%-a esett a mez ı-erd ıgazdálkodás valamint a települések növekedésének áldozatául. A megmaradt homoki sztyepprétek f ıleg a szélbarázdákba szigetszer ően beékelt maradékgerinceken maradtak fenn. A fajkészlet elszórva jelen van a tájban, s megfelel ı legeltetés és kaszálás hatására felhagyott szántón 8–10 év alatt képes regenerálódni , az ilyen óparlagok gyakran ısgyepszer ő állapotot mutatnak. A homokhát f őzlápjai, kiszáradt, alföldi zárt kocsányos tölgyesei igazi kuriózumok (pl. Zsombó). Láprétek becserjésedésével, beerd ısülésével természet közeli fehér f őz-fehér nyár dominálta spontán „láperd ık” képz ıdése is ismert Zsombóról. A Hantházi- és Verescsárdai- erd ık telepített nyárasai lassan természet közeli homoki nyárasokba, telepített tölgyesei pedig alföldi zárt kocsányos tölgyesekbe kezdenek átalakulni (regenerálódni). Épp ezért nagyon fontos lenne ezekben az erd ıkben a vágásfordulók kitolása, a természetszer ő erd ıgazdálkodás különböz ı típusainak alkalmazása. A Dél-Tisza-völgy hullámtéri él ıhelyei közül a f őz-nyár ligeterd ık jelentik a legnagyobb értéket. Ezek a folyó partján, valamint a gátak tövénél elhelyezked ı kubikgödrök mentén (kubikerd ık) szinte összefügg ı sávban kísérik a folyót a kistérség területén. Sajnos a két sáv közt, a hullámtér közepére sok nemes nyárast telepítettek. További probléma az özöngyomok (gyalogakác, amerikai k ıris, zöld juhar, süntök, parti sz ılı, olasz szerbtövis)

32 elszaporodása, ami az erd ık természetességi értékét csökkenti. A legtermészetesebb erd ıfolt a Sasérben található. Az özöngyomok terjeszkedése nemcsak az erd ık természetességét rontja (csökkentve az ıshonos fajok életterét), hanem rontja az erd ık természetes megújulását és árvízvédelmi kockázatot is jelent. Spontán f őz-nyár ligeterd ı kialakulására ugyan van esély, de ez az adott év id ıjárásának és vízjárásának függvénye. Véghasználat után gyors apadás esetén a gyalogakác és az amerikai k ıris berobbanhat. További gond az, hogy a nemes nyárasok aljnövényzete szinte csak özöngyomokat tartalmaz, így az utánpótlás folytonos. A nemes nyárasok lecserélése hazai nyárasokra szükséges lenne. A Szegedi Kistérég területén az erd ısítés áldozatai lettek a hullámtéri mocsárrétek. Degradált képvisel ıik mára csak a gátoldalakon figyelhet ı meg. A nemes nyárasok helyén így a mocsárrétek kialakítása is szükséges lenne, de folyamatos kaszálás és legeltetés hiányában pár év alatt ezek begyalogakácosodhatnak, ezért a hullámtéri gyepek kialakítása csak folyamatos kezelés, állattenyésztési támogatás mellett lehetséges. A gátak kaszálása napjainkban traktorral történik, ami miatt a gyep szerkezete felszakadozik, erózió léphet fel, így a kistérség gátjainak növényzete alacsonyabb természetesség ő, más Tisza-szakaszhoz képest. A kézi kaszálás támogatása szintén szükséges lenne. A mentett oldali mocsárrétek Algy ı és Szeged között másodlagosan szikesedtek. Sokat felszántottak közülük, de a mocsárrétek területe leginkább a k ıolaj- és földgázbányászat miatt csökkent jelent ısen. A szénhidrogének kitermelése során azonban a kutak környékén sok szántót is felhagytak, amelyeken gyenge-közepes természetesség ő mocsárrétek regenerálódnak. Regenerációjukat veszélyezteti a kaszálás évek óta tartó hiánya, így nádasodnak és intenzíven ezüstfásodnak. A kistáj legjobb állapotú szikes él ıhelykomplexei a Fehér-tó és a Sándorfalvi- halastavak környékén maradtak meg. Hosszú-hátnál, Daruhalomnál a szolonyeces szikesek mélyen benyomulnak a homokhátságba, majd szoloncsákos szikesekbe váltanak át. Ez az átmenet is egyedülálló természetvédelmi érték. A szikes gyepeket ecsetpázsitos szikes rétek, ürmöspuszták, mézpázsitos szikfokok, vakszikek mozaikjai alkotják. Kiterjedésük a halastavak kialakítása el ıtt jelent ısebb volt, a mára megmaradt foltok az egykori, ısi állapotokat tükrözik. Az eredeti Fehér-tó medréb ıl csak északnyugati csücskénél maradt meg egy öblözet eredeti állapotában. A szikes gyepek a kaszálás és legeltetés megsz őnésével gyorsan ezüstfásodhatnak . A szegedi kommunális hulladéklerakó és Baktó közt például szinte összfügg ı ezüstfás-erd ı jött létre. E területen erd ıtelepítés is csökkentette a természetes gyepek területét. Igaz, hogy kocsányos tölgyet is telepítettek, de sok tájidegen fafajt is elegyítettek ezekbe az erd ıkbe. A zöld juhar, ezüstfa gyakran spontánul n ı fel ezekben az erd ıkben. A fenti terület Öthalommal együtt a Kistérség természetvédelmi szempontból leginkább tönkre ment területei közé tartozik. A mentett oldalon azonban vannak tölgy-szíl-kıris ligeterd ıvé, alföldi zárt kocsányos tölgyessé regenerálódott tölgytelepítések is (pl. Bíbic-háti-erd ı: kígyónyelv el ıfordulás!, Sártó-erd ı, Petresi-erd ı). A Sasér jelenti a Kistérség egyetlen hullámtéri holtágát. A 3 mentett oldali holtág (Atka- szigeti Holt-Tisza, Nagyfai Holt-Tisza, Gyálaréti Holt-Tisza) közös jellemz ıje, hogy a parti nádasok, gyékényesek antropogén hatásra (horgászat) fragmentálódtak. A természetes erd ık, erd ısávok mindhárom holtág esetében hiányoznak, legfeljebb spontán, tájidegen fajokkal elegyes facsoportokat, fasorokat találni. Fontos feladat lenne fehér, szürke, fekete nyárral, fehér főzzel, kocsányos tölggyel erd ıtelepítést végezni a holtágak partján. Az antropogén stressz (beépítés, vízsszennyezés, horgászat) a Gyálaréti Holt-Tiszánál a legnagyobb. A Marosszög 3 karakterisztikus részre különül el (Maros-hullámtér, Tisza-Maros- szöge (mentett oldal a Maros jobb partján), Torontál (mentett oldal a Maros bal partján). A Tisza-Maros-szöge teljesen elvesztette természetes él ıhelyeit : mára a nagytáblás szántók és a szénhidrogén bányászat uralja a táj képét.

