DOCSLIB.ORG

Csillagászati Évkönyv 2010 a Magyar Csillagászati Egyesület Lapja Meteor a Tengerfenéktõl a Marsig”Olvassák! “

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Csillagászati Évkönyv 2010 a Magyar Csillagászati Egyesület Lapja Meteor a Tengerfenéktõl a Marsig”Olvassák! “ meteor csillagászati évkönyv 2010 A Magyar Csillagászati Egyesület lapja meteor a tengerfenéktõl a Marsig”olvassák! “ meteor.mcse.hu METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2010 METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2010 MCSE – 2009. OKTÓBER METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2010 MCSE – 2009. OKTÓBER meteor csillagászati évkönyv 2010 Szerkesztette: Benkõ József Mizser Attila Magyar Csillagászati Egyesület www.mcse.hu Budapest, 2009 METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2010 MCSE – 2009. OKTÓBER Az évkönyv kalendárium részének összeállításában közremûködött: Bartha Lajos Butuza Tamás Görgei Zoltán Hegedüs Tibor Kaposvári Zoltán Kárpáti Ádám Kovács József Landy-Gyebnár Mónika Jean Meeus Sánta Gábor Sárneczky Krisztián Szabó Sándor Szôllôsi Attila Tóth Imre A kalendárium csillagtérképei az Ursa Minor szoftverrel készültek. www.ursaminor.hu Az elongációs grafikonok készítéséhez egyedi szoftvert használtunk, melyet Butuza Tamás készített. Szakmailag ellenôrizte: Szabados László A kiadvány támogatói: Mindazok, akik az SZJA 1%-ával támogatják a Magyar Csillagászati Egyesületet. Adószámunk: 19009162-2-43 Felelôs kiadó: Mizser Attila Nyomdai elôkészítés: Kármán Stúdió, www.karman.hu Nyomtatás, kötészet: OOK-Press Kft., www.ookpress.hu Terjedelem: 21 ív + 8 oldal színes melléklet 2009. november ISSN 0866-2851 METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2010 MCSE – 2009. OKTÓBER Tartalom Bevezetô ................................................... 7 Kalendárium ............................................... 11 Cikkek Székely Péter: Újdonságok kompakt objektumokról ............... 181 Sódorné Bognár Zsófia: A fehér törpe csillagok világa ............. 193 Szabó M. Gyula: A kozmikus távolságlétra – távolságmérés a csillagászatban ............................ 214 Kolláth Zoltán: Még nem búcsúzunk a Hubble-ûrtávcsôtôl ......... 234 Illés Erzsébet: Hogyan látjuk ma az óriásbolygók világát? .......... 248 Hargitai Henrik, Kozma Judit, Kereszturi Ákos, Bérczi Szaniszló, Dutkó András, Illés Erzsébet, Karátson Dávid, Sik András: Javaslat a planetológiai nevezéktan magyar rendszerére ......... 280 Beszámolók Mizser Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület tevékenysége 2008-ban ..................................... 305 Balázs Lajos: Az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének mûködése 2008-ban ........................................ 308 Érdi Bálint: Az ELTE Csillagászati Tanszékének mûködése 2008-ban ........................................ 319 Szatmáry Károly: A Szegedi Csillagvizsgáló tevékenysége 2007–2008-ban ................................ 