LENTI VÁROS
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKHÖZ
39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 12. melléklet szerinti tartalmi követelményei alapján
2016. NOVEMBER
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
LENTI VÁROS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKHÖZ
KÉSZÍTETTÉK: Régészeti szakterületi munkarész: Takács Károly régész, történész szakértői névjegyzék R4XH98, 17/2011. Műemléki szakterületi munkarész, Wolf Beáta okl. építészmérnök, vezető településtervező Helyi építészeti örökségi szakterületi munkarész: névjegyzéki szám: TT/1É- 01-2384 Cseri Gabriella településmérnök, településtervező névjegyzéki szám: TT- 01-4867
TARTALOMJEGYZÉK:
ELŐZMÉNYEK 2 1. VIZSGÁLAT 2 1.1 TÖRTÉNETI LEÍRÁS 2 1.2. RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG 6 1.2.1. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek 6 1.2.2. Régészeti érdekű területek 10 1.3. MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK 10 1.4. HELYI VÉDELEM 12 1.5 TERMÉSZET, TÁJ, TÁJHASZNÁLAT – TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK, TÁJTÖRTÉNET 18 1.5 TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS TERÜLETHASZNÁLAT 20 1.6 TELEPÜLÉSKÉP ÉS UTCAKÉPEK 22 1.7 TELEPÜLÉSKARAKTER: TELEKSZERKEZET ÉS TELEKHASZNÁLAT, BEÉPÍTÉSI MÓD ÉS ÉPÜLETTÍPUSOK 22 1.8. Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi 23 1.8.1. Régészetileg védett területek 23 1.8.2. Műemléki védelem 23 1.8.3. Helyi jelentőségű műemléki értékek 24 1.9 AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ELEMZÉSE, ÁLLAPOTFELMÉRÉS 24 1.10 TERÜLETHASZNÁLAT ÉS TERÜLETI ÁLLAPOT A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉBEN. 25 2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK 25 2.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÉS TÁJHASZNÁLATI VÁLTOZÁS 25 2.2. TELEPÜLÉSSZERKEZETI, TERÜLETHASZNÁLATI ÉS BEÉPÍTETTSÉGI VÁLTOZÁS 25 2.3. INFRASTRUKTURÁLIS VÁLTOZÁS 25 3. HATÁSELEMZÉS SZÖVEGES ÉS ÁBRÁZOLT FORMÁBAN A KÜLÖNBÖZŐ HATÁSTERÜLETEK KIJELÖLÉSÉVEL: 25 3.1. TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSSZERKEZETET ÉRINTŐ KÖVETKEZMÉNYEK 25 3.2. TERMÉSZETI, TÁJI HATÁSOK 26 3.3. A TELEPÜLÉSKÉP FELTÁRULÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI 26 3.4. RÉGÉSZETI EMLÉKEK FELTÁRHATÓSÁGÁNAK, MEGMARADÁSÁNAK, BEMUTATHATÓSÁGÁNAK VAGY PUSZTULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI 26 3.5. TÖRTÉNETI TÉRBELI RENDSZEREK ALAKULÁSA 27 3.6. TELEPÜLÉSKARAKTER VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSAI 27 3.7. KÖRNYEZETI TERHELÉSEK ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG MŰSZAKI ÁLLAPOTÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI 27 3.8. FOLYAMATOK IRÁNYA, VISSZAFORDÍTHATÓSÁGA 27 3.9. KÁRENYHÍTÉS LEHETŐSÉGE, KÖLTSÉGE, ILLETVE ELLENTÉTELEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 27 4. ÖSSZEFOGLALÓ 27 5. TÖRVÉNYI KÖRNYEZET 28 6. FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM: 30 7. NYILATKOZAT 32
TÉR-T-REND KFT. 1
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
ELŐZMÉNYEK Lenti Város Önkormányzata a jogszabályi előírásoknak megfelelően hosszútávra szóló településfejlesztési koncepciót, majd erre épülően településszerkezeti tervet és helyi építési szabályzatot készíttet, amelyhez a 2001. évi LXIV. törvényben (és a 39/2015. (III. 11.) Korm. rendeletben) előírtak szerint örökségvédelmi hatástanulmányt is mellékelni kell. Jelen tanulmány az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti és műemléki szakterületi részét képezi. A folyamatban lévő, településkép védelmével kapcsolatos jogszabályi változások miatt, az örökségvédelmi hatástanulmány kitér a helyi építészeti örökségre is, összhangban a településfejlesztési koncepcióhoz és településrendezési eszközökhöz készített megalapozó vizsgálat épített és táji környezet értékeire vonatkozó munkarészeivel. A tanulmány célja a településen található kulturális értékek feltárása, illetve azok megőrzésének elősegítése. A települési értékek felkutatása illetve védelme meghatározó lehet a város identitásának megerősítésében (település megtartó erejének fokozásában). A fejlesztések érvényesülésének fontos feltétele, hogy azok a már meglévő környezeti értékekre figyelemmel valósuljanak meg. Egy új fejlesztési terület, illetve egy új épület tényleges értékének jelentős része abban a többletben realizálódik, ami a környezet a település már meglévő értékeiből vetül rá. A települési környezet értékeinek védelme, a hozzájuk való igazodás nem csak kulturális, esztétikai igény, egyben gazdasági érdek is, melyet kulturált módon, esztétikai eszközökkel lehet teljesíteni. Ebből következően először fel kell ismerni, és különböző eszközökkel védeni kell a települési szövet épített környezeti értékeit, másodszor az új fejlesztéseknél, azok építészeti kialakítása során igazodni kell ezekhez az értékekhez. Jelen tanulmányt a “szerzői jogról” szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján szerzői jogi védelem illeti meg. A közölt adatok szerződéstől eltérő célra való felhasználása, régészeti lelőhelyre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozása vagy továbbadása csak a szerző engedélyével, a 17/2002 (VI. 21.) NKÖM rendelet 7. §, valamint a 47/2001 (III. 27.) Kormányrendelet szabályai szerint történhet.
1. VIZSGÁLAT
1.1 TÖRTÉNETI LEÍRÁS Lenti Árpád-kori eredetű település, melynek neve eredetileg Németi vagy Nempti volt, amely a későbbiekben Nemtire, majd Lentire módosult. Első említése 1237-ből ismert, amikor is Gosztolya határjárásában találkozunk a németi szőlőkkel. Ekkor Boleszláv fia Buzád birtoka, akitől 1256-ban IV. Béla elveszi, és helyette honti várfölddel kárpótolja. A király a birtokot arra akarja használni, hogy két falut telepítsen itt vendégekből. 1275-ben, mint a királyi vadászok faluját említik. A településnél jóval nagyobb jelentőséggel bírt a mellette épült mocsárvár. A vár a község északkeleti szélén a Kerka folyócska és a Sárberki-patak összefolyása által közrefogott szigeten áll, amelyet egykor három oldalról széles mocsár vett körül. A vár építésének idejét, építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően 1275 és 1325 között emelték. Építtetője ismeretlen. 1325-ben a Kőszegi család kezén találjuk. Várnagyát a Szalók nembeli Kaba I. Demetert, ,,castellanus de Nempty", Károly Róbert király 1325. június 25-i oklevele említi, amelyben a vasvári káptalant kiküldi, hogy a várnagy által elkövetett emberölést vizsgálja ki. A vár 1337 és 1340 között került a király birtokába, valószínűleg Kőszegi János fiainak jószágvesztésekor. A királyi várat és tartozékait Nagy Lajos 1343-ban Haholt fia István fia Miklósnak, a királyné lovászmesterének adományozta, aki az alsólendvai Bánffy család őse volt, utódai még a 17. században is birtokolták. Négy év múlva 1347-ben Nagy Lajos király Lendvai Miklós összes birtokait, valamint Lendva és Nemti várakat a királyi kúria felügyelete alá rendelte. Az 1387. június 9-i oklevél szerint a zalai konvent előtt Mykch bán fia Akus fia László mester, Pölöske várában írt végrendeletében valamennyi vásárolt birtokát, köztük Nemti várát is unokahúgára, testvére, Mykch bán leányára, Sárára hagyta. A 13-14. századi erődítmény maradványai a késő középkori várudvar alatt sejthetőek. A korai vár palánkfallal övezett boronaépítmény lehetett.
TÉR-T-REND KFT. 2
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
A település Szent György tiszteletére szentelt egyházát és hetivásárait 1343-ban említik először (possessio Nempty in qua ecclesia in honorem sancti Georgii esset fundata et fórum singulis feriis secundis celebraretur). A középkori templom a mai Szent Mihály plébániatemplom helyén állt. A 14. század második felében Lenti már jelentős helységnek számított. Nagy Lajos (1342-82) idejétől erőteljes fejlődésnek indult, főleg az állattenyésztés és szőlőművelés lendült fel a településen, amelyet már 1381-től mezővárosként (oppidum) említik az oklevelek (Civitas Nemty – 1389. Oppidum Nempti - 1403). Az akkori Zala megyében az elsők között szerepel, mint mezőváros. Ekkortájt ismeretes Lenti tagozódása a vár körüli Belső- Lentire és a tőle nyugatra lévő Külső-Lentire. az előbbi a vár környékét, az utóbbi a tőle nyugatra fekvő, periférikus településrészt jelentette. A belső részben lakók a fegyverforgatásra is kötelezettek voltak viszont az úrbéri szolgáltatás terhei alól mentesültek. A jobbágyterheket külső Lenti lakói viselték. Az 1403. október 16-i oklevélben Zsigmond király előtt Alsólendvai János bán fia: István és János mesterek, valamint István bán fia, László mester hozzájárultak ahhoz, hogy László fia Zsigmond leányai Dorottya, Katalin és Sára, mint fiúörökösök örököljék Lendva és Nemti várakat. Zsigmond király parancsára azonban 1405 augusztus 30-án a vasvári káptalan Nemti vár egyik felébe Alsólendvai Miklós bán fia János bán fiait Istvánt és Jánost, valamint István bán fia Lászlót, a másik felében pedig Miklós bán fia László fia Zsigmond iktatta be. Alig egy év múlva, 1406. március 21-én a várat a fentiektől Bősi Ördögh István fia János mester vette zálogba. Az Albert király halálát követő zavaros időkben Nemti várát is Erzsébet királyné és Cillei Ulrik emberei foglalták el, azonban 1440-ben Cillei I. Ulászló fogságából történt kiszabadulása után más várakkal együtt visszaadni ígérte. Valószínű azonban, hogy Cillei ígéretét nem tartotta be, mert a király 1441. március 27-én Nemti vár alatt keltezi egyik levelét, és feltehetően ekkor ostrommal el is foglalja. 1455-ben a Bánffyak az Ostffyakkal és a gimesi Forgáchokkal pereskedtek a vár és tartozékai felett. Lentit 1524-ben már közel 300 lélek lakta, ezzel zalai viszonylatban népes helyiségnek számított. A hódoltság alatt fontos végvár volt. Lenti vára a törökök által többször ostrom alá került, ám elfoglalni nem sikerült, viszont ez idő tájt az alsó települések nagymértékben elnéptelenedtek. A vár jelentősége Kanizsa elestével megnőtt. Ettől kezdve elsősorban Ausztriát védte a török támadások ellen. Az 1625. évi országgyűlés osztrák őrséget helyezett el benne. Az 1625. évi országgyűlés úgy rendelkezett, hogy a várat stájer őrséggel lássák el, és Stájerország költségén védelmezzék, majd az 1655. évi V. tc. 360 lovas és 100 gyalogos katonát rendelt az őrség megerősítésére. A várat a török veszély megszűnésével a 17. század végén romboltatták le. A 17. század derekán kihalt a nagy múltú Bánffy család, mely három évszázadon keresztül volt Lenti földesura. Ezt követően a birtok a rokon Nádasdyakra szállt, majd 1671-et (a Wesselényi-féle összeesküvést) követően először a kincstáré lett, majd 1690-től az Esterházy család tulajdonába került. A középkori Szent György titulusú templom 1669 előtt összeomlott. Ekkor a vár bejáratánál fatemplomot emeltek Szent Ferenc tiszteletére. Ez utóbbi már 1688-ban düledezőfélben volt. 1690-ben misézni sem lehetett benne. A középkori kőtemplom helyén 1691-ben kezdték el építeni az új Szent Mihály tiszteletére szentelt templomot, mely 1698-ban készült el. Később 1747-ben bővítették, magasították, és téglaboltozattal fedték. A középkori eredetű plébániatemplom és a vár elhelyezkedése alapján a középkori Lenti (Németi) helyét a mai település belterületén, elsősorban a főutca (a Kossuth és Dózsa György utcák) vonalán, valamint a mai Kisfaludy utca, Telek utca, Deák Ferenc utca környékén kereshetjük. Az 1703. évi összeíráskor a belvárosban 46, a külvárosban 25 háztartást írtak össze. A török uralom hozzávetőlegesen 100 éve alatt mindössze hattal növekedett a háztartások száma Lentiben, ebből látható, hogy a török okozta károk nehezen voltak helyrehozhatók. A testben és lélekben megfogyatkozott Lenti lakóit a Rákóczi-szabadságharc bukása nagy nyomorban találta. A szatmári békekötés évében (1711-ben) készült összeírásban mindössze 20 gazdának a nevét olvashatjuk. Ha összehasonlítást teszünk a 8 évvel előttivel, amikor 71 családot írtak össze, ennek mintegy harmadát találjuk ekkor. Lenti lakosságának mintegy harmada az
TÉR-T-REND KFT. 3
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
ekkor valószínűleg az oszmán birodalomból elterjedő pestisjárványban pusztult el. A 18. század közepétől már nagyobb lendületet vett a gazdasági élet, ekkor kezd kialakulni az árutermelő gazdálkodás. Megnyugtatóbb képet mutat Lenti az 1750-ben készült összeíráskor, már 108 család nevét sorolják fel. Kézműiparáról először 1750- ben keletkeztek feljegyzések, ekkor a mezővárosnak már kovács-, asztalos-, takács- és fazekasmesterei voltak. 1770-ben nyílt meg az iskola, melynek 45 katolikus tanítványa volt. 1768-ban Esterházyak egy úrbéli rendelkezéssel eltörölték a város privilégiumait, így fejlődése jó időre megtorpant, a lakosság száma 650 fő körül stagnált.
