2. a KISTÉRSÉG RÖVID BEMUTATÁSA a Szegedi Kistérség Csongrád Megye Déli Felének Középs I Harmadán, Az Alsó-Tisza, Illetve a Déli Országhatár Mentén Helyezkedik El
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
2. A KISTÉRSÉG RÖVID BEMUTATÁSA A Szegedi kistérség Csongrád megye déli felének középs ı harmadán, az Alsó-Tisza, illetve a déli országhatár mentén helyezkedik el. Mintegy 753 km 2-es kiterjedése az ország összterületének alig 0,81%-át jelenti, míg a 200 ezret éppen meghaladó népességével hazánk lakosságának 2%-át képviseli. A kistérség térszerkezet arányosnak mondható, hiszen települései a térség központi településének centrumától – az egyetlen Dóc kivételével – 15 km-en belül, szinte sugarasan helyezkednek el. (3. ábra) 3. ábra. A Szegedi kistérség elhelyezkedése és áttekint ı térképe (Firbás Térképstúdió) 10 A térség az ország legmélyebben fekv ı területe. Meghatározó része a Tisza, illetve a Maros egykori árterén helyezkedik el. Ez vízellátottságot tekintve kedvez ı, ár- és belvízi veszélyességet, valamint az él ıvizek szennyezési kockázatát tekintve viszont kedvez ıtlen adottság. A kistérség nyugati pereme már felnyúlik a Duna–Tisza közi homokhátság területére, és részben osztozik annak sajátos vízgazdálkodási problémájában (talajvíz- csökkenés). A vidék az ország egyik legnapfényesebb tája. A természetes tájon ugyan csak néhány méteres domborzati különbségeket tapasztalhatunk, azonban ennek sajátos elhelyezkedése (pl. egykori medermaradványok, illetve a homokos felszín egyenetlenségei) igen mozaikos tájszerkezet eredményez, ami az értékes természeti területek szövevényes elhelyezkedésében is megnyilvánul. Bár igen örvendetes, hogy kistájunk ilyen természeti értékekben gazdag, azonban ez estenként számottev ı konfliktusok forrása is lehet a természetvédelem (hatóság), illetve a gazdálkodók vagy az önkormányzatok között. A földterület privatizációja a mez ıgazdasági m ővelés alatt álló területek esetében is jól érzékelhet ı változást okozott: egyre inkább túlsúlyba kerülnek a kisebb méret ő parcellák. A kistérség fontos szerepet tölt be az ország közlekedési hálózatában (M5, 5, 43 f ıutak), ami jelent ıs környezeti terhelést, estenként veszélyt jelent. Az M43-as út belátható id ın belüli megvalósítása lényegesen javítja az id ınként kritikus közlekedési helyzetet. A kistérség központi települése Szeged Megyei Jogú Város, ami terület 37,3%-án helyezkedik el, viszont a népesség 4/5-ét adja. A népesség pontos számára pontos adatokat jelenleg nehéz adni, ugyanis (több évtizedes kutatási tapasztalataim alapján) a népszámlálási idıszakok közötti „követ ı statisztika” inkább csak a fontosabb trendeket tudja követni (pl. vándorlásra, külterületi népességre nincsenek megfelel ı információk). Az azonban látszik, hogy Szeged 1990 utáni népességvesztesége lassan kiegyenlít ıdik (a kistérség utóbbi öt évben tapasztalt népességnövekedésének nagyobb része a megyei jogú városhoz köthet ı). Az elmúlt fél évtizedben a kistérség települési közül a statisztikai bizonytalanságot meghaladó népességnövekedést Szeged mellett Domaszék és Szatymaz mutatott, Algy ı, Deszk és Kübekháza népessége pedig csökkent. (A többi településeken tapasztalható néhány tízf ıs változás nem tekinthet ı relevánsnak.) (1. táblázat). Környezetvédelmi szempontból fontos, hogy a kistérség településeinek felénél magas külterületi lakosság aránya (20% körüli, vagy