GAJDOS TIBOR

V: ' f f >

zz zz z SZABADKA KEPZOMUVESZETE

ÉLETJEL KÖNYVEK 58. Recenzens

Baranyi Anna művészettörténész Bela Duránci művészettörténész Szekeres László régész

Építészeti tanácsadó

Dr. Gellér József oki. építészmérnök

Fotók és reprodukciók

Fejes György, Augustin Juriga, Megyeri Pál, Németh Nimród, Palkó Sándor, Sztojkó István

Megjelent a Magyar Köztársaság Művelődési és Közoktatási Minisztériumának támogatásával GAJDOS TIBOR

SZABADKA KÉPZŐMŰVÉSZETE

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A KEZDETEKTŐL 1973-IG

1995 © Gajdos Tibor ELŐSZÓ

„Ebben a korszakban, amikor az ember előkészületeket tesz, hogy elhagyja planétánkat és kilépjen a világűr végtelenségébe, jó lenne, ha a történelem rábírná, hogy elgondolkozzon az elmúlt évszázadokon megtett saját pályájáról.” Ezeket a sorokat René Maken, az UNESCO vezérigazgatója írta le Párizsban 1962-ben, a History ofMankmd című kötet bevezetőjében. Hiszem, hogy ez a gondolat lényegében egy szűkebb közösség jelenére és múltjára - egy város képzőművészeti múltjának kutatására - is vonatkoztatható. Egy viszonylag elmaradt környezet önbecsülése és távlatának víziója sem képzelhető el a múlt objektív föltárása nélkül. Az ilyen munka elvégzésének természetesen vannak konkrétabb, kézzelfoghatóbb indítékai is. Elhatározásom, hogy tovább folytatom az évekkel előbb megkezdett kutatást és megírom Szabadka képzőművészeti jelenségeinek teljes, átfogó történetét a legrégibb időktől egészen az utóbbi évekig, nehezen és hosszú töprengés után született meg. Mert ha annak idején - a történetek közepébe vágva - a két háború közötti időszak feldolgozását egyebek között nosztalgikus élményekkel és a művészeti élet „hőskorával” okoltam meg, ilyen szempontok a legújabb és legrégibb idők tekintetében nem jöhettek számításba. Indítékaim ezúttal egészen más gyökerekből eredtek. A két háború közötti időszak feldolgozásának folyamán foglalkoznom kellett a múlttal; ez már bizonyos betekintést igényelt az első világháborúig terjedő korszak jelenségeibe. Később, amikor Oláh Sándor életét és munkásságát kutattam a Kékfátyolos világ című monográfiámhoz, ismét kénytelen voltam a múlt felé fordulni, ha szűkebb szempontokat vehettem is csak figyelembe. Tehát kétszer is vissza kellett térnem a múlt század végének és századunk elejének, valamint az utóbbi évtizedeknek képzőművészeti történéseihez. Ez bizony még akkor is nagy kísértés, ha munkámban csak önmagam erejére támaszkodhatom, éppen úgy, mint említett könyveim megírása folyamán. És ha már kialakul a régi idők mozaikja, miért álljak meg félúton, miért ne folytassam a legutóbbi évtizedek igazán izgalmas képzőművészeti eseményeinek föltérképezését, miért ne kísérelném meg Szabadka teljes képzőművészeti monográfiájának megírását? Ilyen kérdéseket tettem fel magamnak - és miután több kritikustól és jelentős magánszemélyektől is biztatást kaptam, megkezdtem a kutatást.

5 Tervem megvalósításakor nem vettem figyelembe azt a kérdést, hogy könyvem mennyiben lesz tudományos mű. Munkámat, mint a szülővárosát megbecsülő, a képzőművészetet tisztelő és ezen a téren nem csekély tapasztalatokkal rendelkező íróember végzem. Stílusomon és módszereimen alig változtatok, továbbra is érthetően és áltudományos okoskodást mellőzve szólok az olvasóhoz. Hiszem azonban, hogy törekvésem eredményei így is jó szolgálatot tesznek a város művelődéstörténetének és egy szűkebb, de lényeges ágazata, a képzőművészeti élet iránt érdeklődő nemzedékeknek. Éppen úgy, amilyen tisztelettel vettem én kezembe azokat a kisebb, sőt csekély jelentőségű forrásmunkákat is, amelyeket annak idején - szakemberek hiányában - értelmes és jó szándékú írók és publicisták hagytak hátra az utókornak. Az íróemberek merészsége, hogy művészettel foglalkozzanak, hogy művek, valamint művészeti ügyek megvilágítására és elemzésére vállalkozzanak, egyébként sem új jelenség. Erre utalnak dr. Milán Savic publicista gondolatai, aki 1913-ban Aksentije Maródié festőről szóló beszámolójában a következőket mondta: „Az író arra kényszerül, hogy beszéljen a művészről, mert a festő csak akkor veszi kezébe a tollat, ha aláírja tiszteletdíjának elismervényét.” Ez alapjában véve ma is időszerű megállapítás, még akkor is, ha azóta műtörténészek több nemzedéke és nem egy írással is foglalkozó művész jelentkezett. Mert a sok fáradságot igénylő, hosszadalmas kutatás és nagyobb lélegzetű művek megírása ma sem mindegyikük kenyere. Vallom, hogy csak a munka, illetve annak eredménye az egyedüli reális értékmérce. Hogy vállalkozásom mennyire sikerült, annak megítélését már az olvasóra és nem kis mértékben a kompetens kritikusokra bízom. Ki kell hangsúlyoznom, hogy könyvem szerkezeti fölépítését nem csupán az én elképzelésem, hanem a felölelt korok anyaga is meghatározta. Végezetül kötelességemnek tartom, hogy ezúton is köszönetét mondjak azoknak a személyeknek, társadalmi és egyházi intézményeknek, akik, illetve amelyek munkámban segítettek. Nélkülük képtelen lettem volna kötetem anyagát felkutatni és összegyűjteni.

A szerző

6 I. AZ ARCHEOLÓGIÁI LELETEK MŰVÉSZETI ÉRTÉKEI

ŐSKORI ÉS KÖZÉPKORI NYOMOK

A XIX. század második felében az arche­ A szabadkai gimnázium raktárában, néha ológia tudománya - új utakon járva - az ásó leltárba véve, máskor rendszertelenül felhal­ tudományává fejlődött. Ennek köszönhető, mozva, szaporodtak a környék történelmé­ hogy a történelem és különösen az emberi nek ezek az értékes bizonyítékai, melyeknek kultúra múltjának mélyebb rétegeibe sike­ már Iványi István, a tanintézet tanára, Sza­ rült behatolni. badka érdemdús monográfusa is jó hasznát Szabadka fejlettségi szintje természete­ vette. A város területén a múlt század végéig sen nem tette lehetővé, hogy az európai tu­ három bronzkori és négy szarmata kori domány tapasztalatait azonnal magáévá te­ lelőhelyet fedeztek fel.1 1892-ben megala­ gye, hiszen sem anyagi bázissal, sem megfe­ kult a szabadkai Közkönyvtár és Múzeum lelő szakemberekkel nem rendelkezett. A Egylet, melynek tagjai egy évtizeden át szer­ véletlenül talált tárgyak pedig vagy Bécsbe, teágazó kutató- és gyűjtőmunkát fejtettek ki vagy szenvedélyes gyűjtők birtokába kerül­ és létrehozták a második szabadkai régészeti tek. Az esetleg megmaradt középkori temp­ gyűjteményt. Később a munka iránti lelkese­ lomok maradványait tudatlan emberek szét­ dés megcsappant, az egyesület munkája las­ hordták, nyomukat is csaknem teljesen el­ san elhalt, csupán ketten, Gohl Ödön és Bi- tüntették. Ebben a viszonylag elmaradott bó-Bige György gimnáziumi tanárok fejtettek környezetben azonban voltak olyan egyé­ ki továbbra is aktív tevékenységet. 1913-ban nek, akik a régmúlt történetének ilyen irányú az utóbbi önálló ásatásokat folytatott egy kö­ kutatása iránt is érdeklődést mutattak. Igaz, zépkori templom romjainak lelőhelyén. a múlt század végén ez a tevékenység A múzeum fölszámolása után, 1912-ben a elsősorban a begyűjtésre és az anyag régészeti leleteket a városháza egyik harma­ megőrzésére korlátozódott. Ily módon a tég­ dik emeleti helyiségében raktározták el, és lagyárak mély gödreiben és az építkezések­ hanyag kezelés következtében később nagy nél talált régiségeket, a szántás során vagy károsodásokat szenvedtek. Leltárkönyv nem más módon a földek felszínére került tárgya­ maradt hátra, így nem tudjuk, hogy azon az kat sikerült megmenteni a végleges pusztu­ egyen kívül, melyről Bibó-Bige György a ke- lástól. lebiai ásatások után beszámolt és az eredeti-

1 Szekeres László régész meghatározása.

7 hez hű rajzot készített, volt-e még művészeti kezdődik az ihletett, „hasznossági” szempon­ értékű darab közöttük. tot mellőző alkotómunka. A két háború közti időszakban semmilyen E tényezők meghatározásánál jó tám­ ásatás nem volt, a múzeumi gyűjteménynek pontra lelhetünk T. G. E. Powellnek, a liwer- is nyoma veszett. Csak a véletlen folytán ke­ pooli régészeti katedra docensének Az őskor rültek a felszínre 1929-ben a pavlovaci vas­ művészete című könyvéből idézett gondolat­ útállomás közelében lévő középkori temp­ ban: „...minden rovás, minden legcsekélyebb lomrom melletti temetőben talált csontvázak jel nem művészet. Másfelől számos szerszám és tárgyak, melyeket a város mérnöki hivata­ és edény ügyes használhatóságával és egysze­ lának adtak át megőrzésre. rűségével olyan harmónia érzését váltja ki, A húszas években földmunkák végzése amely felismerhetővé teszi a művészi alko­ közben is találtak régiségeket, de ezeket a tást. A harmónia ilyen megérzése kapcsola­ tárgyakat, melyeket egy germán sírban és egy tot teremt a szemlélő és a művészi produk­ szarmata kori lelőhelyen ástak ki, a zágrábi tum alkotója között, bármennyire is elvá­ régészeti múzeumba küldték. lasztja őket egymástól az idő és a tér.” A második.világháború után, 1947-ben a A fenti, alig cáfolható felfogás természe­ városban még összeszedhető és a környék tesen szubjektív megítélésekhez vezet, tehát elhagyott kastélyaiból összegyűjtött értéke­ esetünkben is az ilyen hozzáállást csak kiin­ sebb tárgyakat az alakulófélben levő múze­ dulópontnak tekinthetjük. Szabadka és kör­ umban helyezték el. Első igazgatója, Schull- nyéke egy nagy lapos és lápos területnek a mann Imre, majd segítőtársa, Róka László középe táján fekszik, az ősembernek nem ásatásokat kezdtek a Ludasi-tó környékén. állt rendelkezésére kemény, időtálló anyag, Ennek a lelkes amatőr régésznek útmutatása melyből szerszámját, használati tárgyait és alapján tíz év alatt 150 lelőhelyet regisztrál­ ékszereit elkészítette volna. Ezen a tájon tak. Később Szekeres László, a város első hi­ nem fedezhetett fel olyan barlangokat, me­ vatásos archeológusa még újabb ötven lelő­ lyekben meghúzódhatott volna, hogy védel­ helyet konstatált, így a Szabadka környéki met találjon a természeti elemek tombolása lelőhelyek száma kétszázra növekedett. E elől. így félelmeit, szorongásait és élményeit könyv témája azonban nem engedi meg a nem rajzolhatta, véshette azok védett falaira. kutatások eredményének részletes taglalá­ Persze itt volt a fa, melyet ügyes kezek sát, feladata a kiásott tárgyak között találha­ merítőkanalakká, fegyverekké faraghattak, tó művészi termékek, illetve művészinek te­ és ezekbe az eszközökbe művészi igényeit és kinthető alkotások ismertetése és bemutatá­ törekvéseit is belevihette. Aztán az állatbőr, sa. ez a mai napig is sokat használt és művészie­ Az ilyen „művészinek” tekintett tárgyak sen feldolgozható anyag ugyancsak hozzá­ besorolása azonban egyáltalán nem egyszerű férhető volt számára. A városban és környé­ feladat. A mai ember a használati tárgyait kén mégsem került a felszínre egyetlen fából nem tekinti művészi produktumnak, viszont vagy bőrből készült alkotás, eszköz. Az évez­ az archeológiái leletek némelyike formája redek elkorhasztották, megsemmisítették miatt vagy díszítési szempontból igenis mű­ ezeket az egykor szinte biztosan létezett tár­ vészi lehet. Meg kell hát érezni, miben, me­ gyakat. lyik tárgy kivitelezésénél állapítható meg ké­ Természetesen egy másik szempontot is szítőjének kreatív hozzáállása. Hol végződik figyelembe kell venni: a lelőhelyek nagy szá­ az őskori vagy akár középkori mesterember ma nem jelenti egyúttal azt, hogy befejező­ cselekvése és ugyanazon a darabon mikor dött a környék régészeti feltárása. Ezek a

8 munkálatok még mindig csak kezdeti fázi­ sukban vannak, és csak a jelenleg folyamat­ ban lévő, valamint a jövőben végzendő ásatá­ sok adhatnak majd legalább részben választ az egyelőre még homályos múlt fontosabb kérdéseire. A paleolit korszak fennmaradt csekély számú tárgy és nyom között nem fedezhe­ tünk fel művészi értékű munkát. Viszont a neolitikumból származó tárgyak némelyike már alkotó hozzáállást, tehát bizonyos művé­ szi értéket is képvisel. Ebből, a munkánk szempontjából legrégibb korból, csakúgy, mint a későbbi korok mindegyikéből, hatal­ mas értékelhető anyag gyűlt össze a szabad­ kai múzeum régészeti osztályának raktárai­ ban. Jóllehet a bőséges anyag nagyobb há­ nyadának tudományos feldolgozása még hát­ ravan, a múzeum vitrinjeiben pedig csak ele­ nyésző részüket helyezhették el, jelenleg is tak a szabadkai múzeum munkatársai. A kéz­ már jóval több, művészeti szempontból re­ zel kidolgozott, pelyvás agyagból készült gisztrálható tárgy áll rendelkezésre, mint edény négy tömör lábon áll és a szépen ki­ amennyit e könyv egyik fejezetében be lehet­ képzett állvány közepén van beépítve. Fel­ ne mutatni. Ezért közülük csak a legérdeke­ színe sima, színe barnásvörös, magassága tíz sebbekről szólhatunk. centiméter.

Újabb kőkorszak

A neolitikum egyik érdekes darabja a lu- das-budzsáki ásatásokból származó gabona­ tárolónak használt agyagedény, melyet alko­ tója pelyvás agyagból, kézzel állított elő. A sárgásvörös színű, 28 cm magas edény gömb alakú, sima talpon áll, felső pereme kissé ki­ felé hajlik. Egész felületét vertikálisan hala­ dó díszek borítják, hasán ujjlenyomatokkal ráragasztott plasztikus díszítményekkel. Nyakán két helyen páros kidudorodások lát­ hatók. Mintáit a ősember szépítő szándékkal készítette, de kultikus jellege is valószínű. Nem kétséges: őseink arra a célra hasz­ Az újabb kőkorszak másik reprezentánsa nálták, hogy hassanak a temészetfelettire, az a kis áldozati edény, melyethogy a nosza-kiengeszteljék és maguk felé fordítsák gyöngyparti régészeti kutatások során talál­ a félelmetes, ismeretlen erőket.

9 Bronzkori leletek

A Hajdújárás-Pörös területén végzett ásatások eredményeként, egy sír feltárása al­ kalmával került elő egy igen jó érzékkel meg­ formált, csöves lábon álló agyagkehely. Az edény középső része kiszélesedik, nyaka szű­ kül, pereme pedig tölcsérszerűen kihajlik. Peremeit és vállát két szalagfül köti össze. Felszíne szürkésfekete, finoman el van si­ mítva. Magassága tizenöt centiméter.

Szarmata kor

Atavankúti ásatás eredményeként tartják számon a szarmata korból származó, szépmí­ vű zománcozott fibulát, mely rugószerkezet-

Ugyancsak a Pörösön végzett ásatásokból származik egy másik bronzkori, körte alakú urna, melyet határozottan kiképzett válla, hosszú, magas nyaka és tölcsérszerűen kipör- dülő pereme tesz érdekessé. Jellemzője a vállakon szépítő célból ki­ képzett hat kúp alakú kidudorodás, alattuk pedig két hasonló dudor, illetve két füldísz helyezkedik el. Az urna színe szürkésfekete. Felülete szépen ki van simítva; díszítés nél­ tel és tűvel van ellátva. A jól megőrzött ék­ kül is esztétikus benyomást kelt. Magassága szer szélén körülfutó keretben világos mező húsz centiméter. van, melynek közepét egy négy irányba nyúló

10 fűzfalevélszerűen megformált kereszt, illet­ Felületébe állati és emberi figurák vannak ve a központ felé mutató négy szív díszíti. bekarcolva. A keret és a központi dísz közötti körben László Gyula professzor szerint a két egy­ nyolc pont helyezkedik el. Színei pirosból, mással szemben álló emberi figura és a két ló fehérből és kékből vannak megkomponálva. a világosság és a sötétség, illetve a jó és a Rendkívül érdekes lelet az ugyancsak szarmata korból származó, Hajdújáráson ki­ ásott csésze, melyet ügyes mesterkéz finom agyagból henger alakúra korongolt. Pereme

kissé profilált; díszítése két párhuzamosan futó vonal között cikcakkban haladó vonal­ ból áll, amit alkotója belecsiszolt a sima fe­ lületbe. Leegyszerűsített formája szembetűnő. Valószínűleg római hatás alatt keletkezett. Magassága hat centiméter.

Avar kor rossz szimbolikus megjelenítése. A közis­ mert Szent László-legenda régebbi változa­ A Hajdújárás-Pörös lelőhelyről származik tának tartja, amit az ábrázoláson kissé elmo­ az avar kor egyik legértékesebb darabja, a sódott harmadik figura csak alátámasztani már külföldön is megismert, szarv alakú, látszik. csontból készült bogozó. A bogozó vastagabb Az avar kor másik reprezentánsa, a két­ végén nyéllyuk van, vékonyabb felén egy vá- szeres nyelv alakú szíjvég Szabadka környéki jat fut a tárgy tengelyével párhuzamosan. lelőhelyről került felszínre. Bronzból van

11 készült grifjmadár díszítette. A szabad felület gyöngyházszínben játszó zománc volt, a vi­ rágdísz kékes zománc. A szép munka a góti­ kus stílust példázza. Magassága hat, szélessé­ ge négy centiméter.

öntve, mindkét része szoros öntőformában készült. Felületüket keretbe zárt, egy indá­ ból kiinduló stilizált levelek díszítik. Hossza tíz centiméter.

Középkor

A középkori leletek válogatásának két darabjából elsőként a Palicson talált, rom­ busz alakú, öntött bronzfüggőt érdemes meg­ említeni. A függő díszítését egy széttárt szár­ nyú angyal képezi, kidomborodó és áttört részekkel. Magassága hét centiméter. A középkor másik szép lelete már nincs a Mielőtt a következő fejezet anyagára tér­ Városi Múzeum régészeti raktárában. 1913- nénk, meg kell mondani, hogy a bemutatott ban Bibó-Bige György tanár szabadkai ásatá­ régészeti tárgyak korát követő időszakban sa alkalmával bukkant rá arra a szíjdíszre, már folyamatos élet volt ezen a tájon. A mű­ melynek csak az eredeti vázlata létezik. A vészeti jelenségek történetének áttekintése zománcozott szíjdíszt - Bibó-Bige szerint - szempontjából azonban még mindig sok min­ egy szárnyas ló, valójában egy vörösrézből den ismeretlen előttünk. Ami létezett, már­

12 pedig a jelek szerint létezett, az az évszáza­ már csak föltevés. Mindeddig sem a régé­ dos dúlások és önpusztítások nyomán elve­ szek, sem a történészek nem bukkantak szett, elégett, lerombolódott. A parányi tör­ olyan, Szabadka környéki kulturális értékek­ melékek, melyek megmaradtak, templomi re, amelyekkel a XIV-XVII. évszázadok kö­ freskók nyomait sejtetik. Ahol freskó volt, zötti űrt be tudnák tölteni. E kor tehát köny­ ott oltárképek és szobrok is állhatták. De ez vünk fehér foltja marad.

13 II. AZ EGYHÁZI ÉPÍTÉSZET ÉS MŰVÉSZI ALKOTÁSAI

A XVII. SZÁZADTÓL A XX. SZÁZADIG

Mint már az előző fejezetben megállapí­ Hogy az egykori várkastély urai, a Pong- tottuk, Szabadka település keletkezésétől rácz és Török családok díszítették-e lakó- és - tehát valószínűleg a XIII-XTV. századtól - ügyintéző termeiket képzőművészeti tár­ kezdve a környéken léteztek olyan építmé­ gyakkal, arra nincsen semmilyen bizonyíték. nyek, melyek kultikus jellegű díszítéséhez Feltételezhető, hogy mindkét családnak vol­ művészi alkotások is tartozhattak. Ezeknek a tak ilyen igényei, s hogy szakrális célokat középkori templomocskáknak és kápolnák­ szolgáló képeket és szobrokat tartottak há­ nak a nyomai annyira elmosódtak, hogy csak zukban és kápolnáikban. A török hódoltság régészeti leletekként regisztrálhatták őket a alatt és után ezeknek nyoma veszett, mint kutatók. Az egyházi művészet feldolgozására ahogy romba dőltek a környék templomai is. nem alkalmasak. Megállapodott és folyamatos élet Szabad­ kán csak a törökök kiűzése után, a XVII. század végén, illetve a kuruc szabadsághar­ A Ferenc-rendi kolostor műkincsei cokat követően, a XVIII. század elején ala­ kulhatott ki, amikor a gyakran mocsarakban meghúzódó lakosság véglegesen visszatérhe­ A XVI. század elején megerősített sza­ tett otthonába. Az egykori várat a Ferenc- badkai várkastély sem maradt meg eredeti rendi szerzetesek vették birtokukba, felte­ formájában. Először a törökök építették át hetően a dzsámi helyén kápolnát alakítottak saját céljaiknak megfelelő erőddé és dzsámi­ ki, és a vár többi részét klastrommá építették vá, majd kiűzésük után kápolnává és klast- át. Kápolnájukba, illetve a később épített rommá alakították át az idetelepített feren­ templomba került az a festészeti alkotás, me­ cesek. 1736-ban felépült a templom, 1776- lyet Szabadkán a legrégibb és legérdekesebb ban magasabb tornyot kapott, és csak az műként tartanak számon. 1909-1910-es újjáépítés folyamán alakult ki A Fekete Mária (CrnaGospa) keletkezé­ mai (pszeudoromán) stílusa. Ekkor emelték sének ideje a mai napig sem tisztázódott. másik tornyát. Dionezije AndraSec, a kolostor egykori ház­ Már a régi mezővárosban is létezett egy főnöke szerint a csodatevő tulajdonságokkal pravoszláv templom, de azt is háromszor épí­ felruházott festmény, a legrégibb alkotás, tették át, míg mai, barokkos formáját öltötte mely a régi templomban máig fennmaradt, fel. már az 1692-es összeírásban is szerepelt, és a

14 Ismeretlen festő: Fekete Mária

15 XVII. század közepén, az első bunyevác- A XVIII. század elején készült műveket a horvát telepesek hozták magukkal a város­ sáncba visszatelepedett horvát-bunyevác ba,2 keletkezésének idejéről azonban semmi (dalmata) katonák és földművesek ajándé­ bizonyosat nem tudunk, csupán a szájhagyo­ kozták a ferenceseknek. Az ilyen gesztusok mányra támaszkodhatunk. Ami bizonyítha­ különösen akkor tiszteletre méltóak, ha tud­ tó, az csupán az a tény, hogy Jakov Sucic juk, hogy ebben a sokat szenvedett hely­ szabadkai kapitány 1736 és 1744 között hu­ ségben az 1700-as évek elején mindössze szonkét rajnai forintot adományozott a 2000 lélek lakott. Számuk csak később, a szá­ szentkép aranyozási költségeire. Sucic 1734- zad első harmadában emelkedett 5000­ ben halt meg, tehát a festmény a XVIII. szá­ 6000-re, amikor már 2000 adófizető lakost zad negyvenes évei előtt már a ferencesek írtak össze, akiknek 200 katonát kellett adni­ tulajdonában volt. uk. 3 Ezt a sötét tónusban, bizánci stílusban Szabadkának akkoriban alig volt iparosa. festett képet egyébként a czenstochowi Ma­ A magyar és német kézművesek csak a ha­ donna másának tekintik, jóllehet csupán ha­ tárőrvidék megszűnése, 1743 után szánták rá sonlatosságot mutat vele; a kolostor naplója magukat a betelepedésre, mert a város ked­ mint B. V. M. Saracenát, vagyis mint Fekete vező feltételeket kínált számukra. Szűzmáriát említi. A festés módja velencei A kolostor emeleti folyosói valóságos ga­ mesterre vall, aki valószínűleg az egykori lériát képeznek: falait nem kevesebb, mint megrendelő kívánságára festette egy más, negyvenhat olajfestmény díszíti. Ezek közül akkoriban letűnt festészeti stílusban. Velen­ tizenhárom egykori oltárkép (szentek és új- cében egyébként is sokáig éreztették hatásu­ testamentumi jelenetek láthatók rajtuk), kat a bizánci iskolák, s a reneszánsz, illetve harminchárom pedig Ferenc-rendi szenteket barokk irányzatok nehezen érvényesültek. ábrázol és a hívők ajándéka. Sajnos, nagyobb 1955-ben a képet Ivari Loncaric zágrábi részük ismeretlen szerzőtől származik, de festő restaurálta; az ő véleménye szerint is a néhány értékes alkotáson megtalálható a festmény legalább 300 éve készült és velen­ festő neve és keletkezésének ideje is. cei alkotás. Angyal Endre magyar műtörté­ Ilyen például a Mihály arkangyalt ábrázo­ nész viszont a magyarországi és lengyelorszá­ ló, 300x155 centiméter nagyságú olajfest­ gi barokk festészet kölcsönhatásának tárgya­ mény, mely egykor a régi templom nagy oltá­ lása során említi ezt a képet. A festmény rát díszítette, festője pedig Schtetner Sebes­ körüli csodalegendákkal átszőtt vita tehát tyén budai festő, aki művét 1740-1741-ben még nem fejeződött be. Csupán annyi bizo­ készítette ötvennégy forintért, amit Simun nyos, hogy valóban a városban föllelhető Antunovic adományozott a templomnak. A egyik legrégibb képzőművészeti alkotás. kép ma is jó állapotban van és a kései barokk De a Ferenc-rendi kolostor folyosóján igen szép példányának tekinthető. Rajza ha­ más, abból a korszakból származó képek is tározottan körvonalazott, kevés, de tipikus vannak; ezek egy részének szerzője és kelet­ korabeli stilizációval, színei visszafogottak, a kezési ideje is ismert. sárga, a barna és a skarlátvörös árnyalatok jól

2 Dr. A Sekulić: Tragom Franjevačkog ljetopisa u SuboticL Split. 1978. 3 Bácskai Ellenőr, 1885. III. 15.

16 összehangoltak. Megfelelőbb világításban le­ bilincselő látványt nyújtana. Ugyancsak Schtetner Sebestyén munkája a jóval kisebb, 152X117 centiméter nagyságú, Szent György vértanút ábrázoló olajfest­ mény, amint lovon ülve megöli a sárkányt. Az előbbivel egy időben, 1741-1742-ben meg­ festett alkotást Đuro Matulčić ajándékozta a szerzeteseknek. Színei visszafogottak, a kompozíció drámai hangulatot áraszt, rajza kiváló, dinamikus, a kép egészére barokkos mozgás jellemző. A XVIII. század második feléből, 1775- ből származik Dörfner József budai festő 145x82 centiméter nagyságú olajfestménye, a Szentháromság. Ezt az előbbieknél kolo- risztikusabb képet azonban avatatlan kezek „restaurálták”, úgyhogy az eredeti ecsetvo­ nások már alig ismerhetők fel rajta. Az ismert szerzők művei között van né­ hány jóval később, a XIX. században festett kép. Közülük a legjobb Pesky Józsefnek, az ismert pesti festődinasztia egyik tagjának Apostolok Mária üres sírjánál című, 1841-ben készült, 133x82 centiméter nagyságú műve, melyen felismerhetők a kor felszabadultabb, korszerűbb törekvései. A jól megőrzött fest­ Pesky József: Apostolok Mária üres sírjánál mény kompozíciója eltér az előbbi korok megkövesedett kánonjaitól, figurái életeseb- tékben; minőségében és stílusában nem tér bek, rajza puhább, könnyedébb színekben el két előbbi művétől, a kolostori képállo­ gazdagabb, áttetszőbb, kellemesebb hatású. mány értékesebb darabjai közé tartozik. A romantika befolyásolta alkotóját. Pesky József 1870-ben Pesten halt meg. Köl­ Ugyancsak Pesky munkája a Nepomuki csey és József nádor képmásai mellett 1828- Szent Jánost ábrázoló, 250x126 centiméter ban megfestette Dositej Obradovic arcképét nagyságú, 1841-ben festett vászon, mely ki­ is. sebb károsodása ellenére is jól tükrözi a festő Sajnálatos, hogy a 46 képből csupán a fel­ ezúttal kevésbé kolorisztikus, de színekben sorolt hat szerzője ismert, annál is inkább, határozottan ellenpontozott romantikus tö­ mert még számos értékes alkotás őrzi festője rekvéseit. A szent legendája is ilyen hozzáál­ kilétének titkát a kolostorban. Még a 33 egy­ lásra és festői megoldásokra késztette a mű­ forma nagyságú, ugyanazokban az években, vészt. 1793-1795-ben készült ferences szentek arc­ Pesky József harmadik, szintén 1841-es képei között is akad néhány kiváló alkotás. dátumot viselő és szignált képe, a 250x125 Ilyen például a Szent Lajos püspököt ábrázo­ centiméter nagyságú Piéta, kiemelkedő ré­ ló, 86x62 centiméter nagyságú kép, melyet szen, Mária arcán károsodott nagyobb mér- Vojnich Mihály ajándékozott a rendnek. A

17 33 kép mindegyikén fel van tüntetve az ábrá­ lített könyvében a kolostor levéltári anyagá­ zolt szent neve, funkciója és az adományozó ra hivatkozva feljegyzi, hogy a templom régi, teljes neve, de egyetlenegyen sem található a 1740-1741-ben befejezett, később lebontott festő szignója. nagy oltárának szárnyképei között volt Az említett képek létezését már többen is Schtetner Sebestyén tíz-tíz forintért festett, regisztrálták. Mind Cvekan, mind Sekulic Szent Cecíliát és Szent Katalint ábrázoló ol­ könyvében teljes leltári jegyzékük szerepel, tárképe, de további sorsukról nem számol be. de érdekes módon senki sem említi meg a Nincsenek ugyan szignálva, de ha összeha­ kolostor refektóriumát, mely egészében egy sonlítjuk őket a Szent Mihály- és a Szent barokk műemléknek tekinthető. György-oltárképpel, akkor arra a következ­ Bútorzatának egy része patinás, eredeti tetésre juthatunk, hogy Schtetner keze alól munka, mennyezetét és falait ismeretlen pik­ kerültek ki. tortól származó régi olajfestmények borítják. Szobrászmunkákban a templom és a ko­ A legnagyobb mennyezetkép a Szűz Mária lostor csak néhány szerény feszülettel és egy megkoronázását ábrázoló nagy, sokfigurás Szent Antalt ábrázoló színes figurával ren­ kompozíció, mely komoly károsodást szen­ delkezik; egyiknek alkotója sem ismert. vedett, de így is nagyon érdekes, figyelemre Ugyanakkor a templom főbejáratától balra méltó, visszafojtott tónusokban festett alko­ egy vörös márványból készült, szomorú női tás. Különösen a központi figura, a koronás alakot ábrázoló, jó minőségű dombormű van Mária arcának szépsége szembetűnő. Ennek az arcnak élő modellje lehetett, mert a körü­ lötte lévő mellékfigurák szinte egyformák és kifejezéstelenek, ellentétben a nagyon is hús-vér Mária életességével. Egy kisebb mennyezetkép, a Szeplőtelen Szűz Máriát ábrázolja angyallal, már kevésbé mozgalmas, egyszerű alkotás. Ilyen minősé­ gűek a déli és északi falak bordáin festett figurák is: László király egy katonával és a népet jelképező anya és három gyermeke, Szent Katalin pálmával és a kereszttel - a vértanúság és a kínzás jelképével. Velük szemben áll Szent Ferenc, utána az imádkozó Szent Antal, majd Borromei Szent Károly bíborba öltözött alakja található, amint megjelenik fölötte Szűz Mária lebegő figurája. A nyugati falon két díszes rámába fogott vászonra festett olajkép függ. Az egyik Szent Cecíliát ábrázolja harmónium mellett, a má­ sik Szent Katalint pálmával és angyallal. A 90 centiméter magas, ovális alakú képek kép­ zett mester munkái; kompozíciójuk, rajzuk és már kissé megfakult koloritásuk jó barokk mester kezét dicséri. Paskal Cvekan már em­ Huber József: Kőin Mihály síremléke

18 beépítve, a következő felirattal: „Tek Kőin ábrázoló képét lefűrészelték; ezek a darabok Mihály úrnak Királyi Szabad Városunk ti­ a Matica srpska újvidéki képtárába kerültek. zenhét éven át volt szószólójának. 1817-ben Az ikonok egyébként a nyugati polgári húnyt el, 73 nyarat látva... - ... Fecit Jós. barokk vajdasági térhódításának jegyében Huber Pesthean A. 1827.” Ez a dombormű keletkeztek. Szerzőjének kilétéről sok a ta­ tehát egy ismert magyarországi szobrász, Hu­ lálgatás. Nagyon érdekes lenne, ha szerzője ber József munkája, aki 1777-ben Pozsony­ helybeli festő lehetett volna, de ilyen Sza­ ban született és 1832-ben Pesten hunyt el. badkán a XVIII. század közepén és jóval utá­ Ezzel le is zárható a Ferenc-rendi temp­ na sem élt. Pavle Vasié egy, a XVIII. század­ lom és kolostor műkincseinek ismertetése. beli vajdasági festészettel foglalkozó írásá­ Annyi azonban még megállapítható, hogy a ban 4 a negyven vértanút ábrázoló martonosi templom, a régi kápolna és a kolostor épüle­ ikonosztázon Re... Péter, Szabadkán meg te, műkincseivel együtt, Szabadka egyik leg­ nem fejtett, magyarul írt szignót talált és a érdekesebb színfoltjának tekinthető. „Szabadkán” szót - hiányos nyelvtudása foly­ tán - „Suboticanin”-nak, vagyis „Szabadkai­ nak fordította. Ám ez tévedés, mert csak azt A sándori ikonosztáz bizonyítja, hogy a képek Szabadkán készül­ tek. De ki is lehetett ez a Re... Péter? Mivel erre sehol sem találni utalást, csupán a felté­ A műtárgyak időrendi keletkezését kö­ telezett alkotók egyikeként tarthatjuk szá­ vetve a sándori pravoszláv templom sok vitá­ mon. ra ösztönző ikonosztázának bemutatására Dušan Nonin festő és restaurátor, aki kell áttérnem. A Szabadka külvárosaként is­ 1958-ban dolgozott a képcsoport fölújításán, mert, egykor önálló község görögkeleti a Građa za proučavanje spomenika kulture temploma 1818-ban épült fel és az 1766-ban APV (VAT műemlékei tanulmányozásának festett ikonosztász egy téves, felületes műbí­ dokumentumai) 1959. évi 3. számában szá­ rálat következtében jutott - kissé megcson­ mol be tapasztalatairól. Elfogadja Zorica Si- kítva - birtokába. Ugyanis 1909-ben, amikor mié Milovanovié feltételezését, hogy az iko­ sor került a szabadkai pravoszláv Voznese- nosztáz festője Dimitrije és Georgije Popovié nje-templom átépítésére és kibővítésére, a lehetett. Ezt ugyan nem bizonyítja, de Nonin hitközség vezetősége által kijelölt delegáció szerint elképzelhető, mert különösen Dimit­ bemutatta a régi, ismeretlen szerzőtől szár­ rije tehetséges festő volt, aki valószínűleg mazó szentképfal festményeit Paja Jovano- külföldön nyerte képesítését. vicnak, a Bécsben élő szerb festőnek, s az A mű értékét ma már senki sem vitatja. értéktelennek nyilvánította a művet. Habár Keretét szépen ívelő és hullámzó levélmotí­ egy másik szaktekintély, Uros Predié az ellen­ vumok övezik, a többi korabeli minta sablon­ kező véleményen volt, az elöljáróság eltávo­ jához igazodik. Az ünnepi ikonok sorában lította ezt a barokk mesterműsorozatot, és a különösen a Feltámadás (Vaskrsenje) és a sándori templomnak ajándékozta. Mennybemenetel jelenete emelkedik ki. Ez a Mivel a templom viszonylag kicsi és ala­ két kiválóan megkomponált, életes színezetű csony, az ikonosztáz Péter és Pál apostolokat munka a főkapu (Carske dveri) déli oldalán,

4 Politika, 1961. július 20.

19 A sándori ikonosztáz részlete

egymás mellett helyezkedik el. Az északi ka­ centiméter nagyságú festmény, melyen Na- pun Mihály arkangyal figurája, a délin Gábor bukodonozor babiloni császár lovon ülve, arkangyal képe látható. A két előbbivel három ifjú kíséretében, bal kezével a bálvány együtt a képsor két legszebb darabját képe­ figurája felé mutat; a bálványt körülveszik zik. imádói, négy fáklyából pedig kísérteties füst Az ikonosztáz alsó peremén (a szoklin) gomolyog az ég felé. Az egész jelenet rendkí­ négy vászonra festett kép némileg elüt a töb­ vül korszerűen hat, mert a gombaszerű füst- bitől, és azt a feltevést szuggerálja, hogy ez a gomoly atomrobbantásra emlékeztet. A mű nem egy, hanem legalább két mester kompozíció, a színek és a rajz egy jelenkori munkája. szűrrealista alkotás benyomását kelti. A legkülönösebb a bálványimádást (há­ A szokli többi képe - A frigyszekrény rom gyermek Babilonban) ábrázoló, 80x62 visszahelyezése, Mózes megtalálása, Krisztus

20 bevonulása Jeruzsálembe - hasonló nagysá­ nyat megtisztítottak ettől a rétegtől, és azok gú, szintén érdekes, de távolról sem annyira visszakapták eredeti értéküket. Ez a szegedi sikerült alkotás, mint a Bálványimádás. alkotássorozat hasonló a sándorihoz, de nem Marko Prolié 1933-ban, a Jugoslovenski annak ismétlése. Popovic ebben a munkájá­ dnevnik kiadásában megjelent Srpski trijum­ ban is megelőzte kortársait: ízesebb színek­ virat u Bunjevačkom renesansu od 1860­ kel és a régi ikonosztáz merevségétől és sza­ 1900 című könyvében a sándori ikonosztáz bályaitól megszabadulva alkotta meg művét. gyengébb képeiről feltételezi, hogy esetleg Davidov írásának utolsó előtti bekezdésé­ Szauer Károly szabadkai festő munkái, aki ben Jovan Popovicot határozottan már a sze­ részt vett a pravoszláv templom felújításában gedi és a sándori ikonosztáz festőjeként említi. (1885) és több portrét is festett egyházi ren­ Lehetséges, hogy ez a műtörténész való­ delésre. Állítását azonban nem tudja bizonyí­ ban megfejtette a kétszáz éves titkot. Erre tani. utal Jovan Popovic egyik 1752-ben készült, a Az utóbbi években megnőtt a szakembe­ tanulmányában közzétett két kijevi tanuló reknek a titokzatos ikonosztáz iránti ér­ rajzának felépítése, mely - ezt már nem Da­ deklődése és valószínű, hogy a kutatások vidov, hanem e könyv szerzője állapítja meg eredményeként megfejtik alkotójának vagy - nagy hasonlatosságot mutat a már említett alkotóinak kilétét. Ennek jegyében írta meg ikon alsó peremén látható, a bálványokat Dinko Davidov műtörténész 1975-ben a Ma­ imádó figurák rajzával. Talán erre is érdemes tica srpska kiadásában megjelent Zbomik za felfigyelni, mert ez is Davidov feltevését tá­ likovnu umetnost 11 időleges képzőművésze­ masztja alá. ti tárgyú évkönyv számárad szabadkai-sán- Amíg a kutatás nem nyújt kézzelfogha­ dori barokk ikonosztáz 1766 című tanulmá­ tóbb bizonyítékot, az ikonosztáz valószínű nyát. Ez az alapos elemzésekre támaszkodó alkotójának Jovan Popovic tekinthető. Ez a írás új irányba terelte az ismeretlen festő ki­ festő azonban maga is új felfedezés, mert a létének azonosítására irányuló kutatást. zágrábi kiadású képzőművészeti enciklopé­ Milorad Kolariéra hivatkozva Davidov diában nem szerepel a névé. megállapítja, hogy szerzője igen képzett mű­ vész volt, aki kortársait túlszárnyalva nem a dekorativitásra, hanem a festői elemekre, sőt A szabadkai pravoszláv templom - a mai szaknyelv szerint - a valőrfestészetre műkincsei helyezte a hangsúlyt. A nyugati barokk Vaj­ daságban nem közvetlenül, hanem az ukrán­ kijevi iskola közvetítésével honosodott meg. A szabadkai Voznesenje-templom 1723­ Abban különbözött a nyugatitól, hogy bizo­ 1726 között épült, nem sokkal a szabadkai nyos hagyományos ikonográfiái elemeket is szerbek újbóli visszatelepülése után, az ak­ megtartott és beolvasztott iskolájának stílu­ kori igényeknek megfelelő méretekben. Az sába. A szabadka-sándori ikonosztáz festője első (a sándori) ikonosztáz, amelyet 1766- tehát a kijevi iskola tanítványa lehetett. ban fejeztek be, átélte az 1885-ös újjáépítést, Ennek az ukrán iskolának tanítványa volt de az 1909-1910 folyamán végzett restaurá­ többek között Jovan Popovié, aki a szegedi láskor, amikor a templom Harminc M. Mi­ Nikolajevszki-templom ikonosztázát 1761- hály budapesti építész tervei alapján monu­ ben festette, amit aláírásával igazolt. A képe­ mentálisabb tornyot kapott, mint elavultat és ket ugyan a XIX. században ügyetlen restau­ nem eléggé díszeset eltávolították, helyette rálás folytán alaposan átfestették, de néhá­ pedig Paja Jovanovic ajánlatára a bécsi

21 A szabadkai pravoszláv templom ikonosztáza

Porto és Fiks cégtől újat rendeltek azzal a szetős Utolsó vacsora áll. Igen szép megoldás kikötéssel, hogy a munkálatokat Paja Jova- Az arkangyal megbünteti a sátánt című kom­ novié személyesen ellenőrzi, a költségeket pozíció, mely az ikonosztáz legdinamikusabb pedig (10 000 korona ) Aleksa alkotása. vié özvegye, Marija fedezte. A templom szentélyének bal oldalán van A munkát Lukesch cseh származású egy igen érdekes régi ikon, az 1785-ben fes­ festő végezte el, aki becsületesen dolgozott tett Szűzanya trónja, melyet sötét tónusa mi­ és az előbbieknél kevésbé értékes, de dísze­ att Arab Madonnának neveztek el, és csoda­ sebb és mutatósabb ikonosztázt festett a tévő tulajdonságokkal ruháztak fel a hívők. külső benyomásokra nagyobb súlyt fektető Valószínűleg ezért is maradhatott meg ere­ hívők és pártfogók részére. Munkáját mint deti helyén az 1909-1910-es „nagytakarítás” Joannes Lukesch MCMX szignálta. ellenére. Egyébként a Ferenc-rendiek Feke­ Az akadémikus precizitással megfestett te Máriájával feltűnően sok hasonlatosságot képcsoport legszebb darabja a déli kaputól mutat, jóllehet későbbi eredetű. E szentkép jobbra elhelyezkedő, Keresztelő Szent Jánost festője sem ismert, viszont az ajándékozó, ábrázoló, emberközelséget és harmóniát Jelisaveta Konstantinovic neve föl van tüntet­ árasztó képe, melyre szignóját is berajzolta. ve. Régebben aranydukátokkal, rubelekkel A középső kapu felett a finom tartású, tet­ és más pénzérmékkel volt díszítve.

22 a templom felújításában, megfestette két egyházfő, Jovan Radić és port­ réját. A templom irodahelyiségeiben és raktá­ raiban végzett hiányos összeírás szerint negy­ ven különféle ikon van még a szabadkai pra­ voszláv hitközség tulajdonában. Közöttük kellene lenniük olyan értékes ikonoknak is, amelyekről Protic feltételezi, hogy esetleg négy évszázaddal ezelőtt (Szent György, fára festett ikon) vagy a XVIII. század közepén (Keresztelő Szent János, triptichon) készül­ tek, de ezek ma már nem azonosíthatók.

Az AvilaiSzent Teréz-székesegyház műértékei

Szabadka, mivel mint privilégiumokkal Arab Madonna rendelkező mezőváros sem mentesült a vár­ megye által kirótt terhek fizetése alól, arra A szabadkai pravoszláv hitközség helyisé­ törekedett, hogy elnyerje a szabad királyi vá­ geiben értékes festmények kis galériája talál­ ros státusát. Ezért igyekezett lakosainak szá­ ható. Már nem azonosítható a Georgije mát, amely 1770-ben mindössze 9556 volt, povic becskereki festő által készített, 27 vá­ elsősorban hazai és külföldi iparosokkal gya­ szonra festett ikon, de létezik egy 1813-ból rapítani. Ennek köszönhető, hogy 1778-ban, származó nyugta a festő erre vonatkozó alá­ egy évvel célkitűzésének megvalósítása előtt, írásával. már 21 471-en lakost számláltak össze, kö­ Egy másik nyugta viszont azt bizonyítja, zöttük 18 647 római katolikus vallásút. Ért­ hogy 1825 decemberében Arsa hető tehát, hogy templomainak számát és (1767-1826) neves újvidéki festő négy zász­ nagyságát is növelni kívánta. lóikont festett a szabadkai pravoszláv egyház 1773 októberében elhelyezték az új nagy­ részére, de ezek a zászlók már nem léteznek. templom alapjait. Az építést - anyagiak hiá­ A szabadkai Aksentije Maródié (1838­ nya miatt - többször abba kellett hagyni, úgy­ 1909) neve is fölbukkant egy régi leltár hogy a munkálatokat csak 1797-ben fejezték összeírásában mint két ikon festője, de csak be. 12 „értéktelen” ikonnal egy sorban. Marko A kéttornyú, kései barokk stílusban épült Protic 1933-ban megjelent könyvében Maro- templom eredeti terveit Kauffmann Ferenc dictyal kapcsolatban megjegyzi, hogy „tehet­ pesti építész készítette el, de az egyházi ve­ ségét csak a papok értékelték és támogatták zetők kívánságára sok változtatáson mentek őt”. Ezt a sokat terjesztett tévhitet majd a át. Az első művészi értékű tárgyat, Held Fri­ későbbiek folyamán megcáfoljuk. gyes budai szobrásznak a Szeplőtelen Szüzet Az ugyancsak szabadkai Szauer Károly ábrázoló művét 1797-ben a két torony közöt­ szobrász és festő 1885-ben, miután részt vett ti tetőszerkezeten helyezték el. A templom

23 belső díszítésére, valószínűleg az állandó is festettek. Az innsbrucki Emmanuel Walch pénzhiány miatt, csak három évtized múltán a Krisztus siratását ábrázoló, 1891-ben elké­ kerülhetett sor. szült vásznával a templom talán legértéke­ 1825 és 1830 között Schoefft József Ágost sebb művét alkotta meg. A realista festmény pesti festő hét nagy oltárképet készített a Magdolnája annyira népies figura, hogy ko­ templom számára. A legjelentősebb alkotása rának szakértői túlságosan parlaginak tartot­ a Szent Terézt ábrázoló, monumentális főol­ ták. Úgy vélték, hogy az ilyen, parasztlányt tárkép, melyet - különösen egyházi körök­ ábrázoló kép előtt a hívők nem ájtatoskod- ben - nagyra becsülnek. Ennek a festmény­ hatnak. A korabeli sajtó szerint az egyházfik nek a másolata illusztrálja egyebek között nem nyilatkoztak a nyilvánosság előtt, mert Marcelle Auclair francia teológus Szent Te­ Walch éppen ezzel a képpel pályázott a bécsi réz, az egyház első női vértanúja című könyvé­ akadémia tanári állására. Az aggályoskodók, nek zágrábi kiadását. A kompozíció két, akiket mellesleg az élet megcáfolt, csak az­ majdnem egyenlő, vízszintes vonallal elvá­ után nyilatkoztak, miután a művész sikere­ lasztható részből áll. Alul a főalak, Szent Te­ sen levizsgázott. réz munkaasztala mellett ül, mellette egy ko­ Casper Schleibner müncheni mester A kis ponyára támaszkodó nyitott könyv, a háttér­ Krisztus találkozása Keresztelő Szent Jánossal ben könyvszekrény, oldalán feszület. Mind­ című képe már valamivel kevésbé sikerült ezek a kellékek a szent asszony életmódját és festmény, jóllehet a mennvszet- és faliképek bölcsességét hivatottak jelképezni. A kép terén jobbat nyújtott, mint Emmanuel Walch. felső felében Szűz Mária lebeg, karján a kis Ezekről külön kell szólni. A templom tulaj­ Jézussal, arcán mosoly. Figurája nyugtala­ donába utolsóként került, Szent Ferenc se­ nabb, barokkosabb az alsónál, színekben is beit ábrázoló kép a legrégibb alkotás. A jobb életesebb. Az egész kompozíciót különböző alsó sarokban az 1730-as évszám világosan nagyságú angyalok teszik mozgalmassá és kivehető, a festő aláírását azonban a széles, feloldják a szent asszony körüli misztikus masszív ráma eltakarja. A sötét tónusú, igen hangulatot. érdekes, kissé károsodott vászon szerzőjé­ A többi Schoefft által festett oltárkép ke­ nek titkát egy újabb restaurálás alkalmával vésbé monumentális, de valamivel színdú- talán megfejtik a szakértők, annál is inkább, sabb, témájuk nem kötötte a festő ikonográ­ mivel a templom állami védelem alá került. fiái elképzeléseit, kompozíciójuk viszont ma­ Míg a város templomaiban általában ke­ gán viseli a kor követelményeit. vés falfestmény található, a katedrális igen Ez a íéstő egyébként a Németországból gazdag ilyen alkotásokban: 11 olaj falfest­ Pestre került Schoefft festőcsalád sarja. Pes­ mény díszíti. Ezek közül hét mennyezetkép, ten született 1776-ban, ugyanott halt meg négy pedig az oldalfalakon helyezkedik el. 1850-ben. Főleg oltárképeket és portrékat A mennyezetképek közül kettő: A hegyi festett. Szabadkai tartózkodása idején a Voj- beszéd és a Bölcsek hódolata Casper Schleib­ nich családnak is készített arcképeket. Legré­ ner munkája. Két másik mennyezetképet, a gibb oltárképét 1811-ben alkotta a tabáni Mennybemenetelt és a Szentháromságot Em­ templom részére (Szent Flórián), az abonyi manuel Walch festette. templom számára 1814-ben Szent István ha­ Meg kell említeni, hogy az oltárképek fes­ lálát örökítette meg. Stílusa a kései barokkból tésében Walch mutatott nagyobb tehetséget, a klasszicizmusba való átmenetet jelezte. a mennyezetképek készítésében viszont Oltárképet a Szent Teréz-templom szá­ Schleibner volt sikeresebb. Két nagyszabású mára később, a XIX. század második felében munkája erőteljes komponáló készséget és

24 wsmWm

Schoefft József Ágost: Avilai Szent Teréz

25 mértéktartást bizonyít. A sok figurát megje­ lenítő alkotások - klasszikus megoldásuk el­ lenére - nem hatnak sem sablonosán, sem megszokottan. A színek összehangoltak és

A katedrális belseje Ismeretlen festő: Szent Ferenc sebei (1730)

kirívó árnyalat sehol sem található. Hasonló A templom tulajdonában van még 18 tulajdonságokat mutat a Bölcsek hódolata is, szentet ábrázoló szobor; valamennyi a tiroli de ennél a kompozíciónál a háttér - a tájkép Ferdinand Schtufflesser nem különösebb ér­ megfestése - is igen figyelemre méltó. Em­ tékű munkája. Sokkal művészibb a templom manuel Walch két mennyezetképe már in­ főbejárata fölé helyezett, a város címerét és kább dekoratív alkotás, megkomponálásuk- két címertartó figurát ábrázoló dombormű. kor a megszokott sablonokra támaszkodott, Végül meg kell említeni a katedrális leg­ jóllehet sokkal kevesebb figurát mozgatott, újabb szerzeményét, az orgona mögötti, mint Schleibner. Szent Pál megtérését ábrázoló, hatalmas, Egy mennyezetkép (A kulcsok átadása) modern felfogású vitrázst, melyet 1973-ban - szerzője ismeretlen, a szentély két oldalán Curilovic eszéki tanárnő terve alapján - Sta- levő kis kápolna mennyezetén látható két nisió zombori mester készített. Az expresszív képet Clausen Jánosnak tulajdonítják, és egy munka elkülönültsége miatt nem képez kisebb tehetségű festő munkájára vall. Az disszonáns színfoltot. oldalfalakon még két falfestmény látható. Szólnunk kell a katedrális néhány fölújí­ Mindkettő reneszánsz mesterek műveinek tási munkájáról is, mert némelyike a város kópiája, ismeretlen festők munkája. közvéleményét is izgalomba hozta.

26 Casper Schleibner: Hegyi beszéd

A szabadkai Napló 1936. május 24-i szá­ buchner-Greiner szobafestők előzetesen mában közölte, hogy B püspöknem jólföl­ végezték munkájukat”. A budapesti­ bontotta az 1838-as renoválási munkák alatt ek már a lap következő számában tiltakoz­ a keresztben elhelyezett iratot. E szerint „A nak: egyáltalán nem szobafestők, mert szö­ nemes bel és kül Tanács 1837. évi július 14. vetkezetükben Szirmai Antal akadémiai 726 G számú határozata alapján árverést (ár­ festőművész végzi a művészi feladatok meg­ lejtést) ejtett a tornyok befedési munkálatai­ oldását. A nyilatkozatot Szirmai Antal is alá­ ra (Rézműves, Áts és Kőműves mesterek)”. írta! A munkát végül Clausenre bízták, akit Újabb iratok is előkerültek. Ezek szerint hol zágrábi, hol meg németországi festőnek 1888-ban a kereszteket aranyozták, a régi titulálnak. Júliusban a Szabadka és Vidéke sekrestyéket lebontották, helyükbe kör ala­ már azt is közli, hogy Clausen Bécsben és kú, barokk stílusú szentélyt építettek a Jézus Münchenben tanulta a festőművészetet, szent szíve és a Lourdes-i Szűzanya oltár ré­ hogy munkája sikeres volt, „ami egyébként a szére. E két sekrestye mennyezetképét fes­ színházban és a Pest Szállóban készülő mun­ tette öt évvel később Clausen János zágrábi káival is bizonyítható”. Kár, hogy a Clausen festő. által festett képek sem az egykori Pest Szál­ De ez már az 1893-ban megkezdett resta­ loda lépcsőházában, sem a később leégett urálási történetekhez tartozik. A Bácskai El­ színházban nem láthatók. lenőr 1893. január 8-i számában közli, hogy a Ezekkel a restaurálási munkálatokkal Szent Teréz-templom festésére Blaskovits kapcsolatban még említésre méltó, hogy Bátori szabadkai templom- és arcképfestő is 1886 végén, miután a jótállási idő letelt, Cla- beadta mérsékelt ajánlatát. A lap „az intéző usennek az egyház által kinevezett bizottság körök figyelmébe ajánlja a szabadkai mes­ megadta a fölmentést. 1972-1973-ban Du­ tert, annál is inkább, mert a budapesti Alten- sán Nonin újvidéki és Nikola Jandrijevié

27 belgrádi restaurátorok végezték el a katedrá- Magdolnát és Keresztelő Szent Jánost ábrázo­ lis festményeinek felújítását - Zvekanovic ló mázos szoborcsoport van. Ezek közül Má­ püspök nyilatkozata szerint - a rendelő teljes ria szobra figyelemre méltó, kifejező alkotás, megelégedésére. a XVIII. század végén vagy a XIX. század elején ismeretlen, jó képességű szobrász al­ kothatta. Az egész komplexum jól megkom­ A kálvária és a Mukiő ponált és a kápolnával együtt harmonikus kápolna egységet képez. A kápolna egyetlen oltárképe, a Piéta, Ja- kobey Károly 1877-ben készült, 120x90 cen­ A Zombori út végén, a Bajai temető déli timéteres olajfestménye. A mű szolid, finom oldalán, igen alkalmas helyen áll az eredeti­ koloritású, de korának sablonjait nem túl­ leg 1758-ban a barátok temploma előtt, majd lépő alkotás. onnan a Rogina barára áthelyezett, végül a vasútépítési munkálatok miatt mai helyére állított kálvária, melynek északi oldalán a Mukic Malagurski Franciska által 1877-ben emeltetett arányos, tetszetős kápolna van. A régi helyéről átvitt szobrok és az amúgy is rossz állapotban levő építményrészek már nem feleltek meg az igényeknek, és nem va­ lami kedvező látványt nyújtottak volna a hívők és az utazók számára, ezért a városi tanács 1866. szeptember 20-án határozatot hozott ideiglenes kálvária fölépítéséről. A terveket Scultéty János városi építészfel­ ügyelő készítette el, egy bizottság pedig a költségvetést 110 forintban állapította meg. A kőművesmunkákat Stefan Tiszák és Ga- szák József kőművesmesterek végezték. A kálvária végleges, mai formájában 1880-ban készült el. A tizennégy stáció stílu­ sos kis építményei a négyszögletes tér keleti és nyugati oldalán helyezkednek el, a kálvá­ ria útjának jeleneteit pedig tizennégy bádog­ lemezre festett olajkép ábrázolja. A szolidan megfestett, de szokványos képek stílusuk alapján valószínűleg tiroli műhelyben készül­ tek. Ezeket a képeket időközben dombor­ művekre cserélték ki. Jakobety Károly: Piéta A kálvária főkapujával szemben két figu­ rából álló műkőszobor áll (Krisztus és az an­ A kálvária és kápolnája talán a város leg­ gyal), ismeretlen szobrász munkája. A tér kö­ kevésbé ismert építészeti és művészeti zepe táján, a kápolna előterében, a feszület komplexuma, melynek épületeit a legutóbbi alatt a Krisztust sirató Szűz Máriát, Mária időben újították fel.

28 A külvárosi templomok Sztehlo Ottót ésMácskovics Tituszt jutalmaz­ ták. A díjazott munkákat június 1-8. között a A két külvárosi, a Szent Györgyről elne­ Pest Szálloda nagytermében kiállították. vezett Zentai úti és a Szent Rókusról elneve­ Kivitelezésre a két I. díjas pályamű került, zett kéri templom még 1841-ben épült, az mindkettő neogótikus stílusú terv, de némi akkori szerényebb igényeknek megfelelő stí­ változtatásokat, módosításokat hajtottak raj­ lusban és méretekben. Kívülről inkább jobb tuk végre a megbízók. családi házakra vagy falusi kápolnákra emlé­ keztettek, de a lassan növekvő, 40 000 lakosú város igényeit így is félszázadon át kielégítet­ Szent György-templom ték. A Szent György-templom plébánosa rö­ viddel a kis templom felépítése után a város­ A Szent György-templom Hoepfer és Ke­ hoz folyamodott azzal a kéréssel, hogy fedez­ resztes tervei alapján, a régi helyén épült, de ze egy oltárkép elkészítésének költségeit. úgy, hogy a kis templomot a déli oldalon álló Ennek alapján tehette meg ajánlatát a város­ sekrestyeként beillesztették az új, nagy épít­ nak Pesky József pesti festőművész, aki 1842. ménybe. A templom 1893-1896 között ké­ február 10-én 160 forintot kért egy Szent szült el. Elhelyezése kedvező: a Zentai út bal Györgyöt ábrázoló, 7X4 láb nagyságú oltár­ oldali dombos részén áll, kellő szabad térség­ képért.5 gel, ami az egyébként is harmonikus épít­ Ugyanabban a hónapban, 18-án Száríts ményt a környék és a város egyik ékességévé József polgármester és Gyelmis Miklós szó­ tette. A templom külső falai - a téglagótika szóló jelenti a tekintetes tanácsnak, hogy az mintáját követve - selyemtéglából épültek, 1841. évi 1618. szám alatti határozattal a külső támpillérei és a karcsú torony kiemeli Szent György-templom számára festett kép gótikus jellegét. „vehető”.6 Hajójának kiképzése összhangban áll ará­ A gazdasági szék megbízta Száríts polgár­ nyos külsejével, a közepén két tömör mestert a Szent Rókus külvárosi templom nyerskő oszlopsor választja ketté. Szentélyé­ Rókus-oltárképének megvételével. „Előbb nek fődísze az 1898-1899-ben készült főol­ azonban jelen javaslat a polgársággal közöl- tár, melynek központi figurája egy életnagy­ tetik.”7 ságú, gazdagon festett faszobor, két szárnyán 1893-ban a város jeligés pályázatot írt ki a egy Szent Istvánt és egy Szent Lászlót ábrázo­ két külvárosi templom új terveinek elkészí­ ló, dús díszítésű szobor helyezkedik el. Ver­ tésére, június 1-jén pedig közzétették a díj­ tikálisan emelkedő díszítményeibe még ti­ nyertes pályaművek tervezőinek nevét. Az I. zenhat kisebb szobor ékelődik be. díjat Hoepfer és Keresztes mérnökök, vala­ A két mellékoltár hasonló stílusban épült. mint Hofhauser Antal nyerték. Második díjjal Itt a figurákat két-két színes dombormű egé-

5 Történelmi Levéltár, Szabadka (a továbbiakban: TLSz) 20. A 32/aec. 1842. 6 Ezek szerint a Rókus-templom is egy Pesky-oltárkép birtokába jutott, de ma már sem a Szent György-képnek, sem a Szent Rókus-oltárképnek nincs nyoma. 7 TLSz, 247/gazd. 1842.

29 A Szent templom

szíti ki, az oltárok oldalán pedig a stáció dom­ tek el, melyek szabadon engedik át a fényt a borművei állnak. Kevés kivétellel mindegyik templom belsejébe. díszítmény jó állapotban van, de a színes vit- Mindhárom oltár, a szobrok és egyéb dí­ rázsok a háborús bombázásokkor tönkre­ szítmények Ferdinand Schtufflesser tiroli mentek, helyettük áttetsző üvegeket helyez­ képfaragó munkái, a maguk nemében (te­

30 Szirmai Antal: Krisztus feltámadása

kintettel ipari jellegükre) jól sikerültek, érté­ korában merész és kimondottan modern al­ kesek. kotásnak tekintették. A szentély jobb és bal oldalán Szirmai An­ tal festőművész 1906-ban készült két 4X4,5 méteres, ma is jó állapotban levő freskója Szent Rókus-templom helyezkedik el. Az egyik Krisztus föltámadá­ sát, a másik a mennybemenetel jelenetét áb­ rázolja. A képeket a barna tónus uralja, figu­ A Szent Rókus-templom is neogótikus rái egyáltalán nem szokványosak, nem érez­ stílusban, selyemtéglából épült, jóllehet ará­ ni, hogy egy „arckép- és történelmi festő” az nyai és részletei nem annyira sikerültek, mint alkotója, ahogyan Szirmai több képén is ol­ az előbbié. Tervezője a pályázaton másik vashatjuk. A vonalvezetés könnyed, nagyvo­ első díjat nyert Hofhauser deAn az ő el­ nalú, a pepecselésnek nyoma sincs. A maga képzelésén is néhány változtatást eszközöl­

31 tek. Később eredeti cserepes tornyát bádog­ toreszk kistemplom, Koczka Géza mérnök lemezzel helyettesítették, ami rontja az össz­ tervei alapján, Vojnits Tivadarné költségén. hatást. Eredetileg a bajsai Vojnichok temetkezési A régi kis templomot lerombolták, helyé­ helyéül szolgált, de később, 1931-ben temp­ be plébániát építették. A Szabadka és Vidé­ lommá nyilvánították, majd 1939-ben -A/o/­ ke 1896. november 15-i számában közli, hogy cer mérnök tervei alapján - kibővítették. a templom belső díszítése is elkészült; a főol­ Az eklektikus épület magában véve is ér­ tárt Malknecht szállította; a Jézus szíve és a dekes színfoltja a város eme, szép épületek­ Mária szíve oltár „remek szobrait” és a szó­ ben éppen nem bővelkedő részének, de széket Ferdinand SchtuffleSan belső Ulrich-i berendezése is figyelemre méltó alko­ (Gröden) oltárkép- és képfaragó készítette, tásokból tevődött össze. aki a Szent Teréz-templomnak is dolgozott. Az üvegfestés a budapesti Ligeti Sándor munkája, aki később még több szabadkai templomban végzett hasonló munkát. Saj­ nos, ezeknek az értékes vitrázsoknak a nagy része tönkrement, de ezúttal nem a bombá­ zás, hanem a szomszédos iskolába járó gyere­ kek csínytevéseinek következtében. Az előbb idézett újság még nem említi meg, te­ hát jóval később készülhettek a szentély két oldalfalán lévő nagyméretű freskók. Az egyik Mózest ábrázolja a tízparancsolattal, a másik Szent Pétert, amint átveszi a kulcsokat. A kékes tónusú, nagyon alaposan, a Szirmai- freskóknál hagyományosabb eszközökkel megfestett falképeket nem szignálta szerzőjük. A plébánia irattára rendezetlen, nem tartalmaz semmilyen erre vonatkozó adatot, de bizonyos, hogy jó képességű, kép­ zett mester műve. A templom előterében Blasko Rajic bronzszobra áll; Nesto Orcic Zágrábban élő szabadkai származású szobrász munkája. A templom falain álló tizennégy vászonra festett stációkép ismeretlen festő munkája.

Berecz Ferenc: Gyertyatartó Szent kereszt-templom Igaz, az eredeti tárgyakból alig maradt va­ lami meg ebben az épületben. Helyén van A Csarnojevics pátriárkáról elnevezett még a budapesti Ligeti szép munkáját utca (Szerb utca) folytatásában, a régi pravo­ dicsérő két vitrázsos ablak és két oltárkép: a szláv temetővel szemben álló telken épült fel Piétát (Rubens-utánzat) tiroli műhely készí­ 1895-ben a Szent Keresztről elnevezett pit- tette, a Biancini olasz festő által készített

32 Schtetncr Sebestyén: Szent Mihály arkangyal Pesky József: Nepomuki Szent János A sándori ikonosztáz

Joannes Lukesch: Az arkangyal megbünteti a sátánt (részlet) Emmanuel Walch: Krisztus siratása Casper Schlcibner: A gyermek Krisztus találkozása Keresztelő Szent Jánossal Schocfft József Ágost: Mária mennybemenetele A Szent kereszt-templom

Szent Jeromos színváltozása című Raffaello- A tárgyakat modern felfogásban, leegyszerű­ másolat eredetije pedig a Vatikán képtárá­ sített, stilizált formában faragta ki. A bibliai nak tulajdona. A templom sekrestyéjében ta­ jeleneteket megörökítő domborművek és lálható Balázs G. Árpád Krisztus a keresztfán szobrok groteszk figurái a régi, gótikus temp­ című érdekes, expresszív alkotása. lomokat díszítő szobordíszítményekre asszo­ 1973-ban, sok más templommal együtt, ciálnak, mégis korszerűek, az egyház újabb ezt a templomot is teljesen átrendezték, kor­ törekvéseinek szellemét fejezik ki. Az alko­ szerűsítették. Az új oltár, a szószék, a kálvá­ tások közül különösen egy szépen faragott riasorozat, a gyertyatartók stb. kidolgozásá­ gyertyatartó emelkedik ki. val Berecz Ferenc esztergomi képzőművészt Berecz Ferenc ebben a templomban fes­ és restaurátort bízták meg. Ezt a nagy mun­ tett mennyezetképei már kevésbé tekint­ kát a mester a helyszínen és a környéken hetők sikerűiteknek, stilizáltságuk kissé található fák (tölgy-, hárs-, jávor-, kőris- és erőltetett, kompozíciójuk széteső, színei cseresznyefák) felhasználásával készítette el. bántóan rikítóak. Ugyanez a művész alkotta

33 Krisztus feltámadása-templom

A Szabadka belteréből sugárzó hosszú utakon épülő templomok hálózatának egyik legújabb épíményét a század harmincas évei­ ben, Molcer Károly mérnök tervei alapján, a Zombori út végén kezdték építeni, de pénz­ hiány miatt csak fele készült el, és ma is vako­ latlan, csonka. Eredetileg katedrálisnak szánták, és a templomban elhelyezett makett arra utal, hogy a pszeudoromán stílusban elképzelt templom valóban monumentális építmény lett volna. A csonka rész belső kiképzése befejezetlenül is rendkívül érdekes és hatá­ sos műépítészeti alkotás, de képzőművészeti munka csak egy található benne. Ez azonban figyelemre méltó és jelentős. Az 1956-ban készült hatalmas, 1,60x4,20 méteres, Krisz­ tus föltámadását megjelenítő oltárkép Zlat- ko Sulentic zágrábi festő műve. A lendületes, expresszív felfogásban meg­ alkotott festmény az úgynevezett horvát is­ kola e kiemelkedő alakjának sikerült, érett alkotása. A maga nemében egyedülállónak tekinthető. Zlatko Sulentic glinai születésű, Mün­ chenben tanult 1911-1914 között. Festésze­ tét a monumentalitás és az intimitás össze­ hangolása jellemzi. Mint portréfestő is is­ mert. 8

A csantavéri Szent Antal-templom

Zlatko Sulentic: Feltámadás Észak-Bácska egyik legrégibb és legna­ gyobb falusi jellegű településének, Csanta- meg a Palicsi úti és a Halasi úti templomok új vérnek nagyméretű és építészetileg érdekes belső berendezését is. katolikus temploma van. Aneoromán stílusú

8 Enciklopedija likovnih umjetnosti 4. Zagreb, 1966.

34 A csantavéri templom

építményt 1929-ben Molcer Károly mérnök képvisel. Figyelemre méltó még két, Szabó tervei alapján emelték a lerombolt, 1815-ben Ferenc által szignált oltárkép. Az egyik, a épült régi templom helyén. A három kupolá­ Krisztus a kereszten 3X2,20 m nagyságú vá­ val ékesített templom 42 méter magas köz­ szon szolid eszközökkel festett, a másik, ha­ ponti kupolája már több kilométer távolság­ sonló méretű Assisi Szent Ferencet ábrázolja ból 1 átható. Kereszt alakú, 47,5 méter hosszú Arpád-házi Szent Erzsébettel. Ezen a képen és 34,5 méter széles hajója, valamint meny- különösen a két főfigura ábrázolását oldotta nyezetének belső kiképzése monumentális meg jól a művész. A kép felső sarkába Forli és harmonikus építészeti egységet alkot. Zenélő angyalát komponálta be. Az építtetők sajnálatosan keveset áldoz­ Említésre méltó még a szentélytől jobbra tak művészi oltárképek, falfestmények és elhelyezett, 5x3 méteres, Szent István föl­ szobrok rendelésére, így a szép templom szo­ ajánlja koronáját Szűz Máriának című dom­ katlanul sok, de értéktelen, amatőrök által bormű. A harmincas években készült munka készített festmény birtokában van. egyes részletei elnagyoltak, más részei azon­ A régi templomból mentették át a Padlo­ ban figyelemre méltó mintázókészségről ta­ vai Szent Antal a grófi kastélyban című nagy­ núskodnak. Ismeretlen magyarországi szob­ méretű oltárképet, amelyet Hans Kapffeler rász munkája. tiroli festő 1858-ban Bécsben festett. Az Mindent összevetve: a csantavéri temp­ élénk színezésű vászon bizonyos színvonalat lom legkomolyabb értéke architektúrája, a

35 hasonló technikával és színekkel van meg festve, ami újabb föltevéseket vet fel.

A csantavéri templom belseje nagyszámú amatőr festmény inkább csök­ kenti, mint emeli építészeti kvalitásait.

A bajmoki katolikus templom

Szabó Ferenc: Assisi Szent Ferenc és Arpád-házi Bajmok központjában eredetileg még a Erzsébet XVIII. században épült egy vert falú, kismé­ retű katolikus templom. 1817-ben lebontot­ A bajmoki plébánia irattárában őrzött do­ ták, és helyére épült a kemény anyagból ké­ kumentumokból viszont kitűnik, hogy Jako- szült új templom. 1845-ben Petrovac mérnök bey Károly 1889-ben festési munkákat vég­ tervei alapján megnagyobbították, és tornyát zett a templomban 13 000 forint értékben. a nyugati oldalára helyezték. A kívülről eset­ Bizonyos tehát, hogy az öt olajtechnikával lenül ható épület belső elrendezése harmo­ festett és ma is jó állapotban lévő mennye­ nikus és monumentális hatású. zetkép, melynek színezése sötétebb árnyala­ Mennyezetét több művészi festmény dí­ tú, s melynek figurái olaszosan idealizáltab- szíti. Ezek közül az Úrvacsorát Stipan Kopi- bak, mint a freskó, Jakobey Károly műve. lovic munkájának tulajdonítják, de bizonyítá­ A templom tizenkét ablakának vitrázsai sára nem található dokumentum. Ugyanak­ Zsellér Imre budapesti műhelyében készül­ kor még egy nagyobb és két kisebb freskó tek; színvonal és technika szempontjából Li­

36 A bajmoki templom

geti munkájához hasonlóak. A több faszo­ A nagyfényi katolikus templom érdekessé­ borral díszített oltár tiroli műhelyben ké­ gét azok a mennyezetképek jelentik, melye­ szült. ket Martin Dzavic festett neoprimitív, népies 1908-ban a renoválási munkákat Blaskovils stílusban. A festményeken megjelenített Bátori Mihály végezte közmegelégedésre. rusztikus figurák manapság már csak a hor-

37 Jakobey Károly: Hegyi beszéd

Štipan Kopilović: Utolsó vacsora

38 ' Martin Džavić: Fohász

vátországi és szlovéniai parasztbarokk temp­ Bodrog törvényesen egyesült vármegyék táb­ lomok falainak némelyikén találhatók. la bírája állítatott föl 1815-ben. Kijavítatta A tavankúti tanyai templom 1910-ben - a Szabadka szabad király város 1860 évben, Szeretet Nőegylet ajándékaként - Jakobey újabban pedig 1912-ben”. Károly Mária-oltárképéhez jutott. 1911-ben Ezt az emlékművet - egy másik márvány­ a képet a város költségére AHenrik res­ tábla tanúsága szerint - 1962-1964-ben, a taurálta. helyi világi és egyházi hatóságok megegyezé­ sével új helyére, a katedrális melletti parkba helyezték. A helyreállítási munkákat a Szlo­ Szakrális szobrok és emlékművek véniai Műmlékvédelmi Intézet végezte. Az emlékmű alsó peremén álló négy és a tetején ülő két szoborfigura nem jelent ko­ A város területén kevés vallásos tárgyú molyabb művészi értéket. Eredetileg a régi szobrot állítottak föl az elmúlt időkben; jóval piactéren állt, de annak feltöltése alkalmával kevesebbet, mint ahány temploma van Sza­ a hozzá vezető lépcsők a föld felszíne alá badkának. A szobrok sorsa a múltban elég kerültek, így sokat vesztett monumentalitá­ hányatott volt; mindig útjában álltak a város sából. A Bácsmegyei Napló 1912-ben megál­ fejlesztési terveinek, vagy éppen a közéleti lapította, hogy „nem művészi”, ezért „vala­ emberek nézték ferde szemmel az ajándéko­ melyik templomhoz kell elhelyezni”. Ez a kí­ zó hívők által elhelyezett vallásos tárgyú vánság fél évszázad múlva teljesült. szobrokat és emlékműveket. A Szent Rókus-kápolna - vagy népszerű­ Eredeti formájában, de nem a régi helyén én kiskápolna - ízléses, stílusos építmény. Az áll a Szentháromság szoborcsoportja, melyet eredeti kápolnát 1738-1739-ben emelték a - amint azt egy márvány emléktábla bizonyít­ sok áldozatot követelő kolerajárvány elmúl­ ja - előkelő őseinek nevét és címét is feltün­ tának emlékére. Miután megroggyant, telje­ tető „Bajsai Vojnits Máté úr, T. N. Báts és sen újjáépítették. Újabb 46 év múlva azon-

39 Ismeretlen szobrász: Krisztus siratása A szoborcsoport egyik figurája bán ismét restaurálásra szorult. Mai végle­ 1870-ben Pukkel Sándor még egy Nepo­ ges formáját 1884-ben kapta.9 muki Szent János-szobrot állított föl a Zimo- A városatyák többször le akarták bontani nyi úti telkén. Ez az egyetlen szakrális szo­ a kápolnát - mely egyébként Rókus-napi bor, amely azóta is eredeti helyén van. körmenetek kiindulópontjául szolgált Szent Rókus szobrát 1855-ben mert akadályozza a kilátást a Zombori útra, tónia állíttatta föl a városliget bejáratával majd később a Szent Teréz-templomot „ta­ szemben, a Magyar (Zrínyi és Frangepán) karta” el. utca végén, a Sáncok keleti oldalán. Az 1810-ben fölállított Nepomuki Szent A színes, homokkőszobor processziók János-szobrot Vermes Lajos emeltette egy színhelyéül szolgált, és egy nyitott kápolná­ sarokház fülkéjében, de 25 év múlva, 1835- ban volt elhelyezve. A szobor a második vi­ ben, áthelyezték. 1888-ban a piactérről az lágháború utáni években a közeli kistemp- újonnan épült két Radic-ház közötti mélye­ lom udvarába került. désbe került kicsinyített formában.Azóta is A város legújabb keletű vallási jellegű ezen a helyen áll. szobrát 1926-ban állították fel. Ennek azon-

9 1982-ben újabb helyreállítási munkákat végeztek rajta.

40 Rókus-szobor a Szent kereszt-templom udvarában

Az 1850. október 11-én kelt II. 1673/ polg. számú iratban Hofbauer Antal tanács­ nok jelenti, hogy a bizottság a Szent Teréz- templom és a Parcetic-ház szögletét képező teret ajánlja a szobor fölállításának helyéül. A Flórián-szobor régebbi története itt Ismeretlen szobrász: A halál angyala megszakad, de tény, hogy a szobrot ezen a a pravoszláv temetőben helyen soha nem állították fel. Hetvenöt év után, 1925-ben, páter Vazul, bán hosszú, a múlt század közepére vissza­ a karitatív jellegű kezdeményezéséről ismert nyúló előtörténete van. Az 1850-ből szárma­ Ferenc-rendi szerzetes gyűjtőakciót indított zó, II. 1005/polg. számú levéltári dokumen­ Szent Flórián szobrának fölállításara. Alap­ tum szerint 1850. június 26-án Varga Mátyás kövét 1926 áprilisában helyezték el a feren­ özvegye a városi tanácshoz intézett levelé­ cesek temploma előtti parkban, a jelenlegi ben fölajánlotta, hogy saját költségén Flóri- Jovan Nenad cár (egykor Teleki) téren. án-szobrot állíttat föl. Hálául, mivel az 1848- Ugyanazon év augusztusában már ünnepé­ 1849-es „belzavarok” idején a várost - ellen­ lyesen leleplezték az ismeretlen szobrász jó tétben az ország más helységeivel - nem technikával vésett, szép, klasszikus arányú pusztította tűzvész. fehér márványszobrát, mely nagyon jól illesz-

41 kedett bele a stílusos, régi épületek által ké­ pezett térbe. Ez a szobor épségben átvészel­ te a háborús pusztítást, de 1975-ben a kated- rális és a püspökség melletti parkba helyez­ ték át.

A Szentháromság-szobor

A Flórián-szobor

42 III. A POLGÁRI MŰVÉSZET KORAI JEGYEI

XVIII. SZÁZAD-XIX. SZÁZAD ELSŐ FELE

Amikor a képzőművészet polgári jelensé­ egy olyan városi-polgári réteg létezése szük­ geire kell rámutatni Szabadkán, akkor tulaj­ séges, mely ilyen tevékenységet igényel és donképen a nem vallásos, az egyház szolgála­ kezdeményez. tán kívül álló művekre és alkotókra kell gon­ Márpedig Szabadkának civil városi lakos­ dolnunk. Ahhoz viszont, hogy ilyen jellegű sága - mint az előbbiekből is kitűnt - egészen művészeti élet csíráit fel lehessen fedezni, a XVIII. század kezdetéig nem volt, de jelle-

r v -

,'.í :r í V * ■ í

r m / 1 MHiJjj.l.í, ix " *T " T í.. ' Savoyai Jenő tábora a Palicsi-tónál 1697-ben

43 sodik felében közelíti meg a tízezret, de ezek iskolai képzettsége is minimális lehetett. Ha módjában volt, a polgár legfeljebb az egyház­ nak adományozott művészi értékű tárgyat. Ilyen körülmények között nem is marad­ hatott hátra a polgári művészet valamilyen nyoma vagy alkotása. Ami megmaradt, az né­ hány korabeli, máig is a szabadkai Történel­ mi Levéltárban őrzött térkép, illetve annak díszítéséül szolgáló ügyes és korára jellemző rajz. A legrégibb közülük Savoyai Jenő térkép­ rajzolójának 1697-ben készült színezett raj­ za, mely a győzelmes zentai csata után visz- szatérő seregek Palics melletti táborozását ábrázolja. A rajz a tavat, a tóparti tábor pon­ tos elhelyezését és a messzebb (a rajz szerint északra) fekvő Szabadka várát és környező épületeit ábrázolja madártávlatból. Ilyen raj­ zokat mostanában repülőgépről készített fel­ vételek alapján csinálnak. Érdekes és korhű az a rajz, mely egy ma­ gas kucsmát viselő parasztot ábrázol, kis kes- Kovács Leopold térképéről: Paraszt kutyával hedt kutyával, és Kovács Leopold mérnök (1776) 1776-ban készült kelebiai térképét díszíti. A mérnök szándéka elég világos volt: meg généi fogva nem is lehetett, mert csak a törö­ akarta örökíteni azt az embertípust, aki több kök kiűzése után szivárgott vissza csekély mint két évszázaddal ezelőtt a feltérképezett számú lakos, s újabb jövevényekkel gyara­ területen lakott. Ez a szándéka sikerült. podva a városi polgársághoz hasonló réteget Vlasics Gábor mérnök ugyancsak Kele- alakított ki. A zömmel katonákból, földmű­ biáról készült térképén egy rokokós hatású vesekből és bizonyos számú Ferenc-rendi díszítmény látható: lépcsős talapzatból egy szerzetesből álló városlakóknak egyéb gond­ kicirkalmazott, szalagos apró angyalkás, jaik voltak, mint a maguk számára, önmaguk­ meghatározatlan jellegű ornamentika nyú­ ról és családjukról festményeket vagy szob­ lik ki, negyed kört alkotva, hogy elválassza rokat készíttetni. Egyedül a templom és a a térképet a jobb sarokba helyezett felirat­ kolostor környéke vonzotta a kizárólag ide­ tól. genből jött mestereket; más irányból megbí­ A leghatározottabb és szinte önmagáért zásra nem is számíthattak. Még 1746, a kato­ készített rajz Vlasics Gábor Szabadkát a kör­ nai hatóság megszűnése után is több mint fél nyező pusztákkal együtt bemutató térképét évszázadnak kellett elmúlnia, hogy a város­ ékesíti. A barokk féktelenségből ízelítőt adó ban egy vékony, de állandósult polgári (föld­ rajz a térkép jobb alsó sarkában elhelyezett birtokos, iparos és kereskedő) réteg kezdjen feliratot keretezi be, egy talapzaton álló, túl­ kialakulni. Szabadka lakosainak lélekszáma díszített, valóban rámaszerű rajzzal a köz­ is alacsony volt, és csak a XVIII. század má­ pontjában. Ettől balra Minerva istennőre

44 A Vlasies Gábor térképét díszítő rajz (1789)

J'2. w 1

emlékeztető női figura áll, fején díszes kai- két állványon álló oszlop (az egyik csonka) pag, jobb kezében lándzsát tart. Jobboldalt tartja a kép egyensúlyát. Ez a rajz is 1789-ből

A Berény József Ludas térképén látható rajz (1836)

45 származik. A lényeg, hogy Szabadkán a A Vojnich-hagyaték XVIII. századból csupán ezek, illetve ilyen jellegű polgári célú és eredetű alkotások ma­ radtak fenn. A legtekintélyesebb szabadkai földbir­ tokos, a katonai és polgári hatóságokban vezető szerepet játszó, nemességre és bá­

Arcképfestés - Családi arcképcsarnokok róságra emelt bajsai Vojnich család10 egymagában több munkát adott a város­ ba, illetve a környék birtokaira meghí­ A XIX. század legelején Szabadkának vott festőművészeknek, mint az egész 20 000 lakosa van, de ez a szám az állandó polgárság együttvéve. hullámzások ellenére 25 év alatt 32 000-re A két világháború közötti időszakban már emelkedik. Ez már elég tekintélyes szám ah­ kihalóban lévő nagy család egyik utolsó sarja hoz, hogy egy szabad királyi város címmel 1929-ben és 1930-ban meglepően pontos lel­ büszkélkedő település lakóinak kulturális és tárt készített a még meglévő családi portrék­ társadalmi igényei is támadhassanak. Hiszen ról. Az ősök neve mellett feltüntette az ábrá­ maga a városi hatóság is tekintélyes számú zolt személy születésének és elhalálozásának írástudó, értelmes embernek ad kenyeret, évét és helyenként, ha a kép szignálva volt, a ehhez járul az új gimnázium tanári kara és a festő nevét és a festmény keletkezésének tanintézetből kikerült fiatal, helyi értelmi­ évét is. Az összeíró ezt a leltárt a Vojnich ség. A városnak állandó színháza ugyan István hagyatékában található családi képek nincs, de gyakori a vendégszereplés, azután katalógusának nevezte. itt vannak a katonatisztek, akiknek szintén Az összeírás bal oldalán a következő jel­ lehetnek kulturális igényeik. A kultúra mégis zések vannak: egészen háttérbe szorul. Jellemző, hogy Ivá- ( Kezemben 1930. 3. 5. nyi István - e század művelődési ügyeit tár­ ) Állítólag Budapesten? gyalva - a képzőművészetet meg sem említi. [ Elzárva Igazságtalannak látszó, de a kor szemléletét F N° 39,41, 42 tükröző reális álláspont. Márpedig ha Sza­ A címtől jobbra a következő megjegyzés badkán a század első felében egyetlen mű­ olvasható: „Báró Heller Móric jelen volt ak­ vészember sem telepedett le, mégsem kor, amidőn Láng Szepi állatorvos az ócska­ mondható, hogy a városban nem működtek piacról elhozta báró Pistának ős Lukács és e korban jelentős festőegyéniségek. Csu­ egy másik férfi képét, amelyeket V. Dini gaz­ pán az szögezhető le, hogy e fejletlen kör­ daasszonya vitt oda eladni. Mely évben? V. nyezetben mindössze néhány gazdag föld­ Nella követelte vissza. A másik férfi Matyus- birtokos család és a városi hatóság igényel­ ka vagy Antal lehetett?” te a fővárosban vagy külföldi kulturális A 42 képet tartalmazó jegyzékben csupán központokban élő művészemberek szolgá­ egy fotográfia található, mely a lóháton ülő latát. Vojnich Oszkárt, a hírneves világutazót áb-

10 A Vojnich család tagjai többféleképpen írták vezetéknevüket: egyesek ts-sel, mások ch-val, de olykor cs-vel is. Az anyakönyvekben - mint azt Magyar László levéltáros megállapította - kizárólag Vojnichokként jegyezték be őket. Ezért munkánkban is így szerepelnek.

46 rázolja (40. sz.). A többi 42 darab vászonra szerint a XVIII. század utolsó és a XIX. szá­ festett olajkép. zad első negyede közötti időszakban műkö­ Az azonosított szerzők képei közül a leg­ dött. Gulyás Gizella, Fleischer és Ivic tanul­ régibb 1812-ben keletkezett, és egy francia mányai szerint 1779-ben iratkozott be a bécsi hangzású Dóré (vagy Déré) neve van rajta akadémiára; az intézet törzskönyvébe csu-

Schoefft Ágoston: Vojnich Antal képmása Schoejft Ágoston: Vojnich György arcképe feltüntetve. Ez a kép egy ismeretlen leányt pán mint „bánátit” jegyezték be. Képzettsé­ ábrázol profilból, fehér ruhában, piros sállal. géről és tehetségéről a szabadkai Városi Mú­ A festőt nehezen lehetne azonosítani, mert zeumban és magántulajdonban lévő képei a katalógusban a neve mellett kérdőjel áll. tanúskodnak. A 30. és 31. szám alatt följegyzett, 1816- A katalógus 27. számú képe Vojnich Lá­ ból származó képek festőjének azonosítása zárt ábrázolja kisfiúkorában, a 29. szám alatt már könnyebb feladat. Az első Vojnich bejegyzett kép pedig Vojnich Barnabást örö­ cel ábrázolja, őszes hajjal és nagy bajusszal, a kítette meg fehér mellényben. E két kép Pa­ másik Vojnich Lőrincné Temesváty Erzsébe­ ul Gyurkovics által szignált 1822-ben. Nem tet fehér ruhában, piros sállal. Mindkettőn kétséges, hogy Pavel Durkovic ismert szerb ott van az aláírás és a dátum: Pinx Jós. ikon- és portréfestőről van szó, aki 1772-ben Schmidt 1816. Schmidt József egyébként bá­ született Baján és 1830-ban Odesszában halt náti származású festő, születésének és elha­ meg. A korai polgári klasszicizmus egyik leg­ lálozásának éve ismeretlen, az 1968-ban Bu­ kiválóbb szerb festője volt. Bécsben és Ve­ dapesten kiadott Művészeti Lexikon adatai lencében tökéletesítette tudását. Már fiata-

47 Ismeretlen festő: Ifi. Vojnich Ismeretlen festő: Vojnich Józsefné (1772-1834)

Ion, 1792-ben megfestette a fehértemplomi idején Szabó Sándorné budapesti lakos kül­ ikonosztázt, majd Versecen, Zomborban és dött dr. Vojnich József bácstopolyai címére. Dályon tett eleget hasonló megbízatások­ A címzés nélküli lapon föl van tüntetve a nak. Ezek mind korrekt, de temperamentum festő, Schoefft Ágost neve. nélküli munkák. A művészettörténészek az Ezekből az adatokból kitűnik, hogy akko­ újabb szerb portréfestészet legkiválóbbjai riban a Szent Teréz-templom oltárképeinek között tartják számon.11 festője - a nagy munka teljesítése után - A 23. számú, id. báró Rudics Józsefnét, egyéb, polgári megbízatásokat is vállalt. Sze­ Jozefát legyezővel ábrázoló képet Jós. mélyével egyébként már az előbbi fejezetben Schoefft az 1830-as évvel szignálta. Ettől a foglalkoztunk. festőtől származik még két Budapesten lévő A 4. szám alatt regisztrált Vojnich Lu- családi portré. Az egyik az 1832-ben elhunyt kácsné Szemző Jozefa arcképét Anton Eisle Vojnich Antalt, a másik az 1868-ban elhalálo­ 1841-ben festette. Eisle Bécsben született zott Vojnich Györgyöt örökítette meg. A sza­ 1801-ben. Az 1962-ben kiadott Művészeti badkai Történelmi Levéltár XXXIX. 2053. Lexikon adatai szerint szülővárosában vé­ sz. alatt őrzi a két arckép fényképmásolatát, gezte tanulmányait és mint arcképfestő ala­ amelyet valószínűleg a második világháború pozta meg hírnevét. 1832-ben már József ná-

11 Enciklopedija likovnih umjetnosti 2. Zagreb, 1962. Ismeretlen festő: Vojnich Julianna Ismeretlen festő: Vojnich József altámokmester dór udvari festője lett. Amikor a Vojnich Lenci vállképét 1867-ben festette. Maró­ család meghívta Szabadkára, már neves mű­ diéról részletesen a későbbiekben szólunk. vész hírében állt. Mint az előbbiekből kitűnik, a báró Voj­ Az azonosított festők névsorában egy-két nich István-hagyaték 40 festményéből mind­ évtizeddel később működő festő követi őt. A össze kilencnek ismert a szerzője, de feltéte­ 25. szám alatt bejegyzett Vojnich Mihály kép­ lezhető, hogy ezek a művészek más műveket mását 1860-ban és a 24. számú Vojnich Ká- is alkottak, melyeket nem szignáltak. Ezen­ rolyné Lénárd Borbála arcképét 1862-ben felül bizonyítható, hogy a rámázások és átrá- egy Rasztik nevű festő szignálta, akiről a lexi­ mázások során a képek egy része megcson­ konok ugyan nem emlékeznek meg, de a föl­ kul, ezáltal az alkotók szignója elvész. kutatott dokumentumok és Iványi közlése így is világosan látható, hogy a hagyaték­ alapján tudjuk, hogy 1853-ban került váro­ ban feltüntetett képek nagyobbrészt ismert sunkba, 1854-1857 között pedig az itteni és jeles művészek munkája, akik koruk festé­ rajziskola tanára volt. 12 szetét képviselték a kései barokktól a Az ismert nevű festők névsorát a hozzánk klasszicizmuson, biedermeieren át a roman­ nagyon közel álló Aksentije Maródié zárja, tikáig. A képek melletti megjegyzésekből ki­ aki a 14. szám alatt regisztrált Vojnich Lőrinc tűnik, hogy a festmények egy részét már ak-

12 Rasztik Istvánról bővebben a rajziskolát tárgyaló fejezetben szólunk.

49 kor széthurcolták; egy részük Budapestre, töttek be, de sem akkora vagyonnal, sem pe­ másik részük Temesvárra, egyes példányok dig olyan kiterjedt családfával nem rendel­ pedig eladásra, illetve az ócskapiacra kerül­ keztek, mint a Vojnichok. így képtára is sze­ tek. így a gyűjteménynek csupán töredéke rényebb, mint az utóbbiaké. maradt meg. Néhány darabja a szabadkai Vá­ Szabadka tulajdonába - Lencz Géza épí­ rosi Múzeum tulajdonában van. tésznek, Rudics Laura férjének ajándéka­ A másik katalógust is ugyanaz a személy ként - 1909. március 31-én egyebek között készítette, mint az előbbit, de ebben már - az hét olajfestmény került. Egy későbbi, július elsővel ellentétben - feltüntette a gyűjte­ 12-i keltezésű, az ajándékozó Bem utcai la­ mény helyéi is: „Rokoni és családi képek kásán fölvett jegyzőkönyv szerint a követ­ katalógusa Jakabszálláson, az ebédlőben.” kező portrék jutottak a város birtokába: Ezúttal 67 képet részletesen regisztrál, de az 1929-ben végzett összegezésben 85 mű sze­ 1. Almási Rudics Iván olajfestésű arcképe. repel. A következő évben néggyel kevesebb (Ez a kép mint Rudics János portréja van kép volt. A festmények közül hét portré feltüntetve a Vojnich-hagyaték kataló­ szerzője azonosított: mindegyiket Schmidt gusában.) József készítette. Vojnich Salamonét, Vojnich 2. Id. báró Almási Rudics Józsefnek, Bács- Istvánéi és feleségéét, Lieszkovszky Kláráét Bodrog vármegye főispánjának arcképe 1816-ban, Rudics Antalét és nejéét, Antuno- (festette Schmied 1834). vich Borbáláét nem tudjuk, mikor, Antuno- 3. Amási Rudics Károly volt cs. és kir. hu­ vich Simonéi egy régi képéről ugyancsak szárszázadosnak és gárdistának 1827-ben 1816-ban, akárcsak Vojnich Mátéét. Schmied által festett portréja. A katalógusban szereplő nevekből jól 4. Amási Rudics Dánielnek, Bács-Bodrog nyomon követhető az a szerteágazó rokoni vármegye volt alispánjának 1824-ben fes­ kapcsolat, amely a legelőkelőbb szabadkai tett arcmása. családok, a Vojnichok, Rudicsok, Sucicok, 5. Almási Rudics Móricnak, Bács-Bodrog Antunovitsok, Martinovichok és Piloszárevi- vármegye volt békebírájának arcképe. chok között alakult ki a XVIII. és XIX. szá­ 6. Almási Rudics Máténak, Bács-Bodrog zad folyamán. vármegye volt főispánjának Schmied ál­ A művek egy része mellé utólag bejegyez­ tal 1827-ben festett arcképe. ték a tulajdonosok nevét. Ezek szerint a leg­ 7. Almási Rudics Antal volt cs. és kir. hu­ több kép egy örökös, Franck Lajosné tulaj­ szárszázadosnak olajfestésű arcképe. donába került. Idősebb báró Rudics József és Rudics János arcképének „Subotica vá­ A hét olajfestmény közül háromnak - az ros” a tulajdonosa. Hogy miért vannak mégis ajándékozó szerint - Schmied a szerzője. a jakabszállási ebédlőben, azt a rendelkezé­ Nem kétséges azonban, hogy a Vojnich csa­ sünkre álló dokumentumokból nem lehet ki­ lád tagjainak egyik megörökítőjéről, Schmidt deríteni. Józsefről van szó, aki az előbbiektől kapott megbízatások teljesítése után a Rudics csa­ lád férfitagjainak arcképeit is megfestette. A Rudics-hagyaték Ez a hagyaték idővel számos nézeteltérés és vita tárgyává vált, de erről majd egy későbbi fejezetben emlékezünk meg. A báróságra emelt Almási Rudics család A jelek szerint Schmidt József Szabadkán férfitagjai magas vármegyei tisztségeket töl­ megfelelő időben bukkant fel, mert a Voj-

50 nich és Rudics családok megbízatásain kívül gok és nemesek, úgy más privátoknak is ser­ más hasonló megrendeléseket is kapott. Vá­ kenteni rendeltetnek. Mely meghirdetni ren­ roskapitányok, szószólók és egyéb előkelő­ deltetik. Kiadta Kmetty Mátyás nótárius.” ségek arcképét is megfestette. Ezek egy ré­ Hogy a rendeletnek mennyiben volt sike­ szét gyűjtők vagy a leszármazottak őrzik. re, annak nincs nyoma a hatósági rendeletek Egy ilyen, igen sikerült munkája Gyelmis könyvében, de hogy ilyen célokra nehezen Miklós (Nikola Delmis) „tribün plebis”-ről nyitották ki erszényüket a város és a kör­ 1827-ben festett arcképe. Az olajfestményt nyező helységek urai, arra a későbbi időkből élénk színek és kiváló jellemábrázolás emeli is számos bizonyíték van. ki a biedermeieri átlagból; a megfestett mo­ Ilyen például az az 1840-ből származó, dell arcából életerő és optimizmus árad. Ez a 9. B. 56/polg. számú irat, melyben Vojnich kép Schmidt talán legérettebb szabadkai al­ Barnabás bácsmegyei főszolgabíró azzal a kotása. kérelemmel fordul Szabadka városához, il­ Érdemes megemlíteni, hogy a XIX. szá­ letve uradalmához, hogy támogassa az 1840. zad első feléből kizárólag családi gyűjtemé­ január 20-án Baján megtartott vármegyei nyekből származó képmások maradtak hát­ gyűlés jegyzőkönyvi kivonatában ismertetett ra. Figurális kompozíciók csak vallásos tár­ tárgyat: „183. A jelen levő Odry József követ gyú festményeken és szobrokon fedezhetők úr a megyei alispánhoz intézett levelében a fel, tájképet és csendéletet pedig egyáltalán honi szobrászati mesterség kiművelődésére nem regisztráltak a jegyzékek. Egyébként ez ügyelő intézet igazgatósága következtibe a nem elszigetelt jelenség. A klasszicizmus, il­ felszólítást az aláírási ívvel együtt a Megye letve a biedermeier ezen a tájon majdnem kebelében leendő aláírás végett oly megjegy­ kizárólag a portréfestésre szorítkozott. zéssel küldi, hogy az aláírás által befolyt som­ mák biztos alkalommal, az intézet pénztárá­ hoz általtétessenek... ” Képzőművészeti tárgyú hatósági A nem éppen egyszerű és egyenes fogalma­ intézkedések a XIX. század első feléhen zás ellenére is kivehető, hogy megint kér a hatóság, vagyis egy szobrászati iskola felállítása érdekében kibocsátott gyűjtőívről van szó. Néhány levéltári dokumentum arról ta­ Szabadka város ezzel a tárggyal kapcsola­ núskodik, hogy a központi hatóságok külön­ tos 654. számú határozata annál rövidebb és böző szinten igyekeznek serkenteni bizonyos világosabb: „Megkereső Szolga Bíró Úrnak képzőművészeti vagy azzal kapcsolatos tevé­ visszahatni rendeltetik, hogy címzett célra kenységet Magyarország vidéki városaiban, ezen város semmi segedelmet sem adhat.” így a Szabadka melletti, akkor még önálló Természetesen ez sem az utolsó ilyen tartal­ Sándor község 1819-1827. évi könyvében a mú döntés, mely az ország és a város kép­ következő, 1822 júniusában keltezett, 1662. zőművészeti életét lett volna hivatva támo­ számú hatósági rendelet olvasható: gatni. Félelmetesen hasonló megfogalmazás­ „A Nemzeti Múzeum gyarapítására és ra és tartalomra még a legutóbbi évtizedek ékességére szolgáló, dicsőségesen országoló dokumentumaiban is rábukkantunk. fejedelmünk, nemkülönben a boldog emlé­ Az 1840. esztendőben más, a képzőművé­ kezetű Maria Theresia királyunk és Sziget­ szeti életet nem éppen előmozdító intézke­ várnál vitézül elesett néhai Zrínyi Miklós ké­ déseket is tettek a télsőbb hatóságok. Ebben peiknek kirajzoltatásának elősegítésére az évben a Királyi Magyar Helytartótanács nyújtandó adakozóknak, megyebeli urasá- átiratot küld a városi tanácsnak, mellékelve a

51 német nyelvű, gót betűkkel nyomtatott kör­ A rendeletből kitűnik, hogy ezeknek az iratot, mely három szakaszban és öt pontban iskoláknak kettős feladatuk volt: egyrészt részletezi az új, művészeti és tudományos al­ fejleszteni az iparos- és kézművestanulók kotásokra kirótt adónem behajtási módoza­ formaérzékét és tervezőkészségét, másrészt tait. A városi tanács 3. B. 135/polg. számú biztosítani azoknak a művésznövendékek­ határozata szerint „Ezen kegyes intézvény nek alapozását, akik - felsőiskolai intézmé­ táblára való kifüggesztés és dobszó mellett nyek hiányában - kizárólag művész meste­ kihirdetni rendeltetik”. reknél inaskodtak. Magyarországon a XIX. Szabadka polgárainak abban az időben század első felében sem képzőművészeti nem sok gondot okozhatott e rendelkezés akadémia, sem a felsőbb fokú művészeti ok­ kihirdetése. tatás más intézménye nem létezett. A 2. A. 86/polg. jelzetű iratcsomóban ta­ A város a fenti rendelet végrehajtásával lálható, Szabadka szabad királyi városnak nem kívánt foglalkozni; az ilyen irányú tevé­ 1842. október 1-jén küldött, ugyancsak kenység megszervezését a céhekre hárította, nyomtatott körirat különböző rendeleteket azok viszont a városhoz utalták vissza az tartalmaz. Az egyik, a 33368. számú, a művé­ ügyet, melynek végrehajtása egy egész évti­ szekre vonatkozik és azok tömeges kiván­ zeden át elhúzódott. dorlását az útlevelek megvonásával kívánja A rajztanári posztra a felsőbb hatóságok megakadályozni. Ez a rendelet - mely kellő­ 1823-ban egyAnastasio Oberto nevű szerze­ en megvilágítja a „művészek és mesterembe­ test jelöltek ki, akit a Ferenc-rendi rendfő­ rek” akkori nehéz helyzetét - az előbbihez nök jeles festőnek tartott, de a város alkal­ hasonlóan kevés gondot okozott a város­ matlannak találta az állás betöltésére. Mégis atyáknak. Szabadkán ugyanis egyetlen mű­ ezt a szerzetest tekintették az egyedüli jelölt­ vész sem telepedett le véglegesen. nek, csupán szakmai tökéletesítésre utalták Pestre. A Királyi Helytartótanács l-A-6 /aec 1825 Rajziskola Szabadkán számú rendeletével 1825. február 18-án - a győri Ferenc-rendi fennhatóság közvetítésé­ vel - Anastasio Oberto szerzetest Szabadká­ Szabadka művészeti hagyományok tekin­ ra helyezi rajztanítónak, miután az illető si­ tetében nem olyan gazdag, hogy felesleges keres vizsgát tett a Királyi Építészeti Igazga­ volna szólnunk az egykori rajziskoláról. Pe­ tóság előtt. Erről értesíti Szabadka magiszt­ dig a városmonográfia megjelenésétől eltelt rátusát. Ezek után a város már nem odázhat­ több évtized óta pontosan ez történt. Iványi ta el a rajziskola megnyitását, annál kevésbé, idevágó közlései nem találtak visszhangra mivel a rendelkező helytartótanács utasítot­ sem a város, sem a szélesebb közösség szak­ ta Obertót, hogy foglalja el a helyét és azt mai köreiben. Még kevésbé igyekeztek ezt a rendesen lássa el. témát kiszélesíteni, újabb adatokkal alátá­ Három évvel a rajziskola tényleges meg­ masztani, jóllehet Iványi sem dolgozott fel nyitása előtt, 1822. január 29-én a városi ta­ minden dokumentumot. nács kézhez kapta azokat az okmányokat, Egy 1795. évi rendeletre hivatkozva a melyek pontosan és szakszerűen meghatá­ helytartótanács 1815. január 3-án kelt újabb rozták az intézmény feladatait. Ezek az ok­ rendeletével megparancsolta a városoknak, mányok elsősorban utasításokat tartalmaz­ hogy „az iparos és művész inasok és legények tak, mit kell előadni, illetve rajzoltatni a által látogatandó rajziskola szerveztessék”. nyolc csoportba osztott, tizenhárom szakmát

52 képviselő tanulóknak és mesterlegényeknek. az 1839. április 9-én 1050/polg. szám alatt Külön meghatározta a hároméves iskola iktatott lemondólevél is igazol (4. A. 44/polg. minden évfolyamán alkalmazandó módsze­ 1839). reket, tekintettel a tanulók tudására és ta­ E levél szerint Pollák már három és fél éve pasztalataira. oktatja a város ifjúságát rajzra és szépírásra, de Rendkívül érdekes, hogy felsorolták azt a a többi alapvető tudományra is. Miután azon­ 218 rajzmintát, amellyel az iskolának rendel­ ban „valamennyit kitanította”, távozni kény­ keznie kellett. A nagyszámú minta külön­ szerül. Kéri a hatóságot, hogy erkölcsi maga­ bözőségére jellemző, hogy közöttük voltak tartásáról bizonyítványt adjon ki. klasszikus oszlopfők, kovácsüllők és fújta­ Az iskola állandó működését bizonyítják tok, templomok, tornyok, kápolnák, tanyák azok az 1842-ből és 1844-ből származó doku­ és tanyai istállók, szószékek és kandelábe­ mentumok, melyek a tanintézet munkájához rek, sírhelyek, mauzóleumok, hidak és ma­ szükséges eszközök beszerzésére vonatkoz­ lomfelszerelések. Az igazgatóság a fővárosi tak. rajziskola törzskönyvének mintáját is meg­ Az 1845-ben keltezett, 2094. számú levél­ kapta. ben (12. F. 505/polg. 1846) József nádor­ A rajziskola alapításától kezdve önálló in­ ispán felszólítja a nemes városi tanácsot, tézet volt és saját pecsétjével rendelkezett. hogy a korigényeknek megfelelő statisztika Látogatása nem csak a „művészinasok” szá­ összeállítása érdekében a városban lévő férfi, mára volt kötelező, hanem minden szakmát női nevelő, szépművészeti, társadalmi stb. in­ tanuló inas számára. Rajzvizsga nélkül ta- tézetek gyarapodásával kapcsolatos adato­ noncot nem lehetett felszabadítani. Rajtuk kat a legrövidebb időn belül juttassák el hoz­ kívül olyan egyén is hallgató lehetett, aki zá. (Kelt Budán, 1845. december 24-én.) megánszorgalomból kívánta tanulni a rajzot. A város már 1846. január 13-án Bozsich Az első tanévben 17 tanulót vettek fel, Mihályt bízza meg a feladat elvégzésével, de 37-et pedig elutasítottak. A rajziskola műkö­ a tanácsnok ezt a munkát csak fél év múlva dését Száríts József főjegyző is megemlítette fejezi be. abban a beszédében, melyet 1828. február Bozsich jelentésében a rajziskoláról sem 12-én mondott az új városháza alapkőletéte­ feledkezik meg. „Van a városban - írja - egy le alkalmával. A rajziskola folyamatosan mű­ rajziskola, melyben különbféle tanuló ifjak, ködött, de Oberto tevékenységével a hatósá­ továbbá mester inasok és legények rajzolást gok nem voltak megelégedve, mivel tanítvá­ tanulnak.” nyaival főleg virágokat és más képeket raj­ 1846. augusztus 9-én Scultéty János épí­ zoltatott. Először rendre utasították, majd tésfelügyelő levelet intézett a tanácshoz 1829-ben leváltották. Helyébe a rendfőnök (1084/gazd. 1846). Ebben megemlíti a mes­ Szerencsés Jónást nevezte ki, akit köteleztek terlegények egyre szaporodó kívánságát, arra, hogy a mechanikai és építészeti rajzot hogy rajzolásra tanítsa őket. Mivel az egyet­ ne hanyagolja el. Ez az incidens, de a későbbi len tanító, páter Jónás képtelen ellátni ezt a jelek is arra mutatnak, hogy az iskola elsősor­ feladatot, alázattal kéri a címzettet, engedje ban a képzőművészetet ápolta, holott ren­ meg neki vasárnap és ünnepnapokon a mes­ deltetésénél fogva az iparosifjak képesítését terlegények rajzoktatását, „miután én ezen kellett volna előtérbe helyeznie. tudományban nem csak elméletileg, hanem A tanítványok állandó gyarapodása miatt gyakorlatilag is kiképezve vagyok”. Miután a városi tanács 1835-ben Szerencsés mellé megjegyzi, hogy ez a munka a város számára Pollák Móricot nevezi ki rajztanítónak, amit is hasznos lenne, s mivel világi rajztanár úgy

53 sincs Szabadkán, jó lenne, ha annak érkezé­ séig őt bíznák meg ezzel a föladattal. Határozatnak ugyan nincs nyoma, de a tanács valószínűleg elutasította Scultéty ké­ relmét, mert egyetlen forrás sem említi nevét a rajziskola tanárai között. Pedig ez a városi mérnök néhány év múlva a Pest Szálló, illet­ ve színház tervezésével bizonyította tehet­ ségét. A 16. B. 185/gazd. 1847 számú irat szerint Pozsár Boldizsár helyettes polgármester, Blagoevits István szószóló és Scultéty János építésfelügyelő 1847. október 15-én jelentik a tanácsnak, hogy a múlt évi november 13-i, 1559. árlejtésen megállapított 489 pengő fo­ rintért az új nemzeti iskolában a padok, asz­ talok, számtáblák, valamint a rajziskolában szükséges asztalok, almárium és 100+7 kép­ ráma Lux János asztalosmester által elké­ szültek, az összesen 573 forintos számla (többlet a hét ráma) neki kifizetendő. Ebből az iratból világosan kiolvasható, Rasztik István: Férfiképmás hogy a rajziskola - az állandó aggályok elle­ nére - művészi képek alkotására ösztönözte 1854-ben a tanulók száma már 260. A tanulóit, mert a 107 képráma csak ilyen célo­ rajz a gimnáziumban is kötelező tantárgy kat szolgálhatott. lett. Polyákovics mellé (Rasztikról már Az iskola legérdemesebb tanítója és ve­ nem esik szó) Somogyi Ágostont nevezik ki zetője kétségtelenül Szerencsés Jónás volt, rajztanítónak. 1869-ben Polyákovicsot a aki negyedszázadon át, 1829-től 1854-ben gimnáziumba helyezik át rajztanárnak, he­ bekövetkezett haláláig végezte feladatát, a lyébe rendes tanítónak Somogyit teszi meg jelek szerint eredményesen. Halála után, a város. Ő azonban már az elemiben is ta­ 1854. május 1-től ideiglenesen Rasztik Ist­ nít, és a vasárnapi iskolában a magánszor­ ván festő végezte munkáját,13 aki 1856-ban galomból tanuló ifjakat is tanítja rajzra. lemondott állásáról, s helyébe Glembai Ká­ Időközben minden iskolában kötelező tan­ rolyt nevezték ki.14 A következő évben ő is tárgy lesz a rajz, így külön rajziskola fölös­ lemond, és akkor ismét Rasztikot nevezik legessé válik, és 45 évi működés után meg­ ki. Melléje - a tanulók nagy száma miatt - szűnik. kinevezik még Polyákovics Alajos mérnö­ Kétségtelen, hogy ennek az intézmény­ köt, valószínűleg a műszaki és építészeti nek volt némi befolyása Szabadka kulturális rajzok tanítasara. életére, közvetlen eredményei azonban már

13 1366/1854 vegyes gyűlési határozat. 14 788/aec. 1856 számú okmány.