Úrbérileg szabályozandó Lenti mező város képzeti-terve, 1845 (Lenti úthálózatos, sematikus településrajza; városrészek: Belső Város, Külső Város; major (Lenti belterületének szélén) - épületekkel ábrázolva)
forrás: http://maps.hungaricana.hu/
TÉR-T-REND KFT. 4
Városrészek alakulása a Katonai Felmérések alapján I.
Lenti
I. Katonai Felmérés II. Katonai Felmérés III. Katonai Felmérés
Lentikápolna
I. Katonai Felmérés II. Katonai Felmérés III. Katonai Felmérés
Bárhely, Szentmihályfa
I. Katonai Felmérés II. Katonai Felmérés III. Katonai Felmérés
Forrás: www.mapei.eu/hu I. Katonai Felmérés: 1784 • II. Katonai Felmérés: 1857-1858 • III. Katonai Felmérés: 1879 Városrészek alakulása a Katonai Felmérések alapján II.
Mumor
I. Katonai Felmérés II. Katonai Felmérés III. Katonai Felmérés
Lentiszombathely
I. Katonai Felmérés II. Katonai Felmérés III. Katonai Felmérés
Máhomfa
I. Katonai Felmérés II. Katonai Felmérés III. Katonai Felmérés
Forrás: www.mapei.eu/hu I. Katonai Felmérés: 1784 • II. Katonai Felmérés: 1857-1858 • III. Katonai Felmérés: 1879 LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
Az 1848-as szabadságharc utáni években újra megindult a fellendülés. Jól szemlélteti ezt a népesség számának alakulása amely az 1880-as 992 főről 1930-ra 2213-ra növekedett. A gazdasági élet élénkülésének egyik fontos tényezője volt a Zalaegerszeg-Lenti-Csáktornya vasútvonal megépítése, amelyen az első szerelvények 1890-ben indultak el. A trianoni békeszerződés során meghúzott új határ közvetlen Lenti közelében húzódott, amely egyben azt is jelentette, hogy az alsólendvai járásszékhely is a határon túlra,a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz került, így a térség irányításának feladata Lentire hárult. 1925-től járásszékhely lett, aminek azonban megfelelő intézményrendszer hiányában egészen 1950-ig nem tudott jól eleget tenni. Az 1920-as években indult meg az iparosodás Lentin. 1922-ben megalakult a Kerkavölgyi Faipari Rt. Fűrészüzem, amely ekkor a térség legnagyobb vállalata volt. az ország legkorszerűbb üzemei közé tartozott. Felépült az Orient pótkávégyár, Bőr- és Olajgyár, valamint egy húsüzem. A 30-as évek elején az iparban már közel 250 fő dolgozott. A gazdaság élénkülésével együtt fokozatosan növekedett az igény a kulturális szolgáltatások iránt. 1925-ben a községben megnyílt egy rendszeresen vetítő mozi, és beindult a helyi sajtó, a hetente megjelenő Kerka Vidéke című lap. 1924-ben ipari iskola, 1928-ban óvoda, 1933-ban polgári, 1938-ban négytantermes katolikus iskola nyitotta meg kapuit a járásszékhelyen. A II. világháborút követően Lenti nem indult komolyabb fejlődésnek,egészen az 1960-as évekig, amikor is megyei határozat alapján Zala megye harmadik ipari központját kívánták itt létrehozni. Ekkor épültek a Zalaegerszegi Ruhagyár és az Erdőgazdaság Fűz- és Kosáripari Vállalat helyi üzemei. Korszerűsödött a fűrészüzem, áruházak és szaküzletek épültek és nyíltak meg. 1961-től gimnázium is működik a településen,új iskola, óvoda és bölcsőde, színházteremmel rendelkező Művelődési köpont és könyvtár, komplex szakorvosi rendelőintézet épült. A település 1969-ben kapta meg a nagyközségi rangot, és a távlati fejlesztési elképzelésekben már mint középfokú központ szerepel. 1965-ben hozzácsatolták Mumort, 1977-ben Lentiszombathelyt. Végül 1979. Január 1-jén városi rangot kapott a település - egyúttal még néhány környező települést (Bárszentmihályfát, Lentikápolnát, Máhomfát) is Lentihez csatolták. A nagyközség határában 1969-ben ipari próbafúrás során 56 C°-os termálvizet találtak. A hetvenes évek közepén megkezdődött a termálfürdő építése. A nyitáskor, 1978-ban sportmedence, termálmedence, gyermekmedence és komplett fogadóépület várta a vendégeket, majd egy évvel később elkészült egy tanmedence is. Majd ezt követően hosszan tartó munka eredményeképpen 1990-ben elkészült a 3 medencés fedett uszoda. Fontos megemlékezni azokról a kisebb falvakról is, melyek Lenti környékén keletkeztek a középkor folyamán, és amelyek idővel Lenti területébe olvadtak: Lentikápolna 1343-ban szerepel először az okleveles forrásokban, ugyanekkor említik Szent Katalin tiszteletére szentelt kápolnáját, melyről a helység a nevét vette (Capulna in qua capella in honorem sancte Catherine virginis esset fabricata). A település már a 14. században két részből áll, Felsőkápolnából és Alsókápolnából, melyeket a Nagy és a Kis előnévvel is illettek (Kyskapolna et Felseukapolna – 1381. Nagkapulna, Kyskapulna – 1389. Felsewkapolna, Alsokapolna - 1524). 1549-ben a két Kápolnán 25 jobbágyportát írtak össze. A település a középkor folyamán az Alsólendvai Bánffy családé volt. Az I. katonai felmérés (1784.) térképi állománya szerint a mai Petőfi tér és Kápolnai út, majd később a Nefelejcs utca menti beépítés jött létre (II. katonai felmérés 1857- 1858.) Bárszentmihályfa két falu összevonásával jött létre, déli része Bárhely, északi része Kerkaszentmihályfa. Kerkaszentmihályfa a középkorban a köznemesi Terjék család birtokai közé tartozott. A település Szentmihályfalva, Szentmihályalfalva és Zalatnok néven is említődik. 1513-ban Németfaluval és Salamonvárával együtt említik, mint a melyekben Terjék Antalnak 4, ezenkívül Terjék Elek özvegyének egyedül Szentmihályfalván 3 jobbágyportája volt. A helység mint a Salamonvári, Kávási és kutasi vagy szent-erzsébeti Terjék család birtoka gyakran felbukkan a 15. században is: possessio Wegzalathnuk (1410), Zenthmyhalfalua (1413–22) Zalathnok (1454–69). 1549-ben Terjék Tamás és Terjék Pál birtokában összesen 8 portát írtak össze. Középkori eredetű templomát Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték. A katonai felméréseken szereplő településszerkezet, úthálózat és telekosztás a mai napig szinte alig változott. Mumor szintén a Bánffy család birtoka volt és a Lenti várhoz tartozott. A község 1343-ban szerepel először az írott forrásokban, ugyanekkor említik Mindenszentek tiszteletére szentelt kápolnáját (Mumer nominatas, in qua capella in honorem Omnium Sanctorum haberetur). A településen 1549-ben (Szombathellyel és Börzölcével
TÉR-T-REND KFT. 5
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
együtt) 61 jobbágyportát írtak össze. Mumor történeti településmagja a katonai felmérések szerint az Arany János utca északi részén található kis teresedés körül alakult ki. Lentiszombathely 1403-ban szerepel először az okleveles anyagban. Nevezték Nagyszombathelynek is (possessio Zombathel, Nogzombathel - 1403). A helység szombat napi vásárairól kapta a nevét. A település a Bánffy család birtokaihoz tartozott. Szombathelyen 1549-ben Bánffy Lászlónak és Istvánnak (Mumorral és Börzölcével együtt) 61 jobbágyportáját írták össze. A katonai felmérések szerint a történelmi településmag a mai Szombathelyi út és Nyár utca mentén alakult ki. Máhomfa a középkorban szintén az Alsólendvai Bánffy család birtoka volt és a Bánffyak Lenti várához tartozott. A község 1343-ban bukkan fel az írott forrásokban, és ekkor említik Szent Márton tiszteletére szentelt egyházát (Mahonfalua in qua ecclesia in honorem beati Martini confessoris haberetur). A falu másik neve Kerekallya volt (Predium Malhonfalva seu Kerekaalya - 1389). Az 1549-es dikajegyzékben Mahom ffalwa-ként szerepel. A történelmi településmag a mai Máhomfa utca keleti részén található a katonai felmérések szerint. A felsorolt középkori települések és középkori egyházi épületek régészeti maradványai egyelőre nem ismertek. Feltételezhető ugyanakkor, hogy az említett középkori falvak a mai községek helyén álltak. Erre utalnak a korai térképi ábrázolások, valamint a környék középkori településhálózatának alapvető változatlansága.
1.2. RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG Jelen vizsgálat Lenti város belterületére, a csatolt településrészekre és külterületének egészére terjed ki. Ezen belül jelen esetben kisebb részt beépített, nagyobb részt beépítetlen területekről van szó.
1.2.1. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek 1. lelőhely. Vár (20261) Régészeti jelenségek: Vár: középkor. Erődítés: késő középkor. Leírás: A vár a község északkeleti szélén a Kerka folyócska és a Sárberki patak összefolyása által közrefogott szigeten áll, amelyet egykor három oldalról széles mocsár vett körül. A szigetet mesterséges árokkal kettéválasztották, az északkeleti részén helyezkedett el a belsővár, a délnyugati felén pedig a külsővár. A vár védelmére a két vízfolyást az összefolyás alatt egy malommal visszaduzzasztották, így látták el vízzel annak árokrendszerét. A 13-14. századi erődítmény maradványait a késő középkori várudvar alatt sejthetjük. A korai vár palánkfallal övezett boronaépítmény lehetett. A késő középkori négyzet alakú négy sarokbástyás belső várból ma csak egy L alakú épület áll, melyet egy 30—35 méter széles vizesárok övezett. A legyező alakú, palánkfallal övezett külső vár délnyugati oldalán a visszaduzzasztott Sárbereki-patak, keletre a Kerka töltötte be a várárok szerepét, nyugaton pedig a patak össze volt kapcsolva a belső vár árkával. Az 1920-as évek végén az új Kerka medret keresztülvitték a belső vár vizesárkán a keleti oldalon, a külső váron pedig jelenleg keresztülhalad a 75-ös főútvonal. A vár maradványainak felhasználásával a 18. században épült magtárépület végén a vár egykori északkeleti bástyája jól felismerhető, pincéjében is középkori részletek találhatók. A lebontott részek alapfalai a magtár szintje alatt vannak. Az 1970-es években végzett feltárások során előkerültek a belső vár nagyméretű, téglából épült kaputornyának maradványai, valamint a külső várat övező palánkfal és a két várat összekötő töltésút részletei. A lelőhelyet írott források, valamint Vándor László 1976-1978-ban és 1988-ban végzett feltárásai alapján ismerjük. Forrás: Göcseji Múzeum Régészeti Adattár 543-79, 563-79, 1878-95, 1879-95, 1670-93, 1844-95, Ásatási jelentés, Lenti- Vár 1977. Magyar Nemzeti Múzeum Rég.Ad.: IV.44/1978., Ltsz.: 11400.; Ásatási dokumentáció, Lenti- Vár 1978. Magyar Nemzeti Múzeum Rég.Ad.: II.29/1979., Ltsz.: 11930.; Vándor László: A lenti vár 1976- 78. évi ásatásának eredményei. (Ergebnisse von Ausgrabungen der Burg von Lenti in den Jahren 1976-78.) Zalai Gyűjtemény 12. (1979) 75-87. Helyrajzi számok: 066/5, 071, 021, 014/2, 138/25, 138/26, 86, 87, 113, 138/21, 138/20, 138/19, 138/18, 138/17, 138/16, 138/32.