323 METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2010 MCSE – 2009. OKTÓBER A címlapon A Hubble-ûrtávcsô felvétele az NGC 6302 jelû planetáris ködrôl („Pillangó-köd”, Skor- pió csillagkép). A felvétel a 2009-ben beépített WFC3 kamerával készült. A hátsó borítón Galilei objektívje. Galileo Galilei ezzel a díszesen befoglalt objektívvel fedezte fel a Jupi- ter négy legfényesebb, úgynevezett Galilei-holdját 1610 januárjában. Az optikát a firen- zei Tudománytörténeti Múzeum ôrzi. METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2010 MCSE – 2009. OKTÓBER Bevezetô Egy évvel ezelôtt ünnepeltük A Csillagászat Nemzetközi Évét. Évköny- vünk lezárásakor még korai mérleget készíteni, az azonban egészen bizo- nyos, hogy az UNESCO és az ENSZ által meghirdetett jubileumi évben nagyon sok értékes program, rendezvény jött létre, és sok hasznos kiad- vány jelent meg. Évkönyvünk elôzô kötete közel 400 oldalasra sikerült, 2010-ben azonban vissza kell térnünk a megszokott terjedelemhez, ami- nek csak egyik oka az idôközben „ránk köszöntött” gazdasági válság. 2010 is fontos évforduló a csillagászatban, hiszen a távcsô csillagászati alkalmazása és Galilei fellépése sokkal inkább köthetô 1610-hez, mint 1609-hez. A tudós korszakalkotó mûve 1610 márciusában jelent meg – a Sidereus Nuncius magyar fordítását elôzô évi kötetünkben olvashattuk Csaba György Gábor értô tolmácsolásában. Bár égi jelenségeket természe- tesen szép számmal észlelhetünk 2010-ben is (lásd Kalendáriumunkat), igazán jelentôs, a nagyközönség figyelmét is kiérdemlô jelenség nem várható. Az év legjelentôsebb fogyatkozása egy mindössze néhány száza- lékos napfogyatkozás lesz, melyet január 15-én hajnalban figyelhetünk meg, közvetlenül napkelte után. Kalendáriumunk részletesen foglalkozik a 2010-es év égi és földi csilla- gászati eseményeivel, évfordulóival. Egy csillagászati évkönyv egyik fontos szerepe az adott évre vonatkozó csillagászati alapadatok, valamint az érdekes, látványos, ritka – és termé- szetesen a kötet lezárásáig elôre jelezhetô – égi jelenségek pontos közlése mindazok számára, akiket érdekelnek a csillagos ég jelenségei. A 2010-es kötetben sem találhatók hosszú oldalakon sorjázó számsorok, bár olvasó- ink visszajelzései alapján valamivel több táblázatos adatot közlünk, mint a 2008-as és a 2009-es kötetekben. Így például részletesebb üstökös-elôrejel- zéseket közlünk, valamint jelentkezünk egy jelentôsen átdolgozott me- teorraj-táblázattal. Ugyancsak olvasói igényre ismét közöljük a bolygók láthatósági ábráit, a korábban megszokottnál tetszetôsebb megjelenéssel. METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2010 MCSE – 2009. OKTÓBER 8 Meteor csillagászati évkönyv 2010 Továbbra is valljuk, hogy a számítástechnika és az internet mai elterjedt- sége mellett, amikor egyre többen használnak különféle planetárium-prog- ramokat, és naprakész információkat kaphatnak az internetrôl, és ezzel akár személyre szóló „évkönyvet” is készíthetnek saját használatra, egy hagyo- mányos, nyomtatott évkönyv gyökeresen más szerepet kell hogy kapjon. Olvasóink figyelmébe ajánljuk a Magyar Csillagászati Egyesület Meteor címû lapját, mely számos aktuális égi jelenségrôl közöl elôrejelzést Jelenség- naptárában, olyanokról is, melyek jellegüknél fogva nem jelenhetnek meg évkönyvünkben. Ugyancsak számos érdekes észlelési ajánlat található az MCSE honlapján (www.mcse.hu) és hírportálján (hirek.csillagaszat.hu). A 2010-es Csillagászati évkönyvben az utóbbi két kötetnél megszokott módon igyekeztünk szemléletes ábrákkal is illusztrálni az év folyamán megfigyelhetô jelenségeket. Az adott hónap csillagászati érdekességeire hosszabb-rövidebb ismertetôkkel hívjuk fel a figyelmet (meteorrajok, kisbolygók, üstökösök, változócsillagok, mélyég-objektumok stb.). Mind- ezzel szeretnénk még közelebb hozni az érdeklôdôket a csillagos éghez, a korábbi évkönyvekhez képest céltudatosabban