Lenti Város Településrendezési Eszközök Örökségvédelmi
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
LENTI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKHÖZ 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 12. melléklet szerinti tartalmi követelményei alapján 2016. NOVEMBER LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY LENTI VÁROS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKHÖZ KÉSZÍTETTÉK: Régészeti szakterületi munkarész: Takács Károly régész, történész szakértői névjegyzék R4XH98, 17/2011. Műemléki szakterületi munkarész, Wolf Beáta okl. építészmérnök, vezető településtervező Helyi építészeti örökségi szakterületi munkarész: névjegyzéki szám: TT/1É- 01-2384 Cseri Gabriella településmérnök, településtervező névjegyzéki szám: TT- 01-4867 TARTALOMJEGYZÉK: ELŐZMÉNYEK 2 1. VIZSGÁLAT 2 1.1 TÖRTÉNETI LEÍRÁS 2 1.2. RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG 6 1.2.1. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek 6 1.2.2. Régészeti érdekű területek 10 1.3. MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK 10 1.4. HELYI VÉDELEM 12 1.5 TERMÉSZET, TÁJ, TÁJHASZNÁLAT – TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK, TÁJTÖRTÉNET 18 1.5 TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS TERÜLETHASZNÁLAT 20 1.6 TELEPÜLÉSKÉP ÉS UTCAKÉPEK 22 1.7 TELEPÜLÉSKARAKTER: TELEKSZERKEZET ÉS TELEKHASZNÁLAT, BEÉPÍTÉSI MÓD ÉS ÉPÜLETTÍPUSOK 22 1.8. Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi 23 1.8.1. Régészetileg védett területek 23 1.8.2. Műemléki védelem 23 1.8.3. Helyi jelentőségű műemléki értékek 24 1.9 AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ELEMZÉSE, ÁLLAPOTFELMÉRÉS 24 1.10 TERÜLETHASZNÁLAT ÉS TERÜLETI ÁLLAPOT A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉBEN. 25 2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK 25 2.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÉS TÁJHASZNÁLATI VÁLTOZÁS 25 2.2. TELEPÜLÉSSZERKEZETI, TERÜLETHASZNÁLATI ÉS BEÉPÍTETTSÉGI VÁLTOZÁS 25 2.3. INFRASTRUKTURÁLIS VÁLTOZÁS 25 3. HATÁSELEMZÉS SZÖVEGES ÉS ÁBRÁZOLT FORMÁBAN A KÜLÖNBÖZŐ HATÁSTERÜLETEK KIJELÖLÉSÉVEL: 25 3.1. TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSSZERKEZETET ÉRINTŐ KÖVETKEZMÉNYEK 25 3.2. TERMÉSZETI, TÁJI HATÁSOK 26 3.3. A TELEPÜLÉSKÉP FELTÁRULÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI 26 3.4. RÉGÉSZETI EMLÉKEK FELTÁRHATÓSÁGÁNAK, MEGMARADÁSÁNAK, BEMUTATHATÓSÁGÁNAK VAGY PUSZTULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI 26 3.5. TÖRTÉNETI TÉRBELI RENDSZEREK ALAKULÁSA 27 3.6. TELEPÜLÉSKARAKTER VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSAI 27 3.7. KÖRNYEZETI TERHELÉSEK ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG MŰSZAKI ÁLLAPOTÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI 27 3.8. FOLYAMATOK IRÁNYA, VISSZAFORDÍTHATÓSÁGA 27 3.9. KÁRENYHÍTÉS LEHETŐSÉGE, KÖLTSÉGE, ILLETVE ELLENTÉTELEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 27 4. ÖSSZEFOGLALÓ 27 5. TÖRVÉNYI KÖRNYEZET 28 6. FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM: 30 7. NYILATKOZAT 32 TÉR-T-REND KFT. 1 LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY ELŐZMÉNYEK Lenti Város Önkormányzata a jogszabályi előírásoknak megfelelően hosszútávra szóló településfejlesztési koncepciót, majd erre épülően településszerkezeti tervet és helyi építési szabályzatot készíttet, amelyhez a 2001. évi LXIV. törvényben (és a 39/2015. (III. 11.) Korm. rendeletben) előírtak szerint örökségvédelmi hatástanulmányt is mellékelni kell. Jelen tanulmány az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti és műemléki szakterületi részét képezi. A folyamatban lévő, településkép védelmével kapcsolatos jogszabályi változások miatt, az örökségvédelmi hatástanulmány kitér a helyi építészeti örökségre is, összhangban a településfejlesztési koncepcióhoz és településrendezési eszközökhöz készített megalapozó vizsgálat épített és táji környezet értékeire vonatkozó munkarészeivel. A tanulmány célja a településen található kulturális értékek feltárása, illetve azok megőrzésének elősegítése. A települési értékek felkutatása illetve védelme meghatározó lehet a város identitásának megerősítésében (település megtartó erejének fokozásában). A fejlesztések érvényesülésének fontos feltétele, hogy azok a már meglévő környezeti értékekre figyelemmel valósuljanak meg. Egy új fejlesztési terület, illetve egy új épület tényleges értékének jelentős része abban a többletben realizálódik, ami a környezet a település már meglévő értékeiből vetül rá. A települési környezet értékeinek védelme, a hozzájuk való igazodás nem csak kulturális, esztétikai igény, egyben gazdasági érdek is, melyet kulturált módon, esztétikai eszközökkel lehet teljesíteni. Ebből következően először fel kell ismerni, és különböző eszközökkel védeni kell a települési szövet épített környezeti értékeit, másodszor az új fejlesztéseknél, azok építészeti kialakítása során igazodni kell ezekhez az értékekhez. Jelen tanulmányt a “szerzői jogról” szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján szerzői jogi védelem illeti meg. A közölt adatok szerződéstől eltérő célra való felhasználása, régészeti lelőhelyre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozása vagy továbbadása csak a szerző engedélyével, a 17/2002 (VI. 21.) NKÖM rendelet 7. §, valamint a 47/2001 (III. 27.) Kormányrendelet szabályai szerint történhet. 