CASTING AUTEUIL EMMANUELLEPRÉVOST PHOTOGRAPHY NICOLASBOLDUC DANIEL SCRIPT CSC VIRGINIE LEPIONNIER

EDITING ANNY DANCHÉ FLORENT VASSAULT WITH THE PARTICIPATION OF WITH THE PRODUCTION MANAGER

PARTICIPATION

PIERRE ARDITI DENISPODALYDÈS

OF CANAL+CINÉ+FRANCE TÉLÉVISIONS SYLVAIN MONOD SOUND BEMUTATÓ: 2019.DECEMBER 26. RÉMIDARU SÉVERINFAVRIAU JEAN-PAUL HURIER CANET NICOLAS UNIT PRODUCTIONMANAGER GUILLAUME F PRODUCED BY s i o ç n a r IN

FRÉDÉRICMORIN ASSOCIATION FRANÇOISKRAUS

WITH K LABANQUE POSTALE IMAGE 12INDÉFILMS7SGIMAGE 2017PALATINE ÉTOILE16

s u a r SOCIÉTAIRE OF THE COMÉDIEFRANÇAISE ORIGINAL MUSIC AND A LES FILMSDUKIOSQUE

DENISPINEAU-VALENCIENNE

s é NICOLASBEDOS ANNE-SOPHIE VERSNAEYEN a j t a t u m e b

D BEDOS s i n e

WITH PRODUCTION - P

MICHAËL COHENJEANNE ARÈNES BERTRANDPONCET A FILM WRITTEN AND DIRECTED BY BY DIRECTED AND WRITTEN A FILM u a e n i TILLIER

COPRODUCED BY V - PATHÉ FILMSORANGESTUDIOFRANCE2CINÉMAHUGARPRODFILSUMEDIA e n n e i c n e l a PRODUCTION DESIGNER DORIA NICOLAS BEDOS

FILMJE STÉPHANEROZENBAUM AND UFUND WITH THE SUPPORTOF COSTUME DESIGNER LARÉGIONILE-DE-FRANCE EMMANUELLE YOUCHNOVSKI ARDANT ASSOCIATE PRODUCERS

FIRST ASSISTANT DIRECTOR FANNY FRANÇOISFONTÈSRENÉKRAUS DANIEL DITTMANN DANIEL DITTMANN

december 2019 11

ISSN 0866-2185 765 Ft 19011 december

9 770866 218000 PárizsFrançoisiskolái: Fiedler, Vera Molnar 2019 A testlázadása:AMarina Abramović 11 Elméleti melléklet a kritikáróla melléklet Elméleti drága múzsái drága Picasso A nagy könyvlopás nagy A CSOMÓPONTOK

T U R I ATTI L A építőművész és alkotótársainak kiállítása a Pesti Vigadóban

2019. DECEMBER 4.  2020. FEBRUÁR 2.

A hatvanéves Turi A ila építőművész, az MMA rendes tagja és alkotótársai a Makovecz Imre nevével fémjelze organikus iskola alkotói. A három évtized alkotásait bemutató kiállítás képet ad a változatos életműről, ami a családi házaktól az iskolákon át a nagy összefogással megvalósíto programszintű beregi és a vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítési munkákig ível. A műveket átszövi az organikus iskola közös története, a mester szemléletmódja és a Kós Károly Egyesülés szellemisége.

KÍSÉRŐPROGRAMOK:

2019. december 6. | 16:00 Tárlatvezetés 2020. január 10. | 16:00 Tárlatvezetés 2020. január 31. | 16:00 Finiszázs: tárlatvezetés és kerekasztal-beszélgetés

minden, ami művészet mma.hu december 2019 11

A borító François Fiedler (Cím nélkül, 1958, olaj, vászon, 195×97 cm) művének felhasználásával készült, amely megtekinthető a Műcsarnokban 2020. II. 2-ig.

Néhány szelet párizsi Lépésről lépésre Textilművészet és fenntarthatóság Az vagyok voltaképpen, ami nem Beszélgetés Horváth Lóczi Judittal 28 VIII. Kortárs Textilművészeti Biennálé 48 François Fiedler, a gondolkodó festő 4 Jankó Judit——— Pertics Flóra——— Rózsa T. Endre——— A test lázadása Olvasó Rendetlenség a rendben A tisztító Az eleven tárgy a táj Vera Molnar művészete 9 Lehet-e pusztába kiáltott szó a Hemrik László: Ötvös Zoltán – Random 50 performanszművészet? 32 Faludy Judit——— Sinkó István——— Fekete Dénes——— Szobor a festményben, Mondatvégi pont festmény a szoborban Körkép Schneller István: Modern szakrális épületek 51 Rajzpanoráma Kun Imre művészete 12 Wesselényi-Garay Andor——— Jankó Judit——— IV. Országos Rajztriennálé 35 Lóska Lajos——— A magyar művészeti irodalom Picasso drága múzsái sajátos voltáról Feleségek, szeretők, múzsák a Rejtélyek, történetek Avagy óvakodjunk az elhamarkodott és a jól műtárgypiacon 15 Kiállítások Barna Sándor gyűjteményéből 38 megfontolt minősítésektől is 53 Martos Gábor——— Ébli Gábor——— Wehner Tibor———

Szabadságot lopni Régió, regionalitás, provincia… Last minute Amorf vegyületek A nagy könyvlopás 20 avagy regionális sajátosság 41 Pataki Gábor——— Rudolf Anica——— Drozsnyik István kiállítása 56 Mácsadi Orsolya——— Díjak és esélyek Finom vandalizmus A nagyi sütője Legyen a múzeum referenciapont Elekes Károly: Restaurált kép 44 Villáminterjú Karole P. B. Vaillel 22 Balázs Kata——— Koroknai Zsolt kiállítása 57 Basics Beatrix——— Szombathy Bálint——— Kollektív történetek, privát tekintetek Törpék vagyunk óriások vállán Nemes Csaba Helyi érték című kiállítása 46 Beszélgetés Nagy Mártával, a berlini Bordács Andrea——— Collegium Hungaricum igazgatójával 24 Bordács Andrea———

Nemes Csaba: Associated, 2019, olaj, vászon, 50×35 cm és 140×180 cm fotó: Zékány Dia Zékány fotó:

1 Szakrális ólmozott üvegképek XVIII. Karácsonyi Érzelmes Tárlat Derkó ’19 Pécs utazás Az idei díjazottak Vízivárosi Galéria, kiállítása Nobuyoshi Araki 2019. november 26. – december 19. fotói Idén tizennyolcadik alkalommal kerül m21, Pécs, megrendezésre a Vízivárosi Galériában 2019. december 13. – 2020. január 12. a nagy sikerű Karácsonyi Tárlat-sorozat. Mai Manó Ház, A karácsony közeledtével évről évre A Derkovits-ösztöndíjra 35. életé-

Ajánló 2019. október 15. – 2020. január 19. olyan anyagot mutatnak be, mely vüket be nem töltött művészek pályáz- szakrális témáival, sokszínűségével és hatnak, és legfeljebb három egymást „Az én fotóim sokat beszélnek” – változatos technikáival ünnepi hangu- követő évben nyerhetik el. A „Derkó” mondja Araki. Azt is mondja: „Ha az latot teremt. Ezúttal színes, ólmo- a legrégebbi állami ösztöndíj, amely ember élete unalmas, a fotói is unal- zott üvegképek kerülnek bemuta- azoknak nyújt támogatást, akik a masak lesznek.” A fényképezőgépet tásra. A kiállító művészek összetétele felsőoktatás rendszeréből már kike- elkattintani számára olyan termé- rangidőstől a legfiatalabbakig terjed. rültek, és próbálnak megragadni szetes, mint ahogy levegőt vesz, ahogy A közös nevező a célkitűzés, a művészeti pályán. Az ösztöndíj pulzusa van. „A fényképezés maga az hogy e klasszikus műfajt modern összege 2019-ben a korábbi évek élet.” Araki 1940-ben Tokióban szu- eszközökkel élesszék újra. juttatásainak kétszerese, havi bruttó letett, és ott is nőtt fel. Miután elvé- A bemutatásra szánt üvegképek 200 ezer forint. A pályázatot kísérő gezte a rangos Ueno középiskolát, középméretű alkotások (50×70 cm és kiállítás idén negyedik alkalommal a Csiba Egyetem fotómérnöki karán 100×120 cm között), amelyek belülről nemcsak Budapesten, hanem a tanult tovább. Egyetemi mestermun- megvilágított dobozokban kerülnek pécsi m21 galériában is megvalósul. kájával, a Szaccsin című művével első- a falra. A cél a szakrális, templomi A tárlaton a független szakmai zsűri ként nyerte el a Nap magazin díját. belsőt idéző atmoszféra megterem- által kiválasztott 26 művész munkáit 1963-ban fotográfusként helyezkedett tése. A kiállítás részben már szerepelt mutatják be. A kiállításon látható el a Dentsu reklámugynökségnél. az Egri Érseki Palota látogatóközpont- művek hiteles képet adnak arról, hogy jában, azonban most újabb művekkel, milyen tendenciák jellemzik a hazai Araki munkái mindig is innovatívak kortárs képzőművészeti életet. voltak, és megosztó vitákat szultek. művészekkel bővül a repertoár. 1971-ben magánkiadásban kiadta az Kiállítók: Atlasz Gábor, Bráda Tibor, Kiállítók: Ámmer Gergő, Ádám Zsófia, Érzelmes utazás című albumát mind- Czifrák László, Hefter László, Kozma Bögös Loránd, Fátyol Viola, Felsmann össze ezer példányban, fénymásoló- Mihály, Nagyváradi Nóra, Német Hajnal István, Fodor Dániel János, Gosztola papír minőségű papíron, durva feke- Auróra, Sipeki Zoltán, Sós Károly, Kitti, Horgas Karina, Kincses Előd te-fehér nyomtatásban. Ez a kötet a Szabó Katalin, Winkler Németh Gábor. Gyula, Kis Judit, Kocsi Olga Piroska, nászútját örökítette meg kíméletlen Kopacz Kund László, Máriás István őszinteséggel, szembemenve az objek- (aka Horror Pista), Murányi Mózes tivitással, a társadalmi érzékenységgel Márton, Nagy Karolina, Papp Sándor és a fotótechnikai tudással, melyeket Dávid, Paráda Zoltán, Pintér Dia, Pólya akkoriban lényeguknél fogva a fény- Zsombor, Szabó Ottó (Robotto), Tóth képezés alapelveinek tekintettek Márton Emil, Tranker Kata, Trapp – így robbant be a korabeli japán Dominika, Váczi Lilla Éva, Varju Tóth fényképészvilágba. Balázs, W. Horváth Tibor Gyula fotó: Kiss Imre fotó:

Nobuyoshi Araki: Tokyo Comedy, 1997 Bráda Tibor: Egy mímus angyala, Trapp Dominika: Parázstartás I., 2019, ólmozott üveg, 130×75 cm alumíniumlap, akvarellceruza, 100×80 cm

december 2 A végzet hatalmas Révész László László és Roskó Gábor kiállítása Resident Art Fair 2019 Paksi Képtár, A különutazás 2019. november 28. – 2020. március 8. Kortárs terei Révész László László és Roskó Gábor karácsonyi vásár a hazai művészeti színtér középge- Ujházi Péter nerációjának meghatározó szereplői. Mindketten a 80-as évek elején A.P.A. Galéria, kiállítása végeztek festő szakon, s mindketten 2019. december 10–22. tagjai voltak az Indigó csoportnak. Az idő múlásával egyikőjük sem ragaszkodott kizárólag a táblakép Az elmúlt egy év során három nagy Szent István Király Múzeum, sikerű vásárt (RAF 2018, ZiggY Art Fair, Csók István Képtár, formátumához. A festő praxis Resident Art GARTEN) hozott létre a 2019. november 22. – 2020. március 29. mellett Révész a videó és a film, Roskó pedig a kerámia és grafika Resident Art művészeti ügynökség. médiumában is fogalmaz. A tavaly karácsonyi RAF folytatása- Ujházi Péter a Képzőművészeti ként idén decemberben is megszer- Főiskola festő szakának elvégzése Az életrajzi adatokban felfedezhető vezik a Resident Art Fair 2019 kortárs után, 1966-ban tért vissza szülőváro- közös pontokon és elágazásokon túl karácsonyi vásárt. A korábbi koncep- sába, Székesfehérvárra. Művészetéről van egy motívum, amely kettejük ciót kissé átalakítva, ezúttal a bevezető számtalan írás, kritika, méltatás pályáját párhuzamba hozza, s ez a árú műveket bemutató Young n’ Fresh jelent meg az elmúlt öt évtizedben. vizuális kód narratív jellegében, vala- szekció mellett összeállítottak egy A sokszínű, gazdag életművet, annak mint a fiktív, valós vagy mitologikus gyűjtői darabokat bemutató Collectors’ fontosabb állomásait a székesfehérvári szereplők, karakterek vagy tárgyak, Selection részleget, ahol a már klasszi- Szent István Király Múzeum a kezdetek eszközök sajátos átlényegítésében, kusnak mondható kortárs művek játs�- óta rendszeresen bemutatta, művei az olykor rejtvényszerű többértelműsé- szák a főszerepet. elmúlt évtizedekben budapesti magán- gében kereshető. A Paksi Képtár válo- galériákban is láthatók voltak. gatása most a sors vagy végzet (attól A domináns festészeti válogatás függően, hogy Szondi Lipótot vagy mellett a grafika és a fotó is fontos Művészetének öt évtizede szinte Verdit idézzük) játékának nyomait szerepet kap a vásáron, melynek töretlen. A régmúlt történelmi esemé- emeli ki a két alkotó munkáiból kezdve képanyagát egy vállaltan szubjektív nyei ugyanúgy foglalkoztatják, mint a 70-es, 80-as évek fordulójától s szelekció során, meghívásos rend- a hétköznapok történései, az ember haladva egészen napjainkig. szerben, a kvalitásbeli szempontokat csetlő-botló igyekezete vagy akár szem előtt tartva állították össze a a közélet számtalan furcsasága. kurátorok, Bánki Ákos képzőművész Elbeszélő festészetében párhu- és Schneller János művészettörté- zamosan íródik a történelem és a nész. A vásáron idén több mint száz mindennapok krónikája. Ujházi képe a alkotó háromszáznál is több alkotása világról egyszerre (ön)ironikus, szóra- szerepel: a festmények mellett közel koztató és szorongást keltő. A tárlat hatvan grafika és számos fotó. újdonsága, hogy a művész nagy méretű, egyedi, a műfajban is külön- leges kerámiaszobrait szintén bemu- tatja, közülük néhányat most tekinthet meg először a közönség.

Ujházi Péter: Fehérvári ég, rég, Révész László László: F.A.N., 1988 Kocsis Imre: Sziszifusz I., 1985, 2017–2019, akril, vászon, 100×200 cm A művész jóvoltából zselatinosezüst-bromid, baritpapír, tempera 12,2×17 cm december 2019 11 3 Néhány szelet párizsi szelet Fejezetcím????Néhány Az vagyok voltaképpen, ami nem François Fiedler, a gondolkodó festő R ó z s a T . E n d re Műcsarnok, 2019. XII. 4. – 2020. II. 2.

A címmondat még enigmatikusabb a A cogito-érv kifejtésének előzményébe francia eredetiben. Je suis alors que je ne Descartes saját őrületének lehetőségét suis pas – írta François Fiedler. Kétszer is belevette, miután logikailag nem is szerepel benne a létige, mégpedig zárhatta ki, hogy egy gonosz démon először állítva: je suis, másodjára irányítja az ítéleteit. Jacques Derrida, a tagadva: je ne suis pas. Descartes adott dekonstrukció nagy filozófusa szerint, ontológiai súlyt a lét(igé)nek, amikor a amennyiben a cogito, ergo sum tézise gondolkodással kapcsolta össze. Cogito, minden kételynek ellenáll, akkor ez ergo sum – Je pense, donc je suis. Hogy az a bizonyosság még az őrületben is egzisztenciának a cogito-érv, vagyis a érvényes. Derrida ezzel leértékelte tudás kétségbe nem vonhatósága adná a kartéziánus racionalitást, és olyan az alapját, ez a posztulátum még mindig mögöttes kiindulópontot keresett, foglalkoztatja a gondolkodókat, akár ahol a racionális és az irracionális a posztmoderneket is. még nem váltak el egymástól.

december 4 François Fiedler: Cím nélkül, 1950, olaj, vászon, 95×126 cm Elismerem, hogy magyar közegben meglehe- A Kálmán Makláry Fine Arts jóvoltából tősen szokatlan a képzőművészet és a filozófia egymásra vonatkoztatása. Franciaországban azonban nem az. Például Hantaÿ Simon és a que névmást a qui névmással. Az egyik dologra Jacques Derrida kapcsolatának Jean-Luc Nancy vonatkozik („ami”), a másik személyre („aki”). A lényeg- egész kötetet szentelt. (Le Toucher. Éditions telennek látszó hiba a lényeget érinti. Fiedler nem Galilée, Párizs, 2000) A 70-es években alakult önmaga személyét tette kérdésessé, művészete nem Galilée kiadó hamarosan maga lett az élvonal, a szorongásból táplálkozott, és identitáskrízissel sem és a filozófia mellett erősen foglalkozik a küszködött. Bár lehetett volna rá oka. Szokott magyar képzőművészettel is. Néhány művész a közegéből kiszakadt, és egy más világ szabályaihoz repertoárjukból: Pierre Alechinsky, Karel Appel, kellett idomulnia. A váltás azonban mégsem jelentett Pol Bury, Takis, Christian Boltanski, Antoni komoly akadályt Fiedler számára, a francia művészet Tapiès vagy a már említett Hantaÿ Simon. sajátos és öntörvényű világába meglepően könnyen Ha a festészetelméletben is igényes Fiedler illeszkedett be. Az idézett mondat helyes fordítása: Nem Ferenc (François Fiedler) akarta volna, a Galilée az vagyok, ami vagyok – a francia que névmás a foglal- kiadónál tárt karokkal várják. kozására utal. Festő vagyok – mondja tehát Fiedler –, Fiedler enigmatikus mondatát lefordították ez a szakmám és a hivatásom, de voltaképpen nem ez a már magyarra, mégpedig így: Nem az vagyok, teljes igazság. Más is vagyok, művészetem hátterében a aki vagyok. Csakhogy a fordító összecserélte gondolkodásom működik, és festészetem azt képezi le.

december 2019 11 5 csak eszköz, mely közvetít, hogy megteremthesse a kapcsolatot, azt a kívánatos állapotot, hogy a mű, kilépve önmagából, transzcendenssé váljon. A kiindulópont a művész belső világában van, és a befogadó tudata a kapcsolat végpontja. Ezt fejti ki Fiedler egy másik frappáns kijelentésében: A kép nem a vásznon van, hanem a vászon és a szemlélő között. Bármennyire másmilyen volt Weöres Sándor karaktere, mégis nagyon hasonló megállapítást tett erről a bizonyos kapcsolatról, amikor ezt írta: Nem csak az olvasó olvassa a verset, hanem a vers is az olvasót. Joan Miró képzeletvilága sok ponton érintkezik Weöres világával. Talán emiatt kedvelte meg a katalán festő olyan gyorsan Fiedler művészetét. Barátságába fogadta fiatal kollégáját, és tekintélyével nagyban megkönnyí- tette franciaországi beilleszkedését. A legtöbbet azzal lendített a sorsán, hogy bemutatta Aimé Maeght-nek, a neves műgyűjtőnek és galéristának. 1921-ben született Fiedler Ferenc, édesapja tanár volt Kassán. Amikor Trianon súlya kezdett ránehezedni a családra, az apa döntése nyomán áttelepültek Nyíregyházára, ahol rokonaik is éltek. Sok cipszer lakott a nagy hagyományú polgárvárosban, Kassán. Elődeik a Rajna-vidékről kerültek a Szepességbe, ott váltak magyar polgárokká. Mint Márai Sándor és az öccse, a filmes Radványi Géza. Mindkettőjük eredeti családneve Grosschmied volt, de kétféleképp magyarosították. A polgári örökség mellett Fiedler a Nyírséget is megszerette, Krúdy Gyula lett a kedvenc írója, a felvidéki Podolin, Lőcse és Késmárk lovagja. Fiedler az 50-es, 60-as években készült festményein a gondosan és aprólékos türelemmel kidolgozott alapfelületekre tette rá paradox festői gesztusait. Az alaprétegek visszafogottabb, borongós hangulata a nyíregyházi születésű Krúdy költői világát is megidézik. A lendületes, kontrasztos és gyakran monokróm vonalrajzok pedig a korszak egyik markáns nyugati irányzatának, a gesztusfestészetnek a hatását mutatják. Gipsszel alapozta le a vásznait Fiedler, arra festette rá a következő François Fiedler: Cím nélkül, 1967 körül, olaj, vászon, vegyes technika, 195×113,5 cm rétegeket vízbázisú és olajbázisú A Kálmán Makláry Fine Arts jóvoltából festékekkel vegyesen. Márpedig a víz és az olaj rosszul keveredik, leginkább Kimondta ezt még nyíltabban, minden kertelés taszítják egymást. Használt szárító nélkül. A festmény csak akkor létezik igazán, anyagokat is, hogy végül egy kéregre emlékeztetően ha kapcsolatba kerül a szemlélővel, és ha repedező vagy bőrszerűen ráncolódó, zsugorodó felület ez a kapcsolat nem születik meg, csupán keletkezzen. Hogy milyen sok réteg került bonyolult dekoráció marad – írta erről Fiedler. A mű kölcsönhatásba egymással, az ott látszik igazán, ahol lényege tehát a kapcsolat, ami az alkotó és Fiedler a festékrétegződésekbe belekarcolt, visszakapart a szemlélő között születik meg. A festmény vagy belevésett. Ott válik láthatóvá, hogy mennyire

december 6 elementárisan tektonikus a felület. A fény kap emiatt nagy jelentőséget, amikor végigvilágítja a megdolgozott felületeket, belevilágít az árkokba, és hangsúllyal emel ki részleteket. A természetes fény a leginkább adekvát, mert egyre módosul a nap járása szerint, a súroló fény beesési szöge folyton változik. Fiedler talán az egyetlen nonfiguratív festő, aki rendszeresen nem műteremben, hanem természetes környezetben dolgozott. Akár a 19. század második felének plein air festői, akik a természetes szórt fényt keresték, és a reflexszínekre figyeltek. Efféle gondolatok azonban Fiedlernél szóba sem kerülhettek. Számára a kép önálló entitás, amit kitett a természet elemi erőinek. Hogy ez mennyire inspiráló lehet, erre magam láttam példát. A 60-as évek közepén Georges Mathieu széles nyilvánosság előtt festett egy állványon fixen rögzített, széles vászonra a Rond- Point des Champs-Elysées platánjai alatt. Lendületes gesztusai nyomán lassanként felvázolódott a mű, amikor hirtelen eleredt az eső. A nyári zápor verni kezdte a vásznat, és az exhibicionista Mathieu megtáltosodott. Vizesen lobogó hosszú hajjal, egyre vadabb gesztusokkal folytatta a festést. A látványosság lenyűgözte a közönséget, csak kevesen menekültek el az eső elől fedél alá. A harsány, extrovertált Mathieu egészen más személyiség, mint a csendes, magába forduló, mélyen meditáló Fiedler, aki képeinek többnyire nem adott címet. Nem akarta velük a szemlélőt irányítani, befolyásolni. A datálást is mellőzte. Még évekkel később is elővette korábbi műveit, és újra dolgozott rajtuk. A tökéletesre törekedett. Viszont a 60-as évek vége és a 80-as évek eleje között nagy néha adott címeket a képeinek. Leginkább azoknak a lebegő, áttetsző, tünékeny hangulatú műveknek, amelyek mintha egy elrejtett világ ezoterikus kalligráfiái lennének. Néhány képének elnevezése: A virrasztás éjjele (La nuit veillé), Tünékeny (Ephemere), Mint egy madárhang (Comme un cri d’oiseau), Árnyékcsokor (Bouquet d’ombre), Beszéd az éjszakában (Parole dans la nuit), Széllökés (Coup de vent). Önmagukért beszélnek a költői hangu- François Fiedler: Cím nélkül, 1961, olaj, vászon, 195×114 cm latú címszavak. De nem feledkezhe- A Kálmán Makláry Fine Arts jóvoltából tünk meg arról a 31 remek karcról sem, amit Fiedler a preszókratikus ismerték egymást, mindhárman Szőnyihez jártak a filozófia legnagyobbja, Hérakleitosz tiszteletére Főiskolára, és több alkalommal közösen állítottak ki készített. A szövegek és a karcok együttesét Budapesten. Hantaÿ és Reigl néhány évre André Breton Maeght adta ki 1973-ban. újjászerveződő szürrealista mozgalmához csatlakoztak, Fiedler viszont azonnal elhagyott minden figuralitást, Párizsban Fiedler Ferenc hamarosan és az absztraktok máig létező szervezete, a Salon des találkozott két régi évfolyamtársával, Réalités Nouvelles csoport fogadta be. A lírai absztrakció Hantaÿ Simonnal és Reigl Judittal. Jól

december 2019 11 7 Magányos gyerekkora volt, szívbetegsége sokáig nem engedte ki a négy fal közül, és a kisfiú a festésbe mene- kült. Hamar kiderült, hogy „csodagyerek”, kisrealista képeivel az egyik díjat nyerte a másik után. Különös mozzanat, hogy amikor egy Krisztus-képet kértek tőle egy templom számára: a tekintet ragyogását azzal akarta megfogni, hogy kiszúrta a két szembogarat. Érettségi után váratlanul a Műegyetemre iratkozott be, az építészkarra. Professzora irányította át a Főiskolára Szőnyi Istvánhoz, az engedékeny mesterhez, aki tanársegédjének választotta. A vészkorszakban együtt gyártották a hamis papírokat az üldözötteknek. Ha a háború után itthon marad, menthetetlenül beleszürkül a középszerbe. Csak a rivális Bernáth Aurél tanítványai kezdenek majd bele valamilyen megújulásfélébe. Csernus, Lakner, Szabó Ákos és mások egy nemzedékkel később, egy tempóval leszakadva, maradva a figuralitás korlátai között. Trianon egyik következménye, hogy eltépődtek a francia szálak, és Németország felé kötődtek át. A tanítványok közül csak Lakner tudott az országhatáron túl talajra találni, és éppen Németországban. Velünk, németekkel az a baj, hogy mindig rossz segget nyalunk – mondta rezignáltan Konrad Adenauer a történelmi tapasztalat alapján. Nem veszélytelen tehát a német igazodás, és az elszakadt francia kapcsolatok újrakötése magyar érdek. A Franciaországban letelepedett és ott alkotó művészek értője és gyűjtője, Makláry Kálmán tátongó hiányt pótol, amikor visszahozza a Magyarországról elszármazott alkotók műveit, sőt ha lehetséges, igyekszik minél szélesebb képet megmutatni az életművekből.

François Fiedler: Cím nélkül, 1966, olaj, vászon, 195×114 cm A Kálmán Makláry Fine Arts jóvoltából

változatai voltak akkor a legnépszerűbbek, mint például a tasizmus (tache, azaz folt) vagy az időközben ködbe veszett nüazsizmus (nuage, azaz felhő). Már az 50-es évek legelején feltünedeztek a párizsi galériákban az amerikai absztrakt expresszionisták, különösen Jackson Pollock, Mark Tobey és Mark Rothko, de Fiedler legfeljebb csak technikai megoldá- sokat vett át tőlük. 1952-ben rendezték meg Párizsban az első nagyobb csoportos amerikai kiállítást a New York-i MoMA szervezésében, Regards sur la peinture américaine címmel. Stílusában, szemléletében jóval közelebb állt Fiedlerhez Jean Fautrier és Pierre Tal-Coat tasiszta stílusa vagy Wols, Jean Riopelle és Jean Bazaine művészete. François Fiedler: Cím nélkül, 1971, olaj, vászon, 130×81 cm A Kálmán Makláry Fine Arts jóvoltából

december 8 Rendetlenség a rendben Vera Molnar művészete F a l u d y J u d i t Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár, 2019. X. 30. – 2020. III. 15.