TÉR-T-REND KFT. 6
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
A vár maradványai a levegőből
2. lelőhely. Lyukas-tábla (37888) Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: késő középkor. Leírás: A lelőhely Lentiszombathely és Mumor közötti közút két oldalán, mezőgazdasági művelés alatt álló területen található. A lelőhelyet Kvassay Judit 1996-ban végzett terepbejárása alapján ismerjük. Forrás: Göcseji Múzeum Régészeti Adattár 1963-96, 2068-97. Helyrajzi számok: 0580, 016/4, 0577
3. lelőhely. Felső-telek (37889) Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor, késő középkor. Telep: neolitikum (DVK), középső rézkor (Balaton-Lasinja kultúra). Leírás: A lelőhely Lentiszombathely északkeleti szélén, a Malonya-patak partján fekszik. A lelőhelyet Kvassay Judit 1996-ban végzett terepbejárása és Tokai Zita Mária 2004-es próbafeltárása alapján ismerjük. Forrás: Göcseji Múzeum Régészeti Adattár 1963-96.; Ásatási dokumentáció a Lenti, Felső-telek ásatásról. KÖH 600/794/2005.; Régészeti kutatások Magyarországon 2004. Bp., 2005. 242. Helyrajzi számok: 0570/3, 0570/5, 0570/4.
4. lelőhely. Alsó-rét (37891) Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: középkor.
TÉR-T-REND KFT. 7
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
Leírás: A lelőhely Lentitől délre, a Máhomfa irányába vezető út keleti oldalán található. A terület mezőgazdasági művelés alatt áll. A lelőhelyet H. Simon Katalin és Horváth László András 1986-ban végzett terepbejárása alapján ismerjük. Forrás: Göcseji Múzeum Régészeti Adattár 1172-86. Helyrajzi számok: 0233/3, 0230/2.
5. lelőhely. Alsó-rét II. (37896) Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: késő neolitikum-kora rézkor (lengyeli kultúra), középső rézkor (Balaton-Lasinja kultúra), késő bronzkor, középkor. Leírás: A lelőhely Lentitől délre, a Máhomfa irányába vezető út és a Kerka patak közötti szántóterületen helyezkedik el. A lelőhelyet H. Simon Katalin és Horváth László András 1986-ban végzett terepbejárása, valamint H. Simon Katalin feltárása alapján ismerjük. Forrás: Göcseji Múzeum Régészeti Adattár 1172-86, 1190-86. Helyrajzi számok: 0236/22, 0235, 0230/2.
6. lelőhely. Alsó-rét III. (37899) Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: középkor. Leírás: A lelőhely Lentitől délre, a Máhomfa irányába vezető út keleti oldalán található. A terület mezőgazdasági művelés alatt áll. A lelőhelyet H. Simon Katalin és Horváth László András 1986-ban végzett terepbejárása alapján ismerjük. Forrás: Göcseji Múzeum Régészeti Adattár 1172-86. Helyrajzi számok: 0230/2.
7. lelőhely. Csárdai-tábla (37902) Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: Árpád-kor. Leírás: A lelőhely Lentikápolnától nyugatra, a Sárberki-patak és a 86. sz. főút közötti szántóterületen helyezkedik el. A lelőhelyet Pekáry Tamás 1953-ban végzett terepbejárása alapján ismerjük. Forrás: Göcseji Múzeum Régészeti Adattár 39. Helyrajzi számok: 0364/1, 0364/2.
8. lelőhely. Római út (37904) Régészeti jelenségek: Út: római kor. Leírás: Az ókori Borostyánkő út nyomvonala a Rédicstől északra és Lentikápolnától nyugatra lévő szakaszon megegyezik a mai 86. sz. főút vonalával. A római kori út nyomvonalát Pekáry Tamás 1953-ban végzett terepbejárása során azonosította. Forrás: Göcseji Múzeum Régészeti Adattár 39. Helyrajzi számok: 0199, 047, 034/3, 034/4, 034/6, 034/7, 036, 026, 020, 019, 031/1, 031/3, 032, 033, 019/2, 019/3, 019/4, 019/5, 030, 0213, 04/2, 0164/3, 0211, 0212, 0209.
9. lelőhely. Vízmű (37905) Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: neolitikum (DVK).
TÉR-T-REND KFT. 8
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
Leírás: A lelőhely Lenti északi szélén, a Sárberki-patak északi oldalán, a patakra néző magasabb terasz peremén található. A terület mezőgazdasági művelés alatt áll. A lelőhelyet H. Simon Katalin és Horváth László András 1999-ben végzett terepbejárása, valamint Tokai Zita Mária 2007-es próbafeltárása alapján ismerjük. Forrás: Göcseji Múzeum Régészeti Adattár 2171-99. Helyrajzi számok: 0105/8, 0105/10, 0105/11, 0105/18, 0105/19, 0105/20, 0105/21, 0105/28, 0105/29, 0105/30.
10. lelőhely. Sár-berki-patak, dél (56387) Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: Árpád-kor. Leírás: A lelőhely Lenti északi szélén, a Sár-berki-patak déli oldalán helyezkedik el. A lelőhelyet Kvassay Judit 2006-os helyszíni szemléje alapján ismerjük. Forrás: Lenti-Sár-berki-patak, dél. KÖH 600/921/2007. Helyrajzi számok: 0126/25, 0126/26, 0126/27, 0126/28, 0126/29.
11. lelőhely. Sárdi-erdő (39598) Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: római kor. Leírás: A lelőhely Bárszentmihályfától északra, a Bárszentmihályfai-patak keleti oldalán emelkedő meredek oldalú domb tetején található. A lelőhelyet és környékét erdő borítja. A lelőhelyet Frankovics Tibor 1997-ben végzett terepbejárása alapján ismerjük. Forrás: Göcseji Múzeum Régészeti Adattár 2054-97. Helyrajzi számok: 0488.
12. lelőhely. Istók-lénia (39596) Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: római kor. Terra sigillata: római kor. Leírás: A lelőhely Bárszentmihályfától északra, a Bárszentmihályfai-patak nyugati oldalán emelkedő domboldalon fekszik. A terület és környezete egybefüggő erdőség. A lelőhelyet Frankovics Tibor 1997-ben végzett terepbejárása alapján ismerjük. Forrás: Göcseji Múzeum Régészeti Adattár 2054-97. Helyrajzi számok: 0484/3.
13. lelőhely. Sárdi-erdő II. (39599) Régészeti jelenségek: Halomsír: ismeretlen kor. Leírás: A lelőhely Bárszentmihályfától északra, a Bárszentmihályfai-patak keleti oldalán, egy mellékvízfolyás keskeny völgyében helyezkedik el. A lelőhely erdőterületen található. A lelőhelyet Frankovics Tibor 1997-ben végzett terepbejárása alapján ismerjük. Forrás: Göcseji Múzeum Régészeti Adattár 2054-97. Helyrajzi számok: 0488.
TÉR-T-REND KFT. 9
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
1.2.2. Régészeti érdekű területek Mivel a régészeti lelőhelyek kiterjedése általában nem állapítható meg pontosan, ezért régészeti érdekű területnek számít a már ismert lelőhelyek közvetlen környéke. Régészeti érdekű területek közé tartozik továbbá a város (és a hozzá tartozó településrészek) teljes beépített területe, mivel itt keresendőek a középkori Lenti, Kápolna, Mumor, Máhomfa, Szombathely és Szentmihályfa régészeti maradványai.
1.3. MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK megnevezés: cím: hrsz: törzsszám: Bástya, Magtár, Kerka Vár Dózsa György u. 138/18 6316 26. A település keleti szélén áll, a 75. Számú főúttól északra, a Kerka partján. Az épület szabadon álló, L alaprajzú, a lejtőláb felöl egyemeletes, nyeregtetős épület. A hosszabbik szárának végét sokszög alaprajzú bástya zárja le. Mindkét szárny középrészéhez egy-egy haránt irányú épületrész kapcsolódik, nyeregtetős fedéssel, oromfalas lezárással. Földszinti terei boltozottak, a bástyában kolostorboltozat, a rövidebb szárny emeleti része nyitott fedélszékes, a hosszabb vasbeton osztó födémes. A lenti vár maradványainak felhasználásával épült a 18. században a ma is álló barokk magtárrá. Homlokzatai jelenleg is a magtár funkciót tükrözik. A vár előtt, lépcsős talapzatra helyezett toszkán oszlopon, feltámadt Krisztus-szobor, az oszlopszékén kronosztikon: 1790, 1795.
megnevezés: cím: hrsz: törzsszám: Római katolikus fa harangláb Lentiszombathely, 3584 6319 Szombathelyi út 72. A település szélén, domboldalban, szabadon álló, négyzet alaprajzú, szoknyás harangláb áll. Szoknyáját nyolc, talpgerendákra állított oszlop tartja. A torony törzsét négy oszlop alkotja. A szoknya és a gúlasisak fazsindellyel fedett. A torony törzse kívülről deszkaborítású. Két harang lakik benne. Épült 1790-ben. Jelenlegi helyére 1938-ba helyezték. Népi műemlék.
TÉR-T-REND KFT. 10
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
megnevezés: cím: hrsz: törzsszám: Bárszentmihályfa, Római katolikus harangtorony 3061 6295 Mihályfai út 97. Település fő utcáján, a Mihályfai utca teresedésében áll az emelkedő útmenti részen közvetlenül a csapadékvíz elvezető árok tövében. A közterületen, szabadon álló, négyzetes alaprajzú, osztópárkánnyal két szintre tagolt, gúlasisakos épület alaprajza négyzetes. Oldalanként 1db szegmens íves harangablakokkal áttört az emeleti rész Szegmensíves záradékú bejáratában áttört léckapuzat van, a bejárat fölött félköríves fülkében Mária-szobor. Az emeleti rész vakolatból készített keretező sarokpillérek tagolják a lábazata és a lábazat feletti falrészek, valamint a záró párkány alja erősen vizesednek. Népi műemlék.
megnevezés: cím: hrsz: törzsszám: Szabadság tér Római katolikus templom 189 6317 A település központjában 17. századi eredetű templom áll, 1798—ban, copf stílusban újjáépítették. Az épület szabadon álló, keletelt, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom, Ny-i homlokzata előtt toronnyal, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a szentély D-i oldalához csatlakozó egyemeletes sekrestyével. A hajó É-i és D-i oldalán támpillérekkel erősített. Csehsüveg boltozatos hajó és szentély, dongaboltozatos sekrestye, a hajó bejárati oldalán karzat. Falképek: szentélyben és a hajó első boltszakaszában 1807 (ifj. Dorffmaister István). Festett üvegablakok: 1909-1915. Berendezés: jellemzően 18. század második fele; copf szószék, rokokó padok 18. század második fele, 19-20. század Orgona: (Végh és Berecz, Zalaegerszeg). A Lenti 1669-ben elpusztult középkori temploma helyett az Esterházy család támogatásával épült 1691-1698 között. 1747-ben bővítették, 1750-ben készült el boltozása és tornya. A D-i homlokzat előtt: négyzet alaprajzú talapzaton emelkedő posztamensen Szent Flórián- szobor, 1882. megnevezés: cím: hrsz: törzsszám: Szabadság tér Szentháromság-szobor 189 6318
TÉR-T-REND KFT. 11
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
A templomtól északra, közterületekkel határoltan a műemléki templom telkén áll a műemléki szentháromság szobor. Ívháromszög alaprajzú talapzaton, volutás, füzérdíszes posztamensen álló, oldalain mélyített tükrökkel díszített, gúlaoszlop, tetején Atya, Fiú és Szentlélek szobra, 1755 (Schmidt Ferenc József). A műemléki szobor a köztérből háromszöget határol le. A gyalogút felöli kerékvetőkkel.