irányítva rá figyelmüket egy-egy égi eseményre. Mindazok, akik kedvet kapnak a megfigyelések végzéséhez, a Meteor rovatvezetôinél kaphatnak további tájékoztatást (elérhetôségük megtalálható a kiadvány honlapján: meteor.mcse.hu). A havi elôrejelzéseket egy-egy évfordulós csillagászattörténeti érdekes- ség is színesíti. A Kalendárium hagyományos naptár része minden hónapban két oldal táblázattal kezdôdik. Ezekben minden idôadat közép-európai idôben (KÖZEI) szerepel. A bal oldali naptártáblázat elsô oszlopában található a napnak a hónapon belüli sorszáma, a nap nevének rövidítése és a napnak az év elsô napjától számított sorszáma. A hetek sorszámát az érvényes magyar szabvány szerint adjuk meg. A Nap idôadatai mellett szerepel a delelési magassága, valamint az idôegyenlítés értéke is. Az idôegyenlítés azt adja meg, hogy az idôzónánk közepén (λ =15°) mennyit tér el a Nap valódi delelési idôpontja a zónaidô déli 12 órájától. Minthogy az évkönyv táblázatai a λ =19° földrajzi hosszúságra készültek, a delelési idôpont oszlopában látható, hogy a valódi Nap itt 16 perccel korábban delel, mint az idôzóna közepén. A jobb oldali táblázatban a Julián-dátum és a greenwichi csillagidô található. Mindkettônek a csillagászati számításoknál vehetjük hasznát. Az utolsó oszlopban az adott naptári napon ünnepelt névnapok listáját olvashatjuk. A névnap lista adatainak forrása a Vince Kiadónál megjelent Ladó–Bíró: Magyar utónévkönyv címû munka. A táblázat alatt az ismertebb ünnepek, idôszámítási és kronológiai információk kaptak helyet. METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2010 MCSE – 2009. OKTÓBER Bevezetô 9 Az eseménynaptárban az idôpontokat UT-ben adtuk meg. A négy fô holdfázis idôpontjai perc pontosságúak és geocentrikusak, meg- adtuk a csillagkép nevét is, ahol a Hold tartózkodik az adott idôpontban. Föld napközel- és naptávol-idôpontjai (perigeum és apogeum) tized perc pontosságúak, geocentrikusak, valamint fel van tüntetve a Föld tá- volsága is a Naptól CSE-ben. A napéjegyenlôségek és napfordulók idôpontjai tized perc pontossá- gúak és geocentrikusak. A Hold librációinak idôpontjai tized perc pontosságúak, geocentriku- sak. Egy lunáción belül hat idôpont van megadva, a legnagyobb északi, déli, keleti és nyugati érték idôpontja, valamint a legkisebb és legnagyobb eredô libráció (század fok pontossággal). Korai/késôi holdsarlók. A 48 óránál fiatalabb, illetve idôsebb holdsar- lók láthatóságának idôpontjait adtuk meg perc pontossággal, Budapestre számítva, −6 fokos napmagasságra. Az elôre jelzett jelenségeknél megad- tuk a holdsarló korát valamint a horizont feletti magasságát is. Bolygók dichotómiája. A Merkúr és a Vénusz bolygó 50%-os fázisának idôpontjait is tartalmazza a jelenségnaptár perc pontossággal, a Föld kö- zéppontjából nézve. A Hold földközel- és földtávol-idôpontjai tized perc pontosságúak, valamint meg vannak adva a Hold távolságai a Föld középpontjától és a Hold látszó átmérôi is tized ívmásodperc pontossággal. Az eseménynaptár tized perc pontossággal tartalmazza azokat idôpon- tokat is, a mikor a Hold eléri legkisebb/legnagyobb deklinációs értékét. A belsô bolygók elongációinak és oppozícióinak idôpontjai geocentri- kusak és tized perc pontosságúak, az eseménynaptár tartalmazza az elon- gációk mértékét, a bolygók fényességét,
Load more

Recommended publications
  • Astronomie in Theorie Und Praxis 8. Auflage in Zwei Bänden Erik Wischnewski
