Zs. Benigna ERDŐS1 - Nóra BARANYAI HEGEDŰSNÉ2 Analysis of the development of district with special regard to the district centres A Szombathelyi járás fejlettségének vizsgálata különös tekintettel a járásközpontra

[email protected] 1 Pannon Egyetem Georgikon Kar, 8360 Keszthely, Deák Ferenc u. 16. 2 Pannon Egyetem Georgikon Kar, 8360 Keszthely, Deák Ferenc u. 16.

Összefoglalás: A regionális tudomány egyik legsokoldalúbb kutatási köre a területi fejlettség és fejlődés vizsgálata. Több évtizede vizsgálják statisztikai alapon a területi egyenlőtlenségeket. Vizsgálatunkban a Szombathelyi járásban lezajlott változásokat térképezzük fel az elmúlt 15 évre tekintve. Feltárva a térség sajátosságait különös tekintettel a járásközpontra. Megkísérlésre kerül olyan fejlettségi mutatók bemutatása a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, melyek megmutathatják a Szombathelyi járás sajátosságait és jelenlegi helyzetének alakulását. A területi egységek (az országok, régiók, megyék mellett a települések) rangsorolásához többféle modellt is használhatunk. Kutatásunkban a fejlettség vizsgálatához Gazdasági, Infrastrukturális, Társadalmi, Szociális és Foglalkoztatási mutatókat alkotunk, melyek segítségével egy többtényezős képet kaphatunk a térség helyzetéről. Mindemelett megvizsgáljuk a helyi településfejlesztési programokat és ezek hasonlóságait a megyében. A kutatás hosszútávú célja egy mélyebb szintű területi vizsgálat megalapozása a térségben.

Bevezetés és irodalmi áttekintés: Magyarországon, ahogy az Európai Unióban is különös figyelmet kapott a területi fejlettség, illetve fejlődés vizsgálata az elmúlt 20 évben. A témával kapcsolatos kutatások leginkább a rendszerváltást követő években kerültek előtérbe, de a területi fejlettséggel kapcsolatos vizsgálatok intenzitása napjainkban sem hagyott alább. M már a korábbi területi megközelítés helyett egyre inkább előtérbe kerül a helyi innovációs együttműködések vizsgálata (Birkner et al., 2017). Továbbá a témakör fontossága miatt a kutatók számos alkalommal foglalkoztak a kontinentális, az európai uniós és a hazai fejlődés különböző aspektusaival. A területi fejlettség értelmezése és mérésének módszerei állandóan változtak, követve a nemzetközi kutatásokban megjelenő trendeket, a globális folyamatokat, a nemzetközi kutatásokban megjelenő trendeket, valamint a statisztikai adatbázisok bővülését, azonban lényegében nem változtak, hiszen továbbra is a cél a területi különbségek magyarázata, a fejlődés tényezőinek feltárása, és a területi differenciák enyhítésére tett javaslatok megfogalmazása (Balázs István Tóth, 2013). A területi fejlettség és fejlődés mutatói Magyarországon is tökéletesen szemléltethetőek. A kifejezetten hazai viszonylatokat elemző munkákban az tükröződik, hogy hazánk térségei jól körvonalazható területi mintázatot mutatnak az egyenlőtlenség iránya és nagysága szerint (Kiss–Németh, 2006). A rendszerváltás óta eltelt közel harminc év, de a hazai társadalmi – gazdasági térszerkezetet továbbra is markáns különbségek jellemzik. A nagyobb regionális viszonylatokkal foglalkozó írások szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a régió országai közötti fejlettségi különbségek fokozatosan csökkentek az elmúlt években, ennek függvényében az országon belüli differenciáltság is mérséklődött (Nemes Nagy, 2009). Az elemzések többnyire a térszerkezet kettős osztására hívták fel a figyelmet, amely átszövi a „hagyományos” főváros–vidék, illetve nyugat–kelet dichotómiákat (Nemes Nagy, 1995.). Napjainkban egyre több figyelem összpontosul a vidéki térségek felzárkóztatására és fejlesztésére, melynek több eszköze is ismert.