1.4. HELYI VÉDELEM A helyi építészeti örökség védelme érdekében készült az épített környezet helyi védelméről szóló 33/2013. (X. 31.) önkormányzati rendelet. A rendelet kitér a védett építmények támogatására (pénzügyi alapot hoz létre), felhasználására vonatkozó szabályokra. A rendelet kitér a helyi védettség keletkezése és megszűntetése szabályaira és a helyi védelem kategóriáira, mely szerint a következőket különbözteti meg: 1. Helyi területi védelem alatt álló területek: 1.1. helyi védelem alatt álló terület (HT) 1.2. helyi védelem alatt álló zöldterület, növényzet (N), 1.3. helyi védelem alatt álló utcakép (U), 2. helyi egyedi védelem alatt álló objektumok: 2.1. helyi védelem alatt álló épületek, épületrészek (É), 2.2. helyi védelem alatt álló faliképek, domborművek, mozaikok (F) 2.3. helyi védelem alatt álló keresztek (K), 2.4. helyi védelem alatt álló egyéb létesítmények (L), 2.5. helyi védelem alatt álló sírok (S), 2.6. helyi védelem alatt álló szobrok, emlékművek(SZ), 2.7. helyi védelem alatt álló emléktáblák (T). Az elképzelés szerint a rendelet 1. melléklete tartalmazza majd védett létesítmények felsorolását, a fentiek szerinti bontásban. Jelenleg azonban egyetlen elem sem került helyi védelem alá. A védelemre javasolt elemek a következők:
TÉR-T-REND KFT. 12
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
megnevezés: címe: hrsz: védelem típusa: Evangélikus templom Petőfi Sándor u. 14. 54 É Lenti központi belterületének délkeleti részén, a huszártornyos templom alapkövét 1932 júliusában tették le, és még ugyanebben az évben, 1932 novemberében fel is szentelték a templomot. 2002-ben, a lenti templom építésének 70. évfordulója alkalmából teljes körűen felújították. A Petőfi út keleti oldalán álló sarok épület paraszt barokk homlokzatképzést idéz, sarok pillérekre állított alacsony hajlásszögű valutás oromzatával. Az egytengelyes oromzaton alul a bejárat fölötte félköríves záródású ablak, az oromzat tengelyében egy egyszerű kereszt. A kápolnaszerű épület mindkét oldalfalán sorolt félköríves záródású hármas ablak található. A bejárathoz ültetett sűrű boróka sor előnytelen.
megnevezés: címe: hrsz: védelmi besorolása: Szecessziós lakóház Deák Ferenc utca 8. 400 É Az utcával párhuzamos hossztengelyű épület a XX. század fordulóján épülhetett. A földszintes nagybelmagasságú épületet kontyolt nyeregtető zárja le. Közterület felöli homlokzata hármas osztatú, középső részén egyenes záródású sorolt hármas ablakkal. Az utca felöl rejtett csatorna, kisebb osztópárkány felett álló pártázatos párkány jelenik meg, változó ívű lezárással. A középső rész oromzatosan kiemelt szamárhát íves változó magasságú lezárással. Az oromzatos részben szintén változó magasságú szellőző és bevilágító ablak létesült a tengelyben. Az épület műszaki állapota jónak tűnik. A homlokzat felújításnál szerencsésebb lett volna a színezést a szecesszió világához közelíteni.
megnevezés: címe: hrsz: védelmi besorolása: Alkotóház Dózsa György utca 85 É 27. Az utcával párhuzamos hossztengelyű épület a XX. század fordulóján épülhetett. A földszintes, alacsonyabb lábazatú, nagybelmagasságú épületet kontyolt nyeregtető zárja le. Közterület felöli homlokzata hármas osztatú, a széleken egyenes záródású középső részén félköríves záródású sorolt hármas ablakkal. Az utca felöl az utcával párhuzamos gerincű nyeregtetőn középen igényesen megtervezett megépített oromfalas kiemelés. Az épület szélein vakolatból képzett osztópárkány felett csüngő eresz jelenik meg. A középső rész oromzatának lezárása változó magasságú szamárhát íves Az oromzatos részben szintén változó magasságú szellőző és bevilágító ablak létesült a tengelyben kialakított vakolattükörben. Az épület homlokzat elújításra érdemes.
TÉR-T-REND KFT. 13
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
Bárszentmihályfa megnevezés: címe: hrsz: védelmi besorolása: Római katolikus Faharangláb Bárhely, Kölcsey u. 60. 3329 A négyoszlopos, karcsú és félig nyitott harangtornyos, beton alapokon álló talpgerendás és nyitott szoknyás harangláb viszonylag jó műszaki állapotban található. A harangot és a harangozót fazsindely fedés védi az időjárás viszontagságaitól. A harangot Bárhely róm. kath. Hitközség, Kovács jános Bárhely elöljárója és Kovács János megrendelő öntette 1921-ben Seltenhofer Frigyes fiai harangöntő-gyárában Sopronban. Forrás: ertektar.zala.hu
megnevezés: címe: hrsz: védelmi besorolása: lakóház Bárhely, Kölcsey u. 4. 3254 Népi hosszházas lakóház, utcára merőleges hossztengellyel. Udvar felöli bejárat oszlopra állított szegmens íves záródású kódis állásos kialakítása megőrződött. A földszintes épületet oromzatos nyeregtető zárja le, a nyeregtető az oromzatra ráfutó kis kiüléssel. Az utcai homlokzat kéttengelyes egyenes záródású ablakokkal, az ablakok felett szemöldök párkánnyal. Az ablakoknál külső síkra szerelt pallótokos, nyitható zsaluzat is készült az oromfal magasságilag vakolatból képzett osztópárkánnyal tagolt. A felső oromzati részben széthúzott 2 kis padlásszellőző nyílás létesült. Az épület jelentős felújításra vár.
megnevezés: címe: hrsz: védelmi besorolása: lakóház Mihályfa, Mihályfai út 3203 73. Népi hosszházas lakóház, utcára merőleges hossztengellyel. Az épület teljes hosszában feltehetően három osztatú. Udvar felöli bejárat épített kettős zömök oszlopra állított kódis állásos kialakítása megőrződött. A földszintes épületet oromzatos nyeregtető zárja le, a nyeregtető az oromzatra ráfutó átlagos kiüléssel. Az egyszerű, díszítés mentes oromfal kéttengelyes.
Az épület műszaki állapota rossz, rendkívül erőteljes a vizesedése.
TÉR-T-REND KFT. 14
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
megnevezés: címe: hrsz: védelmi besorolása: lakóház Mihályfa, Mihályfai út 3034 97. Műemléki környezetben álló népi hosszházas lakóház, utcára merőleges hossztengellyel. A földszintes átlagos belmagasságú épületet oromzatos nyeregtető zárja le, a nyeregtető az oromzatra ráfutó átlagos kiüléssel. Az utcai homlokzat kéttengelyes egyenes záródású ablakokkal, az ablakok felett az eresz magasságában osztópárkánnyal. Az épület felújításra szorul.
Lentikápolna megnevezés: címe: hrsz: védelmi besorolása: Római katolikus Faharangláb Lentikápolna, Nefelejcs 2632/2 utca 5. helyi védettséget nélkülöző, de a Kerka-vidékre jellemzően támaszokkal ellátott négyoszlopos, karcsú és félig nyitott harangtoronnyal rendelkező betonalapra helyezett talpgerendás nyitottszoknyás katolikus harangláb, aminek építménye a Lenti Városi Tanács Ép. Fa. Zefag tsz. anyagi támogatásával és a helyi lakosság összefogásával készült el megújítva a régit, 1986-ban. A települési közút mellett szabadon látogatható, amit a betonalaphoz épített lépcsőfokok is elősegítenek. Harangját Seltenhofer Frigyes fiai harangöntő gyárában öntette Sopronban a Lenti kápolna r.k. hitközség 1924-ben.
Forrás: ertektar.zala.hu Lentiszombathely megnevezés: címe: hrsz: védelmi besorolása: lakóház Lentiszombathely, 3661, 3658 U,É Szombathelyi út 81- 83. A közterülettel párhuzamos hossztengelyű lakóház alápincézett, az utca felöli épített, félig zárt pincelejárattal. Az előkert és kerítés nélküli lakóház földszintje kiemelt, belmagassága átlagos. Az épületet oromzatos nyeregtető zárja le, oromzat feletti kis túlnyúlással. Az utcai homlokzat 5 tengelyes, vakolatból képzett könyöklő párkánnyal és körbefutó vakolatkeretezéssel. Az ablakok záródása alacsony szegmensív. Még fellelhetők a kifelé nyíló pallótokos zsaluzat maradványai. Az épület sarkait kváderezett vakolat pilaszterek hangsúlyozták. Ezek már csak nyomokban lelhetők fel.
TÉR-T-REND KFT. 15
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
A lakóház rendkívül rossz műszaki állapotban van, az erőteljes vizesedés megállítása kétséges. Bontás előtt dokumentálandó.
Máhomfa megnevezés: címe: hrsz: védelmi besorolása: templom Máhomfai u. 4. 3983 Az eklektikus stílust idéző templom tornya a bejárati homlokzat tengelyébe épült. A tornyot és a homlokzatot alacsony talapzatról indított pilaszterek díszítik. A torony magasságilag egységesen formált, de három részre tagolódik. Az íves záródású és konzolosan képzett előtetővel ellátott bejárat fölött körablak létesült. A második szinten kis oszlopokkal tagolt hármas ablak helyezkedik el. Legfelül vakolattükörben oszloppal osztott kettős harangnyílás van. A tornyot 8 szögű sisak fedi, ami osztópárkányra ül. A bejárati homlokzaton a torony jobb és bal oldalán egymás felett egy – egy kis egyenes záródású nyílás van. A homlokzat sarkait is vakolatból képzett pilaszterek hangsúlyozzák. Az épület festése klasszikusnak tekinthető.
A templom műszaki állapota megfelelő.
Mumor megnevezés: címe: hrsz: védelmi besorolása: Római katolikus Faharangláb Mumor, Bem utca 2. 2280/3 Felújított állapotban lévő, a kerka-vidékre jellemzően magas és karcsú nyakú négyoszlopos, félig nyitott harangtoronnyal rendelkező, beton alapokra helyezett talpgerendás és nyitott szoknyás – léckerítéses - katolikus harangláb a főút mellett. A torony fedése bádog, míg a harangozót cserépfedés védi. Forrás: ertektar.zala.hu
TÉR-T-REND KFT. 16
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
megnevezés: címe: hrsz: védelmi besorolása: Római katolikus Harangláb Mumor, Arany János 2280/3 utca 21-30. A közterületen, szabadon álló, négyzetes alaprajzú, cserepezett osztópárkánnyal két szintre tagolt, ívelt bádog sisakos épület alaprajza négyzetes. Oldalanként kettőzött félköríves lezárású harangnyílással áttört az emeleti rész a záró párkány közelében. A félköríves záródású bejárat és osztópárkány felett félköríves falfülkében egész pici Mária szobor van. Az alsórész sarkait erőteljesen hangsúlyozza a széles vakolatkeret. A felsőrészen a sarkokat a festés emeli ki. A harangtorony az alaprajzi méreteihez viszonyítottan nyújtott.
Lenti-hegy megnevezés: címe: hrsz: védelmi besorolása: Görög katolikus Faharangláb Lenti hegy Szőlőhegyi közbirtokosság által állított és a Kerka-vidékre jellemző támaszokkal ellátott négyoszlopos, karcsú és félig nyitott harangtoronnyal rendelkező – beton alap nélkül – csak téglapillérekre helyezett talpgerendás nyitott szoknyás harangláb érdekes módon a haranglábhoz nem illeszkedő előtetővel is rendelkezik a rendszeres egyházi használat érdekében. A harangot bádog, míg a harangozót cserépfedés védi a jó műszaki állapotú , inkább közösségi jelentőségű építményben, az előtető fedése szintén fémlemez. Egyedi művi tájértéknek tekinthető az építmény. Forrás: ertektar.zala.hu
Helyi védelemre javasolt épületek és műalkotások: Lenti központi belterület: Deák Ferenc u. 6. I. vh. emlékmű Szent István szobor Szobor (hrsz. 189.) Kisfaludy S. u. 3.,5. Telek u. 10. Alkotóház, Dózsa Gy. u. 12. Lenti régi temető, szobor (hrsz. 971.) Keresztelő szent János szobor (hrsz. 138/18.)
TÉR-T-REND KFT. 17
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
Bárszentmihályfa: Kölcsey u. 4., 31. Mihályfai u. 41., 73., 97., 108. Lentikápolna: Temető u. 12. Harangláb (hrsz. 2632/2) Nefelejcs u. 52. Kápolnai u. 11., 69. Lentiszombathely: I. vh. emlékmű (hrsz. 3582) Szombathelyi u. 81., 83. Nyár u. 31. Máhomfa: Templom Máhomfai u. 7., 39., 89. Mumor: Harangláb (hrsz. 2130) Arany J. u. 18.
A helyi védelemre javasolt épületek kialakításán még megtalálhatók a hagyományos vidéki építési technikák, melyek mára eltűnőben vannak. A helyi védelem során támogatni kell az épület felújításával az eredeti állapot visszaállítását, a toldalékok elbontását, illetve biztosítani kell, hogy bontására csak különösen indokolt esetben kerülhessen sor.