    Astronomie in Theorie und Praxis 8. Auflage in zwei Bänden Erik Wischnewski Inhaltsverzeichnis 1 Beobachtungen mit bloßem Auge 37 Motivation 37 Hilfsmittel 38 Drehbare Sternkarte Bücher und Atlanten Kataloge Planetariumssoftware Elektronischer Almanach Sternkarten 39 2 Atmosphäre der Erde 49 Aufbau 49 Atmosphärische Fenster 51 Warum der Himmel blau ist? 52 Extinktion 52 Extinktionsgleichung Photometrie Refraktion 55 Szintillationsrauschen 56 Angaben zur Beobachtung 57 Durchsicht Himmelshelligkeit Luftunruhe Beispiel einer Notiz Taupunkt 59 Solar-terrestrische Beziehungen 60 Klassifizierung der Flares Korrelation zur Fleckenrelativzahl Luftleuchten 62 Polarlichter 63 Nachtleuchtende Wolken 64 Haloerscheinungen 67 Formen Häufigkeit Beobachtung Photographie Grüner Strahl 69 Zodiakallicht 71 Dämmerung 72 Definition Purpurlicht Gegendämmerung Venusgürtel Erdschattenbogen 3 Optische Teleskope 75 Fernrohrtypen 76 Refraktoren Reflektoren Fokus Optische Fehler 82 Farbfehler Kugelgestaltsfehler Bildfeldwölbung Koma Astigmatismus Verzeichnung Bildverzerrungen Helligkeitsinhomogenität Objektive 86 Linsenobjektive Spiegelobjektive Vergütung Optische Qualitätsprüfung RC-Wert RGB-Chromasietest Okulare 97 Zusatzoptiken 100 Barlow-Linse Shapley-Linse Flattener Spezialokulare Spektroskopie Herschel-Prisma Fabry-Pérot-Interferometer Vergrößerung 103 Welche Vergrößerung ist die Beste? Blickfeld 105 Lichtstärke 106 Kontrast Dämmerungszahl Auflösungsvermögen 108 Strehl-Zahl Luftunruhe (Seeing) 112 Tubusseeing Kuppelseeing Gebäudeseeing Montierungen 113 Nachführfehler
    [Show full text]
  • Lurking in the Shadows: Wide-Separation Gas Giants As Tracers of Planet Formation
    Lurking in the Shadows: Wide-Separation Gas Giants as Tracers of Planet Formation Thesis by Marta Levesque Bryan In Partial Fulfillment of the Requirements for the Degree of Doctor of Philosophy CALIFORNIA INSTITUTE OF TECHNOLOGY Pasadena, California 2018 Defended May 1, 2018 ii © 2018 Marta Levesque Bryan ORCID: [0000-0002-6076-5967] All rights reserved iii ACKNOWLEDGEMENTS First and foremost I would like to thank Heather Knutson, who I had the great privilege of working with as my thesis advisor. Her encouragement, guidance, and perspective helped me navigate many a challenging problem, and my conversations with her were a consistent source of positivity and learning throughout my time at Caltech. I leave graduate school a better scientist and person for having her as a role model. Heather fostered a wonderfully positive and supportive environment for her students, giving us the space to explore and grow - I could not have asked for a better advisor or research experience. I would also like to thank Konstantin Batygin for enthusiastic and illuminating discussions that always left me more excited to explore the result at hand. Thank you as well to Dimitri Mawet for providing both expertise and contagious optimism for some of my latest direct imaging endeavors. Thank you to the rest of my thesis committee, namely Geoff Blake, Evan Kirby, and Chuck Steidel for their support, helpful conversations, and insightful questions. I am grateful to have had the opportunity to collaborate with Brendan Bowler. His talk at Caltech my second year of graduate school introduced me to an unexpected population of massive wide-separation planetary-mass companions, and lead to a long-running collaboration from which several of my thesis projects were born.
