meteor csillagászati évkönyv 2010 A Magyar Csillagászati Egyesület lapja meteor a tengerfenéktõl a Marsig”olvassák! “ meteor.mcse.hu METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2010 METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2010 MCSE – 2009. OKTÓBER METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2010 MCSE – 2009. OKTÓBER meteor csillagászati évkönyv 2010 Szerkesztette: Benkõ József Mizser Attila Magyar Csillagászati Egyesület www.mcse.hu Budapest, 2009 METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2010 MCSE – 2009. OKTÓBER Az évkönyv kalendárium részének összeállításában közremûködött: Bartha Lajos Butuza Tamás Görgei Zoltán Hegedüs Tibor Kaposvári Zoltán Kárpáti Ádám Kovács József Landy-Gyebnár Mónika Jean Meeus Sánta Gábor Sárneczky Krisztián Szabó Sándor Szôllôsi Attila Tóth Imre A kalendárium csillagtérképei az Ursa Minor szoftverrel készültek. www.ursaminor.hu Az elongációs grafikonok készítéséhez egyedi szoftvert használtunk, melyet Butuza Tamás készített. Szakmailag ellenôrizte: Szabados László A kiadvány támogatói: Mindazok, akik az SZJA 1%-ával támogatják a Magyar Csillagászati Egyesületet. Adószámunk: 19009162-2-43 Felelôs kiadó: Mizser Attila Nyomdai elôkészítés: Kármán Stúdió, www.karman.hu Nyomtatás, kötészet: OOK-Press Kft., www.ookpress.hu Terjedelem: 21 ív + 8 oldal színes melléklet 2009. november ISSN 0866-2851 METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2010 MCSE – 2009. OKTÓBER Tartalom Bevezetô ................................................... 7 Kalendárium ............................................... 11 Cikkek Székely Péter: Újdonságok kompakt objektumokról ............... 181 Sódorné Bognár Zsófia: A fehér törpe csillagok világa ............. 193 Szabó M. Gyula: A kozmikus távolságlétra – távolságmérés a csillagászatban ............................ 214 Kolláth Zoltán: Még nem búcsúzunk a Hubble-ûrtávcsôtôl ......... 234 Illés Erzsébet: Hogyan látjuk ma az óriásbolygók világát? .......... 248 Hargitai Henrik, Kozma Judit, Kereszturi Ákos, Bérczi Szaniszló, Dutkó András, Illés Erzsébet, Karátson Dávid, Sik András: Javaslat a planetológiai nevezéktan magyar rendszerére ......... 280 Beszámolók Mizser Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület tevékenysége 2008-ban ..................................... 305 Balázs Lajos: Az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének mûködése 2008-ban ........................................ 308 Érdi Bálint: Az ELTE Csillagászati Tanszékének mûködése 2008-ban ........................................ 319 Szatmáry Károly: A Szegedi Csillagvizsgáló tevékenysége 2007–2008-ban ................................ 323 METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2010 MCSE – 2009. OKTÓBER A címlapon A Hubble-ûrtávcsô felvétele az NGC 6302 jelû planetáris ködrôl („Pillangó-köd”, Skor- pió csillagkép). A felvétel a 2009-ben beépített WFC3 kamerával készült. A hátsó borítón Galilei objektívje. Galileo Galilei ezzel a díszesen befoglalt objektívvel fedezte fel a Jupi- ter négy legfényesebb, úgynevezett Galilei-holdját 1610 januárjában. Az optikát a firen- zei Tudománytörténeti Múzeum ôrzi. METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2010 MCSE – 2009. OKTÓBER Bevezetô Egy évvel ezelôtt ünnepeltük A Csillagászat Nemzetközi Évét. Évköny- vünk lezárásakor még korai mérleget készíteni, az azonban egészen bizo- nyos, hogy az UNESCO és az ENSZ által meghirdetett jubileumi évben nagyon sok értékes program, rendezvény jött létre, és sok hasznos kiad- vány jelent meg. Évkönyvünk elôzô kötete közel 400 oldalasra sikerült, 2010-ben azonban vissza kell térnünk a megszokott terjedelemhez, ami- nek csak egyik oka az idôközben „ránk köszöntött” gazdasági válság. 