1.5 TERMÉSZET, TÁJ, TÁJHASZNÁLAT – TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK, TÁJTÖRTÉNET A település a Zalai-dombvidéken fekszik, közigazgatási területének nagy része a Kerka-vidék (Hetés) kistájhoz tartozik, de keletről a Közép-Zalai-dombság (Göcsej) is érinti. A Kerka-vidék a Zalai-dombság legnyugatibb kistája Zala és részben Vas megyében, kis északnyugati kiszögellése és nyugati pereme már Szlovénia területén található. Az országhatár és a Kerka teraszos völgye közti keskeny határmenti terület a Nyugat-Zalai-dombvidék legkevésbé tagolt eróziós dombsági kistája. A város környékén gazdag a vízhálózat, patakok és vízfolyások táplálják a Kerka folyót, amely a legnagyobb vízgyűjtő a vidéken és a Mura folyó legjelentősebb mellékvize. Éghajlati szempontból a terület a szárazföldi, mediterrán és óceáni áramlatok ütközőterében fekszik, ezek keveredése, kölcsönhatása alakítja éghajlatát, ami szélsőségektől mentesebb, kiegyenlítettebb időjárást eredményez, megközelíti a nedves éghajlati típust. Lenti az ország egyik legcsapadékosabb területe, évi csapadékmennyisége 800 mm körüli, de ezt a lehullott mennyiség gyakran meghaladja. A település külterületein jellemző tradicionális tájhasználat az erdő- és mezőgazdaság (azon belül is a szántóföldi és gyepgazdálkodás, továbbá a szőlőtermesztés). Az összes termőterület kb. 55-45% arányban oszlik meg erdőgazdálkodási és mezőgazdasági tájhasználat között. A növénytermesztésben főként a külterjes gazdálkodás jellemző. Lenti-hegy a város szőlőhegye. Erre a terültre (kerkai dombvidék) esik a hazai borvidékek közül a Zalai borvidék Muravidéki körzete. Egykor szép, zsúpos, borona pincék sorjáztak a vonzó természeti környezetben kígyózó hegygerincen, ma ezekből csak egy-egy látható. Helyükre többnyire emeletes, komfortos hétvégi házakat emeltek, amelyekben folyik vendégfogadás és vendéglátás. A kerkai dombvidéken jellemző a kisparcellás „hétvégi” kertek művelése. A szőlő mellett a térség jellemző gyümölcsei (szelídgesztenye, dió, szilva, alma, stb.) találhatók itt meg, de elsősorban csak saját felhasználásra termelnek.
TÉR-T-REND KFT. 18
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
Lenti területének felső rétegei építőipari célra alkalmas kavics és homok agyag ásványokban gazdag. A Kerka kanyargós folyása, vízállásának változásai egykor és ma is alapvetően befolyásolták a közelében letelepedett emberek életét. A terület adottságai alkalmatlanok voltak arra, hogy nagy kiterjedésű szántókat hozzanak létre, vagy intenzív szőlőtermeléssel foglalkozzanak az itt élő emberek. A Kerka völgyének lakói letelepedésük óta az állattartásnak köszönhetik megélhetésüket, mert a patakvölgy rétjei mindig gazdag takarmánytermő területek voltak. A rétművelés korai szakaszában a gyepeket még nem "művelték", csak legeltették. A honfoglalás után a gazdálkodásban nagy eredmény volt a hosszú kasza elterjedése, amelyet ugyan már a rómaiak is ismertek, de jelentőségét csak a XII- XIII. században ismerték fel újra. A hosszú kaszával történő munka megkívánta a viszonylag sima talajfelszínt, ezért rendszeres rétművelésre volt szükség, amely elsősorban a talajegyengetést, a cserjék, bozótok irtását jelentette. A rétek értékét mutatja, hogy aranykorona- értékük a történelem folyamán mindig magasabb volt, mint a szántóké. A korszak tájképéről egészen pontos képet kaphatunk az I. katonai felmérés alapján. Az ekkor még önálló településrészek már fellehetők, a települések között úthálózat biztosította a kapcsolatot, a Kerkát több helyen hidak ívelték át. Lenti jóval kisebb területet foglalt el, mai belterületének jelentős része szántóföldi művelés alatt állt még. A Szőlőhegyen már ekkor nagy területeken folyt a szőlőtermesztés. A külterületek struktúrája a maihoz hasonló képet mutatott, de a folyót és mellékvizeit ekkor még időszakos elöntésű, mocsaras erdőterületek, rétek- legelők kísérték. Ilyen mocsaras terület volt pl. a Sárberki-tó mai területe.
Első Katonai Felmérés (1784) Második Katonai Felmérés (1857-1858) Forrás: http://mapire.eu/hu/ Forrás: http://mapire.eu/hu/
TÉR-T-REND KFT. 19
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
Az 1800-s évek elején a rétek nagy hozamuk ellenére is kevésnek bizonyultak a takarmányigények kielégítésére. Az elmúlt kétszáz évben erdők sokaságát irtották ki azért, hogy újabb réteket nyerjenek. A XIX. század elején a Kerkát még kiterjedt keményfa- ligeterdők kísérték. A rétté alakítás azonban nem az azonnali tarvágással kezdődött. Először csak a leveles ágakat vágták le, hogy az alattuk lévő gyep fejlődni tudjon, ezután vágták ki a nagyobb bokrokat, bozótosokat. Az értékes erdei vadgyümölcsfákat azonban mindig megkímélték. Erről tanúskodnak a táj hangulatát ma is meghatározó öreg vadkörtefák (Pyrus pyraster) és madárcseresznyék (Cerasus avium) is. A XIX. sz. első feléről tanúskodik a II. katonai felmérés. Ekkorra a város tovább növekedett, a mai 75. sz. főút nyomvonalán kiépült országút, jobb kapcsolatot biztosított a térség településeivel. A Kerka mentén továbbra is megtalálhatók voltak a nedves, időszakosan víz borította területek. Harmadik Katonai Felmérés (1879) A III. katonai felmérés térképén már tetten érhetők a Forrás: http://mapire.eu/hu/ vízrendezés nyomai, Lenti mellett új belvízelvezető csatornák létesültek. A Kerka szabályozásával és a nagy területeken végrehajtott meliorációval megnövelték ugyan a szántók területi kiterjedését, azonban ezek hasznosítása még ma is sok esetben gazdaságtalan. Gyepeknek nagyrészt a nedves területek maradtak meg, melyek a legeltetés, kaszálás elmaradása miatt nagyrészt műveletlenek. A szabályozás után a fenékszint mélyebbre került és a mellékágak megszűntek, a rét talajának víztartalma és vízellátottsága lecsökkent és rohamos szárazodás lépett fel, amelyet a lecsapolócsatornák kialakítása is felgyorsított. Ekkor kezdődött el a vegetáció folyamatos, ma is tartó átalakulása. 1890-ben készült el a Zalaegerszeg - Lenti - Csáktornya vasútvonal, amely komoly gazdasági fellendülést hozott a településnek, és ezzel komoly változásokat okozott a tájhasználatban, tájszerkezetben is. Megjelentek az üzemi létesítmények (faipari, textilipar), oktatási intézmények. Fokozatosan terjeszkedett a beépítésre szánt terület.
1.5 TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS TERÜLETHASZNÁLAT A településszerkezetét és területfelhasználását alapvetően meghatározzák a természeti, vízrajzi és domborzati adottságok, valamint település- és tájszerkezetét adó nyomvonalas műszaki létesítmények, a természetes határok, vízfolyások. A művi vonalas elemek közül meghatározók a közlekedési infrastruktúra elemei, különös tekintettel a 75. számú országos főutra és a vasútvonalra, melyek a települést és a tájat egyaránt kettévágják. A művi vonalas elemek közül meghatározók a közlekedési infrastruktúra elemei, különös tekintettel a kelet- nyugati irányban haladó 75. számú Keszthely- Bak- Rédics másodrendű országos főútra és a 23. számú Zalaegerszeg - Lenti vasútvonalra, melyek a települést és a tájat egyaránt kettévágják, az északi és déli területrészek közötti átjárhatóságot, kapcsolatot nehezítik. Jelentős még a Lentitől északi irányban haladó 7416 j. Lenti - Bajánsenye összekötő út, ami Lentikáponát nem érinti tőle nyugatra halad Csesztreg felé. A 7416. j. útból ágazik ki keleti irányba a 7422 j. összekötő út és kapcsolja össze a 3 városrészt (Lentikápolna – Bárszentmihályfa - Mumor). Lentikápolna északi irányú gerince a. 7426 j. összekötő út Lentikápolna és Kerkabarabás között. A 7416j. összekötő út déli irányú folytatása a 7538 j. Letenye - Lenti összekötő út. Az összekötő út Máhonfa nyugati belterületi határán halad, közvetlen közúti összeköttetést biztosít a központi belterülettel. A 75. számú másodrendű főúttól délre és a központi belterülettől délkeletre halad a 7537 j. Borsfa- Lenti összekötő út, ami Lentiszombathely városrész megközelítését teszi lehetővé. 75164 j. Lentihegy bekötő út a 7538 j. útból ágazik ki, nyugat majd déli irányba, a központi belterület déli határánál. A településen a vízfolyások és csatornák fontos szerkezetalkotó elemek a zöldfelületi rendszerben és a településszerkezetben. A jelentősebb vízfolyások: Kerka folyó, Sárberki-patak, Malonya-patak, Liponyak-patak, Falu-patak, Bárszentmihályfai-patak, Vezér-sánc, Sárdi-patak, Sóskúti árok.
TÉR-T-REND KFT. 20
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
A természeti tényezők közül elsősorban a Kerka folyó és völgyében található természeti területek (Natura 2000 és ex lege védett láp területek) a meghatározóak, mind a településszerkezet, mind pedig a területhasználat szempontjából. A külterületen, a közigazgatási terület észak-keleti részén Szilvágy irányába, valamint dél- nyugati részén Gosztola irányába összefüggő erdőtervezett erdőterület található. Mezőgazdasági területek a közigazgatási terület keleti részén, valamint a beépített városrészek környezetében találhatók. Kertes mezőgazdasági területek alakultak ki központi belterülettől délre eső Lenti-Szőlőhegyen, valamint Bárszentmihályfa mellett található Kishegyen. Lenti-Szőlőhegy előhegyi része jelentősen átalakult, beépült. A külterületen jelentős a külszíni bányaműveléssel érintett területek aránya. A cserépgyártáshoz kapcsolódó agyak kitermelés jelentős. A város szerkezetének kialakulásában a természetföldrajzi adottságok – északon a szőlőhegyek, valamint az észak-dél irányú Kerka patak – és a közlekedési útvonalak egyaránt alapvető szerepet játszanak. Lenti központi belterülete a a műemléki barokk templom környezetében, a vártól nyugatra alakult ki, a vár és mai 75-os számú főút nyomvonalán haladó jelentős útvonalhoz tartó út mentén (mai Kossuth Lajos utca nyomvonala). A történelmi településmag halmazos szerkezete megmaradt a mai Kisfaludy utca, Telek utca, Deák Ferenc utca, Dózsa György utca, Kossuth Lajos utca, Petőfi Sándor utca környékén. A Kerka mentén épült vár és a Kerka által elöntött területek kijelölték a városfejlődés irányát, így az nyugati irányban terjeszkedett. A történelmi városmag közvetlen környezetéből sugarasan induló utcák közül a Rédics felé haladó lett a fő fejlődési irány tengelye (mai Kossuth Lajos utca). Az erre szerveződő mellékutcák alkotják a jelenlegi Lenti belvárost, amely az elmúlt 30-40 évben jelentős átalakuláson ment át, mind szerkezetileg, mind utcaképben. A belvárosban többszintes, többlakásos lakóépületek épültek az 1980-as, 1990-es évek városiasodásának köszönhetően, valamint itt található az intézmények nagy része. A később kialakult, jellemzően lakó funkciójú részeket, a tudatos tervezés alapján kialakított lakóutcák és ezekre merőlegesen osztott szabályos telkek rendje jellemzi. A gazdasági területek a város déli részén alakultak ki, a vasútvonal mellett, a fontosabb útvonalakhoz kapcsolódva. Az egyik gazdasági terület a Letenyére vezető Petőfi Sándor utca mellett, a másik gazdasági terület a Rédicsre vezető Kossuth Lajos utca mellett alakult ki. A két gazdasági terület között, egy ipari próbafúrás során talált termálvízre alapozva épült meg a termálfürdő. A termálfürdőtől délre alakult ki a legújabb városrész, a lakó és az üdülőterület. Az ipari-gazdasági funkciók többsége a központi városrészhez kapcsolódóan, annak déli részén helyezkedik el, többségük a rendszerváltás előtt már meglévő üzemek privatizációjával jött létre, jelentős számú munkaerőt foglalkoztatnak. Az ipar sajátossága a több lábon állás, hiszen a faipar, a fémipar, a textilfeldolgozás, az élelmiszer-feldolgozás, az építőipar is megtelepedett itt. Az ipari tevékenység fejlesztését hivatott előmozdítani az egykori zajdai laktanya területén kialakított egykori Lenti Ipari Park, azonban jelenleg a gazdaság- és területfejlesztési hatása nem jelentős mértékű. Mumor városrész legnagyobb foglalkoztatója egy faipari üzem, 30-40 fő alkalmazottal rendelkezik. A település előnyös közlekedési helyzetének köszönhetően az ipari termelés jelentős fejlődése várható. Lentiszombathelytől délkeletre működik a helyi agyagbánya nyersanyagát feldolgozó tetőcserépgyár. A város jelentős idegenforgalmi célpont. A város két kiemelkedő idegenforgalmi vonzereje a heti vásárok és a gyógyfürdő (Lenti Termálfürdő & Szent György Energiapark). A fürdő vize nátrium-hidrogénkarbonátos gyógyvíz, mely kiválóan alkalmas mozgásszervi, izületi és keringési bántalmak orvoslására. A Zalai dombvidék és erdőségek értékes természeti környezetet biztosít a turizmus számára. Így a városrészekben, különösen az erdőkkel határos részein a falusi turizmus, lovaglás, túrázás lehetősége biztosított. A város egyéb idegenforgalmi erősségei: vár, Helytörténeti Gyűjtemény, Hetési szövőüzem, erdei kisvasút, barokk templom, Sárbereki tó, kavicsbánya tavak, Művelődési Központ, Lenti-hegy, kerékpárutak. Lenti jelenlegi közigazgatási területén több, egykor önálló faluként kialakult, különálló városrész található: . Bárszentmihályfa (Bárhely és Kerkaszentmihályfa összeolvadásával), a központi belterülettől északkeletre helyezkedik el. . Lentikápolna, a központi belterülettől északra van. . Lentiszombathely, a közigazgatási terület délkeleti részén található. . Máhomfa, a déli közigazgatási határ közelében alakult ki. . Mumor a központi belterülettől keletre a 75számú főút mentén található. Ezek a falvak jellemzően egyutcás települések voltak, abból fejlődtek mai kiterjedésükre. A falvakhoz kisebb majorok, volt TSZ telepek csatlakoznak. Többségük ma is munkát adó, működő.
