NYUGAT-ZALA FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA ÉS AKCIÓTERVE 2018-2021
Készült a „Innovatív foglalkoztatási együttműködés a zalaegerszegi és lenti járásokban” című TOP-5.1.2-15-ZA1-2016-00001 azonosító számú projekt keretén belül
Készítette: Lenti Város Önkormányzatának megbízásából a HÉTFA Elemző Központ Kft.
Lenti, 2018. január 15.
5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Tartalomjegyzék 1. Alapelvek, tervezés ...... 3 2. Foglalkoztatási szempontból releváns fejlesztési dokumentumok ...... 4 2.1. Európai Uniós szintű fejlesztési célok ...... 4 2.2. Széchenyi 2020 ...... 6 2.3. Magyar foglalkoztatáspolitikai célok ...... 7 2.4. Megyei fejlesztési célok ...... 8 3. Részletes helyzetelemzés ...... 11 3.1. Társadalmi-gazdasági helyzetkép ...... 11 3.2. Munkaadói és álláskeresői igényfelmérés eredményei ...... 27 3.3. Gazdasági és foglalkoztatási SWOT elemzés ...... 31 4. Jövőkép, célrendszer ...... 32 4.1. Jövőkép ...... 32 4.2. Célrendszer ...... 33 4.3. Kapcsolódás a megyei fejlesztési programokhoz ...... 33 5. Stratégia prioritásai és intézkedései ...... 34 6. Végrehajtás és értékelés ...... 34 6.1. Végrehajtás intézményrendszere ...... 34 6.2. Stratégai finanszírozási háttere ...... 36 6.3. Stratégia értékelésének és felülvizsgálatának menete ...... 38 I. sz. melléklet: Akcióterv ...... 40 Prioritások és intézkedések részletes bemutatása ...... 44 Akcióterv végrehajtása ...... 54 Akcióterv várható eredményei ...... 56 Akcióterv értékelése ...... 56 II. sz. melléklet: Igényfelmérés részletes eredményei ...... 59 III. sz. melléklet: Stratégia célterületének településlistája ...... 62
2 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
1. Alapelvek, tervezés A Nyugat-Zalai Foglalkoztatási Stratégia és Akcióterv a TOP 5.1.2-12 pályázati kiírás, az „Innovatív foglalkoztatási együttműködés a zalaegerszegi és lenti járásokban” című pályázat keretében készült, a megalakuló Nyugat-Zalai Foglalkoztatási Paktum tevékenységének szakmai támogatása érdekében.
A stratégia a helyi igényekre, szükségletekre ad válaszokat. Célja, hogy a korábbi fejlesztési programokban megfogalmazott térségi összefogást megvalósítsa a projektterület foglalkoztatásának és népességmegtartó erejének javítása érdekében, megteremtse annak a menedzsmentszervezetnek az alapjait, amely fenntartható módon tudja működtetni a paktum-együttműködést és hozzá tud járulni a foglalkoztatást és gazdaságfejlesztést segítő programok generálásához, a megvalósításhoz szükséges források előteremtéséhez.
A stratégia tekintettel van a foglalkoztatási célú területfejlesztés kétszintű rendszerére, amely járási, megyei és megyei jogú városokat célzó foglalkoztatási paktumok együttműködéséből áll össze, így a stratégia és az akcióterv tervezett beavatkozásai és a megvalósításának ütemezése szorosan kapcsolódik a Zala Megyei Önkormányzat TOP-5.1.1. projektjéhez, illetve Zalaegerszeg megyei jogú város TOP-6.8.2. pályázat keretében megvalósuló paktumának fejlesztéseihez.
A stratégia – a foglalkoztatási paktummal összhangban – a munkaerőpiac keresleti oldala irányából közelíti a foglalkoztatási kérdéseket. A stratégia közvetlen célcsoportjába tartoznak a munkaadók, az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaerőpiactól jelenleg távol maradó, potenciális munkavállalók, valamint a munkaerőpiacot befolyásolni képes további partnerek. Közvetett célcsoport a Lenti járás és Zalaegerszeg járások lakossága. A stratégiai dokumentum keretében feltérképezésre került a releváns európai uniós, hazai és megyei szak- és fejlesztéspolitikai környezet. A statisztikai adatok, a foglalkoztatáspolitikában érintett szakemberekkel készült interjúk, valamint a helyi foglalkoztatók és álláskeresők igényfelméréseire alapozva részletes elemzés készült Lenti és Zalaegerszeg járások társadalmi-gazdasági helyzetéről. Ezzel összhangban került kidolgozásra a 2018-2021-as időszakra jövőképe, továbbá a megvalósításhoz iránymutatást adó célrendszer, valamint a prioritások, beavatkozások rendszere. A célok-prioritások-intézkedések mellett részletes akcióterv is kapcsolódik a foglalkoztatási stratégiához. A foglalkoztatási stratégia keretében meghatározásra került a végrehajtás intézményrendszere, valamint a foglalkoztatási együttműködés tevékenységeinek éves értékelési és felülvizsgálati rendszere. A stratégiai tervezés során a következő alapelvek mentén kerültek meghatározásra és kidolgozásra a célok és a foglalkoztatási akcióterv: Munkaadói igényekre reagál: a foglalkoztatási stratégia – szakítva a foglalkoztatáspolitika jellemző kínálati oldali megközelítésével – a munkaerőpiaci keresleti oldaláról, a munkáltatói igényekre alapoz. Részletes helyzetelemzésen alapul: a stratégiai tervezést egy részletes helyzetelemzési és igényfelmérési folyamat előzi meg és kíséri végig a megvalósítás folyamata alatt. Széleskörű részvétel: a stratégia a térségi foglalkoztatáspolitika szempontjából releváns csoportok bevonása mellett készül és kerül évente megújításra. Partnerség: a stratégia a foglalkoztatáspolitika főbb célcsoportjainak együttműködését segíti elő a fejlesztési célok megvalósítása érdekében. Esélyegyenlőség: a stratégia a hátrányos helyzetű munkavállalók esélyegyenlőségének javítását célozza. Reálisan megvalósítható: egy stratégia akkor éri el céljait, ha a megvalósításához szükséges humán- és pénzügyi kapacitások rendelkezésre állnak, időbeli ütemezése reális.
3 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Rugalmasság: a stratégiának, és különösen az akciótervnek – a hosszú távú célok szem előtt tartása mellett – reagálnia kell lenni a munkaerőpiaci változásokra és elvárásokra. Ennek érdekében évente felülvizsgálatra, aktualizálásra kerülnek a dokumentumok.
2. Foglalkoztatási szempontból releváns fejlesztési dokumentumok A következő fejezetben összegyűjtöttük a megyei foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési stratégia szempontjából lényeges, a stratégiaalkotás céljait is meghatározó dokumentumokat. Az EU-s szintű fejlesztési elképzelések mellett áttekintettük a hazai foglalkoztatáspolitika általános céljait és a megyei szintű fejlesztési elképzeléseket is.
2.1. Európai Uniós szintű fejlesztési célok Az Európai Unió 2020-as fejlesztési céljait az Európa 2020 stratégia: Európa növekedési stratégiája határozza meg. Az EU2020 végső célja az, hogy olyan környezet alakuljon ki, amely kedvez a növekedésnek és a munkahelyteremtésnek, hiszen ez az egyetlen módja annak, hogy megóvjuk szociális vívmányainkat, és a jövőben is élvezhessük a megszokott európai életszínvonalat. Ennek a növekedésnek azonban szilárd alapokon kell nyugodnia: az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés szempontjainak szem előtt tartásával. Az Európai Tanács Növekedési és Munkahely- teremtési Paktumról állapodott meg, amely az Európai Beruházási Bank hitelnyújtási kapacitásának növelése révén több tőkéhez juttatja az európai gazdaságot, valamint hozzájárul az európai egységes piac kiépítéséhez. 1 Az EU 2020 stratégia öt célterületet, és ehhez kapcsolódóan nyolc célkitűzést határoz meg az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréshez: Foglalkoztatás o a foglalkoztatás szintjét legalább 75%-ra kell növelni a 20–64 évesek körében K+F o a kutatásra és a fejlesztésre fordított beruházások mértékét az uniós GDP 3%-ára kell emelni Klíma, energia o az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 20%-kal, sőt kedvező feltételek esetén akár 30%-kal kell csökkenteni az 1990-es szinthez képest, miközben o a megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni a végső energiafogyasztásban, o az energiahatékonyságot pedig legalább 20%-kal kell javítani Oktatás o az iskolából kimaradók arányát 10% alá kell csökkenteni, o a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányát pedig legalább 40%-ra kell növelni a 30–34 éves korosztály körében; Társadalmi kirekesztettség, szegénység o a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetettek számát 20 millióval kell csökkenten
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia általános, és országspecifikus iránymutatásokkal támogatja az EU 2020 foglalkoztatási céljainak elérését. Az általános iránymutatások négy ajánlást fogalmaznak meg a tagállamok számára:
1 Európa 2020 stratégia: Európa növekedési stratégiája - A fenntartható jövőért és a munkahelyekért. Közérthetően az Európai Unió szakpolitikáiról c. kiadványsorozat keretében.
4 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
1. Munkaerőkereslet fellendítése: további ajánlások a munkahelyteremtés, a munkaerő adóztatása és a bérmegállapodások területén; 2. Munkaerő mennyiségi és képességbeli kínálatának fejlesztése: oktatási és képzési rendszerek gyengeségeinek kezelése, a fiatalok és a tartós munkanélküliség problémájának kezelése; 3. Jobban működő munkaerőpiac: a munkaerő-piaci szegmentáció csökkentése, a mobilitás fejlesztése és az aktív munkaerő-piaci intézkedések célzottságának javítása; 4. Méltányosság, a szegénység elleni küzdelem és az esélyegyenlőség
Az Európai Tanács legújabb (2017-es) Magyarországnak szóló ajánlása elismeri a foglalkoztatás területén történt előrelépéseket. Kiemelt célként határozza meg, hogy minél többen az elsődleges munkaerőpiacra léphessenek, a közfoglalkoztatási programból való átmenetet sürgeti: „Az elmúlt években a munkaerőpiacon kedvező fejlemények tapasztalhatók, a munkanélküliség a válság előtti szintre esett vissza. A magánszféra munkahelyteremtésének, továbbá a több mint 200 000 embernek munkát adó közmunkaprogramnak köszönhetően (…) a foglalkoztatás minden korábbinál magasabb szintű. Az elmúlt években több olyan intézkedés került elfogadásra, amelynek célja a közmunkaprogramból az elsődleges munkaerőpiacra való átmenet megkönnyítése. A közmunkaprogram ugyanakkor még mindig nem kellően célirányos, és hatékonysága a résztvevők nyitott munkaerőpiacba való integrálása tekintetében korlátozott. Ugyanakkor bizonyos szektorokban fokozódik a munkaerőhiány. (…) A munkanélküliek profilalkotási rendszere már működik, de még nem teljes körűen. Az elmúlt években mélyült a nemek közötti foglalkoztatási szakadék, miközben az anyaság hatása a nők foglalkoztatására az uniós országok közül Magyarországon az egyik legerőteljesebb. A munkaerőpiaci részvételre a viszonylag gyenge egészségügyi állapot és az egészségügyi ellátáshoz való egyenlőtlen hozzáférés is hatnak. A szociális partnerek részvétele a politikaformálásban korlátozott. Egyes szegénységi mutatók visszatértek a válság előtti szintre, de továbbra is magasabbak az uniós átlagnál. Különösen magas – jóllehet csökkenő – a szegénység a gyermekek és a romák körében. Az aktív romák jelentős arányát a közmunkaprogram keretében foglalkoztatják. A nyitott munkaerőpiacba való hatékony integrálásuk ez idáig korlátozott maradt. A szociális ellátások és az álláskeresési járadékok megfelelősége, valamint a támogatottak köre korlátozott. Az álláskeresési járadékok 3 hónapos időtartama továbbra is a legrövidebb az EU-ban, és elmarad az álláskereséshez szükséges átlagos időtartamtól.” A Tanács országspecifikus, a helyi innovatív foglalkoztatási paktum szempontjából releváns ajánlásai a következők. Magyarország:
összpontosítsa jobban a közmunkaprogramot a munkaerőpiactól legtávolabb került személyek foglalkoztatására és nyújtson hatékony támogatást az álláskeresőknek a munkaerőpiaci átmenet megkönnyítéséhez hozzon intézkedéseket az oktatás eredményeinek javítására és a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák inkluzív többségi oktatásban való részvételének növelésére. javítsa a szociális ellátások megfelelőségét és a támogatottak körét, illetve növelje az álláskeresési járadékok időtartamát.2
2 Brüsszel, 2017.5.22. COM(2017) 516 final; A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2017. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország 2017. évi konvergenciaprogramját. Letölthető: https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/2017-european-semester-country-specific-recommendations-commission- recommendations_-_hungary-hu.pdf (A letöltés időpontja: 2017. 09. 29.)
5 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
2.2. Széchenyi 2020 Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) rögzített átfogó és hosszú távú fejlesztési irányai alapján a Partnerségi Megállapodás (PM) jelöli ki a 2014-2020-as időszak öt fő prioritását. Ezek közül az ötödik – a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása – prioritás célja a térségi versenyképesség és foglalkoztatás bővítése a lokális erőforrásokra és lehetőségekre építkezve. A foglalkoztatás bővítésének célja a helyi népességmegtartó erő biztosításával egyidejűleg az egyes leszakadó területi egységek helyzetének javítása, a társadalmi és gazdasági helyzet javítása, valamint a helyi társadalmi együttműködések biztosítása. A Partnerségi Megállapodáson belül a területi fejlesztéseket a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) teszi lehetővé a fenntartható fejlődés és esélyegyenlőség horizontális céljainak biztosításával. Az OP-n belül prioritás a térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatás bővítés elősegítésével, valamint az emberi erőforrás fejlesztése. A 2014-2020-as időszakra vonatkozó Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) a magyar gazdasági növekedés ösztönzése miatt jött létre. Az operatív program egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a magyarországi foglalkoztatási ráta elérje a 75%-ot. A GINOP 5 fő beavatkozási területet határoz meg:
foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés, vállalkozások, valamint kiemelt növekedési potenciállal rendelkező ágazatok és térségek versenyképességének fejlesztése, K+F+I tevékenységek ösztönzése és a tudásgazdaság erősítése, integrált infokommunikációs fejlesztések, az Információs és Kommunikációs Technológiai (továbbiakban: IKT) szektor fejlesztése, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságszerkezetre való áttérés támogatása, valamint a környezet megőrzése és védelme, és az erőforrás-hatékonyság növelésének elősegítése.
A PM fő céljához, a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedéshez a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával járul hozzá az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP). Az EFOP a Partnerségi Megállapodás 4. nemzeti prioritásában, azaz a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése valósítja meg. A foglalkoztatási célkitűzésekhez az OP-ban meghatározott hét beavatkozási irányból a következők kapcsolódnak közvetlenül:
Társadalmi felzárkózás A köznevelés minőségének fejlesztése, kiemelt tekintettel a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésére A munkaerőpiaci változásokhoz alkalmazkodni képes felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése
A 2014-2020-as időszakra szóló Vidékfejlesztési Program (VP) egyik alapvető célja a fenntartható és versenyképes agrár- és élelmiszergazdaság megteremtése, az agrár- és élelmiszerszektor hozzájárulása a gazdasági fejlődéshez, a foglalkoztatáshoz, a természeti erőforrások megőrzéséhez. A VP tervezett eredményeivel hozzájárul a Partnerségi Megállapodásban rögzített vállalt eredmények eléréséhez, azon keresztül az EU 2020 stratégia céljaihoz. A TOP, illetve az ágazati programokon kívül a lenti és zalaegerszegi járások a földrajzi fekvésnek köszönhetőn 4 interregionális,3 3 határmenti együttműködési (CBC) programban, illetve 2
3 Európára kiterjedő interregionális programok az Interreg EUROPE, az URBACT III, az EPSON 2020 és az Interact III.
6 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021 transznacionális programban4 tud részt venni a 2014-2020 közötti tervezési időszakban. A CBC programokon belül a megye az osztrák, a szlovén és a horvát együttműködési programokban vesz részt.
2.3. Magyar foglalkoztatáspolitikai célok A hazai foglalkoztatáspolitika általános céljait jelenleg „A 2014-2020 közötti időszak foglalkoztatáspolitikai célú fejlesztéseinek megalapozása”5 c. szakpolitikai stratégia határozza meg. A magyar Kormány az uniós célkitűzésekkel összhangban a foglalkoztatás bővítését tűzte ki stratégiai célul: 2020-ra a 20-64 éves népesség körében 75%-os foglalkoztatási ráta elérése. A foglalkoztatáspolitikai – képzési szakterület prioritásai a 2014-2020 közötti uniós programozási időszakban az alábbiak: Munkaerő-piaci belépés segítése; A fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációja Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése a szakképzés és felnőttképzés támogatásával és fejlesztésével A munkavállalók és vállalkozások munkaerő-piaci alkalmazkodóképességének fejlesztése A szociális gazdaság és non-profit foglalkoztatási programok támogatása
A stratégia fejlesztési javaslatai között kiemeli a foglalkoztatási paktumok szerepét a munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség elősegítése, a szociális partnerek programjainak támogatása tekintetében. A területi foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési megállapodások, vagyis a foglalkoztatási paktumok az EU által évtizedek óta jó gyakorlatként számon tartott és támogatott foglalkoztatáspolitikai eszköz. A munkaerő-piaci helyzet és a foglalkoztatási lehetőségek tekintetében megnyilvánuló igen jelentős különbségek miatt fontos, hogy kellő mozgástér legyen a helyi munkaerő-piaci viszonyokra szabott stratégiák és programok kialakítására. A paktumok a szubszidiaritás elve mentén, a foglalkoztatás területéhez köthető szereplők helyi szintű együttműködésének eredményeképp jönnek létre. Céljuk a térség gazdaságának fellendítése, a foglalkoztatás szintjének növelése a lakosság életszínvonalának növelése érdekében. Magyarországon a foglalkoztatás-gazdaságfejlesztési kezdeményezések/paktumok létrehozása megteremtette azt a platformot, amelyen a gazdasági élet helyi, a térségi viszonyokat legjobban ismerő szereplői, az állam, önkormányzat és a vállalkozások, valamint a civil szféra képviselői egyeztethetik, összhangba hozhatják stratégiai céljaikat, ezáltal közös mederbe terelhetik és multiplikálhatják erőfeszítéseiket a gazdaság és a munkaerő-piac fellendítése érdekében. Egy jól működő foglalkoztatási paktum a fentiek alapján
a közös gondolkodás terepét jelenti: az állami, civil és magánszféra együttműködési platformjává válik; alkalmas a vállalkozói igények becsatornázására az állami foglalkoztatáspolitika, illetve gazdaságfejlesztési törekvések számára; hozzájárul a hatékonyabb munkaerőáramláshoz; hozzájárul a tudatosabb térségi (gazdaság)fejlesztés lehetőségének megteremtéséhez. A foglalkoztatáspolitikai stratégia mellett a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II.6 tartalmaz a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok számára a munkaerő-piaci integrációt
4 Releváns transznacionális program a Central 2020 (Közép-Európai) Program, illetve Duna Transznacionális Program. 5 http://ngmszakmaiteruletek.kormany.hu/download/a/4c/c0000/Fogl_Strat_14-20_elfogadott.pdf 6 http://www.kormany.hu/download/1/9c/20000/Magyar%20NTFS%20II%20_2%20mell%20_NTFS%20II.pdf
7 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021 elősegítő célkitűzéseket. A foglalkoztatási célú támogatások ezen célcsoportok esetében három pillérre épülő rendszerben működnek:
nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés ösztönzése és támogatása (többek között célzott bér- és járuléktámogatásokkal). szociális gazdaság, ami a helyi lehetőségekre építve szervezi meg a munkanélküliek foglalkoztatását részben állami támogatásból, részben saját bevételekből. közfoglalkoztatás (akiknek az első két pillér jelenleg nem kínál reálisan munkalehetőséget).
A Stratégia kiemeli, hogy munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek, inaktívak és a veszélyeztetett csoportok foglalkoztathatóságának javítására az elhelyezkedés ösztönzése mellett szociális munkára, mentorálásra, kulcskompetenciáik fejlesztésére, az általános és szakképzéshez való hozzáférésre, és ezen időszakokon átsegítő pénzbeli támogatásra, valamint személyes szolgáltatások biztosítására van szükség.