    [Show full text]
  • Requirements of Timely Performance in Time and Voyage Charterparties
    Graduate School REQUIREMENTS OF TIMELY PERFORMANCE IN TIME AND VOYAGE CHARTERPARTIES - AN EXPLORATION OF THEIR IDENTITY, SCOPE AND LIMITATIONS UNDER ENGLISH LAW Thesis submitted for the degree of Doctor of Philosophy at the University of Leicester by Tamaraudoubra Tom Egbe School of Law University of Leicester 2019 Abstract REQUIREMENTS OF TIMELY PERFORMANCE IN TIME AND VOYAGE CHARTERPARTIES - AN EXPLORATION OF THEIR IDENTITY, SCOPE AND LIMITATIONS UNDER ENGLISH LAW By Tamaraudoubra Tom Egbe The importance of time in the performance of contractual obligations under sea carriage of goods arrangements are until now little explored. For the avoidance of breach, certain obligations and responsibilities of the parties to the contract need to be performed promptly. Ocean transport is an expensive venture and a shipowner could suffer considerable financial losses if an unnecessary but serious delay interrupt the vessel’s earning power in the course of the charterer’s performance of his contractual obligation. On the other hand, a charterer could also incur a substantial loss if arrangements for the shipment and receipt of cargo fail to go according to plan as a result of the shipowner’s failure to perform his charterparty obligation timely and with reasonable diligence. With these considerations in mind, this thesis critically explores the concept of timely performance in the discharge of the contractual obligations of parties to a contract of carriage. While the thesis is not an expository of the occurrence of time in all the obligations of parties to the carriage contract, it focusses particularly on the identity, scope, and limitations of timeliness in the context of timely payment of hire, laytime and reasonable despatch.
    [Show full text]
  • Explore the Universe Observing Certificate Second Edition
    RASC Observing Committee Explore the Universe Observing Certificate Second Edition Explore the Universe Observing Certificate Welcome to the Explore the Universe Observing Certificate Program. This program is designed to provide the observer with a well-rounded introduction to the night sky visible from North America. Using this observing program is an excellent way to gain knowledge and experience in astronomy. Experienced observers find that a planned observing session results in a more satisfying and interesting experience. This program will help introduce you to amateur astronomy and prepare you for other more challenging certificate programs such as the Messier and Finest NGC. The program covers the full range of astronomical objects. Here is a summary: Observing Objective Requirement Available Constellations and Bright Stars 12 24 The Moon 16 32 Solar System 5 10 Deep Sky Objects 12 24 Double Stars 10 20 Total 55 110 In each category a choice of objects is provided so that you can begin the certificate at any time of the year. In order to receive your certificate you need to observe a total of 55 of the 110 objects available. Here is a summary of some of the abbreviations used in this program Instrument V – Visual (unaided eye) B – Binocular T – Telescope V/B - Visual/Binocular B/T - Binocular/Telescope Season Season when the object can be best seen in the evening sky between dusk. and midnight. Objects may also be seen in other seasons. Description Brief description of the target object, its common name and other details. Cons Constellation where object can be found (if applicable) BOG Ref Refers to corresponding references in the RASC’s The Beginner’s Observing Guide highlighting this object.
    [Show full text]
  • Naming the Extrasolar Planets
    Naming the extrasolar planets W. Lyra Max Planck Institute for Astronomy, K¨onigstuhl 17, 69177, Heidelberg, Germany [email protected] Abstract and OGLE-TR-182 b, which does not help educators convey the message that these planets are quite similar to Jupiter. Extrasolar planets are not named and are referred to only In stark contrast, the sentence“planet Apollo is a gas giant by their assigned scientific designation. The reason given like Jupiter” is heavily - yet invisibly - coated with Coper- by the IAU to not name the planets is that it is consid- nicanism. ered impractical as planets are expected to be common. I One reason given by the IAU for not considering naming advance some reasons as to why this logic is flawed, and sug- the extrasolar planets is that it is a task deemed impractical. gest names for the 403 extrasolar planet candidates known One source is quoted as having said “if planets are found to as of Oct 2009. The names follow a scheme of association occur very frequently in the Universe, a system of individual with the constellation that the host star pertains to, and names for planets might well rapidly be found equally im- therefore are mostly drawn from Roman-Greek mythology. practicable as it is for stars, as planet discoveries progress.” Other mythologies may also be used given that a suitable 1. This leads to a second argument. It is indeed impractical association is established. to name all stars. But some stars are named nonetheless. In fact, all other classes of astronomical bodies are named.
