DOCSLIB.ORG

CSIGÁI( II. GASTROPOD.Ll II

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
CSIGÁI( II. GASTROPOD.Ll II MAGYARORSZÁG ÁLLATVILÁGA FAUNA HUNGARIAE DR. BOROS ISTVÁN, DR. DUDICH ENDRE, DR KOTLÁN SÁNDOR ÉS DR; SOÓS LAJ'OS KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SZERKESZTI DR. SZÉKESSY VILMOS XIX. KÖTET MOLLUSCA,TENTACULATA 3. FÜZET CSIGÁI( II. GASTROPOD.Ll II. (32 ábrával) ÍRTA DR. SOÓS LAJOS Fauna Hung. 41. l 9 5 9 A XIX. kötethez tartozó valamennyi füzet borítólapjának beszolgáltatása ellené­ ben a kötet kemény kötéstábláját bármelyik könyvesbolt kiadja. Az ábrákat Sz. LAKATOS M..i.RIA rajzolta A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó igazgatója Szerkesztésért felelős: Jolsvay Alajos - Műszaki felelős: Szöllősy Károly Kézirat beérkezett: 1958, IV. 12. - Példányszám: 1.500 - Terjedelem: 14 (A/5) ív 46,008/59. - Akadémiai Ny. V., Gerlóczy u. 2. - Felelős vezető: Bernát György XIX. 3 l ' j J;-' ' 2. ren_d-,.----STÍLQMMATOPHORA: NYEI.ESSZEMŰ TÜDŐSCSIGÁK DR. SOÓS LAJOS Két pár, kesztyűujj módjára betűrhető, hengeres tapogatójuk van, az elülső pár rövidebb, a hátulsó hosszabb ; ez utóbbiak csúcsán vannak a szemeik, ezért szemtartónyélnek ( ommatophor) is nevezik (az alábbi leírások­ ban tapogató névvel csak az elülső párt jelöljük!) ; ez a tapogatópár ritkán hiányzik. Ivarkészülékük (1. ábra: A) alaptervében megegyezik a Basommato­ phorákéval, azonban részleteiben igen lényegesen elüt attól. A hímnős­ mirigyből (gh) majdnem mindig nagyon kanyargós, alább hím és női részre oszló hímnős-vezeték (dh) indul ki; a női rész legelejébe a nagy fehérjemirigy (ga) vezetéke nyílik be. A hím és a női vezeték, szemben a Basommatopho­ rákéval, jó darabon összeforrt, de csak tökéletlenül van elválasztva egymástól. A mirigyes szerkezetéről prostatának is nevezett ondóvezeték, (pr) rendesen szűkebb, az anyaméhnek is nevezett petevezeték (u) pedig többnyire sokkal tágabb és gazdagon .redőzött. Alább a két vezeték elválik egymástól. Az így önállóvá vált női vezeték felső része a petecsatorna (od), az alsó a hüvely (v); a két rész határán nyílik be a párzótáska (be) nyele. A párzótáska nyelével nagyon gyakran hosszabb vagy rövidebb függelék (diverticulum) függ össze. Rendszertani célból néha szükséges a nyél részeinek pontosabb megjelölése, azért a nyélnek a függelék beöml,ése alá eső részét szárnak, az a fölé eső, tehát közvetlenül a rendesen gömbölyű tartályba vezető részét pedig kocsá.ny­ nak nevezzük. Az önállóvá vált hím vezeték felső része az ondócsatorna (vd), az alsó a tulajdonképpeni penisből (p) és az epiphallusból (ep) (1. ábra: B-D) álló párzószerv. Az ondócsatorna lehet hosszú, vékony, fonálszerű, de lehet rövid és vastag is ; a párzószerv az ondócsatornánál rendesen sokkal vastagabb, hengeres része a hím vezetéknek. Alább a hím és a női vezeték ismét egyesül egymással, s a Basommatophoráknál megismert viszonyokkal szemben közös, tehát egyetlen nyílással (o) nyílik a szabadba. Az ivarnyílás mögé eső, rendesen rövid közös vezetékrészt pitvarnak nevezzük. Az ivar­ nyílás a nyakrész jobb vagy bal oldalán van, aszerint, hogy milyen irányban csavarodott az illető faj. A párzószerv - nemcsak ezeké, hanem a Basom­ matophoráké is - párzás alkalmával kesztyűujj módjára kifordítható. Visszahúzására külön izom (r) szolgál. A legmagasabb rendű Stylommatophorák női ivarvezetékének még nagyon jellegzetes járulékos szervei is vannak, mint a nyálkamirigyek (24., 27. stb. ábrákon gm) és a nyílzacskó vagy nyíltok (b), s kivételesen az appen­ diculák (30. ábra, al). A nyálkarnirigyek hengeres, ritkábban lemez vagy zacskó alakú (24. ábra: gm), a párzótáska nyelének beömlése alatt a hüvelybe nyíló képződmények. Vagy örvösen hdyezkednek el a hüvely kerülete mentén, vagy kétoldalt