Egy személyes élménnyel kezdem. Először ugyanabba a folyóba) ugyannak az olvasatnak a külön- szeretném elhelyezni magam abban a böző megjelenési formái. A kör, a háromszög, a négyzet közegben, akik Vera Molnart ismerve ezekkel (akár a rombusz is) – vele együtt majd a gömb, a gúla (a az absztrakt, geometrikus alkotásokkal és tetraéder) és a kocka a transzformálás, a transzponálás alkotójukkal foglalkoznak. 2003-ban Ébli Gábor alapegységei, ez akkor is igaz, ha az életműben nem Szöllősi-Nagy András és Nemes Judit kiállítá- minden forma jelent meg. Lehet, hogy nem is fog – a sának válogatását, szervezését és rendezését gömb például nem tűnik kellőképpen vonzónak számára, bízta rám. Ugyanebben az évben kerültem mintha unalmas lenne. Ezzel szemben a szögletesen az MTA Művészettörténeti Intézetébe, ahol megtörő síkidomok, a tépések során véletlenszerűen az a Beke László volt akkor az igazgató, aki korábban a művészettörténet és a pszichológia határterületén született disszertációm megírásánál bábáskodott. Ez vezetett oda, hogy egyrészt François Molnar esztétika és pszichológia területén mozgó kutatásainak publikálása érdekében, másrészt a geometrikus művészetben való elmélyülés okán 2004-ben megismerkedtem Verával. Rácsodálkoztam arra a szisztematikus egyéni munkamódszerre, mely rend- szeres naplóbejegyzéseken alapul, nyitott, érdeklődő, saját hagyományokat teremtő, azokhoz ragaszkodó, más hagyomá- nyokat örömmel fölrúgó, rendesen rendetlen, precízen pontatlan, pontos, „vonalas”, nyelvteremtő, formabontó, töredezettségével törtető, bontással építő. Szándékosan hagyom az értelme- zési keretek között az ambiguitást (kétér- telműséget), hogy mindenki olvashasson a sorok között – ahogy Vera Molnar is megcsillantja többnyelvűségének finom humorát, ami kritikai attitűdjét, címadásait, a képek és a szöveg között húzódó feszültséget jellemzi. Mert ez az, ami a leginkább jellemzi tudományos kutatásra épülő alkotásait. A vonal, a sor, a pont, a rács – mind megannyi lehetőség a variabilitás érzékeltetésére, eszköz a gondolat kifejezésére. A sűrű és a ritka, a stabil és az elmozduló, a síkban vagy a térben forgó, a tükröződő, az átlátszó fotó: Sarkantyu Illés Sarkantyu fotó: vagy az átlátszatlan, az önmagába forduló, pontosabban az önmagába nem Vera Molnar: 1% rendetlenség, 1974, szitanyomat, 50×50 cm visszatérő (úgy is mint a Möbius-szalagra Szöllősi-Nagy–Nemes-gyűjtemény, hajazó, mert kétszer nem léphetünk

december 2019 11 9 változó térbeli kiterjedések meghatározó A bizonytalanság és a bizonyosság egyformán a véletlen jelentőségűek. Az időbeli egymásutániságot műve – állítja alkotásain keresztül. Élek és görbületek nem feltétlenül lehet tetten érni a téri sorren- strukturális váltakozása tudható a munkák hátterében, diségben. Egyirányúság, sokirányúság, irány miközben elméleti értelmezésként a mostani tárlaton is nélküliség – mind a dimenzionális mozgás megjelenő három csomópont látszik kiemelkedni. Dürer, igényét jelenítik meg, a kiterjedés a ponttól Cézanne, Klee a hivatkozási alap. A rejtélyes és misztikus a vonalon keresztül a hajtogatásig vezet. matematikai jelentéstartalom, a mérési eredmények Forgatás, tükrözés – és ezek kombinációja koordinátarendszeréhez is hasonlítható Sainte Victoire hegyvonulat, a cézanne-i aprólékos szerkesztési és kidolgozási elvek vonzása és a gyermeki játékosság megőrzésének hármassága jelzik Vera Molnar szabadon szárnyaló képzelőerejének referenciapontjait. A szeria- litás, a sorrendiség változása olyan, mint egy levél- vagy szótárregény: horizontális és vertikális módozatokban haladhatunk előre vagy hátra, választhatunk a motívumok fókuszba helyezése vagy háttérbe szorítása között. Néhány rádióinterjúban 1970–72 között Vera és François Molnar a szabadság kérdéskörét járták körbe. Georges Charbonnier ripor- terrel a nyelv szabadságának vizsgálatát, a szabályok, a nyelv által meghatározott gondolkozásmód egymást befolyásoló, a művészetre is alkalmazható eljárásait boncolgatták, a különböző nyelveket és azok felépítését, szerveződését próbálták vizuális síkra terelni. A szabadság és a tagadás mint nyelvi sajátosságok Vera Molnar műveiben keltek életre. A filozófusok (Kant, Sartre) vagy a pszichológusok (most csak Lacant említem) után akár Kosztolányi Dezsőt is segítségül hívhatnánk fotó: Sarkantyu Illés Sarkantyu fotó: annak vizsgálatára, hogy Vera Molnar: Véletlen kongruencia, 1973, akril, vászon, 100×100 cm, mi a kapcsolat a nyelv és a gondolkozás, a filozófiai reflexiók, kritikai észrevételek síkban és térben, közelítés – távolítás, között. Hivatkozhatunk csapdahelyzetekre, a morális rejtőző, kitakart, kihagyott, elfedő, opálosra értékek fejlődésére lépésről lépésre. Szabadság-e váltó „hátraforduló” formák, patternek a helyzetfelismerés, a megértés? Ennek eszköze-e alternatív, formabontó egységként jellemzik az akarat? (Gondoljunk itt a Kunstwollen fogalmára!) Vera Molnar œuvre-jét. Vera Molnar magát tökéletesen szabadnak vallva megállapítja, hogy nem kíván teljes szabadságot. Véleménye szerint a szépség eléréséhez kombinatorikai számításokra van szüksége. A déchiré (szétszaggatott) és a brisé (megtört) vonal, sor, forma megannyi irányváltást eredményez. Magát a mozgást kell alapélményként kezelni – csak így tudunk bármilyen fogalmi értelmezést nyerni önmagunk számára. A dekonstrukció nem a filozófiai gondolkozás, fotó: Bakos Ágnes és Tihanyi Bence, Bence, és Tihanyi Ágnes Bakos fotó: Képtár – Fővárosi Múzeum Kiscelli sokkal inkább valami mély emberi érzés szerint Vera Molnar: Kör és tört vonal (Montparnasse-ciklus Klee után), foglalkoztatja a befogadót. A tépések (ez is déchirer 2007, színesceruza, ceruza, papír, 20×65 cm igével kifejezve) a valamit tönkre tenni értelmében is Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár, megmutatják a véletlen munkafolyamatba iktatásának igényét, ahogy ezt a 60-as évek francia avantgárd- jának alkotói is tették – legyen szó figuratív vagy

december 10 gesztusfestészetről, dekoratív, építészeti vagy Útját az optikai csalódásoktól (70-es évek) az optikai csalásokig szobrászati megoldásokról. Ebbe a rendszerbe (2000-es évek) járja – változtatja a befogadó térérzetét, játszik az illeszthető az az eljárásmód is, ahogy Vera árnyékkal, síknyomatban és térbe forgatva formáit, kitakarással, Molnar néhol, nagyon ritkán megfolyatja a sötét-világos ellentétekkel készít variációkat. Valós téralakzatok festéket, vagy a kifakítást használja. Ez az jelennek meg egymás alternatíváiként. Utóbbira példa a fonal analóg fotóelőhívások világát idézi. Ugyancsak térbeli átvezetése kiemelt pontokon. Az illúziók tekintetében idekapcsolódik a talált szituációk ismert François Molnar kérdésfelvetései is meg-megjelennek. Egy 1972-es helyzetekké transzponálása, ahogy a homokra interjúban François úgy fogalmaz, hogy óvatosnak kell lenni a színek fotó: Bakos Ágnes és Tihanyi Bence, Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár – Fővárosi Múzeum Kiscelli Bence, és Tihanyi Ágnes Bakos fotó: fotó: Bakos Ágnes és Tihanyi Bence, Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár – Fővárosi Múzeum Kiscelli Bence, és Tihanyi Ágnes Bakos fotó:

Vera Molnar: A Sainte-Victoire körvonala I–II., 2017, szitanyomat, papír, egyenként 60,6×163 cm Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár,

vetett algacsomót mint a Mont Sainte Victoire befogadásának, percepciójának kérdésében. Nem beszélhetünk a hegyvonulatot értelmezi, és így „adja el” a színek identifikálásáról, mert már az is újabb és újabb kérdéseket vet befogadónak. Cézanne-nal a „mondanivaló föl. François kísérletei a fiziológia és a pszichológia határterületein nélküliség” érzését állítja szembe. A fentiek mozognak, így kapcsolhatók a színekhez. A vizsgálódás tárgyát a ellenére alkotásait egyáltalán nem tekinthetjük különböző színekre adott reakciók jelentik. Elgondolkozhatunk, hogy ártatlan passe-temps-nak. Minden egyes látjuk mindezt megjelenni Vera Molnar alkotásaiban. A színintenzitás, vonalhúzásának távlatban (időben és térben) a tonalitás, a dinamika a figyelem irányításának eszközei a festé- felismerhető jelentősége van. Ahogy a szetben, az esztétikában, a pszichológiában – vajon hatott-e, hat-e fonémákból, a betűkből felépítjük lassan a ez Vera Molnar látásmódjára? szavakat, a tartalmat, úgy építkezik ez az Végezetül, visszatérve a személyesebb hangvételhez, a Fővárosi életmű is a jegyzetektől a kidolgozott művekig. Képtár – Kiscelli Múzeum egy új szerzeményére, a Hatmillió- A többnyelvűség humorával, egyúttal objek- hétszázhatvanötezer-kétszázegy darab Sainte Victoire hegy (2012) című tivitásra törekvő komolysággal kell elemezni Vera Molnar-műre az alábbi ajánlómmal hívom föl a figyelmüket: ezeket az alkotásokat. Látásmódjának kulcsa a lelki folyamatok szándékos kizárása: csak Ej, mi a kék? Ez a remek tengerkék, mi mértékegység, s meddig semmi érzelgősség! Szubjektivitást csak az terjed, ha engeded, míg konstans részeredményekkel kevered? értékítéletben enged meg – azt azonban Konkrét történetet mesélhetek, élvezet lesz minden részlet, mit megtartja magának. pasztelltől a filcig, tollig kékrészekben eléd vetek.

A cikk megjelenését a B. Braun támogatta.

december 2019 11 11 Szobor a festményben, festmény a szoborban Kun Imre művészete J a n k ó J u d i t

„A kozmikus világ és a mikrorészecskék közti összefüggéseket kutatom.” Kun Imre Párizsban élő képzőművész 1952-ben született Kunmadarason, a Hortobágyi Nemzeti Park határán fekvő mező- városban. A nagyjából 5-6 ezer lélekszámú település a 20. század végén a katonai repü- lőteréről volt nevezetes: a falu melletti létesít- mény állítólag egyike volt azoknak, melyekben a hidegháború idején atomfegyvert tároltak. Kun Imre hamar eljött Kunmadarasról, igaz, a szülői házat sokáig megtartotta, nehezen vált meg tőle, végül 2019-ben adta el. Először Budapesten tanult mérnöknek, de már ekkor rajzolt, mintázott magánúton, Fajó János ismertette meg a szitázással. Műszaki tudása, anyag- és technológiai ismerete szobrászként később nagy segítségére volt. Azok közé a kísérletező elmék közé tartozik, akik az „élethossziglan tanulás” fogalmának megjelenése előtt ösztönösen ezen az úton jártak. Kun Imre egyszerre nyitott és kíváncsi, igazi kísérletező alkat, ugyanakkor a végletekig makacs és kitartó. Ha egyszer valami szöget üt a fejébe, ha egy művészi probléma nem hagyja nyugodni, akkor addig próbálkozik, míg nem találja meg az igazi megoldást. 1980-ban végleg felhagyott addigi, műszaki területen végzett munkájával, utána hosszú ideig csak szobrászattal foglalkozott. Mára elindult a festészet irányába is, a fénnyel és energiával való kísérletezése pedig utat nyitott a termé- Sendra Federico fotó: szetgyógyászat felé. Kun Imre: Metamorfózis (részlet), 1979, De vissza a kezdetekhez: hogyan került bronz, kék kristály, 180 cm Kun Imre Párizsba? Amikor először járt ott dossziémat az Iparművészeti Főiskolán (Ecole Supérieure 1978-ban, egy közös ismerősük felajánlotta, des Arts Décoratifs), és felvettek csak úgy, rögtön a hogy bemutatja Pán Mártának, aki ismerte már harmadik évfolyamra. A véletlen szülte ezt is, mint annyi a munkáit, így örömmel élt a találkozás lehető- mást a pályám során, nem tervezgettem nagyon előre.” ségével, ami aztán egy hosszú művészbarátság kezdetét jelentette: „Megmutattam a szobor- Párizsban, az Arts Décoratifs-on ismerkedett meg terveimet – meséli erről a művész, – és nagy feleségével, Renée Bossaert-ral is, aki szobrászi karrierje örömömre teszettek neki. Kiderült, hogy egy mellett 35 éven keresztül tanított az intézményben, és sor művészeti kérdésben hasonlóan gondolko- főiskolai tanárként számos francia művész indulását segí- dunk. Az első pillanattól kezdve szimpatizáltunk tette, köztük Kun Imréét is. A házaspár Franciaország- egymással. Márta segített és biztatott engem szerte többfelé készített közösen köztéri szobrokat, a későbbiekben is, barátságunk alatt mindvégig ilyen a Bobigny egyik terén található Béke-emlékművük. értő tanácsadója volt művészetemnek. Magyarországon 2002-ben Üllőn, a szoborparkban 1978 és 1984 között többször jártam kinn avatták fel a második világháború és az 1956-os forra- Franciaországban, de mindig hazajöttem. dalom áldozatainak emlékére készített szobraikat. Aztán 84-ben úgy alakult, hogy bemutattam a

december 12 „Mikor még csak kijárogattam Franciaországba, elkezdtem bedolgozni Franciaországban élő magyar művészeknek. Éveken keresztül segítettem szobor- tervek, makettek készítésében, kivitelezésben vagy a kész szobrok felújításában. Pán Márta minden lényege- sebb munkája átfutott a műhelyemen. A dossziét, amivel végül felvettek a párizsi iparművészeti főiskola szobrász szakára, azért állítottam össze, hogy általa kiállítási lehetőségekhez jussak. Akkoriban, ha kint voltam, be-be járogattam párizsi galériákba, hátha valakinek megtet- szik az anyagom. Végül az iskola lett a kiugrási pont. Szerencsére a követségen megkaptam a tartózkodási engedélyt, nem kellett disszidálnom, megtarthattam magyar állampolgárságomat.” Az iparművészeti főiskola nemcsak házasságot, hanem szakmai kapcsolatokat is hozott Kun Imrének, diplomázás után egy francia művésszel, Jeanclos-val közösen részt vett a Gazdasági Minisztérium bronzkapujának megtervezésében és kivitelezésében. A 45 négyzetméter felületű, ötven bronzlapból álló kapu öntését Magyarországon vezényelte le, majd később Franciaországban saját öntödét hozott létre. A magyar öntödei tapasztalatokat francia mérnökök segítségével honosította meg; évtizedekig működött saját – felesé- gével közös – öntödéje, ahol másokat is kiszolgáltak, tanítványokat fogadtak, emellett lehetőségük terem- tődött a kísérletezésre. Feleségével számos köztéri munkát kiviteleztek, építészeti pályázatokon vettek részt. Ők készítik – többek közt – a L’Oreal kozmetikai cég, a Rhone-Poulenc, a Hispano Suiza Lever France díjait, és más trófeákat is. A tervezéstől a kivitelezésig minden munkafolyamatot maguk végeznek, ponto- sabban bevonnak ebbe náluk tanuló fiatal művészeket, akik a tervezésben és a bronzöntésben vesznek részt, mindeközben új ismereteket szereznek. Kun Imre a Franciaországban élő magyar művészekkel szoros kapcsolatot ápoló Abigail Galéria budapesti csoportos kiállításain már többször kiállított, 2019. május 13. és június 22. között pedig először mutatkozott be családjával közös tárlaton. Felesége, Renée Bossaert szobrász és lánya, Iris Fossier festő-grafikus alkotásaival közösen láthatta a közönség Kun térrel és fénnyel kísérletező fém- és plexiszobrait. Általában kétféle anyagot kapcsol össze sima felületű, geometrikus munkáiban. Az érdekli, miként reagál egymásra két különböző matéria, azok hogyan válnak szerves egységgé. Művészetét egyfajta metamorfózisnak fogja fel, amikor a durvább nyersanyagból kibomlik egy tiszta forma. Rendszerint fémet (bronzot vagy acélt) kombinál egy átlátszó anyaggal, ami lehet üveg, plexi vagy az ahhoz hasonló, de annál előnyösebb tulajdonságokkal rendelkező altuglas nevű anyag. Érdekli az anyagban rejlő feszültség, ezen az úton jutott el az acélsodro- nyokkal térbe függeszett plexiobjektekig, amelyek, ha természetes fény éri őket, a szivárvány színeivel terítik be a teret. A szivárvány, amit a szobor a napfény hatására létrehoz, maga is szimbólum, pluszjelentést ad a formához, pozitív töltésű, vigasztaló égi üzenetet hordoz. A 15-20 évvel ezelőtt készült, posztamenseken álló formák továbbfejlesztése ez, továbblépés a vágyott légiesség, az éteri minőség felé. Érdeklődésének homlokterében a kezdetektől ott van a fény és színbontás. A világítás összehangolása, megtervezése és beprogramozása, a fény erősödése, elhalkulása, ki- és bekapcsolódása kiállításainak szerves

Kun Imre: Fényközpont, 2019, akrilüveg, gépi forgácsolás, faragás, kézi csiszolás,

40×35 cm és 40×20 cm Sendra Federico fotó:

december 2019 11 13 aztán megvilágítva átsejlenek azon. Mostanában pedig a vászon és a plexiszobor összekombinálásán kísérletezik, a vászonba applikálva a szobrot. „Még nem adtam fel azt a tervemet sem, hogy kikísérletezek egy ledlámpát, egy olyan kis méretű, pontszerű fényforrást, ami színösszetételében megközelíti a napfényt, és ezt valahogy beleépítsem a szobraim belsejébe. A 90-es évek óta próbálkozom ezzel, de a lámpák erős hőhatását eddig nem sikerült kiküszöbölni, a ledek talán új lehetőséget kínálnak erre is. Mindig mindenben a fény megragadásának lehetőségét keresem. Amikor a festészeti műfajokba kirándultam, akkor is az izgatott, miként tudnám a festék – legyen az olaj vagy akvarell – nedvesen csillogó fényeit és erőteljes színhatásait a száradás után is megőrizni. A szín élénksége régi festészeti probléma. Sok időt töltök Avignonban – ahol van egy kis házunk, amit a saját kezemmel építettem –, arrafelé szoktam különleges pigmentanyagokat felkutatni, különböző ásványőrleményeket az üvegbe vagy a festékbe keverni.” fotó: Federico Sendra Federico fotó: Kun Imre minden alkotótevékenysége során arra törek- Kun Imre: Csillagfélteke, 2019, szik, hogy munkáival azokat a szemmel nem látható olaj, vászon, belső LED-világítás, 160×160 cm energiákat tegye láthatóvá, melyeket a gyógyításban is használnak. Aktuálisan a kvantumfizika jelenlegi eredményei foglalkoztatják, sokat olvas tudományos része. Korábban a „fény a szoborban” gondo- kísérletekről, az energia különböző megnyilvánulási latkör foglalkoztatta, olyan szobrokat készített, formáiról. A 2004 óta készített, csillagtérképeket ahol a három alapszín fényből való keverését ábrázoló, apró fényforrásokkal kiegészített képei a mikroprocesszorral vezérelte. Újabban szobrai világmindenség nagyságát idézik. „A több millió fényév leegyszerűsödtek, az érdekli, miként lehet távolságra található galaxisok hihetetlen távolságban fénnyel festeni, képet rajzolni a környezet vannak tőlünk, mégis hatással vannak ránk és felületeire, de akár egy kifeszített vászonra szervezetünkre. Gondoljunk csak bele, a hold változása is. Az első ilyen sorozatában a kilyukasztott milyen erőket mozgat meg, tengereket, óceánokat vászon mögé LED-fényforrásokat épített befolyásol. Lenyűgöz, mennyire végtelen a távlat, ha be, melyeket bekapcsolva a fény egyszerű a makrovilág felé nézünk, és ugyanilyen végtelen, ha geometriai elemeket rajzolt ki. Később a vászon befelé, a mikrorészecskék felé. A kozmikus világ és mögött helyezett el üvegre festett, csillagászati a mikrovilág ugyanúgy összefügg az én világomban, felvételek által inspirált képeket, amelyek mint a művészet és a gyógyítás.”

Kun Imre: Szobor a festményben, 2019, vászon, akrilüveg, LED-világítás, 160×100×20 cm fotó: Federico Sendra Federico fotó:

december 14 Picasso drága múzsái Feleségek, szeretők, múzsák a műtárgypiacon M a rt o s G á b o r

Idén június 22-ig volt látható New Yorkban át jelentősen. Ahogyan egyikük, az életrajzíró a Gagosian Gallery 980 Madison Avenue Richardsonnak fogalmazott egy beszélgetésben, „amikor alatti kiállítótermében (merthogy a világ ma új nő lépett be Picasso életébe, minden megváltozott: a talán legjelentősebb műkereskedőjének csak művészet, a ház, még a kutya is”. ebben a városban három galériája is van) Az alábbi írás nem tér ki arra, hogy Picassónak milyen volt a Picasso’s Women: Fernande to a személyes kapcsolata az egyes nőkkel, hogy melyiküket című kiállítás, amely a katalán művész bántalmazta fizikálisan, illetve melyiküket hogyan gyötörte legfontosabb „nőit” mutatta be a róluk készített lelkileg, hogy milyen hatással volt az életükre, a sorsukra, Picasso-festmények, rajzok és szobrok hogy mi történt velük a festővel való szakításuk után, hogy segítségével. A tárlatot – a művész ma élő ki lett közülük idegbeteg, ki(k) lett(ek) öngyilkos(ok); ezzel leszármazottjainak közreműködésével – még szemben kizárólag azt igyekszik áttekinteni, hogy az egykori a festő barátja, az idén márciusban 95 éves élettársakról készített portrék közül melyik hogyan szerepelt korában elhunyt John Richardson művészettör- az elmúlt években a műtárgypiacon, vagyis hogy az utókor ténész készítette elő, aki 1991 óta adta ki A Life melyik múzsát (pontosabban a róla készített Picasso- of Picasso című hatalmas művészéletrajzának műveket) értékeli a legtöbbre. eddigi három kötetét (az utolsó, a negyedik megjelenése talán valamikor idén várható), Az biztos, hogy Picasso egyike volt a világ legtermékenyebb és aki korábban már hat Picasso-kiállítást alkotóinak: egyes becslések mintegy ötvenezer (!) darabosra rendezett Gagosian különböző galériáiban. teszik az életművét, amelyben 1885 festményt, 1228 Emellett júniusban még két további kiállítás is nyílt, amelyek Picasso két fontos szerelmé- nek-múzsájának az életét, illetve a művészre és művészetére gyakorolt hatását mutatta be: Párizsban a Pompidou Központban (június 5. és július 29. között) Dora Maar, míg Madridban a CaixaForumban (június 19. és szeptember 22. között) Olga Koklova személyére-szerepére koncentráló tárlatok voltak megtekinthetők. (1881–1973) élete során egyes számítások szerint több mint száz nővel került hosszabb-rövidebb időre komolyabb-felülete- sebb kapcsolatba, ám közülük a művészettör- ténet hetet tekint úgy, mint akik komoly hatást gyakoroltak a művészetére: ők sorrendben (eredeti nevén Amélie Lang, 1881–1966), Olga Koklova (1891–1955), Marie-Thérèse Walter (1909–1977), Dora Maar (eredeti nevén Theodora Markovitch, 1907–1997), Françoise Gilot (1921), David (eredeti nevén , 1934) és (1927–1986). Picasso valamennyiükről számos portrét készített, természetesen mindig aktuális Pablo Picasso: Az alvó, 1932, olaj, vászon, 130,2×161,9 cm festői stílusában, márpedig az gyakran éppen © Succession Picasso / a „múzsaváltásokkal” párhuzamosan alakult

december 2019 11 15 szobrot, nagyjából 12 ezer rajzot, valamit több ezer sokszorosított nyomatot, illetve kerá- * miatárgyat tartanak nyilván. A művek közül 1917 májusában a Théâtre du Châtelet-ben ismerte számos készült a mindig aktuális szerelmeiről, meg Picasso az orosz balett-táncost, Olga Koklovát, és ezek a munkák (is) igencsak kapósak a amikor Erik Satie és a Jean Cocteau Gyagilev-rendezte műtárgypiacon: a nyilvános műkereskede- balettjátékához tervezett jelmezeket. Kirobbanó lemben, vagyis az árveréseken a legmagasabb szerelmük miatt Olga otthagyta a továbbutazó áron elkelt kétszáz Picasso-alkotásnak – fest- társulatot, és a festővel maradt, sőt 1918 júliusában ményeknek, szobroknak, rajzoknak – nagyjából a párizsi Cathédrale Saint-Alexandre-Nevsky ortodox a fele a mester életében fontos szerepet templomban össze is házasodtak (Jean Cocteau és Max betöltő nőkről készült. Az alábbiakban ezek Jacob voltak a tanúk). 1921 februárjában megszületett a közül mutatjuk be a legdrágábbakat. fiuk, Paulo. Ezután azonban megromlott a kapcsolatuk, és amikor 1935-ben Olga megtudta, hogy férjének – pedig akkor már hetedik éve! – viszonya van a fiatal * Marie-Thérèse Walterrel, aki ráadásul abban az évben Picasso 1904-ben találkozott első komoly egy gyermeket is szült a festőnek, Olga a fiával Párizsból múzsájával, Fernande Olivier-vel, és a Dél-Franciaországba költözött, és fel is akarta bontani kapcsolatuk 1911-ig tartott. A művész ezalatt a házasságukat. Erre azonban Picasso – hogy a francia több mint hatvan portrét festett a nőről. Ezek törvények értelmében ne kelljen egyenlő arányban közül azonban nem sok jutott fel az árverési megosztania a vagyonát az asszonnyal – nem volt toplistákra: 2016 júniusában a Sotheby’s

Pablo Picasso: Ülő nő, 1909, olaj, vászon, 100×80 cm Pablo Picasso: A levél, 1923, olaj, vászon, 100,3×81 cm © Succession Picasso / © Succession Picasso /

hajlandó, így Olga hivatalosan egészen a haláláig, londoni aukcióján ugyan az 1909-es Femme 1955-ig a festő felesége maradt, miközben a férfi újabb Assise (Ülő nő) című képért 43.269.000 fontot és újabb nőkkel kötötte össze az életét. (63.631.391 dollár; 17,729 milliárd forint) adott valaki (miközben 1973-ban ugyanezt a fest- Az Olgáról festett portrék közül a legtöbbet a Femme ményt a Sotheby’s árverésén 340 ezer fontért assise dans un fauteuil (Karosszékben ülő nő) című, meg lehetett szerezni), de ezenkívül mindössze valamikor 1917 és 1920 között készült képért fizettek: az 1906-os Demi-nu à la cruche (Félmeztelen ez 2017 májusában a Christie’s New York-i árverésén nő korsóval) című Fernande-ról festett képért 30.487.500 dollárt (8,497 milliárd forint) ért meg vala- fizettek 1997-ben 7,9 millió dollárt. kinek (miközben ugyanez a festmény 1989 áprilisában a Christie’s londoni árverésén még „csak” 4,4 millió fontért – akkor 7,4 millió dollár – cserélt gazdát). Nem sokkal maradt el ettől az ártól idén májusban a Christie’s New York-i árverésén a La Lettre (A levél) című 1923-as festmény sem: ezért 25.245.000 dollárt

december 16 fizettek. És nemcsak Olgát ábrázolja, hanem amerikai multimilliárdos műgyűjtő 155 millió dollárt (36,831 Paulóval együtt őt örökíti meg őt az a Mère milliárd forint) adott érte Steve Wynn-nak. A Las Vegas-i és enfant (Anya és gyermeke) című 1921-es kaszinómogul 2001-ben 65 millió euróért szerezte meg kép is, amelyért 1989-ben 18,7 millió dollárt a képet Wolfgang Flöttl osztrák üzletembertől, aki 1997 adtak egy árverésen. Ezek mellett az olajképek novemberében New Yorkban a Victor és Sally Ganz hagyatéki mellett Picasso számos pasztellportrét is árverésen 48.402.000 millió dollárért (akkor nagyjából készített Olgáról: ezek közül egy 2010-ben 5,6 13 milliárd forint) jutott hozzá; a Ganz-házaspár pedig millió fontért (8,2 millió dollár), egy másik még 1941-ben 7000 dollárért vette meg az alvó nőt. (Érdemes 1988-ban 4 millió fontért (7,5 millió dollár) lehet még megemlíteni, hogy 2006-ban Wynn egyszer már cserélt gazdát árveréseken. el akarta eladni ezt a festményt Cohennek – akkor 139 millió dollárért –, ám akkor az üzlet elmaradt, mivel a gyakorlatilag * alig látó Wynn, miközben megmutatta a képet a reménybeli vevőnek, véletlenül belekönyökölt a vászonba, és kilyu- Marie-Thérèse Walter 17 éves volt, amikor kasztotta azt, így az üzlet akkor kútba esett.) Mindenesetre 1927-ben a Lafayette áruházban megszólí- ezzel a 155 millió dollárral ez ma a második legdrágább totta egy férfi, hogy szeretne portrét készíteni Picasso-mű a világon, összesítésben pedig a tizenkettedik a róla; a lány addig soha még csak nem is hallott minden idők legmagasabb áron elkelt műtárgyai között. az akkor 45 éves Picassóról. A leszólításból viszont nagy szerelem lett (bár a festő ekkor Ugyancsak Marie-Thérèse látható azon a Nu au plateau még évekig Olgával élt együtt), és 1935 sculpteur (Akt, zöld levelek és szoborportré) című 1932-es szeptemberében megszületett közös lányuk, vásznon, amelyért 2010 májusában a Christie’s New