TÉR-T-REND KFT. 21
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
Jelentős beépült terület a volt Zajda-laktanya, mely jelenleg nagyrészt használaton kívül áll.
1.6 TELEPÜLÉSKÉP ÉS UTCAKÉPEK A halmazszerű központi belterületi rész utcahálózata érdemes egyedi védelemre. Ezt a kialakult szabályozás megtartása teszi lehetővé. Egyik másik épület a XX. század fordulóján épült és még napjainkig is megmaradt, ezek az épületek nem alkotnak egy együttest. Országosan egyik sem védett. Ezek helyi egyedi védelemre javasolhatók. Helyi területi, helyi utcaképi védelemre javasolható összefüggő terület nincs a városrészekben. A középkori eredetű templom elhelyezkedése alapján a középkori Lenti falu nagyjából a mai központi belterület keleti részén, a vár irányában helyezkedett el. A települést a mai Dózsa György út, Kisfaludy utca, Templom tér, Petőfi utca, Kossuth Lajos utca helyén kereshetjük. Az egyes külön álló városrészek nagyrészt megőrizték a XVIII. században készült katonai felmérések térképein is látható településszerkezetet. Utcaképi szinten nem maradtak meg egységes hagyományt őrző szakaszok egyik településrészen sem. Mindenhol a XX. századi átépítések a meghatározók tömbszinten, vagy foghíj jelleggel.
1.7 TELEPÜLÉSKARAKTER: TELEKSZERKEZET ÉS TELEKHASZNÁLAT, BEÉPÍTÉSI MÓD ÉS ÉPÜLETTÍPUSOK A közigazgatási területen a telekszerkezetet jellemzően az országos úthálózat alakította. Jellemzően az utakat kísérően egymásmellé sorolt, keskenyebb, de rendkívül mély telkek rendszere jött létre, mely eredeti szerkezet a különálló városrészek esetén ma is látható. A központi belterület esetében a lakókörnyezeti karakterek vizsgálatánál a következő jellemzőket vettük figyelembe:
az utcahálózatot
a telek méretét, formáját
az épület elhelyezését
a lakóépület karakterét
az udvar és kert használatát, melléképítmények elhelyezése
építészeti elemeket (utcafront homlokzati kiképzése, nyílászárók, oromfal és tetőfelépítmények tornác, udvari homlokzat, jellemző anyaghasználat)
kerítés és kapu kialakítását Ezek alapján megkülönböztethető településrészek:
A város történeti magja (Kisfaludy utca, Deák Ferenc utca, Sugár utca, Dózsa György utca) Ezek a város (központi belterület) legrégebbi utcái, ahol még a halmazos településszerkezeti felfedezhető. Az utcák vonalvezetése szabálytalan, szélessége változó, helyenként mindössze 4-8 méter, néhol tölcsérszerűen kiszélesedik, van ahol akár a 40 métert is eléri a kialakult közterületi szélesség. A telkek szintén szabálytalan alakúak, méretük eltérő, a 400 m2-től egészen a 3000 m2-ig terjed a területük. A főépületek jellemzően oldalhatáron álló beépítéssel épültek, előkerttel vagy anélkül. A melléképületek sokszor a főépület mögött, azzal azonos oldalon, vagy keresztbe fordítva különállóan helyezkednek el. Az épületek karakterét tekintve az utcák képe elég vegyes, a hagyományos épületek többnyire már átépültek. Megmaradt néhány századforduló táján épült, építészetileg értékes épület, jellegzetes vakolatdíszítéssel az utcai illetve az udvari homlokzatokon.
Városközpont területe (Kossuth Lajos utca, Akácfa utca, Zrínyi Miklós utca, Iskola utca, Sugár utca, Alkotmány utca, Béke utca, intézmények helye) A városközpont területén jellemzően az intézmények, vegyes rendeltetésű épületek (kereskedelmi, szolgáltató, iroda+lakó funkció) és több lakásos, több szintes lakóépületek is állnak. Az úthálózat szabályos, tervezett vonalvezetésű, 16-25 méter széles utcákból áll. Az épületek beépítése vegyes, található a területen úszótelkes, tömbtelkes, zártsorú és szabadonállóan beépült telek is. A melléképületek jellemzően garázsok melyek néhány telken csoportosan is elhelyezésre kerültek.
TÉR-T-REND KFT. 22
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
Hagyományos falusias karakterű terület (Bánffy Miklós utca, Tompa Mihály utca, külső városrészek lakóterületei: Lentiszombathely, Mumor, Bárszentmihályfa, Lentikápolna, Máhomfa) Hagyományos utcás, útifalu jellegű településszerkezet több településrészen is megtalálható. Az utcák mentén egy sorban alakulnak ki a nagyméretű, gazdálkodásra is alkalmas lakótelkek. A hagyományos szalagtelkek szélességei jellemzően 12m-16m közöttiek, a telekmélység a telek elhelyezkedésétől függően változik 55m-től 270m-ig.A keskeny és mély telkek jellegzetes, az őstermelő életmódból és a telek gazdaságos, többcélú kihasználásából adódó elrendezése az oldalhatáron álló hosszúházas, fésűs beépítés. Az udvarhasználatra a soros elrendezés a jellemző, azaz a főépület után azonos telekhatárra rendezve, többé-kevésbé zárt sorban követnek a gazdasági jellegű építmények, melléképületek. Az utcaképek vegyesek, néhol még megtalálható egy-egy háromosztatú ház, nagyobb hajlított ház, néhány sátortetős kockaház. Az épületek egy része alápincézett, így a hagyományostól eltérő arányú épülettömeg alakult ki. A homlokzatokat kiemelt párkány és egyszerűbb homlokzat díszek tagolják.
XX. sz. második felében kialakult beépítés (a Béke utcától nyugatra eső területek, Hunyadi utcától északra eső területek, üdülőterület) A területet szabályos út- és telekstruktúra jellemzi. A feltáró utcák jellemzően egyenes vonalvezetésűek, merőlegesen találkoznak. A kisebb méretű 600-800 m2-es szabályos telkek teleklábasan csatlakoznak. A telkek oldalhatáron álló beépítési móddal épültek be. A jellemző beépített oldalhatár az északi, északkeleti és északnyugati oldalhatár, vagyis a telekhasználat és az épületbenapozottság szempontjából kedvezőtlen oldalhatár. Az épületek jellemzően a 60-as években épült sátortetős, kéttraktusos kockaházak, vagy újabb építésű szélesebb lakóépületek.
1.8. VÉDETTSÉGEK: RÉGÉSZETI ÉS MŰEMLÉKI, TERÜLETI ÉS EGYEDI
1.8.1. Régészetileg védett területek A régészeti örökségről szóló 1.2. fejezetben tárgyalt régészeti lelőhelyek ex lege általános védettséget élveznek. A település területén külön rendeletben fokozottan vagy kiemelten védett lelőhely nem található.
1.8.2. Műemléki védelem Lenti közigazgatási területén országos védelem alatt álló műemlék a műemléki értékről szóló 1.3. fejezetben felsorolt objektumok. Műemlékegyüttes, történeti kert, temető és temetkezési emlékhely, műemléki terület illetve nemzeti emlékhely nem található a közigazgatási területen. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV törvény (továbbiakban: Örökségvédelmi törvény) 39.§ (2) bekezdésének értelmében a műemlék jogszabályban meghatározott környezete műemléki környezetnek minősül. 2012-ben megszűnt a korábban általánosan megfogalmazott műemléki környezet definíciója, miszerint műemléki környezetnek mindősül a védetté nyilvánított műemlékkel közvetlenül határos ingatlanok, közterületrészek és a közterületrészekkel közvetlenül határos ingatlanok. Az Örökségvédelmi törvény 90. §-a szerint a hatálybalépése előtt (2001. július 10.) védetté nyilvánított műemlékek környezete műemléki környezetnek minősülnek. Az Örökségvédelmi törvény 74. § értelmében a műemléki környezetet, mint jogi jelleget az ingatlan- nyilvántartásban fel kell jegyezni. Magtár (Kerka vár) ex-lege műemléki környezete: 87, 86, 138/25, 138/21, 138/20, 138/19, 138/16, 113 Lentiszombathely R. k. harangláb ex-lege műemléki környezete: 3581, 3583, 3712/3, 3585, 3586, 3587, 3588, 3591, 0555, 3715, 3714, 3713, 3720 Bárszentmihályfa -- R. k. harangláb ex-lege műemléki környezete: 3034, 3035, 3106, 3104, 3089, 3033
TÉR-T-REND KFT. 23
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
R. k. templom és Szentháromság-szobor ex-lege műemléki környezete: 188, 187/1, 1067, 1065/1, 1066/5, 187/2, 185/3, 184, 180, 182, 191, 409, 410, 425, 417/9, 996/2, 890
1.8.3. Helyi jelentőségű műemléki értékek A helyi építészeti örökség védelme érdekében készült az épített környezet helyi védelméről szóló 33/2013. (X. 31.) önkormányzati rendelet, melynek 1. melléklete tartalmazná az érték-katasztert, ez egyenlőre előkészítés alatt áll.
1.9. AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ELEMZÉSE, ÁLLAPOTFELMÉRÉS A Lenti közigazgatási területén található régészeti lelőhelyeken a népvándorláskor kivételével minden nagyobb régészeti korszak emlékanyaga megtalálható. A megfigyelt régészeti jelenségek többsége telepekhez, településekhez köthető, ugyanakkor vannak adataink erődítményre, útra és temetkezési emlékre is. Prehistorikus emlékek három lelőhelyen kerültek elő, ezek mindegyike egykori telepekhez, településekhez köthető. Említést érdemel az 5. lelőhely, ahol késő neolitikus (lengyeli kultúra), középső rézkori (Balaton-Lasinja kultúra) és késő bronzkori települések rétegződtek egymásra. A település római korát a bárszentmihályfai erdőben talált római kori telepjelenségek (11-12. lelőhely), valamint a város közelében húzódó Borostyánkőút képezi (8. lelőhely). A római kori út a Rédicstől északra és Lentikápolnától nyugatra lévő szakaszon megegyezik a mai 86. sz. főút vonalával, mely Halicanum (Alsólendva) és Salla (Zalalövő) municípiumokat kötötte össze. A Borostyánút egy ókori kereskedelmi útvonal volt, amelyet legfőképp szállítására használtak. Óriási kulturális jelentősége volt, mert összekötötte a Balti-tengert a Földközi- tengerrel, azaz Észak-Európát a Mediterráneummal. Lenti környékének kiemelkedő korszaka a középkor, melynek emlékei nyolc lelőhelyen maradtak ránk. A település legjelentősebb középkori emléke a 13. század végén vagy a 14. század elején épült vár (1. Lelőhely, műemlék), melyet kezdetben a Kőszegi család birtokolt, majd 1343-ban az Alsólendvai Bánffy család kezére került, valószínűleg Kőszegi János fiainak jószágvesztésekor. A Bánffy család egészen a 17. századig birtokolta. A vár a Kerka folyócska és a Sárberki patak összefolyása által közrefogott szigeten áll, Északkeleti részén helyezkedett el a belsővár, a délnyugati felén pedig a külsővár. A 13-14. századi erődítmény maradványait a késő középkori várudvar alatt sejthetjük. A korai vár palánkfallal övezett boronaépítmény lehetett. A késő középkori négyzet alakú négy sarokbástyás belső várból ma csak egy L alakú épület áll, melyet egy 30—35 méter széles vizesárok övezett. A legyező alakú, palánkfallal övezett külső vár délnyugati oldalán a visszaduzzasztott Sárbereki-patak, keletre a Kerka töltötte be a várárok szerepét, nyugaton pedig a patak össze volt kapcsolva a belső vár árkával. A vár maradványainak felhasználásával a 18. században épült magtárépület végén a vár egykori bástyája jól felismerhető, pincéjében is középkori részletek találhatók. A lebontott részek alapfalai a magtár szintje alatt vannak. Az 1970-es években végzett feltárások során előkerültek a belső vár nagyméretű, téglából épült kaputornyának maradványai, valamint a külső várat övező palánkfal és a két várat összekötő töltésút részletei. A város körül azonosított Árpád-kori és késő középkori felszíni telepnyomokat egyelőre nem lehet egyértelműen azonosítani az ismert középkori falutelepülésekkel. A 2, 3, 4, 5, 6, 7. és a 10. lelőhelyen a középkori Lenti, Máhomfa, Szombathely, Mumor és Kápolna falvakhoz tartozó külső települési egységek régészeti maradványait rejtheti a föld. A Kerka-váron kívül műemléki érték a központi belterület központjában elhelyezkedő római katolikus templom és a mellette található Szentháromság szobor, a Bárszentmihályfán álló római katolikus harangtorony, valamint a Lentiszombathelyen található római katolikus fa harangláb. Ezek a létesítmények mind jelenlegi használatukban, mind elhelyezkedésükben megfelelnek az örökségvédelmi érdeknek.