bojtokat formálva ülnek rajta ; számuk nagyon változó. A nyílzacskó vagy nyíltok, illetve nyílzacskók rendesen megnyúlt tojásdad alakú szervek, s vagy mindjárt a nyálkamirigyek alatt, vagy azoktól kissé távolabb nyílnak a hüvelybe. Belsejükben ingerlőszervként szolgáló, nagyon változatos szerkezetű rnészképződmény, a nyíl (29. ábra: D és 32. ábra: A) található. A nyílzacskók száma 1-4 között váltakozik, nyíl azonban leg­ följebbkettőben van. Az appendiculák változó számú (l-2), a hüvelybe nyíló 1 XIX. 3. DR. SOÓS LAJOS 3 2 XIX. hengeres képződmények. Kivételesen a penisnek is lehet néha eléggé bonyolult összetételű függeléke, ezt appendixnek (4., 8-9. ábra, ap) nevezzük. A kitűrhető és behúzható tapogatók visszahúzására külön visszahúzó­ izom szolgál. Közülük rendszertanilag is fontos az, amely az ivarnyílás oldalán levő szemtartónyél visszahúzására való. Ez az izom egyszer szabadon fekszik az ivarkészülék mellett, másszor azonban a penis és a hüvely között halad át, s ez a helyzet jellemző egyes rendszertani csoportokra. Az izom hátrább egyesül azzal az. általános vissz1:1húzóizom-rendszerrel, amelynek segít1iégé­ vel az állat visszahúzhatja magát házába. A Stylommatophorák valamennyien szárazföldi állatok, azonban - a�int azt a csigák életkörülményeinek általános jellemzésénél már kiemeltük - szinte mindannyian vízked­ velők, sot egyesek nagyon nedves helyeken élnek. Házuk rendesen jól fejlett, azonban egyeseké (pl. Daudebardia) csenevész (,,félmeztelen csigák"), másoké pedig egészen hiányzik (ezek a valódi meztelen, csupasz vagy házatlan csigák). A családok határozókulcsa 1 (4) Külső héjuk nincs (h áza t 1 a n csigák). 2 (3) Belső, a köpeny szövetei közé rejtett héjuk van, faroknyálkamiri­ gyük nincs, lélegzőnyílásuk a köpeny (,,pajzs") felezővonala mögé esik; állkapcsuk sima 13. család: Limacidae 3 (2) Belső héjuk nincs, csak a nyomai vannak meg egyes mészrögök alakjában; faroknyálkamirigyük van, lélegzőnyilásuk a pajzs felező­ vonala elé esik ; állkapcsuk bordázott 14. család : Arionidae 4 (1) Külső héjuk van (h áz a s csig á k). 5 (14) Házuk tornyos, hengeres, orsó vagy méhkas alakú, tekercsük rende­ sen jóval magasabb az utolsó kanyarulat átmérőjénél (a két méret néha kb. egyenlő, az ilyenek szájadéka fogazott). 6 (9) Szájadékuk a ház hossztengelye (magassága) irányában megnyúlt, a felül kihegyesedő szájadékban nincsenek fogak vagy lemezek. 7 (8) Házuk megnyúlt tojásdad alakú, sárgás szaruszmu, nagyon fényes 2. család : Cochlicopidae 8 (7) Házuk nagyon hosszúra nyúlt, karcsú orsó alakú, hengeres vagy majdnem tű alakú, szájadéka nagyon hosszúra nyúlt, felül nagyon kihegyesedett 8. család : Ferussaciidae 9 (6) Szájadékuk tojásdad, körte vagy félkör alakú, néha kerekbe hajló, belsejében gyakran fogak, illetve lemezek vannak. 10 (11) Házuk nagyon megnyúlt, rendesen orsó alakú, ürege egy rugalmas, az oszlophoz erősített mészlemezzel elzárható (a lemez kivételesen PULMONATA - TÜDŐSCSIGÁK XIX. 3 3 hiányozhat!); a szájadékhan két lemez vége jól látható, e lemezek egyike a boltozaton foglal helyet, a másik eltolódott a belső szárra ; a ház rendesen halra csavarodott 7. család: Clausiliidae 11 (10) Házuk ürege lemezzel nem zárható el; a ház tornyos, hengeres, orsó vagy méhkas alakú, rendesen jobbra csavarodott (kivételesen halra). 12 (13) Rendesen nagyobb termettlek (magasságuk 7-28 mm), szájadékuk ritkán fogazott, belül gyakrabban sima, a fogak lemezekké nem nyúlnak meg 6. család : Enidae 13 (12) Rendesen kisebb termettlek (magasságuk legföljebb 12 mm, de általában jóval kisebbek ennél), szájadékuk majdnem mindig fogak­ kal, illetve lemezekkel fegyverzett ; a fog nélküliek vagy a csak fogakkal (és nem lemezekkel) fegyverzettek magassága a 7 mm-t nem éri el 3. család : Pupillidae 14 (5) Házuk kúpos, gömhded vagy lapos, kivételesen a magasság irányá­ ban megnyúlt, tekercsük alacsonyabb az utolsó kanyarulat átmérő­ jénél. 