Pablo Picasso: Karosszékben ülő nő, 1917-1920 között, Pablo Picasso: Egy nő mellképe, 1938, olaj, vászon, 45×40,3 cm olaj, vászon, 130,2×88,9 cm, © Succession Picasso / © Succession Picasso /

Maya. Ekkor azonban Picasso már megismerte York-i árverésén 106.482.500 dollárt (22,7 milliárd forint) következő élettársát, Dora Maart – akivel fizetett ki a vevője. Az 1937-ben festett Femme au béret Marie-Thérèse egy alkalommal össze is vere- et à la robe quadrillée (Nő barettben és kockás ruhában) kedett a festő műtermében –, így hamarosan című portrét 2018 februárjában Londonban a Sotheby’snél elváltak az útjaik. vitték kalapács alá, és a licit nyertese 49.827.000 fontért (69,2 millió dollár; 17.581 milliárd forint) vihette haza a A már említett kétszáz legmagasabb áron festményt. Az ugyancsak 1932-es La Dormeuse (Az alvó) eladott Picasso-alkotás között huszonhárom 2018 márciusában a Phillips londoni árverésének kíná- olyan van, amelyek Marie-Thérèse Waltert latában szerepelt, és 12-18 millió fontos becsértékénél ábrázolják; ez a legtöbb ebben a listában messze magasabban, 41.859.000 fontért (57.819.837 a művész bármelyik múzsájáról készült dollár; 14,675 milliárd forint) került új tulajdonoshoz. 1932 alkotások között. A Marie-Thérèse-portrék termékeny és jó éve volt Picassónak: ugyanekkor készült az közül a legtöbbet a La réve (Az álom) című a Femme Assise Pres d’une Fenetre (Ablaknál ülő nő) című 1932-es festményért fizettek egy magánüzlet kép is Marie-Thérèse-ről, amelyért 2013 februárjában a során: 2013 márciusában Steven Cohen Sotheby’s londoni aukcióján 28.601.250 fontot (45.001.207

december 2019 11 17 dollár; 9,747 milliárd forint) fizetett ki a licitek nyertese. És még mindig 1932 (vajon * hogy nem tűnt fel az akkor még javában a Picasso 1935-ben szeretett bele Dora Maarba (mint már festővel élő Olgának ez a rengeteg másról láttuk, ugyanabban az évben született a lánya Marie- készült portré?): a (Olvasó nő) 2011 Thérèse-től), a horvát származású költő-festő-fotográfus- februárjában a Sotheby’s londoni árverésén nőbe, akivel 1943-ig éltek együtt (bár a kapcsolatuk utána 25.241.250 fontért (40,71 millió dollár, 8,063 is még egy darabig tartott). Doráról ugyancsak számos milliárd forint) cserélt gazdát (miközben portré készült, ezek közül tizennyolc szerepel a már többször 1996-ban New Yorkban még alig 6 millió említett kétszáz legdrágább Picasso-alkotás listáján. Közülük dollárt adtak érte). Az 1935-ös Tête de femme is a legtöbbet, 95.216.000 dollárt (19,6 milliárd forint) az (Női fej) című vászna is Marie-Thérèse-t ábrá- 1941-es Dora Maar au Chat (Dora Maar macskával) című zolja: ezért 2013 novemberében a Sotheby’s portréért adták 2006 májusában a Sotheby’s New York-i New York-i árverésén adtak 39.925.000 aukcióján; a fentebb már említett két legdrágább Marie- dollárt (8,8 milliárd forint; 2016 februárjában Thérèse-t ábrázoló festmény után ez a harmadik legtöbbért a Sotheby’s londoni árverésén még ez a kép elkelt kép, amelyik Picasso valamelyik múzsájáról készült. is „csak” 18,853 millió fontért – 27,144,549 A legmagasabb árakon gazdát cserélt Dora-portrék közül dollár – talált gazdára). A „késői” portré a következő a Buste de femme (Egy nő mellképe) 1938-ból: után vissza 1932-be, ugyanis ugyancsak ezért 2015 májusában a Christie’s New York-i aukcióján akkor készült az a még két festmény Marie- 67.365.000 dollárt (18,439 milliárd forint) adott a licitek Thérèse-ről, amelyek ára átlépte a 30 millió nyertese. Az ugyanabban az évben festett Femme assise

Pablo Picasso: Az álom, 1932, olaj, vászon, 130×97 cm Pablo Picasso: Ülő nő kék ruhában, 1939, olaj, vászon, 73×60 cm © Succession Picasso / © Succession Picasso /

dans un jardin (Ülő nő a kertben) 1999 novemberében dolláros határt: a (A pihenés) 2018 ugyancsak New Yorkban, de a Sotheby’snél cserélt utoljára májusában a Sotheby’s New York-i aukcióján gazdát, méghozzá 49.502.500 dollárért. Egy évvel később, szerepelt és jutott el 32,5 millió dolláros 1939-ben festette a művész a Femme assise, robe bleue (Ülő leütésig, vagyis vevője a jutalékokkal együtt nő kék ruhában) című portrét Doráról: ezt 2017 májusában a végül 36.920.500 dollárt (9,872 milliárd forint) Christie’s New York-i árverésén 45.047.000 dollárért (12,555 adott érte (2000-ben a Sotheby’s árverésén milliárd forint) szerezte meg valaki (ugyanez a kép 1966-ban Buste de 7,9 millió dollárért kelt el); míg a a Sotheby’s New York-i árverésén 52.500 dollárért, majd femme de profil. Femme écrivant (Női mellkép 2011 júniusában a Christie’s londoni árverésén már 17,9 profilból – Író nő) című kompozíció 2018 millió fontért – 29,1 millió dollár – cserélt tulajdonost). A sok júniusában a Sotheby’s londoni árverésén kép után pedig egy szobor: az ugyancsak Dorát megörökítő jutott 27.319.000 fontig (36,038 millió Téte de Femme (Női fej) 2007 novemberében a Sotheby’s dollár; 10,069 milliárd forint; pedig 1997-ben New York-i licitjén 29,16 millió dollárt ért meg valakinek. És egy árverésen még ezért is csak 3,7 millió végül tavaly a Christie’s adta el 19,3 millió fontért (25,5 millió dollárt kellett adnia valakinek). dollár) a Femme dans un fauteuil (Nő fotelben) című 1942-es, szintén Dorát megörökítő festményt.

december 18 készítette, amelyet aztán majd még további mintegy hatvan portré * követett: huszonnyolc festmény, valamint rajzok és szobrok. A modell- 1943-ban az akkor már 61 éves Picasso ként „megteremtett” nő aztán – akárcsak Gilot – maga is művész lett, megismerkedett a 21 esztendős Françoise saját festői karriert épített. Gilot-val. 1946-ban költöztek össze, 1947-ben született egy fiuk, Claude, majd két évvel A róla készült Picasso-portrék azonban nem annyira keresettek a később egy lányuk, Paloma. A kapcsolatuk műtárgypiacon: 2008 júniusában Sydneyben ugyan a Deutscher 1953-ig tartott, amikor is – a festő életében Menzies aukciósháznál egy 1954-es Sylvette az érte megadott 6,9 fontos szerepet játszó asszonyok közül millió ausztrál dolláros (6,5 millió amerikai dollár) árral még ausztrál egyedüliként – a nő hagyta faképnél Picassót, leütési rekordot is elért, majd 2013 májusában a Sotheby’s New York-i sőt 1964-ben meg is írta kettejük közös – árverésén egy másik Sylvette 13.605.000 dollárig emelkedett, ennél meglehetősen vad és zavaros – történetét. magasabbra azonban egyetlen róla készült portré ára sem jutott. Bár Picasso megpróbálta meghiúsítani a könyv megjelenését, ez nem sikerült neki: az Életem * Picassóval című kötet bestseller lett, több tucat Picasso már 72 éves volt, amikor 1954-ben utolsó komoly kapcsolata nyelvre lefordították, és több mint egymillió elkezdődött az akkor 26 éves Jacqueline Roque-kal. A művész 1973-as példány kelt el belőle. Gilot a Picassóval történt haláláig – 1961-től a férfi második házasságában – tartó együttélésük szakítása után kétszer ment férjhez, és festő- alatt Picasso több mint négyszáz portrét készített az asszonyról, és ként is szép karriert futott be (rendszeresen ezek közül tizenöt tudott bekerülni a kétszáz legdrágább alkotása közé. állít ki Budapesten is a Várfok Galériában). Egészen idén májusáig ezek közül is az 1954-es Femme accroupie

Pablo Picasso: Kuporgó nő, 1954, olaj, vászon, 146×114 cm Pablo Picasso: Nő kutyával, 1962, olaj, vászon, 162×130 cm © Succession Picasso / © Succession Picasso /

A Françoise-ról festett portrék közül hét található a legdrágább kétszáz Picasso-alkotás (Kuporgó nő) volt a legdrágább: ezért 2017 novemberében a Christie’s között; ezek közül is a legtöbbet, 29.930.000 New York-i árverésén (20-30 millió dolláros becsérték mellett) 12 dollárt 2015 májusában a Sotheby’s New millióról indult a licit, és tartott egészen a 32,5 milliós leütésig, ami York-i árverésén fizetett ki Vang Csongjun után a vevőnek a jutalékokkal együtt végül 36.875.000 dollárt (9,770 (Wang Zhongjun) kínai filmmogul a Femme au milliárd forint) kellett adnia a képért. chignon dans un fauteuil (Kontyos nő fotelben) Ezt múlta felül idén májusban a Sotheby’s New York-i aukcióján a című 1948-ban festett vászonért. Femme au Chien (Nő kutyával) című, 1962-ben festett vászon, amikor valaki a 25-30 millió dolláros becsértékhez képest egészen 48 millióig * emelte érte a liciteket, hogy aztán végül 54.936.000 dollárért (15,911 Miután 1953-ban Françoise Gilot két közös milliárd forint) vihesse haza a festményt, amelyen Jacqueline-t gyermekükkel kilépett az életéből, Picasso kedvenc afgán agarával, Kaboullal örökítette meg a festő. újra egy még fiatalabb múzsát talált magának: De hát, nem megmondta Dora Maar? Minden új múzsa érke- Sylvette David még csak tizenkilenc éves volt, zésekor minden megváltozott Picasso életében: „a művészet, amikor a festő a „lófarkas lány”-ról az első képet a ház, még a kutya is”…

december 2019 11 19 Szabadságot lopni A nagy könyvlopás P a t a k i G á b o r Szentendrei Képtár, 2020. III. 1-ig

Egy, a közelgő sztrádaépítések miatt az A dogmatikus szocreál ugyanis Picasso békegalambja utolsó pillanatban elvégzett régészeti kivételével gyakorlatilag anatéma alá helyezte az leletmentésre emlékeztet A nagy könyvlopás impresszionizmus utáni nyugati művészet fejleményeit, című kiállítás. A két kitűnő, akríbiájukról is nem tanítottak róluk semmit, a velük foglalkozó könyvek nevezetes művészettörténész, Árvai Mária a könyvtárak zárt részlegébe kerültek. Kovalovszky és Véri Dániel szerencsére még időben látott Márta, Kovács Péter vagy másfelől Jovánovics és hozzá a legendás esemény feldolgozásához. Lakner és a többiek persze tudták, hogy Joganszonon Tanulságokban, messze kanyarodó mellékszá- és Kisfaludi Stroblon túl is van élet. A kiállítás ezért lakban gazdag történéshalmaz bontakozott ki adhatott számukra – Klimó Károly szavaival élve – feldolgozásuk nyomán. „lélektani löketet”, a kor legmagasabb színvonalán álló reprodukciókkal ellátott, kézbe vehető, forgatható Adva volt, sok forrásban, visszaemlékezésben bizonyítékokat arról, hogy a világról és a művészetről felmerült, hogy 1959 őszén francia könyvki- alkotott elképzeléseik egyszer majd megvalósíthatóak állítást rendeztek a Műcsarnokban, melynek lesznek. S ahogy a kiállítás a maga 35 ezer látogatójával során az anyag döntő hányadát egyszerűen egy kénytelen-kelletlen megvalósult, de minden ellopták a látogatók. Az anekdotikus, vargabetűn túl is elkerülhetetlen kulturális nyitás megmosolyogtatónak tűnő epizódok mögött szimbólumává válhatott, úgy lettek az onnan gyorsuló azonban véresen komoly belügyi, diplomáciai ütemben hazalopott könyvek (szerencsére késő ősz és kultúrpolitikai történések feszültek. volt, a kopott lódenekbe és a télikabátba e célra varrt Az úgynevezett konszolidáció félidejénél járunk. belső zsebek megkönnyítették a dolgot) egy nehezen Nagy Imre összedrótozott lábbal a sírgödörben, kivívott-megőrzött szabadságpotenciál és civil kurázsi Mansfeld Péter is kivégezve már, a rendszer dokumentumaivá. most barátságosabb arcát fogja mutatni. Ugyan az 1956 utáni „laza” kultúrpolitika, a Tavaszi Tárlat liberalizmusa már a múlté (ez az egyetlen év a 20. században, mikor nem jelenik meg művészeti folyóirat a túl engedékenynek minő- sített Műterem és az egy évvel később induló hivatalos Művészet között). Mindenesetre a politika hivatásos irányítói próbáltak gesztu- sokat tenni saját legitimizálásuk érdekében, ebbe a keretbe illeszkedett az 58-as modern brüsszeli magyar pavilon, újbóli részvételünk a Velencei Biennálén, s ez a könyvbemutató is. A visszaemlékezések alapján elementáris erejű volt az addig tiltott gyümölcs utáni sóvárgás. Tömött sorokban várták a budapestiek a bebocsátást, hogy először csak lapozgassák, majd a hiányos vagy éppen szemet hunyó ellenőrzést kihasználva el is emeljék a kiállított könyveket. Köztük a Képzőművészeti Főiskola és művészettörténeti tanszék hallgatói is, akik számára az ott kézbe vehető albumok jóval többet jelentettek a megszerezni, dicsekedni való státusszimbólumoknál.

A raklapról minden látogató szabadon „ellophat” fejenként egy könyvet. A raklap körül, a csíkkal körbekerített területről időszakosan

fényképek készülnek Zsuzsa Berényi fotó:

december 20 fotó: Berényi Zsuzsa Berényi fotó:

Mert bár néhány könyvet, így a Lakner által Kiállítási enteriőr, interjú Perneczky Gézával, Kovalovszky Mártával, megszerzett Max Ernst-kötetet vagy az Kovács Péterrel, Klimó Károllyal, Gyémánt Lászlóval és Lakner Lászlóval Altorjai által elhozott Braque-ot rongyosra lapoztak, a legtöbb esetben nem önmagában felület is revelatív erővel bírhatott, nem véletlen, hogy Rouault, Matisse vagy Léger (vagy a szintén Tót Endrét például Korniss tanította meg egynemű elhozott szabásmintakönyv) volt a fontos, színes felületet festeni. hanem a könyv színe-szaga, az általa közvetí- tett szabad művészet ígérete. Az amúgy nehezen bemutatható dolgokat is érzékle- tesen megjelenítő kiállítás egy tanulságos installációban A kurátorok által megszólaltatott tizenegy csúcsosodik ki. A beszélgetők rendre beszámolnak arról művész és művészettörténész – vérmér- a zavarról, amelyet a többek között a hetedik paran- sékletük és alkatuk szerint eltérő mértékben, csolaton is nyugvó erkölcsi normáik és a vágy tárlókban de – ma is lelkesítő emlékként gondol vissza heverő „titokzatos tárgyának” eltulajdonítása közötti az eseményre. A velük készített beszélgetések tusakodás okozott. A mai, pillanatokon belül informá- kerültek a kiállítás középpontjába, s ezek segít- ciókhoz jutó látogató aligha élheti át a dilemmát. Neki ségével rajzolódik ki az esemény kontextusa is. már csak egy, a múzeum selejtezésre váró kiadványait Szóba kerülnek ugyanis más, a nyugat-európai tartalmazó rekesz jutott, melyből mindenki szabadon művészetre résnyi bepillantást engedő hely- választhat. Igaz, néha exponál a magasban elhelyezett színek is. Ilyen volt mindenekelőtt az ugyan- fényképezőgép, de tolvajlásunkat legfeljebb majd a csak ekkortájt megnyílt Váci utcai Idegennyelvű kurátorok kaján tekintete fogja ellenőrizni. Könyvesbolt, ahol szintén bele lehetett lapozni egy-egy, akkor csúcsminőségűnek számító Skira-albumba, vagy ilyen lett röviddel később a Fészek könyvtára a legendás Molnár Éva Kiállítási enteriőr Kovásznai György idézetével alatt. Sokak szemét nyitotta fel 1961-ben a British Council vándorkiállítása Henry Moore szobrainak reprodukcióival. A bátrabbak – a megfigyelők gondos szeme előtt – a nyugati nagykövetségek könyvtáraiba és fogadásaira is elmerészkedtek. S ott voltak még azok a keszonba kényszerített művészek, Kassák és a volt Európai Iskola tagjai, akiktől példát és információt egyaránt kaphattak a fiatalok. Ám hogy ez az út korántsem rózsaszirmokkal volt beszórva, az is jelzi, hogy egy 1961-ben a modern művészetről tartott ismeretterjesztő előadás a KISZ-ből való kizárással, egy 63-as engedély nélküli főiskolai kiállítás az intéz- ményből való kizárással fenyegethetett, hogy a múzeumok fiatal munkatársai nem járhattak a nyugati kulturális intézetek nyelvtanfolyamaira. A visszaemlékezések egyik többször visszatérő motívuma volt a korszak szürkeségének, fakó mivoltának hangsúlyozása. Nemcsak a bérházak és kirakatok voltak koszosak, de hasonlóképp maszatolódtak össze a színek a kor szocreál és posztimpresszionista festményein is. Ma már nehéz elképzelni, de a fiatalok számára egy tiszta, élénk kék fotó: Berényi Zsuzsa Berényi fotó:

december 2019 11 21 Legyen a múzeum referenciapont Díjak és esélyek és Díjak Villáminterjú Karole P. B. Vaillel B a s i c s B e a tr i x

Karole P. B. Vail a New York-i Solomon R. Guggenheim Museum kurátora volt két évtizeden át, több jelentős kiállítás, mint például a Moholy-Nagy: Future Present (2016) vagy a múzeum alapításának fél évszázados évfordulójára emlékező Art of Tomorrow: Hilla Rebay and Solomon R. Guggenheim rendezője. 2017-ben nevezték ki a velencei Peggy Guggenheim Collection igazgatójává és az alapítvány olaszországi vezetőjévé. Budapesti látogatásának oka, hogy ő lett K. V.: A velencei intézmény az egyik 2019-ben a Moholy-Nagy-díj kitüntetettje. Ez alkalomból kérdeztük. legkiválóbb múzeuma az európai és észak-amerikai 20. századi művészetnek. Szakmai és ismeretterjesztői küldetésünk Mit jelent Önnek a az anyag bemutatása, a legjelentősebb Moholy-Nagy-díj? életművének, amelynek fontos alkotásai művek kiemelt megismertetése a közön- csaknem mindig állandó kiállításon voltak séggel, kiállítások rendezése és az ehhez : Nagyon megtisz- Karole P. B. Vail megtekinthetők a múzeumban. szükséges folyamatos kutatómunka. telő, és örülök, hogy megkaphattam Fontosnak tartjuk a közönség számára ezt a díjat. Moholy-Nagy az a Milyen kurátori és igazgatói tervei rendezett változatos programok szerve- művész, akinek az életműve, sokféle vannak a velencei Peggy Guggenheim zését, valamint a gyűjteményt feldolgozó területen megnyilvánuló művészi Collection és az olaszországi és bemutató könyvek és kiadványok tevékenysége régóta nagy hatást Guggenheim Foundation élén? megjelentetését is. gyakorolt rám. Évekkel ezelőtt kezdtem foglalkozni a munkássá- A Karole P. B. Vail kurálta Moholy-Nagy: Future Present című kiállítás enteriőrje gával a Guggenheim Múzeumban, a New York-i Solomon R. Guggenheim Múzeumban elsősorban széleskörű érdeklődése és nyitottsága voltak azok a tulaj- donságai, amelyek különlegessé tették számomra a személyét.

Hogyan kapcsolódik mindez az Ön által a New York-i Guggenheim Múzeumban rendezett Moholy-Nagy László-életmű-kiállításhoz?

K. V.: Ez kurátori szempontból is nagyon fontos volt számomra, az ottani tevékenységem csúcsát jelenti. Solomon R. Guggenheim és Hilla Rebay is, aki tanácsadója volt, valamint a Museum of Non-Objective Painting (a Solomon R. Guggenheim múzeum elődin- tézménye) társalapítója és első igazgatója, gyűjtötték Moholy-Nagy műveit, alapos ismerői voltak az

december 22 fotó: Lakos Máté Lakos fotó:

Karole P. B. Vail előadása Karole P. B. Vail átveszi a Moholy-Nagy-díjat Fülöp József rektortól

anyagát tervezzük bemutatni – A jövő évben, 2020-ban emlékeznek azokat a művészeket is, akiket folyama- ezek a tárgyak a kollekció kevésbé meg arról, hogy negyven éve nyílt tosan támogatott, közöttük az amerikai ismert részét jelentik. meg a közönség számára a Peggy absztrakt expresszionizmus jelentős Guggenheim Múzeum. Mit terveznek alkotóját, Grace Hartigan festőnőt, Marina Mi Ön szerint a gyűjtemény a jeles évforduló alkalmából? Appolonio és Alberto Biasi kinetikus szerepe és feladata Velence művészeket, akik mindmáig Velencében városában és Olaszországban? K. V.: 2019-ben különleges módon élnek és dolgoznak. A Palazzo, ahol a idéztük fel Peggy Guggenheim alakját, II. világháború előtti alkotások láthatók, K. V.: Ez a második leglátogatottabb aki négy évtizede, 1979 decemberében egyik különlegessége Marcel Duchamp múzeum Velencében. Feladatunk halt meg, és hetven év telt el azóta, hogy Boite-en-Valise néven ismert, utazótás- egy minél dinamikusabb kiállítási megvásárolta Velencében a Palazzo kában elhelyezett együttese, amely 69 kínálat összeállítása kapcsolódó Venier dei Leonit, amely nemcsak neki művének reprodukcióját tartalmazza egy programok széles választékával a szolgált otthonául, de itt helyezte el gyűj- kis kiállítás anyagaként (1935–40 között város bel- és külföldi közönsége teményét is, és itt alakította ki múzeumát. húsz ilyen „hordozható utazókiállítást” számára, amelynek meghódítása Ezért ebben az évben kollekciójának állított össze, kivitelezésük módja és folyamatos célunk. Állandóan azon mintegy háromnegyed részét mutattuk tartalmuk apróságokban eltért egymástól; munkálkodunk, hogy látogatóink be a Palazzóban és az időszakos kiállí- közülük egy teljes változatot őriz a időről-időre visszatérjenek, és mindig tási terekben. A gyűjtemény különleges MoMA New Yorkban, illetve a Stedelijk találjanak valami különlegeset a szempontok szerinti bemutatása Múzeum Amszterdamban). 2020-ban múzeumunkban a gyűjtemények középpontjában Peggy Guggenheim Peggy Guggenheim gyűjteményének bemutatásának módja, a kiállítások, velencei élete áll, de bemutatjuk afrikai, óceániai, közép- és dél-amerikai ismeretterjesztő- és múzeumpe- dagógiai programok révén. Legyen múzeumunk a tudás, az inspiráció és a kikapcsolódás helye.

Milyen problémát jelent, hogy napjaink Velencéje a turisták mindent elárasztó hadával küzd?

K. V.: Az „overtourism” szóval jelölt, mára már szinte elviselhetetlen turistaözön aggasztó jelenség, Velencén kívül a világ több más városát és kulturális központját is érinti és fenyegeti. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy kivételesen magas minőségű látogatási lehetőséget nyújtsunk a közönség számára. Múzeumunk referen- ciapont Velencében a 20. századi művészet vonatkozásában mindenki számára, aki érdeklődik a művészet- történet e korszaka iránt.

december 2019 11 23 Törpék vagyunk óriások vállán Beszélgetés Nagy Mártával, a berlini Collegium Hungaricum igazgatójával B o r d á c s A n d re a

Nagy Márta 2018 októbere óta vezeti a kulturális körökben CHB-ként emlegetett berlini Collegium Hungaricumot. Berlinbe költözése előtt tizenkét évig a Goethe Intézet kulturális osztályának vezetőjeként dolgozott, korábban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem német tanszékén tanított, és a Balkonnál volt szerkesztő.

: Igen, abszolút. És a világ azóta is A Goethe Intézet után gyakorla- N. M. mozgásban van. Ferencvárosnak akkor volt dupla nyereség volt a német származású tilag fordított helyzetben vagy. egy nagyszerű polgármestere, Gegessy Eikével. Abban, hogy a Goethe azonnal Akkor a német kultúrát vitted egy magyar közegbe, most pedig Ferenc, aki támogatta, hogy minél több működőképes lett az új helyszínen, ellenkezőleg. kulturális intézmény legyen a kerületében. nagy szerepe volt annak, hogy nyitott Jó és minden szempontból izgalmas szemmel jártunk, és odafigyeltünk a Nagy Márta: A Pázmányon kihívás volt abban a közegben dolgozni: helyi igényekre. Egyébként Berlinben eltöltött bő évtizednyi oktatás 2005-ben egészen más volt a helyzet, sem más a helyzet. után érkeztem a Goethébe, mint 1988-ban. Mind Németországban, éppen akkor, amikor az Andrássy mind Magyarországon mások voltak az Mennyiben és miért? elvárások az intézettel szemben, melynek útról a Ráday utcába költözött. : Gyorsan változnak a trendek, az új környezetben szükségszerűen újra N. M. Rendkívül izgalmas időszak volt, nagy a konkurencia, újabb és újabb kellett gondolnia magát. És soha nem árt, ami hatalmas változást jelentett az szereplők bukkannak fel, miközben a ha elgondolkodsz azon, mit miért csinálsz. intézet életében. A Goethe Intézet hagyományosan fontos intézmények Hogy egy példát is mondjak: az Andrássy úti 1988-as alapításától meghatározó rendkívül kényesek arra, kivel állnak induláskor már csak azért is szenzációnak nyugat-európai kulturális intézmény szóba. A legkülönfélébb igényeknek számított a Goethe galériája, mert akko- volt Budapesten, az első pár kell egyszerre megfelelnünk. Hogy itt riban alig volt magángaléria Budapesten, évben bármit csinált, özönlöttek is hozzak egy példát: óriási szerencse, aztán ahogy egyre több lett, kevésbé az emberek a programjaira. Fontos hogy a CHB a város szívében van. Öt volt már érdekes pusztán a léte miatt. szerepet töltött be, minden téren percre sincs tőlünk a múzeumsziget, a Így amikor a Rádayban választani kellett, a centrumban volt. Aztán 2005 Humboldt Egyetem, a Gorkij Színház, az hogy galéria vagy kávézó, a kávézó mellett végén egyszer csak átköltözött a Operaház, a Német Történeti Múzeum. döntöttünk. Így jött velünk az Eckermann, IX. kerületbe, a Ráday utcába, annak Ez azt is jelenti, hogy már a közvetlen belőle lett aztán a Jedermann. is a végére. Sokan ezt úgy élték meg, környezetünkben is hatalmas a kulturális hogy az elegáns sugárútról elmegy a Az intézet közönsége is megváltozott? (túl-)kínálat. Ezt meg lehet élni konku- hajdani munkásnegyedbe, és ezzel el renciaként, de egyedülálló lehetőségként is veszíti minden súlyát. N. M.: Hogyne. Egyrészt az egyetemek is, amennyiben az együttműködést, a Azért tegyük hozzá, a Ráday tőszomszédságában sikerült egy fiatalabb közös témákat és érdekeket keressük. sokáig „kultucca” volt, ahol nemzedéket megszólítanunk, másrészt – Ami annál is fontosabb, mert ugyan intenzív kulturális élet folyt éppen a „kultuccának” és a helyi kulturális egy perce vagyunk csupán az Unter számos intézménnyel, szóval intézményeknek köszönhetően – hamar den Lindentől, az itteni Andrássy úttól, nem a peremre mentetek. beépültünk az új közegbe. Tudatosan véletlenül azonban kevesen tévednek az Gondolom, ennek az időszaknak együttműködtünk például a Ráday utcai intézetbe: az egyetemisták az egyetemet voltak olyan tanulságai, amit galériákkal, aztán egyszer csak közvetlenül célozzák meg, a turisták a múzeum- most is tudsz kamatoztatni. mellettünk megnyílt a Videospace, ami szigetet és így tovább. Láthatóvá úgy

december 24 fotó: Antal Barbara Antal fotó: Deim Balázs fotó:

Nagy Márta A CHB bejárata, fent Deim Balázs Asztronauta című fényképe

ha arrogánsan a saját dolgaimat próbálom nyomni, de az se, ha csak tudunk válni, ha jól működő intézmé- beszélgetésünk Mészáros Mártával és azt nézem, mit akarnak mások. nyekkel, fesztiválokkal kerülünk egyen- Hanna Schygullával, elképesztő nemzetközi rangú kapcsolatba. filmes szakmai közönséggel. 2019-ben egy nemzetközi nagy- városban mi a szerepe egy ilyen Ez mit jelent pontosan? Az, hogy te nő vagy, befolyásolja a intézménynek? Kikhez próbálsz programodat, a nézőpontodat és a szólni, ki a célközönséged? N. M.: Működj együtt fesztiválokkal, hozzád való viszonyt? adj helyszínt a magyar kultúra szem- N. M.: Abban a szerencsés pontjából fontos eseményeknek. N. M.: Biztosan, miként az is, hogy nem helyzetben vagyok, hogy mind a Szeptemberben például nálunk zajlott vagyok művész. Befolyásolja, hogy bánsz magyar, mind a német kultúrát a Berlini Nemzetközi Irodalmi Fesztivál az emberekkel, a partnerekkel. Mennyire jól ismerem, kiválóan beszélek több rendezvénye, aminek köszönhetően tudsz művészeti kérdésekben függetlenül, németül, és meglehetősen jó egy hét alatt kétezren jártak a CHB-ben, a másikra valóban odafigyelve gondolkodni. kapcsolathálóval rendelkezem ami nagyon komoly eredmény. Sokan A Goethe Intézetben azt tanultam meg, mindkét országban. Már az első közülük a múzemsziget és az intézet hogy akkor igazán látványos egy projekt, ha munkahetemen az irodámban ült között ingáztak, ott volt ugyanis egy közösen hozzuk létre, ha megtaláljuk azt, a lipcsei könyvvásár igazgatója, másik helyszín. Ugyancsak nálunk volt a ami mindkét félnek fontos, amiből kiindulva a másodikon a Literarisches Német Fordítóalap, a Freie Universität és tényleg jó dolgokat lehet csinálni. Az se jó, Colloquium teljes vezetése, hamar a Literarisches Colloquium Berlin fordítói vendégprofesszúrájának a székfoglaló Az ecsettől a kameráig, Moholy-Nagy László és magyar kortársainak művei előadása, amire bejött a CHB-ba a berlini a debreceni Antal–Lusztig-gyűjteményből című kiállítás enteriőrje irodalmi élet krémje.