33 A Maros ártér szintén az erd ıgazdálkodás színtere lett. A f őz-nyár ligeterd ık szintén a folyóparton és a gát tövénél helyezkednek el. A hullámtér közepén azonban nemcsak nemes nyárasok, hanem regenerálódó tölgy-szíl-kıris ligeterd ık, f őz-nyár ligeterd ık is találhatók (Vetyehát). Más öblözetek viszont teljesen nemes nyár dominánsak (Hajdovai-erd ı). Az ıshonos fafajú erd ık telepítése, mocsárrétek kialakítása itt is fontos lenne. Az ezzel kapcsolatos problémák megegyeznek a Tiszánál leírtakkal. Torontál jó részt szántók dominálta tája 4 f ı természeti értékkel bír (löszsztyepprétek, ıszirózsás rétsztyeppek, szikes rétek, telepített, sziki vagy lösztölgyesbe regenerálódó kocsányos tölgyesek). A löszsztyepprétek területe mára a mezsgyékre és az országhatárra szorult vissza. A Magyarországon igen ritka védett pettyegetett ıszirózsa alkotta ıszirózsás rétsztyepp Deszken a Ferencszállási határban ırz ıdött meg legjobban. A kocsányos tölgyesekb ıl álló erd ık aránya a megyei, alföldi átlaghoz viszonyítva kiemelked ı. Torontál övzátonysorai sok szikes rétet ıriznek. Közülük legnagyobb, legértékesebb a Sz ıreg–Deszki-legel ı. E gyep keleti, deszki felét azonban az 1990-es évek elején felszántották, majd egy részét néhány éve felhagyták (er ısen sós talajok), de a területen a szikes rétek regenerációja igen gyors. Deszk mellett megfelel ı mennyiség ő víz (tavaszi belvizek) jelenléte mellett akár 2-3 év alatt képes a gyep regenerálódni. Célszer ő lenne a ’90- es évek eleji állapotokat, gyepméretet ismét visszaállítani, különösen, hogy e gyep NATURA 2000-es terület lett. Értékes gyepek találhatók még Tiszaszigeten (Térvár, Fertály), Sz ıregen (Tataribara) és Deszken a Ferencszállási határban a vasút mellett. Ez utóbbi terület igazi unikum, mert a sz ıregi Tataribara mellett ez mutatja leginkább a torontáli erd ıs sztyepp jellegét. Itt az egykori meanderekben szikes rétek, míg az övzátonyokon ıszirózsás rétsztyepp található. Az övzátonyokra kocsányos tölgyet telepítettek, amely lassan sziki tölgyessé alakul át. Ez lenne az az ideális természetvédelmi célállapot, amit ezen agyon szántott tájban meg lehetne célozni. Sajnos e tölgyes déli részét 2004-ben tarra vágták és tájidegen, invazív akáccal ültették be. A kocsányos tölgyes telepítések mellett a tájidegen fajokból álló ültetvények is jelen vannak a tájban. A szikesebb talajú, kiszáradó kocsányos tölgyesek felnyílnak, kiligetesednek (Deszki- legel ıre telepített tölgyes). Ezt ugyan az erdészet nem kedveli, de mégis erre a tájra az ilyen nyílt erd ık a jellemz ıek. Tölgy telepítésnél is sorok helyett kisebb csoportokba, ligetesen, tisztások meghagyásával lenne érdemes a fákat telepíteni. Egykori meanderekbe telepített állományokban a gyepszint szikes rét-szer ővé alakul, míg az övzátonyokon ıszirózsás rétsztyepp jelleg ő aljnövényzetet várhatunk, de ennek regenerációja lassabb e tájban. A táj erd ısültségének és gyepesültségének növelése kívánatos lenne.

3.4.3. A kistérség területének ökológiai min ısítése A térség általános természeti állapotát jól szemlélteti az ún. ökorégiós térkép (11. ábra) . Ennek öt kategóriája a tájrészletek természetességét és megújulási képességét reprezentálja egy fogalomban (regenerációs potenciál). Óvva vigyázva besorolású terület esetében az adott terület kiváló természetesség ő, országos vagy akár európai jelent ıség ő, de regenerációs potenciálja csekély, vagyis elpusztulása esetén még hosszú id ı elteltével sem áll vissza az eredeti állapot. A kistérségben egyedül a Zsombói İsláp tekinthet ı ilyen területnek. Figyelve vigyázva besorolást kapott területek természetessége jó-kiváló, országos, európai jelent ıség ő természeti értékekkel bírnak. Regenerációs potenciáljuk viszonylag jónak tekinthet ı, de mivel rendkívül jó természetesség őek, így az eredeti állapotuk eléréséhez gyakran hosszabb (több évtizedes) id ıre van szükség. Gyakran nagy terület őek, unikális diverz él ıhelykomplexeket alkotnak, egy-egy kistájban ezek a területek jelentik az adott él ıhelyek legjobb állapotban megmaradt állományait. Ezért országos szint ő védelmük is szükséges. A

34 kistérségben az egyes kistájakban eltér ı számban vannak jelen ezek a területek. A Dél-Tisza- völgyben a Sasér f őz-nyár ligeterdeje, a Maty-tó, a szegedi Fehér-tó és a hozzá kapcsolódó szikes puszták (Hosszúhát, Daruhalom, Bezúr-szék, Szapor-szék); a Marosszögben a Vetyeháti- erd ı, a Sz ıreg-legel ı egy része, valamint Deszken a ferencszállási határban lév ı torontáli erd ıs sztyepp maradvány sorolható a fenti kategóriába. A fenti területek közül csak a Sasér, a szegedi Fehér-tó, a Bezúr-szék, a Szapor-szék (Pusztaszeri TK), valamint Vetyeháti-erd ı (Körös-Maros NP) tartozik valamilyen országos jelent ıség ő védett területhez. A Dorozsma−Majsai-homokhát igen sok természeti területe érdemel külön figyelmet. Dócon a Bíbic-hát és a Bíbicháti-erd ı, a Dóci-tó gyepjei a Pusztaszeri TK részei, ám a Piricsomi-legel ı déli része, a Bodorszék szikesei még nem. Sándorfalván a Nádastó szikes tóként ex lege védelem alatt áll (de nem önálló természetvédelmi területként). Szatymazon a küls ı-szatymazi részen Kisteleki-fıcsatorna menti gyep, a Makraszék (ex lege szikes tó) Zsombón a „Sia folyója” és a K ıhalmi-dőlı láprétjei szintén a figyelve vigyázva kategóriába sorolandók. Domaszéken a Sáros-szék, Kisiván-szék, Városszéki-tó ex lege védettség ő. ám Nagyszék-tó délnyugati pereme, a Jancsár-szék még az sem. A homokhátság Szegedre es ı részén a Nagyszék-tó, a Rózsa-lapos és a Dorozsmai Nagyszék (természetvédelmi terület) jelent kiemelked ı természeti értéket. Ezek közül a Dorozsmai Nagyszék helyi jelent ıség ő természetvédelmi terület, a Rózsa-lapos ex lege szikes tó, a Nagyszék-tó viszont egyik se. 11. ábra. A Szegedi kistérség ökorégiós ponttérképe (készítette: Deák J. Á. az MTA ÖBKI segítségével)*