15 (16) Házuk a magasság irányában erősen megnyúlt, magassága nagyobb az átmérőjénél, szájadéka rendesen nagyon magas, magasabb a ház fele magasságánál; héjuk átlátszó, eléggé törékeny, borostyánkő színtl, de annál rendesen barnább árnyalatú - B o r o s ty á n k ő - c s i g á k 1. család : Succineidae 16 (15) Házuk a magasság irányában nem nyúlt meg felttlnőhhen, átmérője rendesen nagyobb a magasságánál, vagy a két méret kb. egyenlő. 17 (22) Héjuk nagyon fénylő, gyakran üvegszertlen átlátszó és nagyon töré­ keny, majdnem mindig sima vagy alig vonalkázott (kivételesen erősen vonalkázott!), világossárga, barnás szarusárga, fehérbe vagy zöldesbe hajló ; házuk lapos vagy tekercse mérsékelten kiemelkedő. 18 (19) A ház kanyarulatai lassan, egyenletesen növekszenek, az utolsó nem öblösödik ki, héjuk aránylag erős és vastag, szájadékuk szegélye éles, peremmé nem türemlett ki ( Oxychilinae, Vitreinae, Gastro­ dontinae alcsaládok) 10. család : Zonitidae 19 (18) Aház kanyarulatai gyorsan növekszenek, az utolsó hirtelen nagyon kitágul vagy kiöblösödik, azért szájadékuk nagyobbik átmérője hosszabb házuk fél átmérőjénél. 20 (21) Házuk fül alakú (átmérője 6 mm-nél nem nagyobb), rendkívül tág szájadékkal; a ház az állathoz képest-nagyon kicsiny, azért ez még l* 3 4 DR. SOÓS LAJOS XIX. részben sem tudja beléhúzni magát; az állat maga megnyúlt, hen­ geres 11. család: Damlehardiidae 21 (20) Házuk nagyon vékonyhéjú, üvegszerű, nagyon törékeny, alacsony kúp vagy néha fül alakú, nagyobbik átmérője nem kisebb .5 mm-nél; az állat egyszer egészen, máskor csak részben tudja beléhúzni magát; köpenyüknek terjedelmes, a héjra visszahajló, s azt részben eltakaró függelékei vannak 12. család: Vitrinidae 22 (17) Héjuk csak. kivételesen (Pyramidula, Euconulus) és mérsékelten fénylő (ezek nagyon apró termetű fajok!), rendesen tompa fényű vagy majdnem fénytelen, alapszínük fehér, gyenge okkersárga (ritkán citromsárga) és különböző árnyalatú barna között változik. 23 (30) Apró termetűek, átmérőjük nem nagyobb 5 mm-nél. 24 (25) Köldökük nincs (Euconulinae alcsalád) 10. család : Zonitidae 25 (24) Köldökük van. 26 (27) Házuk mérsékelten
Load more

Recommended publications
  • Orca.Cf.Ac.Uk/57102
    This is an Open Access document downloaded from ORCA, Cardiff University's institutional repository: http://orca.cf.ac.uk/57102/ This is the author’s version of a work that was submitted to / accepted for publication. Citation for final published version: Seric Jelaska, Lucija, Jurasovic, Jasna, Brown, David S., Vaughan, Ian P. and Symondson, William O. C. 2014. Molecular field analysis of trophic relationships in soil-dwelling invertebrates to identify mercury, lead and cadmium transmission through forest ecosystems. Molecular Ecology 23 (15) , pp. 3755-3766. 10.1111/mec.12566 file Publishers page: http://dx.doi.org/10.1111/mec.12566 <http://dx.doi.org/10.1111/mec.12566> Please note: Changes made as a result of publishing processes such as copy-editing, formatting and page numbers may not be reflected in this version. For the definitive version of this publication, please refer to the published source. You are advised to consult the publisher’s version if you wish to cite this paper. This version is being made available in accordance with publisher policies. See http://orca.cf.ac.uk/policies.html for usage policies. Copyright and moral rights for publications made available in ORCA are retained by the copyright holders. 1 Molecular field analysis of trophic relationships in soil-dwelling invertebrates to 2 identify mercury, lead and cadmium transmission through forest ecosystems 3 4 1,3Lucija Šerić Jelaska, 2Jasna Jurasović, 3David S. Brown, 3Ian P. Vaughan, 3William O. C. 5 Symondson 6 1Faculty of Science, University of Zagreb, Rooseveltov