Hogy sikerült ezt elérned?

N. M.: Hosszas előkészítő beszélgeté- sekkel, melyek során a közös témákat és érdekeket jártunk körbe. Hogy kinek miért jó az, ha együttműködünk. Ugyanez volt a Berlinaléval is.

Pont akartam is kérdezni, mi az, ami eddig volt, s mik a terveid?

N. M.: Az első komoly eseményeink februárban, a Berlinale idején voltak, ekkor a női alkotóművészeket állítottuk programjaink fókuszába. Pedig nem tudhattuk előre, hogy a fesztivál igazgatója arra fogja kihegyezni nyitó- beszédét, hogy a filmezés jövője női.

Volt egy remekül sikerült, teltházas Barbara Antal fotó:

december 2019 11 25 fotó: Stefan Hopf, Collegium Hungaricum Berlin Collegium Hopf, Stefan fotó:

A Lipcsei Könyvvásár Aranyrajzszög-díjas magyar standja, tervező: Farkas Anna tervezőgrafikus és Batisz Miklós belsőépítész

N. M.: A Bauhaus-év adta magát, miként az igazán jelentős fesztiválok is adottak. Nem eljutottam a Berlinische Galerie tudhatom, ki mit tervez egy-két év múlva, vagy a Musikfest Berlin vezetőjéhez. ezért kellenek a találkozók és beszélge- tudjuk reagálni. Ugyanakkor egy évre Az első félévben alig akadt olyan tések a potenciális partnerintézmények előre kell tervezned, és nem tudhatod, este, amit otthon töltöttem volna, vezetőivel. Persze nekem is pontosan mi lesz fontos Németországban 2020 folyamatosan úton voltam, régi és új tudnom kell, mit akarok, miből alakulhat ki novemberében. Viszont kiderítheted, partnerekkel tárgyaltam. releváns, jól kommunikálható program, hogy ha kellőképpen kitartó és ügyes vagy, A programokat közös kooperá- aztán annak, amit vagy akit bemutatok, hogy bizonyos intézmények milyen nagy ciók mentén gondolod el? Így helye legyen. Hogy meglegyen a befogadó eseményeket terveznek, milyen témákat lett Bauhaus-kiállításotok a közeg. A mi munkánknak az a lényege, dolgoznak fel. Erre aztán már tudsz berlini Bauhaus-évfordulóhoz hogy rálássunk a fogadó ország kulturális építeni. Pont a Bauhaust persze nem volt kapcsolódva? működésére, értsük a helyzetet, és gyorsan különösebben nehéz kitalálni…

Drégely Imre és Deim Balázs Hétköznapi galaxisaink című kiállítása fotó: Deim Balázs fotó:

december 26 fotó: Antal Barbara Antal fotó:

Clément Layes Klímatanulmány – Környezetszennyezés című performansza a Montag Modus Klimata #3 sorozat keretében

Milyen terveid vannak még? Úgy tudom, fotókiállításokban is gondolkozol. Az, amit csináltok, az egész Bauhaus-programnak N. M.: A fotó mindenképpen központi is részévé válik. témánk marad. Az ittlétem alatt szervezett első kiállításunkon Robitz Anikó és Minyó- N. M.: Kapóra jött, hogy most dolgozza Szert Károly munkáit mutattuk be, ezzel fel Nagy T. Katalin az Antal–Lusztig- elkezdtük hozzánk szoktatni a fotó iránt gyűjteményt, benne a gazdag Moholy- érdeklődő szakmai közönséget. Az épület Nagy-életművel, s hogy Debrecen láthatóbbá tétele lassan meghozza N. M.: Franciska egy német városának ez fontos, és pénzt is gyümölcsét: sokan azért jönnek be a házba, múzeumot vezet – teszi ezt hajlandó szánni arra, hogy külföldön is mert kíváncsivá teszik őket a látványos fantasztikusan –, abban a megismerjék a gyűjteményt. Így sikerült óriásplakátjaink. November végéig Drégely projektben nem Magyarországot, összeállítanunk és tényleg hatalmas Imre és Deim Balázs Hétköznapi galaxisaink hanem Németországot képviseli. sikerrel bemutatnunk Az ecsettől a kame- című fotókiállítása látható a CHB-ben, a Tudunk egymásról, figyeljük ráig. Moholy-Nagy László és kortársai kurátor Surányi Mihály. Őket aligha kell egymás munkáját, így nem című kiállítást, amely tőlünk Rómába bemutatnom az olvasóitoknak, Berlinben kizárt, hogy adódik egyszer majd ment tovább, nálunk pedig továbbra is azonban tennünk kell azért, hogy jöjjenek együttműködésre lehetőség. Sok látható egy 3D-s szkennelt változata. a nézők. Még idén lesz egy Mapping magyar dolgozik itt a művészeti és Helyben pedig mai kortárs reflexiókkal is Freedom címre hallgató fényprojektünk, kulturális szférában, és időnként kiegészítettük az anyagot. melyet a MOME animációs szakos diákjai találkoznak az útjaink. Leginkább és a potsdami filmművészeti egyetem annak tudok örülni, ha látom, hogy Kardinális kérdés a magyar intézetek hallgatói valósítanak meg a fal leomlásának kapcsán, hogy mennyire szóljanak bizonyos dolgok, melyek elődeim évfordulóján. És lesz még egy utolsó a helyben élő magyaroknak, s idején indultak, mára megtalálták Montag Modus is. mennyire a szélesebb közegnek. helyüket a német közegben, és nincs szükségük a támogatásunkra. Van aktív kapcsolatotok berlini Ezt még Krasznahorkai Kata találta magyarokkal? A CHB egyik legfontosabb felada- ki, nem? tának azt tartom, hogy úgy adjunk : Ez rettentően izgalmas és N. M. N. M.: Igen, de most Szirmay-Kalos Léna impulzusokat, hogy egy idő után már összetett kérdés. Már csak azért is, mert csinálja egyedül vagy más kurátorokkal. ne is legyen szükség ránk, és hogy a berlini magyarok nem tekinthetők Az első években a CHB tereire szabott eközben építsünk az előttünk jártak egységes csoportnak. A különböző helyspecifikus performanszokat mutattak teljesítményére. Hogy beszélgeté- időszakokban érkezetteknek más az be, idén két alkalommal kikerült a házból a sünk végén visszakanyarodjak az érdeklődésük, mások az elvárásaik, program, ami egyértelműen jót tett neki: az egyetemi múltamhoz: a 12. század más köti őket az intézethez. A régebb új helyszín új lehetőségeket teremtett, és új elején élt Chartres-i Bernáttól óta itt élőknek a gyökerek miatt közönséget is hozott. Jövőre már az egész származtatják a mondást, miszerint fontos, ők egyesületekbe tömörülve külső helyszínen lesz. törpék vagyunk, akik óriások vállán többnyire maguk szervezik kulturális ülünk. Vagyis elég hozzátennünk programjaikat. A fiatalokat ezzel A Velencei Biennálén a német pavi- akár csak egy kicsit a már meglévő szemben a gyerekeknek szóló esemé- lonnak Zólyom Franciska volt a kurá- dolgokhoz, máris előbbre visszük nyekkel lehet megszólítani. Például tora, az a projekt esetleg megjelenik itt a világot, hiszen mások vállán ülve gyerekkönyvcsere-programmal. is valamiképpen? szükségszerűen messzebbre látunk.

december 2019 11 27 Lépésről lépésre Beszélgetés Horváth Lóczi Judittal J a n k ó J u d i t Faur Zsófi Galéria, 2019. XI. 27. – XII. 20.

Horváth Lóczi Judit személyes érzéseit dolgozza bele absztrakt munkáiba, s miközben művészete bevallottan személyes, ő az, aki becsempészi a tudatosságot is karrierje építésébe. Művészi brandépítésről, a nemzetközi színtérre való kilépési lehetőségekről, az anyaság és a munka összeegyeztethetőségéről beszélgettünk vele a Faur Zsófi Galériában 2019. november 27-én nyílt kiállítása előtt.

Sűrű volt a 2019-es éved. Jól azok, akiket elsőre felvesznek látom, hogy tudatosan lépe- a Képzőművészeti Egyetemre. getsz a pályádon, vagy csak jól Nagy vargabetűt tettem ugyanis álltak a csillagok? a tájépítészet felé. Bajban vagyok, hogyan fogalmazzam meg ezt Horváth Lóczi Judit: Igyekszem. szépen, szándékom szerint nem Sok ösztönös elem is van ebben, félreérthetően. Magyarországon de megtanultam az évek során az első kérdés egy művész – leginkább a Budapest Art Mentor- felé mindig az, hogy „a Képzőn program elvégzésekor –, hogy meg végeztél vagy a MOME-n? kell határoznom egy távlati célt, s Esetleg Pécsett? És ki volt a azt mindig célkeresztben kell tartani mestered?” Én más művészeti magam előtt. Megkönnyíti a dönté- iskolákba jártam, és bár utólag seimet, ha félig távolra nézek, félig mindegyik remek döntésnek pedig az előttem álló lépésre, így bizonyult, mégis azt éreztem, az ember nagyjából látja, hogy amit magyarázkodnom kell. A magyar meglépni készül, beleilleszthető-e művészeti szcéna nagyon az útba vagy kilóg, esetleg egész belterjes, és aki nem abban a Angéla Mohos fotó: másfelé visz. Az egymásra épülő három elfogadott intézményben Horváth Lóczi Judit lépések visznek el a célig. végzett, kívülállónak érezheti magát. Magam is ezt éreztem, Egyre többen jelölik meg bizonyos helyekre, nem kapok Derkovits- központi problémának a magyar hogy hiába voltak szuper mestereim, mindig ösztöndíjat, mert ezek nem feltétlen azt szcéna elszigeteltségét, a szembe találtam magam a kirekesztettség jelentik, hogy rossz, amit csinálok. Lehet, nemzetközi világtól való izolált- érzésével. Erre az lett a tudatos válaszom hogy mindössze annyit jelent, nem ságát. Neked mennyire tudatos öt-hat évvel ezelőtt, hogy elindulok vagyok része annak a közegnek, amit ez a kifelé tekintés? külföldi pályázatokon, ahol nem a nevem, a a három iskola kinevel. mesterem vagy az oktatási intézmény neve H. L. J.: Ez a része a pályámnak a döntő, hanem a munka, amit beküldök. A külföld felé fordulás tehát tudatos teljesen tudatos. Néhány éve már, Bekerültem jó pár helyre, így szerepeltem döntés volt, és egyik helyzet szépen hogy elkezdtem külföldi lehetősé- például Milánóban, Velencében csoportos hozta magával a másikat. Olasz területen geket felkutatni, ami összefügg azzal kiállításokon. Londonban a Royal Academy rákerültem egy olyan listára, hogy is, hogy én nem a hagyományos of Arts nyári kiállításán idén harmadszor rendszeresen küldenek információkat, művészeti iskolákba jártam, hanem vehettem részt. Ezek nagyon fontos pályázati felhívásokat, nem nekem kell több irányból tettem szert a tudá- visszajelzések voltak nekem. Ha a nemzet- utánamenni a lehetőségeknek. Kincset somra. Legbelül mindig képzőmű- közi színtéren mindenfajta kapcsolat, érő pozíció, meg is szoktam osztani vésznek készültem, jó mesterektől összeköttetés nélkül beférek színvonalas ismerősökkel, barátokkal, mert meggyő- tanultam, de kanyargósabb úton tárlatok kiállítói közé, akkor nem érdekel, ződésem, hogy mindnyájunknak jobb, ha jutottam el valameddig, mint ha Magyarországon nem vesznek be minél többen pályázunk külföldre.

december 28 fotó: Horváth Lóczi Judit Lóczi Horváth fotó:

Horváth Lóczi Judit: Connected, 2017, akril, vászon, MDF-lap, fa, 57×75×4 cm

2015-ben először a velencei Arte Laguna van kitéve a falra, de gondosan válo- Prize pályázatára kerültem be, amit netes megjelenés is. Nézegettem az gatva és átgondoltan installálva úgy, mindig a biennálé előtt rendeznek az előző évek kiállításait, mert azok sokat hogy ne rontsák egymás auráját. Arsenaléban, a központi kiállítás hely- elárulnak arról, belefér-e az én stílusom, A kurátori csapat az akadémia színén. Az első évben egy triptichonnal érdemes-e pályáznom. tanárai közül kerül ki, a főku- sikerült bejutnom, sajnos azóta sem, rátor – a Velencei Biennálééhoz pedig minden évben megpróbálom. Nyáron Londonban szerepeltél a Royal hasonlóan – kiad egy fő szlogent, Ugyanabban az évben valósult meg Academy nyári tárlatán, és ha jól tudom, el is adták a munkádat. amely köré a kiállítást szervezik, és Milánó is, ahová nem tudtam szemé- meghívnak nemzetközi művészeket, lyesen kimenni, de munkát küldhettem. H. L. J.: Harmadszor kerültem be idén, és hogy a központi témához alkossanak Sok olyan élményem van, amit nem minden évben eladták a munkáimat, de valamit. Nagy neveket tudnak bánok ugyan, hogy kipróbáltam, de többé hangsúlyozom, szinte mindent eladnak, és megnyerni, Baselitz általában ki nem pályázok oda. Livornóban a Premio ezt nagyon jó látni. Szerencsére minden szokott állítani. A főkurátor mellett Combat Prize-on fantasztikus helyen, évben ki is tudtam menni, és azt tapasz- minden teremnek külön kurátora egy gyönyörű, régi múzeumban volt a taltam, hogy hétköznap délelőtt tömve van, ők döntenek arról, hogy a kiállítás, nagy élmény, szép fogadás volt van a terem. Sokszor családok, nagyszülők saját termükben mit állítanak ki, és a végén, csak épp nem akarták vissza- unokákkal sétálnak, nézegetik közben a hogy például milyen színűre festik küldeni a munkámat. A finisszázson katalógust. Azt látni, hogy egy társada- a falakat. A nyomtatott katalógus személyesen beszéltem meg a szerve- lomban ilyen igény van a képzőművészetre, mellett online is feltöltenek minden zőkkel, hogy nem tudom repülővel haza- nagyon lelkesítő élmény. Ez a londoni munkát, és ott is meg lehet vásá- vinni a munkát, küldjék utánam postán. képzőművészeti egyetem nyári tárlata, idén rolni a műveket. Aztán hónapokig könyörögtem nekik 251. alkalommal szervezték meg. Tipikus e-mailben, mire feladták. De mindent angol dolog, bármi történik a világban, a Tudod, hogy ki vette meg összevetve a pályázás jó dolog, érdemes Summer Exhibition 1796 óta nem maradhat a képedet? csinálni, sokat lehet tanulni belőle, és el. Bárki jelentkezhet, de ez gondosan számtalan kapcsolat szövődik. válogatott anyag, ahol a kiállítási naptárban H. L. J.: Igen. Akinek felkeltette az érdeklődését a munka, leteszi Egy időben órákat töltöttem a neten olyan nevek szerepelnek, mint Antony a foglalót, nekem pedig küldenek való szörfölgetéssel, elolvastam minden Gormley vagy David Hockney. Ha beválo- egy mailt az illető elérhetőségével fellelhető kiírást, megnéztem a kiállítási gattak, és van angol adószámod, eladhatod és egy hosszú listával, hogy miről helyszíneket, alaposan végigolvastam a a munkádat. Fantasztikus eladási arányokat kell tájékoztatnom. Ilyesmiket kell feltételeket. Végigbogarásztam, minek produkálnak. Nagyságrendileg 12 ezer leírnom, hogy milyen anyagból van a milyen díjazása van, kik a kurátorok, pályamunkából 1000–1200 művet állítanak munka, mit kell tudni róla, ki vagyok kikből áll a zsűri, rákerestem egyenként ki. Mindemellett tudnak kommunikálni ezzel én, tudok-e számlát adni, miként jut a nevekre. Abból is sok mindent le lehet a sok ezer művésszel, három napon belül hozzá a megvásárolt műhöz… Ha szűrni, hogy a honlap egy összetákolt a legsűrűbb időszakban is válaszolnak, és továbbra is szeretné a képet, akkor valami, vagy hozzáértést sugároz már a ha szükséges, tényleg segítenek. Ez egy szalon jellegű kiállítás, nagyon sok munka megírom a számlát, ő elutalja a

december 2019 11 29 pénzt, én kiállítom a nevére és elküldöm neki az előzőleg a Royal Academytől kapott kis zöld kártyát, mert csak arra adják ki a munkát. Egy angol hölgy volt a vásárlóm, keveset tudok róla, de nagyon kedvesen leveleztünk. Olyan is előfordult az egyik évben, hogy megkeresett egy úr azzal, lecsúszott a kiállított munkáról, mert már megvették, de van-e weboldalam, mert venne tőlem valamit. Többször vásárolt is azóta, egy teljes irodát berendezett a munkáimmal. A kiállítótérben van egy bárpult, most gines koktélokat és pezsgőt lehetett inni, miközben sétáltál a képek és szobrok között. Kicsit olyan, mint ahogy az ember elképzeli a képzőművészet mennyországát.

A londoni Dobossy-aukción is szere- pelt egy munkád. Az is elkelt? fotó: Rácmolnár Milán fotó: H. L. J.: Egy magyar gyűjtő vette Horváth Lóczi Judit: Looking for some calmness, 2018, meg 1100 fontért, ami a becsérték akril, vászon, 150×150 cm (9 db 50×50 cm-es vászon) középértéke. Már vett tőlem műveket az előző aukciókon is. Nagyon sok magyar Horváth Lóczi Judit: The Jump, 2019, akril, vászon, MDF-lap, fa, 80×50×5 cm gyűjtő és galériás ment ki Londonba, sokan figyelemmel kísérték, mi történik a bátor fiatalok eseményén, alig maradt bent munka.

November végén nyílik a Faur Zsófi Galériában önálló kiállításod. Mi a témája?

H. L. J.: Bad Hair Years a címe, és az anyaság, a szülővé válás a témája. A munkáim egy ideje erről szólnak, most próbálok nyitottabban beszélni róla. Sok olyan élmény ért, melyekből megértettem, más anyák sem szeretnek arról beszélni, hogy milyen problémákkal küzdenek, milyen kihívás éri őket nap mint nap, mennyire nehéz kisgyere- keket nevelve megfelelni a társadalmi elvárásoknak. Sokkal keményebb most az anyák helyzete, mint korábban. Állandó frusztráltság van a nőkben a sokféle elvárt szerep miatt. Legyél jó anya, de legyél jó feleség is, mert ha a férjed elhagy, annak te vagy az oka, de a munkahelyeden is teljesítsd ugyanazt, mint a többiek. Az én helyzetem ugyan kicsit más, mert erősen motivált vagyok az alkotómun- kában, de szeretnék minél többet adni a gyerekeimnek, minél jobb anya lenni, és közben az állandóan működő agyammal, zakatoló gondolataimmal is kezdenék

fotó: Horváth Lóczi Judit Lóczi Horváth fotó: valamit. Vannak nehézségek, amikről

december 30 nem illik beszélni. Barátnőimmel, akik szintén anyák, félve mondunk ki bizonyos mondatokat még egymásnak is. Mindig meglepődöm, miért is van ez, honnan ez a nyomás? Mennyivel könnyebb lenne, ha őszinték lennénk egymással! Teljesen normális érzés, hogy nem minden percben boldog az ember, nem mindig elégedett. Fizikailag és mentálisan is nagy feladat két kicsi gyereket nevelni. Állandóan másokhoz kell alkalmazkodni, más ritmusban mást csinálsz, mint ami belülről jönne – ez természetes dolog ugyan egy anyánál, de attól még nem könnyű így élni.

Milyen munkákat állítasz ki?

H. L. J.: Lesznek falra akasztható formázott vásznak, melyek ezzel a téma- világgal foglalkoznak. Ritkán tudok a műteremben lenni, és ritkán tudok futni – nekem ez a két tevékenység az, amikor önmagammal találkozhatok. Általában a komfortzónámon kívül tartózkodom, ezt nehéz frusztráció nélkül túlélni. Ezt el kell fogadni, csinálni kell, de néha vissza kell találnom magamhoz, a saját Rácmolnár Milán fotó: ritmusomhoz, mert különben jön az őrület. Egy installációt készítek erről, Horváth Lóczi Judit: Out of my rhythm, 2019, ami a Rendrakás címet viseli. Németül akril, vászon, MDF-lap, fa, 170×80×5 cm Ordnung machen – ez a szóösszetétel beleégett az agyamba, mint ahogy a H. L. J.: Nem véletlenül, hiszen színdina- rendrakás is beleégett a mindennapja- mikai szakmérnök is vagyok. Mostanában imba. Lepucolom az asztalt, fölsöpröm az erős narancs és az erős rózsaszín mindig a Pollock-Krasner-ösztöndíj, és a padlót, visszarakom a játékot a polcra. megjelenik, ezek fehérrel találkozva aurát kiderült, hogy igen. Lee Krasner, Öntudatlanul csinálom. Ahogy a főzést, képeznek maguk köré. Lesz két-három Jackson Pollock özvegye olyan félálomban. De ha rendet teszek magam olyan kép, amely csak szürkéket és konstrukciót talált ki, amit tényleg körül, ez a külső rend belül is elkezd fehéreket fog tartalmazni az igazán borús csak egy művész adhat egy másik hatni. Az installáció ezt fogja szimulálni: napokat jelképezve. Ösztönösen jönnek művésznek, és ami valóban segítség. be lehet jönni a galériába rendet rakni a színek, sosem előre döntök. Sok olyan Le kell adni előre egy tervet, hogy mindenkinek a saját szisztémája szerint, időszak van, amikor nem tudok dolgozni, de mire kéred az ösztöndíjat, és és remélhetőleg kialakul a nyugalom, egyfolytában jegyzetelek, ezért ha eljutok szerinted az miként fogja elősegíteni majd ebben a tiszta állapotban meg lehet a műterembe, csak kinyitok egy jegyzet- a pályádat. El is kell vele számolni, tekinteni a kiállítást. füzetet, és az teli van elkészülésre váró de rád van bízva, mire költöd, munkákkal. Meghallom az agyam hátsó A rendrakós installáció és a Találkozás csak indokold meg, miért lesz jó a zugából jövő inspirációkat. Sokszor születik önmagammal sorozat mellett most is karriered szempontjából. Költheted ebből valami szokatlan, de jelentéssel bíró lesz egy fal a vázlataimmal, ami bepillan- élelmiszerre, gyógyszerre a gyere- színpárosítás ott a vásznon. tást enged abba, milyen fázisai vannak keknek, de szakmai dolgokra is. Én egy elkészült munkának. Visszatérve az első kérdésekhez, a legfon- műterembérlésre pályáztam, hogy Boldog vagyok, hogy az irodalmat is tosabbról még nem ejtettünk szót, ez a ne kelljen a családi költségvetést sikerül becsempészni a kiállításba, Szabó Pollock-Krasner Alapítvány ösztöndíja. terhelni vele, és legyen egy nyugodt Imola Julianna költőnő ugyanis több Szikora Tamás monográfiájában olvastam zugom, ahol alkothatok. Így lett képemhez is írt egy-egy versprózát, először erről, hogy mennyit segített neki, műtermem, ami rengeteget segít. amelzeket formabontó módon fogunk amikor megkapta, egy évig nem kellett Idén a 111 művész közt hárman installálni a kiállítótérben. tanárként dolgoznia. Sőt, utána sem is megkaptuk Magyarországról az kellett munkát vállalnia a megélhetésért, ösztöndíjat – rajtam kívül Saxon Milyen lesz a színvilág? Tudom, hogy hanem művészként tudott létezni. Szász János és Forgó Árpád. neked az nagyon fontos. Megnéztem az interneten, létezik-e még Szerintem ez nagy szó.

december 2019 11 31 A tisztító Lehet-e pusztába kiáltott szó a performanszművészet? A test lázadása test A F e k ete D é n e s Muzej Savreme Umetnosti, Belgrád,

2019. IX. 21. – 2020. I. 20. Dénes Fekete fotó: Marina Abramović: Imponderabilia, 1977, performanszdokumentáció,

Géppuskalövések, sikolyok, elcsattanó pofonok főleg installációkból, archív fotókból, videóvetítésekből hangja, folyamatos zajkavalkád. Marina és a tanítványok által újrajátszott performanszokból áll. Abramović hazaérkezett Belgrádba, ahol A művésznő ugyanis nincs jelen. Pontosabban csak a szeptember 29-én nyílt meg A tisztító című maga fizikai valójában nincs ott. A gondolatok, melyeket retrospektív kiállítása. A Muzej Savremene egy életen át megfogalmazott, következetesen épülnek Umetnosti (Kortárs Művészeti Múzeum) teljes egymásra a kiállítótér emeleteken keresztül összenyíló épületét kitöltő tárlat nagy visszhangot kapott termeiben. De ami a kiállítás előnye lehet, ugyanakkor a szerb sajtóban, hiszen a világsztár művész a hátránya is, hiszen a kihangosított videók hangjai először rendezett ilyen mértékű kiállítást betöltik az összes termet, és megnehezítik az egy-egy szülővárosában, mióta elhagyta azt 1975-ben. műre való ráhangolódást. A sejtelmes sötétség olykor furcsa beavatási hangulatot kölcsönöz a kiállításnak, Az életművet a gyerekkortól egészen az időben ahol a művész az útvezető szerepét játssza el. hozzánk közeli munkákig befogadó térben úgy Az eredeti performanszok egyszeriek és megismételhe- érezhetjük, lehengerel bennünket a sok infor- tetlenek, mert a videók és az újrajátszások lényegükben máció. Aki szeretné egyben megtapasztalni különböznek attól, mint amikor Abramović személyesen Marina Abramović művészetét, annak érdemes adta elő őket. Ugyanakkor ez az út, amit végigjárunk ellátogatnia a szerb fővárosba. Maga a kiállítás