    [Show full text]
  • The Observer's Handbook for 1912
    T he O bservers H andbook FOR 1912 PUBLISHED BY THE ROYAL ASTRONOMICAL SOCIETY OF CANADA E d i t e d b y C. A, CHANT FOURTH YEAR OF PUBLICATION TORONTO 198 C o l l e g e St r e e t Pr in t e d fo r t h e So c ie t y 1912 T he Observers Handbook for 1912 PUBLISHED BY THE ROYAL ASTRONOMICAL SOCIETY OF CANADA TORONTO 198 C o l l e g e St r e e t Pr in t e d fo r t h e S o c ie t y 1912 PREFACE Some changes have been made in the Handbook this year which, it is believed, will commend themselves to observers. In previous issues the times of sunrise and sunset have been given for a small number of selected places in the standard time of each place. On account of the arbitrary correction which must be made to the mean time of any place in order to get its standard time, the tables given for a particualar place are of little use any­ where else, In order to remedy this the times of sunrise and sunset have been calculated for places on five different latitudes covering the populous part of Canada, (pages 10 to 21), while the way to use these tables at a large number of towns and cities is explained on pages 8 and 9. The other chief change is in the addition of fuller star maps near the end. These are on a large enough scale to locate a star or planet or comet when its right ascension and declination are given.
    [Show full text]
  • Fy10 Budget by Program
    AURA/NOAO FISCAL YEAR ANNUAL REPORT FY 2010 Revised Submitted to the National Science Foundation March 16, 2011 This image, aimed toward the southern celestial pole atop the CTIO Blanco 4-m telescope, shows the Large and Small Magellanic Clouds, the Milky Way (Carinae Region) and the Coal Sack (dark area, close to the Southern Crux). The 33 “written” on the Schmidt Telescope dome using a green laser pointer during the two-minute exposure commemorates the rescue effort of 33 miners trapped for 69 days almost 700 m underground in the San Jose mine in northern Chile. The image was taken while the rescue was in progress on 13 October 2010, at 3:30 am Chilean Daylight Saving time. Image Credit: Arturo Gomez/CTIO/NOAO/AURA/NSF National Optical Astronomy Observatory Fiscal Year Annual Report for FY 2010 Revised (October 1, 2009 – September 30, 2010) Submitted to the National Science Foundation Pursuant to Cooperative Support Agreement No. AST-0950945 March 16, 2011 Table of Contents MISSION SYNOPSIS ............................................................................................................ IV 1 EXECUTIVE SUMMARY ................................................................................................ 1 2 NOAO ACCOMPLISHMENTS ....................................................................................... 2 2.1 Achievements ..................................................................................................... 2 2.2 Status of Vision and Goals ................................................................................