2010 is fontos évforduló a csillagászatban, hiszen a távcsô csillagászati alkalmazása és Galilei fellépése sokkal inkább köthetô 1610-hez, mint 1609-hez. A tudós korszakalkotó mûve 1610 márciusában jelent meg – a Sidereus Nuncius magyar fordítását elôzô évi kötetünkben olvashattuk Csaba György Gábor értô tolmácsolásában. Bár égi jelenségeket természe- tesen szép számmal észlelhetünk 2010-ben is (lásd Kalendáriumunkat), igazán jelentôs, a nagyközönség figyelmét is kiérdemlô jelenség nem várható. Az év legjelentôsebb fogyatkozása egy mindössze néhány száza- lékos napfogyatkozás lesz, melyet január 15-én hajnalban figyelhetünk meg, közvetlenül napkelte után. Kalendáriumunk részletesen foglalkozik a 2010-es év égi és földi csilla- gászati eseményeivel, évfordulóival. Egy csillagászati évkönyv egyik fontos szerepe az adott évre vonatkozó csillagászati alapadatok, valamint az érdekes, látványos, ritka – és termé- szetesen a kötet lezárásáig elôre jelezhetô – égi jelenségek pontos közlése mindazok számára, akiket érdekelnek a csillagos ég jelenségei. A 2010-es kötetben sem találhatók hosszú oldalakon sorjázó számsorok, bár olvasó- ink visszajelzései alapján valamivel több táblázatos adatot közlünk, mint a 2008-as és a 2009-es kötetekben. Így például részletesebb üstökös-elôrejel- zéseket közlünk, valamint jelentkezünk egy jelentôsen átdolgozott me- teorraj-táblázattal. Ugyancsak olvasói igényre ismét közöljük a bolygók láthatósági ábráit, a korábban megszokottnál tetszetôsebb megjelenéssel. METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2010 MCSE – 2009. OKTÓBER 8 Meteor csillagászati évkönyv 2010 Továbbra is valljuk, hogy a számítástechnika és az internet mai elterjedt- sége mellett, amikor egyre többen használnak különféle planetárium-prog- ramokat, és naprakész információkat kaphatnak az internetrôl, és ezzel akár személyre szóló „évkönyvet” is készíthetnek saját használatra, egy hagyo- mányos, nyomtatott évkönyv gyökeresen más szerepet kell hogy kapjon. Olvasóink figyelmébe ajánljuk a Magyar Csillagászati Egyesület Meteor címû lapját, mely számos aktuális égi jelenségrôl közöl elôrejelzést Jelenség- naptárában, olyanokról is, melyek jellegüknél fogva nem jelenhetnek meg évkönyvünkben. Ugyancsak számos érdekes észlelési ajánlat található az MCSE honlapján (www.mcse.hu) és hírportálján (hirek.csillagaszat.hu). A 2010-es Csillagászati évkönyvben az utóbbi két kötetnél megszokott módon igyekeztünk szemléletes ábrákkal is illusztrálni az év folyamán megfigyelhetô jelenségeket. Az adott hónap csillagászati érdekességeire hosszabb-rövidebb ismertetôkkel hívjuk fel a figyelmet (meteorrajok, kisbolygók, üstökösök, változócsillagok, mélyég-objektumok stb.). Mind- ezzel szeretnénk még közelebb hozni az érdeklôdôket a csillagos éghez, a korábbi évkönyvekhez képest