2.4. Megyei fejlesztési célok Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója a megye fejlesztésének 2030-as jövőképét, azaz fő hosszú távú célját a „gazdag és harmonikusan fejlődő, zöld Zala” megteremtésében fogalmazza meg. A Koncepció három átfogó célt és hét, 2014-2020-ra vonatkozó stratégiai ágazati célt jelölt ki a megye számára: I. Jól működő, fejlett gazdaság kialakítását 1.) KKV-k és nemzetközi nagyvállalatok aktivitásának élénkítése 2.) Jövő centrikus, piacképes gazdasági tevékenységek fejlesztése 3.) Hagyományokon alapuló gazdasági ágazatok megerősítése, hozzáadott érték növelése II. A foglalkoztatás bővítését és a társadalmi kohézió erősítését 4.) A jövő iparágait és a hagyományos ágazatokat támogató rugalmas képzési rendszer 5.) Társadalmi depresszió kezelése és felkészítés a munkára III. Élhető Zala megye kialakítását. 6.) Egészséges, vonzó, emberközpontú épített- és természeti környezet 7.) Korszerű, elérhető intézményi struktúra és szolgáltatásrendszer, egyenlőtlenségek csökkentése Ezzel párhuzamosan a Koncepció a fejlesztések során érvényesíteni kívánt horizontális célokat is kijelölte: 1. Foglalkoztatás növelése 2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű népesség társadalmi, gazdasági felemelkedésének és beilleszkedésének előmozdítása 3. Az infokommunikációs technológiák (IKT) minőségének, használatának és hozzáférésének előmozdítása 4. A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás, kockázatkezelés, lépések az energiafüggetlenség felé, ivóvízvédelem, megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszertermelés biztosítása
5. Alacsony vízfelhasználású és alacsony széndioxid (CO2) kibocsátású formák felé történő elmozdulás előmozdítása valamennyi szektorban 6. A környezet védelme, a hatékony erőforrás-felhasználás elősegítése 7. A fenntartható közlekedés támogatása, szűk keresztmetszetek felszámolása kulcsfontosságú infrastrukturális hálózatokban.
8 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
A Területfejlesztési Koncepcióra épít a TOP célkitűzésekhez illeszkedő Zala Megyei Integrált Területi Program (ITP). Az ITP fő célkitűzése, hogy a rendelkezésre álló TOP források segítségével Zala Megye 2020-ra a munka, a polgári gyarapodás és a versenyképes térségi gazdaság szinonimájává váljon. A Zala Megyei Integrált Területi Program az elérhető megyei TOP forráskeret vonatkozásában a fentiek alapján a következő fő operatív fejlesztési célokat határozza meg:
ITP operatív fejlesztési cél Cél kifejtése A gazdasági kihívásokhoz gyorsan alkalmazkodni képes munkaerő-piac keresleti Megújulni képes, felkészült oldalának megerősítése, a modern üzleti életben helyt állni képes zalai emberek munkavállalók számának gyarapítása a foglalkoztatás bővítés érdekében Erős és együttműködő A helyi közösségek, társadalmi kohézió és a helyi identitás megerősítése a megyei közösség kulturális sokszínűség megtartása mellett Cél a megyéből való elvándorlás mértékének csökkentésére, a települési Élhető, versenyképes zalai környezet minőségének javításával - különös tekintettel a közszolgáltatások falvak és városok minőségének és elérhetőségének fejlesztésével A világpiacra termelő, A megye üzleti infrastruktúrájának minőségi javítása, az itt működő és ide dinamikus zalai gazdaság telepedni kívánó vállalkozások számára vonzó üzleti környezet megteremtése. kialakítása Múltunkból jövőt! A vidéki A hely- és térségspecifikus termékek és szolgáltatások gazdaságfejlesztési Zala hagyományának erőforrásként való felhasználása megőrzése Különös tekintettel az ország legjelentősebb gyógyászati és rekreációs Rekreáció és gyógyulás: turisztikai infrastruktúrájának bővítésére, a kül- és belföldi vendégek számára Turizmusfejlesztés Zalában nemzetközileg is versenyképes turizmusgazdaság megteremtése az épített és természetes környezet fejlesztése révén.
Lenti város fejlesztési céljai Lenti Város Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégiája legfontosabb stratégiai célja, hogy „Lenti 2030-ra vonzó, élhető városi környezettel rendelkező, táji értékekre és fenntartható gazdaságfejlesztésre alapozó település” legyen. A stratégia tartalmazza a középtávú és tematikus városfejlesztési célokat a településen:
1. Élhető és vonzó település megteremtése a) Közigazgatási és közszolgáltatást nyújtó intézmények megújítása b) Megújuló energiaforrások alkalmazása c) Pihenésre, aktív kikapcsolódásra alkalmas minőségi terek kialakítása (parkok, vízpartok, sportterületek, játszóterek fejlesztése) d) Közösségi közlekedési rendszer szolgáltatási színvonalának emelése e) Települési infrastruktúra kiegészítő elemeinek megépítése
2. Gazdasági potenciál növelése a) A Termál- és Gyógyfürdő szolgáltatási színvonalának erősítése, ennek megfelelően átépítése bővítése, szolgáltatások fejlesztése b) Egyedi, innovatív turisztikai attrakciók, és programturizmus fejlesztése c) Turisztikai attrakciókhoz kapcsolódó szálláshely-kapacitás bővítése d) Meglévő iparterületek bővítése, az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítése, új iparterületek kialakítása barnamezős területek rehabilitálásával e) Városmarketing-tevékenység fejlesztése
3. Térségi szerepkör erősítése a) Térségi kohézió erősítése a közlekedési kapcsolatok fejlesztésével
9 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
b) Kistérségi helyi termelők támogatása, termékeik feldolgozása és helyi termelői piacok létesítése c) Regionális és kistérségi kerékpárút-hálózat fejlesztése
A város célja a gazdasági és intézményi szereplők együttműködésének elérése, a mikro-, kis- és középvállalatok működésének hatékony fenntartása, a vállalkozók aktivitásának és szolgáltatói hátterének erősítése. A lakosság életminőségének növeléséhez elengedhetetlen a jól működő gazdaság, mely az aktív korú lakosságot foglalkoztatja, munkát kínál, ezáltal a megélhetés biztosítottá válik.
A város fontos céljának tartja a külső vállalkozások, befektetések városba vonzását, ennek alapja pedig a megfelelő versenyképes infrastruktúra, illetve vállalkozó barát környezet biztosítása. A városban találhatók ipari területek, melyek biztosítják a vállalkozások számára az alapvető termelési helyet, a működéshez szükséges szolgáltatások is rendelkezésre állnak. További hangsúlyos pont a város gazdaságfejlesztésében az ipari területek infrastrukturális fejlesztésének megvalósítása, a vállalkozások beruházásainak támogatása, a velük történő együttműködés megteremtése.
A város gazdaságának fejlesztéséhez elengedhetetlen a munkaerő-piacról kiszorult inaktív és a munkanélküli lakosság visszavezetése a munkaerőpiacra. Ehhez egy, a piaci igényekhez és elvárásokhoz illeszkedő képzési és átképzési struktúrára van szükség. A munkaerő képzettségi szintjének javítása a korszerű gazdasági tevékenységek feltétele.
Zalaegerszeg város fejlesztési céljai Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának jövőképe szerint „Zalaegerszeg MJV társadalmának hosszú távú közös célja, hogy a város, kiemelkedő természeti adottságaira, gazdasági szereplőinek képességeire és ambícióira, valamint az itt élő emberek kultúrájára, tudására, Zalaegerszeg fejlődése iránti aktív elkötelezettségére és értékteremtő munkájára építve tartósan Magyarország egyik legjobb életminőséget nyújtó településévé váljon, az életminőség minden lényeges, a koncepcióban azonosított tényezője tekintetében”. A gazdaságfejlesztés tekintetében Zalaegerszeg város legfontosabb stratégiai célja 3000, magasabb hozzáadott értéket biztosító új ipari munkahely létrehozása 2020-ig. Ennek érdekében a stratégia készítői megtervezték a legfontosabb intézkedéseket: Komplex gazdaságfejlesztési, befektetés-ösztönzési beavatkozások; Gépgyártás, járműipar fejlesztése; Környezetipar fejlesztése; Outsourcing és SSC (Shared Service Center) központok letelepedésének ösztönzése; Logisztikai háttér megújítása; Turizmus és egészségipar fejlesztése; Bútoripar fejlesztése; Élelmiszeripar megújítása; Innovációs infrastruktúra és kapacitások fejlesztése. Ezen felül Zalaegerszeg város foglalkoztatás bővítéshez is kapcsolódó fejlesztési intézkedései a következők:
Zalaegerszeg MJV 2015-ben fogadta el befektetés-támogatási programját; szakképzési ösztöndíj támogatás a zalaegerszegi diákok számára a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum egyes képzéseire; „Befektetés a jövőbe” elnevezésű felsőoktatási ösztöndíj; duális képzés bevezetése a felsőoktatásban;
10 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Modern Városok Program keretében ipari infrastruktúrafejlesztés; Zalaegerszeg Megyei Jogú Város és a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Kamattámogatási Programja. Zalalövő város fejlesztési céljai Zalalövő a stratégia fejlesztési területének harmadik legnagyobb települése. A településfejlesztés kiemelt célja, hogy az Őrség meghatározó szerepű településévé váljon a város, ennek eredményeképp pedig a turisztikai potenciál erősödjön. A város további fejlesztési céljai a Településfejlesztési Koncepció és Zalalövő Város Önkormányzatának Gazdasági Programja (2014- 2019) alapján a következőkben foglalhatók össze: Kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a turizmus, az idegenforgalom fejlesztése, meg kell találni a módját a vonzó és érdeklődésre számot tartó kulturális, sport és szabadidős programok rendezésére, a szükséges infrastruktúrák kiépítésére. Zalalövőnek az Őrség egyik meghatározó szerepű településévé kell válnia, vonzó, a történelmi örökség adta lehetőségeket kiaknázó hagyományteremtő fesztiválok megtartásával, többfunkciós turisztikai fejlesztésekkel, s mindezek következtében a vendégforgalom jelentős emelésével. A település népességmegtartó erejének növelése, ifjúságmegtartó, családbarát programok kidolgozása és megvalósítása. A lakosság, a fiatal családok helyben tartása érdekében cél a gyermekek részére a bölcsődei ellátás helyi szinten történő megvalósítása, a helyben biztosított óvodai, általános iskolai oktatás, nevelés. Az aktív korúak helyben tartása érdekében a jól működő közfoglalkoztatási programok szervezésén felül nagy hangsúlyt kell fektetni a munkahelyteremtésre, az elöregedő lakosság szociális igényeinek kielégítésre. Cél a környezetvédelem, a környezet terhelésének csökkentése, az emberközpontú környezetszemlélet érvényre juttatása. Várospolitikai cél, hogy az apró falvakból kialakult halmazszerű település fejlődése a kisvárosi jelleg megteremtése irányába történjen. Cél a városias központ létrehozása és a strukturált városszerkezet megteremtése, a település építészeti arculatának és a közterületek kialakításának rendezetté tétele. Pacsa város fejlesztési céljai Pacsa Zala megye középső, városhiányos területén fekvő település. Nem rendelkezik településfejlesztési dokumentummal. Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója alapján fő célkitűzés a gazdaság- és iparfejlesztés, ehhez kapcsolódóan pedig a szolgáltatások (megfelelő közlekedés, ipari park, stb.) biztosítása.
3. Részletes helyzetelemzés
3.1. Társadalmi-gazdasági helyzetkép A stratégia célterülete Zala megye nyugati térsége, Lenti járás és Zalaegerszeg járás – Zalaegerszeg megyei jogú város kivételével.
11 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
A Lenti Járás Zala megyében, a Nyugat-dunántúli Régióban található 624 km2 területen. A térség jelentős része a Kerka medencéjében helyezkedik el. A Lenti Járás Zala megye nyugati szélén helyezkedik el, az Őrség egy részét, Hetést, Göcsejt foglalja magába. A térség a szlovén, a horvát és az osztrák határ közelében található. A járáshoz 48 település tartozik, közülük egyetlen rendelkezik városi ranggal, Lenti. Zalaegerszegei járáshoz 1045 km2 területen 84 település tartozik, közülük három rendelkezik városi ranggal, Pacsa, Zalalövő és Zalaegerszeg. A terület az ország legtöbb települést magába foglaló járása. Zalaegerszeg megyei jogú városban a TOP-6.8.2 kiírásból valósul meg helyi innovatív foglalkoztatási projekt, így jelen program a megyeszékhelyet nem érinti. A stratégia célterületének települési listája a III. számú mellékletben található. Népesség A stratégia célterületén a Zala megyei lakosság mintegy 22%-a, 2017-ben összesen 60 247 fő lakik. A legnagyobb lakosságszámú település Lenti város, ahol 7615 fős népességgel. A két járás közül Zalaegerszeg járás lakossága jelentősen meghaladja Lenti járásét – amiben a két járás méretbeli különbségei mellett a megyeszékhely agglomerációs hatása is jelentős szerepet játszik.
12 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Stratégia fejlesztési területének népessége adott év január 1-jén 300000 300000 281 673 279 623 277 290 275 027 272 798
250000 250000
200000 200000
150000 150000
100000 100000
50000 50000 42 935 42 490 42 194 41 609 41 376
19 783 19 590 19 339 19 110 18 871 0 0 2013. év 2014. év 2015. év 2016. év 2017. év
Lenti járás Zalaegerszegi járás - Zeg kivételével Zala megye
Forrás: KSH
Mindkét járásban jellemző a népesség kis mértékű csökkenése, ez Lenti járásban némiképp a megyei átlag feletti, Zalaegerszeg járásban pedig megegyezik a megyei tendenciával.
Népmozgalmi események 50 0 -50 -100 -150 -200 -250 -300 -350 -400 2010. év 2011. év 2012. év 2013. év 2014. év 2015. év
Vándorlási különbözet - Lenti járás Vándorlási különbözet - Zalaegerszeg járás Természetes szaporodás - Lenti járás Természetes szaporodás - Zalaegerszeg járás
Forrás: KSH
13 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
A népmozgalmi eseményeket vizsgálva mindkét járásban a népesség természetes fogyása jellemző, nominálisan közel hasonló mértékben, ami ezáltal Lenti járást nagyobb arányban sújtja. Míg tehát a vándorlási különbözet Lenti járásban csak minimálisan okolható a népességfogyásért, addig Zalaegerszeg járásban ez jóval jelentősebb hatású.
Megvizsgálva a lakosság korösszetételét, azt látjuk, a 60 év felettiek aránya folyamatosan növekszik, míg a 18-59 évesek száma és aránya is csökken. Összességében Zala megyében az országos átlag feletti, az egyik legnagyobb arányú7 a 65 évesnél idősebbek aránya: minden ötödik lakos 65 év, vagy a feletti - Lenti járásban ez az arány pedig még magasabb, 21%.
Év Járás 0-14 évesek 15-17 évesek 18-59 évesek 60-x évesek Állandó száma száma száma száma népesség 2011 Lenti 2 310 662 12 350 5 575 20 897 Zalaegerszeg 13 374 3 190 63 069 24 091 103 724 2012 Lenti 2 300 619 12 165 5 666 20 750 Zalaegerszeg 13 249 3 031 62 482 24 527 103 289 2013 Lenti 2 286 527 12 035 5 736 20 584 Zalaegerszeg 13 121 2 933 61 622 25 175 102 851 2014 Lenti 2 269 487 11 836 5 804 20 396 Zalaegerszeg 13 077 2 763 60 598 25 977 102 415 2015 Lenti 2 279 469 11 596 5 855 20 199 Zalaegerszeg 13 094 2 684 59 496 26 685 101 959
Forrás: KSH
Zala megye hagyományosan aprófalvas terület, amely mellett a népességfogyás jelentősen felgyorsította a kistelepülések elnéptelenedését, amely egyaránt igaz mindkét járás területére. A két térségben együttesen az összesen település több mint 70%-a 500 fő alatti kistelepülés, a helyhatóságok több mint 20%-ában a lakosság a 100 főt sem éri el. A két területen három település rendelkezik városi ranggal: Lenti (7 615 fő), Pacsa (1 624 fő) és Zalalövő (2 907 fő). Ezek közül Lenti rendelkezik kiterjedtebb városi funkciókkal, de egyik település súlya sem akkora jelenleg, hogy nagyobb hatókörű gazdaságszervező erővel bírjanak.
Összességében elmondható, hogy a demográfiai folyamatok miatt csökkenő aktívkorú népességgel számolunk a projekt megvalósításának időszakában. A természetes fogyás és az elvándorlás kiemelten sújtja a kistelepüléseket (megyén belüli vándorlás elsősorban a nagyobb városok, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely felé, illetve megyén kívül Budapest, Győr irányába). A munkaképes korú népesség csökkenését tovább erősíti a fiatal, képzett munkaerő külföldre (elsősorban Ausztria, Németország és Szlovénia felé) történő tartós kiáramlása.
Demográfiai és településszerkezeti hasonlóságok tekintetében a stratégiai fejlesztési célterület szerves egészet képez, ahol az új munkahelyek létrehozásának kiemelt jelentősége van a népességmegtartó erő biztosításában. Gazdaság Az egyes járások vállalkozásainak gazdasági teljesítményét szemlélteti a következő ábra. A zalaegerszegi járás a megyei bruttó hozzáadott érték 44%-át – a megyeszékhelyet nem számítva
7 A KSH 2011-es népszámlálás bázisán számított adatai alapján 2016-ban egyedül Békés megyében magasabb (20,9%) a 65 év felettiek aránya a teljes lakónépességen belül. Zala megyében ez az arány 20,7%, az országos és a nyugat-dunántúli átlag pedig 18,7, illetve 18,8%.
14 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021 pedig 16%-át adja. Lenti járás a megye bruttó hozzáadott értékének 5%-át teszi ki, ami ugyanakkor meghaladja a Letenyei és a Zalaszentgróti járások együttes teljesítményét.
Bruttó hozzáadott érték, N=241 Mrd Lenti járás; 13,0 Letenyei járás; Zalaszentgróti Mrd 6,6 Mrd járás; 5,9 Mrd
Nagykanizsai járás; 15,3 Mrd
Zalaegerszeg; 67,2 Mrd Keszthelyi járás; 29,0 Mrd
Zalaegerszegi Nagykanizsa; járás; 38,2 Mrd 65,9 Mrd
Társas vállalkozások bruttó hozzáadott értéke Zala megyében és a Zala megyei járásokban, megyei jogú városokban (Forrás: TeIR, APEH, 2014)
A regisztrált vállalkozások száma növekvő tendenciát mutat, azonban mindez nem jelenti azt, hogy ezek ténylegesen is működnek. (2010-et követően csak regisztrált vállalkozásokra van adatgyűjtés.) A 0 és ismeretlen foglalkoztatottal működő vállalkozások magas száma (a két járásban átlagosan a vállalkozások harmada ilyen) részben ezekre az „alvó” vállalkozásokra utal.
A gazdaságszerkezet gerincét a mikrovállalkozások adják: a legtöbb regisztrált vállalkozás8 mindkét járásban 1-9 fős vállalkozás. 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozás 4 db van regisztrálva a megyében, ebből 3 Zalaegerszeg járásban. A középvállalkozások zöme – 22 a 29-ből – szintén a megyeszékhely járásban található.
Lenti járás Működő vállalkozások száma foglalkoztatottak száma szerinti bontásban Regisztrált 0 és 250-499 500 és Év vállalkozások 1-9 fő 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő ismeretlen fő több száma 2003 2129 1146 515 33 17 11 1 0 2004 2140 337 1272 34 11 12 1 0 2005 2127 24 1289 30 12 10 1 0 2006 2017 28 1227 24 12 10 1 0
8 A regisztrált vállalkozások száma tartalmazza a megfigyelés időpontjában az adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező gazdasági szervezeteket, aki adószámmal rendelkeznek – beleértve az adott időpontban csőd-, vagy felszámolási, illetve végelszámolási eljárás alatt álló szervezeteket is.
15 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
2007 2036 410 1569 31 17 8 1 0 2008 2763 441 2267 29 15 10 1 0 2009 2810 543 2218 23 16 9 1 0 2010 2913 649 2220 26 8 8 1 1 2011 2967 721 2194 29 9 12 2 0 2012 2970 789 2129 31 7 13 1 0 2013 2975 838 2088 33 7 8 0 1 2014 3023 887 2086 29 13 7 1 0 2015 3040 920 2066 34 12 7 1 0
Forrás: KSH
Zalaegerszeg járás Működő vállalkozások száma foglalkoztatottak száma szerinti bontásban Regisztrált 0 és 250-499 500 és Év vállalkozások 1-9 fő 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő ismeretlen fő több száma 2003 3492 1870 798 46 41 12 0 2004 3637 560 2120 58 39 12 0 2005 3699 36 2206 63 36 10 0 0 2006 3563 44 2125 65 37 12 0 0 2007 3765 841 2803 79 32 10 0 0 2008 5706 984 4603 76 34 9 0 0 2009 5937 1326 4499 65 35 11 1 0 2010 6264 1569 4576 69 39 9 1 1 2011 6549 1820 4612 63 37 16 0 1 2012 6632 1987 4538 59 35 12 1 0 2013 6696 2119 4470 53 37 14 2 1 2014 6776 2193 4476 54 35 15 2 1 2015 6876 2349 4410 60 32 22 1 2
Forrás: KSH
A vállalkozások ágazatok szerinti összetételét vizsgálva az látható, hogy Lenti járásban átlag feletti a mezőgazdasági vállalkozások, valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás területén működő vállalkozások száma, míg az ingatlanügyletekkel és az oktatással foglalkozó társaságok aránya jóval elmarad a megyei és a zalaegerszegi átlagtól egyaránt. A Zalaegerszeg járás – nyilvánvalóan nagyobb létszámokból fakadóan is – jobban megfelel a megyei gazdasági szerkezetnek. A megyeszékhely járásban (Zalaegerszeg nélkül) átlag alatti a szálláshely-szolgáltatás és a mezőgazdaság súlya, átlag feletti pedig a szakmai tudományos és műszaki tevékenységek területén dolgozó cégek jelenléte.