106

Kutatásunk célja, hogy megvizsgáljuk a Szombathelyi járás fejlettségét és fejlődését a 2000-es évektől napjainkig. Ezen kívül megvizsgálásra kerültek a Szombathelyen megvalósult projektek, különös tekintettel a finanszírozási formájukra. A Szombathelyi járást Vas megye határmenti járásaként tartjuk számon. A Szombathelyi járás lakónépessége 110 725 fő, területe pedig 646 km2. Járásközpontja Szombathely, melynek területe 98 km2, lakónépessége pedig 78 025 fő. A Szombathelyi járáshoz 40 település tartozik. A járás nem tartozik sem a kedvezményezett, sem a fejlesztendő, sem a komplex programmal fejlesztendő járások közé a [290/2014. (XI. 26.) Kormányrendelet alapján. Települései közül 0 db kedvezményezett társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból 105/2015. (IV. 23.) Kormányrendelet alapján és 0 település sújtott jelentős munkanélküliséggel a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet alapján (INTERNET1).

Anyag és módszertan: Munkánk során a KSH Tájékoztatási adatbázisát illetve a TeIR adatbázisait használtuk. A Szombathelyi járást vizsgáltuk a KSH Tájékoztató a kiemelten hátrányos kistérségekről című kiadványban bemutatott mutatók alapján 15 mutatóképeztünk, melyek közott gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális és foglalkoztatási mutatók eganránt szerepeltek. Vizsgélatunk a 2004-2017 közti időszakot öleli át. Elvégeztünk egy fejlettségi vzsgálatot is a 2017-es évre tekintve pontszám módszer segítségével. Hiányos adatok esetén kizárólag az adatbázisok által feltűntetett adatok lettek figyelembe véve. A hiányos adatok feltehető okai lehetnek: módszertani változások, megváltozott jogcímek, jogszabály módosulások.

Eredmények és értékelésük: Szombathely gazdasági helyzetének értékelés: Szombathelyen 2004-ben a regisztrált vállalkozások 1000 lakosra jutó száma 160,2 db volt, míg 2017-ben 175,5 db volt. 2004-ben ez az országos átlagnál 34,9 % -kal több, a járás átlagánál pedig 16,4 %-kal több. 2017-ben ezek az arányok változtak, ugyanis az ország átlagához képest 0.2 % -kal kevesebb és a járás átlagához képest pedig 6,2 %-kal több volt Szombathely regisztrált vállalkozásainak 1000 lakosra jutó száma. Szombathely infrastrukturális helyzetének értékelése: Szombathelyen 2004-ben aközüzemű vizhálozatba bekapcsolt lakások aránya 96,1%, míg 2017-ben 97,8% volt. Az országos áltag 2004-ben 93,7 %, 2017-ben pedig 95,2 % volt. A járás átlaga 2004-ben 95,6%, 2017-ben 97,8 %. A mutató tekintetében megállapítást nyert, hogy Szombathely a Magyarország és a járás átlagánál jobban teljesít. Az egy km vízvezeték- hálozatra jutó zárt csatorna hálozat hossza Szombathelyen 2004-ben 0,55 km, 2017- ben pedig 0,71 km volt. Magyarországon ez 2004-ben 0,55 km, míg 2017-ben 0,75 km volt. A járás áltagát tekintve 2004-ben 0,65 km, 2017-ben pedig 0,83 km volt. A vezetékesgázfogyasztó háztartások száma a lakásállomány százalákában tekintve 2004 ben Szombathelyen 87,2%, a járásban 81,4 és Magyarországon pedig 74,3 % volt. 2017-ben Szombathelyen 84,3% a járásban 80,1 %, Magyarországon pedig 72,9% volt. A telefonfővonalak 1000 lakosra jutó számát 2013-2017 között vizsgáltuk. 2013 ban Szombathelyen 373 db a járásban 332,7 db, Magyarországon pedig 313,5 db. 2017-ben Szombathelyen 399 db, a járásban 342,7 db, Magyarországon 324,3 db. A mutató tekintetében egy folyamatos növekedés figyelhető meg. Szombathely társadalmi helyzetének értékelése:

107

Az épített 3 és annál több szobás lakások aránya az időszak végi lakásállomány százalékát 2012-2017 között viszgáltuk. 2012-ben Szombathelyen 45,5 %, a járásben 51,4%, Magyarországon pedig 51,6% volt. 2017-ben Szombathelyen 46,2%, a járásban 52 %, Magyarországon pedig e51,9% volt. A mutató tekintekében nem történt számott tevő változás. Szombathely mind az ország és mind a járás átlagához hasonló értéket mutat. Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik 1000 lakosra jutó számát tekintve 2013-ban Szombathelyen 30,3 db, a járásban 27,6 db, Magyarországon pedig 25,3 db volt. 2017-ben Szombathelyen 39,9 db, a járásban 36,7 db, míg Magyarországon 27,8 db volt az 1000 lakosra jutó első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma. Szombathely mind a magyarországi, mind a járás átlagánnál jobban teljesít ennek a mutatónak a tekintetében. A vizsgált időszakban egy kismértékű növekedés figyelhető meg Szombathelyen. A vándorlási egyenleget a járáshoz viszonyítottuk csak, hiszen belföldi vándorlást vizsgálunk, így Magyarország egyenlege mindig 0. 2004-ben Szombathelyen -2,9 fő, a járásban pedig 0,17 fő vándorolt. 2017- ben Szombathelyről 0,18 fő vándorolt el, míg a járásba 1,26 fő vándorolt. A mutató alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy mint a térség, mind Szombathely megtartó ereje erős. A népsűrüség 2004-ben Szombathelyen 821,9 fő/km2, a járásban 175,3 fő/km2, Magyarországon pedig 108,5 fő/km2 volt. 2017-ben Szombathelyen 799,8 fő/km2, a járásban 171,3 fő/km2, Magyarországon, pedig 105,1 fő/km2 volt. Szombathelyen a népsűrüség folyamatosan csökkenta vizsgált időszakban, viszont ez a csökkenés az ország tendenciáját követte. A halálozási ráta 2004-ben Szombathelyen 11,6 db, a járásban 12,1 db, Magyarországon 13,1 db volt. 2017- ben Szombathelyen 12,6 db, a járásban 13 db és az országban pedig 13,5 db volt. A halálozási ráta tekinteténben nem történt számott tevő változás. Szombathely az ország átlagához közeli értékeket mutat. Szombathely szociális helyzetének értékelése: A fiatalódási indexet 2014 és 2017 közti időszakban vizsgáltuk. 2014 ben Szombathelyen 72,1 %, a járásban 76,5 %, míg az országban 80,9 % volt a fiatalok aránya a 65 év felettiekhez képest. 2017 –ben ez az arány a következőképpen változott: Szombathelyen 68,3 %, a járásban 72,3 % és az országban pedig 76,7 % volt. Szombathelyen a 14 évnél fatalabbak aránya a 65 év felettiekhez képest a vizsgált időszakban folyamatosan csökken, viszont a csökkenés mértéke nem haladja meg Magyarország csökkenő tendenciáját.

Szombathely foglalkoztatási helyzetének vizsgálata: A nyilvántartott álláskeresők aránya a lakónépességből 2004-ben Szombathelyen 2,51 %, a járásban 2,65 %, Magyarországon pedig 3,96 % volt. 2017-ben Szombathelyen 1,46 %, a járásban 1,42 %, Magyarországon 2,61 % volt. Megállapítást nyert, hogy a vizsgált időszakban Szombathelyen csökkent a nyilvántartott álláskeresők aránya a lakónépességből, illetve az arány a Magyarországi azány alatt áll. A tartosan nyilvántartott álláskeresők arányát 2009-2017 között vizsgáltuk. Megállapítást nyert, hogy Szombathelyen 2009-ben 0,82 % volt a tartosan nyilvántartott álláskeresők aránya, ami az ország átlagának az 53 %-a 2017-re ez az érték 0,4 %-ra csökkent, amely Magyaroszág átlagának az 56 %-a. Szombathelyen a tartosan nyilvántartott álláskeresők aránya az ország tendjeit követve csökkent a vizsgált időszakban.