54 nem bizonyíthatók. Feltételezett tanulói kö­ Említésre méltó, hogy Lyka Károly A táb­ zül is mindössze egy választotta élethivatásá­ labíróvilág művészete című könyvében sokat ul a festészetet: Aksentije Maródié szabadkai foglalkozik a magyarországi rajziskolákkal, születésű művész. Viszont az iskola alapítása közöttük egészen jelentéktelenekkel is, de a alkalmával akadékoskodó céhek - korabeli szabadkait meg sem említi. Ez az egyébként okmányok adatai szerint - később megkíván­ jelentős könyv bőségesen beszámol a kor né­ ták az alapos rajztudást és az esztétikai érzé­ hány, az előbbiekben ismertetett művész (pl. ket a vizsgázó mesterlegényektől, akiknek Schoefft, Schmidt, Pesky, Huber) tevékeny­ rajzait mindig zsűri bírálta el, ami a kisipari ségéről, de jelentős szabadkai működésükről formatervezés akkori mércéit is jelentette. nem szól.

55 IV. A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELE

A BACH-KORSZAK - A KIEGYEZÉS UTÁNI ÉVEK

A városi hatóság mint megrendelő és dolgának tekintették. Az egyház és a nagy­ mecénás urak művészeti ügyeiről már megemlékez­ tünk, most a városra háruló feladatokról kell szólnunk. Míg a XIX. század első évtizedeiben a A szabadkai Történelmi Levéltárban egy város közéletét irányító tanács csupán a 1850-ből származó dokumentum az első felsőbb hatóságok rendeletéinek közvetíté­ ilyen tevékenységet bizonyító irat, tárgya pe­ sével, ímmel-ámmal való végrehajtásával dig Marastoni Jakab budapesti festőművész foglalkozott, az ötvenes évek kezdetétől következő ajánlata: képzőművészeti természetű ügyekben önál­ „Igen Tisztelt Tanács! Hírlap útján érté­ lóan, időnként mint megrendelő, később semre esvén, hogy a Tisztelt Tanács Őfelsége mint mecénás lépett fel. kegyelmes Királyunk arcképét hivatal terem Ebben az időszakban a városnak már saját számára megszerezni elhatározá, bátor va­ színháza van, megalakul a Nemzeti és Polgári gyok a tisztelt Tanácsot alázatos ajánlatom­ Kaszinó és az Olvasókör, a szerb Čitaonica, az mal a nálam kölönféle nagyságban készen Iparosegyesület és a Dalegylet. Lassan kiala­ levő Ő Felsége arcképeire figyelmeztetni, kul a kulturális élet, de ebben a képzőművé­ melyeknek jól sikerült hasonlatáról meggyő­ szetet mostohagyermekként kezelik. ződve Pest város Tanácsa Ő Felsége élet­ Jellemző, hogy Iványi István, a kiváló mo- nagyságú arcképe festésével megbízott...”15 nográfus, aki a városunkkal kapcsolatos ada­ Az ajánlat leírja a mintaképek részleteit, tokat szinte hiánytalanul összegyűjtötte, aki nagyságát, rámájuk minőségét, áruk pedig minden eredményt számba vett, kezdve a 160, illetve 350 pengő forint. gazdasági tevékenységtől a szellemi életig, A levél rávilágít arra a tényre, hogy a 48-as miután mindezekkel a jelenségekkel részle­ forradalom utáni súlyos megtorlások idején a tesen foglalkozik, a képzőművészeti vonat­ város kötelessége volt kifüggeszteni termei­ kozású ügyeket meg sem említi! Úgy látszik, ben a király képét. Ennek végrehajtására a a festészetet és a szobrászatot csupán a pa­ fővárosi sajtó hirdetési rovatát vette igénybe. pok, a mágnások és városatyák gondjának és Az első, vagy egyetlen jelentkező Marastoni

15 TLSz II. 116/polg.

56 Jakab (1804-1860) kiváló pesti zsánerfestő aki október 14-én keltezett tiszti jelentésé­ volt, aki azzal dicsekedhetett, joggal, hogy ő ben kedvezően véleményezi a képíró kéré­ volt az első magyar „akadémia” alapítója és sét, mondván: „véleményem oda járul, mi­ tulajdonosa, mert az első állami felsőfokú szerint a már érintett folyamodó a kért lakosi képzőművészeti intézményt csak 1871-ben joggal felruházható, s a helybeli lakosok so­ alapították Magyarországon. Mindez nem rába beiktatható lenne.” akadályozta Marastonit, hogy jó üzletet szi­ Rasztik letelepedésének Szabadkán tehát matolva sorozatban készítse a királyképe­ nem volt formai akadálya. Manojlovics jelen­ ket. téséből egyébként kitűnik, hogy a kérvé­ A ll 1/polg. számú tanácsi határozat értel­ nyező már hosszabb ideje a polgármesteri mében Szabadka város száz pengőért meg­ hivatal díjnokaként dolgozott, később pedig rendelte Marastonitól a királyképet. E a rajziskola tanáraként működött. kényszermegrendelésen kívül a városi ható­ 1853 augusztusában kérte Kohn Ábrahám ság egy évtizeden át mellőzi az ilyen „fölösle­ óbecsei „kép és szoba pingáló”, hogy élet­ ges” kiadásokat, inkább a nagyon elhanyagolt módjának javítása érdekében a város lakosai állapotban levő utcák kikövezését, az ipar és közé iktassák. „A megvizsgálandók megvizs­ a kereskedelem előremozdítását helyezi gálására” Blagoevits István tanácsnokot bízta előtérbe. meg a város, aki az év december 4-én, szerb 1853-ban kerül Szabadkára az a festő, akit nyelven írt jelentésében kedvező véleménye­ a Vojnich-hagyaték arcképeivel és a rajzis­ zést adott Kohn Ábrahám kérelmére. kolával kapcsolatban már említettünk. A sza­ Kohn valószínűleg azon művész mester­ badkai Történelmi Levéltár 2496/aec 1853 emberek sorát nyitotta meg Szabadkán, akik számú iratcsomója őrzi Raszíik István elbo­ a később épülő belvárosi úriházak kapualjait csátó és ajánlólevelét, melyet 1853. április és más helyiségeket díszítették freskókkal. 13-án adtak ki Mélykúton. Az aláíró Patsa Erdembeli képzőművészeti vonatkozású Ferenc „heli bíró”, valamint Molnár János és tárgy csak 1861 szeptemberében kerül a sza­ Csibri Mátyás esküdtek „hitelesen bizonyít­ badkai városatyák asztalára. Mukits János ják, hogy Rasztik István ithelyi festész és ara­ polgármester a 479. és 480. számú, szeptem­ nyozó - ki községünkben tartózkodása ideje ber 11-i közgyűlési határozatra hivatkozva alatt tanúsított erényes viselete által minden­ fölkéri Jakobey Károly16 pesti festőt Széche­ ki dicséretére magát érdemesítette, miután nyi István és Deák Ferenc életnagyságú arc­ lakását megyei sz. k. Szabadka városába által képének megfestésére. Mukits a képek mé­ tenni kívánja, helységünk részéről el-elbo- retét is megadja: mindkettőnek nyolc láb hat csájtva ezzel az illető hatóságnak ajánltatik”. coll magasnak és öt láb nyolc coll szélesnek Rasztik István képíró és aranyozó három kell lennie. A kikötésben szerepel, hogy Szé­ hónappal később, 1853. július 15-én kéri ma­ chenyi egy régebbi arcképét akarja város. gát a „megvizsgálandók megvizsgálása után” Ez a rendelés már a Bach-korszak terror­ a helybeli lakosok számába beiktatni. A jának enyhülését jelzi. Az elnyomás sötét fel­ „megvizsgálandók megvizsgálására” Manoj- legei oszladoznak a megbüntetett város fe­ lovics János alpolgármester kap megbízást, lett.

16 Jakobey Károly 1826-ban született Kulán. A festészet alapismereteit Marastoninál és a bécsi akadémián sajátította el. Később Lotz Károllyal, Than Mórral és Székely Bertalannal dolgozott.

57 1861. október 30-i keltezéssel Jakobey A Jakobey-levél csak egyike azoknak a válaszol a polgármester rendelésére. A dokumentumoknak, melyek a művész em­ 2468/polg. szám alatt iktatott levél a bécsi berek siralmas helyzetére vetnek fényt ab­ mintára, a képek leendő nagyságára és árára ban az időben, de a későbbi évtizedekben vonatkozik. E szerint egy nagyobb formá­ is. tumú kép 300, rámája 120, kisebb formá­ Ugyanabban az évben más festményren­ ban 160, rámája pedig 60 forintba kerül­ delést is eszközöl a város. Ezt azonban már ne. Jakobey a nagy formátumot ajánlja, nem közvetlenül a festővel, hanem az akko­ mert a tanácsteremben jobban mutatna a riban Szabadkán működő Leó Oblath könyv- „mellékletek applikálása”. és műkereskedő közvetítésével bonyolítja le, Öt hónap múlva, 1862. március 15-én le­ akinek például 1862. október 3-án velében (1872/polg.) Jakobey 300 forintot 5156/polg. szám alatt iktatott számlája egy kér a polgármestertől, hogy a ráma aranyo­ olajfestményre vonatkozik, mely Stefan zását mielőbb kifizethesse. Egyben értesíti Lemmermayer bécsi festő műve, s őfelségét, Mukitsot, hogy Széchenyi-arcképe (jó álla­ a királyt ábrázolja. potban a Városi Múzeum tulajdonában van, Rámával, szállítással, 10% haszon feltün­ és Jakobey alapos munkáját dicséri) elké­ tetésével 450 forintba kerül. A tanács az szült, de a Deák-képen még dolgoznia kell. összeget, miután 14 forintot levon a ládára, a Az utóbbi portré festése alaposan elhúzó­ fenti szám alatt kiutalja Oblathnak. dott. Erről tájékoztat Jakobey Károly 1862. szeptember 10-én kelt és Czorda Bódog ta­ nácsnokhoz intézett levele. Elnézését kéri a Maródié jelentkezése késésért. A felelősséget a fényképészre há­ rítja, aki sokáig hitegette, végül „kéz alatt” jutott Deák egy fényképéhez. Közli, hogy a Az eddigi kutatások eredményei arra képet szeptember másodikén feladta és ta­ utalnak, hogy a XIX. század közepéig Sza­ nácsolja: ha poros vagy fűrészporos, nedves badkáról egyetlen képzett festőművész sem szivaccsal töröljék meg. A festmény 872 fo­ került ki. rintba kerül. Miután 300 forint előleget ka­ A városban nagyon sok vidékről származó pott, kifizetésre 572 forint maradt. művészember kapott kisebb-nagyobb megbí­ Valószínűleg nem kapta meg járandósá­ zást az egyháztól, módos családoktól és gát, mert egy hónap múlva, október 12-én később a városi hatóságoktól, de szabadkai kelt és ismét Czorda Bódog tanácsnokhoz írt születésű művész létezéséről 1862 szeptem­ levelében panaszkodik az adósokra, akiktől beréig eddig semmilyen bizonyíték nincs. nem sikerül pénzt kapnia. „Csak a tekintetes Az 1862. szeptember 22-én 4910/polg. úr az, aki e percekben segíthet” - esedezik a szám alatt iktatott, a községi tanácshoz inté­ festő, aki közli, hogy gróf Bogendorf házánál zett levél jelzi a fordulópontot. Az akkori várnak rá, de félő, hogy lemondják, s akkor a helyzetre és állapotokra a folyamodvány szö­ télrevaló keresettől elesik. „Az Isten is meg­ vege ad magyarázatot: áldja a Tekintetes urat, ha nem vágja el kere­ „Tekintetes községi tanács! Az ot alatti setem útját.” hiteles bizonyítvány begyőzi, miként f. évben Czorda Bódog nem vágta el. A város e a bécsi cs. és kir. képzőművészeti Taninté­ levél után felkéri Jakobeyt, küldje el az elis­ zetben, a már azelőtt általam gyakorolt festé­ mervényt az 572 forintra, ami a „házi pénz­ szeti művészethez tartozó tantárgyakat jó si­ tárból kifizethető” (5388/polg. 380 -1862). kerrel tanulmányoztam.

58 Tökéletesebb kiképzésem tekintetében bízásnak tett eleget Szabadkán, Becsén és szükséges, hogy megkezdett tanulmányaimat Martonoson, végül 1861-ben, a szerb körök­ folytassam, azonban, minthogy tulajdon va- ben végzett gyűjtés nem éppen sikeres ered­ gyonom nincs, és szűkölködő családomtól se­ ményeként jutott el a bécsi akadémia előké­ gélyre nem számíthatok, a szükséges költsé­ szítő tanfolyamára. A nagy hírveréssel össze­ gekre szert tenni nem tudok. gyűjtött adomány gyorsan elapadt. Ekkor Mint a város egyedüli szülötte, ki a fenn Maródié szülővárosának hatóságához for­ említett művészet emeitebb polcára jutni kí­ dult. Jó időben tette. A hatvanas évek ugyan­ vánom és igyekszem - azon bizodalomnál is általános változásokat hoztak a város gaz­ fogva, melyet tekintetes Tanács az igyekező dasági és társadalmi életébe. szegények felsegítésére és a szépnek A 48-as forradalom után megkezdődik előmozdítására minden időben tanúsított Szabadka kereskedelmi központtá alakulása. készsége bennem felgerjesztett, bátor va­ Kézmű- és részben gyáripara is fellen­ gyok esedezni: miszerint fentebb tanulmá­ dülőben van. Igaz, a több mint 50 000 lakosú nyaim folytatására egy évenkénti segély­ városban 15 000-en még földműveléssel fog­ pénzt e város köz jövedelméből - iparom lalkoznak, de ezek aránya csökkenő irányza­ felöli bizonyítványoknak minden évben be­ tot mutat. Az „értelmiségi osztály” eléri a mutatási kötelességem mellett részemre ke­ négyszáz főt, ami a gyarapodó tanintézetek­ gyesen elrendelni, s annak kiadása végett in­ nek tulajdonítható. Már készülnek az alföldi tézkedni méltóztassék. vasút tervei, melynek előkészületi munkála­ Kelt Szabadkán, Szeptember 22-én, 1862. tai kedvezően hatnak a város lakosságának Marodics Akszent vállalkozói kedvére. festészetművészeti A szerb Vajdaság korszakáról szólva Ivá- tanuló” nyi István az önkény és a német hivatalnokok Mielőtt a művésznövendék kérvényének sáskaseregének garázdálkodását el nem hall­ eredményéről szólnánk, annak tartalmával, gatva megemlíti, hogy az ötvenes évek bizo­ illetve általánosabb érvényű információival nyos tekintetben „jótékony befolyást gyako­ kell foglalkoznunk. roltak és városunkat is a nagy hátramaradott- Figyelemre méltó Maródié azon állítása, ságból felrázva, a nyugati civilizációhoz kö­ mely szerint „a város egyedüli szülöttje”, aki zelebb hozták”. Megállapítja, hogy ’’Annyit a művészet „magasabb polcára” kíván jutni. költenek építésekre, alapítványokra, beru­ A kérelmező is állítja, hogy a tanács a „szép­ házásokra, tanintézetekre s egyéb művelő­ nek előmozdítására” minden időben megér­ dési célokra, hogy a város pénztára alig bírja tést tanúsított, ami a városi hatóság művésze­ el...” (Iványi István: Szabadka szabad királyi tek iránti viszonyulását bizonyítja. (Ezt több város története I. Szabadka, 1886.) ismert, esetleg ismeretlen képzőművészeti Marodic kérvényében tett ígéretéhez hí­ megrendelés is igazolja.) A levél cáfolja azt ven 1863-ban bemutatja a városnak jó bizo­ az állítást, mely napjainkig el-elhangzik, hogy nyítványát, megköszöni a 100 forintos előle­ a bécsi akadémián tanuló Maródié a pravo­ get, és a tanács további támogatását kéri szláv egyház és (főleg becsei) magánszemé­ (5550/polg. X. 9. 1863). Hogy ezt a támoga­ lyek gyűjtéseiből tartotta el magát. tást Szabadka városa továbbra sem tagadta Maródié nem részletezi tanulmányainak meg Maródiétól, azt már a következő, 1864 előzményeit, de ismeretes, hogy 1851-ben, októberében a községi tanácshoz írt levele 13 évesen, Pilić zentai festő műhelyében se­ bizonyítja: „Minden szépet és jót pártoló gédként dolgozott. Később több önálló meg­ Szabadka sz. kir. város nemes közönsége ma-

59 Aksentije Marodic: Olasz köszörűs

60 /Tr > < # 1 'V ""t ti ^ / S ® & 7 v ^ / :, *V?V ^ —”

/> /t^ir /iy. < / / / e j vr*.»/ //((r-iT <■ *v». ✓/ ^ ,

- ' - / ^ s >, c < r s" t '* Y *’ f m •■/?**"'. ■/? r *" e* e t Y/ es±'t* s *s Y s syi/ .* , ’ s* M * < < * r */s * ^ ;

f / . ^ t. /” ^ '/ S> sc /* /> Sr Ys' Y t* si YYs Ys* c a $ // er 'e ec? YY f r+> Y

«/v , ✓ ✓ . . t < < . * r / U s Y ' / i <■ j yii A / r ^ < 'X j t Y r % ^ ^/- /* él r ^

f r S * At s> te Y e s m . /»f/ /!rt x'/j . V '

# '* '>’ X* *" *✓ /i' /> X/ ^ X-» ✓ .y£ // > 7 ' .' X j -> J? ‘ ** Y* * Ye 4 sY/ YY Ye* es *- f Y a s AS*. S i y A S'S At r ^ Y S' Y y YÍ* Y»s o >>»

^ i- <• ^ , /t J s s t s’scX .n. : ^ \_ ss _ .s s s t yY Y /soy?y ^ Y.YY. sYs t. Ys> / ^sY r- ,'/ *■ V'« Y j ,/* * a * s s s /.

J/-/. A S st* Y ^ f t f t/£ a /S' Y / s sYs> / Y ec Yet. sYS' s * i Y s' Y tYs< # - ^ s sY* tj ^ aa 'S S t sect - , < ’ Y ÍSc Y/* Y ,. /r ' &Y/ V .* /*s SS, s V X YY -X «r^ vr Y s s ^ ' SS Ci < S */ J /• # ■ yv / v~> ^ V- */> ^ ^ " •

Y - }> * r > Y f 'Sc S' SS f / / ^ , ^ sY ' YY^ ^ ^ ^ ^ /r >ž* /Y/"-/ s s j Ó s y ;;:> ^ K s t . s ä . S9l.- '^/'S r\ ‘ S,-* c-iY<- sYt Y Y sS C t f. f * V l / « ( L / Y ■ S. ?. c.S YY s /r Y Y> *?~Y*. J .4

ytc^/Y Y YrJ* S ^ -s~j S i aess* s / * *Y s tfsS/r* < s>> - — YS * ^ -Si. Y sY - A^?sY.^Ye+. X SI ä X / Í ^ A-; S> t sYy.+^Y' #& s i Y c 4 S S X r <1^/ S t / ^ S £/ £^C Y' AY’-*4Y/*/? ' SsS-s SC's S/ ts L- j/'i.Y m 'S ^ S-Ycc tY s-s s.. * e v - ^ YSs^/s sis Y <■

Sst.s Z^sYs ’Yst^g/ S*'Yst-~ 7 sYcsS xY t sY s /Ys siS Y/t- s t t.s*s * Y ^ Y Y Y .

* Y r cp r.. ^ 7 > // S t S ^ c ) S 70S ' ^ ^ < Y c Y Y à Y r* Ys S r 'Sc^

S > s r / Y y SI YS 3 . S St YYsc^S s. *s e’ s Y / S cn t ^st t S€-SScc-Ys St./ t.A c . íSÍC^*-SSS ^ :YY

t Ysi / * : s * e j L iL^s l Yc. *Y s^sY /yY z/st x Y s* r '/t, s^cf’+Yc és s 'S < s f s Ys YY S S I S/S *s S t S' SSCI *-Ys Y ' /Y/ / c~Siy* C A cS st S t ef y tS £ Y Sis* J. ' ^?s sss*Y/ r.csYr si ^^rxjist Yst Yst ^/s' Y* Yz. Yss c^Y*/

Ssi * Yts Y Y S* A 's'/ S SAi si S- Y r. sg? esi s Y s S / ?

^ tst Í - ' / S. SX t Æ . « r YY £ J t s'e. Y Ye sYs> / sst s YY^Jl \ s s s Y

C ? * Y Yu* Yd

^ «»4» S4£:m:aY* Aksentije Maródié levele a városi tanácshoz (1862)

61 gas kegyeit ismételten (kiemelés (J. TV) reám leg újabb királyképet adományozott a város­ is kiterjeszteni mélloztatott az által, hogy en­ nak, mert az 1867-es közigazgatási jegyző­ gem, e város szülöttjét, és tudomásom sze­ könyvi iktatóban a következő, 4265. számú rint első s egyedüli birodalmi akadémiai l'es- bejegyzés található: „Polgármester úrnak tész-növendékét két éven át évi 100 ltnyi szóbeli előterjesztés. Maródié festő által ké­ segélyben részesített...” - áll a levélben. szített ő cs. k. apostoli felségnek arcképét Maródié a továbbiakban az elmúlt kétévi keretbe tétetni s a polgármesteri hivatalban tanulmányi időt kevésnek tartja előmenetele elhelyezni”. elérésére, de bátorkodik megjegyezni, hogy A tanács tehát megbecsülte Maródié előmenetele mégsem megvetendő. Fölajánl­ munkáját. A képet a polgármesteri hivatal­ ja a városnak a király általa festett arcképét, ban helyezte el. Külön figyelemre méltó, majd bátorkodik „legmélyebb alázattal ese­ hogy újabb három arckép megrendelésére dezni”, hogy további belátás szerint segély­ hatalmazta fel a polgármestert. ben részesüljön. Később sem szűnik meg a kapcsolat vele, Ez a levél - amely elkerülte a vajdasági miután mint akadémiai festőművész végleg szerb festőművészet kutatóinak figyelmét - elhagyta szülővárosát. Amikor olaszországi teljes egészében cáfolja azt az állítást, hogy tanulmányútra akar utazni, útlevélkérelmé­ szabadkai segély hiányában a gyűjtések tet­ vel (2492/polg.) 1871. április 6-án a tanács­ ték lehetővé Maródié bécsi tanulmányait. hoz fordul. Már 15 nap múlva jóváhagyják a Éppen az ellenkezőjét bizonyítja: kizárólag a három évre szóló útlevelet, amelyet Maródié város támogatásának köszönhető, hogy to­ május 9-én a szabadkai kapitányi hivatalban vább képezhette magát. átvesz. A gyors ügyintézés a már ismertté vált A segély később sem apadt el. Aksentije léstőművész iránti megkülönböztetett figyel­ Maródié következő, 1865. évi, a tanácshoz met igazolja. intézett, 9987/polg. 23/9 számú beadványá­ Hároméves olaszországi bolyongásainak ból kitűnik, hogy Szabadka három éven át évi egyike után szépen fogadja a város közönsé­ 100 forintos tanulmányi segélyben részesí­ ge. A Suboticki glasnik 1874. június 20-i szá­ tette, egyben bizonyítványt mellékel, hogy a mában a következőket írta a festő hazaérke­ negyedik tanévet is sikeresen befejezte. Bá­ zéséről: „íme, 14 nappal ezelőtt tért vissza torkodik ismét a „tek. Tanács kegyes színe fiatal testvérünk, Aksentije Maródié Rómá­ előtt alázattal esedezni” és kérni, hogy tanul­ ból, ahol négy hónapot töltött. Nem csak mi, mányai bevégzésére „az eddig élvezett sege­ szabadkaiak lehetünk büszkék rá, hanem az delmet” ismét utalványozni kegyeskedjék. egész jugoszlávság számára is fényes remény­ Aláírás: „Marodits Akszent bécsi festészeti csillagként ragyoghat.” 4-ik éves akadémikus”. Maródié, ha nem is Szabadkán, de Vajda­ Tanára, Carl Wurzinger 1865. november ságban fejtette ki további gyümölcsöző mun­ 22-én keltezett német nyelvű bizonyítványt káját három és fél évtizeden át. állított ki számára, mellyel igazolja, hogy Ak­ sentije Maródié „1862. május elsejétől a mai dátumig szorgalmasan és jó eredménnyel lá­ A város újabb intézkedései és togatta az előadásokat, kiváló erkölcsi minő­ Than Mór képe sítésnek felel meg”. A szorgalmas és kitűnő minősítést kiér­ demlő festőnövendék 1866-ban befejezi bé­ Térjünk vissza e kor egyéb művészeti je­ csi tanulmányait. Hálájának jeléül valószínű­ lenségeire.

62 r, |.;SZ \C,OS M A (i VA II K K I' 7. Ô M l"r V K S 7. F. TI TÁ I! S IT I.AT.

M m i : * * ' »1;. .\:rh. v ui <)

M K ^ H IV SS

O r s z á g o s M a g y a r K épzőművészeti T á r s u l a t n a k

1895. i : Y I M Á J U S 12.ÚN YASÁKIIAPOM D. L 11 ÓRAKOR SAJÁT M UCSAIÍf,okaram (anl'RXsSí'-j: tart-uió KÖZGYÜ LÉSÉ RE.

TAUCYAI :

j. A választmány jelentése a lefolyt évről. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése az 1*94. évi zárszámadást Und.

3. A? évi költségelőirányzat megállapítása. 4. A választmány alapszabályszerrt kiegészítése. 5. A folyó évi zárszámadásnak megvizsgálására számvizsgáló oi/nttság választása. ’ 6. A választmány előterjesztése a művészi segélyezési és nyu .aíj-alap tárgyában. 7. Az alapszabályok 30. $-a 5. pontja értelmében bejelenteti ina..vanyok tárgyalása. A vd/tisztwiiny.J

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat meghívója

63 1869-ben Szabadka még egy nagy lépést bizottmánynak, melyben értesíti, hogy a fo­ tehetett volna, hogy kiérdemelhesse a „min­ lyó tanévben a rajztanításra már 12 órát for­ den szépet támogató” hízelgő jelzőt. Az dítanak és az elemiben is hat órával gyarapí­ 1861-ben alakult Országos Magyar Képző­ tották a rajzórák számát. Ennyi teendőnek művészeti Társulat ugyanis körlevelet küld a egy ember képtelen eleget tenni! város közönségének (240/kgy. 27/8 1869) és A bizottmány belátja, hogy a helyettesítés ismerteti célkitűzéseit, mellékeli szabályza­ már nem megoldás. „A rajz korunkban na­ tát, valamint a tagok hosszú névsorát. A kör­ gyon hasznos és szükséges” - állapítja meg levélből kitűnik, hogy a társulat alapvető cél­ Antunovits, aki a bizottmány nevében java­ ja az önálló hazai művészet megalapítása, a solja, hogy a rajzot heti 16 órával tanítsák a vidéki városokban pedig fiókkiállításokat kí­ gimnázium mind a négy osztályában. A mér­ ván rendeztetni. Egy-egy alapítvány összegét tani is a rajztanár tanítsa, így heti 20 órája 200 forintban állapította meg. A körlevelet lesz. Javasolja továbbá, hogy Polyákovics Selepi Károly titkár és Harsányi Pál igazgató­ Alajos városi rajztanárt a gimnáziumba he­ elnök látta el kézjegyével. A tagok névjegy­ lyezzék át „szabályszerű illetménnyel”. Nép­ zékében az akkori vármegyéből csupán Than iskolai állásra pályázatot hirdetnek. Mór neve fedezhető fel. A belépési nyilatko­ Az elemiben is nehézségekbe ütközik a zatot, melyet a körlevélhez mellékeltek, képzőművészeti oktatás. Somogyi Ágoston megjegyzés nélkül és kitöltetlenül csatolták főelemi iskolai rajztanár 2256/polg. 871/III.7. az aktához, ami azt jelenti, hogy a város fe­ számú beadványában elpanaszolja az iskola­ lelős vezetői a 200 forintnyi kiadást nem ta­ széknek, hogy már második éve tanítja a raj­ lálták célszerűnek. zot a felső elemiben, de nem tud felmutatni A megőrzött dokumentumok között olyan eredményt, amilyent szeretne, mert nincs nyoma a társulattal kapcsolatos további zsúfoltság miatt egyes tanulók a padlón fek­ intézkedéseknek, de hét év múlva, a Szabad­ ve rajzolnak, s rajzaik elpiszkolódnak; hiá­ kai Közlöny 1876. április 16-i számában meg­ nyoznak a rajzminták; egy szekrény kell a jelenik egy hír, mely szerint „Az Országos rajzoknak és a rajzmintáknak, különben Magyar Képzőművészeti Társulat részére ezek karbantartásáért felelősséget nem vál­ újabban ezer-ezer forintos alapítványt fel­ lalhat. ajánlottak Szabadka és Pécs sz. kir. városok”. Az ügyintézésről az iskolaszék 1871. már­ Ha nagy késéssel is, de mégis csatlakozott cius 26-án megtartott ülésének jegyzőkönyvi Szabadka e jelentős képzőművészeti intéz­ kivonata tanúskodik: „Meg lévén győződve ményhez. Ez formális lépés volt, mert ér­ az Iskolaszék, miszerint kellő helyiség és be­ demleges tevékenységet ezzel még nem fej­ rendezés nélkül a rajzban előre nem halad­ tett ki. hatnak, az előterjesztés pártfogólag a városi A képzőművészettel összefüggő esemé­ közgyűlésre áttétetni határoztatik.” Jegyezte nyek csupán az iskolai rajzoktatás körüli és kiadta Bekvényi Lajos iskolaszéki jegyző. problémákra szűkülnek. Miután a rajziskola E dokumentumok közlésének nem célja a megszűnt, a tanintézetekben pedig kötelező kis jelentőségű ügyek részletes bemutatása, tantárggyá vált a rajz, a pedagógusok kérdése mert ezek csupán jellemzők lehetnek egy kor is előtérbe került. viszonyaira a képzőművészeti oktatással Antunovits tanácsnok 1869. november kapcsolatban. Ez a viszony egyértelműen po­ 23-án az iskolabizottság nevében jelentést írt zitív. Minden irat azt bizonyítja, hogy az ilyen a tanácsnak (5945/1869), s közli, hogy a természetű beadványok kedvező elintézést főgimnázium igazgatósága átiratot küldött a nyertek. Hatásuk jóval később mutatkozott

64 Schmidt József: Gyelmis Miklós szószóló Aksentije Maródié: Oldalszakállas férfi arcképe (Városi Múzeum, Szabadka) Than Mór: Mária Terézia (Városi Múzeum, Szabadka) Szirmai Antal: Kossuth Lajos (Városi Múzeum, Szabadka) Mcstcrházy Kálmán: Erdőszél Aczél Henrik: Táncoló tündérek (Városi Múzeum, Szabadka) Benczc Ferenc: Csendélet (Városi Múzeum, Szabadka) meg. A művészetek szeretetének a magvát Lehetséges, hogy a városok valóban ellen­ kétségtelenül a „nemzet napszámosai” hin­ álltak ennek a központosító „műértékmen­ tették el Szabadkán is, akárcsak másutt. tő” intézkedésnek, de - legalábbis Szabadka Solymosi Lajos szabadkai rajztanár egyi­ esetében - nem sok ilyen tárgy lehetett a ke az első olyan tanároknak, aki 1877-ben a magukba zárkózott céhek birtokában. pesti ipari kiállításon rajzaival és festménye­ A korabeli sajtó és a dokumentumok ar­ ivel Szabadkát képviselte és - a Szabadkai ról tanúskodnak, hogy a képzőművészet Közlöny híre szerint - munkáival a közönség iránti viszonyulás megváltoztatásában a kul­ elismerését váltotta ki. 1878-ban ő szervezte turális haladás élharcosaira várt a legna­ meg a tanítóképző diákjainak képkiállítását. gyobb küzdelem. A város lassú és fokozatos kulturális ébre­ Az 1879. szeptember 1-jére, Szabadka dését ösztönzi a vallás- és közoktatásügyi mi­ szabad királyi várossá való kikiáltásának 100 niszter 885. számú körlevele is (3634/polg. éves évfordulója alkalmából összehívott köz­ 1873), melyet Szabadka város törvényható­ gyűlésen dr. Pertits József városi képviselő ságához intézett 1873. július 13-án. A „cultu- javasolta, hogy „...dicső emlékű nagy ki­ rális haladás” érdekében felszólítja a várost, rálynőnk, Mária Theresia őfelsége életnagy­ hogy területén támogassa a tudományos célú ságú, újabb olajfestésű arcképe a városi ta­ egyletek és múzeumok létesítését, vagy ha nácsterem részére ez alkalommal megren­ már vannak, részesítse azokat „az erkölcsi és deltessék”. anyagi támogatás minden nemében”. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a ja­ Egyletekben és kaszinókban nincs hiány vaslatot, a további intézkedések megtételét Szabadkán, de kulturális tevékenységük je­ pedig a gazdasági tanácsra bízta. Malas- lentéktelen. Az értelmiségiek száma ugyan kovszky László gazdasági tanácsnok, mivel nő, de többségük csak átmenetileg tartózko­ nem voltak kellő összeköttetései Budapes­ dik a városban. A kultúra fejlesztése és a ten, barátját, a vasút ügyében eljáró Czorda műpártolás ilyen körülmények között nem Bódog legfőbb ítélőszéki bírót kérte meg az lehet igazán szívügyük. Jámbor Pál (Hiador), ügy lebonyolítására. Milkó Izidor, Braun Henrik, Gaál Ferenc, 1880. január 29-én keltezett levelében Iványi István és néhány jó szándékú publicis­ Czorda értesíti „Laci barátját”, hogy befe­ ta harca egy ideig még szélmalomharcnak jezte tárgyalásait Than Mórral, aki 800 fo­ látszik. rintért vállalja a megbízást, „...bácskai em­ Míg az egyik minisztérium a kultúra és a ber, és Szabadkán még nincs képe” - írja művészet pártfogására ösztönöz és szólít Czorda magánlevelében és megemlíti, hogy fel, a másik ellenkező intézkedéseket szor­ a királynő „magyaros (nem fekete) öltö­ galmaz. A földmívelés-, ipar- és kereskede­ zékben lenne megfestve”. A 800 forint kép­ lemügyi miniszter 1880. március 30-án kelt keret nélkül járna Thannak, aki barátja köriratában arra utasítja a törvényhatósá­ Jámbor Pálnak, „nekem iskolatársam”. gokat, hogy a felosztott céhek tulajdoná­ Közli Than lakáscímét is: Budapest, Mária ban levő műipari és művészeti tárgyakat Valéria utca 2. kötelesek átadni a budapesti ipari múze­ Malaskovszky László 1880. március 10-én umnak. Ez nem az első felszólítás, de a elküldi a tanácsnak jelentését. Beismeri, korábbiaknak alig volt foganatja. A „meg­ hogy nem tudta volna elintézni a rendelés menthető műértékeket közvetlenül hoz­ ügyét, de Czorda, miután több festővel is tár­ zám terjesszék fel!” - háborog az aláíró, gyalt, Thannal állapodott meg 800 forintos báró Kemény Gábor. árban. A tanács a következő napon mégis

65 (Városi Múzeum, Szabadka) Malaskovszkyra bízza a további ügyintézést, Budapest közönségének nevében a polgár­ aki sikeresen végrehajtotta feladatát. mester felhívja az ország közvéleményének a Than M ór17 1880. augusztus 3-án levelet figyelmét a képzőművészet fejlesztésének intézett a városi tanácshoz. Egyebek között a fontosságára, és egyebek között a követ­ következőket írta: „Van szerencsém jelente­ kezőket állapítja meg: „A magyar képzőmű­ ni, hogy Czorda Bódog ömlg. közbenjárására vészet felvirágzása hazánk művelődésének tek. Malaskovszky tanácsnok úr a t. Városi egyik alaptételét képezi.” Megemlíti továb­ Tanács f. év március 11-én tartott ülésén tett bá, hogy számos jeles művész kénytelen kül­ ajánlata folytán Mária Therezia életnagysá­ földön élni, a fővárosnak pedig legalább gú arcképének elkészítésével a tek. Tanács 4000 forintnyi összegre lenne szüksége a ha­ által alulírott bízatván meg, ezen megtisztelő zai képzőművészet előmozdítására, ezért az megbízatásnak eleget tettem - miután a fenn ügy meleg fölkarolását kéri. 1880. június 13- nevezett arcképet tökéletesen befejeztem... án a kérvényügyi bizottság - Pertich Mihály Miután jelenleg hosszabb időre Fiúméba aláírásával - 500 forint megszavazását java­ utazom, itteni ügyeim elintézésével Perlaky solja a város közgyűlésének. Hogy az össze­ Kálmán barátomat hatalmazom fel (lakik get megszavazták-e, arról nincs dokumen­ Budapest, Gizella tér 3), ki is a netalán addig tum (3810/polg. 1880). folyóvá teendő 800 forintot is átvenné hiva­ December 9-én Schnier Barnabás Antal - talos megbízása folytán.”18 a városi tanács pályázatára hivatkozva - ösz­ A városi tanács elismerésre méltó nagylel­ töndíj odaítélését kéri a címzettől. Megemlí­ kűségére vall, hogy a 800 forintos tiszteletdí­ ti, hogy sikerrel végezte a „rajztanári vizsgá­ jat Perlaky ügyvéd címére elküldte, egyben latot”, figurális rajztudásáért, valamint min- beleegyezett, hogy a képet - amely ma is a tázási és ékesítési képességéért 30 ezüstfo­ Városi Múzeum tulajdonában van - a Mű­ rint díjat is kapott. Jelenleg a müncheni aka­ csarnokban kiállítsa és csak azután, tehát démia növendéke. Mindezek alapján az ösz­ 1881 januárjában szállítsa le. töndíj megszavazását kéri. A közoktatásügyi Mária Terézia nagyméretű arcképe való­ bizottság kedvező ajánlással továbbítja ezt a ban sikerült alkotás. Ünnepélyessége mellett kérvényt, de a közgyűlés azzal az megokolás- a festő kiváló ábrázolókészségét és tökéletes sal, hogy technikai-építészeti pályázatról van technikai felkészültségét igazolja. szó, elutasítja, és az ösztöndíjat más személy­ Az 1880. év képzőművészeti vonatkozá­ nek ítéli oda (10213/polg. 1880). saihoz tartozik az a rendkívül érdekes kör­ Schnier tanulmányait mégis befejezte, és irat, amelyet a főváros közgyűlését követően később - már Szirmai Antal néven - több Budapest polgármestere intézett április 28-i megbízást kapott szülővárosától és az egy­ keltezéssel „kedves barátainak és a mélyen háztól. tisztelt honfitársaknak”. Ebben a nagyon ala­ Hasonló elbánásban részesült egy István- posan és szépen megfogalmazott levélben csevits György nevű egyén is, aki az 1882. évi

17 Than Mór Becsén született 1828. június 19-én. Eredetileg jogot tanult Pesten, magánszorgalom­ ból Barabás Miklós műtermét látogatta. 1851-ben a bécsi Szépművészeti Akadémiára iratkozott, onnan Kari Rahl magániskolájába ment át. Szabadkai megbízatása idején alkotóképességének csúcspontján állt. 1880-ban Olaszországba távozott, 1899 Triesztben hunyt el. 18 TLSz 5759/1450 1880.

66 11325/337 számú közgyűlési jegyzőkönyv ta­ tárban most 5 képe van kiállítva, jelenleg núsága szerint további rajz- és képzőművé­ városunkban - szülővárosában időz; felvéte­ szeti fejlődéséhez kért segélyt a várostól. A leket szándékozik tenni, különösen születési kérvényügyi bizottság 500 forint segély meg­ háza, az özv. Bikámé, most Botlik tőle ház­ szavazását javasolta három évre, de a köz­ nál, a nagy kaszárnyával szemben.19 Sajnálat­ gyűlés c javaslatot is elvetette, lstváncsevits ra, a ház kinézése már nincs a régi állapotá­ további sorsa és működése ismeretlen. ban; szerdán, 13-án atyjával Palicsot is meg­ tekintette, a tó és a fürdőintézet alighanem felvétele tárgyául fog neki szolgálni. Mesterházy Szabadkán Üdvözöljük körünkben és kívánjuk, hogy akadjon szülővárosában műpártoló mecé­ násra; már van ugyan elég hozzá, de még 1881-ben is jó alkalom kínálkozott, hogy eddig nem sikerült egyet sem felfedeznünk.” fordulópontot hozzon Szabadka kulturális Mesterházy 24 éves volt, és képeit már életébe, a képzőművészet iránti viszonyulá­ elfogadta a Műcsarnok zsűrije. Szabadkára sában, hogy az egyház és a város határát is csupán „felvételezés” ügyében járt, ami - az túllépve, az épülő és szépülő város módos akkori szokások szerint - a megfestendő kép polgárságának szűkebb rétege a képzőművé­ tárgyának előzetes fényképezését jelenthet­ szet pártfogói közé lépjen. Igaz, a 62 000 la­ te. Valószínűleg festészetének népszerűsíté­ kosú város polgárainak egy része, csaknem sét sem hanyagolta cl; erre utal az írás mű­ 28 000 ember, a környező pusztákon él, de a pártoló mecénásra való utalása is. belterületen 34 000 személynek vannak kul­ A fiatal festő sokáig tartózkodhatott itt, turális igényei, amelyeket elsősorban kaszi­ mert a Szabadkai Közlöny április 24-i számá­ nókban és egyletekben elégít ki. A színház ban arról tudósítja olvasóit, hogy a fiatal kivétel. A korabeli sajtó kulturális rovatának festő az Ifjúsági Körben járt. Ugyanebben a átböngészésekor az lehet a benyomásunk, számban dr. Presz József a tárcarovatban hogy a szabadkai értelmiségi réteg a műve­ méltatja Mesterházy eddigi festői sikerét. Az lődést a színházba járással azonosította, mert írásból kitűnik, hogy műcsarnoki kiállításán e rovatok kizárólag a színházi bemutatók egyebek között a Titkos látogatás, az Őszi méltatásával foglalkoztak. tájkép, a Mocsaras táj és a Parasztfiú című Miután a szabadkai születésű festőmű­ képekkel szerepelt. E műveiről a fővárosi vész, Aksentije Marodic szülővárosához lapok is elismeréssel írnak. „Kívánatos volna fűződő kötelékei megszakadtak, egy olyan, - állapítja meg dr. Presz -, hogy Mesterházy eddig ismeretlen művész neve tűnt fel a sajtó Kálmán e képeit szülővárosában állítsa ki.” hasábjain, aki ugyancsak Szabadka szülöttjé­ Ez a kitétel meghívásként hangzik, de lehet­ nek mondhatta magát. séges, hogy a fiatal festő szándékát tükrözi. A Szabadkai Közlöny 1881. április 17-i A Szabadkai Közlöny Mesterházy tervei­ számában megjelent híradásban a követ­ nek őszinte propagátoraként igyekszik ébren kezőket olvasni: tartani a festő iránti érdeklődést. Július 3-án ,JAesterházy Kálmán ismertebb nevű fia­ értesíti olvasóit, hogy a fiatal festő e hó folya­ tal festőnk, s kinek a Képzőművészeti Kép­ mán néhány kiváló művével „körünkbe érke-

19 Az egész háztömb romba dőlt az 1944-es bombázáskor.

67 zik, hogy tehetségét szülővárosának is bemu­ házy Kálmán kitűnő fiatal művészünk kö­ tathassa”. Két hét múlva valamivel konkré­ rünkbe érkezett, több darab eredeti festmé­ tabb az információ: Mesterházy Kálmán au­ nyével... kiállítás rendeztetik a Pest városhoz gusztus elején „néhány nagyobb festményét címzett szálloda egyik termében, mely ter­ szándékozik bemutatni nálunk”. met Vizner József vendéglősünk szíves volt e célra díj nélkül engedni át.” A két híradás közül egyik sem bizonyult egészen pontosnak. A kiállítást megrende­ zik, de nem a Pest Szálló termében, hanem egy iskola tantermében. A Bácskai Ellenőr borúlátása sajnos a későbbiekben beigazoló­ dott. A hírlapírók jó szándékú hírverése sem volt elég erős fegyver a szabadkai közönség közönyével szemben. A kiállítás megnyitását megelőző napon, 1881. augusztus 14-én (L.) aláírással még egy hosszabb írás jelenik meg a Szabadkai Köz­ lönyben. Arról értesül az olvasó, hogy Mes­ terházy 18 művével a városba érkezett. A cikk szerzője reményét fejezi ki, hogy a fiatal művész szülővárosa pártoló szeretetére talál. Az Európa című szépirodalmi hetilapból át­ vett életrajzát is közli. A Szabadkai Közlöny 1881. augusztus 19-i számában megjelent hír szerint Mester­ házy Kálmán fénykép után készít arcképe­ ket. Rendeléseket a kiállítási teremben fo­ gad. Ki kell használni az alkalmat - hangzik Mesterházy Kálmán: Fehér blúzos nő arcképe az ajánlás -, már csak azért is, mivel „árai nem túl csigázottak”. Augusztus 7-én két egymással ellentétes A sokáig előkészített tárlat - Szabadka hír jelenik meg a város két újságjában. A első művészi szintű kiállítása - végül 1881. Bácskai Ellenőr a fővárosi lapokra hivatkoz­ augusztus 15-én megnyílt. A Szabadkai Köz­ va közli, hogy Mesterházy Kálmán fiatal löny augusztus 20-i számában Julius számol festő, városunk szülötte, saját műveiből kép­ be a látottakról. A kiállítás fődarabjaként a kiállítást szándékozik nálunk rendezni, már híressé vált Titkos látogatás című roman­ „amelyről sem nekünk, sem a közönségnek, tikus kompozíciót említi, melynek központi sem pedig a hirdetett Pest Szálloda bérlőjé­ figurája a szeretője sírját éjnek idején meglá­ nek tudomása nincs”. Alap egyébként szkep­ togató hajszolt betyár. E kép köré a műcsar­ tikus hangon zárja híradását, mondván, hogy noki kiállításra egész betyármesét szőtt a saj­ „az itteni ízlést ismerve nem sok jót jósolha­ tó, a romantikus históriákat kedvelő közön­ tunk a művész vállalkozásának”, mert „senki ség ízlésének megfelelően. A kritika nem ta­ sem próféta a saját hazájában”. karékoskodott a hízelgő jelzőkkel. A Szabadkai Közlöny, az ügy pártfogója Említésre méltó, hogy a Szabadkai Köz­ ugyanakkor más értesülést közöl: „Mester­ löny szeptember 4-én szomorkásán intonált

68 jegyzetben zárja le a tárlat mérlegét: „Mes- Új alkotók, új kísérletek terházy Kálmán kiállítása még ma lesz nyitva csupán, s holnaptól kezdve a képek átvándo­ rolnak - nem a vevőkhöz, mert ilyen nincs, A XIX. század nyolcvanas éveiben a kép­ hanem a festő szerény műtermébe, az ú. n. zőművészethez való viszonyulás lényegében Gombkötő utcában fekvő lakására. Netáni semmit sem változik. A Mesterházy-kiállítás megrendeléseket a művész naponként elfo­ látszólag nem hagy különösebb nyomot a gad a lakásán, a postahivatallal szemben.” polgárok magatartásán, továbbra is elsősor­ A város polgársága tehát megbukott az ban a városi hatóság áll az esetleges kép­ első vizsgán. Mesterházy kiállítása anyagi ku­ zőművészeti események vagy intézkedések darccal zárult. Hogy a művész milyen ered­ középpontj ában. ménnyel működött a Gombkötő utcai műter­ Ellenben új jelenségnek számít, hogy a mében, arról nincsenek adataink. városban - állandó vagy átmeneti jelleggel - Mesterházy még egyszer - utoljára - föl­ művészemberek telepednek le, és kísérletet bukkant Szabadkán. A Szabadság című újság tesznek művészi tevékenység folytatására - november 27-i számában közli a hírt, hogy ha nem is kizárólagos hivatásként - egy biz­ „Mesterházy Kálmán, az ország festőművé­ tos jövedelmet ígérő munkakör betöltése szeinek egyik jelesebbike és földink néhány mellett. Mivel számuk nem csekély, az átte­ napot Szabadkán töltött. Hírlik, a Szent kinthetőség érdekében eltekintünk az ese­ György és Rókus templomok oltárképeinek mények időrendi bemutatásától - a hatósági megfestésével akarják megbízni.” intézkedéseket elkülönítjük a művészek je­ Nem valószínű, hogy Mesterházy ezúttal lentkezésétől, jóllehet bizonyos esetekben a megbízást kapott szülővárosában. Ismeretes, kettő elválaszthatatlanul összefonódik. hogy a Szent György-templomban később Szabadkán ebben az évtizedben, a szakrá­ Szirmai Antal dolgozott. Mesterházy ekkor lis szobrokat kivéve, egyetlen emlékmű sem már nem élt, a Rókus-templom festője pedig áll. Míg az ország más vidékein egymás után nem látta el kézjegyével műveit, ismeretlen emelik a hazafias jellegű szobrokat és emlék­ maradt; Mesterházynak nem tulajdoníthatók műveket, városunk legfeljebb némi pénzado­ ezek a képek, mert a XX. század elején, a mánnyal járul hozzá a távoli helységek kez­ festő halála után készültek. 20 deményezéseihez. A Bácskai Ellenőr 1883. A képzőművészet terén a városi hatóság a július 29-i száma közli a hírt, hogy Bulcs köz­ csaknem kizárólagos mecénás. A polgárság ségben leleplezték Gaál László honvédtá­ szélesebb rétegeinek megértésére és támo­ bornok szobrát, melyhez a városi hatóság 200 gatására még várni kell. Ez a réteg a pénzét forinttal járult hozzá; a polgárság körében kamatozó vállalkozásokba fekteti, műalkotá­ végzett gyűjtésből még 160 forint jutott erre sokra nem szán komoly összeget. 21 Igaz, az a célra. építőművészek és a velük együttműködő szob­ Ugyanazon év augusztus 21-én Mukits rászok ekkor kezdenek maradandót alkotni. polgármester a vallás- és közoktatásügyi mi-

20 Mesterházy Kálmán 1898 januárjában önkezűleg vetett véget életének Budapesten. Szabadka meggyászolta, elsiratta a festőt, akit mindvégig magáénak tartott. 21 Kivétel talán csak Vermes Lajos ismert sportember, aki a palicsi sportpályát a görög klassziku­ sok mintájára készített mészkőszobrokkal díszítette.

69 nisztérium 19236. számú rendelete alapján „műcsarnokát”. Ebben a Rogina téren meg­ fölhívást intéz a város közönségéhez, hogy nyitott műkereskedésben - a Szabadkai Köz­ egy magyar történelmi képcsarnok létesítése löny május 18-án megjelent értesítése szerint érdekében történelmi, egyházi vagy művé­ - „felette érdekes és előkelő művészek által szeti tekintetben „minden, hazánkra nézve festett képek láthatók, s este a fényes kivilá­ nevezetességgel bíró, olajba, fába, vagy grafi­ gítás mellett igen érdekes szórakozási hely”. kailag előállított képet, szobrot, metszetet Való igaz, hogy Leó Oblath könyvkereskedő megvételre vagy másolásra ajánljanak fel”. már egy évtizeddel előbb is foglalkozott mű­ Hogy ez a felhívás milyen eredménnyel tárgyak eladásának közvetítésével, de a „mű­ járt, annak sehol sincs nyoma, viszont - csarnok” Szabadka első ilyen vállalkozása, ugyancsak 1883-ban - a város lakosai nagyon melynek hagyománya egészen a második vi­ sok értékes archeológiái leletet ajándékoz­ lágháborúig folytatódott. A merész üzleti tak a gimnázium kialakuló gyűjteményéhez. kezdeményezés azonban azokban az idők­ Ezek a leletek (korsók, karkötők, cserepek) ben inkább a város fejlődési törekvéseit, nem módszeres ásatások eredményeként, mintsem a tényleges igényeket tükrözte. Va­ hanem a véletlen folytán kerültek napvilág­ lószínű, hogy az üzlet, mint más fejlettebb ra, a pusztaszeri templom romjaiból, a Mács- városokban, itt is a műpártoló értelmiségiek kovics-féle téglagyár gödréből és különböző kedvenc találkozóhelyévé vált. építkezések alkalmával. Az értékes tárgya­ 1887-ben szobrot vásárol a városi tanács. kat Iványi István történelemtanár gyűjtötte Ez olvasható ki Szigethy József gazdasági ta­ és csoportosította. nácsnok 310. számú jelentéséből, a Pest Szál­ 1885. július 16-án felső hatóságoktól szár­lodához szállított két szobor (és vele egy út­ mazó átirat érkezik Szabadkára: Jankovich henger) árának kiutalványozása tárgyában. Aurél főispán kéri a tanácsot, hogy a buda­ Mint a jelentésből kitűnik, a két szobor ára pesti Légrádi testvérek nyomdájában előállí­ 128 forint volt. A szobrok - melyek évtizede­ tott, a Vajk keresztelését ábrázoló Benczúr- ken át a szálloda, illetve színház díszfeljára- nyomatot állítsa ki a városházán, mégpedig tán álló szimbólumok voltak - 1887. május jól látható helyen, hogy ezáltal is népszerű­ 21-én leltárba vétettek, az értük járó össze­ sítse az új ipari eljárást. Egyúttal kéri, hogy get pedig Mácskovics Titusz főmérnöknek „megvételre ajánlani szíveskedjék”. A nyo­ utalták ki. Alkotójukról sehol nincs említés. mat ára 10 forint, amihez még a különböző Az 1888. év sem múlt el képzőművészeti minőségű és árú keretet kell hozzászámíta­ vonatkozású hatósági intézkedés nélkül. A ni. Szabadkai Hírlap augusztus 5-i számában A tanács 1885. július 25-én 10697/ikt. közli olvasóival, hogy a városi hatóság rajzis­ számú döntésével megrendel egy példányt kolát nyitott a Roth-házban, de azt nem ere­ díszes aranykerettel a polgármesteri hivatal deti célkitűzéseire, hanem az akkor ellen­ részére. Az ügy azért érdemel figyelmet, zékben levő Lazar Mamuzic és Antunovits mert a litográfia, az új nyomdai eljárás beve­ tanácsnokok pártösszejövetelre használták. zetésével alkalom nyílik jó minőségű színes Az ügy odáig fajult, hogy az intézményben reprodukciókkal is népszerűsíteni a jelentő­ csak a harmadik év végén vizsgáztattak tanu­ sebb képzőművészeti alkotásokat. lókat. Sajnos, erről az iskoláról nem áll ren­ A következő, 1886. évben egy érdekes és delkezésre egyéb irat vagy híradás. Mint már bizonyos szempontból korszakalkotó vállal­ mondottuk, Iványi István az új rajziskola lé­ kozás jön létre a városban. Egy Friedmann tezését nem is említi könyvében, viszont a nevű kereskedő megnyitja Szabadka első Szabadkai Hírlap korabeli híradása annyira

70 konkrét, hogy kitalált politikai „kacsának” Solymosi előtt egynéhány festő felütötte ide­ aligha tekinthető. iglenes tanyáját Szabadkán. Kimondottan Hogy Szabadkán a múlt század nyolcva­ célirányos műterem létezését feltételezni nas éveitől kezdve működött egy Solymosi sem lehet. Ilyen műtermet a város történeté­ Lajos nevű festőtanár, arról - a már előbb ben csak még egyszer, három és fél évtized említetteken kívül - még két dokumentum múlva, a városi bérpalota manzárdján építet­ tanúskodik. Az egyik egy 1883. május 5-i ta­ tek. nácsülés jegyzőkönyvi kivonata, melyből ki­ Három év múlva, 1886 áprilisában ugyan­ tűnik, hogy Solymosi Lajos helybeli, I. kér. ez a Solymosi megpályázta az üresedésben 20. szám alatti lakos építkezési engedélyt levő gimnáziumi rajztanári állást. Az április kap özv. Popits János házában műterem épí­ 28-án megtartott törvényhatósági közgyűlé­ tésére a kérvényéhez csatolt, saját kezűleg sen Solymosira 42-en, Markovits Sándorra vi­ szont 72-en szavaztak, így az utóbbit válasz­ tották meg. Solymosi Lajos neve a következő évben mégis felmerül egy szegény sorsú festőtehetségnek a városi tanácshoz intézett, tanulmányi segélyért folyamodó kérvényé­ ben, melyben megemlíti, hogy a rajztanár ad­ dig ingyen oktatta. Solymosi további sorsát azonban homály fedi. Ebben az évtizedben és részben a követ­ kezőben éppen az időnként felbukkanó, né­ mi nyomot hagyó vagy nyomtalanul eltűnő művészek tevékenysége a képzőművészeti élet jellegének egyik meghatározója. Olyan alkotók egész soráról kell megemlékezni, akiknek a neve később csak helyi krónikák és dokumentumok elsárgult lapjain találhatók; lexikonok, enciklopédiák és művészettörté­ neti kiadványok csak kivételesen említik őket. Többségüknek hiába keressük nyomát. Születésük és haláluk időpontja és helye is­ meretlen. A Bácskai Ellenőr 1884. április 13-án megjelent számában hírül adja, hogy Szauer Károly festőművész jelenleg a ferencesek zárdáját festi, mérsékelt árért, az „egyháziak iránti ragaszkodásból”. Alap úgy véli: megér­ demelné, hogy a Pest Szálloda nagytermének festését a város rábízza, mert műve igen szép, Petar Buljovčić: Fiatal férfi arcképe ábrái kitűnőek. Az egyházhoz közel álló lap ugyanaz év készített tervrajz alapján. Ez az első olyan augusztus 5-i számában az özv. Bajsai Voj- dokumentum, mely egy festőművész számára nich Tivadarné által, a Csernovics utca végén épülő műteremről tanúskodik, jóllehet már építtetett kápolna munkálatairól emlékezik

71 meg. Ezekben a munkákban részt vettek 1884-ben egy olyan fiatal festőtehetség Blaskovits Mihály festő és Eberhardt Mihály bukkan föl a városban, akit méltán tekinthe­ szobrász, helybeli lakosok.22 tünk a későbbi évtizedekben - már a XX. Blaskovits munkáját a város polgárai is században - jelentkező „elveszettek” előfu- megbecsülték. Ezt bizonyítja a Bácskai El­ tárjának. Bulyovcsics Péter helybeli fiatalem­ lenőr 1894. október 18-án megjelent híradá­ ber, II. köri (Folyó utcai) lakos 1884. április sa, mely szerint ő festette „a díszes Vojnich- 18-án 3978/tan. szám alatt kérvényt nyújt be palota előcsarnokát és néhány termet”. Hogy a városi tanácshoz, melyben feltünteti, hogy nem egyszerű szobafestő munkájáról volt szegény sorsa miatt rajztehetségét nem tudja szó, azt a szabadkai régi házak egynémelyi- kibontakoztatni. Solymosi Lajos rajztanár kében még nemrég is föllelhető művészi ér­ eddig ingyen képezte, de szeretné tanulmá­ tékű mennyezet- és falfestmények - elhanya­ nyait folytatni, és ehhez évi segély megszava­ golt, pusztulásra ítélt maradványai - bizo­ zását kéri. nyítják, melyek nagy részben Blaskovits te­ A közoktatásügyi bizottság 3978/287 szám hetségét dicsérik. (Az épületnemesítő alkotói alatt megállapítja, hogy két elemi iskolai munkával külön fejezetben foglalkozunk.) végzettsége ellenére, a bemutatott rajzok ta­ Alap november 18-i számában B. aláírás­ núsága szerint, „a rajzolásra nem közönséges sal - mely mögött kizárólag Blaskovits hajlamot és természeti tehetséget mutat”. A (később Bátori) Mihály állhatott - a Szent bizottság egyelőre 25 forint havi segélyt java­ Teréz-templom már előbbiekben említett sol. A javaslatot 1884. április 23-án (tehát a restaurálási munkálatainak erős kritikája lá­ kérvény benyújtása után egy héttel!) Szö- tott napvilágot. Általában az 1893-1894. év­ reghy tanácsnok, bizottsági elnök írta alá. ben a Szent Teréz-templom felújításával A május 28-i 3978/15252 közgyűlési jegy­ kapcsolatban számos írás jelent meg a sza­ zőkönyvi kivonat szerint a testület - a bizott­ badkai lapokban. A Clausen személyét táma­ ságijavaslat alapján - megszavazta a 25 forint dó írások fő inspirátora az önérzetében meg­ segélyt egy évre, júniusi kezdettel. sértett Blaskovits Bátori Mihály volt. Két évvel később, 1886. július 4-én a Sza­ Jó két év múlva némi elégtételt kapott, ami­ badkai Hírlap közgyűlési beszámolójából ki­ kor a Bácskai Ellenőr 1897. január 3-án beszá­ tűnik, hogy Bulyovcsics Péter helybeli lakos molt arról, hogy Keszthely város monográfiájá­ ismét segélykérelemmel fordult a városhoz, ban „megemlékezett Blaskovics Mihály sza­ de „annak tekintetbevételével, hogy az eddi­ badkai festőről, aki a régi templom restaurálási gi segélyt sem érdemelte ki”, a határozatot munkálatait végezte nagy szakértelemmel”. Az elhalasztották, míg szakértők nem bizonyít­ ezredéves kiállításon is hírnevet szerzett festé­ ják a fiatalember előmenetelét. szeti és szobrászati munkáival. Az ügy további sorsáról nem állnak ren­ Blaskovits Bátori minden jel szerint kép­ delkezésre dokumentumok, de tény, hogy zett, művészi munkát végző mesterember Bulyovcsics képzése megszakadt. Az 1906- volt, aki munkájában nem annyira iskolázott­ ban megjelent név- és címjegyzékben a szo­ ságára, mint inkább tehetségére és vállalko­ bafestők és mázolok címszó alatt szerepel a zó szellemére támaszkodhatott. neve. Blasko H. Vojnic publicista a Hrvatska

22 A kápolna, illetve később templom modernizálási munkálatai után a két helybeli művész mesterember alkotásainak minden nyoma eltűnt.

72 rijec 1952-es naptárában azt írta róla, hogy elkészítette Munkácsy Krisztus Pilátus előtt egyebek között megfestette Boza Sarcevic című képének még egy másolatát; ezt a képet bunyevác népvezér képmását. Fennmaradt Matija Mamuzic plébános megvásárolta és a kevés munkája festőtehetségét bizonyítja. Szent Teréz-templom jobb oldali oltárára A Szabadka című újság 1885. július 19-i helyeztette el. számában vendégfestő szabadkai működé­ Mi történt Szabadkán a sikertelen Mes- séről értesíti olvasóit. A hír szerint Vastagh terházy-kiállítás utáni években? A város szü­ György hírneves festőművész Jankovich Au­ löttjének föllépése mégis kihatott volna a rél palicsi villájában tartózkodik, ahol két ké­ polgárság képzőművészeti érdeklődésére? pen, éspedig a főispán életnagyságú arcké­ Ha nem így lenne, miért jelentkeznének egy­ pén, valamint egy kisebb genre-szerű portré­ más után a városban portyázó művészek? sorozaton dolgozik, melynek a Játék mellett Lehet, hogy a XIX. század nyolcvanas évei­ címet adta. ben kezdett beérni az a polgári réteg, amely A jelek szerint a főurak nem akartak el­ a színház látogatásán kívül egyéb kulturális maradni az egykori nábobok, a Vojnichok és eseményeket is igényelt? Rudicsok mögött. Neves művészekkel igye­ 1887 júliusában újabb festő jelenik meg a keztek megörökíttetni magukat. Vastagh városban. A Szabadkai Hírlap tudatja, hogy György (Szeged, 1834-Bécs, 1922) a kor jó Nachod Zsigmond „pécsi illetőségű mű- és nevű portré- és freskófestője volt, aki főleg arcképfestő” a városban időzik és elvállal Bécsben és Pesten működött, azonkívül szá­ minden festészeti megrendelést. A már bejá- mos oltárkép és néprajzi tárgyú festmény al­ ródott szokás szerint ez a művész is kiállított kotójaként tartották számon. egy általa festett arcképet Schulhoff Hermán A Szabadka című újság egyébként nagy kirakatában. figyelemmel kísérte a művészek működését. A kirakatoknak Szabadkán, tekintet 1886. január 17-i számában hírül adja, hogy nélkül, hogy mögöttük műtárgyakat, köny­ Gireth Károly színházfestő, „ki évekkel vet vagy posztót árusítottak, sokáig nagy ezelőtt Münchenben gyarapította tanulmá­ szerep jutott a képzőművészeti alkotások nyait”, elkészítette Munkácsy Mihály Krisz­ népszerűsítésében és reklámozásában. Él­ tus Pilátus előtt című képének „sikeres” má­ tek ebben a városban olyan jó képességű solatát. A kép egy kirakatban látható. művészek, akik műveiket egész pályafutá­ Január 24-én ez a lap ismét foglalkozik suk során kizárólag a belvárosi üzletek ki­ Gireth Károllyal. Közli, hogy a Kunetz-üz- rakatában állították ki. let23 kirakatában lévő kép festője két eredeti Milyen sikerrel működött Szabadkán a festményen dolgozik. Az egyik Kazinczy Fe­ pécsi származású festő? Erről nincs használ­ renc sírboltja, a másik II. Rákóczi Ferenc szü­ ható információ, de hogy utána ismét szél­ letési helye. A cikk írója mindkét művet ügyes csend támadt az amúgy sem túl viharos mű­ kompozíciónak tekinti és megállapítja, hogy vészeti életben, az abból is következtethető, „a fiatal festőben eredeti teremtő képesség hogy a sajtó három éven át egyáltalán nem van”. foglakozik (polgári) képzőművészeti jelen­ Április 11-én Gireth újabb sikeréről szá­ ségekkel. Sőt, a közművelődés stagnálásán mol be a Szabadka. A fiatal festő ugyanis sajnálkozó írás jelenik meg a Szabadkai Hír-

23 Ez a műtárgykereskedés 1944-ig működött a városban.

73 Szirmai Antal: A szabadkai Kossuth utca (1890 körül)

lap 1891. január 11-i számában Bársonyruhá­ az akkori magyar társadalom minden póru­ ban mezítláb címmel. sát. És ha ennek középpontjában Budapest A bársonyruha a nagyszabású építkezést, áll is, azért az esemény előrejelzésének gyű­ a közművesítés fejlődését jelképezi. Lesz rűzése eléri a homokon elterülő alföldi vá­ aszfalt, gáz - írja egyebek között a cikk rost. Magyarország a honfoglalás ezeréves szerzője -, talán vízvezeték is lesz (?), de a évfordulójának megünneplésére készül. városnak nincs népiskolája és nincs egy vala­ Városunkban az első, a művészeti élettel mirevaló humánus intézete. Rendezett isko­ kapcsolatos kezdemémnyezés - nem kis laügyről szó sem lehet. A jó szándékú publi­ meglepetésre - nem a tanácstól, hanem az cista kifejti, hogy a tudatlanság és művelet- előkelőségeket tömörítő Nemzeti Kaszinó­ lenség elleni küzdelmet mindennél fonto­ ból indul ki, amely 1891 októberében elhatá­ sabbnak tartja. rozta, hogy „nagyszabású” szabadságszobor Szabadka a XIX. század utolsó évtizedei­ fölállítására mozgalmat indít. Nehéz elkép­ ben tehát a fejlődő, iparosodó és épülő váro­ zelni, mit értett a kaszinó vezetősége a nagy­ sok sorába lépett. A nagy fejlődés lázában szabású emlékmű, illetve a szabadságszobor azonban megfeledkezik a szellemi élet pár­ fogalma alatt, de annyi bizonyos, hogy éppen huzamos felvirágoztatásáról. Az élet dehu- az egyesület épülete előtt később felállított manizálódik, anyagiassá válik, ami egyáltalán turulos obeliszk nem volt kimondottan nagy­ nem kivételes vagy elszigetelt jelenség. Kö­ szabású. A kaszinó ebben az ügyben átiratot zeledik azonban egy jelentős időpont, nem intézett a városi tanácshoz. Az átiratra az év mindennapos évforduló, mely megbolygatja utolsó napján a következő megjegyzést írták:

74 „Kiadatik az ügy tanulmányozásra a javas­ eseményt kell ábrázolnia, amikor a jeles sze­ lattétel végett a vallás- és közoktatási bi­ mélyektől körülvett királyi biztos átadja Má­ zottságnak” (12/559 sz. 1891). Hogy milyen ria Terézia a város szabadalmára vonatkozó nagy érdeklődéssel vizsgálta ez a bizottság leiratát. A kép alakja és nagysága szabadon a szabadságszobor fölállításának ügyét, ar­ ítélhető meg. ra az a tény utal, hogy csak a millenniumi 1895. március 21-én a városi tanács - az ünnepségek múltával, 1899-ben aktualizál­ 5126/tan. határozat alapján - az Országos ták. Magyar Képzőművészeti Tanács ülésére és a Közben a képzőművészeti élet - polgári millenniumi kép vázlatának megtekintésére síkon - korábbi állapotába süllyedt vissza. Jakobcsics Gyula főjegyzőt küldi ki, akinek Az érdeklődést csupán a nagytemplom fes­ költségeit 120 koronában állapítja meg. tészeti és restaurálási munkálatai keltették Az illetékes szerv - a vázlatok áttekintése föl. után - a kép megfestésével Jantyik Mátyás 24 1894. október 15-én, a város rendkívülifestőművészt bízta meg. A város már június­ törvényhatósági ülésén 381/16418 kgy. szá­ ban előlegként kifizette neki a kép árának mú határozattal úgy döntöttek, hogy a köze­ egyharmadát, 2666 koronát (10344/tan.). ledő millenniumi ünnepségek alkalmával Az Országos Magyar Képzőművészeti megfestetik a Mária Terézia által adományo­ Tanács 1896. június 10-én megtartott ülésén zott szabadalmi leirat átvételét a megye és a Ráth György elnökölt, és a II. 3/1896 számú város jeleseinek jelenlétében. Egyúttal a kép jegyzőkönyvi kivonat szerint - Bács-Bodrog költségeinek fedezésére 8000 koronát sza­ küldöttei mellett - szakértőként Feszty Ár­ vaztak meg az 1895-1896. év költségvetési pád, Pállik Béla és Spányi Béla is jelen volt. terhére. A jegyzőkönyv 9. pontja szerint a tanács A vallás- és közoktatásügyi minisztéri­ egyértelműleg kijelenti, hogy a művész te­ um idevágó utasítása értelmében a kép kintetbe vette a vázlatra tett észrevételeket, megfestésére vonatkozó pályázat kiírását, és feladatát lelkiismeretesen, megnyugtató valamint az egész ügyintézést az Országos eredménnyel oldotta meg, még színeiben is Magyar Képzőművészeti Tanácsra bízta a alkalmazkodott a kor festészetéhez. város. Ezt a föladatot teljes egészében el is Szabadka város -11313. számú határoza­ végezte. ta alapján - a 3x2 méteres képet átvette, és a A Budapesten székelő testület a szabad­ Jantyiknak járó 5334 koronát szeptember kai, szegedi és temesvári pályázatot a sajtón 23-án kifizette. A festmény a szabadkai Vá­ kívül egy 1895 januárjában kiadott nyomtat­ rosi Múzeum történeti osztályának tulajdo­ ványon is közzétette. Az igen hasonló fölté­ nában van. telek Szabadkára vonatkozó része nyolc Ha Szabadka műpártolói és intézményei pontból állt, melyekből egyebek között kitű­ még nem is alkalmasak nagyobb jelentőségű nik, hogy a pályázaton kizárólag magyar ál­ képzőművészeti manifesztációk és a folya­ lampolgárok vehetnek részt; a képet olaj­ matos művészi élet megszervezésére, az or­ színben kell megfesteni, és azt a történeti szágban portyázó fővárosi művészek mégis

24 Jantyik Mátyás 1864-ben Békésen született, 1903-ban Budapesten hunyt el. Tanulmányait Budapesten és Párizsban végezte, képein a plein air jellegzetességei figyelhetők meg. Élete utolsó éveiben a magyar parlament épületében két nagy freskót festett.

75 Jantyik Mátyás: Szabadka szabadalomlevele

útjukba ejtik az alföldi várost. A század utolsó arckképleleplezési ünnepélyéről számol be hat-hét esztendejére a városi hatóság, illetve a olvasóinak. Megírja, hogy Freudengberg helyi intézmények, valamint képzőművészek Márkot királyi kereskedelmi tanácsosnak egyéni kezdeményezése a jellemző. nevezte ki a király, és ebből az alkalomból Műbarátokfigyelmébe cím alatt a Szabadkai megfestették életnagyságú arcképét. Az ün­ Újság 1895. május 5-i számában értesíti olvasó­ nepségen dr. Milkó Izidor elnökölt. A tudó­ it, hogy Kovács Ágost festőművész, aki a sító azonban megfeledkezett megemlíteni a Feszty-körképen is segédkezett, a műbarátok festmény alkotójának nevét. Ez a gyakorlat és festészetkedvelők figyelmébe ajánlja magát. később is megismétlődik. Elvállalja portrék, rajzok és oltárképek festé­ A Bácskai Ellenőr 1896. június 14-én sét. Hölgyeknek magánórákat is ad. Selyem-, badka hódolata című írásában közli, hogy a szőnyeg-, pasztell-, ornamentális temperafes­ város küldöttsége hódoló föliratot vitt a tészetet tanít és krétarajzokat készít. „trón zsámolyához”. A föliratot négy törté­ A szerkesztőség is ajánlja a közönség nelmi jelenetet ábrázoló akvarell díszíti, kö­ pártfogásába. A helyi lapok már hagyomá­ zülük az egyik a Jantyik-kép kicsinyített má­ nyossá vált művészpártolása sohasem maradt solata. Arról, hogy ki készítette el a négy el, ha a képügynek nincs politikai háttere. akvarellt, sehol nem esik szó. 1896. március 25-i számában a Bácskai A következő festő két hónappal később, Ellenőr a szabadkai Izraelita Szentegylet augusztusban jelenik meg a városban. Érke­

76 zését a Bácskai Ellenőr jelenti be augusztus 1897. december 8-án vezércikkben követeli 19-én Kiváló portré festő Szabadkán című cik­ Jámbor Pál (Hiador), az elhunyt költő és a kében. „Akinek alkalma volt látni a Moretti- főgimnázium nyugalmazott igazgatója szob­ féle25 kifejezéstelen arcképeket, örömmel rának elkészítését. Meg is alakul egy emlék­ fogják most hallani, hogy Bencze Ferenc aka­ műbizottság, elnökének Haverda Mátyás démiai festő, ez a kiváló tehetségű fiatalem­ gimnáziumi igazgatót választják meg. Jó egy ber26 rövid időre városunkba érkezett s tud- év múlva, 1899. január 4-én adományok gyűj­ tunkkal portrét is készít” - írja a cikk szer­ téséről számol be a Bácskai Hírlap, mely sze­ zője, majd megállapítja, hogy aki látta tájké­ rint szabadkai származású szobrászra kellene peit és portréit, csak dicsérettel beszél róla. bízni a szobor elkészítését. A képek - állítja a műpártoló publicista - a Olyan ismertebb szobrász, akit a város ak­ festő nagy jellemzőerejéről és alapos tudásá­ koriban magáénak vallott, csak Teles Ede ról tanúskodnak. volt, mert - bár nem Szabadkán látta meg a Még abban a hónapban (23-án) a Szabad­ napvilágot - ebben a városban töltötte gyer­ ka és Vidéke is beszámol Bencze érkezé­ mekkorát, szülei pedig itt éltek. A fiatal és séről. „Városunk szülötteként” említi. A lap több elismerésben részesült szobrász 1898 szerint „amennyiben ideje engedi, portrékat márciusában Szabadkán járt és a Bácskai fest”. Hírlap március 30-i közlése szerint fölvette a Érdekes megfogalmazás, hogy „amennyi­ jótékonykodásáról ismert Bischitz Dávidné ben ideje engedi, portrékat fest”, hiszen „halotti lárvá”-ját. minden festő éppen abban a reményben ér­ Itt volt az alkalom, hogy rábízzák a Hia- kezik a városba, hogy valamelyik módosabb dor-szobor elkészítését, de a megbízatást se polgár tőle rendeli meg a képmását. A táj­ Teles, se más szobrász sohasem kapta meg. kép- és a zsánerfestészet még nem túlságo­ Az akció - ki tudja, miért - abbamaradt. A san vonzza a műpártoló közönséget, ellen­ költő nem kapott sem szobrot, sem emlék­ ben esetleg rávehető, hogy saját arcképét művet, sírjára csak szerény fejfa került, de függessze ki lakásának falára. századunk hatvanas éveiben azt is eltávolí­ 1897 áprilisában a Miasszonyunk zárdá­ totta a sírhely új tulajdonosa. Ma már semmi ban leleplezték Császka György kalocsai ér­ sem jelzi, hogy Hiador egykor Szabadkán élt. sek olajfestésű arcképét. Az eseményről rö­ Az 1899. év képzőművészeti szempontból vid beszámolót közöl a Bácskai Ellenőr ápri­ mozgalmasnak mondható. Az első ilyen vo­ lis 25-én. A festő kilétéről ezúttal sem esik natkozású adat a Bácskai Hírlap január 25-i szó. Érthetetlen jelenség, hogy amíg a lapok híréből származik. E szerint Kárpáthy N. Ist­ a városba érkező művészeket melegen üd- ván akadémiát végzett festő városunkban te­ vözlik, az elkészített képek alkotóiról mé­ lepedett le. Porcelán-, majolika- és selyem­ lyen hallgatnak. festészeti tanfolyamot nyit. A lap reméli, Tipikusan szabadkai jelenség a Hiador- hogy akadnak tanítványai a fiatal hölgyek kö­ szobor fölállításának ügye. A Bácskai Hírlap réből. A rövid tudósítás szerzője tehát úgy

25 Jakov Iván Moretti spliti születésű festő, az eszéki rajziskola tanára, az akadémizmus követője volt. 26 Bencze Ferenc Bátaszéken született 1874-ben és Budapesten halt meg 1926-ban. A bécsi festőakadémiát kitűnő eredménnyel végezte.

77 véli, hogy effajta elfoglaltság vagy passzió letdíj olyan szerény, hogy jelesebb művész csak „hölgyeknek” felel meg, ami - a tanfo­ ilyen összegért aligha vállalhatta a megbízást. lyam tárgyait tekintve - talán érthető is len­ Később egy képvásárlási botrány kapcsán ki­ ne, de az ilyen vélemény a rajz- és festészeti derült, hogy a képeket nem mindennapos tanfolyamokkal kapcsolatban jellemző volt körülmények között Kézdi-Kovács László abban az időben. Nincs adat arra vonatkozó­ festette meg. lag, hogy Kárpáthy meddig tartózkodott a A szabadkai közvélemény mind nagyobb városban, de letelepedése nem lehetett ál­ érdeklődéssel figyeli Teles Ede fiatal szob­ landó jellegű, mert a későbbi években semmi rászművész pályafutását és sikereit, ezzel is sem utal jelenlétére. bizonyítva, hogy a városban élő szülők fiát Márciusban közlemény jelenik meg a polgárának tekinti. A Bácskai Hírlap április Bácskai Hírlapban Szíves tudomásul címmel. 16-án és 30-án közöl Telesre vonatkozó hír­ Ikotics Sándor, aki már 25 éve rajzolással és adást. Az elsőben a budapesti tavaszi tárla­ festészettel foglalkozik „arckép és természet ton való szerepléséről számol be és leszögezi, után”, ajánlja magát a közönségnek életnagy­ hogy Teles Ede, városunk szülötte (?) már ságú, mell- és állóképek elkészítésére, „bá­ európai hírnevet vívott ki magának gyönyörű mulatosan olcsón”. A közlemény szerint az szobraival. A kiállításon három művével sze­ Egressy utcában, a Manojlovic-házban fo­ repel, és Wlasich miniszter gratulált neki a gadta az esetleges jelentkezőket. A hirdetés, megnyitón. Enyelgés című szobra jóval fölöt­ mely a lap következő számában is megjelent, te áll annak, amit eddig ebben a zsánerben nem ad fölvilágosítást a festő képzettségéről, csináltak. A lap további sikereket kíván a sem arról, hol fejtette ki 25 éven át rajzolási művésznek, és kifejezi reményét, hogy szülő­ és festői tevékenységét, és miután további városa valamelyik terére idővel szobrot ren­ működését is homály fedi, pályafutása isme­ del tőle. retlen maradt.27 A Bácskai Hírlap 1899 első felében még Az 1899 áprilisában megtartott városi néhány képzőművészeti hírt, illetve írást kö­ közgyűlés jelentéséből kitűnik, hogy meg- zöl. Április 19-én megjelent számában Sze­ festtette a város négy legutóbbi polgármeste­ rencsés Szabadka város című hírében arról rének arcképét. Az április 20-án megtartott számol be, hogy az Országos Képzőművésze­ rendes havi közgyűlés jegyzőkönyvi kivonata ti Társulat évenként rendezett sorshúzásán szerint Lazar Mamuzic polgármester jelen­ abban az évben Szabadka város 3371-es szá­ tése „egész terjedelmében tudomásul véte­ mú sorsjegyével 100 forint értékű képet nyert. tik, egyben felhatalmaztatik a polgármester, A lap május 7-én polemizáló hangú írás­ hogy a négy polgármesterelődjének arcké­ ban reagál a Bácskai Újság azon állítására, pét a tanácsterem részére, egyenként 80 frt., hogy „ha Szegeden és Aradon meg tudták összesen 320 frt.-ért az Előre nem láthatók csinálni a szépművészeti kiállítást, meg tud­ terhére megfestesse”. A 953/eln. számú ak­ ják azt csinálni Szabadkán is”. Hát talán meg tacsomónak egyetlen megmaradt dokumen­ - válaszol a Bácskai Hírlap -, de milyen ered­ tumából sem tűnik ki, hogy ki kapott megbí­ ménnyel? - teszi fel a kérdést. zatást a négy festmény elkészítésére, de a 80 A vitaírásokat mindkét lap első oldalán forintban megállapított darabonkénti tiszte­ közölte, a Bácskai Hírlap cikkeit pedig Q.-,

A Városi Múzeum Ikotics művei közül egy parasztasszony olajjal festett portréjával rendelkezik.

78 azaz Quasimodo írta alá, akinek ez az első jelentette a tanácsnak, hogy a Kézdi-Kovács ilyen természetű jelentkezése. által festett hat kép jelentős a millenáris év­ Május 11-én Műtárlat vidéken címmel a ben. Értékükön alul, 250 forintért hajlandó lap a Budapesti Napló jelentését közli, mely az egészet átengedni a városnak. szerint az ország nagyobb városaiban műtár­ A képvásárlás ügye azonban nem volt latot rendeznek. Az elsőt egy hónapon belül. ínyére Ago Mamuzic virilis bizottsági tagnak, Ezeken a kiállításokon a legjobb művészek, aki már előzőleg nehezményezte, hogy a Munkácsy, Benczúr, Bruck M., Zala, Róna, négy polgármester között, akiknek arcképét Teles stb. alkotásait mutatják be. Az újság megrendelték, a fegyelmi úton eltávolított javasolja, hogy alakuljon bizottság „társadal­ Mukits János is szerepel. Akkoriban a két munk előkelő osztályából” a szervezők felka­ ellenlábas olyan éles szópárbajt vívott a ta­ rolására. nácsteremben, hogy az ellenzéki Ago Ma­ Ugyanez az újság három nap múlva, má­ muzic revolvert rántott. jus 14-én önmagát cáfolva ismét gúnyolódó Az affér nemcsak hatósági berkekben bo­ írást közöl Az első szabadkai műtárlat cím­ nyolódott. Az ellenzéki Népszava szeptem­ mel.28 A Ki - lincs aláírású cikk alaposan ber 3-án első oldalán kezdődő, Számadást megfricskázza a várost és annak közönségét, kérünk című másfél oldalas cikkében foglal­ az esetleges kiállításon pedig a következő kozott a botrányt okozó képvásárlással. A fölirat elhelyezését ajánlja: „A pipa mocskot pamfletstílusban szerkesztett cikk szerint a a képekre fújni, a képeket pregacsának hasz­ festőművész elkészítette a „pánszláv apos­ nálni és a műtárlatban borjúkat kikötni tilos.” tol” életnagyságú képmását, de amikor a kép „A Budapesti Naplót nem tudtuk elijesz­ árát kellett volna befizetni, a polgármester és teni - írja Quasimodo augusztus 2-án. - Hát törvényes gyámja (!?) sokallták a 600 forint­ felhívjuk a közönséget, hogy kiáltsák: Isten ban megállapított tiszteletdíjat, és nem vol­ hozta őket!” tak hajlandók kifizetni. Ezután Kézdi-Ko­ Az elijesztés azonban mégis sikerült. Az vács (állítólag) hat nap alatt megfestette a elsőnek beharangozott szabadkai kiállítást négy korábbi polgármester arcképét, és ezért 1899-ben nem rendezik meg, a sajtó elhallga­ mindössze 320 forintot vett föl. Csak ezután tott, az egész akció megrekedt. De volt he­ került sor a palicsi képek vásárlására, melye­ lyette szépművészeti esemény abban az év­ ket - a cikk szerint - Mamuzic polgármester ben, mégpedig botrányos kimenetelű. A vá­ rendelt meg. ros közönsége nem élvezhette Munkácsy és „Hát ennyire süllyedt már a közgyűlés te­ Benczúr művészetét, de jól szórakozott a kintélye, becsülete, hogy nincs senki, ki tilta­ Mamuzic-Kézdi-Kovács képvásárlási botrá­ kozó szavát felemelné?” - teszi föl a kérdést nyon. a Népszava munkatársa. Volt, aki fölemelte Kézdi-Kovács László (1864-ben Pusztaal- szavát, de miután a minisztérium jóváhagyta sócikolán született, tanulmányok nélkül kez­ ezt a kiadást, Ago Mamuzic és a Népszava dett festeni, de 1886-tól kiállított a Műcsar­ berzenkedése tárgytalanná vált. nokban) Palicson hat képet festett. A A botrány sehogy sem akar lecsillapodni, 973/1899 iratcsomó 13079. számú dokumen­ annál kevésbé, mert Kézdi-Kovács ezek után tuma szerint Lazar Mamuzic polgármester újabb megbízást kap a várostól. A szennyes

28 Nem első, mert Mesterházy 16 évvel előbb már rendezett kiállítást.

79 kiteregetését újra a Bácskai Hírlap vállalja. sabbat, „...hol is a lakosság, különösen pedig Szeptember 9-én, majd 29-én közli olvasói­ a zsenge, fogékonyabb ifjúság előtt a haza­ val, hogy Kézdi-Kovács László festi a szabad­ szeretetnek és a hősi bátorságnak mindig kai színház díszleteit, habár - saját bevallása buzdító jeleként állva, inkább megfelelne szerint - nem ért ehhez a munkához. Ezért céljának”. alvállalkozásba adta ki szobafestőknek és Az emlékműbizottság, melynek élén címfestőknek a munkát, de azok sem csinál­ Schmausz Endre főispán állt, nem túlságosan ják jobban. Októberben sem csendesedik a sietett a helyszín megállapításával, mert a bi­ botrány. A Bácskai Hírlap azt írja, hogy a zottsági jegyzőkönyv csak szeptember 11-én színfalak hasznavehetetlenek, Kézdi-Kovács készült el, megállapítván, hogy a város és a protekcióból kapta meg a munkát, habár bizottság képviselői a kaszinó előtti parkot Linhard budapesti festő is adott be ajánlatot. alkalmasnak találták az obeliszk felállítására. Hát Csáki szalmája a város pénze? - kérdezi Ekkor utasítják Váli Gyula városi főmérnö­ a Bácskai Hírlap október 22-én. köt a munkálatok megkezdésére. Váli - egy Egy héttel később Molnár Árpád festőmű­ korábbi hír szerint - már az év elején elkészí­ vész Szabadkára érkezett, hogy a kormány tette a tervet, mely szerint az emlékmű 10 megbízásából a párizsi világkiállítás magyar méter magas kőoszlopból és tetején egy szár­ etnográfiai csoportja részére bunyevác és nyát szétterjesztő, vasból készült sasból áll. szerb népviseletet fessen meg. A pesti mű­ így történhetett meg, hogy az emlékmű­ vész is megtekintette Kézdi-Kovács színfala­ vet három hónap múlva, december 3-án, it. Kovács ekkor közölte vele, hogy valóban nagyszabású ünnepség keretében leleplez­ nem ért hozzá, csak Bólits tanácsnok ugratta ték. „Igazán szép obeliszk áll a Nemzeti Ka­ be. Le is mondott a további festésről, és el­ szinó előtt” - állapítja meg a Bácskai Hírlap utazott. Quasimodo október 30-án gúnyos az emlékműről írt beszámolójában novem­ hangvételű írásban „búcsúztatta” a festőt. Az ber 29-én, négy nappal a fölavatás előtt. ügy 1899 novemberében azzal zárult, hogy A kaponyai csata emlékoszlopának ter­ mégis Linhard budapesti műfestő festette vezője Váli Gyula személyében ismert, de meg a színfalakat. hogy ki alkotta a később nevezetessé vált 1899 folyamán aktualizálódik a nyolc év­ turulmadarat, arról hallgattak a dokumentu­ vel előbb kezdeményezett szabadságszobor mok, akárcsak a korabeli krónikák. fölállításának ügye. Míg a Nemzeti Kaszinó 1899. szeptember 13-án jelenik meg a mozgalma nagyszabású emlékmű fölállításá­ Bácskai Hírlapban az Aczél Henrikre vonat­ ra buzdított, a tényleges kivitelezés során kozó első híradás. A lap szerint ez a festőmű­ szerényebb méretekre és csupán a kaponyai vész rajzolta meg a 13 aradi vértanúról írott emlékműre szorítkozott a város igénye. A Hamvay Ödön-könyv címlapját. Valószínű, 213. levéltári aktacsomó 20 számú dokumen­ hogy ez Aczél szabadkai megjelenésének el­ tuma szerint 1899. május 21-én Lazar Ma- ső jele. Később sokat hallat magáról az érde­ muzic polgármester átiratban fordul a köz­ kes művészegyéniség, aki Szabadka legtevé­ gyűléshez. Közli, hogy az 1849. március 5-én kenyebb képzőművészeti aktivistája lesz a lezajlott kaponyai csata emlékének megörö­ XX. század első évtizedében. kítésére mozgalmat indított a város hazafias December 8-án a Bácskai Hírlap, ez a közönsége. Az átirat megemlíti, hogy az em­ kiválóan szerkesztett, a kultúra kérdéseivel lékművet eredetileg a helyszínre tervezték, különösen sokat foglalkozó újságA művészet de mégis úgy határoztak, hogy inkább a város Szabadkán címmel közöl figyelemre méltó belterületén állítanak föl egy monumentáli- írást. Ki merné kinyitni a száját, hogy nálunk

80 A koponyái emlékmű a turullal

művészeti csarnok kellene (vagy akadémia)? Az 1900. esztendő sem konkrét ese­ - teszi fel a kérdést a cikkíró, utalva az akkor ménnyel, hanem az általános képzőművésze­ riválisnak tekintett Szeged városára, mely „jó ti állapotokkal foglalkozó írással kezdődik. példával jár elöl... Nálunk a gimnáziumnál Ó aláírással ismét szatirikus elmélkedés jele­ minden megreked” - állapítja meg rezignál- nik meg a Bácskai Hírlap február 28-i számá­ tan az írás szerzője, akinek ez irányú igényei, ban. A szerző kigúnyolja egy meg nem neve­ a jelek szerint, magasabbak a város átlagkö­ zett fővárosi lap hírét, hogy „Szabadka ra­ vetelményeinél. jong a szépművészetért. A szépet csak a Pest

81 Szálloda hat oszlopa képviseli” - állapítja turulos obeliszkje után újabb szoborral gya­ meg a szerző és hozzáteszi, hogy ebben a rapodott. Miután a vasútállomás melletti városban semmi egyéb nincs, ami szépnek parkot Erzsébet királynőről nevezték el, „az tekinthető. Még a színészeket is idő előtt állomás hazafias alkalmazottai” elhatároz­ küldik vándorútra. ták, hogy ebben a parkban bronzba öntött Ezeknél a mondatoknál el kell időzni, szoborral örökítik meg az elhunyt királynő mert ismerve a századfordulón kialakult emlékét. E célra - a Bácskai Hírlap május helyzetet, nem lehet O-val egyetérteni. Sza­ 20-i híre szerint - 1300 koronát szántak. Az badkának ekkor már nem csupán a hat ko- összeget önkéntes adakozásból és a Palicson rinthoszi oszlop képezi egyetlen díszét. A vá­ június 5-én rendezendő népünnepély bevé­ ros belterületén egész sor díszes palota teléből szándékozták előteremteni. A MÁV épült, sőt, a városháza teréből kisugárzó igazgatósága ígéretet tett, hogy a talapzatot hosszú utakon is sok fantáziával kialakított saját költségén felállíttatja. épületek álltak, közülük egynéhány képző­ A Zombor és Vidéke május 27-i száma is művészeti szempontból értékes homlokzat­ megemlékezik a szoborfelállítási mozgalom­ tal, kapualj- és lépcsőházdíszítménnyel. Csu­ ról. E lap szerint a szobrot már meg is rendel­ pán a roskadozó városháza és a gimnázium ték és októberben leleplezik le. Szeptember éktelenkedett a piactér déli oldalán, de ezek­ 8-án a Bácskai Hírlap olvasói arról értesül­ nek a napjai is meg voltak már számlálva. (E hetnek, hogy az ércszobor - Stróbl Alajos témával külön fejezetben foglalkozunk.) nagynevű szobrász műve - elkészült. A cikk 1900. március 14-én újabb festőegyéniség szerint a mellszobor „a megszólalásig hason­ megjelenéséről számol be a Bácskai Hírlap. lít” a királynőre, akinek a fejét korona díszíti. Bevezetőben a cikk megemlíti, hogy talán Október helyett már 1900. szeptember 10-én Szabadka az egyetlen nagyobb és intelligen­ leleplezték ünnepélyes keretek között. sebb városa az országnak, ahol a festőmester­ A város végre egy közismert szobrász al­ ség nincs képviselve. Ez idő szerint egy olyan kotásának a birtokába jutott. Mindössze 18 egyén tartózkodik a körünkben - J. K. Stok- évet állt a helyén, hogy a későbbi évtizedek­ lonski akadémiai festőművész személyében -, ben számos félreértés tárgya legyen és há­ aki nem először van városunkban. O festette nyatott sorsa után - a kaszinó előtti turulhoz dr. Wilheim Adolf kórházi főorvos arcképét. hasonlóan - valamelyik ércolvasztóban fel­ Stoklonski - állítja a lap - egy hét alatt megfesti dolgozzák. bárki arcképét - természethűen. A lap a festőt 1900. július 15-én a Bácskai Hírlap Sza­ a közönség szíves figyelmébe ajánlja. badkai művész sikere Párizsban című cikké­ Abból a megjegyzésből, hogy Stoklonski ben közli olvasóival, hogy Teles Ede szob­ nem először tartózkodik Szabadkán, az a kö­ rász, „ki szabadkai születésű”, s szülei jelen­ vetkeztetés vonható le, hogy a várost gyak­ leg is itt élnek, egész sor magyar jellegű mű­ ran fölkeresték portyázó festők, akik nagy vet állított ki a francia fővárosban. Alkotásai hírverés nélkül mind több magánrendelés­ nagy tetszést arattak. Teles Ede minden lé­ nek tettek eleget. Nem minden polgár sze­ pését nagy figyelemmel kísérte a helyi sajtó; rette a hírverést, ha magánügyéről volt szó, a mind népszerűbb fiatal szobrászt Szabadka de más okokból sem tették közhírré, ha vala­ magáénak vallotta. Ez még akkor is becsüle­ milyen festmény vagy egyéb műérték birto­ tére válik, ha - a tényekkel elleniében - kába jutottak. többször szabadkai születésűnek mondja. A szobrokban és műemlékekben legsze­ Augusztusban olyan hír jelenik meg a saj­ gényebbnek tartott város a kaponyai csata tóban, mely ismét bizonyítja, hogy a szabad­

82 Stróbl Alajos Erzsébet királynőről készült szobrának leleplezése (1900) kaiak egyre „fogékonyabbak” a szépművé­ sokkal szépítsük, esetleg festő- vagy szob­ szeti alkotások iránt. A rendőrség ugyanis rásziskoláról beszéljünk? A cikkíró szerint letartóztat egy szélhámost, aki festőművész­ mindenütt látni a komolyabb művészi akciók nek adta ki magát, és sikerült előleg gyanánt előfutárjait, csak Szabadkán nem. pénzt kicsalnia a hiszékeny emberekből - so­ A jó szándékú publicista a jelek szerint ha le nem szállított képekre. A portyázó fes­ ideális álmokat szőtt, közben elfeledkezett a tőket tehát portyázó szélhámosok követik. realitásról. Szabadka ugyan épült és fejlő­ Még a kalandorok is felülnének annak a hí­ dött, de lényegében még tipikus alföldi pa­ resztelésnek, hogy Szabadkán szeretik a kép­ rasztváros volt, lakosságának nagy hányada zőművészetet? mezőgazdaságból élt, ipara nem volt számot­ Akik valóban szívükön viselik a város tevő. szépművészetek iránti viszonyulását, azok Egyes polgároknak és a városi hatóságnak elégedetlenek a helyzettel. Erre utal a Bács­ mégis voltak művészi, helyesebben iparmű­ kai Hírlap szeptember 8-i számában Művé­ vészeti vonatkozású városszépítési igényei. szet címmel megjelent vezércikk. Szerzője Ezt a ma is látható, gazdagon díszített épüle­ sajnálattal állapítja meg, hogy a Magyaror­ tek bizonyítják. Festő- vagy szobrásziskola szágon uralkodó felfogás szerint egy város­ megnyitása, nyolcvan év távlatából nézve is, nak a művészet nem életszükséglete. Az alaptalannak látszik. Ilyen tervek a város leg­ iparról ugyan már elég szó esik, de mikor lesz újabb kori történetében is nehezen valósul­ szó arról, hogy városunkat művészi alkotá­ hatnának meg. Csupán köztéri szobrok és emlékművek fölállításának a szorgalmazása gét” és fölszólította őket, hogy az állandó lett volna reális. Ilyesmi azonban a későbbi siránkozás és becsmérlés helyett inkább áll­ évtizedekben is ritkán történt. janak ki határozottan a műtárlat megrende­ 1900. október 28-án Műtárlat Szabadkánzése mellett. Akkor talán sikerülne. címmel ismét megtévesztő írás jelent meg a Nem világos, hogy a századforduó évei­ Bácskai Hírlapban. A cikkből kitűnik, hogy ben mi volt az a leküzdhetetlen probléma, az Országos Képzőművészeti Társulat Nagy­ ami egy képzőművészeti kiállítás megrende­ váradon rendezett tárlatot. Ennek kapcsán a zését akadályozta. Annál inkább, mivel a tel­ cikkíró fölteszi a kérdést: „Miért ne lenne jes anyagot az erre hivatott Országos Kép­ Szabadkán is, hiszen a város e téren le van zőművészeti Társulat szállította volna. Annyi maradva. Tavaly ugyan nem sikerült, de most cikk, vita és sehol senki, aki megmondaná, ki talán megmozdulnak azok, akik a kiállítást és miért nem vállalja egy tárlat megrendezését. megcsinálhatnák.” Nem tűnik ki azonban, Az év végén Ago Mamuzic javaslatára a hogy kik a hivatottak a tárlat megszervezésére. város közgyűlése az eredeti 60 korona he­ Mivel az előző hónapokban számos gú­ lyett 600 koronát szavazott meg a Budapes­ nyos hangú, a város körülményeit erősen bí­ ten fölállítandó Vörösmarty-szoboralap ja ráló cikk jelent meg a lap hasábjain Ó és Q vára. Ha reprezentálni kellett, akkor találtak aláírással, egy bizonyos (n. - s.) megsokallta rá pénzt a kasszában, de ha a helyi művészet az ilyen hozzáállást, és november 1-jén hosz- fejlődéséről vagy emlékművek fölállításáról szabb levelet intézett a szerkesztőséghez. volt szó, akkor már kevésbé voltak bőkezűek Számon kérte a cikkírók túlzott „hitetlensé­ a városatyák.