16 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Regisztrált vállalkozások megoszlása az egyes nemzetgazdasági ágakban, 2015 45,0%
40,0% Lenti járás 35,0% Zalaegerszeg járás
30,0% Zala megye
25,0%
20,0%
15,0%
10,0%
5,0%
0,0% A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T+U
Forrás: KSH
A szántóföldi növénytermelés mellett hagyományai vannak a gyümölcskertészetnek, különösen az almatermesztésnek. Az ipari tevékenység alapvetően Csesztreg, Lenti, Nova, Tófej és Zalalövő településeken meghatározó. Ugyanakkor kevésbé jelentek meg a magas hozzáadott értékű tevékenységet folytató üzemek, a foglalkoztatásban pedig számottevő maradt a betanított munkaerő alkalmazása.
A nagyobb települések mellett a közlekedési folyosók mentén elterülő településeken – különösen a közút- és vasúthálózati fejlesztések által érintettek környezetében – fokozatosan erősödnek a kereskedelmi, logisztikai, gazdasági jellegű és személyi szolgáltatások. A vonzó természeti környezet és gazdag kulturális örökség miatt a falvakban egyre inkább kitörési pontnak számít a turizmus.
Bár a megye legnagyobb teljesítményű cégei és foglalkoztatói leginkább a megyeszékhelyre és nagyobb városokra koncentrálódnak, a stratégia fejlesztési célterületén az alábbi vállalkozások emelhetők ki foglalkoztatotti létszámuk és értékesítési árbevételük jelentette súlyuk miatt.
Értékesítés Foglalkoz nettó Cégnév tatottak Főtevékenység Település Járás árbevétele száma (2016)9 WHC Személyzeti Zala- 2 525 10 441 Munkaerőkölcsönzés Nagypáli Szolgáltató Kft. egerszeg Kerámiacsempe, -lap Zala- ZALAKERÁMIA Zrt. 488 10 998 Tófej gyártása egerszeg Schunk Carbon Technology M.n.s. egyéb Ipari Termelő és 443 2 413 fémfeldolgozási termék Csesztreg Lenti Kereskedelmi Kft. gyártása
9 millió forint
17 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
"ELANDERS Hungary" Zala- Nyomdaipari, Kereskedelmi 220 6 516 Nyomás (kivéve: napilap) Zalalövő egerszeg és Szolgáltató Kft. CREATON South-East Égetett agyag építőanyag 185 12 991 Lenti Lenti Europe Kft. gyártása JELD-WEN Magyarország Épületasztalos-ipari 155 4 443 Lenti Lenti Épületasztalosipari Kft. termék gyártása "FEMAT-HUNGÁRIA" Gép- 141 1 982 Fémszerkezet gyártása Csesztreg Lenti és Acélszerkezetgyártó Kft. KA-PE TRANSZ Fuvarozó és Zala- 132 4 008 Közúti áruszállítás Egervár Szolgáltató Kft. egerszeg M.n.s. egyéb Lenti Gyógyfürdő Kft. 129 569 szórakoztatás, Lenti Lenti szabadidős tevékenység OILTECH Olajipari Technológiai Szerelő és 110 1 384 Fémtartály gyártása Lovászi Lenti Vezetéképítő Kft. Épületasztalos-ipari NÉMETH-FA Kft. 92 886 Lenti Lenti termék gyártása Baromfihús feldolgozása, Zala- Pulyka-Java Kft. 88 3 181 Pacsa tartósítása egerszeg TESKÁNDI AGRÁR-COOP Élőállat Zala- Agráripari Szolgáltató és 76 8 044 Teskánd nagykereskedelme egerszeg Innovációs Kft. Knauf Insulation Építőipari M.n.s. egyéb nemfém Alsónemes- Zala- 49 5 112 Szigetelőanyaggyártó Kft. ásványi termék gyártása apáti egerszeg BAKI AGROCENTRUM Vegyi áru Zala- Kereskedelmi, Szolgáltató 24 4 501 Bak nagykereskedelme egerszeg és Szaktanácsadó Kft. Gabona, dohány, BAKI AGRO Zala- 13 10 667 vetőmag, takarmány Bak Terménykereskedelmi Kft. egerszeg nagykereskedelme Foglalkoztatási létszám és értékesítési árbevétel alapján a legjelentősebb súlyú vállalkozások. Forrás: Zala TOP 100, 2017; Céginformáció.hu
A térség egyik kiemelt sajátossága, hogy a legnagyobb árbevételű cégek között a legnagyobb foglalkoztató fő profilja a munkaerő-kölcsönzés. Mindez egyrészt a helyi munkaerőpiac korlátait és sajátos helyzetét mutatja, másrészt kiemeli, hogy földrajzi helyzete folytán e két járás a Nyugat- Dunántúli központok fontos rekrutációs bázisa. Foglalkoztatás A Zala Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának adatai szerint 2017 első félévében a Lenti járásban átlagosan 465, Zalaegerszeg járásban pedig 1199 fő regisztrált álláskereső volt a következő nemek, korcsoportok, végzettség megoszlások szerint.
18 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Nyilvántartott álláskeresők között a nemek megoszlása (fő), 2017. I. félév 100%
80% 588 228 3846 60%
40% 611 237 4075 20%
0% Zalaegerszeg járás - MJV Lenti járás Zala megye nélkül
Férfi Nő
Forrás: NFSZ
A megyei adatokhoz hasonlóan mindkét járásban némiképp magasabb, 51% a férfiak aránya az álláskeresők körében. A korösszetételt vizsgálva Lenti járásban némiképp a 25 év alattiak, Zalaegerszeg járásban pedig az 50 év felettiek aránya haladja meg a megyei átlagértéket.
Nyilvántartott álláskeresők korcsoportok szerinti megoszlása (fő), 2017. I. félév 100% 90% [CELLATARTOMÁ [CELLATARTOMÁ [CELLATARTOMÁ 80% NY]; [ÉRTÉK] NY]; [ÉRTÉK] NY]; [ÉRTÉK] 70% 60% 50% [CELLATARTOMÁ [CELLATARTOMÁ 40% [CELLATARTOMÁ NY]; [ÉRTÉK] NY]; [ÉRTÉK] NY]; [ÉRTÉK] 30% 20% 10% [CELLATARTOMÁ [CELLATARTOMÁ [CELLATARTOMÁ NY]; [ÉRTÉK] 0% NY]; [ÉRTÉK] NY]; [ÉRTÉK] Zalaegerszeg járás - MJV Lenti járás Zala megye nélkül
25 év és alatta 26 - 50 év 50 év felett
Forrás: NFSZ
Az álláskeresők iskolai végzettségét tekintve Lenti járásban – a korábbi adatokhoz hasonlóan – az általános iskolai végzettség nélküliek aránya meghaladja a megyei szintet, míg a szakközépiskolai végzettségűek alacsonyabb arányban vannak jelen az álláskeresők körében. A zalaegerszegi járásban az általános iskolai végzettséggel rendelkezők, valamint szintén a szakközépiskolai végzettséggel bírók aránya tér el nagyobb mértékben a megyei adatoktól. Megjegyzendő továbbá, hogy a felsőfokú végzettségűek aránya az álláskeresők körében alacsonyabb, míg az alapfokú, vagy annál alacsonyabb végzettségűek az álláskeresők közel felét adják.
19 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása (fő), 2017. I. félév 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
Zalaegerszeg járás - MJV nélkül[CELLATARTOMÁNY][CELLATARTOMÁNY] [CELLATARTOMÁNY] [CELLATARTOMÁNY] [CELLATARTOMÁNY] [CELLATARTOMÁNY][CELLATARTOMÁNY][CELLATARTOMÁNY]
Lenti járás[CELLATARTOMÁNY][CELLATARTOMÁNY] [CELLATARTOMÁNY] [CELLATARTOMÁNY] [CELLATARTOMÁNY] [CELLATARTOMÁNY][CELLATARTOMÁNY][CELLATARTOMÁNY]
Zala megye[CELLATARTOMÁNY][CELLATARTOMÁNY] [CELLATARTOMÁNY] [CELLATARTOMÁNY] [CELLATARTOMÁNY] [CELLATARTOMÁNY][CELLATARTOMÁNY][CELLATARTOMÁNY]
ált. iskolai végz. nélkül általános iskola szakiskola szakmunkásképző gimnázium szakközépiskola technikum egyetem főiskola
Forrás: NFSZ
Az álláskeresőket a szerint is csoportosíthatjuk, hogy milyen munkakörben keresnek állást. Ez alapján az látható, hogy segéd-, illetve betanított munkát jóval nagyobb arányban – Zalaegerszeg járásban és Zalamegyében mintegy 10 százalékponttal, Lenti járásban pedig 16 százalékponttal többen – keresnek, mint ahány alacsony végzettségű nyilvántartott álláskereső van. Elmondható továbbá, hogy irányító, vezető és felsővezető pozíciókat jellemzően nem a munkaügyi kirendeltségek segítéségével keresnek az álláskeresők.
Nyilvántartott álláskeresők állománycsoport szerinti megoszlása (fő), 2017. I. félév 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% [CELLATARTOMÁNY] Zalaegerszeg járás - MJV nélkül [CELLATARTOMÁNY] [CELLATARTOMÁNY] [CELLATARTOMÁNY][CELLATARTOMÁNY][CELLATARTOMÁNY][CELLATARTOMÁNY] [CELLATARTOMÁNY] [CELLATARTOMÁNY][CELLATARTOMÁNY] Lenti járás [CELLATARTOMÁNY] [CELLATARTOMÁNY] [CELLATARTOMÁNY][CELLATARTOMÁNY][CELLATARTOMÁNY] [CELLATARTOMÁNY]
Zala megye[CELLATARTOMÁNY] [CELLATARTOMÁNY] [CELLATARTOMÁNY][CELLATARTOMÁNY] [CELLATARTOMÁNY][CELLATARTOMÁNY] [CELLATARTOMÁNY] [CELLATARTOMÁNY] segédmunkás betanított munkás szakmunkás ügyviteli alkalmazott ügyintéző irányító vezető felsővezető
Forrás: NFSZ
Éves szintű összehasonlításban 2013 óta Zala megyében, Lenti és Zalaegerszeg járásban is csökken a nyilvántartott álláskeresők száma. A megyében és Zalaegerszeg járásban 2016-ban a 2013-es érték 42%-a, Lenti járásban pedig kevesebb mint fele (48%) a munkanélküliek száma. Ennek eredményeképp a stratégia fejlesztési célterületén elő álláskeresők száma a megyei álláskeresők ötödére tehető (19,7%).
20 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 18000 18000 16276 16000 15100 16000 14000 14000 12262 12000 12000 10041 10000 10000 7918 8000 8000
6000 6000
4000 1014 4000 796 710 2000 514 427 2000 2309 2682 1963 1389 1131 0 0 2012 2013 2014 2015 2016
Nyilvántartott álláskeresők száma - Lenti járás Nyilvántartott álláskeresők száma - Zalaegerszeg járás (MJV nélkül) Nyilvántartott álláskeresők száma - Zala megye
Forrás: NFSZ
A közfoglalkoztatottak számában a 2014-es kiugró értékeket követően csökkenés látható a megyében és Zalaegerszeg járásban. Lenti járásban ugyanakkor továbbra is kifejezetten jelentős a közfoglalkoztatás: az ilyen jellegű foglalkoztatás a munkanélküliek számának több, mint dupláját teszi ki. Összevetve a nyilvántartott álláskeresők és a közfoglalkoztatottak számának alakulását azt látjuk, hogy 2014-ben a munkanélküliek létszámának csökkenéséért nagyban felelt a közfoglalkoztatotti létszámnövekedés, ugyanakkor 2015-2016-os években már úgy tudott tovább csökkeni az álláskeresői réteg, hogy a közfoglalkoztatottak száma is mérséklődött.
Közfoglalkoztatottak száma
12 000 11 154
10 000 9 379 8 600 8 065 8 000 6 862
6 000
4 000
2 000 1 994 1 710 1 508 1 074 1 244 949 1 006 935 0 703 622 2012 2013 2014 2015 2016
Lenti járás Zeg járás - MJV nélkül Zala megye
Forrás: NFSZ
21 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Az álláskeresők számának szezonális ingadozásairól ad képet a következő diagramm. Látható, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma mind 2016-ban, mind 2017-ben április hónapban kezd csökkenni. Lenti járásban a nyári hónapokban a legalacsonyabb, míg Zalaegerszeg járásban a munkanélküliek számának szintje a nyári csökkenést követően az év végéig stagnál. Összevetve a nyilvántartott álláskeresők számát a munka nélkül töltött időszakkal azt láthatjuk, hogy a munkanélküliek számának hirtelen csökkenése jellemzően a rövid távon (0-3 hó) munkanélküliek gyors elhelyezkedésével jár, és a stabizálódó munkaerőpiaci helyzet eredményeképp tud a hosszabb távon álláskeresők személyek aránya is csökkenni.
Nyilvántartott álláskeresők, Lenti járás 650 100% 600 90% 550 500 80% 450 70% 400 60% 350 60% 61% 61% 50% 300 57% 59% 55% 53% 51% 54% 52% 52% 54% 51% 52% 54% 40% 250 47% 49% 50% 200 30% 150 20% 100 26% 26% 24% 23% 23% 23% 25% 23% 23% 23% 22% 22% 23% 24% 50 20% 19% 17% 18% 10% 0 0%
Nyilvántartott álláskeresők száma Nyilvántartott álláskeresőkön belül a legalább 3 hónapja munkanélküliek aránya Nyilvántartott álláskeresőkön belül az éven túl munkanélküliek aránya
Nyilvántartott álláskeresők, Zalaegerszeg járás (MJV nélkül) 1800 100% 1600 90% 1400 80% 1200 70% 60% 1000 64% 62% 58% 61% 58% 50% 800 53% 55% 54% 54% 55% 54% 53% 52% 52% 49% 51% 40% 600 42% 40% 30% 400 20% 24% 23% 23% 24% 24% 25% 25% 200 21% 19% 20% 22% 21% 22% 22% 22% 23% 10% 15% 18% 0 0%
Nyilvántartott álláskeresők száma Nyilvántartott álláskeresőkön belül a legalább 3 hónapja munkanélküliek aránya Nyilvántartott álláskeresőkön belül az éven túl munkanélküliek aránya
Forrás: NFSZ
22 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisában a nyilvántartott álláskeresőkön kívül a betöltetlen álláshelyekről10 is képet kaphatunk. 2016-ban a munkaügyi kirendeltségekhez a két járásból összesen 9 053 új üres álláshelyet jelentettek be a munkaadók.
Támogatott Nem támogatott Összesen álláshelyek álláshelyek Lenti járás 878 340 1 218 Zalaegerszeg járás 2 581 5 254 7 835 Összesen 3459 5594 9053 Forrás: NFSZ
Az új üres álláshelyek11 nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása jól kirajzolja, hogy a közigazgatás, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek, a feldolgozóipar és a kereskedelem, gépjárműjavítás a leginkább hangsúlyos foglalkoztatás-növelő ágazatok. Lenti járásban jelentős továbbá a vízellátás, Zalaegerszeg járásban pedig a szállítás-raktározás, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és az építőipar munkaerő-felszívó hatása.
Lenti járás Zalaegerszeg járás Zala megye A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 6 133 787 B Bányászat, kőfejtés 1
C Feldolgozóipar 85 1321 2773 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 62
E Vízellátás; (…)hulladékgazd.(…) 78 26 338 F Építőipar 24 429 895 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 85 581 1751 H Szállítás, raktározás 3 570 692 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 21 287 1134 J Információ, kommunikáció 1 64 348 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 229 268
L Ingatlanügyletek 3 118 424 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 7 468 617 N Adminisztratív és szolg. tám. tevékenység 134 1818 2810 O Közigazgatás, védelem; kötelező társ.biztosítás 720 1428 6900 P Oktatás 22 122 408 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 3 194 537 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 27 47 250 S Egyéb szolgáltatás 1 108 487 Összesen 1 218 7 835 21 482 Forrás: NFSZ
Összevetve a nyilvántartott álláskeresők számát és a betöltetlen álláshelyeket, az ezer munkaképes korú (15-64 éves) lakosra jutó munkanélküliek száma a stratégia fejlesztési területén a legalacsonyabb. 2016-ban az ezer munkavállalási korú lakosságra jutó legtöbb új bejelentett álláshely Zalaszentgrót és Nagykanizsa járásokban jelentkezett, Zalaegerszeg járásban a megyei átlagnak megfelelő ez a viszonyítási szám, míg Lenti járásban az egyi legalacsonyabb a mutató értéke.
10 A betöltetlen álláshelyek esetében Zalaegerszeg megyei jogú város különválasztása nem lehetséges, de nem is indokolt, hiszen a járás lakosságára jelentős munkaerő-szívóhatással rendelkezik. 11 A lista a közmunkás álláshelyeket is tartalmazza.
23 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Nyilvántartott álláskeresők és betöltetlen álláshelyek számának összehasonlítása, Zala megye, 2016 150 134 131 115 106 96 95 100 57 58 42 50 35 34 35
0 Ezer munkavállalási korúra jutó nyilvántartott álláskeresők száma -50 -47 -63 -60 Ezer munkavállalási korúra jutó új, -80 -73 bejelentett üres álláshelyek száma -100 -92 Különbség
-150
Lentijárás
Letenye járás Letenye
Keszthelyi járás Keszthelyi
Nagykanizsa járás Nagykanizsa Zalaegerszeg járás Zalaegerszeg Zalaszentgrót járás Zalaszentgrót Forrás: NFSZ
Érdemes még megvizsgálni, hogy az üres álláshelyeket tekintve milyen végzettségű álláskeresőkre van igénye a vállalkozásoknak! Lenti járásban az új bejelentett álláshelyek több mint ¾-e általános iskolai végzettséggel betölthető. Ez egyrészről visszautal a közfoglalkoztatás jelentős szerepére, másrészről pedig a térségben az alacsony hozzáadott értékű iparágak túlsúlyát mutatja. Szakmunkást Lenti járásban az üres álláshelyek 17, Zalaegerszeg járásban pedig 24%-ában keresnek. Középfokú, vagy technikum jellegű végzettség az álláshelyek 2-2%-ában keresett a térségben, míg felsőfokú végzettségűeket Lenti járásban szinte egyáltalán nem, Zalaegerszeg járásban az álláshelyek 4%-ában keresnek.
Új bejelentett álláshelyek megoszlása elvárt iskolai Lenti járás Zalaegerszeg járás végzettség szerint, 2016. általános iskolai végzettség nélküli 50% 7% általános iskola 26% 44% szakiskola 0% 4% szakmunkásképző 17% 24% gimnázium 3% 5% szakközépiskola 2% 10% technikum 2% 2% főiskola 0% 3% egyetem 0% 1%
Forrás: NFSZ
24 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Oktatás, gyermekelhelyezés Az Oktatási Hivatal adatai12 alapján összegyűjtöttük a 2016/2017-es évre vonatkozó középfokú beiskolázási adatokat a térségben.
Középfokú oktatásba felvettek száma, Tanulható szakok száma (érettségit 2016/2017-es tanév beszámítva) Lenti járás 81 8 Zalaegerszegi járás 955 40 Zala megye összesen13 2283 58
Forrás: Oktatási Hivatal
Zala megyében a diákok számára összesen 58 tanulható szak került elindításra a 2016/2017-es tanévben. Zalaegerszeg járásban ebből 40, Lenti járásban pedig 8 szak elérhető. Az egyes szakok szerinti bontást az alábbi táblázat tartalmazza.
Felvettek Ösztöndíj- Képzettség száma, lehetőség (szakok 2016/17 száma) Lenti járás 81 - érettségi 41 hegesztő 13 asztalos 10 szociális gondozó és ápoló 7 szakács 5 kőműves és hidegburkoló 3 eladó 1 pincér 1 Zalaegerszegi járás 955 10 érettségi 318 pénzügyi-számviteli ügyintéző 56 szoftverfejlesztő, gazdasági informatikus, informatikai 56 rendszergazda gyakorló ápoló, gyakorló csecsemő- és gyermekápoló 52 gépgyártástechnológiai technikus 44 pedagógiai- és családsegítő munkatárs, gyógypedagógiai segítő 34 munkatárs rendészet ágazati oktatás 32 CAD-CAM informatikus, informatikai rendszergazda 28 gépi forgácsoló 24 Ösztöndíj műszaki informatikus 22 autóelektronikai műszerész/autószerelő 18 szakács 18 cukrász 17 faipari technikus 17 közúti közlekedésüzemvitel-ellátó 17 sportedző 17 asztalos 16 gyakorló kozmetikus/gyakorló fodrász 14 Ösztöndíj vendéglátásszervező¬vendéglős 13 magasépítő technikus 12 Ösztöndíj
12 http://www.oktatas.hu 13 A letenyei járásban nincs középfokú oktatási intézmény.