    [Show full text]
  • Transactions 1905
    THE Royal Astronomical Society of Canada TRANSACTIONS FOR 1905 (INCLUDING SELECTED PAPERS AND PROCEEDINGS) EDITED BY C. A CHANT. TORONTO: ROYAL ASTRONOMICAL PRINT, 1906. The Royal Astronomical Society of Canada. THE Royal Astronomical Society of Canada TRANSACTIONS FOR 1905 (INCLUDING SELECTED PAPERS AND PROCEEDINGS) EDITED BY C. A CHANT. TORONTO: ROYAL ASTRONOMICAL PRINT, 1906. TABLE OF CONTENTS. The Dominion Observatory, Ottawa (Frontispiece) List of Officers, Fellows and A ssociates..................... - - 3 Treasurer’s R eport.....................--------- 12 President’s Address and Summary of Work ------ 13 List of Papers and Lectures, 1905 - - - - ..................... 26 The Dominion Observatory at Ottawa - - W. F. King 27 Solar Spots and Magnetic Storms for 1904 Arthur Harvey 35 Stellar Legends of American Indians - - J. C. Hamilton 47 Personal Profit from Astronomical Study - R. Atkinson 51 The Eclipse Expedition to Labrador, August, 1905 A. T. DeLury 57 Gravity Determinations in Labrador - - Louis B. Stewart 70 Magnetic and Meteorological Observations at North-West River, Labrador - - - - R. F. Stupart 97 Plates and Filters for Monochromatic and Three-Color Photography of the Corona J. S. Plaskett 89 Photographing the Sun and Moon with a 5-inch Refracting Telescope . .......................... D. B. Marsh 108 The Astronomy of Tennyson - - - - John A. Paterson 112 Achievements of Nineteenth Century Astronomy , L. H. Graham 125 A Lunar Tide on Lake Huron - - - - W. J. Loudon 131 Contributions...............................................J. Miller Barr I. New Variable Stars - - - - - - - - - - - 141 II. The Variable Star ξ Bootis -------- 143 III. The Colors of Helium Stars - - - ..................... 144 IV. A New Problem in Solar Physics ------ 146 Stellar Classification ------ W. Balfour Musson 151 On the Possibility of Fife in Other Worlds A.
    [Show full text]
  • A Basic Requirement for Studying the Heavens Is Determining Where In
    Abasic requirement for studying the heavens is determining where in the sky things are. To specify sky positions, astronomers have developed several coordinate systems. Each uses a coordinate grid projected on to the celestial sphere, in analogy to the geographic coordinate system used on the surface of the Earth. The coordinate systems differ only in their choice of the fundamental plane, which divides the sky into two equal hemispheres along a great circle (the fundamental plane of the geographic system is the Earth's equator) . Each coordinate system is named for its choice of fundamental plane. The equatorial coordinate system is probably the most widely used celestial coordinate system. It is also the one most closely related to the geographic coordinate system, because they use the same fun­ damental plane and the same poles. The projection of the Earth's equator onto the celestial sphere is called the celestial equator. Similarly, projecting the geographic poles on to the celest ial sphere defines the north and south celestial poles. However, there is an important difference between the equatorial and geographic coordinate systems: the geographic system is fixed to the Earth; it rotates as the Earth does . The equatorial system is fixed to the stars, so it appears to rotate across the sky with the stars, but of course it's really the Earth rotating under the fixed sky. The latitudinal (latitude-like) angle of the equatorial system is called declination (Dec for short) . It measures the angle of an object above or below the celestial equator. The longitud inal angle is called the right ascension (RA for short).
    [Show full text]
  • Capturing the Starlight
    Capturing the starlight Welcome Celestial sights for 2016 Welcome to the 2nd edition of the IFAS calendar, highlighting many items of interest during 2016 for the keen sky watcher. Eclipses Occultations Our first calendar was a great success and let IFAS buy and A total solar eclipse on March 9th tracks across Sumatra, A daylight occultation of Venus occurs on April 6th, while the distribute 1,500 eclipse shades free in time for the March 20th Borneo, Sulawesi, and a narrow span of the Pacific Ocean. East planet Jupiter lies a scant 4° from the Sun when occulted on solar eclipse. Due to various issues we have been unable to Asia, Australia, and Pacific regions, see a partial eclipse. September 30th. This is a very risky event to observe due to print up the calendar in time for distribution before the start of Jupiter’s nearness to the Sun. Neptune is occulted 3 times in The penumbral lunar eclipse on March 23rd is visible from 2016. As a result we have made the calendar freely available 2016 from the UK/Ireland — compute local circumstances via the Americas, Asia, and Australia. This eclipse has a maximum for people to download. Until the 2017 calendar, we wish you eco.mtk.nao.ac.jp/cgi-bin/koyomi/occulx_p_en.cgi the astronomer’s adieu; Clear skies! magnitude of 77%. Nothing will be seen of the penumbral lunar eclipse of August 18th as the Moon's disk barely brushes the Asteroid occultations are only given for stars brighter than Contact us, link up with the Irish astronomy community, or outer edge of the northern part of the Earth's penumbral shadow.