    [Show full text]
  • The Slugs of Bulgaria (Arionidae, Milacidae, Agriolimacidae
    POLSKA AKADEMIA NAUK INSTYTUT ZOOLOGII ANNALES ZOOLOGICI Tom 37 Warszawa, 20 X 1983 Nr 3 A n d rzej W ik t o r The slugs of Bulgaria (A rionidae , M ilacidae, Limacidae, Agriolimacidae — G astropoda , Stylommatophora) [With 118 text-figures and 31 maps] Abstract. All previously known Bulgarian slugs from the Arionidae, Milacidae, Limacidae and Agriolimacidae families have been discussed in this paper. It is based on many years of individual field research, examination of all accessible private and museum collections as well as on critical analysis of the published data. The taxa from families to species are sup­ plied with synonymy, descriptions of external morphology, anatomy, bionomics, distribution and all records from Bulgaria. It also includes the original key to all species. The illustrative material comprises 118 drawings, including 116 made by the author, and maps of localities on UTM grid. The occurrence of 37 slug species was ascertained, including 1 species (Tandonia pirinia- na) which is quite new for scientists. The occurrence of other 4 species known from publications could not bo established. Basing on the variety of slug fauna two zoogeographical limits were indicated. One separating the Stara Pianina Mountains from south-western massifs (Pirin, Rila, Rodopi, Vitosha. Mountains), the other running across the range of Stara Pianina in the^area of Shipka pass. INTRODUCTION Like other Balkan countries, Bulgaria is an area of Palearctic especially interesting in respect to malacofauna. So far little investigation has been carried out on molluscs of that country and very few papers on slugs (mostly contributions) were published. The papers by B a b o r (1898) and J u r in ić (1906) are the oldest ones.
    [Show full text]
  • 51 1 Biologie 31-X-1976 Contribution a L'etude De
    Bull. Inst. r. Sci. nat. Belg. Bruxelles Bull. K. Belg. Inst. Nat. Wet. I Brussel I 31-X-1976 51 1 BIOLOGIE 5 CONTRIBUTION A L'ETUDE DE LEHMANNIA VALENTIANA (DE Ff.RUSSAC, 1821) (MOLLUSCA, PULMONATA, LIMACIDAE) PAR Jackie L. VAN GOETHEM (Avec 1 planche hors texte) RESUME Des specimens belges de Lehmannia valentiana (DE F:ERUSSAC, 1821), espece nouvelle pour Ia faune beige, sont decrits en detail (adultes et jeunes). Les caracteres distinctifs de L. valentiana sont mentionnes. Plu­ sieurs adultes presentent un penis avec son caecum completement mva­ gine, de sorte que, de l'exterieur, le caecum penien semble absent. La description originale de cette espece date de 1821. Provisoirement, Lehmannia est considere par !'auteur comme un genre distinct. Sa position systematique est discutee. SUMMARY Belgian specimens of Lehmannia valentiana (DE FERUSSAC, 1821), a new species for the belgian fauna, are described in detail (adults and young). The distinctive characters of L. valentiana are mentioned. Several adult specimens have the penial caecum completely invaginated, so that externally the penial caecum seems to be absent. The original description of this species dates fro~ 1821. For the present, the author considers Lehmannia as a distinct genus. Its systematic position is discussed. 2 J. VAN GOETHEM.- CONTRIBUTION 'A L 'ETUDE 51, 5 INTRODUCTION L'aire originelle de repartition de Lehmannia valentiana (DE FERUSSAC, 1821) (localite-type : Espagne, Valence), se situerait dans Ia peninsule iberique. L'espece a ete introduite, de fas;on anthropogenique, en Ame­ rique (Nord et Sud), Australie, Afrique, Asie (Kazakstan), differents pays europeens et plusieurs Jles de ]'Ocean Atlantique et du Pacifique (voir H.