25 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021 női szabó 11 villanyszerelő 11 pincér 10 kereskedő, logisztikai ügyintéző 10 turisztikai szervező, értékesítő, idegenvezető 10 épületgépész technikus 9 eladó 8 hegesztő 7 Ösztöndíj kőműves és hidegburkoló 7 Ösztöndíj szociális gondozó és ápoló 7 épület- és szerkezetlakatos 6 Ösztöndíj festő, mázoló, tapétázó 6 pék 6 mechatronikai technikus 5 karosszérialakatos 4 Ösztöndíj erősáramú elektrotechnikus/ automatikai technikus 4 Ösztöndíj központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő 4 parkgondozó (parképítő- és fenntartó technikus) 3 ács 1 Ösztöndíj víz-, csatorna- és közmű¬ rendszerszerelő 1 Ösztöndíj Zala megye összesen 2283 19 Forrás: Oktatási Hivatal
Zala megyében összesen 3 felsőoktatási intézmény, 6 kara, 3 képzési helyszínen működik. Elsősorban gazdasági, agrártudományi, egészségügyi és műszaki szakok elérhetők a zalai felsőoktatási képzési kínálatban.
Intézmény képzés helyszíne Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Zalaegerszeg Pannon Egyetem Georgikon Kar Keszthely Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Nagykanizsa Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Nagykanizsa Pannon Egyetem Mérnöki Kar Zalaegerszeg Pannon Egyetem Mérnöki Kar Nagykanizsa Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Zalaegerszeg Forrás: saját gyűjtés
Zalaegerszeg és Lenti járásokban az óvodai ellátás intézményei rendelkezésre állnak. A bölcsődei ellátás fejlesztésére – a törvényi szabályozással összhangban – minibölcsődei férőhelyek kerülnek kialakítása a 2018-as tanévtől kezdődően. TOP forrásokból – várhatóan 2018 év végéig – összesen 15 gyermekellátási intézmény14 kerül felújításra, bővítésre, vagy létrehozásra. Ehhez kapcsolódóan a paktum projekt keretében a fejlesztett gyermekellátási kapacitások becsült humánerőforrás-igénye 5 fő.
Projekt megnevezése Település Projekt Megvalósítás összköltsége tervezett befejezése Az Alsónemesapáti Maci Óvoda Székhely Intézményének Alsónemesapáti 12 326 335 2017.10.15 fejlesztése Minibölcsőde kialakítása Szentpéterúron Szentpéterúr 30 682 540 2018.07.31
14 Ebből 10 található a stratégia fejlesztési célterületén, 5 db pedig a megyeszékhelyen, ugyanakkor a megyeszékhely férőhelyei a jelentkezési létszámok függvényében a járási lakosság számára is elérhetők.
26 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Óvoda fejlesztése Zalaszentgyörgyön Zalaszentgyörgy 31 816 905 2017.08.31 A Csonkahegyháti Bóbita Óvoda fejlesztése Csonkahegyhát 35 898 694 2017.10.01 Óvoda fejlesztése Nemesapátiban Nemesapáti 38 463 729 2017.10.01 Kisgyermek nevelési intézményfejlesztés Egerváron Egervár 52 934 528 2017.08.31 Óvoda fejlesztése Lakhegyen Lakhegy 55 198 414 2017.10.01 Napköziotthonos Óvoda fejlesztése Gellénházán Gellénháza 59 999 997 2017.11.03 Óvodafejlesztés és mini bölcsőde kialakítása Nagylengyelben Nagylengyel 76 106 311 2018.08.31 Zalaegerszegi Belvárosi I. számú Óvoda Mikes Kelemen utcai Zalaegerszeg 76 724 062 2017.11.30 tagóvodájának fejlesztése Zalaegerszegi Landorhegyi Óvoda Kodály Zoltán utcai Zalaegerszeg 96 846 474 2018.10.31 tagóvodájának fejlesztése Zalaegerszegi Egyesített Bölcsődék Napsugár utcai Bölcsőde Zalaegerszeg 97 689 033 2017.11.30 fejlesztése A lenti óvoda és bölcsőde fejlesztése Lenti 199 922 047 2018.02.28 Zalaegerszegi Egyesített Bölcsődék Cseperedő Bölcsőde és a Zalaegerszeg 238 748 854 2018.10.15 Zalaegerszegi Belvárosi II. számú Óvoda Petőfi utcai Tagóvodájának fejlesztése Andráshidai Óvoda építése Zalaegerszeg 358 970 336 2017.10.31
Forrás: https://www.palyazat.gov.hu/tamogatott_projektkereso15
3.2. Munkaadói és álláskeresői igényfelmérés eredményei Az innovatív foglalkoztatási paktum pályázat megvalósításához kapcsolódóan, a foglalkoztatási stratégia megalapozására mindkét járásra vonatkozó munkaerő-piaci igényfelmérés készült. Az igényfelmérés a Zala Megyei Innovatív Foglalkoztatási Paktum 2017. évi felülvizsgálata során kapott információk alapján, másodelemzés keretében készült. Munkaadói igényfelmérés A munkaadói igényfelmérés16 21 kitöltője közül 8 székhelye Lenti járásban, 13 szervezeté pedig Zalaegerszeg járásban található. A kérdőívet kitöltők zöme (13 szervezet) mikrovállalkozás, emellett 4 kisvállalkozás és 3 középvállalkozás és 1 nonprofit szervezet szerepel a válaszadók között, ami így jól leképezi a két járás vállalkozói összetételét. A nemzetgazdasági ágak szerinti összetétel alapján elmondható, hogy a mezőgazdaság kivételével a térség főbb foglalkoztató szektorai képviseltetve vannak a kérdőívben. A kérdőívet kitöltők átlagos foglalkoztatotti létszáma 24 fő.
A megkérdezettek 1-től 5-ig terjedő skálán értékelhették a vállalkozásuk helyzetét és környezetét. Az igényfelmérés tapasztalatai azt mutatják, hogy a térség vállalkozói általánosságban valamivel pozitívabb várakozásokkal tekintetnek a jövőbeni piaci folyamatokra, mint a megyei cégek. Ennek ellenére számukra is problémát jelent a munkaerő minőségi és mennyiségi rendelkezésre állása. A pénzügyi források rendelkezésre állását, az árbevételük alakulását és a gazdálkodásuk közvetlen környezetét inkább jónak ítélik meg a cégek.
Stratégia Zala célterülete megye Gazdálkodás közvetlen környezete: beszállítók, vevők anyagi helyzete 3,3 3,3 Minőségi munkaerő rendelkezésre állása 2,2 2,1
15 A lekérdezés időpontja: 2017. november 17. 16 Részletes adatokat ld. II. sz. mellékletben.
27 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Munkaerő mennyiségi rendelkezésre állása 2,4 2,3 Forrás rendelkezésre állása 3,5 3,2 Támogatási rendszerek rendelkezésre állása 2,8 2,9 Piaci környezet, állami szabályozás, EU-szabályozás 3,1 3 Árbevétel alakulása 3,4 3,3 Verseny helyzetének alakulása cégük piacain17 3,4 3
A megkérdezett vállalkozások 38%-a tervezi a foglalkoztatásának bővítését a következő 1-2 év során, átlagosan 4 fővel. A válaszadók körében a bővítési szándék elmarad a megyei átlagtól, ugyanakkor a bővítés mértéke vállalkozásonként meghaladja azt.
Stratégia célterülete A következő években terveznek-e foglalkoztatásbővítést? Zala megye % db % Igen 8 38,1% 52,8% Bővítés összesen 28 79 Átlagos bővítési szándék 3,5 2 Nem 9 42,9% 18,1% Nem tudja 4 19,0% 29,2%
A munkaerő kiválasztása és felvétele során a – fentiekkel összhangban – cégek legnagyobb nehézsége a képzett munkaerő hiánya (válaszadók 71%-a jelölte meg problémaként), a motivált munkaerő hiánya (62%), az általános munkaerőhiány (57%), és a munkatapasztalat hiánya (52%).
A kérdőívben lehetőség volt konkrét bővítendő munkakörök megnevezésére, ehhez kapcsolódóan pedig az ajánlható bruttó munkabér megadására. Ez alapján a cégek által ajánlott átlagos munkabér bruttó 222 000 ezer forint volt, ami meghaladja a megyei bruttó 182 872 Ft-os átlagot – ugyanakkor ez mindössze 6 válasz átlaga, ezért messzemenő következtetések levonására nem alkalmas.
A hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatására a válaszadók általában véve nyitottak, ugyanakkor kevésbé, mint a megyei átlag.
Foglalkoztatnának-e hátrányos helyzetű munkanélkülieket, részt Stratégia célterülete Zala vennének-e az ő elhelyezkedésüket segítő programokban, megye (%) pályázatokban? db % Legalább egy feltételt megnevezett 13 61,9% 80,0% Igen, bérköltség jellegű támogatást igényelnénk 12 92,3% 93,0% Igen, munkaerő-képzési jellegű támogatást igényelnénk 3 23,1% 29,8% Igen, lakhatási támogatást igényelnénk munkavállalóinknak 1 7,7% 3,5% Igen, utazási támogatást igényelnénk munkavállalóinknak 1 7,7% 43,9% Egyéb feltétel mellett 0 0,0% 0,0% Nem élnénk a lehetőséggel 4 19,0% 10,0% Nem tudom/nem válaszolok 4 19,0% 10,0%
Hasonló módon a duális képzési programokkal kapcsolatban is zárkózottabbak: a válaszadók 44% elutasítja az ilyen programokban való részvétel, míg a megyei vállalkozások esetében ez csak 30%.
17 1=nagymértékben erősödni fog, 5=nagymértékben gyengülni fog
28 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
A Zala Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztálya által készített 2017. 3. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés megerősíti a térség munkaerő-bővítési szándékait. E szerint a megkérdezett zalai vállalkozások (több mint 500 válaszadó) Zala megyében és Zalaegerszeg járásban éves szinten létszámuk 3% körüli növekedését várják, míg Lenti járásban stagnálást prognosztizálnak a válaszadó cégek (A tervezett bővülés és a tényleges növekedés 2009-től vizsgált adatok alapján 70-75 %-ban megvalósul.). Ezzel együtt a zalai vállalkozások létszámnövekedési várakozásai meghaladják az országos átlagot.
A megkérdezett munkáltatók létszámának várható alakulása18
Járás Statisztikai állományi létszám, fő Várható változás, % 2017. I. félév 2017. III. n.év 2018. I. félév 2017. III. 2018. I. félév végén végén várható végén várható n.év végéig végéig Lenti 2 430 2 440 2 427 0,4 -0,1 Zalaegerszeg 17 440 17 994 18 032 3,2 3,4 Zala megye 35 803 36 656 37 018 2,4 3,4 Magyarország 1,2 2,5 A táblázatban nem szerepel a közfoglalkoztatottak száma.
Zala megyében Zalaegerszeg és Lenti járásban van (Zalaegerszeggel együtt) a megyei álláshelyek 55-56 %-a. (Ebből Lenti járás 6,5-7,5 %). Az álláshelyek zalaegerszegi koncentrációja a következő években is tendencia marad.
A létszámbővítési szándékok nemzetgazdasági ágak szerinti bontásának vizsgálata azt mutatja, hogy az átlagosnál magasabb mértékű lehet a növekedés a szállítás/raktározás, egyéb szolgáltatások és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek esetén, míg rövid távon a villamos-energia, gáz-, gőzellátás szektorban várható nagyobb létszámú leépítés. A legnagyobb foglalkoztatási súlyú feldolgozóiparban 2,5% körüli mértékben emelkedhet a létszám.
A megkérdezett munkáltatóknál a 2017. III. negyedévi várható belépők munkakörönkénti összetétele a következő: 19
Megnevezés Lenti járás Zalaegerszeg járás Zala megye Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr 1 202 218 Egyéb termék-összeszerelő 2 67 203 Húsfeldolgozó 0 4 134 Mechanikaigép-összeszerelő 0 56 56 Bolti eladó 0 8 54 Egyszerű ipari foglalkozású 0 21 48 Szabó, varró 0 26 43 Lakatos 4 23 42 Rakodómunkás 0 7 41 Forgácsoló 0 25 26 Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalkozású 0 0 25 Egyéb takarító és kisegítő 0 6 22 Szociális gondozó, szakgondozó 0 19 21 Konyhai kisegítő 0 6 21 (megyei szinten 20 főt elérő létszámfelvétellel járó munkakörök)
18 NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (ZALA MEGYE 2017. III. negyedév) 5. oldal 19 NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (ZALA MEGYE 2017. III. negyedév) 9. oldal
29 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Álláskeresői igényfelmérés Az álláskeresői igényfelmérés20 esetében szintén összesen 21 válaszadói kérdőív kiértékelésére épül. 4 fő nem adta meg a nemét, a fennmaradó 17 fő között 9 férfi és 8 nő van. Átlagos életkoruk 37 év, és átlagosan fél éve munkanélküliek.
Válaszadók száma Átlagos életkor Férfi 9 33 Nő 8 37 Nem válaszolt 4 47 Összesen 21 37
A válaszadók 86%-a valamilyen hátrányos helyzetű csoportba sorolható. A hátrányos helyzet jellege többségében a korukból fakad (50 év feletti, 25 év alatti), emellett nagyobb arányú a pályakezdő, vagy tartós munkanélküliséggel veszélyeztetett csoport létszáma is.
A válaszadók között alulreprezentáltak az alacsony végzettségűek21: mindössze 3 fő rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel.
Legmagasabb iskolai végzettség fő Általános iskola 5-7 évfolyam 1 Befejezett általános iskola 2 Szakmunkásképző, szakiskola 10 Érettségi 4 Felsőfokú végzettség 3
Valamilyen szakképzettsége a válaszadók több, mint 70%-ának van. Zömében pedig ezen a szakterületen is szeretnének a jövőben elhelyezkedni.
Szakképesítéssel rendelkezik 15 fő Utolsó munkahely és szakképesítés megegyezik 9 fő Vágyott munkahely és szakképesítés megegyezik 12 fő
Az álláskeresőket megkérdeztük arról is, hogy mit gondolnak, milyen tényezők nehezítik az elhelyezkedésüket a munkaerőpiacon. A megyei átlagnál nagyobb arányban jelezték, hogy az alacsony munkabérek ellenösztönzőként hatnak az álláskeresésre. Összevetve ezt a megállapítást a válaszadók fizetési igényével azt láthatjuk, hogy a fizetési igények – a végzettségüket és a keresett állásokat is tekintetbe véve – nem irreálisan magasak22: átlagosan nettó 144 000 forintot várnának el munkájukért.
Stratégia fejlesztési Zala Melyek azok a tényezők, amelyek nehezítik vagy gátolják a munkába területe megye állását? fő % %
20 Részletes válaszok a II. számú mellékletben. 21 Ennek oka lehet a mintavételi hibán kívül az is, hogy az alacsony végzettségűek – sokszor funkcionális analfabetizmus miatt – kevésbé hajlandók önkitöltős kérdőíves lekérdezésekben részt venni. 22 Mindössze egy válaszadó adott meg nettó 350 ezer forintos fizetési igényt. A többi válaszadó 80 ezer és 200 ezer közötti fizetési igényt jelölt meg.
30 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Nincs a lakóhelyemen munkalehetőség 6 31,6% 26,4% Végzettségem nem megfelelő az elérhető munkalehetőségekhez 1 5,3% 11,0% Utazási költségeim jelentősek 5 26,3% 9,9% Csak részmunkaidős munkaviszony lenne megfelelő számomra 2 10,5% 3,3% Csak rugalmas munkaidős munkaviszony lenne megfelelő számomra 5 26,3% 6,6% Alacsony munkabérek 10 52,6% 34,1% Gyermekem, ápolásra szoruló családtagom ellátását nem tudom 0 0,0% 1,1% megoldani Egyéb, éspedig: 2 10,5% 7,7% Nem válaszolt 2
Jelentős, a megyei értékeket meghaladó akadályozó tényezőnek látják az álláskeresők továbbá a helyben elérhető munkahelyek problémáját, az utazási költségeket - ami a térség közlekedési problémáira is utal, valamint a részmunkaidős munkaviszony hiányát.
Az álláskeresők kétharmada hajlandó lenne tanulni annak érdekében, hogy munkát találjon. A tanulni hajlandó válaszadók mintegy harmada bértámogatást, 29%-a utazási támogatást igényelne. Ugyanennyien nyilatkozták, hogy csak az általuk választott témájú képzésen vennének részt. A válaszadók ötöde pedig csak a saját lakhelyén lenne hajlandó tanulni.
Az álláskeresők utazási hajlandóságát vizsgálva az látható, hogy a stratégia célterületéről érkező álláskeresők alacsonyabb arányban lennének hajlandók utazni a leendő munkahelyükre, mint egy Zala megyei átlagos válaszadó. Ezzel együtt nagyobb arányban is várnak el utazási támogatást (62%, míg a megyei átlag 45%), vagy a munkaadó részéről az utazás megszervezését (15% a megyei 6%-kal szemben).
3.3. Gazdasági és foglalkoztatási SWOT elemzés Az alábbiakban összefoglaljuk azon legfontosabb értékelő jellegű állításokat, melyek a releváns megyei és helyi területfejlesztési dokumentumokból, illetve a jelen helyzetelemzésből következnek, és meghatározzák a jövő fejlesztési irányainak kialakítását:
Erősségek Gyengeségek Általános gazdasági fellendülés és erősödő ipari Megyei összehasonlításban is jelentős probléma az potenciál elöregedő népesség és a csökkenő lakosságszám Alacsony munkanélküliségi ráta Az aprófalvas településszerkezetből fakadó A feldolgozóipar országos átlagnál magasabb közlekedési és foglalkoztatási problémák megyei munkatermelékenysége. összehasonlításban is jelentősök A fémipar, faipar és nyomdai ágazatok fejlődésére A diplomát szerzett fiatalok nem térnek vissza alkalmas gazdasági környezet szülőtelepüléseikbe Foglalkoztatási osztályok széles kapcsolatrendszere, Alacsony exportrészesedés és gyenge K+F komoly tapasztalata kapacitások Kevésbé jelentek meg magas hozzáadott értékű tevékenységet folytató üzemek, jelentős a betanított munkaerő alkalmazása. Zalaegerszeg járásban elérhető szakképzési A nagyvárosi dinamikus centrumok nagy távolsága, kapacitások széles kínálata közlekedési, különösen tömegközlekedés révén történő elérési nehézségek
31 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Turisztikai desztinációk és szálláslehetőségek színes Jelentős a külföldre irányuló elvándorlás – különösen kínálata. a szakmunkások és magasabban képzettek körében Lehetőségek Veszélyek Növekvő bérszínvonal, ami a külföldi munkavállalás Külföld elszívó ereje miatt a jó szakemberek elszívó erejét csökkenti. elköltöznek Növekvő jelentőségű turizmus – első sorban a Lenti A bérek emelése nélkül a vállalkozások Fürdőhöz kötődően humánkapacitás-csökkenése várható. Különösen a Minőségi élelmiszertermeléshez szükséges minimálbéren és a garantált bérminimumon adottságok megléte érezhető a munkaerőhiány Bővül a munkaerőpiac kínálati oldala: az inaktívak A tömegközlekedés, különösen az autóbuszos munkaerőpiaci bevonhatósága javul Ezzel együtt a közlekedés piacának átalakulása a csak közfoglalkoztatottak száma csökken – az elsődleges nyereségesen üzemeltethető járatok fenntartását munkaerőpiac irányába való elmozdulás teszi lehetővé, ami a centrumoktól távolabbi megkezdődött. települések megközelíthetőségét tovább rontja A szociális gazdaság, a közfoglalkoztatás szociális Megfelelő szakemberállomány hiányában a tervezett szövetkezetté alakulása egyelőre kiaknázatlan beruházások elmaradnak. lehetősége a térségnek. A szakképzés átalakulásának eredményeképpen nő a szakképzés vonzereje és az oktatás színvonala, Nem sikerül olyan gyermekvállalási ösztönzőket erősödik a társadalom pereméről érkező gyermekek kialakítani, ami érdemben növelné a munkaerőpiacra történő felkészítési képessége gyermekvállalási hajlandóságot, ezzel a két járás A foglalkoztatók, és a szakképző intézetek közötti demográfiai helyzete tovább romlik közvetlen információcsere eredményeként a szakképzési szerkezet jobban igazodik a kereslethez Környezettudatosság erősödése, ami megjelenik a helyi, ellenőrzött útvonalon beszerzett A területi középszinten nem történik meg a mezőgazdasági termékek vásárlása iránti igényben fejlesztéseket szervezni, koordinálni tudó is, s mindez erősíti a helyi termékek iránti keresletet kapacitások kormányzati eszközökkel történő A magyar-horvát és a magyar-szlovén államhatáron megerősítése, ill. kialakítása, ezzel tovább erősödik a átnyúló gazdasági kapcsolatok erősödnek, az fejlesztések széttagoltsága, összehangolatlansága államhatárok mindkét oldalán javul a gazdasági teljesítmény és a foglalkoztatottság
4. Jövőkép, célrendszer
4.1. Jövőkép A nyugat-zalai paktum fejlesztési területén a munkanélküliség csökken, a munkaerőhiány enyhül. A munkaerőpiaci kínálat mennyisége és minősége is bővül a korábban munkaerőpiactól távol maradó csoportok integrálásával, valamint a képzési és foglalkoztatási programok eredményeképp. A képzőintézmények és a munkaadók közötti együttműködés fejlődik, a szak- és felnőttképzés reagál a munkáltatói igényekre. A munkakörülmények javulnak, a munkavégzés módja, az atipikus foglalkoztatási formák elérhetősége bővül. A szociális gazdaság az arra rászoruló, elsődleges munkaerő-piacon helyt állni nem képes emberek számára nyújt munkalehetőséget.