céltudatosabban irányítva rá figyelmüket egy-egy égi eseményre. Mindazok, akik kedvet kapnak a megfigyelések végzéséhez, a Meteor rovatvezetôinél kaphatnak további tájékoztatást (elérhetôségük megtalálható a kiadvány honlapján: meteor.mcse.hu). A havi elôrejelzéseket egy-egy évfordulós csillagászattörténeti érdekes- ség is színesíti. A Kalendárium hagyományos naptár része minden hónapban két oldal táblázattal kezdôdik. Ezekben minden idôadat közép-európai idôben (KÖZEI) szerepel. A bal oldali naptártáblázat elsô oszlopában található a napnak a hónapon belüli sorszáma, a nap nevének rövidítése és a napnak az év elsô napjától számított sorszáma. A hetek sorszámát az érvényes magyar szabvány szerint adjuk meg. A Nap idôadatai mellett szerepel a delelési magassága, valamint az idôegyenlítés értéke is. Az idôegyenlítés azt adja meg, hogy az idôzónánk közepén (λ =15°) mennyit tér el a Nap valódi delelési idôpontja a zónaidô déli 12 órájától. Minthogy az évkönyv táblázatai a λ =19° földrajzi hosszúságra készültek, a delelési idôpont oszlopában látható, hogy a valódi Nap itt 16 perccel korábban delel, mint az idôzóna közepén. A jobb oldali táblázatban a Julián-dátum és a greenwichi csillagidô található. Mindkettônek a csillagászati számításoknál vehetjük hasznát. Az utolsó oszlopban az adott naptári napon ünnepelt névnapok listáját olvashatjuk. A névnap lista adatainak forrása a Vince Kiadónál megjelent Ladó–Bíró: Magyar utónévkönyv címû munka. A táblázat alatt az ismertebb ünnepek, idôszámítási és kronológiai információk kaptak helyet. METEOR CSILLAGÁSZATI ÉVKÖNYV 2010 MCSE – 2009. OKTÓBER Bevezetô 9 Az eseménynaptárban az idôpontokat UT-ben adtuk meg. A négy fô holdfázis idôpontjai perc pontosságúak és geocentrikusak, meg- adtuk a csillagkép nevét is, ahol a Hold tartózkodik az adott idôpontban. Föld napközel- és naptávol-idôpontjai (perigeum és apogeum) tized perc pontosságúak, geocentrikusak, valamint fel van tüntetve a Föld tá- volsága is a Naptól CSE-ben. A napéjegyenlôségek és napfordulók idôpontjai tized perc pontossá- gúak és geocentrikusak. A Hold librációinak idôpontjai tized perc pontosságúak, geocentriku- sak. Egy lunáción belül hat idôpont van megadva, a legnagyobb északi, déli, keleti és nyugati érték idôpontja, valamint a legkisebb és legnagyobb eredô libráció (század fok pontossággal). Korai/késôi holdsarlók. A 48 óránál fiatalabb, illetve idôsebb holdsar- lók láthatóságának idôpontjait adtuk meg perc pontossággal, Budapestre számítva, −6 fokos napmagasságra. Az elôre jelzett jelenségeknél megad- tuk a holdsarló korát valamint a horizont feletti magasságát is. Bolygók dichotómiája. A Merkúr és a Vénusz bolygó 50%-os fázisának idôpontjait is tartalmazza a jelenségnaptár perc pontossággal, a Föld kö- zéppontjából nézve. A Hold földközel- és földtávol-idôpontjai tized perc pontosságúak, valamint meg vannak adva a Hold távolságai a Föld középpontjától és a Hold látszó átmérôi is tized ívmásodperc pontossággal. Az eseménynaptár tized perc pontossággal tartalmazza azokat idôpon- tokat is, a mikor a Hold eléri legkisebb/legnagyobb deklinációs értékét. A belsô bolygók elongációinak és oppozícióinak idôpontjai geocentri- kusak és tized perc pontosságúak, az eseménynaptár tartalmazza az elon- gációk mértékét, a bolygók fényességét,