Zs. Benigna ERDŐS1 - Nóra BARANYAI HEGEDŰSNÉ2 Analysis of the development of Szombathely district with special regard to the district centres A Szombathelyi járás fejlettségének vizsgálata különös tekintettel a járásközpontra [email protected] 1 Pannon Egyetem Georgikon Kar, 8360 Keszthely, Deák Ferenc u. 16. 2 Pannon Egyetem Georgikon Kar, 8360 Keszthely, Deák Ferenc u. 16. Összefoglalás: A regionális tudomány egyik legsokoldalúbb kutatási köre a területi fejlettség és fejlődés vizsgálata. Több évtizede vizsgálják statisztikai alapon a területi egyenlőtlenségeket. Vizsgálatunkban a Szombathelyi járásban lezajlott változásokat térképezzük fel az elmúlt 15 évre tekintve. Feltárva a térség sajátosságait különös tekintettel a járásközpontra. Megkísérlésre kerül olyan fejlettségi mutatók bemutatása a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, melyek megmutathatják a Szombathelyi járás sajátosságait és jelenlegi helyzetének alakulását. A területi egységek (az országok, régiók, megyék mellett a települések) rangsorolásához többféle modellt is használhatunk. Kutatásunkban a fejlettség vizsgálatához Gazdasági, Infrastrukturális, Társadalmi, Szociális és Foglalkoztatási mutatókat alkotunk, melyek segítségével egy többtényezős képet kaphatunk a térség helyzetéről. Mindemelett megvizsgáljuk a helyi településfejlesztési programokat és ezek hasonlóságait a megyében. A kutatás hosszútávú célja egy mélyebb szintű területi vizsgálat megalapozása a térségben. Bevezetés és irodalmi áttekintés: Magyarországon, ahogy az Európai Unióban is különös figyelmet kapott a területi fejlettség, illetve fejlődés vizsgálata az elmúlt 20 évben. A témával kapcsolatos kutatások leginkább a rendszerváltást követő években kerültek előtérbe, de a területi fejlettséggel kapcsolatos vizsgálatok intenzitása napjainkban sem hagyott alább. M már a korábbi területi megközelítés helyett egyre inkább előtérbe kerül a helyi innovációs együttműködések vizsgálata (Birkner et al., 2017). Továbbá a témakör fontossága miatt a kutatók számos alkalommal foglalkoztak a kontinentális, az európai uniós és a hazai fejlődés különböző aspektusaival. A területi fejlettség értelmezése és mérésének módszerei állandóan változtak, követve a nemzetközi kutatásokban megjelenő trendeket, a globális folyamatokat, a nemzetközi kutatásokban megjelenő trendeket, valamint a statisztikai adatbázisok bővülését, azonban lényegében nem változtak, hiszen továbbra is a cél a területi különbségek magyarázata, a fejlődés tényezőinek feltárása, és a területi differenciák enyhítésére tett javaslatok megfogalmazása (Balázs István Tóth, 2013). A területi fejlettség és fejlődés mutatói Magyarországon is tökéletesen szemléltethetőek. A kifejezetten hazai viszonylatokat elemző munkákban az tükröződik, hogy hazánk térségei jól körvonalazható területi mintázatot mutatnak az egyenlőtlenség iránya és nagysága szerint (Kiss–Németh, 2006). A rendszerváltás óta eltelt közel harminc év, de a hazai társadalmi – gazdasági térszerkezetet továbbra is markáns különbségek jellemzik. A nagyobb regionális viszonylatokkal foglalkozó írások szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a régió országai közötti fejlettségi különbségek fokozatosan csökkentek az elmúlt években, ennek függvényében az országon belüli differenciáltság is mérséklődött (Nemes Nagy, 2009). Az elemzések többnyire a térszerkezet kettős osztására hívták fel a figyelmet, amely átszövi a „hagyományos” főváros–vidék, illetve nyugat–kelet dichotómiákat (Nemes Nagy, 1995.). Napjainkban egyre több figyelem összpontosul a vidéki térségek felzárkóztatására és fejlesztésére, melynek több eszköze is ismert. 106 Kutatásunk célja, hogy megvizsgáljuk a Szombathelyi járás fejlettségét és fejlődését a 2000-es évektől napjainkig. Ezen kívül megvizsgálásra kerültek a Szombathelyen megvalósult projektek, különös tekintettel a finanszírozási formájukra. A Szombathelyi járást Vas megye határmenti járásaként tartjuk számon. A Szombathelyi járás lakónépessége 110 725 fő, területe pedig 646 km2. Járásközpontja Szombathely, melynek területe 98 km2, lakónépessége pedig 78 025 fő. A Szombathelyi járáshoz 40 település tartozik. A járás nem tartozik sem a kedvezményezett, sem a fejlesztendő, sem a komplex programmal fejlesztendő járások közé a [290/2014. (XI. 26.) Kormányrendelet alapján. Települései közül 0 db kedvezményezett társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból 105/2015. (IV. 23.) Kormányrendelet alapján és 0 település sújtott jelentős munkanélküliséggel a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet alapján (INTERNET1). Anyag és módszertan: Munkánk során a KSH Tájékoztatási adatbázisát illetve a TeIR adatbázisait használtuk. A Szombathelyi járást vizsgáltuk a KSH Tájékoztató a kiemelten hátrányos kistérségekről című kiadványban bemutatott