84 V. A XX. SZÁZAD KEZDETÉTŐL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ VÉGÉIG

A fellendülés első jelei A város belterülete azonban közeledik a teljes kialakuláshoz, s az utas, aki a vasútállo­ másról a beltérig veszi útját, kellemes hangu­ A századforduló nem jelenthetett komo­ latú környezetben érezheti magát. lyabb változást a város fejlődése és kulturált­ A színház a kulturális élet központja, a sága szempontjából. A naptári évszámok ön­ kaszinókban, egyesületekben és olvasókö­ magukban nem sorsdöntő jelentőségűek, rökben már nem csak pipáznak és kártyáz­ még akkor sem, ha éppenséggel a XX. század nak. A közművelődés szélesebb köröket kezdetét jelzik. Szabadka 1901-ben lényegé­ mozgósít, a gimnázium és más iskolák pedig ben ugyanaz, mint ami az előző század utolsó már számottevő értelmes és kultúrát igénylő évtizedében volt: törekvő alföldi város, mely­ réteget képeznek ki. nek lehetőségei - lakosságának összetétele A szépművészeti élet azonban még fejlet­ és a termelőerők jellege miatt - objektíve len, az alkalmi megbízatásokból eredő alko­ adottak. A csaknem 90 000-re földuzzadt la­ tások és a portyázó portréfestők jellemzik a kosság többsége (kb. 20 000) a mezőgazda­ valódi helyzetet. A városban élő rajztanárok ságból él, közvetve még többen. Gyáripara a és a művész mesteremberek nem tudják föl- kezdet kezdetén áll, kevés embernek nyújt pezsdíteni a művészeti életet, a publicisták kenyeret, a kisipar és a kereskedelem azon­ állandó követelései és éles kritikái sem vál­ ban egyre számottevőbb szerephez jut, mert toztatnak - legalábbis látszólag - a helyze­ Szabadka, mint vasúti gócpont, minden ten. A városi tanács még mindig az első szá­ irányból jól megközelíthető. Ez megkönnyíti mú mecénás; mellette az egyház és az aján­ a gazdaság vérkeringését, az áruforgalmat, a dékozó kedvű hívők adnak időnként munkát személyszállítást. Budapest, Újvidék, Temes­ a művészeknek. Mellékesen a módosabb vár és Fiume egyaránt megközelíthető, és polgárok is rendelnek egy-egy képet a ven­ Szabadka is minden nagyvárosból elérhető. dégművészektől, de mindez együttvéve is ke­ Az örökölt elmaradottság, amit legjobban az vés. bizonyít, hogy több mint 40 000 lakos írástu­ A változást, a lassú, de mégis bekövet­ datlan, olyan gátló körülmény, amely az ak­ kező fordulatot csak az első világháborút kori Magyarország lakosainak számát tekint­ megelőző évek hozzák meg. ve negyedik városát nem engedi teljes mér­ 1901 januárjában szoborfölállítási mozga­ tékben kibontakozni. lom indul Szabadkán, amit a Szabadka és

85 Aczél Henrik: A Bácsország címlapja

86 m m m m im m országos muvcszcü es ir Alapittatott 1886. évben.:

Az egyházi főpapságnak a nm. bíboros Herczegprimás Ő főma­ gassága által G7/898. sz. a. ajánlva.

Tolnai Festetich Tasziíó gr. az ar. gyapjas-r. A'it. v. b. t. t. cs kit*, főpohárnok által az egyházi főniéltóságoknak ajánlva.

Ő. nmga Császka György kalocsai érsek, kinek nagylelkű áldozatkészsége folytán nyeriem olaszországi műfestők és márványotoktól az oktatást.

Blaskovits Bátori Mihály levélpapírjának fejléce

Vidéke január 2-i és 9-i számában jelentenek 1901. július 21-i számában megjelent mélta­ be. A hetilap követeli, hogy Matija Mamuzic tás szerint „ritka szép rajzgyűjteményt” volt egykori prépost szobrát a város egyik nyilvá­ alkalma látni a közönségnek. A beszámoló nos helyén állítsák fel. Az akció folyamán egy megállapítja, hogy Csóvits Ilona munkái mintát is bemutattak, mely Stróbl Alajos is­ egyéves tanulmányai alatt elért nagy előme­ kolájából származott. Ennek ellenére, a lap netelét bizonyítják. Rajzai élénk megfigye­ július 28-i tudósítása szerint, a mozgalom lésről és nagy tehetségről tanúskodnak. „A eredményeként a szobor elkészítésével nem kisasszony megérdemelné, hogy a hatóságok Stróblt, hanem Istók János tehetséges szob­ tehetsége továbbfejlesztését elősegítsék” - rászt bízták meg. fejeződik be a pártfogó hangú írás. Az akkor még fiatal Istók (1873-ban A tehetséges kisasszony később valóban Bácsfalun született és Stróbl Alajos budapes­ megkapja a város támogatását, így - és más ti mesteriskolájában végezte tanulmányait) segítséggel - alkalma lesz tanulmányait foly­ teljesítette a megbízást, de műve nem kapott tatni és befejezni, de művészsorsa tipikusan nyilvános teret Szabadkán, hanem az egyház szabadkai: sohasem emelkedik tanulmányai­ tulajdonában maradt. hoz méltó magasságokba. Ennek ellenére Júliusban kerül sor a város egyik jelentős személye sokszor és hosszú időn át a közvé­ képzőművészeti eseményére, mely két szem­ lemény figyelmének középpontjában áll. pontból is új és érdekes. Ebben a hónapban újabb képzőművésze­ A Pest Szállodában rajzkiállítás nyílik. A ti esemény történik. A Szabadka és Vidéke kiállító a város szülötte, első festőművész­ 1901. július 28-án tudatja olvasóival, hogy a nője, Csóvits Ilona, (Jelena Covic), aki akkor szabadkai honvédkaszárnya udvarában még még a soproni művészeti rajz- és festőiskola egy Erzsébet-mellszobrot lepleznek le, s al­ elsőéves növendéke. A Szabadkai Közlöny kotója Teles Ede szabadkai szobrász.

87 A lap augusztus 4-én közli, hogy a szobor­ Ebben az évben leplezték le az iparlestü- leleplezés lezajlott „a múlt vasárnap", utána letben Pausics János arcképét, Ikotics Sán­ pedig a Bárány Szállodában díszlakomát tar­ dor alkotását. tottak. Képzőművészeti szempontból az 1902. év Szabadka ekkor két Erzsébet-szoborral is elméleti síkon kezdődik. A Szabadka és rendelkezett, mindkettő neves művész alko­ Vidéke február 2-i és 9-i számában ismerteti tása. Jellegénél fogva az újabb alkotás sem Lukácsy István hittanár előadását, melyet a marad sokáig a helyén. Sok félreértésre ad Szabad Lyceum keretében tartott a magyar okot, melyre később még Teles sem tud fényt művészetről. A jó felkészültségű hittanár fej­ deríteni. E könyv szerzője tisztázta először és tegetéseiben nem maradt csupán elméleti sí­ félreérthetetlenül, hogy a városban egy kon: előadásának tendenciáját annak az el­ Stróbl- és egy Teles-alkotás volt Magyaror­ gondolásnak szentelte, hogy Szabadkának is szág egykori királynőjéről. kell szépművészeti szentélyt építenie, aho­ A szabadkai Történelmi Levéltár gyan azt Arad, Kolozsvár, Miskolc megtette, 252/1901 iratcsomójának 17801/1901 X. szá­ és ezzel „utat nyitottak a művészi invázió­ mú dokumentuma szerint Linhard Vilmos nak". Lukácsi szerint városunkban esetleg budapesti mű- és dekorációs festő újabb olyan művészi iskola is alakulhatna, mint ajánlattal fordul Szabadka város polgármes­ amilyen a nagybányai vagy a szolnoki. Úgy teréhez a színházi díszletek festése tárgyá­ véli, hogy Palics nyáron elég érdekes környe­ ban. Ajánlatában hivatkozik az 1899-ben, a zet lenne erre a célra. A környékünkön szá­ sajtó és a közönség megelégedésére festett guldó mén, tanyavilág és delelő gulyák leköt­ díszletekre és újabb munkát kér. Bejelenti, nék a művészek figyelmét. ha három évig kapna munkát a színházban, Lukácsy véleménye szerint Szabadkának díjmentesen festené meg annak függönyét. is be kell kerülnie az emelkedettebb mű­ Vojnich főjegyző megjegyzése az ajánlat hát­ velődési áramlatokba, de nem elég, ha csak a lapján rövid: „Tudomásul vétetik és irattárba színház és a zene lelkesíti. „Kelet összes ha­ helyeztetik." talma rajtunk gázolt keresztül - tapint rá a Néhány nappal később, november 13-án, történelmi igazságra -, a harcok zivatarában a helybeli festő, Blaskovits Báíori Mihály is senki sem gondolt művészetekre." Végül egy elküldi ajánlatát a polgármesternek. Munkát megalapozott etikai konklúzióval zárja gon­ kérve hangsúlyozza, hogy a színház függö­ dolatmenetét a színvonalas előadó: „Az nyét - munkahiány miatt - annak rendes árá­ anyagiasság és a korrupció ellen erősebb gá­ nál olcsóbban megfesti. Mindössze 300 koro­ tat nem lehet építeni, mint a szépérzék fej­ nát kér. Az ambiciózus Bátorinak sincs több lesztésének erejével... így vezeti társadal­ szerencséje fővárosi vetélytársánál. Ez tűnik munkat is a művészet az erkölcsi megtisztu­ ki a 18534. számú dokumentumra írt szám­ láshoz..." vevőségi véleményezésből: „Miután a szín­ Lukácsy István - aki előadását vetített ké­ házi előfüggöny még jó állapotban van, a 300 pekkel illusztrálta - összegezte mindazt, amit korona sem áll a költségvetés rendelkezésé­ a legértelmesebb szabadkai publicisták a saj­ re, ez idő szerint mellőzendő." tó hasábjain érzékeltettek, és - a jelek sze­ Valószínű, hogy a Kézdi-Kovács-féle kép­ rint megvolt hozzá a felkészültsége - egy lé­ botrány és díszletfestési affér még nem ment péssel tovább is ment. Panasz, kritika és gú­ feledésbe, a városatyák így nem szívesen fog­ nyolódás helyett távlatot mutatott föl. Nem lalkoztak újabb színházi munkák kérdésével. túlzás állítani, hogy személyében Szabadka

88 , }, 'r~j<

Teles Ede műtermében

89 első esztéta-filozófusa jelentkezett az igazi része megvalósult, a tettek azonban képző­ képzőművészeti élet kialakulása előtt. művészeti téren elmaradtak. Az előadás alatt ismét fölmerült az évek Az újabb lépést mégsem az egyesület, ha­ óta fennálló követelés: síremléket Jámbor nem a város teszi meg. Április 27-én a Sza­ Pálnak! badkai Közlöny tudatja olvasóival: a város Röviddel ezután ismét Teles Ede sikerét vezetősége - dr. Mukits Simon országgyűlési könyveli el ujjongva a helyi sajtó. A Szabadka képviselő javaslatára - megfesteti Kossuth és Vidéke 1902. február 16-án Szabadkai Lajos arcképét, hogy a városháza tanácster­ szobrász diadala című írásában közli, hogy mében helyet kapjon a többi történelmi Teles Ede szabadkai származású szobrász az nagyság mellett. A határozat később megva­ Erzsébet-szobor pályázatán harmadik díjat lósult. nyert. Az alig 24 éves szobrász már többször Májusban újabb, látszólag másodrendű kitűnt munkáival, különösen akkor, amikor fontosságú képzőművészeti esemény színhe­ kiállította a Nincs édesebb, mint a méz című lye a város. A helybeli építő iparossegédek - művét. A lap munkatársa nem marad meg Haraszti és Mamrev rajztanítók vezetésével Teles művészetének ismertetésénél, hanem - rajzkiállítást rendeznek. Nem csak a szak­ tettekre buzdít: „Szabadka város pedig, ha mához fűződő rajzokat, hanem - a Szabadka önérzetes volna, úgy alkalmat adna, hogy és Vidéke május 11-i tudósítása szerint - ki­ szülötte városunknak is dolgozhasson és va­ tűnő akvarelleket és olajfestményeket is lát­ lamely szép szoborral ékesíthesse föl valame­ hatott a közönség. Haraszti Gyula rajztanító lyik terét.” kiállította Budavár visszavétele című, nagy A felhívás nem gyakorolhatott különö­ feltűnést keltő akvarelljét. A kiállítások sebb hatást az illetékesekre, mert a város szempontjából legínségesebb városban az nem tisztelte meg a szobrászt munkával. iparossegédek bemutatkozása így komoly A sajtó képzőművészeti agitációja, a sok eseménnyé vált. jó szándékú írás mégsem maradt pusztába Külön érdekessége a tárlatnak, hogy kiáltott szó. A Szabadkai Közlöny 1902. ápri­ Blaskovits Bátori Mihály festő 18 koronát lis 13-án közli Pusztai Béla írását, aki lelkese­ adományozott a kiállító fiatalok megjutalma- déssel regisztrálja a Műpártolók Körének zására. Ez - a képvásárlásoktól eltekintve - megalakulását. az első ismert magánmecénási gesztus Sza­ „Megtörtént!?” - kiált föl írása elején badkán. Pusztai. - „Csodálkozzak vagy örüljek, hogy Habár a városban már több szoborfölállí- végre sikerült?” - folytatja lelkendezését. tási mozgalom sikertelen maradt, a Szabad­ Azon mindenképpen csodálkozni fognak, ha kai Közlönyben 1902. július 27-én elhangzik a „mindig és mindenben okosok” tehetségü­ a javaslat, hogy Palicson szobrot kellene állí­ ket az egylet fölvirágoztatására fordítják. Az tani Prielle Kornélia színművésznőnek, „a írás szerzője azt a kívánságát fejezi ki, hogy a bájos és ősz hajúmatrónának”, aki megérde­ gyűlölködőket ki kell zárni az egyesületből, melné, hogy még életében megörökítsék. Az hogy egyszer végre rend és békesség legyen év folyamán még többször fölmerül a Prielle- úrrá a kulturális mozgalmak táján. Ezen a szobor fölállításának kérdése, de megvalósí­ napon - április 13-án - tartotta alakuló köz­ tására nem került sor. Az egykor közkedvelt gyűlését az egyesület és bemutatta alapsza­ primadonna sem életében, sem halála után bályát. nem kapott szobrot Palicson. Pedig Teles „Ha álmaink valóra válnak, csodálkozni Ede még 1901-ben elkészítette az idős szí­ fogunk” - írta Pusztai Béla. Az álom formai nésznő portréját, aminek gipszöntvénye a

90 bajai Türr István Múzeum Teles-hagyatéká­ kiállítás - ismétli meg tévedését a lap - bizo­ ban található. 29 nyára kellemes és élvezetes szórakozást fog Ez az eset is egy azok közül, amelyek a nyújtani.” szabadkai viszonyokra oly jellemzők: sok A következő napon ugyanez a lap a tárlat­ óhaj és javaslat, de a tettek rendszerint elma­ tal kapcsolatban fölteszi a biztató hangú kér­ radnak. A közöny elhervasztja a kezdemé­ dést: metamorfózison esik át a város? Mert a nyezést. Lovas-tárlatnak sikere van, sok a látogató, és A nyári iskolaszünetet kihasználva, Lö- néhány képen már ott függ a „megvétetett” schingerBéla főgimnáziumi képzett rajztanár feliratú cédula. A lap sehol sem említi a Mű­ - akit két évvel előbb nem akartak megvá­ pártolók Körének szerepét e jelentős kiállí­ lasztani erre a tisztségre, jóllehet az egyetlen tás megrendezésében. pályázó volt - három életnagyságú olajképet A kiállító, Lovas Lajos festő és szobrász festett. Elkészítette dr. Platz Bonifác főigaz­ Szegeden született 1866-ban, Budapesten gató, Matija Mamuzic prépost és Tóth Lajos hunyt el 1935-ben. Pesten Székely Bertalan­ gimnáziumi tanár portréját. A Szabadka és nál és Lotz Károlynál tanult, Münchenben Vidéke szerkesztője a lap augusztus 31-i szá­ Eisenhut Ferenc, Pétervárott Zichy Mihály mában kijelenti, hogy alkalma volt látni a tanítványa volt. 31 képeket és azokról csak dicsérőleg nyilatkoz­ hat. Ezért melegen ajánlja Löschingert a kö­ zönség figyelmébe. A Nemzeti Szalon Szabadkán 1902. november végén érdekes művész­ egyéniség tisztelte meg jelenlétével Szabad­ kát. Lovas Lajos festőművész november 28- 1902 decemberében a város eddig legje­ án a Pest Szállóban mutatta be néhány alko­ lentősebb képzőművészeti eseményével tását, néhány - ahogyan azt a Bácskai Hírlap kapcsolatos hírverés és vita veszi kezdetét. november 29-i száma jelezte - „remekmű­ Olyan sajtókampányról van szó, mely egyben vét”. Alap szerint Lovas művei nagy hivatott- az újságírás minőségére, a közvélemény ala­ ságot árulnak el és figyelemre méltók. Mes­ kításának zavarosságára is fényt derít. terművei szolid áron megvásárolhatók - köz­ A Bácskai Hírlap 1902. december 13-án a li a lap. „Vásárlási szándék nélkül is megte­ Nemzeti Szalon Szabadkán című cikkében a kinthetők” - zárja le mondanivalóját a tudó­ fővárosi lapokból idézve jelenti: „A Nemzeti sító a kereskedelmi életben meghonosodott Szalon igazgatósága elhatározta, hogy legkö­ mondattal. A szerény bemutatkozásnak sike­ zelebbi tárlatát Szabadkán rendezi és annak re lehetett. Már december 2-án Az első tárlat előkészítése céljából Rózsa Miklós titkárt Szabadkán című cikkében közli olvasóival küldi le. A kiállítást még erre a hóra (decem­ a Bácskai Hírlap, hogy Lovas a tárlatot, te­ ber) tervezi a Szalon igazgatósága.” kintettel az érdeklődésre, a Nemzeti Kaszinó Eddig az átvett hír, mely világos és határo­ világosabb helyiségeibe helyezte át. „Az első zott, de a lap saját kommentárja már zavaros.

29 Teles András-Solymos Ede: Teles Ede. Baja, 1966. 30 Valójában a harmadik, nem számítva az amatőröket. 31 Éber László: Művészeti lexikon. Budapest, 1935.

91 „Ha vettek Lovastól, jöhet László Fülöpis...” értekezletet tartott, melyen Schmausz Endre - jegyzi meg a hírlapíró, de hogy mégsem főispán ismertette a kiállítás kulturális je­ gondolja komolyan, amit leírt, azt a követ­ lentőségét, Rózsa Miklós pedig a tárlat láto­ kező mondattal bizonyítja: „Minek jöjjenek, gatottsága érdekében kifejtendő tevékeny­ hiszen Lovas is csak 5 képet adott el két ségről beszélt. A végleges határozat szerint a barátjának, hogy költségeit fedezze...” - hoz­ tárlatnak március 25-én a Pest Szálló nagy­ za zavarba az olvasót a cikkíró, aki néhány termében kell megnyílnia. nappal előbb örömmel regisztrálta a tárlat A Bácskai Hírlap március 18-án kimerítő sikerét. cikket közöl Nemzeti Szalon Szabadkán cím­ A névtelen publicista, aki a jelek szerint mel. Ez az írás nem az első, hanem a nagy kizárólag a képvásárlást tekinti egy színvona­ eseménnyel kapcsolatos sorozat egyik folyta­ las kiállítás céljának, elfeledkezik egy ilyen tása, melynek célja világos: megismertetni a művészeti manifesztáció nevelő és népszerű­ közönséggel a magyar képzőművészet, illet­ sítő feladatáról. ve az ilyen irányú tevékenység szervezett for­ Erről a helyzetről értekezik a Friss Újság máinak történetét. Megemlíti, hogy a „nagy 1903. január 4-i számának Kultúránk és a művek” már nem kedveltek és csak a millen­ sajtó című írása is. Miután jelenti, hogy Ró­ nium adott átmenetileg teret az ilyen jellegű zsa Miklós, a Nemzeti Szalon titkára már alkotásoknak, de nem elemzi a jelenség oka­ eljárt Szabadkán a rendezendő kiállítás it, nem igyekszik megmagyarázni, hogy a pol­ ügyében, sajnálatát fejezi ki a város kultúrá­ gárság már saját igényének megfelelő, inti­ jának siralmas állapota fölött. „Csak valami mebb és számára is hozzáférhetőbb művé­ Isten csudája bírná rá a mi társadalmunkat, szeti produktumok iránt érdeklődik, nagy­ hogy támogassa a tárlat rendezését.” szabású történelmi kompozíciókat pedig A Nemzeti Szalon nem siette el a kiállítás csak képtárakban vagy középületekben kí­ rendezésének ügyét. Az előző évi decemberi ván látni. „Festőink a magyar tájakat és a terminus is valószínűleg légből kapott volt, népet keresik fel” - tapint a piain air festé­ mert az előbb idézett Friss Újság is csak már­ szet lényegére a kimerítő írás szerzője. cius elsején közli, hogy a várt tárlatot március „Ha fejlett országok iparát nem is érhet­ 25-én nyitják meg. jük el, a művészet az más - elmélkedik a A lapnak ugyanabban a számában vezér­ cikkíró, Lukácsy István. - Megverne az Isten, cikkjelenik meg Képkiállítás Szabadkán cím­ hogy amiben az elsők lehetnénk, attól unot­ mel. A komoly hangvételű írás szerzője le­ tan és közömbösségbe merülten fordítjuk el szögezi, hogy Szabadka régi mulasztását pó­ fejünket” - fejezi be gondolatmenetét az or­ tolja, majd hozzáteszi: „Kimondjuk nyíltan: szág képzőművészetét igen jól ismerő hitta­ valóban a 12-ik órában cselekszünk... A mű­ nár, akiben az utókor nem csak jó esztétát, vészgárda, mely a Nemzeti Szalon köré cso­ hanem Szabadka első művészettörténészét is portosul, magában is garancia, hogy a sza­ tisztelheti. badkai közönségnek nagy műélvezetben lesz A cikkezés és hírverés a megnyitást meg­ része... Ha magyarok vagyunk... szívünkön előző napokban sem lankadt. A Friss Újság­ kell viselni a magyar kultúra és művészet sor­ ban naponta jelentek meg az eseménnyel sát” - fejezi be hazafias kinyilatkoztatását a kapcsolatos patetikus hangvételű vezércik­ vezércikk. kek. „Szabadka a művészet terén is el fogja A nagyszabásúnak ígérkező kiállítás szer­ foglalni a helyét, mely lakossága számánál és vezőbizottsága, a Szabadkai Közlöny márci­ ritka intelligenciájánál fogva is megilleti” - us 15-én közölt híre szerint, 12-én előzetes szögezi le a lap a megnyitás előtti napon.

92 A kishitűség, a lebecsülés és öngúny ezek­ da titka című munkája. Szenes Fülöp, Rubo- ben a napokban lekerül a lapok hasábjairól. vics Márk, Thury Gyula, Kacziány Ödön, Egy képzőművészeti esemény nagy szerepet Nádler Róbert, Zemplényi Tivadar, Kiss Kál­ kap a város önbizalmának kialakításában. A mán nagyobb kollekcióval szerepelt, Edvi Il­ manifesztáció ténye megelőzi és talán túl is lés Aladár néhány akvarellt küldött a tárlatra, haladja a kiállítás érdemi szerepét. melyen rajtuk kívül a következő művészek A bejelentett időpontban, 1903. március voltak képviselve figyelemre méltó alkotá­ 25-én sor került a várt eseményre, a Nemzeti sokkal: Festők: Glück Károly (Etelka arcké­ Szalon szabadkai tárlatának megnyitójára. A pe), Hegedűs László (Est a falun), Buditz Ottó sajtó bőségesen beszámol az ünnep lezajlásá­ {Madonna), Vajda Zsigmond (Sík pálya), ról és egyöntetűen megállapítja, hogy nagy­ Szirmai Antal {Szőlő), Ferenczy Károly {Váz­ számú és előkelő közönség jelent meg. lat), Koszta József {Mátyás király Beatrixszal A megnyitó programmját a Szózat vezette találkozik), Koroknyai Ottóné {Katalin Ró­ be, majd dr. Bíró Károly, az új polgármester zsa), Tölgyessy Artúr {Tavasz), Bruck Miksa tartott rövid köszöntőt. Utána Vészi József, {Rákóczi száz hársa Zboróri), Glatz Oszkár a Nemzeti Szalon alelnöke méltatta a kiállí­ {Akolbarí), Jantyik Mátyás {Szabadka sza­ tás jelentőségét, a szalon feladatát, hogy „a badalomlevele). Szobrászok: Teles Ede öt ki­ magyar képzőművészet nemzeti törekvéseit sebb szobrot állított ki; Istók János Vajda népszerűvé tegye”. Az ünnepség főszónoka Zsigmond és Munkácsy Mihály mell-, vala­ Schmausz Endre főispán volt, aki hosszú és - mint az Öreg honvéd című szobrával szere­ a Szabadkai Közlöny március 29-én megje­ pelt; kiállított még Lukácsy Lajos {Éva) és lent beszámolója szerint - „magasröptű” be­ Kalmár Imre {Birkózók), a műépítészek kö­ szédet tartott. Jelen volt dr. Ernst Lajos, aki zül Komor és Jakab {A pozsonyi postapalota közreműködött a szervezésben, Komor Mar­ terve). cell és Jakab Dezső építészek, valamint Kéz- Igazán előkelő a névsor, még akkor is, ha di-Kovács László, a Nemzeti Szalon képvi­ a magyar képzőművészet néhány kiválósága selője. nem szerepel benne. A szabadkai származá­ A Friss Újság 1903. március 26-i számá­ súak közül ketten vannak jelen: Teles Ede, ban közli, hogy a megnyitó napján több képet akinek - a sajtó szerint - „művészi kvalitásait vásároltak a szabadkaiak, akik Szenes Fülöp, fennen hirdetik művei”, és Szirmai Antal, aki Déry Béla, Katona Gyöngyike és Kiss Kálmán a városnak ajándékozta Béla választ a korona képeinek birtokába jutottak. Az első vásár­ és a kard között című történelmi kompozíció­ lók között volt Mamuzsics Félix kanonok és ját. Teles Ede sem maradt el mögötte: Két Lukácsy István lelkész-esztéta, aki ezzel a bornemissza című szobrát Szabadkának aján­ gesztusával is jó példát akart mutatni. lotta föl, „ezzel bizonyítva ragaszkodását sze­ A megnyitás estéjén a Nemzeti Kaszinó­ retett szülővárosához”. ban Vészi József előadást tartott, majd Ka- Az öt éve halott Mesterházy képeit nem cziány Ödön festőművész a képzőművészet függesztették ki a Pest Szálló nagytermének filozófiájáról szólt. falára, mint ahogy Munkácsy-képet sem hoz­ A tárlaton gazdag és reprezentatív anyag­ tak a szervezők. Talán azért, mert ezeket ban gyönyörködhetett a közönség: 240 kép már nem lehetett áruba bocsátani? és 10 szobor képviselte a kor magyar kép­ A kiállítás megnyitása utáni napokban zőművészetét. A rendezők első helyre Balló sem csökken az érdeklődés. A Szabadkai Ede és Knopp Imre szent tárgyú képeit he­ Friss Újság március 29-én arról ír, hogy 600 lyezték. „Kissé félreesve” Kardos Gyula Zár­ látogatója volt a tárlatnak. „Ez páratlan eset

93 vidéken”. Meg kell mondani, hogy ilyen eset nyek is történtek a városban. Az egyik Teles Szabadka képzőművészeti életében sohasem Ede nevéhez fűződik, aki a nagy tárlattól ismétlődött meg, tehát „abszolút rekordnak” függetlenül fölajánlotta a városnak díjnyer­ tekinthető. tes Vörösmarty-szobrának pályatervét. Feb­ A képvásárlások is folytatódnak: Milkó ruár 13-án közölte a Bácskai Hírlap, hogy a Izidor Kézdi-Kovács László Erdő mélyén cí­ szoborbizottság átirata szerint a kisebb mé­ mű képét, Kunecz Albert Kacziány Ödön retű makett két héten belül a városba érke­ Pipára gyújtását, Schaffer Adolf Rubovics zik. Az újság úgy véli, hogy a szobor a Városi Márk két képét vásárolta meg. Később Kéz- Múzeum legnagyobb és legbecsesebb díszét di-Kovács László két képét a Kunetz és Her­ fogja képezni. mann cég vette meg. Szabadka város megvá­ Februárban jelentkezik ismét Blaskovils sárolta Bruck Miksa Rákóczi száz hársa Zbo- Bátori Mihály „első országos művészeti és rón című művét. A kiállítás zárása előtti na­ iparművészeti intézete Szabadkán. Alapítta- pon a Szabadkai Közlöny egy Müller Melánia tott az 1886. évben”. Ez a művész mesterem­ nevű fiatal festőnő arcképét emeli ki a többi ber szép, szecessziós stílusú levélpapírján közül. Az arckép csodálkozásra készteti az 1903. február 22-én költségvetési ajánlatot embert, szép jövő vár a kisaszszonyra - jósol­ tesz a polgármesternek és a tanácsnak ja a recenzens. (II. 281/1903 - 18996) a színházi festőmun­ A Nemzeti Szalon tárlata 1903. április kák elvégzésére. Hivatkozik arra, hogy 17 6-án zárult. Aznap délután még megtartot­ évvel előbb ő festette meg a Cigánybáró dísz­ ták a sorshúzást, melynek nyertesei értékes leteit. A munkát ezúttal Linhard pesti mű­ képekhez jutottak. festővel együtt kívánja elvégezni. A város A nagy képzőművészeti esemény lezaj­ nem sietett az ügyintézéssel, és csak október lott. Nincs pontos adat a megvásárolt ké­ 11-én bízza meg Bátorít a díszletek festésé­ pekről, amelyeknek a száma nem volt túlsá­ vel, még akkor is, ha valamivel drágább, mint gosan nagy, nem is lehetett, az erkölcsi siker Linhard, de helybeli. azonban vitathatatlan. A látogatottság na­ Nincs dokumentum arról, hogy miként gyobb volt, mint várták, és ami ugyancsak bonyolódott le a színházban a festés, de tény, lényeges, az esemény megbolygatta a város hogy a 24129/1903 számú tiszti jelentés a nyugalmas kulturális életét, és egy időre nem díszletek átvétele tárgyában Bátori nevét hagyta visszasüllyedni a korábbi tespedtség- nem is említi, viszont a munkákért járó ösz- be. A polgárok lakásának falára fölkerült né­ szeget, 561 korona 20 fillért - Solymosi Lajos hány értékes kép, a városi hatóság vásárlással állami rajztanár szakértői véleménye alapján és ajándékozással értékes műalkotások bir­ - Linhard Vilmosnak utalja ki! A jelentés tokába jutott. Ez mindenképpen pozitív másik érdekessége, hogy Solymosi neve (aki mérleg. mellékesen 10 koronát kapott) ismét felme­ rül, ami azt bizonyítja, hogy a tanár festő évtizedeket töltött a városban. Szirmai Antal Kossuth-képe A későbbi fejlemények azt mutatják, hogy a város vezetősége a színházi díszletek és függönyök festésével kapcsolatban kizárólag A Nemzeti Szalon első szabadkai fellépé­ Linhard Vilmos iránt volt bizalommal. Öt év se már előzetes hírverésével is háttérbe szo­ múlva ismét őt bízta meg a reklámfüggöny rított minden más képzőművészeti ese­ megfestésével, melyre a pesti műfestő Palics ményt, jóllehet 1903 elején egyéb esemé­ látképét pingálta.

94 Márciusban a Kossuth-kép megfestésével mesterét, hogy Szirmaival tárgyaljon az aján­ kapcsolatos tanácsi döntés kerül napirendre, lat második részéről. Ezután következik a mégpedig három festőművész által benyúj­ Kossuth-kép megfestését érintő váratlan for­ tott ajánlat alapján. A három pályázó neve dulat. Június 10-én dr. Bólits József átirattal már szerepelt a szabadkai képzőművészeti fordul a tekintetes tanácshoz. Bevezetésként eseményekben. Az egyik a „képbotrányos” megemlíti, hogy a város elfogadta Szirmai Kovásznál Kováts István, a másik Löschinger fölajánlott történeti festményét, majd így Béla főgimnáziumi rajztanár. Kettőjük aján­ folytatja: „Minthogy pedig a város törvény­ latáról a Friss Újság 1903. március 24-i szá­ hatósága úgy határozott, hogy a város tanács­ mából értesül a közönség. Kiderül, hogy Ko- terme részére Kossuth Lajos arcképét meg­ vásznai 2400 koronát kér, Löschinger ajánla­ festeti és a kép megrendelésének eszközlé­ ta viszont jóval olcsóbb: 1000 koronáért haj­ sével a Tanácsot bízta meg, azon javaslatot landó megfesteni a Kossuth-képet, azzal a terjesztem a Tanács elé, mikép a kép megfes­ megjegyzéssel, hogy ha a kép nem tetszene tésével Szirmai Antal festőt megbízni mél- az átvevő bizottságnak, megtartja magának. tóztassék.” Ám megérkezik Szirmai Antalnak a polgár­ Szirmai is 2400 koronáért vállalja a kép mesterhez intézett 07534. számú, 1903. ápri­ megfestését. Más festők ajánlatáról nem lis 14-én keltezett levele. Egyebek között a esik szó az átiratban! Szirmai írásbeli ajánla­ következőket írja: „Nagyságos Polgármester tának nyoma sincs. A döntés mégis a város Úr! A létesítendő Városi Múzeum számára szülöttjének kedvez. Kovásznai és Löschin­ felajánlom ajándék képen nagy méretű tör­ ger ajánlata „visszaadni határoztatik”. ténelmi festményem: Választás a korona és Szirmai Antal azonnal hozzáfog a kép kard között, mely a Nemzeti Szalon kiállítá­ megfestéséhez, de így is jó év múlva született sán látható. Melegen érdeklődöm ezen léte­ meg a nagyyméretű alkotás. A 199/1904 sz. sítendő Múzeum iránt s iparkodom tőlem iratcsomó 17263. számú, augusztus 13-án telhetőleg ezen kultúrintézmény sikerét kelt dokumentuma szerint Bólits jelenti a ta­ előmozdítani, úgy most, mint a jövőben is... nácsnak, hogy Szirmai Antal Kossuth-képe Nagykörű ösmeretségemet művészi körök­ megérkezett, kéri annak átvételét, leleplezé­ ben szívesen kihasználnám a Múzeum gyara­ sét és a tiszteletdíj kifizetését. A jelentéshez pítása érdekében. Büszkeségem lenne, ha csatolt számla szerint a csomagolás és a szál­ szülővárosom, mint hazánk harmadik városa lítás költsége 43, a kép ára 2400, a keret 280, végre megalkotná kultúrcentrumát, a Múze­ ez összesen 2723 korona. A tiszteletdíjat umot, a hol oly sikereket tudnék elérni a Szirmai augusztus 21-én nyugtázta. milyet Szeged, Kolozsvár vagy Kassa eddig is A képrendelésnek még egy érdekes moz­ elértek.” zanata van, mely egyben epilógusnak is te­ Eddig a levél, melyet Bíró Károly polgár­ kinthető. Szirmai Antal 1904. augusztus 20- mester dr. Bólits József tanácsnoknak továb­ án Jászapátiból levelet írt dr. Bíró Károly bít (914/eln. 1903), azzal a megjegyzéssel, polgármesternek, melynek elején a követ­ hogy a kérést a Könyvtár és Múzeum Egylet kezők olvashatók: „... Amint feleségemtől bevonásával „tanulmány tárgyává kell tenni”. hallottam, a képpel meg voltak elégedve az Június közepéig kér jelentést. A határidőt urak, egyedül nem találták elég magyaros­ nem is lépték túl. Június 5-én a városi tanács nak, hogy pantallonban festettem... Én azért 7534/1903 határozata értelmében Szirmai festettem így, mert Kossuth sohasem viselt Antal Választás a korona és kard között című magyaros nadrágot. Úgynevezett péklába képét elfogadja, és megbízza a város polgár­ volt, vagy máskép iksz lába és nagyon rosszul

95 festett ilyen lábakkal szűk magyar nadrág­ összevett, összehordott bútorait, műtárgyait. ban. Azért is szinte maga csinált magának egy Elvittek mindent egy szálig, és ma már szinte külön ruházatot, amely ezt a kis testi fogya­ szégyenkezve állnak a csupasz falak, me­ tékosságot eltakarja.” lyekről levették fejedelmi díszüket.” Miután A megbízást Szirmai baráti összekötteté­ a névtelen cikkíró megállapítja, hogy ki min­ sek alapján kapta meg, de a szabadkai szár­ denki vitt el aranyért páratlan műértékeket, mazású festőművész munkáját profeszszio- az épület sorsával folytatja fejtegetését. nális alapossággal, lelkiismeretesen végezte „Magyar stílű palotája, mely széles kontúrja­ el. A Kossuth-festményt ma is a szabadkai ival, merész hajlásaival, egységes, nagyszerű Városi Múzeum depójában őrzik. gondoláival méltán első háza Szabadkának. Egy banké az épület... A ház eladó. Nem is drága. Vegye meg a város, keresve sem talál Csóvits Ilona -A szegediek tárlata alkalmasabb területet kultúrpalota céljaira” - esedezik a cikkíró. A város nem hallja meg szavát, a múzeumnak szánt értékek nem ke­ A Nemzeti Szalon első kiállításának és a rülnek falai közé. Negyvenöt évnek és két Kossuth-kép megrendelésének évében más világháborúnak kellett elmúlnia, hogy ez az képzőművészeti események is történtek. indokolt kívánság megvalósuljon. 1903. május 3-án a Szabadkai Közlöny hírül 1903. július 4-én Csóvits Ilonának a Pest adja, hogy a szabadkai háziezred laktanyájá­ Szálló kistermében megnyílik újabb rajzkiál­ nak udvarán a király mellszobrát fogják fölál­ lítása. A Bácskai Hírlap tudatja olvasóival, lítani. A szobrot Reinitz Oszkár szobrász, vá­ hogy a tehetséges festőnövendéknek a város rosunk szülötte készítette és a gyalogoslakta­ 600 korona segélyt szavazott meg. nyának ajánlotta föl. A parancsnokság elfo­ Alap július 5-én Brenner József, a későbbi gadta és ünnepélyesen leleplezte. Csáth Géza tollából közöl beszámolót az ese­ íme, még egy „névtelen” művészember ményről. Az írásból kitűnik, hogy Csóvits Ilo­ Szabadkán, akiről semmilyen formában nem na a város pártfogoltjaként már harmadik emlékeznek meg a lexikonok és más forrá­ esztendeje tanul Münchenben. A fiatal mű­ sok. Nem az első, nem is az utolsó a sorban, vésznő több acrképtanulmányt, szén- és toll- akik fölbukkantak néhány alkotással, hogy rajzot és néhány akvarellt és olajfestményt azután az idő sodrában az alkotás eltűnjön, állított ki. A recenzens szerint tehetsége leg­ az alkotó pedig feledésbe merüljön. inkább az arcképrajzolásban jut kifejezésre. Az 1903. év még egy nagy névvel kapcso­ Érezni, hogy München alaposságra tanította. latban marad emlékezetes. Raichle Ferenc A Parasztasszony című szénrajzon Brenner kiváló mérnök-építőművésznek, a kaszinó és Csóvits Ilona tehetségének összpontosítását a gimnázium épülete kiváló tervezőjének in­ véli fölfedezni. Tollrajzai azonban nőiesek, góságait elárverezték, miután saját tervezésű nem elég határozottak. Vízfestményein vi­ palotája előzőleg az egyik bank tulajdonába szont nem érződik a természet utáni kidolgo­ került. zás üdesége. A két kis olajfestményt kevésbé A szegedi Délmagyarország honismereti sikerültnek tartja a szénrajzoknál. Ennek el­ folyóirat 1903. évi második, júliusban megje­ lenére, a cikkíró szerint, a kiállítás számíthat lent számában, a Kultúrpalota-múzeum című a közönség érdeklődésére. írásában ismerteti a szomorú eseményt. „E A recenzió nem csak a fiatal művésznö­ héten árverezték el egy művész gourmand, vendék munkájára, de a fiatal Csáth Géza egy geniális mérnök páratlan műízléssel hozzáállására is fényt vet. Sem udvarias váll-

96 veregetés, sem lebecsülő dorongolás, hanem állapítható meg, milyen munkája került a vá­ tömör alaposság és objektivitás jellemzi írá­ ros birtokába. Egyébként, jóllehet nem ju­ sát, bizonyítva, hogy mint műkritikus is meg- tott díjmentes szobához, egy későbbi újság­ állhatta volna helyét. Csóvits Ilonában olyan hír (Szabadkai Közlöny, 1904. június 26.) ar­ helyi művészre lelt Szabadka, aki munkáival ról számol be, hogy „Csóvits Ilona, aki a már pályafutása elején bátran kiáll a közön­ Müncheni Akadémián Anton Azbe növen­ ség és a kritika színe elé - ezáltal gazdagítva déke volt, Palicson üdülve olaj-, víz-, szén- és a város kulturális életét. pasztell-festészetet tanít. Maga is szorgalma­ 1904. február 17-én Csóvits Ilona Mün­san festi Palics tájait.” chenből keltezett beadványában kéri a városi A későbbi években Palics lett Szabadka tanácsot, hogy júliustól szeptemberig enged­ első festőművésznőjének kedvenc tartózko­ jen át részére Palicson egy szobát, amiért egy dási helye. Életének nagyobb részét a barát­ képet festene a városháza tanácstermébe. A ságos és csendes környezetben töltötte el. művésznő elmondja, hogy idényben a művé­ 1904 áprilisában még egy műtárgy birto­ szetkedvelők Palicson tartózkodnak és szá­ kába jut a város. Az Országos Magyar mukra rajz- és festőtanfolyamot indítana. Képzőművészeti Társulat 14-én kelt levelé­ „Célom, hogy szülővárosom elérje a művé­ ben értesíti „Szabadka város tek. közönsé­ szetben a fölvirágoztatást” - fejezi be kérel­ gét, hogy a tagsága számára rendezett sors­ mét Csóvits Ilona. A nemes szándék ellenére húzáson egy kettőszázötven korona értékű a tanács, mivel „minden helyiség foglalt”, festmény nyertese lett.” A tanács 8537. nem ad helyet a kérelemnek (Levéltár számú határozata alapján dr. Bólits főjegyző 4/1904 - 3703 II. 20.). fölkéri a Budapesten élő Szirmai Antalt, A visszautasítás után a fiatal festőnő hogy válassza ki a szerinte legmegfelelőbb újabb, más természetű kérelemmel fordul a képet. városhoz. 1904. május 31-én keltezett 12084 1904 áprilisában a kulturális élet előreha­ VI. 1. szám alatt iktatott beadványában kéri ladásáról sokat emlegetett és irigyelt szom­ a tanácsot, hogy az elő- és utószezonban te­ szédos város hozza el kiállításának anyagát gye lehetővé számára a város a kád- és iszap­ Szabadkára. A Szabadkai Közlöny április fürdő használatát, mert egészségi állapota is 24-i számának tárcarovatában M. Artúr - megkívánja ezt. Kérelméhez orvosi bizonyít­ vagyis Műnk Artúr, a később ismertté vált ványt is csatolt. A tanács határozata: „Vasár- és orvos író - számol be a Szegedi Képzőművé­ ünnepnap kivételével a főévadban is 60 darab szeti Egyesület kiállításáról, mely a Pest Szál­ díjtalan fürdő használata engedélyeztetik.” ló termeiben nyílt meg. Csóvits Ilona nem csak kért a várostól, írásának bevezetőjében a fiatal Műnk ál­ valamit ajándékozni is óhajtott, hogy viszo­ talános problémákra igyekszik rávilágítani. nozza a tanulmányi segítséget, melyet több Úgy véli, hogy a festők nem szívesen dolgoz­ éven át folyósítottak neki. 1904. március 28- nak vidéki tárlatok számára, jóllehet többsé­ án a következő levelet intézte dr. Bíró Ká­ gük éppen vidékről származik. Szerinte a rolyhoz: „Mélyen tisztelt nagyságos polgár­ képzőművészek a fővárosban óhajtják meg­ mester úr! Alulírott azon alázatos kérésem­ találni azt az utat, amely a pénz birtoklásához mel járulok nagyságod elé, hogy kegyesked­ és a hírnévhez vezet. Csak a gyengébb alko­ jen szerény munkámat Szabadka sz. kir. vá­ tásokat küldik vidékre, gondolván, nekik „jó ros részére elfogadni.” lesz ez is”. Ez a hibája a Szegedi Képzőmű­ A festőnő nem nevezte meg képének té­ vészeti Egyesület kiállításának is - zárja le máját, nagyságát, sem technikáját, így nem gondolatmenetét.

97 A tárlat ismertetésének érdemi része (Merengés) és Márk Lajos (Kísértés) olajfest­ azonban mintha nem egészen fedné az ményeit tartja. előbbi gondolatokat, talán perbe is száll ve­ A kiállítás méreteire jellemző, hogy az I. lük. Vagy Műnk Artúr követelményei lettek emelet egyik termét is igénybe kellett venni. volna túlzottan magasak? A helyi képzőmű­ Itt volt Munkácsy Mihály Honfoglalás című vészeti élet alig igazol egy irreálisan magas festményének vázlata, amit Szeged vett meg mércét. 50 000 koronáért - a külföld elől! „Ezt, vagy Műnk szerint a kiállítás első termének ilyent tegyen egyszer már Szabadka is!” - ki­ anyaga a legérdekesebb, habár Fényes Adolf ált föl Műnk Artúr ismertetésének végén. két olajfestménye (Nyár a tanyán, Kisfiú és Persze, ez akkoriban irreális kívánság kislány) „közelről élvezhetetlenek”, mesz- volt, mert ennyi pénzért Szabadka egész kép­ sziről pedig a helyiség arányai miatt nem néz- tárat tudott volna berendezni, nem is a hetők. Itt függ még Koszta József Vízhordók leggyengébb alkotásokból. A város számára és Tornyai János Csizmahúzás című képe, az is nagy előrelépést jelentett, hogy a amit kitűnő gondolatnak tart a recenzens. képzőművészeti tárlatok szinte rendszeressé Bizony rangos három név, műveikkel alig váltak. sérthették meg a vidéki büszkeséget. A Bácskai Hírlap május 17-i számában A második teremben viszont kevés a jó hírül adja, hogy május 21. és 30. között műki­ kép - folytatja Műnk. Sőt, tele van gyengéb­ állítás lesz a kaszinóban. A rendezők fölkérik bekkel. Ezekből Olgyai Viktor Gát című ak- a műtárgyak tulajdonosait, hogy a kiállítandó varellje emelkedik ki, jó még Nagy Lázár Er­ tárgyakat jelentsék be idejében. Mint később dei napsugárak és Kocsis György Munkáscsa­ kiderült, a kiállítás fő szervezője Raichle Fe­ lád című (Magyarországon akkoriban még renc műépítész volt, akinek gyűjteménye az szokatlan témakörű) festménye. előző évben került dobra. A kiállítás érde­ A harmadik terem anyagát tartja Műnk kessége, hogy magántulajdonban levő mű­ Artúr a legtartalmasabbnak. Mechle Hedvig tárgyakból állt össze, ami azt jelezte, hogy a Titok című zsánerképét és Vajda Zsigmond város polgársága nagy lárma és reklámozás Vége a komédiának című képét emeli ki a nélkül sok alkotás birtokába jutott az utóbbi többi közül. Nyilasy Sándorról elmondja, egy-két évtizedben. hogy igen szép anyagot állított ki; szerinte 1904. május 21-én Schmausz Endre főis­ ezek már valóságos művek. Közülük is a Sze­ pán nyitotta meg a kiállítást a Nemzeti Kaszi­ gény asszony című olajfestményt tartja a leg­ nó nagytermében. A Szabadkai Közlöny je­ sikerültebbnek. lentése szerint az értékes olajfestményeket A negyedik termet a legélvezetesebbnek és egyéb műtárgyakat három teremben he­ tartja, talán azért, mert itt vannak a Rippl- lyezték el. Ez alkalommal május 25-én zenés Rónai-íéle pasztellek. „De nem kelnek, csak estet is tartottak. A lap elismerését fejezi ki búsan lógnak”- játszik a szavakkal a szerző, Raichle Ferencnek a kiállítás létrehozásáért. aki a 25 képről megállapítja, hogy drágák, A tárlaton szereplő néhány név (Eisenhut, „noha úgy belső, mint külső értékük hiány­ Kacziány, Teles) is igazolja, hogy Szabadka zik”. Igazán lesújtó vélemény, így a „legélve­ műpártoló polgárságának tulajdonában szá­ zetesebb” jelzőt a többi kiállító műveire vo­ mos értékes alkotás volt a század elején. natkoztatta. A kiállítás utóhangjaként jelenik meg a Ezek közül kizárólag Bér Dezső és Feiks Bácsmegyei Napló 1904. május 31-i számá­ Jenő ötletes karikatúráit említi, a legsikerül­ ban a Művészpártolás című írás. A művészet tebb alkotásoknak azonban Stróbl Zsófia általános kérdéseit hosszan boncolgató cikk

98 írója úgy véli, hogy a Nemzeti Kaszinóban Október 22-én Vastagh György festőmű­ rendezett kiállítás „bizonyos glóriával vonta vész dr. Bólits Józsefnek adja be ajánlatát az be Szabadka társadalmi életét”, majd a mű­ arckép megfestésére. A festő, aki már rövi- pártolás helyi vonatkozásait taglalva úgy ítéli debb ideig működött Szabadkán, 1200 koro­ meg, hogy a polgárság „idegen nagyságok nát kér munkájáért. után futkos”, közben nem veszi észre a saját­ Hat nappal később, 1904. október 28-án ját, a közelit. Ki is mondja, hogy Csóvits Ilo­ utolsóként adja be ajánlatát Aczél Henrik fes­ nára gondol, aki annyira szegény, hogy az tőművész, aki Szabadkán szándékozott lete­ elemi iskolát is alig végezhette el, s jelenleg lepedni, így a megbízás elnyerése számára Azbe professzornál tanul Münchenben. Két különös súllyal esett latba. A „körültekintő” képe volt a kiállításon (Téli tájkép, Tanul­ ajánlat néhány kitételét érdemes szó szerint mányfő). idézni: A Szabadkai Közlöny meg sem említette „Kijelentem, hogy honoráriumra csak ak­ Csóvits nevét a kiállítók között - az új lap kor tartok igényt, ha feladatomat az elhunyt munkatársa talán erre is célzott, amikor az nagy emlékéhez méltó módon teljes megelé­ „idegen nevek fénye” utáni futkosásról el­ gedésre oldottam meg... Időt és művészi gon­ mélkedett. dot igénylő munkámért 2000 koronát vagyok bátor kérni...” Aczél Henrik két tanúval íratta alá ajánla­ Aczél és Kopiloviő feltűnése tát. De még mielőtt benyújtotta volna, vagy éppen az ajánlat átadásakor bizonyos infor­ mációkhoz juthatott, mert utóiratában a kö­ 1904 augusztusában megint a városi ható­ vetkezőket írja tiszteletdíjával kapcsolatban: ság lép a képzőművészeti élet porondjára. „Fenti ajánlatom kiegészítéséül kijelentem, Dr. Bíró Károly polgármester a tanács 26-án hogy miután a kérdéses kép kisebb méretű­ megtartott ülésén emlékezteti a testületet nek lesz elkészítendő, a fenti ajánlati áramat egy 1896-ban hozott határozatra, mely sze­ 1000 koronára igazítom ki, vagyis hajlandó rint meg kell festetni „városunk nagy szülött­ vagyok ezen összegért elkészíteni.” je”, Czorda Bódog32 arcképét33, de ezt a A tiszteletdíj ilyen arányú csökkentése döntést még nem hajtották végre. A határo­ természetesen nem maradhatott hatástalan. zat ugyan nem a város nagyjaira, hanem ad­ A 18552/1904 számú tanácsi határozat értel­ digi polgármesterére vonatkozott, a tanács mében Czorda Bódog arcképének megfesté­ ennek ellenére meghirdette az arcképfestés­ sével Aczél Henriket bízták meg. Az olajfest­ re a pályázatot. mény 120x220 centiméter méretű. Kifizeté­ Elsőnek Kiss Kálmán Budapesten élő fes­ sét az 1905-ös költségvetés „előre nem látha­ tőművész jelentkezett. Szeptember 5-én be­ tók” tételéből eszközük. nyújtott ajánlata szerint Czorda Bódog arc­ A határozatban jelzett méret bizonyítja, képét 2000 koronáért hajlandó megfesteni, hogy szó sem volt annak csökkentéséről, hi­ azzal, hogy a képet zsűrizésnek vetné alá. szen a 120x220 centiméter az életnagyságú

32 Egykori tiszti főügyész, országgyűlési képviselő, kúriai másodelnök. 33 220/1904 iratcsomó, 1583/eln. 1904.

99 arckép megfestéséhez elegendő! A méret­ De a színház társulatot igényel, melynek csökkentés említése csupán a rendelő által eltartása költséges. Ezt a kérdést tárgyalja sugalmazott „ügyeskedés” lehetett. azután részletesebben az írás, amely - tekin­ A 79/906 számú jegyzőkönyv szerint a tettel arra, hogy a művészi életet is lekicsinyli 26621/1905 számú tanácsi határozat alapján - alig ad objektív képet a város kulturális kinevezett zsűri, melynek tagjai dr. Bólits Jó­ helyzetéről. Mert világos, hogy Szabadkára zsef, dr. Milkó Izidor és Váli Gyula, a Czorda már nem tízévenként vetődik el egy festő; a Bódog-arcképet átvette és megállapította, városi hatóság és a polgárság egész galériára hogy a festmény minden tekintetben megfe­ való képmással és más festményekkel ren­ lel. Véleményük szerint a város közönsége delkezik, a tárlatok - nem is akármilyenek - egy művészi alkotás birtokába jutott. szaporodnak, és helybeli új tehetségek is je­ Aczél Henrik nevéhez fűződik a Szabad­ lentkeznek. kán 1904 októberében először megjelent Erről éppen a Bácsország következő, ok­ B ácsország című, tiszavirág-életű, de igen tóber 9-i száma értesíti a város közönségét. tartalmas és érdekes illusztrált hetilap, mely­ Schóber Béla tollából egész oldalas cikket nek sikeres címlapját a művész rajzolta meg. közöl Kopilovity István (Borbélyból lett mű­ A lap első számában a szerkesztőség hálás vész) címmel. A cikkíró szerint hálátlan do­ köszönetét fejezi ki Aczélnak - aki „már rö­ log kezdőt bemutatni, mert sokan úgy gon­ vid idő alatt tért hódított itt Bácsországban” dolják, hogy nem kell elsietni, ráérnek vele - azért az önzetlen támogatásért, amelyben foglalkozni, ha már nem lesz kezdő. „Kopilo- az úttörés alkalmával részesítette. „Művészi vitynak eredendő bűne, hogy Magyarorszá­ fáradozásának jutalmát meg fogja találni ab­ gon született - folytatja rezignáltan, majd alá ban az érdeklődésben, mellyel a Bácsország is támasztja álláspontját. - Latinovits Pál fő­ népe neve iránt viseltetni fog.” A szerkesztő­ ispán ki is jelentette, hogy művészi alapít­ ség tehát nemcsak Szabadka, de egész Bács­ vány híján Kopilovity nem számíthat a megye ka nevében is kilátásba helyezte a festő iránti segélyére.” megbecsülést. Morelli Gusztáv, amikor meglátta rajzait, 1904-ben többször felmerül Aczél Henrik túltette magát azon, hogy nincs középiskolá­ neve, de népszerűsítésében továbbra is a ja, fölvette a budapesti mintarajziskolába, Bácsország jár elöl. Október 30-i számában ahol ő volt az igazgató. Két éve már Mün­ egy róla szóló írás megemlíti, hogy az itt idő­ chenben tanul a bajor királyi festőiskolában. ző festő munkái nagy népszerűségnek örven­ Bajmok azonban megértést tanúsít iránta, és denek. egy iskolai tantermet engedett át neki nyári Ekkor már a képzőművészeti élet annyira műteremnek. Vázlatai mellett hatalmas vá­ fejlett, hogy némely közíró az egyébként Sza­ szon áll: Rubens Krisztus a kereszten című badkán hagyományosan szorgalmazott szín­ képének másolata. Kopilovic ezt a művét ki­ házi tevékenység elé helyezi. Éppen a Bács­ állította Zomborban, az asztalosok szövetke­ ország említett számában jelent meg a Szín­ zetében, ahol valóságos búcsújárás indult a ház és művészet című elmélkedő írás, mely képhez... Ezután Bajmok megvette 300 ko­ szerint a festészet a gazdag Bácskában mégis ronáért az új templom részére. szerencsésebb, mint a színház, mert „igen A zombori kiállításon a másolat mellett ritkán kér enni”. Néha egy portré rendelése még hat portrévázlatot, vízfestményeket és a „tízévenként” idevetődő festőktől nem gipszfigurákat állított ki Kopilovic, és a mű­ nagy költséget kíván, szobormű meg úgyis tárgyak mindegyike meggyőzően vall a fiatal minek... művész tehetségéről. „Muszáj-e Prométhe­

100 usz kínját szenvednie... mindenkinek ki gö­ ledkezni. A mérnöki hivatal, a jelek szerint, röngyökön járva a csillagokat nézi?” - teszi csak a rozoga városháza ablakából látható föl a hatásos kérdést a festő méltatója, aki városrészt tartotta nyilván. fájdalommal említi, hogy az úri körök ki is Szeptember 24-én a Szabadkai Közlöny gúnyolják, mondván, hogy „hab van a kabát­ ismeretlen szerzőtől Rendkívül modern írást ján”. Ez hihető közlés, mert abban az időben a közöl a népies művészetről. A tanulmánynak vármegye környékén lebzselő uraságoknak beillő írás szerzője már a gyermekkorban lát­ nem is lehetett ínyére, hogy egy borbélyle­ ja a művészet iránti hajlamot: „...a gyermek gény a művészet magaslataiba emelkedjen. egy személyben művész, előadó és közön­ A tehetséges Kopilovic pályafutása in­ ség.” Szerinte a gyermek természettől ado­ kább igazolja, mint cáfolja a cikkíró állítását, mányozott hajlama következtében nem ma­ de ebben nem csak Szabadka és a festő sző­ gát a tárgyakat, hanem azok jelképét látja. A kébb pátriája a ludas. realisztikus utánzatokat gyorsan megunja. Az 1905. esztendő a visszaesés jegyében A szegény sorsú gyerekek köréből kerül múlik. Valódi képzőművészeti esemény ki a művészek többsége - állítja a tanulmány nincs. Igaz, amit ezen a téren az előző két év írója, és megadja véleményének magyaráza­ produkált, több volt, mint amit Szabadka tár­ tát: a materiális szükséglet kényszeríti a sze­ sadalma objektíven adhatott és befogadha­ gényt, hogy egyszerűbb játékot adjon a gyer­ tott. A Szabadkai Közlöny 1905. február 5-i meke kezébe - ezáltal az ilyen gyermek fan­ számának beszámolójából kitűnik, hogy Sza­ táziája jobban fejlődik. badka törvényhatósági közgyűlésén ismét Mai szemmel nézve is alig akad vitatható megszavazták a 600 korona ösztöndíjat Csó- állítás ebben az írásban. A gyermekjátékáról vits Ilona festőnövendéknek. A város tehát szóló gondolat a modern gyermekpszicholó­ ezt a kötelezettségét továbbra is vállalja, ép­ gia egyik alapvető felfogását tükrözné, ha pen úgy, mint a múltban és - ezt hangsúlyoz­ évtizedekkel nem előzte volna meg. Ma, ni kell - ahogyan a jövőben is teszi. amikor számos olyan állítás hangzik el, hogy A városi tanácshoz 1905 júniusában ebben a környezetben a legutóbbi időkig Nagyváradról érkezett egy átirat (9280/tan. nem létezett szakszerű képzőművészeti kriti­ 1905). Arról értesítik a várost, hogy szeret­ ka, érdemes idézni az ismeretlenektől szár­ nék kidolgozni fejlesztési programjukat, és e mazó, ellenkező jelű írásokat. célból közigazgatási rendre vonatkozó kér­ Mintha az előbbi írás kitételeit kívánná déseket tettek föl. A 8. kérdés a köztéri szob­ alátámasztani az a rövid cikk, amely három rokra vonatkozott. A válasz igen lakonikus hónappal később, december 9-én a Bácsme- volt: szobor a városban egy sincs, csupán a gyei Naplóban jelent meg a Borbélysegédből kaponyai csata emlékoszlopát állították fel. festőművész (nem új hangzású) címmel. A válasz pontatlan volt, hiszen ha a kaszár­ Eszerint Kopilovity Mátyás 4 bajmoki bor­ nyában levő Teles Erzsébet-szobrát és Rei- bélysegédről évekkel ezelőtt kitűnt, hogy nitz Ferenc József- szobrát mellőzni is lehet, nagy a tudása a festőművészet terén. Néhány a vasúti park Erzsébet-szobráról, Stróbl Ala­ műbarát segítségével kikerült Münchenbe, jos alkotásáról nem lett volna szabad megfe­ ahol az ottani festőművészeti akadémián két

34 Tévedés: István - Stipan.

101 1903., 1904. és 1905. tanévben a müncheni festőakadémián végezte tanulmányait, ahol tanárai teljes megelégedésére tanult, a múlt év végén pedig visszatért szülővárosába. Lemásolta Cavacci XVI. században ké­ szült Assisi Szent Ferenc-képét, mely az épülő tanyai templomok egyikének igen al­ kalmas lenne. Ideiglenesen a Szabad Lyce- umban dolgozik havi 72 korona fizetésért, de Olaszországba szeretne menni további tanul­ mányok folytatására. Kéri a tanácsot, hogy egy általa meghatározott összeget fizessen a képért, hogy lehetővé váljék olaszországi út­ ja. A városi tanács augusztus 1-jén elutasítja a javaslatot, mert a kép nem a város számára készült, így megvételének nincs pénzügyi alapja. A városban állandó jelleggel letelepedett Aczél Henrik gyakorlati érzékkel rendelke­ zett, amihez természetesen a nagyobb felké­ szültség is hozzásegítette. 1906. május 21-én ajánlatot tesz a tanácsnak a város díszpolgári oklevelének az elkészítésére. Teles Ede: Mulató betyár „Mint a magyar iparművészeti múzeum több éven át egyedüli művészi tisztviselője esztendeig oly sikerrel tanult, hogy az intézet végképpen szabadkai lakos lettem” - írja, igazgatója a legjobb művészek egyikének majd megemlíti, hogy eddig kevés feladatot nyilvánította. A vármegye legutóbb három kapott, de azt igyekezett elvégezni. Ezek kö­ évre 1000-1000 koronát szavazott meg a mű­ zül megemlíti a Czorda-arcképet és annak vésznek, hogy tanulmányait Párizsban foly­ fából faragott keretét, a szabadkai nők füg­ tassa. Ami ebben a híradásban új, az a várme­ getlenségi pártjának zászlaját stb. Az okleve­ gye álláspontjának megváltozásáról szól, hi­ lek kidolgozására három változatot ajánl, szen a korábbi jelentések szerint Latinovits ezek darabjáért 350 koronát kér. főispán kijelentette, hogy nem létezik alap a Április 28-án egy budapesti művész, Mor­ művész segélyezésére. zsányi József is ajánlatot tesz a díszpolgári A másik szabadkai művésznek, Csóvits oklevelek kidolgozására, de a Városi Tanács Ilonának már kevesebb szerencséje van a ha­ Aczélt részesíti előnyben, és 1025/1906 tósági segély tekintetében. Tulajdonképpen számú határozatával tőle rendeli meg a dísz­ folytatódik a festőnő iránti rideg, sőt mosto­ oklevelet, de nem a kért 350, hanem dara­ ha bánásmód. A 79/1906 levéltári iratcsomó bonként 240 koronáért, ami - tekintetbe vé­ őrzi az 1906. május 6-i, a közoktatásügyi ta­ ve a művészi festmények akkori árát - tisz­ nácshoz intézett, 9220/1906 szám alatt be­ tességes összeg. Ezenkívül Aczél újabb ké­ vezetett ajánlatát, melyben megemlíti, hogy relme alapján még 100 koronát szavaz meg a Szabadka város évi 600 korona segélyével az díszes dobozok darabjáért.

102 Oláh Sándor pályafutásának kezdete „A felhozott indokok és az Országos Min­ tarajziskola igazgatóságának ajánlata alapján a th. bizottság Oláh Sándor festőművész nö­ Míg a XIX. század második felében Sza­ vendék részére a »jutalmak és segedelmek« badkán csak ritkán jelentkeztek helyi fes­ számlájáról a folyó tanévtől35 kezdődőleg tőtehetségek, akik - mint Marodic, Mester- három éven át évi 600 korona, azaz hatszáz házy és Teles - megfelelő képesítés után el­ korona városi segélyt megszavaz, amiről a hagyják a várost, vagy mint Buljovcic, aki föl­ Tanács értesíttetik.” bukkan, de rövidesen az elveszettek sorsára A város tehát ismét mecénási szerepet jut, a XX. század elején jelentkező tehetsé­ vállal és lehetővé teszi, hogy bár nyomorog­ gek az objektív helyzet kedvezőbb változása, va, de mégis elvégezze alapvető tanulmánya­ valamint a fiatal művészjelöltek egyéni kvali­ it a fiatal festőnövendék, aki a budapesti is­ tásai következtében már közelebb jutnak a kola után a müncheni akadémián, illetve művészi kiteljesedéshez. 1906-ban egy olyan Hollósy Simon magániskolájában tökéletesíti ifjú festőtehetség kezdi bontogatni szárnyait, művészetét. aki kitartásával, helytállásával és nem utolsó­ A pályán való elindítás mégis a város ér­ sorban alkotói tevékenységével később Sza­ deme. A nem túl kiadós befektetés később badka képzőművészeti életének valóságos teljes egészében megtérül.36 szimbólumává válik. A Bácsmegyei Napló 1906. június 7-i szá­ A levéltár X. iratcsomójának adatai sze­ mában megjelent közlemény szerint egy Bu­ rint 1906 májusában Oláh Ferenc törvény­ dapestről Szabadkára került okleveles kö­ széki bíró kérelemmel fordult a városi ta­ zépiskolai rajztanár, Harsányi Lajos, akinek nácshoz (9027/1906), hogy Sándor fia, a bu­ a fővárosban önálló festészeti és rajziskolája dapesti mintarajziskola növendéke részére van, az iparművészeti palotában pedig kiállí­ folyósítson tanulmányi segélyt, mivel szerény tása volt, szünidei tanfolyamot nyitott a gim­ jövedelméből képtelen a tehetséges fiút is­ názium rajztermében. Mint az ilyen tanfolya­ koláztatni és népes családját is eltartani. A mokról általában, erről sincs adat, hogy hány város a mintarajziskola igazgatóságához for­ látogatója volt, viszont Harsányi hátrama­ dul információért, mielőtt a kérvényt érdem­ radt képei jó festői képességeit igazolják. ben tárgyalná. A festőnövendék tanára, Augusztus 19-én a Bácsmegyei Napló Zemplényi Tivadar festőművész saját kezűleg Bácskai Imre, földinek mondott festőművész írt, egyértelműen kedvező nyilatkozatát a vá­ Szabadkán rendezendő kiállítását harangoz­ rosi hatóság meg is kapja, de ez nem elegendő: za be. Szeptember 10-én a Hétfői Újság köz­ az iskola igazgatójától kér újabb igazolást. li, hogy a Vörös Ökör iskola nagytermében Miután ez a már óvatosabban fogalma­ megtartandó kiállítást dr. Bólits Józsefvárosi zott irat is megérkezik, 1906. május 31-én főjegyző nyitja meg. Ugyanez a lap szeptem­ tartott ülésén a törvényhatósági bizottság a ber 17-i számában számol be a 16-án szépszá­ következő határozatot hozza: mú közönség előtt lezajlott tárlat megnyitó-

3-> Az 1905-1906. tanévről van szó. 36 Oláh Sándor pályafutásának kezdetét a Kékfátyolos világ című könyvemben (Életjel Miniatűrök 43. Szabadka, 1986) dolgoztam föl.

103 járói. Közli, hogy már az első nap vásároltak terjesztette elő a város közgyűlésének, hogy képet. Mamuzsics Félix plébános két akva- Gaál Ferenc zeneigazgatónak és zene­ rellképet vett meg; a következő napon, este szerzőnek díszes síremléket emeljenek. Sze­ hat óráig, 18 kép talált gazdára! Mi történt a rinte a kivitelezési költségek nem haladnák szabadkai közönséggel? Tetszése szerinti ké­ meg a 2000-3000 koronát. pekre lelt? Olcsó áron jutott műtárgyakhoz? A városi tanács a maga részéről egyelőre Vagy annyira megszerette, annyira becsüli a a temetésből fennmaradt 200 koronát ajánlja képzőművészeti alkotásokat? Ez utóbbi túl­ föl ehhez a megmozduláshoz, a város tiszti ságosan is szépen hangzana ahhoz, hogy igaz ügyésze ugyanakkor javasolja, hogy Gaál Fe­ legyen. De tény - ha az újság híre hiteles -, renc hagyatékát - annak a résznek kivételé­ hogy ilyen eset városunkban sem eddig, sem vel, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeumnak később nem fordult elő. ajánlanak föl - árverezzék el, a befolyt össze­ A Hétfői Újság szeptember 24-én közöl get pedig fordítsák az emlékmű fölállítására. összefoglaló írást A képkiállítás sikere cím­ Az árverésre került kéziratokat, arcképe­ mel. A szerző mindenekelőtt kiemeli, hogy ket, műtárgyakat és használati tárgyakat Szabadka közönségének műérzéke „örven­ 1907 januárjában és februárjában értékesí­ detes haladást mutat”, majd felsorolja a vá­ tik, és a befolyt összeget, mintegy 800 koro­ sárlók nevét és a képek címét: Mamuzsics nát az emlékmű-felállítási alapba befizetik. Félix két velencei utcarészletet, Klein Géza A kivitelezésre csak többévi huzavona és bo­ ugyancsak két festményt, az Öreg modellt és nyodalom után kerül sor. De sor kerül. az Estét, Kovács Erzsébet a Búzavetés című Azokban az években még néhány szobor- és képet vette meg. Egy aktív katonatisztnek, emlékmű-felállítási mozgalom indult, ame­ Lehrer Henrik századosnak a Putri című lyek beharangozásuk ellenére sem valósul­ képre esett a választása. D. Békeffy két, a tak meg. Gaál Ferenc síremléke felállításá­ Vöröslak és a Halászbárka című festmény tu­ nak ügyét a későbbiekben tárgyaljuk. A vá­ lajdonosa lett. Birkáss Gyuláné a Szalmási- ros szégyenére az ügy tíz éven át húzódott, féle ház, Bohoniczky Jenő a Karaván előőrs, bonyolódott. ifj. Gálffy György pedig a Mulatt fej című Még a Gaál-síremlék elindításának évé­ képet szerezte meg. ben, 1906. december 23-án újabb hosszadal­ Ma már furcsának tetszhet a képvásárlók mas, de az előbbinél nagyobb lendülettel meg­ nevének fölsorolása, de akkoriban ez divat indított emlékmű-fölállítási mozgalom kezdő­ volt, s nem takarnivaló; ellenkezőleg: a kul­ dött. Ezen a napon ugyanis Reiszner Lajos turális haladást támogató gesztusnak tekin­ törvényhatósági bizottsági tag írásbeli javas­ tették. E hagyomány fölújítása ma sem lenne latot terjesztett elő. Egyes tételeit idézzük: haszontalan. „Jámbor Pál (Hiador) költő és a szabad­ kai városi főgimnáziumnak évtizedeken át volt egykori igazgatója még 1897. évi április Síremlék- és szoborfelállítási mozgalmak hó 14-én meghalt, s tanítványai, kiket nemes Szabadkán lelke egész önzetlenségével szeretett, úgy tisz­ telői, elhatározták, hogy emlékét megörökítik, s evégből közadakozásra felhívást intéznek. A z 1906. év végén egy művészi kivitelezé­ A Jámbor Pál síremlékalap bizottsága sű síremlékmű fölállításának mozgalma indul nyomban meg is alakult, s felhívásának ered- el Szabadkán. A 179/1906 számú iratcsomó ményeképen összesen 1464 k. 71 fill. gyűlt adatai szerint György Mór azt az indítványt össze...”

104 Reiszner Lajos egy régen elkezdett, a saj­ És az utolsó dokumentum: tóban sokszor emlegetett akciót kívánt való­ A tanács 1907. május 28-án - 12151. szá­ ra váltani. A továbbiakban meg is említi, mú levelében - fölkéri Telcset, hogy értesítse hogy az elmúlt, csaknem egy évtized alatt érkezésének idejéről. „sem a bizottság, sem a város közönsége nem Itt megszakad a dokumentumsorozat. tett lépést” a síremlék felállításának érdeké­ Mintha egy láthatatlan kéz leállította volna a ben. Pedig az emlék a halálozás tizedik év­ már realizálás előtt álló Hiador-síremlék- fordulójára elkészíthető lenne, és „Szabadka mozgalmat. Az életében olyan sokat dicső­ népe egy művészi alkotású síremlék fölállítá­ ített és vitatott költő sírja jeltelen maradt. A sa által... leróhatná a kegyeletet és hála adó­ negyvenes évek elején tisztelői fakeresztet ját ezen jelesünk iránt”. állítottak a roskadozó sírhantra, de - mint A város közgyűlése gyorsan, már 1906. már mondottuk - a hatvanas években ezt december 27-én tárgyalja az ügyet és - az eltávolította a sírhely új tulajdonosa. Hiador 597/kgy. 26943/tan. számú jegyzőkönyvi ki­ sírjának ma már nyoma sincs, a művészi em­ vonat szerint - felszólítja Haverda Mátyás lékmű terve pedig elsárgult okmányokban nyugalmazott főgimnáziumi igazgatót, mint a maradt meg. Jámbor Pál-síralapbizottság elnökét, hogy Ennek ellenére újabb, a jelek szerint gyűjtse be a pénzt a városi betétpénztárba, megalomán emlékműmozgalmak indulnak a ezenkívül tervet és költségvetést terjesszen városban, de mindegyik kudarcba fullad. A be. A hiányzó összeget a törvényhatósági bi­ legközelebbi akcióig egyéb képzőművészeti zottság rendelkezésére bocsátja. események zajlottak a városban. Haverda Mátyás 3859. számú jelentését 1907 első napján a Friss Újság közli, hogy 1907. február 16-án terjeszti a tanács elé. A Szabó Antal budapesti festőművész Szabad­ befolyt 1493 korona társadalmi gyűjtésből kára érkezett, hogy körülbelül 120 képből származó összeget két helybeli pénzintézet­ álló kiállítást rendezzen. A lap megjegyzi, nél három betétkönyvre elhelyezte. Javasol­ hogy Szabó több képe „külföldön is feltűnést ja, hogy ebben a tárgyban elsősorban Teles keltett”. Január 6-án már konkrétabb a köz­ Edéhez forduljanak, aki - Kosztolányi Ár­ lés: a kiállítás 7-én nyílik a Vörös Ökör iskola pád főgimnáziumi igazgató szerint - kész nagytermében és „minden eddigit felülmúl”. minden haszon nélkül elkészíteni az emlék­ Két nappal később Képtárlat Szabadkán cí­ művet. Ajánlja még, hogy Kosztolányi Árpá­ mű cikkében a megnyitóról számol be a lap; dot és Loósz Istvánt válasszák be a bizottság­ egyúttal önmagát cáfolva közli, hogy nem a ba. Vörös Ökör iskolában, hanem a gimnázium 1907. február 19-én írt levélében a bizott­dísztermében tekinthetők meg a művek. ság felkéri Telcset a munka elvégzésére. Áp­ Január 9-én a Szabadkai Friss Újság a ki­ rilis 6-án 8302. szám alatt bevezetett levelé­ állítás iránti nagy érdeklődésről tudósít, meg­ ben Teles értesíti a bizottságot, hogy hajlan­ jegyezve, hogy Szabó Antal megérdemli a dó elkészíteni Jámbor síremlékét. Az össze­ sikert, mert igazán kiforrott, markáns tehet­ gyűlt, illetve 3000 koronára kiegészített ösz- ség. szeget elegendőnek tartja egy nem túlmére­ Az ellenzéki Függetlenség 1907. február tezett síremlék költségeire. A vázlatot még 15-i számában erősen kritikai hangvételű írás az év folyamán elkészíti. A kész emlékművet jelenik meg ismeretlen szerző tollából. A az Országos Képzőművészeti Tanács által ki­ Kultúra és kultúrtanácsos című cikk írója már nevezett zsűri veszi át. Az öntést és a kőfara­ első mondatában megállapítja, hogy „van gó munkát személyesen ellenőrzi. kultúrtanácsos, de nincs kultúránk...”, „... a

105 város összes közintézményei bőgnek a kultú- hozzá, tehát amennyi pénz lesz, annyira írják rálatlanságtól” - állítja a cikkíró epébe már­ ki a pályázatot és 3) A pályázatot a városháza tott tollal. Úgy véli, hogy a városi közkönyv­ építésére való tekintettel másfél év múlva tárat és múzeumot egyedül az egerek hasz­ lehet kiírni. nálhatják. Kultúrát hatósági közvetítéssel „Nagyobb ünnepe még nem volt Szabad­ csak akkor lehet csinálni - szögezi le a helyi kának, mint a szobor leleplezése lesz” - hatóságok működésével elégedetlen publi­ mondja végül Ács, előre ürítve poharát a cista ha a közvetítő ért a kultúrához. medve bőrére. 1907 májusában újabb szoborfölállítási Évek távlatából tekintve szinte hihetetlen ügy kezdődik. A Hungária Szállóban nagy­ az a naivitás és könnyelműség, amely a szo­ szabású értekezletet tartottak a Kossuth- bortervek valóságos licitációjában nyilvánult szobor bizottságának megalakításával kap­ meg Szabadkán a huszadik század első évti­ csolatban. Harminchét társaskör és egylet zedében. Talán a régi városháza lebontása és képviselői voltak jelen. Képviseltették ma­ az új, nagyszabású épület alapkőletétele gukat a szabadkai pénzintézetek is. adott impulzust az egymást követő tervek­ Száztagú intézőbizottság alakult, elnök­ nek. Ha minden szobor- és emlékműmozga­ nek Mukits Simon és Varga Károly or­ lom eredménnyel járt volna, Szabadka nem szággyűlési képviselőt választották meg lett volna az akkori Magyarország szobrok­ (Szabadkai Friss Újság, 1907. május 7.). Má­ ban legszegényebb városa. jus 26-án a Függetlenség című lap közli, hogy Már a Kossuth-szobormozgalom során, megkezdődött a Kossuth-szoborra a gyűjtés. 1908 áprilisában gyűjtés indult egy új mű föl­ „Kossuth apánk szobra hirdesse a város sza- állítására. A Függetlenség április 10-én közli, badságszeretetét” - mondja ki az újság a szé­ hogy operaénekesek és zongoraművészek pen hangzó jelszót, melyhez hozzáfűzi, hogy közreműködésével nagyszabású hangver­ minden fillér segíti a szép célt. senyt rendeznek az Árpád-házi Szent Erzsé­ A városban vendégeskedő Schmidt cir­ betnek emelendő szobor javára. kusz bevételének egy részét sietett felajánla­ A város minden energiája azonban az új ni. A női ipariskola kiállítást és mulatságot városháza nagyszabású építkezésére irá­ rendez a Kossuth-szobor javára. Gyűlik a nyult. így sohasem valósult meg a Kossuth- pénz, az egész város megmozdult. Júliusban szobor, az Árpád-házi Szent Erzsébet-szo- már 47 000(?) korona van a pénzalapban. bor, még kevésbe egy, a fővárosból sugallt Nagy összeg, melyből szép emlékművet lehet Rákóczi-szobor terve. Maradt minden a régi­ állítani, de a gyűjtés folyik tovább. A Szabad­ ben, és a szabadkaiak büszkeségét és becsvá­ kai Takarékpénztár elsőként 4000 koronát gyát kielégítette a hetedhét országon túl hí­ ajánlott föl, évi 800 koronás részletekben. ressé vált városháza cifrán hivalkodó épüle­ Nem csoda, ha 1908. február 26-ig - a Füg­ te. getlenség jelentése szerint - már 5300(?) ko­ Föltehető a kérdés, hogy vajon ismét egy rona gyűlt össze. A mozgalom annyira előre­ láthatatlan kéz állította le a szobortervek haladt, hogy a városi tanács a hely kijelölé­ megvalósítását? Egyáltalán nem elképzelhe­ séről tárgyalt. tetlen, különösen a Kossuth-szobor eseté­ Dr. Ács Jenő a Függetlenség 1908. április ben. Talán Bécs sokallta meg a nemzeti ön­ 19-i számában cikket közöM szabadkai Kos­ tudat ébredését? suth-szobor címmel. Leszögezi: 1) A hely a A szoborakciók idején, az 1907-1908-as városháza előtti tér lehet, tehát nagyarányú­ években egyéb képzőművészeti megmozdu­ nak kell lennie. 2) Elegendő pénz kellene lások - sikeresek és kudarcba fulladtak - vol­

106 tak Szabadkán. A Függetlenség 1907. szep­ közvetít és nem a nemzet érdekeit képviseli, tember 8-án örvendetesnek mondott ese­ tehát másodrendű fontosságú! A szabadkai ményt közöl. A Nemzeti Szalon igazgatósága nép életéből merített anyag igenis fölkelti a ugyanis értesítette Aczél Henriket, hogy első megérdemelt érdeklődést. őszi kiállítását Szabadkán akarja megrendez­ E befejező mondatok zavarba hozhatják ni. Arról is értesítették a képzőművészeti az olvasót, de a kutatót is. Lokálpatrióta élet előterébe lépő Aczélt, hogy a tárlatot szükkeblűség vagy népszerűbb, népiesebb Andrássy Gyula gróf, a szalon elnöke nyitja kultúráért való síkraszállásról van szó a meg­ meg. hökkentő kommentárban? A Szabadkai Szeptember 23-án a Nemzeti Szalon le­ Friss Újság október 24-én arról értesíti olva­ vélben felkéri a városi tanácsot, hogy 600 sóit, hogy a Nemzeti Szalon kiállítását 1908 korona segélyt nyújtson a tárlat megrendezé­ januárjára halasztották. Valótlan a hír. A tár­ séhez, melynek időpontja 1907. október 27. latot véglegesen levették a napirendről, és november 3. között lesz. csak évek múlva került rá sor. „Kérjük a Nagytekintetű Tanácsot - áll a A Nemzeti Szalon sikertelen kiállítási ak­ levélben - a kiállítást pártfogásába venni, a ciója idején más, a képzőművészettel össze­ 600 koronát utalványozni, a Pest-szálló nagy- függő eseményeknek színhelye is volt Sza­ és kistermét átengedni...” badka. 1907. szeptember 28-án közlemény Aláírók: Ernst Lajos ügyvezető igazgató, jelenik meg a Friss Újságban. Tudatja a város gróf Edelscheim Gyula és Déry Béla titkár. közönségével, hogy Polgár Miklós, a felső le­ A helyi sajtó szkeptikus a kiállítás sikerét ányiskola tanára festőtanfolyamot nyit „a illetően, pedig a város eleget tett a szalon művelt hölgyközönség részére”, melyen ak­ kérésének, megszavazta a 600 korona hozzá­ vareli, alaprajz, olajfestés és iparművészeti járulást, és a Pest Szálló nagytermét is föl­ tárgyak festése képezik a tantárgyat. Az ok­ ajánlotta a rendezőségnek. Ezenfelül előke­ tóber 15-én nyíló tanfolyam tandíját 5 koro­ lő személyek: Bezerédi főispán és báró Pod- nában állapították meg. maniczky Endre vállalták a kiállítás védnök­ Ez is egyike azoknak a kísérleteknek, me­ ségét. A szervezőbizottság elnöke dr. Bíró lyek szinte állandósultak a városban. Ennek Károly lett. A tárlat előkészítésén 200 tagú a hagyománynak évtizedeken át lesznek kö­ hölgybizottság fáradozott. vetői, jóllehet sem akkor, sem később nem Föltehető a kérdés: egy vidéki városban voltak túl sikeresek. Viszont egyetlen képző­ kell-e több a siker biztosítására? A tamásko- művészeti tanfolyam sem hagyja ki a század­ dó újságírók álláspontját igazolták a fejlemé­ fordulót követő években az iparművészetet nyek. A Függetlenség 1907. október 17-én mint tantárgyat. A szecesszió egész Európá­ rövid közleményben bejelenti, hogy a Nem­ ban fölfokozta az ipari formatervezés és zeti Szalon kiállítását elhalasztották. Ehhez használati tárgyak művészi kidolgozásának terjedelmes kommentárt fűz a szerkesztőség. igényét. Szabadkán főleg az építkezésben Nem a Nemzeti Szalon szenvedett vere­ hagyott hátra a stílusmozgalom néhány kivá­ séget, hanem a nemesítő művészet - állapítja ló követője maradandó alkotást az utókorra. meg az írás szerzője. A drámai hangú írás 1907-ben a város még egy művészi alkotás szerint Szabadka népe közönyös minden mű­ birtokába jutott. A tanács minden különö­ vészet iránt, ami nem a nép leikéből fakad. sebb hírverést és pályázatot mellőzve meg­ Az ilyen érdekes és elgondolkoztató állás­ bízta Szirmai Antal festőművészt Rákóczi fe­ foglalást egy még meglepőbb gondolat köve­ jedelem arcképének megfestésével. A kész ti: A Nemzeti Szalon internacionális kultúrát festményt szeptember 25-én leszállította a

107 művész. A Függetlenség 1907. október 12-i sét kéri. A kép ugyanis nagyobb lett, s 500 híre szerint a képet a tanácsteremben he­ korona helyett 700-at kér, a képkeretért pe­ lyezték el, de a gyűlésre összejött közigazga­ dig külön 170 koronát számol föl. Ez rámutat tási bizottsági tagok, miután megtekintették arra a tulajdonságára, hogy nemcsak festeni, Szirmai alkotását, azon véleményüket fejez­ de „számolni” is tudott. A tanács nem ismeri ték ki, hogy a kép rossz! A portré a későbbi el az árkülönbséget, de a képkeretért járó években a városháza padlásáról a Városi összeget, 132 korona és 50 fillér levonással, a Múzeum raktárába került, és nem igazolja az tiszteletdíjjal együtt kifizeti. elmarasztaló kritikát. Aczél 1907júniusában a DMKE ipari osz­ tálya tisztikarának minőségében köriratot in­ tézett a társaskörökhöz. Közölte, hogy Ap- Gaál Ferenc síremléke - Nemzeti ponyi Albert vallás- és közoktatásügyi mi­ Szalon-tagság niszter egyes vidéki központokban közmű­ velődési házat szándokozik építtetni. Sza­ badkának szüksége van ilyen intézményre, és 1908-ban Szabadka képzőművészeti élete vezető helyet kell betöltenie Délvidék kultú­ Aczél Henrik jegyében kezdődik. Február 28- rájában. Kéri, hogy a körök mielőbb foglal­ án a Szabad Lyceum keretében előadást tar­ kozzanak az üggyel, hogy megkönnyítsék a tott az iparművészet fejlődéséről. Egyébként DMKE ez irányban tett lépéseit. rendkívül aktív ezen a téren a Délmagyaror­ Aczél úgy áll ki Szabadka mellett, mintha szági Közművelődési Egyesület (DMKE) a város szülöttje lenne. A kultúrpalota terve keretében. Az egyesület ipari osztályának sem akkor, sem később nem valósult meg. titkári tisztségét is vállalta. 1908. május 7-én a Bácskai Napló időszerű­ Az Iparművészeti Társulat is ilyen tevé­ nek tartja a kérdés újbóli fölvetését, ha nem kenységet fejt ki a városban, ezzel megelőzve is eredeti formájában. A Raichle-palotát a más téren előrehaladottabb városokat. ugyanis a család elköltözése miatt eladják. A Aczél, bár élete végéig hű marad az ipar­ lap szerint a díszes épület megfelelne kultúr­ művészeti alkotást és az ipari formatervezést palotának. Az ügy jóindulatú kezelésére előmozdító mozgalmakhoz, a festészetet apellál. A palotát nem vásárolta meg a város, sem hanyagolja el. 1908. április 3-án a városi s nem lett egy hasznos középülettel gazda­ tanácsnak benyújtja ajánlatát a lebontásra gabb, de szegényebb lett egy kiváló egyéni­ kerülő régi városi székház és szintén lebon­ séggel. A korábban anyagilag tönkrement tandó környékének megfestésére (190/1908 Raichle-re valószínűleg az új városháza épí­ számú iratcsomó). Egy kép árát 500 koroná­ tésével kapcsolatban benyújtott pályatervé­ ban jelöli meg, de megjegyzi, ha két képet nek háttérbe szorulása is kihatott, amikor rendelne a város, úgy darabja 400 koronába elhatározta, hogy elköltözik a városból. kerülne. A Bácskai Hírlap 1908. április 19-én közli „A régi székház és környékeinek megfes­ a meg nem jelölt forrásból származó hírt, tése városunk kultúrtörténetére nézve fon­ hogy Kopilovics István festőművész rövide­ tos lévén.” A városi tanács 7812/1908 számú sen kiállítást rendez Szabadkán. A Függet­ határozatával elfogadja Aczél ajánlatát, és lenség valamivel később, április 26-án megír­ egy kép megfestését rendeli meg 500 koro­ ja, hogy a bajmoki származású festőművész, náért. A képet a művész megfesti és 1909. aki Bács-Bodrog vármegye támogatásával január 16-án leszállítja Vojnich Ferenc fő­ Münchenben, majd Párizsban tanult, jelen­ jegyzőnek. Egyúttal a „különbözet” kifizeté­ leg Firenzében képezi magát, pár hónap

108 Keller Albert: Gaal Ferenc síremléke

múlva Rómába megy és bevégzi tanulmánya­ radtak, addig Topolya kevésbé reklámozott it. A tehetséges művész Magyarországra uta­ mozgalmát valóra váltja. 1908. szeptember zik, és festményeiből Szabadkán kiállítást 21-én ünnepélyesen leleplezik a kiváló or­ rendez. Lehet, hogy Kopilovicnak voltak vos, dr. Hadzsy János emlékére emelt mell­ ilyen tervei, de ezek nem valósultak meg; szobrot. Az ünnepségen az alkotó, Teles Ede önálló kiállítást sem Szabadkán, sem másutt is megjelent. Az egyik szónok Telesre mon­ nem rendezett. dott felköszöntőt. Szabadkán pedig tovább Miközben a városban a szoborfelállítási folyt a gyűjtés a soha meg nem született akciók csak nagydobra vert szándékok ma­ Szent Erzsébet-szoborra...

109 Végül is történt előrehaladás. Az a hatá­ síremlékbizottság „a síremlék felállításával rozat, amelyet a városi tanács két évvel előbb, már ellátott”. 1906 decemberében hozott Gaál Ferenc sír­ Az emlékoszlop - ez a valóban sikerült, emlékének fölállításával kapcsolatban, ismét tipikusan szecessziós alkotás - 1914-ben vég­ napirendre került. A Bácskai Napló 1908. re a helyére, a bajai úti temetőbe került, de a október 6-án Gaál Ferenc emlékezete című bonyodalmak még két évig tartottak. A Bács­ írásában fölteszi a kérdést: Két éve meghalt, megyei Napló 1916. január 14-i tudósítása miért nincs síremléke? A zombori Kaszinó da­ szerint 1914-ben a város formai okokból lárdájának elnöke, bajsai Vojnich István akciót visszatartott 800 koronát, ezért Keller szob­ indít a síremlék javára. November 20-án Sza­ rász és más iparosok a bírósághoz fordultak badkán megalakul a Gaál-síremlékbizottság. keresetükkel. Az oszlopról időközben le­ Egy éven át sikeresen működik: különféle esett a dombormű, és senki sem törődött ve­ rendezvények és hangversenyek bevételéből le. Már javában dúlt a háború. előteremti a szükséges összeget és megbíza­ 1909 folyamán Szabadka város nagysza­ tást ad az emlékmű tervének elkészítésére. A bású építkezési programot dolgoz ki. Költ­ Bácsmegyei Napló 1911. december 19-én je­ ségvetési összegét 10 950 000 koronában ál­ lenti, hogy Kara Mihály pesti szobrász elké­ lapítja meg a tanács. A Bácsmegyei Napló szítette a szobor tervét. A bizottság a követ­ 1909. március 24-i számának közlése szerint kező napon úgy határoz, hogy a kivitelezést a városházán kívül még 20 palota építése Keller Albert helybeli szobrászra bízza. A vég­ szerepel a tervben. A hatalmas összegből leges döntés elhúzódott 1912. március 2-ig, kulturális célokra 200 000 koronát irányoz­ amikor a bizottság még egyszer összeült az új tak elő, iskolákat, kórházat, munkásházakat, városháza tanácstermében. tanyai templomokat és kaszárnyát kell építe­ 1913. február 2-án, tehát újabb év elmúl­ni, de Palics fejlesztése sem marad ki. Rend­ tával a Bácskai Hírlap jelenti, hogy Gaál Fe­ kívül nagyratörő és komoly vállalkozó szelle­ renc síremléke, melyet a síremlékbizottság met tükröző elképzelésről és optimista hoz­ Keller 37 szabadkai szobrásznál rendelt, elké­ záállásról tanúskodnak a tervek, ha figyelem­ szült. Fehér carrarai márványból faragták. be vesszük az akkori zűrzavaros és feszült Dr. Dembitz Lajos alpolgármester és Voj­ európai politikai helyzetet, amit az említett nich Ferenc főjegyző elismeréssel nyilatkoz­ újság egyik cikkének a címe is tömören jel­ tak róla. A tanács a következő héten foglal­ lemzett:/! béke haldoklása. kozott a költségekhez való hozzájárulási ké­ Úgy látszik, a város vezetői nem hagyták relemmel és 9067/tan. 1913 számú határoza­ magukat zavartatni, hozzáfogtak álmaik és tával utasítja a mérnöki hivatalt, hogy a Gaál terveik megvalósításához. Nem rajtuk múlt, Ferenc-síremlék alapozását 340 koronát hogy az első világháború kitöréséig csak öt év meg nem haladó költséggel készítse el. A 800 volt hátra, s ez nem volt elegendő minden korona segély 340 koronát meghaladó részé­ elképzelés valóra váltására. Legnagyobb mű­ nek kiutalásához csak akkor járul hozzá, ha a vüket azonban sikerült tető alá hozniuk.

37 A síremlék talapzatába vésett szöveg szerint: „Tervezte és kivitelezte Keller Albert”. Ezek szerint nem a Kara-terv alapján készült.

110 A szabadkai sajtó továbbra is szorgalma­ dogult neje, néhai Lencz Gézáné Rudics La­ san regisztrálja Teles Ede szobrászművész si­ ura nevében adatnak át. 2.) A hét darab kép kereit. A Bácsmegyei Napló 1909. március elidegeníthetetlen, jusson Szabadka város 17-én Teles Ede újabb kitüntetése című írásá­ közönségének tulajdonába, s különösen a ban azt állítja, hogy a szobrász már nem is Rudics család oldalági birtokába soha ne jut­ Magyarországé, hanem az egész világé. Az hasson. 3.) Minden, az ajándékozásból eredő írás megjelenését egyébként az a hír indokol­ esetleges illeték Szabadka város közönségét ta, hogy a lipótvárosi Kaszinó 1000 koronás illeti. díját Teles Ede Tanulmányfej című művével A város, miután a feltételeket elfogadta elnyerte. és az ajándékozást megköszönte, a tárgyak Amíg a neves szobrász a várostól távol ér átvételével dr. Dembitz Lajos alpolgármes­ el nagy sikereket, Szabadkán elszunnyad a tert és Váli Gyula főmérnököt bízta meg. A képzőművészeti tevékenység. 1909. szep­ megbízottak 1909. július 12-én jegyzőkönyvi tember 28-án a Bácsmegyei Napló értesíti lajtstromot készítettek Lencz Géza Bem ut­ olvasóit, hogy a mindig aktív Aczél Henrik és ca 138. számú lakásán az ajándékozott tár­ Liuba Kornél festőművész-gimnáziumi rajz­ gyakról, majd azokat - dr. Dembitz 1909. tanár képző- és iparművészeti tanfolyamot augusztus 4-én, a városi tanácshoz intézett indít. Erkölcsi támogatást a DMKE nyújt. jelentése szerint - ideiglenesen a mérnöki A tanfolyam, melynek kezdetét október hivatalban helyezték el. 15-re jelentették be, 1910. február 15-ig tar­ Az ajándékozott képek körüli ügyintézés tott. Hetente háromszor az ipari tervezés, a ezzel nem zárult le. Tizenöt év múlva egy új figurális rajzolás, a csendélet, a festés és a államban az új városvezetőség foglalkozott rajzolás volt a tantárgy. Havi 10 koronát kel­ vele. lett fizetniük a résztvevőknek. A tanfolyam Az 1907-ben felajánlott kiállítás rendezé­ 1909 novemberében a polgári iskola helyisé­ sének kudarcát a Nemzeti Szalon vezetősége geiben kezdődött, más-más napokon a höl­ nem tekintette végleges és helyrehozhatat­ gyeknek és az uraknak. A század eleji Sza­ lan szakításnak Szabadka közönségével. Ezt badkán egyébként az ilyesmi bevett szokás bizonyítja az a hosszú, háromoldalas levél, volt. Mint más esetben, ezúttal sem közölték melyet Molnár Viktor, a Nemzeti Szalon al- a látogatók számát és nevét. elnöke intézett a város polgármesteréhez 1909-ben a város tulajdonába került az a 1909 szeptemberében. Molnár közli dr. Bíró hét festmény, amely a Rudits-hagyatékból Károllyal: az egyesület 15 éves évfordulóját származott. Lencz Géza építész márciusban azzal kívánja emlékezetessé tenni, hogy „azt beadványban értesítette a városi tanácsot a kulturális működést, melyet a magyar (iktatószám 6631 / tan.), hogy elhunyt felesé­ képzőművészet érdekében folytat, lehetőleg ge, Rudics Laura akaratának megfelelően a megsokszorozza”. Miután részletesen vázol­ kultúrpalotában létesítendő múzeum számá­ ja az egyesület célkitűzéseit, annak decentra- ra számos értékes műtárgyat szándékozik lizálási törekvéseit, hogy a vidéket is minél ajándékozni. A város 4934/909 számú hatá­ nagyobb mértékben vonják be működésük rozatával elfogadja a felajánlott műtárgya­ körébe, kéri a polgármestert, „kegyeskedjen kat, és tudomásul veszi az ajándékozó, Lencz odahatni, hogy Szabadka város közönsége a Géza kívánságát, hogy a hét olajfestésű csa­ Nemzeti Szalon 15 éves évfordulója alkalmá­ ládi képet hajlandó a városnak átadni. ból az egyesületbe alapító tagként belépjen”. A feltételek, melyeket Lencz Géza sza­ (265. számú iratcsomó, 20181 és 25594/ bott meg, a következők: 1.) A képek megbol­ 1909).