A helyi gazdaságban magasabb hozzáadott értéket előállító szereplők megjelennek. A bérszínvonal fejlődik. A térség népességmegtartó ereje összességében javul.
A Nyugat-Zalai Foglalkoztatási Paktum információs, tanácsadási, koordinációs-szervezési szolgáltatásaival hatékonyan támogatja, hogy a foglalkoztatáspolitika szereplői, így különösen a munkaadók, az álláskeresők, a foglalkoztatási osztályok, a képzőintézmények, az önkormányzatok, az
32 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
érdekvédelmi és foglalkoztatási célú civil szervezetek együttműködése gördülékeny, ami elősegíti a kereslet és a kínálat egymáshoz való illeszkedését. A partnerségi szemlélet a paktum projekt befejezése után is jellemző marad a térségben.
4.2. Célrendszer A stratégia átfogó célja egy olyan együttműködő térség kialakítása, amelyben a munkaerőpiacot befolyásoló szereplők partneri viszonyának eredményeképp Lenti és Zalaegerszeg járás foglalkoztatási szintje növekszik.
Az átfogó cél megvalósítása érdekében az alábbi kiemelt célokat határozza meg a stratégia:
A térség munkaerő tartalékjainak mozgósítása – különös tekintettel az inaktívakra és a megváltozott munkaképességűekre. A két járás aprófalvas településszerkezetéből is adódóan az inaktivitás szintje továbbra is magas, ezzel párhuzamosan pedig a közmunka elszívó hatása erős. Cél, hogy a reálisan munkába vonható réteg munkaerő-piaci kompetenciáinak fejlesztésével az elsődleges munkaerőpiacon, a halmozottan hátrányos helyzetű egyének pedig a szociális gazdaság segítségével integrálhatók legyenek a társadalom egészébe.
Szakképzett munkaerő-utánpótlás biztosítása. Különösen nagy gondot okoz a térségben a munkaerő képzettsége, az elsősorban külföldi munkahelyre távozó, szakképzett munkaerő pótlása, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az álláskeresői réteg, illetve a jelenleg az elsődleges munkaerő-piacon nem foglalkoztatott, de potenciálisan foglalkoztatható (közmunkában foglalkoztatott, inaktív) személyek számára a vállalkozói igényekre reagáló képzési rendszer alakuljon ki.
Minőségi munkahelyek létrehozása. Zala megye egészére, így a térségre is jellemző az alacsony hozzáadott értékű iparágak nagyobb hangsúlya. Tudatos beruházás-ösztönző tevékenységek és ehhez kapcsolódóan pedig a szakképzési kínálat bővítése lehetőséget adhat a magasabb termelékenységi szintű munkahelyteremtés elősegítésére. A munkahelyek minőségi fejlesztéséhez járul hozzá továbbá az atipikus foglalkoztatási formák szélesebb körű elterjesztése, és az önfoglalkoztatás lehetőségeinek bővítése, támogatása.
Együttműködés intézményeinek kialakítása. A foglalkoztatási stratégia kiemelt célja egy olyan jól működő paktumszervezet kialakítása, amely a munkaerőpiaci szereplők közötti együttműködést, kommunikációt katalizálja, segíti a foglalkoztatási paktumszervezeten belüli és kívüli források összehangolását a fejlesztési források hatékony felhasználása érdekében.
4.3. Kapcsolódás a megyei fejlesztési programokhoz A stratégia kialakítása során az országos, a megyei és a helyi stratégia keretekhez és fejlesztési célokhoz való illeszkedést prioritásként kezeltük, Zala megye foglalkoztatási céljainak megvalósítását szem előtt tartottuk. A stratégia fejlesztési területe speciális helyzetéből fakad, hogy a Zalaegerszeg járás területén található megyeszékhely nem képezi részét jelen stratégiának, ugyanakkor a stratégiai célok és irányok közötti összhang megvalósul.
A megyei foglalkoztatási stratégia és akcióterv átfedésben van jelen stratéga célterületével, éppen ezért elengedhetetlen a célok, prioritások és intézkedések összhangjának kialakítása. A nyugat-zalai térség foglalkoztatási stratégiája egyrészről jól követi a megyei fejlesztési célokat (pl. munkaerő- kínálat fejlesztése, munkaerőpiaci tartalékok mozgósítása, szakképzés és munkaadói igények jobb
33 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
összehangolása), másrészről pedig kiegészítő jelleggel tűz ki célul beruházás-ösztönző tevékenységet, valamint az atipikus foglalkoztatási formák elősegítését és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztathatóságának javítását.
5. Stratégia prioritásai és intézkedései Prioritások és intézkedések rendszere
I. Munkaerő rendelkezésre állásának biztosítása
•I.1. Munkaerőtartalékok mozgósítása: inaktív réteg felkutatása, álláskeresők elhelyezkedésének elősegítése •I.2. Szak- és felnőttképzés kereslet-vezérelt lehetőségeinek biztosítása
II. Munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztése
•II.1. Hátrányos helyzetű célcsoportok tagjainak elhelyezkedése érdekében egyedi, speciális foglalkoztathatóságot javító támogatási formák kialakítása •II.2. Megváltozott munkaképességű személyek elhelyezkedésének támogatása •II.3. Szociális gazdaság fejlesztése a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának elősegítésére
III. Foglalkoztatás minőségi fejlesztése
•III.1. Atipikus foglalkoztatási formák elősegítése •III.2. Szakképzés fejlesztésével egybekötött beruházás-ösztönzés a tartós, magasabb hozzáadott értékű munkahelyek létrehozása érdekében •III.3. Foglalkoztatást elősegítő vállalkozási, önfoglalkoztatási, munkaadói tanácsadás, hálózatfejlesztés vállalkozói szemlélet terjesztésével
IV. Foglalkoztatási együttműködés ösztönzése
•IV.1. Foglalkoztatási paktum szervezeti kapacitásainak és szolgáltatásainak fejlesztése •IV.2. A paktum működését befolyásoló belső és külső feltételek felmérése, javaslatok megfogalmazása •IV.3. A munkaerő-piaccal és a képzési lehetőségekkel kapcsolatos információk széleskörű elérhetőségének biztosítása •IV.4. Együttműködés a megyei és más térségi paktumokkal
6. Végrehajtás és értékelés
6.1. Végrehajtás intézményrendszere A foglalkoztatási stratégia megvalósításának letéteményese az Innovatív foglalkoztatási együttműködés a zalaegerszegi és lenti járásokban, azaz a Nyugat-Zala foglalkoztatási paktum intézményrendszere. Annak ellenére, hogy a stratégia céljai és beavatkozásai részben túlmutatnak a foglalkoztatási paktum lehetőségein, a paktum szakmai együttműködési rendszere alkalmas ezen holisztikusabb célok megvalósításában való közreműködésre. Így a foglalkoztatási stratégia végrehajtásában kulcsfontosságú szerepe van a paktum szervezeteknek: a paktumirodának, a paktum menedzsernek, a Foglalkoztatási Fórumnak, és az Irányító Csoportnak.
Paktum szervezeti Fő feladatok a stratégia megvalósításában
34 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Egység A foglalkoztatási együttműködés döntéshozó és irányító szakmai szerve. Feladata a foglalkoztatási paktum pályázat szakmai irányainak koordinációja, a társadalmi- gazdasági változások szerinti korrekciók, aktualizálási folyamatok előkészítése, a Irányító Csoport paktum-együttműködés képviselete. Közreműködik a projekt jelentősebb szerződéseinek megkötési folyamatában. Feladata a kommunikációs és monitoring feladatok ellenőrzése. A foglalkoztatási paktumban résztvevő alkotják a rendszeresen ülésező Foglalkoztatási Fórum tagságát.23 A Foglalkoztatási Fórum a következő feladatokat látja el: tájékozódik a térség munkaerő-piaci helyzetéről, elemzi a felmerülő problémák okait, és erről információt szolgáltat az érdekeltek számára; biztosítja a megyei szereplők közötti információáramlást és a vélemények Foglalkoztatási cseréjét; Fórum segíti a szereplők közötti kezdeményezések összehangolását, a partnerségek kialakulását; munkaerő-piaci projektjavaslatokat fogalmaz meg, javaslatokat ad az éves munkaprogramhoz; elfogadja szervezeti és működési szabályzatát, szükség esetén módosítja azt. A paktum menedzsment szervezete, a foglalkoztatási együttműködési megállapodás „irányító bázisa”. A paktumirodán 1 fő paktummenedzser látja el a feladatokat. Fő feladatai: munkaerőpiaci szereplők közötti információáramlás és véleménycsere ösztönzése, a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolása; figyelemfelkeltés a minél szélesebb körű partnerség megteremtésére és a projekt tudatosítására az együttműködési hálózatban érintett partnerek, valamint a szélesebb nyilvánosság körében; Paktumiroda partnerség-építés; együttműködés biztosítása a Zalai innovatív foglalkoztatási paktummal; a projekt megvalósítása során folyamatos tájékoztatás és kommunikáció az együttműködési hálózatban érintett partnerek között, folyamatos tájékoztatás és kommunikáció a szélesebb nyilvánosság felé; honlap működtetése; kapcsolat más gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési projektekkel, a forráskoordináció segítése; minősítési rendszer bevezetése. A paktumszervezet fő alapdokumentumait és műkődési szabályzatait a stratégiához csatolt mellékletek tartalmazzák. A foglalkoztatási stratégia megvalósításának fő technikai eszköze az Akcióterv, amely a stratégia céljainak részletes bemutatását, a részletezett finanszírozási forrásokat és a tervezett ütemezést tartalmazza. Az Akcióterv évente felülvizsgálatra kerül annak érdekében, hogy a stratégia előrehaladása megvalósuljon.
23 A két járásra kiterjedő paktumot legalább 15 szervezet írja alá, köztük a Zala Megyei Önkormányzat, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, illetve Zalaegerszeg MJV paktuma képviseletében delegált szervezet. A paktum szervezetbe a kötelező tagok mellett bevonásra kerülnek az érintett nagyobb települési önkormányzatok (Lenti, Pacsa, Zalalövő), a térség 2 jelentősebb LEADER szervezete, az Agrárkamara, a különböző gazdasági ágak reprezentatív képviselői, érdekképviseletek, a munkaerő-piac fejlesztésében érintett civil szervezetek, szociális vállalkozások, és a lenti Paktumot összefogó, de nem többségi önkormányzati tulajdonú „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft. is.
35 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
6.2. Stratégai finanszírozási háttere Nyugat-Zala foglalkoztatási stratégiájának elsődleges forrását a TOP 5.1.2-15 számú pályázati konstrukció jelenti. A helyi szintű foglalkoztatási együttműködések című pályázaton felül a Területi Operatív Programon belül és más Széchenyi 2020 Operatív Programok pályázati céljai is kapcsolódnak a foglalkoztatási stratégia céljaihoz. Ezeken túl több hazai foglalkoztatási célú program is segítheti jelen foglalkoztatási stratégia és akcióterv megvalósítását.
Nyugat-Zala foglalkoztatási stratégiájához kapcsolódó Széchenyi 2020 egyedi célkitűzések: Terület- és Településfejlesztési Operatív Program
1A: A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával 1B: A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében 1.C: A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével 1.D: Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által 2.A: Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal 5.A: A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program
NEC 1.1: Versenyképes vállalkozói ismeretek terjesztése NEC 10.1: Álláskeresők, különösen az alacsony iskolai végzettségűek növekvő körének munkaerőpiaci integrációja valósul meg NEC 11.1: A sem foglalkoztatásban, sem oktatásban vagy képzésben nem résztvevő (ún. NEET) 25 év alatti fiatalok Ifjúsági Garanciához való hozzáférése biztosított NEC 12.1: A belső és külső munkaerő-piaci rugalmasság erősödik NEC 13.1: A munkavállalási korú lakosság, különösen az alacsony képzettségűek részvétele nő a munkaerőpiaci kompetenciákat javító formális képzésekben. NEC 14.1: Kompetencia-alapú képzések elterjedtsége nő NEC 17.1: foglalkoztatást ösztönző beruházásokat megvalósító vállalkozások, köztük a társadalmi célú vállalkozások versenyképességének növelése a külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása révén. Emberi Erőforrásfejlesztési Operatív Program
1.A: A munkaerő-piacról tartósan kiszorult személyek munkaerő-piaci programba való belépésének növelése 1.B: A család és ifjúság társadalmi részvételének növelése 1.C: Több helyi civil közösség jön létre 1.E: Periférikus élethelyzetek, valamint a leszakadást előidéző humán tényezők és szolgáltatáshiányok visszaszorítása 1.H: Hátrányos helyzetű személyek, kifejezetten romák szociális gazdaságban való részvételének növelése 3.A: A korai iskolaelhagyás csökkentése, a hátrányos helyzetű tanulók végzettségi szintjének emelése
36 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
3.F: Javulnak a munkaerő-piacról kiszorult hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű emberek foglalkoztathatóságot javító kompetenciái és a humán közszolgáltatásokban dolgozók feladatellátási képességei 5.A: A társadalmi felzárkózás támogatása pénzügyi eszközökkel 5.B: A társadalmi innováció javítása és a transznacionális együttműködés kiterjesztése Vidékfejlesztési Program
1C) Az egész életen át tartó tanulás és a szakképzés előmozdítása a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban 2B) A megfelelően képzett mezőgazdasági termelők mezőgazdasági ágazatba való belépésének megkönnyítése és ezen belül is különösen a generációs megújulás elősegítése 3A) Az elsődleges termelők versenyképességének javítása, mégpedig azáltal, hogy megfelelőbb módon integrálják őket az agrár-élelmiszeripari láncba a minőségrendszerek révén, a mezőgazdasági termékek értékének növelése, valamint a helyi piacokon, a rövid ellátási láncokban, továbbá a termelői csoportokban és a szakmaközi szervezetekben folytatott promóció 6A) A diverzifikálásnak, a kisvállalkozások alapításának és fejlesztésének, valamint a munkahelyteremtésnek a megkönnyítése 6B) A helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben Határmenti együttműködési programok / INTERREG Europe V 2014 - 2020 program
Ausztria-Magyarország 2014-2020 kapcsolódó tematikus célkitűzései: o 3d Befektetési prioritás: A kkv-k abban való segítése, hogy növekedni tudjanak a regionális, nemzeti és nemzetközi piacokon, és hogy az innovációs folyamatokban részt tudjanak venni o 6c: A természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése o 7b Befektetési prioritás: A regionális mobilitás fokozása a másodrangú és harmadrangú csomópontok TEN-T infrastruktúrához – többek között a multimodális csomópontokhoz – történő kapcsolásával o 11. Befektetési prioritás: Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fejlesztése Szlovénia-Magyarország Együttműködési Program 2014-2020 kapcsolódó tematikus célkitűzései: o 6c: A természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése o 11b: A hatóságok és az érintettek intézményi kapacitásának növelése és eredményes közigazgatás kialakítása az ERFA feladatainak végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási rendszerek és közszolgáltatások eredményességének és intézményi kapacitásának megerősítése által. Magyarország-Horvátország Együttműködési Program 2014-2020 kapcsolódó tematikus célkitűzései: o 6c: A természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése o 10: Az oktatásba, a képzésbe és a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében a közös oktatási, szakképzési és képzési rendszerek kidolgozása és megvalósítása révén o 11b: A hatóságok és az érintettek intézményi kapacitásának növelése és eredményes közigazgatás kialakítása az ERFA feladatainak végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási rendszerek és közszolgáltatások eredményességének és intézményi kapacitásának megerősítése által.
37 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Hazai finanszírozású programok
Közfoglalkoztatásból a versenyszférába – központi munkaerőpiaci program
6.3. Stratégia értékelésének és felülvizsgálatának menete A Foglalkoztatási Stratégiák nyomon követésének célja, hogy visszajelzést adjon a foglalkoztatási partnerség számára a célok előrehaladásáról, amennyiben pedig szükséges, a stratégia célok a változó helyzethez igazíthatók. Mindezek révén a partnerségek:
képesek lesznek a kiinduló pont rögzítését követően az elért eredményeket, helyzetet összehasonlítani, értékelni, alkalmasak problémákat azonosítani és megoldásokat keresni, be tudják mutatni az akciótervek, stratégiák végrehajtásának eredményeit, azonosítani tudják a jó gyakorlatokat és képesek azokat másokkal is megosztani, új problémákra és lehetőségekre tudnak rávilágítani, amelyek révén további kutatásokat kell végrehajtani. A foglalkoztatási stratégia és az akcióterv rendszeres, éves értékelése és felülvizsgálata a foglalkoztatási paktum pályázat keretében valósul meg külső szakértő bevonásával. A monitoring folyamat két alappillére a szakmai tapasztalatok integrálása és az új értékelések és adatok beépítése. A stratégia és akcióterv éves szintű aktualizálása során elvégzendő feladatok a következők:
A zalaegerszegi és lenti járás munkaerőpiaci irányítás meghatározó szereplőivel legalább 2 db részletes szakmai interjú készítése; Az érintett járások főbb foglalkoztatás-politikai szereplőcsoportjainak képviselőivel legalább 1 darab, részletesen dokumentált csoportos beszélgetés készítése; Az igényfelmérés éves szintű aktualizálási eredményeinek magas szintű figyelembe vétele és beépítése a stratégiába és akciótervbe. Ennek keretében: o A zalaegerszegi és lenti társas vállalkozásokat megszólító kérdőíves lekérdezés (online és/vagy papír alapú önkitöltős) lefolytatása, melynek eredményeként legalább 20 kitöltött kérdőív készül el.
38 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
o A foglalkoztatási paktum célcsoportjait megszólító kérdőíves lekérdezés (online és/vagy papír alapú önkitöltős) lefolytatása, melynek eredményeként legalább 20 kitöltött kérdőív készül el. Az akcióterv éves szintű teljesítményelemzésének összeállítása; A zalaegerszegi és lenti járási hivatalok munkaerőpiaccal foglalkozó szervezeti egységei által biztosított foglalkoztatás-statisztikai információk magas szintű figyelembe vétele és beépítése a stratégiába és akciótervbe; A paktum szervezet tevékenységeinek és tapasztalatainak áttekintése; A paktum pályázat és más releváns kapcsolódó projektek indikátorértékeinek áttekintése; A stratégia és akcióterv érintett fejezeteinek igényes átdolgozása és kiegészítése: o Az aktualizálás a helyzetértékelés felülvizsgálatával kezdődik. Áttekintésre kerülnek a munkaerőpiaci helyzetben bekövetkezett folyamatok, különösen pedig a foglalkoztatók és álláskeresők kihívásainak változásai a stratégia készítése óta eltelt időben. o Ez alapján meg kell vizsgálni a célok érvényességét, változásokhoz való illeszkedését. o Harmadik lépésként értékelni szükséges az akcióterv éves szintű teljesítményelemzését, ennek eredményeképp pedig felül kell vizsgálni a pénzügyi és szakmai terveket.
39 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
I. sz. melléklet: Akcióterv Innovatív munka-erőpiaci megoldások Lenti és Akcióterv címe Zalaegerszeg járások foglalkoztatási szintjének emelése érdekében Akcióterv megvalósulásának földrajzi Lenti járás és Zalaegerszeg járás (kivétel az álláskeresők területe (projekt terület) lakóhelye szerint Zalaegerszeg és közigazgatási területe) Az akcióterv kezdete 2018. január 1. Az akcióterv befejezése 2021. március 31.
Az akcióterv tartalmazza a foglalkoztatási együttműködési megállapodására és a foglalkoztatási stratégiára alapozott intézkedéssorozatot, amely jelen esetben 39 hónapra került kidolgozásra, figyelembe véve, hogy a sikeres megvalósítás érdekében éves szintű felülvizsgálata minden esetben szükséges. Az akcióterv céljai illeszkednek a megvalósíthatósági tanulmányban és a foglalkoztatási stratégiában megfogalmazott célrendszerhez. Ezek 4 prioritás köré csoportosíthatók, úgymint: I. prioritás: Munkaerő rendelkezésre állásának biztosítása II. prioritás: Munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztése III. prioritás: Foglalkoztatás minőségi fejlesztése IV. prioritás: Foglalkoztatási együttműködés ösztönzése
A prioritások mentén az együttműködési megállapodást aláíró/csatlakozó partnerek feladatul határozták meg a két járás foglalkoztatási helyzetének javítását segítő együttműködési hálózati rendszer létrehozását, a térség munkaerő tartalékjainak mozgósítását – különös tekintettel az inaktívakra és a megváltozott munkaképességűekre; a szakképzett munkaerő-utánpótlás biztosítását és a minőségi munkahelyek létrehozását.