* (egy hatszög területe 35 hektár)

35 A segítve vigyázva min ısítést kapó tájrészletek jó vagy közepes természetesség őek, regenerációs potenciáljuk jó. Országos és helyi természetvédelmi jelent ıségük van, meg ırzésük a helyi közösségek szempontjából is fontos. Általában rendszeres kezelés alatt állnak, amely fontos állapotuk fenntartásában (a természetvédelmi kezelés, hagyományos gazdálkodás jelenti a segítséget). Az országos és helyi jelent ıség ő természetvédelmi területek is lehetnek. A Dorozsma-Majsai-homokhátat pókhálószer ően hálózzák be a fenti min ısítés ő területek, amelyek a semlyékek lápréti-szikes gyep közösségeinek lépeget ıkı-szer ő mintázatát tükrözik. Különösen ott találunk sok segítve vigyázva min ısítés ő területet, ahol a semlyékek közel helyezkednek el egymáshoz, és a köztük lév ı maradékgerinceken a homoki sztyepprétek regenerációja is lehetséges. Szatymazon, Zsombó közigazgatási határának szélein, Röszke mórahalmi határában, Domaszék külterületének északi részén, Sziksósfürd ı környékén különösen gyakori ez a tájtípus. Az egyes semlyékek egyenkénti természetvédelmi oltalma nehéz feladat, hiszen százas nagyságrend ő védett területr ıl lenne szó. A megoldás egy természetbarát, természetkímél ı, extenzív, helyi tradíciókra, kézi munkaer ıre épül ı, hagyományos gazdálkodási rendszer támogatása lehetne. Naturpark jelleg ő védelem a Dorozsma-Majsai-homokhátság egész Csongrád megyére es ı részére elképzelhet ı lenne, ahol a természetbarát gazdálkodás támogatva, az azzal ellentétes tevékenység szankcionálva lenne. A szintén segítve vigyázva min ısítést kapó tiszai és a marosi f őz-nyár ligeterd ık, holtágak, valamint a mentett oldalon hozzájuk csatlakozó szikes gyepek, regenerálódó tölgyesek láncolata zöld folyosókat rajzol ki a kistérség területén. A Fehér-tó környékén több szikes gyep is ebbe a kategóriába sorolható. A kirajzolódó zöld folyosók jól mutatják azt, hogy a folyóknak, holtágaknak milyen fontos szerepük van a kistájakon belüli kapcsolatok biztosításában. Mind e mellett ki kell emelni azt is, hogy a Matyi-érnek, a Gyálaréti Holt- Tiszának valamint a Fehér-tónak és a hozzája kapcsolódó szikes gyepeknek a Dél-Tisza-völgy és a Dorozsma-Majsai-homokhát közti kapcsolat biztosításában igen fontos szerepe van. A Sz ıreg-Deszki-legel ı a Maros hullámtere és Torontál közti kapcsolat biztosításában fontos. Gyenge min ısítés őek a közepes-gyenge természetesség ő, regenerációra kevéssé képes területek. Rajtuk legfeljebb féltermészetes vegetáció található (regenerálódó parlagok, gyomos gyepek, jellegtelen, ıshonos fafajokból álló erd ık), agrár-urbánus él ıhelyek dominálják ıket. Természetes él ıhelyek regenerációja persze egyes helyeken itt is lehetséges, de az sokszor lassú, a természetvédelmi kezelések kimenetele rendkívül bizonytalan. A legnagyobb gyenge min ısítés ő terület Szegeden a körtöltés mentén található (töltés+telepített erd ık), amihez a baktói ezüstfásosodott szikes gyepek kapcsolódnak északról. E gy őrőhöz csatlakoznak északkeleten az algy ıi k ıolajmez ık parlagjai. Rossz min ısítés jellemzi a kistérség azon tájrészleteit, ahol a természetes él ıhelyek elt őntek, azok természetes regenerálódására nincs esély. Települések, agrár él ıhelyek, telepített erd ık tartoznak ide. A kistérség középs ı és keleti felén (Dél-Tisza-völgy, Marosszög) a leggyakoribb ez a min ısítés, amit a beépítettség mértéke és a szántók területi elhelyezkedése magyaráz.

A fenti kategorizálás segíthet a tájtervezési döntések meghozásában . Település-szint ő döntésekhez azonban részletes él ıhelytérképekre is szükség van. (E fejezet készít ıje, Deák J. Á. 2002 óta járja térképezési célból a kistérséget, így véleménye kikérhet ı.) Ezen adatbázis az ésszer ő terület- és településfejlesztés hasznos megalapozója lehetne, és használatával számtalan természetvédelmi konfliktushelyzet elkerülhet ı lenne helyi és kistérségi szinten is.

36 3.4.4. A parlagterületek természetvédelmi vonatkozásai A kistérségi táji fejl ıdését, a jöv ıbeli területhasznosítási változásokat, a táj természetszer őbbé vagy még kevésbé természetessé válását meghatározza a parlagok térbeli elhelyezkedése, állapota, jöv ıbeli sorsa. A Szegedi Kistérség területén a parlagok jelent ıs része a Dorozsma–Majsai-homokhátra összpontosul. A parlag területek aránya a közigazgatási határok felé haladva növekszik. Különösen sok parlag található Szatymazon, Zsombón valamint Szeged és Röszke homokhátságra es ı részén (12. ábra). A felhagyott, els ı sorban humuszos homoktalajú szántókon, sz ılıkben, gyümölcsösökben a homoki sztyepprétek regenerációja indul meg. Kaszálás, legeltetés mellett a parlagok regeneráció gyorsabb ebben a tájban, ha azonban ez elmarad, akkor a selyemkóró, esetleg az akác hódíthat tért. Nagy probléma, hogy a parlagokat f ıként tájidegen fafajokkal (zömében akác, esetleg erdei vagy fekete feny ı) erd ısítik. Mivel e fafajok átalakítják a term ıhelyi feltételeket, a természetes él ıhelyek kés ıbbi regenerációs esélyeit csökkentik. Az akác különösen nehezen kiirtható, helyén természetszer ő gyep kialakítása igen nehéz, költséges, bizonytalan kimenetel ő. 12. ábra. A Szegedi kistérség parlags őrőségi ponttérképe (készítette: Deák J. Á. az MTA ÖBKI segítségével)*

* (egy hatszög területe 35 hektár)