111 A főszámvevő megjegyzése november 29- szükre, illetve kiállításuk céljaira megfelelő én: „Fenti célokra ezidőszerint költségvetési termet bocsásson rendelkezésükre. fedezet nincs. Amennyiben a törvényhatóság Dembitz Lajos helyettes polgármester az alapítók soraiba belép, úgy a 200 koronás február 2-án azt a megjegyzést íija a levél alapítványi összeg az 1910. évi költségvetési hátlapjára, hogy mivel a kérvényezők idő­ előirányzat terhére, az »Előre nem láthatók« közben a kaszinó helyiségeit vették igénybe, számlájára utalandó ki.” Az 1909. november a kérvény „levéltárba tétetik”. 30-án tartott rendes közgyűlés 434/kgy. Január 28-án Dembitz értesíti a tanácsot, 20181/tan. számú jegyzőkönyvi kivonata sze­ hogy a kiállítás résztvevőitől két képet (Kéz- rint a törvényhatósági bizottság a megkere­ di-Kovács László: Őszi dal, Glatter Gyula: sés alapján elhatározza, hogy „a kulturális Tanulmányfej) 300 korona értékben megvá­ célt elősegítendő, a Nemzeti Szalon tagjai­ sárolt. A vételt az 1910. január 26-án kiadott, nak sorába alapitó, műpártolói tag minőség­ Nagy Ernő és Fekete Miklós által kiállított ben 200 korona alapító tagdíjjal belép”, az nyugta bizonyítja. A számvevőség 1910. feb­ összeg fedezetéül az 1910. évi költségvetés ruár 10-én a 300 koronát „jutalmak és sege­ „Előre nem láthatók” számláját jelöli ki. delmek számlájára könyveli. A festmények A város tehát nem utasította vissza a leltárba vételével Balogh Károly főlevéltár- Nemzeti Szalon ajánlatát, nem kívánt e téren nokot bízza meg”. A tanács 12. rendes ülésén lemaradni Magyarország városai mögött, jóváhagyta a kiadást. melyekkel egyébként is versenyben állt. A korabeli sajtó sem siklik el az esemény Ami pedig a kiállítás rendezését illeti, azt fölött, sőt, beállítottságától függően külön­ nem siette el. A határozathozatal után még böző módon viszonyul a tárlathoz, illetve an­ majd három évet kellett rá várnia Szabadka nak szervezőihez. műpártoló közönségének. A megnyitás napján, 1910. január 21-én, a Bácskai Napló rövid hírében kifejezi remé­ nyét, hogy „Szabadka műpártoló közönsége Egy kiállítás bonyodalmai - Visszaesés ezúttal sem tagadja meg magát”. A Bácsmegyei Napló január 26-án Kiállí­ tás a Kaszinóban című cikkében közöl beszá­ ■ Míg a legreprezentatívabb művészeti molót a képzőművészeti eseményről. „Ör­ egyesület, a Nemzeti Szalon kiállítási tervei vendetes, hogy már van érdeklődés a képző­ csak hosszú előkészületek után, vagy egyál­ művészet iránt” - állapítja meg a cikkíró. Tö­ talán nem valósulnak meg, addig a magán­ megesen látogatják a tárlatot, a vásárlási kezdeményezés alapján összeverődött cso­ kedv sem hiányzik. Nem is csoda, hiszen Li­ portok vagy egyének különösebb nehézsé­ nek, Hollós, Widder, Nagy Ernő és a többiek gek nélkül mutatkoznak be a szabadkai kö­ ismert és népszerű művészek. A kiállítás ke­ zönségnek. 1910. január 17-én egy festőcso­ retében tombolát is rendeznek a szervezők, port nevében Fekete Miklós és Nagy Ernő András Ernő, Havas Károly és Fenyves Fe­ festők levéllel fordultak dr. Bíró Károly pol­ renc publicisták pedig témába vágó elő­ gármesterhez. A festőművészek, név szerint adásokat tartanak. Pataki László, Kézdi-Kovács László, Linek A Bácskai Napló szerkesztősége fordula­ Lajos, Widder Félix, Németh Bertalan, Páldy tot tesz. A tárlat pártolása helyett dr. Sz. Zoltán, Veres Ernő, Ott Zoltán, Ács Mariska, tollából támadó hangú írás jelenik meg janu­ Fejér Sándor, Hollós Károly, Bánsághy Vince ár 29-én. A szerző először Fekete Miklóson, és Ring Jenő megbízottai kérték, hogy ré­ a kiállítás rendezőjén veri el a port, a festő­

112 két szélhámosoknak nevezi, mondván, hogy Február 20-án egy kevésbé ismert szabad­ a Nemzeti Kaszinó vezetősége bajban van, kai szobrászról, eddig csak egyszer, a barátok mert a termekben látható több száz kép kö­ templomában végzett munkáival összefüg­ zül csak néhány művészi alkotás. gésben említett Eberhardt Mihályról emléke­ Aczél Henrik is csatlakozik a csoportelle­ zik meg a Bácskai Napló. Kitűnt, hogy a már nes akcióhoz, és a Bácskai Napló január 30-i egy éve öngyilkosságot elkövetett szabadkai számában tiltakozó nyilatkozatot tesz közzé, szobrász lakásáról elloptak néhány értékes mert Fekete Miklós „lekollégázta”. „Gyanús szobrot, amit orgazdákon keresztül értékesí­ képvigécek engem ne nevezzenek kollégá­ tettek. A kevéssé ismert művész a Malusev nak” -jelenti ki. A képsorsolással kapcsolat­ Sándor által szerkesztett Szabadka sz. kir. ban is visszaéléseket véltek felfedezni, mert város czim- és lakjegyzékében kőszobrász­ a pénzügyőrök a bejelentett 200 sorsjegy he­ ként szerepel, aki a III. kör Béla utca 753. lyett állítólag 1000 darabot fedeztek fel, de szám alatt lakott. Hátrahagyott munkái nem addigra már Zomborban tartózkodott a kiál­ ismeretesek. Hogy az értékesnek tartott és lítócsoport. ellopott szobrok kitől származtak, arról nem Januárban a városi tanács 120 koronáért számolt be a sajtó. megrendelte Benczúr Gyula Millenniumi hó­ A z Aczél Henrik által vezetett és már em­ dolat című képét az új városháza részére. A lített művészeti tanfolyam működésének hí­ Bácskai Napló január 21-i közlése szerint a re túljutott Szabadka határán. A Bácskai „gyönyörű olajfestésű kép” megérkezett és a Napló 1910. április 1-jén a Pesti Hírlap ezzel Könyves Kálmán könyvkiadón keresztül foglalkozó cikkét idézi a Művészet Szabad­ részletre is megrendelhető. A cikk meg sem kán című írásában. említi, hogy csupán jobb minőségű másola­ A pesti lap szerint másutt a művészkoló­ tokról, nyomatokról lehet szó, hiszen eredeti nia a városra vagy az államra támaszkodik, képet 120 koronáért és részletre Benczúr Szabadkán Ruskin elvei alapján a DMKE nem árusított. alapított művészeti iskolát Aczél Henrik és 1910. február 3-án Góhl Ödön, a MagyarLiuba Kornél vezetésével. A cikk szerzője Nemzeti Múzeum éremtárnoka értesíti a méltatja Aczél alapos szaktudását. Német és szabadkai főgimnáziumot, hogy Teles Ede angol iparművészeti elméletek mellett nö­ 1500 korona értékű állami aranyérmét, vendékeit megtanítja a tárgyak formaszépsé­ mellyel 1908-ban tüntették ki, ajándékképp gére. „A vidéknek erre van szüksége - szöge­ elküldi a szabadkai főgimnáziumnak. zi le a cikk írója - és nem ultraviolett festőis­ A városi tanács ezzel kapcsolatban márci­ kolákra.” us 10-én a következő, 2697/910 számú hatá­ Aczél Henrik festői reputációja mellett rozatot hozza: az aranyérem „átengedtetik a iparművészeti és formatervezési oktatói polgármesteri hivatalnak, azzal, hogy a pol­ munkájával vív ki magának újabb elismerést. gármester úr felkéretik, hogy Budapesten 1910 júniusában egy képajándékozási ügy járván Teles Edének a város köszönetét sze­ aktája kerül a városi tanács asztalára. Öz­ mélyesen szíveskedjék tolmácsolni”. vegy Váli Béláné egyleti elnök a Szeretet Az ajándékozás azt bizonyítja, hogy köl­ Nőegylet nevében fölajánl a városnak egy csönös volt a város és Teles Ede egymás irán­ művészi értékű oltárképet valamelyik tanyai ti tisztelete. A sikeres szobrász nem mulasz­ templom javára (132/1910 iratcsomó, tott el egy alkalmat sem, hogy ne fejezze ki 10583/tan.). A tanács június 11-én az ajándé­ ragaszkodását a városhoz, hiszen gyermek­ kot elfogadja, köszönetét nyilvánítja ki az korát és ifjúságának egy részét itt töltötte. akkor még meg nem nevezett festőtől szár­

113 mazó, de muzeális értékű kép ajádékozói- Bácskai Napló január 6-án a laphoz mindig nak. közel álló Bátori Mihályról közölt méltatást. Július 11-én Romich Gerő kinevezett ta- A kissé reklámízű írás megállapítja, hogy vankúti lelkész-plébános 12713/tan. szám Bátori méltán képviseli az átmenetet a mű­ alatt iktatott beadványával kéri a tanácsot, ipartól a valódi művészetig. Legutóbb Gyön­ hogy a Szeretet Nőegylet által felajánlott gyösön nyilatkoztak elismerően ottani temp­ Mária-képet a tavankúti új templomnak ad­ lomfestéséről. „A szerencsés témájú freskók ják. A tanács július 9-én határozatot hoz: a elevensége... művészi szépségei a templom­ művészi festésű Mária-oltárképet a tavankú­ nak.” Blaskovits Bátori pályafutása során ti templomnak adományozza. Szabadkán kívül aratott sikereket. Saját ha­ Majdnem egy év múlva, 1911. május 10-én zájában ő sem volt próféta, ritkán kapott na­ keltezett, 9235/1911 tan. számú dokumentum gyobb megrendeléseket. derít fényt a Mária-oltárkép festőjére, amikor A század eleji években Magyarországon, a tanács 90 koronát utal ki Aczél Henriknek a pontosabban a magyar fővárosban annyi hi­ Jakobey-féle Mária-oltárkép restaurálási költ­ vatásos festőművész van, hogy megélhetésük sége címén. Ez a kiutalás említi először Jako- a szervezettség különböző formáira kénysze­ bey Károly festőművész nevét, akinek több ríti őket. A Nemzeti Szalonon és a Műcsar­ oltár- és mennyezetképét találni a szabadkai nokon kívül elismert és becsmérelt, államilag és környékbeli templomokban. támogatott és magánvállalkozásból fenntar­ 1910-ben még egy, az előbbitől merőben tott egyesülések jönnek létre. A budapesti különböző ajándékhoz jut a város. Az új vá­ Művészház még 1910-ben elzárkózik egy, a rosháza számára szállításokat eszközlő Zsol- nevében fellépő Magyar Művészet Rt. elne­ nay-gyár tulajdonosa 1910. augusztus 10-én vezésű társulat működésétől és képvigécek- Pécsről keltezett levelében értesíti Váli Gyu­ nek nevezi őket. Nem egészen világos, hogy la főmérnököt, hogy a palicsi fürdő szépségé­ a Bácsmegyei Napló 1911. március 23-án nek hatására elhatározta, ajándékképpen a megjelent számában beharangozott, Magyar fürdőhelynek vázát küld. Rövidesen két váza Műkereskedelmi Vállalat által rendezendő érkezett. (Az egyiket megrongálták, de hely­ szabadkai kiállítás szervezői tulajdonképpen reállították; ma is helyükön állnak.) nem a „képvigéceknek” nevezett csoportok 1910 végén ismét az Aczél által vezetett közé tartoznak-e. DMKE ipari szakiskola hallat magáról. A A lap úgy találja, hogy a DMKE termei­ Bácskai Napló november 13-án közli, hogy a ben kiállító jó nevű festőművészek fiatal, szerb templom renoválása befejeződött, és erőteljes művészegyéniségek, akik tanács­ ez alkalommal az iskola növendékei művészi adójuknak a millenniumi években hírnevet kivitelezésű könyvet ajándékoztak a görög­ szerzett Feszty Árpádot szerződtették. Az keleti egyháznak. A könyvet az egyik kira­ intézmény állítólag megmenti őket a műke­ katban közszemlére tették. reskedőktől. A kiállítók: Juszkó Béla, Kézdi- A bőrből készült díszes könyvet valószí­ Kovács László, Zorkóczy, Zord, Bánsághy, nűleg Aczél Henrik tervezte, hiszen iparmű­ Fejér és Pauly elhatározták, hogy a Nemzeti vészeti tevékenységének java részét éppen a Szalon és a Műcsarnok példájára ők is beve­ bőrdíszmű kivitelezésének szentelte. Az ér­ zetik a részletfizetést. tékes műtárgyat a görögkeleti egyház irodá­ A kiállítást március 25. és 30. között tar­ jának egyik szekrényében őrzik. tották. A zárás napján a Bácsmegyei Napló Mivel 1911 kezdetén nem történt semmi sajnálattal közli, hogy a képek iránt nincs említésre méltó képzőművészeti esemény, a érdeklődés, pedig első állomásuk Szabadka

114 volt. Mivel egyetlen képet sem adtak el, tom­ A képzőművészeti eseményekben gaz­ bolát rendeztek. A beszámoló írója ez alka­ dagnak nem mondható 1911. év érdekes lommal sem mulasztja el megjegyezni: köny­ előadással zárult. December 15-én a Szabad vet már olvasnak, de festmény még nem kell Lyceum keretében dr. Pásztori Endre vetítés­ a szabadkaiaknak. sel egybekötött felolvasást tarto ttá natura­ Más megállapításra kényszerül ez a lap lizmus, realizmus, impresszionizmus és ide­ 1911. július 2-án, amikor a DMKE évzáró, alizmus a modem festészetben címmel. ünnepi kiállításáról ír beszámolót Művészi ki­ A Bácsmegyei Napló szerint az Uránia állítás címmel. termét betöltő közönség különösen a vetített „A kiállítás bizonyítéka, hogy ebben a vá­ képeket fogadta nagy érdeklődéssel, a felol­ rosban is fészekre találtak a művészi törek­ vasást pedig lelkesen megéljenezte. Dr. vések” - írja a recenzens. Tehát kép még nem Pásztori nem először tartott képzőművészeti kell, de a művészi törekvések kellenek! Az tárgyú előadást. Évekkel előbb megjelent Aczél Henrik és Liuba Kornél által vezetett írásai hozzáértésről tanúskodtak. iskola növendékeinek tervezetei, olajfesté­ szeti munkái és akvarelljei - a beszámoló szerint - a „legmagasabb igényeket is kielégí­ Tornyai Szabadkán - A Nemzeti Szalon tik”. második kiállítása Az iskola tárlata újabb bizonyíték, hogy a városban ez az intézmény az esztétikai és művészeti nevelés központja lett, sikerét pe­ Az 1912. év kevéssé reklámozott kiállítás­ dig elsősorban a már említett két művész mű­ sal indult. Fáy Sándor rendezésében január ködésének köszönheti. 15-én mintegy 50 festmény került a kaszinó A városi tanács ebben az évben is a város­ termeibe. A Bácsmegyei Napló január 20-án háza építésével és annak költségével van le­ arról értesíti olvasóit, hogy a tárlatot mind kötve; képvásárlásra, rendelésre nem kerül­ többen látogatják, mert Fáy, aki rövidesen het sor. A Műcsarnok sorsolásán azonban Párizsba utazik, értékes képeket kínál a kö­ megint kedvezett a szerencse, újabb képet zönségnek. Ezúttal néhány kép gazdát cse­ nyert. Az 1911. augusztus 31-én hozott, rélt. Dr. Milkó Izidor megvette Fáy Sándor 7142. számú tanácsi határozattal Dembitz Lidércfény és köd című festményét, Koh Mór Lajos helyettes polgármestert bízták meg a egy-egy képet vett Náray Auréltól és Fáytól. kép kiválasztásával. Dembitz választása A kamarakiállítás egyébként az év jelentős Reinfuss Ede Pünkösdi rózsák című alkotásá­ képzőművészeti eseményeinek csak beve­ ra esett. zetője volt Szabadkán. Ez az év sem múlt el egyéni kiállítás meg­ Január 8-án hírül adta olvasóinak a Hétfői rendezése nélkül. Október 21-én a Pest Szál­ Hírlap, hogy Munkácsy tanítványa, Tornyai ló nagytermében Bánsághy Vince festőmű­ János kollektív kiállítást szándékozik ren­ vész nyitotta meg - a Bácsmegyei Napló sze­ dezni Szabadkán. rint - az értékes kiállítást, melyen számos „Annyi sok, a művészet szent égisze alatt színvonalas festmény vonta magára a közön­ történt kalózkodás után az ember már hinni ség figyelmét. Bánságinak előzőén Budapes­ sem mer afféle kósza hírben, hogy Szabadká­ ten és Temesvárott volt önálló tárlata, és a ra komoly, hivatott ember is elmerészkedjék látogatóknak „nagy műélvezetben” volt ré­ műveivel.” így kezdődik a „saját tudósítónk­ szük. Hogy a kiállító milyen anyagi sikert ért tól” származó híradás, mely tudatta az olva­ el, arról nem szólt a jelentés. sóval, hogy Tornyai János, az „országos nevű

115 tősgyökeres magyar festőművész” elhozza képvásárlásra is megszavazott egy bizonyos Szabadkára Európa-szerte ismert kollekció­ összeget, megtévesztők. ját. A város múzeumának és könyvtárának A kiállításra a kaszinó elnöksége a dísz­ anyaga ládákban porosodik, a művészetet termet bocsátotta a művész rendelkezésére. csak két szobor hivatott hirdetni. Mindkettőt A bejelentett időpont tévesnek bizonyult. - a kaponyai emlékművet és a Szenthárom­ A Bácskai Napló február 17-én beszámolót ságot - olyannak tartja a cikkíró, hogy „in­ közölt a 16-án lezajlott megnyitóról, amelyen kább ne lenne”.38 kevés előkelő személy jelent meg, jóllehet Az emlékmű- és szoborhiány felrovása in­ Tornyainak a legutóbbi időben festett művei dokolt, de egy város képzőművészeti életét megérdemlik az őszinte elismerést. nem lehet kizárólag ezen a prizmán keresz­ „Az Alföld Petőfije” - állítja a cikk szer­ tül vizsgálni. A ládákban porosodó múzeumi zője. Tornyai festészete magán hordozza a és könyvtári anyag rendezése sokáig késleke­ mester igazi magyar érzését, az Alföld szere- dett. tetét. A mester figyelemre méltó gesztussal A borúlátás és az igazság feltárása azon­ emelte a tárlat érdekességét: kiállította Mari ban nem akadályozta meg a Nemzeti Szalon nevű szolgálójának néhány megkapóan naiv második kiállításának megrendezését Sza­ művét. badkán. Az előkészületek a Pest Szálló (te­ A városi sajtó sajnálatosan keveset foglal­ hát nem az új városháza) termeiben folynak. kozott Tornyai képeinek igazi értékeivel. Markó Ernő és Rubovics Márk műtáros már Hazafiasságának és magyarságának hangsú­ kicsomagolta a vasúton érkezett csaknem lyozásával a művészi kvalitások méltatása a 300 műtárgyat, száznál több művész munká­ háttérbe szorult. Csak későbbi információk­ ját. A képek értéke 50 és 30 000 korona kö­ ból derül ki, hogy Tornyai kiállítása anyagilag zött mozog. egyáltalán nem volt sikeres. A május 5-re tervezett megnyitót dr. 1912 tavaszán egymásnak ellentmondó Purgly Sándor és dr. Bíró Károly vállalta. Az hírekben számol a sajtó a Nemzeti Szalon 52 vidéki művész mellett a szabadkai Szirmai kiállítási szándékáról. A Bácskai Napló már­ Antal részvételére is számítanak. A követ­ cius 7-én közli: a Nemzeti Szalon kérést inté­ kező napon, május 3-án Aczél Henrik és Far­ zett a városhoz, hogy az április végére vagy kas Béla részvételét is említi a Bácskai Nap­ május elejére tervezett szabadkai kiállítás ló, az utóbbiról megjegyezve, hogy „méltóan céljaira bocsássa rendelkezésére az új város­ fogja képviselni Szabadkát”. háza nagytermét világítással, egyben kéri, Az ismert nevek között szerepel Benczúr biztosítsa a képvásárlást. A Bácsmegyei Nap­ Gyula, Feszty Árpád és felesége, Jókai Róza, ló március 24-én Szabadka a művészetért cí­ továbbá Glatter Ármin, Juhász Árpád, Kaczi- mű cikkében szokatlanul borúlátóan ír a ányÖdön, Markó Ernő, Olgyai Viktor, Nádler Nemzeti Szalon tárlatának esélyeiről. A fő­ Róbert, Zemplényi Tivadar, több művésznő, városi lapok cikkei, melyek szerint a város Nyilasy Sándor, Koszta József és Istók János helyt adott a szalon kiállítási kérelmének, és szobrász. A hírek szerint Szabadkán valósá-

38 Stróbl Alajos Erzsébet-szobráról rendszeresen megfeledkeznek az újságírók.

116 gos művészjárás lesz, mert a kiállítók közül sen 35 kép és szobor cserélt gazdát. A lapok sokan megjelennek. egyöntetű véleménye szerint a szalon kiállí­ A Bácskai Hírlap május 4-én Séta a Sza­ tása Szabadka igazi kulturális ünnepe volt. lon tárlatán című tájékoztató írásában Több évtized távlatából is jelentős dátum Zemplényi Tivadar munkáit helyezi minde­ 1912. május 5. a város képzőművészeti életé­ nek fölé, mert a művészt „erő, zsenialitás és nek szempontjából. A 35 eladott alkotás és tudás jellemzi”. Farkas Béla pasztelljei feltű­ 6000 látogató óriási eredmény. Szabadka, ez nést keltenek. Oláh Sándor sajnálatosan a tunyának mondott parasztváros, abban az nem vesz részt a kiállításon, mert nagyobb évben, amelyben befejezték az új városháza kollektív tárlatra készül. építését, túltett önmagán. A kiállítást 1912. május 5-én Déry Béla, a A szalon kiállítása nem is az egyetlen ese­ szalon igazgatója méltatta, dr. Bíró Károly mény ebben a békeévben. A Bácsmegyei polgármestser pedig megnyitotta. A város Napló június 2-án közli, hogy a vendégsze­ megvásárolta Kézdi-Kovács László, Kacziány replő Fővárosi Új Színpad díszleteit Rippl- Ödön és Glalter Ármin egy-egy képét. Rónai festette. A színfal, melynek festésében A megnyitó napján a Bácskai Napló A Biró Mihály és Gulácsy Lajos is részt vett, képzőművészet és a vidék című írásában meg­ szenzációszámba megy. Ilyen nevek hallatán állapítja, hogy mind nagyobb az érdeklődés a felért egy kisebb tárlat anyagával, a közön­ képzőművészet iránt, csak helyes mederbe ségnek pedig élményt nyújtott. kell terelni. Az értéktelen portékát és a ha­ 1912 augusztusában Bencze Ferenc saját misítást mellőzni kell, az üzérkedőktől pedig kezűleg írt ajánlatot nyújt be a városi tanács­ meg kell szabadítani a vidéket. nak az új városháza megfestésének tárgyá­ A műpártolók és a város összefogásának ban (224/1912 iratcsomó 18743/1912). Leírja lett is eredménye. Május 7-ig 4000 korona az új városházának és környékének szépsé­ értékű képet vettek meg a szabadkaiak. A gét. Úgy véli, hogy ennek megfestése komp­ Bácskai Napló május 8-án joggal állapítja likáltabb, mint a korábbié volt, ezért a vala­ meg, hogy a tárlatnak nem csak erkölcsi sike­ mikor (Aczélnak) kiutalt 500 korona helyett re van. A város vásárlásán kívül Markó öt 600 koronát bátorkodik a képért kérni. Ké­ képe kelt el, Kapás Sándor Ifjúságcímű szob­ relmét művészi múltjával támasztja alá: rát dr. Szilassy Mórné vette meg. 39 Képeket „Mint a bécsi Képzőművészeti Akadémia Lelbachné, Regényiné, dr. Békeffy Gyula vá­ rendes növendéke az 1894-ik évben a Dessa- sárolt. A következő nap Szirmai Antal, Ba- uer-díjat nyertem, 1902-ben pedig Frigyes ditz Ottó, Edvi Illés Aladár és Józsa Károly, főherceg őfenségének életnagyságú képét május 9-én Beődy-Balog Gábor, valamint is­ magas megelégedésére természet után fes­ mét Markó és Edvi Illés Aladár adott el képe­ tettem Pozsonyban. ” ket. Bencze egyéb sikerei mellett megemlíti, Május 11-én, a zárás előtti napon, az hogy „városunkban pedig az előkelőség előbbiek mellett még Kiss Károly és Dudits egész sorozatát festettem, teljes sikerrel”. Andor munkáit vásárolták meg. A Bácskai Megígéri, hogy ha megkapja a megbízást, a Hírlap 12-én összegezi az eredményt: össze­ lehető legjobbat nyújtja.

39 Az első ismert magán-szoborvásárlás Szabadkán.

117 A tanács elfogadja ajánlatát, megbízza az kőt elkészítésére, azzal a kikötéssel, hogy új városháza megfestésével, de a kért 600 költségvetése nem lépheti túl a 3000 koronát korona helyett csak 500 koronában állapítja (249/kgy. 14732/tan. 1912). A javaslatot a meg tiszteletdíját, vagyis annyiban, amennyit közgyűlés elfogadta, majd a belügyminiszté­ Aczél Henrik kapott a régi városháza meg­ rium 158818/1912 számú döntésével jóvá­ festéséért. hagyta az emlékkőt elkészítését. Szeptember 18-án kész a kép, legalábbis Az új városháza tervezői, Komor Marcell erre utal az az elismervény, amelyet a festő és Jakab Dezső építészek 1912. július 17-én állított ki a megállapított összegre. A két vá­ elküldték tervvázlatukat Váli Gyula városi rosházát megörökítő festmények átvészelték főmérnök címére. A budapesti építészek ki­ a zivataros időket, ma is eredeti helyükön fejezték reményüket, hogy megfelel a pol­ láthatók. gármester kívánságának. Nem ajánlják, hogy Nem ismeretes, hogy Oláh Sándor fiatal az emlékkutat carrarai márványból készít­ szabadkai festőművész, aki müncheni tanul­ sék, szerintük a kemény mészkő jobb lenne. mányai után Nagybányán és Kecskeméten Beszerezték Kisfaludi Stróbl Zsigmond köte­ dolgozott, miért nem állított ki a szalon 1912. lező ajánlatát, amit szintén mellékelnek. évi szabadkai kiállításán, hiszen a sajtó érte­ A neves művész a budapesti építészekhez sülése, mely szerint önálló tárlatra készült, küldött ajánlatában közli, hogy a palicsi kút alaptalannak bizonyult. Ez azonban nem je­ megmintázása - kőbe faragása (I. osztályú lenti azt, hogy nem szándékozott városában mészkőből) - és felállítása a helyszínen 2900 tevékenykedni. Ellenkezőleg: 1912. június koronába kerül. Kötelezi magát, hogy a meg­ 25-én beadvánnyal fordult a városi tanács­ rendelés napjától számítva hat héten belül hoz. Kérte, hogy festőiskola céljára a nyári elvégzi a munkát, hacsak valamilyen rendkí­ hónapokra adják át neki a Damjanich utcai vüli akadály nem gátolja meg ebben. központi elemi iskola két tantermét, kiszol­ A tanács azonban nem a kiváló építészek gálással. A városi tanács 14694/tan. számú által ajánlott, már akkor jó nevű fiatal határozatával júliusra és augusztusra átenge­ Stroblt, hanem a szabadkai kőfaragó- és már­ di a kért tantermeket Oláh Sándornak, de ványipart bízta meg a díszkút kifaragásával. kiszolgálás nélkül. Hogy milyen sikere volt a A szecessziós alkotás kitűnő helyre, köz­ nyári iskolának, arról nincs információ. Tény vetlenül a tópartra került. A hatvanas évek­ azonban, hogy Oláh már egész fiatalon, ben, az általános „áthelyezés” során másutt 1912-ben megkezdte pedagógusi működé­ állították fel, s helyébe a környezet stílusától sét, melyet egészen haláláig folytatott. teljesen elütő, esztétikailag sem kiváló szob­ Képzőművészeti oktatásban abban az év­ rászati alkotást tettek. 1981-ben a díszkutat ben nem volt hiány. A Bácskai Napló szep­ restaurálták és eredeti helyére visszaállítot­ tember 10-én közli, hogy az állami felsőbb ták. lányiskolában festőtanfolyam indul. Tantár­ A képzőművészeti alkotások 1912-ben gyai az olaj- és akvarellfestés, valamint a fa és véglegesen polgárjogot nyertek Szabadkán. bársony égetése. A meg nem nevezett egyé­ Mással nem magyarázható a tény, hogy a Ma­ nek által vezetett tanfolyamra megfelelő ké­ gyar Általános Hitelbank szabadkai fiókja a pességű nők is jelentkezhetnek. Bácskai Hírlapon keresztül képsorsolás meg­ A tanács 1912. június 27-én megtartott rendezését jelenti be. Szeptember 19-én a közgyűlésén - a városi székház ünnepségével lap a sorsolással összefüggő kiállításról tudó­ kapcsolatban - előterjesztést tett a Palics sít. Megemlíti, bár egy műkereskedelmi vál­ gyógyfürfő újraépítését megörökítő emlék­ lalat a rendező, a tárlatnak vannak értékei,

118 A palicsi díszkút (Kisfaludi Stróbl Zsigmond terve)

mint Szontágh Tibor Tátrai részlett, Berzen- „őfelségét” ábrázoló képnek, négy portré­ cey Viharzó tengere,BéliVörös Ernő,nak, Szász egy szentképnek, két palicsi képnek és István munkái. Náray Aurél képei Mun- Jantyik Mátyás nagy festményének restaurá­ kácsyra emlékeztetnek. Képviselve van lására, azt állítván, hogy ezek a képek keret kóczy Gyula, Frecskay Endre, Litkei Antal, nélkül rossz állapotban vannak. Bálint Árpád, Szentgyörgyi Sándor, Olt Zol­ A tanács soknak tartotta az Aczél által tán, Papp Sándor, Pentelei Molnár János, kért összeget, csak részmegbízást adott neki, Kéthelyi Zoltán. A kiállítás rosszul sikerült, összesen 330 korona értékben. de sorsoláson is lehet képet nyerni - jelenti a lap tudósítója. A bank akciója nem hozhatta meg a si­ A Solymosi-kiállítás - Oláh Sándor kert. A műkereskedő Nagyváradra, majd szereplése Debrecenbe ment. 1912-ben a város szükségleteiről mindig „jól értesült’Mczé/ Henrik újabb munkák el­ Az első világháború előtti korszakban végzésére ad ajánlatot a városi tanácsnak. A képzőművészeti szempontból az 1912. év a 177/1912 számú iratcsomó dokumentumai legjelentősebb. A Nemzeti Szalon nagysza­ szerint június 8-án benyújtja ajánlatát két bású kiállítását más, kisebb jelentőségű tárla­ életnagyságú képnek, hat térdképnek, egy tok követték; a város is megbízásokkal látta

119 el a művészeket és vásárolt is festményeket. dapesti folyóirat 1913. évi száma megemlíti, Még az év utolsó hónapjában is említésre hogy az Alföldi Képzőművészek Egyesülete méltó képzőművészeti esemény volt. megalakult, elnöknek Teles Edét választot­ A Bácskai Napló december 12-én közli ták, a vezetőségben pedig Hódi Géza, Oláh olvasóival, hogy Solymosi Márton fővárosi Sándor és Tornyai János kapott helyet. műkereskedő 32 jeles fővárosi festőművész Oláh és Tornyai későbbi szoros barátsága válogatott műveit hozta Szabadkára. Közöt­ valószínűleg ebből az időből származik. Teles tük szerepel Csók István, Dudits Andor, Nyi- Ede továbbra is szabadkainak vallja magát, lasy Sándor, Bosznay István, Feszty Árpád és Hódi pedig a háború utáni időkben Szabadka mások alkotása. A kiállítás 1912. december egyik jelentős művészalakja lesz. 12-én nyílt meg a Pest Szállodában. A következő nap a másik szabadkai lap, a Bácskai Hírlap is méltatja a kiállítás anyagát. A z utolsó két békeév Miután megemlít néhány országosan híres nevet, kiemeli a fiatal Oláh Sándor szereplé­ sét, akinek - bár csak hat-hét képpel szere­ Habár az első világháború kitöréséig még pel - „grandiózus tehetsége el nem vitatha­ két békés esztendő volt hátra, a városháza fel­ tó”. A recenzió írója elragadtatását fejezi ki építésével és berendezésével lezárul a város palicsi képei láttán, amelyeket szerinte „cso­ építésének és fejlesztésének háború előtti kor­ dás erő, s a színek nagyszerű harmóniája ka- szaka. Vannak még befejezetlen és megvaló­ rakterizál”. Mindinkább növekvő népszerű­ sulatlan tervek és elképzelések, új tervek is sége mellett szól, hogy már az első nap el­ születnek, de kivitelezésükre nem kerül sor. A adott két képet. képzőművészeti élet tovább pezseg, sőt még a Solymosi tárlatát a sajtó sikernek könyveli háborús években sem szűnik meg teljesen. el, mert nem múlik el nap, hogy ne vásárolja­ Az első világháborút megelőző években nak tőle képet. A kiállítást - a Bácskai Hírlap Szabadka Magyarország negyedik városának szerint - „nagy és előkelő közönség” látogat­ számított, összlakosságának száma megköze­ ja. A tárlatot december 20-án zárták. lítette a 100 000-ret. A statisztikai adatok Nem ez volt az év utolsó kiállítása. A Bács­ szerint 48 932 személy tudott írni és olvasni, kai Napló december 28-án adja hírül az amatő­ a többiek írástudatlanok voltak. Nem csoda, rök tárlatának megnyitását, megjegyezve, hogy ha ilyen adatok alapján a fővárosi újságok a közönség „csömörlésig” tele van a kiállítá­ gúny tárgyává tették a város nagyratörő épít­ sokkal. A Bácskai Hírlap 29-én közli, hogy ezt kezési törekvéseit. Való igaz azonban, hogy a tárlatot a Bácsmegyei Műkedvelő Festők 1912-ig kialakult a városközpont, csupán a Egyesülete szervezte. A kezdeményezést di­ külső kerületek maradtak meg a régi, sárba cséretre méltónak tartja. és sötétségbe süllyedő falusi szinten. E lapból ismeri meg az olvasó Balázs G. Lényegében lezárult Szabadka építkezé­ Árpád péterrévei tanár nevét, aki igen jó sének egy korszaka, de ez nem jelentette, karikatúrákkal mutatkozott be az amatőrök hogy a környezet szépítése is befejeződött, kiállításán. még kevésbe szűnt meg a képzőművészeti Az év krónikájához tartozik, hogy Oláh tevékenység. Az 1912. mozgalmas év azon­ Sándor képzőművészeti egyesület megalakí­ ban a következő hat esztendőben, különös tását kezdeményezte november és december tekintettel annak színvonalára, nem ismét­ folyamán. Törekvése sikerrel járt. A Lyka lődhet meg, bár lesznek még jelentős esemé­ Károly által szerkesztett Művészet című bu­ nyek a hátralevő két békeévben.

120 Farkas Béla (középen) barátaival (1913)

A szecesszió térhódításának idején Szabad­ múzeum művészkolóniájának tagjai. A tár­ ka lakossága megismerkedett és megbarátko­ latszervezést Nemes Marcell vállalta. zott a művészi kerámia épületekbe beépített A Bácskai Hírlap 1913. március 19-i mél­ termékeivel, de egyedi, nem ipari módszerek­ tatása szerint ezt az újdonságnak számító ki­ kel készült alkotásokkal még nem volt alkalma állítást komoly művészi eseményként fogad­ találkozni egészen 1913. március 15-ig, amikor ta a város közönsége, sokan látogatták, és - a Bácskai Hírlap bejelentése szerint - a Sza­ városunk intelligenciája már az első napok­ badka Vidéki Takarékpénztár Kossuth utcai új ban sok műtárgyat vásárolt. A recenzió írója palotájában megnyílt a hódmezővásárhelyi megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a sab­ művészek első szabadkai agyagipari-művészeti lonos külföldi holmikat „érintetlen magyar kiállítása. A kerámia- és majolikabemutató dolgokkal” cserélik föl. részvevői Kallós Ede szobrászművész, Tornyai A vásárlók között ott találjuk Oláh Sán­ János festőművész, Pásztor János szobrászmű­ dor festőművészt, Komor Marcell budapesti vész és más, kevésbé ismert nevű művészek, műépítészt, valamint a műpártolásáról is­ mindannyian a hódmezővásárhelyi széprajzi mert Békeffy Gyulánét és Regényi Lajosnét.

121 Március 20-án a lap megállapítja, hogy ez nári állására Liuba Koméit választotta, aki a kiállítás a magyar iparművészet nagyszerű ilyen minőségben már két éve működött. Ez­ lehetőségeit mutatja. A szemlélőben mély zel a választással egy tevékeny festőpedagó­ benyomást keltenek a magyar motívumok­ gus, Aczél Henrik kiváló munkatársa meg­ ban gazdag majolikavázák, korsók és egyéb erősítette Szabadkán elfoglalt és kiérdemelt művészi kivitelű tárgyak. helyét. Mindketten abban az intézményben Az első iparművészeti kiállítás sikerrel zá­ fejtettek ki hasznos munkát, amely a város rult, a város polgársága ízelítőt kapott az ipari és művészeti fejlődését volt hivatott ilyen jellegű művészeti tevékenységből. előmozdítani a DMKE ipariskolájában. Ugyanebben a hónapban Mácskovics An­ Ebben a sovány képzőművészeti esz­ géla, Mácskovics Titusz építész leánya Mün­ tendőben december 20-ig váratott magára az chenből kérvényt ír a törvényhatósági bizott­ egyetlen komolyabb kiállítás megrendezése. sághoz. A7274/tan. számú, 1913. március 13- Egy - a Bácskai Hírlap 1913. december 19-én án iktatott beadványban ösztöndíj folyósítá­ megjelent híre szerint - „jó nevű” .fővárosi sát kéri a várostól tanulmányainak folytatá­ képkereskedő az Építő Rt. Kossuth utcai he­ sára. Kérvényéhez szegénységi bizonyít­ lyiségeiben körülbelül sz9z.&u^|UíQtást mutat ványt, professzori bizonylatot és néhány, te­ be, és ezzel megkönnyíti a Ig^acsonyi aján­ hetségét bizonyító rajzot is mellékelt. Kije­ dékvásárlás gondjait* A kiállítat között való­ lenti, minden erejéből azon lesz, hogy az ösz­ ban jó hangzású nevek szeréjpelnek: báró töndíjat kiérdemelje és Szabadka város jó Mednyánszky László, NeográctyAntal, Margi- hírnevét öregbítse. tay Tihamér, Pállya Celesztin, Bosznai Andor, A kérvény érdemi elbírálására nem került Feszty Árpád és az elmaradhatatlan Kézdi- sor, mert 1913. június 20-án Mácskovics An­ Kovács László. A kereskedelmi jellegű tár­ géla húga, Pavlicsek Leóné, nővére nevében lattal, amelyről nem közöltek érdemleges visszavonta, a mellékleteket elvitte, a kérvé­ kritikát a helyi lapok, az utolsó békeév ese­ nyező pedig Münchenből Budapestre költö­ ményei lezárultak. zött. Amennyire eseménytelen volt 1913, any- Palics fejlesztése keretében 1913 áprilisá­ nyira bőséges volt a következő év, illetve az a ban szűkebb körű árlejtést ír ki a város a hét hónap, ami az első világháború kitöréséig szökőkút felállításának munkálataira. Mint hátravolt. A Bácskai Hírlap 1914. február 11- legelőnyösebbet, Naschitz Béla helybeli én egy képzőművészeti esemény előzetes be­ szobrász ajánlatát fogadja el. A kész munká­ jelentésében komor hangon emlékezik meg ért „a város közönsége” 1700 koronát köteles az előző évről. „Az elmúlt szerencsétlen szá­ kifizetni. Naschitz szobrász a szökőkutat áp­ mú és sok szerencsétlenséggel zárult esz­ rilis 13-tól számítva 30 napon belül köteles tendő ólomsúllyal nehezedik nem csak a átadni (10640 / tan. 1913). A szecessziós dí­ nemzetgazdaság praktikus ágaira, hanem a szítésű, kör alakú szökőkút jelenleg is a he­ művészet minden ágára is” - írja a szokatla­ lyén áll, a közepén elhelyezett, kétszer cse­ nul borús hangulatú cikk szerzője. Mondani­ rélt bronszoborral. valójának lényegére térve az írás szerzője be­ 1913 januárjában hosszú rajztanári pálya­ jelenti, hogy február 25-én a kaszinó termei­ futás fejeződik be. A Bácskai Napló június ben rendezi meg kiállítását Tibor Ernő kül­ 27-én beszámol a városi közgyűlés munkájá­ földön is sikeres nagyváradi festőművész. A ról és egyebek között közli, hogy Löschinger tárlatot szenzációsnak ígéri a cikkíró és hoz­ Béla rajztanár lemondását a közgyűlés tudo­ záteszi, hogy az esemény jelentőségét még másul vette, helyébe a főgimnázium rajzta­ Dutka Ákos, Ernőd Tamás és Antal Sándor

122 fölolvasása emeli. Bejelenti, hogy Tibor be­ gai halpiacot és a Beszélgetőket veszi meg mutatkozását rövidesen a kecskeméti mű­ 900, illetve 400 koronáért. vésziskola tárlata követi. Iványi Grünwald Hogy milyen pezsgő volt a képzőművé­ Béla, Falus Elek, Hermán Lipót, Perlrott- szeti élet 1914 tavaszán, azt az egymást kö­ Csaba Vilmos, Vadász Miklós, Körmendi- vető tárlatok és egy rendkívül érdekes Frim Jenő és Oláh Sándor mutatják be újabb előadás bizonyítják. A Tibor-tárlat idején a festményeiket. Szabad Lyceumban dr. Pásztori Endre tanár Ugyanez a lap egy másik, szignóval jelzett előadást tartott Modem művészeti irányzatok írást is közöl. A Tibor Ernő képei című mélta­ címmel. Az impresszionizmusról és a neo- tást - Z rövidítéssel írta alá a szerző, aki impresszionizmusról, a kubista, expresszio­ valóságos dicshimnuszt zeng a festőről, aki nista és futurista irányzatokról szólt. addig Pesten, Stockholmban, Koppenhágá­ Márciusban jelentős képzőművészeti ese­ ban, Drezdában és Lipcsében állított ki, és mény volt Szabadkán. A már bejelentett számos elismerésben volt része. kecskeméti művésztelep kiállításának szer­ Február 25-én, tehát a bejelentett vezését a sikereket elért Szabad Lyceum időpontban lezajlott megnyitón jelenlevő Egyesület vállalta és átiratot küldött a Városi előkelőségek között két helyi festő, Aczél Tanácsnak. Kéri, hogy a kecskeméti művész­ Henrik és Oláh Sándor nevét is megemlíti a telep fővárosi festőkkel fölerősített gárdájá­ sajtó. Ott volt Bíró Károly polgármester is, nak tárlatára, valamint Pásztori és Tantos aki a megnyitó után kijelentette, hogy „a vá­ tanárok előadásainak megtartására március ros is vesz Tibor értékes képeiből”. 18-tól 31-ig engedje át a Pest Szálló kis- és Február 26-án Gyóni Géza vezércikket nagytermét. közöl a Bácskai Hírlap hasábjain. Tibor A városi tanács a következő nap hozott Ernőt a színek poétájának nevezi, aki gaz­ határozatával, tekintettel a kulturális célra, dag és boldog teremtő fantáziával van meg­ kedvezően dönt, és a két termet díjmentesen áldva. átengedi a kiállítóknak - világítás nélkül. A hallatlanul jó sajtót kapott festő kiállí­ A kecskeméti és nagybányai művészek tása iránti nagy érdeklődésről számolnak be március 19-i kiállítását a sajtó „országos ér­ a lapok a következő napokban is. A Bácskai deklődésre is számot tartó” eseménynek ne­ Hírlap február 28-i számában közli a vásár­ vezte. A megnyitót megelőző nap a Bácskai lók névsorát, akik között ismét ott találjuk Hírlap ezt írta: „Szabadka művelődési életé­ Birkássnét és Szilassynét, továbbá Milkó Izi­ nek pártolói örömmel vették tudomásul, dort, Aczél Henriket, Besnyő Béla műkeres­ hogy a város neve mind kelendőbb lesz... a kedőt, Tantos tanárt, Kiss Károlyt és Váli valódi művészi értéket megbecsülő városok Gyula mérnököt. A lap szerint már akkor között”. A Szabad Lyceum védnöksége alatt megállapítható volt, hogy a kiállítás anyagi­ a tárlatot Frankéi Ernő műkereskedő szer­ lag és erkölcsileg is sikerült. vezi. Iványi Grünwald Béla, Csók István, Dr. Bíró Károly pedig beváltotta ígéretét. Mednyánszky László, Ferenczy Károly fémjel­ Dembitz Lajos helyettes polgármester zik az eseményt. Rajtuk kívül Perlrott-Csaba 5207/tan. 1914 számú jelentése alapján a ta­ Vilmos, Kézdi-Kovács László, Pólya Tibor, nács határozatot hozott, hogy Tibor Ernő Ferenczy Valér, Nyilasy Sándor, Tibor Emő kaszinói kiállítási anyagából egy kép megvá­ és Oláh Sándor neve szerepel a kiállítók vég­ sárlásával bízza meg dr. Bíró Károlyt, Váli leges névsorában. Gyulát, dr. Milkó Izidort és Dembitz Lajost. 1914. március 20-án Gyóni Géza neve A megbízott testület két képet, a Koppenhá­ tűnt föl a Bácskai Hírlap Tavaszi tárlat a

123 Pestben című kiállítási beszámoló alatt. Sze­ Még el sem ültek a kecskeméti és nagybá­ rinte Frankéi Ernő bátorsága, hogy ilyen nyai telep kiállításának a hullámai, újabb tár­ nagyszabású tárlat rendezésére vállalkozott lat szervezését jelenti be a sajtó. A Bácskai Szabadkán, tiszteletre méltó. Annak a remé­ Napló 1914. április 29-én hírül adja, hogy nyének ad kifejezést, hogy az impreszszionis- Ferenczy József festőművész május 1-jén nyit­ ta képek nem lesznek idegenek, és a „bácskai ja meg önálló tárlatát a Nemzeti Kaszinó he­ nábobok” szobáiból eltűnnek az ízléstelen lyiségeiben. Ferenczy József festőművész, nyomatok, s helyükbe a kiállított és megvásá­ Károly testvére, 1866-ban Marosvásárhelyen rolt alkotások kerülnek. született, 1925-ben Temesváron halt meg. A fiatal költő és újságíró elsősorban Ivá- Tanulmányait a párizsi Julián Akadémián és nyi Grünwald, Ferenczy Károly és báró Med- Benczúr Gyula mesteriskolájában folytatta. nyánszky képeiről beszél megérdemelt elis­ Főleg arcképeket festett. meréssel. A Bácskai Napló május 3-án ismerteti a Gyóni Géza „külön csillag” alá tartozónak gyűjteményes kiállítás anyagát. A Ferenczy tekinti Oláh Sándort, a „nagy talentnmú sza­ József festményei című írás szerzője új témá­ badkai festőt”, aki sokszínű tehetségének né­ kat, új és gazdag színárnyalatokat, színeket hány elsőrangú produktumával, csendéle­ vél felfedezni festményein. A bemutatásra tekkel, egy pompás rózsaszínű akttal, tájké­ került 160-180 kép olcsón megvehető, mert pekkel és gyönyörű pasztellel szerepel a a művész külföldi utazásra készül. Május 6- kecskeméti művésztelep kiállításán. Gyóni án ugyanez a lap Ferenczy művészetéről írva így fejezi be írását: „Talán ez a stáció is köze­ megemlíti, hogy „nem tapad a régihez”, de a lebb visz bennünket egy palicsi művésztelep modern hóborthoz sem csatlakozik. A kon­ megvalósításához...” zervatív kritikus a „hóbortosok” közé sorolja A palicsi művésztelep gondolata tehát Van Goghot, Gauguint és Cézanne-t is... már megfogant a szabadkaiakban. Később A Bácskai Napló még egyszer, a zárás többek között a remek kritikát kapott Oláh napján foglalkozik Ferenczy tárlatával. Meg­ Sándor is fölveti. Soha nem lett belőle valóság. állapítja, hogy látogatottsága mind nagyobb, A lapok megírják még, hogy a kiállítás és több képet sikerült eladni. folyamán hat képet tombolán sorsolnak ki A kiállítás után újabb fővárosi festőmű­ 2000 korona értékben; március 21-én Pász­ vész, Horváth Elemér (született Újpesten tori Endre megtartotta előadását a Pest Szál­ 1881-ben) tiszteli meg Szabadkát. A Bácskai lóban. A Bácskai Hírlap március 27-én a vá­ Napló közli, hogy az egykori Hollósy-tanít- sárlók hosszú névsorát közli. vány, aki 1903-tól a nagybányai telepen Réti­ Az értékeket fölsorakoztató tárlatnak nél és Ferenczynél folytatta tanulmányait, nagy sikere volt Szabadkán. A sok fáradozás, itt-tartózkodása alatt szívesen vállal termé­ sajtópropaganda és nemegyszer éles vita szet utáni arcképfestést Erdő utca 23. alatti gyümölcsöző volt. A lakások falára egyre lakásán. több értékes festmény került, a műízlés csi­ Az első világháború kitöréséig már csak szolódott. Ez a későbbi évtizedekben is érez­ hetek vannak hátra, Szabadkán azonban tette hatását. A szabadkai képzőművészeti még van idő egy újabb - és a békében való­ élet nagy hagyományokra támaszkodhatott. ban utolsó - kiállítás megrendezésére. Május És ismét hangsúlyozni kell: a történelmi ka­ 31-én a Bácskai Napló előzetes, reklámízű taklizmák, a két világháború és a nagy gazda­ bejelentése után egy Dóczi nevű szervező sági válság megrázkódtatásai akadályozták a hozza el Szabadkára Bosznay, Feszty, Neog- teljes kibontakozást. rády, Kézdi-Kovács, Berkes Antal, Szász Ist-

124 vári, Hollós Károly, Szepesi Kuszka Jenő és tekintettel” nem teljesíti kérését. Burányt az Náray Aurél képeit, hogy elfogadható áron elutasítás nem akadályozta meg pályafutásá­ eladja. ban. Az 1893-ban Zentán született festő el­ A kommerciális jellegű tárlat érdekessé­ végezte tanulmányait, utána Miskolcon, ge, hogy ekkor jelentkezik először Szabad­ majd Szombathelyen fejtett ki aktív képző­ kán Berkes Antal, a budapesti, müncheni és művészeti tevékenységet. Képeit a nagybá­ párizsi utcák festője, akinek képei népszerű­ nyai plein air hagyományainak szellemében vé váltak a városban. Sok szabadkai műpár­ festette. A Derkovits Képzőművészeti Kör toló falán látni egy-egy alkotását. tanáraként is működött. 4 A képzőművészeti élet átmenetileg meg­ Ősszel Teles Edéről írnak ismét a lapok. szűnik. 1914 nyara a tragédiák kezdetét je­ Ezúttal katonai vonatkozásban. Október 3- lenti. A művészet erejére, szívósságára és él­ án a Bácskai Hírlap jelenti, hogy „a világhírű ni akarására jellemző, hogy a művészek a szobrászművész bevonult Szabadkára”, még­ vérzivataros négy esztendőben is, bár közü­ pedig hadnagyi rangban, katonásan, habár lük többen csukaszürke ruhát kénytelenek már elmúlt 40 éves. magukra ölteni, frontra vagy területi szolgá­ Gyóni Géza pedig már nem ír kiállítások­ latra menni, tovább alkotnak. Sőt, amikor a ról, művészekről. Hazafias verseket küld új­ háború borzalmai szinte mindennapossá vál­ ságjának, alátámasztva azt a győzelmi má­ nak, még kiállítások is nyílnak. mort, mely a sajtóból árad ezekben a hóna­ pokban. 1915 azonban már jóval csendesebb. Sza­ Művészeti tevékenység az első badkán március 13-án leég a színház. Az új­ világháború éveiben ságok ? kenyérlisztutalványokról, majd Przemyál elestéről írnak. Oláh is bevonul Ba- ranyi Károllyal, a későbbi szobrásszal együtt. A hadüzenet után, 1914. július 7-én a vá­ A szabadkai honvédlaktanyában is művész- rosi tanács művészeti tárgyú kérelemmel kednek, de nem sokáig. Oláht a tengerpati kénytelen foglalkozni. A 150/tan. 1914 szá­ Neumba, Baranyit a Kárpátokba vezényel­ mú iratcsomó Burány Nándor szabadkai, Ki­ ték, ahol emlékmű elkészítésére kap katonai nizsi u. 186. sz. lakosnak, az Országos Ma­ megbízást. Farkas Bélát is behívják és a gyar Királyi Képzőművészeti Főiskola hall­ frontra kerül, ahol osztozik katonatársainak gatójának kérelmét tartalmazza, hogy a nyári sorsában. Issza a rumot, olykor fest, és elin­ hónapokban műteremnek valamelyik iskola dul az alkoholizmus felé vezető úton... tantermét vagy a városi bérpalota műtermét 1915. május 8-án a Bácskai Hírlap egy, a bocsássák rendelkezésére. Megemlíti, hogy szobrászatban hasznosítható új találmányról jelenleg nyári tanfolyamot tart Szabadkán, közöl cikket. E szerint Zoltán Tibor szobrász, de nincs pénze a műterem bérlésére. Viszon­ a budapesti Művésztársulat képviselője Sza­ zásul egy művét ajánlja fel a városnak. badkára érkezett és fénykép után kőből fara­ A fiatal művésznövendéknek nem volt gott domborműveket készít. Zoltán nyolc­ szerencséje. A tanács a „hadiállapotra való tíz napot marad a városban, kész dombormű-

40 Művészeti Lexikon I. Budapest, 1965.

125 portréi pedig a Bárány Szállodában láthatók, Ezt a kérelmet már nem utasíthatja vissza ahol a rendeléseket is felveszi. a tanács. Szeptember 23-án ezüstérmet ren­ A következő hónapokban a háborús éve­ del. Október 24-én köszönőlevelet küld a ket Szabadkán töltő Csóvits Ilona fordul is­ KÉVE dr. Bíró polgármesternek. Ebben a mét kérelemmel a városhoz. Kéri a polgár­ magyar képzőművészet jövőbeni támogatá­ mestert, hogy saját és beteg húga, Krisztina sát is kérte. számára tegye lehetővé a palicsi melegfürdő 1916 októberében nincs kenyér Szabad­ ingyenes használatát. A 13315. szám alatt ik­ kán. A pékek nem süthetnek, mert nincs tatott beadvány nem lenne említésre méltó, liszt. A városban drágább az élelem, mint ha nem lenne egy igen szomorú kicsengésű Budapesten. A nyomort az erdélyi menekül­ mondata: „...csak ránk kell nézni és láthatni, tek érkezése csak tetézi. A hadigazdagok mennyit nélkülözünk.” A kérvényre szigorú szemérmetlenül költik a háborús szállításo­ rövidséggel írta rá a jegyző: „Elutasítva! Csak kon összeharácsolt pénzüket. Erre a körül­ katonáknak.” ményre utal az a hír, mely szerint Fekete Nos, mint Burány esetében, ebből is kiló­ Dénes szabadkai kézműáru-kereskedő meg­ gott a lóláb. A háború jó oknak bizonyult a vette a Raichle-palotát, amelyet a műépítész „haszontalan” és a hadi helyzetet nem elő­ magának építtetett, s később báró Podma- mozdító kérelmek hideg elutasítására. niczky, majd az egyik bank tulajdonába ke­ Pásztori Endre főgimnáziumi tanár ebben rült. a helyzetben sem mond le képzőművészeti A Bácskai Hírlap október 13-i számában ismeretterjesztő tevékenységéről. A Bácskai Szabadka Caesarjának nevezi Feketét, aki Hírlap 1916. január 4-én hírül adja, hogy a eredetileg rőfössegéd volt, de a háború során Szabad Lyceum keretében előadást tartott A hallatlanul meggazdagodott. A palota szép­ háború és a művészet címmel. Témája a ma­ ségét ecsetelve gúnyosan jegyzi meg a cikk­ gyar festők háborús munkássága, a háború és író, hogy ezután még csak a Milkó-könyvtárat az építkezés, valamint az elpusztult műemlé­ kellene megvennie valamelyik hadigazdagnak. kek restaurálása volt. Abban az időben A Raichle-palota mégsem került Fekete időszerűbb képzőművészeti előadást el sem tulajdonába. A cikkek hatására visszalépett a lehetett volna képzelni! megvásárlásától. Igaz, ezzel nem oldódott Akármilyen megrázó Csóvits Ilona nyo­ meg a városi kultúrpalota problémája, az morára vonatkozó, fürdőjegyigényléséből épület nem a város tulajdonába került. Tulaj­ idézett mondata, vigasztalására szolgálha­ donosa lakásoknak „parcellázta” fel. tott, hogy az ország többi művésze is sanyar­ Decemberben ismét a Szabad Lyceum gatott helyzetben volt. A szabadkai Törté­ hallat magáról. Dr. Lázár Bélát, a budapesti nelmi Levéltárban őrzött 123/1916 iratcso­ Ernst Múzeum igazgatóját hívta meg előadó­ móban őrzött, 24573. szám alatt iktatott do­ nak. Dr. L ázári mai magyar festészet címmel kumentum erre a legbeszédesebb példa. tartott előadást, a lap szerint „csodás előadó­ A dr. Bíró Károly polgármesterhez 1916. készséggel”. augusztus 21-én keltezett levelében a KÉVE A háború harmadik évében, amikor az budapesti művészegyesület komor színekkel ország élén új király áll, de a győzelmi mámor ecseteli a képzőművészek sorsát a világhábo­ nagy hazugságai helyett a veszteségek okoz­ rú körülményei között. Kénytelenek könyör- ta keserűség, a gyász és a tömegek nyomora adományokat gyűjteni, ezért megvásárlásra egyre nagyobb, nem lehet szó folyamatos ajánlják hadi ezüstérmüket, „mint napjaink képzőművészeti életről. 1917 augusztusában egyik legművészibb emlékét”. mégis sor kerül egy tárlatra - Palicson.

126 A Délvidék 1917. augusztus 14-i számá­ A Palicson kiállító hármak közül Perczel ban Csincsák Elemér recenziót ír Hármak Margit a háború utáni években is jelentkezik kiállítása címmel. Az írásból - a festő első Palicson, ahol a „nem egyesült” csoport kere­ nyilvános jelentkezéséből - kitűnik, hogy a tében Csincsák Elemér társaságában bemu­ katonanapi aktualitások fórumán aznap nyi­ tatja több festményét. tották meg a „művészlelkek, a zsűri és a sajtó 1918. április 27-én művészi képkiállítás képviselője előtt” három pesti művész, Per- megrendezését jelenti be a Bácsmegyei Nap­ czel Margit, Gellért Imre és Sennyei-Oláh Ist­ ló. Szervező az Eggenberger-féle híres mű­ ván tárlatát. „Hárman a sasok közül, kik egy kereskedés. A legkiválóbb magyar és külföldi közös fészekből, de már új igényekkel ívelik festők képeit állítja ki 14 napon át. A lap a piktúra mérhetetlen űrjét” - olvasható a fölhívja a gyűjtőket és jóízlésű műbarátokat, beszámolóban. hogy már a kiállítás első napjaiban foglalják Elsőként Perczel Margit munkáit méltat­ le az elsőrendű anyagot. Május 4-én a tárlat ja Csincsák. Vásznait komolynak tartja. Té­ nagy sikeréről számol be az újság. A kiállítást mája inkább figurális, széles ecsetkezeléssel. Szabadkáról Berlinbe akarják vinni, de né­ Színskálája nem nagy, de kifejező. hány szép alkotás a városban marad. Gellért Imrét már ismerősnek tekinti. Ké­ Az első világháború utolsó éve néhány pei üde színeikkel hangulatosak, dekoratív képzőművészeti eseményt hozott Szabadká­ hatásúak. nak. A városi tanács fölújít egy 1912-ből ere­ Sennyei-Oláh István egyéni ecsetkezelé­ dő kezdeményezést. Még 1912 augusztusá­ sével, keresett primitívségével kiválik hár­ ban, az új városházán megtartott közgyűlé­ muk közül. Képein sok a hangulat, színek­ sen határozat született Lazar Mamuzic volt ben dús és puha. polgármester arcképének a megfestéséről. A számozásból ítélve több mint 125 fest­ Akkoriban nem tudták kézbesíteni a határo­ ményt állítottak ki - a fennmaradt fénykép zatot, mert Mamuzic ismeretlen helyen tar­ tanúsága szerint - rendetlenül összezsúfolva. tózkodott. Szeptemberben Váli főmérnök A lap a palicsi szoborkiállításról külön értesíti a tanácsot, hogy Mamuzic hazaérke­ hírt közöl. Mint kitűnt, Keller Albert szabad­ zett, de kívánsága, hogy amíg él, mellőzzék a kai szobrász a Hármak kiállításán szerepelt kép elkészítését. néhány alkotásával. Az egyiket, Ferenc Jó­ Ugyancsak Váli mérnök értesíti 1918 ja­ zsef mellszobrát, a városnak ajánlotta fel nuárjában a tanácsot, hogy miután Lazar megvételre. Ez tűnik ki a Gaál-szobor alko­ Mamuzic elhunyt, nincs akadálya arcképe tójának 24658/1917 szám alatt iktatott bead­ megfestésének. A tanács február 20-án L i­ ványából, melyben közli a tanáccsal, hogy a uba Koméit bízza meg a portré elkészítésé­ mellékelt fényképen Ferenc József néhai ki­ vel. rály mellszobrának gipszmásolata látható. A Liuba főgimnáziumi rajztanár májusban - városháza előcsarnokában lehetne elhelyez­ Kézdi-Kovács László régebbi portréja alap­ ni. 300 koronáért átengedné a városnak. ján - megfesti az új arcképet, benyújtja az A beadvány hátlapjára 1917. december 1000 koronás számlát, és megkapja a tiszte­ 8-i dátummal a következő megjegyzést írta a letdíjat. jegyző: „Költségvetési fedezet nincs.” Ennek 1918. augusztus 3-án a magyar festőművé­ ellenére a 415/1918 számú határozattal a kö­ szet fiatal gárdájának egyik legjelesebb tagja, vetkező év januárjában a gipszmásolatot a Forgó Mihály nyitja meg kiállítását a palicsi Bútorok és eszközök számlájára 300 koroná­ Vigadóban. A kiváló festőművész, aki a ért megvásárolja a város. nagybányai művésztelep egyik erőssége, leg­

127 szebb képeit állítja ki. Érdemleges bírálatot KEVE a levélhez egy mappát és egy befize­ azonban nem közölt műveiről a sajtó. tési csekket mellékelt. Augusztus 25-én a városi tanácstól újabb A szeptember 14-én 23690. szám alatt ik­ tárlat támogatását kéri Radó Sándor buda­ tatott dokumentum szerint Balogh Károly pesti műkereskedő. A 25-én keltezett levél­ főlevéltáros a mappát a Városi Könyvtár ré­ ben kiállítás rendezésére kéri a városháza szére átvette. díszkapualja használatának engedélyezését, Liuba Kornél éppen ebben a hónapban ennek fejében egy 500 korona értékű képet hirdetett festőtanfolyamot, melyre beirat­ adományoz a városnak. A 24918. iratcsomó kozni naponta a városi bérpalotában lehe­ 25099. számú határozata értelmében a ta­ tett. A festők, ezek a makacs idealisták való­ nács tíz napra jóváhagyja a díszbejárat hasz­ ban azt képzelték, hogy az őszirózsás forra­ nálatát. A kiállítást Radó szeptember 27-én dalom és a Monarchia összeomlásának elő­ nyitotta meg, a város pedig egy Scultétytől estéjén az embereknek a festőművészeten származó, 600 koronára becsült kép birtoká­ jár az eszük? A jelek szerint ez volt a helyzet. ba jutott. A kiállított művek alkotói vala­ ABácsmegyei Napló 1918. október 11-én mennyien ismertek voltak már a szabadkaiak arról cikkez, hogy Enrico Fantomi olasz fes­ előtt. Romek, Kézdi-Kovács, Bosznay, tőművész-akadémiai növendék Kuluncsics Neogrády, Olgyai, Markó, B. Burghard, Hor­ Gergely kocsmárosnál dolgozik hadifogoly­ váth és más, kevésbé ismert festő képeit rek­ ként. Festeget is. A lap szerint olyan helyre lámozta a képvásárt hirdető plakát. kellene helyezni, ahol csak festészettel fog­ A megnyitón szépszámú közönség gyö­ lalkozna. Csodálni kell ezt a humánus hozzá­ nyörködött a képekben, a hat napra terve­ állást a világégés utolsó napjaiban! Valószí­ zett képvásárt néhány nappal meg is kellett nűleg éppen az olasz művésznövendék volt hosszabbítani. A Bácskai Hírlap szerint a tár­ hatással a kocsmáros fiára, Kuluncsics An­ lat „fölötte áll” minden eddigi kiállításnak. dorra, hogy később festeni kezdett. A város polgármesteréhez szeptember­ Petrovics Elek, az Országos Magyar Kép­ ben még más képzőművészeti tárgyú kére­ zőművészeti Múzeum főigazgatója novem­ lem is érkezett. így a budapesti KEVE mű­ ber 18-án körlevelet intézett a múzeumok vészegyesület szeptember 9-én az alábbi le­ igazgatóságához. Értesíti őket, hogy az illeté­ velet intézte dr. Bíró Károlyhoz: „A magyar kes minisztérium engedélyével a Szépművé­ képzőművészet iránt viseltetett megértés 41 szeti Múzeum anyagából vidéki gyűjtemé­ bátorít az előterjesztésre: tessék megvásárol­ nyeknek ideiglenesen bizonyos tárgyakat át­ ni Lénárd Róbert festőművész A Dolomitok engednek. Ezzel kívánják előmozdítani a vi­ 1917 című rendkívül sikerült mappáját, dicső déki közönség műízlését. A művek alkotói­ csaták színhelyét” - áll egyebek között a le­ nak származását is figyelembe veszik. Petro­ vélben, melynek írója szerint a mappa meg­ vics megkérdezi, hogy a múzeum mekkora örökíti a délnyugati front akkori színhelyét. anyag befogadására képes. Nem kezeskedik, A kilenc eredeti rézkarcot és hat eredeti kő­ hogy valóban küldenek képeket, mert erről rajzot tartalmazó mappa ára 250 korona. A csak a körülmények ismeretében dönthetnek.

41 A KÉVE ilyen véleménye nem puszta hízelgés. Dr. Bíró valóban sok megértést tanúsított a képzőművészeti problémák iránt.

128 Keller Albert Ferenc József szobrával a palicsi tárlaton

Mire november 18-án a körlevélre ráke­ kitűnő ismerője 5000-6000 korona értékre rült a „tudomásul vétetve”, nem volt idő a becsüli. Az ügyet dr. Bíró a helyettesének, válaszra. Szabadkának különben sem volt Dembitz Lajosnak utalja át, aki szeptember nagy esélye a nagyon intelligens szándék ha­ 9-én levelet ír Bécsbe dr. Károlyinak. Dembitz szonélvezőjévé lenni. közli a közvetítővel, hogy a város hajlandó tár­ A városi tanács utolsó képzőművészeti gyalni a vételről, csupán kéri az eladó címét, tárgyú ügyei ország megalakulása utáni időre hogy megtekinthessék a festményt. Szeptem­ nyúlnak át, amit a II. 185/1918 számú iratcso­ ber 15-én válaszol dr. Károlyi. Címként Tury mó őrzi. Gyula festőművész Budapest, Veres Pálné tér Dr. Károlyi Árpád, a császári és királyi 19. szám alatti műtermét tünteti fel. udvari levéltár nyugalmazott igazgatója A Barabás-kép ügyére 1919. január 25-én 1918. augusztus 6-án Bécsből levelet intézett tesznek pontot, mégpedig szerb nyelven: Szabadka polgármesteréhez. Közli, hogy „Sada vec bespredmetno, stavlja se medu Gaál László honvédtábornoknak, a kaponyai spiskove. Tabakovic, podgradonacelnik. csata hősének leszármazottjai, illetve örökö­ (Most már tárgytalan, levéltárba helyezendő. sei - anyagi helyzetük javítása érdekében - Tabakovic alpolgármester.)” hajlandók lennének az elhunyt és Szabadkán Ezek a sorok nemcsak Gaál László tábor­ is jól ismert hős, Barabás Miklós által olajjal nok arcképének esetét, hanem egy korszak, festett életnagyságú arcképét a városnak el­ egy impérium utolsó tevékenységét zárják le adni. A képet Tury Gyula, Barabás műveinek Szabadkán.

129 VI. AZ ÉPÍTÉSZET KÉPZŐMŰVÉSZETI VONATKOZÁSAI AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG

Amikor a múlt század kilencvenes évei­ nak száma 67 000 körül mozog, 1890-ig pedig nek végén elhangzott egy újságíró keserű ki­ meghaladja a 72 600-at. Mintegy 45 százalé­ jelentése, hogy Szabadkán a szépet kizárólag kuk a környező tanyákon él. a Pest Szálló hat korinthoszi oszlopa képvi­ Az egyre gyorsuló ipari és kereskedelmi seli, a kijelentés már nem egészen fedte a fejlődés, valamint a népszaporulat nem hagy­ város külsejére vonatkozó valós helyzetet. hatta közömbösen az ország és a város pénz­ Miután kiépült a budapest-zimonyi, majd a ügyi köreit. Az 1868-ban alakult Takarék­ kelet-nyugati vasút, a város közlekedési góc­ pénztár és Népbank mellett 1872-ben meg­ ponttá vált. Ugyanakkor más munkálatokat nyílt a Szabadkai Kereskedelmi és Iparbank, is végeztek, ami megkönnyítette a közleke­ 1883-ban pedig az Általános Takarékpénz­ dést. Mindez serkentette az ipar és a keres­ tár. 1887-ben még egy pénzügyi társulát jött kedelem fejlődését. Ezek a körülmények ki­ létre: a Szabadkai Gazdák és Iparosok Álta­ hatottak a polgárok építkezési kedvére is. lános Takarék- és Hitelszövetkezete. Az 1880. évi összeírás adatai szerint Sza­ A bankházak megnyitásának részletezése badkán az iparban 3385-en dolgoztak, keres­ nem tartozik e könyv témájához, de... Nagy kedelemmel 871 személy foglalkozott.42 Ez építkezések a pénzügyi intézmények nélkül viszonylag jelentős gazdasági erőt képviselt, nem valósulhattak meg. Ezek a bankok mint még akkor is, ha a földművesek száma mesz- építkezők is néhány jelentős, stílusos palotát sze túlhaladta: 13 913-an még közvetlenül a emeltek Szabadkán. mezőgazdaságból éltek. Az építkezések Nem csoda, ha a korabeli újságírók néme­ szempontjából ennek a rétegnek a módo- lyike nem vette észre az épülő házsorokat és sabbjait is tekintetbe kell venni. A városi ka­ palotákat. Lehet, hogy szemük a roskadozó tegóriába bele kell számítani a hatóságok ve­ városháza épületén akadt meg. Szabadka je­ zető tisztviselőit a beosztottjaikkal, a szabad- lenlegi polgárai sem ismerhetik városuk min­ foglalkozásúakat, akik számarányuknál jóval den szépségét. Járdára vagy az úttestre sze­ nagyobb erőt jelentettek. A város lakosságá­ gezve szemüket rohannak az épületek mel­

Iványi István: Szabadka szabad királyi város története II. Szabadka, 1892.

130 lett. Ha fölnéznének, akkor sem láthatnák képzőművészeti múltjában. Szauer Károlyiéi mindegyik stílusos díszítését. A magasra nőtt Keller Albertig, Eberhardt Mihálytól Reinitz galagonyafák eltakarják a paloták többségét. Oszkárig, Blaskovits Bátori Mihálytól Na- A korzó, az egykori Kossuth utca épületeit, a schitz Béláig sokan kaphattak munkát az városházát és a templomokat pedig inkább építkezések díszítményeinek kivitelezésé­ az idegenek bámulják meg. ben, a kapualjak, lépcsőházak és előcsarno­ Ebben a fejezetben elsősorban - de nem kok falfestésében. Olyan emberek építették kizárólag - az épületek képzőművészeti vo­ bele művészi hajlamukat és szaktudásukat natkozásairól lesz szó. ezekbe az épületekbe, akiknek nevét a pol­ Szabadka központjában és néhány távo­ gárok régen elfelejtették. Tiszteletet érde­ labbi utcájában kétszáznál több olyan palota melnek akkor is, ha a díszítmények és a szob­ és földszintes családi ház van, amely esztéti­ rok eredeti tervei vagy mintapéldányai rész­ kai és műépítészeti szempontból jelentős. ben Budapesten vagy Bécsben készültek. Kevés már azoknak az épületeknek a száma, Az épületek ornamentikáit csak a felüle­ amelyek eredeti formában és szépségükben tes néző látja egyformának vagy hasonlónak. állnak. A malterrétegek, a helytelenül meg­ Valójában alig ismétlődnek; az épületek választott színek mögött is azonban föl lehet mindegyikén tíz-tizenöt különféle díszít­ fedezni a tervező, az építő, az építtető jó mény van, amelyekből az egyes épületeken, ízlését. Ezeket a palotákat és lakóházakat nagyságuktól függően, 50-150 is található. többnyire 1880-1912 között emelték. Ha ezt 200-220-szal megszorozzuk, a gipsz­ Az 1854-ben megnyílt színház és néhány öntvények (kisebb mértékben terrakották és régebben épült főtéri épület csak kivétel, kőfaragványok) óriási tömegét kapjuk. Föl­ esztétikai szempontból többségében nem ér­ tehetően az épületdíszek nagy részét helybe­ tékes, az egykori városmag megőrzése szem­ li mesterek készítették. pontjából sem jelentős. Az utóbbi évtizedben folyó felújítási A korszak épületei többnyire különféle és munkák bizonyítják, hogy az épületek díszít­ nem eredeti eklektikus és historikus stílus­ ményeinek elkészítéséhez szobrászművész ban épültek; jobbára a neoklasszicista, neo- munkájára van szükség. reneszánsz, neobarokk és neogótikus stílus Ha a korszak építkezési törekvéseivel jegyeit viselik magukon. A századforduló és foglalkozunk, meg kell említeni, hogy a vá­ 1912 között a szecessziós, illetve magyar sze­ ros jómódú polgárai nemcsak lakó- és bér­ cessziós stílusban tervezett épületek emel­ házukat, de temetkezési helyüket is igye­ kedtek ki. keztek historikus stílusú szellemben mau­ A kétszázat is meghaladó létesítményt le­ zóleummá, illetve kápolnává kialakítani. hetetlen sorra bemutatni. Annyi bizonyos, Ilyen létesítmények például a bajai úti te­ hogy rengeteg díszítőelem - konzolok, kapi- metőben bajsai Vojnich Lukács neogótikus telek, balusztrádok, timpanonok, girlandok, kápolnája, a Péics család kápolnája, a Ver­ koszorúdíszek, sárkánydíszek, dombormű­ mes és a Percic család mauzóleuma. A pra­ vek, oroszlán- és istenfejek, allegorikus figu­ voszláv temetőben érdekes a romantikus rák, Atlaszok és kariatidák - hatalmas fel­ elemekkel díszített, bizánci hatású Ostojic- adat elé állította az építészeket és az építő­ kápolna, a Milinovic-mauzóleum, a séta­ ket, egyúttal magyarázatot ad a kérdésre, erdő nyugati oldala mellett a Pártos és hogy miből éltek Szabadkán akkoriban az Lechner neves műépítészek tervei szerint ismert mesterek, a festők és a szobrászok, épült Leovic család bizánci stílusú kápolná­ akiknek neve többször felmerül Szabadka ja (már nincs meg).

131 A Pesthez címzett szálló és színház szabadkai építész az Eötvös (ma Strossmayer) utcai Takarékpénztár és Népbank 1880-ban elkészült épületének a tervébe. Legalábbis er­ Jóllehet a múlt század kilencvenes évei­ re utalnak a két egyemeletes oldalszárny kö­ ben alaptalan volt a szabadkai hat korintho- zött kiemelkedő, kétemeletes központi rész szi oszlopot a város egyedüli szépségének klasszicista homlokzatba beépített, a föld­ tekinteni, a valóban esztétikus építkezés út­ szinti bejárat fölé emelt, ugyancsak korintho- törőjének mégis a Pest Szálló tervezőjét, szi oszlopfőkben végződő oszlopok, ame­ Scultéty János szabadkai építészt kell tekin­ lyeknek domináns szerepet adott a tervező. teni, aki az oszlopos szálloda építését 1853- Míg Scultéty szinte kizárólag a hat oszlop­ ban fejezte be. Ehhez az épülethez ragasz­ ra és a timpanonra bízta épületének stílusos tották a jobb szárnyat, így a város az ország külső díszítését, Mácskovics a klasszicista első igazi színházi épületével dicsekedhetett. elemeket reneszánsz eredetű díszítmények­ A Pesthez címzett szálló és a színház épülete kel gazdagította. Az évtizedekig csúf, szürke nemcsak esztétikus, történeti szempontból is egyhangúságba burkolt, egykori rendeltetése jelentős. Ez a magyarázata, hogy rendhagyó- alapján hírhedtté vált, Sárga Háznak 44 neve­ an foglalkozunk vele könyvünkben, melynek zett bankpalota eredetileg élénkebb és válto­ nem a műépítészet a témája, inkább az érté­ zatosabb színezése mellett a fantáziadús kes építészeti díszítményeket, a képzőművé­ konzolok, kapitelek, balusztrádok és pilasz- szeti jellegű „szintéziseket” kívánja bemutat­ terek egész sorát találni itt, melyek a histori­ ni, lehetőleg keletkezésük sorrendjében. kus építészet szép példájái. A pilaszterek do­ Ha valamilyen intenzív tevékenység foly­ mináns jellege (négy gömbölyű és az oszlop­ tán Szabadka belterének, de legalábbis két- sor két oldalán elhelyezett két-két lapos, három utcájának palotasorait sikerülne rövid egymáshoz illesztett oszlop) elnyomja azokat idő alatt szakszerűen és jó ízléssel fölújítani, a képzőművészeti alkotásokat, melyek az olyan élményben részesülhetnénk, amilyent oszlopok között, az első emelet boltíves abla­ a legnagyobb képzőművészeti kiállítás sem kai fölött vannak. Lehet, hogy az építész túl­ nyújthat.43 Egy teljesen fölújított városköz­ ságosan magasra is helyezte őket. Tény, hogy pont azonban csak vágyálom, mint ahogy az öt pár szobor nem tűnik föl a szemlélőnek. minden épületet sem lehet e könyv kereté­ A két ülő nőalak a takarékosságot, a kétol­ ben bemutatni. Meg kell elégednünk néhány dalt elhelyezkedő szoborpár pedig a keres­ reprezentáns ismertetésével. kedelmet, az ipart, a tudományt és a művé­ szetet jelképezi. Restaurálva a város értékes színfoltjai lehetnének. A Takarékpénztár és Népbank palotája A sok gazdát és még több, néha áldatlan célt szolgált épület önállóan emelkedik ki a város központjában; egy főutcán, egy útvo­ Mintha a színház épületének hatását nalon és két mellékutcán hirdeti tervezőjé­ szőtte volna Mácskovics Titusz, ugyancsak nek és kivitelezőinek szépérzékét.

43 Ez 1984-ben megkezdődött. 44 1983-ban az épületet kívülről felújították és elnevezésének megfelelő színekkel festették át.

132 Kápolnák a szabadkai temetőkben

133 A Takarékpénztár és Népbank (Sárga Ház) épülete

A Manojlovid-palota kialakított boltíves kaput két oldaláról poszta- mentumon álló jón oszlopok övezik, melye­ ket fölülről architrávon nyugvó timpanon zár Ha a Sárga Ház tervezőjének, Mácskovics le. E timpanon szögéhez igazodó, két egy­ Titusznak esetleg felróhatjuk, hogy az ará­ mással szemben fekvő férfi és nő aktszobra nyok eltúlozásával háttérbe szorította a szép látható. E két szobor kimondottan michelan- szobordíszítményeket, e műépítész másik al­ gelói ihletésű. Megfelelő méretben kivitelez­ kotásának, Sanko Manojlovic Kossuth utca 8. ve jó helyre került. szám alatt 1885-ben épített palotájának is­ Az épület emeletének két szárnyán tö­ mertetésénél a kritikus hozzáállás tárgyta­ mör konzolokon nyugvó erkélyek helyez­ lan. A neves pénzember és virilista bizottsági kednek el; a mögöttük nyíló ajtót két-két tag megrendelésére épült főutcai, egyemele­ pilaszter övezi, amelyeket felülről réteges tes palota nem csak szép arányai, klasszicista bolthajtás köt össze. Ezeken a bolthajtáso­ és olasz reneszánsz elemekkel ötvözött dí­ kon, illetve hajlatuk két oldalához igazodva, szítményei, de a megfelelő helyeken elhelye­ félig ülő helyzetű, egymás felé forduló szim­ zett szoborcsoportjai és domborművei miatt bolikus női figurapárok díszítik a homlokza­ is elismerést érdemel. Az 1977-ben végzett tot, olyképpen, hogy fejükkel érintik, mint­ külső fölújítás nem domborította ki a szob­ egy tartják a profilált ereszt. rászati elemeket, de az épület régebbi pisz­ Ez a két pár szoborfigura egymás pandan­ kosszürke komorságából kiragadta, széppé ja, különbözik a bejárat fölöttiektől, megol­ és életessé tette. dásában a barokk stílushoz igazodik. A palota Kossuth utcai oldalának köze­ Az épület Vladimír Nazor utcai oldalára pén álló faragott fa és vas kombinációjából tekintő, nagyobb sima falfelületet mozgal-

134 A bankpalota két allegorikus szoborpárja

más, reneszánsz sárkányfigurákat ábrázoló Weinhut Adolf háza domborművek díszítik. A kapualj és a lépcsőház mennyezetét fo­ kozatosan pusztuló, szép ábrákból és a tulaj­ 1882-1883-ban épült a Batthyány utcá­ donos működési körét szimbolizáló figurák­ ban, a Ferenc-rendi barátok egykori kertjé­ ból komponált freskófestés fedi. Az egész nek helyén, Weinhut Adolf kereskedő háza. bejárat és lépcsőház harmonikus megoldásá­ Koczka Géza szabadkai építész tervezte. Az val kellemes benyomást kelt. A földszinten eklektikus épületet - klasszicista építészeti elhelyezett üzlethelyiségek - sok más érté­ fölfogása mellett - gazdag barokkos díszít­ kes épülettel ellentétben - megtartották ere­ mények ékesítik, az elmaradhatatlan kagylók deti külsejüket, így a stílusos palota esztéti­ hangsúlyozásával. Ami sajátságos színt köl­ kai egységét nem bontották meg. csönöz ennek a kiegyensúlyozott, semmiben

135 A Manojlovic-palo kapujának szobordíszítményei

sem feltűnő és hivalkodó építménynek, az a Vojnich Máté palotája homlokzatot díszítő három dombormű, me­ lyek a fák lombjai mögé húzódva szinte rejtve maradnak. Szabadka központjának egyik dísze az Mind a három dombormű mitológiai je­ egykori Kossuth utca 1. szám alatti palota, leneteket ábrázol, témájukban és kompozí­ melyet Vojnich Máté 1894-1895-ben építte­ ciójukban pedig Guido Reni olasz, korai tett Jadlicska János és Neutra Mór budapesti barokk festőművész munkáira emlékeztet­ építészek tervei alapján. nek. Reni (1575-1642) sokat vitatott bo­ A kétemeletes épület eklektikus stílus­ lognai festő Aurora című, a római Palazzo ban, a francia reneszánsz és a velencei gótika Rospigliosiban levő mennyezetfreskója elemeinek fölhasználásával készült. Legfel­ után készült a homlokzaton elhelyezett tűnőbb díszei nem a szobrászati munkák, ha­ központi dombormű, melynek alkotója is­ nem a stílust reprezentáló ablak- és erkély­ meretlen. A homlokzat központjában elhe­ formák. lyezett ablakok boltívein egy-egy angyal­ A gótikus ívekbe csúcsosodó bifóriumok párt ábrázoló szobrot látni. magukban is elegendők, hogy a nagy épület

136 A Manojlovic-palota lépcsőházának mennyezeti freskója

homlokzatának minden négyzetméterét gazdagabbá teszik a fölújított homlokzatot. vonzóvá, intimmé tegyék, ugyanakkor valami A kapualjat és a lépcsőházat díszítő freskók megkülönböztető szépséget kölcsönözzenek már régen nincsenek meg. az épületnek, mely elüt a környezet más stí­ A földszinten levő üzlethelyiségek portál­ lusos építményeitől, mégis szervesen beleil­ jai megmaradtak eredetiben, de az épület leszkedik az utca egészébe. stílusával nem összeegyeztethető anyagok­ Külön érdekessége a palotának a Voj- ból „modernné” képezték őket. nich-címert tartó alabárdos szobor, amely a három konzollal alátámasztott balusztrádos erkély fölött, a két emelet magasságába föl­ Petar RadaSió özvegyének háza húzódó, szögben kiugró, csukott erkélyek között csavart oszlopon áll. Az épület stílusához simuló rendhagyó Kellemetlen hatású, sárga színre festve és alakú konzolok és egyéb díszítmények még magasra nőtt kettős galagonyafasor mögé

137 rejtve áll Szabadka egyik legszebb épülete az emeleti rész képezi, mely a négy gazdagon egykori Deák utca déli oldalán, Petar Ra- kiképzett, erősen kiugró konzolokon álló er­ dasic özvegyének 1882-1883-ban épített kéllyel kezdődik, illetve arra támaszkodik. egyemeletes palotája. Az erkélyre nyíló három ablak között két Tervezője, a szabadkai Mácskovics Titusz nagyméretű, egészen a frízig emelkedő kari­ ezúttal nem egyedül, hanem egy Grundböck atida áll, egy-egy ellentétesen fölemelt kar­ nevű társával együtt szerepel a jóváhagyásra ral, melyek nyitott lótusz felé nyúlnak. benyújtott tervekben. A pecsét szerint tégla­ A két kariatida egymáshoz hasonló, de nem gyárosok és építészek. Kétségtelen, hogy egészen azonos figurák. Klasszikus mintá­ Grundböck csak a téglagyárban és nem az juktól eltérően semmilyen teher nem tá­ épület tervezésében működött közre, mert a maszkodik rájuk. Az épület egész hosszának rajzok magukon viselik Mácskovics hajlama­ frízét virágkoszorúk szépen kiképzett dom­ inak jegyeit. ború szövevénye és női fejek sora díszíti, a Az eklektikus, klasszicista és barokk ele­ földszint és az emeleti ablakok között pedig mekkel díszített épület homlokzatának ki­ balusztrádák teszik változatossabbá a hom­ emelkedő központját a kapubejárat fölötti lokzatot. A kapualjat eredetileg gazdagon

A Weinhut-ház két domborműve

138 A Hartmann-ház kapualjának mennyezeti festménye (részlet) mintázott freskófestmény szépítette, de - Atlaszok vállán sok más kapualjfestményhez hasonlóan - át­ mázolták, ahelyett, hogy felújították volna. A szobrászmunkát végző mesterek, valamint a A város eklektikus palotái sorában legis­ freskókat festő egyének ismeretlenek, akár­ mertebb a Városi Könyvtár fölújított székhá­ csak a többi épület díszítményeinek alkotói, za. A múlt század kilencvenes éveiben Nem­ de feltételezésünk szerint a már említett zeti Kaszinónak épült Raichle Ferenc neves helybeli és más szobrászok és festőművészek szabadkai műépítész tervei alapján. A főtér­ munkáját dicsérik. re és a két utcára nyíló épület barokkos ele­

139 mekkel díszített külseje, különösen fölújítá­ A közepén elhelyezett földszinti bejárat sa óta, magára vonja a figyelmet. 45 két oldalán embermagasságból kiinduló, oroszlánfejektől alátámasztott két robusz­ tus, görnyedtségükben is hatalmas erőt mu­ tató Atlasz emelkedik az első emeleti ba- lusztrádás erkély alá, mintha nem csak annak súlyát, de az egész épület központi részét is széles vállaikon tartanák. E két kolosszális figurát egyes műtörténé­ szek Teles Ede munkájának tekintik, de erre megbízható bizonyíték nincs. Ismeretlennek könyvelhetjük el az alkotót, aki a homlokzat­ hoz még egy címerpajzsot tartó, ornamentá- lis díszítményekkel keretezett figurapár domborművet, és ezek fölött is, egészen a tetőzet csúcsának magasságában, egy fülke­ szerű üregben művelődést jelképező női fi­ gurát is mintázott, hogy megvalósítsa Raichle mérnök dús fantáziájú, nem takarékoskodó elképzelését. A tetőzetet szegélyező pár­ kány két kiugró sarkát egy-egy vázaszerű dí­ szítmény teszi változatosabbá. Nagyon figyelemre méltók a barokkos szemöldökpárkányos ablakok és kapudíszít­ mények mellett a most olvasóteremnek hasz­ nált egykori társalgó mennyezetének stuk­ kói. A nagy termet még két majolikás cserép­ Vojnich Máté palotájának alabárdosa a kályha teszi ünnepélyesebbé. A kaszinó két­ címerrel ségtelenül sok munkát adott a helybeli szob­ rászművészeknek és mesterembereknek. Míg a Dusán cár és a Radic fivérek utca A másik eklektikus Raichle-alkotást, a felé néző homlokzat csak az ismert barokkos gimnázium épületének homlokzatát már kapu és ablakdíszítmények mértékkel és ará­ csak egyetlen statikus szoborfigura díszíti. A nyosan elrendezett sorát mutatja, a Szabad­ tervező ezen az épületen a homlokzat köz­ ság térre tekintő központi homlokzat alsó pontján elhelyezett oszlopokat hangsúlyozta peremétől a tetőzetig barokkos feszültséggel ki és ezzel határozott monumentalitást köl­ telített szobrászati alkotásokkal valósággal csönzött az amúgy is terjedelmes, kétemele­ vonzza a tekintetet. tes épületnek, melynek egyéb díszítményei a

45 Felújításának tervét 1971-ben Gellér József oki. építészmérnök, Lévay Endre oki. építész, Iván Poljakovié oki. építészmérnök és Béla Duránci műtörténész készítették.

140 A Radasic-paiota kariatidái sikeres fölújítás után mutatták meg igazi ér­ szerencsésen elválasztva, épült föl 1897-ben téküket. 46 Váli Gyula mérnök és neje, Prokesch Ilonka kivételesen szép, bizonyos szempontból a többi stílusos épülettől elütő egyemeletes sa­ A z elveszett sgraffitók háza rokháza. Az akkor még fiatal és valószínűleg újhá­ zas mérnök minden szépérzékét belevitte Az egykori Eötvös utca 61/a (ma átross- tervébe, hogy ifjú felesége és önmaga örö­ mayer u. 9.) szám alatt, közvetlenül a Taka­ mét lelje az úrilakban. A többi eklektikus rékpénztár és Népbank hatalmas épületének épülettől eltérően külső és belső kivitelezé­ szomszédságában és árnyékában, de attól sében nem a szobrászmunkákra, a plasztikus

46 Az épület homlokzatának újítási tervét 1972-ben Gellér József oki. építészmérnök és Lévay Endre oki. építész készítették.

141 Az egykori Nemzeti Kaszinó (Városi Könyvtár) egyik Atlasza

142 díszítmények tömegére, hanem különböző tettek az akkori Gombkötő utca 6. szám művészi eljárások igénybevételére támasz­ alatt, az Eötvös utcai sarokházat pedig dr. kodott. Klein Mátyás ügyvédnek adták el. Mai, erősen károsodott állapotában az Az eklektikus és historikus stílusban épí­ épület emeleti sarokerkélye tűnik föl tett paloták, bérházak és családi házak fölso­ elsőként a szemlélőnek. Nyitott, kiugró szö­ rolását erre a néhány reprezentánsra kellett gét szépen kiképzett kapiteles oszlop köti korlátozni, jóllehet még nagy azoknak az össze az épület architrávja alatti frízzel. Az épületeknek a száma, melyek képzőművé­ erkély peremét sok fantáziával komponált, szeti szempontból érdekesek. Hátravannak ábrákból és virágokból kovácsolt vaskerítés azonban az épületek, melyek századunk övezi, melyeken virágcseréptartók vannak. eredeti stílusát, a szecessziót, illetve annak Felülről ugyancsak kovácsolt vaslámpa lóg magyaros változatát képviselik. Az ilyen épü­ alá. Vasból formált az épület kiskapujának letek közé sorolhatunk olyanokat is, ame­ finom művű koppantója és verete. lyekre Szabadka méltán büszke, mert je­ Milyen lehetett a sarokház homlokzatá­ lentőségük messze túlnő a város határain. nak egyéb díszítése? Ezt ma már csak sejteni lehet, mert az ablakok fölött kidolgozott sgraffitóknak már alig van nyoma, csupán a Egy színes virágpalota fríz maradványai sejtetik, hogy a ház külső felületének nagyobb részét művészi alkotá­ sé, antik mintára festett figurák díszítették, A szabadkai vasútállomással szemben, ornamentika fedte. Az időjárási viszontagsá­ dús lombú platánfasor mélyébe tekintve a gok és a galagonyafák ágai fölmorzsolták eze­ városba érkező utas egy meseszerű épületet ket az alkotásokat, az ablakok közötti fala­ lát, amely olyan illúzióba ringatja, mintha kon még festéknyomok jelzik az egykori nagy színházi előadáshoz készített kulissza­ sgraffitók helyét; a fríz maradványai még le­ városhoz közeledne. Raichle Ferenc műépí­ hetővé tennék restaurálásukat. tész századunk elején önmagának és család­ Váli nem csupán az épület külsejét kíván­ jának építtette ezt a helybeliek által „cifra pa­ ta széppé és vonzóvá tenni. A keskeny kapu­ lotának” nevezett épületet, melynek külső és alj és a széles lépcsőház falait és a mennyeze­ belső architektúrájában hiába keresnénk a tet freskókkal díszítette. Ezek az ábrákból, „beépített” képzőművészeti alkotásokat. Az nimfákból, Pánokból és más alakokból ösz- egész épület színes kerámia, vasba, üvegbe szeállított kompozíciók ma is csaknem teljes és fába álmodott művészi alkotás. Lehetet­ épségben láthatók. Megérdemelnék a kon­ len vállalkozás lenne elválasztani a „tiszta” és zerválást és a védelmet. iparművészeti elemeket, hiszen minden A szobrászoknak is jutott munka ebben a olyan harmóniában van, mint egy jól összevá­ kis palotában; különösen a lépcsőház emele­ logatott, tarka virágcsokor. tén álló két aranyozott jóni oszlop és a külső Az épületet szinte lehetetlen leírni. Béla eresz alatt húzódó szokatlan díszítésű konzo­ Duránci műtörténész mégis kiválóan jellem­ lok dicsérik a munkákban részt vevő szobrá­ zi a Magyar képzőművészek alkotásai Vajda­ szok ügyességét. ságban 1830-1930 című katalógus bevezető A művészi és műfestői alkotások egyetlen tanulmányában: „Mintha agyagból formálták kivitelezője sem ismert. volna meg, az alkotó a szinte benne izzó tűz­ A házat Váli és felesége nem sokáig él­ zel rajzolta bele a képzeletében élő formá­ vezte. 1906-ban új kétemeletes bérházat épí­ kat, és a kolorit izzó remegésével szórta tele.”

143 zeum, később a Képzőművészeti Találkozó kapott benne reprezentatív otthont.

Romos ékkő

1902-ben a város kivételesen szép épület­ tel lett gazdagabb. Komor Marcell és Jakab Dezső kiváló budapesti építészek tervei alap­ ján elkészült Európa egyik legszebb zsinagó­ gája. A keleties ötvözetű, magyaros stílusú épület párját ritkító alkotás. A Raichle-palo- tához hasonlóan ennek az épületnek sincse­ nek beépített képzőművészeti díszítményei: vörös téglából, terrakottából, kerámiából, színes vitrázsokból és öt fémkupolából kom­ ponált építmény harmonikus tömegében hir­ deti tervezőinek művészi ihletét. Szobrok, figurális freskók, domborművek és általában festett vagy „faragott képek” el­ helyezését az izraelita vallás szigorúan tiltja, így a tervezők a magyar és a szlovák ihletésű ornamentális díszek világából merítették a A Váli-Klein-ház erkélye belső díszítés festett motívumait. A bej árato­ kat övező terrakottakoszorúk, a legyezősze- Nyilvánvaló volt a műépítész szándéka, hogy rűen kiformált nagy ablakok vitrázsai, a fal­ - kollégái és saját megszokott és néha ismé­ és tetőszegélyek, az épület mind a négy telt elképzelésein túllépve - valami megdöb­ oromzatának csúcsán elhelyezett, a tízparan­ bentő újat alkosson Szabadkán, mégpedig csolatot tartalmazó kerámiatáblák, a négy ki­ egy olyan stílus közvetítésével, melyet a sebb és a hatalmas, háromlépcsőzetű, keleti­ Lechner-iskola indított útjára a szecesszió es, csukott virágszirommal záródó főkupola magyar változataként, s amelyet magyaros képezték azokat az elemeket, amelyeket a stílusnak neveznek. tervezők megálmodtak és valóra váltottak. A A palotát nem sokáig élvezte Raichle Fe­ belső tér, az erkélyeket alátámasztó móros renc. Anyagi gondjai miatt eladta, ő maga tartóoszlopok íveibe a márvánnyal és ara­ pedig - miután tönkrement - 1912-ben el­ nyozott pálmaágakkal övezett frigyszekrény­ hagyta Szabadkát, Szegedre költözött. A vá­ be, a nagy orgona csipkézetébe, a hatalmas rosnak ezt a védelem alatt álló műemléképü­ rézcsillárba, a finoman megmunkált menó- letét sikeresen felújították. 47 1948-tól a mú­ rákba, az oldalfalak és a mennyezet kiképzé-

47 Tervét Vojisava Lalié oki. építészmérnök készítette.

144 A A Raichle-palota

145 A zsinagóga 146 sebe, valamint a virágminták festésébe kel­ zának megtervezésével. A Kossuth Lajos ut­ lelt belesűríteni mindazt, amivel széppé és ca déli oldalán, a Pest Szálloda melletti sar­ ünnepélyessé kívánták tenni alkotásukat. kon 1907-1908-ban építették föl a Lechner- Ha nem következik be a második világhá­ tanítványok folklórelemekkel díszített, két­ ború, talán a mai napig is eredeti pompájá­ emeletes szecessziós házat, mely - a Raichle- ban állna a két budapesti építész alkotása. palota mellett - a stílus egyik legszebb meg­ De a városnak ez a csodálatos ékköve úgy­ nyilatkozása a polgári célokra szánt épületek szólván gazdátlanul és gondozatlanul állt a sorában. világháború befejezése utáni évtizedekben. A kiváló tervezők eredeti elképzelése Az idő vasfogával nem tudott dacolni, köz­ nem valósult meg teljesen a kivitelezés so­ ponti nagy kupolája megroggyant, cserepei, rán, a későbbi átalakítások is megváltoztat­ színes üvegei összetörtek, hatalmas csillárja ták, szegényebbé tették az egykori bankpalo­ lezuhant, a falak mállani kezdtek, bedőltek. ta külsejét. Komor és Jakab eredeti tervraj­ 1979-ben még szomorú látványt nyújtott a zában az épület sarokbejárata (a bankbejá­ zsinagóga. Szerencsére védelem alá helyez­ rat) faragott kőoszlopos, cseréptetős, szé­ ték, és nagy anyagi áldozatokkal fokozatosan kely kapunak volt elképzelve, akárcsak az helyreállítják eredeti külsejét, idővel belsejét oldalbejárat is, amely a ház lakásaihoz vezet. is, hogy kulturális célokat szolgáljon. A kés­ Mai állapotában a sarokbejárat faragott lekedés katasztrofális következménnyel jár­ kőoszlopai állnak ugyan, de tető nélkül, a hat. 48 főutcai székely kapu kisebb méretben meg­ felel az eredeti terveknek. Az épület díszítése sokrétű. A második Banképület székely kapuval emelet ablakkereteit mértani ábrákkal kifa­ ragott kőből állították össze, az első emelet ablakainak bordűrjei színes és aranyozott fa­ A század eleji Szabadka gazdasági fellen­ janszornamentikából vannak kiképezve. Az dülése - mint említettük - a pénzintézetek épület frízét stilizált kerámia virágfüzérek dí­ szaporodásával párosult. A bankházak nem szítik. A kiugró falprofilokat az első emelet voltak szűkmarkúak, amikor saját székházuk alatti magasságban a palota mindkét oldalán építését határozták el. A meglevő és jövendő két-két női fejet ábrázoló dombormű tá­ üzletfeleknek a külső pompával is demonst­ masztja alá. rálni akarták gazdasági erejüket és megbíz­ A földszinti üzletek alumíniumkeretes, hatóságukat. korszerűsített portáljai rontják az épület esz­ A Szabadka Vidéki és Kereskedelmi tétikai és stílusbeli összhatását.49 Bank nem kisebb céget, mint a zsinagógával Két évvel a banképület építése után, már bizonyító Komor és Jakab budapesti mű­ 1910-ben a mai Duro Dakovic utca 3. szám építészek irodáját bízta megjövendő székhá­ alatt épült fel a Strassburger Izidor és Gom-

48 A helyreállítási munkálatok 1979-ben Király László oki. építészmérnök tervei alapján elkezdődtek, de anyagiak hiányában vontatottan haladnak. Az öt kupolát helyreállították, a csillárt rendbe hozták, a belső festést megkezdték, majd abbahagyták. 49 Az épületet 1993-ban felújították és az említett stílusrontó elemeket eltávolították.

147 A A zsinagóga belseje 148 A Szabadka Vidéki Kereskedelmi Bank (Putnik) épülete

bős Lajos által tervezett szecessziós lakóház, A városi bérpalota amely emlékeztet az előbbi épületre, de dí­ szítésében a Zsolnay-kerámia kalotaszegi ih­ letésű színes virágmintáira támaszkodik. Szé­ Szabadkán a huszadik század első évtize­ kely kapubejárata romos állapotban van. A dében, pontosabban az első világháború ki­ kétemeletes épület külön érdekessége, hogy töréséig a szecesszió magyaros változata mel­ a mögötte levő egykori Czorda Bódog utcá­ lett a bécsi szecesszió stílusában is épült né­ ban van a valószínűleg azonos tervezőtől hány jelentős, nem annyira látványos épület. származó tükörépülete amit némi változta­ Külsejükön az egyszerűbb vonalak és a mér­ tással felújítottak. tékletesség jutottak kifejezésre, díszítésük­

149 A bankpalota egyik díszítménye

nél mellőzték vagy csak kismértékben alkal­ néző kikerekített központi homlokzat fölé mazták a kerámia színdús mintáit. Inkább a kétréteges fémkupola emelkedik. Az épület különböző hatású domborművekre vagy párkánya alatt aranyozott lapokból álló hát­ mintáktól mentes sima kerámiára és vasdí­ térből három szimbolikus, figurális dombor­ szítményekre támaszkodtak. mű helyezkedik el. A palota Nusic utcai A Strossmayer utca 22. számú lakóépület, főhomlokzatán a város kultúráját és ipari te­ a Gombkötő utca 6. szám alatti kétemeletes vékenységét szimbolizáló figurális mélydom- egykori Váli-ház és sok földszintes családi borművek övezik a tetőzet alá helyezett mű­ ház tervezője még használja a kerámialapok terem ablakát, mely fölött nagyobb méretű egyszerű díszítményeit, de a Szabadság tér kovácsoltvas maszk jelképezi az éppen szem­ sarkán álló, részint a Jovan Nenad térre néző ben álló színház tevékenységét. Kovácsolt­ háromemeletes egykori bank-, lakó- és üzlet­ vasból vannak a szépen kidolgozott, istenfe­ ház, valamint a Petőfi Sándor utca és a Nép­ jekkel díszített zászlótartók és az erkélyek kör utcájának sarkán levő egykori Herzl-ház rácsozata. homlokzatát csupán nagyméretű figurákat A kerámialapok világoskék színnel, de vi­ vagy figurális kompozíciókat ábrázoló rágminták nélkül élénkítik az épület hom­ domborművekkel és virágfüzérekkel díszí­ lokzatát, a félemelet fölött kiugró falakkal tették. kiképzett párkányokat pedig kerek formák­ Ebben a stílusban sajátságos változatot ba övezett magyaros, különböző színű ma­ képvisel a városi bérpalota két és fél emele­ dár- és virágminták díszítik. Ezek a szép ke­ tes saroképülete, amely Vadász Pál szabad­ rámiák csak alulnézetből láthatók, így az kai mérnök tervei szerint 1911-1913 között épület homlokzatának összhatását nem za­ épült a városi tisztviselők részére. Az épület varják. Az épület bejáratában és lépcsőhá­ fölújított külseje és a megőrzött tervrajz ar­ zában a kék kerámialapok és a kovácsoltvas ról tanúskodik, hogy Vadász Pál a díszítmé­ dominál. nyek jól sikerült és összehangolt kombináci­ A fentiek azt bizonyítják, hogy a tervező a óját használta elképzelésének megvalósítá­ mélydombormű, a sima és a mintás kerámia, sához. valamint a kovácsoltvas felhasználásával a Saroképület lévén (a Nusic utca és a stílus egy érdekes és eredeti változatát való­ Dusán cár utca sarka) a Szabadság tér felé sította meg.