mutatók alapján 15 mutatóképeztünk, melyek közott gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális és foglalkoztatási mutatók eganránt szerepeltek. Vizsgélatunk a 2004-2017 közti időszakot öleli át. Elvégeztünk egy fejlettségi vzsgálatot is a 2017-es évre tekintve pontszám módszer segítségével. Hiányos adatok esetén kizárólag az adatbázisok által feltűntetett adatok lettek figyelembe véve. A hiányos adatok feltehető okai lehetnek: módszertani változások, megváltozott jogcímek, jogszabály módosulások. Eredmények és értékelésük: Szombathely gazdasági helyzetének értékelés: Szombathelyen 2004-ben a regisztrált vállalkozások 1000 lakosra jutó száma 160,2 db volt, míg 2017-ben 175,5 db volt. 2004-ben ez az országos átlagnál 34,9 % -kal több, a járás átlagánál pedig 16,4 %-kal több. 2017-ben ezek az arányok változtak, ugyanis az ország átlagához képest 0.2 % -kal kevesebb és a járás átlagához képest pedig 6,2 %-kal több volt Szombathely regisztrált vállalkozásainak 1000 lakosra jutó száma. Szombathely infrastrukturális helyzetének értékelése: Szombathelyen 2004-ben aközüzemű vizhálozatba bekapcsolt lakások aránya 96,1%, míg 2017-ben 97,8% volt. Az országos áltag 2004-ben 93,7 %, 2017-ben pedig 95,2 % volt. A járás átlaga 2004-ben 95,6%, 2017-ben 97,8 %. A mutató tekintetében megállapítást nyert, hogy Szombathely a Magyarország és a járás átlagánál jobban teljesít. Az egy km vízvezeték- hálozatra jutó zárt csatorna hálozat hossza Szombathelyen 2004-ben 0,55 km, 2017- ben pedig 0,71 km volt. Magyarországon ez 2004-ben 0,55 km, míg 2017-ben 0,75 km volt. A járás áltagát tekintve 2004-ben 0,65 km, 2017-ben pedig 0,83 km volt. A vezetékesgázfogyasztó háztartások száma a lakásállomány százalákában tekintve 2004 ben Szombathelyen 87,2%, a járásban 81,4 és Magyarországon pedig 74,3 % volt. 2017-ben Szombathelyen 84,3% a járásban 80,1 %, Magyarországon pedig 72,9% volt. A telefonfővonalak 1000 lakosra jutó számát 2013-2017 között vizsgáltuk. 2013 ban Szombathelyen 373 db a járásban 332,7 db, Magyarországon pedig 313,5 db. 2017-ben Szombathelyen 399 db, a járásban 342,7 db, Magyarországon 324,3 db. A mutató tekintetében egy folyamatos növekedés figyelhető meg. Szombathely társadalmi helyzetének értékelése: 107 Az épített 3 és annál több szobás lakások aránya az időszak végi lakásállomány százalékát 2012-2017 között viszgáltuk. 2012-ben Szombathelyen 45,5 %, a járásben 51,4%, Magyarországon pedig 51,6% volt. 2017-ben Szombathelyen 46,2%, a járásban 52 %, Magyarországon pedig e51,9% volt. A mutató tekintekében nem történt számott tevő változás. Szombathely mind az ország és mind a járás átlagához hasonló értéket mutat. Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik 1000 lakosra jutó számát tekintve 2013-ban Szombathelyen 30,3 db, a járásban 27,6 db, Magyarországon pedig 25,3 db volt. 2017-ben Szombathelyen 39,9 db, a járásban 36,7 db, míg Magyarországon 27,8 db volt az 1000 lakosra jutó első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma. Szombathely mind a magyarországi, mind a járás átlagánnál jobban teljesít ennek a mutatónak a tekintetében. A vizsgált időszakban egy kismértékű növekedés figyelhető meg Szombathelyen. A vándorlási egyenleget a járáshoz viszonyítottuk csak, hiszen belföldi vándorlást vizsgálunk, így Magyarország egyenlege mindig 0. 2004-ben Szombathelyen -2,9 fő, a járásban pedig 0,17 fő vándorolt. 2017- ben Szombathelyről 0,18 fő vándorolt el, míg a járásba 1,26 fő vándorolt. A mutató alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy mint a térség, mind Szombathely megtartó ereje erős. A népsűrüség 2004-ben Szombathelyen 821,9 fő/km2, a járásban 175,3 fő/km2, Magyarországon pedig 108,5 fő/km2 volt. 2017-ben Szombathelyen 799,8 fő/km2, a járásban 171,3 fő/km2, Magyarországon, pedig 105,1 fő/km2 volt. Szombathelyen a népsűrüség folyamatosan csökkenta vizsgált időszakban, viszont ez a csökkenés az ország tendenciáját követte. A halálozási ráta 2004-ben Szombathelyen 11,6 db, a járásban 12,1 db, Magyarországon 13,1 db volt. 2017- ben Szombathelyen 12,6 db, a járásban 13 db és az országban pedig 13,5 db volt. A halálozási ráta tekinteténben nem történt számott tevő változás. Szombathely az ország átlagához közeli értékeket mutat. Szombathely szociális helyzetének értékelése: A fiatalódási indexet 2014 és 2017 közti időszakban vizsgáltuk. 2014 ben Szombathelyen 72,1 %, a járásban 76,5 %, míg az országban 80,9 % volt a fiatalok aránya a 65 év felettiekhez képest. 2017 –ben ez az arány a következőképpen változott: Szombathelyen 68,3 %, a járásban 72,3 % és az országban pedig 76,7 % volt. Szombathelyen a 14 évnél fatalabbak aránya a 65 év felettiekhez képest a vizsgált időszakban folyamatosan csökken, viszont a csökkenés mértéke nem haladja meg Magyarország csökkenő tendenciáját. Szombathely foglalkoztatási