2011 / ősz A DE-BTK HÖK művészETIsz ésKHOLION szAKfOLyóIrata fELELős szDr.Er BényeiKEsz PéterTő: Áfra János, Balajthysz Ágnes,ErKE Korpasz TTamásőK: OLvABarnasósz Péter,ErKE Jovánsz KatalinTőK: szatai Attilaf ELEL(DE-BTKős HÖK, KIAD elnök)ó: Áfra János, süli-zakarDE sszabolcsIgN: törsDELeres Dóraés: HONLAPszErgáspárKEsz LászlóTő: ÖrökségünkNy OKönyvkiadómdai KI Kft.,vITELE Nyíregyházazés: Elérhetőség: [email protected] http: //www.szkholion.unideb.hu HU IssN 1785 − 0479 (Nyomtatott) HU IssN 1787 − 0224 (Online) 2 szKHOLION TArtalom − 2011/2, őszi félév KórTErEm Előhang Testre írt gyengédség – Verebics Katalin képei elé 6 Balajthy Ágnes: 5 fazekas fanny: mű-TéT Salakos délután; Hormonkincs Koránkelő ház 10 Nemes z. márió:Volt egy kis repülőnk 118 Pollágh Péter: Enyv Balázs zoltán: közös gyerek szabó marcell: Sziránó és a La Fontaine-i hiénahadművelet 14 Baranyi (kindertojásnovella) gergely: 1615 Nyerges gábor Ádám: naA gyvIz ITés a szabadságvágy – Balázs Zoltán beszélgetése Láng Zsolttal 26 Idegen tájakon – Szvoren Edina: Bestiárium Thrillerlíra – Nemes Z. Márió: Uri Dénes mihály:A véresen komolyan vett Tolsztoj Pertu 30 Nagy Viktor Bernadett: Pelevin című regényéről Bauxit 36 vass Annamária: Vitéz Kukoricza János históriája – harmadszor OlvadóT idő – Risto Isomäki: 40 sinka Judit Erzsébet:Hangjai a világvégnek – Neurosis-pályakép 44 vékony gábor: Alternatív valóságok – A mesemondásElsodort világok reprezentációi Hajdu Szabolcs 48 vékony zsolt: című filmjében 6153 szurkos Anita: Bibliotheque Pascal 3 TArtalom Mi van a szétcsapott londoniBON fülkecAsz mögött?tal Banksy: 67 Heszky András: Szerepek és szövegek között – Lovas Ildikó British Telecom –című Telephone regényéről Box 71 Bihary gábor:Pénz/nem – Gazdasági etika és nemi szerepek Margaret sMitchellpanyol menyasszonycímű regényében 82 LajternéA Kovács szemmel Krisztina: tartott szexualitás – nézőiség, horrorfilm és pornófilm Hiperkapcsolatok hálójában Elfújta a szél – Az önmegvalósítás 91 Mezei sarolta: lehetősége a közösségi hálózatok rendszerében 101 szűcs Erika Kiersten: A várakozás hangjegyei 114 szrogh István: A borítón és a lapban verebics Katalin munkái láthatók. 4 „MindentszKHOLION szóra kell bírni, azaz minden ismertetőjegy fölött létre kell hozni a kommentár másodlagos diskurzusát. A tudás sajátja nem a látás, nem a bizonyítás, hanem az interpretáció. Az Írás kommentárja, a Régiek kommentárja, az utazók kommentárjai, a legendák[szkholion] és mesék kommentárja: egyetlenegy ilyen diskurzuson sem kérik számon, hogy interpretálja egy igazság kimondásához való jogát; csupán azt igénylik, hogy beszélni le- hessen róla.” (Michel Foucault) 5 KórTErEm Szkholion ELőHANg Legutóbbi számunk elején a megújult működésének első két évét összegeztük, most pedig egy örömteli változásról számolhatok be: szerkesztőgárdánk ötfősre bővült, így ez a lapszám immár Jován Katalin és Barna Péter munkájának a gyümölcse is. Eddigi szokásainkkal továbbra sem szakítottunk, így ismét egy kitűnő képzőmű- vész alkotásai törik meg a nyomtatott betűk egyhangú látványát: ezúttal a rejtezkedő- feltárulkozó női test ábrázolásának tradícióit újszerűen alkalmazó verebics KatiKoránkelő képei házájelennek meg a folyóirat