TÉR-T-REND KFT. 24
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
1.10. TERÜLETHASZNÁLAT ÉS TERÜLETI ÁLLAPOT A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉBEN. A 2, 3, 4, 5, 6, 7, 9, 10. lelőhely területe jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll. Az intenzív talajművelésnek, főként a mélyszántásnak a lelőhelyeken negatív hatásai vannak. Amennyiben ezeken a területeken fennmarad az intenzív talajforgatásos művelés, akkor jelentős károk keletkezhetnek a kulturális örökség elemeiben. A 11, 12. és a 13. lelőhely erdővel borított területen helyezkedik el. A lelőhelyeken fakitermelés (tuskókiszedés) és erdőtelepítés, faültetés során örökségi értékek károsodhattak. A vár területét (1. lelőhely) mezőgazdasági üzemi építkezések, csatornázások és útépítés folyamán többször bolygatták. Az 1920-as években az új Kerka medret keresztülvezették a belső vár vizesárkán, a keleti oldalon. A külső vár területét pedig érinti a 75. sz. főút nyomvonala. Fontos megjegyezni, hogy a város (és a hozzá tartozó településrészek) teljes beépített területén várható régészeti leletek, elsősorban középkori településmaradványok előkerülése. Amennyiben feltételezésünk helytálló, akkor ezek a régészeti értékek úgyszintén jelentős mértékben károsodtak az elmúlt évszázadok alatt, és veszélyeztetettségük a jövőben is fennáll.
2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK
2.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÉS TÁJHASZNÁLATI VÁLTOZÁS A kialakult meglévő és megmaradó településhálózatban és a valós tájhasználatban változás nem várható.
2.2. TELEPÜLÉSSZERKEZETI, TERÜLETHASZNÁLATI ÉS BEÉPÍTETTSÉGI VÁLTOZÁS Jelentős területhasználati változás a 2003.-ban elfogadott településrendezési tervekhez képest nem várható. A korábban kijelölt, tervezett fejlesztési területek esetében visszalépés történik, egyes fejlesztési területek visszaminősítésre kerülnek, egyes fejlesztési területek távlati fejlesztésként a településszerkezeti terven feltüntetésre kerülnek, de helyi építési szabályzat ezeket mezőgazdasági, vagy egyéb beépítésre nem szánt övezetbe sorolja. Nagyobb terület igénybevételre a felszíni homok- és kavicsbánya bővítések és létesítések kapcsán lehet számítani a meglévő, kijelölt bányatelkek területén.
2.3. INFRASTRUKTURÁLIS VÁLTOZÁS A településszerkezetet formáló, közlekedési hálózatban bekövetkező változás a 75. számú főút várost elkerülő szakaszának várható megépülése jelent. A településszerkezeti terv a rendelkezésre álló adatok alapján jeleníti meg a tervezett nyomvonalvariációkat (országos területrendezési tervben szereplő nyomvonal, engedélyezési tervvel rendelkező nyomvonal). Lenti belterületén komolyabb változtatási szándék az infrastruktúra területén nincs. A települési és térségi közműhálózatok kiépültek. Változás csak hosszútávon várható, az anyagi lehetőségek megteremtődése esetén, a közművel el nem látott fejlesztési területek igénybevétele esetén.
3. HATÁSELEMZÉS SZÖVEGES ÉS ÁBRÁZOLT FORMÁBAN A KÜLÖNBÖZŐ HATÁSTERÜLETEK KIJELÖLÉSÉVEL:
3.1. TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSSZERKEZETET ÉRINTŐ KÖVETKEZMÉNYEK A településrendezési eszközöknek nincs jelentős hatásuk a történeti településszerkezetet érintően. A történeti településmagban kialakult úthálózat változatlan marad, kiszélesítésére, szabályozására nincs szükség. A korábban hatályos településrendezési tervhez képest jelentős, a régészeti lelőhelyeket vagy műemlékeket érintő területfelhasználási változás nem történik. A helyi építési szabályzat a kialakult állapothoz igazodva határozta meg az egyes építési övezetek beépítési paramétereit, figyelembe véve a korábban elfogadott
TÉR-T-REND KFT. 25
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
szabályzat által biztosított építési jogokat. Az épületek elhelyezésénél, előkert meghatározásnál szintén a kialakult beépítéshez történő illeszkedést rögzíti az építési szabályzat.
3.2. TERMÉSZETI, TÁJI HATÁSOK A táji adottságokhoz igazodó, a természeti értékeket megőrző tájgazdálkodás, valamint a biológiai sokféleség fennmaradásának biztosítása a tervezés, besorolás és szabályozás alapja, így természeti táji változások - a korábban említett külszíni bányanyitásokon kívül - nem várhatók.
3.3. A TELEPÜLÉSKÉP FELTÁRULÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI Nem kerül sor belterület jelentős bővítésre, a szabályzat a beépítettség mértékét nem növeli. Az építhető új épületek épületmagasságai is kisebb-nagyobb mértékben csökkennek, a külterületen is 7,5m alatt marad a megengedhető épületmagasság, vagyis nem keletkezik változás a településképi feltárulásban.
3.4. RÉGÉSZETI EMLÉKEK FELTÁRHATÓSÁGÁNAK, MEGMARADÁSÁNAK, BEMUTATHATÓSÁGÁNAK VAGY PUSZTULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Lenti közigazgatási területén a régészeti lelőhelyek száma jelenleg: tizenhárom. A tárgyalt lelőhelyek többnyire jól hozzáférhetőek a kutatás számára, régészeti feltárásukat - eltekintve a beruházásokat megelőző feltárástól - jelenleg semmi nem indokolja. A város kiemelkedő régészeti emléke a középkori vár (1. lelőhely). A késő középkori négyzet alakú négy sarokbástyás belső várból ma csak egy L alakú épület (volt magtárépület) áll, mely a vár maradványainak felhasználásával a 18. században épült. A magtárépület végén a vár egykori (északkeleti) bástyája jól felismerhető, pincéjében is középkori részletek találhatók. Az 1970-es években végzett feltárások során előkerültek a belső vár nagyméretű, téglából épült kaputornyának maradványai, valamint a külső várat övező palánkfal és a két várat összekötő töltésút részletei. A középkori erődítmény egyéb részei, valamint a korai vár maradványai még feltárásra várnak. Amennyiben a régészeti maradványok még nem károsodtak jelentős mértékben, akkor javasolható azok részleges helyreállítása, konzerválása, és megfelelő körülmények között történő bemutatása. A helyreállító munkák révén jelentős régészeti-turisztikai emlékkel gazdagodna a település és környéke. A 2, 3, 4, 5, 6, 7, 9, 10. lelőhely területén folyó intenzív talajművelésnek (főként a mélyszántásnak) negatív hatásai vannak. Az említett régészeti lelőhelyek megmaradása nagyban függ attól, hogy a jelenlegi veszélyeztetés (szántás, mélyebb talajlazítás) folytatódik-e, vagy pedig az érintett területeken más, bolygatással nem járó hasznosításra térnek át. A 11, 12. és a 13. lelőhelyen fakitermelés (tuskókiszedés) és erdőtelepítés, faültetés során örökségi értékek károsodhatnak. Fontos megjegyezni, hogy a város (és a hozzá tartozó településrészek) teljes beépített területén várható régészeti leletek, elsősorban középkori telepmaradványok előkerülése. Amennyiben feltételezésünk helytálló, akkor ezek a régészeti értékek úgyszintén jelentős mértékben károsodtak az elmúlt évszázadok alatt, és veszélyeztetettségük a jövőben is fennáll. Az elmondottak alapján a város teljes beépített területe régészeti érdekű területnek minősül. Ugyanebbe a kategóriába tartozik a már ismert régészeti lelőhelyek közvetlen környéke is. Felhívom a földtulajdonosok, a beruházók és a kivitelezők figyelmét, hogy ha földmunkák közben régészeti emlék vagy lelet kerül elő, a munka felelős vezetője köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni, és a jegyző útján a Hivatalnak azt haladéktalanul bejelenteni. A feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig köteles a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - gondoskodni. Alapvetően fontos, hogy a jelenleg hatályos településrendezési tervben szereplő, de még meg nem valósult fejlesztések több régészeti lelőhelyet érintenek: . A 75. sz. főút tervezett nyomvonala érinti a 10. lelőhelyet. Fontos megjegyezni, hogy a nyomvonal a 4. és a 11. lelőhely közvetlen közelében húzódik. . A 3. lelőhely egy része tervezett bányaterületen található (Lenti II. agyag).
TÉR-T-REND KFT. 26
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
Javasolt, hogy az említett beruházások során földmunkával járó fejlesztésekkel a régészeti lelőhelyeket lehetőleg kerüljék el. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor a hatóság különféle szempontok figyelembe vételével döntést hoz arról, hogy engedélyezi-e az egyes fejlesztéseket, s ha igen, milyen feltételekkel járul hozzá az engedély megadásához (pl: a beruházó költségére történő régészeti szakfelügyelet, próbafeltárás vagy teljes felületű feltárás elrendelésével).
3.5. TÖRTÉNETI TÉRBELI RENDSZEREK ALAKULÁSA A hagyományos térbeli rendszerek nem változnak meg, a létező beépülések őrződnek meg. A szabad tér jellege, a természetbe ágyazottság, kultúrtáj karaktere marad meg azáltal, hogy a beépített területek összessége és a hagyományosan vidéki települési térség a közigazgatási terület 10%-a körüli.
3.6. TELEPÜLÉSKARAKTER VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSAI A XX. század második felétől fokozatos és folyamatos átépülés jellemezte a Lenti központi belterületét. A hagyományos településkép, utcakép eltűnt, felbomlott. A településen nagyobb, összefüggő területre kiterjedően nem maradt meg régi településkép utcakép, jelen szabályozás ebben sem keletkeztet változást. A régi anyaghasználatok tömegarányok épületformálások nem épültek be a kultúrába.
3.7. KÖRNYEZETI TERHELÉSEK ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG MŰSZAKI ÁLLAPOTÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI A községben jelentősebb gépkocsi forgalom az országos mellékúthálózat mentén jelentkezik. Levegőszennyezést az utak forgalma mellett a korszerűtlen lakossági fűtési rendszerek okozzák. A környezeti hatások az épített környezet állagát károsan nem befolyásolják.
3.8. FOLYAMATOK IRÁNYA, VISSZAFORDÍTHATÓSÁGA Jelenleg károsan ható folyamat az intenzív talajművelés, elsősorban a mélyszántás következtében állandósult eltérő mértékű bolygatás, amely a 2, 3, 4, 5, 6, 7, 9, 10. lelőhelyet érinti. Amennyiben az említett területeken fennmarad az eddig folytatott művelési gyakorlat, akkor mindez a régészeti jelenségek lassú pusztulásához vezet. A művelési mód megváltoztatásával a káros folyamatok megállíthatók lennének.
3.9. KÁRENYHÍTÉS LEHETŐSÉGE, KÖLTSÉGE, ILLETVE ELLENTÉTELEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A jogszabályok nem írnak elő kárenyhítési vagy ellentételezési kötelezettséget arra az esetre, ha egy terület tulajdonosát vagy bérlőjét az előírások vagy a jogszabályból eredő kötelezettségei miatt hátrányok érik. Ugyanakkor semmi nem zárja ki a kárpótlás lehetőségét, ez minden esetben az érintett felek megegyezésétől függ. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az esetleges megelőző vagy próbafeltárások folyamán a beruházók számára költségcsökkentő tényező lehet a gépi, illetve gyalog munkaerő biztosítása.
4. ÖSSZEFOGLALÓ Lenti közigazgatási területén a régészeti lelőhelyek száma jelenleg: tizenhárom. Közülük egyik sem áll fokozott vagy kiemelt védelem alatt. A régészeti lelőhelyeken a népvándorláskor kivételével minden nagyobb régészeti korszak emlékanyaga megtalálható. A város kiemelkedő régészeti emléke a középkori vár (1. lelőhely). A késő középkori négyzet alakú négy sarokbástyás belső várból ma csak egy L alakú épület (volt magtárépület) áll, mely a vár maradványainak felhasználásával a 18. században épült. A középkori erődítmény számos részlete még feltárásra vár. Amennyiben a régészeti maradványok még nem károsodtak jelentős mértékben, akkor javasolható azok részleges helyreállítása, konzerválása, és megfelelő körülmények között történő bemutatása. A helyreállító munkák révén jelentős régészeti-turisztikai emlékkel gazdagodna a település és környéke. A 2, 3, 4, 5, 6, 7, 9, 10. lelőhely területén folyó intenzív talajművelésnek (főként a mélyszántásnak) negatív hatásai vannak. A művelési mód megváltoztatásával a káros folyamatok megállíthatók lennének.