150 A városháza városi törvényhatóság határozatot hozott, hogy Felső-Tavankúton és Csikérián eladja a városi homokföldeket és ezek árából létre­ A bérpalota bemutatása után Szabadka hozza a városháza építésére a pénzalapot. legnagyobb és minden szempontból legje­ Ősszel árverésen eladtak 421 láncot, és így lentősebb épületének, a budapesti Kom or több mint ötszázezer korona jövedelemhez Marcell és Jakab Dezső által tervezett város­ jutottak. Ezzel kapcsolatban hangzott el a dr. házának rövid történetét írjuk le. Az épület Bíró Károly polgármesternek tulajdonított pontot tett egy kor építkezési törekvései­ kijelentés, mely szerint „az új városháza ho­ nek, de egy történelmi korszaknak a végére mokból fog épülni, de nem homokon”. is. 1907 szeptemberében kiírták a pályázatot Az építkezési lázban, mely magára vonta és megadták a részletes programot. Az év az ország jeles architektusainak és a fővárosi végéig tíz pályamű érkezett a városi tanács­ publicistáknak a figyelmét, Szabadka polgá­ hoz, de érdemlegesen csak hatot bírált el a rainak szemet szúrt a város piacterén álló, zsűri, melynek tagjai dr. Bíró Károly polgár­ roskadozó és céljának nem megfelelő régi mester (elnök), Franki István, Váli Gyula, városháza épülete. 1905. augusztus 31-én a Szutrély Gyula, Dembitz Lajos, dr. Purgly

aV< * /fi? á&iA**v

•• * * ív ' " ' : v-._ - <• «• j- - ,.*—---r 1 m ffl* ffi,: • • f U« * fi ü ® - ■ í í i* n : ú m m r* a te-- - , íj.-.í T • vv 1 « sat v i 1 Cí 3 ja \

városháza (1912) 151 A városháza felavatási ünnepsége

Sándor és Varga Károly voltak. Különleges lyén. Nem egészen négy év alatt elkészült a szakértőként meghívták a bírálóbizottságba sok szobájával, díszes folyosóival, tanácster­ Pecz Sámuel műépítészt és Schulek János meivel és nagy távolságból is látható tornyá­ műegyetemi tanárt. val az új városháza. A pályadíjat Komor Marcell és Jakab „Szabadka szépet álmodott - írja a vá­ Dezső budapesti műépítészek nyerték el. A rosháza építését megörökítő könyvében második díjra a Bálint-Jámbor-féle tervet, a Lányi Géza Viktor. - Mint az ezeregyéj me­ harmadikra pedig Raichle Ferenc szabadkai séinek szerencsés királya, kinek szolgálat­ műépítész tervét ajánlotta a zsűri. 1908. ja­ kész óriások lesik óhaját: egy este lefeküdt, nuár 31-én a városi közgyűlés egyhangúlag és reggelre kelve csak kitekintett az abla­ elfogadta a bírálóbizottság javaslatát, de a kon és uramfia! - ott látott egy tündérszép, pályadíjas tervet, melyet Komor és Jakab kacsalábon forgó palotát, égbeszökő tor­ eredetileg barokk stílusban nyújtott be, az új nyaival, száz szobájával, kilencszázkilenc- törekvések híveinek követelésére külsőleg a venkilenc ablakával.” magyaros szecesszió stílusának szellemében Lányi Viktor bizonyára a pillanat ünnepé­ módosítani kellett. lyességének hatására írta le ezeket a sorokat 1908 októberében megindult a munka a a Braun Henrik által szerkesztett emlék­ lebontott régi városháza és gimnázium he­ könyvben, de költői hangja mégsem túlzott. A városháza tanácstermének három vitrázsa

Művészi ez a munka, mégpedig a javából. műlakatos vasrácsozatai és vasalásai a Még akkor is, ha a „ tiszta művészet” kevéssé lépcsőházban, a tanácsteremben és az épület volt képviselve építésében. A tervező műépí­ külső falain; Halm Józsefnek és testvérének, tészek rajzai, a felhasznált, különféle techni­ Lajosnak a szobrászmunkái. Kurbel József­ kával kivitelezett díszítőelemek és felületek nek a főlépcsőház és a tanácsterem dús színe­ részletes tervei nem csak a két kiváló mér­ zetű festésével bizonyította, hogy mestersé­ nök, hanem a művész munkatársak egész ha­ gét művészi tökélyig fejlesztette. dának alkotó fantáziáját dicsérik. Az építkezés szabadkai részvevőinek Hangsúlyozni kell, hogy az iparosmunkák munkái közül ki kell emelni a Mór már­ és a gyárilag előállított elemek színvonala túl­ ványipara által kivitelezett és terméskőbevé­ lépi az egyszerű iparos vagy ipari munka köve­ sett homlokzat-ornamentikát, Hoffmann Mi­ telményeit. Amit az egész és a részletek alkotói hály özvegye műasztalos munkáit: a díszte­ belevittek az épületbe, az művészet, iparművé­ rem, a tanácsterem, a közigazgatási bizottság szet vagy annak határait érintő érték. (kis tanácsterem) berendezését és a művészi Ilyenek a főlépcsőház Zsolnay eozin dom­ faragásokkal díszített elnöki karosszékeket. bormű lapjai, „őrt álló” griffmadarai, ebbe a Művészeti szempontból mindenekfölötti kategóriába tartoznak Pukkel Pál szabadkai a munka, melyet Róth Miksa nagyszámú

153 íSÍE

írrw

A kis tanácsterem a régi és az új városháza képével

üvegfestése képvisel. Különösen értékes a 217/1910 szám alatt iktatott dokumentuma Nagy Sándor festőművész kartonjairól ké­ szerint mindketten 200 koronára szóló szám­ szült 12 vitrázsa a díszteremben. Ezek a fest­ lát nyújtottak be Zsolnay Vilmosnak a város­ mények a magyar történelem királyait és házához leszállított munkáikért. Zsolnay ezt nagyjait ábrázolják. A budapesti üvegfestő a számlát Komor és Jakab műépítészeknek vállalat akkori képességeit azok a munkák is utalta át. A Szabadkán tengődő művészmes­ igazolják, melyeket a mexikóvárosi opera­ tereknek a munkája tehát beépült a városhá­ házban, a budai Várpalotában és az Ország­ zába. házban végzett. A fővárosi lapok azokban a hónapokban Braun Henrik emlékkönyve sokakat fel­ sok epés megjegyzést tettek a hivalkodónak sorol, akik valamilyen módon részesei voltak tetsző épületkolosszus számlájára. Szabadka a nagy műnek, de sehoj nem találjuk Keller polgárai akkor is, azóta is elégedetten és Albert szobrász és Naschitz Béla nevét, akik büszkeséggel tekintettek és tekintenek a vá­ akkoriban éppen szobrászműtermet tartot­ ros szimbólumára, a városháza égbe törő tor­ tak Szabadkán. Pedig az építészeti bizottság nyára.

154 VII. A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI KORSZAK ÉS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ÉVEI (1919-1944)

Az újrakezdés évei Agrárváros, határváros. Ipara fejletlen, kereskedelme az újonnan kialakult helyzet­ ben visszafejlődésre van ítélve, és csak az 1918 meghozta a várt békét. Szabadkára üzéreknek kedvez a háború idején kezdő­ novemberben bevonultak a Szerb Királyság dött és 1918 után folytatódó teljes lerongyo- katonai alakulatai, hogy biztosítsák Vajdaság lódás. legészakibb városának a versailles-i szerző­ A hatalom új birtokosainak és a polgári dés alapján létrehozott Szerb-Horvát-Szlo- hatóságoknak a tevékenysége két alapvető vén Királysághoz való csatolását. A szerb feladatra összpontosul: biztosítani a közren­ csapatok parancsnokai - a legfelsőbb helyek­ det és megszervezni a város ellátását alap­ ről elhangzott ígéretek és proklamációk szel­ vető élelmiszerekkel. lemében - igyekeztek megtenni minden tő­ A közrend bizonytalan. Egyik oldalon a lük telhetőt, hogy a lakosság nyugalmát biz­ szervezkedő munkásság követeléseivel, tün­ tosítsák. tetéseivel és munkabeszüntetéseivel hábo­ Béke volt, az ágyúk már nem dörögtek, de rítja az új polgári rend nyugalmát, másrészt a a lelkekben még dúlt a háború. véres háború négy esztendejében leromlott A nélkülözés, a nyomor és a határ túlol­ erkölcsű, züllésnek indult, távlatot nem látó dalán lejátszódó események forradalmi tűz­ egyének garázdálkodnak a gyéren kivilágí­ zel hevítették a környező tanyák és a város­ tott város utcáin. Az útonállások, rablások ban élő kétkezi dolgozók tömegeit. A pol­ szinte mindennaposak. gárság belső ellentétei, az új társadalom A szélsőségesen nacionalista, munkásel­ egyéb ellentmondásai valamivel később jutot­ lenes Neven híradása szerint 1919-ben tak kifejezésre. A szög azonban kibújt a zsák­ 24 000 segélyre szoruló, ellátását biztosítani ból. E megállapítások összefüggnek témánk­ nem tudó egyén lakik Szabadkán! A Bácskai kal, a kialakuló képzőművészeti élettel is. Hírlap 1919. január 15-i száma arról értesíti Szabadka 1919-ben az új ország, a olvasóit, hogy a polgári iskola tanítónői már SZHSZ Királyság legnagyobb városa, több négy hónapja nem kaptak fizetést. mint 100 000 lakosával nagyobb, mint Belg- Kultúra és művészet ilyen körülmények rád, Zágráb, Ljubljana... De az ország új ha­ között, amikor a lakosság egynegyedének a tárától mindössze hat kilométerre van, és betevő falat beszerzése is vágyálom? Műve­ földrajzi helyzete meghatározza sorsának to­ lődési életre csak két mozgóképszínház - a vábbi alakulását. Lifka és a Korzó mozi - működése utal.

155 Havas Emil közéleti személyiség és publi­ az igazgató nem volt hajlandó teljesíteni. cista 1919 februárjában a polgári osztályön­ Szabados Gábor rajztanárt kérték fel az állás tudat kialakítására apellál. A polgári öntudat betöltésére, de Vojnić-Tunićnak vele sem is hiányzik a város közéletéből. A sok gond és volt több szerencséje. Jelena Coviéot (Csó- rendezetlen probléma vádaskodásokra, de- vits Ilona), az akkoriban Münchenben élő nunciálásra készteti Szabadka vezető vagy festőművésznőt - valamilyen ki nem derít­ vezetésre törő rétegét. Mivel az ilyen „pol­ hető követelmények alapján - sem találták gári öntudatot” nélkülöző ténykedés nem megfelelőnek az állás betöltésére. hoz javulást, bűnbakot kell keresni. A sajtó megunta a rajztanári állás betöl­ Kapóra jön egy napvilágot látott adat, tésével kapcsolatos huzavonát és nem adott mely szerint a háború négy esztendeje alatt hírt arról, miként végződött az 1919 októ­ 2800 család költözött a városba. Ezeket kell berében és novemberében lezajlott ügy. eltávolítani, mégpedig a határon túlra, és A Neven 1919. június 10-i számában érte­ megoldódhat a munkanélküliség, a kenyér­ síti olvasóit, hogy a városháza alatt újonnan hiány. Csakhogy a beköltözöttek között érté­ megnyílt horvát könyvkereskedés kiállítást kes kézművesek, kiváló szakemberek van­ rendezett világhírű művészek, elsősorban nak! Ezek védelmére kel a liberális réteg. A horvát származású festők és szobrászok mű­ művészek azonban nem számíthatnak véde­ veinek levelezőlapjaiból, a „Svoj k svome” lemre. jelmondat jegyében. Bár nem eredeti képek­ Ezen a síkon kezdődik a művészekkel és ről van szó, csak nyomatokról, a kezdemé­ a képzőművészettel kapcsolatos háború utá­ nyezés mégis figyelmet érdemel, hiszen a ni eseménysorozat. A Szabadkán megjelenő, képzőművészet iránti érdeklődést kívánja agyoncenzúrázott, vékony, de mégis megje­ felkelteni. lenő Magyar Újság augusztus 30-án „két sza­ Az eredeti alkotások bemutatására sem badkai festőművész” kalandjáról számol be kell sokáig várni. A Neven egyik júliusi száma olvasóinak. Szokolay Béla és Ramszauer La­ közli, hogy 20-a körül „háromnevű nemze­ jos festőnövendékek a Folyó utcán váz­ tünk legnagyobb és legnevesebb művészei­ latokat készítettek, ami abban az időben gya­ nek tárlata veszi majd kezdetét. Az első nús cselekedetnek számított. Egy túlbuzgó olyan kiállítás, melyen a közönség megismer­ rendőr előállította őket, és miután nem iga­ heti eddig számára ismeretlen művészetün­ zolták szabadkai illetőségüket, mindkettőjü­ ket”. A tárlat 1919. július 22-én nyílt meg. ket Magyarországra toloncolták. Vladimir Nikolić foglalkozik az esemény­ Más képzőművészettel kapcsolatos ügy is nyel. „Á kiállítás bevezetője annak, ami van foglalkoztatta a szabadkaiakat. Liuba Koméi és aminek el kell jutnia hozzánk, ez pedig főgimnáziumi rajztanár és festőművész el­ Meštrović vésőjének, Medulić és Bukovac tűnt. Az esemény nagy izgalmat keltett a vá­ ecsetjének grandiózussága”-írja Nikolić. Ki­ rosban, mert a verseci származású Liuba lenc művész: Dušan Adamović, Vlatko Peče- minden előzetes bejelentés nélkül hagyta el nac, Jaroslav Kratina, Petar Papp és Zvonko az iskolát és a várost, és csak jóval később Vimbal festők, valamint Mare Srica, Josip adott magáról életjelt. Vojnic-Tunic, a gim­ Vichra, Julije Cikoš-Sesija (Bela Cikoš-Sesi- názium új igazgatója egész tárgyalássoroza­ ja fia) és, Jure Škarpa szobrászok állították ki tot folytatott az esetleges jelöltekkel. műveiket. A kritikus szerint ezek az alkotá­ Oláh Sándor, aki 1917-ben leszerelt és sok nem nyújtanak kellő betekintést a részt­ visszatért Szabadkára, olyan feltételekhez vevők művészi egyéniségébe, mert nem hoz­ szabta a rajztanári állás vállalását, amelyeket ták el legkifejezőbb alkotásaikat.

156 Anastazije Bocarić: Az újvidéki csatlakozási nagygyűlés

Említésre méltó, hogy Jovan Milekic Oláh Sándornak és Farkas Bélának a há­ négy, Radicné két és a főispán egy kiállított ború szétzilálta életüket kell rendeznie. Míg művet vásárolt meg. Ekkor jelentkezik elő­ az előbbinek bizonyos idő után úgy-ahogy ször mint vásárló Jovan Milekic, aki később sikerül megteremtenie a normális munka- és jelentős szerepet játszik a város képzőmű­ életkörülményeket, az utóbbi, ez az érzé­ vészeti életében. keny, saját ügyeit átfogóan megoldani képte­ A következő tárlat 1919 októberében nyí­ len művészember nem tudott megszabadulni lik meg a városháza előcsarnokában, abban a a háború szörnyű megpróbáltatásainak díszes helyiségben, amely jobb híján több év­ emlékeitől. Alkoholban és kábítószerben ke­ tizeden át ad teret a kiállító képzőművészek­ resett sebeire gyógyírt. nek. Ezúttal Petar Tije neves Stipan szarajevói Kopilovic, a nagy reményekre jo­ festő és pedagógus mutatta be alkotásait Ro­ gosult fiatal festő, mint a magyar forradalom mán Petrovic társaságában, aki szinte állandóaktivistája, még Pesten van, ahol a kommün kísérője. bukása után bujdosni kényszerül, Jelena Co- Tijesic Szarajevóban kezdte tanulmánya­ vicot pedig mellőzik. it, majd Bécsben Seffernél, Krakkóban Ak- Az amatőrök, akik a SZVAK Vasutas sentijevic és Weis műhelyében folytatta, vé­ Sportegylet keretén belül működnek, nagy­ gül Párizsban tökéletesítette tudását. Képei szabású tárlatot rendeznek, szélesre tárva a - az akkori krónikások szerint - mély benyo­ kaput, és közönségsikert érnek el. Akkor je­ mást tettek a látogatókra. A közönség kö­ lentkezik először tájképeivel Vass Kálmán zönyére sem lehetett panasz. Több százan banktisztviselő, akit a korabeli kritika a kiál­ nézték meg a tárlatot, mely - a Neven szerint lítás legtehetségesebb festőjeként emleget. - az „igazi szláv művészetet” reprezentálta, a Sok évtizeden át festette képeit, de nem lett város pedig néhány képet vásárolt a Szabad­ professzionális festő. Ott van a kiállítók kö­ kán kiállító művészektől. zött Magyari Domokos, a Napló későbbi új-

157 ságírója, műpártol ó.Andrija is ezen tek el. Feliratának egyik sora eredetileg így a kiállításon lép először a nyilvánosság elé. hangzott volna: „Tisztelet és dicsőség szerb A városi képviselő-testület novemberben véreinknek.” Blaško Rajié követelésére a - tehát a változás első évfordulóján - el­ szöveget megváltoztatták és így vésték be: határozza, hogy festményen örökíti meg az „Tisztelet és dicsőség testvéreinknek.” (Sla­ 1918 októberében Újvidéken lezajlott törté­ va i ćast našem bratskom rodu.) nelmi közgyűlést, melyen kimondták Vajda­ ság csatlakozását a Szerb Királysághoz. A kép megfestésére 1920 februárjában Anűita- zije Bocaric (1875-1944) ismert dalmáciai festőművész kapott szóbeli megbízást Albe Malagurski polgármestertől, éspedig Blasko Rajié plébános - maga is a közgyűlés részt­ vevője volt - jelenlétében. A 2x3 méteres vásznat 1925-ben Bocaric befejezte, Szabadkára szállította, s a főgim­ názium nagytermében kiállította. A képet, mely a Sloboda Szállóban lezajlott esemény minden ismertebb részvevőjét híven ábrázol­ ja, később Vajdaság több helységében bemu­ tatták. A megrendelők nem emeltek semmi­ lyen kifogást Bocaric műve ellen, mégsem vették át, a művész nem kapta meg az érte járó összeget. Ebből később bonyodalmak keletkeztek és soha be nem fejezett per lett belőle. Sok esztendő távlatából fel kell tenni a kérdést: miért keletkezett a bonyodalom, mi késztette a város vezetőit az érthetetlen lé­ pésre? A feltételezhető válaszok közül csak egy látszik elfogadhatónak: a szabadkai szláv polgárság, illetve annak horvát-bunyevác ré­ tege, az alatt a négy év alatt, amíg a kép Sava Rajkovićc: A Jovan elkészült, kiábrándult, az egyöntetű nemzeti címlapja föllángolás fokozatosan lelohadt, helyét a tényleges helyzet alapján kialakult közöny, Ez a kis epizód rávilágít azokra a változá­ majd az ellenzéki hangulat váltotta fel. A sokra, melyek rövid idő alatt bekövetkeztek történelmi nagygyűlést megörökítő Bocarié- és előrevetítették a későbbi ellentétek ár­ mű inkább irritálta, mint lelkesítette a meg­ nyékát. rendelőket. Ezt bizonyítja a Marko Protic Az emlékművekben szegény város főte­ Zlatni dani Subotice (Szabadka aranynapjai) rén, közvetlenül a Polgári Kaszinó épülete című, 1928-ban kiadott könyvében leírt ese­ előtt állt a már említett, kaponyai csatára em­ mény. Eszerint a felszabadulás első évfor­ lékeztető turulszobor, amely mindig is ir­ dulójának megünneplése alkalmával a város­ ritálta a szerb polgárságot. Abban a csatában háza előcsarnokában márványtáblát helyez­ egyébként a szabadkai bunyevácság is dere­

158 Balázs G. Árpád: Pásztorok (Prága, 1921)

kasan kivette részét a negyvennyolcasok ol­ tása alatt él. A statáriumi ítéletek nyomán dalán a zombori szerb szabadcsapatok ellen. egymást követik a nemzeti és faji gyűlölettől A modus vivendit nem volt nehéz megtalálni: nem egészen mentes kivégzések. A polgár­ egy éjszaka „ismeretlen tettesek” ledöntöt- ság ilyen helyzetben nem is igényli a művé­ ték a bronzmadarat a talapzatáról. A fehér szet termékeit, az alkotók önmagukba zár­ mészkőből épített obeliszk sértetlen maradt. kózva várják a szebb napokat. A Kaponyára emlékeztető feliratot törölték, A zágrábi és a szarajevói művészeket nem helyébe az „1918. november 13.” dátumot hívják a város vezető polgárai, akiknek mű­ vésték. Marko Protic szerint a Szerb Jóté­ pártolói szempontjaik szemmel láthatóan konysági Nőegylet az egyesülés napjának nem képzőművészeti forrásból eredtek. Sti- minden évfordulóján megkoszorúzta az átlé­ pan Kopilovic visszatér, de figyelme elsősor­ nyegült obeliszket, mindaddig, míg nem állí­ ban megélhetésére irányul. Felkínálják neki tottak fel egy megfelelő eredeti emlékművet. a munkásbiztosító topolyai kirendeltségének Tárlatot ebben az esztendőben senki sem vezetését, és kapva kap az alkalmon. Elköl­ rendezett a városban. tözik Topolyára. Ecsetet csak szabad idejé­ Szabadka a szociális forrongás, a nagy va­ ben vesz a kezébe. sutassztrájk, az éhség és drágaság elleni álta­ Aníun Bacic, mielőtt a vasútigazgatóság lános megmozdulás és a szerencsétlen ápri­ tisztviselője lesz, megpróbál a művészi pá­ lisi, úgynevezett Zelic-puccs nyomasztó ha­ lyán érvényesülni. Kibérli a városi bérpalota

159 legfelső emeletén levő műtermet, és egy Sas megnyitotta a festők aktivizálásának irányá­ Gyula nevű állítólagos festőművésszel együtt ba vezető utat. festőiskolát nyit. Az iskola aligha működhe­ Időnként idegenből jött művészek és ál­ tett sikerrel, mert - mint a későbbi évek fo­ művészek is jelentkeznek. Ezt bizonyítja a lyamán annyiszor - rövid idő alatt megszűnt. Neven 1921. január 4-i számában megjelent Erről tanúskodik az, hogy néhány hónappal hirdetés nem mindennapi szövege: ,filagoje később újabb név hirdeti ugyanabban a helyi­ M. Mitrovic akadémiai festő és pszichológus ségben iskolájának működését. Egy év múlva mindenféle modellképek, portrék, tájképek Oláh Sándor fordult kérelemmel a tanácshoz kidolgozását végzi, olaj-, akvarell- és pasz- a műterem bérbevételének ügyében. Eleget tellfestékkel. Ugyanakkor órákat ad pszicho­ tesznek kérelmének, és kis megszakítással lógiából (kézírás és jellem), Subotica, Sze­ két évtizeden át ott működött a betegeske­ gedi út 127.” dő, de sokat dolgozó művész. Oláh számos Mitrovic talán tudta, hogyan egyezteti portréval törlesztette a műterem bérlése össze művészi munkáját a lélektan tanítá­ után járó kötelezettségét. sával - hiszen egyáltalán nem ellentétes terü­ Egyébként ő sem tudta eltartani önmagát letek -, de nem valószínű, hogy akár egyiket és családját „tiszta” művészetből. Bizonyítja is magas színvonalon gyakorolta. Meg kellett ezt az a hirdetés, amely 1920. november 1- valamiből élni, és ez a festő éppen itt kísér­ jén jelent meg a Bácskai Hírlap utolsó olda­ letezett eredeti módon, valószínűleg kevés lán. „ Reklámplakátok és mindennemű mű­ sikerrel, mert neve, sokakéval együtt, végleg vészi reklámrajzok u. m. csomagolópapírok, letűnt a város lapjainak oldalairól. dobozok, levélboríték etc. művészi tervezé­ 1921 áprilisában arról ír a sajtó, hogy sét és festését olcsón elvállalja Oláh Sándor Römmer professzor három hónapja festőis­ festőművész, Fűzfás u. 33.” kolát tart fenn a városi bérház harmadik Ennek a terméketlen esztendőnek a vé­ emeletén (ugyanott, ahol előzőleg Bacic pró­ gén jelentkezik a sajtó hasábjain egy név, bálkozott), és kiállítást jelent be. Ezen saját amellyel majd évtizedeken át gyakran talál­ művein kívül 9-19 éves tanítványainak mun­ koznak a művészetek iránt érdeklődők. A káit állítja ki. A tárlat április 21-én megnyílt Bácskai Hírlap rövid hírben közli, hogy Ba­ és egy hétig volt megtekinthető. A beszá­ lázs G. Árpád amatőr (?!) festőművésznek moló szerint a három hónapos munka szép karácsonykor Becsén és Zentán, újévkor (ez eredménnyel járt, a tanulók jó előrehaladás­ már 1921 újéve) pedig Magyarkanizsán volt ról tettek bizonyságot. sikeres képkiállítása. Römmer, ez a német nevű orosz emigráns Hogy miért titulálja a Bácskai Hírlap szer­ nem elégszik meg a festészettel. O is a lélek­ kesztője amatőrnek Balázs G. Árpádot, nem tanról nyilatkozik, de ugyanakkor gyalázko­ tudni, hiszen a festő akkor már a prágai aka­ dik és gyűlöletet szít, jóllehet azt is kijelenti, démiát járja és a nagybányai művésztelepet hogy szeretné maga köré gyűjteni az ifjú­ látogatja. Fennmaradt művei arról tanúskod­ ságot, hogy „az élet szépségeire oktassa”. Za­ nak, hogy az avantgardista szellemet igye­ varos idők, zavaros eszmék és emberek. Eh­ kezett festészetében, különösen grafikáiban hez éppen ezt a vidéki, sok gonddal, for­ meghonosítani, ami abban az időben és ezen rongással, statáriummal és éhínséggel sújtott a tájon nagy merészségre vallott. várost találják alkalmas helyszínnek a felbuk­ Nagyon jelentős, hogy a helyi hivatásos kanó kalandorok. festők közül az új államban elsőként Balázs Szabadkára azokban az években nem mutatkozik be, ezzel bizonyos értelemben csak Römmerek érkeznek. A Magyar Ta­

160 Miloš Babić: Harcos (Városi Múzeum, Szabadka) nácsköztársaság elfojtása, majd az úgyneve­ magyar menekültek, akik mint kommunisták zett pécsi köztársaság bukása után Magyar­ ismertek, és akik ma is ilyen szellemben tevé­ ország művészi életének néhány kiváló egyé­ kenykednek, kihasználva azokat az előnyö­ nisége menekülésre kényszerül. Közöttük ket, amelyeket államunk a baranyai mene­ van Petar Dobrovic, aki Pécsett játszott ak­ külteknek biztosít. koriban kiemelkedő szerepet. Először Újvi­ Az illetők munkáját és mozgását diszk­ déken próbálkozik, később átköltözik a fővá­ réten figyeljék, és ha államellenes cseleke­ rosba, ahol élete végéig tevékenykedik. Len­ deteik bizonyítékot nyernek, azonnal érte­ kei Jenő és Hódi Géza Szabadkára jön. Né­ sítsék ezt a minisztériumot, hogy további uta­ hány évi itt-tartózkodásuk alatt számos érté­ sításokat adhasson.” (Országos Levéltár, kes művel gazdagítják a várost. Belügyminisztérium) A SZHSZ Királyság éberen figyeli a ma­ Az okmány Hódi Géza festőre vonatko­ gyar emigránsok tevékenységét. 1922. július zik, aki szabadkai tartózkodása idején is hű 15-én a belügyminisztérium a következő át­ maradt elveihez, új barátai előtt nem rejtette irattal figyelmezteti a szabadkai állami titkos­ véka alá nézeteit, de mégsem adott okot a rendőrséget: titkosrendőrség beavatkozására, mert erejét „Ez a minisztérium egy bizalmas emberé­ és munkakedvét a festészetnek szentelte. Ő től a következő adatokat kapta: Szuboticán is kísérletezett festőiskolával - éppen olyan tartózkodnak Hódi és Hajós Béla festők, kevés sikerrel, mint a többiek -, de megál­

ló i hetését pártfogók és művészbarátok portréi­ bálkozásnak tekinthető az a dadaista matiné, nak megfestésével, valamint a szibériai fog­ melyet 1922 novemberében szerveztek Sza­ ság emlékeit szinte nosztalgikus szépséggel badkán. Az avantgardisták rendezvényére és eredetiséggel megfestett képeinek eladá­ olyan nevek jelentették be részvételüket, sával igyekezett biztosítani. mint Ljubomir Micic és Drágán Aleksic akti­ Lenkei Jenő más vérmérsékletű ember és vista költők, Láng (Löbl) Árpád, aki Kiált­ festő volt. Politikai nézeteit nem hangoztat­ vány a huszadik századhoz című írásával nyi­ ta. Festészete is inkább a polgári otthonok­ totta meg a matinét, Csuka Zoltán, aki verse­ nak megfelelő légkört árasztotta. Nyugalmas ket olvasott fel. Barta Sándor Zöld fejű ember aktjai és női figurái egyúttal a művész elmé­ című írásával lépett a közönség elé. Nem ma­ lyülését is jelezték. Háborítatlanul és Hódi radt ki a műsorból a legismertebb magyar Gézához hasonló szegénységben tevékeny­ avantgardista költő, Kassák Lajos sem, akit kedett szabadkai éveiben. Este című verse képviselt. Arató Endre Mit 1922. november 6-án jelentkezik először akar az új művészet? című esszéjével aratott önálló kiállítással Szabadkán Balázs G. Ár­ sikert. A szervezők „hangarchitektúrát” és pád, akit a Bácsmegyei Napló szerkesztősége „illatkoncertet” is ígértek. Érdekes újdonság­ illusztrátornak szerződtetett. A kiállítás al­ nak számított, hogy 20 dinár ellenében min­ kalmával mint recenzessel először találkoz­ denki elmondhatta véleményét a dadaizmus­ hatnak az olvasók Geréb Klára fiatal grafikus ról! nevével. Balázst nem titulálja „amatőr fes­ A matiné hatása a képzőművészetre je­ tőnek”, hanem érdemben elemzi a fiatal mű­ lentéktelen volt ugyan, de az avantgardisták vész festészetét, s teljes képet ad munkás­ fellépése nagy visszhangot keltett intellek­ ságáról és egyéniségéről. tuális és művészi körökben. Különösen a fia­ „Balázs Árpád most nem mint illusztrá­ tal költőnemzedék figyelme irányult feléjük. tor, hanem mint komoly eredményeket elért 1922 végén egy festőnek indult fiatal festőművész, nehéz problémákon fáradó szobrász, Baranyi Károly budapesti nyomor- grafikus mutatkozik be” - írja Geréb Klára gásából az újverbászi szülői házba tér vissza. beszámolójában. Körülbelül százötven fest­ Mint Pankotai Farkas Béla tanítványa töké­ mény, monotípia, rézkarc, linóleummetszet, letesítette a háború alatt parancsra végzett színes rajz mutatja be fejlődését a nagybá­ szobrászati munkájának tapasztalatait, és itt nyai festőiskolában készült impresszionista igyekezett érvényesülni, ahol a nyomor elvi­ tájképektől kezdve, Prága nagy színfoltok­ selhetőbb volt. így jutott arra a gondolatra, ban megfestett képein keresztül az expresz- hogy - egy felső ipariskolát végzett fiatalem­ szionista kompozíciók és grafikai megoldá­ berrel társulva - Szabadkán képző- és ipar­ sokig. „A kiállítás anyaga nagy és rendkívül művészeti műhelyt nyisson. Mint Ikarosz érdekes. Szubotica város közönsége egy nem szárnyán című visszaemlékezésében említi, mindennapos művész bemutatkozását üdvö­ ebben a tespedt városban vállalkozása nem zölheti.” járhatott sikerrel. Mivel kevés megrendelést A Lloydban megrendezett tárlatán Ba­ kapott, műhelyét kénytelen volt bezárni. Ek­ lázs G. Árpád 120 munkáját - három év kor újította fel barátságát Oláh Sándorral és termését - mutatta be, és ezzel a kollekció­ a visszavonultan festegető Farkas Bélával. val előrevetítette utolérhetetlen termé­ Mivel Balázs G. Árpád is megjelent az észak­ kenységét. bácskai városban, aktív csoportot hoztak létre. Nem szigorúan vett képzőművészeti ese­ Balázs, Hódi és Farkas a képzőművészek mény, de az újrakezdés éveire jellemző pró­ szervezkedését kezdeményezték, mert a kö­

162 rülmények megerősítették bennük a felisme­ Az egyesület első szabadkai kiállításának rést, hogy mint elszigetelt egyének nem tud­ megnyitására 1923. szeptember 15-én a Bá­ ják felvenni a harcot a közönség és a hivata­ rány Szálloda különtermében kerül sor. Ez los intézmények közönyével. fordulópontot jelent a vajdasági, elsősorban 1923 áprilisában megjelennek az egyesü­ a szabadkai képzőművészek életében, mert let alakítási terveiről szóló hírek. Megalakul az első világháború után bekövetkezett pan­ a Vajdasági Képzőművészek Egyesülete. gás végét jelezte. A letargiában senyvedő Központja Szabadka. A Hírlap április 19-én észak-bácskai művészek végre együttes be­ közli, hogy az egyesület elnökének dr. Ra- mutatkozással adnak életjelt magukról. A doje Belic ügyvédet választották, titkára Len­ helyi hatóságok is értékelték ennek jelentő­ kei Jenő. Az egyesület zsűrit is választ Oláh ségét. Erre utal az is, hogy a kiállítást Ta- Sándor, Lenkei Jenő és Stipan Kopilovic sze­ bakovic helyettes polgármester nyitotta meg. mélyében. A Topolyán hivatalnokoskodó Tíz festő, szobrász és iparművész, neveze­ Kopilovic mégsem lett hűtlen palettájához. tesen Oláh Sándor, Balázs G. Árpád, Farkas A kenyérkereset gondjai és elhatalmasodó Béla, Baranyi Károly, Fischer Marcell, Hódi betegsége nem akadályozta meg abban, hogy Géza, Stipan Kopilovic, Lenkei Jenő, Tatjá­ közreműködjön az egyesület megszervezésé­ na Krizsozsovszki és Sinkó Boriska csaknem ben. kétszáz művét tekinthették meg az érdek­ Az egyesület ambiciózus tervekkel lép lődők. A Hírlap kritikusa szeptember 16-án közönség elé. Közös műtermet szándékoz­ Képkiállítás című, keserű hangon írt cikké­ nak bérelni Szabadkán, kiállításokat szervez­ ben számolt be a város kimagasló művészeti ni Vajdaságban, művésztelepet létesíteni eseményéről. Topolyán, fölvenni a harcot a hamisított ké­ „...A legkülönbözőbb irányokat képvise­ pek terjesztése ellen, egy későbbi időpont­ lik ezek a festők: Hódi Géza friss és eleven ban pedig festő- és grafikai iskolát nyitni stb. vásznai jó szemű festőt dicsérnek... különö­ Rövid fennállása alatt az egyesület meg­ sen szépek orosz képei. Farkas Béla deko­ valósította terveinek egy részét. Mindenek­ ratív művész, modernebb eszközökkel. Imp­ előtt tárlatokat sikerült rendeznie. A topo­ resszionista. ...képei sokszor lázas rögzíté­ lyai művésztelep létrehozása anyagiak hiá­ sek, de biztos formáló esztétikával. Oláh nyában elérhetetlen álomnak bizonyul. Há­ Sándor portréfestő. Nem túloz, nem él mo­ rom évtized múlva, egy új társadalomban vá­ dernebb eszközökkel, de jó a rajztudása, szí­ lik csak lehetővé a művésztelep tervének nei elevensége, harmóniája megnyugtató. megvalósítása. De mégis jellemző, hogy Sza­ Fischer Marcell finom és gondos rajzokat állí­ badka műpártolói és alkotói már 1923-ban tott ki... Balázs Árpád és Lenkei Jenő modern felismerték a szervezettség szükségességét, a művészek... Lenkei expresszionista. Képei hatóság és a társadalom közömbösségével sokfélesége mutatják tehetségét. Kopilovics szembeni közös fellépés hasznosságát. Nem István (a cikkben tévesen Józsefként szere­ csak rajtuk múlott, hogy az összefogás nem pel - G. T. megjegyzése) olajképei topolyai vált tartóssá, hiszen a város társadalmi és gaz­ tájrészleteket ábrázolnak, Baranyi Károly dasági helyzete, az egyéni érdekek ütközése, szobrász több síremléktervet állított ki, gon­ az irányzatok és eszmék különbözősége és a dos és borongó művek...” művészek egy részének távozása nem tette Ilyen hangvételű Asztalos Pálnak a Hír­ lehetővé a szervezet fennmaradását. Az ak­ lap hasábjain 1923. szeptember 23-án meg­ kori elképzelések és törekvések azonban ma jelent, a tárlat visszahagjáról szóló írása is. A is tiszteletet érdemelnek. Kártyacsata című írásból megtudjuk, hogy a

163 A csoport azonban nem elégedett meg a

\ <>fvodtk klAlltt64áról Aladár és mások szerepelnek. Ezekkel a tár­ A Függetlenek második kiállításának katalógusa latokkal zárul a képzőművészeti élet újjá­ (1926) éledésének 1919-től 1923-ig tartó korszaka. különterem bejáratánál, a kiállított művek szomszédságában napokig tartó kártyacsata Az átmeneti fellendülés évei dúlt. Asztalos megállapítja, hogy a szenvedé­ lyüknek hódoló „kis nábobok” többet tettek föl egy lapra, mint amennyibe egy kiállított 1924 nem hozott annyi mozgalmas ese­ kép kerül. Szerinte ez a kártyacsata szim­ ményt képzőművészeti szempontból, mint az bolizálja a tárlat sorsát. A csaknem kétszáz előző év. A kezdetet egy olyan kínos ügy műből három talált gazdára. Csupán Hódi jelzi, amely az akkori állapotokra vet fényt. Géza, Balázs G. Árpád és Lenkei Jenő adott Lencz Géza (Szabadka, Szegedi szőlők 203. el egy-egy képet! A helyzetet Marko Protic, alatti lakos) 1924 januárjában levelet intéz a az újságíró-szekció elnöke mentette meg, város szenátusához. Visszaköveteli a Rudics- akinek közbenjárására a város képeket vá­ hagyatékból származó hét festményt, ame­ sárolt. lyeket 1909-ben - felesége végrendelkezésé­

164 hez híven - a városnak ajándékozott. Az in­ tember 19-i számában Szabad Lyceumot ren­ doklás: a képek további birtoklásának nincs dez a Képzőművészek Egyesülete címmel értelme, sem értéke, hiszen mint skartot a megjelent közleményéből tűnik ki: padlásra vitték. A polgármester-helyettes „A Vajdasági Képzőművészek Egyesüle­ kérésére a mérnöki hivatal 97/1924 számú te kulturális kötelességének tesz eleget, ami­ átiratával azt a fölvilágosítást adja, hogy a kor programmját megvalósítja. A művészet képek a városháza negyedik emeletén, az megteremtéséhez nevelés kell.” így kezdődik úgynevezett múzeumban vannak. A városi az érdekes közlemény, amely a továbbiakban szenátus 4798. számú határozatával elutasít­ hangsúlyozza, hogy nemcsak szűkebb kép­ ja Lencz Géza kérését, egyben utasítást ad, zőművészeti intellektusra, hanem szélesebb hogy a képeket azonnal vigyék át a Városi ismeretek terjesztésére van szükség. Ezért a Könyvtárba, Mijo Mandichoz. vajdasági művészek szabadkai csoportja sza­ Stipan Kopilovic, akit az „elveszettek” kö­ badlíceumot tervez az őszi-téli idényben, zött a legtöbbet ígérő festői tehetségként éspedig szemeszteri alapon. Minden kurzus tartottak számon, Topolyán befejezi életpá­ egy-egy tárgykört ölel fel, éspedig: 1. Művé­ lyáját; egyénisége feledésbe merül, és csak szet, 2. Szláv és magyar irodalom és költé­ több évtized múlva kerül ismét az érdeklődés szet, 3. Szociális ismeretek, 4. Társadalom­ homlokterébe. tudomány. E tárgyak előadására olyan neves Balázs G. Árpád rövid ideig még a Napló vendégeket szándékoznak meghívni, mint illusztrátoraként dolgozik Szabadkán, csalá­ Radoje Belié, dr. Doktor Sándor ismert szo­ dot alapít, de a palicsi „tuszkulánum” átme­ ciológus, dr. Dettre János újságíró, dr. Milkó netileg lesz otthona. Az érvényesülés és a Izidor író és publicista, Žarko Vasiljevié köl­ jobb körülmények utáni törekvés Belgrádba tő, György Mátyás és Mikes Flóris. A mini­ vonzza, ahol ezúttal nem terem számára ba­ mális részvételi díjat a költségek fedezésére bér. Első belgrádi „kirándulását” sikertelen­ szándékozták fordítani. nek tartja visszaemlékezéseiben. Rövidesen Az ígéretes terv - sok más megmozdulás­ visszatér, hogy életének talán legtermé­ hoz hasonlóan - csak terv maradt. De bizo­ kenyebb éveit itt töltse el. nyíték arra, hogy az álmosnak tartott határ- Baranyi Károly balul sikerült műhelyvál­ és parasztvárosban akadtak csoportok, ame­ lalkozása miatt elhagyja a várost. Visszatér lyek jól átgondolt tevékenységgel próbálták Verbászra, majd nyugat-európai útra indul. felvenni a harcot a környezet tunyaságával és Akik itt maradtak, igyekeznek folytatni a közönyével. szerveződést. 1924 májusában Nagybecske- Említettük a VKE tervét, hogy közös mű­ reken rendezik meg az egyesület kollektív termet állít fel, amelyből festőiskola kibon­ tárlatát. A Szabadkán kiállító művészeken takozását reméli. Amikor 1924 szeptembe­ kívül egy emigráns orosz festő, Alekszandr rében és októberében hírül adja a sajtó, hogy Lezicsnikov is bemutatkozik. A magyar for­ Szabadkán festő- és iparművészeti iskola nyí­ radalom két emigránsa együtt lép közönség lik a városi bérpalotában levő műteremben, elé a Bega-parti városban az orosz mene­ nemhogy említést sem tesznek az egyesü­ kültekkel. Hódi Géza hitelesebben mutatja letről, de még az iskola előadói is inkognitó­ be kedvenc témáját, Szibéria tájait, mint ban maradnak. A kevés adatból csak annyi orosz kollégája! hámozható ki, hogy jelentkezni a Lazar cár Hogy a Vajdasági Képzőművészek Egye- (Fűzfás) utca 11. szám alatt lehet, a fél évig sülete(VKE) komolyan veszi a programjába tartó kurzus havi részvételi díja 250 dinár. A foglalt célkitűzéseit, az a Hírlap 1924. szep­ festészeti szakon alaprajz, portré, aktrajz és

165 Marko Horvacki: Mosónők

-festés, az iparművészeti szakon a tervezés kiállítása nem volt, mintegy tucatnyi fest­ elemei és módszerei, belső díszítés (monu­ ményt a Mamuzsics-féle könyvkereskedés mentális és freskófestés) képezi a tananya­ kirakatába helyezett, hogy megkímélje ma­ got. gát a tárlattal járó költségektől, viszont az Valószínű, hogy a tanárok között ott van érdeklődőknek alkalmuk volt látni a fiatal, Oláh Sándor, aki a műtermet több ízben bé­ sajátos egyéniségű művész alkotásait. A sajtó relte, és Lenkei Jenő, aki előzőleg egy ideig elsiklott a nem mindennapos képzőművésze­ a Fűzfás utcában lakott. Tény viszont, hogy ti esemény felett, csak a kortársak visszaem­ 1924 őszén iparművészeti képesítéssel csak lékezéseikben említik meg a Farkas Béla pá­ Geréb Klára rendelkezett. lyájára jellemző epizódot. S ha már a festő- és rajziskola megalakí­ 1925 elején jelentős képzőművészeti ma- tásának kísérleténél tartunk, meg kell emlí­ nifesztáció színhelye Szabadka. Január 19-én teni, hogy nem sokkal a fenti hírek meg­ a városháza előcsarnokában megnyílik a Ta­ jelenése után Csincsák Elemér, a szabadkai vaszi Szalon 22. tárlata. A Bácsmegyei Napló festészet enfant terrible-je is rajziskola meg­ az eseményt a jugoszláviai képzőművészet nyitásával próbálkozik. Mint a polgári iskola első szabadkai reprezentatív kiállításának tanára, ebben az iskolában várta a jelent­ minősíti. Jelentőségét a „magyarság és szláv- kezőket. ság” közötti kulturális közeledésben látja. A A két háború közötti időszakban a sza­ Neven a zágrábi és belgrádi képzőművészeti badkai festőművészek többször próbálkoz­ egyesületek együttes szobrászkiállításaként tak rajziskolák megszervezésével, hogy eg­ harangozza be! Hogy nem csupán szobrászati zisztenciájukat biztosítsák. Mindannyiszor kiállításról van szó, azt a már jól ismert nevek kevés sikerrel. Oláh Sándor volt az egyetlen bizonyítják: Pallavicini, Tartaglia, Milunovic, festő, akinek csaknem mindig voltak tanítvá­ Sreten Stojanovié, Bijelié, Sumanovic. nyai. A lapok beharangozó írásaikban megem­ 1924 vége azért említésre méltó, mert lítik, hogy a Tavaszi Szalonba tömörült ju­ Farkas Béla, akinek életében egyetlen önálló goszláv képzőművészek között vannak olyan

166 nevek, „amelyeknek viselői képeikkel és Nyilvánvaló, hogy a művészek érvénye­ szobraikkal jelentős sikereket arattak, nem­ süléséhez a hírverés is hozzájárult. Ezt a ma csak az ország határain belül, hanem külföldi is érvényes szabályt Károly esete bizonyítja. viszonylatban is”. Áprilisban a Hírlap hirdetési oldalán ta­ A Bácsmegyei Napló 1925. január 20-án lálkozunk először egy szabadkai festőígéret (X) aláírással közöl érdemleges beszámolót nevével. Ezúttal azonban még nem művészi a tárlatról. Miután az Európában előretörő, munkáival jelentkezik. Az április 12-i hirde­ sőt eluralkodó modem irányzatokról - az tés szerint a Dzsavics Márton templomfestő expresszionizmusról, kubizmusról és neo- vállalat (Subotica, Savé Tekelije u. 25.) vál­ primitivizmusról - ad némi tájákoztatást, a lalja templomok festését és restaurálását, va­ cikkíró leszögezi, hogy a Proletnji sálon (Ta­ lamint szobák művészi festését. vaszi Szalon) művészei valamennyien ezt az Meg kell jegyezni, hogy az egykori temp­ új művészetet képviselik, ami - legalábbis lomfestők és „művészi szobafestők” valóban elvben - győzedelmeskedett a jugoszláv pik- különböztek korunk szobafestő mestereitől. túrában. A legfigyelemreméltóbb egyéniség­ Szabadkán néhány kapualj és lépcsőház fres- nek Jovan Bijelic festőt tartja, aki arra törek­ kódíszítmény-maradványai bizonyítják, hogy szik, hogy a teret a piktúra eszközeivel: szín­ ez a munka művészi volt és hogy csak a mes­ nel, formával töltse be. Hozzá közelinek te­ terségbeli tudás aligha lett volna elegendő. kinti Tartagliát, aki azonban szívesen feladja 1925 tavaszán a város kulturális tényezői a formát a kép expresszív értékeiért. „Suma- mozgalmat indítanak a háború alatt leégett novic kissé balra van tőlük: teoretikus, spe­ színházépület újjáépítésére. A megmozdu­ kulatív piktor, aki a forma elsőbbségét vall­ lásból a Vajdasági Képzőművészek Egyesü­ ja.” A szobrászok közül Pallavicinit emeli ki: letének szabadkai tagjai sem akartak kima­ Primavera című szobra a kiállítás egyik leg­ radni. így jött létre az a kiállítás, mely 1925. jobb alkotása. április 4-én a Polgári Kaszinóban nyílt meg Szokássá vált, hogy a helyi sajtó akkor is azzal a céllal, hogy a bevételt a színházépí­ képzőművészeti eseményként regisztrálta az tésre fordítják a művészek. elszármazott vajdasági vagy szabadkai mű­ A tárlatról - talán célkitűzése miatt - ér­ vészek látogatását, ha megjelenésükhöz nem demleges kritikák nem jelentek meg, de a fűződött semmilyen érdemleges manifesztá- Bácsmegyei Napló 1925. április 7-i és a ció. így volt ez Károly Ernő festő esetében is Bunjevacke novine április 10-i számából 1925 januárjában. Az egyik verzió szerint a megtudjuk, hogy a szabadkaiakon kívül ma­ szabadkai, a másik szerint vajdasági születésű gyarországi festőművészek is szerepeltek. festő nem mulasztotta el felkeresni a Bács­ Oláh Sándor portrékat, Geréb Klára réz­ megyei Napló szerkesztőségét. A lap két al­ karcokat, Lenkei Jenő feltűnést keltő akto­ kalommal, január 21-én és 25-én közölt róla kat, Fischer Marcell rajzokat állított ki. A szóló párizsi véleményeket. Az első cikkben magyarországiak tábora népesebb: Katona közlik az olvasókkal, hogy Franciaországból Nándor tájképekkel, Iványi Grünwald Béla érkezett, ahol a szaksajtó „több ízben elis­ Fantáziák című képével, Nádler Róbert Víz­ merő hangon méltatta”. esés című vásznával, Szüle Péter két képpel Károly Ernőt nem nosztalgikus vágyódás (Figurák, Táj), Révész Imre Jó gazdák című hozta erre a tájra. Szabadkáról Becskerekre képével, Czencz János aktjaival vett részt a ment, ahol állítólag „versengtek érte a pol­ tárlaton, melyen még Romek Árpád, Bosznay gárok, hogy mindegyikük lakásába jusson egy István, Valics Rudolf, Pentelei Molnár János Károly-kép”. és Komáromi-Kacz Endre mutatta be műveit.

167 A kiállított alkotások árát leszállították, A Bácsmegyei Napló május 31-én hosz- hogy hozzáférhetővé tegyék őket és ilyen szabb elmélkedést közöl a szoborleleplezés­ módon vegyék föl a küzdelmet a hamisít­ ről .<4 hősök szobra címmel. A cikk írója min­ ványok ellen. denki számára elfogadható módon emléke­ Hamisítványok! Erről sok szó esett a két zik vissza a négyéves vérözönre, és megálla­ világháború közötti időszakban, s le sem ke­ pítja, hogy emléket kapnak a hősök, akik rült a napirendről. Ezekben az időkben csak azóta visszatértek a frontokról és a fegyvere­ az a vásárló lehetett biztos a képek erede­ ket a békés munka eszközeivel cserélték fel, tiségét illetően, aki személyesen a művésztől és azok is, akik sohasem térnek vissza „ádáz vásárolt. Lelkiismeretlen festők üzletszerű­ tusák színhelyéről”. A „jól értesült” újságíró en és nagyipari szinten másolták a neves ma­ az elmélkedés folytatásában alaposan mellé­ gyar mesterek műveit. A művészek ered­ fog, amikor a műről a következőket írja: ménytelen szélmalomharcot vívtak ellenük. „Szimbólumot ábrázol a szobor: gyengéd női A kaszinóbeli kiállítás volt az egyesület kéz zárja le az elesett hős szemét, és ebben a ténykedésének hattyúdala. Olykor még ösz- szimbólumban összetalálkozik minden remi­ szeverődtek ugyan a festők egy-egy közös niszcencia, amely a Mát a múlttal össze­ tárlaton, de az egyesület régi formájában kapcsolja.” Szépen hangzik. A hiba abban többé már nem működött. van, hogy az elesett hős szemét lezáró figura 1925 képzőművészeti eseményei közé férfi. Erre még igen sokan emlékeznek, de a tartozik Csincsák Elemér és Perczel Margit Politika c. belgrádi lap korábbi híradása is ezt „nem egyesült festőművészek” júliusi palicsi erősíti meg az emlékmű leleplezéséről szóló, tárlata, amelyen az előbbi 50 olaj- és akva- június 2-i híradásában. E szerint az elesett rellképpel, az utóbbi pedig 23 munkájával hősök emlékművét a Vojvoda Putnik téren szerepelt. Ez volt a Függetlenek első bemu­ 1925. május 31-én leplezték le. A fehér már­ tatkozása. „A kiállító két művész... - írja B. ványszobor „a nagy istenembert” ábrázolja, M. a Tiszavidék 1925. július 15-i számában - amint segítséget nyújt a sebesült katonának. megérdemelt erkölcsi és anyagi sikerhez ju­ A beszámolóban nincs szó a szobor ere­ tott, ami a fejlődő művészeti élet biztos detéről és alkotójáról. Ez érthető is, hiszen jelzője.” A kritika Csincsákot, mint deko- hadifogoly olasz művész és mesteremberek rativitásra hajló festőt mutatja be, Perczel készítették a háborús években az osztrák­ Margit munkáiban pedig az impresszioniz­ magyar hatóságok utasítására, mint a leendő mus jegyeit véli fölfedezni. Hősök temetője szoborcsoportjának egyik A Bunjevačke novine április 24-én közli darabját. A sebesült katona alakján alig kel­ olvasóival, hogy május folyamán sor kerül az lett változtatni, hogy szerb katonává váljék. elesett hősök emlékművének leleplezésére a A város egy közepes értéket képviselő em­ Tiszai Hadosztály előtti (Szabadság) téren. lékművel gazdagodott.50 Az előzetes bejelentésből arról is értesülünk, Ez a hónap - a jelek szerint - az új haza­ hogy a szobrot fehér márványból faragják és fiasság jegyében zajlott. Erre utal az adat, környékét parkosítják. hogy Hölzl Róbert szabadkai mozdonyvezető,

50 Az emlékmű 1944 augusztusában, a szövetségesek bombázásakor megsérült. 1951-ben eltávolították helyéről, 1993-ban restaurálták és a Puskin térre helyezték.

U* Antun Bačić: Klara V. Zclić portréja Hódi Géza: Kofák

'

1 ' .

1—

Csincsák Elemér: Szarajevói utca Lenkei Jenő: Kézimunkázó nő Oláh Sándor: Női akt Farkas Béla: Majális Balázs G. Árpád: Kubikosok ( Városi Múzeum, Szabadka)

Gyclmis Lukács: Fekvő akt (Városi Múzeumt Szabadka) Martin D2aviő: Bunyevác mulatság aki Pesten villanyszerelő volt, s a zűrzavaros Az 1926. év Szabadkán kívüli képzőmű­ időkben „Szabadkára jött”, elkészítette a ki­ vészeti rendezvénnyel kezdődik. Csincsák rályi pár famozaik képét. Viszonzásképpen a Elemér, a magányos ember Óbecsén rende­ király aranyérdemkereszttel tüntette ki és zett januárban képkiállítást. A Tiszvidék tu­ újabb megrendelést adott neki (Hírlap, 1925. dósítója leszögezi, hogy a szabadkai művész május 20.). ötven kiállított képe „magasan a megszokott Az intarzia ambiciózus művelője egy fa- nívó felett áll”. mozaik-iskola felállításához kérte az uralko­ Áprilisban Hermán Lipót ismert buda­ dó támogatását. Az iskola létrehozására nem pesti festőművész látogatása szakítja meg a került sor, csupán Hölzl Róbert álma ma­ képzőművészeti élet egyhangúságát. A Hír­ radt. lap munkatársával folytatott beszélgetés so­ Az 1925. évi őszi idényben csak egy kép­ rán elmondta, hogy hívásra jött Szabadkára. zőművészeti rendezvény volt. A kiállítást a Néhány megrendelt portrét készít. Hozott gimnázium nagytermében ugyanaz az Anas- magával festményeket is, egyebek között egy tasije Bocarić (egykor még „dalmáciai festő”, bibliai tárgyú kompozíciót {Izsák föláldozá­ most már újvidéki) tanár rendezte, aki Sza­ sa; egy szabadkai gyűjtő tulajdona). Palicsot badka város részére elkészítette a soha át festői szempontból nagyon érdekesnek ta­ nem vett festményt. Anastazije Bocarić nem lálja, ezért meg szeretné festeni a tó kör­ takarékoskodott sem a vászonnal, sem a fes­ nyékét. Nyilatkozatában a budapesti kezde­ tékkel, amikor történelmi tárgyú képet fes­ ményezésről is szólt: a cserekiállítás eszméjét tett. Egyik alkotása, A szerbek tragédiája vetette fel. Megjegyezte, hogy Magyarorszá­ 1914-1918 között, 7X2,5 méter! A Književni gon rosszak a gazdasági viszonyok, ezért sever című folyóirat recenzense szerint külö­ kénytelenek képeket „exportálni”. Ezt tudo­ nösen ez a kép volt hatásos, mert az ellenség másul vették Szabadkán művészi körökben. kegyetlenségét, a rabul ejtett leány esdek- „Hamis” és „eredeti” festők versengnek a ve­ lését és a szenvedő anyát ábrázolta élethűen. vőkért. Az egy évvel korábban, 1925 ápri­ Az osztrák hadsereg menekülése Szerbiából lisában szervezett kiállításon többségben 1914-ben, valamint a Vajdaság kikiáltja egye­ voltak a magyarországi festők. sülését Szerbiával című vásznát már nem tart­ A cserekiállításra, melynek létrehozására ja olyan sikerültnek, mert - szerinte - a két a pesti Szinyei Társaság nevében Hermán mű még nem teljes, kissé elnagyolt és elvesz Lipót megtette az első lépést, sohasem ke­ a sok aprólékosságban. rült sor. Csak jóval később valósul meg vala­ Ezek szerint Bocarić még 1925 végén is mi a szép elképzelésből. A szabadkai művé­ kiállította elvitatott művét, a Sloboda Szál­ szeknek azonban ebből semmi hasznuk nem lóban lezajlott történelmi nagygyűlést ábrá­ volt. Egyénenként is ritkán jutott el valame­ zoló képet. Ezzel a tárlattal a tanári preci­ lyik alkotásuk budapesti tárlatra. zitással megfestett vászon vándorlása befe­ 1926 legjelentősebb eseménye kétségte­ jeződött. Több évtized múlva is a régi város­ lenül Balázs G. Árpád önálló kiállítása volt. háza egyik raktárában lepi a por és a fele­ Október 31-én ünnepélyes keretek között dés...51 dr. Szántó Gábor, a két háború közötti idő-

51 1993-ban a képet restaurálták és a Városi Múzeumban kiállították.

169 szak egyik jelentős magyar kormánypárti po­ ennyire tud kifejezni, az mindent elért.” A litikusa nyitotta meg a Népkörben. Az akkori cikkíró foglalkozik a képek formai-irányzati idők furcsaságának és ellentmondásának tu­ kérdéseivel, leírásából azonban akkor is kö­ lajdonítható, hogy a haladó piktúrájáról köz­ vetkeztethetnénk, ha közvetlenül nem is­ ismert művész tárlatának megnyitását kon­ mernénk azokat: „Szinte érezni lehet, mint zervatív rezsimember vállalta. Különösen lép az alak befelé, a minden erőt felmorzsoló szembetűnő ez, ha figyelembe vesszük, mi­ gyárak felé. Az íves építmények ferdék, ösz- ként reagált a kiállításra a Szabadkára került szehajlók, mintegy jelképezve, hogy minden Szervezett Munkás című hetilap, amely teher a munkásra nehezedik...” 1926. november 7-i számában Cseh Károly Ebből kitűnik, hogy Balázs a legmoder­ ismert munkásmozgalmi publicista méltatá­ nebb eszközökkel nyúlt szociális tárgyú ké­ sát közölte. peinek megfestéséhez. Expresszionista „A szuboticai Népkör olyan kulturális módszerekkel festi vásznait, közben a futu- megtiszteltetésben részesült, amilyent soha rizmus eszközeivel teszi dinamikusabbá ki nem érdemelt. A Népkör inkább alkalmas őket. A húszas évekből fennmaradt festmé­ pipázás, kártyázás, borozgatás és hasonló nyei igazolják, hogy az akkor még fiatal mű­ polgári szórakozások kultiválására, mint mű­ vész igyekezett bekapcsolódni Európa mo­ vészi szentélynek: Balázs G. Árpád fiatal fes­ dern irányzataiba, és ezzel országos vi­ tőművész tehát rossz helyen kopogtatott.” szonylatban is élen járó alkotóként mutat­ Ezek Cseh Károly írásának legkevésbé sem kozott be. diplomatikus hangvételű bevezető sorai. Mi­ A Bácsmegyei Napló munkatársa, (H-i) után néhány mondatban még jellemzi a Nép­ Haraszti Sándor november 3-án már más kör akkori látogatóinak arculatát, az írás a szempontokat fejteget. Miután megállapítja, tárlat érdemi vizsgálatára tér át. „Balázs hogy Balázs G. Árpád talán negyedszer ko­ mintegy 80 képet helyezett el a Népkör nagy­ pog ott, ahol az ajtók süketek, elmondja, termében ügyesen és ízlésesen. Az első pilla­ hogy a festő az impresszionizmuson keresz­ natra azonban szegényesnek, üresnek hat a tül jutott el az expresszionizmusig és a grafi­ kiállítás képe. Hiányzanak abból a kispol­ kában „rábukkant arra a terrénumra, mely gárság és burzsoák »kedvenc« figurái: csend­ ezer lehetőséget ad neki...” életek, virágbokréták, hazatérő nyáj... Balázs Alig néhány héttel Balázs tárlata után a képei valahogy egészen mások. Ott van pél­ Népkör a Függetlenek csoportosulását látja dául a Hazafelé című képe: hatalmas, ég­ vendégül. Ezúttal Csincsák Elemér újabb nek meredő tömbök, gyárkémények, nagy partnerének, Jelena Covicnak a társaságában súllyal lehajló ívek, alattuk komor, hideg, mutatkozik be. A Vajdasági Független Kép­ szürke levegőben egy mozgó figura, amelyik zőművészeti Társulás égisze alatt meghirde­ éppen lépésre emeli fáradt, sovány lábát. A tett kiállítást Dragoslav Dordevic ismert po­ vállát hatalmas csákány töri, amely egész tes­ litikus felesége, Mara Malagurski bunyevác tének györnyedt, ívelt vonalat kölcsönöz...” írónő nyitotta meg. A katalógus tanúsága Miután részletesen leírja a nagy hatást kivál­ szerint Csincsák 90 képpel - olajfestmények­ tó kép minden részletét, megállapítja: „Aki kel, akvarellekkel és rajzokkal -, Jelena Co-

52 A kép a Népkör tulajdonába került, de a 60-as években eltűnt.

170 vic pedig 23 pasztellel és olajfestménnyel A Hírlap kritikusa szerint „a kiállítás szerepelt. anyaga bizonyítékát nyújtja annak, hogy Ge- A kritika szerint Csincsák Elemért „leg- réb Klára a litográfia és a grafika terén túlha­ igazabban azok a képek képviselték, amelye­ ladta azt a pontot, ahol az igazi művészet ken bátran és simán hódolhatott egyéni vo­ kezdődik”. nalvezetési kultúrájának”. Jelena Covicról 1927 januárjában rendezi meg a Szabad­ megállapítja, hogy mereven ragaszkodik az kán élő Lenkei Jenő önálló zágrábi kiállítását akadémikus piktúra szempontjaihoz és csu­ az előkelőnek tekintett Ullrich-szalonban. A pán kisebb pasztelljein fedezhetők fel kva­ szigorú zágrábi lapok elismeréssel írtak a ké­ litások. pekről , amelyeket külföldi tárlatok alkotása­ ival hasonlítottak össze. A Hírlap február 6-i számában megjelent cikk szerint „Zágráb igazságot szolgáltatott egy szuboticai művésznek”. A megállapítás két gondolatot vet fel. Az első: Szabadka

SabottChlh DunjcvaíHín slikara

Geréb Klára: A párizsi Notre-Dame

A z 1926-1927-es téli évad érdekes mű­ vészi egyéniség önálló bemutatkozásával folytatódik. Geréb Klára iparművésznő- grafikus 1927. január 30-án nyitotta meg első önálló kiállítását a Bunjevačka matica helyiségeiben. Litográfiákat, rajzokat, meseillusztrációkat állított ki a fiatal mű­ vésznő, akiről megállapíthatjuk, hogy Ba­ lázs G. Árpád ellenpólusát képviseli. Mun­ kái nyugalmat, békességet és a szépség áhí­ tatát sugározzák. Nem tépelődő, még ke­ vésbé harcos művészegyéniség, de a késő KATALOG (és akkor modernnek nevezett) szecesszió stílusában készült alkotásai jól kiegészítik a 10 § 1 . Vi Szabadkán kialakult művészközösség össz­ A bunyevác festők kiállítási katalógusa képét. Martin Džavić arcképével Kuluncsics Andor: Erdőszél magáénak vallotta az emigráns Lenkeit, a nak köszönhető, hogy a későbbi években né­ másik arra a feltevésre késztet, hogy a város, hány értékes szoborral ajándékozta meg a mely befogadta a művészt, talán igazságtala­ várost, illetve horvát vezetőit. nul bánt vele... De vajon melyik „tősgyöke­ Egy másik zágrábi művész, a kevésbé nagy res” szabadkai kérkedhetett különösebb bol­ hírű Slavko Tomerlin márciusban rendezte dogulással, érvényesüléssel? Farkas, Oláh meg önálló képkiállítását a városháza elő­ vagy Csincsák? Esetleg Jelena Öovic vagy csarnokában. Tomerlin a népélet motívuma­ Bacic? Egyesek csak életük alkonyán, má­ it vitte vászonra, sokoldalúan és ötletesen. A sok haláluk után részesültek elismerés­ Hírlap névtelen kritikusa szerint „nagyszámú ben. képei mind egészen új ötleteket eleveníte­ 1927 februárjában nagy megtiszteltetés nek meg. Alakjai tökéletesen megrajzoltak, érte a várost: az ország legkiválóbb szobrá­ színkeverése megkapó”. Slavko Tomerlin sza, Ivan Meštrović érkezett Szabadkára. A több képe már kezdetben vevőre talált. művész látogatása magánjellegű volt, Karlo Áprilisban új név jelentkezik Szabadka Stipic polgármester látta vendégül. A híresz­ művészeti életében: Kondor karikaturista telések szerint egy őszi kiállításról tárgyalt a vajdasági portyáját itt kezdte meg. Nem tud­ város vezetőivel. Ennek megrendezésére so­ juk, mindennapi kenyerének előteremtése hasem került sor. Valószínűleg a látogatás­ vagy extravagánsága késztette-e arra, hogy

172 karikatúráit kávéházakban rajzolja és köz­ Zeljko Vidakovic és Vlada Milovanov tanító ben mellékesen tánccal (!) szórakoztassa a lett. Aleksa Ivicnek, a jogi fakultás tanárának közönséget. Személyével - jóllehet akkor kezdeményezésére egy emlékmű felállításá­ már Európa-szerte ismert rajzoló volt - azért val megbízott testület is alakult; elnökének foglalkozunk, mert vajdasági kirándulása dr. Miodrag Acimovicot, a jogi fakultás dé­ hosszúra nyúlt, nem mindennapi figurája kánját választtották. A bizottság megbízta a többször felbukkant a városban. Szabadkán már ismert és jó nevű Petar Pál- A sikertelen belgrádi „kiruccanásáról” lavicini szobrászt az emlékmű megtervezésé­ visszatért Balázs G. Árpád komoly munkába vel és a szobor megalkotásával. Ezután Sava kezd a képzőművészeti szempontból jelen­ Rajkovic fiatal festőművész és rajztanár elké­ tős 1927. évben. Csuka Zoltánnal, a vajda­ szítette azt a művészi kivitelezésű emlékira­ sági irodalom jeles egyéniségével körüljárta tot, melyet később, 1927. október 5-én a vá­ Vajdaságot és városainak minden nevezetes rosháza keleti oldala és a színház épülete egyéniségét lerajzolta. így állt össze a Vajda­ közötti parkosított téren a leendő szobor ta­ sági galéria címen kiadott album, amelyben lapzata alatt helyeztek el. közírók, festők, papok, politikusok és föld­ Marko Protic Zlatni dani Suboti.ee című birtokosok portréi találhatók. Az albumhoz könyvében az emlékmű felállítását naivan Balázs kísérője és útvezetője, Csuka Zoltán azzal okolja meg, hogy szükségessé vált a írt bevezetőt. Természetesen Szabadkáról, roskatag kaponyai emlékmű helyett, mely a kiinduló helyükről sem feledkezett meg. „magyar idők ízléstelen maradványa”, újat ál­ „Talán ez a város a legbácskaibb - írja Csu­ lítani. Mint tudjuk, a kaponyai emlékműből ka -, ahol a széles, nagy utcákon leginkább akkor már csak az obeliszk talpazata állt, a érezni a síkság szétterülő, nyugodt, nagy ha­ bronz turulmadár korábban eltűnt róla. talmát és az emberek közönyét.” Az eléggé A magyarázat világos volt. A vitatott cár terjedelmes bevezető külön értéke az album­ emlékművével a szlávság történelmi jelenlé­ nak, amelynek fedőlapján az expresszionista tét kellett manifesztálni azokban a rendezet­ Balázs kezének nyomát ismerjük fel. A len időkben. Érdekes módon felállításának háromszáz fej realisztikus ábrázolású. Ezt a legnagyobb ellenzői a horvát irányt követő Vajdasági galéria jellege is megkövetelte. bunyevácok voltak, akik Jovan Nenad szerb­ Az őszi kiállítási évadot idegenből jött ségét, sőt létezését is megkérdőjelezték, az művész nyitja meg 1927 októberében. Az ál­ ünnepi bizottság tagjait, különösen Mijo landóan Berlinben élő Sava P. Ivanov akadé­ Mandicot pedig élesen támadták és gúny tár­ miai festő 46 munkáját állította ki a város­ gyává tették. háza előcsarnokában. A képek - olajok, Bácska főispánja 3472/1927 számú körira­ pasztellek és akvarellek - főleg a boszniai tával szólította föl a városok főkapitányságait folklórból merített témakört ábrázolják, de és polgármestereit a gyűjtés megszervezésé­ volt néhány tájkép, amely a déli tengerpart re, mert „Jovan Nenad cár elsőként küzdött sajátos szépségét mutatta be (Književni se­ az osztrák-magyar állam területén egy szláv ver, 1927. XI.). állam megteremtéséért”. A város akkor már egy nagy ünnepségre Az egész akciót politikai és társadalmi készült. Még márciusban megalakult a Jovan szempontból alaposan előkészítették, még Nenad cár (Fekete ember) halálának 400. az ünnepi társasvacsora pontos tervrajzát is évfordulójáról megemlékező bizottság, beleértve. melynek elnöke Mijo Mandié jugoszláv ér­ A Pallavicini-mű összköltsége 230 529 di­ zelmű bunyevác közéleti munkás, titkára nár volt, ebből a szabadkai márványipar

173 számlája 159255 dinár. Pallavicininek 41 000 Az emlékműavatás alkalom volt egyéb dinárt utaltak ki három részletben. Szabadka képzőművészeti manifesztációk megrende­ 1927. november 27-én egy szobrászművész zésére is. Ez alkalommal Sava a alkotásával lett gazdagabb. A magasba nyúló művészek egyesületének a nevében fölaján­ szoborcsoport fehér carrarai márványból, ta­ lotta egy képkiállítás megrendezését, amit a lapzata vencaci kőből készült. Középen a cár hatóságok és a szervezőbizottság elfoga­ figurája középkori vértben, két oldalán, vala­ dott. mivel alacsonyabban társai, Subota Vrlic pa­ A napilapok hetekkel az ünnepség előtt latínus és Fabijan Literat Ferenc-rendi szer­ beharangozták, hogy a város műpártoló kö­ zetes álltak. A talapzatra a következő fel­ zönsége két képkiállításban gyönyörködhet. iratot vésték: „A te gondolatod győzedel­ Az egyiket a Beograd Szálló nagytermében meskedett”. Az emlékművet Mijo Mandic rendezik meg Sava Rajkovic, Oláh Sándor, leplezte le. Jelen volt Pavle herceg is, a király Balázs G. Árpád, Lenkei Jenő és Geréb Klára képviselője. részvételével, a másikat, a bunyevác festők A szoborcsoport, amely 14 évig állt helyén tárlatát a városháza előcsarnokában nyitják és impozánsan hatott a jól kiválasztott kör­ meg, ezen Martin Díavic, Jelena Covic és nyezetben, nem képviselte Pallavicini mű­ Angéla Maékovió mutatkozik be. Az utóbbit vészetének magasabb szintjét. A figurák ki­ nem a szoborleleplezési ünnepséggel, ha­ dolgozása szokványos, csupán tömegében nem a város 400 éves fennállásának évfor­ volt jól komponált. 53 dulójával okolták meg.

1991 novemberében, miután Sava Halugin szabadkai szobrászművész a Városi Múzeum egykori épületének udvarában évtizedekig elfekvő szobrot visszaállította régi állapotába, újból leleplezték a főtéren, a városháza keleti oldalán. A politika tehát a képzőművészeti esemé­ „Sava Rajkovic új ember, vele illik kezde­ nyeket sem kerülhette el. A horvát érzelmű ni” - írja a Hírlap kritikusa az újság 1927. bunyevácok ezzel nyilvánították ki különvé­ november 26-i számában. Bacchanália című leményüket az ünnepségekkel kapcsolatban. kompozíciójáról azt állítja, hogy megkapó a Az elkülönülést nem a kiállító művészek mozgás ereje. A kritikus szerint a művész kezdeményezték. Egymás közötti jó, illetve érdekes problémák megoldására törekszik. rossz viszonyuknak nem a nemzetiségi türel­ Oláh Sándor kevés, de érdekes alkotásokkal metlenség volt az oka. szerepel. Különösen jónak tartja önarcké­ Az öt festő kiállítását a Beograd Szálló pét. Csendéletein a színek harmóniája ragad­ különtermében dr. Karlo Stipic polgármes­ ja meg a nézőt. A kritikus kiemeli még a ter nyitotta meg 1927. november 27-én. A Beteg gyermek, A táncosnő és a Fehér ruhás Hírlap másnapi tudósítása szerint a meg­ lány című képének művészi élményt nyújtó nyitón kevesen jelentek meg. Ez arra a értékét. Geréb Klára három kisebb munkája megállapításra késztette az újságírót, hogy közül egy falfestmény vázlata emelkedik ki. „Szubotica még nem kulturális központ”. Lenkei Jenő tovább fejlődött. Színei nagysze­ Föltételezhető azonban, hogy talán éppen az rűek és elgondolásai olykor lenyűgöző erejű­ ünnepségek kiélezett politikai jellege tartot­ ek. A Vörös ruhás nő, az Akt a díványon és a ta távol a közönség egy részét. Zöld harmónia című munkát tartja a kritikus A Szervezett Munkás - mely később ér­ a legkiemelkedőbbnek. Balázs G. Árpád mű­ demében foglalkozik a kiállítással - novem­ veivel kapcsolatban megjegyzi, hogy akarat­ ber 27-én felhívással fordult a munkásokhoz, lanul is propagandaművészetet jelentenek. hogy tekintsék meg a tárlatot. „Elvtársak! Alakjai víziószerűek, mégis reálisak. Végül Szenteljetek néhány órát és nézzétek meg a azt jegyzi meg, hogy ez „talán egyik megnyi­ képkiállítást! - áll egyebek között a felhívás­ latkozási formája az új művészetnek”. ban, mely így folytatódik: - Két világ fog sze­ Cseh Károly beszámolója erről a kiállí­ metek előtt, vászonra dobott színfoltok alak­ tásról a fenti sorok ellenpólusa. Mielőtt a jában megjelenni. Az egyik a rohadt burzsoá Szervezett Munkásban megjelent írását idéz­ rendszer groteszk és pornografikus művé­ nénk, meg kell említeni, hogy a Književni szete, a másik ezzel szemben a szárnyát ha­ sever című folyóirat következő, januári szá­ talmas erővel kibontó új világ művészete: a mában szintén részletes beszámolót közöl az mi, proletárok élete és küzdelmének mar­ öt művész kiállításáról, míg a cikk szerzője, káns megörökítése. Minden munkás nézze Radoje Belié mellőzi a bunyevác festők tár­ meg!” latát. Már ez a felhívás világossá teszi, hogy két „A város Jovan Nenad halálának 400 éves polgári politikai koncepció mellett egy har­ évfordulója alkalmából rendezett két kiál­ madik, a munkásság osztályszempontja is lításáról számolhatunk be, de a városháza élesen kifejezésre jutott egy képzőművészeti alatti említésre sem érdemes.” így ír Belié, és esemény alkalmából. természetesen nem csak minőségi kifogásról A Beograd Szálló nagytermében kiállító van szó. művészek közül nemcsak a bunyevácok hiá­ Radoje Beliéet a Beograd Szállóban kiál­ nyoztak. Farkas Béla sajátos műveit sem lát­ lítók közül elsősorban Balázs G. Árpád pik- hatta a közönség, és Hódi Géza is elhagyta a túrája lelkesíti, aki - szerinte - „Még nem várost, ahol termékeny öt évet töltött az mondta ki az utolsó szót”. Oláh Sándort kor­ emigránsok keserű kenyerén. Ugyanakkor új rekt, hagyományokat tisztelő mesternek te­ név jelentkezett: Sava Rajkovic. kinti. Lenkeiről úgy tartja, tehetséges, de ki­

175 ábrándító, hogy a közönség ízlésének fest. nyek szerencsétlen összejátszása, bonyolult Geréb jó, de nem teljes felkészültségét nyújt­ összefonódása hátráltatta kibontakozásukat. ja. Rajkovicról, aki csak grafikákat állított ki, Meg kell említeni, hogy a bunyevác festők úgy véli, hogy „Erős művészi egyéniségről tárlatának katalógusa elképesztően sok saj­ győzte meg a látogatókat”. tóhibával jelent meg, a képek elnevezésének A Neven november 10-én felhívja olvasó­ egy része az értelmetlenségig eltorzult. A ki­ inak figyelmét a bunyevác festők első kiál­ állított alkotások feltüntetett ára azonban lítására, megjegyezve, hogy a csoport legerő­ valószínűleg hiteles. Ezek szerint Dzavic ki­ sebb tagja Dzavic, aki a város ösztöndíjasa, és sebb vázlataiért 150 dinárt kért, olajfestmé­ amennyiben a kiállítás számára sikeres lesz, nyeinek megítésében pedig nem volt sze­ tanulmányútra Párizsba utazik. rény. Önarcképét 3000, Otthonom című A Hírlap is korrekt a kiállítókkal szem­ munkáját pedig 9000 dinárra becsülte. Angé­ ben. Megemlíti, hogy Martin Dzavic, Jelena la Mackovic egy Madonna-másolatán 2500 Covic és Angéla Mackovic mellett egyBazak dinárt tüntetett fel, két kisebb tájképét száz József nevű zombori festő is szerepel, még­ dinárért kínálta. Jelena Covic volt a leg­ pedig Uros Predic királyportréjának a máso­ szerényebb: képeinek ára 100 és 2000 dinár latával. között mozgott. Egyöntetű a vélemény, hogy Martin Dza­ E kitérő után térjünk vissza ismét a két vic, a szegény napszámos gyermekéből lett kiállításhoz. Cseh Károly nemcsak kritikai szobafestő, majd festő, komoly ígéretként beszámolót, de valóságos tanulmányt írt bukkant fel Szabadka képzőművészeti éle­ ezekről a tárlatokról. Ezúttal is a szociális tében. Később több oldalról is felkarolták, szempontokat domborította ki. A Szervezett külföldi tanulmányokra küldte a város, sokat Munkás 1927. december 4-i számában meg­ látott, tanult, tapasztalhatott. Mégis félúton jelent írása ma is rendkívül frissen hat és megállt, sőt egy időszakában visszafejlődött. érdekes. Egyik érdeme, hogy elmerül a témá­ Igaz, tanulmányait nem fejezhette be - so­ ban, a művészetet, illetve annak élvezetét kan mások sem tehették -, mégis kérdés, mi­ osztályszempontból igyekszik megvilágítani ért osztozott az „elveszettek” sorsában. Mi­ és csak másodlagosan foglalkozik a kiállított ért nem tudott kitörni abból a bűvös körből, művekkel. Nem mellőzi a bunyevác festők amely néhány elődje, Marko Horvacki, An­ munkáját, bírálatát beleszövi az írás kom­ tun Bacic, Angéla Mackovic, részben a nagy pozíciójába, párhuzamot von egyes alkotá­ tehetségű Stipan Kopilovic és Jelena Covic sok jellege között, vagy szembeállítja őket körül is bezárult? Csak a művészi, alkotói egymással. sorsról beszélünk, mert emberileg például Mai szemmel nézve Cseh egyes tételei Farkas Béla náluk is szerencsétlenebb uta­ dogmatikusan hangzanak, állásfoglalása he­ konjárt. Miért éppen a bunyevác tehetségek lyenként egyoldalú, elfogult, esetleg téves, vesztek el? Tehetség tekintetében néhányan de 1927 decemberében egy munkás publicis­ közülük nem maradtak el a többiektől. A ta világnézete és vértezete nem lehetett azo­ hagyományok és az egyéni törekvés hiánya? nos egy képzett esztétáéval. Éppen tényleges A környezet viszszahúzó ereje? A közöm­ vagy látszólagos ellentmondásai teszik azon­ bösség, mely a művészek iránt megnyilvá­ ban ma is érdekessé és izgalmassá a tanul­ nult? Sok a kérdőjel, éppen ezért nehéz a mányt; ezért érdemes néhány kitételét szó kérdésre válaszolni. Talán mindez részben szerint idézni: hozzájárult ahhoz, hogy életművük nem tel­ „Szegény embernek a mai kultúra nálunk jesedett ki. De az is lehet, hogy a körülmé­ nem nyújt műélvezetet. A műélvezet drága, a

176 proli nem tudja megfizetni, ezért igazi pro­ Jóllehet a kiállítás átnyúlt decemberre, G. letárművészet nem fejlődött ki. Csupán né­ J. Ahmetov 6-án kiállítást rendezett a város­ hány, a jövőt megérző művésztehetség dol­ háza előcsarnokában. Főleg dalmáciai tájké­ gozik, legtöbbször nagy nélkülözések között, peket állított ki a valószínűleg emigráns ismeretlenül, a jövő társadalom világnézetét orosz festő, aki a tengerparton telepedett le. megteremtő érzésvilág kifejezésén” - elmél­ Két portréját figyelemre méltónak találták a kedik Cseh Károly írásának bevezetőjében. korabeli recenzensek. A szokásos panasz A művészet osztályjellegéről szólva így foly­ azonban nem maradt el: a képek tetszetősek tatja: „Az ember azt gondolná, hogy vannak voltak, olcsón kínálta a festő, mégsem mutat­ érzések, melyek általános emberiek, tehát a tak érdeklődést iránta a város műpártoló polgárban ugyanaz, mint a proletárban. Ilyen polgárai. például a szerelem érzése. Nos, ezeknek azt Ezzel a tárlattal nemcsak egy év, de talán ajánljuk, hogy nézzék meg alaposan a szubo- a képzőművészeti élet egy korszaka is lezá­ ticai festőművészek képkiállítását, hogy rult. meggyőződést szerezzenek arról, hogy egy és ugyanannak az alapérzésnek a proletárban és a polgárnak milyen más világa él.” A nagy gazdasági válság évei A kivételesen nagy publicitást kapott tárlatokról még annyit, hogy Pavle herceg, aki - mint ahogyan azt már említettük - A képzőművészeti élet fejlődése és fel­ Aleksandar király képviselőjeként jelent lendülése szempontjából sohasem volt kö­ meg az emlékműavatáson, november 27-én zömbös egy ország, egy város gazdasági hely­ megtekintette a Beograd Szállóban rende­ zete. A konjuktúra nem csak üzleti vállal­ zett kiállítást, és Sava Rajkovictól ér­ kozások sikerében nyilvánult meg és a válság deklődött a vajdasági művészek munkássá­ hatása sem korlátozódott csupán a közgaz­ gáról és életkörülményeiről. Érdeklődése, daság állapotára. Közvetlenül érintette a a jelek szerint, nem volt formális. Akkori­ kultúrát, mindenekelőtt a képzőművészetet ban kezdte meg mecénási és múzeumalapí­ is. tási tevékenységét. Amikor Jugoszlávia bizonyos gazdasági Meglepő adatot közölt a Jovan Nenad- fellendüléssel dicsekedhetett, az ország több ünnepséggel kapcsolatban a Balkan című központja, különösen Belgrád, az építés lá­ belgrádi lap 1927. november 28-án. Farkas zában élt, Szabadkán, a félparaszt határvá­ Béla festőművész Jovan Nenadot ábrázoló rosban, éppen csak megindult a gazdasági „fölséges” képét ajándékozták Pavle főher­ vérkeringés. Ez a fellendülés is ideiglenes cegnek, amit személyesen és ünnepélyes ke­ volt, időnként hosszabb-rövidebb pangás vál­ retek között vett át!54 Elgondolkoztató, totta fel. hogy Farkas milyen meggondolásból csele­ A világot megrázó 1928-29-es gazdasági kedett így, amikor a tőle annyira távol álló válság egy lábadozó Szabadkát érintett, mely témát megfestette. az első világháború után nem érzékelhette az

54 A Farkas-kép Szabau^«» tulajdonában maradt, igen rossz állapotban. A Városi Múzeum raktárá­ ban őrzik.

177 igazi konjuktúra eredményeit. A stagnálás rendezi a Vajdasági Független Képzőművé­ még szembetűnőbb lett, a város kénytelen szeti Társulat harmadik tavaszi kiállítását. A volt restrikciókat foganatosítani, a fizetése­ három művész 150 képet mutatott be. A kri­ ket csökkenteni. Az egyébként is alacsony tika Bicskei Péter e vidéket híven jellemző munkabérek még kisebbek lettek. A fizetés­ tájképeit emelte ki, a debütáló Müller Bélá­ képtelen vállalatok száma növekedett. Né­ ról pedig mint a klasszikus hagyományok ra­ hány ipari üzemet az ország belsejébe köl­ jongójáról emlékezett meg. Csincsák Elemér töztettek. A polgárság a terhek zömét igye­ Régi ház és Templomudvar című képéről kezett a kisemberekre hárítani és túlélni a szólva a Napló kritikusa megállapította, hogy nehéz éveket. Ebben az erősebbek értek el azok Francisco Goya képeire emlékeztet­ bizonyos sikereket. nek. Ha nem ez lett volna a helyzet, akkor A lapok egy Szabadkáról elszármazott hogyan épülhettek volna olyan magánépüle­ fiatalemberről, Vas Ervinről cikkeznek, aki tek, mint a Nicin-palota, a Ruff-ház, a Ma- Olaszországban - szülői hozzájárulás nélkül nojlovic utcai épületsor, a Roth-házak, a - titokban festeni tanult, 1928 júniusában Szaniter-ház, Conen Vilmos háza? A felso­ egy velencei szálloda különtermében kiállí­ rolással nagyjából ki is merült minden komo­ tást rendezett és több képet eladott. Haza is lyabb magánépítkezés. S ami a legjellem­ küldött néhány pasztellképet, de ezeket a zőbb, a két háború közötti évtizedekben csak kritika kiforratlanoknak tartotta. egy figyelemre méltó középület, a Sokol-ott- Újabb hat hónap után Vas Ervin párizsi hon került tető alá, melynek - később sajná­ sikeréről számol be a helyi sajtó. Földink latosan elpusztított - falfestényei Sava Raj- ezúttal a Galerié des peintures modernes kovic alkotóerejét bizonyították. Balázs G. termeiben rendezett tárlatot. Képeiről a Hír­ Árpád végleg elhagyja a várost és Belgrád- lap kritikusa megállapítja, hogy azok jel­ ban telepszik le. Farkas Béla csak időnként lemzői „a szín, a fény és a dinamika, melyek bukkan fel Szabadkán. Lenkei szintén távo­ egyéni felhasználásával művészi gondolato­ zik. Csupán Oláh tartja magát. Csincsák is itt kat fejez ki”. maradt, de csak küszködik. Újabb nevek, 1928 eseményeihez tartozik Martin Dza- újabb emberek jelentkeznek. A művészek vic ösztöndíjkérelme, amelyet a városi tanács évekig magános farkasként küzdenek a létü­ 18602/28 számú döntésével elutasított. A kért. festő megfellebbezte a tanács döntését, és az A következő időszak jellegzetessége, I 2/1929 számú jegyzőkönyvi kivonat szerint hogy sok a vendégfestő. Eddig ismeretlen újabb döntés született. Ezúttal havi 1200 di­ nevek tűnnek fel a képzőművészeti életben. nár tanulmányi segélyben részesül, azzal a Az 1928-1929. évad csaknem olyan ese­ kötelezettséggel, hogy havonta igazolnia kell ménytelenül múlt el, mint a háborút és a az előadások látogatását és tanulmányi elő­ forradalmat követő 1920. esztendő. menetelét. A szabadkai művészek közül senki sem 1929 a katonai diktatúra kikiáltásának rendez tárlatot, hiszen az előző év kimerített éve. Első képzőművészeti eseménye egy jó minden ilyen lehetőséget. Komolyabb meg­ nevű, nagyváradi szobrászművész, Kara Mi­ bízást sem kapnak, nincs újabb emlékmű­ hály önálló kiállítása volt, február 23-tól, a felállítás sem. városi színház különtermében. A Hírlap Csincsák Elemér újabb csoportot gyűjt 1929. február 27-i számábam s. j. aláírással maga köré, és 1928 áprilisában Bicskei Péter elemző recenzió jelent meg. Bevezetőjében és Müller Béla társaságában Topolyán meg­ a szerző megállapítja - ki tüdja hányadszor -,

178 hogy „Nálunk a képzőművészetnek még nin­ ver 1929 decemberi számában Lazar Stipic Ivó csenek igazi hivei”. Nagyon meglepőnek tart­ Auert a naturalista iskola és a realista forma­ ja, hogy Kara Mihály szobrász és grafikus nyelv követőjeként mutatja be, akinek portréi kiállítást mer rendezni a városban. E beve­ azt bizonyítják, hogy saját irányzatának jól zetés csupán ellenpontja a még meglepőbb képzett képviselője. Nem keres újabb utakat, megállapításnak: a megnyitón korábban nem de amit alkot, az igazi akadémiai festészet. tapasztalt nagy számban jelent meg a közön­ Komelije Tomljenovic egészen más típusú is­ ség! S. j. hozzáteszi, hogy Kara megérdemel­ kolát képvisel. Képei megkapóak, lénnyel és te a nagy érdeklődést, mert kiforrott, beért napsütéssel telítettek. A plein airizmus és az művész, „aki agyagban és grafikában egy­ impresszionizmus igazi képviselője. aránt ura az anyagának”. Legerősebb oldalá­ 1929 decemberében a Szabadkán megje­ nak domborműveit tartja. lenő szerb nyelvű új napilap, a Dnevnik, hírt Tárlatának eredménye, hogy megbízást közöl egy már ismert műpártoló, dr. Jovan kapott dr. Klein Adolf, a szabadkai izraelita Milekic gyűjteményéről. Sokéves áldozatos hitközség egykori elnöke mellszobrának el­ munka eredményeként dr. Milekic főutcai készítésére. 5 Kifaragta Hartmann Raffael- lakásán értékes alkotások kerültek fedél alá. né mellszobrát is, sőt más megbízásoknak is A régi mesterek, Aksentije Maródié, Teodor eleget tett. Cesljarllic, Eisenhut Ferenc alkotásai mellett A következő kiállító ugyancsak külföldről a gyűjteményben 1929 végén Jelena Covic jött Szabadkára. Április 10-én a Lloyd külön­ 17, Angéla Mackovic 11, Martin Dzavic 10, termeiben Apáti-Abrakovics Béla nagybányai Csincsák Elemér egy képe volt. A gyűjte­ festő nyitotta meg önálló tárlatát. Apáti-Ab- ményben egy Jovan Nenadot ábrázoló Far­ rakovics a nagybányai telep régi tagja és a kas Béla-kép is szerepel.56 A gyarapodó Budapesti Képzőművészeti Újítók Társula­ Milekic-gyűjtemény képezte a későbbi Bács­ tához tartozott. A Hírlap 1929. április 12-i kai Múzeum alapját. számában foglalkozik műveivel. A kritika Az év utolsó napjaiban Balázs G. Árpád nem mentes az ellentmondásoktól. Szerzője belgrádi tevékenységéről értesülhetnek a úgy véli, hogy a művész kompozíciójában az szabadkaiak. A Művészeti Pavilon helyisé­ akadémikus „megcsináltság” érzékelhető, és geiben rendezett önálló kiállításon grafikai a figurákat elhatárolt vonalakkal formálja ki. munkáit mutatta be. Linómetszeteiről, réz­ Megállapítja: „Tulajdonképpen az impresz- karcairól, fametszeteiről és monotípiáiról a szionizmus dominálja ezt az irányzatot.” Pravda recenzense a következőket írta: „A A szabadkai művészek továbbra is vissza­ kiállítások egész sorában, melyeket hazai húzódva, csendesen alkotnak és képeiket festők rendeztek, Balázs G. Árpád tárlata az anélkül próbálják meg értékesíteni, hogy egyik különösen szembetűnő.” Balázs G. Ár­ azokat előbb kiállításon bemutatnák. így az pád második érvényesülési kísérlete a fővá­ év utolsó tárlatát ismét vendégművész, Ivó rosban tehát e tárlattal sikeresen indult. A Auer és Komelije Tomljenović horvát aka­ szabadkai sajtó „beérkezett festőnek” tekin­ démiai festők rendezik meg. A Književni se­ tette a művészt.

55 A háborús viharban eltűnt. 56 Ezek szerint Pavle főherceg a Milekié-múzeumnak ajándékozta.

179 1930. január 12-e és 20-a között a sza­ vészember lelkiismeretlen kutárok rendeie- badkai Orosz Klub rendezte meg tárlatát a sére kiváló másolatok festésére vállalkozott. Paja Kujundzic utca 48. szám alatti helyiség­ 1930. április 27-én vendégművész nyitja ben. A népes emigráns kolónia gyökértele- meg önálló tárlatát Szabadkán, a városháza nül bolyongó tagjai között több olyan egyén előcsarnokában. Vasa Eckiőevic ismert aka­ is felbukkant, aki egykor hivatásos képzőmű­ démiai festőművész harminc vásznát mutatta vész volt. Ezek - és Vajdaság más hely­ be. Eckicevic elsősorban hadifestő. A kiál­ ségeiben élő sorstársak - verődtek csoport­ lításon is a monumentalitásra törekvő kom­ ba, hogy műveikkel közönség elé lépjenek. A pozíciói domináltak. Ezek közül a kritika kü­ kiállítók: Kraszovszki, Natalija Ermolova, Ki­ lönösen az Őfelsége megtekinti Crna Rékánál rilov, K. Szinicski, Vladimír Bednyagin, Szer- a hadifoglyokat című munkáját tartotta nagy­ gej Prohorjev, Alekszandr Zauer, Gy. Bem, vonalúnak. A Korfu szigeténél című vásznán Alekszandr Rumjancsev, Borisz Mojszejev, V. „szinte orgiákat ülnek a színek”. Nemszadzsijev, Alekszandr Zubov és Tamara A klasszikus orosz festőiskola példáin ne­ Defreszljev - eredeti alkotásaik mellett - ne­ velkedett festő nem csak háborús élményei­ ves orosz mesterek képeinek a másolatait is ből merített képeivel szerepelt. Realista kiállították. portrék, tájképek és tanulmányok egészítet­ Márciusban Magyarország felől újabb ték ki tárlatának anyagát. képhamisítási botrány hullámai csapnak át a Ezt a képzőművészeti manifesztációt a ha­ jugoszláv határon. A korabeli sajtó a határ tóságok messzemenően támogatták. Nyilván mindkét oldalán úgy véli, hogy egyes tárlato­ azért - a Napló tanúsága szerint -, mert a kon már nem is látni eredeti festményt. A kiállítást Petar Zivkovic tábornok, miniszterel­ szakértők megállapították, hogy egész Ju­ nök, a diktatúra vezéralakja is megtekintette. goszlávia el van árasztva hamisított képek­ Néhány héttel később merőben ellenté­ kel. Az ország művészeti testületéi erélyes tes festői egyéniség vetődik városunkba. A akciót terveznek. Mint a korábbiak, ezek az Vajdaságban bolyongó, Magyarországról intézkedések sem jártak sikerrel. A hami­ jött, szerény, visszahúzódó, kissé pesszimista sított művek továbbra is fel-felbukkantak és komor festőművész, Nagy István azonban és az egyes „mesterek” éppen Szabadkán nem rendezett tárlatot, csupán munkáiból ütötték fel tanyájukat - gyakran helyi se­ szeretett volna néhányat értékesíteni. A gédlettel. Csíkmindszenten született Nagy eredetileg Nem véletlen, hogy a magyarországi bot­ tanító volt, később a budapesti minta- rány után néhány héttel a város legismertebb rajziskolában, majd Münchenben, végül a műkereskedője, Balog Lina kiállítást hirde­ párizsi Julián Akadémián folytatta tanulmá­ tett. Csók István, Perimutter Izsák, Szüle Pé­ nyait. A saját útjait járó, eredeti hangulatot ter, Glatz Oszkár, Kézdi-Kovács és más neves árasztó művész, aki realista alkotásaiban a magyar festők művei kerültek eladásra. Ez­ konstruktivizmus felé hajlott, szabadkai láto­ zel a műkereskedéssel a legjobb mesterek is gatása előtt háromszor állított ki a Nemzeti üzleti kapcsolatot tartottak fenn, hogy mun­ Szalon gyűjteményes kiállításán. Ha akkor káikat elhelyezzék a piacon. Felmerült azon­ nem is tudta több alkotását eladni, szug- ban annak lehetősége, hogy a vásárlók ol­ gesztív erejű szénrajzaiból és akvarelljeiből, csón hamis képek birtokába jutottak. Ami­ akkori és későbbi utazgatásai során mara­ óta a képzőművészeti alkotások áruként je­ dandó emléket hagyott nem csak Szabadkán, lentek meg a világ piacain, a képhamisítás hanem egész Vajdaságban. Sok munkáját foglalkozássá vált, és számos tehetséges mű­ magukkal vitték a kivándorló bácskai csalá-

180 dok. Ezek Európa-szerte és más kontinense­ írású recenzens azokat a képeket tartotta ken emlékeztetik tulajdonosukat és az utó­ legsikerültebbeknek, amelyeket a művész dokat az erdélyi származású művészre. Sza­ közvetlen környezetéről festett. Csendélete­ badkai látogatása után Budapesten rende­ it is erőteljes műveknek véli. zett önálló tárlatot. Kosztolányi Dezső való­ A Kuluncsics-kiállítás után még hallatnak ságos ódát írt róla, amit a Bácsmegyei Napló magukról a szabadkai vagy a Szabadkáról el­ is átvett. A szabadkai Városi Múzeum ma is származott művészek, de ebben az évben őrzi néhány alkotását. sem közös, sem önálló tárlatot nem rendez­ A fiúgimnázium rajztanáraként kezdte nek a városban. meg működését ebben az évben Dragan A mindig tevékeny Balázs G. Árpád vi­ Beraković festőművész, aki pedagógusként szont jelentős munkájával hívja fel magára a három évet tartózkodott a városban. Haladó közvélemény figyelmét. 1930 októberében felfogásával és közvetlenségével sok tanítvá­ megjelenik az Ady-mappa, a költő nyolc ha­ nyával szerettette meg a rajzot és a festésze­ lálversének illusztrációja, melynek beveze­ tet; ő maga is számos figurális kompozíciót és tőjét Szenteleky Kornél, a vajdasági irodalmi portrét alkotott itt-tartózkodásának évei­ élet vezéralakja írta. „Balázs Árpád sohasem ben, de kiállításokon nem vett részt. Inkább téveszti szem elől célját, mindig elmélyül a tanítányainak sikerültebb műveivel büszkél­ vers élményébe, és nemcsak analizálja az él­ kedett. Közülük néhányan később az akadé­ ményt, hanem átérzi, újraéli, mikor papirosra miára kerültek, vagy amatőrként terjesztet­ vagy kőre veti...” - vélekedik Szenteleky a ték a képzőművészeti kultúrát. Beraković Balázs-rajzokról, majd tömören összefoglal­ három év után elköltözött Belgrádba, ahol a ja mondanivalóját: „Balázs Árpád nyugtalan, Kujačić által szervezett Život (Elet) elneve­ kereső művészete megnyugszik, elmélyül és zésű csoporthoz csatlakozott. megnemesül Ady tolmácsolásában.” 1930. szeptember 14-én megtörik a jég: A Napló kritikusa szerint a festő szemén egy szabadkai festő önálló tárlaton mutatko­ keresztül megfogható formát öltenek a halál zik be szülővárosában. Kuluncsics Andor lovai, eleven, szenvedő, rajongó emberekből rajztanár és festőművész a főgimnázium áll össze az örök halálmenet. nagytermében állította ki mintegy ötven ké­ Balázs gazdag grafikusi életművében az pét, néhány év termésének legjavát. A kriti­ Ady-mappa ma is előkelő helyet foglal el. A ka kedvezően fogadta a fiatal művészt. A halál-verseket nem illusztrálta, hanem rajza­ Napló szeptember 16-án (Ma) (Magyari Do­ ival, saját művészetével dúsította. Formailag mokos) „kiváló pedagógusnak” tiszteli Ku- nem csak fölzárkózott Ady költészetéhez, luncsicsot, akinek halk tónusú képei - pasz- hanem stílusával egy lépéssel előrelépett: tellek, vásznak, akvarellek - többet mutat­ közelebb vitte az olvasóhoz a vers élményét. nak, mint a „rikító” alkotások. Akiállításon a November 12-én Martin Dzavié neve ke­ pasztellképek domináltak, közöttük elsősor­ rült ismét a Napló művészeti hasábjára. Az ban az Erdőrészlet, az Orgonavirágok. Az Egy induló szuboticai festőművész címmel kö­ olajfestmények közül a Holdvilágos téli éjsza­ zölt írás szerint Dzavic a bécsi akadémia ka volt a legfigyelemreméltóbb, de érde­ egyik legtehetségesebb harmadéves hallga­ kesek a Velencében készült akvarellek is. tója, akiről tanárai a „legnagyobb elragadta­ Képeinek számos vevője akadt. A kritikus tással” nyilatkoztak, és a fiatal művész vász­ ezt szokatlan jelenségnek tartotta. nait nézve igazat kell adni nekik. Olajjal, A Književni sever is megemlékezett Ku­ szénnel és ceruzával egyformán mesterien luncsics kiállításáról. A háromcsillagos alá- bánik. Különösen szállási csendéletei izza­

181 nak az átélés melegétől. Dzavic minden ké­ szakértelmét, sőt képzettségét is megkérdő­ pét áruba bocsátja, hogy folytathassa tanul­ jelezte. Aczél György ezek után felhagyott mányait. Nagyon tehetséges. A város önma­ „felfedezéseivel”, és sokáig nem hallatott gát becsüli, ha hozzásegíti egy reprezentatív magáról. kiállításhoz. A Szabadkán működő képzőművészek­ Vajdaság legelterjedtebb napilapja, á nek nem csak meg kellett küzdeniük létfenn­ Napló, komoly újságírógárdát toborzott tartásukért, de kellemetlenségekben is volt maga köré. Ezek között többen voltak, akik részük. Oláh Sándor, aki halála napjáig hűsé­ nagyra becsülték a képzőművészetet, és tá­ ges maradt városunkhoz, talán a legfájóbb mogatták a már ismert és a még induló tehet­ ügybe keveredett, ami 1930-ban kezdődött, s ségeket. Dzavictyal szemben is megértőbb­ csak négy év után zárult le. Miután leszállí­ nek bizonyultak, mint az arra illetékes szer­ totta a szabadkai Lifka Sándorné portréját, vek, hiszen másként nem magyarázható a lel­ az úriasszony kifogásokat emelt minősége el­ kes, felhívásnak is tekinthető újságcikk. Mar­ len. A további bonyodalmakat a sajtó egy tin Dzavic további sorsának alakulását azon­ induló és elhúzódó per során ismertette az ban a jóindulatú támogatás nem tudta meg­ olvasókkal. Oláh Sándor a szerzői jog meg­ felelő mederbe terelni. sértése címén a járásbíróságon pert indított A polgári napilap azokról a művészekről Lifka Sándorné és Hős Imre festő ellen. Ki­ sem feledkezett meg, akik már régen elhagy­ tűnt, hogy Oláh több levélváltás után részben ták a várost. 1930-ban kétszer is megemlé­ eleget tett a rendelő kívánságának és bizo­ kezett Aczél Györgyről, aki Zágrábban állító­ nyos javítást eszközölt a képen. Lifkáné lag restaurációs munkái közben egy Tiziano- azonban nem volt elégedett a javításokkal, és Madonnára bukkant. A képet egy gyárostól a portré szerzőjének beleegyezése nélkül kapta, hogy állapítsa meg, mit ábrázol a régi megbízta Hős Imrét, aki másolással és port­ festmény. B. I. egy novemberi cikkében rék festésével foglalkozott, hogy fesse át az Aczél György zágrábi kiállításáról küldött Oláh-képet a kívánsága szerint. Hős elvé­ beszámolót. Mint írja, a művész főleg meg­ gezte a megbízást, és a képet mint sajátját rendelt portrékat állított ki, ő mégis a befeje­ írta alá. Ezért indított eljárást Oláh, az éppen zetlen Utolsó vacsorát tartotta a legeredetibb akkoriban életbe lépett szerzői jogvédelmi alkotásnak. Aczél munkáit „a biztos vonal­ törvény alapján. Szerinte a képet elrontot­ vezetés és fölényes színkeverés jellemzi”. ták, teljesen elvesztette karakterét. Pavlovié A kalandos életű művészembernek azon­ törvényszéki elnök Kuluncsics Andor rajzta­ ban - a jelek szerint - szenvedélyévé vált nagy nárt idézte be tanúként. mesterek műveinek „fölfedezése”. Amikor Érdekes és jellemző Lifka Sándorné val­ Eszéken egy Raffaello-képet vél ismét fölfe­ lomása Sever Zvekic járásbíró előtt. El­ dezni, közlése országszerte nagy port ver föl. mondta, hogy Oláhtól a portrét levélben Beperel egy állítólagos belgrádi szakértőt, aki Raffaello La Valetta pózában és László Fülöp a képet saját felismeréseként Raffaellónak tu­ stílusában rendelte meg. Oláh ezt az ideali­ lajdonítja. Egy bizottság azonban megállapítja, zált képrendelést elfogadta. Hős a képet tel­ hogy a képnek semmi köze sincs a nagy olasz jesen átfestette, aláírta és Kunetz műkeres­ reneszánsz művészhez, sem annak iskoláj ához, kedő, aki a képet keretezte, a kirakatába tet­ de még csak nem is Olaszországban, hanem te. Oláh megdöbbenéssel tapasztalta a valószínűleg Németországban készült. beavatkozást. Csak néhány részletében is­ A Dnevnik hosszú és ironikus hangvételű merte fel saját munkáját. Kuluncsics mellett cikkben támadta Aczél Györgyöt, akinek a bíróság kihallgatta Dománszky Jenő

182 festőművészt is. Végül a bíróság nem találta Míg Szabadkán a spliti mester aratott ba­ igazoltnak Oláh Sándor érveit, Hőst és Lif- bért, a város művészei másutt keresték érvé­ kánét felmentette. Ezután Oláh polgári per nyesülésüket. útján 20 000 dinár kártérítésért perelte Lif- Csincsák Elemér, akit a Napló „a szabad­ kánét. Ezt a pert is elvesztette. A fellebbvite- kai művészgárda egyik legtehetségesebb tag­ li bíróság szintén elutasította panaszát, és jaként” emleget, megvált tanári állásától, megerősítette az első fokú ítéletet, sőt a mű­ vándorbotot vett a kezébe, hogy országjáró vészt 605 dinár perköltség megtérítésére kö­ körútra induljon. Bledben rendezett kiállí­ telezte. tást - sikerrel. Közben Zomborból, Topo­ Visszatérve az 1930. év eseményeihez, lyáról és Verbászról kapott portrémegrende­ egy szembetűnően hosszan beharangozott lést. Szabadkára visszatérve a Milekic-mú- tárlatról kell megemlékeznünk. November zeum részére festett és zombori tárlatra ké­ 16-án a városháza előcsarnokában megnyílt szült. A sikeres kiállítás és a számos megren­ Stjepan Bakovié spliti akadémiai tanár és delés ellenére érezhető, hogy a művész festő önálló kiállítása. Az összegyűlt közön­ ecsetjével és palettájával küzd festői megma­ ségnek dr. Ivó Milié egyetemi tanár szólt az radásáért. alkotásokról. Bakovié 119 képet állított ki a A város másik vándora, Balázs G. Árpád díszes előcsarnokban. Ez még nem indokol­ végleg a pezsgő életű fővárosban maradt. hatná a nagy hírverést, az ünnepélyességet, Újabb kiállítása, melyet a Művészeti Pavilon az előkelőségek megjelenését. Érthetővé vá­ helyiségeiben rendezett - Flamm József lik azonban, ha tudjuk, hogy a sikerültnek Belgrádban élő publicista szerint a siker je­ mondott válogatásban Naumovié tábor­ gyében -, a társadalmi élet kiválóságainak noknak és a katonai diktatúra főalakjának, jelenlétében nyílt meg. Balázs 184 képpel, Petar Zivkoviénak a portréja is helyet ka­ olajjal, pasztellokkal és rajzokkal mutatko­ pott. zott be. Meglepetést okozott azoknak is, A Napló 1930. november 17-i száma a akik munkáját figyelemmel kísérték. A ké­ kiállítást az utóbbi évek legnagyobb művé­ pek száma bizonyítja, hogy alkotójuk egy szeti eseményeként említi. Ha figyelembe korszak legaktívabb, legmozgékonyabb fes­ vesszük a szabadkai festők hosszú ideig tartó tője volt, ebben is különbözött az e tájon élő visszavonultságát, a megállapítás talán helyt­ vagy innen elszármazott, az új körülmények­ álló. A következő nap ugyanebben a lapban be nehezen beilleszkedő kiváló művészektől. másképpen intonált méltatás jelenik meg. Az E megállapításra ösztönöz az a tény is, hogy írásnak az adja meg különlegességét, hogy a 1928-tól 1931-ig csak két helybeli festő ren­ tárlat legszebb festményének Muca, a fiatal dezett tárlatot a városban. Beszédes adat! mosónő portréját tartja. Dicsérő méltatást Szabadka első számú műpártolója, dr. Jo­ kapnak a festő családtagjairól készült port­ van Milekié bankigazgató a húszas évek ele­ rék, a történelmi jelmezekben megfestett jén kezdte gyűjtését. Ennek eredményeként „marcona férfiak” is. 1926-ban megvetette egy későbbi múzeum A Književni sever 1931. évi januári száma alapját. 1931-ben Milivoj V. Knežević, a szintén beszámol a kiállításról. Bakovié fes­ Književni sever oldalain méltatja a Bácskai tészete több mint száraz akadémizmus, mert Múzeumnak nevezett gyűjteményt. Megem­ igazi teremtő erő árad belőle - írja S. Véle­ líti, hogy Szabadkának nincs múzeuma, így az ménye szerint a háború utáni korszak első, a visszás helyzet állt elő, hogy a város mulasz­ valóban sikerült tárlata ez anyagi vonatko­ tását egy magánszemély próbálja pótolni. zásban is. Részletesen áttekinti a Bácskai Múzeum

183 műkincseit és tárgyait. 1931-ig dr. Milekic években megszűnt, értékesebb darabjai Új­ múzeumának különösen képtári anyaga gya­ vidékre, a kevésbé értékesek pedig a Városi rapodott. Az elhunyt mesterek közül Teodor Múzeum tulajdonába és magánszemélyek­ Cesljar Ilic hét ikonja, Pavle Durkovié két hez kerültek. portréja, Nikola Aleksié hat képmása, két Érdemes megemlíteni, hogy dr. Milekic ikonja és egy tájképe, Dimitrije Avramovié képeinek restaurálásával a már említett egy portréja és egy ikonja található a kép­ Aczél Györgyöt bízta meg, aki - miután a mun­ tárban, ahol helyet kapott Jakobey Károly két kát elvégezte - a spanyolországi Zaragozába képmása és egy rajza, Jovan Kljajic és Pavle utazott, hogy az ottani kolostorok képeit res­ Simié egy-egy ikonja, Novak Radonic két taurálja. ikonja és egy tanulmánya, Petar Preradovié, Balázs G. Árpád 1931-ben kétszer is hal­ Pavle Cortanovic és Nikola Dimsié egy-egy lat magáról. Fran Mengelo Dinéié festőmű­ ikonja, Dara Pecic tíz ikonja és egy tanul­ vész társaságában áprilisban az újvidéki mánya, Aksentije Maródié egy ikonja, 11 ta­ Munkáskamara új palotájának kistermében nulmánya és 20 rajza. Itt van Eisenhuí Ferenc állítja ki munkáit. A tárlat sikerrel zárult. Zentai csatájának vázlata és Csalibaba halá­ Több műve vásárlóra talált. la című képe, Juhász Árpád négy tájképe, A szabadkai művészek mintha lassan fel­ Pechán József két tájképe és egy csendélete, ocsúdnának az 1926-1927-es tevékenység valamint Stipan Kopilovié hat tájképe, egy után beállt letargiából. A legkiemelkedőb­ portréja és egy tanulmánya is. bek az újjáéledés óvatos lépéseit megint csak Az akkor élő 26 alkotó közül csak a sza­ nem a városban, hanem vidéken teszik meg. badkaiakat emeljük ki: Jelena Covié 17, A n­ Erre az 1931. augusztus 10-én Becskereken géla Maékovié 16, Marko Horvacki három, megnyílt művésztelep adott alkalmat: Antun Bacié két, Csincsák Elemér 12 alko­ Oláh Sándor elmegy a Bega menti város­ tása található meg a Milekic-gyűjteményben. ba, és az Újvidékről odautazott Farkas Bélá­ Tulajdonában van továbbá Gyelmis Lukács val együtt bekapcsolódik a művésztelep éle­ két, Kuluncsics Andor 12, Martin Dzavié 17, tébe. Segítenek az összeverődött tehetséges Aczél György négy, Bányai István nyolc, Ma- műkedvelőknek. Oláh szorgalmasan dolgo­ muzsics Magda egy, Demeter Erzsébet 10 zik, egyike a legaktívabbaknak. Készülnek munkája. Oláh Sándor és Balázs G. Árpád újabb festményei, melyekről a sajtó elisme­ nevét hiába keressük a lajstromban, amelyen réssel ír. „Meglátszik - olvasható a Napló néhány nem szabadkai név: Nagyapáti Kukac 1931. augusztus 16-i számában -, hogy Péter, Acsádi Ilona, Milán Konjovié, Sava Zemplényitől, Hollósy Simontól és Mün­ Ipié és Bicskei Péter is megtalálható. A szob­ chenben Angelo Iánktól tanult.” rászok közül Dorde Jovanovié egy szobra és Szeptemberben írt beszámolójában a lap három plakettje, Teles Ede 16 plakettje, Ba- Oláh Sándort külön elbírálásban részesíti: ranyi Károly két műve, Baranyiné Markov „Lágy, finom, temperált színeivel és különös Zlata három és Vance Adamovié-Dunderski líraiságával... poétikus hangulatot visz képei­ két munkája egészíti ki a gyűjteményt, amely be... művészete abszolút művészet.” Farkas­ később dr. Milekic palicsi villájának egyik ról nincs újabb híradás. melléképületében - tipikus bácskai paraszt­ Becskereken van a bolyongó, önnön he­ házban - nyert nem éppen reprezentatív el­ lyét kereső Csincsák Elemér is, ami azért je­ helyezést. lentős, mert elkülönülő természet. A lap vele A régészeti, bélyeg- és régi pénzgyűjte­ kapcsolatban csak azt állapítja meg, hogy ké­ ménnyel kiegészített múzeum az ötvenes pei tehetségről tanúskodnak.