37 Az ıshonos fehér nyár és kocsányos tölgy telepítését kívánatos lenne szorgalmazni. Ha az erd ıtelepítések fele e két faj valamelyikével történne, akkor az már óriási siker lenne. Erd ıtelepítés mellett a természetes folyamatokat támogató spontán visszagyepesítés támogatása is szükséges, amely nem nélkülözheti az extenzív állattenyésztés fokozottabb kistérségi támogatását. A cél állapot egy erd ıkkel, gyepekkel elegyes homoki erd ıs sztyepp táj lehetne. Fél ı azonban, hogy e helyett akácosok és egyéb özöngyomokból álló, a magyar tájtól teljesen idegen növényzet fog kialakulni, ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak. A Dél-Tisza-völgy területén az Algy ı és Szeged közt elhelyezked ı k ıolajmez ıkön van a legtöbb parlag. E parlagok gyenge-közepes természetesség ő mocsárrétekké, szikes rétekké regenerálódnak. E gyepek használata azonban gyakran esetleges. Ha évekig elmarad a kaszálás, legeltetés, akkor nádasodnak és intenzíven ezüstfásodnak. A települések terjeszkedése, különféle üzemek, telephelyek létesítése, a k ıolaj-bányászathoz kapcsolódó tevékenységek, a gyakori taposás mind a regeneráció ellen hat. A Marosszög területén – Tiszaszigetet kivéve – alig találunk parlagot. A szántóföldi mővelés itt továbbra is meghatározó. Az övzátonyok közti elhagyott, belvizes meanderekben a szikes rétek regenerációja gyorsnak mondható.

3.5. Hulladékgazdálkodás

3.5.1. Általános helyzetkép Az utóbbi évtizedekben a települési szilárd hulladék mennyiségi és min ıségi mutatóiban drámai változás következett be hazánkban. A képz ıdı hulladék mennyisége és összetétele ma már megközelíti a legfejlettebb országok esetében tapasztaltakat. Hulladékgazdálkodásban több szempontból egyre inkább elt őnik a különbség a nagyobb városok és a kisebb települések, azaz a korábban fejlettebbnek tartott ipari körzetek és a mez ıgazdasági régiók között. Ma Szeged és a kistérség települési szilárd hulladékainak fajlagos mutatói tejesen hasonlóak, jellemz ı a nagy térfogat, alacsony térfogatsúly, a papír és m őanyag alapú csomagolóeszközök hulladékainak megnövekedett aránya. Természetesen vannak területi jellegzetességek. Például a jelent ıs mennyiség ő agrofólia-hulladék és növényi eredet ő, komposztálható szerves hulladék keletkezik a kisebb települések magángazdaságaiban, az ipari tevékenység viszont nem meghatározó a települések többségében, azaz Szeged ebb ıl a szempontból dönt ı mértékben különbözik a kistérség többi települését ıl. A régió jelenlegi hulladékgazdálkodását vizsgálva ugyancsak van meghatározó a különbség a nagyváros, Szeged és a kistérség többi települése között. Szeged az elmúlt évtizedben jelent ıs fejlesztéseket hajtott végre a hulladékszállítási helyi közszolgáltatás területén. Az EU-s támogatással 2006. végére elkészült regionális lerakó a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztés jelent ıs mérföldköve, hiszen kiépült a kistérségben egy az európai normáknak teljes mértékben megfelel ı hulladékgazdálkodási rendszer.

3.5.2. A települési hulladékok A települési hulladékok ártalmatlanítása a kistérségben rendezett lerakással történik, a települések többsége esetében ma már a közigazgatási területen kívül történik a hulladékok elhelyezése. Ennek ellenére sajnos több helyen még mindig használatban vannak a régebbi illegális, vagy féllegális, az érvényes el ıírásoknak nem megfelel ı szemétlerakó helyek. Ha ezek felszámolására, rekultivációjára nem kerül sor, hosszútávon biztosan számolni kell környezetszennyezés kialakulásával. A legtöbb hulladéklerakó sajnálatos módon közvetlenül a települések, a lakott területek környezetében van. A korábbi évtizedek gyakorlatának megfelel ıen legtöbbször más célra nem alkalmas, roncsolt, vízállásos területeket jelöltek ki erre a célra. Különösen a kisebb

38 települések esetében feltételezhet ı, hogy hosszú távon kialakulhat környezetszennyezés, hiszen nincs esély megfelel ı m őszaki védelemmel ellátott hulladéklerakók településenkénti kialakítására. A korábban kialakított lerakóhelyeket rövid id ın belül le kell zárni, és a szükséges rekultivációt végre kell hajtani, hiszen a legtöbb helyen a lerakott hulladék közvetlenül érintkezik a talajvízzel. Ennek kimosó hatásai révén a hulladékokban és azok bomlástermékeiben lév ı szennyez ı komponensek a környez ı talajrétegeket elszennyezhetik. A lerakott hulladék általában lakossági és intézményi, háztartási vegyes, építési és bontási, inert (sitt), egyéb nem veszélyes hulladékból tev ıdik össze. A felmérések szerint azonban néhány esetben veszélyes anyagokat és szennyvizet, ill. szennyvíziszapot is elhelyeztek a lerakón. Jelent ıs környezetszennyezés egyik lerakó környezetében sem alakult ki, ez kedvez ı a kés ıbbi rekultivációs feladatok végrehajtása szempontjából.