    [Show full text]
  • Gastropoda: Stylommatophora)1 John L
    EENY-494 Terrestrial Slugs of Florida (Gastropoda: Stylommatophora)1 John L. Capinera2 Introduction Florida has only a few terrestrial slug species that are native (indigenous), but some non-native (nonindigenous) species have successfully established here. Many interceptions of slugs are made by quarantine inspectors (Robinson 1999), including species not yet found in the United States or restricted to areas of North America other than Florida. In addition to the many potential invasive slugs originating in temperate climates such as Europe, the traditional source of invasive molluscs for the US, Florida is also quite susceptible to invasion by slugs from warmer climates. Indeed, most of the invaders that have established here are warm-weather or tropical species. Following is a discus- sion of the situation in Florida, including problems with Figure 1. Lateral view of slug showing the breathing pore (pneumostome) open. When closed, the pore can be difficult to locate. slug identification and taxonomy, as well as the behavior, Note that there are two pairs of tentacles, with the larger, upper pair ecology, and management of slugs. bearing visual organs. Credits: Lyle J. Buss, UF/IFAS Biology as nocturnal activity and dwelling mostly in sheltered Slugs are snails without a visible shell (some have an environments. Slugs also reduce water loss by opening their internal shell and a few have a greatly reduced external breathing pore (pneumostome) only periodically instead of shell). The slug life-form (with a reduced or invisible shell) having it open continuously. Slugs produce mucus (slime), has evolved a number of times in different snail families, which allows them to adhere to the substrate and provides but this shell-free body form has imparted similar behavior some protection against abrasion, but some mucus also and physiology in all species of slugs.
    [Show full text]
  • The Limacidae of the Canary Islands
    THE LIMACIDAE OF THE CANARY ISLANDS by C. O. VAN REGTEREN ALTENA (34th Contribution to the Knowledge of the Fauna of the Canary Islands edited by Dr. D. L. Uyttenboogaart, continued by Dr. C. O. van Regteren Altena1)) CONTENTS Introduction 3 Systematic survey of the Limacidae of the central and western Canary Islands 5 Biogeographical notes on the Limacidae of the Canary Islands . 21 Alphabetical list of the persons who collected or observed Limacidae in the Canary Islands 31 Literature 32 INTRODUCTION In the spring of 1947 I was so fortunate as to join for some 9 weeks the Danish Zoological Expedition to the Canary Islands. During my stay I collected materials for the Rijksmuseum van Natuurlijke Historie at Leiden, paying special attention to the land- and freshwater Mollusca. This paper contains the first results of the examination of the Mollusca collected. My Danish friends Dr. Gunnar Thorson and Dr. Helge Volsøe gener- ously put at my disposal the non-marine Mollusca they collected during their stay in the Canaries. When the material has been worked up, duplicates will be deposited in the Zoological Museum at Copenhagen. I am indebted to several persons who helped me in various ways in the investigations here published. Prof. Dr. N. Hj. Odhner (Stockholm) very kindly put at my disposal a MS list of all the Mollusca of the Canary Islands and their distribution, which he had compiled for private use. Mr. Hugh Watson (Cambridge) never failed to help me by examining or lending specimens, and in detailed letters gave me the benefit of his great experience.