azt lényeges meghaladó pl. Szatymaz 48%, Domaszék 46%). Ezeken a településeken a környezetvédelmi jelleg ő szolgáltatások biztosítása, illetve a környezetszennyezés kockázata megkülönböztetett figyelmet igényel. Az Európai Uniós csatlakozással megnyílt környezetvédelmi fejlesztések, illetve a jogharmonizációval szigorodó környezetvédelmi elıírások nyomán a Szegedi kistérségben jelent ıs környezetvédelmi beruházások valósultak meg, amelyek lényegesen javították a térség környezeti állapotát. Az ezeket is figyelembe vev ı, rájuk részben épül ı környezeti programok számottev ıen javítják az itt él ık környezetmin ıségét. 11 Kistérség Újszent- Zsombó Sándor- Szeged Kübek- Röszke Doma- Szaty- Tisza- Algy Deszk sziget falva falva szék háza háza iván maz Dóc ı Település Terület (ha) 7577 5205 4943 5215 2731 3663 5577 5372 28084 2689 1549 2690 75295 Aránya a kistérségb ıl 10,06 6,91 6,56 6,93 3,63 4,86 7,41 7,13 37,3 3,57 2,06 3,57 100 Lakó népesség (f ı) 2008: 5247 3584 786 4851 1561 3269 8042 4593 169030 1767 1657 3475 207862 Aránya a kistérségb ıl 2008 2,54 1,74 0,39 2,35 0,7 1,59 3,87 2,2 81,31 0,85 0,8 1,66 100 Lakó népesség (f ı): 2003 5411 3419 792 4519 1641 3310 8017 4430 162586 1761 1636 3441 200963 Lakónépesség 1990 (f ı) 5371 2755 805 3178 1455 2979 6933 3469 169930 1567 1330 2227 201999 Külterületi lakosság (f ı): 2001 998 38 238 2086 0 695 494 2136 2813 93 0 1195 10786 Vándorlási különbözet (1990-2001) (f ı): 693 582 66 1172 194 426 1035 949 1886 582 356 970 8911 Regisztrált munkanélküliek száma 2010: 257 165 70 221 127 173 487 268 7177 123 86 156 9310 Lakások száma (db): 2009: 2025 1252 327 1915 593 1417 3081 1932 76686 616 549 1352 91745 Közüzemi vízhálózat hossza (km) 2008 : 37,6 27,6 14,4 20,1 13,9 38,9 78,1 51,5 638,5 18,2 14,5 36,6 989,9 Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások(db) 2008: 2002 1186 208 946 589 1137 3065 1408 75092 614 542 1169 87958 Közüzemi szennyvízcsatorna hossza (km) 2008 : 30,2 30,8 0 17,6 21 46,2 0 0 522 19,8 17,5 0 705,1 Közcsatorna-hálózatba kapcsolt lakások (db) 2008 : 1968 1101 0 756 578 1074 0 0 74017 602 542 0 80638 Gázzal f őtött lakások száma (db) 2008: 1836 1077 160 1181 451 1007 2492 1366 49191 535 537 1008 60841 Rendszeres szemétgy őjtésbe bevont lakások (db) 2008 : 1963 1177 253 780 555 1149 3073 1754 75739 614 495 1202 88754 Összes belterületi közút hossza (km): 2008: 24,4 21,1 6,27 25,15 19,7 20,94 50,07 15,9 467,7 12,3 11,46 16,2 691,2 Összes belterületi burkolt közút hossza (km): 2008 : 23,7 19,34 4,37 11,73 10,66 13,24 39,02 7,02 364,62 8,57 7,19 12,37 521,83 Összes belterületi zöldterület (m 2) 2008: 62240 2353 38352 62069 27649 15710 40946 5510 3299248 6417 3754 5912 3570160 Játszóterek száma (db) 2008 : 3 2 1 1 2 2 2 1 156 1 2 2 175 Személygépkocsi állomány (db) 2008 : 1467 1015 162 1559 305 1101 2481 1522 47092 490 421 1174 58789 Teherszállító gépjárm ővek (db) 2008 : 424 155 20 418 27 158 436 302 7276 63 112 303 9694 Kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások (db) 2008 : 1232 858 0 437 201 421 1638 374 58585 268 380 377 64771 Külterületi lakosság aránya 2001 18,58 1,37 29,56 65,63 0 23,32 7,12 61,57 67,04 5,93 0 53,65 - Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcs. lak. aránya 2008: 98,86 94,72 63,6 49,39 99,32 80,23 99,48 72,87 97,92 99,67 98,72 86,46 - Közcsatorna-hálózatba kapcs. lakások aránya 2008: 97,18 87,93 0 