Kiállítási enteriőr Marina Abramović és Ulay Nyugvó energia (1980, performanszdokumentáció) című művével és az Imponderabilia című performansz rekonstrukciójával (1977/ 2019), fotó: Fekete Dénes Fekete fotó:

december 32 a tizenkilenc évesen festett Önarcképtől ami azért most csupán díszlet, ellentétben az eredeti egészen a Balkán Barokk marhafaggyúszagú velencei művel, amikor napokon keresztül a fojtogató csonthalmazáig, zsigerekig ható, felkavaró dögszagban drótkefével tisztította meg a húsmaradéktól élménnyé válik. a több száz lábszárcsontot. Marina Abramović művészetére nagy A harmadik emeleten mutatják be a későbbi hatással voltak a jugoszláv fővárosban töltött munkákat, itt már kevés videóvetítés van, inkább gyerekkori tapasztalatok. Visszatekintésében a klasszikus kiállításjelleg uralkodik a termekben, a nagyanyjával töltött időt, a nemzeti hősként és már csak zavaros háttérzajként hallatszódik a tisztelt szigorú partizán szülők neveltetését hangfalakból a hang. Ezen a szinten jelenik meg az tartja máig meghatározó élménynek. Egy ezoterikus gondolatok által uralt, „tiszta energiát” külön teremben ismerhetjük meg a nekik közvetítő alkotások sorozata, mint a Tranzitoriális szentelt korai munkákat, és itt látható az tárgyak nem emberi használatra című sorozat vagy a autószerencsétlenségről és a felhőkről készült Hét könnyű darab. Úgy tűnik, nem véletlenül kapták festménysorozat is. Ezek a képek izgalmas ezek a munkák a legtöbb kritikát az életműben, kiindulópontként jelennek meg a főművek mert most is zavaros értelmezéseknek adnak mellett, mert a termek elrendezése nem teret. A művek puszta tárgyként jelennek meg, itt kronologikus sorrendben mutatja be az alko- érzékelhető a legjobban, hogy a művész személyes tásokat. A korai művek a meglepetés erejével jelenléte nélkül a közvetített üzenet üresnek hatnak az első emeleten, és rávilágítanak a hat. A kvarckristályok gyógyító erejének számos későbbi performanszok eredetére. keleti kulturális vonatkozása van, lehetnének egy szertartás részei, de ezek a tárgyak inkább szobor- A leghíresebb performanszok, mint a Ritmus- szerűek, nem valódi rituális eszközök. A szellemi sorozat, fekete-fehér, a későbbiek, mint megtisztulás ígérete játékká válik. A művész jelen van, színesfilmvetítések révén tekinthetők meg. A hatalmas vetítővásznak továbbtagolják a kiállítótereket a félhomályban, a sötétség ezáltal eszközként szolgál az elmélyülés megidézésében. A vetítések mellé azok a tárgyak kerültek, amelyeket a művésznő használt a performanszokhoz. Az 1977-es Imponderabiliát, amit Ulayjal közösen valósí- tottak meg, most fiatal meztelen művészek játsszák újra. (A fiatalok rövidebb időt töltenek el az ajtónyílás között, többször váltják egymást a kiállítás ideje alatt.) A filmek, melyeket Abramović rendezett, így a Balkán Erotikus Epika vagy a Számíthattok ránk, egyszerre obszcének és groteszkek. Megalkotásuk idején úttörőnek számítottak, és kétségkívül nem veszítettek elementáris hatásukból. De az eltelt tíz-húsz év alatt radikálisan megváltozott a nézők befogadói ingerküszöbe, egy meztelen genitália vagy a halál megjelenítése ma már kevésbé hat sokkolóan, jóval megszokottabb egy kortárs művészeti múzeumban. Ám abban, hogy eljutottunk ehhez a felfogáshoz, Abramovićnak kivételes szerepe van a művészet történe-

tében. Egy mai fiatalra, aki először találkozik Dénes Fekete fotó: a performanszművészettel, vajon ugyanolyan hatással vannak ezek a művek, mint akik Kiállítási enteriőr Marina Abramović és Ulay AAA-AAA (1978, azokat annak idején látták? performanszdokumentáció) és Világos/sötét (1977, performanszdokumentáció) című műveivel, A Balkán Barokk metaforaként dolgozza fel a 90-es évek nyugat-balkáni háborúit, reflektál a gyilkos őrületre, mely a mai napig meghatá- A kiállítás által egy olyan művészről kapunk összképet, rozza a jugoszláv utódállamok mindennapjait. aki teste és érzékei önfegyelmezése révén kivételes 1997-ben a művészt a szerbiai kultúrpolitika kitartással építette fel karrierjét. Mégis egyfajta még számkivetettként kezelte, a performansz melankolikus boldogtalanság marad meg emlékül megvalósításához nem kapott támogatást. távozásunkkor. Ez az érzés nem feltétlenül negatív, A mostani helyzet kárpótolja az akkori hiszen a művészet eszközei révén kísérletet tehettünk sérelmeket, a 47. Velencei Biennálén szerzett a tisztulásra – erre utal a plakáton látható művész Arany Oroszlán-díjas alkotás a leghatásosabb is, mikor két szemeteslapáttal a kezében utcaseprő művek közé tartozik. A kiállításon savval töltött gyanánt vállalja fel „a tisztító” szerepét. rézkádak vannak szimmetrikusan elhelyezve Marina Abramović Levelem Szerbiának címmel egy helyi a videó elé. Megtudjuk, hogyan szoktak farka- lapban1 nyílt levélben hívta fel a fiatal szerb művészge- sokat nevelni patkányokból a Balkánon, majd neráció figyelmét a kiállításra. Saját megfogalmazása egy hirtelen mozdulattal magyar operettre szerint a kiállítás célja a tapasztalat átadása és a jár el egy csárdást a művész. A kézenfekvő közönség széles körű bevonása a performanszművé- abszurditást fokozza a sok marhacsont, szetbe, mert az csak a közös munka révén tudja élő

december 2019 11 33 2010-ben rendezett retrospektív kiál- lítása után a belgrádit nevezte meg karrierje egyik legfontosabb esemé- nyének. A bemutatott több mint 120 műalkotásról egy kivételes minőségű katalógusban2 is tájékozódhatunk, a benne megjelent tanulmányok további összefüggésekre mutatnak rá. A performanszművészet a dokumen-

táció nélkül elveszik, mint a pusztába Körkép kiáltott szó. A belgrádi kiállítás minősége iskolapéldaként szolgálhat a tekintetben, hogyan is lehet ezt a műfajt bemutatni. Zárógondolatként még annyit jegyeznék meg, hogy érdemes ellátogatni a felújított múze-

fotó: Fekete Dénes Fekete fotó: umépületbe, de azt ne várjuk, hogy a megszokott múzeumi infrastruktúra, : Portré aranymaszkkal, 2009, videó, 30' 5", Marina Abramović könyvesbolt vagy büfé vár minket, ezért jobb felkészülni az önellátásra. jellegét megtartani. A tisztító amúgy egy európai kiállítássorozat része, amely 2017-ben Jegyzetek indult, közülük a belgrádi a legátfogóbb, 1 https://www.nedeljnik.rs/moje-pismo-srbiji-marina-abramovic-pr- a legnagyobb méretű és egyben a záró vi-put-oci-u-oci-sa-beogradom-posle-45-godina/ helyszín is. A művész a New York-i MoMA-ban 2 The Cleaner, Marina Abramović, Museum of Contemporary Art, Belgrade, 2019.

Marina Abramović: A művész jelen van, 2019, installáció, fotó: Fekete Dénes Fekete fotó:

december 34 Rajzpanoráma IV. Országos Rajztriennálé L ó s k a L a j o s Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján, 2019. XI. 23. – 2020. II. 2. Körkép

Szögezzük le, még akkor is, ha közhelyként – milyen mértékben szolgáltatta ki őt a pszichikus »alvi- hat, hogy a rajz minden műalkotás alapja lágnak«. Megszabadult – vagy legalább is úgy hiszi, hogy (gondoljunk csak a festők vázlatrajzaira megszabadult – a »babonától«, de ennek során veszélyes vagy a szobrászrajzra): viszont a 20. század mértékben elveszítette spirituális értékeit. Morális és eleje óta ugyanolyan autonóm műfajnak szellemi hagyománya felbomlott, ennek a rombolásnak

Körkép tekinthető, mint a festészet vagy a szob- az árát, a világméretű káoszt és tudathasadást, csak rászat. Napjainkban pedig a rajzművészet most fizeti meg.”1 Szimbólumokkal dolgozik többek között elsősorban a kreativitás szimbóluma, művelői Csontó Lajos Lépcső (2017) című üvegrajzán. A lépcső mindenekelőtt a műfaj határait igyekeznek jelentése igen régi, Jákob lajtorjájához hasonlóan a rajta kitágítani. A fentebb leírtakat természetesen az való felmenetel egy magasabb, az éghez közelebbi bizonyítja a legmeggyőzőbben, ha megnézzük, létformába való emelkedést szimbolizál. A keresztény mi történik a gyakorlatban, amire kiváló ikonográfiában több rokon utalással is találkozunk, lehetőséget nyújt a IV. Országos Rajztriennálé. gondoljunk a jeruzsálemi templom lépcsőin felfelé lépdelő Ha végigtekintünk az idei kollekción, megál- gyermek Mária alakjára. Egy másik, egyetemes, számos lapíthatjuk, hogy az ábrázolásmódok mindkét vallásban megtalálható jelképet, a különböző világokat pólusa, a figurális-érzékletes, illetve az egymástól elválasztó átjárót jeleníti meg rajzán Hauser absztrakt és a konceptuális egyaránt jelen van Lilián Beáta (Kőkapu, 2019). A Kótai Tamás lapjain látható, a kiállítótermekben. Tematikájukat tekintve az konkrét jelentéssel nem rendelkező talányos motívumok utóbbiak között megtaláljuk a geometrikus, a (Hosszú hétvége II., 2019) viszont éppen a demitizálás minimal art kompozíciókat, a gesztusrajzokat, sajátos példái. Bodor Anikó ugyancsak jelképes útvesztője a figurális stílusú munkák között pedig a doku- sem Minótaurosz labirintusát hívja elő, amelyből a mentum jellegű városképeket, az enteriőröket, az arcképeket, a szimbolikus portrékat, az Csontó Lajos: Lépcső, 2017, üvegrajz, 44×44 cm aktokat, valamint az hommàge-okat. A magyar művészetben mindig is jelentős hagyományai voltak a geometrikus kifeje- zésmódnak, és ez érezhető ma is. Aranyász Zita műve is ehhez a vonulathoz sorolható, de túl is lépett rajta, ugyanis háromszögekből szerkesztett lapja fölé egy fémvázat helyezett, ezáltal a kétdimenziósból térrajzzá, mozgatható rajzrelieffé tette a művét (Occam vágása, 2019). F. Balogh Erzsébet az ellentétes formákat hangsúlyozza: egy térbe forgatott kockát kapcsolt össze az egymás mellett párhuzamosan lefolyó festékcsíkokkal (Egyensúly kísérletek III., 2019). Barti Magdolna ugyancsak a vertikálisan lefelé ereszkedő vékony és a horizontálisan futó vastagabb vonalak különbözőségét emeli ki (A fák még nőnek I., 2019). Sinkó István Fényfüggönye (2019) különböző téglalapformába zárt fényeffektusok játékos ábrázolása. Sebők Éva is a fényre, pontosabban a fény hiányára épít a körbe zárt fekete pontokat megjelenítő munkáján (Fekete fény III., 2019). Számos szimbolikus művet is láthatunk a kiállí- táson. Pragmatikus, profán korunkban a szinte már eltűnő jelképek fontosságára többek között már C. G. Jung is felhívta a figyelmet: „A modern ember nem érti, hogy »racionalitása« – amely lerombolta azt a képességét, hogy az isteni szimbólumokra és eszmékre reagálni tudjon

december 2019 11 35 nem tudnak kiszabadulni életük, pszichéjük útvesztőjéből (Labirintus, 2019). Gallov Péter körökbe zárt hiperreális fullánksora egyszerre megemlékezés és napjaink valóságára utaló szúrós, negatív jelkép (Hommàge à l’Âge d’Or III., 2017). És ha már a hiperrealizmusnál tartunk, mindenképpen meg kell említenem Molnár László Józsefnek a valóságnál is valóságosabb, szétszáradt ágakból és fonatokból összeállított, az elmúlásra, az enyészetre utaló kacatkompozícióinak legújabb darabját (Rajz LX., 2019). Külön figyelmet érdemelnek az emberi fejeket, karaktereket felvonultató munkák. Sáros András Miklósnak az előző triennálén díjazott, ezüstvesszővel készült göröngyszerű fejbokrai az idén a kamaratárlaton szerepelnek. Az abszurd bürokráciát kipellengérező fa- és kőfejeiről ismert Szurcsik József pedig több mint félszáz karakterrel jelentkezett az emberfejektől a robotportrékig (Bestiarum Humanum, 2017–2018). Az anyagnak meghatározó részét képezik a dokumen- tatív jellegű, városképeket, épület- vagy szobabelsőket megörökítő rajzok. Bács Emese Budapest nyüzsgő életének krónikása. Leskicceli a piacra menő embereket vagy a trolin utazókat (az utasokkal teli trolit megjelenítő munkája az előző kiállításon szerepelt). Jelenlegi rajzán a Váci út és a Róbert Károly körút kereszteződésének épületeit – többek között a rendőrség üvegpalotáját – láthatjuk felülnézetből (Itt élünk mi III., 2019). Imreh Sándor a városi környezet tipikus, gyakori tartozékát, egy összefirkált, graffitikkel díszített romladozó tárolót dokumentál (Utcai elemek 2., 2019). Rokon témát, egy üres, felújításra váró műhelybelsőt és festőbakot látunk Végvári Beatrix ceruzarajzán (Osztott egység 1., 2019). A városi kacatkultúra része lehet Éles Bulcsú Levetett nadrág 3. (2019) című lapja, amelyen egy eldobott rövidnadrággal szembesülhetünk. Befejezésül vessünk egy pillantást néhány, a tematikus csoportokba besoroltaktól eltérő rajzra. Krajcsovics Éva betűkből alakítja ki kompozícióját, szómustrát ír, akárcsak a betűképeket készítő Molnár Péter (Ima, 2017). Birkás Babett Feladatlap I. (2019) című opuszán a nézők kreati- vitására épít. Drozsnyik István Picasso-motívumokat idéz meg, Boldizsár Gábor különböző tárgyakat rajzol nagyon naturálisan quodlibet jellegű munkáján. És ha ezek után gyarló mikrovilágunkból kilépünk az univerzumba, eltöprenghetünk azon a nem is olyan régi felfedezésen, hogy a kozmosz jelentős részét nem a fény, hanem a sötét anyag teszi ki. Ez a tény annyira megragadta Madácsy István képzeletét, hogy az előző triennálé után immár második alkalommal rajzolt fekete lyukat. Számos érdekes művel találkozhatunk még a tárlaton Olajos Györgytől Várnagy Ildikóig, Győrffy Sándortól Nagy Gábor Györgyig, miközben azt is örömmel konstatálhatjuk, hogy az első, 1982-es rajzbiennálé résztvevői közül többen, így Butak András, Kovács Péter Balázs, Sulyok Gabriella vagy Stefanovits Péter is képviseltetik magukat. A sokszínű kollekciónak az a legnagyobb erénye, hogy mivel nem meghívásos, hanem beküldéses alapon szerveződött, alapos keresztmetszetet nyújt jelen rajzművészetünkről: sok mű érkezett az ország számos városából, a hazaiakon kívül felvidéki és erdélyi Aranyász Zita: Occam vágása, 2019, ceruza, papír, fémváz, térgrafika, 40×20 cm képzőművészek is fontosnak tartották, hogy jelen legyenek Salgótarjánban. Molnár László József: Rajz LX., 2019, ceruzarajz, 70×50 cm 2022-ben lesz negyvenesztendős az országos rajzki- szörnyet legyőző Thészeusznak csak Ariadné állítás. A tárlatokon az évek folyamán bemutatkozott fonala segítségével sikerült kijutnia: a Bodor jelentős művészek sora hosszú: Szalay Lajos, Gyarmathy labirintusának fordulóiban álló figurák inkább Tihamér, Kováts Albert, Nádler István, Tolvaly Ernő, modern korunk elmagányosodott hősei, akik Szirtes János, Molnár Péter, Schmal Károly, Molnár László József, Szemethy Imre, Földi Péter, Bukta Imre,

december 36 Gaál József, Szurcsik József, Baksai József vagy a fiata- Gallov Péter: Hommage à L’Âge d’Or III., 2017, labbak közül Gallov Péter és Fábián Erika. E korántsem grafit, 45×50 cm teljes névsor is bizonyítja, hogy három esztendő múlva a négy évtizedet átfogó kollekcióból érdemes lenne Szurcsik József: Bestiarium Humanum I., majd egy hiányt pótló, közelmúltunk rajzművészetének 2017-2018, tus, toll, papír, 70×100 cm a történetét összefoglaló tárlatot rendezni.

Jegyzet 1 C. G. Jung: Az ember és szimbólumai, Göncöl Kiadó, Budapest, 1993, 94.

december 2019 11 37 Rejtélyek, történetek Kiállítások Barna Sándor gyűjteményéből É b l i G á b o r Bartók 1 Galéria, 2019. XI. 14. – XII. 10., UP Galéria, 2019. XII. 11. – 2020. I. 22.

Amint a 20. század első felében, úgy a rendszerváltás óta újra terjednek a magán művésztelepek. A művészettámogatás és a befektetés különböző arányai jellemzik ezek működését. A tulajdonos rendelkezésére áll az ingatlan, esetleg más infrastruktúra is (például a szobrok elkészítéséhez szükséges techno- lógia), míg az alkotónak éppen hiányzik ez a munkakörnyezet. A művész egyúttal kikapcso- lódik, más alkotókkal közös inspirációban tölti az időt, néha a helyszínből is új impulzusokat nyer. Mivel a készpénz szűkös jószág a kortárs művészetben, kézenfekvő a barter: a művész alkotással fizet, ebből a tulajdonosnál idővel gyűjtemény állhat össze. Az általában vidéki művésztelepek városi párhuzama az egykori gyártelepeken bérbe adott műteremhálózat; az alkotók ezt is gyakran műtárgyakkal viszonozzák. Egy-egy példát hozva, ismert lett a nagykőrösi vagy a várgesztesi művésztelep, illetve az óbudai PP Center vagy a budafoki Art Quarter Budapest; van kollekció, mely már kiállításra is került. A legtöbb ilyen program nem szakosodik, és így számol azzal, hogy stílusban, művészeti irányzatban heterogén válogatás fog lecsapódni. A tulajdonos részéről ez nem ritkán kívánatos cél is, hiszen portfólió alapon Orbán Attila fotó: kalkulál: nehéz megjósolni, mi lesz tartós érték Naomi Devil: Sapkás lány, 2006, a ma születő művészetből, a sokrétű anyagban olaj, vászon, 70×50 cm az eltérő pozíciók majd kiegyensúlyozzák egymást. Kulcskérdés, hogy ezt a diverzitást munkákat hátrahagyva. A tulajdonos, a művész és a sikerül-e összeegyeztetni a minőséggel. tanácsadó együttműködése tudja egy ilyen program Két tekintetben is: a meghívott alkotók színvonalát biztosítani vagy éppen hagyni erodálódni. dolgozhatnak mégoly különböző médiumban, stílusban, de egy bizonyos szakmai szintet A somogyi dombok között 2003-tól egy évtizeden át garantáltan képviselniük kell; valamint a tőlük működött Barna Sándor birtokán a Töreki Művésztelep – bekerülő művek is igényesek, és ne félig akkori látogatásaimkor és most, utólag is úgy gondolom, sikerült maradékok legyenek, még ha például színvonalas és építészetileg is nemzetközi szintű kis méretűek is. A művész és a mű kiválasz- környezetben. Részben a gazdasági válság, részben tásában meghatározó, hogy ki hozza a telep a telep működésének feszültségei miatt 2012 volt az működésében a döntéseket. Ha a tulajdonos utolsó év, a kollekció most kerül feldolgozásra. Az első maga nem tanul bele a kortárs művészetbe, visszatekintő kiállításnak a Sensaria művészcsoport akkor szakmailag és emberileg megbízható által a Bartók Béla Boulevard program keretében a XI. tanácsadókra van szüksége. Ők fognak egy kerületi önkormányzattól jutányosan bérelt Bartók 1 olyan standardot az alkotók felé is képviselni, Galéria ad otthont. A csapat művészetfelfogása közel amelyhez igazodva a művészek is elvárják áll a telepéhez, számos tag többször volt is Törekiben, önmaguktól, hogy ne távozzanak méltatlan a Bartók 1 rendszeresen bemutat művésztelepeket, mert azok közösségi jellege rokon logikát mutat azzal,

december 38 ahogyan a Sensaria vagy más művészcso- portok az egyéni munka mellett kiemelten hisznek a közös gondolkodásban, a csoportos érdekképviseletben. A mostani kiállítás fő erénye, hogy nem kozmetikázza utólag a telep egyenetlen törté- netét, hanem művészetszociológiai jelleggel hagyja, hogy az igen eltérő jellegű és kvalitású művek dokumentálják, milyen kihívás előtt áll egy ilyen, több száz tételes műtárgyanyag, ha a feldolgozás nyomán valóban gyűjteménnyé kíván válni. Elismerés illeti a gyűjtő lányát, Barna Katalin kommunikációs szakembert, aki a család eredeti, a kényszerű magyarosítást megelőző nevéről Braun Gyűjteménynek elnevezett kollekciót kezeli. Pozitív példákat előtérbe helyezve, Kondor Attilának a gyűjteményben lévő művei közül csak egy, méghozzá a legkisebb szerepel, tanúsítva, hogy a kis méret is együtt járhat megfelelő minőséggel. Ugyanezt bizonyítja Kovács Lehel tájképe is, amelynek érdekes- sége, hogy a napfényben úszó fás ligetecske éppen az említett nagykőrösi művésztelepen készült. Kovácsnak a gyűjteményben lévő másik két festménye sem Törekin született: az egyik az élesdi művésztelepen (műteremben, nem a szabadban), a másik egy toszkánai tartózkodás nyomán, fotó

alapján, otthoni műteremben. Hogy kerültek Orbán Attila fotó: a töreki gyűjteménybe? Egyes művészek felajánlottak választásra képeket, s azokból Szolláth Gábor: Cím nélkül, 2006, olaj, fa, 70×70 cm szelektált a telep képviselője. A kiállított mintegy ötven mű bemutatja az akkor fiatal festőknek a telepen szintén megfordult mestereit (Halász András, Károlyi Zsigmond), az időközben elhunyt „nagy öregeket” (Schéner Mihály, Pauer Gyula), illetve az élő klasszikusokat (Váli Dezső, Haász István) is. A generációs spektrum másik végén Őry Annamária falapra készült festménye a Kelyhek sorozatból a hideget futtatja végig a befogadó hátán, ahogy a kés élén megcsillan a fény, és az edény alja piroslik, míg Kiss Viktória egészalakos portréja a lehajló alak rövidítésben való ábrázolásának szép példája. Szabó Franciska Unatkozók című sorozatának az utolsó, 54. darabja szerepel a kiállításon. A régi 3-as metróban készített rossz minőségű mobilfotókat úgy dolgozta át a művész, hogy a metró jellegzetes színét vízzel elmosható kréta használatával emelte ki a Neocolort teljesen egyszínű blokkokban használva. A képek mindegyike ugyanarra a sötét alapszínre épül, és a metrón megfigyelhető jellegzetes cselekvéseket alakítja vizuális naplóvá. A többségében festészeti anyagot fotó (Haris László), kisplasztika (Pertl Evetke), objekt fotó: Orbán Attila fotó: (Drozsnyik István), papíralapú munka (Haász Katalin) egészíti ki, és megjelenik néhány, Korodi Luca: Önarckép, 2003, olaj, vászon, 120×180 cm a telepen járt külföldi művész egy-egy műve is, például a kanadai Jessica Levman (Rudnay Gyulától Frey Krisztiánig), élő művészek havi, kíméletlen kompozíciója, amely a 21. század egyéni támogatása fejében nagy műtárgyblokkok durvaságával szembesít. (Pálfi Balázs, Matzon Ákos), továbbá Budapesten rendezett kiállítások és pályázatok nyomán Fuchs A művésztelepi anyagon túl a gyűjtemény Tamástól a Naomi Devil művésznevet használó Ördögh 1999-től kezdve más formában is gyarapodott. Noémiig alkotók széles körétől kerültek ide művek. Aukciós vásárlások révén klasszikus művek Ezért az első, a telepet dokumentáló tárlatot követően

december 2019 11 39 fotó: Orbán Attila fotó:

Korodi János: Műteremablak, 2007, olaj, vászon, 60×100 cm címében említett rejtélyeket, hiszen az önterápiás céllal (is) nagy távokat futó és például a Távol-Keleten újabb kiállítások következnek már nem a egy baleset nyomán szó szerint kalandokba keveredő telepre fókuszálva, hanem a gyűjtemény művész rendre a személyiség határainak átlépésére, egészéből merítve. spirituális utazásra hívja a befogadót. Az újpesti önkormányzat által fenntartott UP A Méhes Lóránttól Sütő Róbertig terjedő kiállítás Galériában narratív szituációkat bemutató nemcsak ilyen komoly történeteket, hanem vidámabb kiállítás kap helyet. A gyűjteményben szintén talányokat is tálal: Korodi Luca Önarcképe (2003) a számos tétellel reprezentált Csáji Attilának szentpétervári sorozatából a rózsás napszemüvegen a Kerub, aki a fákkal összenőtt című olajképe tükröződő motívumokat engedi látni bevonva ezzel a (1965) a művész szürreális expresszív idősza- látogatót a dilemmába, vajon mit is nézünk szó szerint kából először, elkészülte után három évvel és átvitt értelemben is a művész szemüvegén keresztül. Petrigalla Pálnál, majd Rákosligeten (1966), A művész testvére, a 90-es, 2000-es évek tehetséges a Tóth Tibor által szervezett underground festője, Korodi János már hosszú ideje az Egyesült kiállítási sorozat keretében volt látható. Csáji Államokban él és alkot; a kiállításon a Műteremablak akkori egyéni kiállítását Körner Éva nyitotta című angyalföldi sorozatából szereplő festményen meg, és ő írta utóbb a katalógust is, amikor a szinte egy börtönablak rácsai mögül figyeljük mű más darabokkal együtt a Fiatal Művészek a szomszéd ház falán fény, árnyék és tónusok Klubjában szerepelt. A rendszerváltás elgondolkodtató villódzását. óta is többször kiállított kép így egyfajta nyilvánosságtörténeti adalék is. A gyűjteményből további válogatások lesznek láthatók legközelebb tavasszal Óbudán; ez a A nagy generációból ugyancsak bőségesen folyamat segít a tulajdonosoknak az anyag valódi szerepel a kollekcióban Csorba-Simon László, értékeinek leszűrésében. akinek Futó alakja idéz fel az újpesti kiállítás fotó: Orbán Attila fotó:

Ferenczy Zsolt: Cím nélkül, 2009, olaj, vászon, 50×70 cm

december 40 Régió, regionalitás, provincia… avagy regionális sajátosság R u d o l f A n i c a EMŰK, Sepsiszentgyörgy, 2019. X. 11. – XI. 22.