    [Show full text]
  • Toxicity of Thymol on the Ultra-Scanning Structure of Skin and Digestive Gland Proteins of the Two Slugs ‘Limax Maximus and Lehmannia Marginata’ Omaima M
    The Egyptian Journal of Hospital Medicine (April 2018) Vol. 71 (6), Page 3405-3415 Toxicity of Thymol on the Ultra-Scanning Structure of Skin and Digestive Gland Proteins of the Two Slugs ‘Limax maximus and Lehmannia marginata’ Omaima M. Mustafa Department of Biological and Geological Sciences, Faculty of Education, Ain Shams University, Egypt Corresponding author: Omaima Mustafa, Email:[email protected] ABSTRACT Background: thymol is a natural derivative of herb thyme and extracted from Thymus vulgaris. Aim of the work: the present investigation was carried out to study the side effects of thymol on the skin and protein content in the digestive gland of both slugs: Limax maximus and Lehmannia marginata. Materials and Methods: the slugs are classified into three groups: the first one served as a control, the second and third groups fed on LC50 and LC90 of thymol for 48 hours. Results: the histological and scanning electron microscopic (SEM) observations of skin of LC90-treated slugs exhibited erosion of the epithelial cells, hypoplasia of the connective tissues with increased mucus secretion. Moreover, the different protein bands of the control and treated slugs with LC50 and LC90 of thymol were demonstrated by SDS-PAGE technique. A total number of 37 different protein bands were ranged from 5.181 to 84.375 kDa. Conclusion: the present study supported the use of thymol as a molluscicide agent on the skin and digestive gland proteins of both slugs (Limax maximus and Lehmannia marginata) that offers a safe alternative to other more persistent chemical pesticides that can be dispersed in runoff and produce subsequent contamination.
    [Show full text]
  • Structure and Function of the Digestive System in Molluscs
    Cell and Tissue Research (2019) 377:475–503 https://doi.org/10.1007/s00441-019-03085-9 REVIEW Structure and function of the digestive system in molluscs Alexandre Lobo-da-Cunha1,2 Received: 21 February 2019 /Accepted: 26 July 2019 /Published online: 2 September 2019 # Springer-Verlag GmbH Germany, part of Springer Nature 2019 Abstract The phylum Mollusca is one of the largest and more diversified among metazoan phyla, comprising many thousand species living in ocean, freshwater and terrestrial ecosystems. Mollusc-feeding biology is highly diverse, including omnivorous grazers, herbivores, carnivorous scavengers and predators, and even some parasitic species. Consequently, their digestive system presents many adaptive variations. The digestive tract starting in the mouth consists of the buccal cavity, oesophagus, stomach and intestine ending in the anus. Several types of glands are associated, namely, oral and salivary glands, oesophageal glands, digestive gland and, in some cases, anal glands. The digestive gland is the largest and more important for digestion and nutrient absorption. The digestive system of each of the eight extant molluscan classes is reviewed, highlighting the most recent data available on histological, ultrastructural and functional aspects of tissues and cells involved in nutrient absorption, intracellular and extracellular digestion, with emphasis on glandular tissues. Keywords Digestive tract . Digestive gland . Salivary glands . Mollusca . Ultrastructure Introduction and visceral mass. The visceral mass is dorsally covered by the mantle tissues that frequently extend outwards to create a The phylum Mollusca is considered the second largest among flap around the body forming a space in between known as metazoans, surpassed only by the arthropods in a number of pallial or mantle cavity.