3.5.3. A hulladékszállítási helyi közszolgáltatás A jelenlegi hazai szabályozás értelmében a hulladékszállítási helyi közszolgáltatás igénybevétele kötelez ı. A települési önkormányzat rendeletben határozza meg a közszolgáltatót és a településen alkalmazható közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét. Jelenleg a térségben minden településen m őködik valamilyen színt ő közszolgáltatás, egyes esetekben (Szeged, Algy ı, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Újszentiván) teljesen hasonló módon, mint a fejlettebb európai régiókban. Más települések esetében az alapszolgáltatások színvonala alacsonyabb, fıként azért mert a közszolgáltatás megszervezésénél nem els ısorban a környezetvédelmi szakmai szempontok, hanem az alacsonyabb szolgáltatási díj játszott szerepet. a) Hulladékgy őjtés A hulladék gy őjtése eltér ı módon valósul meg a kistérségben. Egyre inkább terjednek a szabványos hulladékgy őjt ı tartályok, a hagyományos 110 literes tartály mellett a 120 és 240 literes uniós szabvány szerinti tartályok is nagyszámban megtalálhatók (különösen Szegeden és a felsorolt településeken). A hulladék gy őjtése ezekkel a szabványos eszközökkel történik, de megtalálható még a szabványon kívüli (zsákos) győjtés is. A gy őjtési napon a hulladék kihelyezése legtöbb településen az ingatlan bejárata és az úttest közötti közterületre, zsákutcák és sz ők utcák esetében a legközelebbi szilárd burkolattal ellátott útkeresztez ıdéshez történik (a forgalom akadályoztatása nélkül). A lakossági kommunális hulladék gy őjtésével párhuzamosan „sárgazsákos” szelektív hulladékgy őjtés is folyik. Ez kiterjed Szeged hagyományos és kertvárosi jelleg ő területeire és a kistérség településeinek zömére (Algy ı, Deszk és Domaszék kivételével). A szelektíven gy őjtött lakossági hulladék elhelyezésére – a helyi közszolgáltatáson túl – a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft a kistérség minden településén legalább egy hulladékgy őjt ı sziget et is létesített, ahol 3 típusú hulladék elhelyezésére nyílik lehet ıség: papír, vegyes üveg, illetve m őanyag és fém. (Szegeden több mint 50, Deszken 5, Sándorfalván pedig 4 gy őjt ısziget van jelenleg). Egyes gy őjt ıszigeteknél gondot jelent a fegyelmezetlen lakossági hozzáállás, amikor nem megfelel ı hulladékot helyeznek a gy őjt ı edényzetbe, igen megnehezítve az összegyőlt anyagok felhasználását. Dóc kivételével minden kistérségi településen kialakított a Környezetgazdálkodási Kft hulladékudvar okat, ahová gyakorlatilag minden háztartásban keletkez ı egyéb (nem kommunális) hulladék elhelyezhet ı (kivétel az építési hulladékok). Szegeden 7 hulladékudvar üzemel, valamint az egész kistérség számára elérhet ı még a Sándorfalvi úti központi telep is. Fontos megemlíteni, hogy „szokványos” mennyiség ő hulladék elhelyezése ezeken a gy őjt ıszigeteken nem jelent plusz költséget a lakosság számára. A fentieken túl évente 1-2 alkalommal lakossági lomtalanítási akciókat is szerveznek.

39 A kiépült és m őköd ı hulladékgazdálkodási rendszer megteremtette a lehet ıségét annak, hogy a lakossági hulladékok megfelel ı színvonalon elszállításra kerülnek vagy elhelyezhet ık. Ezzel a korábbi évek egyik legjelent ısebb települési környezetvédelmi problémáját sikerült megoldani. Jelenleg már csak a lakosság magatartásán múlik, hogy megfelel ı figyelmet fordít-e a hulladékok elhelyezésére. b) Problémák a helyi közszolgáltatásban El ıfordul, hogy a lakosság nem a helyi rendeletben ill. a szerz ıdésben foglaltak szerinti mennyiséget helyezi ki a gy őjtési napon, hanem annál jóval többet. İsszel és tavasszal a kihelyezett hulladékok mennyisége – a lomtalanítás és a mez ıgazdasági munkák miatt – jelent ısen megn ı. Egyes településeken a lakosságnak nincs a szolgáltató felé közvetlen fizetési kötelezettsége, az Önkormányzat felé fizet kommunális adót. A közületek, vállalkozások gyakran nem kötnek szerz ıdést az önkormányzat által kijelölt közszolgáltatóval, hanem ad-hoc jelleggel, ellen ırizetlen módon oldják meg hulladékuk elszállíttatását. Gond, hogy még mindig használatban vannak a régi illegális, vagy féllegális szeméttelepek, akkor is, ha a kijelölt közszolgáltató egyébként már a település közigazgatási területén kívülre szállítja el a hulladékot. c) A kisebb települések lerakóinak állapotfelmérése és rekultivációja A szegedi régión belül egyetlen kisebb település sem rendelkezik megfelel ı saját hulladéklerakóval. Korábban az önkormányzatok erre a célra roncsolt, vízállásos területeket jelöltek ki, amelyek egyéb célú hasznosításra alkalmatlanok voltak. Következésképpen hosszú távon nem kizárható a számottev ı környezetszennyezés. Az ilyen lerakók okozta környezeti hatások vizsgálata és a lerakók rekultivációja olyan feladat, amely fontos a régió környezetszennyezésének felszámolása szempontjából. Valamennyi érintett lerakó környezetvédelmi felülvizsgálatára sor került a korábbi id ıszakban és ez alapján megállapítható volt, hogy eddig jelent ıs környezetszennyezés nem alakult ki. A rekultivációs tervek hatósági engedélyeztetése megtörtént, de a rekultivációk 2006 végére tervezett befejezése id ıben csúszik. Ennek során egyes kisebb lerakók teljes felszámolására is sor került, néhány esetben – ahol kisebb környezeti kockázattal kell számolni – tájba illesztéssel oldják meg a problémát. A szegedi kistérség települései nem tartoznak a jelent ısen szennyezett terület ő önkormányzatok közé, de a hulladékgazdálkodás területén számottev ı probléma alakult ki. Tekintettel arra, hogy a korszer ő hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtése rendkívül költséges, és a fajlagos költségmutatók csökkentése csak a méretgazdaságosság szempontjainak figyelembevételével lehetséges, a regionális együttm őködésnek nincs alternatívája. Közismert, hogy az EU 250 ezer lakosúnál kisebb hulladékgazdálkodási régiót csak nagyon indokolt esetekben támogat, ennek oka az, hogy az integrált hulladékgazdálkodás fajlagos költségei, els ısorban az üzemeltetési költségek ennél kisebb lakosságszám esetén exponenciálisan növekednek. Ezért született meg a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Konzorcium, melynek teljes jogú tagja a kistérség valamennyi települése. Ez egy olyan példaérték ő térségi összefogás, ami EU és hazai támogatással képes volt rövid id ı alatt végrehajtani a szükséges fejlesztéseket.

3.6. Szennyvíz, belterületi csapadékvíz-elvezetés 3.6.1. Szennyvíz Hosszú id ın keresztül a szennyvízelhelyezés a kistérség egyik kritikus infrastrukturális hiányossága volt, hiszen csak Szeged egyes frekventáltabb területei, lakótelepei rendelkeztek szennyvízcsatornázással, és a szennyvíztisztító is inkább csak nevében, mint tartalmában (csak mechanikai tisztítás volt) felelt meg a korszer ő

40 környezetvédelem elvárásainak. Az utóbbi tíz évben, s f ıként a következ ı másfél évben viszont gyökeres változás következett be. 1997-tıl kezd ıdıen megépült az algy ıi, majd a röszke–domaszéki szennyvíztisztító, és 2005 közepére mind a három településen befejez ıdött a belterületi szennyvízelvezet ı hálózatok kiépítése is. Egy sikeres ISPA pályázat pedig lehetıvé tette a Szegedi szennyvíztisztító teljes kiépítését, illetve a megvalósulhatott a város teljes területén a megfelel ı szennyvízelvezetés. Ehhez a programhoz a kistérség további négy települése (Deszk, Tiszasziget, Újszentiván, Kübekháza) tudott kapcsolódni. Mindez azt jelenti, hogy ezután a kistérség lakosságának 9/10-ét érint ıen megoldódott ez a környezeti probléma. A kés ıbbiekben a szegedi rendszerbe bekapcsolódhat majd a röszke–domaszéki rendszer. Zsombó három környez ı településsel (Bordány, Forráskút, Üllés) együtt tervezi megoldani a szennyvízcsatornázást és a szennyvíztisztítást. Erre sikeres pályázatot nyújtottak be (KEOP-7.1.2.0-2008-0194), amennyiben a pályázat második lépcs ıje is sikeres lesz 2011-tıl indul a beruházás, ami megnyugtatóan rendezni fogja Zsombó szennyvízproblémáit. Létesítési vízjogi engedélyezési tervekkel rendelkezik és a támogatási pályázatok rendszeres résztvev ıje Sándorfalva és Szatymaz. E két település esetében jelenleg a települési elképzelések nem azonosak. Dóc esetében jelenleg sem látszik közeli megoldás.