108

A Szombathelyi járás településeinek fejlettségének vizsgálata 2017-ben

RANGSOR Település 1. Szombathely 3,7143 2. Sé 3,6429 3. Dozmat 3,5714 Gencsapáti 3,5714 4. Nárai 3,5000 Vasszécseny 3,5000 I. 5. Csempeszkopács 3,4286 Táplánszentkereszt 3,4286 6. 3,3571 Salköveskút 3,3571 Söpte 3,3571 Tanakajd 3,3571 3,3571 7. Nemesbőd 3,2857 Perenye 3,2857 Rum 3,2857 Szentpéterfa 3,2857 8. Balogunyom 3,2143 Nemeskolta 3,2143 Vép 3,2143 II. 9. Horvátlövő 3,1429 Ják 3,1429 Kisunyom 3,1429 Narda 3,1429 Pornóapáti 3,1429 10. Rábatöttös 3,0714 Sorkikápolna 3,0714 Vasasszonyfa 3,0714 Vassurány 3,0714 Vát 3,0714 11. Bozzai 3,0000 Sorokpolány 3,0000 Zsennye 3,0000 III. 12. Acsád 2,9286 Sorkifalud 2,9286 Vaskeresztes 2,9286 13. Felsőcsatár 2,7857 Gyanógeregye 2,7857 Meszlen 2,7857 14. Vasszilvágy 2,5714 IV: 1.táblázat: Szombathelyi járás fejlettségi rangsora 2017-ben, saját szerkesztés a KSH adatai alapján

109

A járás fejlettségét a 2017-es évben vizsgáltuk. Az eredmények a feni táblázatban láthatóak. A járásban levő 40 települést 14 helyre sorultuk be, melyeket 4 osztályba soroltuk. Az első osztályba 6 település (Szombathely, Sé, Dozmat, Gencsapáti, Nárai, Vasszécsény) tartozik. A második negyedbe 14 település (Csempeszkopács, Táplánszentkereszt, Bucsu, Salköveskút, Söpte, Tanakajd, Torony, Nemesböd, Perenye, Rum, Szentpéterfa, Balogunyom, Nemeskolta, Vép) tartozik. A települések 50 %-a az első 2 kategoriába tartozik. és csupán a települések 17.5 %-a tartozik az utolsó negyedbe. Szombathelyi fejlesztések Szombathelyen számos fejlesztés ment végbe a vizsgált időszakban. A fejlesztések között több TOP fejlesztés valósult meg, melyek keretében rengeteg iskola és közintézmény került felújításre illetve energetikai fejlesztésre és a városban több turisztikai vonzerő növelését elősegítő fejlesztés is megvalósult ezeknek az alapoknak a segítségével. Szombathelyen több Nagyberuházás is megtörtént ezeknek egy része az infrasruktúra fejlesztését segítette elő, illetve több nagyberuházás határon átnyuló projekt, melyeket leginkább a turisztikai vonzerő növelése jellemez. Ezeken a beruházásokon kívül több közösségformáló, illetve humánerőforrás fejlesztését szolgáló projekt valósult meg. A projektek döntő többsége Európai Uniós források segítségével valósult meg. Összegzés Szombathely a megyeszékhely illetve járásközpont pozicójából adódóan a járás legfejlettebb települése. A vizsgált időszakban az országos fejlődéssel egy ütemben fejlödőtt. Több területen az ország átlagához képest kiemelkedően teljesít (a regisztrált vállalkozások 1000 lakosra jutó száma, népsűrüség, nyilvántartott álláskeresők aránya a lakónépességből), köszönhetően annak, hogy Szombathely városában rengeteg fejlesztés történt az elmúlt 15 évben, melyek hozzájárultak a város jövőképének kiteljesedéséhez.

Köszönetnyilvánítás Az innovációs és technológiai minisztérium ÚNKP-19-1 kódszámú új nemzeti kiválóság programjának szakmai támogatásával készült. . Felhasznált irodalom Birkner Z. – Máhr T. – Rodek Berkes N. (2017): Changes in Responsibilities and Tasks of Universities in Regional Innovation Ecosystems. Naše gospodarstvo/Our Economy, 63(2), 15–21. DOI: 10.1515/ngoe 2017-0008 Kiss J. P. – Németh N. (2006): Fejlettség és egyenlőtlenségek: Magyarország megyéinek és kistérségeinek esete. MTA Közgazdaságtudományi Intézete, Budapest Nemes Nagy J. (1995): A GDP regionális számbavétele. Pro Geographia Humana. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Nemes Nagy J. (2009): Terek, helyek, régiók. A regionális tudomány alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest Tóth. Balázs István (2013). Időszerű áttekintés: területi fejlettségi vizsgálatok Magyarországon az ezredforduló után. Sopron. https://doi.org/10.17836/EC.2013.1.076 internet1: https://www.teir.hu/helyzet-ter-kep/ internet2: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=T internet3: https://www.szombathely.hu/

110