    [Show full text]
  • Tagungsbericht Als
    Mitteilungen der Deutschen Malakozoologischen Gesellschaft (online Version) Bericht über die 45. Jahrestagung der Deutschen Malakozoologischen Gesellschaft in Gießen, Hessen, vom 2. bis 5. Juni 2006 Roland Schultheiß & Christian Albrecht Institut für Tierökologie und Spezielle Zoologie, Justus-Liebig-Universität Gießen, Heinrich-Buff-Ring 26-32 IFZ, D-35392 Gießen; e-mail: [email protected], [email protected] Die 45. Jahrestagung der Deutschen Malakozoologischen Gesellschaft fand vom 2. bis 5. Juni 2006 in Gießen, Hessen, statt. Organisiert worden war die Tagung von der Arbeitsgruppe „Spezielle Zoologie und Biodiversitätsforschung“ am Interdisziplinären Forschungs-Zentrum (IFZ) der Justus-Liebig-Universität Gießen unter der Leitung von PROF. DR. THOMAS WILKE. Zahlreiche Vorträge u.a. mit geladenen Gastrednern bildeten den Schwerpunkt der Tagung. Neben diesen Vorträgen und einer Poster-Präsentation wurde erstmals ein Logo für die DMG gewählt. Die Exkursion führte in den Naturpark „Hoher Vogelsberg“. Hier fand vor 30 Jahren bereits eine Jahrestagung der DMG statt (WIRTH 1977). An der Tagung nahmen teil: DR. CHRISTIAN ALBRECHT, Gießen, CHRISTOPH ALLGAIER, Tübingen, MARKUS BAGGENSTOS, Stans (Schweiz), DR. RUUD BANK, Hoofddorp (Niederlande), KARL-HEINZ BECKMANN, Ascheberg-Herbern, KATHRIN BÖßNECK & DR. ULRICH BÖßNECK, Vieselbach, MANFRED COLLING, Unterschleissheim, CLAUDIA DAMES, Berlin, DR. ANTON DE WINTER, Leiden (Niederlande), RAINER DETTMER, Hannover, HENDRIK DEVRIESE, Wemmel (Belgien), OTTO ECKERT, Sinzheim, DR. KLEMENS ECKSCHMIDT, Gießen, GERHARD FALKNER & MARGRIT FALKNER, Hoerlkofen, STEFFEN FRANKE, Düsseldorf, THIES GEERTZ, Gießen, PROF. DR. EDMUND GITTENBERGER, Leiden (Niederlande), PETER GLÖER, Hetlingen, MARIA GOMEZ, Berlin, PROF. DR. KLAUS- JÜRGEN GÖTTING, Gießen, BETINA GREGOR-MAMONDON, Berlin, KLAUS GROH, Hackenheim, RALF HANNEFORTH, Schwerte, PROF. DR. GERHARD HASZPRUNAR, München, TORSTEN HAUFFE, Gießen, DR.
    [Show full text]
  • Slugs & Snails
    Animal pests Slugs & Snails ORCHIDEEN Biology Slugs and Snails are molluscs (Mollusca). They have a chitinous-like friction plate with numerous teeth, the so-called radula helps them to literally graze their food from the surface. Snails are crepuscular or nocturne, during the day they live under barks, pots or between plants. All snails produce slime and are usually very polyphagous. They lay their eggs in substrate. The young snails that emerge from the eggs look very much like their parents. On Orchids, slugs without shells and snails with more or less big shells occur causing more or less damage. Some snails or slugs can play an important role as carrier of viruses. The most common species of slugs is the field slug (Deroceras reticulatum Müller). This species can be 50-60 mm long in favourable conditions, the body is grey to reddish-brown with dark net-like lines and spots. The eggs with diameters of up to 2.0 mm are usually laid in groups of 4-10 eggs under pots, wood or bark. This species multiplies very quickly, in favourable climatic conditions in greenhouses, adult field slugs are able to lay eggs every 2 nd or 3 rd day. They mainly eat plant parts above the ground. They prefer young, soft plant tissue and are therefore often found on young plants and blossoms. One species of snails is the orchid snail (Zonitoides arboreus Say). It is a North American species. The shell is about 2.0-2.5 mm high and 3.5-4.0 mm wide, brown-yellow to red- brown.
    [Show full text]
  • 2015-2025 Pennsylvania Wildlife Action Plan
    2 0 1 5 – 2 0 2 5 Species Assessments Appendix 1.1A – Birds A Comprehensive Status Assessment of Pennsylvania’s Avifauna for Application to the State Wildlife Action Plan Update 2015 (Jason Hill, PhD) Assessment of eBird data for the importance of Pennsylvania as a bird migratory corridor (Andy Wilson, PhD) Appendix 1.1B – Mammals A Comprehensive Status Assessment of Pennsylvania’s Mammals, Utilizing NatureServe Ranking Methodology and Rank Calculator Version 3.1 for Application to the State Wildlife Action Plan Update 2015 (Charlie Eichelberger and Joe Wisgo) Appendix 1.1C – Reptiles and Amphibians A Revision of the State Conservation Ranks of Pennsylvania’s Herpetofauna Appendix 1.1D – Fishes A Revision of the State Conservation Ranks of Pennsylvania’s Fishes Appendix 1.1E – Invertebrates Invertebrate Assessment for the 2015 Pennsylvania Wildlife Action Plan Revision 2015-2025 Pennsylvania Wildlife Action Plan Appendix 1.1A - Birds A Comprehensive Status Assessment of Pennsylvania’s Avifauna for Application to the State Wildlife Action Plan Update 2015 Jason M. Hill, PhD. Table of Contents Assessment ............................................................................................................................................. 3 Data Sources ....................................................................................................................................... 3 Species Selection ................................................................................................................................