A szegedi 60.000 m 3/nap kapacitású szegedi szennyvíztisztító telep teljes biológiai tisztítási fokozattal épült meg, iszapkezeléssel, biogáz hasznosítással (2x 4.000 m 3 rothasztó torony térfogat) épül. A fejlesztett biogázt gázmotorok meghajtására használják és ezzel villamos áramot fejlesztenek (zöld energia). A telep foszforeltávolítással és nitrogén mentesítéssel épült a Passavant-Roediger Anlagenbau technológiája alapján. A telepen megépült egy 100 m 3/nap kapacitású csatornaiszap fogadó állomás is, ahol a csatornahálózat mosásából származó szennyvíziszapot megfelel ı módon el ıkezelve adagolják a telepre érkez ı szennyvízhez és gondoskodnak annak ártalmatlanításáról. Az algy ıi szennyvíztisztító telep (kapacitás: 2000 m 3/nap, biológiai tisztítás) szabad kapacitásának kihasználására a kistérségi együttm őködés keretein belül megoldható lenne Sándorfalva és Szatymaz szennyvizeinek tisztítása is. Ez racionális megvalósítással 4 km-es összeköt ı vezeték létesítését igényelné. (A kistérségi együttm őködésre gyakorolt kedvez ı hatásán túl nemzetgazdasági érdek is lenne, de mint jeleztük az érintett települések egyel ıre másként képzelik el megoldást). Domaszék és Röszke közös szennyvíztisztítója (kapacitás: 540 m 3/nap, eleveniszapos biológiai tisztítás) az igényeket jelenleg még kielégíti, de a sz őkös kapacitás gátolhatja a települések további fejl ıdését. Ezért, illetve az alkalmanként felmerül ı kibocsátási kifogások miatt foglalkoztak a szegedi szennyvíztisztítóhoz kapcsolódással is.

3.6.2. Belterületi vízrendezés, csapadékvíz elvezetés Az elmúlt id ıszak csapadékosabb id ıjárása során belvízelvezetési gondok több településen (els ısorban Röszkén, Domaszéken, Szatymazon, Tiszaszigeten, Deszken és Sándorfalván) jelentkeztek. Ezeken a településeken szükséges lenne a belterületi vízelvezet ı rendszer miel ıbbi teljes kiépítése úgy, hogy a külterületi csatornák képesek legyenek levezetni az innen érkez ı csapadék vizeket. Néhány esetben (pl. Domaszék) a befogadó külterületi belvízelvezet ı rendszer felújítása, és kapacitásának fokozása is szükséges a belterületek károkozásmentes belvízelvezetésének megoldására. A belterületi belvízelvezet ı rendszerük részbeni felújítását tervezik Újszentiván és Tiszasziget községek, míg Domaszéken korábban is tervezték a falu teljes belvízelvezet ı rendszerének felújítását és b ıvítését (a 2010-es belvizek ez ismét aktuálissá tették).

41 Szegeden két városrészben (Alsóvároson és Baktóban) már 2003-ban befejez ıdött a belterületi vízrendezés I. üteme. A szennyvízelvezet ı rendszer megépülte után tervezi Szeged városa (pályázati forrásokból) a többi városrész belterületi vízrendezésének rekonstrukcióját, bıvítését. Nagy gondot jelent viszont az elválasztó rendszer ő szennyvízelvezet ı hálózatba illegálisan bevezetett csapadékvizek kérdése is. Ez esetben nagy csapadékokkor a közbens ı átemel ıket és a szennyvíztisztító telepet méretezési kapacitáson felüli vízmennyiségek terhelik, sok esetben ellehetetlenítve azok m őködését – átöblítve a tisztító telepi biológiát, amit rendkívül költséges újra bedolgozni. Ezek megel ızésére az üzemeltet ık vizsgálatokat indítanak, amely során füstöléssel megkeresik a szabálytalan csapadékvíz rákötéseket. A talajvízb ıl származó terhelések a régi tégla és beton anyagú csatornáknál sok esetben jelent ıs mértéket érnek el. Ezek ellen csak a régi elöregedett hálózatok szisztematikus rekonstrukciójával lehetne védekezni. Ezek a felújítási módszerek sok esetben rendkívül drágák, így a vízm ő üzemeltet ık saját bevételükb ıl nem tudják jelent ıs mértékben felújítani a hálózataikat. Megoldást erre, az alacsony önrészt igényl ı pályázati lehet ıségek kiterjesztése jelentene, a csatornahálózatok rehabilitációjára.

3.7. Közlekedés A Szegedi Kistérség közlekedés-földrajzi helyzete alapvet ıen kedvez ınek lenne mondható, hiszen Európai egyik fontos közlekedési tengelyébe esik és hajózható folyókkal is rendelkezik. A kedvez ı adottságok azonban részben történelmi okok, részben a térség politikai érdekérvényesítésének gyengeségei miatt csak részben hasznosul, s fennáll a reális veszélye annak, hogy ezen adottság „elpazarolása” hosszú távon a gazdasági fejl ıdésre is kihat majd (ennek bizonyos jelei ma is tapasztalhatóak).