TÉR-T-REND KFT. 27
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
A 11, 12. és a 13. lelőhelyen fakitermelés és erdőtelepítés során örökségi értékek károsodhatnak. A hatályos településrendezési tervben szereplő, de még meg nem valósult fejlesztések több régészeti lelőhelyet érintenek. A 75. sz. főút tervezett nyomvonala érinti a 10. lelőhelyet. Fontos megjegyezni, hogy a nyomvonal a 4. és a 11. lelőhely közvetlen közelében húzódik. A 3. lelőhely egy része tervezett bányaterületen található. Javasolom, hogy az említett beruházások során földmunkával járó fejlesztésekkel a régészeti lelőhelyeket lehetőleg kerüljék el. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor a hatóság különféle szempontok figyelembe vételével döntést hoz arról, hogy engedélyezi-e az egyes fejlesztéseket, s ha igen, milyen feltételekkel járul hozzá az engedély megadásához (pl: a beruházó költségére történő régészeti szakfelügyelet, próbafeltárás vagy teljes felületű feltárás elrendelésével). Alapvetően fontos, hogy a város teljes beépített területe régészeti érdekű területnek minősül. Ugyanebbe a kategóriába tartozik a már ismert régészeti lelőhelyek környéke is.
5. TÖRVÉNYI KÖRNYEZET
A régészeti lelőhelyekre, a régészeti kutatásra és a régészeti leletekre vonatkozó főbb jogszabályok: 1997. évi CXL. törvény – a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet – a szabálysértésekről 149/2000. (VIII. 31.) Kormányrendelet – a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről 2001. évi LXIV. törvény – a kulturális örökség védelméről 191/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – az örökségvédelmi bírságról 3/2003. (I. 25.) NKÖM rendelet – egyes régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításáról 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet – a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről 14/2010. (XI. 25.) NEFMI rendelet – a kulturális javak kiviteli engedélyezéséről 2012. évi CLII. törvény - a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról 2012. évi CXCI. törvény - a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról 45/2012. (XI. 30.) EMMI rendelet - a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági eljárásra vonatkozó szabályokról 2014. évi CVI. törvény - a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő törvények módosításáról 39/2015. (III. 11.) Kormányrendelet - a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról A 2001. évi LXIV. törvény és végrehajtási rendeletei alapján a régészeti területeket három kategóriába lehet besorolni: 1. fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyek 2. nyilvántartott régészeti lelőhelyek 3. régészeti érdekű területek.
1. Védett régészeti lelőhelyek esetében: A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket kiemelten vagy fokozottan védett régészeti lelőhely kategóriába kell sorolni. Kiemelten védett az a lelőhely, mely kivételes tudományos jelentőséggel, és nemzetközi vagy országos szempontból kiemelkedő fontossággal bír. Fokozottan védett az a régészeti lelőhely, melynek tudományos
TÉR-T-REND KFT. 28
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
jelentősége megállapítható, és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bír. A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti. (2001. évi LXIV. tv. 13. §)
2. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében: A nyilvántartott régészeti lelőhelyek általános védelem alatt állnak (2001. évi LXIV. tv. 11. §). A régészeti lelőhelyeket - a fenntartható használat elvének figyelembevételével - csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak (2001. évi LXIV. tv. 9. §). A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban és eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a régészeti lelőhelyeket jogszabályban meghatározott esetekben és módon el kell kerülni. A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A régészeti feltárások költségeit - a mentő feltárás kivételével - annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. (2001. évi LXIV. tv. 10. és 19. §) A nyilvántartott régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén megelőző régészeti feltárást (régészeti megfigyelést, próbafeltárást vagy teljes felületű feltárást) kell végezni. (2001. évi LXIV. tv. 22. § (1) bekezdés) Régészeti megfigyelést kell előírni, ha a tervezett tevékenység nem vagy csak csekély mértékben érinti a nyilvántartott régészeti lelőhelyet és a régészeti örökség elemeit, továbbá ha a régészeti örökségi elemek előfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, vagy a régészeti lelőhely korábbi bolygatása esetén. Próbafeltárást kell előírni, ha előzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre, vagy annak készítéséhez nem végeztek próbafeltárást, valamint , ha földkiemeléssel nem járó alapozási technikával tervezett beruházás valósul meg, illetve ha a nyilvántartott régészeti lelőhely jellege, intenzitása, térbeli kiterjedése vagy rétegsora nem ismert. Teljes felületű feltárást kell előírni, ha a beruházással érintett lelőhely vagy lelőhelyrész hazánk múltjának nagyjelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrása, vagy ha a beruházás történeti városmag területén valósul meg. (2001. évi LXIV. tv. 22. § (3) bekezdés) Régészeti feltárás feltárási engedély alapján végezhető. Az engedélyt a fővárosi és a megyei kormányhivatalok (a továbbiakban: hatóság) adják ki. A régészeti feltárásra vonatkozó szerződést a beruházónak a feltárásra jogosult intézménnyel kell megkötnie. (2001. évi LXIV. tv. 20. § (1) és (2) bek.; 2001. évi LXIV. tv. 22. § (5-10) bek.; 1997. évi CXL. tv. 45/A §; 266/2012 Kormányrendelet 7. §). Az engedélyezési eljárás miatt célszerű már a tervezés előtt a hatóság előzetes nyilatkozatát kérni, hogy az adott beruházáshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, művelési ág változtatása, halastó kialakítása, stb.) hozzá fognak-e járulni, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. Így a később megvalósíthatatlannak minősülő fölösleges tervezés, illetve a feltárás miatt történő nem várt időbeli csúszás és költségnövekedés kiküszöbölhető vagy előre kalkulálható lesz. (2001. évi LXIV. tv. 65. § (1) bekezdés) A régészeti lelőhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi (2001. évi LXIV. tv. 82-85. §).
3. Régészeti érdekű területek, továbbá valamely tevékenység során bárhol újonnan észlelt régészeti lelőhely előkerülése esetében. Régészeti érdekű területnek számít minden olyan területrész, ahol régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. E területekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a beruházás során nem várt módon előkerülő régészeti leletekkel és objektumokkal fedett területekre. (2001. évi LXIV. tv. 7. § 29. pont) Amennyiben régészeti feltáráson kívül régészeti emlék vagy lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője), az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni és a jegyző útján a Hivatalnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére jogosult intézményt és a hatóságot, valamint a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni. (2001. évi LXIV. tv. 24. §)
TÉR-T-REND KFT. 29
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
A korábban ismeretlen, régészeti nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhely, illetve lelet feltáráson kívüli felfedezője vagy bejelentője anyagi elismerésben részesíthető. (2001. évi LXIV. tv. 26. §)
Az örökségvédelmi hatástanulmányról Kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem készült vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Az örökségvédelmi hatástanulmányban megfogalmazott értékvédelmi terv szerint kell meghatározni az örökségvédelemmel érintett területekre vonatkozó településfejlesztési és településrendezési eszközöket. (2001. évi LXIV. tv. 85/A. § (1-2) bek.; 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 68-69. §). A készítendő hatástanulmányok tartalmi követelményeit részletesen tartalmazza a 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 12. melléklete. Ugyanezen rendelet 69. §-a értelmében a hatástanulmány elkészítésére jogosult: a) az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi munkarésze vonatkozásában a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet szerint régészeti területen szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő, b) az örökségvédelmi hatástanulmány műemléki szakterületi munkarésze vonatkozásában az idézett kormányrendelet szerint műemléki terület műemléki érték dokumentálása szakterületen szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő vagy az, aki a hatástanulmány alapjául szolgáló tervfajta elkészítésére egyébként jogosultsággal bír. A hatástanulmány készítőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a hatástanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezik. 6. FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM:
Zala vármegye története. Oklevéltár I-II. Nagy Imre, Véghely Dezső és Nagy Gyula. Budapest, 1886-1890.; Hazai Ománytár (Codex diplomaticus patrius) I-VIII. Győr-Budapest 1865-1891; Anjou-kori oklevéltár. Szerk.: Kristó Gyula- I-II., VII-VIII. Budapest-Szeged, 1990-1993.; Anjou-kori okmánytár I-VII. Szerk.: Nagy Imre-Nagy Gyula, Budapest 1878-1920.; Zsigmond-kori oklevéltár I-II. Összeállította: Mályusz Elemér. Budapest. 1951-1958. III-IV. Mályusz Elemér kéziratát kieg. és szerk.: Borsa Iván (A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok). Budapest 1993-1994.; A zalavári és a kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1527-1541. Szerk: Bilkei Irén. Zalaegerszeg, 1999. (Zalai Gyűjtemény 47.); A zalavári és a kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1542-1544. Szerk: Bilkei Irén. Zalaegerszeg, 2002. (Zalai Gyűjtemény 54.); Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1555-1609. Zalaegerszeg, 1989. (Zalai Gyűjtemény 29.); Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1611-1655. Zalaegerszeg, 1996. (Zalai Gyűjtemény 39.);
Magyarország kistájainak katasztere I-II. Szerk.: Marosi Sándor és Somogyi Sándor. Budapest, 1990.; Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Harmadik kiadás. Budapest, 1983. 377.; Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában III. Bp., 1897.; Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén II. Bp., 1990. 929-984.; Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457. I. Bp., 1996. 357.; Feld István-Sebők Ferenc: Lenti (szócikk) In: Korai magyar történeti lexikon (9-14. század) Főszerk. Kristó Gyula, szerk. Engel Pál, Makk Ferenc. Bp., 1994. 405.; Vándor László: A lenti vár 1976-78. évi ásatásának eredményei. (Ergebnisse von Ausgrabungen der Burg von Lenti in den Jahren 1976-78.) Zalai Gyűjtemény 12. (1979) 75-87. Zala megye kézikönyve II. Főszerk.: Hóbor József. Budapest, 1998. 182-185.; Holub József: Zala megye története a középkorban I. A megyei és egyházi közigazgatás története. Pécs, 1929.; Holub József: Zala vármegye vámhelyei és úthálózata a középkorban. Századok 51. (1917) 59.; Holub József: Zala megye középkori vízrajza. Zalaegerszeg, 1963. (A Göcseji Múzeum közleményei) 34-35.; Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond korban. Bp., 1977. 137.; Glaser Lajos: Dunántúl középkori úthálózata. Századok (1929-1930) 138-167, 257-285.; Zala megye földrajzi nevei II. A keszthelyi járás. Zalaegerszeg, 1986.
TÉR-T-REND KFT. 30
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
(Zalai Gyűjtemény 24.).; Zala megye archontológiája 1138-2000. Szerk: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. (Zalai Gyűjtemény 50.).; Németh József: Zala megye műemlékei. Második, bővített kiadás. Zalaegerszeg, 1979. 76.; Zala megye történelmi olvasókönyve. Szerk: Molnár András. Zalaegerszeg, 1996.; Magyarország műemlékjegyzéke. Felelős szerkesztő: Tilinger István. Budapest, 1976. 707.; Glaser Lajos: A karlsruhei gyűjtemények magyar vonatkozású térképanyaga. Bp., 1933.; Csapodi Csaba: Az alsólendvai uradalom gazdálkodása a XVIII. század első felében. Bp., 1933.
TÉR-T-REND KFT. 31
LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
7. NYILATKOZAT
Alulírott, Takács Károly, régész, nyilatkozom, hogy a 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 69. § (2) bekezdés a) pontja szerinti előírásnak megfelelően szerepelek régészeti szakterületi munkarész szakterületre vonatkozó szakértői névjegyzékben. Régész diploma száma: 1510/2000 (ELTE-BTK). Szakértői engedély regisztrációs száma: R4XH98 Nyilvántartásba vétel sorszáma: 17/2011 Az általam ellenjegyzett örökségvédelmi hatástanulmány az örökségvédelmi jogszabályokkal és a hatósági előírásokkal összhangban készült, a tanulmányban szereplő tervezett megoldásokra vonatkozó javaslatok azoknak mindenben megfelelnek.
Győr, 2015. május 14. sk.Takács Károly régész
Alulírott Wolf Beáta, mint Lenti község településrendezési eszközeinek és az ehhez készülő örökségvédelmi hatástanulmány műemléki területi munkarészének készítője nyilatkozom, hogy: A tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, valamint az örökségvédelmi hatástanulmány műemléki területi munkarészének elkészítésére a 39/2015. (III. 11. ) Korm. rendelet 69.§ (2) bekezdés b) pontja szerint, mint a hatástanulmány alapjául szolgáló tervfajta elkészítésére egyébként jogosultsággal bíró településtervező jogosultsággal rendelkezem.
Budapest, 2016. április 19.
sk. Wolf Beáta okl. építészmérnök vezető településtervező TT/1É- 01-2384
TÉR-T-REND KFT. 32