39,47 97,47 75,79 0 0 96,51 97,72 98,72 0 - Gázzal főtött lakások aránya (%) 2008: 90,66 86,02 48,92 61,67 76,05 71,06 80,88 70,7 64,14 86,85 97,81 74,55 - Szemétgy őjtésbe bevont lakások aránya 2008: 96,93 94 77,37 40,73 93,59 81,08 99,74 90,78 98,76 99,67 90,16 88,9 - Személygépkocsi állomány 100 f ıre 2008: 27,95 28,32 20,61 32,13 19,53 33,68 30,81 33,13 27,86 27,73 25,4 33,78 - 1. táblázat: A Szegedi kistérség fontosabb környezetvédelemmel összefügg ı mutatói 2010 (Forrás: TEIR, Népszámlálási adatok, települési adatok) 12 3. A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉSE 3.1. Leveg ı 3.1.1 A leveg ıszennyez ı anyagok kibocsátása Magyarországon a légszennyez ı anyagok kibocsátása az utóbbi két évtizedben tartósan és folyamatosan csökkent. Ez a tendencia a Szegedi Kistérségben is megfigyelhet ı, amelynek okai a rendszerváltás utáni id ıszakban jól ismertek: csökken ı ipari energiafelhasználás, korszer őbb ipari technológiák bevezetése, az energiahordozók árának emelkedéséb ıl következ ı ésszer őbb energiafelhasználás, az energiatakarékosságot elısegít ı modern háztartási készülékek elterjedése, a katalizátoros gépjárm ővek és az ólommentes benzin elterjedése, a gépkocsik szén-monoxid kibocsátásának. Vidékünkön hiányoznak a nagy leveg ıszennyezést okozó er ımővek és üzemek, így a térség leveg ımin ıségi problémáiért a közlekedés mellett els ısorban a szénhidrogén-feldolgozás, a mez ıgazdasági tevékenység és az élelmiszeripar tehet ı felel ıssé. Ha a légszennyezés emissziós oldalát tekintjük megállapítható, hogy ennek meghatározó tényez ıje a közúti közlekedés . Országos adatok szerint a közlekedés tehet ı felel ıssé a CO kibocsátás 58,9 %-áért; a NO 2 kibocsátás 53,4 %-áért; az illékony, nem metán szénhidrogén emisszió 48,3 %-áért; a szilárd részecske emisszió 11,3 %-áért. Éppen ezért lenne fontos, hogy a kistérségben nyilvántartott közúti gépjárm ővek (személygépkocsi 55–60 ezer, tehergépkocsi közel tízezer) m őszaki állapota az el ıírásoknak megfelel ı legyen. A helyhez kötött források kibocsátási adatait is figyelembe véve a következ ı f ı megállapítások tehet ık: • SO 2: csökken ı tendenciát mutatott az évtized közepén (amelynek els ıdleges oka az energiaszerkezet megváltozása volt), azonban az utóbbi években már meghaladta az évtized elején tapasztalt kibocsátásokat (2a táblázat). • NO x: a pontszer ő kibocsátások alakulásában lényegében folyamatos növekedés tapasztalható (ennek zöme Szeged és Algy ı üzemeihez köthet ı – 2b táblázat), de ezzel párhuzamosan a közlekedési eredet ő szennyezés is folyamatosan növekedik. A gépjárm őállomány növekedése nagyobb ütem ő, mint a korszer őbb gépjárm ővek üzembeállításával elérhet ı kibocsátás csökkenés, így összességében növekszik a környezet közlekedési eredet ő NO x terhelése. • Szilárdanyag (por): az ipari kibocsátás 1985-1990 közötti id ıszak nagy mérték ő visszaesése utána az 1990-es évekt ıl lassú csökkenés tapasztalható. A csökkenés a különféle ipari technológiáknál alkalmazott sz őrık és leválasztó berendezések alkalmazásának tulajdonítható els ısorban. A szilárdanyag kibocsátás viszont összességében (a közlekedési és lakossági eredet ő kibocsátással együtt) nem csökken. A szárazodó klíma és a kistérségben átmenetileg zajló egyes építési munkák (autópálya építések, a Szegeden folyó beruházások) az utóbbi id ıszakban fokozták a helyi eredet ő porkibocsátást is.