3.7.1. Közúti közlekedés a) Gyorsforgalmi utak A kistérség mindennapi életében nagy lépést jelentett, hogy az M5 autópálya 2005 végén elérte Szegedet és 2006 elején a röszkei határállomást. Bár számottev ı csúszással, de már belátható id ın belül elkészül az M43-as autópálya Szegedet elkerül ı szakasza. Az autópályák nemcsak gyorsabbá teszik a forgalmat, de jelent ısen csökkentik a balesetveszélyt, és tehermentesítik Szeged bels ı f ıútjait és Deszket az utóbbi években igen megn ıtt átmen ı forgalomtól és az ezzel együtt járó légszennyez ıdésekt ıl. A K–Ny-i közlekedési kapcsolatok szempontjából fontos lenne az M9 gyorsforgalmi út megépítése is. Ennek Csongrád megyei szakaszának még a tanulmányterve is hiányzik, pedig ez biztosítaná a kistérség (és azon túl Kelet- és Délkelet-Európa) kapcsolatát Olaszország, Ausztria, Szlovénia és Horvátország felé. (Építéséhez nem f őzhet ı budapesti érdek.) b) F ıutak A megyei úthálózat mellékút túlsúlyos. Néhány új f ıút kialakítására is szükség lenne a meglév ı úthálózati elemek felhasználásával, ún. útvonal rehabilitációval. Ezek: • Szeged−Zsombó−Kiskunmajsa (−Dunaföldvár/Dunaújváros −Székesfehérvár −Gy ır). Ez az M6-M4-M47-M9-M43 gyorsforgalmi utak által meghatározott négyszög bels ı perifériáját tárná fel, meggyorsítva az autópályára jutást a térségb ıl. A szomszédos Bács- Kiskun megyével megegyezés történt a közös megvalósításban. Ennek megfelel ıen ROP pályázaton forrást nyert CsMÁK Kht. a megyehatár és Forráskút közötti szakasz építésére 2005-ben, de a tervek elkészültek egészen Kiskundorozsmáig. • A 9 sz. f ıút kialakítása, a kevéssé kihasznált szekszárdi híd felhasználásával.

42 • Az ún. „bánáti f ıút” kialakítása tipikus Tisza-Maros régiós projekt, ami a Szegedi Kistérséget Temesvárral, illetve a Vajdaság Tiszától keletre fekv ı területeivel kapcsolná össze – egy a hármashatáron kialakítandó csomóponton keresztül. c) Mellékutak A hálózat s őrősége általános esetben elegend ı lenne, de nem ebben a kistérségben, ahol a tanyavilág jóval nagyobb s őrőség ő úthálózatot igényelne. Nagyon magas a földutak aránya. Nagyon nagy gond a mellékúthálózat állapota. A fenntartásra fordítható összegek folyamatos csökkenése miatt a hálózatrész állapota a kritikushoz közeli. Néhány út annyira „felborult” már, hogy megszüntetése a közeljöv ıben bekövetkezhet. Vannak hiányzó elemek is. Ilyen például a Sándorfalva−Algy ıi út. Kellene mellékúti elkerül ı út is, például egy Sándorfalvát délr ıl elkerül ı szakasz. Gondot okoz, hogy a település jelent ıs része természetvédelmi terület, ami a megvalósítást akadályozza. d) Kerékpáros közlekedés Egy átfogó társadalmi szemléletváltással – a kerékpáros közlekedés „elfogadásával” – lényegesen javulhatna az id ınként kialakuló túlzsúfoltság, és talán a lakosság általános állapota is. Ez egy olyan kényes terület, ahol sokan sértve érezhetik magukat akkor, amikor felvet ıdik az, hogy a gépkocsin kívül is van közlekedési eszköz. Pedig nem kell újat kitalálni, csak átvenni a másutt már bevált megoldásokat. A síkvidéki jelleg miatt a mainál lényegesen több lehet ıségünk van a kerékpáros közlekedés fejlesztésére. Hatalmas a lemaradásunk még a szomszédos Békés megyéhez képest is. Külterületen a kerékpárút, belterületen a kerékpár sáv a jöv ı megoldása. Ez a belterületi esetben lényeges szemléletbeli különbség az eddigiekhez képest. A nemzetközi f ı kerékpárútvonalakat az EUROVELO szervezet határozta meg. A kistérséget két országos kerékpárút törzshálózati elem érinti, melyek közül a Csongrád–Felgy ı– –Ópusztaszer–Dóc–Sándorfalva–Szeged–Röszke–(Szerbia) vonal egyben az EuroVelo 11 hálózatnak is része. A kistérségen áthaladó másik országos törzshálózati elem a (Románia) ––Makó–Szeged–Kiskunmajsa–Jászszentlászló–Bugac útvonal része. Egyel ıre hiányzik a Szeged és Fehér-tó közötti, valamint a Szeged és az ásotthalmi erd ı közötti kerékpárút egy néhány kilométeres szakasza. Nagy baj az, hogy szinte mindenütt hiányoznak, vagy er ısen korlátozottak a belterületi kerékpározás lehet ıségei! Bár e téren Szegeden is történtek lépések, de továbbra sem egyszer ő a kerékpárosok élete a városban. Az új osztrák szemléletet is talán át lehetne venni, miszerint a városi utakon az autósokra vonatkozó tilalmakat fel kellene oldani a kerékpárosok el ıtt. Szegeden is történtek ezen elvek szerinti kialakítás. (Azaz az egyirányúsítás csak az autósokra vonatkozik.) e) Határátkel ıhelyek Sajátos közlekedési problémát jelent a kistérségben a határmenti fekvés. Az osztrák- magyar határátkel ıhely s őrőséget figyelembe vev ı terv készült. A hármas határponti határállomás hiánya t őnik a legéget ıbb. Távlatilag az is fontos lenne, hogy majd az ún. „schengeni határt” minél el ıbb el kellene vinni a magyar határról.

3.7.2. Vasúti közlekedés Szeged vasúti szempontból jelenleg egy vasúti zsákutca. A MÁV úgy t őnik nem kíván lényegi fejlesztést a város körül. Korábban súlyos hibának t őnt, hogy az Országos Rendezési Tervbe a nagysebesség ő vasút nyomvonalaként Budapest−Kelebia vonal került megjelölésre. Határozott Csongrád

43 megyei kezdeményezésre az Országos Területrendezési Tervr ıl szóló 2003. évi XXVI. törvény 2008. évi módosításakor sikerült elérni, hogy a nyomvonal Budapest (Ferihegy)– Röszke, Kübekháza irányra módosult (szerbiai és romániai elágazási tervvel). A Duna–Körös–Maros–Tisza euroregionális együttm őködés keretében több kezdeményezés történt a Temesvár–Szeged–Szabadka–Baja vonal revitalizációjának el ıkészítésére, valamint e transzverzális kapcsolat TEN-T hálózati elemmé min ısítése érdekében, illetve egy szegedi vasúti (illetve közös vasúti, közúti) híd megépítésre. A környezetkímél ı szállítás lehet ıségét kínálja a Szegeden (Kiskundorozsma) kialakított ROLA terminál.

3.7.3. Légiközlekedés A szegedi reptér fejlesztése megtörtént. Ennek igazi gondja, hogy túl közel van Arad és Temesvár, velük igen nehezen tudunk rivalizálni.

3.7.4. Hajózás Az ágazat sajnos elég nehéz helyzetben van, nincs igazi állandó igény a vízi szállításra. A jelenleg ebben az ágazatban az algy ıi kiköt ı id ıszakos hasznosítása említhet ı, ami továbbfejlesztésre érdemes lehet. A vízi szállításra ugyanakkor igazán jó lehet ıséget kínál az, hogy a Törökbecsei Duzzasztó miatt az év minden részében biztosított a megfelel ı vízállás (igaz Csongrád felé az év egyes id ıszakaiban a megfelel ı vízmélység 2 méternél nagyobb merülés ő hajók számára nem biztosított). Szeged logisztikai szerepének b ıvülése nyomán feltétlenül indokolt számolni ezzel az adottsággal. Eközben pedig többször felvet ıdött még a szegedi kikötési lehet ıség megszüntetése is (a gazdaságtalan fenntartás miatt). Az ágazat turisztikai jelleg ő fejlesztése is talán elképzelhet ı egykor, és távlatokban szerepet kaphatna a vízi szállítás egy regionális hulladékéget ıhöz kapcsolódó fejlesztésben is.