Noha a főcímben szereplő fogalmak a kortárs levonni itt. Mindenesetre a kiállítás a Vécsi Nagy Zoltán és képzőművészet vonatkozásában elsőre Jovián György kurátorok által válogatott anyaggal igyeke- inkább ellentmondásos jelentést hordoznak zett gondolatokat ébreszteni a felvetett témában, és ez – mondhatjuk, erős diszkrepancia húzódik sikerült is. (Itt jegyzem meg, hogy a – választások idején meg a „regionális” és az „egyetemes” között, zajló – kiállításmegnyitó kötelező politikai köreinek lefutói, amennyiben az előbbi a peremen való léte- az a négy vagy öt megnyitó személy kellemes meglepe- zésre, a bezárkózásra is utalhat –, de az adott tést okozott dicséretesen rövid, visszafogott, kerek egész régió markáns sajátosságai hozzájárulhatnak mondatokba sűrített laudációjával – anyaországi kollégáik ahhoz, hogy azok ne csupán „megőrzendő” is tanulhatnának tőlük.) elemei, hanem szerves részei, építőkövei Jovián kurátori célkitűzése volt, hogy egy tekintélyes legyenek az egésznek. szeletét mutassa be a hazai idősebb és középgeneráció A regionalitás problémájáról és ellent- képzőművészetének, és a válogatással párhuzamot mondásairól eszünkbe juthat a 80-as évek vonjon a Vécsi Nagy által verbuvált fiatal erdélyi polémiája arról, hogy létezik-e (létezett-e művészek munkásságával. A generációk egymás mellé akkor) „szlovákiai magyar irodalom”, avagy állítása révén a folytonosságot kívánta bemutatni a sem. A válasz: az attól függ, hogy van-e kiállítás, de ami még fontosabb: egy olyan párbeszédet kánonteremtő ereje a magyar nyelven írt irodalom egészében. Tőzsér Árpád 1978-ban Péter Alpár: Pont II., Kőrösi Csoma Sándor emlékére, 2016, úgy fogalmazott, hogy ha azt nem a világra diófa, bronz, 5×120×120 cm való nyitottság jellemzi, hanem a „bezárkózás, izoláció, akkor (…) nincs szlovenszkói magyar irodalom”. Visszatérve a képzőművészetre, a dilemma érvényes a közép-kelet-európai régió Nyugathoz való viszonylatában is. Gondoljunk csak a 60-as, 70-es évek „keleti blokk”-beli avantgárdjára, amely nyugat felől nézve jobbára egységes képet mutat (erről jó néhány közelmúltbeli kiállítás is tanúskodik). A Tate, a Pompidou vagy a MoMA főként regionális kontextusban értelmezi, tartja számon a magyar képzőművészetet. Arról, hogy van-e sajátos vonása a magyar és – tovább hántva a hagymahéjat – az erdélyi magyar képzőművészetnek napjainkban, és ha igen, miként írható le ez a sajátosság az elmúlt évtizedeket is áttekintve, októberben kiállítást és konferenciát rendeztek Sepsiszentgyörgyön magyarországi és erdélyi résztvevőkkel. Az események a X. Székelyföldi Napok rendezvénysorozat részeként valósultak meg. Nemcsak terjedelmi korlátokra hivatkozva, hanem a kérdés sokrétűségének, kibogozha- tatlanságának, politikával való átitatottságának okán sem szeretnék hangzatos tanulságokat fotó: Alapfy László fotó:

december 2019 11 41 fotó: Alapfy László fotó:

Sipos Gaudi Tünde: Három, 2019, filctoll, papír, 150×250 cm egymás értékeit, megkeresni a közös nevezőt, és annak a fényében mutatni meg azt az izgalmas, kortárs kezdeményezett, amely túl a földrajzi, Székelyföldet, amely erőteljesen gyökerezik a múltban, nemzedéki és presztízshatárokon az értékköz- ugyanakkor határozott jövőképpel rendelkezik. pontúságot jelöli meg fő kritériumának. A közös nyelv volt a hívószava a Székelyföldi Napok A tárlat Jovián György által válogatott anyaga – Aknay eseménysorozatnak is, amely színházi, népmű- János, Baksai József, Barabás Márton, Bukta Imre, vészeti, irodalmi, zenei programokat is kínált a Elekes Károly, Farkas Ádám, Földi Péter, Gaál József, Ingo képzőművészet mellett: megérteni, megismerni Glass, Kovács Péter, Lajta Gábor, Lovas Ilona, M. Novák András, Orosz István, Prutkay Péter, Stefanovits Péter, Szurcsik József és mások munkái – a 90-es évektől Ferencz S. Apor: 683, 2015, digitális nyomat, 90×150 cm fotó: Kristó Róbert fotó:

december 42 napjainkig tartó időszakból vett merítés, egységes kollekció. A jórészt ismert életmű- vekből egy-egy emblematikus munka került a kiállítóterekbe. A továbbiakban az egyes művek felsorolása-bemutatása helyett a közös nevezőt keresem – a teljesség igénye nélkül, főként az erdélyi művészekre fókuszálva. Az erdélyi csapatban feltűnően erős a szob- rászok jelenléte. „A meglévő elemeket, amik a földből vannak, úgy elmozdítani onnan, hogy nyoma nem maradjon… például egy faágat, egy marék földet… és azokból felépíteni egy képi világot” – fogalmaz a háromszéki Éltes Barna (1981) markáns természetművészeti magatartást s azzal együtt a kulturális identitásmetaforát is felvállalva. Éltes a budapesti Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán végzett, s ma egy urbánus környezettől elzárt kis faluban, Feldobolyban él. Hajlék című szobra a természettel való harmónia újrate- remtésének igényét hordozza, a természeti anyagok közvetlen használata által létrehozott érzékeny, efemer munka. A land art művek bizonyos szempontból a mainstream ellenében születnek, s így kevésbé integrálhatók a klasszikus galériatérbe. Péter Alpár (1976) számára ugyancsak a természet szolgál inspirációs forrásul. Pont II. című, mérnöki precizitással létrehozott térplasztikájának kiindulópontja a művész honlapján fellelhető leírás alapján egy klas�- szikus zsánerkép: a tájban szemlélődve áll az ember, akit átjár annak harmóniája. A mű egy forgószínpadra hasonlít, azon azonban színé- szek helyett maga a szemlélődő áll, a látványt pedig a természet szolgáltatja. A középpontba helyezve az ember maga is a táj része lesz. A munka szellemi rokonságot mutat Farkas Ádám korábbi, szintén itt kiállított, Végtelen visszatérés című szobrával (1998), de számomra párhuzamba állítható Elekes Károly Alapfy László fotó: Gyergyószárhegyen készült fejszekompozíció- Jakab Gido Szende: Cím nélkül, 2015, vegyes technika, 207×95 cm jával is (Csillagok, csillagok, 2018). A természetművészet ökologikus szellemisé- installációt, textilműveket alkot, amelyekben a grafikus jelleg és gével azonosul Madaras Péter (1981) is, akinek az anyagszerűség egyaránt fontos. A mostani kiállításon látható a most kiállított Szív-mag (2013) című műve műve (Cím nélkül, 2015) érzékeny, finom, vegyes technikával első díjat nyert a tajvani Lih-Pao szobrászati lepedővászonra készült, érzéki hatású textilmunka. biennálén 2015-ben. Szobra rokonságban áll az A festők közül Szabó Anna-Mária (1989) Titánok című idősebb generáció képviselője, Jakobovits Márta 2016-os munkáját emelem ki, amelyen az archaikus nyomokat keramikus munkájával (A megtett út része), megőrző európai tradíciónak, a múlt és jelen egységének amely anyaghasználata és komponáltsága víziószerű, szürrealisztikus átalakulása figyelhető meg a szét- révén kilép ugyan a természetből, de vissza tördelt térben. Az asszír istenség lábánál a semmibe lefolyó is csatol oda. Egy kerámiából rekonstruált víz és a másik oldalon a kidőlő villanyvezetékek látványa kiszáradt folyómeder is lehetne, amelyben a nyomasztóan hat a nézőre. kavicsok évmilliók természeti folyamatainak alkotó-formáló erőit képezik le időtlenséget, zen Ferencz S. Apor kiállított fotója a Maszkmodellek mindenkinek harmóniát sugározva. A természetre, az emberi című sorozatából való, amelynek koncepcióját 2013-ban a lét kulcsfontosságú fogalmaira reflektál Lovas társadalmi szerepek felcserélődésének ábrázolása adta, de Ilona jól ismert, metafizikus tisztaságú, szakrális aztán az alapötlet fellazult, és a sorozat későbbi darabjain konnotációkat hordozó videója (S. O. S., 2005) is. a maszk játékos, groteszk zsánerképek vezérmotívumává vált. A maszkok egyszerre rejtenek el és keltenek feltűnést, Az EMŰK-nívódíjas Sipos Gaudi Tünde (1981) miközben egy-egy szerepcímkével is felruháznak, ahogyan a grafikus absztrakt-organikus, jelhagyásszerű, 683 című képen is láthatjuk. finom vonalakkal átszőtt munkája (Három) légi- ességével a természet sebezhetőségére is utal, Talán a fenti példák is igazolják, hogy e párbeszédekre alapo- de oda-vissza is működhet: a térből való kiha- zott kiállítás újabb bizonyítékot szolgáltatott Chikán Bálint sítódás vagy a megtestesülés folyamataként is még 1991-ben elhangzott s egy nemzetközi tanácskozás értelmezhető. Jakab Gidó Szende (1987) festő címéül is választott jóslata beteljesülésének: „A provincia szakon végzett Kolozsváron, ma térplasztikát, megszűnik, a régió marad.”

december 2019 11 43 Finom vandalizmus Elekes Károly: Restaurált kép B a l á z s K a t a Memoart Galéria, 2019. XI. 18. – 2020. II. 18.

Elekes Károly újrahasznosított képei 2003 óta borzolják a művészetértők kedélyeit. Az értelmező szövegekben számos alkalommal került már szóba a giccs, a high & low és ennek nyomán a talált tárgy kisajátításának gesztusa, a posztmodern művészeti gyakorlat eme emblematikussá vált eljárása. Elekes azonban nem csupán esztétikai ítéletünket állítja kihívások elé, hanem pszeudorestaurálási kísérletek során reflektál a művészet belső rétegző- désének beidegződéseire is, a 16. századra visszavezethető akadémiai rendre, amely kőbe véste a kismű- vészeti műfajok és a grand art közti hierarchikus viszony szabályait. Elekes ugyanis célzottan a nagy művészetből kiszoruló, dilettáns-amatőr, de a művészetre nyilvánvalóan örömforrás- ként tekintő mesterekre a korábban jellemző anonimitással szemben ezúttal nagyrészt valós (kisebb részben fiktív) néven szignált munkáit dolgozza át, tuningolja fel. A képekhez korábban az elfogadott intézmény- rendszeren messze kívül eső helyeken (piacokon, aluljárókban) jutott hozzá, deklaráltan küzdve a művészeti

túltermelés ellen. Ennek jegyében Károly Elekes fotó: néhány éve már a művészkollégáknál, galériákban, művészeti intézmények Elekes Károly: Dupla arc, 2017, olaj, vászon, 46×34 cm, restaurátorműhelyeiben felgyülemlett, eredeti szignó: Kún helyrehozhatatlan állapotú munkákkal dolgozik: innen a restaurálás folyama- során országokra lebontva végeztek felmérést arról, tának előtérbe helyezése. Az általa választott hogy a közönség mit szeret, illetve mit akar látni egy-egy alkotások ennek a kiállításnak az esetében festményen. Az orosz–amerikai duóval szemben nagyjából egy időben készült festmények, azonban Elekes munkái nem ironikusak, hanem bájt melyek a művészet toposzait, közhelyeit fedik és az eredeti alkotással szemben tanúsított alázatot fel a csendélettől a tájábrázoláson át a vallási mutatnak, átitatva egyfajta szürrealizmustól vezetett témákig (sőt egy, az eredetiség problémájára misztikummal. Az első ilyen jellegű alkotásai egyenesen rezonáló, ellentmondásos történettel a párizsi szürrealisták „kiváló holttest”-játékát rendelkező Csontváry-festmény újrafestéséig) juttathatják eszünkbe, amelynek során a valaki által alternatív történeti és művészettörténeti megkezdett rajzot kellett továbbvinnie a résztvevőknek. áttekintést nyújtva a tömegízlés irányairól. A játékban az alkotók nem látták az előző rajzot teljes Ez a gesztus eszünkbe juttathatja a Komar– egészében, Elekes a kismesterekkel való kollaboráció- Melamid-alkotópáros abszurd, mára klas�- jában azonban tudatosan választja ki az átdolgozandó szikussá vált neokonceptuális People’s Choice- műveket, ezt pedig önmagában meghatározza a válasz- sorozatának (1994–97) felvetéseit, amely tott kép által sejtetett rejtély vagy titok jelenléte. Elekes

december 44 fotó: Elekes Károly Elekes fotó: Károly Elekes fotó:

Elekes Károly: Kettős kereszt, 2017, olaj, vászon, Elekes Károly: Fegyelem, 2017, olaj, vászon, 44×34 cm, eredeti szignó: ismeretlen 60×50 cm, eredeti szignó: Spyra, 1938

munkái a megvalósulás gyakorlatát illetően leginkább Asger Jorn ma már klasszikusnak mondható, stratégiai modifikációival hozhatóak kapcsolatba. A dán művész a szituacionalista eltérítés gyakorlatát képbe átültető, elsőként 1959-ben Párizsban bemutatott munkái Elekes alkotásaihoz hasonló szemantikai mezőn mozogva, piacokon talált giccsképek átfestésével, átalakí- tásával jöttek létre. Jorn munkáira azonban a kifejezés (expresszivitás) képi lehetőségeit kereső és kifeje- zetten esztétikai anomáliák vizsgá- latának szentelt, különösen a 80-as években felvirágzó bad painting jelenség elindítójaként tekinthetünk – olyan előzmények után, mint René Magritte a szürrealizmust felülíró, vache-periódusában készült munkái, Picabia kései alkotásai és olyan utóélettel, amit a legemblematiku- sabban Martin Kippenberger zavarba ejtő művészete képvisel. Elekes művei egészen biztosan beilleszthetőek ebbe a 40-es évektől kezdődő, az avantgárd művészet invencióin alapuló, de azokat egyúttal dekonstruáló művészeti hagyo- mányba. A durván átíró gesztusok helyett ő azonban a múlt és (többek közt a QR-kódok képpontmintázatát használó rétegekkel) a jelen közötti összeköttetést is megteremtő finom vandalizmust részesíti előnyben, amelyek az alkotómunka különböző dimenziói és minőségei között a

nézőt a szinte képrejtvénynek tűnő Károly Elekes fotó: motívumok megfejtésére, a képpel való valódi elköteleződésre sarkallja. Elekes Károly: Alteregó I., 2017, olaj, vászon, 50×40 cm, eredeti szignó: Guzsik

december 2019 11 45 Kollektív történetek, privát tekintetek Nemes Csaba Helyi érték című kiállítása B o r d á c s A n d re a ICA-D, Dunaújváros, 2019. XII. 20-ig

Lehet-e nem tudomást venni a múltról, a gyökerekről, nem tudomást venni a jelenről, mindarról, ami körülvesz? És alkotóként mit lehet mindezzel kezdeni? Ezekkel a kérdé- sekkel foglalkozik Nemes Csaba, aki sokkal inkább aktivista művészként él a szakmai köztudatban is, mint festő. A dunaújvárosi Helyi érték című kiállításának két fő csapásiránya van, melyek aztán számos ponton összeérnek, túl az alkotó személyén. Egyfelől a családi mítosszá érlelt történetek, a szembenézés a gyökerekkel, a gyerekkort meghatározó apafigurával, a hozzá, pontosabban az általa képviselt nézetekhez való ambivalens viszonnyal, amit részben egy már korábbi, Apja neve című Knoll galériás kiállításában is megvillantott. A kiállítás másik vonala a napi politikai, társadalmi eseményekre való markáns reflexió. Mindezt par excellence festői módon megfogalmazva, a képek szer- kezetét tekintve kifejezetten a hagyományos formákat követve teszi. A politikai-társadalmi kérdéseket érintő művek kapcsán rendre megjelenik az a felvetés, hogy a művész ne politizáljon. (De különben ki

reagáljon, ha nem a művészek?!) Goya: 1808. Csaba Nemes fotó: május 2., 1808. május 3. Madrid védőinek kivégzése, az egész Háború borzalmai-sorozat; Nemes Csaba: Befagyott struktúrák, 2015, Gericault Medúza tutaja; Delacroix Chiosi olaj, vászon, 200×150 cm, mészárlása, a Szabadság vezeti a népet, Picasso Guernicája, és még sorolhatnánk a felfejtve az egymásra rakódott személyes és kollektív művészettörténet azon remekműveit, amelyek emlékeket. Lehet-e úgy tenni, azt gondolni, hogy ami aktuálpolitikai kérdéseket feszegetnek még elmúlt, ahhoz nincs közünk? A kor viszonyaihoz képest úgy is, hogy az alkotójuk személyesen nem volt liberális szellemiségű tanácselnök apa képe nemcsak jelen ezeknél a tragédiáknál. Ma sokkal inkább szellemében, hanem festett formában is ott kísért. az a kihívás, hogy hogyan lehet úgy reflektálni Mintegy egymás pandant-jaként látható az idősebb és az eseményekre, hogy az ne legyen didaktikus, az ifjabb Nemes Csaba. Az apa arcképe látomásként plakátszerű vagy illusztráció jellegű. emelkedik a kietlen táj fölé, míg a fiú szinte elveszik a hatalmas, sűrű erdőben. Az egyik uralja a környezetét, Nemes Csaba dunaújvárosi kiállítása a csak abban nincs élet, míg a másik részese a tobzódó kiváló rendezésnek köszönhetően a három vegetációnak. Nemes Csabánál a múlt képe az amatőr kiállítótérben három minitárlatot rejt, szinten fotózó apa képei alapján rekonstruálódik, átíródik, mintegy kiállításokat a kiállításban. Mint egy az utóemlékezet révén (Hirsch) újraalkotja a múltat. archeológus ás le privát történetei mélyére, A családi történetben a személyes emlékezet a kollektív

december 46 fotó: Nemes Csaba Nemes fotó:

emlékezet eseményeibe ágyazódik. Az utókor Nemes Csaba: Freskó készül, mutatja a várost, 2015, olaj, vászon, 180×250 cm gyakorlatilag mindig újraolvassa, sőt újraírja a múltat. Szép múlt vár ránk – mondhatnánk. mellőző emlékmű elleni tiltakozásul született munka, az Eleven Az apa tanácselnökként aktívan részt vett emlékmű története, amely a német expresszionizmus aktivista a romák asszimilációjának kísérletében, hagyományát követve linómetszéssel készült. s mivel számos kulturális hagyománnyal nem számoltak, a projekt sikertelenségét A kiállítás egyik főműve a Freskó készül, mutatja a várost című a romák irányában erős kritikaként élte hatalmas, barna árnyalatokban játszó festmény, melyet középen meg. Ezen a ponton különösen összecseng kettévág a művész, mintegy demarkációs vonallal választva el a személyes múlt a személyes jelennel, egymástól a felső és az alsó világot. A kép különben a Keleti hisz ez a kérdés az ifjabb Nemes Csabánál pályaudvart ábrázolja a menekültekkel, ahol a rideg, üres teret is markánsan megjelenik, de egészen más hirtelen belakják az ott rekedt emberek. A képen fent az esti nézőpontból, sokkal több empátiával és város sötétbe borul, míg a lenti kivilágítva, élettel teli. Ugyanez a szociális érzékenységgel. Az alsó terem egyik tagoltság figyelhető meg a mellette lévő Befagyott struktúrák című képsora a cigánygyilkosságok helyszíneit munkán, mely egy Diego Rivera-mű újraértelmezése. Itt három mutatja, valamint a Gyöngyöspatára bevonuló részre tagolódik a kép a különböző társadalmi rétegek, csoportok szélsőjobbos gárdistákat. Ez a terem amúgy a szerint: a felső síkban egy jómódú pár, a középsőben a dolgozó rajzoké (meg egy filmé), a kifejezetten társa- munkások, míg alul, a társadalom és a kép alján az ingyen ebédért dalmi kérdésekkel foglalkozó képes-szöveges sorban álló hajléktalanok. munkáké. Többek közt itt látható a 2013-as, az Ahogy a már említett Apafigura és a művészt ábrázoló festmény Interutópia Kísérleti Lakópark című sorozat, egy (Stage) egymás reflexiói, úgy számos más műve esetében megfi- fiktív gondolatkísérlet, melyben a művészeket, gyelhető a párba, illetve kontrasztba állítás. Ez leginkább a kisterem elméleti szakembereket egy nekik épített három képpárja esetében szembeötlő, ahol a hatalmas vásznak lakóparkba telepítenék ki. A műben a képnek mellé egy-egy kis kép is társul. A terem külön érdekessége, hogy a és a szövegnek egyaránt fontos szerepe különböző stílusban készült festménypár által nyomon követhetjük van, a feketével írt mondatokból az állami az életműben végbemenő festészettechnikai, stílusbeli változásokat. propaganda tipikus szófordulatai, vezényszavai köszönnek vissza, a vörössel írtak az erre való A különböző világoknak az erőteljes elválasztása nemcsak a reflexiók, a képzeletbeli szereplők gondolatai. képeken figyelhető meg, de a rendezésben is érvényesül, amihez persze adják magukat a ICA-D terei és adottságai. A klasszikus A felső szinten, a kiállítás fő termében elkülö- festményeken evidensnek tűnik az alsó és felső világok szerepe, nítve látható a német megszállás áldozatainak s noha Nemes képei látszólag mentesek ezektől a teátrális állított problémás, a társadalmi konszenzust gesztusoktól, a drámai, pokoli élet képei mégis alulra kerültek, míg a fentiek tudatosítják a befagyott társadalmi struktúrákat.

december 2019 11 47 Textilművészet és fenntarthatóság VIII. Kortárs Textilművészeti Biennálé P ert i c s F l ó r a Madrid, 2019. IX. 17. – XI. 3.

2019 őszén volt látható Madridban a Az esemény egyik kiemelt célkitűzése a kortárs VIII. Kortárs Textilművészeti Biennálé. textilművészet lokális, nemzetközi és nemzetek közötti Az esemény a World Textile Art Organization szinten történő megismertetése és népszerűsítése, a szervezésében jött létre, amelyet 1997-ben területen alkotó művészek közötti kapcsolat és össze- a kolumbiai Pilar Tobón alapított, központja tartás erősítése, illetve a műfajra érzékeny és befogadó pedig Miamiben található. A biennálét eddigi közönség megteremtése.1 A nyolcadik biennálé története során az Egyesült Államokban, tematikája a fenntartható város fogalmára fókuszált, Venezuelában, Costa Ricában, Argentínában, a felhasználható anyagok és eszközök tekintetében Mexikóban és Uruguayban rendezték meg, így pedig a textilművészet hagyományos értelemben vett az idei az első európai helyszín. kereteit kiszélesítő válogatással élt. Az anyagot három helyszínen lehetett megtekinteni: a Museo del Traje kiállítóterében kis méretű textilek és fotók, a Centro Arte

Baiba Osite: Városfalak, 2019, Amandine Bouet: Zavaros vizek, 2019, fa, vászon, 175×130×3 cm gyöngyhímzés, hímzés, bőr, gyanta, vászon, 150×116 cm fotó: Pertics Flóra Pertics fotó:

december 48 fotó: Vigh Krisztina fotó:

Complutense termeiben a nagyobb formátumú Vigh Krisztina: Cross your stiches!, 2019, alkotások és videómunkák, a Real Jardín 3D-nyomtatás, politejsav, 20×20×4 cm Botánico Alfonso XIII botanikuskertben pedig szabadtéri installációk kaptak helyet. környezetvédelem vagy a nemi egyenlőség. Az utóbbi egyébként hangsúlyos és központi kérdésnek bizonyult a kiállított munkák Az esemény tanúsága szerint a textilművészet jelentős részében, például Marie Bergstedt (Egyesült Államok) Ladies napjainkra talán éppen azért vált izgalmassá, in Lab Coats (2018) című alkotásában az orvosi köpenyek anyagára mert egy nehezen behatárolható kategória. hímzett, női tudósok nevét felvonultató szalagok egy, a tudományos A kiállított alkotások mind a felhasznált élet szimbólumait megjelenítő blézer társaságában estélyi ruhává anyagokat és technikákat illetően, mind nemesednek a próbabán. a formátumot tekintve igen széles skálán mozogtak. Szövés, hímzés, varrás, kötés, Izgalmasak voltak azok az alkotások is, amelyek mindenféle csomózás, horgolás, quilt, gyöngyapplikáció, formai előképet elvetve, közvetlenül a műalkotás befogadóra tértextil, valamint ezek hibridjei adták együt- gyakorolt érzéki hatására apelláltak. Jó példa erre Consuelo Walker tesen azt a képet, amely a letűnt technikák (Chile) Excess (2017) című, szoborként is értelmezhető munkája, újraértelmezésén át a különböző progresszív amely tulajdonképpen egy 180 centiméter hosszúságú, teljes megoldásokig számtalan módon értelmezi terjedelmében gombostűkkel tűzdelt szalag. A tűk vércseppekre a műfaj 21. században betöltött szerepét és emlékeztető gombja és csillogó fémszára távolról kifejezetten legfrissebb irányvonalait. kellemes látványt kelt, és csak közelről bontakozik ki a szépségen túlmutató, a tuszúrásokhoz a fájdalom és a sebesülés érzetét társító Érdekes módon éppen az iparművészet és másodlagos tartalom. A csillogás és tobzódás ellentétes pólusát a képzőművészet közötti mesgyén mozgó mutatja be Amandine Bouet (Franciaország) Eaux troubles (2019) művek bizonyultak a legelőremutatóbbnak és című, két darabból álló fali installációja, amely attól válik érdekessé, legizgalmasabbnak. A textilművészet erős, a hogy megidézi az haute couture ruhák gazdag gyöngyhímzését, népművészetben gyökerező múltja számos a subázott viseletek rojtjait, és mindezt csillámokkal, műanyag alkotót késztetett arra, hogy a hagyományos gyöngyökkel és egyéb, a képzőművészetben többségében módszereket és formai megoldásokat újraér- mellőzött anyagok halmozásával éri el. telmezze, nem egyszer erős társadalomkritikai tartalommal töltve meg az adott alkotást. Az eltérő kulturális háttérből érkező alkotók munkái a sokszínűség Sok esetben használati tárgyból, például ellenére is határozott irányvonalakat rajzoltak ki, köztük a kohéziót ruhaneműből vagy falvédőből kiindulva, azt a fenntarthatóság fogalma volt hivatott megteremteni, rendkívül képi és szöveges tartalmakkal ellátva vagy sokrétű olvasatnak engedve teret. A kortárs textilművészet egy drasztikusabb átalakításokkal jött létre a folyamatosan változó, alakuló terep, egy nagyrészt ugyan a műalkotás. Ilyen megoldással élt például manualitásra alapozó, ám azt mégis folyton megkérdőjelező műfaj. Yoshiko Sashida (Japán) Eclosion (2018) című, A biennálé elsődleges üzenete, hogy a környezetszennyezést érintő szúnyoghálóból készített, hatalmas uszályos, globális közbeszédben sok más mellett kiemelkedik a textilipar hímzett ruhája; Elena Martínez Bolio (Mexikó) felelőssége, és ez a tény a textilművészet képviselőit óhatatlanul Saberes continuos (2019) című, természetes is aktív szerepvállalásra kell, hogy ösztönözze. Ugyanakkor a műfaj anyagokból készített, tradicionális maya női láthatóan a gyökereitől sem szakadhat el, és egy másik, ma szintén viselete, amely képregényekre emlékeztető meghatározó téma, a nőművészet kapcsán is megkerülhetetlen. narratíva felhasználásával fogalmaz meg olyan aktuálpolitikai kérdéseket, mint a Jegyzet 1 https://madrid2019.wta-online.org/about-the-biennial/

december 2019 11 49 Az eleven tárgy a táj Hemrik László: Ötvös Zoltán – Random S i n k ó I s t v á n Neon Galéria Kiadó, 2019, Budapest, 89 oldal Olvasó „Ha Ötvös Zoltán képeit betöltenénk Ötvös álomszerű, tárgyszerű tájai is ezt egy képszintetizáló programba, a fajta szakralitást hordozzák konkrét pontosan kiolvashatóvá válna, mely vallási tartalom nélkül. léthorizontot formáló erő határozza Hemrik könyvének nagy értéke az meg leginkább művészetét.” Hemrik árnyalt, sokoldalú megközelítésen túl, László Ötvös Zoltán festészetéről szóló hogy a kortárs jelenségek általános kismonográfiája bár az utolsó nyolc év eredetére is rávilágít az egyes sorozataira fókuszál, mégis áttekintést alfejezetek során. Az erdei fények ad a festői életmű addigi szakaszairól című egységben például így ír: „Ötvös is. Az idézett Hemrik-mondat láthatatlan jelentése egyik pillanatról már sejteti: a szerző többirányú a másikra teszi a képet tűrhetetlenné. megközelítést alkalmaz tárgya, azaz Az alkotó nem is bírta el ezt a nyomást. a művész œuvre-je elhelyezésekor. Marad az elkészült képeken való Hemrik alapvetően a tájfilozófiák, érdek nélküli borzongás.” A tájjal és általánosabban a filozófia területéről álommal való random foglalkozás ezt indít, Montaigne-től Jaspersen át eredményezheti, láthatjuk a kötet szép Zbignew Herbertig tart a szellemi út. kiállítású reprodukcióin is. Az „érdek Ötvös munkásságának állomásainál nélküli borzongás” mint korjelenség e szerzők – és természetesen más sajátos hangulatot teremt az írók, gondolkodók is – fontos szellemi életműben. Ezt rendkívül plasztikusan munícióként állnak. Hemrik a tárgy és a érzékelteti Hemrik László tanulmánya. táj összekapcsolódásának lehetőségeit történetivel való ellentétre vagy arra, boncolgatja egy-egy képet hosszabban hogy az összlét képviselője és szimbó- Jegyzet is elemezve (Vöröstető, Teniszsátor). 1 luma, s annak árama pezseg benne.” 1 Georg Simmel: A táj filozófiája. Ford. Berényi Gábor. Rámutat a képek keletkezéstörténe- Simmel gondolata véleményem szerint In Velence, Firenze, Róma. Művészetelméleti írások. Atlantisz, Budapest, 1990. tének esetlegességére (ettől /is/ lett a összecseng a Hemrik által felvázolt sorozat címe a Random). táj-tárgy élmény belső emanációjával, A táj Ötvösnél szinte egymásba szellemi kiáramlásával. S itt megállva folyva jelenik meg az álommal. Így egy pillanatra felvetném a festői lehetséges, hogy képeiben táj és álom anyagban rejlő szakrális, spirituális tárgyiasul. A táj néha egy földdarab, vonal feltárásának lehetőségeit is. egy szikla, esetleg víz (tenger, tó). Ötvös képei a metafizikus De Chiricón Ezek összefüggésekbe – metafizikai keresztül visszafelé haladva az időben szuperrealizmusba – építik egymást. elérik a sienai iskola, akár Sassetta „Ha valamilyen valóságot természetnek hideg-metaforikus tájelemeit, melyek nevezünk, akkor valamilyen belső persze a vallásos képtéma háttereként, minőségre gondolunk, a művészettel, ám fontos mozzanatként jelentkeznek. a mesterségessel, az eszmeivel és a

december 50 Mondatvégi pont Schneller István: Modern szakrális épületek W e s s e l é n y i -G a r a y A n d o r Typotex, 2019, Budapest, 172 oldal