Elvárt eredmény: a térség foglalkoztatási szintjének emelése. Ennek érdekében a projekt területről:
A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban 196 fő résztvevők száma A foglalkoztatási paktumok keretében képzésben résztvevők száma 25 fő
A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók száma 74 fő
ebből önfoglalkoztatóvá válás 16 fő A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók közül a támogatás után 35 fő hat hónappal állással rendelkezők száma
Az akcióterv elérni kívánt célcsoportjai a következők:
Munkáltatói oldalról:
A projektterületen működő vállalkozások – ezen belül is elsősorban a foglalkoztatás-bővítést tervező, különösen ERFA forrásokból foglalkoztatásbővítést végrehajtó társaságok. A megvalósításba bevont vállalkozások száma: 35 db. (Ebből 2017-ben bevonásra kerül 10 db) A megye meghatározó intézményei (pl. egészségügyi intézmények). A megvalósításba bevont intézmények száma (50 fő foglalkoztatott felett): 2 db (Ebből 2017-ben bevonásra kerül 1 db)
40 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Szociális gazdaság szereplői (pl. szociális szövetkezetek) A megvalósításba bevont szociális gazdasági szereplők száma: 3 db. (Ebből 2017-ben bevonásra kerül 1 db) Képzésben/felnőttképzésben érintett, érdekelt intézmények. A megvalósításba bevont képzési szereplők várható24 száma: 2 db. (Ebből 2017-ben bevonásra kerülhet 1 db) Szakmai érdekképviseletek. A megvalósításba bevont érdekképviseletek száma: 2 db. (Ebből 2017-ben bevonásra kerül 1 db)
Álláskeresői oldalról:
Alacsony iskolai végzettségű személyek. Ebbe a csoportba sorolhatók egyfelől azok, akik még az általános iskolát sem fejezték be, másrészt azok, akik ugyan rendelkeznek általános iskolai végzettséggel, de versenyképes, a munkaerő-piacon könnyen konvertálható szakképzettséggel nem. Az elmúlt évek viszonylatában számuk folyamatosan csökken, ugyanakkor az álláskeresőkön belül arányuk növekedett, még mindig a legnagyobb számú célcsoportnak tekinthetők. 2017. júniusi kormányhivatali adatok alapján a maximum 8 általános végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma a stratégia fejlesztési területén (Zalaegerszeg város nélkül) 672 fő. 25 év alatti fiatalok vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők. A pályakezdők esetében jelentős hatása van az iskolai végzettségnek, az elhelyezkedés esélye ugyanis nő a végzettség szintjének növekedésével. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a felsőfokú oktatásból kikerülőket a munkáltatók a munkatapasztalat hiánya miatt nem alkalmazzák, holott iskolai végzettségük megvan, magasan kvalifikáltak. A másik érintett réteg, a középiskolából magatartási, tanulási, motivációs problémák miatt lemorzsolódott fiatal. Ez a csoport néhány évi sodródás után megfelelő munkaerő-piaci szolgáltatásokkal képzésbe vonható, a képzésben benntartható, és ösztönözhető. A pályakezdő, fiatal álláskeresők száma az iskolai tanév zárásával (végzősök kiáramlásával) drasztikusan emelkedik (július-augusztusi időpontban). Munkaügyi adatok alapján (2017. június.) számuk a térségben a megyeszékhely nélkül: 25 év alatti 227 fő, pályakezdő: 118 fő. 50 év felettiek. Az elsődleges munkaerő-piacon már rendkívül nehezen helyezkednek el, általában alacsony iskolai végzettséggel, elavult szakmával rendelkeznek. Ebben a korosztályban már gyakoriak az egészségügyi gondok, de ledolgozott éveik alapján nyugdíjba még nem mehetnek. Képzési programba nehezen bevonhatók, tanulási nehézségeiket kompenzálni szükséges. Előnyük viszont, hogy a „munkás” korosztályba tartoznak, akik életük jelentős hányadában dolgoztak, így bevonásuk elsődlegesen támogatott foglalkoztatás keretében lesz meghatározó. 2017. júniusi adatok alapján a két járásban (Zalaegerszeg nélkül) 562 fő 50 év feletti álláskereső regisztrált. GYED-ről, GYES-ről visszatérők. Közismert, hogy a gyermekükkel otthon töltött időszak munkaerő-piaci szempontból nagy kiesést jelent a szülők (különösen a nők) számára. Az ebből fakadó hátrányaikat tanulással, képzéssel kompenzálni lehet. A munkaerő-piacról történő kiesés nem csak a szaktudás avulása miatt jelent hátrányt, hanem a kapcsolati háló is gyengül. Az ő esetükben leginkább képzésre, tájékoztatásra és legfőképp családbarát
24 A képzési jegyzékbe bekerülő szervezetek számától függően a bevont képzési szervezetek száma a várakozásoktól eltérhet.
41 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
környezetre lenne szükség. Létszámukról külön statisztika nem elérhető. Becsült szám a két járásban 150-200 fő. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők. Ezeknek a személyeknek hosszabb ideje nincs lehetőségük egyéb munkaviszony létesítésére munkalehetőség hiánya, esetleg alacsony iskolai végzettségük miatt, vagy azért, mert már kiestek a munkagyakorlatból, referenciát nem tudnak felmutatni. Jellemzően alkalmi munkákat vállalnak, vagy a közfoglalkoztatás keretében jelenhetnek meg a másodlagos munkaerő-piacon. Kilépésük az elsődleges munkaerő-piacra nehézkes, létminimum alatt élnek, lakhatási körülményeik bizonytalan, helyzetüket kilátástalannak tartják, így alulmotiváltak. Megfelelő munkaerő-piaci szolgáltatásokkal képzésbe vonhatók, illetve elhelyezhetők az elsődleges munkaerő-piacon. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban 2017 első félévében átlagosan 1837 fő részesült Zala megyében. Ez alapján a projektterületen becsült számuk 300-500 fő. Tartós munkanélküliek. Legalább 6 hónapja, de sok esetben évek óta nem képesek elhelyezkedni. Időszakosan közmunka-jellegű tevékenységekbe kerülnek. Különösen a tartós munkanélküliek munkaerő-piaci kompetenciái gyengék, csak hosszabb távú segítő-fejlesztő folyamat után foglalkoztathatók. Életvezetési gondjaik, szenvedélybetegségeik miatt nehezen integrálódnak, gyakran egy háztartáson belül többen is hasonló helyzetbe vannak. A mélyszegénységben élők esetében gondot jelent a munkahelyre, képzési helyszínre való eljutás. Két járás (Zalaegerszeg nélkül) 573 fő (2017. júniusi adat) Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek. 3-6 hónapja munkanélküliek, akik a munkaerőpiacon kevésbé vonzó, vagy elavult szakképesítéssel rendelkeznek, vagy lakóhelyükből fakadóan elhelyezkedésük problémás, annak ellenére, hogy nem tartoznak klasszikusan a hátrányos helyzetű álláskeresők közé.25 Mivel a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetett kategória járásonként eltérően meghatározott, ezért csak becsülhető létszámuk. A két járásban (MJV nélkül) a 4-6 hónapja álláskeresők száma 341 fő, ez alapján a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek száma 150-200 főre tehető. Megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők. Munkaerő-piaci jelenlétüket egészségi állapotuk valamilyen mértékben hátrányosan befolyásolja, gazdasági aktivitási mutatói nagyon kedvezőtlenek. Megtalálásuk, bevonásuk után a leginkább motiválható réteg. Az idősebb korosztályra jellemzően a korábbi munka-keresési kudarcok miatt, a
25 Az Innovatív foglalkoztatási együttműködés a zalaegerszegi és lenti járásokban projekt a következő feltételek mentén határozza meg a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek körét: • a legalább 5 hónapja álláskereső azon személyek, akik a programba vonás időpontjában 35. életévüket betöltötték és szakiskolai végzettséggel rendelkeznek, 40. életévüket betöltött nők és szakmunkásképző vagy gimnáziumi végzettséggel rendelkeznek, 45. életévüket betöltött férfiak és szakmunkásképző végzettséggel rendelkeznek; • a legalább 4 hónapja álláskereső azon személyek, akik programba vonás időpontjában 45. életévüket betöltötték és férfiak esetében szakiskolai vagy gimnáziumi, nők esetében gimnáziumi vagy szakközépiskolai végzettséggel rendelkeznek; • a legalább 5 hónapja álláskereső olyan személyek, akiknek lakcíme társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezettnek vagy jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősülő településen (105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet) vagy kedvezményezett járásban (290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet) található; • a legalább 4 hónapja álláskereső olyan személyek, akiknek lakcíme társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezettnek és jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősülő településen található; • a legalább 3 hónapja álláskereső olyan személyek, akiknek a foglalkoztatási szerv ezen idő alatt nem tudott megfelelő állásajánlatot kínálni; • a legalább 3 hónapja álláskereső olyan személyek, akik elavult szakképesítéssel rendelkeznek (szakképesítését a programba vonást megelőzően legalább 15 évvel szerezte és legalább 5 éve nem dolgozott az adott szakképesítést igénylő munkakörben).
42 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
munkaerőpiactól való távolmaradásba való beletörődést vonja maga után, gyakran végleges és visszafordíthatatlan munkaerő-piaci kirekesztettséget okozva. A munkáltatói oldalról a megváltozott munkaképességű személyek felvétele, alkalmazása tudatos tervezést, többlet erőforrás-ráfordítást igényel, mely terhet általában a foglalkoztatók nem vállalnak. A megváltozott munkaképességű emberek személyre szabott odafigyelést igényelnek, speciális jogszabályok vonatkoznak foglalkoztatásukra, akadálymentesítési kötelezettség, speciális eszközök megléte, munkaszervezési nehézségek, mobilitási problémák jelennek meg alkalmazásuk esetükben. Becsült létszámuk a projektterületen 2017-ben 150-200 fő. Roma nemzetiséghez tartozó személyek. Közülük nagyon nagy számban vannak olyanok, akiknek nincs meg a 8 általános iskolai végzettsége, vagy csak általános iskolai végbizonyítvánnyal rendelkeznek. Alacsony iskolai végzettségük, és származásuk miatt esélyük alig van elhelyezkedni az elsődleges munkaerő-piacon, nagy hányaduk nem dolgozik, a foglalkoztatottak jelentős része pedig közfoglalkoztatási programokban vesz részt, vagy alkalmi munkát végez sok esetben a fekete gazdaságban. Lakáskörülményeik rosszak, anyagi helyzetük is a legrosszabb. A fiatalok már a többgenerációs munkanélküliségbe születtek bele, így mintáik sincsenek, nem ismerik a foglalkoztatók elvárásait. Különösen nehéz a roma nők helyzete, egyrészt a gyermekvállalás, másrészt a családi minták, elvárások miatt. Esetükben szociális, állampolgári, munkavállalói és önálló életvezetési készségeiket kell elsősorban megerősíteni. Létszámuk a projektterületen csak becsülhető. A megyében a 2011-es népszámlálási adatok alapján 6 981 fő vallotta magát roma nemzetiségűnek, ez alapján számuk Lenti és Zalaegerszeg járás területén 1 500 főre tehető. Inaktívak. Még vagy már nem jelennek meg a munkaügyi rendszerben. Egy részük a térség aprófalvaiban él, jellemzően az idősebb korosztályhoz tartozik, sokan dolgoznak a feketegazdaságban, idénymunkák keretében akár Szlovéniába és Ausztriába is átjárnak dolgozni, a háztáji gazdaságban vannak bevételeik. Ez a célcsoport a leginkább ismeretlen, mert a közvetlen környezetén kívül más már nem ismeri őket. Felkutatásukhoz és bevonásukhoz egy széleskörű, térségi szinten egymást ismerő hálózat szükséges. Ők foglalkoztatási programba könnyen bevonhatók, de jellemzően a képzéstől félnek. Az inaktívak között viszont nagy számban vannak, akik életmódszerűen nem dolgoznak, reményük az elhelyezkedésre minimális, nem együttműködőként kerültek ki a foglalkoztatási rendszerből. Ők a tartós munkanélküliekhez hasonlóan csak hosszú távon integrálhatók. Mivel az aktivitási arány (15-64 évesek között a gazdaságilag aktívak aránya a teljes népességen belül) jelenleg 74 % a megyében (2017. 3. negyedéves KSH adat), továbbá a megyei inaktivitás KSH által becsült szintje 45,7 ezer fő, így a fejlesztési térségben számuk 10 ezer fő köré tehető a projektterületen. Közülük a projektbe reálisan bevonható inaktívak számát 250-400 fő közé becsüljük. Közfoglalkoztatási programokba bevont személyek. Zala megye érintett járásaiban (Zalaegerszeg nélkül) 2016-ban átlagosan 2443 fő dolgozott közfoglalkoztatási programok keretében. Körükben nagyon nagy számban vannak olyanok, akiknek nincs meg a 8 általános iskolai végzettsége, vagy csak általános iskolai végbizonyítvánnyal rendelkeznek. Alacsony iskolai végzettségük, készségeik, esetleg származásuk miatt többnyire csak megfelelő munkaerőpiaci szolgáltatások segítésével van esélyük elhelyezkedni az elsődleges munkaerő- piacon.
43 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Az Akcióterv megvalósításában a Nyugat-Zalai foglalkoztatási paktumban együttműködő partnerek vesznek részt.
Prioritások és intézkedések részletes bemutatása I. Prioritás: Munkaerő rendelkezésre állásának biztosítása Prioritás I. Munkaerő rendelkezésre állásának biztosítása Lenti és Zalaegerszeg járások aprófalvas településszerkezete, földrajzi elhelyezkedése, gazdaságszerkezete miatt viszonylag magas inaktivitási mutatókkal rendelkezik, továbbá a közfoglalkoztatásban résztvevők száma is – megyei összehasonlításban – viszonylag magasnak tekinthető. Mindez nagymértékben befolyásolja a megyében élő lakosság lehetőségeit, életkörülményeit. Ezzel párhuzamosan országos szinten egyre inkább a munkaerő-hiány jelent problémát a munkanélküliséggel szemben. Szükséges ezért felkutatni és aktivizálni azt a munkaerő tartalékot, amely a térség fejlődését is elősegítheti. A képzésnek meghatározó szerepe van a munkaerő mobilitásában, a munkahelyek létesítésében, fejlesztésében. Ma már a befektető csak ott jelenik meg, ahol a szakképzett munkaerő rendelkezésre áll, illetve ahol a képzés a munkaerő alkalmassá tételét időben képes biztosítani. A munkaerő alulképzettsége tehát gátolja a terület gazdasági fejlődését. Ahhoz, hogy a megyében növekedjen a befektetői hajlandóság, szükség van a ma még inaktív munkaerő mozgósítására, a Szükségletek/ képzés által a munkaerő alkalmassá tételére az újszerű feladatok ellátására, a indokoltság munkaerő-piaci igényekhez gyorsan alkalmazkodó képzési formák működtetésére. bemutatása A két járás foglalkoztatási szintjének javítása, az új és fenntartható munkahelyek bővítése, valamint az új munkahelyek létrehozása fokozottan igényli a képzési hálózat megújítását, a keresletorientált képzési programok indítását. A képzési igények nemcsak az újonnan befektetők irányából érkeznek. A két járás vállalkozásainak véleménye az elkészített igényfelmérés alapján egybecseng abban, hogy kiemelten fontos az oktatás minőségének javítása, a szakmai képzések, illetve át-, továbbképzés, szakemberképzés fejlesztése. A foglalkoztatási paktum kiemelt feladatának tekinti, hogy a támogatott GINOP és TOP projektek munkaerőigényét biztosítsa. 2017. november végéig a két járásban 114 (107 Zalaegerszeg járásban, 7 Lenti járásban) GINOP pályázat kapott támogatást, ebből 48 pályázat megvalósítása várható 2018. január 1-jét követően. Emellett 71 (ebből 28 Lenti járásban) támogatott TOP projekt indult, amiből 43 pályázat lezárása várható 2018-ban, vagy azt követően.
Prioritás I.1. Munkaerőtartalékok mozgósítása: inaktív réteg felkutatása, álláskeresők intézkedéseinek elhelyezkedésének elősegítése bemutatása I.2. Szak- és felnőttképzés kereslet-vezérelt lehetőségeinek biztosítása
44 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
hátrányos helyzetű célcsoport közfoglalkoztatási programokba bevont személyek, inaktívak, alacsony iskolai végzettségűek 25 év alatti fiatalok, és 30 év alatti pályakezdő álláskeresők 50 év felettiek GYED-ről, GYES-ről visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők, tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek (legalább 3 hónapja Érintett célcsoportok munkanélküli személyek), megváltozott munkaképességű személyek, roma nemzetiséghez tartozó személyek, 12 hónapon belül előzetes letartóztatásban voltak, szabadságvesztés vagy elzárás büntetését töltötték munkáltatók (vállalkozások, önkormányzatok, intézmények) képzésben résztvevő intézmények (oktatási-, felnőttképzési intézmények, szakképzési centrumok) Paktum konzorciumi tagok, különösen a Járási Hivatalok Foglalkoztatási Osztályai, a Gondoskodás Alapítvány A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma A foglalkoztatási paktumok keretében képzésben résztvevők száma Értékelés során A paktum keretében szakképzettséget szerzettek száma alkalmazott Programokba bevont inaktív személyek száma indikátorok A foglalkoztatási paktummal együttműködő vállalkozások száma A foglalkoztatási paktum keretében álláshoz jutók száma A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma Ütemezés 2018.02.01-2021.03.31
A prioritáshoz kapcsolódó intézkedések bemutatása:
I.1. Munkaerőtartalékok mozgósítása: inaktív réteg felkutatása, álláskeresők elhelyezkedésének elősegítése Indoklás: A helyzetfeltárás megerősítette az inaktív rétegek jelentőségét, továbbá az álláskeresők elhelyezkedési nehézségeinek meglétét. A helyi munkaadók részéről ezzel együtt növekvő munkaerőigény jelentkezik. A 2017. III. negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérés és a stratégia támogatására készített igényfelmérés egyaránt a foglalkoztatotti létszámok várható bővülését mutatják.
Megvalósítás érdekében végzett tevékenységek a paktumszervezeten belül: Célcsoport toborzása; Bevont személyek kiválasztása; Munkaerő-piaci információk átadása (képzési és munkalehetőségek közvetítése); Egyéni igények és szükségletek, egyéni életcélok felmérése; Egyéni munkatanácsadás (inaktivitás okainak feltérképezése, kezelése); Vállalati tanácsadás a vállalkozók tájékoztatása, az üres álláshelyek feltérképezése, a munkaerő-bővítési igények közvetítése érdekében;
45 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Feltárt álláshelyekre a bevonásra került célcsoporttagok közvetítése, munkába állás támogatása; A bevont célcsoporttagot foglalkoztató munkáltató számára bértámogatás nyújtása; Konzorciumi partner (Gondoskodás Alapítvány), települési önkormányzatok és egyéb szociális intézmények közreműködésével inaktív, de bevonható személyek feltérképezése. Megvalósításhoz kapcsolható támogatási formák a célcsoport számára: Bértámogatás nyújtása (átlagosan 7 hónap); Munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó utazás támogatása. Megvalósítás érdekében végzett tevékenységek a paktumszervezeten kívül:
Pályaorientációs/pályamódosítási tanácsadás. I.2. Szak- és felnőttképzés kereslet-vezérelt lehetőségeinek biztosítása Indoklás: A helyzetfeltárás, illetve az azt megelőző kutatás egyaránt megerősíti, hogy a munkaadói oldalról vizsgálva működési problémák vannak a képzési hálózatban. A szakképzett munkaerő deficit csökkentése érdekében folyamatossá kell tenni a képzők és a foglalkoztatók közötti párbeszédet, amivel növelhető az igények prognosztizálásának mértéke. A munkáltatói igényekhez igazodó, támogatott munkaerő-piaci képzések az elhelyezkedést, illetve a munkahely megtartás esélyeinek növelését biztosítják.
Megvalósítás érdekében végzett tevékenységek a paktumszervezeten belül: Folyamatos információcsere biztosítása az érintett szereplők között a paktumiroda közreműködésével, építve a kamarákra, munkaadói szövetségekre. Közös tervezésre és cselekvésre ösztönzés; Rendszeres szakmai előadások, eszmecsere biztosítása a paktumkonferenciák keretében; Gyakorlatorientált, betanító képzések; OKJ-s végzettséget biztosító képzések. Megvalósításhoz kapcsolható támogatási formák a célcsoport számára: Képzési költség támogatása (egyéni és csoportos egyaránt); A képzéshez kapcsolódó (helyi/helyközi) utazás támogatása; A képzés idejére szóló keresetpótló juttatás és járulékainak biztosítása; Képzési alkalmassági vizsgálatok és költségeinek megtérítése. Megvalósítás érdekében végzett tevékenységek a paktumszervezeten kívül:
Munkáltatók ösztönzése a gyakornoki rendszer bevezetésére / közvetlen kapcsolatfelvétel képzőintézményekkel; Pályaorientációs lehetőségek biztosítása munkahelyeken; A paktumszervezetnek a szakképzési rendszer fejlesztését célzó pályázatokkal való együttműködése; Együttműködés és tevékenységek összehangolása más pályázatok képzési programjai során (Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály által kidolgozott eljárásrend alkalmazása).