1. VIZSGÁLAT 1.1 TÖRTÉNETI LEÍRÁS Lenti Árpád-kori eredetű település, melynek neve eredetileg Németi vagy Nempti volt, amely a későbbiekben Nemtire, majd Lentire módosult. Első említése 1237-ből ismert, amikor is Gosztolya határjárásában találkozunk a németi szőlőkkel. Ekkor Boleszláv fia Buzád birtoka, akitől 1256-ban IV. Béla elveszi, és helyette honti várfölddel kárpótolja. A király a birtokot arra akarja használni, hogy két falut telepítsen itt vendégekből. 1275-ben, mint a királyi vadászok faluját említik. A településnél jóval nagyobb jelentőséggel bírt a mellette épült mocsárvár. A vár a község északkeleti szélén a Kerka folyócska és a Sárberki-patak összefolyása által közrefogott szigeten áll, amelyet egykor három oldalról széles mocsár vett körül. A vár építésének idejét, építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően 1275 és 1325 között emelték. Építtetője ismeretlen. 1325-ben a Kőszegi család kezén találjuk. Várnagyát a Szalók nembeli Kaba I. Demetert, ,,castellanus de Nempty", Károly Róbert király 1325. június 25-i oklevele említi, amelyben a vasvári káptalant kiküldi, hogy a várnagy által elkövetett emberölést vizsgálja ki. A vár 1337 és 1340 között került a király birtokába, valószínűleg Kőszegi János fiainak jószágvesztésekor. A királyi várat és tartozékait Nagy Lajos 1343-ban Haholt fia István fia Miklósnak, a királyné lovászmesterének adományozta, aki az alsólendvai Bánffy család őse volt, utódai még a 17. században is birtokolták. Négy év múlva 1347-ben Nagy Lajos király Lendvai Miklós összes birtokait, valamint Lendva és Nemti várakat a királyi kúria felügyelete alá rendelte. Az 1387. június 9-i oklevél szerint a zalai konvent előtt Mykch bán fia Akus fia László mester, Pölöske várában írt végrendeletében valamennyi vásárolt birtokát, köztük Nemti várát is unokahúgára, testvére, Mykch bán leányára, Sárára hagyta. A 13-14. századi erődítmény maradványai a késő középkori várudvar alatt sejthetőek. A korai vár palánkfallal övezett boronaépítmény lehetett. TÉR-T-REND KFT. 2 LENTI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY A település Szent György tiszteletére szentelt egyházát és hetivásárait 1343-ban említik először (possessio Nempty in qua ecclesia in honorem sancti Georgii esset fundata et fórum singulis feriis secundis celebraretur). A középkori templom a mai Szent Mihály plébániatemplom helyén állt. A 14. század második felében Lenti már jelentős helységnek számított. Nagy Lajos (1342-82) idejétől erőteljes fejlődésnek indult, főleg az állattenyésztés és szőlőművelés lendült fel a településen, amelyet már 1381-től mezővárosként (oppidum) említik az oklevelek (Civitas Nemty – 1389. Oppidum Nempti - 1403). Az akkori Zala megyében az elsők között szerepel, mint mezőváros. Ekkortájt ismeretes Lenti tagozódása a vár körüli Belső- Lentire és a tőle nyugatra lévő Külső-Lentire. az előbbi a vár környékét, az utóbbi a tőle nyugatra fekvő, periférikus településrészt jelentette. A belső részben lakók a fegyverforgatásra is kötelezettek voltak viszont az úrbéri szolgáltatás terhei alól mentesültek. A jobbágyterheket külső Lenti lakói viselték. Az 1403. október 16-i oklevélben Zsigmond király előtt Alsólendvai János bán fia: István és János mesterek, valamint István bán fia, László mester hozzájárultak ahhoz, hogy László fia Zsigmond leányai Dorottya, Katalin és Sára, mint fiúörökösök örököljék Lendva és Nemti várakat. Zsigmond király parancsára azonban 1405 augusztus 30-án a vasvári káptalan Nemti vár egyik felébe Alsólendvai Miklós bán fia János bán fiait Istvánt és Jánost, valamint István bán fia Lászlót, a másik felében pedig Miklós bán fia László fia Zsigmond iktatta be. Alig egy év múlva, 1406. március 21-én a várat a fentiektől Bősi Ördögh István fia János mester vette zálogba. Az Albert király halálát követő zavaros időkben Nemti várát is Erzsébet királyné és Cillei Ulrik emberei foglalták el, azonban 1440-ben Cillei I. Ulászló fogságából történt kiszabadulása után más várakkal együtt visszaadni ígérte. Valószínű azonban, hogy Cillei ígéretét nem tartotta be, mert a király 1441. március 27-én Nemti vár alatt keltezi egyik levelét, és feltehetően ekkor ostrommal el is foglalja. 1455-ben a Bánffyak az Ostffyakkal és a gimesi Forgáchokkal pereskedtek a vár és tartozékai felett. Lentit 1524-ben már közel 300 lélek lakta, ezzel zalai viszonylatban népes helyiségnek számított. A hódoltság alatt fontos végvár volt. Lenti vára a törökök által többször ostrom alá került, ám elfoglalni nem sikerült, viszont ez idő tájt az alsó települések nagymértékben elnéptelenedtek. A vár jelentősége Kanizsa elestével megnőtt. Ettől kezdve elsősorban Ausztriát védte a török támadások ellen. Az 1625. évi