Magyarországon napjainkra abban, hogy a befogadó rezonálására csendesedett el az a templomépítési építve adja át a „hagyomány mítoszba hullám, amely a 80-as évek közepén örökített, szimbólumokba foglalt indult, és a 2000-es évek környékén üzenetét.” A tér transzcendens „feltöl- tetőzött. Bizonyos funkciók és az építési tését” voltaképp elvégzi az általam kedv eme termékeny együttállása – meglehet, megengedhetetlenül korántsem példa nélküli. A Horthy- tömören és talán helytelenül – rekonst- korszakban hasonló jelenség zajlott ruált elmeszerkezet. A mai napig az Eucharisztikus Világkongresszus szervezési ideaként tekintett áramló budapesti megrendezéséig, a tekintetet tér Mies van der Rohe-i koncepciója pedig ismét a jelenre fordítva a ugyanis éppúgy táplálkozik Mondrian kortárs templomépítési kedvhez „miszticizmusából”, mint Malevics mérhető lendülettel jelentek meg szuprematizmusából. A könyvben tehát itthon a kortárs borászatok is. A két egyetlen amalgámként jelenik meg funkció ikeralakzatként kapcsolódott a szekularizáció, a „beinahe nichts” egymáshoz, amelynek magyarországi protominimalizmusa és a kortárs történetétől – és sikerétől, hisz ez lett templomtér eleszköztelenedése, amit az a két rendeltetés, amely egészen Schneller éppúgy igazol Tábor Bélával napjainkig a belépőt jelentette az („a modern művészet most tehát önszervező elitklubba –, nos, e funkciók Noha a kötet egy lazán csatlakozó nem abban látja a funkcióját, hogy mitizálódásától elválaszthatatlan az a esszéfüzér, a szövegláncon keresztül »visszaemlékezzen az ősfelejtésre, metafizikai keret, amelynek sarokpontjait futó, egymásból logikusan következő hanem abban, hogy visszafelejtsen egy Hamvas Béla határozta meg. Az építé- tézisek sorozata engedi koherens álemlékezést«”), mint ahogy illusztrál szeti tér nyilvánvaló pszichológiai hatása, építészetelméletként olvasni a könyvet. a templomtér megújulásának teológiai ha úgy tetszik szakralitása, továbbá a Schneller István a kortárs fogalmát az háttereként tételeződő krisztusi „temp- borrá érés, ha úgy tetszik „átváltozás” első világháború végétől eredeztető lomtisztítással” is. liturgiai behelyettesíthetősége kapcsolta időszakra érti, a szakrális építészetben Mindez, hangsúlyozom, egymáshoz a borászatokat a templomokhoz, segített lezajlott változásokat pedig elsősorban lazán kapcsolódó fejezetek során, továbbá abban, hogy az építészeti szak- a nyugati kereszténység által megha- fotókkal illusztrált példákon keresztül ralitásról mint transzcendens minőségről tározott kultúrkörhöz köti. Ez a fordulat sűrűsödik tétellé, elkerülve azonban azt, lehessen értekezni. részben a szekularizációhoz köthető hogy az olvasó egy pillanatra is szellemi jelenségekből, továbbá abból a nyugati Schneller István könyve az építészeti tömedékelőben érezze magát. kereszténységre jellemző megújulási diskurzusokban jártas olvasó számára képességből ered, amelynek során „a Schneller István – a nagy, egyben utolsó prousti madeleine, amely konkrét belső reformmozgalmak felrobbantották urbanista generáció tagjaként – egy utalások nélkül idéz és tetőz be érzésem a megkövesedett vallási dogmákat”. olyan nyelv- és érvrendszer birtokosa, szerint az elmúlt tíz évben itthon már melynek alkalmazása bizonyos egyre halkuló beszélgetést. Az érdeklődő Schneller jól beazonosítható eszmetör- kor alatt és bizonyos időn túl nem – ha nem berzenkednék a fordulattól, téneti álláspontra helyezkedve fogadja megengedett. Nem áll jól. Koravén. írnám: laikus – számára a könyv pedig el, hogy a templom az „összrend” Nem evilági, nem „kor-szerű”. Rajta és feltár egy olyan ismeretmezőt, amelynek térbeli megjelenése, így a szekularizáció Medgyessy Tamáson kívül – meglehet, legszebb hajtásai persze a templomok, jelenségét – mint a világ varázstalano- sokan szeretnének, de – ritkán idéznek de amelyről az is érzik, akár másféle dását és tudományosodását – sikerrel Hamvas Bélától. Az építészet végletes virágok is nőhetnének rajta. Kissé fonja össze a modern, különösképp a instrumentalizációjának színfala előtt világosabban: Schneller István megálla- teozófiától sem távol álló absztrakt viszont jóleső a kőtömb lebegéséről pításai a kortárs templomépítészetről, művészet valláspótlék jellegével. Mindez mint az építészet feladatáról olvasni, annak okairól a legtöbb, önmagát kellő szellemi alapot teremt ahhoz, hogy jóleső egy pillantást a mérhetőn túli komolyan vevő építészeti alkotásra is áttérjen a tér tárgyalására, amelynek világra vetni. alkalmazhatók lennének. szükségképp lesz kitüntetett szerepe

december 2019 11 51 Az idei 3 könyv ünnepi bemutatója az Írók Boltjában

Megjelent a HUNGART Egyesület kismonográ a-sorozatának idei három kötete:

Benes József, Eifert János, Hérics Nándor

A könyvbemutatón: Sárkány Győző gra kusművész, a HUNGART elnöke, a könyvsorozat kiadója és Dr. Szeifert Judit művészettörténész, a könyvsorozat szerkesztője beszélgetnek

Időpont: 2019. december 13., péntek 17 óra

Helyszín: Írók Boltja, 1061 Budapest, Andrássy út 45.

A HUNGART 2009 óta évente három-öt kötettel jelentkező kétnyelvű (angol–magyar) kismonográ a-sorozatot jelentet meg. Az eddig kiadott 44 kötet hiánypótló a vizuális művészeti szakmában és a hazai művészeti könyvpiacon. A könyvsorozat hozzájárul a jelenkori magyar vizuális művészet dokumentálásához, szellemi értékeinek megőrzéséhez, valamint hazai és nemzetközi megismertetéséhez.

Az idei 3 könyv, illetve a HUNGART könyvsorozat eddig megjelent 44 kötete megvásárolhatók a kiadónál, a HUNGART Egyesületnél, vagy megrendelhetők a www.hungart.org weboldalon. Ár: 2.500 Ft / kötet

HUNGART könyvbemutató, ArtMarket, Millenáris, 2018. október

HUNGART EGYESÜLET 1055 Budapest, Falk Miksa u. 30. Tel.: (06-1) 302-4386 Tel./fax: (06-1) 302-3810 E-mail: [email protected] Web: www.hungart.org

hungart_hirdetes_208x284_konyvbemutato_2019.indd 1 2019. 12. 02. 7:14 A magyar művészeti irodalom sajátos voltáról Avagy óvakodjunk az elhamarkodott és a jól megfontolt minősítésektől is W e h n er T i b o r

Elképedve hallgattam 2019. október 25-én a budapesti Ybl Kreatív Házban az Új Művészet megjelenésének 30. évfordulója alkalmából rendezett, a művé- szeti folyóiratok és mediális platformok főszerkesztői részvételével lezajlott kerekasztal-beszélgetést. Az eszmecsere egyetlen közös álláspontot tükröztető konzekvenciája az volt, hogy e művészeti fórumok alaposan átgondolt koncepció jegyében nem közölnek bírálatot, negatív kritikát – mintha a beszélgetés résztvevői nem ismerték volna, vagy ha ismerték is, mintha teljesen elutasí- tották volna a magyar művészetkritika több mint egy évszázados tanulságait és tradícióit. A helyzet tisztázása érdekében írtam meg az alábbi röpiratot.

A magyar művészeti irodalom, a a balhé. Meg ne zavarják meg ilyen ügyekkel a köreinket. művészetkritika az elmúlt egy-két évtizedben Mi nem nyilvánítjuk ki, hogy mi a pocsék, mint ahogy azt mintegy észrevétlenül kiiktatta a fogalmai sem hangsúlyozzuk, hogy mi miért jó, vagy esetleg mi a közül és a tevékenységi köréből az értékíté- megkérdőjelezhetetlenül értékes. A dolgok egyensúlyban letet. Nem minősít. Ha foglalkozik valamivel, vannak, nem lehet baj. Elvégre, honnan is vehetnénk a az már önmagában valamifajta pozitív bátorságot ahhoz, hogy kinyilvánítsuk a véleményünket, állásfoglalást feltételez, mert csak az kaphat a szakmai meggyőződésünket. publicitást, csak arra reflektál, ami valami miatt A jelenkori magyar művészetben így senki számára, sem érdemleges (vagy valakinek az érdekében áll). a szakirodalom, sem a kritika művelői, sem a laikusok Ám semmiképpen sincsenek túlzónak tűnő számára nincsenek támpontok vagy tájékozódási pontok, pozitív megítélések, elismerések, szakmai mivel nem nyilváníttatik ki sohasem, hogy mi a jelentős dicséretek sem. Alaptétel: maradjunk a és mi a jelentéktelen, mi az egyedi és mi a tucattermék, dolgok puszta leírásánál, és ne minősítsünk, mi a remekmű és mi a fércmunka. Ez a dolgok lényegének így akkor nem lehet baj, nem éleződik nagyvonalú elmosása, a felelősségvállalás elodázása, a konfliktus, nincs semmi kényelmetlenség. művészeti kommunikáció, a kritika sunyi lapítása. (Majd A dolgok jelentőségével ne foglalkozzunk. utólag mindent elintéz, helyére tesz a félrehallásokkal és Az már ingoványos terület. Ne keressük a manipulációval megvádolhatatlan kánon.) miérteket, de ha mégis, akkor semmiképpen Némi vigaszt jelenthet, hogy nincs ez így a magyar se fogalmazzunk meg válaszokat. művészet minden területén – vannak ágazatok, művészeti A magyar művészetben – a fentiek területek, ahol rendesen ütik is, vágják is (és elismerik) szerint – több évtizede nem rendeztek az alkotókat és az alkotásokat pontosan úgy, ahogy például rossz, gyenge, unalmas, csapnivaló megérdemlik (például a zeneművészetben), és ettől aztán kiállítást, nem születtek silány művek, úgy-ahogy működik is a rendszer. mert hát – a szakirodalom, a kritika fennen A jelenkori magyar művészeti irodalom, a magyar művé- igazolja ezt – minden szép és minden jó szeti kritika, a művészeti média – folyóiratok, szaklapok, volt. Vagyis minden tökéletes. Illetve ha könyvkiadás, televíziós műsorok, internetes fórumok stb., hallgatólagosan voltak is elhibázott, felejthető stb. – egy romhalmaz, vagy finomabban fogalmazva, egy művészeti események és művek – mert hát olyan EU-kompatibilis homokozó, amely felett megre- azért csak-csak van valamifajta szakmai kedtek a langyos passzátszelek, és a baljósan súlyos, közmegegyezés – azok fölött meg elegánsan fülledt felhők között Fülep Lajos, Kállai Ernő, Németh Lajos elsiklunk, arról nem beszélünk, azzal nem szelleme bolyong e jelenségvilágtól megzavarodottan. foglalkozunk. A levegőnek nézés kényelmes taktikáját alkalmazzuk. Senkinek sem hiányzik Wehner Tibor cikkét vitaindítónak szánjuk. A szerk.

december 2019 11 53 Sikeresen „vizsgáztak” a Molnár Ani Galéria művészei

A Sotheby’s képviselői több napot töltöttek Budapesten, és sok művész, illetve galéria felke- resése után választották ki Ernszt András Rejtett horizont, Farkas Dénes Svalbard #002 és Mayer Éva Parancsolat I–III. című műveit, amelyek sike- resen elkeltek a londoni aukciósház novemberi árverésén. A Molnár Ani Galéria által képviselt A Sixtus-kápolna

fotó: Yahoo News Yahoo fotó: alkotók műveikkel először szerepeltek Londonban, és rögtön eredményesen. Forgács Péter, aki szintén a galéria művészei közé tartozik, viszont Már éjszaka is látogatható a már nem először vesz rész a LOOP Barcelona- Sixtus-kápolna kiállításon, ahol tavaly megnyerte az Acquisition Award-díjat, idén pedig Rembrandt-morfok című Egy római utazási iroda, a What a Life Tours remek ötlettel állt elő azok videójával szerepel. Szélesvászon számára, akik úgy szeretnék megnézni a Vatikáni Múzeum kincseit, hogy ne kelljen turisták ezreit kerülgetniük. A cég három órával a múzeum hiva- talos zárása után vezet maximum 12 fős csoportokat, akik szinte zavarta- lanul csodálhatják meg többek között a Sixtus-kápolnát. A vezetés részvé- teli ára 76 dollár fejenként.

Mayer Éva: Parancsolat I–III., 2015, vegyes technika, giclée-nyomat, 105×200 cm, III/III, A Molnár Ani Galéria jóvoltából

A Pompidou Központ Kínában terjeszkedik

A párizsi kulturális központ novemberben megnyitotta legújabb filiáléját Sanghajban. A helyi önkormányzat és egy kínai állami tulajdonú cég közel hárommilliárd dolláros finanszírozásában megvalósult projekt keretében, egy korábban ipari övezetnek számító folyóparti telken építette fel a Pompidou Központ kínai „fiókintézményét”. Az első kiállításon mintegy száz 20. századi A West Bund Múzeum, amely helyet ad művet mutatnak be, köztük Picasso és Kandinszkij festményeit, de helyi a Pompidou Központ sanghaji filiáléjának is

fotó: Yuyang Liu Yuyang fotó: művészek alkotásai is helyet kapnak majd a tárlaton. Áttörés előtt a hazai kortárs művészek?

A Virág Judit Galéria által szervezett árverések sikerei újra és újra bizonyítják, hogyan növek- szik a magyar kortárs képzőművészek értéke a hazai műtárgypiacon, ami előrevetíti a hazai alkotók iránti érdeklődés fokozódását a nemzet- közi piacon. Ezt a tendenciát igazolja a galéria legutóbbi, Háború utáni és kortárs művek aukció- jának sikere is. Az árverés 160 millió forintos össz- kikiáltási árról indult, és közel 239 millió forintos összleütéssel zárult, és megdőlt több életműre- kord is: többek között Nádler István, Lakner László, Keserü Ilona és Csernus Tibor műveiért fizettek annyit, mint eddig még soha.

Lakner László: Metamorfózis – egyszer, aztán, később / Várakozók (Példázat), 1964–1967, olaj, vászon fán, 192×242 cm, A Virág Judit Galéria jóvoltából, december 54 Leonardo da Vinci-kiállítás, enteriőr, Louvre, Párizs fotó: REUTERS/Benoit Tessier fotó: Leonardo da Vinci előtt tiszteleg a Louvre

A reneszánsz polihisztor halálának 500. évfordu- lója alkalmából rendez nagyszabású életmű-kiállí- tást a Louvre mintegy 162 festmény, rajz, szobor és egyéb műtárgy bemutatásával. A Mona Lisa nem lesz a tárlat része, és Leonardo életében Egy Tomás Saraceno Biosphere 2 (2009) című installációjához hasonló mű is látható lesz a Kaliforniai festett húsz műve közül is csupán tizenegy látható Levegő-erőforrás Bizottság 2021-ben megépülő székházában majd a kiállításon, viszont a művek köré elhelye- zett többi alkotás sokat elmond a művek keletke- zésének történetéről. A várakozásoknak megfe- Klímaváltozás ihlette lelően már majdnem 200 ezer belépőjegy elkelt installációk Kaliforniában elővételben, így a 2020. február 24-ig látogatható kiállítás akár bevételi rekordokat is dönthet. Nagyszabású kortárs képzőművészeti alkotások elkészítésére szerződött le a Kaliforniai Levegő-erőforrás Bizottság (California Air Resources Board) Rekordáron kelt el a olyan művészekkel, mint Tomás Saraceno, Noé Montes, Andrea Polli, Refik Anadol, Kameelah Janan Rasheed és Allora & Calzadilla. A program keretében Charing Cross-sorozat mintegy 2,4 millió dollárért rendelnek a művészektől installációkat, amelyek különleges atmoszférát teremtenek majd a Riverside-ban épülő és 2021-ben egyik darabja megnyitó központi irodájuk környezetében. A Sotheby’s New York szezonnyitó novem- beri aukciójának legjobban várt licitje Monet Nem El Greco festette a skót remekművet Charing Cross Bridge című festménysorozatának egyik 1903-ban elkészült darabja volt, amely az Skócia egyik büszkeségéről, a Glasgow Museumban kiállított Hölgy prémsállal előzetes becslésekhez közeli áron, 27,6 millió című festményről a közelmúltig úgy gondolták, hogy a 16. században festette dollárért, vagyis majdnem 8 milliárd forintért kelt a spanyol mester, El Greco. A madridi Prado Múzeum kezdeményezésére el. Az aukciósház a közleményében megemlí- azonban technikai vizsgálatnak vetették alá a művet, amelynek eredménye- tette, hogy a sorozat egy másik festményét még képpen megállapították, hogy azt valójában Alonso Sánchez Coello alkotta, aki 1992-ben mindössze 4,1 millió dollárért értékesí- II. Fülöp spanyol király udvarának hivatalos festőjeként jóval elismertebb volt, tették, ami a mostani árverés eredményét tekintve mint kortársa, El Greco. A mű a vizsgálatok lezárása után jövő nyáron kerül szinte jelentéktelennek tűnik. újra kiállításra Glasgow-ban.

Monet Charing Cross Bridge (1903) című festménye a Sotheby’s New York aukcióján fotó: Johannes Eisele / AFP Johannes fotó: Alonso Sánchez Coello: Hölgy prémsállal (Lady in a Fur Wrap), 1577–1579, olaj, vászon, 62×50 cm december 2019 11 55 A tárlat elsősorban Ytong téglából készült kisplasztikákat és vas-fa-drót ötvözetű reliefeket mutat be, kiegészítve 33 acél- és terrakottaéremmel, melyek a soproni rendezésű Országos Érembiennáléhoz való kötődést is jelzik. A falon függő reliefsorozat Amorf darabjai párbeszédbe kezdenek a néha már az absztrakt szobrászat határán mozgó tárgyakkal, a folyamat során pedig finom ritmusban bontakozik ki Drozsnyik művészetének folytonos változása vegyületek és átalakulása. Drozsnyik István kiállítása Nincs egy éve, hogy a művész az Ytong tégla nyújtotta lehető- M á c s a d i O r s o l y a ségekkel kezdett kísérletezni, s Soproni Múzeum, Fabricius Galéria, 2019. X. 11. – XII. 31. mindez máris egy tucat szobrot eredményezett. Az Ytong az építészetből ismert szürke színű, Last minute Last olcsó alapanyag, melyet egyszerű faragni, ugyanakkor érzékeny is, porózusosságával az idő metafo- rája lengi körbe. A bemutató több eleme témájában és címében is megidézi a bukott és földre hullott angyalokat, akik alkotójuk szerint elvesztették harcukat a földi gonoszsággal és közömbösséggel szemben. A vegyes technikával ötvözött plasztikák finoman simulnak az életműbe, formai sokszínűségük mellett ismerős- ként köszön vissza bennük a szék, a kereszt és a korpusz motívuma is – ezek történeti beágyazottsá- gáról Lóska Lajos és N. Mészáros Júlia írtak hosszabban. Erre a sajátos világra jellemző, hogy motívumai amorf vegyületekként viselkednek, egymásba játszanak és válnak eggyé egy olykor már-már totemszerű alakzatban. Ilyen a Pillangószék vagy az Angyalszék című munka is. A két tárlóban elhelyezett érmek szintúgy az elmúlt két év terméséből valók. Drozsnyik

fotó: Bolodár Zoltán, Soproni Múzeum Soproni Bolodár Zoltán, fotó: 2013-tól rendszeres kiállítója az Országos Érembiennálénak, ahol rozsnyik stván: Pillangószék, 2019, rozsnyik stván: Angyaltorzó, 2019, D I D I „összeszerelt érmeivel” a kortárs Ytong, vegyes technika, 36,8×15,5×13 cm Ytong, acél, 29×17,3×7 cm éremművészet egyik különleges szeletét képviseli olyan alkotók Kevés jobb szót találni Drozsnyik István mellett, akik nem ragaszkodnak a műfaj formai és anyag- munkásságára, mint az örökzöldet. Örökzöld, beli hagyományaihoz. Az érem nem tűri a csapongást, mert alkotói válságot nem ismerve küzd kis méretéhez híven az anyag, a gondolatiság sűrítésére érzéseinek a képzőművészet különböző ágain ösztönzi alkotóját. Ezért a drót, spárga, gyufa felhaszná- keresztül történő elmondására. A 70-es lásával készült munkák a tér három irányába nyújtózva évek közepétől a mai napig tartó folyamatos néha már a kisplasztika műfaji határait súrolják, szimbó- alkotói munka terjedelmesre duzzasztotta az lumrendszerükben viszont szoros kapcsolatot mutatnak életanyagot – emiatt mondhatta Wehner Tibor, az életmű egészével. Az anyagot a falakon két-két oldalról hogy leginkább csak részleteiben mutatható a Fémkép és Fémjáték című sorozatok fogják közre. Igazi be a több műfajjal körbejárt művészeti életút. ready-made-ként összerakott munkák ezek, melyben a Ennek rekonstruálására Drozsnyik 1997-es vas oxidált rétegei keserű, kelet-magyarországi fémízzel Ernst múzeumbeli kiállítása óta több kísérlet is vegyítik Drozsnyik víziószerű világát. született, és ugyancsak ez hívta életre 2001-től 1 az Élet-Mű-Rész sorozatot is, mely egy újabb Jegyzet aspektusból mutat rá az egészre. 1 Wehner Tibor: A Dolgok kusza rendje. Drozsnyik István művészete. In Drozsnyik István. HUNGART, Budapest, 2018, 10.

december 56 Néhány éve történt, hogy a vonaton összeakadtam egyik régi ismerősömmel, aki történetesen műépí- tész. Ráadásul az a bőbe- szédű fajta, aki szereti átadni a frissen szerzett tudományos ismereteket szakmabelinek, laikusnak A nagyi egyaránt. Arról kezdett elmélkedni, hogy a világ majdan az entrópiában enyészik el, felemésztve saját magát. Tekintve hogy én a laikusok közé tartozom, sütője az egészet úgy képzeltem Koroknai Zsolt kiállítása el, hogy az emberi civilizáció kieszi maga alól a nyersanya- z o m b a t h y á l i n t gokat: előbb-utóbb nem lesz S B K.A.S. Galéria, 2019. XI. 15–25. használható matéria, amiből tovább lehet építkezni. Az ősanyag megfárad, megáll az építészeti fejlődés, a földi létet romok temetik be. A műépítészek elmehetnek romeltakarítónak, ha még lesz hová takarítani. Később utánanéztem, mi is akar lenni az entrópia. Azt találtam a témában, hogy entrópia még valójában nincs, de még lehet, csak nem tudni, mikor következik be. Azt is megtudtam, hogy nem az anyag kimerülését kell érteni rajta, hanem a hőhalált. Egy olyan mértékű hőhalált, amely nemcsak bolygónkat pusztíthatja el, hanem a legtágabb értelemben vett létet is, a világegyetemet cakompakk. Most, hogy Koroknai Zsolt – régi szokásához híven – ismét elővette nagyanyjának a sütőjét, az a gyanúm, hogy a mindent felégető entrópia indítószikráját benne kell keresnünk. Sőt, a mindenféle technikai tudással felvértezett művész nyíltan hirdeti: van mitől félnünk. A sütő vagy még működőképes, tehát bármikor beindíthatja az entropikus processzust, vagy pedig még akkor indult el benne az entrópia eseményláncolata, amikor új volt, és még a nagyi gyújtott alá. Persze, a nagyi nem Zsolt Koroknai fotó: értett a termodinamikához, nem sejthette, : Entrópia, 2019, c-print, videó, objekt miféle tűzvihart gerjeszt csinos kis sütőjével, Koroknai Zsolt amelyben, így őszidőben, egyebek mellett gesztenye és sütőtök héja sercegett. Az entrópia már nem utópia, benne vagyunk nyakig. Még nem érezzük ugyan a perzselő lángcsóvákat, ám már érezzük az entrópia Nem véletlen, hogy az évnek ebben a illatait. A sütőből csak úgy áradnak a nagyi által kisütött sütik illatai, szakaszában Koroknai rendre előhúzza a hogy beinstallálódjanak a kozmikus térbe, az éteri magasságok sütőt a sufniból, ilyenkor nagyon is hasznát csúcsába. Ezt nevezi művészünk a 22 recept stációinak, amelyek lehet venni egy ilyen antikvitásnak. Csak rátekerednek az itt látható gitár húrjaira, majd rezonanciát idéznek a nagyitól eltérően ő már tudja, hogy a elő múlt és jelen között. Helyben vagyunk! Itt kezdődik már-már a töksütésen túl van a dolognak egy magasabb művészet! Jelen időben rezegnek a húrok, megrezdülnek szívünk értelme is, mégpedig az entrópia. Valamikor hullámai, rezeg a levegő körülöttünk, korogva rezgésnek indul a maximális hőfoknak hívták, de a tudomány gyomrunk arra gondolva, micsoda evésművészeti performanszokat már csak ilyen, előbb-utóbb mindent produkált a múltban az áldott jó nagyi. átkeresztel. Szóval a mindenható tudomány azt állítja, hogy idővel a világegyetem egésze Ez még nem minden, ez még csak a tudományos keret. A java, elkerülhetetlenül a maximális kiegyenlí- vagyis a lényeg azáltal mutatkozik meg, hogy a 22 állomás ugyan- tettség, a szétszórtság állapotába kerül, és annyi múltbeli kiállítást idéz meg. Nem más, mint Koroknai elmúlt bekövetkezik a hőhalál. Azért csak állítja, 22 évének a történeti summázása. A falakon képi és szöveges mert mindez még csak elmélet. Azonban információk sorakoznak a maguk időrendjében, a melléjük rendelt – a tudománnyal, mármint a tudományos QR-kódok révén azonban a mobilunk kijelzőjén mozgásképeket materializmussal ellentétben – mi már nézhetünk meg a lajstromba vett korabeli kiállításokról, azok tudjuk, hogy az elmélet a nagyi sütője révén megnyitóiról, az oda csatolódó performanszokról. Itt találkozik átkerült a gyakorlatba. tehát múlt és jelen futótüze, kiszabadulva a közös eredetből, vagyis a nagyi sütőjéből, amely ettől fogva tudományosan is idő feletti tárgyfétis, hűen szolgálva az örök művészet magasztos ügyét.