II. Prioritás: Munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztése Prioritás Munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztése Szükségletek/ A stratégia fejlesztési területének gazdaságfejlesztését erősen befolyásolja a indokoltság rendelkezésre álló munkaerő mentális felkészültsége, motiváltsága, képzettsége,
46 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021 bemutatása mobilizálhatósága. A vállalkozások üzleti környezetre vonatkozó várakozásai közül a munkaerő minőségi és mennyiségi rendelkezésre állása jelenti a legnagyobb problémát. A munkáltatói igényfelmérés során kiderült továbbá, hogy a vállalkozások jelentős problémának találják a megfelelően motivált munkaerő hiányát. A válaszadók 62%-a ütközik a munkavállaló motiválatlanságba mint kiválasztást, felvételt nehezítő körülménybe, ez a második leggyakoribb válasz a megfelelő képzés hiánya után. Tehát a képzettség mellett kiemelten fontos a munkavállalásban a célcsoport tagok érdekelté tétele. Zalaegerszeg és Lenti járásokban az aktív korú álláskeresők mobilitási hajlandósága jóval alacsonyabb a munkahellyel rendelkezőkénél. Ahhoz, hogy a munkaerő mobillá váljon javítani szükséges a munkaerő-piaci feltételeket (rugalmas foglalkoz- tatási formák), a szolgáltatások színvonalát (pl. gyermekelhelyezés), a lakhatási lehetőségeket, de szükséges munkavállalói és munkáltatói tudatformálás is. Szakértői tapasztalatok alapján különösen a tartós munkanélküliek/ hátrányos helyzetűek, illetve inaktívak számára fontos a munkaerő-piacra való visszatérés/ belépés érdekében alkalmazott segítő szolgáltatások igénybevétele. Esetükben rövid távon gyakran nem is közvetlenül az elsődleges munkaerőpiaci foglalkoztathatóság a reális cél, hanem a szociális gazdaságban való elhelyezkedésen keresztül való felkészítésük.
II.1. Hátrányos helyzetű célcsoportok tagjainak elhelyezkedése érdekében egyedi, speciális foglalkoztathatóságot javító támogatási formák kialakítása Prioritás céljainak II.2. Megváltozott munkaképességű személyek elhelyezkedésének támogatása bemutatása II.3. Szociális gazdaság fejlesztése a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának elősegítésére hátrányos helyzetű álláskeresők: alacsony iskolai végzettségűek 25 év alatti fiatalok, 30 év alatti pályakezdő álláskeresők 50 év felettiek GYED-ről, GYES-ről visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők, tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek (legalább 3 hónapja munkanélküli személyek) megváltozott munkaképességű személyek, Érintett célcsoportok roma nemzetiséghez tartozó személyek, közfoglalkoztatási programokba bevont személyek, inaktívak, 12 hónapon belül előzetes letartóztatásban voltak, szabadságvesztés vagy elzárás büntetését töltötték
TOP 1.4.1. fejlesztésben érintett önkormányzatok munkáltatók (vállalkozások, önkormányzatok, intézmények) közfoglalkoztatásban érintett önkormányzatok, szociális szövetkezetek Paktum konzorciumi tagok – különösen a Járási Hivatalok Foglalkoztatási Osztályai és a Gondoskodás Alapítvány, Lenti és Vidéke Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban Értékelés során résztvevők száma alkalmazott A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók száma indikátorok A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma
47 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
A paktum programokba bevont inaktív személyek aránya a munkaerőpiaci programokba vont résztvevők között A programba bevont inaktív személyek aránya a foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók között A paktum programba bevont nők aránya a programba bevont személyek között A foglalkoztatási paktummal együttműködő vállalkozások száma Ütemezés 2018.02.01.-2021.03.31.
A prioritáshoz kapcsolódó intézkedések bemutatása:
II.1. Hátrányos helyzetű célcsoportok tagjainak elhelyezkedése érdekében egyedi, speciális foglalkoztathatóságot javító támogatási formák kialakítása (pl. tanácsadás, mentor, pszichológus, gyermekelhelyezés fejlesztése stb.) Indoklás: Az inaktívak és az álláskeresők körében is jellemző, hogy elhelyezkedésükhöz olyan többlet kompetencia-fejlesztés szükséges, vagy szolgáltatás szükséges, ami egyszerű munkaerőpiaci szolgáltatás keretében nem biztosítható. A hosszú távú munkanélküliség sok esetben halmozott hátrányok eredménye, amely egyéni vagy családi mentális problémákra vezethető vissza. Annak érdekében, hogy ezen személyek az elsődleges munkaerő piacon el tudjanak helyezkedni jelentős támogató-segítő szolgáltatást kell kiépíteni. A foglalkoztatást sok esetben gátolja továbbá a család és a munkahelyi feladatok összehangolása. Ennek érdekében fontos a megfelelő intézményrendszeri fejlesztések szorgalmazása (bölcsődei, óvodai szolgáltatások, szociális ellátások fejlesztése), és a munkáltatók érzékenyítése.
Megvalósítás érdekében végzett tevékenységek a paktumszervezeten belül: Munkaerő-piaci tanácsadók mentori közreműködése; Egyéni igények és szükségletek, egyéni életcélok felmérése; Pszichológus szaktanácsadás biztosítása indokolt esetben; Mentorálás; Folyamatos tanácsadás és nyomon követés (pl. álláskeresési technikák átadása); Egyéni fejlesztési terv készítése (indokolt esetben); Álláskeresési tanácsadás, egyéni munkatanácsadás; Munkaerő-piaci információk átadása (képzési és munkalehetőségek közvetítése); Munkahelyi beilleszkedés elősegítése (munkahelyi mentor); Atipikus foglalkoztatást elősegítő projektterv kidolgozása; Folyamatos információcsere biztosítása az érintett szereplők között a paktumiroda közreműködésével, építve paktumpartnerek együttműködésére. Megvalósításhoz kapcsolható támogatási formák a célcsoport számára: Bértámogatás nyújtása (átlagosan 7 hónap); Munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó utazás támogatása. Megvalósítás érdekében végzett tevékenységek a paktumszervezeten kívül: Együttműködés és tevékenységek összehangolása más pályázatok munkaerőpiaci szolgáltatási programjai során (Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály által kidolgozott eljárásrend alkalmazása); Pályaorientációs/pályamódosítási tanácsadás; Munkáltatók ösztönzése az alternatív foglalkoztatási formák bevezetésére, befogadó munkahelyek kialakítására;
48 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Kapcsolatépítés a megye gyermekintézményei felé, alternatív megoldások keresése. II.2. Megváltozott munkaképességű személyek elhelyezkedésének támogatása Indoklás: Jelentős munkaerő tartalékot képeznek a megváltozott munkaképességű emberek. A biztonságos és ergonomikus munkakörülmények, a megfelelő munkaszervezés nemcsak a munkavállalók jóllétére, hanem a vállalkozás termelékenységére is közvetlen pozitív hatást gyakorolhatnak.
Megvalósítás érdekében végzett tevékenységek a paktumszervezeten belül: Célcsoport toborzása; Munkaerő-piaci információk átadása (képzési és munkalehetőségek közvetítése); Egyéni igények és szükségletek, egyéni életcélok felmérése; Álláskeresési tanácsadás, egyéni munkatanácsadás; Munkaerő-piaci tanácsadók mentori közreműködése; Pszichológus szaktanácsadás biztosítása indokolt esetben; Egyéni fejlesztési terv készítése (indokolt esetben); Munkahelyi beilleszkedés elősegítése (munkahelyi mentor); Folyamatos információcsere biztosítása az érintett szereplők között a paktumiroda közreműködésével, építve paktumpartnerek együttműködésére; Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő projektterv kidolgozása. Megvalósítás érdekében végzett tevékenységek a paktumszervezeten kívül: Együttműködés és tevékenységek összehangolása más pályázatok munkaerőpiaci szolgáltatási programjai során (Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztály által kidolgozott eljárásrend alkalmazása); Együttműködés a Rehabilitációs Szakigazgatási Szervvel; Munkáltatók ösztönzése az alternatív foglalkoztatási formák bevezetésére, befogadó munkahelyek kialakítására. (Kapcsolódás II.1. intézkedéshez.). II.3. Szociális gazdaság fejlesztése a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának elősegítésére Indoklás: Lenti és Zalaegerszeg járásokban jellemző a tartós munkanélküliek és az inaktívak magas aránya. Ezen személyek hátrányai összetettek, melyben a kistelepülési lét (mobilitási nehézségek), az életkor, az alacsony iskolai végzettség egyaránt beletartozik. Az elsődleges munkapiacról tartósan kiszorultak befogadását és felzárkóztatását biztosítják a szociális gazdaság területén működő közösségi vállalkozások, szociális szövetkezetek. Ezen szereplők alkalmasak arra, hogy mozgósítsák a meglévő munkaerő tartalékokat és hosszú távú folyamat eredményeként a hátrányos helyzetű munkavállalókat visszavezessék az elsődleges munkaerő piacra. Megvalósítás érdekében végzett tevékenységek a paktumszervezeten belül: Szociális gazdaság fejlesztését biztosító projektterv kidolgozása; Szociális gazdaság szereplőinek bevonása a foglalkoztatási fórum munkájába. Megvalósítás érdekében végzett tevékenységek a paktumszervezeten kívül:
Települési önkormányzatok mintaprogramjainak népszerűsítése; Szociális szövetkezetek létrehozásának ösztönzése.
III. Prioritás: Foglalkoztatás minőségi fejlesztése Prioritás Foglalkoztatás minőségi fejlesztése Szükségletek/ Az Európa 2020. STRATÉGIA 21. század európai szociális piacgazdasága, amely
49 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021 indokoltság valamennyi tagállam részére kötelező erővel bír. Ez a stratégia az alábbi bemutatása prioritásokat rögzíti: Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság. Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte. Gazdaság kialakításának ösztönzése. A célok megvalósítása érdekében az Unió az alábbi célkitűzéseket javasolja a tagállamoknak: A 20–64 évesek legalább 75%-ának munkahellyel kell rendelkeznie. Az EU GDP- jének 3%-át a K+F-re kell fordítani. Az iskolából kimaradók arányát 10% alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40%-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. A célkitűzések egy irányba hatnak, s az EU által meghatározott menetrendek mindegyike a munkahelyteremtést a fenntartható munkahelyek létrehozását szorgalmazza. A munkaadók körében végzett igényfelmérés alapján a vállalkozók inkább bizakodók az gazdálkodási környezet, az árbevételük és a rendelkezésre álló források alakulását illetően. A vállalkozások üzleti környezetre vonatkozó várakozásai közül a munkaerő minőségi és mennyiségi rendelkezésre állása jelenti a legnagyobb problémát. A közvetlen környezet, úgymint beszállítók, vevők anyagi helyzete kevésbé jelenik meg problémaként. A vállalkozók a versenyhelyzettől inkább gyengülést várnak, mint erősödést. Lenti és Zalaegerszeg járások alapvető jellegzetessége az alacsony hozzáadott értékű iparágak magas súlya a foglalkoztatásban, valamint az alacsony beruházási hajlandóság. A megye jövedelemtermő képességének fejlesztése érdekében szükség van a magasabb termelékenységű iparágak erősítésére.
Lenti és Zalaegerszeg járásokban jöjjenek létre új, fenntartható munkahelyek, melyek megélhetést biztosítanak a lakosságnak. A helyi foglalkoztatáspolitika eredményeként erősödjön a települések népesség megtartó ereje. A prioritásokhoz kapcsolódó intézkedések: Prioritás céljainak bemutatása III.1. Atipikus foglalkoztatási formák elősegítése III.2. Szakképzés fejlesztésével egybekötött beruházás-ösztönzés a tartós, magasabb hozzáadott értékű munkahelyek létrehozása érdekében III.3. Foglalkoztatást elősegítő vállalkozási, önfoglalkoztatási, munkaadói tanácsadás, hálózatfejlesztés vállalkozói szemlélet terjesztésével
hátrányos helyzetű célcsoport alacsony iskolai végzettségűek 25 év alatti fiatalok, 30 év alatti pályakezdő álláskeresők 50 év felettiek GYED-ről, GYES-ről visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül Érintett célcsoportok nevelő felnőttek, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők, tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek (legalább 3 hónapja munkanélküli személyek) megváltozott munkaképességű személyek, roma nemzetiséghez tartozó személyek,
50 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
közfoglalkoztatási programokba bevont személyek, inaktívak munkáltatók (vállalkozások, önkormányzatok, intézmények) vállalkozás indításában gondolkodó álláskeresők munkahelyek minőségi fejlesztésében érintett érdekképviseletek, civil szervezetek Paktum konzorciumi tagok – különösen a Lenti és Vidéke Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Önfoglalkoztatóvá vált személyek száma Értékelés során A foglalkoztatási paktummal együttműködő vállalkozások száma alkalmazott A foglalkoztatási paktum honlap havi látogatói száma indikátorok A foglalkoztatási paktumok keretében képzésben résztvevők száma A paktum keretében szakképzettséget szerzettek száma Ütemezés 2018.02.01.-2021.03.31.
A prioritáshoz kapcsolódó intézkedések bemutatása:
III.1. Atipikus foglalkoztatási formák elősegítése Indoklás: Az álláskeresői felmérés alapján a munkavállalók több mint harmada csak valamilyen atipikus foglalkoztatási forma mellett tudna, vagy lenne hajlandó elhelyezkedni (11%-a csak részmunkaidőben, 26%-a pedig csak rugalmas munkaidőben) – jellemzően gyermek, vagy családtag ápolása miatt. A foglalkoztatók körében végzett igényfelmérés szerint a válaszadók nyitottak a rugalmas foglalkoztatási módokra, legtöbbjük a rugalmas munkaidőt (53%), vagy a részmunkaidőt (41%) alkalmazná – ugyanakkor a kérdőív alapján nincs rálátásunk arra, hogy a rugalmasság egyedi esetekben is megvalósítható-e. A rugalmas foglalkoztatási módok elterjedésével várhatóan jelentős munkaerő vonható be, elsősorban a kisgyermekes, illetve inaktív népesség köréből.
Megvalósítás érdekében végzett tevékenységek a paktumszervezeten belül: Atipikus foglalkoztatási formák elősegítését biztosító projektterv kidolgozása; Vállalati tanácsadás biztosítása a helyi vállalkozások számára; Folyamatos információcsere biztosítása az érintett szereplők között a paktumiroda közreműködésével, építve a kamarákra, munkaadói szövetségekre; Rendszeres szakmai előadások, eszmecsere biztosítása a paktumkonferenciák keretében; Éves igényfelmérésekben az érintett felek bevonása. Megvalósítás érdekében végzett tevékenységek a paktumszervezeten kívül:
Munkáltatók ösztönzése a befogadó munkahelyek bevezetésére / rugalmas foglalkoztatási módok népszerűsítése III.2. Szakképzés fejlesztésével egybekötött beruházás-ösztönzés a tartós, magasabb hozzáadott értékű munkahelyek létrehozása érdekében Indoklás: Lenti és Zalaegerszeg járásokra jellemző az alacsony hozzáadott értékű iparágak túlsúlya. A gépesítés fejlődésével ezen iparágakban csökkenő munkaerőigény várható, így fontos egy technológiai váltás előkészítése, amely új iparágakat, új tevékenységeket honosít meg a térségben, ehhez pedig biztosítja a beruházási lehetőségeket és a szükséges szakképzés fejlesztését.
Megvalósítás érdekében végzett tevékenységek a paktumszervezeten belül: Potenciális befektetési tevékenységeket vizsgáló és előszítő területi felmérés készítése gazdasági szervezetek és önkormányzatok bevonásával. (Min. 20 önkormányzat és 50 vállalkozás bevonásával);
51 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Folyamatos információcsere biztosítása az érintett szereplők között a paktumiroda közreműködésével, építve a kamarákra, munkaadói szövetségekre; Befektetés-ösztönzési stratégia kidolgozása; Gyakorlatorientált, betanító képzések; OKJ-s végzettséget biztosító képzések. Megvalósításhoz kapcsolható támogatási formák a célcsoport számára: Képzési költség támogatása (egyéni és csoportos egyaránt); A képzéshez kapcsolódó (helyi/helyközi) utazás támogatása; A képzés idejére szóló keresetpótló juttatás és járulékainak biztosítása; Képzési alkalmassági vizsgálatok és költségeinek megtérítése. Megvalósítás érdekében végzett tevékenységek a paktumszervezeten kívül:
Lenti és Zalaegerszeg városok beruházás-ösztönző tevékenységeivel való összhang megteremtése; A paktumszervezetnek a szakképzési rendszer fejlesztését célzó pályázatokkal való együttműködése. III.3. Foglalkoztatást elősegítő vállalkozási, önfoglalkoztatási, munkaadói tanácsadás, hálózatfejlesztés vállalkozói szemlélet terjesztésével Indoklás: A foglalkoztatási szint növelése érdekében elengedhetetlen a vállalkozási hajlandóság növelése, az induló mikrovállalkozások helyzetének megerősítése. A célcsoport tagok között vannak olyan személyek, melyek megfelelő képzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy vállalkozást indítsanak, de ehhez támogatásra van szükségük. Megvalósítás érdekében végzett tevékenységek a paktumszervezeten belül: Foglalkoztatási, önfoglalkoztatási tanácsadó hálózat működtetése a projektterületen; Vállalkozóvá váló személy támogatása; Vállalkozóvá válás népszerűsítése; Folyamatos információcsere biztosítása az érintett szereplők között a paktumiroda közreműködésével, építve a kamarákra, munkaadói szövetségekre. Megvalósításhoz kapcsolható támogatási formák a célcsoport számára: Vállalkozóvá válás támogatása (maximum 6 havi, a minimálbér összegével megegyező mértékű támogatás)
IV. Prioritás: Foglalkoztatási együttműködés ösztönzése Prioritás Foglalkoztatási együttműködések ösztönzése A foglalkoztatási paktum arra szerveződött, hogy a konzorcium tagjainak erőforrásaira és a csatlakozók lehetőségeire építve a térségben összeszervezze a vállalkozói, az állami és a nonprofit szektort, építsen a szektorok erejére. Ez teremti Szükségletek meg a lehetőséget arra, hogy a külső és belső környezeti hatásokat megismerve /indokoltság Lenti és Zalaegerszeg járásokban a munkaerő- piaci helyzet bővítésére, a bemutatása foglalkoztatási arány növelésére, új és fenntartható munkahelyek létrehozására kerüljön sor. Továbbá lehetőség nyíljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő- piaci helyzetének javítása érdekében a komplex szolgáltatások megszervezésére. A paktumszervezet keretében lehetőség van olyan formális együttműködés Prioritás céljainak létrehozása, amelyben a résztvevő partnerek erőforrásaikat egyesítik mind a tudás, bemutatása mind a kapcsolatok, mind a készségek területén. Cél olyan együttműködési hálózat
52 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
létrehozása, mely hosszú távon képes lesz munkahely- teremtést és munkahely- megtartást elérni: IV.1. Foglalkoztatási paktum szervezeti kapacitásainak és szolgáltatásainak fejlesztése IV.2. A paktum működését befolyásoló belső és külső feltételek felmérése, javaslatok megfogalmazása IV.3. A munkaerő-piaccal és a képzési lehetőségekkel kapcsolatos információk széleskörű elérhetőségének biztosítása IV.4. Együttműködés a megyei és más térségi paktumokkal Paktumpartnerek Megye gazdasági szereplői Gazdasági érdekképviseletek Érintett célcsoportok Foglalkoztatásban érdekelt, érintett civil szervezetek Önkormányzatok és intézményeik Képzőszervezetek (kiemelten megyében tevékenykedők) Hálózatépítési tevékenységhez kapcsolódó rendezvények résztvevői Értékelés során létszáma alkalmazott A foglalkoztatási paktum szervezetébe bevont tagok száma indikátorok A foglalkoztatási paktummal együttműködő vállalkozások száma A foglalkoztatási paktum honlap havi látogatói száma Ütemezés 2018.01.01.-2021.03.31.
A prioritáshoz kapcsolódó intézkedések bemutatása:
IV.1. Foglalkoztatási paktum szervezeti kapacitásainak és szolgáltatásainak fejlesztése Indoklás: Nemzetközi és hazai tapasztalatok igazolják, hogy a foglalkoztatási együttműködések hatékonyságát jelentősen fokozzák, ha az ilyen szerveződések önálló menedzsmenti szervezetet, un. paktumirodát hoznak létra. A paktum iroda elsődleges feladata a paktumfolyamatok koordinációja, információ átadás biztosítása és a hálózatépítés. Megvalósítás érdekében végzett tevékenységek: Figyelemfelkeltés a minél szélesebb körű partnerség megteremtésére és a projekt tudatosítására az együttműködési hálózatban érintett partnerek, valamint a szélesebb nyilvánosság körében; A projektben résztvevők és a paktumtagok közötti folyamatos információcsere segítése, lebonyolítása, a projekt megvalósítása során folyamatos tájékoztatás és kommunikáció az együttműködési hálózatban érintett partnerek között; Szakértői tanácsadás a partnerek és a célcsoport számára, a munkahelyteremtést, - és megtartást, valamint a munkavállalást segítő tájékoztatás nyújtása; Az elkészült szakmai dokumentumok (beruházás-ösztönzési stratégia, járási projekttervek) szakmai véleményezésének megszervezése. IV.2. A paktum működését befolyásoló belső és külső feltételek felmérése, javaslatok megfogalmazása Indoklás: A TOP 5.1.2 pályázat a foglalkoztatási paktum működését 2021. március 31-ig támogatja. Ezzel együtt a megvalósítás időszaka alatt és utána is érdemes felkutatni további külső forráslehetőségeket annak érdekében, hogy a foglalkoztatási célkitűzések megvalósíthatók legyenek. A Zala Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztálya minden Zala megyében működő paktum forrásaiból részesül, valamint itt koncentrálódnak a GINOP, az EFOP, az Ifjúsági Garancia Rendszer foglalkoztatást érintő támogatásai, illetve egyéb hazai forrású támogatások is. A projekt folyamatában – annak több éves időszakában – jelentős a foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatások érkezhetnek a megyei gazdasági szereplőkhöz (GINOP
53 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021 beruházások), civil szervezetekhez (EFOP programok), vagy önkormányzatokhoz (TOP források). A gazdaság élénkülése a vállalkozások esetében további források bevonását eredményezheti (hitel, saját forrás), amely pozitív irányba befolyásolhatja a munkaerők keresletet. Megvalósítás érdekében végzett tevékenységek: Elérhető források felkutatása, folyamatos információcsere biztosítása a konzorciumi partnerek és a foglalkoztatási fórum partnerek között egyaránt; Munkaerő-piaci információk átadása a potenciális érdekelt partnereknek (pályázati lehetőségek közvetítése); Megyei szintű együttműködésekben való részvétel.