    [Show full text]
  • Instrumental Methods for Professional and Amateur
    Instrumental Methods for Professional and Amateur Collaborations in Planetary Astronomy Olivier Mousis, Ricardo Hueso, Jean-Philippe Beaulieu, Sylvain Bouley, Benoît Carry, Francois Colas, Alain Klotz, Christophe Pellier, Jean-Marc Petit, Philippe Rousselot, et al. To cite this version: Olivier Mousis, Ricardo Hueso, Jean-Philippe Beaulieu, Sylvain Bouley, Benoît Carry, et al.. Instru- mental Methods for Professional and Amateur Collaborations in Planetary Astronomy. Experimental Astronomy, Springer Link, 2014, 38 (1-2), pp.91-191. 10.1007/s10686-014-9379-0. hal-00833466 HAL Id: hal-00833466 https://hal.archives-ouvertes.fr/hal-00833466 Submitted on 3 Jun 2020 HAL is a multi-disciplinary open access L’archive ouverte pluridisciplinaire HAL, est archive for the deposit and dissemination of sci- destinée au dépôt et à la diffusion de documents entific research documents, whether they are pub- scientifiques de niveau recherche, publiés ou non, lished or not. The documents may come from émanant des établissements d’enseignement et de teaching and research institutions in France or recherche français ou étrangers, des laboratoires abroad, or from public or private research centers. publics ou privés. Instrumental Methods for Professional and Amateur Collaborations in Planetary Astronomy O. Mousis, R. Hueso, J.-P. Beaulieu, S. Bouley, B. Carry, F. Colas, A. Klotz, C. Pellier, J.-M. Petit, P. Rousselot, M. Ali-Dib, W. Beisker, M. Birlan, C. Buil, A. Delsanti, E. Frappa, H. B. Hammel, A.-C. Levasseur-Regourd, G. S. Orton, A. Sanchez-Lavega,´ A. Santerne, P. Tanga, J. Vaubaillon, B. Zanda, D. Baratoux, T. Bohm,¨ V. Boudon, A. Bouquet, L. Buzzi, J.-L. Dauvergne, A.
    [Show full text]
  • Variable Star Classification and Light Curves Manual
    Variable Star Classification and Light Curves An AAVSO course for the Carolyn Hurless Online Institute for Continuing Education in Astronomy (CHOICE) This is copyrighted material meant only for official enrollees in this online course. Do not share this document with others. Please do not quote from it without prior permission from the AAVSO. Table of Contents Course Description and Requirements for Completion Chapter One- 1. Introduction . What are variable stars? . The first known variable stars 2. Variable Star Names . Constellation names . Greek letters (Bayer letters) . GCVS naming scheme . Other naming conventions . Naming variable star types 3. The Main Types of variability Extrinsic . Eclipsing . Rotating . Microlensing Intrinsic . Pulsating . Eruptive . Cataclysmic . X-Ray 4. The Variability Tree Chapter Two- 1. Rotating Variables . The Sun . BY Dra stars . RS CVn stars . Rotating ellipsoidal variables 2. Eclipsing Variables . EA . EB . EW . EP . Roche Lobes 1 Chapter Three- 1. Pulsating Variables . Classical Cepheids . Type II Cepheids . RV Tau stars . Delta Sct stars . RR Lyr stars . Miras . Semi-regular stars 2. Eruptive Variables . Young Stellar Objects . T Tau stars . FUOrs . EXOrs . UXOrs . UV Cet stars . Gamma Cas stars . S Dor stars . R CrB stars Chapter Four- 1. Cataclysmic Variables . Dwarf Novae . Novae . Recurrent Novae . Magnetic CVs . Symbiotic Variables . Supernovae 2. Other Variables . Gamma-Ray Bursters . Active Galactic Nuclei 2 Course Description and Requirements for Completion This course is an overview of the types of variable stars most commonly observed by AAVSO observers. We discuss the physical processes behind what makes each type variable and how this is demonstrated in their light curves. Variable star names and nomenclature are placed in a historical context to aid in understanding today’s classification scheme.
    [Show full text]