december 2019 11 57 acb Attachment (VI. Eötvös u. 2.) Fővárosi Képtár – Kiscelli Múzeum Ludwig Múzeum (IX. Komor M. u. 1.) Rubens, Van Dyck és a flamand festészet Bak Imre 2020. II. 28-ig (III. Kiscelli út 108.) Mintázat és dekoráció 2020. I. 5-ig fénykora 2020. II. 16-ig aqb Project Space Ragyogj! – Divat és csillogás 2020. III. 15-ig Westkunst, Ostkunst 2020. I. 26-ig Tobe Gallery (VIII. Bródy Sándor u. 36.) (XXII. Nagytétényi út 48–50.) Vera Molnar 2020. III. 15-ig Esterházy Művészeti Díj 2019 Gustavo Blanco-Uribe XI. 26. – XII. 21. XII. 13. – 2020. I. 26-ig FUGA Építészeti Központ (V. Petőfi Sándor u. 5.) Trafó Galéria (IX. Liliom u. 41.) Zvi Hecker XI. 27. – 2020. I. 5. Mai Manó Ház (VI. Nagymező u. 20.) Mőcsényi Mihály XII. 4. – 2020. I. 13. Hermina Alkotócsoport XII. 12. – 2020. I. 7. Gaál Imre Galéria (XX. Kossuth L. u. 39.) Czétényi Vilmos XI. 13. – 2020. I. 4. Kis Róka Csaba XI. 16. – 2020. I. 5. Glassyard Gallery Aranytíz Kultúrház (V. Arany János utca 10.) (VI. Paulay Ede utca 25–27.) Nedves Hálózatok XI. 16. – XII. 30. Demjén Gertrúd XII. 1–15. Szezonális hatás XII. 14. – 2020. II. 1. Nobuyoshi Araki 2020. I. 19-ig Várkert Bazár – Testőrpalota Huszár Ildikó XII. 4. – 2020. I. 5. (I. Ybl Miklós tér 2.) Juhász M. Miklós XII. 6. – 2020. I. 10. Godot Galéria (XI. Bartók Béla út 11.) Magyar Műhely Galéria (VII. Akácfa u. 20.) Bukta Imre XII. 6–21. XXIX. Art Camp Művészeti Szimpózium – Az Iparművészeti Múzeum új Art9 Galéria (IX. Ráday u. 47.) Jászberényi Művésztelep XII. 4–20. szerzeményei 2020. I. 31-ig Berei Zoltán, Berentz Péter és Kurucz Haas Galéria (V. Falk Miksa utca 13.) Modern klasszikusok – klasszikus Magyar Nemzeti Múzeum Várfok Galéria (I. Várfok u. 11.) Tímea XII. 3–18. Rozsda Endre XII. 12. – 2020. II. 8. Kontur Balázs XII. 3–18. modernek XVI. 2020. X. 3-ig (VIII. Múzeum krt. 14–16.) Elekes Károly, Karácsonyi László és Máriás Három Hét Galéria (XI. Bartók Béla út 37.) Közös időnk, 1989 2020. I. 22. – XII. 30. Várfok Project Room (I. Várfok u. 14.) István XII. 19. – 2020. I. 10. Benedek Barna XII. 3–23. Clara XI. 16. – 2020. IV. 30. Nemes Anna XII. 12. – 2020. II. 8. Jakabházi Sándor XII. 19. – 2020. I. 10. Hegyvidék Galéria (XII. Királyhágó tér 10.) Magyar Nemzeti Galéria Vasarely Múzeum (III. Szentlélek tér 6.) Art Salon Társalgó Galéria Galéria12 Egyesület XI. 26. – XII. 12. (I. Szent György tér 2.) Hommage à Vera Molnar 2020. I. 19-ig (II. Keleti Károly u. 22.) Lendvai művésznők XII. 17. – 2020. I. 18. László Fülöp 2020. I. 5-ig Vigadó (V. Vigadó tér 2.) Élő gyűjtemény 2020. I. 26-ig Esse Bánki Ákos és Rajcsók Attila Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Agnus Dei 2020. I. 19-ig XI. 29. – 2020. I. 31. (VI. Andrássy út 103.) Viltin Galéria (VI. Vasvári Pál u. 1.) Ateliers Pro Arts / A.P.A. Galéria Made in Asia. Százéves a Hopp Múzeum Papírmagány XII. 4. – 2020. I. 25. (VIII. Horánszky u. 5.) 2020. VIII. 30-ig Vintage Galéria (V. Magyar u. 26.) Resident Art Fair XII. 10–22. Horizont Galéria (VI. Zichy Jenő utca 32.) Maurer Dóra XI. 28. – 2020. I. 10. 2B Galéria (IX. Ráday utca 47.) Vízivárosi Galéria (II. Kapás u. 55.) Kárász Judit XI. 22. – XII. 23. Események XVIII. Karácsonyi Tárlat XI. 26. – XII. 19. B32 Galéria (XI. Bartók Béla út 32.) Ybl Budai Kreatív Ház (I. Ybl Miklós tér 9.) Farkas István XII. 12. – 2020. III. 1. Vámbéry Ármin XI. 29. – 2020. I. 26. Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár (VII. Dohány u. 2.) Balatonfüred Pintér Dia XI. 13. – XII. 21. Tranker Kata 2020. I. 1-ig Vaszary Galéria (Honvéd u. 2-4.) Inda Galéria (V. Király u. 34.) Az éltető víz 2020. I. 26-ig A Fehér Vera, Bilák Krisztina és Vadászi MAMŰ Galéria (VII. Damjanich u. 39.) Most és ott / Itt és akkor XII. 14. – 2020. I. 17. Debrecen Ágnes von Uray XII. 11. – 2020. I. 17. Zoltán XI. 28. – 2020. I. 24. (XI. Bölcső u. 9.) MODEM (Baltazár Dezső tér 1.) Barabás Villa (XII. Városmajor utca 44.) ISBN könyv+galéria (VIII. Víg u. 2.) MET Galéria Téli tárlat – Holdprogram XII. 10. – 2020. I. 23. Walton Eszter XII. 5. – 2020. I. 5. Biblia Múzeum (IX. Ráday u. 28.) MKE, Barcsay Terem (VI. Andrássy út 69-71.) Párizs – Paris! 1.2 X. 3. – XII. 21. Mecénások dicsérete XII. 4. – 2020. I. 24. Budapest Galéria (III. Lajos u. 158.) MKE, Parthenon-fríz Terem (VI. Andrássy út 69-71.) Helmut Newton 2020. I. 26-ig Szunyog Júlia XII. 10. – 2020. II. 1. Debreceni Nemzetközi Művésztelep MissionArt Galéria (V. Falk Miksa utca 30.) XI. 23. – 2020. II. 2. Szimán György XII. 10–23. Mélyáramok XII. 14. – 2020. III. 15. Tisztelet Németh Lajosnak XII. 4–14. Józsefvárosi Galéria (VIII. József körút 70.) (Batthyány u. 24.) Molnár Ani Galéria (VIII. Bródy Sándor u. 36.) b24 Galéria Káldi Katalin XII. 6. – 2020. I. 19. Új hullám 2 XII. 6. – 2020. I. 25. Capa Központ (VI. Nagymező u. 8.) Diszel A Fehér Vera és Altnőder Emese Első Magyar Látványtár (Derkovits utca 7.) XI. 12. – 2020. I. 6. A feketéről 2020. V. 31-ig Apropó, Capa XI. 14. – 2020. I. 5. Dunaújváros Eufória? XII. 16. – 2020. II. 23. Bráda művészcsalád XI. 29. – 2020. I. 6. (Vasmű út 12.) Robert Capa XII. 31-ig Rita Ernst, Haász István és Wolsky András ICA-D Kahan Art Space Galéria XII. 5. – 2020. II. 8. Nemes Csaba XI. 8. – XII. 20. Centrális Galéria (V. Arany János u. 32.) (VII. Nagy Diófa u. 34.) Molnár-C. Pál Műterem és Múzeum Eger Velvet Revolution 1989 XI. 20. – XII. 15. Róna Emy XII. 13. – 2020. I. 4. (XI. Ménesi út 65.) Kepes Intézet (Széchenyi u. 16.) Csepel Galéria (XXI. Csete Balázs u. 15.) Karinthy Szalon (XI. Karinthy Frigyes út 2.) Kortársak–Sorstársak? 2020. II. 1-ig Dizájn a mindennapokban 2019. XII. 15-ig Kacsóh Cecília, Mátyássy László és Inámi Somogyi Emese XII. 10. – 2020. I. 17. Bolgár Judit XII. 12. – 2020. I. 29. Műcsarnok (XIV. Dózsa György u. 37.) Győr K.A.S. Galéria (XI. Bartók Béla út 9.) François Fiedler XII. 4. – 2020. II. 2. Deák 17 Galéria (V. Deák Ferenc u. 17.) Rómer Flóris Művészeti és Történeti Fiatal Fotóművészek Stúdiója XII. 9–16. Jankovics Marcell XII. 6. – 2020. II. 2. Múzeum (Király u. 17.) Miksa Bálint XII. 18. – 2020. I. 19. Keleti Éva XII. 11. – 2020. II. 2. Plakáttörténetek: 1969 X. 17. – XII. 31. Kassák Múzeum (III. Fő tér 1.) Lukáts Andor XII. 13. – 2020. II. 2. Ne félj hazám… XI. 7. – XII. 31. Várady Róbert XII. 13. – 2020. II. 2. Gyenes Gábor XI. 30. – XII. 31. Alexander Gyenes XII. 14. – 2020. II. 2. Bihon Győző és Gulyás Andrea XII. 7–31. Neon Galéria (VI. Nagymező utca 47.) Hódmezővásárhely Az utca nem játszótér IX. 6. – XII. 14. Erdélyi Gábor XI. 21 – 2020. I. 3. Tornyai János Múzeum Satoe Tone XI. 8. – XII. 14. Óbudai Társaskör Galéria (III. Kiskorona u. 7) (Dr. Rapcsák András út 16-18.) Deák Erika Galéria (VI. Mozsár u. 1.) Gorgona 1959–1968 2020. I. 5-ig Karsai Ildikó 2020. II. 2-ig Pintér Gábor XII. 5. – 2020. I. 4. Kálmán Makláry Fine Arts Alföldi Galéria (Kossuth tér 8.) Esernyős Galéria (III. Fő tér 2.) (V. Falk Miksa u. 10.) XXII. Vásárhelyi Kerámia Szimpózium Konok Tamás XII. 12. – 2020. I. 9. XII. 10. – 2020. I. 26. Kisterem (V. Képíró utca 5.) Nemes Fekete Edit és Oláh Sándor XII. 10. – 2020. I. 26. Koller Margit XI. 20. – XII. 15. Kaposvár Petőfi Irodalmi Múzeum Vaszary Képtár (Nagy Imre tér 2.) (V. Károlyi Mihály u. 16.) Pártay István XI. 7. – XII. 21. Bolyongó üstökös X. 29. – 2020. V. 31. hatdé csoport XI. 12. – XII. 15. Miskolc V. Óbudai Képzőművészeti Tárlat Platán Galéria (VI. Andrássy út 32.) Miskolci Galéria, Rákóczi-ház (Rákóczi u. 2.) XII. 18. – 2020. I. 26. Úgy hallottuk, megszülettél… Koffán Károly 2020. I. 25-ig Faur Zsófi Galéria (XI. Bartók Béla út 25.) XII. 5. – 2020. I. 31. Síró Lajos XI. 28. – 2020. I. 11. Horváth Lóczi Judit XI. 27. – 2020. I. 3. Rugógyár Galéria (V. Szarka u. 7.) Nádler István XI. 13. – XII. 20. Miskolci Galéria, Feledy-ház (Deák tér 3.) Fészek Galéria (VII. Kertész u. 36.) Csúcsfény II. XI. 29. – 2020. I. 16. Klebelsberg Kultúrkúria (II. Templom u. 2-10.) Feledy Gyula 2020. I. 25-ig Bak Imre XII. 3. – 2020. I. 17. Saxon Art Gallery (VI. Szív u. 38.) Rofusz Kinga XII. 1. – 2020. I. 10. Petró-ház (Hunyadi u. 12.) Fészek Galéria, Herman-terem Dárdai Zsuzsa XII. 12. – 2020. II. 19. Szalay Lajos XI. 11. – 2020. IV. 17. (VII. Kertész u. 36.) Semmelweis Szalon (VIII. Üllői út 26.) Szász Endre XI. 11. – 2020. IV. 17. Medve Zsuzsa XII. 3. – 2020. I. 17. A Semmelweis Egyetem képzőművészeti Paks FISE Galéria (V. Kálmán Imre u. 16.) gyűjteménye XII. 12. – 2020. I. 14. Paksi Képtár (Tolnai utca 2.) Stúdió Galéria (VII. Rottenbiller u. 35.) Révész László László és Roskó Gábor Patron – karácsonyi műtárgyvásár és Gönci András XII. 5. – 2020. I. 12. XI. 30. – 2020. III. 7. kiállítás XII. 3–18. KOGART Ház (VI. Andrássy út 112.) Pécs Széphárom Közösségi Tér (V. Szép u. 1/B.) Csernus Tibor V. 8. – XII. 31. Pécsi Galéria (Széchenyi István tér 10.) Gross Arnold XII. 5. – 2020. I. 30. Kubik Art Space (XIII. Jászai Mari tér 5–6.) Térerő XI. 15. – XII. 20. Demény Andrea XII. 11–20. Artmessenger kortárs művészeti vásár és Szépművészeti Múzeum (XIV. Dózsa György út 41.) m21 Galéria (Zsolnay-negyed) kiállítás XII. 5–20. Derko 2019 XII. 13. – 2020. I. 12. Rembrandt és tanítványai 2020. I. 5-ig

december 58 Nádor Galéria (Széchenyi tér 15.) Csehország Wroclaw Pompeji és Szantorin Dechandt Antal és Szilágyi Szilárd Brünn A lengyel vendégszeretet MWW, III. 2-ig Scuderie del Quirinale, I. 6-ig XI. 29. – XII. 20. Jobb lenne pillangókat gyűjteni? Bacon, Freud és a londoni iskola Luxemburg Janus Pannonius Múzeum (Papnövelde u. 5.) Moravská galerie, I. 19-ig Chiostro del bramante, II. 23-ig Csontváry Kosztka Tivadar XII. 20-ig Nők a Bauhausban Luxembourg Velence Anri Sala MUDAM, I. 5-ig Szeged Villa Tugendhat, XII. 29-ig Luc Tuymans Palazzo Grassi, I. 6-ig REÖK-palota (Tisza L. krt. 56.) Pilzen Nagy-Britannia Oroszország Táncképek XII. 6. – 2020. I. 19. Pietro Nobile és a neoklasszicizmus Cardiff Západočeská galerie, II. 9-ig Moszkva Szentendre Fotók – Sandertől Parrig 8. kortárs biennálé National Museum, III. 1-ig Ferenczy Múzeum (Kossuth Lajos u. 5.) Prága Tretyakov Képtár, I. 22-ig A szentendrei Új Művésztelep A „Szép Madonnák” London Thomas Gainsborough 2020. II. 2-ig NG Aňežka, XII. 6. – IV. 19. A buddhizmus British Library, II. 22-ig Puskin Múzeum, XII. 3. – III. 1. Czóbel Múzeum (Templom tér 1.) Trója British Museum, III. 8-ig Lucio Fontana retrospektív Wanted – Czóbel elveszett művei Az iszlám és a nyugati világ MAMM, II. 23-ig 2020. IV. 12-ig British Museum, I. 26-ig Románia Újragondolt Czóbel 4.0 2020. IV. 12-ig Leonardo National Gallery, I. 26-ig Bukarest Szentendrei Képtár (Fő tér 2–5.) William Blake Tate Britain, II. 2-ig Mark Leckey Tatae Britian, I. 5-ig Szürrealista grafikák MNAR, II. 2-ig A nagy könyvlopás – Francia könyvkiállítás 1989 NG Veletrzny, II. 16-ig Román neoavantgárd 1969–71 a vasfüggöny mögött 2020. III. 1-ig Ólafur Eliasson Tate Modern, I. 5-ig Ambivalens struktúrák Nam June Paik Tate Modern, II. 9-ig MNAR, II. 2-ig (Fő tér 21.) Muzeum Kampa, XII. 10. – II. 2. Kmetty Múzeum Maurer Dóra Tate Modern, VII. 5-ig Kmetty János 2020. I. 19-ig Dánia Ámos Imre – Anna Margit Emlékmúzeum Koppenhága (Bogdányi u. 10.) Picasso szerelmei Arken Museum, II. 23-ig Kucsera Ferenc – Történeti narratíva és Marsden Hartley kortárs reflexiók 2020. III. 29-ig Humlebaek, Louisiana, I. 14-ig MANK Galéria (Bogdányi utca. 51.) A gazdagok generációja Áttetsző–Átlátszó–Áttört XI. 27. – XII. 31. Humlebaek, Louisiana, III. 8-ig Boccioni elveszett szobrai: rekonstrukció ÚjMűhely Galéria (Fő tér 20.) Estorick Collection, XII. 22-ig Egyesült Államok A Sterian-donáció MNAC, I. 12-ig Karácsonyi kiállítás XI. 27. – XII. 18. Ökovíziók Royal Academy, II. 23-ig New York Lucien Freud: Önarcképek Az Uránusz most MNAC, I. 12-ig Székesfehérvár Mapplethorpe Guggenheim, I. 5-ig Royal Academy, I. 26-ig Kolozsvár Pelikán Galéria (Kossuth Lajos u. 15.) Vija Celmins Metropolitan, I. 12-ig Bridget Riley Hayward Gallery, I. 26-ig Képek a Szeku archívumából Téli tárlat XI. 8. – XII. 20. Az Öböl-háború MoMA, III. 1-ig Tutenkhamon Saatchi Gallery, V. 3-ig Muzeul de Artă, XII. 29-ig Városi Képtár, Deák Gyűjtemény E. L. Kirchner Neue Galerie, I. 13-ig Szellemforrás Apáczai Galéria, I. 25-ig Németország (Oskola u. 10.) Székelyudvarhely Ziffer Sándor 2020. II. 2-ig Észtország Berlin Fotószemle Művelődési Ház, XII. 20-ig Az eredeti Bauhaus Szent István Király Múzeum, Csók István Tallinn Berlinische Galerie, I. 27-ig Spanyolország Képtár (Bartók Béla tér 1.) Emancipált nők az észt és finn művészetben KUMU, XII. 19. – IV. 20. Testperformanszok Ujházi Péter XI. 22. – 2020. III. 29. Barcelona Museum für Fotografie, V. 10-ig Takis MACBA, IV. 19-ig Finnország Veszprém Iráni fotó Pergamonmuseum, I. 26-ig Oriol Maspons fotói MNAC, I. 12-ig Csikász Galéria (Vár u. 17.) Helsinki Raffaello Berlinben A legjobb hely a festésre Bilbao Veszprémi Művész Céh 30 Gemäldegalerie, XII. 13. – IV. 26. Thomas Struth Guggenheim, I. 19-ig XII. 7. – 2020. II. 9. Didrichsen Art Museum, I. 19-ig Átmenni a falon Gropiusbau, I. 19-ig Madrid Modern Képtár, Vass László Gyűjtemény Franciaország Düsseldorf Goya (Vár u. 3–7.) Prado, II. 11-ig Bordeaux Edvard Munch K 20, III. 1-ig Az impresszionisták és a fotó Haász Katalin IX. 23. – 2020. II. 29. Carsten Nicolai K 21, I. 21-ig Museo Thyssen-Bornemisza, I. 26-ig Dubniczay-palota, Magtár, Várgaléria Caroll Durham, Albert Oehlen Mario Merz Reina Sofia, III. 29-ig (Vár utca 29.) Kunsthalle, III. 1-ig Videójátékok Fundación Telefónica, I. 12-ig Veszprémi Művész Céh 30 XII. 7. – 2020. II. 9. Frankfurt Lee Krasner Schirn Kunsthalle, I. 12-ig Svájc Ausztria Kortárs norvég fotó Bázel Bécs J. Bissiêre Musée des Beaux-Arts, I. 6-ig Fotografie Forum, I. 12-ig A bázeli Münster kincsei Dürer Albertina, I. 6-ig Kunstmuseum, I. 17-ig Jan van Eyck 3 képe Párizs Hamburg Leonardo Körkörös mozgás. Az egyenlőtlenség Kunsthistorisches Museum, I. 6-ig Louvre, II. 24-ig Baselitz, Richter, Polke, Kiefer: fiatalkori Christian Boltanski művek Deichtorhallen, I. 5-ig ökológiája Caravaggio és Bernini Kunstmuseum Gegenwart, XII. 7. – V. 3. Kunsthistorisches Museum, I. 12-ig Centre Pompidou, III. 16-ig Goya, Fragonard, Tiepolo: a festészet Toulouse-Lautrec Bern Hedy Lamarr Jüdisches Museum, V. 10-ig Grand Palais, I. 27-ig szabadsága Kunsthalle, XII. 13. – IV. 19. El Greco A képzelt Bauhaus Bonnard Kunstforum, I. 12-ig Grand Palais, II. 10-ig Lipcse Pierre&Gilles Zentrum Paul Klee, I. 12-ig Andreas Fogarasi Kunsthalle, II. 2-ig Le Philharmonie, II. 23-ig Az optimista ember. Művészet és ipari Afrikai kovácsművészet Szomjas idő Kunsthalle, I. 26-ig kultúra Museum der Bildenden Künste, XII. Sankt Gallen Musée de Quai Branly, III. 29-ig 12. – III. 1. Iman Issa: Szurrogátumok Eva Hesse rajzai MUMOK, II. 16-ig Hans Hartung: gesztusgyár A bioszhoz kötve. Művészet a médiákon Kunstmuseum, XII. 21. – IV. 26. Musée d’art moderne de la Ville, III. 1-ig túl Museum der Bildenden Künste, XII. Zürich Degas az Operában Musée d’Orsay, I. 19-ig 17. – III. 15. Picasso – Gorky – Warhol Itáliai művek az Alana-gyűjteményből München Kunsthaus, I. 5-ig Musée Jacquemart-André, I. 20-ig Van Dyck Alte Pinakothek, II. 2-ig Wilhelm Leibl Kunsthaus, I. 19-ig Luca Giordano Petit Palais, II. 23-ig Markus Lüpertz Haus der Kunst, I. 26-ig Jövő, múlt, menekülés – francia helyzetkép Jawlensky és Werefkin Svédország Palais de Tokyo, I. 5-ig Lenbachhaus, II. 16-ig Stockholm Tradíció és kísérlet – japán fametszetek Hollandia Wolfsburg MUMOK, II. 16-ig Amszterdam Bosch&Pitié: variációk az Utolsó Ítéletre Rembrandt – Velázquez Akademie der Künste, XII. 10. – III. 1. Rijksmuseum, I. 19-ig Német expresszionisták Chagall, Picasso és a többiek. Külföldi magángyűjteményekből művészek Párizsban 1989: kultúra és politika Leopold Museum, IV. 20-ig Stedelijk Museum, II. 2-ig Kint-bent. Az Én konstruálása Nationalmuseet, I. 12-ig Wolfgang Paalen Van Gogh és Millet Kunstmuseum, I. 12-ig Piszkos múzsák Moderna Museet, I. 12-ig Unteres Belvedere, I. 19-ig Van Gogh Museum, I. 12-ig Johanna Kandl Unteres Belvedere, I. 19-ig Suriname Nieuwe Kerk, II. 2-ig Olaszország Szerbia Lisa Holzer Secession, II. 9-ig Hága Ferrara Belgrád Makart nővére vándorolni megy De Nittis és a látás forradalma Marina Abramović MSUB, I. 20-ig Künstlerhaus, XII. 21-ig Palazzo dei Diamanti, XII. 1. – IV. 13. Szabadka Graz Firenze A Bosch+Bosch-csoport Művészet és kézművesség Aretino és a reneszánsz Uffizi, III. 1-ig Városi Múzeum, XII. 30-ig Kunsthaus, II. 16-ig Neo Rauch Pitti, I. 12-ig Szlovákia Krems Pinocchio Villa Bardini, III. 22-ig Nicolaes Maes Mauritshuis, I. 19-ig Eperjes Adrian Paci: Elveszett közösségek Genova Kunsthalle, II. 23-ig 21. századi parti Lengyelország Hitchcock Palazzo Ducale, III. 8-ig Šarišská galéria, XII. 5. – I. 15. Linz Krakkó Banksy Palazzo Ducale, III. 29-ig Gurlitt, a tündérherceg Lentos, I. 19-ig Nyitra Agata Kus: Horror Picture Show Milánó Élet utáni történetek Bunkier Sztuki, I. 19-ig Belgium Leonardo és a Szoptató Madonna Nitrianska galéria, XII. 12. – III. 19. Museo Poldi Pezzoli, II. 10-ig Brüsszel Varsó Pozsony Bek Van der Pol CAC U-jazdowski, V. 3-ig Dali-Magritte Róma Laco Teren SNG, I. 12-ig Lengyel színpadtervek Zachęta, I. 19-ig Musée royaux des Beaux-Arts, II. 9-ig Moholy-Nagy és magyar kortársai Dan Mazalin Dunacsúny, Danubiana, Brancusi BOZAR, I. 12-ig Miriam Cahn Galleria d’arte moderna, III. 15-ig I. 19-ig Keith Haring BOZAR, XII. 6. – IV. 19. Muzeum Sztuki Nowoczesny, III. 1-ig A kivonulás technikái. Magyar Rejtett életrajzok tranzit sk., II. 29-ig neoavantgárd Palazzo delle Esposizioni, I. 6-ig

december 2019 11 59 Szabó Anna-Mária: Titánok, 2016, olaj, vászon, 145×250 cm

A következő számunk tartalmából A kolozsvári iskolapélda Kiadja Új Művészet Alapítvány Araki Vezető szerkesztők P. Szabó Ernő Német expresszionizmus Pataki Gábor [email protected] Rudolf Anica [email protected] A berlini Brücke Múzeum Képszerkesztő Csatlós Judit [email protected] Révész László László és Roskó Gábor Rovatszerkesztő Lóska Lajos [email protected] Állandó munkatársak Jankó Judit Divat és csillogás Muladi Brigitta Clara Rotschild Sinkó István Sípos László (Berlin) Számunk szerzői Fotó Berényi Zsuzsa [email protected] Szerkesztőségi titkár Körmendi Krisztina [email protected] Balázs Kata művészettörténész Lapterv Koronczi Endre [email protected] Basics Beatrix művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum Nyomdai munka Pharma Press Nyomdaipari Kft. – Magyar Nemzeti Galéria munkatársa Felelős vezető Fabók Dávid Szerkesztőség 1065 Budapest, Nagymező utca 49. II. em. 4. esztéta, műkritikus, kurátor, Bordács Andrea +36 70 626 2392 az ELTE Savaria Egyetemi Központjának docense Terjeszti Lapker Zrt., 1092 Budapest, Táblás utca 32. Ébli Gábor esztéta, +36 1 347 7300, +36 1 347 7303, [email protected] a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója és alternatív terjesztők. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalban és a Faludy Judit művészettörténész, Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központjában a BTK Művészettörténeti Intézet munkatársa (Budapest, VII. Vörösmarty utca 16–18.) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással az Új Művészet Fekete Dénes képzőművész, DLA-hallgató (PTE) MKB Zrt.-nél vezetett 10300002-20337629-70073285 számú számláján. ácsadi rsolya művészettörténész, M O Egy példány ára: 765 Ft a Soproni Múzeum munkatársa Előfizetés egy évre: 7800 Ft Martos Gábor műkereskedelmi szakíró Előfizetés fél évre: 4200 Ft A megjelent szövegek másodközlése csak az Új Művészet Pertics Flóra képzőművész, DLA-hallgató (PTE) és a szerzők jóváhagyásával lehetséges. Rózsa T. Endre művészeti író, © Új Művészet a Magyar Rádió nyugalmazott főmunkatársa © Szerzők www.ujmuveszet.hu Szombathy Bálint képzőművész, művészeti író HU ISSN 08662185

Wehner Tibor művészettörténész Alapító főszerkesztő: Sinkovits Péter Wesselényi-Garay Andor építész, építészettörténész, Tisztelt Szerzők! a Metropolitan Egyetem docense Az Új Művészet 2013-tól csak saját névre vagy cégre kiállított számla ellenében tudja kifizetni a cikkeikért járó honoráriumot. Megértésüket köszönjük! A 4. oldalon François Fiedler (Cím nélkül, 1960, olaj, Támogató vászon, 195×128 cm) művének részlete látható. A Kálmán Makláry Fine Arts jóvoltából

december CSOMÓPONTOKCSOMÓPONTOK

TT U U R R I I ATTIATTI L L A A építőművészépítőművész ésés alkotótársainak alkotótársainak kiállításakiállítása a aPesti Pesti Vigadóban Vigadóban

2019.2019. DECEMBER DECEMBER 4. 4.   2020. 2020. FEBRUÁR FEBRUÁR 2. 2.

AA hatvanéves hatvanéves Turi Turi A A ila ila építőművész, építőművész, az az MMA MMA rendes rendes tagja tagja és és alkotótársai alkotótársai a aMakovecz Makovecz ImreImre nevével nevével fémjelze fémjelze organikus organikus iskola iskola alkotói. alkotói. A A három három évtized évtized alkotásait alkotásait bemutató bemutató kiállításkiállítás képet képet ad ad a aváltozatos változatos életműről, életműről, ami ami a acsaládi családi házaktól házaktól az az iskolákon iskolákon át át a anagy nagy összefogássalösszefogással megvalósíto megvalósíto programszintű programszintű beregi beregi és és a avörösiszap-katasztrófa vörösiszap-katasztrófa utáni utáni újjáépítésiújjáépítési munkákig munkákig ível. ível. A A műveket műveket átszövi átszövi az az organikus organikus iskola iskola közös közös története, története, a mestera mester szemléletmódjaszemléletmódja és és a Kósa Kós Károly Károly Egyesülés Egyesülés szellemisége. szellemisége.

KÍSÉRŐPROGRAMOK:KÍSÉRŐPROGRAMOK:

2019.2019. december december 6. 6. | | 16:00 16:00 Tárlatvezetés Tárlatvezetés 2020.2020. január január 10. 10. | | 16:00 16:00 Tárlatvezetés Tárlatvezetés 2020.2020. január január 31. 31. | | 16:00 16:00 Finiszázs: Finiszázs: tárlatvezetés tárlatvezetés és és kerekasztal-beszélgetés kerekasztal-beszélgetés

minden,minden, ami ami művészet művészet mma.humma.hu

CASTING AUTEUIL EMMANUELLEPRÉVOST PHOTOGRAPHY NICOLASBOLDUC DANIEL SCRIPT CSC VIRGINIE LEPIONNIER

EDITING ANNY DANCHÉ FLORENT VASSAULT WITH THE PARTICIPATION OF WITH THE PRODUCTION MANAGER

PARTICIPATION

PIERRE ARDITI DENISPODALYDÈS

OF CANAL+CINÉ+FRANCE TÉLÉVISIONS SYLVAIN MONOD SOUND BEMUTATÓ: 2019.DECEMBER 26. RÉMIDARU SÉVERINFAVRIAU JEAN-PAUL HURIER CANET NICOLAS UNIT PRODUCTIONMANAGER GUILLAUME F PRODUCED BY s i o ç n a r IN

FRÉDÉRICMORIN ASSOCIATION FRANÇOISKRAUS

WITH K LABANQUE POSTALE IMAGE 12INDÉFILMS7SGIMAGE 2017PALATINE ÉTOILE16

s u a r SOCIÉTAIRE OF THE COMÉDIEFRANÇAISE ORIGINAL MUSIC AND A LES FILMSDUKIOSQUE

DENISPINEAU-VALENCIENNE

s é NICOLASBEDOS ANNE-SOPHIE VERSNAEYEN a j t a t u m e b

D BEDOS s i n e

WITH PRODUCTION - P

MICHAËL COHENJEANNE ARÈNES BERTRANDPONCET A FILM WRITTEN AND DIRECTED BY BY DIRECTED AND WRITTEN A FILM u a e n i TILLIER

COPRODUCED BY V - PATHÉ FILMSORANGESTUDIOFRANCE2CINÉMAHUGARPRODFILSUMEDIA e n n e i c n e l a PRODUCTION DESIGNER DORIA NICOLAS BEDOS

FILMJE STÉPHANEROZENBAUM AND UFUND WITH THE SUPPORTOF COSTUME DESIGNER LARÉGIONILE-DE-FRANCE EMMANUELLE YOUCHNOVSKI ARDANT ASSOCIATE PRODUCERS

FIRST ASSISTANT DIRECTOR FANNY FRANÇOISFONTÈSRENÉKRAUS DANIEL DITTMANN DANIEL DITTMANN

december 2019 11

ISSN 0866-2185 765 Ft 19011 december

9 770866 218000 PárizsFrançoisiskolái: Fiedler, Vera Molnar 2019 A testlázadása:AMarina Abramović 11 Elméleti melléklet a kritikáróla melléklet Elméleti Picasso drága múzsái drága Picasso A nagy könyvlopás nagy A