IV.3. A munkaerő-piaccal és a képzési lehetőségekkel kapcsolatos információk széleskörű elérhetőségének biztosítása Indoklás: Az információs társadalom korában elengedhetetlen, hogy minél több kommunikációs csatorna igénybevételével szólítsuk meg az érdekelteket és az érintetteket. A hatékony információáramlás biztosítja a tevékenységek összehangolását, a megfelelő tájékoztatást és társadalmasítás, az eredmények népszerűsítését. Megvalósítás érdekében végzett tevékenységek: A projekt megvalósítása során folyamatos tájékoztatás és kommunikáció az együttműködési hálózatban érintett partnerek között; A projekt megvalósítása során folyamatos tájékoztatás és kommunikáció a szélesebb nyilvánosság felé; Marketing tevékenység és médiakampány bonyolítása; Honlap kialakítása a partnerség erősítésére és a projektekben résztvevők közötti kommunikáció megkönnyítésére, valamint foglalkoztatási/munkáltatói fórumok működtetésére; Belső és külső hírlevél rendszer és közös dokumentumtár a honlaphoz kapcsolódóan. IV.4. Együttműködés a megyei és más térségi paktumokkal Indoklás: Zala megyében jelen foglalkoztatási együttműködésen felül további 5 paktum (Zala megye foglalkoztatási paktuma, Nagykanizsa MJV paktuma, Zalaegerszeg MJV paktuma, Dél-Zalai Foglalkoztatási Paktum, Keszthely-Zalaszentgrót Foglalkoztatási Paktum) került megszervezésre. A Nyugat-Zalai Foglalkoztatási Paktum területi átfedésben működik a megyei paktummal, és a munkaadói oldalt tekintve első sorban Zalaegerszeg MJV paktumával, valamint a többi térségi paktummal. Megvalósítás érdekében végzett tevékenységek: Folyamatos kapcsolattartás a megyei és Zalaegerszeg MJV paktumával; Rendszeres egyeztetés a többi helyi paktummal; Foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatainak összegyűjtését és megosztását szolgáló látogatások, rendezvények; A megyében elérhető gazdaságfejlesztési szolgáltatások összehangolása.
Akcióterv végrehajtása A Nyugat-Zalai Foglalkoztatási Stratégiájának Akcióterve az „Innovatív foglalkoztatási együttműködés a zalaegerszegi és lenti járásokban” című TOP 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 számú pályázat pénzügyi- és humánerőforrásaira támaszkodik.
54 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Az Akcióterv költségvetése és ütemterve megegyezik a megvalósíthatósági tanulmányban közreadott költségvetéssel és ütemtervvel. Az éves szintű aktualizálásnál szükséges a tapasztalt eltérések mentén módosított költségvetést és ütemtervet megadni a következő évekre.
Az Akcióterv megvalósításában a Nyugat-Zalai foglalkoztatási paktumban együttműködő partnerek vesznek részt. Az egyes szereplők és tevékenységük a következőképp alakul:
Szereplő Célcsoport Cél
Zalaegerszeg és Lenti Járási Hivatalok foglalkoztatásért felelős álláskeresők munkaerőpiaci integráció szakigazgatási szervei
megváltozott Járási Hivatalok rehabilitációs munkaképességű munkaerőpiaci (re)integráció szakigazgatási szerve személyek népességmegtartás, a helyi lakosság lakosság Települési Önkormányzatok munkavállalásának elősegítése vállalkozások beruházásösztönzés megfelelő minőségi és mennyiségi Munkáltatók munkavállalók munkaerő biztosítása munkavállalók kompetenciáinak fejlesztése Szociális gazdaság munkavállalók az elsődleges munkaerőpiaci integráció érdekében közreműködés a vállalkozások Zala Megyei Kereskedelmi és foglalkoztatási igényeinek kielégítésében, vállalkozások Iparkamara és helyi kirendeltségei szakképzési rendszer működésének támogatása munkaerőpiaci (re)integráció, Munkaerőpiaci szolgáltatók álláskeresők, inaktívak foglalkoztathatóság javítását célzó szolgáltatások biztosítása szakképzés minőségének, tanulók, munkavállalók, hatékonyságának és piaci Szakképző intézmények vállalkozások reakcióképességének fejlesztése, résztvevők számának növelése
A paktum pályázat keretében a foglalkoztatási paktum és a stratégia céljainak megvalósítására nevesített humánerőforrások az alábbiakban foglalhatók össze:
a) Lenti és Vidéke Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.: 1 fő paktummenedzser 1 fő projektmenedzser 1 fő pénzügyi vezető b) Zala Megyei Kormányhivatal 1 fő járási szolgáltatásnyújtó 1 fő járási szakügyintéző c) Gondoskodás Alapítvány 3 fő munkaerőpiaci tanácsadó/mentor d) Külső szakértő:
55 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
vállalati tanácsadó és kapcsolattartó
A fent nevesített humánerőforrásokon felül a foglalkoztatási stratégia céljait a konzorciumi- és a paktum együttműködésben résztvevő partnerek további munkatársai is támogathatják.
Akcióterv várható eredményei Az Akcióterv számszerűsíthető eredményei a következőképp alakulnak:
Mutató 2018.10.31. 2021.03.31 A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban 56 196 fő résztvevők száma A foglalkoztatási paktumok keretében képzésben résztvevők száma 10 25 fő
A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók száma 10 74 fő
ebből önfoglalkoztatóvá válás 3 16 fő A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók közül a támogatás 0 35 fő után hat hónappal állással rendelkezők száma Kumulált értékek Az Akcióterv a Foglalkoztatási Paktum elvárt számszerűsíthető eredményein felül 2021-re további 20- 30 fő álláshely létrejövetelét segíti elő. A beavatkozásoknak köszönhetően az inaktivitás csökken, az általános bérszínvonal fejlődik, a vállalkozókra nehezedő szakképzett munkaerőhiány mérséklődik a keresletorientált képzési rendszer fejlődésével. A foglalkoztatási szint emelkedésével növekedni fog a gyermekellátást biztosító intézmények férőhelyei iránt az igény (elsődlegesen bölcsődei ellátás), amely közvetett módon kihatással lesz az érintett intézmények humánerőforrás igényére.
A munkakörülmények fejlődése, a támogató munkaerőpiaci szolgáltatások a hátrányos helyzetű munkavállalók nagyobb arányú alkalmazását is elősegítik. A projekt keretében kiemelten fontosnak tartjuk a megváltozott munkaképességű és roma származású álláskeresők bevonását, a tervezett bevont célcsoport szám: megváltozott munkaképességű 5-10 fő; roma származású 10-20 fő.
A kistelepüléseken élők (500 fő alatti falvak) munkavállalásának elősegítése a paktum pályázat olyan kiemelt célja, amely hozzájárul az itt élők életminőségének javulásához. A tevékenységek eredményeképp csökkennek a térségek munkaerő-piaci különbözőségei, a termelékenység és versenyképesség javul.
Akcióterv értékelése Az Akcióterv értékelése a folyamatos adatgyűjtésen alapszik. A Paktumiroda negyedévente értékelő összegzést készít, melyet az éves szintű akcióterv teljesítményelemzésben foglal össze. Az Akcióterv értékelésére a következő indikátorkészlet szolgál:
A foglalkoztatási paktumok keretében munkaerőpiaci programokban résztvevők száma (fő) A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók száma (fő) A foglalkoztatási paktum segítéségével önfoglalkoztatóvá vált személyek száma (fő) A foglalkoztatási paktumok keretében álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma (fő) A foglalkoztatási paktumok keretében képzésben résztvevők száma (fő) A paktum keretében szakképzettséget szerzettek száma (fő)
56 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
A foglalkoztatási paktumba bevont roma személyek aránya a munkaerő-piaci programokba vont részt vevők között (%) A foglalkoztatási paktumba bevont megváltozott munkaképességű személyek aránya a munkaerő-piaci programokba vont részt vevők között (%) A paktum programokba bevont inaktív személyek aránya a munkaerő-piaci programokba vont részt vevők között (%) A paktum programokba bevont 500 lakos alatti kistelepülésen élők személyek aránya a munkaerő-piaci programokba vont részt vevők között (%) Hálózatépítési tevékenységhez kapcsolódó rendezvények résztvevői létszáma (fő) A foglalkoztatási paktum szervezetébe bevont tagok száma (db) A foglalkoztatási paktummal együttműködő vállalkozások száma (db) Foglalkoztatási paktum honlap havi látogatói száma (db)
Mintadokumentum: Akcióterv éves szintű teljesítmény elemzése
1. Alapadatok
Innovatív munka-erőpiaci megoldások Lenti és Akcióterv neve Zalaegerszeg járások foglalkoztatási szintjének emelése érdekében Az elemzés készítésének dátuma Elemzési időszak Elemzés sorszáma
2. Költségvetés alakulása A tervezett és tényleges költségek bemutatása partnerenként, az eltérések indoklása.
Tervezett Tényleges Szervezet Eltérés oka költségek költségek Lenti Város Önkormányzata Zala Megyei Kormányhivatal Lenti és Vidéke Fejlesztési Ügynökség
Közhasznú Nonprofit Kft Gondoskodás Alapítvány
Következő időszakra tervezett (1 év) költségvetés bemutatása
Szervezet Tervezett tevékenységek Tervezett költségek Lenti Város Önkormányzata Zala Megyei Kormányhivatal Lenti és Vidéke Fejlesztési Ügynökség Közhasznú
Nonprofit Kft Gondoskodás Alapítvány
3. Az akcióterv előrehaladása
Felelős Határidő Eltérés jelzése Indikátorok Eltérés jelzése Tevékenység szervezet terv tény (igen/nem) terv tény (igen/nem)
57 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
(A tevékenységeket úgy kell meghatározni, hogy az illeszkedjen a TSZ-ben és az akciótervben vállalt ütemtervhez és mutatókhoz)
Szöveges értékelés tartalma: A tevékenységek közül melyek teljesítésében van eltérés. Melyek az elmaradás okai? Milyen lépések szükségesek a feladatok/tevékenységek ellátása érdekében? Mik az Akcióterv megvalósítását nehezítő problémák Az Akcióterv következő (1 év) időszakában milyen kockázatokkal számolnak? Milyen tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek kerültek megvalósításra?
4. Következő időszakra (1 év) tervezett indikátorok bemutatása
Indikátor megnevezése Mértékegység Érték Munkaerő piaci szolgáltatások nyújtása fő Képzésbe bevontak száma fő Bevonás foglalkoztatási programba fő Támogatás utána 6 hónappal állással rendelkező fő Önfoglalkoztatás keretében vállalkozóvá válás fő Szakképzettséget szerzettek száma fő Hálózatépítési tevékenységhez kapcsolódó rendezvények résztvevői létszáma fő A foglalkoztatási paktum szervezetébe bevont tagok száma db Foglalkoztatási Fórum találkozó db Irányító Csoport ülés db Média kampány db Elkészült projektterv db …
58 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
II. sz. melléklet: Igényfelmérés részletes eredményei A munkaadói kérdőív kitöltőinek összetétele:
Nemzetgazdasági ág Kitöltő szervezetek száma26 Kereskedelem, gépjárműjavítás 6 Építőipar 5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 4 Feldolgozóipar 3 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai 2 tevékenység Gumi, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 1 Bútorgyártás 1 Oktatás 2 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 1 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 1 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 1 Szállítás, raktározás 1 Egyéb szolgáltatás 1
Foglalkoztatotti létszám Minimum 0 Maximum 121 Átlag 23,9 Szórás 36,3
Munkaerő kiválasztása és felvétele
Az Önök szervezetében mi okoz nehézséget a munkaerő Stratégia célterülete Zala megye kiválasztása, felvétele során? db % (%) Általános munkaerőhiány 12 57,1% 61,1% Megfelelően képzett munkaerő hiánya 15 71,4% 69,4% Megfelelően motivált munkaerő hiánya 13 61,9% 63,9% Munkatapasztalat hiánya 11 52,4% 48,6% Potenciális munkavállalók földrajzi mobilitásának hiánya 3 14,3% 13,9% Túljelentkezés 0 0,0% 0,0% Speciális munkakörülmények (pl. kötelező védőruha, 0 0,0% 5,6% átlagostól eltérő munkarend) Egyéb, éspedig 1 4,8% 4,2% Nem okoz nehézséget a munkaerő kiválasztása, felvétele 2 9,5% 6,9%
Betölteni kívánt munkakörök db Kőműves 2 Ács 1 Bádogos 1
26 Egy vállalkozás több nemzetgazdasági ágat is megjelölhetett.
59 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Eladó 1 Gyártástámogató mérnök 1 Gyártósori összeszerelő 1 Könyvelő 1 Lakatos 1 Minőségbiztosítási vezető 1 Nehézgép kezelő 1 Operátor 1 Raktáros 1 Tanácsadó 1 Térburkoló 1
Képzés
Részt vennének-e duális képzési program kidolgozásában vagy Stratégia Zala megvalósításában (az igényelt munkaerő kiválasztása és felkészítése célterülete megye (%) a cég igényeire szabott képzési program keretein belül)? db % Igen 9 56,3% 70,8% Nem 7 43,8% 29,2% Nem tudom/ nem válaszolok 5
Tevékenységük eredményessége szempontjából a Stratégia Zala leendő munkavállalók milyen jellegű képzéseit célterülete megye tartja fontosnak? db % (%) Szakmunkás képzés 11 52,4% 62,5% Nyelvi képzés 6 28,6% 31,9% Számítástechnikai képzés 6 28,6% 27,8% Szakmai továbbképzés 8 38,1% 30,6% Kompetenciafejlesztő képzés 3 14,3% 4,2% Egyéb 1 4,8% 1,4%
Stratégia Milyen atipikus foglalkoztatási formákat Zala megye célterülete alkalmaznának? (%) db % Részmunkaidős foglalkoztatás 9 52,9% 50,8% Rugalmas munkaidő 7 41,2% 50,8% Ösztöndíjas foglalkoztatás, illetve duális képzés 1 5,9% 34,4% Távmunka 3 17,6% 8,1% Alkalmi munkavállalás 3 17,6% 32,8% Diákok foglalkoztatása 5 29,4% 24,6% Nem tudom/nem válaszolok 4
Állások hirdetése
Stratégia Hol lehet tudomást szerezni az Önöknél betöltetlen Zala megye célterülete állásokról? (%) db % Saját honlap 6 33,3% 19,4% Ingyenes álláshirdetést adunk fel az interneten 6 33,3% 19,4%
60 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Fizetős álláshirdetést adunk fel az interneten 5 27,8% 16,4% Álláshirdetést adunk fel helyi/regionális lapban, 8 44,4% 38,8% rádióban Álláshirdetést adunk fel országos lapban, rádióban 1 5,6% 1,5% Közösségi oldalon (pl. Facebook, Linked In) hirdetjük 10 55,6% 47,8% Értesítjük a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatot 3 16,7% 32,8% Informális csatornákon keresztül (pl. személyes 11 61,1% 64,2% ismeretségi kör, ajánlás alapján) Egyéb, éspedig (munkaerő kölcsönző) 1 5,6% 1,5% Nem tudom/nem válaszolok 3
Az álláskeresői kérdőív összetétele
Férfi Nő Összesen Na. Zalaegerszeg járás 2 4 8 2 Zalaegerszeg MJV 3 2 5 0 Lenti járás 4 2 8 2 Összesen 9 8 21 4
Mióta munkanélküli? hónapok száma Átlag 6,45 Minimum 1 Maximum 96
Hátrányos helyzet fő % Legalább egyet megjelölt 18 85,7% 25 év alatti fiatal27 5 27,8% 25-30 év közötti pályakezdő 4 22,2% 50 éves, vagy afeletti 6 33,3% Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül 3 16,7% Legalább 3 hónapja munkanélküli 4 22,2% Nem dolgozik és nem is keres állást (inaktív) 1 5,6% Egyikbe sem tartozik 3 14,3%
Fizetési igények
Mi lenne az a minimum nettó havi összeg, Átlag Min Max amiért hajlandó lenne munkába állni? Lenti 150 000 130 000 200 000 Zalaegerszeg járás 140 000 80 000 350 000 Stratégia célterülete - átlag 144 000 80 000 350 000 Zala megye 147 509 80 000 350 000
Tanulási hajlandóság feltételei
27 A legalább egy válaszlehetőséget megjelölt válaszolók százalékában.
61 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Stratégia célterülete Zala Hajlandó lenne-e tanulni, hogy munkát találjon? fő % megye Igen 14 66,7% 72% Nincsenek feltételeim28 7 50,0% 60% Ha a képzés a lakóhelyemen lenne 3 21,4% 24% Ha a képzés a lakóhelyemtől legfeljebb 30 percen 2 14,3% 47% belül elérhető településen lenne Ha a képzéshez utazási támogatás járna 4 28,6% 59% Ha a képzéshez bérhelyettesítő támogatás járna 5 35,7% 71% Ha a képzés legfeljebb 1 hónapig tartana 0 0,0% 0% Ha a képzés legfeljebb 3 hónapig tartana 1 7,1% 24% Ha általam választott témájú tanfolyam lenne, 4 28,6% 29% mégpedig: Nem 7 33,3% 28%
Utazási hajlandóság
Stratégia célterülete Zala Hajlandó lenne-e utazni a leendő munkahelyére? fő % megye Igen 13 61,9% 82% Nincsenek feltételeim29 4 30,8% 57% Ha kapnék utazási támogatást 8 61,5% 45% Ha kapnék lakhatási támogatást 1 7,7% 6% Ha a munkahely a lakóhelyemtől legfeljebb 30 5 38,5% 32% percen belül elérhető településen lenne Ha a munkahely a lakóhelyemtől legfeljebb 1 órán 1 7,7% 2% belül elérhető településen lenne Ha a munkáltatóm oldaná meg a munkába járásomat 2 15,4% 6% Nem 8 38,1% 18%
III. sz. melléklet: Stratégia célterületének településlistája Lenti járás:
Alsószenterzsébet, Baglad, Barlahida, Belsősárd, Bödeháza, Csesztreg, Csömödér, Dobri, Felsőszenterzsébet, Gáborjánháza, Gosztola, Hernyék, Iklódbördőce, Kálócfa, Kányavár, Kerkabarabás, Kerkafalva, Kerkakutas, Kerkateskánd, Kissziget, Kozmadombja, Külsősárd, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Lenti, Lovászi, Magyarföld, Márokföld, Mikekarácsonyfa, Nemesnép, Nova, Ortaháza, Páka, Pórszombat, Pördefölde, Pusztaapáti, Ramocsa, Rédics, Resznek, Szécsisziget, Szentgyörgyvölgy, Szijártóháza, Szilvágy, Tormafölde, Tornyiszentmiklós, Zalabaksa, Zalaszombatfa, Zebecke
Zalaegerszegei járás:
Alibánfa, Almásháza, Alsónemesapáti, Babosdöbréte, Bagod, Bak, Baktüttös, Becsvölgye, Bezeréd, Bocfölde, Boncodfölde, Böde, Búcsúszentlászló, Csatár, Csertalakos, Csonkahegyhát, Csöde, Dobronhegy, Egervár, Gellénháza, Gombosszeg, Gősfa, Gutorfölde, Gyűrűs, Hagyárosbörönd, Hottó, Iborfia, Kávás, Kemendollár, Keménfa, Kisbucsa, Kiskutas, Kispáli, Kustánszeg, Lakhegy,
28 Az igennel válaszolók százalékában. 29 Az igennel válaszolók százalékában.
62 5.1.2-15-ZA1-2016-00001 Nyugat-Zala Foglalkoztatási Stratégiája és Akcióterve 2018-2021
Lickóvadamos, Milejszeg, Misefa, Nagykapornak, Nagykutas, Nagylengyel, Nagypáli, Nemesapáti, Nemeshetés, Nemesrádó, Nemessándorháza, Nemesszentandrás, Németfalu, Orbányosfa, Ormándlak, Ozmánbük, Pacsa, Padár, Pálfiszeg, Pethőhenye, Petrikeresztúr, Pókaszepetk, Pölöske, Pusztaederics, Pusztaszentlászló, Salomvár, Sárhida, Söjtör, Szentkozmadombja, Szentpéterfölde, Szentpéterúr, Teskánd, Tilaj, Tófej, Vasboldogasszony, Vaspör, Vöckönd, Zalaboldogfa, Zalacséb, Zalaegerszeg, Zalaháshágy, Zalaigrice, Zalaistvánd, Zalalövő, Zalaszentgyörgy, Zalaszentiván, Zalaszentlőrinc, Zalaszentmihály, Zalatárnok
63