lapjain. A test nyílik fel Nemes z. márió vérzivataros meséiben is, a nagymama agyában található pesti manzárdból léphetünk át Pollágh Péter ba. szabó marcell szikár versének sajátos lejtésű záró sorai még most is vissza-visz- szacsengenekA Mű-tét a fülemben, miközben Baranyi gergely és Balázs zoltán szövegeiben a sze- relemről esik szó, melyet csak egy biztostű tart, s vigyázni kell rá, nehogy elröppenjen. rovatba csempészett derűs hangoltságot Nyerges gábor Ádám sziránójának köszönhetjük, aki remélhetőleg a kortárs magyar irodalom legjobban do- kumentált életű fiktív iskolásfiújává növi ki magát. A kritikai-elméleti szövegek eseté- ben most is arra törekedtünk, hogy a legkülönfélébb médiumok – olykor akár eddig lá- tókörünkön kívül eső – műveire irányítsuk rá az olvasói figyelmet. Így aki merész, az a slasher horror és a világvége-hangulatot esztétikai hatáseffektussá kimunkáló (poszt)- metál ismeretében is elmélyedhet, rácsodálkozhat egy debreceni érdekeltségű skandináv ökoképregényre, a street art da vincijének, Banksynek szentelt írás pedig arra mutat rá, hogyan kerülhet egy csákánnyal „leszúrt” telefonfülke London utcáira, majd a sotheby’s aukciójára, végül potom félmillió dollárért a British Telecom tulajdonába. Nem feledkez- tünk meg az irodalomkritikáról sem: a folyóiratban szerepel egy interjú a bestiárium mű- faját újra felfedező Láng zsolttal, elemzések Lovas Ildikó és szvoren Edina munkáiról, és fény derül arra is, hogy viktor Pelevin vaskos kötete miként faragja le a szintén vaskos Tolsztoj-életművet egy T betűre. zárásképpen szrogh István esszéjében a várakozásról olvashatunk – arról az állapotról, mely lehet Szkholionabszurd, nyugodhat illuzórikus vágyakon, de levetkőztethetetlenül emberi. várakozzunk tehát, a kulturális életet elárasztó csüggesztő hí- rek után derűsebbekre, s a kezünkben tartott után egy következő lapszámra is. Balajthy Ágnes 6 szKHOLION verebics Katalin (1980) Enying, kortárs festőművész, a magyar Képzőművészeti Egyetem grafika, majd festő szakán végzett 2005-ben. Többek közt elnyerte a 2009-es Kogart-díjat és a római magyar Akadémia 2009/10-es képzőművészeti ösztöndíját. fazekas fanny (1990) Debrecen. A Debreceni Egyetem BA képzésének hallgatója szabad bölcsészet szakon, esztétika szakirányon, a színláz Egyetemi színpad és a z.A.P. színpad társulatának színésze. fazekas fanny TEsTrE ÍrT gyENgéDség vErEBIcs Katalin KéPEI ELé verebics Katalin egy igazán kortárs szemléletben alkotó festőművész, aki nemcsak témaválasztása és technikai megoldásai miatt mondható eredetinek, de merész és szenvedélyes stílusával is valami újat adott. verebics Kati saját bevallása szerint egy csöndes, visszahúzódó személyiség, akinek azonban bájos mosolya és romantikus kisugárzása mögött szexuálisan túlfűtött fantáziák és mély gondolatok állnak. 