184 1931 őszén felélénkül Szabadka képző­ nő önálló kiállítását. A Bárány Szálloda kü­ művészeti élete. Az évadot Kuluncsics Andor löntermében rendezett tárlaton Dománszky nyitja meg. Október 1-e és 15-e között a vá­ több mint hatvan alkotását mutatta be. rosháza előcsarnokában mintegy nyolcvan A Szegedi Emil (Sz. E.) tollából szárma­ képét - az eltelt egy esztendő termését - zó, a Napló október 24-i számában megjelent állítja ki. Az anyag zömét tájképek alkotják, rövid recenzió megállapítja, hogy Dománsz­ de vannak közte csendéletek és portrék is. A ky Jenő festőművész, aki a művészi harcok és sajtó szűkszavúan tehetséges, szorgalmas gondok helyett már régebben a biztosabb művésziélek megnyilvánulásáról számol be. megélhetés falai mögé húzódott vissza, Pasztelljeiről is kedvező a véleménye. „...Bécsben végezte az akadémiát és... feltét­ Milivoj V. Knežević, aki a Književni sever lenül mestere a portrénak, analitikus és oldalain rendszeresen foglalkozik a képző­ pszichológus”. művészeti élettel, elmélyültebben közelíti Dománszkynak valóban nem volt kenyere meg Kuluncsics festészetét. Szerinte nincs a festészet, jóllehet képzett művész. A veze­ különösebb érzéke a nem anyagias, absztrak­ tő hivatalnoki állást többre becsülte a palet­ tabb dolgokhoz. Teljességében a tárgyra tával járó küszködéstől, de azért nem tekint­ koncentrálódik figyelme, annak hűséges rep­ hető amatőrnek. Képei tehetségre vallottak, rodukálására törekszik. intelligenciáját pedig számos írásával bizo­ Decemberben ez a festő még egy önálló ki­ nyította. Az előretörő fasizmus idején azon­ állítást rendezett, valószínűleg kommerciális ban annak szolgálatába állt - a művészettől célból. Erre utal az, hogy három képét a kiál­ nagyon távol eső területen. lítás végén kisorsolta. Ezzel a tárlatával érde­ Az 1931-es szabadkai tárlatsorozatot de­ mében senki sem foglalkozott. cemberben a városban élő emigráns festők Még be sem zárult a Kuluncsics-tárlatnak kiállítása zárja. Az akkor még működő orosz otthont adó városháza előcsarnokának vas­ katonai otthonban az agilis Petrov szervezte, veretes díszkapuja, amikor Balázs G. Árpád és nemcsak szigorúan vett képzőművészeti - belgrádi és újvidéki sikerei után - a Polgári alkotások - képek és fafaragások -, hanem Kaszinó termeiben mutatja be 50 újabb mun­ kézimunkák és szőttesek is bemutatásra ke­ káját. Debreczeni József, aki október 18-án rültek. Vaszilije Doktorov egyik festményét a Napló hasábjain számol be kiállítási élmé­ tartotta kiemelkedőnek a korabeli kritika. nyeiről, úgy véli, hogy Balázs, akit már Belg- Ezekből az adatokból látható, hogy 1931- rádban jobban ismernek, mint idehaza, ug­ ben nagyobb aktivitást fejtettek ki Szabad­ rásszerű fejlődést mutat. Nem indokolja meg kán a helyben élő művészek, mint az előző azonban azt a véleményét, hogy a művész három évben együttvéve. Pedig a gazdasági „diadalmasan került ki az izmusok zsákut­ krízis még nem múlt el, sőt, tetőpontját érte cájából”. A Balázs festészetével foglalkozó el. A művészek bizonyíthatóan érzékenyen korábbi írásokban sehol sem találunk „izmu­ reagáltak a világukat ért jelenségekre. Talán sainak zsákutcájára” vonatkozó utalásokat. a képeladás a mozgatóerő? Vagy a jobb hol­ Merészségét, az új iránti fogékonyságát álta­ nap eljövetelének reménye ösztönzi őket lában a javára írták a kritikusok. cselekvésre? Nehezen megválaszolható kér­ Egy újabb képzőművészeti esemény Deb­ dések. reczeni személyéhez fűződik. 1931. október 1931 decemberében Becskerekről adnak 29-én, tehát csak néhány nappal a Balázs- magukról ismét életjelt a szabadkai művé­ tárlat után, ő nyitja meg az eddig háttérben szek. A Duna bánsági festők Képrevü címen maradt, de serényen működő Dománszky Je­ szervezett kiállításán - melyet a Vojvodina

185 Szálló nagytermében tartottak meg - azok a termésüket, és nem látták értelmét az újabb, művészek állítottak ki, akik a nyár folyamán költségekkel járó tárlatok rendezésének. A a művésztelepen dolgoztak. Különösen Oláh vidékről jövők pedig már bemutatkoztak. Sándor képei emelkedtek ki, aki nem keve­ Több is volt belőlük, mint amennyit Szabad­ sebb, mint harminc munkájával szerepelt. ka egyáltalán igényelt. Valóságos csúcsteljesítmény! Ekkora ambí­ 1932 tavaszán és nyarán nem történt emlí­ cióval sem előbb, sem később nem dolgozott. tésre méltó esemény. Mintha ezekben a hó­ Az alkotó légkör, a jelek szerint, valósággal napokban már a város addigi történetében regenerálta. Csincsák Elemér művei is helyet talán legnagyobb szabású képzőművészeti kaptak a reprezentatív tárlaton; Mamuzsics manifesztáció felé fordították volna figyel­ Magda több csendéletet állított ki. müket a művészek. A bácskai művészek kiál­ A képzőművészeti év említésre méltó lítását előre beharangozta a sajtó. Az októ­ eseménye, hogy Sava Rajkovic visszatért pá­ beri esemény igazolta a várakozást. Az elő­ rizsi tanulmányairól, és festészeti tanfolya­ zetes ismertetők utaltak rá, hogy ezen a tár­ mot nyitott. Nem csak André Lhote párizsi laton a legjelesebb művészek alkotásai, köz­ műtermében szerzett tapasztalatait akarta tük Eisenhut Ferenc hagyatékából származó átadni, hanem dekorációt, betűírást, párna-, képek, valamint Juhász Árpád, László Fülöp, kosztüm- és maszkfestést is tanított. Than Mór festményei, XVII. és XVIII. szá­ A városi szenátus 1931 decemberében zadi ikonosztázok és Teles Ede szobrai ke­ két, képzőművészettel kapcsolatos témával rülnek a közönség elé. A bácskai élő mű­ foglalkozik. Az egyik ügyben negatív hatá­ vészek alkotásait is láthatták az érdeklődők. rozat születik: a közgyűlés Martin Dzavictól 1932. október 8-án a kultuszminiszter kép­ megvonja a tanulmányi segélyt, amit két és viseletében Radomir Vujic nyitotta meg a dr. fél éven át folyósított a „szabadkai Michelan­ Milekic védnökségével létrejött kiállítást, gelónak”. Nyomon követhető, hogy ez a ha­ melynek otthonául a városháza előcsarno­ tározat jelentette Dzavic stagnálásának, kánál és díszfeljárójánál alkalmasabb helyet majd „elveszettségének” kezdetét. A köz­ nem találtak. A közönség 42 művész 300 al­ gyűlésen elhangzott egy pozitív javaslat: a kotásában - főleg festményekben, rajzok­ kulturális-szociális segély tanácsnoka, dr. ban, szobrokban, sőt kézimunkákban - ke­ Matija Evetovic a város tulajdonát képező reshette a műélvezetet különféle és egymás­ értékes képek összegyűjtését szorgalmazta, tól eltérő színvonalon. Az előzetes beje­ hogy a Városi Könyvtár keretében egy kép­ lentés ellenére a katalógusban nincs László tár alapjait megvethessék. A terv csak terv Fülöp, Than Mór és Teles Ede neve, viszont maradt. A képtár létesítésére három évtize­ ott van néhány addig ismeretlen bácskai kép­ det várt Szabadka. zőművészé, akik most lépnek először a nyil­ A képzőművészeti évad télen egy aradi vánosság elé. román festő, Kornél Minisan kiállításával Az ábécérendben feltüntetett névsor tar­ folytatódott. Január 23-án a Karadorde téri ka képet nyújt. Acsádi Ilona és Nikola Alek- üres üzlethelyiségben húsz-egynéhány képet sic például egymás mellé kerül, Müller Béla tett közszemlére. A konzervatív felfogásban Maródié után következik. Ettől eltekintve a festett tájképeket és csendéleteket két me­ kiállítás nem az ellentéteket, a korbeli és stí­ leg hangulatú interiőr egészítette ki. Ezzel a luskülönbségeket hangsúlyozza, hanem jelentéktelen tárlattal zárult az 1931-1932- Bácska művészetének csaknem két évszáza­ es kiállítási idény. A helybeli művészek Sza­ dáról ad áttekintést. Említésre méltó a régi badkán és Becskereken bemutatták teljes mesterek közül Pavle Durkovié, akinek

186 szentképeit oroszországi templomok őrzik, na, ahol különválasztva lehetett volna élvez­ Nikola Aleksié (1811-1873), aki egyebek kö­ ni műveit. „Finom, olaszos hatású képei, zött Erdélyben hagyott maradandó műveket, mély tónusai magával ragadnak.” Oláh Sán­ Jakobey Károly (1825-1891), aki történeti és dor a Reggeli Újságban megjelent írásában egyházi képekkel szerzett hírnevet, Eisenhut kifejti, hogy számára Gyelmis művei jelentik Ferenc, aZentai csata festője, Dimitrije Avra­ a meglepetést. movié (1815-1855), a belgrádi katedrális iko- A Književni sever művészeti rovatában R. nosztázának festője és az 1924-ben elhunyt, aláírással közöl rövid beszámolót a bácskai tehetséges impresszionista festő, Stipan Ko- művészek kiállításáról. R. (valószínűleg Sava pilovié. Rajkovié) ugyancsak Mladen Josiéot tünteti A Napló figyelemmel kísérte a tárlat elő­ ki figyelmével. A résztvevők nevének felso­ készületeit, folyamatát, és az előzetes ismer­ rolásán kívül mást nem közöl. Magyari Do­ tetéseken túl többször írt a látottakról. mokos is foglalkozott a tárlattal, de főleg a 1932. október 14-én G. K. (Geréb Kláralátogatottság és az anyagi siker szempont­ grafikusművésznő) számol be benyomásai­ jából. A kiállítók nem voltak elégedettek: ról. Miután kiemeli dr. Milekic gyűjtői és látogató volt elég, de vevő kevés. Legtöbb szervezői érdemeit, felrója a képek elhelye­ képet, négyet, Kuluncsics adott el. Farkas zésének módját és a katalógus szerkesztését: Bélától és Mamuzsics Magdától három-há­ „Háromszáz kép néz le ránk a városháza ki­ rom, Demeter Erzsébettől két képet vettek. állításra alkalmatlan előcsarnokában. Há­ Egy Eisenhut-vázlat is gazdát cserélt. A kata­ romszáz kép, számozva, összevissza, élőtől, lógus nem tartalmaz művészekre vonatkozó halottól... Ehhez kapunk egy katalógust, be­ adatokat, de minden eladó kép árát feltün­ tűrendes sorrendben. Egy-egy festő alkotása tette. Acsádi Ilona például egyik tájképét sorban számozva, és ha valaki meg akarja 1700, egy kisebb munkáját 200 dinárra érté­ ismerni a képet, szaladgálnia kell nyolc-tíz kelte. Antun Bačić 800 és 2000 dinárért árul­ falhoz.” Ezután áttér az élő résztvevők mű­ ta. Baranyi Károly 12 000 dinárban jelölte veinek értékelésére. A betűrendi sorrendhez meg a Krisztus-szobor árát. Bicskei Péter tartva magát, elsőként Acsádi Ilona erős fes­ 350-400, Demeter Erzsébet 100-1000 dinár tői készségéről szól, majd Baranyi Károly sti­ közötti árakat szabott meg. Kuluncsics An­ lizált Krisztus-fejéről úgy vélekedik, hogy a dor mintegy húsz képének 500 és 3500 dinár kiállítás legjobb szobra. Bicskei Péter csen­ között mozgott az ára. Husvéth Lajos több des, derűs tájképei után Farkas Béláról mint ezer dinárban állapította meg munkáinak ér­ fantáziadús, finom pasztellképek alkotójáról tékét. Farkas Béla olcsón, 250 és 800 dinár szól. A két induló festőnőt, Mamuzsics Mag­ között kínálta festményeit. Nála a képek cí­ dát és Demeter Erzsébetet fejlődőképesnek mei is sokatmondók: Felhők, Temető, Éjje­ tartja. Az utóbbi egyik portréját igen sike­ liőr, Őszi séta, Levélhullás. rültnek véli. Kuluncsics Andor ismert képei­ Feltűnő, hogy a reprezentatív tárlatról vel vitt derűs színt a tárlatba, Angéla Maéko- négy jeles szabadkai művész: Oláh Sándor, vié müncheni karccal szerepel. Nagy megle­ Balázs G. Árpád, Csincsák Elemér és Do- petés számára Mladen Josié becsei festő. Fi­ mánszky Jenő távol maradt. nom női alakját, érdekes portréját a kiállítás A bácskai művészek októberi kiállítását legszebb darabjai közé sorolja. A legérdeke­ követően 16-án megalakították a Bácskai sebb egyéniséget Vladimír Nikoliéban látja, Művészek Egyesületét, amely két héttel ké­ aki új utakon jár. Geréb Klára szerint Gyei­ sőbb, 1932. október 30-án a Vajdasági Kép­ méi Lukácsnak külön termet nyithattak vol­ zőművészek Egyesületére változtatta meg a

187 nevét. A korábbi és időközben megszűnt A Popolo d’Italia is a legnagyobb elis­ egyesület helyébe lépő új szervezet vezető­ meréssel ír róla: „Gyelmis Lukács Rudnay- séget választott. Elnök Jovan Milekié bank­ tanítvány, még igen fiatal festő... A mester igazgató, alelnökPeíarDobrovic (!) festőmű­ nyomai még felfedezhetők képein, de - ha vész, főtitkár Marko Horvacki tanító, titkár megfigyeljük velencei impresszióit - felfe­ Doko Beljanski újságíró, zsűritagok: Do- dezhetjük önálló egyéniségének kifejlődé­ mánszky Jenő és Oláh Sándor, a választmány sét.” tagjai: Acsádi Ilona, Antun Bacic, Geréb Klá­ Az év utolsó kiállítását december 17-én ra, Farkas Béla, Mladen Josic, Leicht Sebes­ nyitották meg az Orosz Klub szervezésében. tyén, Schöffer Szebastián, Vladimír Nikolic és A Lyubibratics-ház új helyiségeiben tizen­ Iván Radovic. . négy orosz emigráns festő és velük Antun Az egyesület röviddel a megalakulása Bacic állította ki képeit. A szabadkaiakon után, november 9-én Becskereken megren­ kívül a becskereki Alekszandr Lezicsnikov is dezi a vajdasági művészek és iparművészek elhozta alkotásait. Délszláv tájakat ábrázoló kiállítását. Szabadkát három festő, Oláh Sán­ festményekkel szerepelt. Majkovszki nosz­ dor, Csincsák Elemér és Farkas Béla képvi­ talgikus Csendes évijét, Grzsavin és Kirilov seli. A szabadkai sajtó Oláh meleg és leegy­ impresszionista tájképeit, Szedlonszki két szerűsített négy művét tartja figyelemre mél­ portréját mutatta be. Ezenkívül Hriszuga- tónak, Csincsák és Farkas „több hangulatos nov, Dekonszki, Szenicski, Novohatnaja, Pro- képpel” szerepelt, melyek - a becskereki horjev, Bednyagin, Kavtanovics, valamint az Híradó szerint - nagy tetszést keltettek. amatőr Bem és Nemszadzsijev - mindketten A becskereki tárlattal egyidejűleg Balázs több évtizeden át a szabadkai amatőrök aktív G. Árpád fővárosi tevékenységére irányul a tagjai - állítottak ki. A tárlatot sikeresnek figyelem. Az Oblik nevű festőcsoport no­ könyvelték el a szervezők. vember 6-án Belgrádban megnyílt kiállításán Az 1928-1932 közötti időszak, a gazda­ 25 munkájával vesz részt. A belgrádi tájat és sági válság időszaka lezárult. Ha megkísé­ szociális motívumokat ábrázoló munkái is­ reljük összefoglalni a képzőművészeti élet mét felkeltették a kritikusok figyelmét. jellegzetességeit, megállapíthatjuk, hogy Balázs az Oblik-kiállítás után műterem­ ezek az évek sem jelentettek különösebb vál­ tárlatot rendezett, és 100 festményt és grafi­ tozást sem pozitív, sem negatív értelemben. kát mutatott be. Az állandó hullámzás, az emelkedések és Utána egy másik, idegenbe szakadt sza­ visszaesések, a letargia és az ocsúdás éppen badkai festőművész, Gyelmis Lukács olasz­ úgy jelen volt, mint az előző években. A vá­ országi sikeréről cikkezik a Naplóban dr. Jo­ ros nyitott maradt az idegenből jött és sze­ van Milekic. A festő a bácskai művészek ok­ rencsét próbáló művészek számára, ugyan­ tóberi kiállítását követően, ahol munkái - akkor a művészek és műpártolók ambíciójá­ melyeken „a művészi öntudat biztonságával tól és vállalkozó kedvétől függött a hely­ szólaltatja meg a természetet” - kellő elisme­ beliek bemutatkozása, érvényesülési kísér­ résben részesültek, decemberben a milánói lete. A hivatalos szervek ebben a időszakban művészházban állította ki alkotásait. Dino sem támogatták jobban a kultúrát, mint a Bonardi a La Serában a következőket írta a múltban. Csak egy ember, dr. Jovan Milekic tárlatról: Gyelmis „festményei egy elmélye­ tett sokat a művészekért és a művészetért. dő, összefoglaló, tudatos, kiválóan finom líri­ Ezekben az években tartották meg a két kusra és spirituális temperamentumra utal­ világháború közötti időszak legnagyobb kép­ nak”. zőművészeti manifesztációját, a bácskai mű­

188 vészek kiállítását. Ehhez hasonló esemény az uj szabadkai napilap, a Jugoszláviai Ma­ sem korábban, sem később - legalábbis a régi gyar Újság tárgyilagosabb, de kedvezőtle­ Jugoszlávia összeomlásáig - nem volt. Sza­ nebb megvilágításba helyezi a tárlatot. Az Ed badkai kezdeményezésre másodszor is szer­ aláírású kritika (Dománszky?) szerint De­ vezetet alakítottak Vajdaság képzőművé­ meter Erzsébet képeit sok akarat, sok bátor­ szei. ság, de az elmélyülés és a technikai fel­ készültség hiánya jellemzi: „Mintha megfe­ neklett volna a primitivizmus és a neoprimi- Az új nemzedék jelentkezése tivizmus között.” Csincsákról úgy vélekedik, hogy a másik véglet képviselője: képei túl aprólékosan kidolgozottak, de egy kiforrott Az 1933. képzőművészeti év dr. Milekic művészi egyéniség jegyeit viselik magukon. jegyében kezdődik. Az újonnan létesített A Csendélet, a Vihar és a Tavaszi alkony című szerzői jogvédő iroda ugyanis beperelte a festményét tartja a legjobbnak, a többi vász­ Bácskai Múzeum tulajdonosát, mert előző év nából, úgy véli, hiányzik az elmélyülés. októberében a kiállításokon gramofonleme­ Magyari Domokos, az egykori amatőr fes­ zekkel szórakoztatta a közönséget. Az ügy tő, újságíró a Napló 1933. június 11-i számá­ azonban megértő bírák kezébe került, akik ban közli a nevezetessé vált Festőzseni a pult dr. Mikekicet felmentették a vád alól. A jel­ mögött című írását, amelyben Hangya András képes belépődíj nem adhatott kommerciális felfedezését jelenti be. Riportja jelentőségé­ jelleget a rendezvénynek, így a szerzői jogvé­ ben túlnőtt egy autodidakta bemutatásán és dő iroda követelése is tárgytalanná vált. Ar­ felfedezésén, és nem csak Hangya sorsára, ról nem is szólva, hogy a közismert mecénás de az eljövendő festőgeneráció jelentkezésé­ csaknem minden jövedelmét a képzőművé­ re és irányvételére is kihatott. szet támogatására költötte. „Néhány héttel ezelőtt az egyik képkere­ Demeter Erzsébet és Csincsák Elemér lép­ tező cég kirakatában feltűnést keltett két nek elsőként a közönség elé. Március 11-én kép - írja Magyari az említett riportban. - dr. Jovan Milekic nyitja meg a városháza Benyitottam az üzletbe, és a képek alkotója egyik üzlethelyiségében kettőjük kiállítását, felől érdeklődtem, s érdekes választ kaptam. melyen csaknem száz festmény látható. A Nem tudom elképzelni, mondta az üzlet tu­ Napló a tárlat beharangozásán kívül még lajdonosa, hogy mi van ezekben a képekben, kétszer, megnyitásakor és befejezésekor, de amióta a kirakatban állnak, naponta tízen foglalkozik a két festőművész munkáival. Az is befordulnak, s kérdezik, ki a festője és első jelentésben a tárlat portrékból, figurális eladók-e a képek. ” . kompozíciókból és enteriőrökből álló anya­ Magyari ezzel az írásával egyszerre is­ gát jó válogatásnak minősítette. Demeter mertté teszi Hangya nevét, aki rövidesen a Erzsébetet a későbbi recenzió „a bácskai táj képzőművészeti élet egyik legnépszerűbb friss hajtásának” nevezi, Csincsákról viszont egyéniségévé válik Szabadkán és Vajdaság- mint a dekoratív, rajzos megoldású képek szerte. Talán a népi tehetségeket felfedező festőjéről szól. A másik írás a kiállítás nagy - és pártoló divat vagy a gazdasági válság lassú mai napig is irigylésre méltó - látogatottságá­ megszűnése és Hangya képeinek szuggesz- ról számol be. Négyezren tekintették meg a tív, eredeti megjelenési formája hatott ki tárlatot, és több kép cserélt gazdát. együttesen a polgárok hangulatára - tény, A recenzió nagyon jó szándékú, nem ta­ hogy e képek iránt nagyobb volt az érdek­ karékoskodik az elismerő jelzőkkel. Viszont lődés, mint a város képzőművészeti életének

189 történetében bármikor felbukkanó tehetsé­ be, hogy Palicson művésztelepet létesítsen... gek művei iránt. A fiatal festő képeit egy Szívesen dolgoznék, tanítanék itt ingyen, Pa- megállapodás értelmében havonta váltották lics forgalmát is emelné a művésztelep...” És a műkereskedő mecénás kirakatában, és búcsúzóul: „Huszonöt év... nagyon nehéz mindig feltűnést keltettek. volt és küzdelmes. Csak az vigasztal, hogy Még abban az évben, október 1-jén meg­ már nincs oly sok hátra.” Oláh tévedett. Még nyílt Hangya András első önálló kiállítása a több mint három évtized állt előtte. Nehéz és Nicin-palota félemeletén. A fiatal művész küzdelmes harminc év. személyesen nem lehetett jelen, mert Zom- Időközben két festő mutatkozott be önál­ borban tartózkodott dr. Táborinál, aki ló tárlatával. Elsőként Milenko Đurić (1894­ gyógykezelte. A Jugoszláviai Magyar Újság 1945) zimonyi származású festő július 7. és 9. október 4-i számában (-yr) aláírással közölt között rendezte meg a középkori egyházi beszámolót a tárlatról. Az Egy művész elin­ művészet hagyományaihoz kötődő, de ere­ dult címmel megjelent írás szerzője Hangya detien ható festményeinek tárlatát a leány­ 60 képét áttekintve a következőképpen közli gimnáziumban. Bemutatkozása eléggé vissz- benyomásait: „Sokáig álltam Hangya Bandi hangtalan volt. A Književni severben megje­ egy-egy képénél, és minden pillanatban vala­ lent rövid méltatás szerint festészete kül­ mi újat fedeztem fel rajtuk... Hangya Bandi földön sok elismerésben részesült. Képei első kiállítását mint egy nagy jövőre hivatott nyugalmas filozófiai rezignáltságot és vallá­ tehetséges művész elindulását üdvözölhetjük.” sos, aszkétikus eksztázist árasztanak. Időn­ Ez év nyarának volt még egy olyan esemé­ ként „tökéletes misztikus átszellemültséget” nye, amelyről legkevésbé az akart tudomást tud elérni. venni, akit személyesen érintett. Műnk Ar­ Szeptemberben a többször említett fiatal túr, a Nagy káder és a Hinterland írója laká­ szabadkai festő, Martin Džavić nyitotta meg sán fölkereste Oláh Sándort abból az alka­ első önálló kiállítását a városháza egyik üres lomból, hogy huszonöt évet dolgozott ecset­ üzlethelyiségében. A mintegy 60 képből álló tel és palettával. A nyilvánosságot kerülő, tárlaton portrékkal, tájképekkel és a kör­ sokat csalódott művészt Műnk Artúr nem nyék paraszti életéből vett motívumokkal találta műtermében, helyette felesége be­ mutatkozott be. A Jugoszláviai Magyar Új­ szélt férje festői pályafutásáról, emberi alka­ ság beszámolója szerint egy kis erőltetettség táról oly közvetlenül és elmélyülten, hogy ezt érzik festményein, míg ceruzarajzai közvet­ a riportot a festő életrajzírói jó forrásként lenebbül hatnak. Tagadhatatlan, hogy a so­ hasznosíthatják. kat ígérő festő tanulmányainak megszakítása A hazaérkezett Oláh Sándor keveset tett után megrekedt. Igazi érdeme a bunyevác hozzá a feleség által elmondottakhoz, de az a falusi élet mozzanatainak, folklórjának meg­ néhány mondat, amelyet Műnk feljegyzett örökítése. tőle, nem csak Oláh Sándor habitusára, de a Az év utolsó kiállítását a Kara után máso­ képzőművészeti tevékenység egészére is diknak jelentkező nagyváradi művész, Stem fényt vetett. „Semmi örömem nincs huszon­ Erzsébet festőnő rendezte meg Szabadkán. A öt esztendő meddő küzdelme után. Negyed­ Lloyd helyiségeiben decemberben megnyílt századot harcoltam az emberek közönye és képkiállításon portréi, a tanulmányfejek és hozzáérteni nem akarása ellen.” E keserűsé­ tájképei - a Napló 1933. december 29-én (b) ge mellett azért tervei is voltak, és fölvetette aláírással megjelent recenziója szerint - egy palicsi művészetelep szervezésének le­ „minden dicséretet megérdemlő, értékes hetőségeit. „Soha senkinek sem jutott eszé­ munkák”, a festőnő tehetségének bizonyíté­

190 kai. Legszebbek a portréi és arcképtanul­ A per nagy feltűnést keltett, a sajtó so­ mányai. „Stern Erzsi legintenzívebb élménye kat foglalkozott vele. Bocaric nem tudta az ember.” behajtani követelését. A 100 000 dinárt Az 1933-1934. évi őszi-téli évadban az 1944-ben bekövetkezett haláláig sem kapta újonnan felfedezett tehetség, Hangya And­ meg. A vászon azonban Szabadkán maradt, rás sem tétlen. Hogy lelki válságát átvészelte, és a Városi Múzeum tulajdonában van, hir­ számos alkotásával bizonyította. így került detve az akkori politikai színezetű rendelé­ sor zombori kiállítására, ahol először mutatta sek és a művészi egzisztencia bizonytalan­ be munkáit szülővárosán kívül. Nagy sikert ságát. aratott a „nyugdíjasok városában”, és gyara­ Dr. Jovan Milekié mind gyakrabban je­ pította tisztelőinek és barátainak táborát. A lentkezik közíróként. Március 17-én a Nap­ sajtó úgy harangozta be a zombori tárlatot, lóban, 18-án pedig a Dnevnikben jelenik hogy arra a minden szempontból „példátla­ meg Gyelmis Lukács olaszországi tevékeny­ nul sikerült” szabadkai bemutatkozás után ségéről beszámoló írása. Az alkalmat a sza­ kerül sor. Újabb munkáiról úgy vélekedtek, badkai származású festő Milánóban rende­ hogy Hangya „rohamos léptekkel halad”, zett kiállítása szolgáltatta. Milekié szerint nagy művészi karrier előtt áll. Gyelmis 1934 tavaszán a Cassa d’Artistiben A zombori bemutatkozás után, 1934. ja­ rendezett tárlatával igazolta az előző évek­ nuár 6-án Becskereken, a Meleghy-féle üz­ ben kapott kedvező kritikákat, majd a La lethelyiségben nyílt meg harmadik önálló ki­ Sera című lap kritikusát, Bonardit idézi, aki állítása. Ezúttal mintegy száz képpel szerepel Gyelmisről a következőket írta: „Ez a fiatal a Bega-parti városban a festő, akinek munkái festő.,, vitathatatlanul lendületes haladásról iránt nagy az érdeklődés. H.,J„ a Napló becs- tett tanúbizonyságot, és most oly művekkel kereki tudósítója szerint a látogatók egymás­ mutatkozik be, melyek értékes és határozott nak adták a kilincset. Nagyszámú látogató egyéniségét kidomborítj ák. ” csodálta meg a festményeket és a rajzokat. A helyben élő festők is, kevés kivétellel, Az erkölcsi siker már az első nap nyilvánvaló más utakon keresik az érvényesülést. Oláh volt. Persze képet vásárolni ott sem volt egy­ Sándor, aki utoljára Becskereken tevékeny­ szerű. Pedig szerettek volna Hangya-képhez kedett eredményesen és pedagógusként is, jutni a becskerekiek. Az egyik látogató sza­ alkotóként is sok elismerésben részesült, Bu­ vait is idézi a tudósító: „Istenem, miért is dapest irányában tesz tapogató lépéseket. nincs pénzem, hogy megvegyem.” A sóhaj és Oláh sohasem szakadt el a magyarországi a kimondott szavak szimbolizálhatják a mű­ képzőművészeti élettől és semmit sem tett, érték utáni vágyódás és az anyagi lehetőség hogy bekapcsolódjon a jugoszláv központok közötti tátongó űr mélységét. művészi csoportom ulásainak tevékenységébe 1934-ben, egy évtizeddel hatalmas képé­ és új irányzataiba. Valami nosztalgikus vá­ nek befejezése után Bocarié festő 100 000 gyódással kívánja a pesti levegőt, amiért jó­ dinár kártérítést követel Szabadka városától. barátja, Tornyai János festő egyik levelében (Az 1920-ban Malagurski polgármester által így korholja: „Azt az egyet azonban nem ér­ megrendelt kép sorsával már foglalkoztunk. tem, kedves Sanyikám, mi a fészkes fenéért A Vajdaság 1918-as csatlakozási gyűlését áb­ kívánkozol te Pestre? Rohadt világ ez, csak rázoló festményt Anastazije Bocarié befejez­ messziről szép talán, de dolgozni, előreha­ te, több városban, utoljára Szabadkán bemu­ ladni, azt hiszem ma is, csak vidéken, ma­ tatta, a város vezetői azonban nem voltak gányban lehet igazán.” Aki vidéken élt, az hajlandók kifizetni az árát.). természetesen másként látta, hiszen az elő­

191 rehaladásra a lehetőség a kisvárosokban, így lítást az 1919-es bemutatkozásáról már is­ Szabadkán is kicsi volt. mert Petar TijeSic. Ezúttal csaknem 100 ké­ Tornyai dicsérő szavakkal emlékezik meg pet hozott el a Városi Színház kistermében Oláh két képéről, melyeket a Műcsarnok ki­ megnyílt tárlatára. A szarajevói származású állítására küldött. „Mind a két képed nagyon művész neve a határokon túl is ismertté vált, tetszik nekem és minden becsületes piktor­ mert párizsi tanulmányai után számos euró­ nak. Az arcképed egy korrekt, becsületes pai kulturális központban, például Krakkó­ festőiség; ám a másik jóval több annál. Tele ban, Pozsonyban, Varsóban és Budapesten is van temperamentummal és fiatal érzéssel, az kiállított. A szabadkai, sorrendben ötvenket- a láb meg a legfelségesebb festői pikanté­ tedik kiállításán főleg boszniai motívumok­ ria...” . kal mutatkozott be. A tehetséges festő az A Műcsarnok következő, 1934-es téli ki­ 1919-től elmúlt tizenöt év alatt csupán tech­ állításán Oláh ismét két képet, egy aktot és nikai, mesterségbeli tökéletesedést ért el, ki­ egy csendéletet állít ki. alakult stílusán azonban nem változtatott. Farkas Béla ebben az évben is Újvidéken Realista, tetszetős képei iránt értékének működik, ahol Baranyi Károlyék barátságát megfelelő érdeklődés nyilvánult meg. és támogatását élvezi. Ennek a barátságnak Az amatőr képzőművészek időnkénti je­ eredményeként 1934 áprilisában a szobrász lentkezését nem mindig tartotta számon a házaspár Farkassal együtt rendezi meg tár­ korabeli sajtó. Könyvünkben is csak na­ latát Újvidéken. A kiállításról közölt beszá­ gyobb, manifesztációs jellegű kiállításaikat molójában a Napló 1934. március 31-én „há­ jegyezzük. Az 1934 júniusában megrende­ rom művészlélek szerencsés találkozásának” zett újvidéki tárlaton - amelyen több ismert minősíti az együttes bemutatkozást. Miután polgár mutatta be műveit (közöttük Daka szól Baranyi Károly szobrairól és Baranyiné Popovic politikus és szenátor) - először Markov Zlata igazi asszonyi alkotásairól, jelentkezik rajzaival Almási Gábor, aki Farkas Béláról úgy véli, hogy „színei, dekora­ később szobraival válik ismertté Szabadkán. tív felépítései megmaradtak abban a teljesen Egyike lesz azoknak a fiatal képzőművészek­ egyéni beállítottságban, amelyet eddig más nek, akik Hangyával együtt az újonnan fel­ művészeknél nem tapasztalhattunk”. tűnt nemzedéket képviselik. Hozzájuk csat­ A Reggeli Újság meleg hangú recenziót lakozik majd Erdei Sándor, aki mint karika­ közöl a kiállításról. A festő művészetéről így turista kezdi pályafutását, a Zentárói átköl­ ír: „Farkas Béla a füvek, a felhők és az elér­ tözött Reszler Ilona, akinek szobrai keltenek hetetlen nők szerelmese... Képeiről - úgy feltűnést, Kovács Sztrikó Zoltán, aki mint il­ érezzük - külön-külön nem is lehet írni, lusztrátor és közíró válik ismertté, Szilágyi ugyanaz a dal szól ki belőle, akár nádi hege­ László, aki a külvárosi utcasorok és a bácskai dűn, akár orgonán is adja elő.” A megállapí­ tájak nem hivatásos, de hivatott festője lesz, tás találó, mert valóban ez jellemzi ennek az és Csapó László, aki rajzaival vonja magára a érzékeny festőnek a művészetét. műértők figyelmét. A művészhármas, a tárlat bezárása előtt, Ehhez a nemzedékhez tartoznak az újon­ külföldi mintára csereakciót rendezett, alko­ nan létesített magyar nyelvű folyóirat, a Híd tásaikat közszükségleti cikkekre cserélték. A fiatal publicistái is, közöttük a képzőművé­ sajtó a kor jellemző tünetének tartotta a kü­ szet iránt érdeklődő és fogékony Lévay End­ lönös vásárt. re és Csapó Sándor, aki ír, szervez és terveket Míg Farkas Újvidéken mutatja be fest­ sző, később Mayer Ottmár, akinek széles ér­ ményeit, Szabadkán másodszor rendez kiál­ deklődési skálája a képzőművészetre is kiter­

192 , ; 7 / |

r íW te v1*» '

hr>—Étrbj Hangya András: Dózsa beszél jed. Az említett fiatal tehetségekkel együtt tészetéről egyebek között így vélekedik: árnyalatokban ugyan különböző, de alapjá­ „Hangya Bandi képeiben saját lelki életét, ban véve progresszív irányzatú, jövőbe te­ egyéniségét és mélyről jövő igaz gondolatait kintő csoportot képeznek. Hangya András adja.” Lévay Széntelekyt idézve fejezi be írá­ egyénisége, a semmiből felbukkanó prole­ sát: „Szeretünk, fiatal barátunk, mert a mi­ tárfiú festészete megihleti Lévay Endre tol- énk vagy és nagyon büszkék vagyunk rád”... lát. A Híd 1934. júliusi, 3. számában Szeressük Nem sokkal később, 1934 szeptemberé­ azt, ami a miénk! című írásában, egy adysan bús ben a fiatal generáció egyik tagja, Kovács bevezető után a következőket írja: „Borongós Sztrikó Zoltán jelentkezik a Híd oldalain kép áll egy fényes kirakatban. Holland gyön­ Gondolatok a képzőművészetről című érte­ gyök, buta tekintetű porcelánkutyák és csillo­ kezésével. Kovács Sztrikó Zoltán sokoldalú gó, haszontalan csecsebecsék között egyszerű tehetségként lép a nyilvánosság elé. Linó­ sötét keretben. A kép beszél: visszataszító uc- metszet-illusztrációi néhány éven át értékes casoromon por, piszok és papírhulladék. íme, színt visznek Vajdaság magyar nyelvű folyó­ három fázó, éhező, semmittevő ember. Az uc- iratainak oldalaira. Később újságíró és hiva­ casarkomon áll a teremtés koronája; éhező tásos illusztrátor a Naplónál, a gyakorlati al­ emberek: a munkanélküliek.” kotást elhanyagolja, egzakt tudományok felé A képek hatásos leírása után a fiatal pub­ fordul érdeklődése és a művészettel úgyszól­ licista Hangya környezetét ecseteli, majd fes­ ván minden - legalábbis nyilvános - kapcsola­

19? tót megszakít. Említett tanulmányának meg­ jóval később a Népkörben szerveztek, és írásakor azonban minden idegszálával az al­ amely a fiatalok mozgalmának egyik figyel­ kotó tevékenységhez kötődik. Az írás első met érdemlő teljesítményét jelentette. részében általános vonalakban fejti ki a kép­ Lévay és Kovács Sztrikó gondolatainak zőművészettel kapcsolatos érdekes nézeteit. hullámai egyelőre a Híd oldalain fodrozód­ Fejtegetésének lényegét a második rész tar­ tak tovább. A következő év márciusában B. talmazza. „Ifjúsági szempontból a közelmúlt F. aláírással Művészet és társas élet címmel adta a legnagyobb képzőművészeti meglepe­ jelent meg egy értekezés, amely ugyancsak a téseket - írja, majd figyelemre méltó gondo­ kapcsolatok szorosabbra fűzését szorgalmaz­ latokat vet fel. - Az a pár aranyérc, amit ta. „Igazi művészet ott teremhet - írta a szer­ kiemeltek a vajdasági búzamezőkből, tün­ ző -, ahol a művészek állandó érintkezésben döklő és intő jele a sokat becsmérelt vidék állanak egymással.” Elégedetlenül szögezi le: rejtett értékeinek. Ezeknek a napfényre „A vajdasági magyar művészek nem talál­ nem hozott, fölfedezetlen kincseknek a koznak egymással soha. Soha alkalmuk nem kitermelése és megőrzése végett előbb- nyílik, hogy az élőszó, a személyes érintkezés utóbb meg kell valósítani az ifjú képzőművé­ varázsereje segítségével kapjanak új kedvet szek egyesületét.” A továbbiakban megokol­ a lankadó helyébe... És mégis mondom: kell ja az egyesület létjogosultságát és gyakorlati hogy találkozzanak a vajdasági magyar írók értékét. Köztudomású, hogy ilyen egyesület és művészek, de különösen a fiatalok.” sem 1934-ben, sem a későbbi években nem Ez az írás csak a magyar fiatal alkotók alakult meg, de a nagy mozgolódás, melyet összetartását szorgalmazza, de ha ismerjük a Hangya megjelenése és a fiatal művészcso­ Híd köré tömörült ifjúság világnézetét, tud­ port jelentkezése indított el, mégsem tor­ nunk kell, hogy az ilyen elképzelések távol pant meg már a kezdetén. álltak a nacionalista, még inkább az irredenta Kevésbé ismeretes, hogy ezeket az eszméktől. eseményeket követően Zentárói Szabadkára Ehhez a vonulathoz tartozik Lévay Endre költözött egy idősebb szobrásznő, aki egy Nemzetünk iparművészete című írása, mely­ ideig Ligeti-tanítvány volt, de megrekedt a ben Tóth József faszobrászról, a tragikusan szenteket ábrázoló, templomok és magáno­ elhunyt Mestrovic-tanítványról és Almási sok számára készült szobrocskák tömeggyár­ Gáboriról mint nagyszerű bútortervezőről tásánál. Rózsa néni, ahogyan környezete is­ emlékezik meg. „Iparművészetünk kialaku­ merte, a fiatal tehetségek rendelkezésére lóban van - állapítja meg a szerző -, bátran bocsátotta szerény, Broz utcai műhelyét, mondhatjuk: vagyunk.” hogy ott dolgozzanak, csiszolják mesterség­ Az idősebbek, a már ismert és képzett beli tudásukat. Itt, a homályos műhelyben művészek sem tétlenkednek. A hivatalnoki találkoztak Hangya András festő, Erdei Sán­ állás biztonságos vára mögül Dománszky Je­ dor rajzoló, Reszler Ilona szobrásznő, Szilá­ nő revükben, folyóiratokban és napilapok­ gyi László festő, Szegő Ernő rajzoló, Gottes­ ban riportokat, novellákat és recenziókat kö­ mann Tibor szobrász, akik - ha össze tudtak zöl, de a festészetet sem hanyagolja el. Az kaparni megfelelő összeget - modellt szerez­ összegyűlt anyagból 1934 augusztusában tek és egymást korrigálva igyekeztek jobbat Becskereken rendezett sikeres kiállítást. Az és szebbet alkotni. Az önkéntesen összeve­ október elején megtartott szabadkai hét jó rődött, különböző irányzatú és tehetségű ba­ alkalom két művész önálló tárlatának meg­ ráti társaság képezte a magvát annak a nagy rendezésére. Balázs G. Árpád, aki Belgrád- képzőművészeti manifesztációnak, amelyet ban és más városokban tette ismertté nevét,

194 két év után, szeptember 30-án, a főutca egyik emeletén hevenyészve megrendezett tárla­ üzlethelyiségében, Hangya András pedig, egy ton bemutatott képeken Műnk az elmúlt évvel első nyilvános bemutatkozása után, a esztendő alatt elért nagy fejlődést tapasztal­ városháza félemeletén állította ki képeit. Ba­ ja. „Az autodidakta festő káprázatosán szín­ lázs festészetében ezúttal bizonyos eltoló­ dús, levegős, élettel teli képein ott ragyog az dás, evolúció tapasztalható. A szociális té­ isteni szikra” - írja recenziójában az ismert mák mellett csendéletek és - Szegedi Emil orvos író. Rátapint a fogyatékosságokra is, szerint - „új, tiszta levegőt árasztó falusi kép­ amikor azt írja, hogy „még érezni a merkantil költemények jelennek meg”. Szegedi úgy vé­ giccs nyomait és a »postamunkát«, de legki­ li, hogy „az igazi Balázs a munkát, az izom­ sebb vázlatában is eredetiségre törekszik”. A sorvasztó, vért és könnyet facsaró munkát tárlaton Hangya 25 olaj- és néhány pasz­ ábrázoló kompozíciókban mutatkozik meg”. tellképet mutatott be. Igazi eleme a pasztell. Magister azonban a Hétről-Hétre október Ezt különösen a később híressé vált Proletár­ 7-i számában úgy látja, hogy Balázs szociális temetés című nagyobb munkája bizonyította, témáira rácáfolnak csendéletei és tájképei. az olajfestmények közül pedig az Aratók déli Szerinte a fekete szociális témák ellenpont­ pihenője volt a legsikerültebb. ként hatnak a lírikusán megfestett falusi há­ Műnk Artúr jellemzően konstatálja, hogy zakkal, vízhordó lányokkal stb. szemben. a borkóstoló körül szívesebben álldogál a Mindketten lényegbeli kérdést vetettek nép, mint a képek előtt... fel, ha más-más szempontból is indultak ki. A kiállításról Kovács Sztrikó Zoltán a Ezek az évek Balázs festészetében forduló­ Hétről-Hétre hasábjain számolt be. Szerinte pontot jelentettek. Nem veti el a régi, az Hangya képei nem pillanatnyi hangulatokból énjéhez közelálló szociális „fekete” motívu­ áradt érzelmes költemények, hanem mozgó, mokat, de már a derűs témák és derűs színek élő, megrázó drámák az élet színpadáról. is helyet keresnek és találnak festészetében. Úgy véli, hogy a festőt, „ha ittmaradásra vol­ Ennek okát két alapvető tényben kereshet­ na kárhoztatva, betakarná, megfojtaná a jük: Belgrádban és országszerte már elvonult por”. a szociális festészet első hulláma, ami Balázs Kovács Sztrikó igazat mondott. Hangya működésére is hatással volt. Másrészt az em­ nem maradt Szabadkán. Nem volt messze az berek nem akarták lakásuk falán nézni a nyo­ idő, amikor Petar Dobrovic mester oltalmá­ mort, hiszen az utcán is szemet hunytak, ha ba került. találkoztak vele. Ugyanakkor jön Hangya Farkas Béla ismét hallat magáról. Decem­ András, aki „izmusoktól” és tudatos irányza­ berben a kipróbált jóbarátokkal, a Baranyi toktól mentesen, saját életéből és környeze­ házaspárral rendezi meg második közös kiál­ téből kiindulva, az autodidakta merészségé­ lítását. Baranyiék ezúttal művészi kerámiák­ vel és őszinteségével tárja fel a nyomor vilá­ kal szerepelnek, Farkas Béla pedig legújabb gát, mégpedig olyan erővel, hogy mellette a festményeivel lép az újvidéki közönség elé. polgári réteg értelmesebb képviselői sem A Napló még mindig szabadkai festőművész­ tudnak szó nélkül elmenni. E két jelenséggel ként említi, és újabb bemutatkozását sokol­ magyarázható a félreértés, hogy az utókor dalú, finom színérzékű tehetsége kicsúcsoso- elsősorban Hangyát és nem Balázst tartja dásának tekinti. számon, mint Szabadka proletárművészét! Szabadkán a város egy másik érdekes mű­ Hangya alkalmi kiállításáról egyébként vészegyénisége, Csincsák Elemér zárja az év (Kart) Műnk Artúr számol be a Napló ok­ kiállítássorozatát. 1934. december 21-én a tóber 3-i számában. A városháza sötét fél­ Nicin-palota egyik helyiségében 60 legújabb

195 képét teszi közszemlére - a siker reményé­ Csupán egyetlen jelentős képzőművésze­ ben. A tárlat megnyitása után (di) Debrecze- ti esemény zajlott le Szabadkán. A gazdasági ni József foglalkozik a bemutatott anyaggal hét agilis szervezői tevékenységükbe mindig és megállapítja, hogy ezúttal a csendes elvo­ igyekeztek bekapcsolni a város képzőművé­ nultság és az eklektikus hitvallás nyilvánul szeit. Ez alkalommal sikerült megszervezni meg képein. „Témái egyszerűek és szelídek, öt Szabadkán és egy Belgrádban élő festő mint egy kerek, kék gyerekszem.” Engedmé­ nyeivel szemben Debreczeni megértő, „hiszen festészetéből kenyeret is kell fakasztania”. Dr. Jovan Milekic is méltatásra érdemes­ e k tartja Csincsák alkotásait. Elégedetten regisztrálja, hogy az érdeklődés nagy és vá­ sárlók is akadnak. Szerinte Csincsák „színes színskáláján, biztos rajztudásán felül a stílusa folytán igazi művész”, legnagyobb erejét azonban mégis a rajzban látja. A mecénás szaVai nemcsak a kiállító mű­ vészre jellemzők, legalább annyira világítja meg ennek a nem eléggé értékelt műgyűj­ tőnek és kritikusnak a művészet iránti rajon­ gó viszonyát. Egyénisége a két háború közöt- i képzőművészeti életben a legjobb alko­ tókkal egyenértékűnek tekinthető. Csincsáknak, nem sokkal e sikeres kiál­ lítása után, egy megrendelésre készített, saj­ nálatosan tendenciózus rajz miatt a bíróság elé kell állnia. A megrendelő neve azonban a lapok bírósági krónikájában titokban ma­ radt. Az 1935. év csak annyiban hasonlított az Demeter Erzsébet: Virágcsendélet előzőhöz, hogy ismét Balázs G. Árpád nevé­ hez fűződik a legtöbb esemény. Áprilisban közös kiállítását. A Polgári Kaszinó derűs, Ljubljanában állított ki 60 monotípiát, réz­ világos termeiben Oláh Sándor, Sava Rajko- karcot és tuskompozíciót és úgy tervezte, vié, Mamuzsics Magda, Demeter Erzsébet, hogy ezzel befejezi jugoszláviai kiállítási kör­ Hangya András és Balázs G. Árpád váloga­ útját, mert május végi bukaresti bemutatko­ tott képeiből a két háború közötti évtizedek zására készült. Az elképzelés azonban nem talán legszínesebb anyaga állt össze, amely akadályozta meg abban, hogy már május 10- elmaradt ugyan az 1932. évi nagy bácskai jel­ én tárlatot rendezzen Óbecsén. Mintegy 50 legű manifesztációtól, minőség tekintetében festményét, főleg falusi motívumokat ábrá­ azonban, különösen a szabadkaiak szem­ zoló képeket akasztott fel a falakra. Októ­ pontjából, túlszárnyalta azt. Ennek egyik ma­ berben a Szabadkán megnyílt alkalmi kiállí­ gyarázata, hogy az 1932-es nagy tárlaton nem tásra küldi el munkáit, december 8-tól pedig vett részt Oláh, Balázs és Rajkovic, akik a zombori Lloydban mutatja be alkotásait, ezúttal jelen voltak képeikkel; az akkor még ugyanakkor portrérendelést is vállal. ismeretlen Hangya most fejlettebb fázisát

106 prezentáló művekkel szerepelhetett az is­ reménysége, hála Istennek nem csak szubo- mert művészekkel, akik körükbe fogadták. ticai vonatkozásban”. Nagyon érdekesnek Szabadka legkiválóbb publicistája, Havas tartja, hogy „sok képe mintha Párizsban szü­ Károly kétszer foglalkozott a kiállítással. A letettvolna”. Napló 1935. október 13-i számában cikkének Egy későbbi kétcsillagos vezércikkében bevezetőjében megállapítja, hogy a hat mű­ Havas Károly arról ír, hogy a kiállító művé­ vész közös bemutatkozása „nagy meglepe­ szek szívesen adnak képeket bármiféle más tés, mert olyan nagy, komoly művészi értéket áruért, ami nem új dolog. Ennél érdekesebb reprezentál, amilyenekre az álmos és közö­ az ezt követő néhány gondolata: „Lerongyo­ nyös Szuboticán gondolni sem lehet”. Oláh lódtunk, egész társadalmunk elkoldusodott... Sándor alkotásait méltatva megállapítja, nem csak anyagiakban, de szellemiekben is.” hogy „a Vörös ruhás lány portréja akármelyik így jellemzi találóan „az eltévedt kortárs” világváros kiállításán is feltűnést keltene...” a válságot követő helyzetet. Ez annál figye­ Balázs G. Árpád munkáiról azt írja, hogy lemreméltóbb, mert a következő időszak kiállított anyaga nagyobb és dúsabb, mint semmi vigasztalót sem nyújtott a hivatásos Oláh Sándoré. Megjegyzi, hogy Balázs lehig­ képzőművészeknek. Számukra a válság nem gadt, „túljutott a Sturm und Drang korsza­ múlt el, folyamatossá, krónikussá vált. kán”. Havasnak különösen a színes és stilizált A gazdasági hét idején egy fiatal diák, Tol­ templom-enteriőrök tetszenek, és leszögezi, nai László is kiállította rajzait a Nicin-palota hogy Balázs anyaga a kiállítás gerincét ké­ egyik üres üzlethelyiségében. Ezt az amatőr pezi. Sava Rajkovic három kompozíciójáról tárlatot azért érdemes megemlíteni, mert a úgy vélekedik, hogy merészségük miatt Sza­ következő években a nem hivatásos és badkán esetleg megdöbbenést keltenek, de amatőr képzőművészek lépnek előtérbe. Ok feldolgozásukkal a festő nagy művészi fel­ teszik időnként elevenebbé a művészek által adatot oldott meg. Az egyik kép „valósággal újabban elhanyagolt képzőművészeti poron­ modernizált rokokó idill és ez egész különös, dot. pikáns művészi zamatot ad ennek a kom­ Furcsa, de reális ellentmondás: a képző­ pozíciónak”. ALhote párizsi műtermében el­ művészeti élet éppen akkor kezd lankadni, töltött egy év után Rajkovic keveset szere­ amikor Európa metropolisaiban, majd az pelt a nyilváno.;ság előtt. Rajztanári hivatása Egyesült Államokban kezd megszűnni a gaz­ mellett magániskolájában dekorációt, pla­ dasági válság. Anakronisztikusán hatnak az kát- és díszlettervezést tanított, ezenfelül az ilyen optimista bejelentések az 1935-1936 új Sokol-otthon hat nagy falfestményének telén megjelent szabadkai hír mellett, mely elkészítését vállalta. Mamuzsics Magda né­ szerint kétszáz éhező munkanélküli jelent hány csendéletéről és tanulmányáról és egy meg a díszes városházán munkát követelve, aktjáról szólva leszögezi, hogy a fiatal mű­ mert gyermekeiket az éhhalál fenyegeti. Ta­ vésznőnek a munkáin „erős tehetség érez­ lán Szabadka nincs Európában? hető”. Demeter Erzsébet négy képe közül A sajtó azért nem hanyagolja el a képző­ egy leányportrét tart kiemelkedőnek, amely­ művészeti kérdéseket. Tárlatok bemutatása nek modem és érdekes stilizáltsága „bizo­ helyett hónapokon át csak elmélkedések lát­ nyítja, hogy szerzője komoly és a nehéz prob­ nak napvilágot. Többek között megszólaltat­ lémáktól nem visszariadó művész”. Havas ják Petar Dobroviéoí, a belgrádi Szépművé­ sajnálkozik, hogy Hangya András „csak” egy szeti Akadémia tanárát, neves festőművészt, tucat képpel szerepel, de „ez a kis kollekcó is aki kijelenti, hogy „A ma művészete nem a azt bizonyítja, hogy a festő „ a jövő egyik nagy jóllakott emberek számára van”. A közönség

197 megjelenő tárcanovellái remek lírai val­ lomások. Gyakorlatiasabb igyekezetre vall, hogy Szabó Ferenccel együtt rajz- és festő­ tanfolyamot nyitott. Az iparművészeti ter­ vezés különféle ágait tanították, ezenkívül délutáni aktstúdiumot és esti tanfolyamot szándékoztak indítani. A kezdő szabadkai amatőr képzőművé­ szek újvidéki tárlaton bukkannak fel 1936 áprilisában. A Református Kör helyiségei­ ben szervezik meg ugyanis Vajdaság fiatal tehetségeinek első kiállítását. Szabadkáról Veréb Ilona, Csapó László és Szilágyi László festők, Tolnai László rajzoló, valamint szob­ raival először Almási Gábor vesz részt. Még világosabbá válik az új nemzedék mozgatóereje, amikor - mindössze két hó­ nappal az újvidéki tárlat után - Szabadkán rendeznek kiállítást. Az összetétel részben változik: a festők közül Szilágyi László és Csapó László mellett Vladimír Bednyagin mutatkozik be. Almási Gábor szobraival most már városunk közönsége is megismer­ Almási Gábor: Önarckép kedhet. Az Alföld című képes lap egész oldalon többségének - mondja - annyi pénze sincs, ismerteti az amatőrök kiállítását. A névtelen hogy megfizesse a kiállítás belépődíját. Ez az szerző Csapó Lászlótól - kevés kiállított interjú is elég borús képet fest a művészek munkája miatt - „piktúrájának egyéb színak­ helyzetéről. Ha nincs pénz a belépődíjra, kordjait” kéri számon. Szilágyiról megál­ honnan lenne képvásárlásra, szoborrende­ lapítja, hogy „nyugodt, széles, pihenő és pi­ lésre? Baranyi Károly szobrászművész is vé­ hentető vonalakkal fest alföldi tájakat... a leményt nyilvánít: „A naturalizmus kátyúba festő értője ennek az alföldi tájnak, tudja a jutott! - mondja. - A felszabadult gárda új, titkait és ellesi a mondanivalóit”. Bednjagin, korszerű törvénykezésre indult...” „az egykori kubáni kozák” az Adria azúrját A Napló újabb hamisítási botrányról érte­ „szereti ecsetjére venni”, de a bácskai szállás síti olvasóit. Szabadkán egy festő László Fü- és kútágas is közel áll hozzá. Almási Gábor löp-képet hamisított, és egy közvetítő segít­ szobrairól külön lelkesedéssel emlékezik ségével Kikindán eredetiként eladták egy meg a recenzió írója: „Egy izzó, viaskodó naiv műpártolónak. Ki a hamisító? Arról tehetség kiáltó élete agyagban, gipszben, fá­ hallgat a krónika. ban. Vésője alatt életté szépül a lélek vibráló 1936-ban Farkas Béla még Újvidéken indulata.” küzd a létéért, és vívja szerencsétlen harcát Két különböző szintű művészi eseményre önmagával. A Baranyi házaspárral együtt adott alkalmat a bunyevácok letelepedése rendezett kiállítása után - a festészet mellett 250. évfordulójának megünneplése. 1936. - írással is foglalkozik. A Reggeli Újságban augusztus 15-én Marko Horvacld Antunovic

198 püspökről készített arcképét leplezték le, a leket és néhány olajat állított ki a városháza következő nap Mestrovic-szoborral gazda­ egyik kisebb üzlethelyiségében. Kovács godott a város. Augusztus 16-án a Szent Te- Sztrikó Zoltán (Kz) a Naplónak írt beszá­ réz-templom melletti parkban ünnepélyes molójában objektív: „Kuluncsics nem vívó­ keretek között leplezték le Aníe Miroljub dik semmiféle izmussal, híven és valószínűen Evetovic bronz mellszobrát, Iván MeStrovic fest. Témái nyugodt, szép tájak, csendes han­ akkor már világhírű horvát szobrászművész gulatok. Fények játéka, anyagszerűség, pon­ alkotását. Később ez az emlékmű is a többi tosság és bizonyos local couleur az, ami ezt a sorsára jutott. Eredeti helyéről eltávolítot­ kiállítást jellemzi.” ták, a Városi Múzeum helytörténeti osztá­ A rajztanár festő a harmincas években lyára került. érte el festészeti alkotóerejének csúcspont­ Az év tartogatott még kellemes meglepe­ ját. Az akkor készült képeit tekinthetjük ál­ tést a szabadkai műpártoló közönség számá­ talános megítélése alapjául. ra. 1936. október 3-án a zeneiskola nagyter­ mében megnyílt Hangya András, immár Dobrovic-tanítvány önálló kiállítása. Hangya A második világháború előtti visszaesés a főváros figuráit és változatos színeit ábrá­ évei zoló képeket - elsősorban szociális témáit megelevenítő pasztelleket - mutatott be a hangversenyterem ódon falai között neszte­ Félreértések elkerülése végett e fejezet len léptekkel járó, a környezettől és a képek­ elején le kell szögezni, hogy az 1937 elejétől től egyaránt megilletődött közönségnek. Ha­ - tehát csaknem három évvel Lengyelország vas Károly (h. k.) a megnyitót követő napon lerohanása, több mint négy évvel Jugoszlávia megjelent írásában annak a meggyőződésé­ megtámadása előtt - nem szűnt meg Szabad­ nek adott kifejezést, hogy a fiatal festő már ka időnként élénk, sőt a fiatalok által olykor nem ígéret, hanem beteljesülés. „Festősze­ alaposan felajzott képzőművészeti élete. A me van és emberszeme van - írta Havas -, és visszaesés a régi törzsgárda működésére vo­ mélységes emberi jóság ömlik szét képein.” natkozik, azokéra, akik Szabadkán maradva Hangya fejlődési útja e tárlat tükrében is tö­ vállalták a város közönyének következmé­ retlen. Érdekes megállapítással fejezi be írá­ nyeit; akik bolyongásukból tértek vissza; akik sát a neves publicista: „Nagyon érdemes tanulmányaikat más központban folytatták megnézni képeit és érdemes spekulációra ugyan, de a családi és származási kötelékek venni. A jövőre venni!” Havas Károly bízott révén Szabadkához kötődtek. Oláhról, Far­ Hangya jövőjében, de a pénzes emberek ide­ kasról, Csincsákról, az elveszett bunyevác alizmusában vagy műszeretetében már ke­ alkotókról, Covicról, Bacicról, Mackovicról, vésbé. Ezért inkább zsebükre apellált és nem Dzavicról, Horvackiról, a nagy lendülettel a szívükre. induló Demeterről és Mamuzsicsról van szó, A következő hónapban Petar Dobrovic de Kuluncsicsot és Dománszkyt is idesorol­ tanítványainak belgrádi kiállításán Hangyát hatjuk. Csak a hivatásos és részben képzett nyilvánították a legtehetségesebb résztvevő­ festőkről szólunk, akik - a felsorolás alapján nek. - éppen tizenketten voltak. A kezdeménye­ Szabadkán az év utolsó tárlatát a kará­ zés mégis a vidékről és határon túlról jött csony előtti napokban, december 13-a és alkotóktól, az új nemzedék tagjaitól indul ki. 24-e között ismét Kuluncsics Andor rendezte. Miért? A város mecénásként évek óta nem Több mint negyven festményt, főleg pasztel­ jöhet számításba, az intézmények csak egy­

199 Miloš Babiá Diktátor (Váro Múzeum, Szabadka) két portré megrendelésével juttatják munká­ iegjobb képviselői - nem tudtak, nem is na­ hoz a festőket. A módosabb réteg a viszony­ gyon akartak a jugoszláv képzőművészet új lagos fellendülés idején a határoktól távo­ és eluralkodott folyamataiba és szervezetei­ labb, biztosabbnak vélt vállalkozásokba fek­ be bekerülni. A Vajdasági Képzőművészek teti pénzét, sőt, a már meglevő üzemek egy Egyesülete újjáalakulása után is életképte­ részét is az ország belsejébe költöztetik. Ké- lennek bizonyult, sőt észrevétlenül szétesett. Dek vásárlására komoly összeget nem ál­ Messzebbre kellett volna tekinteni és lépni. doznak. Akik szeretik a művészetet - értel­ Erre viszont Oláh Sándor, Farkas Béla, Jele­ miségiek, lapos erszényű tanultabb munká­ na Covic, de még a mozgékonyabb, vállalko­ sok és alkalmazottak -, csak ritkán juthat­ zó szellemű Gsincsák Elemér sem volt képes. nak műalkotás birtokába. A művészek ré­ Csak azok éllek el sikert az országban (Ba­ széről számításba alig vehető réteghez tar­ lázs) vagy külföldön (Gyelmis), akik át tud­ toznak. A módos gazdák sohasem vásárol­ tak lépni nem csak a város, de Vajdaság hatá­ tak művészi alkotásokat. Semmi sem tör­ rán is. tént, ami más viszonyulásra késztette volna Az objektív és szubjektív körülmények őket. együttes hatása folytán a Szabadkához hű Ez lenne a teljes magyarázat? Meg kell művészgárda az események peremére szo­ említeni a szubjektív okokat is. A felsorolt rult. Milyen értékelésben részesültek Sza­ művészek többsége - és éppen a „régi gárda” badka (és Vajdaság) legmarkánsabb képző­

200 Oláh Sánd Magányos fenyő

művészei? Erre Veljko Petrovic zombori 1937 februárjában egy Belgrádban élő származású szerb író 1937. január elején, a festő, Milos Babic mutatkozik be újabb mű­ jugoszláv képzőművészekről megtartott bu­ veivel. Babic Szabadkáról került Belgrádba, dapesti előadása világított rá. (Herceg János ahol tudását tökéletesítette. Szilágyi László a vajdasági irodalom helyzetéről beszélt.) amatőr festővel együtt tárlatot rendezett a Meg sem említette a legkiválóbb szabadkai városban. Próbálkozását ignorálta a helyi saj­ festőket, de a zombori Milán Konjovicot is tó. 1935-ben a még megemészthetetlen ku­ kihagyta értekezéséből. bista-konstruktivista stílusa miatt nem vett Januárban Szabadkára érkezett Gyelmis tudomást róla, 1937-ben azonban, amikor Lukács, aki tíz éve Olaszországban élt. Nem már „belgrádi festő” címkével rendelkezett, a szülővárosában, hanem Belgrádban szándé­ városháza előcsarnokában bocsáthatta köz­ kozott önálló kiállítást nyitni. szemlére képeit, és Radivoj Lungulov ismert

201 HH

Sava Rajković falfestményei a Sokol-otthonban közéleti személy vállalta tárlatának megnyi­ cserélte fel, kora és környezete számára elfo­ tását. gadhatóbb, figyelemre méltó alkotásokat ho­ A Napló 1937. február 9-i számában ír a zott létre. fiatal művész munkáiról. Babié csak tizenegy A belgrádi festő után a magyar főváros képet állított ki, de méretük és stílusok ha­ egyik festőművésze, Bar hozza el tást gyakorolhatott a közönségre. „Mert amit képeit városunkba. Az előzetes cikkek hang­ ez a festő reprezentál, az itt még egészen új súlyozzák, hogy szabadkai szereplését a két és szokatlan.” Miloš Babićot a lap „új formák ország közötti jó viszony teszi lehetővé. A után kutató, egzaltált művésznek” nevezi, aki február 6-án megnyíló kiállítás előtt két nap­ „műveit transzban alkotja”. A legnagyobb al­ pal a Napló a fiatal festőnemzedék egyik leg- kotás a több négyzetméternyi Démon , kiválóbbjának titulálja Bardóczot, akit egész továbbá a Békezászló, valamint az Antikrisz- Európában ismernek. Két évet Alexandriá­ tus. A Napló szerint a kiállítás nagy érdeklő­ ban töltött, ahol freskókat festett. désre tarthat számot, de igazi sikere Párizs­ A Grand Hotel nagytermében Aleksa ban lenne, ahol manapság az ilyen „nyugta­ Ivic egyetemi tanár, a szabadkai jogi fakultás lan megoldású képeket keresik”. A Naše slo­ prodékánja nyitotta meg a tárlatot, amelyen vo is foglalkozik a tárlattal. Nagyon érde­ Bardócz 50 képét láthatta a közönség. Ivic kesnek tartja a fiatal, sokoldalú tehetséget. kijelentette: „Ez az első eset, hogy magyar Babié műveit megdöbbenéssel fogadta a művész Szuboticán képkiállítást rendez.” Ez közönség. Hasonlóképpen viszonyulhattak az első világháború utáni korszakra vonat­ az avantgardista tevékenységéhez másutt is, koztatva tévedés, mert 1929-ben Apáti-Ab- mert szélsőségesen modern irányzatát rövi­ rakovics Magyarországról hozta el pasztell- desen impresszionista-pointilista stílussal jeit, de Budai Aladár szervezésében már

202 1923-ban is kiállított egy „jó nevű művészek­ rász állított ki. A szabadkaiak domináltak. A ből összeállt magyarországi csoport”. Sokkal bejelentett három festőművészen kívül még jelentősebb a prodékánnak az a véleménye, Farkas Béla és az itthon tartózkodó Gyelmis hogy „Bardócz Árpád képei gyönyörűen rep­ Lukács is jelen volt. Rajtuk kívül még Csá- rezentálják a magyar kultúrát és a magyar vosy Sándor, Husvéth Lajos és Baranyi Ká­ nemzeti művészetet... Az a kívánságunk, roly alkotásait láthatta a közönség. hogy élvezzük a magyar kultúra alkotásait, a Oláh Sándor, akit Schulhoff „kétségtele­ magyar irodalmat, csodáljuk a magyar kép­ nül a legjobb” jugoszláviai magyar arckép­ zőművészet remekeit, a magyar zenét és kép­ festőnek nevez, két képpel szerepelt, Balázs zőművészetet.” G. Árpád húsz olajat, pasztellt, tust, akvarellt Hogy ennek a kiállításnak nemcsak kép­ mutatott be. Balázs „színhatásaiban gyakran zőművészeti jellege volt, azt - Ivic megnyitó nagyon merész és könnyen feláldozza a rajz­ beszédén túl - a példátlan nagy publicitás is szerűséget a kép színhatásának felépítésé­ bizonyítja. Bardóczcal Szegedi Emil hosz- ért”. Hangya Andrást rajzban a legerőtelje­ szabb interjút készített. A magyarországi mű­ sebbnek tartja valamennyi kiállító közül. vész önmagáról vallott, és kifejtette a művé­ Farkas Béla dekoratív hatású pasztelljeit állí­ szettel kapcsolatos nézeteit is. „A művészet totta ki: ’’Képeiben meglepő új színek, bizo­ sohasem volt önmagáért való, hanem mindig nyos lelki felszabadultság... mutatkozik.” egy utána következő időnek vagy kornak volt Gyelmis Lukács egészen különleges beállí­ előrevetett fénye” - mondotta egyebek kö­ tású, színes fényhatású festményeit hozta el a zött a vendég. tárlatra. A kiállítás napján, 1937. február 14-én A kiállítás teljes anyagi kudarccal zárult. nyílt meg a zombori Grgur Stanojevicnék. és Az újvidékiek egy képet sem vásároltak. feleségének tárlata a Manojlovic-ház egyik A Szabadkán élő festők számára sanyarú üzlethelyiségében. Ha jobb terminust válasz­ 1937. évet ismét Balázs G. Árpád tárlata zár­ tanak, talán nagyobb sikert érnek el azzal a ja. A főváros rendezésében 50 belgrádi táj­ csaknem 100 képpel, amely kedvező színben képet állított ki a Városi Múzeumban. A mutatta be alkotókészségüket. Szabadka Napló belgrádi tudósítója, B. J. a Balázs irán­ nem volt olyan központ, amelynek közön­ ti nagy elismerésnek tekinti a kiállítást, de sége elbírt volna zsúfolt kiállítási évadot; így műveiről kevesebb tisztelettel szól. Szerinte a tárlat erkölcsi sikerén kívül más eredményt Balázs G. Árpád „a pszichológiailag elmé­ nem mutathatott fel. lyültebb expresszionizmustól... visszatéved Február közepéig tehát négy vendégmű­ az impresszionizmus sekélyebb vizeibe”. vész szerepelt Szabadkán, az itteniek pedig Az 1938. évet a fiatalok jelentkezései te­ egyszer sem léptek a nyilvánosság elé. Újvi­ szik emlékezetessé. Januárban Hangya And­ dékre készültek. Március 31-én bejelenti a rás kisebb kiállítást rendezett a Rotary Club Napló, hogy a jugoszláviai magyar képzőmű­ helyiségében. Egy képet az őt ösztöndíjazó vészek reprezentatív kiállítását május 2-án Rotarynak ajándékozott. A zárt körű tárlat­ Újvidéken, a Református Olvasókör és a ról a Neven január 22-i száma tudósított. Ha­ Polgári Kaszinó rendezésében nyitják meg. sábjain jelenik meg az a hír, mely szerint a Szabadkáról Oláh Sándor, Hangya András és Milekic-féle Bácskai Múzeumot esetleg Új­ a gyakran Horgoson tartózkodó Balázs G. vidékre helyezik, ha nem kap megfelelő he­ Árpád vesz részt rajta. lyet a városban. A város nem nyújtott segít­ A Napló újvidéki tudósítója, -off. (Schul- séget a múzeumnak, amely nem megfelelő hoff József) szerint nyolc festő és egy szob­ épületben, a közönségtől távol és elhagyot­

203 tan vegetál. Tulajdonosa többször hangsú­ sították, és az alkotások egy pincében poro­ lyozta, hogy helyiségeit kevesen látogatják, sodnak. A cikk szerint azok munkái kerültek jóllehet az újságok felhívták rá a figyelmet. A kiállításra, akik a primitivizmust hirdetik. talajvíz feltört a múzeum területén és az épü­ Számtalan giccs az eminens kiállítási csarnok let egy része - a Naše slovo 1941. évi márciusi falaira került. Az írás - szerzőjéről kiderült, híradása szerint - összedőlt. A műkincseket hogy egy „ismeretlen belgrádi telefonáló” - idejében megmentették. Amikor a háború feltűnést és megdöbbenést keltett. Flamm után a helyiség kérdése nem jelenthetett József, a Napló belgrádi tudósítója erélyesen gondot, Szabadka állandó pénzhiánya miatt cáfolta a cikk kitételeit. Szerinte valamelyik az értékes gyűjteményt Újvidék vásárolta elutasított festő bosszújáról van szó. Az el­ meg. utasítást azonban Flamm sem cáfolta, hanem 1938 januárjában Szabadkára vetődött sajnálatosnak tartotta. Szerinte ennek ösz­ Forrai Zoltán rajzolóművész, aki sok ismert tönzést kell adnia az érdekelteknek, mert a európai személyiségről készített karikatúrát. kiállításra 270 művész kapott bebocsátást. Június 7-én 100 képét, színes tusrajzokból, Úgy véli, hogy az elutasítás okát a jugoszláv ceruzavázlatokból, karikatúrákból álló kol­ művészetben uralkodó magas kritériumban lekcióját állította ki Az élet elesettjei címmel. kell keresni. Méltatva a tárlatot megállapítja, Dr. Aleksa Ivié megnyitójában hangsúlyozta, hogy Balázs G. Árpád „két nagyszerű mono- hogy a „második (?) magyarországi művész típiájával megszilárdította pozícióját” a jugo­ kiállítása Szuboticán a közeledés újabb bizo­ szláv képzőművészetben. Nem mellékes nyítéka”. hozzáfűzni: a jubiláris kiállításon Petar Dob- A kiállításnak akkora sikere volt, hogy né­ rovic, Krsto Hegedusic és Jerolim Mise kivá­ hány nappal meghosszabbították. A rajzok­ ló és progresszív festőművészek, valamint ból sok elkelt. Ez azt bizonyította, hogy Sza­ Ivan Meštrović és Augustincic szobrászok badkán a messziről jött művészek nagyobb nem vettek részt. Ennek tükrében Flamm sikerre számíthattak, mint a helybeliek. Eh­ cáfolata veszít súlyából - ha a kiállítók között hez a Forrai-rajzok alacsony ára is hozzájá­ szép számban akadt is ismert, jó nevű mű­ rult. vész. Forrai a város fölkapott figurája lett. A három szabadkai festő mellőzése hátrá­ Több rendezvényen, így a palicsi teniszklub nyosan hatott a sok gonddal küszködő mű­ garden partyján, valamint az újságírók esté­ vészekre és a képzőművészeti életre. Oláh lyén is szerepeltették, közben a Naplónak is például évekig készült erre a tárlatra, meg­ rajzolt, méghozzá csak ő, mert a szabadkai tette első lépéseit, hogy bekapcsolódjon a művészek munkái ebben az évben alig jelen­ Vajdaságon kívüli jugoszláv központok mű­ tek meg a napilapban. vészeti életébe, és csalódás, kudarc jutott ne­ 1938. június 8-án a Napló lehangoló, de aki osztályrészül. Az elutasítás mély nyomokat szabadkai helyzetre jellemző szenzációs cik­ hagyott a már beteges és sok csalódást meg­ ket közöl. A Művészet a pincében című írás­ ért művész lelkében, hiszen abban az időben ban az a megdöbbentő, hogy a belgrádi Cvi­ már teljesen beért, kiforrt alkotó volt, akinek jeta Zuzorié tizedik, jubiláris kiállításán, bot­ festészete közismert egyéni jelleget öltött. rányos zsűrizés következtében, három sza­ Sok munka és sikeres alkotás állt mögötte, badkai festőművészt, nevezetesen Oláh Sán­ Vajdaság-szerte megbecsült pedagógusként dort, „aki munkájával Budapesten is több­ tartották számon, alig akadt fiatal művésznö­ ször feltűnést keltett”, Dománszky Jenőt és vendék, aki ne fordult volna meg műter­ Gyelmis Lukácsot mellőzték, képeiket eluta­ mében. A belgrádi igazságtalan elbírálás jo-

204 Az 1938-as népköri kiállítók és szervezők egy csoportja gosan keserítette el. Soha többé nem kísé­ így látszik 1938 őszén. Ez azonban csalóka relte meg a központokhoz való közeledést. látszat. Ma már tudjuk, hogy alkotásai mara­ Szabadka és Vajdaság közönsége 1938. dandóbbnak bizonyultak azok többségénél, október 7-én a Napló bejelentéséből vesz akik valamilyen áramlathoz tartozás folytán tudomást a fiatal vajdasági magyar képzőmű­ helyet kaptak a 270 szerencsés kiállító kö­ vészek tárlatának előkészületeiről. E szerint zött. . „A kiállítás megrendezőit az a gondolat ve­ A „régi gárda” nyilvános működésének zérelte, hogy a vojvodinai síkságon élő ma­ csendes agóniája tulajdonképpen jó ideje gyar népben rejlő kulturális erők, alkotóvá­ folyamatban volt. Oláh és Dománszky kitö­ gyak és képességek a fiatal magyar tehetsé­ rési kísérlete kudarcba fulladt, Farkas Béla gek művein keresztül kifejezésre jussanak”. elhatalmasodó alkoholos mámorban festi, A kiállításra, amely október 9-től 15-ig tar­ kótyavetyéli el álomszerű képeit... A bunye- tott a Magyar Olvasókör nagytermében, a vác festők visszavonultan, kenyérgondokkal következő fiatal alkotók jelentették be rész­ küszködve élik az elveszettek életét. Csak az vételüket: Ács József, Hangya András, örökké agilis, hatalmas energiával dolgozó schán György, Veréb Ilona, Erdei Sándor, Tol­ Balázs és a fiatalok - amatőrök, nem hiva­ nai László, Bóka János, Gottesmann Tibor, talosak és az akadémia diákjai - jelzik: a vá­ Szilágyi László, Szabó György, Spiegel László, ros képzőművészeti élete olyan erős gyöke­ Szikora Péter, Bogdán József, Wanyek Tiva­ rekből táplálkozik, hogy semmilyen közöny dar, Reszler Ilona. (Végül 17 fiatal alkotó és mellőzés nem tudja elfojtani. Legalábbis százharminc képe, rajza, szobra kapott he­

205 lyet.) A bejelentettek közül hat a belgrádi nöksége felismerni, mi a feladat egy kisebb­ akadémián tanul, a többiek a gyalupad, a sze­ ségi nép kultúrközössége székházának és egy dőgép, a borbélyüzlet, az ügynökösködés stb. kisebbségi nép söntésszínvonalán felül­ mellett foglalkoznak képzőművészettel. emelkedni akaró itjú generáció felsegítésé­ Elsőként Szegedi Emil (Sz.) ír róluk a ben mit kell tenni.” A tárlat résztvevőiről Napló október 11-i számában. „Fiatalok. Eb­ szólva egyebek között a következő értéke­ ben a szóban mentegetőzés és egyben állás­ lést adja: Hangya András Kaszások című fest­ foglalás is van... Fiatalok, akik itt születtek, ménye a tárlat kiemelkedő eseménye volt; itt nőttek fel és szemhatáruk ott ér véget, Boschán Györgyöt feszítő lendület és for­ ahol a síkságra ráhajol az ég... rongás jellemzi. Erdei Sándor portréban is Nem csalódtunk-mondj a a továbbiakban utoléri karikatúráinak színvonalát. Szilágyi Szegedi. - Az általános benyomás az, hogy László friss, dekoratív tájképeivel járult hoz­ fiatal művészeink valóban léteznek és való­ zá a tárlat sikeréhez. Szabó Györgynél egy 17 ban dolgoznak.” Az egyes kiállítók bírálatára éves fiútól meglepő gondosság, térelosztás és áttérve úgy véli, hogy piktúrában feltétlenül nyugalom tapasztalható. Nagy Sándor és Ács a legeredetibb és legerősebb Hangya And­ József a belgrádi festőakadémia növendékei. rás, majd Boschán György, Nagy Sándor és Felfogásuk és ecsetvezetésük az iskola le­ Szabó György. Ács József gondos festő, Wa- vegőjére vall, mindkettő biztos és tudatos. nyek Tivadart az óvatossága jellemzi, Erdei Reszler Ilonát kész szobrásznak tartja. „Ne­ Sándor rajzoló, de három portréja kimagas­ héz elhinni, hogy mester keze nélkül eljutott lik, Szilágyi László két erőteljes képpel sze­ a Földtúró, az Örökbefogadás és a Vágyó- repel, Veréb Ilona a portréban mutat fejlő­ dás-ig”. - Almási Gábor munkásszobrász dést. Tolnai László kibontakozóban van, Bó­ Gorkij-(eje, Gyermekarca hibátlan. Gottes­ ka János két tájképe gyenge. „A szobrászok mann Tibor megragadóan élményszerű szob­ közül - folytatja Szegedi - Reszler Ilona, rokat állított ki.” A Híd kritikusa nem mu­ Almási Gábor, Gottesmann Tibor a legjob­ lasztotta el hangsúlyozni Csapó Sándor érde­ bak.” Reszler Ilonát figyelemre méltó tehet­ meit: „Csapó volt a kiállítás szervezője, pro­ ségnek tartja, szinte férfias, robusztus szob­ pagálója, menedzsere, lelke.” rai előtt néha „megdöbbenve áll meg az em­ A Híd sem emelhette ki a kiállítás egy ber”. Befejezésként ezt írja Szegedi: „A fiatal meghatározott, a kisebbségi összefogáson magyar képzőművészek bemutatkozása sze­ túlmutató társadalmi jellegét. Azt a tényt, rencsés gondolat és vigasztaló jel. Jó volna, hogy ezek a fiatal képzőművészek azért jöt­ ha... a közönség is megértené a fiatal mű- tek össze különféle színvonalat és szociális vészekigyekezetét...” helyzetet képviselő összetételben, mert a A Híd 1938. októberi számában Szántó szervezők mögött az Olvasókör, a KJE és a Árpád (Mayer Ottmár) foglalkozik a Magyar Híd körül tömörülő progresszív ifjúsági cso­ Olvasókörben rendezett kiállítással. Érdekes portosulások álltak! Ez a tárlat jelentős pilla­ bevezetőjében a vajdasági magyar irodalom nata volt az antifasiszta ifjúság Mayer Ott­ létezéséről folytatott meddő vitára emlékez­ már és mások által vezetett akciójának. A tet, majd leszögezi: kétségtelen, hogy van ’’söntésszínvonalon” felülemelkedni kívánó vajdasági magyar képzőművészet. „A szubo- iljúság zöme tudatos része volt ennek az ösz- ticai Magyar Olvasókör önmagát tüntette ki, szefogásnak. amikor hajlékot adott a vajdasági ifjú kép­ A szervezőbizottság körkérdést tartott a zőművészek első gyűjteményes kiállításá­ képzőművészettel kapcsolatos kérdésekről. nak... Mintha kezdené az Olvasókör új el­ A Híd Hangya András, Boschán György és

206 Ács József válaszát közölte. Idézünk néhány ja nyugton. Amikor a szabadkaiak fölött már jellemző mondatot: úgyszólván megkondult a lélekharang, ő kiál­ Hangya: „Az új irányzatokra azt mondja a lítások egész sorával demonstrálja életreva­ jó szándékú kispolgár, hogy hóbort, divat. A lóságát. 1938. október 30-án Újvidéken No- kispolgár fél együtt lépni a haladó világgal.” viszádi képek címen önálló kiállítást rendez. Boschán: „A materiális élet fejlődésében 1938 decemberében Belgrádban, az Oblik beálló változások megfelelő formában meg­ XV. kiállításán bukkan fel húsz festő, két találhatók a szellemi élet történetében. Fi­ szobrász és két építőművész társaságában. gyelnünk kell tehát a népek életkoncepciójá­ 1939 tavaszán Szabadkán rendez tárlatot. A nak fejlődését, hogy megérthessük a festé­ Neven szerint a február 26-ra beharangozott szet kísérleteit és eredményeit.” tárlat csak március 12-én nyílt meg a város­ Ács: „Az új morálra se szűk, se bő, hanem háza előcsarnokában. Balázs több nagy vász­ cifraság nélküli, a tényleges szükségleteknek nat, sok monotípiát és rajzot mutatott be. szabott ruhát kell adni. Ez a legaktuálisabb Külön érdeklődést keltettek azok a képek, problémája a festészetnek is.” amelyeken baranyai sokác és gombosi ma­ A fiatal művészeknek elképzeléseik is gyar népviseleteket ábrázolt. A kritikusok voltak feladatukról, az előttük álló, pálya­ úgy látták, hogy Balázsban egyszerre több futásukkal kapcsolatos teendőkről, vala­ festő él. Korábbi szociális témáira, nyugal­ mennyien nyitott szemmel figyelték a társa­ mas csendéleteire, enteriőrjeire és néprajzi dalom mozgásait, melyeket nem kívántak tárgyú munkáira gondoltak. 1940. december elválasztani a művészeti tevékenységtől. 29-én ez a kivételesen töretlen alkatú mű­ Ebből a szempontból nagy lépéssel jártak a vész a belgrádi Művészeti Pavilonban Fran „régi gárda” előtt. Dincic szobrász és Vasilije Reznikov társa­ Mintegy rezonanciaként jelenik meg a ságában rendezi meg a Jugoszláv Királyság Naplóban 1938. október 23-án Csapó Sán­ talán utolsó tárlatát. Balázs a vajdasági pa­ dornak, a kiállítás szervezőjének Széljegyze­ rasztszobák színes világát viszi képeivel a kö­ tek egy kiállítás margójára című cikke. Ebben zönség elé. elmulasztja ugyan kidomborítani a tárlat tár­ A szabadkaiak számára annyira esemény­ sadalmi jelentőségét, de az ilyen irányú mű­ telen években figyelemre méltó, hogy a csa­ ködés szervezett formáját szorgalmazza, ládi körülményei folytán Újvidékre került ezenkívül egy iljúsági művésztelep létreho­ Petrovicné Mamuzsics Magda 1939 októbe­ zásának a gondolatát veti fel. Jó szándéká­ rében részt vett a vajdasági festők kiállításán. hoz nem fér kétség. Nem rajta múlott, hogy Minden kiállító szerb nemzetiségű volt, ki­ ilyen ifjúsági tárlat soha nem ismétlődött véve őt. A Dán című újvidéki napilap szerint meg. Európa egén egyre sötétebb felhők go­ a mind ritkábban jelentkező festőnő három molyogtak. sikeres vászonnal szerepelt. Olyan helyzet állt elő, hogy a következő Az 1940. év a régi Jugoszlávia történel­ időszakban már az is eseménynek számított, mében mint a Magyarországgal való közele­ ha valamelyik napilap vagy folyóirat oldalán dés és a Harmadik Birodalom által szente­ Oláh Sándor, Hangya András remek rajzait, sített „örök barátság” előkészítésének és for­ Erdei Sándor egyre jobb karikatúráit lehe­ mális megvalósításának időszakaként vált is­ tett felfedezni. mertté. Az illúziókra épített „örök barátság” Ebben a nagy visszaesésben megint Ba­ jegyében szervezték meg 1940 áprilisában lázs G. Árpád a kivétel. Nagy tettrekészsége, Belgrádban a modern magyar festők kiál­ lankadatlan akaratereje egy napra sem hagy­ lítását, főrendezője Almásy Teleki Éva gróf­

207 nő volt. A belgrádiak a legjobb magyar fes­ egyébhez nem értenek? Ezek a különleges tők, például Csók István, Fényes Adolf, Ivá- agyú, különleges lelki berendezésű elemei a nyi Grünwald Béla, Kmetty János, Aba Novák társadalomnak dolgoznak, alkotnak, szen­ Vilmos stb. műveivel ismerkedhettek meg. A vednek és koplalnak. Egészen addig... míg a tárlatnak politikai jellege is volt. A beszá­ nadrágszíjon lyuk van, azután a falhoz vág­ molók ezt tükrözték is. Almásy Teleki Éva nak ecsetet, palettát, vésőt és ihletet. Elvesz­ grófnőt a Szent Száva-rend harmadik foko­ nek, eltűnnek, eltemeti őket a feledés...” Fel­ zatával tüntette ki a tengely felé közeledő teszi a kérdést: „Milyen sors vár Hangya jugoszláv kormány. Bandira és társaira, akik... sok hittel tanulnak A szabadkai képzőművészek gazdasági és koplalnak?” Magyari a kiutat a jugoszlá­ szövetkezetük révén szépművészeti és nép­ viai magyar képzőművészek értékesítő szö­ művészeti vásár megrendezésével szeretné­ vetkezetének megszervezésében látja, de an­ nek segítséget nyújtani a magukra hagyott nak megalakulásáig, szerinte, a Magyar Ol­ vajdasági művészeknek. A karácsonyi ünne­ vasókörnek kellene kezébe vennie a fiatal pek előtti napokra tervezett vásárt azonban tehetségek sorsát. A szövetkezet szép, de na­ csak jó szándékú elképzelésnek tekinthet­ iv elképzelése nem valósult meg, nem is volt jük. Többszöri bejelentése ellenére sem lett már idő rá. Március volt, 1941 márciusa. belőle semmi. Napok múlva bekövetkezett a történelmi A Napló 1940. évi karácsonyi számában március 27-e, majd áprilisban a Jugoszláv Ki­ csak egy művészi rajz, Hangya András A nagy rályság összeomlása és Bácska Magyaror­ titok címmel közölt ceruzarajza jelent meg. szághoz való visszacsatolása. Az ember születését ábrázoló kép esemény­ nek számított, hiszen ezen a karácsonyon és az 1941. év első hónapjaiban a múzsák telje­ A második világháború évei sen elhallgattak. A művészek magukba zár- kózottan várták az eseményeket. Ezekben a hónapokban jelenik meg először Horthy 1941-ben, a történelem legnagyobb és Miklós nagy fényképe a Napló első oldalán, legvéresebb hadműveletének, a hitleri Né­ a téli hónapokban egységes kenyeret eszik metország Szovjetunió elleni háborúja meg­ az, akinek jut betevő falatra. Hogy nem jut indításának, egyúttal a fasisztaellenes ko­ mindenkinek, azt a négy népkonyha felál­ alíció megalakulásának és a kitört fölkelé­ lítása bizonyítja. Légvédelmi gyakorlat... Zsi­ seknek az évében Szabadkán képzőművé­ dótörvény... A katonai szolgálat meghosz- szeti szempontból feljegyzésre méltó, jelké­ szabbítása... „Örök barátság”... Amiben talán pesnek tekinthető események történtek. szerzői sem hisznek... A felszabadítóknak mondott horthysta Magyari Domokos mintha nem akarna csapatok már bevonulásuk első napjaiban, tudomást venni a tornyosuló felhőkről, az e csetnikvadászat ürügyén, gépfegyvereik és világi gondokról és égető kérdésekről. 1941 könnyű ágyúik csövét a városi bérpalota felé márciusában a Vojvodinai Szemlében A ma- fordították és vakon tüzelve golyókkal árasz­ gasabbrendű szükséglet és a megsemmisítő kö­ tották el Oláh Sándor műtermét, a város zöny címmel közölt írásában, a vajdasági te­ egyetlen ilyen célra épített helyiségét. A mű­ hetségek nehéz helyzetét ecsetelve, segély­ vész - saját és családja életét mentve - csak kiáltásnak is beillő gondolatokat vet fel. nehezen szabadult ki a romos műteremből, „...milyen sors vár azokra, akik áldott tehet­ ahol annyi alkotása született, és amelytől ségükkel a kép- és szoborfaragáson kívül kénytelen volt végleg búcsút venni.