    [Show full text]
  • Underground. Variable Degrees and Variety of Reasons for Cave Penetration in Terrestrial Gastropods Naslednja Postaja: Podzemlje
    COBISS: 1.01 NEXT Stop: Underground. Variable degrees AND varietY of reasons for cave penetration in terrestrial gastropods Naslednja postaja: podzemlje. Različne stopnje in različni razlogi prodiranja kopenskih polžev V jame Alexander M. Weigand1,2 Abstract UDC 594.3:551.44 Izvleček UDK 594.3:551.44 Alexander M. Weigand: Next Stop: Underground. Variable Alexander M. Weigand: Naslednja postaja: podzemlje. Razli- degrees and variety of reasons for cave penetration in terres- čne stopnje in različni razlogi prodiranja kopenskih polžev v trial gastropods jame Cave-dwelling animals can be classified based on their occur- Podzemeljske živali lahko opredelimo glede na njihovo pojav- rence in and relationship to the subterranean environment. ljanje v podzemeljskem okolju in odnos do tega okolja. Podatki Subsurface distribution data and studies addressing the initial o razširjenosti živali v podzemlju in študije, ki obravnavajo causes for animals to enter underground habitats are sparse. By vzroke za kolonizacijo podzemlja so redki. Stopnja prodiranja retrieving occurrence data from two voluntary biospeleological kopenskih polžev v jame in morebitni evolucijski vzroki so bili collections in Central Germany, the degree of cave penetration proučevani na podlagi dveh biospeleoloških zbirk v osre dnji in terrestrial gastropods was investigated, thus to infer poten- Nemčiji. Skupno je bilo določenih 66 vrst polžev, ki zaidejo tial evolutionary drivers. In total, 66 identified gastropod spe- v podzemlje, od tega 23 vrst iz temnih predelov podzemlja. cies entered the subterranean environment with 23 of the spe- Čeprav polži kažejo različne stopnje prodiranja v jame, podze- cies also recorded from the dark zone. Gastropods possessed meljska oblika polžev ni bila ugotovljena.
    [Show full text]
  • Snail and Slug Dissection Tutorial: Many Terrestrial Gastropods Cannot Be
    IDENTIFICATION OF AGRICULTURALLY IMPORTANT MOLLUSCS TO THE U.S. AND OBSERVATIONS ON SELECT FLORIDA SPECIES By JODI WHITE-MCLEAN A DISSERTATION PRESENTED TO THE GRADUATE SCHOOL OF THE UNIVERSITY OF FLORIDA IN PARTIAL FULFILLMENT OF THE REQUIREMENTS FOR THE DEGREE OF DOCTOR OF PHILOSOPHY UNIVERSITY OF FLORIDA 2012 1 © 2012 Jodi White-McLean 2 To my wonderful husband Steve whose love and support helped me to complete this work. I also dedicate this work to my beautiful daughter Sidni who remains the sunshine in my life. 3 ACKNOWLEDGMENTS I would like to express my sincere gratitude to my committee chairman, Dr. John Capinera for his endless support and guidance. His invaluable effort to encourage critical thinking is greatly appreciated. I would also like to thank my supervisory committee (Dr. Amanda Hodges, Dr. Catharine Mannion, Dr. Gustav Paulay and John Slapcinsky) for their guidance in completing this work. I would like to thank Terrence Walters, Matthew Trice and Amanda Redford form the United States Department of Agriculture - Animal and Plant Health Inspection Service - Plant Protection and Quarantine (USDA-APHIS-PPQ) for providing me with financial and technical assistance. This degree would not have been possible without their help. I also would like to thank John Slapcinsky and the staff as the Florida Museum of Natural History for making their collections and services available and accessible. I also would like to thank Dr. Jennifer Gillett-Kaufman for her assistance in the collection of the fungi used in this dissertation. I am truly grateful for the time that both Dr. Gillett-Kaufman and Dr.
    [Show full text]