3.8. Táj, települési környezet Az elmúlt évszázadok során az emberi tevékenység hatalmas mértékben átformálta nemcsak az egykori természetes tájat, hanem az ember által kialakított és hosszabb id ı után táji jellemz ıként tudatosult arculatot is. Kistérségünk hármas tagozódású (a homokvidék nyugaton, a Tisza és Maros folyók és árterük középen, valamint a ligetes, pusztás táj keleten) melyben a tartós vízborítás alatt álló árterületek, az elhagyott folyó mederek, a puszták, a ligeterd ık, majd kés ıbb a kunhalmok, a tanyavilág, a szabályozások során létrejött holtágak, a szikes gyepek mind tájképi jelent ısséggel bírnak. A gazdálkodás nyomán a tájértékek sokszín őségének folyamatos csökkenése figyelhet ı meg. A vízjárta területek visszaszorultak (természetes feltölt ıdés, vízmentesítés), a kunhalmokat, egyes szikes pusztákat vagy semlyékeket beszántották, sok tájra jellemz ı tanyát lebontottak, a kisvasutakat felszámolták, az egykori külterületi iskolákat (ún. Klebersberg iskolák) átalakították, vagy jelent ısen károsodtak. A sort vélhet ıen hosszan lehetne folytatni. A természetes táj adottságai azonban máig meghatározzák a területhasználatot, jól láthatjuk ezt két település – Domaszék és Deszk – összehasonlításával (13. ábra). Az átalakított tájban egyre inkább a mérnöki létesítmények (utak, csatornák, gátak, épületek, telefontornyok, stb.) és a mez ıgazdasági területek dominálnak, ami a tájesztétikai érték csökkenését, illetve a sajátos táji jegyek elvesztését eredményezi. Az emberi hatások nem ritkán a kedvez ıtlen természeti folyamatokat is feler ısítik (pl. defláció). A természetvédelemben sokáig a kényszer ő maradék-elv érvényesült (napjainkban pedig néha sikerül a „ló túlsó oldalára” kerülnünk).

44 13. ábra. Domaszék és Deszk területhasznosítási térképe őrfelvételek alapján 2000-ben

A Szeged környéki települések kiterjedése, bels ı szerkezete, arculata jelent ısen átalakulóban van. Ez a természetes urbanizációs fejl ıdésen túl két okra vezethet ı vissza. Egyrészt az intenzív agrártermelés nyomán fóliaházak sokasága létesül, s az egykori tanyák közötti terültek folyamatosan beépülnek (Domaszék, Zsombó, Szatymaz a legjobb példák).

45 Másrészt a szuburbanizáció jelensége egyre inkább érvényesül Szeged környékén is: a városból kiköltöz ı (vagyonosabb réteg) megújítja a környez ı falvak lakásállományát, s a növekv ı igény miatt b ıvítésre kényszeríti a településeket (Sándorfalva, Deszk, Algy ı, Röszke, Újszentiván, Tiszasziget). Az utóbbi folyamat a korábban említett településeknél is érvényesül. Szegeden az 1960-as, 1970-es évekt ıl kezd ıdıen lakótelepek n ıttek ki a korábban polgári-falusi városrészeken, míg zömmel a küls ı területeken jelent ıs iparosítás zajlott. Az 1990-es évekt ıl megindult a bevásárló központok szaporodása, úgy a küls ı, mint a bels ı területeken, miközben az ipari tevékenység folyamatosan „erodálódott”. Ezekkel párhuzamosan n ıtt az igény a társasházi építkezések iránt is. Mindezek következményeként, folytatódott a hagyományos területek átalakítása, de ez együtt járt a zöldterületek folyamatos csökkentésével (temet ık, fás udvarok, kertek helyét betonfelületek vették át). Az ipari tevékenység visszaszorulásával n ıtt a sivár, lepusztulóban lev ı – esetlegesen jelent ısebb környezeti kárt szenvedett – területek nagysága. Hasonló következménnyel járt a katonai létesítmények felhagyása (bizonytalan környezeti kockázatokkal). Az algy ı-szegedi k ıolaj- és földgáztelepek felfedezése egy új, a környezetet jelent ısen veszélyeztet ı iparágat telepített vidékünkre. A fúrások, fúróiszap tárolók helyei egyes területeken nagy s őrőséggel fordulnak el ı, s termékvezetékek hálózzák be a vidéket.

3.9. Környezetbiztonság A környezeti, illetve természeti katasztrófák világszerte tapasztalható szaporodása (illetve ezen események fokozott szerepeltetése a médiákban) nyomán mára kiemelt társadalmi érdekl ıdés irányul a környezetbiztonságra. Ennek is köszönhet ı, hogy hazánkban is elfogadásra került az ún. katasztrófa törvény (1999. évi LXXIV. törvény: A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetér ıl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésr ıl). Ez alapján a katasztrófavédelmi hatóságra, illetve szervezeteire, valamint a polgármesterekre hárul a környezetbiztonsági feladatok dönt ı része. A potenciális veszélyforrások néhány elemét egyes önállóan tárgyalt tényez ınél érintettük (árvíz, vízszennyezések, belvíz, stb.), illetve indokolt esetben a települési értékeléskor utalunk azokra. Néhány kiemelésre érdemes sajátosság: a) A terület földtani viszonyai miatt a megye földrengéstani szempontból biztonságosnak tekinthet ı. Számottev ı er ısség ő rengés évszázadok óta nem fordult el ı és nem is várható. Szeizmikus hatás inkább csak a szomszédos területeken kipattant rengések következtében valószín ősíthet ı. b) A Szegedi kistérség hazánk legjelent ısebb szénhidrogén-termel ı területe, s ez többoldalú környezetkockázatot is jelent. A szénhidrogén termelés, feldolgozás, illetve szállítás egyaránt veszélyforrás (els ısorban a m őszaki balesetek, meghibásodások, vezetékrongálások következményei). c) Néhány védett területhez kapcsolódóan – éghajlati viszonyoktól is függ ı, de esetenként emberi mulasztásokra visszavezethet ıen – környezeti kockázati tényez ıt jelentenek a nádas tüzek (nem kezelt nádasok). d) Regionális tényez ıkkel is számolni lehet (pl. a Paksi Atomer ımő esetleges hatásai), ezek azonban jellegük miatt a kistérségben nem jelentenek igazi biztonsági kockázatot.

46