208 Már az első napokban meg nem nevezett A szabadkaiak közül először Oláh, Ba­ egyének megcsonkították a Jovan Nenad- lázs,Erdei, Veréb Ilonka, Gyelmis, később emlékművet, Petar Pallavicini alkotását, né­ többek között Hangya csatlakozott az egye­ hány nappal később pedig eltávolították. sület tagságához. Baranyi Károly szerint a 1941 októberének egyik estéjén búcsút Szépmíves Céh elsősorban érdekvédelmi cé­ mondott szerencsétlen életének Farkas Béla lokat szolgált: arra törekedett, hogy minél festőművész, Szabadka és Vajdaság talán több megrendelést kapjanak és minél több legérdekesebb és legtragikusabb sorsú mű­ műtárgyat adjanak el. A fiatal művésznöven­ vészegyénisége. Palicson a villamossínek kö­ dékek fölkarolását is kötelességüknek tar­ zött billent át az örök álom birodalmába. tották. Az említett könyv szerzője főleg em­ Csapó Sándor, a fiatal publicista szerencsét­ lékezetéből vázolta a Szépmíves Céh mű­ len tévedés folytán tragikus körülmények ködésének történetét, így részleteiben némi között fejezte be életét. 1944 augusztusában pontatlanság is előfordulhatott. A korabeli Budapesten bombatámadás áldozata lett sajtó már megbízhatóbb adatokkal szolgált. Csincsák Elemér, a nagy magányos és a kísé­ Az egyesület első kiállítását 1941 decem­ retében levő Bóka János amatőr festő... Oláh berében tartották. Baranyi csupán a plakát Sándor a helyén maradt. Balázs G. Árpád körüli problémákat említi. A Kalangya 1942. elmenekült Belgrádból, de nem Szabadkára, 1-2. számában Bisztray Gyula (a kultuszmi­ hanem Erdélybe költözött. Hangya András nisztérium képviselője volt) részletes beszá­ és Erdei Sándor Budapestre távozott. A töb­ molót ír az újvidéki levente- (volt Sokol-) biek csendben meghúzták magukat. A város otthonban 1941. december 20-án megnyílt olyan anyaországi festők vadászterületévé tárlatról. E szerint a kiállításon 14 festő 94 válik, akik címeres névjegyekkel keresik fel képpel és egy szobrász hét munkával szere­ azokat, akikben műpártolókat vélnek felfe­ pelt. Bisztray elsősorban a bemutatkozás tör­ dezni, és mintapéldányokat mutogatva ajánl­ téneti jelentőségét emeli ki. Megemlékezik a ják fel művészi szolgálataikat. A megrendelt magyar festők sokéves elnyomásáról és sze­ képeket rögtönzött műtermekben készítte­ génységéről, de nem mulasztja el a képpony- tik diákjaikkal. Volt azonban másmilyen fel­ vaügynökök garázdálkodásának káros kö­ lépés is e négy háborús esztendőben... vetkezményeit sem megemlíteni. A szabad­ Bácska művészeinek 1941-ben teljesen kaiakról szólva úgy véli, hogy Oláh Sándort a magukra hagyatva kellett küzdeniük a min­ naturalizmus magyar mestereinek vonaláról dennapi kenyerükért. Hogy helyzetükön ja­ szakította le a trianoni határ. Bácskai ma­ vítsanak, már a változás első hónapjában el­ gányában fejlesztette tovább ennek az irány­ határozták, egyesületet alakítanak, megelőz­ zatnak novellisztikus és genre-szerű műfaját. ve az anyaországból idetelepedett művésze­ Ezeket a jegyeket a szerző a művész 17 kiál­ ket, nehogy azok irányítása alá kerüljenek. lított képében fedezte fel. Balázs G. Árpád - Baranyi Károly szobrászművész Ikarosz Bisztray szerint - az impresszionizmus for­ szárnyán című, az Életjel kiadásában megje­ manyelvén nevelkedett. Belgrádi éveit útke­ lent önéletrajzában megemlékezik a Szép­ resésnek és kiábrándulásnak minősíti, de míves Céh megalakításának körülményeiről, azért ezek az évek sem voltak hiábavalók, amit annál inkább megtehetett, mivel a mű­ kialakította saját expresszionista kifejezési vészek őt választották meg az egyesület el­ módját. Gyelmis Lukács tájképe, csendélete nökének. Az alelnök Oláh Sándor, a titkár és aktkompozíciója szerkezeti értékekre hív­ pedig Diószegi Sándor volt. Kezdetben ti­ ja fel a figyelmet. Veréb Ilona arcképtanul­ zennyolc, később huszonöt volt a tagok száma. mánnyal vett részt a tárlaton. A délvidéki

209 magyar szobrászatot Baranyi Károly gipszta- Jegyzetek a Délvidéki Szépmíves Céh első bu­ nulmányfeje, egy női aktja és emlékműtervei dapesti tárlatáról című kimerítő beszámo­ képviselik. Bisztray elsősorban az emlékmű­ lójából kitűnik, hogy a kiállítást gróf Bissin­ tervekben látja megnyilvánulni Baranyi te­ ger Ernő nyitotta meg. Szabó szerint ahhoz, hetségét. hogy valaki bácskai festő legyen, nem elég ott E kiállításról hiányzott néhány szabadkai. születni. El kell mélyedni a tájban, és ismerni Nem volt ott Hangya. A céh soraiban csak kell a mesterséget. A festők egy részének egyetlen bunyevác festőt fedezhetünk föl. nincs önkritikája, elfogult képeivel szemben. Csincsák is hű maradt önmagához: nem Egyes kiállítókról szólva úgy véli, hogy Ba­ lépett be az új egyesületbe, saját útjait jár­ lázs öt munkájával nincs kellőképpen képvi­ ta. selve, viszont Erdei Sándort a tárlat megle­ 1942-ben még két tárlatot rendezett a petésének tekinti. Bátorság, gazdag színkul­ céh: júniusban Újvidéken, augusztusban pe­ túra és formaszeretet jellemzi alkotásait. A dig a lakásművészeti kiállítással egybekötve délvidéki képzőművészet legerősebb egyé­ Palicson. Az újvidéki kiállításon többen, így niségének tartja. Gyelmis Lukács hat olaj­ Baranyi Károly is érmet kapott. festményt állított ki. Higgadt, kiegyensúlyo­ 1943. március 14-e és április 15-e közöttzott festő, aki megtalálta egyéni hangját. került sor a céh budapesti bemutatkozására. Hangya csak egy csendéletet küldött - álla­ Érdekes módon a pesti kiállítást Baranyi Ká­ pítja meg sajnálattal Szabó -, ez nem kép­ roly és Szabó György különböző szemszög­ viseli festészetét. (A jelek szerint Hangya ezt ből mutatja be. Baranyi már említett köny­ a képet sem küldte a tárlatra, mert Budapes­ vében megemlíti, hogy a Valéria utcai Műba­ ten nem is festett. A nyilvános szerepléstől rát csarnokban megrendezett tárlat megnyi­ tartózkodó művész régebbi munkáját szerez­ tásán megjelent Tasnádi Nagy András, a kép­ ték meg erre az alkalomra a szervezők.) Oláh viselőház elnöke, aki - miután megtekintette Sándor öt képével szerepelt. Szabó megál­ az anyagot - kérdést intézett Baranyihoz: lapítja, hogy ezek becsületes művészi mun­ „Mondja, elnök úr, ez a Szépmíves Céh nem kák, hiszen Oláh Ferenczy magyar festőisé- egy baloldali beállítottságú szervezet?” Ezt a gén nevelkedett. Baranyi Károly markáns kiállított művek címei alapján kérdezte meg, szobrászegyéniség, három munkájával képvi­ mint amilyenek Balázs Fáradtan hazafelé, selteti magát. A formákat föloldja, hogy újra Geréb Klára Látástól vakulásig, Erdei Sándor komponálja. A kiállítás erkölcsi és anyagi si­ Száraz kenyér festményei voltak. kert hozott a művészeknek. Szabó György kétszer jelentkezik a Ka­ A Szépmíves Céh Szegeden is bemutat­ langyában a budapesti kiállítás kapcsán. Elő­ kozott, Újvidéken műterem-kiállítást és fes­ ször a folyóirat 1943. márciusi számábam kö­ tőkolóniát szervezett. A szabadkaiak szem­ zöl rövid írást, melyben - a résztvevők föl­ pontjából azonban már aligha figyelemre sorolása közben - Balázs, Baranyi, Hangya, méltó az egyébként lemorzsolódó egyesület Gyelmis és Oláh nevét is megemlíti! Magát a további működése. tárlatot a délvidéki festők, szobrászok és gra­ Ezt megelőzően Magyari Domokos, a fikusok seregszemléjének nevezi. Ez alka­ szabadkai Napló egykori munkatársa, a Ka­ lommal a festők kisebbségi sorsát emeli ki. langya 1943. januári számában a két háború Megállapítja, hogy a kiállítás „elégtételadás a közötti képzőművészeti kritikát védelmező kisebbségi sorban cíviseitekért”. írást jelentet meg. A vita e kérdésről nem új A következő hónapban Szabó György­ keletű, de még a háborús években is folyt. nek a Kalangya áprilisi számában megjelent, Magyari megemlíti, hogy a Napló kritikája

210 Az 1912-1918-as háborúban elesett hősök emlékműve (1926) indította útjára Hangyát és Erdeit.57 Szerinte neki átadta. A szobrot a magyar hatóságok Lyka Károly is igazolta Hangya fölfedezését. rendelkezésére bocsátja. A szobor - dr. Bé­ Úgy nyilatkozott, hogy „a magyar képzőmű­ keffy szerint - régebben a vasútállomás előtt vészet egyik legmarkánsabb egyéniségének a parkban állt, készítője pedig Teles Ede ígérkezik”. szobrász. Ez utóbbi jegyzőkönyvi megál­ Szabadka városi tanácsának már 1941- lapítás volt az első tévedés. A kivitelező sze­ ben voltak képzőművészeti tárgyú gondjai. A mélye különben nem bizonyult fontosnak, 10985/943 számú irattári anyag dokumentu­ hiszen a szobor sorsát hosszadalmas ügyin­ mai szerint egy kútból előkerült, Erzsébet tézés kísérte. Decleva altábornagy 8799/ királynét ábrázoló bronzszobor indította el a 1941 számú átiratával értesíti Szabadka pol­ lavinát. 1941. május 2-án a katonai parancs­ gármesterét, hogy a vallás- és közoktatásügyi nokság tanügyi előadójánál jelentkezett dr. minisztérium hozzájárult az Erzsébet-szobor Békeffy György városi ügyész, aki - a jegyző­ újbóli fölállításához. könyv szerint - előadta, hogy néhai Bodnár Vojnits tanácsnok 9679/1942 számú Imre szabadkai lakos a szerb katonai rak­ átiratával véleményezi a szoborfölállítási tárból kicsempészte Erzsébet királyné bronz ügyet. Szerinte csak az Országos Irodalmi és mellszobrát és elrejtette, majd megőrzésre Művészeti Tanács által kidolgozott emlék­

57 Tévesen Erdélyinek nevezi.

211 alatinus műhely: A számyaszegett sas (Kalmár Jenő síremléke >

tábla- és szoborterv elkészülte után kerülhet MÁV tulajdona. 1942 decemberében Teles sor a szobor visszaállítására. A tulajdonjog is Imre szabadkai lakost is kihallgatják az ügy­ tisztázatlan, bár lehet, hogy a MÁV-é, véli ben. Tévesen azt állítja, hogy nagybátyjának, Vojnits. Teles Edének alkotása a szobor, de a rende­ Egy későbbi, 32456. számú dokumentum­ lőt nem ismeri. Kérdezzék meg nagybácsiját, ban, 1942. október 3-án Vojnits megismétli aki Budapesten él. A levél eljut Teles Ede előbbi fenntartását, de megjegyzi, hogy azóta budapesti (III. kerület. Gömbös Gyula u. már megállapította, hogy a bronzszobor a 41.) címére. 1942. december 28-án jött meg

212 A Nicin-palotát díszítő szobrok tőle a válasz. Azt állítja, hogy mint a 6. hon­ Vojnits Aladár Bagó Istvánhoz, a MÁV véd gyalogezred hadnagya Csatth ezredes altiszti köréneke egykori elnökéhez, buda­ parancsnoksága idején készített egy Erzsé- pesti lakoshoz fordul fölvilágosításért. Ba­ bet-szobrot haraszti mészkőtalapzaton, és gó többszöri levélváltás után 1943. június azt a honvédlaktanya udvarán állították föl. 10-én fényképet küld a szoborról. Vojnits Nincs tudomása róla, hogy ezt a szobrot át­ ezután megállapítja, hogy a talált szobor helyezték a városi parkba. Lehetséges tehát, nem azonos a vasútállomás közelében állt hogy nem az ő munkája. Egyébként ő a szob­ szoborral. rot szignálta, ha tehát rajta van a neve, akkor A tanácsnok 1943. november 29-én érte­ az ő művéről van szó. síti dr. Békeffy Györgyöt - aki akkor már Nem volt, nem is lehetett rajta. Ha az irat­ tiszti főügyész -, hogy nem boldogult a szo­ tárban megfelelő helyen kutatnak (miként e bor azonosításával, és 1944 márciusában ma­ könyv szerzője tette 37 év múlva), rábukkan­ gához rendeli a szobrot egykor rejtegető öz­ tak volna a szükséges adatokra. A szobrot vegyet, Bodnár Imrénét. Kihallgatása nem Stróbl Alajos készítette a MÁV-alkalmazottak vitte előbbre az ügy tisztázását. A felületes rendelésére. E helyett 1943-ban egész sereg ügyintézésre semmi sem jellemzőbb, mint­ egykori vasúti alkalmazottat hallgattak ki, de hogy Stróbl Alajos szobrász neve föl sem me­ senki sem tudott megfelelő fölvilágosítást adni. rült a hároméves „nyomozás” során. A „ta-

213 kot. A talapzat felszedését megkezdték, de a hadsereg ezt a munkát leállította. A polgár­ mester további intézkedésének nem maradt nyoma. Az emlékmű talapzatát végül eltávo­ lították, de a park helyén maradt. Egy, a szabadkai Történelmi Levéltárban őrzött és kifosztott iratcsomó egyetlen meg­ maradt okmánya szerint 1942. július 16-án Szabadka sz. kir. város főispánja Völgyi Já­ nos polgármestert a szoborbizottság 20-án megtartandó ülésére hívja meg. Tárgy: a hősi szoborpályázat kiírása. Hogy ebben az irány- bpn valóban történtek lépések, azt csupán az á ' alapépítmény tanúsítja, amelyre a fasiz­ mus áldozatainak emlékművét építették rá a háború után. A levéltár csak egy olyan okmányt őriz, amely a város képvásárlását igazolja. A 10154/1944 számú polgármesteri határozat szerint Orbán József festőművésztől (Sza­ badka, Szalai László u. 6.) a város egy akva­ reli színezett tusrajzot vesz. Az 1944. március 1-jei keltezésű határozat alapján a polgár­ Ivan Meštrović: Ante Evetovié mellszobra mester 50 pengőt utalt ki a művésznek. A szerény vásárlás olyan festőt „tüntetett” ki, Iáit” szobor azonban nem került vissza a vas­ akinek nevét sem előbb, sem később nem úti parkba, a háború befejezése után pedig említették. nyoma veszett. Egy másik dokumentum jóval beszédeseb­ A város vezetőségét 1942-ben a Jovan ben jellemzi a két háború közötti időszakban Nenad-szobor foglalkoztatja. A horthysta és a háború alatt kialakult helyzetet. Egy rend­ csapatok bevonulásának első napjaiban kívül pedáns, 18384/1944 szám alatt iktatott „ismeretlen tettesek” megcsonkították a leltári jegyzékről van szó, mely kétféleképpen Pallavicini-alkotást, később a katonai ható­ elnevezett, de alapjában azonos jellegű. ságok eltávolították helyéről az összetört Az első „A megszállás alatt létesített és a márványfigurákat. Az emlékmű talapzata a hazatérés után eltávolított emlékek lajstro­ helyén maradt. Dr. Völgyi polgármester ma: 320/1942 számú, március 26-án keltezett át­ „1. Jovan Nenad szobra - megcsonkítva, iratával utasította a mérnöki hivatalt, hogy a raktárban. Mussolini téren levő Jovan Nenad-szobor 2. Evetovié Ljubomir bronzszobra - A talapzatát tüntesse el és készítsen tervet a tér Pučka kasinának átadva. ovális halmának rendezésére. Czuczy műsza­ 3. A bunyevácok bejövetelének 1686. em­ ki tanácsos válaszában értesítette a polgár­ léktáblája a P. K. falában - A P. K. tagjai mestert, hogy a város nem rendelkezik város­ távolították el. rendezési tervvel, az említett téren pedig 4. Egy horvát király - emléktábla az Arany szétfolyna a forgalom, ha elsimítanák a par­ János téren - Eltűnt.

214 arra

wnno

Petar Pallavicini:A Jovan Nenad-szoborcsoport (1927)

5. A Délvidék elszakadását megörökítő 5. A városháza építéséről szóló 2 tábla a emléktábla a városháza anyakönyvi termé­ városháza előcsarnokában - Tört darabjai a ben - Eltűnt. régi helyre állítva. 6. A vasútállomáson a szerb hadsereg 6. A városházát díszítő címerek - Össze­ Szabadkára érkezésének emléktáblája - törve, visszaállítva. ” Eltűnt. Két rendszer - az összeírás adatai sze­ Szab. 1944. augusztus 7.” rint - kölcsönösségi alapon pusztította a vá­ Ennyi az első összeírás tartalma. ros múltjára vonatkozó emléktáblákat, mű­ A másik: „A megszállás alatt eltávolított emlékeket. Az amúgy is kirívó emlékmű­ műemlékek” lajtroma: szegénység és a hagyományok megőrzésének 1. A kaponyai csata emlékoszlopa - a tu­ hiánya az ilyen politikai megfontolásokból rul darabjai a városi gyűjteményben. eredő rombolással még hangsúlyozottabb 2. Erzsébet királyné vasúti kerti mellszob­ lett. Hogy a négy háborús évben egy emlék­ ra - Ismeretlenül) művel sem gyarapodott a város, az már - a 3. Erzsébet királyné szobra a 6. honvéd­ körülményekre való tekintettel - érthetőbb. kaszárnyában - Ismeretlen. Mint ahogy a helybeli és bácskai képzőművé­ 4. Gyóni Géza emléktáblája a Virág utcá­ szek kezdeti kísérleteit követő teljes szétszó­ ban - Ismeretlen. ródás és széthullás is megmagyarázható.

215 Balázs G. Árpád Erdélybe távozik, és ahogy az örökösen Pestre vágyó Oláh Sán­ csak másfél évtized múlva tér haza. Hangya dor is végleg a városhoz kötődik. Farkas Bé­ András Pesten fizikai munkákat vállal, vege­ la 1941-ben öngyilkos, Csincsák Elemér tál, de nemsokára hazajön. Erdei Sándor is 1944-ben bombázás áldozata lesz. Pesten él, ott is marad. Három bunyevác A háborús széthullás majdnem teljesnek festő: Jelena Covic, Angéla Mackovic és mondható. Minden téren. A képzőművészeti Martin Dzavic Szabadkán marad, mint életben is.

216 VIII. A MÁSODIK JUGOSZLÁVIA KORSZAKA

A I I világháború utáni helyzet Mégsem tükrözi azt a valós helyzetet, amely részben a béke örömében élő, részben a há­ borús dúlást elszenvedett emberek körében, Szabadka történetének fordulópontja a társadalom minden rétegében kialakult. 1944. október 10-e, az a nap, amikor a város Ilyen körülmények között a város nem is környéki partizánok és a Vörös Hadsereg gondolhatott a művészetekre, kiváltképpen egységei bevonultak a városba. A háború a képzőművészetre nem, hacsak nem állt az azonban még több mint fél éven át tartott aktuális hadi és politikai célkitűzések szolgá­ Jugoszlávia és Európa területén, sok áldoza­ latában. A propaganda jellegű rajzok, pan- tot és önfeláldozást követelve a végleges be­ nók és plakátok is csak később, a háború fejezésig. befejezése előtti napokban és az utána kö­ A város fejletlen gazdasága szétzilálódott. vetkező hónapokban készülhettek bizonyos A megfogyatkozott lakosság egy része tábo­ művészi igénnyel. rokban sínylődött és pusztult, a fiatalok egy A művészek többsége abban az időben részét kivitték a frontokra, másik részét nem is tartózkodott a városban. Mint már munkatáborokba hurcolták. Akik abban a mondottuk, Balázs G. Árpád Erdélyben, Er­ szerencsés helyzetben voltak, hogy itthon dei Sándor Pesten él, akárcsak Hangya, aki maradhattak vagy visszatérhettek lakhelyük­ az első lehető alkalommal visszatér. Oláh re, munkába álltak, hogy eltakarítsák a bom­ Sándor beteges és lelki alkata nem teszi al­ bázások utáni romokat, helyreállítsák az kalmassá a különleges propaganda szolgála­ épületeket, közben gyógyítsák a lelkeket ért tára. Itt vannak az festőművésznők, de jelen­ súlyos sebeket. létük csak később válik érezhtetővé. Igaz, az Oláh Sándor figurális kompozícióban amatőrök - akárcsak a két világháború közti örökítette meg a Szabadka fölött elvonult időszakban - az elsők között igyekeznek az háborús pusztítást. A vászon előterében újjáéledő képzőművészeti élet erjesztőivé több figurából álló csoport: idős férfi, vállán válni. Ám ők is csak később lépnek a nyilvá­ tarisznyával, fiatal asszony karján gyerme­ nosság elé, amikor elcsitul a háború zaja. kével és egy holttestet körülálló férficsoport. A kultúra ügye hamarosan napirendre ke­ A háttérben a város még füstölgő romjai. Az rül. Az Egységes Népfölszabadító Front egyetlen művészi alkotás, mely konkrétan, 1945 februárjában megalakítja a Népegyete­ szinte élethűen örökítette meg a város egy met. Hallgatósága - a Szabad Vajdaság feb­ részének pusztulását, az ember szenvedését. ruár 23-án közölt beszámolója szerint - „ma­

217 síd a nép, a tanulni vágyó nép”. Négy nappal Az első kiállítást - minden szervezettől és később ugyanennek a lapnak A vajdasági intézménytől függetlenül - két amatőr, Szilá­ magyarság kulturális lehetőségei a múltban gyi László festő és Zeljko Kujundzic fiatal és a jelenben című írásában a kővetkező festő és szobrász szervezte meg 1945. július megállapítás olvasható: „Ez a most induló 9-én az Állami Zeneiskola nagytermében. kultúrmunka új lehetőségeket fakaszt Az akkori sajtó egyáltalán nem foglalkozott majd..., s a megszólalásra váró népi tehet­ az eseménnyel, amely merész, úttörő jellege ségeket felszabadítja és a kulturális életben miatt is figyelmet érdemelt. A tárlatot hosz- aktivizálja.” szabb ideig nem követte másik. További két Mintha csak ezeket a gondolatokat hozta és fél évnek kellett elmúlnia ahhoz, hogy volna magával az 1945 tavaszán hazatért újabb kiállítás anyagát tekinthesse meg a sza­ Hangya András is, akinek művészi közremű­ badkai közönség. ködését igényli a város politikai vezetősége, Szilágyi László nem volt ismeretlen Sza­ és ő ezeket az igényeket lelkesen teljesíti, badkán. Több közös tárlaton szerepelt. De­ hogy később - a társadalmi szervek segít­ koratív hatású, erősen körvonalazott tájké­ ségével - a jelen levő fiatalokra támaszkodva pei híven tükrözik a bácskai tanyavilág és a olyan folyamat beindításának első irányítója le­ kisvárosok kültelkeinek hangulatát. Zeljko gyen, amely Szabadkán addig elképzelhetetlen Kujundzic szobrász Zágrábban kezdte tanul­ fejlődéshez vezetett. mányait. és Budapesten szerzett diplomát. A A háború utáni képzőművészeti megmoz­ háború befejeztével a szabadkai gimnázium­ dulások majdnem a semmiből indultak ki. A ban rajztanárként működött, majd külföldre művészek képeztek minden alapot. Intéz­ távozott. Erőteljes realista munkái jól illesz­ mény, amely összefogta volna őket, nem volt. kedtek kiállító társa képeihez. Kár, hogy egy A palicsi Bácskai Múzeum újjáélesztése még plakát kivételével semmi nem maradt hátra, nem következett be. ami a mintegy 30 kiállított festmény és szo­ Szabadka polgárai egy politikai szervezet bor minőségéről vallana. megbízásából létrehozott alkotásokra figyel­ Mielőtt bármilyen képzőművészeti intéz­ hettek fel a város különböző pontjain 1945 mény vagy csoport létesült Szabadkán, egy májusától. Azokról a figurális kompo­ másik vajdasági város, Nagybecskerek (Zre- zíciókról és képmásokról van szó, melyeket njanin) nagy rendezvény szervezésére vállal­ Hangya András a népfront propagandaosztá­ kozott. 1945 szeptemberében megnyílt az lyának alkalmazottjaként Peták Pál segítsé­ élő vajdasági képzőművészek kiállítása. Hu­ gével rajzolt az időszerű események kapcsán. szonöt ismert és fiatal festő között Szabad­ Almási Gábor egy fakompozíciót készített káról ott van Hangya András és Boschán ugyanilyen megfontolásból. Ezek a munkák György. Ezt követően rövidesen a Szabad­ nem képviseltek igazi művészi értékeket - kára költözött Mihajlo Dejanovic és Stevan jellegüknél fogva nem is ilyen szándékból Jenovac is kiállít a Bega-parti városban. A születtek mégis meg kell állapítani, hogy katalógus Boschán nevét nem tartalmazza. A egy szervezett testület ösztönzése, meg­ későbbi krónikások így nem is említik a részt­ rendelése alapján készültek. 1945 októbe­ vevők között. B. Szabó György a Szabad Vaj­ rében a népfront keretében működő Nép­ daság 1945. szeptember 24-i számában meg­ egyetem és a városi népbizottság lehetővé jelent kritikája rácáfol az egyébként hibáktól tette, hogy Hangya András esti rajziskolát hemzsegő névsorra. Méltatásában elégedet­ szervezzen. Igazi jelentőségét csak több évti­ len a szabadkai festők munkáival. Szerinte zed távlatából lehetett fölmérni. Hangya, a bácskai magyar proletárélet festő-

218 jc sem kompozícióival, sem nyugodtan és sával lezáródott az ad hoc fellépések korsza­ szélesen megfestett udvarrészlelével nincs ka. Ami ezután következeit, az többé-kevés- kellőképpen képviselve. Úgy véli. hogy Han­ bé szervezett, intézményesített kezdeménye­ gyának ismét „találkoznia kell a vajdasági táj­ zésekből eredt. jal, és a vajdasági tájat és embertípusokat kel­ lene festenie”. Boschán György két arcképet sem tekinti a legszerencsésebb választásnak, Az esti rajzlanfolyam és a mert a művész - kvalitásai alapján - jobb al­ képzőművészeti alosztály kotások létrehozására képes. Stevan Jeno- vacról szólva kiemeli festői kultúráját, de több életet, valóságot, vajdasági tájat kér tőle A két világháború közölt Szabadkán kizá­ számon. Az akkori fölfogásokra azonban sok­ rólag egyéni alapon kísérleteztek rajz- és fes­ kal jellemzőbb Jovan Popovic író, a Borba tőiskola szervezésével. Kevés sikerrel. A ma­ című belgrádi lapban megjelent recenziója. A gánkezdeményezések nem kaptak állami, il­ népfölszabadító háború és a fölszabadulás té­ letve városi támogatást. Mégis voltak ennek májára festett képekkel foglalkozva - miután hagyományai. 1825 és 1860 között működött elégedetlenségét fejezi ki M. Jocic, D. Teo- egy állami rajziskola. Az inasok, mesterlegé­ dorovic és I. Tabakovic formai megoldásaival nyek ilyen irányú képesítése mellett a ma­ kapcsolatban -, Hangya András Népünnepély gánszorgalomból tanulni kívánó egyének című kompozíciójáról azt mondja, hogy az előtt is nyitva állt. Erre a hagyományra azon­ nem más, mint „buja alakokból álló, drasz­ ban 85 év után nem támaszkodhatott és nem tikus mozgást végző, zabolátlan csűr he”. Aki is hivatkozhatott senki. Hangya munkásságát, aszkétikusnak ható fi­ A kezdeményező Hangya András, aki guráit ismeri, föl sem tételezi az ilyen be­ évekig a belgrádi esti akttanfolyam látogató­ mutatás helytállóságát. De ez a kép még meg­ ja volt, majd az akadémián Dobrovic tanítvá­ van, és azon a bujaságot és a drasztikus moz­ nya lett. Tanulmányainak tapasztalataiból ki­ dulatokat aligha fedezi fel bárki is. Igaz, né­ indulva kívánta megszervezni az esti iskolát. hány alak mezítláb halad vagy lovagol. Ha Terve megértésre talált a város illetékes kifényesített cipőkben, szorosra kötött nyak­ szerveinél, a népfrontban és a népbizoltság kendővel ábrázolja őket Hangya, akkor job­ közművelődési osztályánál. Ha anyagilag ban megfelelt volna Popovic elképzelései­ nem is támogatták a tanfolyamot, annyit nek? Az ilyen popovici szempontok már ak­ megtettek, hogy egy nagyobb termet bo­ kor, 1945-ben is túlhaladottak voltak. Jeno- csátottak rendelkezésre az egykori Sokol- vacot azok közé sorolja, akik még nem tudtak otthon ifjúsági és népegyetemi otthonná áta­ megszabadulni „formalista tévelygéseiktől”. lakított épületében. Boschánt és Dejanovicot meg sem említi. 1945 októberében indult a tanfolyam. Az Összegezve meg kell állapítani: az első vaj­ első hallgatók között ott volt Petiik Pál, Iván dasági jellegű kiállításon a szabadkai festők­ Tikvicki, Marko Vukovic és két fiatal diák, nek nem termett babér. Jovan Popovic kri­ Sáfrány Imre és Vinkler Imre. Rövidesen Al­ tikájától függetlenül, Hangya és Boschán al­ ma sí Gábor, akkor még amatőr szobrász is kotói kiesése nem maradt nyomtalan. A mű­ csatlakozott hozzájuk. A látogatók estén­ vészi alkotás színvonalának fönntartásához ál­ ként modellről rajzoltak fejet, aktot, figurát. landó, mindennapi munkára van szükség. Hangya csak az alapvető fogalmakról beszélt A szabadkai származású és Szabadkán le­ tanítványainak, és kérésükre korrigálta mun­ telepedett művészek becskereki kirándulá­ káikat. Egyesek festékkel már saját belátá­

219 WWW*

Hangya András műtermében suk szerint alkottak. Vukovicot képeinek Hogy a rajztanfolyam milyen jelentős sze­ formai megoldása miatt „Mattise”-nak ne­ repet játszott látogatóinak pályafutásában, vezték. Sáfrány a kötetlenebb alkotás iránti azt legjobban az bizonyítja, hogy kétévi mű­ vonzalmával tűnt ki. A többiek fegyelmezett, ködése után négyen a belgrádi akadémiára, erőteljesen konstruált rajzaikkal igyekeztek illetve az újvidéki pedagógiai főiskolára ke­ tökéletesíteni már akkor sem lebecsülendő rültek. Két munkás művész, Petrik és Almá- tudásukat. Hangya a rajztanfolyam helyisé­ si, valamint az érettségizett Vinkler sikere­ gét műteremként is használta, így a tanítvá­ sen és idejében elvégezte akadémiai tanul­ nyok bepillantást nyertek a szintén fiatal, a mányait 1948 és 1952 között, Sárfány pedig tanulmányait még be sem fejezett, de tapasz­ az újvidéki pedagógiai főiskolát fejezte be. A talt mester festői munkájába. csoport 1948 februárjában elérkezettnek lát­ Életkörülményeinek alakulása folytán ta az időt arra, hogy a közönségnek bemutat­ 1947 tavaszán Hangya Szabadkáról Zágráb­ kozzon. ba költözik, ahol befejezi akadémiai tanul­ A Hrvatska rijec 1948. február 6-án hírül mányait. A rajztanfolyam azonban - hála Al- adja, hogy a Művelődési (előbb Ifjúsági) Ott­ mási Gábornak - nem szűnik meg. Elindítója hon olvasótermében február 5-én megnyílt a továbbra is érezteti hatását. A csoport élet­ figurális rajztanfolyam látogatóinak kiál­ revalónak bizonyul. 1947 nyarán tagjai közül lítása. A beszámoló rövid áttekintést ad eddi­ többen az ifjúsági építőhelyekre látogatnak, gi működésükről. Megemlíti, hogy 40 olaj­ és ott számos művet készítenek. Ekkor né­ festménnyel, 15 szoborral, illetve dombor­ hány hónapig Oláh Sándor irányítja a mun­ művel, valamint számos rajzzal szerepelnek kát. első tárlatukon.

220 Február 9-én a Magyar Szó is megem­ rajzai bátor újjáéledést és fiatalos nekiru­ lékezik a fiatal képzőművészek szabadkai ki­ gaszkodást mutatnak. Szobrai közül a Petőfi- állításáról. Február 13-i számában szintén portrét emeli ki a méltatás, de a fafaragásban foglalkozik a tárlattal. Az Almási Gábor véli felfedezni igazi tehetségét. Feltűnően Petőfi-szobrával illusztrált írás megállapítja, sok munkán látni az „eladott” föliratot. Ezek hogy a kiállított munkák a tehetség határo­ azt igazolják, hogy a kulturális intézmények zott és biztató jeleit mutatják, s részben mai anyagi támogatásban részesítik a művésze­ tárgyúak. A szerző Sáfrány Imrét tartja leg­ ket. biztatóbb ígéretnek, de a többiek néhány A sikeres kiállítás után a rajztanfolyam művéről is kedvező véleménnyel van. válságba kerül. A törzsgárda hat tagja közül A Híd című folyóirat 1948. évi 3. számá­ négy a belgrádi, illetve újvidéki iskolába ban e könyv szerzője Öt fiatal képzőművész megy, a betegeskedő Oláh Sándor nem ké­ kiállítása Szuboticán című írásában foglalko­ pes rendszeres pedagógiai munkát végezni. zik a tárlat anyagával és részvevőivel. Miután Az új tagokkal bővülő csoport amatőr státus­ üdvözlendőnek tart minden olyan megnyil­ ban marad, s csak a lelkes Marko Vukovic és vánulást, mely a népi erők szellemi feltörését Iván Tikvicki tartja össze őket. Kezdeménye­ bizonyítja, megállapítja: „Nem kiforrott, kia­ zésükre az eddigi helyiségből a Horvát Mű­ lakult képzőművészek bemutatkozása ez a velődési Otthonba mennek át, ahol a zentai tárlat, hanem egy tanfolyam munkájának származású Stevan Jenovac festőművész és eredményét összegezi. ” Petrík Pál munkáiról Ivanyos Sándor gimnáziumi rajztanár veszi át szólva úgy látja, hogy a szorgalmas munka és az irányítást. Jenovacot a szabadkai Népszín­ a fegyelmezett tanulás eredményeként sike­ ház alkalmazta. A rajztanfolyam munkájára, rült kibontakoznia, és néhány kiállított képe a város képzőművészeti életére frissítőleg komoly fejlődésről tanúskodik. Különösen a hatott. A rajziskolát, miután megszakadt a Boszniai táj című olajfestményét és a Munka kapcsolata a Népegyetemmel, újabb szerve­ az ifjúsági vasútvonalon című művét tartja zet védőszárnya alá kellett helyezni. 1949 kiemelkedőnek. Az utóbbit részletesebben márciusában a Közművelődési Egyesületek elemzi. Iván Tikvicki kiállított képei azt az Szövetsége vállalja az iskola fenntartásával állandó kutatást jellemzik, amely a tárlat töb­ járó terheket. Ennek köszönhető, hogy ered­ bi résztvevőjénél is tapasztalható. Munkáinak ményesen folytatja munkáját. kvalitásai azonban nem kiegyensúlyozottak. Előfordult, hogy a tanfolyamnak 47 hall­ A kiválók mellett, amilyen a Tél című képe, gatója volt, ezért szerbhorvát és magyar ta­ kevésbé jó megoldású festményt is kiállított. gozatot hoztak létre. Az előbbit Jenovac, az Rajzait tehetségre utaló munkáknak tartja. utóbbit Ivanyos vezette. A tömegesség azon­ Marko Vukovic, a közkedvelt „Matisse” nem ban nem volt tartós. Mindössze 14 látogató a legjobb műveit küldte a kiállításra, pedig fejezte be a tanfolyamot, azok, akik a kép­ akik ismerték a tanfolyamon készült alkotá­ zőművészet iránt komoly vonzalmat éreztek. sait, tudják, hogy azokkal meglepetést oko­ Az 1949. június 1-jén megtartott tárlaton zott volna a közönségnek. Sárfány Imre a a legkitartóbbak 52 munkájukkal szerepel­ legfiatalabb kiállító, „de éppen fiatalságánál tek. A Művelődési Szövetség nyolc kiállítót és munkáiban megcsillanó tehetségénél fog­ pénzjutalomban részesített, hármat az autó­ va a legszebb út állhat előtte”. Csupán négy út építőhelyére küldött az intézmény költsé­ képet állított ki, „de a négy kép merész, fenn­ gén. Ezen a kiállításon tűnt föl először Tóth tartás nélküli nekilendülést bizonyit” .Almási Károly és Gustav Matkovié, akik később Gábort már ismeri a közönség. Szobrai és szerephez jutottak Szabadka képzőművésze-

221 csoportjai közé tartozik. Kezdetben hat ta­ nítványa volt, s tagságának létszáma 90-re gyarapodott. A cikk szerzője különösen Iván Tikvickinek az autóúton készült hét rajzát emeli ki. Ezek a munkák szépen mutatják az építkezésnek azt a szakaszát, ahol a szabad­ kai itjak dolgoztak. Jelentkezik a még ama­ tőrként számon tartott Sáfrány Imre, akit a kimondott festői törekvések képviselőjének tart a recenzens. Traktorosok című vászna bizonyítja, hogy rendszeres tanulással ismert festőink sorába léphet. A Munkatelep című képén észlelhető zűrzavar az akadémia ott- hagyásának következménye. Hasonló prob­ lémák jelentkeznek Tóth Károly egyébként jelentős, az autóút munkálatait ábrázoló ké­ pén. A rózsaszín változataival „Corot idea­ lizált képeire emlékeztet”. A kiállítók közül Sárfányt és Szilágyi Lászlót tartja figyelemre méltónak a szerző, de Iván Tikvicki, Marko Vukovic, Gustav Matkovic munkái is kiemel­ kedő helyet foglalnak el. Matkovic képei kö­ zül elsősorban a/l Horvát Népszínház udvara címűt tartja elsőrendű alkotásnak. 1949. november 4-én közli a lap, hogy a Közművelődési Egyesületek Szövetsége megjutalmazta az amatőrök harmadik kiál­ lításának legjobb munkáit. A bírálóbizottság Almási Gábor: Kofa döntése szerint I. díjazott (4000 dinár) Gus­ tav Matkovic A Horváth Népszínház udvara ti életében. A két „veterán”, Iván Tikvicki és című képe. II. díjat (3000 dinár) Marko Vu­ Marko Vukovic továbbra is a csoport össze­ kovic kapott A szabadkai Csantavéri utca cí­ tartó ereje. mű munkájáért. III. díjban (2000 dinár) Szi­ Hogy a tanfolyam látogatói milyen lendü­ lágyi László részesült Szabadkai tanyák című lettel és szorgalommal dolgoztak, mi sem bi­ festményéért. A grafikai munkák közül Iván zonyítja jobban, mint az, hogy második kiál­ Tikvicki Autóút című rajzát 4000 dináros I. lításuk után, négy hónap múlva újabb tárlatot díjban, Stojan Joka Gyerekfigura című kro­ rendezhettek. A harmadik kiállítás 1949. ok­ kija 2000 dináros II. díjban részesült. tóber 16-án nyílt meg a Művelődési Szövet­ A csoport sikeres működése és az amatőr ség helyiségeiben. Ezen 14 kiállító 44 újabb művészek anyagi serkentése arra vall, hogy a munkájával bizonyította a csoport sikeres Közművelődési Egyesületek Szövetsége föl­ munkáját. A Hrvatska rijec 1949. október karolta a város tehetséges képzőművészeit, 28-i számában közölt beszámolójában meg­ akiket a kulturális élet számottevő tényezői­ állapítja, hogy a szabadkai szervezet képző­ nek tartott. Lehetséges, hogy a bírálóbizott­ művészeti alosztálya Vajdaság legjobb ilyen ság munkájában voltak bizonyos hiányossá­

222 gok vagy egyoldalúság. Mi mással magyaráz­ bizonytalanság - mind mondanivalójában, ható, hogy Sáfrány nem kapott elismerést? mind meglátásában, megoldásában művészi Az 1950. év megmutatta, hogy a képző­ erővel hat”. A festőktől nem a téma kiválasz­ művészeti alosztály tömegessége irreális volt. tását, hanem a jó alkotást követeli meg. A csoport ebben az évben két kiállítást ren­ 1951-ben a képzőművészeti alosztály dez; ezek már a differenciálódást tükrözik. folytatja tevékenységét. Ennek eredménye­ Csak újabb egyének csatlakozása tartotta ként augusztusban 25 hivatásos és amatőr fenn a csoportot. A lemorzsolódásnak szub­ művész közös kiállításon mutatja be csak­ jektív okai is voltak. Művészemberek között nem 150 munkáját a palicsi Vigadó termé­ nem ritkaság a személyes ellentétek ki­ ben. A Hrvatska rijec augusztus 29-i számá­ éleződése. ban Blasko H. Vojnic ír a tárlatról, amely Mintha visszalépést tükrözött volna az a képzőművészeti célkitűzései mellett Palics recenzió, amely a Hrvatska rijec 1950. szep­ turisztikai fellendülését volt hivatott szolgál­ tember 29-i számában K. R. aláírással jelent ni. Kovács Sztrikó Zoltán, akinek képzőmű­ meg. Megtudjuk belőle, hogy a képzőmű­ vészeti tárgyú írásai a két háború közötti vészeti alosztály újabb kiállítása szeptember években is figyelmet keltettek, a 7 Nap szep­ 24-én nyílt meg az időközben megalakult Vá­ tember 9-i számában emlékezik meg a palicsi rosi Múzeum kiállítótermében. Hét festő 60 tárlatról. Demokratikus jellegét domborítja munkáját mutatta be. A művek jelentős ki. Fölsorolja, hogy a hivatásos művészeken minőségi fejlődésről tanúskodtak. K. R. elis­ kívül hány foglalkozás van képviselve. Két meri, hogy a kiállítók, Kubát József, Gustav képzett művészt emel ki közülük és állít Matkovic, Radoslav Kém, Nick Ernő, Tóth szembe egymással. „Oláh Sándor.... minden Károly, Szilágyi László és Marko Vukovic ko­ képén higgadt, belső feszültségektől men­ moly munkát végeznek, és igyekeznek a mű­ tes. A remek Petőfi Sándor utcán érezzük, vészetet megközelíthetővé tenni a széles ré­ hogy mennyire imádja a fényt, a napot.” Miu­ tegek számára. tán dicsérő szavakkal emlékezik meg Petrik A szervezők a bemutatkozás körüli aka­ Pál munkáiról, így ír: „Míg Oláh ridegen ob­ dályokról nyilatkoztak az újságnak. Szerin­ jektív, Petrik bensőségesen alanyi marad...” tük voltak törekvések, hogy megakadályoz­ A kiállításról Joso Sokcic szabadkai publi­ zák a tárlat megrendezését a „kultúra temp­ cista a Letopis Matice srpske 1951. évi 11. lomában”, a Városi Múzeum helyiségeiben. számában rövid ismertetőt közölt. „Egyesek saját személyüket tévedhetetlen A képzőművészeti alosztály működése döntőbíráknak tekintik. A múltba tekintő szempontjából jelentős az 1952. év. Az év egyének azonban elszámították magukat.” elején kiutalták a csoportnak az egykori Az ilyen jelenségek akkoriban újdonság­ Munkáskamara Antunovic (D. Bakovic) ut­ ként hatottak. Később ez a felfogás a nem ca 25. szám alatti épületében a második eme­ hivatásos művészekkel szemben - tekintet letet, és a szükséges átépítés után november nélkül munkájuk minőségére - polgárjogot 29-én átadták rendeltetésének. Ez alkalom­ nyert. A kiállítással Sulhóf József publicista ból kiállítást rendeztek. M. Dejanovic is foglalkozik a Magyar Szó október 3-i szá­ festőművész a Hrvatska rijec november 28-i mában. Már írásának címével is állást foglal: számában lelkesedéssel számol be az ese­ ’’Nem hivatásos festők csoportkiállítása Szu- ményről, a központi fűtéses műtermekről. boticán.” Az amatőr jelzőt mellőzve leszö­ Annak a véleményének ad kifejezést, hogy gezi, hogy „Van néhány olyan kép is a tár­ Szabadkán az amatőrök a képzőművészet laton, amely - noha még érezhető rajtuk a szeretetének hordozói. Szerinte az otthon

223 Erdei Sándor: Tisztelet Petar Dobrović emlékének

birtoklása a képzőművészeti alosztály társa­ tották meg a szakszervezeti otthonban. Eb­ dalmi elismerését jelenti. ből kitűnik, hogy a tárlatokat szinten minden A társadalmi szervek éppen ezekben és a alkalommal más és más intézmény látja ven­ következő, gazdaságilag elég ínséges néhány dégül. A katalógus szerint kilenc kiállító - esztendőben fordítottak legtöbbet a képző­ Demeter Erzsébet, Faragó Endre, Gustav művészek támogatására. A legjobb bizonyí­ Matkovic, Nick Emő, Szilágyi László, Iván ték volt ez arra, hogy a társadalom hozzá­ Tikvicki, Tóth Károly, Vass Kálmán és Marko állásától és nem csupán az anyagi lehető­ Vukovic - 60 képet mutat be. A munkák a ségektől függ a képzőművészet helyzete és festészet és a rajz csaknem minden techniká­ sorsa egy szűkebb vagy akár szélesebb kör­ jában készültek. Legtöbb volt az olajfest­ nyezetben. A későbbi, kevébé kedvező hely­ mény, majd az akvarell, a tempera és a pasz­ zet is ezt az állítást bizonyítja. tell, továbbá a tus- és szénrajz. Gustav Mat­ A képzőművészeti alosztály következő kovic nyolc művét állította ki. Blasko H. Voj- együttes kiállítását 1953. május 2-án nyi­ nic a Hrvatska rijec május 15-i számában

224 Matkovicról írva azt a megállapítást kockáz­ igényeit nem lehet kiegyenlíteni a hivatások tatja meg, hogy Jelena Čović akadémiai iránti elvárásokkal. festőnő után „az első komolyabb tehetség”. A Hrvatska riječ 1953. december 4-én V. Túlságosan szubjektív vélemény ez, hogy el B. (Blaško H. Vojnić) aláírással közöl beszá­ lehetne fogadni. Faragó a legfiatalabb kiállí­ molót a köztársaság napi tárlatról. Az alosz­ tó. H. Vojnić a legérdekesebbnek tekinti, de tály aktivitásáról, szabadkai, újvidéki és zom- Demeter Erzsébet képeit tartja a legsikerül­ bori kiállításáról és sikeréről szól, majd áttér tebbeknek. Ez utóbbi már a két háború kö­ a tárlat részletes ismertetésére. Almási Gá­ zött is hivatásos művészekkel állított ki és bor ezúttal is a milosevói emlékmű dombor­ hosszú visszavonultságát feladva ezen a kiál­ művűnek vázlatával és egy Shakespeare-fejjel lításon lépett ismét a nyilvánosság elé. A tár­ szerepel. Antun Bačić a népfölszabadító há­ lat végén 22 képet kisorsoltak. ború témakörét földolgozó kompozícióját és 1953. június 14-én újabb kiállítást nyitot­néhány - a katalógusban nem föltüntetett - tak a szabadkai festők a Színházi Ünnepi régi képét hozta el. Mihajlo Dejanović a Ju- Játékok alkalmával. A Városi Könyvtár ter­ gović anya halála című olajfestményében a meiben megrendezett tárlatra hat festő és cikkíró „az importált francia festészet míto­ egy szobrász hozta el újabb alkotását. A Ma­ szát” véli fölfedezni. Szerinte a kiállítás leg­ gyar Szó 1953. június 26-i ismertetése szerint sikerültebb alkotása Gustav Matković Őszi Oláh Sándor négy olajfestménnyel szerepelt, motívumai Petrik Pált két képe alapján Vaj­ Petiik Pál A színházból című képét állította daság egyik legjobb festőjének tartja. Oláh ki. Szilágyi Gábor több munkáját mutatta be. Sándor „országunkban egyike azon művé­ A kiállítás legszebb akvarellje VinklerlmreA szeknek, akik a legtöbb érdemet szereztek”. szőke haj című képe volt. Mihajlo Dejanović Cipészek című alkotását tartja legsikerültebb néhány újabb alkotással, Ivanyos Sándor pe­ alkotásának. Vinkler Imrétől egy tájképet és dig két olajfestménnyel és egy tusrajzzal je­ az Önarcképei véli legjobbnak. Marko Vuko- lentkezett. Az egyetlen szobrász, Almási Gá­ vićnak nagy jövőt jósol. A legjobb rajzolónak bor domborművázlattal és mellszoborral sze­ Ivan Tikvickit tekinti, jóllehet csak egy olaj­ repelt. Az alkalmi tárlat nem keltett nagyobb festményt és egy tusrajzot állított ki. Szilágyi visszhangot a sajtóban, a Hrvatska riječ is Gábor Apám című festményét szimpatikus­ csak néhány általános megjegyzésre szorít­ nak ítéli. Kuluncsics Andor művei közül az kozott. Önarckép nyerte meg a tetszését. Kubát Jó­ A köztársaság napi hagyományos kiállí­ zsef harmonikus tónusú képeit, Kalmár Fe­ tást az alosztály 1953. november 29-én nyi­ renc két rajzát, valamint Ivanyos Sándor és totta meg a szakszervezeti otthonban. Hu­ Faragó Endre munkáit emeli még ki az alko­ szonhat festő 65 munkájával, egy szobrász tások közül. pedig két alkotásával mutatkozott be. Kezdő V. B. beszámolójának egy-két kitételével amatőr és akadémiai festők közös föllépése a és „jóslatával” nem lehet egyetérteni, de ér­ tévesen felfogott demokratizmust tükrözi. deme, hogy a tehetséges és az autodidakta Oláh Sándor és Antun Bačić Balázs Gizivel festőket el tudta különíteni a passzióból fes- és Farsang Józseffel együtt! Az amatőrizmus tegető „vasárnapi” művészektől. tiszteletre méltó célkitűzései nem azonosak, 1954 nyarán - Palicsfürdő fennállásának nem is lehetnek azonosak a képzett és hiva­ százéves évfordulója kapcsán - a fürdő igaz­ tásos művészek feladataival és kötelezettsé­ gatósága rendezi meg a Képzőművészeti geivel! A jól felfogott kulturális tömegesség Alosztály tagjainak kiállítását. A katalógus (nem „tömegkultúra”!! útjait és színvonal­ szerint 14 hivatásos és autodidakta kiállító

225 összesen 39 művel, éspedig 32 festménnyel, közölt méltatása szerint - az impresszioniz­ két grafikai munkával és öt szoborral mutat­ mus kezdeti szakaszának hatása alatt festik kozott be az augusztus 8-a és 31-e között tájképeiket és csendéleteiket, jóllehet néme­ megrendezett tárlaton, amelyről L. E. (Lé- lyiküket a figurális festészet is foglalkoztatja. vay Endre) Festők Palicson című írásában Sáfrány elsőként Petrik Pál tájképeiről szól. 1954. augusztus 29-én számol be a 7 Napban. Megállapítja, hogy kevésbé kötöttek. A szín­ Miután kifejti, hogy a vegetáló Bácskai Kép­ házi festés hatását aggasztónak tartja. Mihaj­ tár mellett kellenek az új színek és az új lo Dejanovic két képpel szerepel. Palicsi tája hangok, megállapítja, hogy a szabadkai kerek, egész alkotás. Vinkler Imre képei ré­ képzőművészek palicsi összefogása meg­ szesítik a nézőt a legkellemesebb meglepe­ nyugtatóbb eredményt hozott, mint az előző tésben. Tájképeit és csendéletét a meleg, év őszén. Igaz, sem Almási, sem Petrik nem harmonikus színek jellemzik. Önarcképéi és tették közszemlére legjobb alkotásait, csu­ Balettjét kiemelve megállapítja, hogy ezek­ pán részvételükkel erősítik a mezőnyt. A kel a munkáival „új utakra tör”. A kiállítás művészek nem is hiszik, hogy egy elnagyolt, sokrétűségét Sáfrány szerint Vass Kálmán vázlatos mű mennyire lerontja a hatást. Vink- és Oláh Sándor sokban gazdagítja. Oláh ké­ ler Imre esetében a szigorú mérce jutott kife­ pein a régi müncheni festőiskola gondos jezésre. Nem termékeny, de fejlődik, és saját megmunkálását, Vass festményein a líraisá- útjait járja. Petrik Pál Tánca szilajságot és got véli felfedezni. Gustav Matkovié is a régi ritmust szuggerál, Körhintájának remek a té­ festőiskola felé fordult. Ivan Tikvicki tájké­ mája, de elnagyolt a kidolgozása. Demeter pei tehetségét bizonyítják. Marko Vukovic Erzsébet csak egy csendélettel szerepel, ez Nemzetközi útja említésre méltó. Kubát Jó­ azonban olyan, mint a női lélek rajza. Marko zsef kompozícióját szerencsés megoldásnak Vukovic képei megragadják a nézőt, de for­ tartja. Tóth Károly Virágcsendélete a tárlat manyelve olykor felemás. Mihajlo Dejanovic legszebb ilyen témájú műve. Demeter Erzsé­ legjobb képe a Topolyai falurészlet. Szilágyi bet virágcsendéletei megszokottságuk miatt Gábor „csapongó művésziélek”, akitől joggal modorossághoz vezetnek. Faragó Endre se­ többet vár a műpártoló közönség. Oláh Sán­ lyemmozaikja figyelemre méltó, Kapálás cí­ dor - régi kedves motívumai mellett - a mű képe viszont nem sikerült. De Negri End­ Bunyevác nők az öltözőben című, népviseleti re, Szilágyi László, Kuluncsics Andor és Milán jellegű, nagy formátumú képét állította ki. Mijačević képeit elmarasztalja, sőt támadja Vass Kálmán, Kubát József, Tóth Károly Sáfrány. Szerinte így, együttesen, a kispolgári munkáival szemben kétségeit fejezi ki a re­ ízlés kielégítésére törekszenek. Rontják a cenzió írója. Kalmár Ferenc jelentkezését közönség ízlését. Kalmár Ferenc ezúttal mint üdvözli, mert a szobrok ritkaságszámba szobrász is jelentkezik. Komédiását tartja mennek tárlatainkon. Almási Gábor három Sáfrány a legsikerültebbnek három alkotása művét, két portréját és egy figuráját állította közül. Recenziójának végén egységesebb ki. Ezekről nem mond véleményt Lévay színvonalú kiállításokat követel. Az éles han­ Endre. gú, helyenként kíméletlen bírálat szokatlan A képzőművészeti alosztály 1954. évi ha­ volt a szabadkai művészeti körökben, s ellen­ gyományos köztársaság napi kiállítását az tétes reagálást váltott ki. újonnan megnyílt Városi Kiállítási Csarnok­ Lényegében ez a tárlat jelentette a kép­ ban rendezték meg. Tizenhét festő és szob­ zőművészeti alosztály tagjainak utolsó közös rász 45 munkáját hozta el, akik - Sáfrány föllépését. A megcsappant anyagi támogatás, Imrének, a 7 Napban 1954. december 5-én az egyetértés hiánya, a fölszínre került kon­

226 Petrik Pál munka közben

cepciós ellentétek megosztottsághoz vezet­ 7-8. számában írt róla beszámolót. Ebből ki­ tek. Az „idillikus” együttélés véget ért. 1955- tűnik, hogy az amatőrök bemutatkozásán 14 ben még nem oszlott föl, de nem is fejtett ki kiállító 50 képpel szerepelt. érdemleges tevékenységet. A tagok közül A csoport közben változott összetételé­ többen a Testvériség-egység Vasutas Köz­ ben, és 1957 májusában még egy visszhang művelődési Egyesületbe léptek át. A ti­ nélküli kiállítást rendezett. A két közös fellé­ szavirág-életű csoport 1956. június 2-án a pés a szabadkai képzőművészeti élet rövid Városi Kiállítási Csarnokban rendezte meg epizódjának tekinthető. A festők nagy része első tárlatát. Mihajlo Dejanovic a Rukovet rövidesen ismét újabb csoportosuláshoz csat­

227 lakozik, vagy önállóan próbál meg érvénye­ Hivatalnoknő: „Állandóan kínoz a kér­ sülni. Jellemző, hogy az amatőrök és nem dés: miért a nagy szakadék a kép és a szem­ hivatásosak nem veszik igénybe a mesterek lélő között...” oltalmát és nem kérik ki tanácsaikat, sőt A cikkíró szerint az ilyen kiállítások mégis egyesek, akik megkezdték a tanulást - pél­ szükségesek, csak meg kell magyarázni a mű­ dául Matkovié, Bijelié egykori tanítványa -, vészetet. A gyár közönségének egyébként Al­ megszakították tanulmányukat. A később je­ mási és Mijacevic alkotásai tetszettek, de sokat lentkezők, akiknek igényei hasonlók voltak a beszéltek Szilágyi Gábor Tél című munkájáról tanult, hivatásos művészekéhez, szintén le­ is, melynek színei hideget árasztottak. mondtak továbbképzésükről. így néhányan A következő tárlatot is a csarnokon kívül megrekedtek fejlődésükben. rendezték meg. Öt fiatal festő és grafikus a A Művelődési Szövetség munkájának sor­ palicsi parkban állította ki képeit. A 7 Nap vadásával, majd teljes megszűnésével az alosz­ 1958. június 22-i számában L. E. jó ötletnek tály tagjai egy ideig magukra maradtak, majd tartja, hogy a képeket a fák alatt függesz­ újabb egyesületek és állandó kulturális intéz­ tették ki, így láthatják a sétálók. mények szárnyai alatt kerestek menedéket. Szabadka képzőművészeti életében az 1958 júniusában egy újonnan alakult szerv, a amatőr mozgalomnak jelentős szerepe volt a Műpártoló Egyesületek Szövetsége toborozta művészi színvonal meghatározásában - első­ össze a Szabadkán élő alkotókat, hivatásos művé­ sorban a hivatásos művészekkel való együtt­ szeket és amatőröket, hogy művöket „vándorkiál­ élése korszakában. - Az alosztály megszű­ lításokon” mutassa be a szabadkai üzemek dolgo­ nése ennek voltaképpen véget vetett. A kö­ zóinak. A kezdeményezés azért figyelemre méltó, vetkező években még számos amatőr cso­ mert ez volt az első kísérlet, hogy a művészi alko­ port jött létre és szűnt meg. A rajztanfolyam tásokat közelebb vigyék a közönséghez, a munkás­ - és a belőle kinövő képzőművészeti alosz­ osztály soraiban találjanak olyanokat, akik ér­ tály - is elsősorban azért került előtérbe a deklődnek a képzőművészeti alkotások iránt fölszabadulás utáni időszakban, mert az első A Budućnost Bútorgyárban rendezett kiál­ intézmény működését jelezte, felölelve a hi­ lításon Almási Gábor, Petiik Pál, Milán Mija- vatásos és nem hivatásos művészeket. čević, Szilágyi Gábor, Ivan Tikvicki, Marko Vu- kovié, Faragó Endre, Demeter Erzsébet, Mihaj­ lo Dejanović, Kalmár Ferenc, Tóth Magdolna, A Városi Múzeum képzőművészeti Vass Kálmán és Kubát József mutatták be tevékenysége - A Bácskai Képtár munkáikat. Kritikát ezúttal a gyár dolgozói újjáéledése és megszűnése mondtak a képekről, szobrokról, kerámiatár­ gyakról. A Subotičke novine 1958. június 6-i számában fejtették ki véleményüket: A Város Múzeum története fél évszázad­ Egy fiatal hivatalnoknő: „Keveset értet­ dal megnyitása előtt kezdődik. Évtizedeken tem meg mindebből, amíg meg nem magya­ át a gimnázium szertárában, a könyvtár fo­ rázták..:” lyosóin és a városháza padlásán porosodtak a Egy munkás: „Csak arról beszélhetek, képzőművészeti alkotások, a régészeti lele­ amit fölfogok, másról nem kívánok...” tek és a magánadományokból származó gyűj­ Technológus: „Az ilyen kiállítók távol áll­ temények. nak a munkásoktól... Úgy gondolom, hogy' A második világháború után a helyzet eszméknek és filozófiai gondolatoknak gyökeresen megváltozott. A Városi Népföl­ könyvben van a helyük...” szabadító Bizottság 1945-ben összegyűjtötte

228 a szétszóródott muzeális értékek egy részét ben jó néhány művész, közöttük Ivan Taba- és [elsőbb, kerületi (NB 26309/1945) meg­ ković és Milán Konjović Palicson dolgozott keresésre válaszolva (31930/1945), október és több alkotással gyarapította a képtár 20-án keltezett levelében értesíti a címet, hogy gyűjteményét. A következő évben már nem a közművelődési osztály birtokában van a Voj- hívtak képzőművészeket Palicsra. nich Oszkár-féle egzotikus gyűjtemény és a A Városi Múzeum 1948. november 29-én különböző helyeken összeszedett 50 művészi nyílt meg a közönség előtt. Ezt megelőzően festmény. Ebben az iratban értesítik a felettes a rajztanfolyam első, 1948 februárjában meg­ hatóságot a Palicson levő, Milekic-féle Bácskai tartott kiállításán azonban már vásárolt fest­ Múzeum siralmas állapotáról is. ményeket. Saját helyiségeiben, az erre a cél­ A következő három évben a városi nép­ ra kiválóan alkalmas Raichle-palotában bizottság közművelődési osztálya továbbra azonban mégis csak egy évvel a megnyitás is gondot fordított a szétszóródott és meglelt után vált lehetővé képzőművészeti tárlat múzeumi értékek begyűjtésére és őrzésére. megrendezése. Ezt megelőzően birtokába Ez tette lehetővé 1947-ben a múzeum szer­ került a városháza helyiségeiben és padlásán vezésének megkezdését a Raichle-palotá- porosodó értékes festmények és más alkotá­ ban. 1948. április 24-én meghozták a Városi sok egy része. 1949. október 28-án a Hrvats­ Múzeum alapításáról szóló népbizottsági ka riječ hírül adja, hogy többek között Mária határozatot is. Terézia művészi értékű, életnagyságú port­ A Városi Múzeum művészeti osztálya ala­ réja, a Jovan Nenad-emlékmű három figu­ pításától kezdve két alapvető irányban fej­ rájának gipszöntvénye ezentúl a múzeum tu­ lesztette képzőművészeti tevékenységét: el­ lajdona. (A szoborcsoport Pallavicini, Mária sősorban saját galériájának létrehozása volt Terézia képmása Than Mór alkotása.) a cél, ami nem volt könnyű feladat, hiszen az A Városi Múzeum igazgatójának 357. induláskor nagyon is heterogén anyaggal számú, 1949. december 31-én keltezett és a rendelkezett. További gyűjtéssel és vásárlás­ városi népbizottságnak küldött évi jelentése sal bővítette a képtárat. Ez azonban nem szerint az intézmény 231 műtárggyal rendel­ kizárólag anyagi okok, hanem megfelelő kezett, ebből 32-t 1949 folyamán szerzett be. szakember hiányában csak évek múlva kere­ (Nem a múzeum kép- és szoborállomá­ kedett ki egésszé. A képzőművészeti tevé­ nyának tényleges mennyiségéről van szó, kenység másik iránya tárlatok réndszeres mert időközben a múzeum égisze alatt újra megrendezése volt. A múzeum igazgatósá­ megnyílt Palicson a Milekic-féle Bácskai gának álláspontja kezdettől fogva azt a tö­ Múzeum galériája.) rekvést tükrözte, hogy elsősorban tanult al­ A városi népbizottság 1095/1949 számú kotók műveinek adjon helyet. Ez a kiállítási aktacsomójában található a Városi Múzeum politika érvényesült a későbbiekben is, ami 154/1 számú, április 22-én keltezett jelentése, gyakran heves vitákat váltott ki. A múzeum melyben az intézmény értesíti a népbizottság 1949-ben Palicson villát bocsátott az itt tar­ közoktatási osztályát, hogy a Milekic-féle tózkodó jugoszláv művészek rendelkezésé­ gyűjtemény - Bácskai Képtár elnevezéssel - re. Az elképzelés szerint egy-egy művész 30 1949. május 1-jén ismét megnyílik. Ugyanott napig maradt volna a fürdőhelyen, ennek található a városi népbizottság közoktatási fejében legalább egy művet ajándékoz a osztályának 20612/26 számú, a Vajdaság Au­ múzeum képtárának. A szép elképzelés - tonóm Tartomány Közoktatási Osztályához az első művésztelep megalakításához veze­ intézett jelentése is. A címzettet a Bácskai tett volna - nem valósult meg, pedig 1950- Képtár megnyitásáról értesítik.

229 A kél háború közölt létesült, sok gonddal anyagot sem rendezhették. Az 1951. évi je­ küszködő, a háborús években bezárt magán­ lentés szerint a rendelkezésre álló anyagból képtár megnyitásáról kimerítő beszámolót kö­ 56 festményt és szobrot állítottak ki. Megem­ zöl a Hrvatska riječ 1949. május 13-i számában. líti továbbá, hogy senki sem foglalkozik az A tudósítás megemlíti, hogy a műtárgyakat a anyag tudományos földolgozásával. Azt az képtár öt helyiségében helyezték el. Egy helyi­ elképzelést ismerteti, hogy a gyűjteményt a séget Đorčte Jovanović szobrász munkái foglal­ szabadkai származású képzőművészek alko­ nak el, négy termet Pavel Đurković, Petar Pilić, tásainak begyűjtésével szeretnék gazdagíta­ Nikola Aleksić, Štipan Kopilović, Milan Konjo- ni. 1953-ban 305 műtárggyal rendelkezik a vić és más bácskai alkotó 49 festménye és rajza múzeum. A teljes anyagot rendezték és lel­ tölt be. A képtár, melynek vezetésével tulajdo­ tárba vették. 1956-ban 321 műtárgyról szól a nosát, dr. Jovan Milekiéet bízták meg, rövide­ jelentés. Három év alatt csak 16 darabbal sen újabb műtárgyakkal gyarapszik. gyarapodott. Ennek azonban nincs különö­ Az 1949. évi múzeumi jelentés szerint a sebb jelentősége, mert az intézmény egyéb megnyitás évében (8 hónap alatt) a képtárat osztályainak feltöltése lehetetlenné tette a 17 486-an keresték fel. Az 1950. évre vonat­ képtár bővítését. Az 1957. évi jelentés jól kozó, 370. számú múzeumi jelentés szerint a tükrözi a képtár állapotát, rendezetlenségét Bácskai Képtár 160 műtárggyal rendelke­ és koncepcióhiányát. A dokumentumból ki­ zett, látogatóinak száma pedig 35 827 volt. tűnik, hogy a képtár Tiziano-, llamand, né­ Az iskolák csoportlátogatást szerveztek. met és holland iskolából származó képpel A kezdeti siker nem folytatódott a követ­ rendelkezik, birtokában van néhány múlt kező években. Az érdeklődés 1951-től lany­ századi szabadkai előkelőségeket ábrázoló hult, mivel a tulajdonosnak nem állt mód­ portré, melyek szerzői ismeretlenek. Nem jában a képtár anyagának bővítése. A városi kétséges, hogy a festmények a Rudics-hagya- népbizottság utasítására 1953-ban a Milekié- tékból kerültek a múzeumba, amely - szak­ képtár múzeumi részét a Városi Múzeumba ember hiányában - sem azok eredetét, sem szállították. A népbizottság utasította a mú­ alkotójukat nem kutathatta föl. Végül meg­ zeumot, hogy a galéria vezetésére új igaz­ említi a jelentés, hogy a képtár a vajdasági gatói testületet állítson. Mivel az utasítás, il­ alkotók műveit kívánja fölvásárolni. Ez letve álláspont nem járt eredménnyel, dr. Mi- újabb, nyilvánvalóan irreális koncepcióra lekié 1954-ben megkezdte képtárának föl­ utal. számolását. Az értékes képek nagyobb része Az adott és szűk kereteken belül a mód­ pénzhiány miatt nem a Város Múzeum birto­ szeres munka csak 1961-ben kezdődhetett kába, hanem a Matica srpska újvidéki képtá­ meg, amikor a művészeti osztály élére a város rába került. A Városi Múzeum csak néhány első okleveles műtörténésze, Béla Duránci szabadkai alkotó művét vásárolta meg. Ak- került. Az általa írt évi jelentés szerint azon­ sentije Maródié festményeiből és rajzaiból nal az anyag szelektálásába fogott, mert 1961 csupán egy maradt Szabadkán. A Bácskai végén csupán 222 festmény és 20 szobor sze­ Képtár tehát négy év után megszűnt. A város repelt a leltárban. A rendelkezésére álló ki­ értékes alkotásokkal és egy intézménnyel állítóteremben 20 régi alkotás, a múzeum lett szegényebb. más helyiségeiben még nyolc festmény és hét A múzeum képzőművészeti gyűjteménye szobor kapott helyet. A helyiséghiány nem csak túlzással volt képtárnak nevezhető. tette lehetővé a képtár fejlesztését, viszont a Több mint egy évtizeden át nem volt rend­ kiállított és a raktárban porosodó anyagot szeres a gyűjtés, szakember hiányában az rendezték, ugyanakkor kialakult egy kon-

230 ccpció, amely megtelek) mederbe terelte a gyarapítani. A központi sajtó ugyanis mellőzi további munkát. A Duránci által 1965. de­ a vidéki képzőművészeti élet ismertetését, ez cember 14-én keltezett (02-250/2 szám alatt - a vitázók szerint - a nemzetiségi kultúra iktatott) és 1966-ra vonatkozó munkaterv mellőzését jelenti. A Vajdasági Magyar Kép­ kétirányú kutatómunkái irányozott elő: a tár sorsának aktualizálása tehát társadalmi Szabadka területén kialakult képzőművésze­ kérdés. Duránci távozásával a képzőművé­ ti éleinek és a XIX. század közepétől a máso­ szeti osztály éléről elvesztette aktualitását ez dik világháború végéig Vajdaságban működő a vállalkozás. magyar nemzetiségű művészek tevékenysé­ 1972-re már 443 képzőművészeti alkotás gének tanulmányozását. Természetesen ki­ van a képtár birtokában. A szabadkai alko­ állítások szervezése is szerepelt a tervben. tók részvételi aránya azonban alig változott Duránci megjegyzi, hogy képvásárlásra nincs (Múzeumi kalauz, 1972). A városháza helyi­ pénz, pedig legalább Maródié két festményét ségeinek elfoglalásával felcsillant a remény, meg kellene venni. Marodic-alkotások vé­ hogy a Helytörténeti Képtár és az időközben telére még 1967-ben sem kerülhetett sor. Az ajándékba kapott Husvéth-hagyaték, vala­ az évi jelentés viszont egy pozitív változást mint a Vajdasági Magyar Képtár megfelelő tartalmaz: a művészeti osztály raktárát át­ otthonra talál. A remény azonban gyorsan költöztették a régi városházára, és december szertefoszlott. A helyiségek hamarosan szűk­ 22-én megnyílt tíz irodahelyiségben a felállí­ nek bizonyultak, és a múzeum, valamint a tott ú j képtár. Egyik termében a külföldi mű galéria nem fejthetett ki olyan tevékenysé­ vészek alkotásai kaptak helyet, négy helyiség get. melyet a fölgyülemlett értékes anyag pedig a szabadkai művészek alkotásainak ju­ megérdemelt. tott. Egy teremben csak Oláh Sándor-műve- ket láthatott a közönség, négyet viszont a Képzőművészeti Találkozó részére tartottak A Városi Múzeum kiállításai fenn. Később a Helytörténeti Képtár javára megváltozott a helyzet. A képtár első kiállításán mintegy 100 al­ A múzeum megnyitásának egyéves évfor­ kotás került helyére. A többi (200) a rak­ dulóján, 1949. november 29-én az intézmény tárban maradt. Említésre méltó, hogy a kép­ kiállítótermében megnyílt a Szabadkán mű­ tár birtokában levő műtárgyak közül 120 sza­ ködő, illetve a szabadkai származású kép­ badkai alkotók műve volt. zőművészek egy csoportjának tárlata. A ki­ A Magyar Nemzeti Galéria kérésére Du­ lenc alkotó - hét festő és két szobrász - aka­ ránci 1967-ben begyűjtötte Nagy István démiát végzett vagy akadémiai tanulmányo­ (1873-1937) kiváló magyar festőművész Vaj­ kat folytató művész. A szabadkai közönség­ daságban föllelhető festményeit. Egy részét nek először nyílt alkalma arra, hogy betekin­ kiállították Szabadkán. tést nyerjen az itt élő, a városban letelepe­ Még a Vajdasági Magyar Képtár kibon­ dett vagy innen elszármazott művészek mun­ takozása előtt, 1969 áprilisában vita kezdő­ kájába. dött a képtár téladatáról és jellegéről. A A Híd 1949. decemberi számában e könyv 7 Nap 1969. április 17-én, majd május 9-én szerzőjének a tollából jelent meg kimerítő közli Szilágyi Gábor, illetve Ács József hoz­ beszámoló a tárlatról. Az írás szerint a kiál­ zászólását. A lényege: a képtár nem lehet lítók: Boschán György, Mihajlo Dejanovic, csupán a régmúlt alkotóinak szemléje. Anya­ Hangya András, Ivanyos Sándor, Stevan Je- gát állandóan újabb szerzők műveivel kell novac, Radoslav Kém, Oláh Sándor festők,

231 valamint Almási Gábor és Ana Beslic szob­ het a fejlődés útjára. Szobrai közül a Paraszt­ rászok változatos és érdekes anyaggal mutat­ lány és az Iskolás fiú a legkiforrottabb. A koztak be. A kiállított 50 munka kiegyensú­ kiállítók többsége - a recenzió szerint - fia­ lyozott színvonalat képviselt, még ha nem is tal, fejlődésre képes. Ha törekvéseikhez az volt mindegyik egyformán értékes mű. Bo- illetékes intézmények támogatása is hozzájá­ schán György vásznai a fiatal festő további rul, az eredmény föltétlenül pozitív lesz. fejlődéséről tanúskodnak, tehetsége egyre A tárlat - a siker ellenére - nem lett ha­ jobban kifejezésre jut. Különösen a Fiatal gyományos. A legközelebbi kiállításról már színész arcképe emelkedik ki. Mihajlo Deja- hiányoztak azok a képzőművészek, akik Sza­ novic párizsi diák. Művészi kibontakozását a badkáról elszármaztak. Ok később csak háború gátolta. Egyes olajképei mesterkél­ időnként állítanak ki szülővárosukban. ten primitívek; Favágók című pasztellje fi­ A múzeum galériája továbbra is a hivatá­ nom művészi érzékre vall. Hangya András, sos művészeknek nyújt bemutatkozási lehe­ aki a háborús években teljesen visszavonult tőséget. A következő közös tárlatra az 1950. a festészettől, nem talál könnyen magára a július 7-i ünnepság nyújt alkalmat. Az előző fölszabadulás utáni időszakban, de régi alko­ évi köztársaság napi kiállítás részvevői közül tásait túlszárnyaló anyaggal állt a közönség ott vannak mindazok, akik Szabadkán élnek: elé. Három kiállított képe közül a Zágráb Mihajlo Dejanovic, Ivanyos Sándor, Stevan környéki tájkép a legsikerültebb. Ivanyos Jenovac, Oláh Sándor és az egyetlen szob­ Sándor öt akvarellt állított ki. Témáit az rász, a még akadémiára járó Almási Gábor. életből meríti, de képeiben túlteng a dekora­ Hosszú idő után ezen a tárlaton jelentkezik tív elem. Stevan Jenovac kultúrált, nyugtalan ismét Jelena Covic, a müncheni akadémia festőegyéniség. Bunyevác leány című olaj­ egykori tanítványa, akit betegeskedése gátol festményével megpróbált a realista festészet meg művészeti tevékenységében. keményebb talajára lépni - nem teljes siker­ A kiállítással kapcsolatban nem jelent rel. Legjobb alkotása az lkai utcarészlet és az meg érdemleges méltatás a sajtóban. A lkai romok című, meleg tónusú olajfestmé­ Hrvatska rijec 1950. július 6-án a résztvevők nye. Radoslav Kern négy tájképe annak bi­ nevét regisztrálva megjegyzi, hogy a tárlat zonyítéka, hogy komolyabb művek alkotásá­ népeink egységének erősítéséhez járul hoz­ ra képes. Kár, hogy csak néhanapján nyúl az zá. ecsethez. „Oláh Sándor mellett egész nem­ Amint ez a kiállítás bezárul, a múzeum a zedékek nyerték el a képzőművészethez Szerbiai Képzőművészek Egyesülete szükséges alapismereteket. A müncheni is­ (ULUS) tagjainak rendez tárlatot. Belgrádi, kola higgadt tárgyilagossága adott impulzust újvidéki és zombori bemutatkozásuk után a művészi útjához és... máig hű maradt ehhez 60 kiállító 90 munkáját láthatják a szabadkai az irányhoz.” A mai életből származó munkái érdeklődők. A Hrvatska rijec 1950. július nem hatnak olyan hitelesen, mint az Apám 21-i számában K. D. aláírással megjelent című pasztellje és az Antunovic utca című recenzió szerint a bemutatott vásznak, grafi­ olajfestménye. Ana Beslic szobrásznő nem­ kák és szobrászati alkotások művészi átélés­ rég fejezte be akadémiai tanulmányait és Ro- sel fejezik ki a népfölszabadító harc és a há­ sandic mester műhelyében dolgozik. Eddig ború utáni szocialista építés egyes mozzana­ nem ismerték műveit. Annál kedvezőbben tait. hatottak kiállított szobrai. Leányfeje finom, Az 1950. év Szabadka képzőművészeti jó munka. Almási Gábor az akadémián tanul. életében még egy jelentős eseményt hozott. Az iskola után nagyobb felkészültséggel lép­ A Tartományi Végrehajtó Bizottság szep-

232 Hangya András: Zenekar Petrik Pál: Körhinta

Gustav Matkovié: Tájkép Stcvan Jenovac: Tehenek (Városi Múzeum, Szabadka) Mihajlo Dejanović: T2j (Városi Múzeum,Szabadka) Sáfrány Imre: Szamártövis Vinkler Imre: Híd a Szajnán (Városi Múzeum, Szabadka) Szilágyi Gábor: Kompozíció (Városi Múzeum , Szabadka) Torok Sándor: Hétköznap a világűrben (Városi Múzeum, Szabadka) teraberben néhány szabadkai művelődési önálló kiállítása. Blaško H. Vojnić nem mu­ dolgozót jutalomban részesített. A legna­ lasztja el megjegyezni a Hrvatska riječben gyobb pénzjutalmat, 12 000 dinárt Oláh Sán­ január 25-én közölt előzetesében, hogy a dor festőművész kapta. Az első ilyen ter­ szabadkai festőnek 12 éve nem volt önálló mészetű díj volt ez számára, ami valószínűleg kiállítása. Dejanovic 56 képpel mutatkozik enyhítette korábbi sérelmeit. be. Vojnić ismertetőjében többet foglalkozik A Városi Múzeum igazgatósága 1951-ben a festő személyi adataival, mint műveivel. a népi forradalom ünnepét tekintette megfe­ Április 13-tól egy másik Szabadkára tele­ lelő alkalomnak arra, hogy összehozza a sza­ pedett festőművészt, a zombori származású badkai képzőművészeket. Joso Sokcic a Le- Stevan Jenovacot, a Népszínház díszletter­ topis Matice srpske 1951. évi szeptemberi vezőjét látja vendégül a múzeum galériája. A számában írt róluk. Hatan hozták el 34 alko­ Hrvatska riječ előzetesében D. Đ. ismerteti a tásukat. Elsőként Jelena Covicot említi, aki festő pályafutását. Művei közül a Szabadkai már nem képes az ecsettel bánni, de korábbi motívumot, a Kertet és a Női aktot tartja fi­ kiállított munkái, a Termésbehordás,Az erdő gyelemre méltónak. A francia impresszionis­ és a Tanulmányfej figyelemre méltó alkotás. ta iskolán nevelkedett, lírikus beállítottságú Mihajlo Dejanovic kellemes meglepetés gro­ Jenovac csak öt évet élt Szabadkán, de akti­ teszk vásznaival, mint amilyen például a Pat­ vitásával és hátrahagyott munkáival mély kányvadászat. Hét képe közül az M. V asz- nyomot hagyott maga után. szony képmása emelkedik ki. Ivanyos Sándor A múzeumban egymást váltották a kiál­ Mosónő és Az én udvarom című grafikáival lító művészek az 1952. képzőművészeti idény juttattja kifejezésre tehetségét. Sokcic úgy kezdetén. A művelődési intézmény ezzel véli, hogy a művész az utóbbi években jelen­ akarta pótolni azt a hiányérzetet, mely saját tős előrehaladást mutat. Stevan Jenovac arc­ galériájának szegénységéből és rendezetlen­ képfestőként mutatkozott be, de tetszetős a ségéből eredt. Piros udvar című olajfestménye is. Oláh Sán­ 1952 májusában két vendégművész, Anki- dor, bár arcképfestő, csak egy portrét küldött ca Oprešnik és Milán Kerac újvidéki festő­ a tárlatra. Sétaerdő című műve jól képviseli művészek rendeznek tárlatot a múzeum ga­ alkotóerejét. Almási Gábor szobrász Vasút­ lériájában. A mintegy 30 képből álló kollek­ építők című kompozíciója remek munka. A ció szokatlan, új és erőteljes színeket va­ Leány lapáttal és az Asszony köcsöggel jól rázsolt a látogatók elé (Hrvatska riječ, 1952. kifejezi az akadémián szerzett tapasztalatait. május 16.). Sokcic szerint kívánatos lenne, ha a múzeu­ Az évad legjelentősebb és legnagyobb mon kívül mások is vásárolnának a kiállított eseménye a városon és a múzeum falain kívül művekből. zajlott le. Hogy mégis a Városi Múzeum te­ A tárlatot követően, 1951 augusztusában vékenysége kapcsán említjük meg, azért van, elhunyt Jelena Covic Szabadka első festő­ mert ez az intézmény is közreműködött a művésznője, a művészgárda legidősebb tagja. szervezésben. A vajdasági hivatásos művé­ A Hrvatska rijec október 5-i számában V. H. szek találkozójáról van szó. A hírverés után, B. emlékezik meg róla. Egyebek között meg­ 1952. június 26-án kezdődtek és szeptember említi, hogy 2000 eredeti képet és másolatot végéig tartottak Palicson a Magyar Ünnepi készített. Játékok. Ennek keretében rendezték meg a A Városi Múzeum galériájában 1952. ja­ Vajdasági magyar képzőművészek kiállítását. nuár 27-én megnyílik Mihajlo Dejanovic fes­ A 7 Nap július 6-i számában megjelent írás tőművésznek, a tanítóképző rajztanárának szerint az „Ünnepi Játékok egyik legkiemel­

233 kedőbb sikere és legreprezentatívabb érté­ csoportosítottuk, hogy bemutatható legyen a ke” a kiállítás volt. fejlődés.” Az élők közül Hangyát tartja a leg­ Újszerűén hatott, hogy - saját értékelé­ érettebbnek, de Almási szobrászata is ko­ sük helyett - a 7 Nap munkatársai a kiál­ moly értéket jelent; kibontakozása ezután lítókat és zsűritagokat szólaltatták meg, akik következik be. nem csak a tárlatról, hanem általában a kép­ Sáfrány Imre a kiállítás jelentőségét ab­ zőművészetről is kifejtették véleményüket. ban látja, hogy először átfogó jellegű. Egy B. Szabó György a következőképpen össze­ kérdésre válaszolva kijelenti: „Nem tudtam gez: „Összeszedtük az elhunytak, Nagyapáti, kibékülni az akadémia irányzatával.” A Füg­ Pechán József, Farkas, Bicskei, Eisenhut és a getlenekhez csatlakozott, és az új irányzatok zentai Tóth József szobrász műveit és úgy mellett tör lándzsát.

234 Hangya András szerint ezen a kiállításon A következő kiállításra is a Városi Mú­ mindenki a maga ízlése és tetszése szerint zeumon kívül került sor. 1953. május 16-án a íogadja el a különböző festői irányzatokat. Városi Könyvtár helyiségeiben Mihajlo De- Az absztrakt festőkről a következőket janovic 35 újabb művét mutatta be. Olajfest­ mondta: „Picasso még eredeti módon adta a ményeket, akvarellekct, temperákat és raj­ társadalom káoszát. Ma ez már tömegfes- zokat láthatott a közönség. lészet.'Vlrv József úgy látja, hogy a közönség 1954 tavaszán nem mindennapos és jelle­ egy része még mindig azt tartja jó képnek, ge miatt kritika és ismertetés nélkül maradt amelyik közel áll a színes fényképhez. A mo­ tárlatot rendeztek Szabadkán. Hangya And­ dern élő festők közül Hangyát, Petriket, B. rás szabadkai származású. Zágrábba át tele­ Szabót és Sáfrányt emeli ki. pedett festőművész olaszországi tanulmány­ Egy héttel később folytatja körkérdését a útja után szeretett volna eljutni Párizsba, eh­ 7 Nap, és július 13-i számában újabb alkotók hez azonban nem volt anyagi lehetősége. El­ jutnak szóhoz. határozta, hogy egy zágrábi festőkollégájával Oláh Sándor, akinek nevét az előbbiekben a Partizán Kerékpárgyár költségén és kerék­ senki sem említette, a lakásán nyilatkozott: párján teszik meg az utat. Amikor a terv „Olyan városnak, mint Szabadka, fönn kellene Nagy Ferencnek, a 7 Nap igazgatójának a tartani egy plein air iskolát. Én nagyon szíve­ tudomására jutott, lebeszélte Hangyát a vál­ sen elvállalnám az iskola vezetését.” lalkozásról, és a kiállítás megszervezését vál­ Almási Gábor szobrász így vélekedett: lalta, hogy az eladott képek árából a két festő „Az absztrakt művészet dekadens forrásból lédezhesse a párizsi út költségeit. A kiállítás­ fakadt. Ez nem jelenti azt, hogy az absztrakt nak a Népegyetem adott otthont, a szabad­ törekvések mindig dekadensek.” kai üzemeknek eladott képek árából pedig a A zsűritagok is kifejtették véleményüket. művészek elutazhattak a francia fővárosba. Ilyen minőségben Milán Konjovic is megszó­ A Buducnost Bútorgyárgyár tulajdonába ek­ lalt. A fiatalabb festőnemzedék soraiból kor került Hangyának a velencei Szent elsőként Hangyát emeli ki, de Petrik, Sáfrány Márk-templomot ábrázoló pasztellje. Mivel és B. Szabó művészetét is nagyon becsüli. Az a tárlatot csak meghívott potenciális vásár­ idősebbek közül Oláh Sándort tartja példa­ lóknak rendezték, így sem a közönség, sem a képnek. sajtó nem értesült róla. A nyilatkozatok az új irányzatok iránti kü­ lönböző viszonyulást hozták felszínre, de az egyes festők megítélésében kialakult az egy­ A Kiállítási Csarnok működése séges értékrend, mely Hangya Andrást he­ lyezte az első helyre, utána Petrik, Sáfrány és B. Szabó következik. Miután a Városi Múzeum kiállítótermét a Az Oláh Sándornak kijáró elismerést és Művelődési Szövetség foglalta el, Szabadka tiszteletet csak Milán Konjovic adta meg. Vi­ kiállításra alkalmas terem nélkül maradt. szont Oláh javaslatának, hogy Palicson plein Ezért a városi népbizottság a korzó sarkán air iskolát kellene fölállítani, nem volt vissz­ levő, a Prokes-ház földszintjén megszűnt hangja. A palicsi Magyar Ünnepi Játékok vendéglő helyiségét kiállítóteremmé alakít­ alkalmával szervezett kiállítás a művek és al­ tatta át, és 1954. szeptember 12-én átadta kotók „konfrontálása” ellenére mérdföldkő rendeltetésének. Szabadka és Vajdaság képzőművészeti éle­ A Kiállítási Csarnokban két szabadkai tében. származású alkotónak, Ana Beslic szobrász­

235 Vinkler Imre Sáfrány Imre beszélget

nőnek és Boschán György festőművésznek lány lepkével frissessége és formai szépsége. rendeztek először kiállítást. A Hrvatska rijec Torna Rosandic büszke lehet tanítványára - 1954. szeptember 10-én V. R. aláírással kö­ írta Dejanovic. zöl róla előzetest. E szerint Ana Beslic mun­ Boschán György ellentétes temperamen­ kái alkalmat nyújtanak a képzőművészet új tumé művész, témáit racionálisan festi meg. irányzatainak a megismerésére. Boschán Utolsó bemutatkozása óta sokat fejlődött. György, a belgrádi Szépművészeti Akadémia Néha rideg, izgalma mérsékelt, és csak ese­ docense 30 olajfestményét mutatja be. Ér­ tenként adja át magát érzelmeinek. demleges méltatásra Mihajlo Dejanovic a Az akadémiát végzett két művész után a Hrvatska rijec 1954. október 1-jei számában Szabadkán élő, tanulmányait félbeszakító vállalkozott. Megállapította, hogy az előző festőt, Gustav Matkovicot látja vendégül a évben átlagos szintű kiállítások, majd az év Kiállítási Csarnok. Az 1955. január 9-én nyílt tavaszán Hangya és Sablic nyilvánosság elől tárlatról Milán Mijacevic ír a Hrvatska rijec sajnálatosan eldugott tárlata után a közön­ január 14-i számában. Matkovic 30 olaj­ ség melegen üdvözölte a Belgrádban élő két festménnyel, hét rajzzal és öt monotípiával művész tárlatát. Dejanovic szerint az 1948­ mutatkozott be első önálló kiállításán. A 1954 közötti, meglehetősen szeszélyes idő­ szerző szerint sokrétű és szélesebb értelem­ szak elmélyültebb tanulmányozásra szorul. ben realistának tekinthető. Különösen sike­ Ana Beslic Munkás II. című szobrának rea­ rültnek tekinti a Harambasic utca, a Zsinagó­ lizmusa éppen úgy élményszerű, mint a Kis­ ga és az Avalamozi című képét.

236 1955 márciusában ismét Mihajlo Dejano- Az őszi idényt a Szabadkáról elszármazott vic állít ki. B. I. aláírásával jelenik meg mél­ és a belgrádi akadémiát abban az évben el­ tatás róla a Hrvatska rijec március 18-i szá­ végzett fiatal festőművész, Tomislav Sebe- mában. Már az írás címe is jelzi, hogy szer­ ković önálló tárlata nyitja meg szeptember zője új Dejanovicot fedezett fel. Szerinte a 11-én. A Hrvatska riječ szerint 30 képpel szemlélő megdöbben a színek gazdagsága mutatkozott be. Már első kiállításán a látott láttán. Fölteszi a kérdést a festőnek: „Tuda­ világ higgadt, racionális, de eredeti festője- tában van-e a nagy változásnak?” A válasz: ként ismerhettük meg. A táj és a tárgyak „Eljött belső festői felszabadulásomnak az megfestéséhez egyaránt nagy felelősségér­ ideje.” zettel viszonyul. Április 16-án Sáfrány Imre a nyugtalan, A következő kiállító a két legaktívabb kutató temperamentumú festő Párizsi bo­ nem hivatásos festő, Marko Vuković és Ivan lyongások címmel mutatta be munkáit. A 35 Tikvicki volt. Még a gimnázium padjaiban képről B. Szabó György a 7 Nap április 24-i elkötelezték magukat az ecsettel. A fölsza­ számában elemző írásban számolt be. A be­ badulás után elsőként csatlakoztak a rajztan­ mutatott képanyagban három, egymástól folyamhoz, majd a képzőművészeti alosztály élesen elválaszható réteget vél felfedezni. Az keretében fejtették ki tevékenységüket. Az első réteg a Párizsba vitt provinciális fiktív 1955. szeptember 25-én megnyílt tárlatról a festői kísérletezés zsákutcáját mutatja (pél­ Hrvatska riječ szeptember 30-i számában K. dául az újságpapírra és divatlapokra festett aláírással jelent meg recenzió. csendélet, melyen a betű és a kép a festői A két amatőr festő után Mihajlo Deja- kötőanyag). Második rétegnek tekinthető a nović, PetrikPál, Vinkler Imre és Sáfrány Im ­ kiútkeresés, visszatérés a reális formákhoz. re kiállítása nyílt meg 1955. október 16-án. Ezekben a képekben a grafikai elemek jut­ Az eseményről Zlatko Kauzlarié számolt be nak túlsúlyba, a színek csak kísérői a feke­ a Hrvatska riječ október 21-i számában. De- tének. Ilyen alkotások az Önarckép, az Opera janovié munkái közül a tengerparti tájképet és a Bonne Nouvelle. A harmadik réteg a helyezi előtérbe. A legkimunkáltabb alko­ színes, egybefogott felületek egysége. A szin­ tásnak a Nő feketében című képét tartja. A tézis és az élmény végső kicsengése. A met­ Sárga ruhás nő színei miatt kiegyensúlyozat­ ropolis elembertelenedő valóságának szub­ lan. Petrik Pál egyszerű és higgadt. Festmé­ jektív meglátása. Egy művészi koncepció vi­ nyeit puha, gyengéd légkör hatja át. Figu­ lágos és tiszta megfogalmazását várja el Sáf­ rájában és Olajfaligeté ben erőteljes festői ránytól B. Szabó György. Hogy az előbbi temperamentum nyilatkozik meg. Sáfrány mennyiben tudta vagy akarta elfogadni az Imre képein még nem fedezhető fel egységes utóbbi követelményét, azt pályafutásának irányzat. Minden képéhez más módszerrel tüzetes elemzésével lehetne megválaszolni. nyúl. Nem szabadult meg a hazai és külföldi 1955 májusában Van Gogh holland szár­ mintaképek hatásától. Vajdasági táj című ké­ mazású világhírű festőművész reprodukciói pe közelíti meg leginkább festészetének kerültek bemutatásra. Vinkler Imre festő­ meghatározó pontjait. Vinkler Imre műve­ művész és pedagógus a Rukovet című sza­ iről az a véleménye, hogy nem csak témáiban, badkai folyóiratban fejtette ki véleményét a de stílusában is Párizshoz kötődik. Munkáin tragikus életű zseniről, akinek művészetét a sötétebb tónusok dominálnak. Csak ritkán humánusnak tartja, s amelyből a morális fedezhető fel valamelyik alkotásán egy élén- szépség árad. kebb szín.

237 Újabb tárlatra csak 1956. március 4-én lékezteti az olvasót a Népkörben 1938-ban kerül sor. Milán Besarabic belgrádi szobrász­ megrendezett tárlatra, amikor a két fiatal művész munkáiról L. E. (Lévay Endre) szá­ művész először mutatkozott be munkáival. mol be a 7 Nap 1956. március 11-i számában. Milyenné formálta őket az elmúlt 18 törté­ A Kispolgárok görbe tükörben című írás szer­ nelmi esztendő? - kérdezi Sáfrány. A vá­ zője megemlíti, hogy a vendégművész minia­ lasszal nem marad adós. Az a véleménye, tűr szobrokat állított ki, melyek egy modern hogy Ács lerombolta régi művészi hitvallását, Daumierre emlékeztetnek. A szobrocskák de egyszersmind újjá is építette. A felszaba­ merészek és változatosak. Szinte hihetetlen, dulás után fegyelmezetten kifejlesztett zsda- hogy így is lehet alkotni. Két helyi szobrász: novi-geraszimovi pillérekre építette festé­ Kalmár Ferenc, a Besarabic-tanítvány és a szetét - ezt sikerült lerombolnia. Utána len­ tanítvány tanítványa, Tóth Magdolna is kiál­ dületes konjoviéi ábrázolásmód következett. lított ekkor. Mihajlo Dejanovic a Rukovet Ezt most vetkezi le. Legújabb képeivel saját 1956. évi 6. számában hármójukról ír. Nincs talaján építi festészetét. B. Szabó György elragadtatva Besarabic szobraitól, csupán grafikáinak bemutatását képzőművészeti mesterségbeli tudását ismeri el. Szerinte Kal­ életünk jelentős dátumának tekinti. A mű­ már Ferenc, aki mint a szabadkai járás ösz­ vész - egyéb elfoglaltságai mellett is - egé­ töndíjasa bizonyos időt Besarabicnál tanult, szen egyéni módon variálja a fekete-fehér lényegében olyan autodidakta maradt, aki lehetőségeit. merészen nyúl a szobrászati problémákhoz. Ács és B. Szabó után ismét újvidéki művé­ Úgy látja, hogy Tóth Magdolna legértéke­ szek állítanak ki. Ezúttal is a kolléga, S. I. sebb a kiállítók közül, mert előkészületek (Sáfrány Imre) közöl beszámolót a 7 Nap nélkül közeledett a művészethez. 1956. május 13-i számában Egy kiállítás mar­ A festő kritikus írást közöl Sáfrány Imre gójára címmel. Szántóföldek elnevezésű, március 13-án A újvidéki négy művész: Jovan Soldatović megnyílt tárlatáról is, mégpedig a Rukovet szobrász - aki Sáfrány Imre szerint már le­ 1956. évi 3-4. számában. (E kiállítást elő­ vetkőzte az iskola hatását -, Boško Petrović - zőleg Belgrádban, az ULUS kiállítótermei­ a vívódó, de higgadságra törekvő festő -, Mi- ben láthatta a közönség.) Miodrag Protic ne­ livoj Nikolajevié - akinek pasztelljeit látva a ves műkritikus tollából a 7 Nap március 11-i recenzens fölkiált: „Végre fest!” - és Nikola számában jelenik meg recenzió. Protic Sáf­ Graovac - aki kolr rsztikus vásznait mutatta ránnyal kapcsolatban annak a véleményének be - túltömte a helyiséget, a föliratokat ha­ ad hangot, hogy „a naiv, nyugtalan, patetikus nyagul helyezte el. A tárlat ennek ellenére víziók tájképein, figuratív megoldásain és élményt jelentett a recenzensnek. csendéletein egyaránt kifejezésre jutnak”. Az ötvenes években gyakorlattá vált, Az expresszionista líra és infantilis kom­ hogy a képzőművészeti tárlatokról művész ponensek Sáfrány pátoszának különböző kollégák írnak bírálatot. A szabadkai sajtó­ megnyilvánulásai. Az ismert esztéta szerint ban ezzel háttérbe szorították a téma iránt még sok a véletlen, a befejezetlenség festé­ komolyabb affinitással rendelkező publicis­ szetében. tákat. 1956 májusában és júniusában a város A helyi festő tárlata után két ismert vaj­ sajtóorgánumában három képzőművész, De- dasági művész, Ács József és B. Szabó György janovié, Vinkler és Sáfrány közölt kritikát kiállítását 1956. április 22-e és 28-a között Miloš Babić Belgrádban élő festő második rendezik meg. Nagy késéssel, csak május 20- önálló kiállításáról, aki húsz év után mutat­ án ír róla Sáfrány Imre a 7 Napban. Em­ kozott be ismét a városban. Ezúttal kedve-

238 zőllcncbb fogadtatásra talált, mint 1937- módjáról írni, mert ez további fejlődését aka­ ben! A három festő kritikus közül Mihajlo dályozná. Dejanovic bizonyult a legobjektívebbnek. A Bogomil Karlavaris újvidéki tanár festő Rukovet 1956. évi 6. számában közölt ismer­ kiállítása szeptember 14-én nyílt meg. Sáf­ tetőjében három alapvető részre osztotta a rány Imre a Rukovet 1956. évi 9-10. szá­ retrospektív tárlat anyagát. Szerinte az első mában írt róla. Szerinte a tárlat bizonyos ren­ fázisba Babic a „transzponált kubizmusba” dezetlensége és túlzsúfoltsága ellenére híven sorolható munkákat helyezi, amilyen a fasiz­ tükrözi Karlavaris képzőművészeti látókö­ mus boschi, látnoki megjelenítése. A Béke­ rét. A művek túlzott higgadsága miatt elma­ zászló már plakátszerű. (Babic a Népszö­ rad a szemlélő izgalma, de az a fenséges meg­ vetség pályázatára küldte el ezt a munkát.) A döbbenés is, amit elvár az alkotástól. második korszakban festi a kisméretű táj­ A Kiállítási Csarnok 1956-ot határkövet képeket. Ezek őszinte, intim művek. 1948- jelentő közös tárlattal zárja. November 28- ban több érdeklődéssel fordult az ember fe­ án ugyanis megnyílt a topolyai művésztelep lé. Ezt őszintén, de melegség nélkül tette. A első szabadkai kiállítása. A résztvevők és al­ harmadik korszakba sorolt képekről lehetne kotásaik bemutatása helyett ezúttal idézzük a legtöbbet beszélni. Ezek jelenkori munkái, B. Szabó György Fekete tussal -fehérpapíron melyeket Nyugtalan köröknek nevezett el című, a 7 Nap 1957. január 1-jei számában Babic. Hová vezet az ilyen festészet - kérdi a megjelent elemző írásának néhány gondo­ szerző -, hiszen a kiállító az 1890-es pointil- latát. Szerinte a művésztelep látogatói föl­ lizmust kelti életre? Az anyag rende­ fedezték a síkság tájainak és embereinek vi­ zetlenségét föl is rója Babicnak. A két másik lágát. „Művésztelepek Vajdaságban? - teszi festő valóságos támadást intézett Milos Ba­ fel a kérdést, hogy mindjárt meg is válaszolja. bic ellen, aki ismét mutatkozni „merészelt” a - Igen, érzem, hogy egy korszerű művész­ városban. Festészete időközben túlélte az szemlélet itt születik: forr, erjed minden em­ ilyen hozzáállást. Hatalmas életművének ja­ berben és az alkotásokban. A valóság ost­ va része - özvegyének ajándékozása folytán roma sohasem volt izgalmasabb.” - a szabadkai Városi Múzeum tulajdonába Csak művésztelepekről van szó? Nem, került. ennél többről. Ez mozgalom. „A jövő egy Az őszi idény két kiállítása az említett és lépést tett felénk. Egy újabb lépésre kény­ idézett festő kritikusok jegyében kezdődött. szerítjük!” A B. Szabó által követelt lépés Sáfrány Imre írja meg véleményét a Rukovet megtörtént, a művésztelepeken egyre ered­ 1956. évi 9-10. számában. Mihajlo Dejanovic ményesebb munka folyt. Ha Palicson is sike­ szeptember 16-án nyílt tárlatán 24 újabb fest­ rült volna azt a bizonyos lépést megtenni, az ményével jelentkezett. Sáfrány a téma és a egyszersmind az Oláh Sándor megálmodta megjelenítési mód sokféleségét látja a ké­ plein air iskola létrejöttét jelenthette volna. peken, melyek azt mutatják, hogy Dejano- Az 1957. évad nagyon aktív és érdekes vicot jobban érdekli a mértékletes stilizálás festőegyéniség, a másfél évtizede határon túl lírai légköre, mint a nagy ellentétek exp­ élő, de visszatért Balázs G. Árpád önálló ki­ resszivitása. Ilyen alapon állítható szembe a állításával kezdődött. Mintegy 70 képből ál­ Női akt a Virágáruslány című képpel. Vinkler ló, retrospektívnek tekinthető kollekcióját Imre néhány nappal később, szeptember 30- mutatta be a Kiállítási Csarnokban 1957. ja­ án mutatta be 19 festményét. Ezek alapján nuár 13-tól. Múlt és jelen címmel L. E. (Lévay Sáfrány Imre úgy véli, hogy nem lehet még a Endre) számol be az eseményről a 7 Nap festő kialakult képzőművészeti kifejezési január 20-i számában. Mint Balázs festé­

239 szetének régi és jó ismerője, megemlíti, hogy zönséghez, néha áradozva, máskor szűksza­ a művész húsz-harminc évvel élőbb az úttö­ vúan. Hallgatva, sokatmondóan látásra ta­ rők közé tartozott. A most kiállított, túlságo­ nítja a látogatót. san változatos anyaggal azonban nem tud B. Szabó elvi kérdéseket vet fel, a bácskai egyetérteni. A sok dekoratív jellegű munka táj és az itt élő emberek sajátságos, expresz- már túlzsúfoltsága miatt is elvonja a figyel­ szív erejű festőjével nem foglalkozik beható­ met az értékesebb alkotásoktól. A tárlaton an. Talán természetesnek tartja, hogy festé­ egyébként a művész grafikái és monotípiái szetét eléggé ismeri a műélvező közönség. iránt nyilvánul meg a legnagyobb érdekődés. A tavasz a szabadkai művészek egy cso­ A következő kiállításon ismét szabadkai portjának május 1-jei kiállítását hozza. Erről alkotó mutatkozott be. A fiatal generáció Meglepetés a tárlaton címmel közöl írást a egyik képviselőjének, Kalmár Ferenc szob­ 7 Nap 1957. május 12-i számában. „A néző rásznak a munkái népesítették be a termet. félve lép be a kiállítási csarnokba, ha alkalmi A március 3-án megnyílt tárlatról Dejanovic kiállításról van szó” - kezdi beszámolóját véleménye jelent meg a Rukovet 1957. évi L. E. (Lévay Endre). Hozzáfűzi, hogy ezúttal 4-5. számában. „Miről is vallanak ezek a kellemes meglepetésben részesült, mert a jó szobrocskák? Az alkotó képességéről, tehe­ elrendezés mellett a bemutatott 28 festmény tetlenségéről (vagy a befejezetlen el­ és négy szobor a kiállítók fejlődését bizo­ képzelésekről)? Az álmatlan éjszakákról és nyítja. Petrik Pál a legcsöndesebb festőnk. az eltékozolt erőről...” Kemény, talán ke­ Visszavonultságában meglelte az „új meló- gyetlen gondolatok. diákat’’.Szilágyi Gábor fölszabadult a régi kö­ Április 7-én Milivoj Nikolajevic újvidéki töttség alól. Magára talált, és merész hangot festőművész nyit tárlatot. A háborús évekből ütött meg. Sáfrány Imre bogáncs-ciklusa fes­ és a háború utáni időszakban kemény, realis­ tészetének új szakaszát jelzi. Fegyelmezett ta, harcos- és munkásfiguráiról ismert Niko­ és megszelídített színekkel jelentkezik. Iván lajevic ezúttal új törekvéseit bemutató, halk Tikvieki, Marko Vukovic, Ivanyos Sándor, lírai motívumaival jelentkezett, jelezve an­ Faragó Endre festményei és Kalmámé Tóth nak az útnak a kezdetét, amely a faágak raj­ Magdolna szobrai szerencsésen zárják be a zolásának évtizedes variálásához vezetett. kört. Vannak a tárlatnak gyenge pontjai is, Őt merőben ellentétes temperamentu­ néhány alkotás kimaradhatott volna. mé, a nagyvonalú, robusztus alkatú Milán A tavaszi évad eseményei közül említésre Konjovic festőművész követte műveivel. Az méltó az a vándorkiállítás, melynek során április 21-én megnyílt önálló tárlatról B. Sza­ 1957 júniusában Rembrandt ötven grafikai bó György a 7 Nap 1957. május 28-i számá­ művének és kilenc festményének reproduk­ ban közölte Konjovic Milán 17 képe Szubo- ciójával ismerkedhetett meg a közönség. ticán című beszámolóját. B. Szabó György a Az őszi kiállítási idény első figyelemre tárlat ürügyén a modern festészet fogalmát méltó eseménye az a reprezentatív tárlat igyekszik tisztázni és a látáskultúra hiányá­ volt, melyet a vajdasági képzőművészek ren­ nak következményeit taglalja. A képekről deztek 1957. szeptember 8-a és 20-a között. megemlíti, hogy „Konjovic az elmúlt öt esz­ Lehetséges, hogy az időpont túl korai volt, tendőt tárta elénk képeiben. Művészetének mert a kiállítók sem a látogatók, sem a sajtó és alkotókedvének tizenhét dokumentu­ részéről nem kapták meg a megérdemelt fi­ mát”. B. Szabó szerint a néző rádöbben, hogy gyelmet. Tény az is, hogy egy teremben nem a festő nem a felületet festi, hanem a való­ lehetett a vajdasági képzőművészek munkás­ ságot. A művész saját eszközeivel szól a kö­ ságának keresztmetszetét adni.