1995 és 2005 között a magyar Képzőművészeti Egyetem grafika, majd festő szakán tanult, tanárai között szerepelt Klimó Károly és Eszik Alajos. Kortársai közül azzal is kiemelkedett, hogy tanulmányai befejezése óta sorra állítják ki képeit a galériák, és már arra is volt példa, hogy ellopták egy festményét: ha a művészvilág intézményi mechanizmusait tekintjük, még ennek is súlya lehet, egy ilyen eset ugyanis valamit jelez, mégpedig egy alkotó keresettségét. Verebics Kati fő témája a női test, amelynek megválasztása mögött túlontúl sok szándékosság nem rejtőzik, egyszerűen az ecset ezt kívánta meg tőle. már valamennyien megszoktuk, hogy nem csak a férfi, de a női magazinok címlapján is inkább női alakok szerepelnek, de ennek miértjét keresve csak találgatások szintjén ragadhatjuk meg a választ. Egyfelől az lehet a magyarázat, hogy a női test olyan esztétikai élményt nyújt, amely nem csak a férfiak számára jelentheti vágyuk tárgyának megszemélyesítését, de a nők is szívesen merülnek bele a látványba, sokszor éppen a saját test tökéletes reprezentációjának receptjét keresve, hiszen nőként ki ne feledkezett volna már bele egy címlaplányba és irigyelte volna el minden porcikáját. Verebics Kati a pusztán esztétikai látvány mellett egy másik fontos érvvel magyarázza témaválasztását: saját testének vászonra vitele egyfajta terápiaként szolgál számára, 7 KórTErEm melyben megszabadítja lelkét olyan emlékektől, amelyektől régóta szenved. Bár így is nyoma marad egy állapotnak és érzésnek, amelytől végső soron meg akar válni, de a festőnő álláspontja szerint csak akkor szabadulhatunk meg valamitől, ha kiadjuk magunkból, legyen ennek a formája festészet, zene vagy írás, a lényeg, hogy emlékként maradjon meg az érzés, és hogy ne essünk bele ugyanabba a helyzetbe még egyszer. Verebics Kati sokszor saját testét festi, úgy, hogy érzelmei direkt módon kiüljenek az arcára, testhelyzetében is tükröződjenek, és ott legyen minden ecsetvonásban a pillanat dühödt ereje. Tökéletesen illik ide az a közhely, hogy „a test a lélek tükre”, mert bár egy törékeny nőről beszélünk, ez az alkotói én mégis rendkívül expresszív módon fejezi ki önmagát, tele szexualitással és kétségbeesett vészkiáltással. A filozófusok közül többen is a „három világ” fogalmával különböztetik meg az emberi állapotokat, eszerint az első a fizikai világ, azaz a fizikai tárgyak univerzuma; a második a pszichikai világ, köztük a tudatállapotok, lelki aktivitások és tudattalan aktivitások; a harmadik pedig maga a gondolkodás és az ember szellemi világa. Ezek a szintek bár egy emberben lakoznak, mégis képesek vagyunk külön választani őket, viszont verebics Kati képein a jól bevált szelekció megszűnik, így a felszíni test lesz a szellem és a lélek médiuma. mert itt minden test minden pillanata felvázol egy utat ahol a festőnő már járt, és egy emléket, amely a testen őrzi súlyát. minden bizonytalan, megkeseredett, durva, perverz és minden kép sugározza a feledés és a depresszió légkörét. Verebics Kati képei első pillantásra gender szempontokat is játékba hoznak, azzal hogy a vojőr nézőpontjába kényszerítik a befogadót, mégis sokkal inkább egy társra vágyó személyt tudhatunk a képek mögött, aki a boldogságát hamarabb találja meg a szerelem fogalmában, mint a saját testében. verebics képei kemények és szókimondóak, mígnem valaki – és nem önmaga, hanem egy másik személy – által megteremtődik a harmónia, amely azonban igen törékeny, mert a támasz megszűnte után valószínűleg ugyanazok a gyötrő emlékek, problémák kerülnének elő újra. Kényszeredetten keressük a társunkat, hogy így magunkra aggathassunk