240 A forradalmi munkásságáról ismert Mosa 1958. március 30-án Jovan Devic, a belg­ Pijade pasztelljeit és rajzait bemutató kiál­ rádi akadémia végzett növendéke nyitotta lítás október 6-án nyílt meg Szabadkán, és­ meg első önálló kiállítását. Sáfrány Imre a pedig közös szervezésben a belgrádi Nemze­ Suboticke novine április 4-i számában kifej­ ti Múzeummal. tette véleményét a látottakról. Szerinte so­ Két héttel később Togyerás József képei­ kan úgy vélik, hogy Devic még várhatott vol­ nek tárlatát szervezték meg. A művész pe­ na első kiállításának megrendezésével leg­ dagógus - Kalmár Ferenchez hasonlóan - alább öt-hat évet, míg kifejleszti saját művé­ nem maradt meg tartósan a festészet mellett: szi álláspontját. Lehet, hogy igazuk van - a kerámia elkötelezettje lett. Később olyan folytatja Sáfrány gondolatmenetét -, de en­ kimagasló eredményeket ért el, amelyek nek a tárlatnak nincs más célja, mint az, hogy megérdemelnék kvalitásainak alapos elem­ a fiatal festő számot adjon az akadémia utáni zését. fejlődéséről. Az anyag kiválogatásában azon­ A Kiállítási Csarnok - az újvidéki Matica ban szigorúbb lehetett volna. srpska képtárával együtt - 1957. november Április 20-án egy másik fiatal festő, Fara­ 28-án megrendezi az év utolsó tárlatát. A gó Endre kiállítása nyílt meg. Méltatására ez­ népfelszabadító háború részvevői mutatták úttal Vinkler Imre vállalkozott. A Suboticke be műveiket. A művészek forradalmi elkö­ novine április 24-i számában leszögezi, hogy telezettségét reprezentálta. Faragó, az autodidakta, már túlnőtt az ama- Akárcsak 1957-ben, 1958-ban is önálló és tőrségen, és minden segítség nélkül keresi az közös kiállítások váltakoztak a Városi Kiál­ újat. Nem fogadott el semmit, ami elavult és lítási Csarnokban. Január 4-én nyílt meg és kiszikkadt. 24-én zárult a Vajdasági művésztelepek két A hosszú nyári szünet után ismét Balázs részben szervezett tárlata. A mozgalom ek­ G. Árpád művei kerülnek bemutatásra, jelez­ kor már csaknem hatéves múltra tekintett ve, hogy az idős festő semmit sem vesztett vissza, és Vajdaságban négy művésztelep fiatalkori munkakedvéből, lendületéből. Az működött. Az első Zentán alakult meg 1952- október 18-án megnyílt kiállításról Sáfrány ben, ezt követte egy évvel később a topolyai, Imre írt a 7 Nap október 16-i számában. „Ba­ 1954-ben a becsei és 1956-ban az écskai. A lázs Árpád szuboticai tárlata... csalódást kel­ kiállítás anyaga képzőművészeti életünknek tett bennem” - kezdte Sáfrány. Csalódásá­ azt a szakaszát mutatta be, amikor „az objek­ nak legvilágosabban és legtömörebben befe­ tumokra való optikai támaszkodás és az exp­ jező mondatában ad kifejezést: „Nem talál­ resszionista tolmácsolás mindinkább háttér­ tam egy színt, egy formát sem, mely a mai be szorul, s a művészek érdeklődése egy csa­ képzőművészeti problémákra adna felele­ pásra áttevődik magára a kifejezési for­ tet.” Számon kérő írása nem volt egészen mákra, a magáért való képzőművészeti alaptalan, de nem vette figyelembe, hogy Ba­ nyelvre”. (Részlet a Vajdasági művésztelepek lázs fiatalabb éveiben igyekezett „feleletet című, 1973-ban kiadott katalógus beve­ adni” azokra a kérdésekre, melyekre most zetőjéből, amelynek szerzője Bogomil Kar- már nem képes ecsetjével reagálni. lavaris.) Ez a kiállítás a realista képzőmű­ Novemberben Tóth Károly, a képzőmű­ vészeti kifejezési formák teljes visszaszorítá­ vészet alosztály egykori tagja mutatja be ké­ sát demonstrálta. peit a Városi Kiállítási Csarnokban. Tóth, aki Az idézett vélemény szerzője azonban to­ már több helyi és vidéki tárlaton vonta ma­ vábbra is kitartott eredeti, valóságábrázoló gára a figyelmet, pasztózusan festett csend­ formanyelve mellett. életeivel és figurális kompozícióival ezúttal is

241 jó komponáló készségről és színérzékről tett pattogó forgácsok alatt ritmus és harmónia, a tanúbizonyságot. kisplasztika bája és költői hangulata éled. A Az évadzáró kiállítás november 27-én fával lépte túl a megszokottat. Szerencsés nyílt meg. Az újvidéki Jovan Bikickiről M. találkozás és jól átgondolt válogatás jellemzi Dejanovic a Rukovet 1958. évi 11-12. szá­ Petrik és Almási közös tárlatát. mában nem mulasztja el megjegyezni, hogy A belgrádi Nemzeti Múzeum és a szabad­ ez a tárlat is csak egyike azoknak, amelyek a kai Városi Múzeum együttműködésének Városi Kiállítási Csarnok tevékenységének eredményeként 1959. május 28-án megnyílt a hézagjait hivatott betömni. népfölszabadító háborúban elesett képző­ Mielőtt a következő év képzőművészeti művészek emlékkiállítása. Bora Baruh, Bog­ eseményeiről szólnánk, meg kell említeni, dan Vlajić, Jurica Ribar, Sava Sumanović és hogy ezekben az időkben a Vajdaságban Bogdan Šuput neve be van írva a népfölsza­ megjelenő magyar nyelvű lapok, a 7 Nap, a badító háború törtenébe éppúgy, mint kép­ Magyar Szó, a Híd, valamint a szerb és horvát zőművészetünk történetének oldalaira - írja nyelvű Rukovet és a Suboticke novine sok Vinkler Imre a Suboticke novine június 5-i olyan írást is publikáltak, amelyek a képző­ számában. művészeti problémákat elvi síkon tárgyalták. Két belgrádi festő, Boža Ilié és Slobodan A fiatalabb és idősebb művészek, köztük Sotirov kiállítása június 21-én nyílt meg. Kü­ Oláh Sándor, Hangya András, Boros György, lönös érdeklődést váltott ki az előbbi bemu­ B. Szabó György, Ivanyos Sándor, Vinkler tatkozása, aki a háborút követő években a Imre, Sáfrány Imre, Mihajlo Dejanovic, Jo­ főváros legkiemelkedőbb szocialista-realista van Devic, Szilágyi Gábor rajzait rendszere­ művészeként vált ismertté. Stílusa kötetle­ sen közölték. A képzőművészetet és a mű­ nebb lett, az idealizált figurák eltűntek vász­ vészeket támogató állásfoglalásban különö­ nairól, az élet mindennapos témáihoz azon­ sen a 7 Nap és a Híd járt elöl. ban továbbra is hű maradt. Sotirov munkái 1959 a Munkásegyetem képzőművészeti merőben más jellegűek, inkább a lírai abszt­ klubja tagjainak tárlatával kezdődött, majd rakció iránti vonzalmát mutatják. 1959. május 9-én nyílt ismét kiállítás a Városi 1959-ben a Városi Múzeum jó kapcso­ Kiállítási Csarnokban. Petiik Pál festőmű­ latot létesített Belgráddal, mert az őszi idény vész és Almási Gábor szobrász önálló tár­ első kiállítását is a Nemzeti Múzeummal latának megnyitása kapcsán e könyv szerzője együtt rendezte meg. Október 4-én a festő­ május 12-én a 7 Napban Tempera-tus-kis- művésznők tárlatát láthatták az érdeklődők. plasztika című írásában megemlíti, hogy a November 15-én a topolyai művésztelep képzőművészet barátai hónapokon át szo­ részvevői közül Aleksandar Lukovié, Bo- rongó érzéssel haladtak el a Kiállítási Csar­ schán György, Miloš Bajié, Sáfrány Inve, Benes nok már-már berozsdásodó redőnye előtt, József, Kalmár Ferenc, Almási Gábor, Stojan míg végre megnyílt. Petrik Pál a bácskai mű­ Trumié, Milán Konjovié, Miloš Gvozdenović, vésztelepek szorgalmas látogatója. Ott a Petar Mojak és Mirjana Šipoš állít ki. Milán csendes világból merítette nyersanyagát. Konjovié Részeg Topolya című alkotása volt Képei és művésztelepi vázlatai finom lírai igen figyelemre méltó. A Rukovet 1959. évi érzékének és erőteljes komponáló készségé­ 9-10. számában Lajéo Vidakovié a tárlattal nek kifejezői. Almási Gábort a realista szob­ kapcsolatban azt írja, hogy az eléggé ese­ rászat képviselőjeként, az élet megnyilvánu­ ménytelen képzőművészeti év vége felé vég­ lásainak művészi formálójaként ismerjük. A re jól szervezett kiállítást láthatott a közön­ fa Almási igazi eleme. A vésője nyomán le­ ség. Bár korszerű, mégsem domináltak az

242 olyen művek, amelyektől az átlagos szemlélő kettőt a Szabadkán élő képzőművészeknek viszolyog. és amatőröknek. A Rukovet 1959. évi 11-12. számában 1960 elején a Népszínház tagjaiból össze­ ugyancsak Lajco Vidakovic számol be a ha­ állt amatőr festők (Heck Paula, Pataki Lász­ gyományossá vált köztársaság napi kiállítás­ ló, Czehe Gusztáv és Szilágyi László) kiál­ ról. A Nyolcán Szabadkáról című írás szerint lítása kapcsán Tomislav Sebekovic Belgrád- a szabadkaiak kiváltak a topolyai művész­ ban élő festőművész a Suboticke novine feb­ telep előző kiállítói közül, és bár különböző ruár 5-i számában Az igazi művészet és a giccs irányzatokat képviselnek, a bemutatott határán című írásának már címével is kifejez­ anyag egységesen hat. Sáfrány Imre, Szilágyi te véleményét a tárlatról, amelynek kapcsán Gábor, Marko Vukovic, Vinklerlmre, Faragó megemlíti még Török István fiatal amatőr Endre, Petrik Pál, Almási Gábor és Kalmár festő bemutatkozását a Városi Könyvtár ol­ Ferenc művei nem elégítik ki a közízlést, de vasótermében. Megállapítja róla, hogy tehet­ kvalitásaik komoly munkáról tanúskodnak - sége mellett sem tudja magát megfelelő fes­ állapítja meg Vidakovic. tői nyelven kifejezni. Szerinte Szabadkán A Városi Kiállítási Csarnokon kívül két szaporodnak az erőltetett tárlatok. szabadkai festő önálló tárlatot nyit az őszi Négy jeles művész, Milán Konjovic, Slo­ évadban. bodan Bogojevic, Dragoslav Stojanovic-Sip Balázs G. Árpád októberben a Városi és Ács József kamaratárlatát a Népszínház Könyvtár olvasótermében 30 akvarellel sze­ előcsarnokában Tennessee Williams A vágy repelt. Lévay Endre a 7 Nap október 11-i villamosa című drámájának bemutatója előtt számában Adriai képeslapok című írásában nyitották meg Napfény Vajdaság felett cím­ azt írta, hogy Balázs sok képet festett az Ad­ mel. A tíz képből álló tárlat így kívánta köze­ ria partján. A sorozatgyártás sehol sem hord lebb vinni a műalkotásokat a közönséghez. magában annyi veszélyt, mint a képzőmű­ Két fiatal festőművész, a Palicsról Belg- vészetben. Mihajlo Dejanovic december vé­ rádba elszármazott Tomislav Sebekovic és gén Intimitás és variációk elnevezésű kiállí­ fővárosi kollégája, Dobrivoje Nikolic meg­ tása a Népszínház előcsarnokában nyílt meg. nyílt önálló tárlatáról Lajco Vidakovic a Su­ A tizenhat temperáról Lajco Vidakovic em­ boticke novine április 1-jei számában meg­ lékezett meg a Rukovet 1959. évi 11-12. szá­ említi, hogy sokan voltak jelen, talán azért, mában. Szerinte a tárlat olyan homlokzat­ mert a két festő művei az érthetőség határain festmény benyomását kelti, melyen ugyanaz belül vannak. Sebekovic 15 képpel szerepel. a figura különböző beállításban jeletkezik. A A művész a sötét tónusok nemesítésére tö­ képek kissé színpadiasán hatnak, erősségük rekszik, s ebben nagy lehetőségek rejlenek. a jó színhatás. Nikolicra a mozgékonyság jellemző. Ami Az 1959. évet képzőművészeti vonatko­ nem a dinamikának van alávetve, az nála ke­ zásban sokan nevezték eseményben sze­ vésbé sikerül. génynek. A két, nem nagyigényű, mégis ér­ Az ismert és kiváló festőegyéniség, Milán dekes önálló tárlat azonban átlagossá tette e Konjovic Emberek című önálló kiállítása áp­ tevékenységet. A későbbi években szaporo­ rilis 23-án nyílt meg. A tárlatról Lévay Endre dó kiállítások sem járultak lényegesen hozzá írt a 7 Nap május 8-i számában. „A művész a közönség neveléséhez. A rendezvények minden tájképén eddig is ott találhattuk a nagy száma nem mindig jelent előrelépést. A tájat benépesítő embert. Most huszonegy város művészeinek fokozott aktivitása sem. képről az Ember néz le ránk.” Ezek a fest­ 1960-ban 13 tárlatot rendeztek, ebből csak mények tájunk és valóságunk ábrázolásának

243 eddig soha nem tapasztalt csúcsai - összegezi Faragó 1958 óta meglepően sokat fejlődött. véleményét a méltató. Művei kevésbé elhamarkodottak, a finom tó­ A Konjovic-tárlat után szinte visszhang nushatások elmélyültebb hangsúlyozására nélkül múlt el Mira Jurišić és Momčilo Krko- törekszik. vić szobrainak és rajzainak júniusi kiállítása, November 4-én a Belgrádban élő Alek­ amelyet a topolyai művésztelep tárlata köve­ sandar Lukovié kiállítása nyílt meg. A cir­ tett. kuszt festő művész nemcsak kevés alkotá­ Jelentős anyagot mutatott be a Zentai sával, hanem a megnyitás cirkuszi jellegével Múzeum 1960. július 1-jén megnyílt kiállí­ is nem mindennaposat nyújtott. A cirkusz­ tása. Vajdaság számos jeles művésze sora­ igazgató- és bohócjelmezbe öltöztetett egyé­ kozott fel. Lajčo Vidaković a Subotičke novi­ nek a befelé fordított képek visszafordí­ ne július 1-jei számában megjelent Festők ma tásával jelezték a rendezvény megnyitását. és tegnap című írásában szokatlan módon „Természetesen sem a szerző, sem a publi­ csoportokra osztja a résztvevő művészeket. kum nem volt tudatában annak, hogy a ké­ Az első csoportba azokat sorolja, akik fej­ pek megfordítása egyben a város képzőmű­ lődő tendenciát mutatnak, ezek között Ni­ vészeti életében is új lapot fordított” - írja kola Graovac, Benes József, Ruža Sipoš és Duránci a Képzőművészeti alkotások - Subo- Zoran Petrović nevét említi. A másodikban tica 1945-1970 című katalógusban. Hogy ez olyanok neve olvasható, akik tartják színvo­ a gesztus új fejezetet nyitott-e és ez a cirkuszi nalukat: Konjovicé, Trumicé, Karlavarisé. A mutatvány jelképezné-e legjobban a követ­ harmadikba került Petrik Pál és Ács József, kező évek fejleményeit Szabadkán, arról bi­ mert munkáik nem kiegyensúlyozottak. A zonyára megoszlanak a vélemények. negyedikbe azok tartoznak, akiknél bizony­ 1960 őszén még Zoran Petrović belgrádi talanság tapasztalható, ezek között Szilágyi művész rajzainak és vasból forrasztott szob­ Gábort és Boschán Györgyöt említi. Azoknak rainak kiállítására, a topolyai és a zentai mű­ a művei közül, akik nem vesznek részt a mű­ vésztelep novemberi, illetve decemberi tárla­ vésztelepek munkájában, Hangya András tára, valamint a kishegyesi kerámiai művész­ érett alkotásai emelkednek ki. Graovac ké­ telep új távlatokra utaló december végi kiál­ pei frissek és nedvdúsak. Petrik egy eléggé lítására került sor. szerencsés alkotói szakaszával van jelen. Szi­ Ez volt az utolsó olyan képzőművészeti lágyi Gábor érdekes víziók hordozója. Ko- év, amikor az új szervezői gárda „mindössze” njovié képes tartani igen magas mércéjét. Egé­ tíz-tizenkét tárlattal beérte. A következő szében véve a kiállítás fölülmúlja a topolyai­ években az események fölgyorsulnak, a kiál­ ak legutóbbi tárlatának értékeit - fejezi be lítások száma gyarapszik, s egyre több nem Vidaković szokatlan szerkezetű, nérjiileg el­ hivatásos csoport alakul. lentmondásos, de érdekes értékelését. Az 1960. év képzőművészeti krónikájá­ A Városi Kiállítási Csarnok az ősz folya­ hoz tartozik még, hogy Hangya András a sza­ mán még hat kiállítást rendezett. Milivoj Ba­ badkai Társadalombiztosító Intézet számára kié trebinjei fafaragó szobrász szeptemberi három nagy és két kisebb festményt alkotott. kiállítása után Faragó Endre szabadkai festő Jóllehet nem erőssége a monumentális fes­ kapott ismét lehetőséget újabb munkáinak tészet, a három kép érdekessége, hogy mind­ bemutatására. Az október 24-én megnyílt egyiket a témának megfelelő stílusban készí­ önálló tárlatról Bela Duránci műtörténész, a tette. Városi Múzeum szakmunkatársa a Rukovet A vajdasági képzőművészek némelyike - 1961. első számában írt recenziót. Szerinte mindenáron új utakat keresve - Hangyától

244 eltérő célokat tűz maga elé. Elsősorban a ban bemutatkozó vendégművészek tárlatá­ régi formák elvetésén és saját, eredeti forma­ ról csak röviden emlékezünk meg. nyelvének a kialakításán fáradozik. Az 1961- Március 10-énMilivojeNikolajevic állítot­ ben megtartott húsz kiállítás az ilyen próbál­ ta ki grafikáit Faágak a vízben címmel. Áp­ kozások túltengését, sőt elburjánzását jelzi. rilis 15-én Wanyek Tivadar zrenjanini festő­ Érdekes, modern kifejezési formákat ke­ művész mutatta be a bánáti házak csöndjét reső festőegyéniség tárlatával kezdődött az kifejező képeit. Április 28-án Milos Bajic év. Benes József bajmoki származású, Zentán szélsőségesen absztrakt munkáit hozta el élő festő Oszlás elnevezésű önálló tárlata a Szabadkára. Május 20-án Bogomil Karlavaris Kiállítási Csarnokban 1961. január 11-én állította ki az ember nélküli bácskai tájról nyílt meg. A Rukovet 2. számában Béla Du­ készült festményeit. Szeptember 21-én az ránci foglalkozik Benes képeivel. Vajdaság őszi évadot Milán Radonjic festőművész Táj­ zöld mezőivel és termékeny szántóföldjeivel képek és virágok elnevezésű kiállítása nyitot­ szembeállítja a ragadós sarat, a holtan elte­ ta meg. November 29-től Borislav Brankov rülő kátyúkat, a kékesen felpuffadt holttes­ zombori festő bizarr, szokatlan rajzait lát­ teket. A cikkíró úgy véli, hogy a festő megta­ hatta a szabadkai közönség. lálta élményeinek igazi kifejezési formáját. E felsorolás után következzék az olyan Formai jegyeiben különböző, de alap­ eseményeknek a bemutatása, amelyeknek jában Benessel rokon festő rendezi meg tár­ főszereplői a helyi művészek. latát január 26-án. Peíar Mojak feltűnést kelt Balázs G. Árpád hetvenévesen is a régi Deformációk című bizarr kiállításával. „Már a lelkesedéssel dolgozik. 1961. március 11-én tárlat elnevezése is bizonyos rejtélyt jelez” - megnyílik retrospektív kiállítása. A húszas írja Lajco Vidakovic a Rukovet 3. számában. években merész irányvételéről, a futurista és Február 10-én Ács József festőművész ál­ kubista stílusnak és látásmódnak ezen a tá­ lít ki. B. Szabó György mellett Ács a modern jon egyedülálló művelésével vált ismertté. művészeti irányzatok legkiemelkedőbb alak­ Grafikáival kortársai előtt járt. Ezt el kell ja Vajdaságban. Nemcsak alkotó, hanem ki­ ismerni, ha később kitaposottabb utakon is váló szervező is. Amióta kezdetét vette a mű­ kereste a művészi érvényesülést. Lajco Vi­ vésztelepi mozgalom, azóta idejének és ere­ dakovic a Suboticke novine március 17-i szá­ jének nagy részét ennek népszerűsítésére mában Régi generáció című írásában azt fej­ fordítja. tegeti, hogy Balázs - akiről Sreten Stojanovic Március 8-án, a nőnap alkalmából öt belg­ olyan lelkesedéssel nyilatkozott - Aralicával, rádi képzőművésznő: Desa Glisic karikatu­ Andrejevic-Kunnal és Jobbal barátkozott, és rista, Milena Sotra festőnő, Zivka Pajcic gra­ megérdemli a meleg fogadtatást. Érdemben fikus, Dragoslava Vijorovic és Jelena Jova- nem szól a kiállított művekről. novic szobrásznő állított ki. Jól fogadta őket Az idős mester tárlata után a szabadkai a közönség. képzőművészek egy csoportjának a forra­ A vendégművészek kiállítása annyira dalom húszéves évfordulója tiszteletére jú­ megszaporodott az év folyamán, hogy rész­ nius 17-én megnyílt kiállítása érdemel em­ letes ismertetésük háttérbe szorítaná azok­ lítést. Lajco Vidakovic a Suboticke novine nak a szabadkai művészeknek négy önálló és június 23-i számában már írásának a címébe egy közös bemutatását, akiknek működésé­ beleszőtte a véleményét: Várakozáson felül. ről a város képzőművészeti életének jellem­ Szerinte a 25 műalkotás egységes egészet ké­ zése szempontjából mindenképpen szólnunk pez. Miután a kiállítási idény fokozta a művé­ kell. A Kiállítási Csarnokban és a múzeum­ szek kritériumát, a tárlatra csak szelektált

245 munkák kerültek. Balázs G. Árpád egy rao- ga, hiszen minden idegszálával tagadta a való notípiával szerepelt. Marko Vukovic festé­ életet, és az élet taszította őt a ködös láto­ szete sokrétűbbé vált. Szilágyi Gábor „új fá­ mások világába. zisát folytatja”. Sáfrány Imre eddig ismeret­ Igazi kép Farkasról azóta sem alakulhatott len stílushajlamát mutatja. Vinkler Imre fi­ ki. Műveinek alapos feldolgozása várat magá­ nom, lírikus. Iván Tikvicki meleg koloritá- ra. A Dévavári Zoltán és Dévics Imre aktív sával, Jovan Devic nyugtalan temperamen­ közreműködésével megrendezett kiállítás el­ tumával tűnik ki. A két szobrász: Almási Gá­ indította azt a folyamatot, amelynek köszön­ bor klasszikus és alapos, Kalmár Ferenc me­ hető, hogy Farkas életművét kiragadták a fe­ rész és mozgékony. Togyerás József kerámia- ledés homályából és a város birtokába vehette pannói figyelemre méltók. Vidakovic tömör azt, ami megillette: a kiváló festő alkotásait. jellemzése az ünnepélyes kiállítások mélta- Kár, hogy Szabadka néhány kiemelkedő tási módjának felel meg, de így is képet nyújt alkotója nem korábban, hanem csak 1961- a város képzőművészeti életének helyzeté­ ben, éppen a kiállítások jelentőségét deval­ ről. Az önálló bemutatkozások jobb bepil­ váló első évben kapott lehetőséget önálló lantást nyújtanak egy-egy művész irányzatá­ tárlat rendezésére. így az egymást követő ba, alkotói képességébe. Az év folyamán események sorában sokat vesztettek megér­ egyébként olyan szabadkai alkotók kiállítá­ demelt súlyukból. sára is sor kerül, akik nem vettek vagy nem is 1961. november 6-án megnyílik a város vehettek részt ezen a közös tárlaton. legidősebb élő festőművészének, Oláh Sán­ 1961. október 7-én Mihajlo Dejanovic ki­ dornak a retrospektív kiállítása. A művész állítása nyílt meg Vajdasági szántóföldek cím­ 75. születésnapja adott erre alkalmat, és az a mel. Ekkor már nyilvánvalóvá vált, hogy vég­ tény, hogy 55 éve áll a képzőművészet szol­ leg szakított a kolorisztikus, „párizsinak” gálatában. „Mind kevesebben emlékeznek mondott, évtizedeken át ápolt festészeti már rá, pedig még itt van közöttünk” - írja módszerével, és a néhány tónusra redukált, Lévay Endre a 7 Nap november 10-i szá­ nagy síkokban gondolkodó formanyelvet tet­ mában. E mondatban benne van a szomorú te magáévá. Ezzel a lehiggadt stílussal sike­ tény, hogy az idős és beteges mestert, akinek rült autentikusan ábrázolnia a vajdasági sík­ hallása mellett a látása is gyengül - ezért ság annyiszor megfestett tájait. Képei drámai képtelen újabb műveket alkotni -, már alig erővel hatnak, a látszólagos mozdulatlanság említik; hogy az új irányzatok lendülete leso­ mögött feszültségek szunnyadnak. dort a művészet elképzelt porondjáról egy A műpártolók újabb nemzedékének kü­ ilyen érdemes alkotót. lönleges élményt nyújtott egy csaknem elfe­ A tárlatra 38 alkotását, zömében olajfest­ lejtett, tragikus életű festő, Farkas Béla em­ ményét hozták el a szervezők. A portrék, lékkiállítása. Az Életjel irodalmi élőújság csendéletek, tájképek hű képet nyújtottak szerkesztőségének kezdeményezésére 1961. Oláh Sándor művészetének egykori magas október 16-án, halálának 20. évfordulóján színvonaláról, nagy alkotóképességéről. nyílt meg. A 45 kép, amely szelektálás és Miként a Farkas-tárlatot, ezt a kiállítást is előzetes feldolgozás nélkül került bemuta­ az Életjel fennebb említett szerkesztői, Dé­ tásra, egy különleges lelkületű művész elvá­ vavári Zoltán és Dévics Imre szervezték gyódásainak, gyötrelmeinek, álmainak doku­ meg. Oláh szerencsésebb volt, mint a palicsi mentuma; olyan alkotások, amelyek - kevés álmodozó: megérhette élete első és egyetlen kivétellel - semmivel sem kötődnek a festő önálló kiállítását, amelyet a kollégák és a mű­ korához. Az álomvilág volt Farkas igazi vilá­ pártolók elismerése és figyelmessége övezett.

246 November 28-án a topolyai művésztelep Az 1962. év sem szűkölködött a Kiállítási XIII. kiállítását láthatja a közönség. Béla Csarnokban megrendezett tárlatokban. A 18 Duránci a Suboticke novine december 8-i közös és önálló rendezvény ezúttal nem a számában azt a véleményét fejti ki, hogy - a régi nemzedék, inkább az újonnan felnőtt és belgrádi Októberi Szalonnal ellentétben - a a középgeneráció számára adott bemutatko­ topolyaiak kiállítása az állóvíz nyugodt fel­ zási lehetőséget. Az események közül a Pa- színét mutatja, csak Milán Kerac és Petiik Pál licsi Képzőművészeti Találkozó első kiállítá­ dobtak bele egy-egy göröngyöt. A többiek: sának megrendezése vitt új színt és lendü­ Karlavaris, Faragó, Wanyek, Dejanovic, Mo- letet Szabadka képzőművészeti életébe. ják, Ács, Radmila Radojevic és a két szob­ Az év első tárlatán a kovacicai naiv festők rász, Almási Gábor és Matija Vukovic ön­ munkáit mutatták be. Ez volt az első alkalom magukat ismétlik. Csupán a tapasztalat és a arra, hogy a szabadkaiak megismerjék egy rutin biztosította e kiállítás színvonalát. feltörőben levő, egyszerűségében és őszin­ Az 1961. képzőművészeti év Szabadkán teségében bájos népi alkotásmód műveit. éppúgy, mint másutt, a régi és az újabb föl­ Szabadkán és környékén is éppen ekkor je­ fogások és módszerek konfrontálódásának lentkeztek a naiv festők. jegyében zajlott. Áprilistól két szabadkai A Munkságyegyetem amatőr alkotóinak származású, de Zágrábban élő közíró, Jad- kiállítása után Horvátország Képzőművésze­ ranka Damjanov műtörténésznek és Cvetko ti Egyesülete (ULUH) dalmáciai tagozatá­ Malusevnek, a Magyar Képes Újság főszer­ nak tagjai állították ki festményeiket és szob­ kesztőjének részvételével a Magyar Szó ha­ raikat. A február 2-án megnyílt tárlattal sábjain vita indul a modern, illetve az abszt­ kapcsolatban Béla Duránci a Rukovet 1962. rakt művészet terjedéséről. Ennek alapját a évi 3. számában írt ismertetőt. Megjegyzi: a műalkotások érthetősége vagy érthetetlen- spliti festőktől azt várták, hogy napsütéstől sége, az egyén és a társadalom viszonya ké­ beragyogott vásznakkal jelentkeznek, de pezte. A sajtóvitát, amelyben mások is részt csak az idősebbek ragaszkodnak a tengerpart vettek, s amely végül elvesztette elvszerűsé­ színekkel való bemutatásához. A fiatalok a gét, a Magyar Szó szerkesztősége május technológiai kutatásokba merülnek el. 21-én beszüntette. Február 16-án Almási Gábor önálló A járási népbizottság áprilisi ülésén a tárlata nyílt meg. A negyedszázados szobrá­ képzőművészettel kapcsolatban hozott ha­ szati múltra visszatekintő művész elsősorban tározatokat. Megállapította, hogy a gazda­ erőteljes realisztikus mellszobrairól és ságnak képzett iparművészekre van szüksé­ agyagfiguráiról vált ismertté. Ezen a kiállítá­ ge, ezért ösztöndíjazni kell ilyen főiskolai son az újabb irányzatokkal való kísérletezé­ hallgatókat. Amíg tanulmányaikat folytatják, sét bizonyította. Kritikusai, így például Mi­ képzőművészeket kell alkalmazni ezen a te­ hajlo Dejanovic a Suboticke novine március rületen. A reklám- és propagandavállalatok 16-i számában azt írja, ha valami újat is kez­ munkáját művészi alapokra kell helyezni. deményez, az sem avantgárd alkotás. Hozzá Egy új épületet sem kellene építeni képző­ kell tenni, hogy Almási akkor már igenis művészeti alkotások nélkül. A határozatok megtalálta a fa megmunkálásának azt a mód­ nehezen valósultak meg, de e kérdések meg­ ját, amellyel eredetit és a tőle megszokottól oldása mégiscsak elmozdult a holtpontról. különböző alkotásokat hozott létre. Említésre méltó, hogy ebben az évben is­ Március 2-a és 11-e között újvidéki mű­ mét megnyílt a Városi Múzeum átrendezett vészek munkáit állították ki. Milán Kerac képtára, amely évekig zárva volt. mutatta be modern fölfogásban alkotott szí­

247 nes grafikáit, 16-án pedig Stojan Trumicnak, A Képzőművészeti Találkozó a bácskai tájat egyre lángolóbb palettával áb­ megalakulása és tevékenysége rázoló, de a látott világhoz ragaszkodó fes­ tőnek alkotásait láthatta a közönség. Ezután a fiatalabb művésznemzedék A képzőművészeti élet fölgyorsult fejlő­ egyik érdekes szabadkai képviselője, Jovan dése és szerteágazása a szervezett működési Devic állította ki szobrait. A szobrászat és a formák és a társadalmi támogatás kialakítá­ festészet között ingadozó alkotó munkáinak sát követelte meg. Ilyen helyzetben az alko­ váltakozó színvonala ellenére új színt jelen­ tók és a művészeti élet összefogására hiva­ tett a város képzőművészeti életében. tott társadalmi szervek úgy látták, hogy a mű­ Szilágyi Gábor április 14-én megnyílt vésztelepek alapítása a legmegfelelőbb önálló kiállításán olyan rajzokkal és vázla­ szerveződési forma, az a közeg, amely lehe­ tokkal szerepelt, amelyek a kubista és voza- tővé teszi az alkotók szabadabb működését, revici hatásoktól mentesek. A művész saját tömörülését, tapasztalatcserével és más for­ útját járva teremti meg a táj absztraháltabb, mák révén hozzáférhetővé teszi számukra az de a látott világból merített vízióját. Ez a európai művészetben végbemenő változáso­ szintetizálás a táj részleteit és a benne föllel­ kat és folyamatokat. hető tárgyakat szimbólumokká alakítja és Először Zentán valósult meg az elkép­ összessége a festő életérzésének és lá­ zelés. 1952-ben megalakult a művésztelep. tásmódjának lírai optimizmusát szuggerálja a Emlékeztetőül: a Tisza-parti város példáját a szemlélőnek. következő évben Topolya, 1954-ben Becse, A korábbi év eseményeinek megrajzolá­ 1956-ban pedig Écska követte. 1959-ben a sához hasonlóan ezúttal is megkerüljük a keramikusok művésztelepét is megszer­ csoportok és a vendégművészek szereplését, vezték, mégpedig Kishegyesen, 1960-ban a hogy Radmila Radojevic festőművésznő faliszőnyeg-készítők művésztelepe alakult önálló tárlatát ismertessük. Radmila Rado­ meg. Más, kevésbé életképes művésztelepek jevic a szabadkai Népszínház jelmeztervező­ is alakultak Vajdaságban. je volt, de részt vett a város képzőművészeti Bár Szabadkán, illetve Palicson a művész­ életében is. Október 14-től bemutatott képei telep létesítésének kísérlete meghiúsult, sötét tónusú, expresszív nagyvonalúsággal mégis ebben a városban vetődött fel egy festettek, a szemlélőben a melegség és in­ olyan intézmény létrehozásának a gondola­ timitás hiányát keltették. ta, amely összefogná Vajdaság és az ország A közös kiállítások közül a szabadkai fes­ művésztelepeinek tevékenységét. 1962. áp­ tők májusi tárlatát említjük elsőként, amely rilis 28-án Szabadka Község Városi Népbi­ 1962-től kezdve hagyományossá vált. zottsága két tanácsának együttes ülésén el­ Május 13-án a topolyai művésztelep XIV. fogadták azt a 06-11515/1-1962 számú hatá­ kiállítása nyílt meg. Nem hozott, nem is hoz­ rozatot, amellyel létrehozták a Palicsi Kép­ hatott jelentős újdonságot, minőségi elő­ zőművészeti Találkozót. Pénzelését a városi relépést. és a járási népbizottság vállalta, de a tar­ A Kiállítási Csarnok ebben az évben még tományi, később a köztársasági szervek is öt vendégművésznek adott lehetőséget a be­ hozzájárultak a költségek egy részének fede­ mutatkozásra. Ezek közül az első tárlat má­ zéséhez. jus 29-én nyílt meg. Zora Petrovic kiváló A Suboticke novine 1962. július 27-i szá­ szerb festőművésznő emlékkiállítását láthat­ mában Béla Duránci a Palicsi Képzőművé­ ták a szabadkaiak. szeti Találkozó szélesebb célkitűzéseit elem­

248 zi. Szerinte az intézményben létre kell hozni javasolta bemutatásra, amelyek átfogóan a művésztelepek dokumentációs központját. képviselik alkotójuk utolsó háromévi tevé­ A város számára hasznos lenne, ha szakér­ kenységét. Szerinte ezeknek a műveknek tőkből álló zsűri minden évben 15 alkotást többségén váratlan és izgalmas világkép volt megvásárolna a Városi Múzeum képtárának felfedezhető. Elsősorban Miloš Bajié, Lazar gyarapítására. A vállalatok is vásárolnának és Vozarevié, Izidor Vrsajkov és Aleksandar Lu­ ezáltal magukra vállalnák a mecénás szere­ kovié munkáit emeli ki. Konjovié Topolyai pét. utca című alkotásával a régi fényben ragyog. 1962. augusztus 26-án ünnepélyesen Tomislav Sebekovié komoly motívumaival megnyílt az I. Palicsi Képzőművészeti Ta­ tűnik ki. Sáfrány Imre A folyó torkolata című lálkozó. A művésztelepek alapításának 10. festménye termékenyebb éveinek munkáira évfordulója alkalmából megrendezett kép­ emlékeztet. zőművészeti szemlén 60 ismert és több fiatal A III. Palicsi Képzőművészeti Találkozó művész 100 alkotását láthatta a Vigadóban a 1964. június 28-án nyílt meg a Vigadó nagy­ közönség, amely akkor talán föl sem mérte, termében. Az előző két tárlattól eltérően hogy Szabadka kulturális élete fordulópont­ ezúttal a jugoszláviai művésztelepeken alko­ jának a tanúja. Megbízott igazgatónak Dé- tók grafikáit és szobrait mutatták be. Az or­ vics Imre társadalmi munkást és művelődési szág minden részéből összesereglett 98 kép­ dolgozót, a tanács elnökének Balla László zőművész 234 grafikája és 67 szobra került mérnököt, a járási népbizottság alelnökét vá­ közönség elé. Franc Štele a grafikai kiállítás lasztották meg. A Palicsi Képzőművészeti katalógusának bevezetőjében - miután visz- Találkozó keretében 1962. szeptember 28-a szatekint ennek a képzőművészeti ágnak a és 30-a között a városháza tanácstermében múltjára - leszögezi, hogy az első világhá­ megtartották Jugoszlávia festőművészeinek borúig tartó első és a második világháború összejövetelét, melyen „...talán először tár­ befejezéséig tartó második korszak után a gyaljuk meg a jugoszláviai szinten jelentkező fölszabadulást követően kezdődik a jugo­ általános problémákat”. (Mihajlo Dejanovic, szláv grafika aranykorszakának nevezhető Suboticke novine. 1962. szeptember 21.) Is­ harmadik korszak. Kosta Angeli Radovanitól mert belgrádi és vajdasági művészek és mű­ Edo Murtiéig mindenki alkotásának legjavát történészek, Miodrag Protic, Stojan Celié, hozta el. Ács József, Milos Bajié és mások tartottak Szeptember 26-án és 27-én Jugoszlávia beszámolót, és a modern művészet és mű­ Képzőművészeinek Szövetsége és a Képző­ vésztelepek problémait elemezték. művészeti Találkozó szervezésében megtar­ A II. Palicsi Képzőművészeti Találkozó tották az ország grafikus művészeinek első 1963. július 1-jétől szeptember végéig tar­ tanácskozását. Két beszámoló hangzott el. tott. A jugoszláviai művésztelepek festésze­ Dr. Franc Štele a modern jugoszláv grafikáról tét reprezentáló tárlaton 69 résztvevő 117 és annak helyéről, a mai társadalomban be­ alkotásával mutatta be az ország festészeti töltött szerepéről, Marko Krsmanovié pedig törekvéseit. A helyi sajtó részletesen foglal­ a reproduktív grafika helyzetéről szólt. kozott a megjelentekkel, de az alkotókról és Sáfrány Imre a 7 Nap október 2-i számá­ munkáikról kevés szót ejtett. Béla Duránci­ ban megjelent írásában fölteszi a kérdést, mi­ nak a Suboticke novine 1963. október 4-i ért nem sokszorosítják és árusítják olcsón a számában megjelent írásából kitűnik, hogy grafikai munkákat. A grafika „aranykorát” az intézmény tanácsa az alkotói szabadság egyoldalúnak tartja és megkérdezi: „Hol a tiszteletben tartása mellett azokat a műveket szatíra egykori éles kardja?”

249 A IV. Palicsi Képzőművészeti Találko­ művészeti Találkozón másodszor került sor zón, csakúgy, mint két évvel korábban, a ju­ az ország művésztelepein készült grafikák és goszláviai művésztelepeken alkotó léstők ki­ szobrok kiállítására. A palicsi Vigadó nagy­ állítására került sor. Az 1965 júliusában, au­ termében július 7-én megnyílt szemlén 57 gusztusában és szeptemberében megtartott kiállító 70 szobrot és 50 grafikai munkát mu­ tárlaton 67 részvevő 119 alkotása volt látható tatott be. a palicsi Vigadó kiállítótermében. A Képző­ A képzőművészeti manifesztáció jó alka­ művészeti Találkozó dokumentációs köz­ lom lett volna arra, hogy Szabadka néhány pontja Jugoszlávia egyes művésztelepeinek értékes szobrászati alkotással gyarapodjon, tevékenységét bemutató, 125 fényképből ál­ de csak Branko Ruzic zágrábi szobrász al­ ló kiállítást is szervezett. A Suboticke novine kotása maradt a palicsi park sétányán. Ez 1965. július 2-i számában megjelent híradás azonban nem illeszkedik bele a tópart pa­ szerint Milán Vukos köztársasági művelődé­ tinás stílusába. Ebben az évben is szervezett si titkár megelégedését fejezte ki, hogy Sza­ szakmai összejövetelt a Képzőművészeti Ta­ badka érdeklődést mutat a képzőművészet lálkozó tanácsa. Október 1-jén és 2-án meg­ fejlődése iránt. tartották Jugoszlávia művészettörténészei­ A városháza tanácstermében megtartot­ nek találkozóját 107 résztvevővel. A művé­ ták a Kommuna és művészet elnevezésű or­ szettörténészek helye a mai társadalomban cí­ szágos tanácskozást. Vitaindító beszámolót mű beszámolót dr. Svetozar Radojevic tartot­ Bosko Karanovic tartott, Béla Duránci pedig ta. Egyik kitételét érdemes idézni: „Manap­ a képzőművészeti rendezvények és a publi­ ság olyan helyzetben vagyunk, amelyet vilá­ kum viszonyának kérdéséről beszélt. Ipacs gosan meg lehet határozni: gyakorlati okok­ József a topolyai művésztelep és a képző­ ból tervszerűen termeljük ki a félig képzett művészet, valamint az építészet szintéziséről embereket; éveken át magukra hagyjuk szólt, s ezzel kapcsolatban a topolyai gyakor­ őket, s amikor már egészen deformálódnak, latról számolt be. Megemlítette: Topolyán az kísérletet teszünk megnemesítésükre, ho|y épületeken 230 négyzetméternyi területet dí­ alkalmassá váljanak könyvek, a zene és mű­ szítettek képzőművészeti alkotásokkal. Sza­ vészi tárgyak élvezésére.” A beszámoló után badka ezen a téren igencsak lemaradt. Béla Duránci fölolvasta Művészettörténet és A képzőművészet és a kommuna viszo­ művésztelepek című értekezését. nyának témájával foglalkozott Ládi István a 1967. július 2-tól szeptember végéig a VI. Magyar Szó október 3-i számában. Kifejtet­ Képzőművészeti Találkozó keretében har­ te, hogy tartományunkban a vidéki kisváros­ madszor tartották meg az ország művésztele­ ban lelhető föl az a talaj, ahol elvethetők a peinek kiállítását a Vigadóban. A tárlat anya­ kultúra terjesztésének magvai. A vajdasági gát szeptember 15-én áthelyezték a város­ városok példái termékenyen hatottak: az or­ háza előcsarnokába és a múzeum kiállító­ szág más részén is alakultak művésztelepek. termébe, hogy közelebb kerüljön a közön­ Mihajlo Dejanovic, a Suboticke novine séghez. A 103 kiállító 190 festménye szét­ október 8-i számában arról számol be, hogy szórtan, egy része nem kellőképpen megvilá­ érdektelenséget tapasztalni a képzőművé­ gított helyiségbe került. Először küldték el szet új formái iránt. E téren az anyagi és a nagy számban munkáikat a tárlatra a horvát társadalmi viszonyok sem rendezettek meg­ és a szlovén művészek. Az érdeklődés olyan nyugtató módon. nagy volt, hogy a szervezők nem tudtak min­ Az 1966 júliusában, augusztusában és den alkotásnak helyet biztosítani. Béla Du­ szeptemberében megrendezett V. Képző­ ránci a Rukovet 1968. évi 1. számában meg­

250 Torok Sándor és Almási Gábor egy tárlaton jelentetett jegyzetében a kiállítás áthelyezé­ dor, Olga Jančić, Sava Sandié, Kosta Angeli sét a Képzőművészeti Találkozó mechaniz­ Radovani, Zoran Petrović, Ana Bešlić és má­ musában bekövetkezett zavarnak minősítette. sok alkotásait láthatta a közönség. A nagy Az év folyamán az intézmény vezető szer­ nevek ellenére nem nyilvánult meg kellő ér­ vei két elismerésben részesültek: Jugoszlávia deklődés a rendezvény iránt. Képzőművészeinek Szövetsége júniusban Akárcsak az előző évben, most sem tar­ megtartott konresszusán plakettel, decem­ tottak szakmai megbeszélést. ber 20-án köztársasági jellegű Vuk-díjjal tün­ Nagyobb volt az érdeklődés egy előretörő, tették ki a Képzőművészeti Találkozót. a maga helyét kereső „iparművészeti” ágazat A képzőművészeti manifesztáció mint szemléje, az I. Kerámiai Triennále 1968 októ­ Palics látványos rendezvénye megbukott. A berében és novemberében a Képzőművészeti VII. Képzőművészeti Találkozó 1968 júniu­ Találkozó új székházában (az egykori Raichle- sától augusztus végéig kedvezőbb körülmé­ palotában) megnyílt kiállítása iránt. Nyolcvan­ nyeket teremtett. A Raichle-palotában meg­ három keramikus 184 alkotását három elkülö­ nyílt a Grafika és szobrászat a jugoszláviai nített csoportra, a művészi kerámiára, a gyűjte­ művésztelepeken című tárlatra 83 alkotó: 42 ményekből származó darabokra és a gölön­ grafikus és 41 szobrász (!) küldte el munká­ csérmunkákra osztották fel. ját. Az előbbiek közül Stojan Celic, Branislav A 7 Nap (1968. október 11.) G. S. (Gönci Makes, Janez Boljka,Halil Tikvesa, Karéi Ze­Sára) aláírásé recenziója szerint a legszebb lenko stb., az utóbbiak közül pedig Glid Nán­ alkotásokat Ivan Jandrić, Drago Kovačevič,

251 Jelena Kosic, Branislava Milkié-Kosuta, To- A X. Képzőművészeti Találkozót 1971. gyerás József és Vékony Lajos állította ki. A június és augusztus folyamán rendezték meg. belgrádi Néprajzi Múzeum, a Zentai Múze­ A jugoszláv művésztelepek alkotóinak fes­ um, az újvidéki Vajdasági Múzeum és más tészetét bemutató reprezentatív tárlatra 142 művelődési intézmények szintén közszemlé­ festőművész 203 alkotást juttatott el. A tárlat re tették értékesebb műtárgyaikat. jobbára azt bizonyította, hogy az elmúlt évti­ A jugoszláviai művésztelepek festészetét zedben beért művészek elérték teljesítmé­ bemutató VIII. Képzőművészeti Találkozót nyük csúcspontját. PetrikPál homokkal kom­ - a felmerült nehézségek miatt a megszo­ binált technikával festett képei, Szilágyi Gá­ kottnál később - 1969 októberében és no­ bor akril tájlátomásai, Torok Sándor elvont vemberében tartották meg. A kiállításra „partjai” a szabadkaiak fölzárkózását jelez­ 142-en 242 alkotással jelentkeztek. Anyagi­ ték az Ács József és Wanyek Tivadar festé­ ak hiányában nem készült katalógus, pedig szetével mért vajdasági vagy Dragoslav Stoja- ezúttal 30 művésztelep mutatott érdeklődést nović-Sip, Miloš Bajié és Boschán György ál­ a rendezvény iránt. A tervezett tanácskozás­ tal képviselt belgrádi festők mellé. ra sem került sor. Ebben az évben kellett volna megtartani A IX. Képzőművészeti Találkozó 1970- a II. Kerámiai Triennálét, de anyagi és tech­ ben volt. Ekkor már negyedszer szervezték nikai okok miatt elhalasztották. meg a Grafika és szobrászat a jugoszláv mű­ A XI. Képzőművészeti Találkozó kettős vésztelepeken című kiállítást. Az október jubileum, az intézmény tízéves fennállása és 4-én megnyílt tárlaton 144 alkotó 330 alkotá­ a művésztelepek alapításának húszéves év­ sát láthattuk. Meglepő volt, hogy 72 szobrász fordulója jegyében a vajdasági művésztele­ 146 művel szerepelt, 73 grafikus pedig 184 pek résztvevőinek 1972. december 17-én nyílt munkáját hozta el. A tömeges részvétel el­ kiállításával vette kezdetét. Az évforduló al­ lenére a színvonal magas volt. Ez nehéz fel­ kalom volt néhány festő-Ács József újvidéki adat elé állította a díjak odaítélésére alakult festőművész és publicista, Olga Jevrié belg­ zsűrit, mely Zorán Petrovic belgrádi festő és rádi szobrásznő és Milán Konjovié zombori szobrászművész elnökletével úgy döntött, festőművész - munkásságának újabb elisme­ hogy a fiatalabb nemzedéket képviselő alko­ résére. A Képzőművészeti Találkozó zsűrije tókat részesíti előnyben. A legnagyobb elis­ Bogdan Božić ljubljanai alkotót grafikai merést Kis Julianna újvidéki szobrásznő kap­ munkájáért, Vojin Stojié belgrádi művészt ta, aki lírai hangvételű Kislány című szob­ szobráért és Ljuba Skmjug zágrábi festőmű­ ráért kiérdemelte a Mosa Pijade Képzőmű­ vészt festményéért díjazta. Az újvidéki Mo­ vészeti Fejlesztési Alap 4000 dináros fölvá­ dern Galéria díját Szilágyi Gábor szabadkai sárlási díját. Az újvidéki Modern Galéria festőművész kapta 1972 napja című alkotá­ 2000 dináros díját Emir Drágulj belgrádi gra­ sáért. fikus vehette át. A szabadkai intézmények és A Képzőművészeti Találkozó évi sereg­ vállalatok öt grafikai munkáért vásárlási díjat szemléje kezdetben Szabadka művészeti és osztottak ki. A városháza kék termében ok­ kulturális életének kiemelkedő eseményei tóber 4-én és 5-én - a gyermekek és az ifjúság közé tartozott. Amikor az intézmény a kiállí­ képzőművészeti nevelésének vajdasági köz­ tások majdnem kizárólagos szervezőjévé vált pontjával közösen - Az iskola, a térség és a és a rendezvények egymást követték, ennek formatervezés címmel, valamint a képzőmű­ az évente egyszeri manifesztációnak a jelen­ vészeti nevelésről és a formatervezésről tar­ tősége lényegesen csökkent. Vitathatatlan, tottak szaktanácskozást. hogy a Palicsi Képzőművészeti Találkozó

252 nyitotta meg azt az utat, amely Szabadkát szerűsítse a modern képzőművészetet. Ács összekötötte nemcsak Vajdaság, hanem az József - a Magyar Szó február 15-i számában ország, sőt a külföld művészeti központjaival foglalkozik az akcióval - úgy véli: a legjobb is. alkotók műveiből összeválogatott kiállítás­ 1962-ben, az alapítás évében, amikor az nak művelődési-didaktikus céljai vannak, de intézménynek még nem volt saját helyisége, a bemutatott anyag nem képviseli legjobban átvette a Kiállítási Csarnok tevékenységét. a jeles képzőművészeket. Szerinte ennek a 1972 végéig 180 tárlatot szervezett. Erről a tárlatnak „nincs arculata”. Nem említi az al­ Téli Szalon aktivitása kapcsán szólunk a kö­ kotók nevét, műveikkel sem foglalkozik vetkező fejezetben. részletesebben, mégis üdvözli a „fogyatékos kezdeményezést”. Február 10-én a topolyai művésztelep A Téli Szalon - A Városi Múzeum rendezi meg XV. kiállítását, amely azt a be­ tárlatai nyomást kelti, hogy inkább tárlatok gyakori rendezését, mintsem a művésztelep munká­ ját szorgalmazza. E föltevést támasztja alá az A Téli Szalonban 1962. október 28-án is, hogy XVII. kiállítását még az év decem­ Ankica Opresnik újvidéki művésznő állítja ki berében elhozta a Téli Szalonba. A túlbuz­ grafikai munkáit. November 11-én Milun góság vitát váltott ki képzőművészeti körök­ Mitrovic pasztelljei, november 25-én Bosko ben. Sokan úgy vélték, hogy főleg a rendez­ Petrovic újvidéki festőművész modern fali­ vények lejáratására szolgál. szőnyegei, december 9-e és 20-a között Vida Márciusban Ana Beslic mutatkozik be. A Jocic belgrádi képzőművész rajzai kerültek szabadkai származású szobrásznő a háborút bemutatásra. Októberi-díjat először ítéltek követő években a szocialista realizmus szel­ oda képzőművésznek. Oláh Sándor kapta a lemében fogant alkotásokkal jelentkezett a megérdemelt elismerést. tárlatokon, később a Rosandic-műhelyben is Az 1963. képzőművészeti év ismét kiál­ realisztikus figurákat és emlékműveket min­ lítássorozatot ígért. A Magyar Szó február tázott. A hatvanas évek elején nagy fordulat­ 12-i számában megjelent hír szerint - az I. tal az absztrakt alkotások művelőjeként mu­ Palicsi Képzőművészeti Találkozó sikerén tatkozik be. A március 7-én megnyílt tár­ fölbuzdulva - húsz kiállítás megrendezését latról Ács József számol be a Magyar Szó tervezték. Ebben csupán az volt a pozitívum, március 27-i számában. „A folyó görgeti hogy szervezett és nem ad hoc tárlatokról medrében a hegyről leváló köveket, az éle­ volt szó, amelyek azonban nem mindig szol­ ket és a szögleteket lecsiszolja - tojásdad gálták a képzőművészet népszerűsítését. Az formákat produkál.” Ács szerint a művésznő év folyamán mégis csak 17 tárlat nyílt. Az ezeket a formákat használva szeretettel és elmaradt három kiállítás nem okozott hiány­ bizalommal alkotja meg egyszerű, természe­ érzetet. tes formáit. A Téli Szalon első kiállítói 1963 január­ Áprilisban Janez Boljka ismert szlovén jában a Munkásegyetem amatőr festői vol­ képzőművész állította ki szobrait és grafikai tak. Még abban a hónapban (27-én) a szerb munkáit, utána Trajko Stojanovic és Sveto- képzőművészet alkotásaiba nyerhetett bete­ mir Arsic-Basara festmény-, illetve szobor­ kintést a közönség. A háború utáni festészet kiállítását rendezték meg. 25 alkotása című tárlatot a belgrádi Modern A belgrádi Freskó-képtár anyagából válo­ Galéria szervezte azzal a céllal, hogy nép­ gatott középkori freskók kópiáit április

253 14-től tekinthettük meg a múzeum galériájá­ A tárlatról Ács József is ír a Magyar Szó ban. A rendkívül értékes anyag másolatai 1963. május 12-i számában. Kimerítő írásá­ nem voltak különösebb hatással a közönség­ ból érdemes kiragadni néhány gondolatot: re. A vállalkozás csupán mint didaktikus kul­ „A nagy múltra visszatekintő szabadkai kul­ turális törekvés váltott ki elismerést. túráiét a képzőművészet terén is folytatja a A szabadkai festők hagyományos május hagyományokat” - írja bevezetőjében, végül elsejei kiállítása a szokottnál nagyobb figyel­ leszögezi, hogy Szabadkának van tíz jó fes­ met keltett 1963-ban. Talán azért, mert - tője és szobrásza, akik nagy lemondások árán mint Béla Duránci a Suboticke novine május művészetet teremtenek. Csak jobb feltételek 10-i számában megállapítja - felölelt min­ (műterem, vásárlás stb.) kellenek. Nem mu­ denkit, aki Szabadka képzőművészetét kép­ lasztja el megjegyezni: Almási Gábor Oláh­ viseli, vagy pedig mert Ács József és Béla portréja megérdemelné, hogy tartósabb Duránci aktívan viszonyultak a város képző­ anyagba öntsék. művészetéhez, s részletesen méltatták az al­ E könyv szerzője a szokottnál több teret kotók munkásságát. Duránci szerint Oláh szentelt a májusi kiállításnak, mert úgy vélte, Sándor egyetlen kiállított képe termékeny hogy ebben az évben kialakult a város művé­ időszakára emlékeztet. Balázs G. Árpád még szeinek „végleges” arculata. Ennek illuszt­ mindig intenzíven alkot, de mintha kissé rálására a két műkritikus véleményének idé­ már kesernyés volna. Petrik Pál a nyugtalan zése jó szolgálatot tehet. lélek legjellemzőbb példája: állandó kutatá­ Szabadka képzőművészeti élete mindjob­ sában kolorisztikus festészetével szerzett te­ ban foglalkoztatja a publicisztikai munkát kintélyét teszi kockára. Szilágyi Gábor téli előtérbe helyező Ács Józsefet. Úgy érzi, motívumai ügyesen fölépítettek. Festménye­ hogy ezekben az években - akár a két há­ inek összbenyomása révén elkülöníthető a ború közötti időszak néhány esztendejében - többi kiállítótól. Mihajlo Dejanovic - Petrik- Szabadka ismét képzőművészeti központtá kel ellentétben - racionálisan építi szimbó­ vált. Ezzel magyarázható, hogy Bosznia-Her- lumait és leleplezi a táj szörnyű kietlenségét. cegovina képzőművészeinek május 12-én Vinkler Imre, aki eddig lírikus kompozícióiról megnyílt kiállításával is foglalkozik (Magyar ismert, poétikus figuriáival okozott megle­ Szó, 1963. május 28.). Megállapítja, hogy a petést. Sáfrány Imre nem igazolta a bolyongó tárlaton mindössze két-három jó művész sze­ festő tekintélyét. Jovan Devic vásznai nincse­ repel. Ezt kielégítőnek találja, mert - sze­ nek összhangban lehetőségeivel. Iván Tik- rinte - Boszniában tizenöt-húsz évvel ezelőtt vicki és Marko Vukovic, a hivatásos festők hű „nem volt képzőművészet”. A merész megál­ kísérői ezúttal is ragaszkodnak a szántóföl­ lapítás után azt a nézetét fejti ki, hogy a dek motívumaihoz. Jelena Basic, Lajco Eve- köztársaság alkotóinak művészetét a Kelet íovic és Boros György nem mutatnak előrelé­ és a Nyugat találkozása jellemzi. pést. Togyerás József jól ismeri a kerámia A kritika kedvezőtlenül nyilatkozik a Föl­ anyagát, és a népi legendák és motívumok vásárlási Alap egész országból származó mű­ iránti érzékét érvényesíti. Almási Gábor és veinek május 30-án megnyílt kiállításáról. A Kalmár Ferenc két-két szoborral szerepel­ hevenyészett tárlatok legfeljebb arra jók, nek. Az előbbi az Oláh-portrét is bemutatta. hogy betöltsék a „tervben” keletkezett űrt, Duránci szerint kár, hogy nem fordít több javítva a statisztika adatait. időt ilyen elméjűit és sikerült munkák létre­ Október 9-én Szkopje képzőművésze­ hozására. A szobor lényegbeli értékelését inek kiállítására került sor. A vártnál na­ azonban elmulasztja. gyobb volt iránta az érdeklődés.

254 1963. november 25-én a kishegyesi kerá­ Ebben az évben a helyi sajtóban Béla Du­ miai művésztelep tagjainak újabb bemutat­ ránci, Petar Soric és Ivó Popic a képzőművé­ kozását tette lehetővé a Téli Szalon. A mun­ szet időszerű problémáit (novelőmunka, az kák technikai kivitelezésében bekövetkezett absztrakt és a figuratív viszonya, angazsált- javulás az újonnan épített kemencének is tu­ ság) vitatták meg. lajdonítható. Bela Duránci a Rukovet 1963. Az a törekvés, hogy Szabadka képzőmű­ évi 12. számában a tárlatról szóló írásában vészeti folyamatait a nagy számok jelezzék, úgy látja, hogy a további fejlődés érdekében 1964-ben jutott a legerőteljesebben kifeje­ a kerámia művelőinek meg kell szabadulniuk zésre. Huszonhárom kiállítás volt a város­ alacsonyabbrendűségi komplexusuktól. A ban, zömmel a Téli Szalonban. Csak hét tár­ Togyerás házaspár, Mojak Aranka, Kalmár laton vettek részt alkotásaikkal a szabadkai Magdolna és mások állhatatos és kitartó művészek. munkájának köszönhető, hogy a művészet­ A zentai művésztelep anyagát 1963 de­ nek ez az ága megbecsültté válik ezen a tájon cember 27-től 1964 januárjáig láthatta a kö­ és egyenrangú helyet foglal el a többi mű­ zönség. Tizenhét művész mutatta be alko­ vészeti ág között. tását, melyek - Mihajlo Dejanovicnak a Su- November 8-án a verseci származású, de boticke novine január 10-i számában megje­ Belgrádban élő festőművészt, Ivan Radovi- lent írása szerint - összehangoltan tükrözték éot látja vendégül a Téli Szalon. A finom az új irányzatokat és az emotív festészeti tö­ koloritú, expresszív megoldású képek meg­ rekvéseket. A kiállítók között ott volt többek nyerték a kiállítás látogatóinak tetszését, jól­ között Ács József, Benes József, Guelmino lehet a kritikusok szinte elhallgatták ezt a Valéria, Slane Kumar, Stojan Trumic, Wa- képzőművészeti eseményt. nyek Tivadar, Karéi Zelenko, Matija Vukovié, A népfölszabadító háborúból származó Petiik Pál és Szilágyi Gábor. művek tárlatát a belgrádi Katonai Múzeum­ A munkásfestők januári kiállítását köve­ mal együtt rendezte meg a Téli Szalon 1963. tően a színház előcsarnokában Dragoslav november 24-e és december 5-e között. A Stojanovic-Sip rajzait tekinthettük meg. A válogatás elsősorban a téma angazsáltságát Téli Szalonban is rajzok, monotípiák és réz­ vette figyelembe, ez adta a kiállítás jellegét. karcok kerültek a falakra. Karéi Zelenko Az év folyamán két tárlatot - a Téli Sza­ szlovén grafikus tárlata 1964. január 12-én lontól függetlenül - a Népszínház előcsar­ nyílt meg. Ennek kapcsán Sáfrány Imre a nokában rendeztek meg. Március 25-én az 7 Nap január 14-i számában azt állítja, hogy a uzdini festőasszonyok tették közszemlére grafika a jövő műfaja. naiv munkáikat, decemberben pedig a Február 9-én - az újvidéki Matica Srpska zombori képzőművészek egy csoportja mu­ képtárával együttműködve - a XVII. és XVIII. tatkozott be. Az utóbbi kiállítás a három vá­ század szerb grafikájának kiállítását rendezik ros, Szabadka, Eszék és Zombor kulturális meg. kapcsolatának rendezvényeként jött létre. A következő képzőművészeti esemény is Bora Brankov, Radoslav Staničkov, Braíislav a szerb festészet múltjára irányítja a figyel­ Šarović, Pavle Blesié és Vladimir Spasić ké­ met. A Nadezda Petrovic és a modem szerb peket és rajzokat, Eugen Kočiš pedig egy festészet kezdetei című kiállítás 1964. február szobrot hozott el a tárlatra. 24-én nyílt meg. A belgrádi Nemzeti Mú­ Visszatekintve az 1963. év kiállítási te­ zeummal közösen rendezett tárlatról Mihaj­ vékenységére, a sokféleség mellett sem ta­ lo Dejanovic írt elmélyülten a Suboticke no­ pasztalni a beígért tervszerűséget. vine február 28-i számában. Szerinte a szerb

255 festészet erőteljes gárdája a század elején Az 1964. év legjelentősebb önálló kiál­ szakított a rideg akadémiai stílussal és az lítása Hangya András tárlata volt, amelyet impresszionista eszmékhez csatlakozott. Na­ október 9-én nyitottak meg. A Zágrábban dezda Petrovic életműve ennek az eszmének élő festőművész 27 újabb alkotása, olaj- és monumentális megvalósulása. pasztellképe iránt a kollégák és az egykori Március 6-án Vera Josipovic, április 5-én tanítványok nagy érdeklődést mutattak. Sáf­ pedig Milán Konjovic pasztellképeit láthatta rány Imre a 7 Nap 1964. október 16-i szá­ a közönség. A művész a háború utáni évek­ mában általános képet rajzol Hangyáról, aki ben jelentkezett életes, tőle szokatlan téma­ harmincévi munkássága után megkapta Sza­ kört felölelő munkákkal. Ezúttal az „eredeti” badka Októberi Díját. „Bennem a díjkiosztás Konjovic mutatkozott be az általa nem túl­ híre hangosabban kondult meg, ami azzal ságosan kultivált műfajjal. magyarázható, hogy tanítványa voltam” - Közben március 22-én a Vajdaságból el­ vallja Sáfrány. Hozzáteszi: nem csak rajzolni származott, mégis tipikusan szlovén szob­ tanított bennünket, hanem hinni is. Nagyító­ rász, Zahariás Aladár szobrait és grafikait val is hiába keresnénk még egy alkotót, aki tekinthették meg az érdeklődők. A fantasz­ teatrális pálfordulások és divatos vargabetűk tikus, minden realitást elvető figurák formá­ nélkül három évtizeden át egyazon ábécével lásához Zahariás fölhasználja a divatos és jól jegyzi, jelzi és hirdeti azt az együttérző szá­ kezelhető fémeket. nalmat és az emberi fonákságokat is javára Ezekben az években alig volt elképzel­ író szeretetet, (...) amelyet most Hangya sa­ hető, hogy Balázs G. Árpád ne rendezett vol­ játos humanizmusának nevezhetnénk. „Az na önálló tárlatot. Retrospektív kiállításáról, Októberi Díj - írja Sáfrány - arra ösztönöz­ amely 1964. április 18-án nyílt meg, Mihajlo hetné Hangyát, az embert, hogy legalább Dejanovic számolt be a Suboticke novine áp­ annyi önbizalommal legyen önmagához és rilis 24-i számában. A katalógus szövegére annyira hinne erejében és értékében, asszociálva megjegyzi: nem lenne embersé­ amennyit festészetével már rég kiérdemelt.” ges élő ember nekrológját megírni, hiszen A meleg hangú méltatás azért jelentős, Balázs idős kora ellenére fáradhatatlanul mert Sáfrány, ez a kutató és csapongó szel­ dolgozik. lem, művészi útja során és felfogásában Április 29-én a szabadkai művészek - hi­ messze eltávolodott Hangyától.. vatásosak és amatőrök - hagyományos május Az Októberi Díj odaítélésének megoko- elsejei tárlatukat rendezték meg. lásában a következő olvasható: „Hangya A belgrádi Nemzeti Múzeummal kiépí­ András festőművész azon alkotók sorába tett jó és hasznos kapcsolat eredményeként tartozik, akik a legautentikusabban jelení­ nyílt meg május 17-én az a kiállítás, amelyen tették meg vásznaikon e táj emberét.” a barokk művészet alkotásait mutatták be. írtak róla egyebet is, de ennyi is elég. A topolyai művésztelep május 31-től, 1964. október 27-én ismét a kishegyesi majd november 2-tól látható tárlata iránt kerámiai művésztelep alkotásai kerültek be­ nem nyilvánult meg különösebb érdeklődés. mutatásra. A jó irányvétel, a lassú, de állandó Június 14-e és 24-e között a múzeum ga­ fejlődés jeleit mutatta. Különösen Mojak lériája Benes József és Mile Skracic kiállítását Aranka, Ana Beslic és Togyerás József mun­ szervezte meg. kái keltettek jó benyomást. Kondor Béla ismert budapesti grafikus­ A Téli Szalonban Krsto Hegedusic mes­ nak a múzeum galériájában szeptember teriskolája tanítványainak XIII. kiállítását, 24-én nyílt tárlata. majd december 6-án a zentai művésztelep

256 tárlatát nyitották meg. A szabadkaiak közül igyekszik megtéveszteni a látogatót...” - írja Radmila Radojevié ésAlmási Gábor szobrász Tripolsky. vett részt Zentán a munkában. A Suboticke A jelek szerint a képzőművészeti nevelés novine 1964. december 11-én megjelent írá­ mégsem ért el oly magas színvonalat, mint a sa egyebek között kiemeli, hogy Almási mun­ lelkesedő Sáfrány gondolta. kái kötegbe fonódott, kifejezetten transzpo­ 1965 a tárlatok száma tekintetében min­ nált élményt jelentenek. Budapesti és Los den korábbi rekordot megdöntött. Béla Du­ Angeles-i vendégek műveit is alkalmunk ránci, aki a Rukovet 1-2. számában két hó­ nyílt megismerni. nap képzőművészeti eseményeit foglalja A Városi Múzeum képtára november 5- össze, meg is jegyzi: „Ez már túlzás, két hó­ én Jugoszlávia népművészetét, majd decem­ nap alatt kilenc kiállítás mégiscsak sok!” ber 20-án Stevan Aleksié, a századforduló Valóban sok! A Városi Múzeumon és a szerb festészete egyik kiváló képviselőjének Téli Szalonon kívül minden létező helyiséget vásznait mutatta be. igénybe vettek azok, akiknek a szervezők December 19-től Milos Ciric grafikáit ál­ terveztek tárlatot rendezni. lították ki, majd Iván Tabakovic Rejtett vilá­ Az Ifjúsági Tribün kiállítását, melyen ver­ gok, képzőművészeti asszociációk és meta­ sek és vásznak váltották egymást, január morfózisok című kiállítása nyílt meg decem­ 17-én nyitották meg á városháza előcsarno­ ber 30-án. Béla Duránci erről a Rukovet kában. Elsősorban a fiatalok érdeklődését 1965. évi 1-2. számában számol be. Szerinte váltotta ki. a néző, akit Tabakovic művei vesznek körül, Tomislav Hruskovac zágrábi festő 20 in­ önkéntelenül is arra gondol, hogy „ezt én is formel képét január 19-től mutatta be a Téli meg tudnám csinálni”. Valószínűleg a festő Szalonban. Ugyanott január 31-én az Exp- sem képzeli, hogy valami eddig ismeretlent resszionizmus a modem szerb festészetben fedezett fel. Ellenkezőleg, csak föl akarja címmel nyílt tárlat. Duránci véleménye sze­ hívni figyelmünket erre a világra. A kiállított rint a 23 alkotásról semmi újat nem lehet munkák kutatásainak jegyeit viselik magu­ mondani. Csupán arra a megjegyezésre szo­ kon. Duránci kíméletesen fejezte ki vélemé­ rítkozik, hogy Ignjat Jobot a szerbek és a nyét az egykori realista festő megdöb­ horvátok egyaránt magukénak vallják. bentően leegyszerűsített vásznairól. Szlovénia Képzőművészeti Egyesülete 1964 képzőművészeti jelenségeire két, lé­ tagjainak kiállítását február 14-től láthatta a nyegében egymással feleselő írás is fényt vet. közönség. A festményekből, szobrokból és Sáfrány Imre a 7 Nap június 5-i számában a grafikákból összeállított tárlat anyagát Belg- gimnáziumi kiállításon szerzett benyomása­ rádból szállították Szabadkára. Béla Duránci iról ír. Annak a meggyőződésének ad kife­ szerint a szlovén képzőművészet reális ke­ jezést, hogy a mai képzőművészeti nevelés resztmetszetét nyújtotta. Külön említést ér­ „ezerszázalékosan eredményesebb, mint a demelnek Ive Subie festményei. Művei a mienk volt”. Július 24-én Tripolsky Géza a harc, a szenvedés és a győzelem emlékmű­ 7 Napban megírja Kuluncsics Andor zentai vévé magasztosultak. kiállításával kapcsolatos benyomásait. A Márciusban az újvidéki Mirjana Sípos közízlés hiányát fedezi föl a látogatók be­ festményeit, 21-én pedig Milan Konjovic fa­ jegyzéseiben. Zömmel kedvezően nyilatkoz­ liszőnyegeit és rajzait láthatta a szabadkai nak a látottakról. „Ezt nevezem művészet­ közönség. Mivel a faliszőnyegek a művész nek” - így az egyik vélemény. „Kuluncsics festői opusából eredtek, érdekes és eredmé­ Andor bizonyára tovább is így folytatja és nyes kísérletnek lehettek tanúi a látogatók.

257 Áprilisban Mihajlo Dejanovicnak nyílt al­ munkái közül Szilágyi Gábor és Peták Pál kalma bizonyításra, aki kritikusi és díszlet­ festményei voltak a legjobbak, Kalmár Fe­ tervezői munkája mellett a festészetet sem renc két alkotása közül a Római harcos emel­ hanyagolta el. A Téli Szalonban április 4-e és kedett ki. Aleksandar Lukovié, Dragoslav 14-e között megtartott tárlaton a korábbi Stojanovié-Sip és Benes József képei a szor­ önálló kiállításain megismert festészeti szem­ galmas művésztelepi munka eredményei. léletének kiteljesedését tapasztalhatták a Három nappal a topolyaiak tárlata után, szemlélők. Béla Duránci a Rukovet 1965. évi május 26-án a magyarországi grafikai és pla­ 6. számában emlékezett meg a tárlatról. Mint kátművészetet bemutató kiállítás nyílt meg. írta, Dejanovic az elmúlt néhány évben arra Duránci szerint minden ember problémái­ törekedett, hogy a síksággal való szembesü­ nak hasonlóságát demonstrálta. lésekor a lényeget fogja meg és töröljön ké­ A nyári szünet után a svetozarevói auto­ peiről minden szükségtelen elemet. didakta művészek képtárának anyagából Április második felében a Téli Szalon Ho­ kiválasztott alkotások szeptember 4-i kiállí­ noré Daumier (1808-1879) 40 rajzát mutatta tásával kezdődött az őszi idény. be. A neves francia rajzoló - korának és kora Október 2-án a Fölvásárlási Alap alko­ embereinek kiváló ismerője - olyan műveket tásaiból rendeznek kiállítást, ezután pedig a produkált, amelyeknek a mondanivalója a Stil helyiségében a kishegyesi művésztelep XX. században is időszerű. kerámiáit mutatják be. Á közönségsikert Nem maradt el a szabadkaiak hagyomá­ aratott tárlaton nagyított fotópannókon mu­ nyos májusi tárlata sem. Az április 30-án tatták be a munkafolyamatot. megnyílt kiállításon 15 alkotó 42 munkájával Október 8-án a Belgrádban élő Tomislav prezentálta elmúlt évi tevékenységének Sebekovic állította ki újabb alkotásait. Az eredményét. A legidősebb kiállító, Balázs G. érett és kialakult arculatú festőművész ezút­ Árpád három munkájával, egy pasztellel, egy tal is tompított színezésű, csendre intő mű­ temperával és egy rézkarccal művészetének veivel váltotta ki a közönség elismerését. legjavát nyújtotta. Dejanovié négy monotí- Szerbia Képzőművészeti Egyesülete Vaj­ piáját ismert stílusában festette. Peták Pál dasági Alosztályának tagjai október 31-én két kombinált „homok”-technikával készült mutatkoztak be városunkban. A kiállítás al­ képét hozta el. Szilágyi Gábor három kalom volt a vajdasági képzőművészet ke­ olajfestményével folytatta a szimbólumok­ resztmetszetének, eredményeinek és törek­ hoz vezető útját. Sáfrány Imre három virág- véseinek felmérésére. Ezt követően a topo­ pasztelljével a népi motívumok iránti vonzal­ lyai művésztelep XXI. tárlatát rendezték mát mutatta ki. Marko Vukovié két tájképpel meg november 21-e és december 2-a között. szerepelt. Faragó Endre, Radmila Radojevié, A Téli Szalon 1965. évi tevékenységét a Lajco Evetovic és Boros György mutatkozott Képzőművészeti Találkozó tulajdonában le­ még be. A keramikusokat Togyerás József (öt vő grafikai munkák kiállításával zárta. A de­ terrakotta, majolika) és Ilona Bacié (két ke- cember 5-én megnyílt tárlaton kiváló grafi­ rámiapannó és szőttesek) képviselte. A szob­ kusok, egyebek között Stojan Celic, Janez rászok közül Ikarosz című, fába vésett szob- Boljka, Müivoj Nikolajevic, Francé Mihelic, rávaXAlmási Gábor, ugyancsak fából alkotott Karéi Zelenko és mások alkotásai az ország két kísérletező munkájával Kalmár Ferenc, grafikai művészetének emelkedő színvona­ öt akttal pedig Jovan Devic szerepelt. láról győzték meg a látogatót. Május 14-től a topolyai művésztelep kiál­ 1965-ben a Téli Szalonon kívül is számos lítását mutatták be. A szabadkai alkotók kiállítást rendeztek. Kerekes Sándor fiatal

258 festő rajzait február 13-tól a városháza elő­ számában megemlíti, hogy Devic még nem csarnokában állították ki; február 20-án Sza­ választott a szobrászat és a festészet között. bó László munkásfestő a Népkörben mutat­ Február 25-től Nikola Aleksić (1808­ kozott be; a Sever gyár klubja március 2-tól a 1873) bánáti portréit tekinthették meg a sza­ Sárga Házban mutatta be tagjainak képző­ badkaiak. A lélektani elemeket kidomborító, művészeti munkáit. Kubát József nem hiva­ jó emberábrázoló művész festményeinek be­ tásos festő április 30-án a Népkörben nyitot­ mutatása - az esztétikai élmény mellett - ta meg erőteljes expresszív képeinek tárlatát. Vajdaság gazdag képzőművészeti hagyomá­ Balázs G. Árpád, a fiatalos lendülettel dol­ nyainak jobb megismerését szolgálta. gozó idős festőművész műtermében október Az Aleksic-kiállítás ellenpontjának te­ 12-én nyitott meghitt jellegű retrospektív ki­ kinthető a sajátságosán avantgárd csoport állítást, ami a művész és a látogatók közötti belgrádi körének március 4-től megtekint­ közvetlen kapcsolat jegyében zajlott le. hető tárlata. Radomir Reljić, Ólja Ivanjicki, A 1965. képzőművészeti év túllépte az Dragoš Kalajié és Dušan Otašević művei min­ intézményes szervezettség kereteit. Ez pozi­ denütt, így Szabadkán is megdöbbentették a tív is lehetne, hiszen a művészeti tevékeny­ közönséget. Míg egyesek a jövő festészetét ség demokratizálódásának tekinthető. De látták bizarr emberábrázolásukban, mások vajon célszerű-e szinte naponta új kiállítást ízléstelennek és visszatetszőnek tartották al­ nyitni? Méghozzá akkor, amikor a nem hi­ kotásaikat. vatásos alkotók csoportosulása éppen hogy Zivojin Turinski is szokatlan, nem hétköz­ csak elkezdődött. napi, nem szigorúan absztrakt, de mégis sa­ A következő év számbeli mutatói a ki­ játságos, korszerű útját igyekezett bizonyíta­ józanodás jeleit mutatják, jóllehet a 20 tárlat ni március 28-án megnyílt kiállításán. Danilo is több, mint amennyire Szabadkának szük­ Kiš belgrádi író a katalógusban ezeket írta: sége van. Az áttekinthetőség, a közönség be­ ’’Egy kozmológus és kozmogonikus témát, a fogadóképessége és a minőség biztosítása világ teremtésének demiurgoszi látomását szempontjából a kevés többet jelenthet a élhetjük át...” soknál. Nagy változást jelent, hogy az emlí­ 1966. április 3-án Béta Vukanović, 1877- tett 20 kiállításból tizenkilencet a múzeum és ben született belgrádi festőművésznő képeit a Téli Szalon rendezett és csak a Képzőmű­ láthattuk. Csendéleteit, képmásait szemlélve vészeti Találkozó palicsi tárlatát rendezték a század eleji expresszionizmus nyug­ meg az intézmény falain kívül! talanságát élhette át a tárlatlátogató. Egy A Téli Szalonban hagyományossá vált, olyan művész életművével szembesült, aki hogy a Munkásegyetem amatőr alkotóinak már az össz-szláv festők 1904-es belgrádi ki­ engedi át az újévi kiállítás megrendezését. állításának részvevője volt. Ezt követően 1966. január 29-én a modern A hódmezővásárhelyi művésztelep tár­ festészet nagy mesterei (Braque, Picasso, lata április 15-én nyílt meg a Téli Szalonban. Chagall és mások) műveinek reproducióiból A két háború közötti émelygős zsánerképek nyílt kiállítás, amelyen műsort is rendeztek. ellen küzdő Tornyai János és Koszta József Az Eletjel versmondói, a Népszínház tagjai, hagyományain nevelkedő művészek értékes valamint Psota Irén és Horváth Tivadar anyaggal mutatkoztak be. Közülük Kohán budapesti színművészek működtek közre. György emelkedett ki, akinek képei - Bela A Jovan Devic szobrait, festményeit és Duránci szerint - a pannon festészet lénye­ rajzait bemutató tárlat február 13-án nyílt gének szintézisét képviselik. A 14 kiállító kö­ meg. Béla Duránci a Rukovet 1966. évi 2. zött Németh István, Almási Gyula, Fekete Já­

259 nos és mások vásznai hoztak eredeti színe­ megfestett, drámai hangulatot árasztó képek ket. Samu Katalin szobrai archaikus jelle­ közül a Parasztasszony képmása, a Fűzfás, a gükkel tűntek ki. Petroci portréja, a Perecárus lány és más al­ A szabadkai képzőművészek hagyomá­ kotások lehetővé tették az életében nem nyos, április 26-tól megtekinthető májusi ki­ eléggé elismert festő tevékenységének nyo­ állításán tizennyolc alkotó (közöttük három mon követését. debütáns) mutatta be munkáit. Almási Gá­ E tárlattal párhuzamosan a múzeumban bor sikeres Oláh-portréját állította ki. Oláh Peter Baum osztrák grafikus dinamikus mo- egyik csendéletére gyászszalagot tettek. A notípiáinak kiállítása volt látható május 10-e kiváló művész ugyanis előző nap, 1966. ápri­ és 20-a között. lis 25-én, 80 éves korában elhunyt. Palet­ A topolyai művésztelep alkotóinak tájával hatvan éven át szolgálta a művészetet. XXIII. kiállítása május 20-án nyílt meg. A „Akkor, ott, a képek rakosgatása közben szabadkaiak közül Dejanovic, Petrik és Se- eszünkbe sem jutott, milyen rettenetesen bekovié a már kialakított stílusú képeikkel nagy dolog, milyen emberfelettien nagy telje­ szerepeltek. Kalmár Ferenc Pegazus című sítmény egy hosszú életen át Szabadkán ma­ szimbolikus szobrával jelentkezett. radni és festőnek megmaradni” - írta négy 1966. május 31-e és június 10-e között nappal később Sáfrány Imre a 7 Napban azoknak a műveit állították ki, akik 1938-ban megjelent megemlékezésében. Gyászolták a a Népkörben megrendezett tárlaton részt kritikusok, a kollégák, a megrendült tárlat­ vettek és hivatásos képzőművészek. A múl­ látogatók. Valamennyien méghatottan álltak tat idéző kiállításon Hangya András, Bo- Almási Oláh-portréja és a mester három schán György, Almási Gábor, B. Szabó festménye előtt. Ekkor állított ki először To­ György, Erdei Sándor, Wanyek Tivadar és rok Sándor autodidakta festő és Kalmár Ács József munkái kaptak helyet. A Három Magdolna keramikus. Szilágyi Gábor, Petrik évtized palettái című tárlat nem idézhette fel Pál és Faragó Endre képei határozott mi­ hitelesen az egykori eseményt, mert kizáró­ nőségi fejlődésről tanúskodtak. Radmila Ra- lagosságával éppen az eredetivel ellenkező dojevic és a Zentán élő Benes József fest­ elképzeléseket valósított meg. ményei, Boros György grafikái, Togyerás Jó­ A Magyar Szó 1966. június 12-i számában zsef kerámiái élményt jelentettek. Ács József megemlíti, hogy a régi és az újabb A szabadkai képzőművészek kiállításával művek összehasonlítása nem sikerült, mert párhuzamosan a Városi Múzeum képtárá­ Almási és B. Szabó kivételével a résztvevők ban a XIX. század szerb festészetét bemutató, csak újabb munkáikat küldték el a tárlatra. 32 képből álló tárlatot láthatta a közönség. A Téli Szalon első őszi kiállítását a kis- A vajdasági múzeumok képzőművészeti hegyesi kerámiai művésztelep részvevőinek tevékenységének kialakított koncepciója ér­ munkáiból rendezték meg szeptember 30- telmében a szabadkai Városi Múzeum fel­ tól .Fekete Edit, Togyerás József, Mira Sandic, adatául tűzte ki a vajdasági magyar képző­ Kalmár Magdolna, Kalmár Ferenc, Mojak művészek munkájának felkutatását. Ennek Aranka és Radmila Radojevic mutatták be eredményeként elsőként az Erdélyben szü­ egyre színvonalasabb alkotásaikat. A sikeres letett, de Bácskában barangoló festőművész, tárlat új távlatokat nyitott az iparművészet e Nagy István (1873-1937) alkotásait kutatta kedvelt ágának fejlődése előtt Vajdaságban. föl Béla Duránci. Hatvan munkájából har­ Október 14-én Maurits Ferenc fiatal újvi­ minc pasztellt mutattak be 1966. május 8-a déki képzőművész szürrealista rajzainak és 18-a között a Téli Szalonban. A mesterien adott helyet a Téli Szalon, majd október

260 Oláh Sándor elárvult festőállványa

30-tól Stojan Trumic, a vajdasági táj kolorista festőművész tárlatát december 16-tól láthat­ festője mutatta be újabb képeit. Ezt követő­ ták a szabadkaiak a Téli Szalonban. en a topolyai művésztelep tárlata nyílt meg Petar Mojak festészete az alkotót és a mai november 14-én. A szabadkaiak közül Rad­ embert szorongató bizonytalanságnak kissé mila Radojevic, Szilágyi Gábor és Faragó bizarr megnyilvánulását fejezi ki. Az emberi Endre állított ki. belső részekre emlékeztető alakzatok elbá­ Az őszi évad legérdekesebb vendégmű­ tortalanították a szemlélőket is. vésze Franjo Simunovic festő és Ksenija A Téli Szalon utolsó, 1966. évi tárlata de­ Kantod szobrásznő volt. November 25-én cember 28-án a holland rajzolás kiválóságai­ mutatkoztak be a Téli Szalonban. Ács Jó­ nak műveit mutatta be. zsef, aki a Magyar Szó december 18-i szá­ A múzeumon és a Téli Szalonon kívül eb­ mában értékelte művészetüket, azt írta, ben az évben még három kiállítást rendeztek. hogy „Simunovic úgy fest, mint egy realista Március 27-én az Ifjúsági Tribün tíz ama­ festő, aki mindent figyelmen kívül hagy, tőr festője a Népszínház előcsarnokában ál­ ami nem kő és repedés”, viszont ami tájai­ lította ki munkáit. Bíró Miklós alkotásai kel­ ból hiányzik, azt Kantoci szobraiban kap­ tettek érdeklődést. A hadseregotthonban juk vissza. azokban a napokban a bajmoki amatőr festők A múzeum kis szalonjában november mutatkoztak be nem valami nagy sikerrel. 26-án az Ifjúsági Tribün tagjai állították ki A Jež szatirikus lap karikaturistái: Kušanić, alkotásaikat, majd Petar Mojak kishegyesi Fen Pavlovié, Desa Glišić és mások ugyan­

261 csak a hadseregotthonban állítottak ki no­ Március 19-én Ács József újvidéki festő­ vember 7-től. művész és publicista képeinek tárlata nyílt A termékeny és átgondolt tevékenységről meg a Téli Szalonban. Ezúttal is újabb abszt­ emlékezetes évvégén, 1966. december 21-én rakt kísérleteit, nyugtalan temperamentu­ a Magyar Szó hasábjain olyan írás jelent meg, mát kifejező képeit mutatta be, amelyekkel mely szerint „Szuboticán megcsappant az ér­ az újítások iránti ragaszkodását, mint elmé­ deklődés a kiállítások iránt”. A látogatók kö­ lyült művészi alkotást demonstrálta. zött több a külföldi és a vidéki, mint a hely­ A Városi Múzeumban április 11-én há­ beli. Pedig Palics közel, a kiállítóterem a vá­ rom szlavóniai naiv festő és szobrász: Ana ros központjában van. A cikk írója még nem Vérié, Josip Pintarié és Petar Smajié kiállítása sejthette, hogy egy olyan folyamat kezdetét nyílt meg. A mind népszerűbb naiv művészet jelezte, amelynek többféle magyarázata le­ szabadkai bemutatóján elsősorban Smajic ar­ het. Talán a kiállítások túltengése? A bemu­ chaikus szobrai tetszettek a látogatóknak. tatott alkotások nem felelnek meg a közön­ Április 14-től a realizmus egyik zágrábi ség ízlésének? Szervezési hibák? A válasz képviselőjének, Dusko Sojlevnek a tárlata nem egyértelmű. Mindenesetre a hír ag­ volt látható a Téli Szalonban. Túlméretezett gasztó volt, akkor, amikor a képzőművészeti és harsogó női aktok pannóival igyekezett élet egyéb vonatkozásában fejlődést muta­ ámulatba ejteni a nézőket. tott. A Városi Múzeum április végén néhány Az 1967-ben nem változtatott a hagyo­ szabadkai művész, közöttük Stipan Kopilovic mányon a Téli Szalon. Az első kiállításon a és Gyelmis Lukács 20 festményét Bajmokon Munkásegyetem alkotói csoportja mutatko­ állította ki. A „külterületi” kiállítások szer­ zott be. Január 22-én Dorde Andrejevic-Kun vezése a képzőművészet népszerűsítését és a grafikáit és rajzait láthattuk. A számos il­ közízlés nagyon is kívánatos emelését szol­ lusztrációja révén országszerte népszerű és gálhatta volna, ha állandósul. tiszteletnek örvendő festőművész szociális és A szabadkai festők hagyományos májusi forradalmi témát feldolgozó életműve akkor tárlata 1967. április 28-án nyílt meg a Téli már része volt a hazai képzőművészetnek. Szalonban. A korábbi gyakorlattól eltérően, Az újabb festőnemzedék zágrábi képvi­ ezúttal bírálóbizottság szelektálta a 16 kiál­ selője, Jagoda Buic faliszőnyegeit február 3- lító munkáit. Ilyen módon nem a képzettség, tól tekinthettük meg. A bemutatkozást jól hanem minőségi szempontok kerültek elő­ fogadta a kritika. térbe. Február 19-től a XX. század csehszlovák A kiállítással foglalkozva Béla Duránci a plakátművészetét bemutató kiállítást láthat­ Rukovet 1967. évi 5-6. számában megemlíti, ták a műpártolók. Február 22-én a Városi hogy Dejanovié tovább redukálja a síkság fes­ Múzeum és a belgrádi Nemzeti Múzeum tői látomásainak szín- és formaanyagát. Szi­ együttműködésének újabb eredményeként a lágyi Gábor valamelyest melegebb színekkel Szerb realisták című kiállításon Dorde Krstic, festi Vajdaságot. Petrik Pál a homok alkal­ Uros Predic és Pa ja Jovanovic munkásságá­ mazásával érdekes faktúrát képez. Vinkler nak értékes műveit ismerhette meg a kö­ Imre akvarelljei a Tisza-part poétikus meg­ zönség. jelenítései. Faragó Endre felhagy komor tó­ A nőnap alkalmából Radmila Radojevic nusaival és életesebb képeket alkot. Balázs szabadkai festőművésznő rendezett önálló monotípiáival ellentétben Benes mint „anti- kiállítást. Expresszív, de elnagyolt női kép­ festő” szerepel szörnyű látomásaival. Razija másokat mutatott be. Vila tehetséges grafikusként mutatkozott be.

262 Május 23-án az Ifjúsági Tribün fiatal alko­ tóinak egy csoportja rendezte meg újabb ki­ állítását. Bíró Miklós, Kerekes Sándor, Petrik Tibor, Magyar János, Siskovszki András, To­ rok Sándor és Török István (valamint három nem szabadkai fiatal: SZerko és Engelberger) voltak a részvevői. Később az Ifjúsági Tribüntől függetlenül fejtették ki te­ vékenységüket. Az őszi kiállítási idényt a kishegyesi ke­ rámiai művésztelep tárlata nyitotta meg. A X. kiállításon, mely 1967. október 8-án nyílt meg, nyolc alkotó fantáziadús munkáját mu­ tatta be, előrevetítve egy nagyobb kerámiai rendezvény lehetőségét. Faragó Endre, a nagyon aktív és am­ biciózus festő október 22-én nyitotta meg önálló kiállítását. Bela Duránci szerint sem­ mi újat nem nyújtott. Joza Horvat-Jaki zágrábi művész festmé­ nyeinek és rajzainak tárlata november 3-től Kalmár Ferenc műtermében volt megtekinthető. Horvatot egy Szabadká­ ról elszármazott, nagyobb reputációt élvező Sáfrány Imre, Marko V Boros György művész, Glid Nándor szobrainak és monotí- és Milán Poznovija képei nem tűnnek ki. piáinak kiállítása követte, melyet egy köztéri Kalmár Ferenc vasszoborral, Togyerás József szobrának, az Akasztottak balladájának a le­ és Kalmár Magdolna jól komponált ke­ leplezése alkalmából rendezett. Glid Nándor rámiával vett részt a tárlaton. Belgrádban élő, angazsált és modern utakat A zsűri munkáját talán az is szükségessé kereső szobrász Jugoszlávián kívül is ismert­ tette, hogy a műveket május 21-én Szegedre té vált díjnyertes alkotásaival. vitték bemutatásra. A Téli Szalon évzáró tárlatán Nikolaj A Téli Szalon május 7-től a szabadkai au­ Gricjuk novoszibirszki festőművész akvarell- todidakta Torok Sándornak nyújt lehetősé­ jeit láthattuk. Az én Moszkvám című, decem­ get önálló kiállítás megrendezésére. A fiatal ber 17-én megnyílt kiálításon a szovjet fő­ festő 34 képével kívánta bizonyítani, hogy várossal kapcsolatos expresszív látomásait túllépte az amatőrizmus határait. Imaginári- tette közszemlére a festő. us tájképeivel, melyek saját művészi egyéni­ Az év egyik eseménye volt a Városi Mú­ sége, önálló formanyelve megteremtésének zeum galériájának áthelyezése. December jegyében fogantak, sikerült a célt elérnie. 22-én nyílt meg a városháza első emeletén. A Sáfrány Imrének a katalógushoz írt bevezető város képzőművészeti életében ezzel új táv­ sorai szerint Torok festészete a bizonytalan­ latok nyíltak, de a remények - a lehetőségek ság, a holnap kilátástalanságának talajából korlátozottsága miatt - csak részben való­ fakadt. Az első szabadkai festő, aki valóban sultak meg. az absztrakt festészettel jegyezte el magát, és 1967. november 21-én elhunyt Vinkler ehhez az irányzathoz sokáig hű maradt. Imre, az érzékeny lelkületű, poétikus festő és

263 pedagógus. Még 39 éves sem volt, amikor szecesszió utórezgéseit érzékeltető festő önkezével véget vetett életének. Romanti­ műveinek megismerésére. A 7 Nap 1968. áp­ kus és magányosnak tetsző alakja, különbö­ rilis 12-i számában megjelent ismertető sze­ zőségük ellenére, Farkas Bélára emlékezte­ rint Csincsák festészetét saját korában nagy­ tett. vonalúnak tartották, amit átlagon felüli 1968 kiállításai is a Téli Szalon jegyében szemlélő érthetett csak meg. A korabeli kriti­ nyíltak meg. A 21 tárlat közül tizenötöt ez az ka azonban ilyen kifogásokat sohasem ho­ intézmény szervezett, a többit a Képzőművé­ zott fel az „újra fölfedezett” festővel kap­ szeti Találkozó új helyiségében, a városhá­ csolatban. zán, a Művészetbarátok Klubjában, a Nép­ Április 26-tól Nives Kavuric-Kurtovic zág­ színház előcsarnokában tartották. rábi festőművésznő képeit csodálhatta meg a A Munkásegyetem klubjába tömörülő közönség, a szabadkai alkotók pedig ugyan­ amatőröknek január 5-én nyílt kiállítása, akkor Szegeden mutatkoztak be. Ezzel vi­ majd 26-án a Képzőművészeti Találkozó do­ szonozták a testvérváros alkotóinak szabad­ kumentációs anyagának adott helyet a Téli kai kiállítását. A Szegedre vitt anyag egy ré­ Szalon. sze alacsony, csaknem amatőr színvonalú A zentai művésztelepen készült műveket volt. A Tisza mint inspiráció címmel 1968. február A Milos Bajic belgrádi művésznek, az in­ 2-án mutatták be. A tárlat anyagát Tripolsky formel irányzat egyik kiemelkedő alakjának Géza, a művésztelep vezetője gyűjtötte össze 100 rajzát bemutató kiállítás május 12-én jó érzékkel. A képek különböző fölfogásban nyílt meg. Ezután Winkler László szegedi fes­ és művészi hozzáállásban érzékeltették a Ti- tő képeit láthatták az érdeklődők. sza-part szépségét és varázsát. Miután több tárlatnak kevés nézője Február 16-tól Milica Dimicnek a pristi- akadt, az érdektelenség állandóan és egyre nai művésztelepen készült rajzai, egy nappal többször foglalkoztatja a kritikusokat és a később pedig a Köztársasági Alap által aján­ szervezőket. Kiutat a helyzetből nem látnak. dékozott alkotások kerültek bemutatásra. A VII. Képzőművészeti Találkozót és az I. Razija Poznovija Vila grafikusművésznő Kerámiai Triennálét is az egykori múzeum tárlata a nőnapon, március 8-án nyílt meg. A helyiségeiben rendezték meg, de a helyzet a mostari származású grafikus a geometriai látogatottságot illetően nem változott lénye­ formák ritmusos vonalain keresztül fejezte ki gesen. az egyéniségének megfelelő művészi monda­ 1968. október 31-én a Vela Lukában ösz- nivalóját. ígéretes alkotót ismerhetett meg szesereglett művészek 62 alkotását bemuta­ benne a közönség. tó kiállítás nyílt. Betekintést adott Jugoszlá­ A szegedi képzőművészek március 24-én via képzőművészetének irányzataiba és pre­ mutatkoztak be. Müveik arról tanúskodtak, zentálta értékeit. Elgondolkoztatóan kevés hogy igyekeznek kompromisszumot kötni a közönsége volt. társadalom követelményei és művészi törek­ November 28-tól Kosovo és Metohija ke­ véseik között. Ez azonban csak néme­ vésbé ismert alkotói mutatkoztak be. Milán lyiküknek sikerült. Poznovija fiatal akadémiai festő első önálló Sikert ért el az a kiállítás, amelyet a 23 éve kiállítására december 12-e és 20-a között halott és majdnem teljesen elfelejtett sza­ került sor. Csendet kereső, a tárgyak „életét” badkai festő, Csincsák Elemér műveiből szer­ higgadtan rögzítő, nem túlságosan harsogó, vezett a Téli Szalon. Az április 12-én meg­ saját művészi álláspontot képviselő festőt is­ nyílt tárlat alkalom volt a mozgalmas életű, a merhettük meg alkotásain keresztül.

264 kotójának, az 1942-ben mártírhalált halt Sa­ va Sumanovicnak a kiállítása nyílt meg. A látogatók a párizsi Lhote iskola egykori ki­ váló tanítványának a munkáiban, egy gazdag életmű utolsó szakaszából származó alkotá­ sokban gyönyörködhettek. A Vinkler Imre halálának egyéves évfor­ dulója alkalmából, november 21-én megnyílt kiállításon a tragikus sorsú festő 50 művét a városháza tanácstermének előcsarnokában, szép környezetben, de rossz világításban lát­ hatta a közönség. A válogatás csak részben nyújtott betekintést a festő művészetébe. A Városi Múzeum új helyiségeiben Mi­ hajlo Dejanovic feljegyzései elnevezéssel az alkotó akvarelljeiből nyílt tárlat december 19-én. Nem befejezett anyagot, hanem a festői munka egy szakaszát kívánta csupán érzékéltetni Dejanovic. A képzőművészet népszerűsítését, az al­ kotás látásmódjának megismertetését tűzte ki célul a Hogyan nézzük a műalkotást? című vándorkiáilítás, melyet a Kultúra Székháza és a Városi Múzeum közösen szervezett a környező települések részére. Nem tudni, hogy mennyiben vitte előbbre a képzőmű­ Kalmár Ferenc: Kukorica vészet iránti érdeklődést és mennyivel járult hozzá az alkotások megértéséhez, de a kez­ 1968 utolsó tárlatát a topolyai művészte­ deményezés jelentőségét nem lehet kétség­ lep, 1968 ősze címmel rendezték meg decem­ be vonni. ber 26-án, másfél évtizedes fennállása alkal­ 1968 novemberében a Suboticke novine mából. A 7 Nap 1969. január 10-i számában szerkesztősége véleménykutatást rendezett B. D. (Béla Duránci) aláírással megjelent be­ Szabadka kultúrájáról. November 22-én Szi­ számoló szerint a művésztelepet felkereső és lágyi Gábor és Béla Duránci nyilatkozata je­ az ott dolgozó alkotók tömeges részvétele lent meg: már a múlté. A bizarr témák, a megrázó Szilágyi: Arra törekszünk, hogy a lehető álomlátások nem képesek elejét venni az legjobb képzőművészeti programot nyújt­ egyhangúságnak. A tárlaton Milán suk a városnak. Sajnos, egyes tárlatokról Bogomil Karlavaris, BeneMaurits Fe­ elmarad a közönség. Sok képzőművészeti renc, Torok Sándor, Stojan Trumic, Mihajlo szakember sem méltatja figyelemre törekvé­ Dejanovic, Aleksandar és Tomislav seinket. Sebekovic állított ki. A kritikus a kiállítás Duránci: Szabadkán a kultúra nem kelt alapján nem látott „átjelzést a jövőbe”. fel nagyobb érdeklődést és a művelődési ese­ November 10-én a városháza előcsarno­ mények nem zajlanak az alapvető tényezők, kában a jugoszláv festészet egyik jelentős al­ az emberek jelenlétében.

265 Kalmár Magdolna munka közben

Rövid, világos nyilatkozatok a való hely­ tette vonzóbbá, hogy a helyszínen készített zetről, kiutat azonban nem mutatnak. pasztellkrétával képet. A kiállított temperák A mennyiségre való törekvés Szabadka és pasztellek egyébként elsősorban Sáfrány képzőművészeti életében 1969-re már túlju­ virágos korszakához tartoztak. Sajátságos tott a csúcson, de a húsz regisztrálható tárlat meglátású, hangulatos tájképek festőjeként is több, mint amennyi a csökkenő érdeklődés mutatkozott be Sáfrány a nagy számban ősz­ mellett sikerre számíthat. A kiállítások zöme szeműit közönségnek. továbbra is a Téli Szalon keretében nyílik. Április 24-től Aleksandar Luko ezúttal Laura Strozzo olaszországi képzőművész­ is a cirkuszi életből merített témakörből szár­ nő 1969. január 26-i bemutatkozásával kez­ mazó vásznait mutatta be. dődött az év kiállítássorozata. Március 2-tól Május 30-án a sokáig visszavonult Petrik a Csurgó csoport tagjainak adott lehetőséget Pál önálló kiállítása nyílt meg. Az elmúlt öt bemutatkozásra a Téli Szalon. Ugyanitt már­ év alkotásaiból válogatott, kísérletezéseiről cius 13-tól a lengyel grafikusok tárlatát lát­ számot adó anyagát mutatta be. hatta a közönség. A lengyel művészeknek a Július 15-én a topolyai művészetelep modern tendenciák iránti fogékonyságát bi­ XXIX. kiállítását mutatta be. A kishegyesi zonyította. kerámiai művésztelepnek ismét a Stil helyi­ Sáfrány Imre április 4-én megnyílt önálló ségében, szeptember 9-én megnyílt bemuta­ kiállításán 40 képpel szerepelt. A tempera­ tója az agyagművesség további fejlődését de­ mentumos, kutató festő a megnyitót azzal monstrálta. Az Újvidéken élőBaranyi házas-

266 Ivan Jandriá Érett gyümölcsök pár, továbbá Togyerás József és December 14-én két szabadkai alkotó, dolna (Szabadka), Ana Mira Kalmár Ferenc szobrász és Szilágyi Gábor (Belgrád), Mojak Aranka (Újvidék) és Ne­ festőművész mutatta be alkotásait, amelye­ mes Fekete Edit (Kishegyes) voltak a kiál­ ket előzőleg, szeptember 21-től Szegeden ál­ lítók. lítottak ki. Két szegedi művész, Pintér József és Tóth Az 1969. évi kiállítások közül tömegessé­ Sándor szeptember 14-e és 28-a között állí­ gével tűnik az a kiállítás, amelyet a Képző­ totta ki több alkotását. A Képzőművészeti művészeti Találkozóban Képzőművészeti al­ Találkozó VIII. kiállítása október 5-én nyílt kotások, 1969 címmel rendeztek meg decem­ meg. A Téli Szalonban november 15-e és ber 21-től. Sz. I. (Szűcs Imre) a Magyar Szó 25-e között a Magyar Néphadsereg képző­ december 23-i számában a kiállításról szólva művészeti stúdiójának válogatott munkáiból hangsúlyozza, hogy a Képzőművészeti Ta­ rendeztek tárlatot. lálkozó előítéletek nélkül mutatta be 63 al­

267 kotó 152 alkotását. Amatőrök, hivatásos mű­ bad kritikát írni, mert sérti az alkotó egyéni­ vészek, pedagógusok munkái kerültek egy­ ségét. Ez a modernizmus egyik mellékter­ más mellé. Szilágyi Gábor festőművész meg­ méke helyi és vidékies megnyilvánulásának nyitó beszédében figyelmeztetett, hogy tekinthető. E tévhit 1970-ben még inkább „nem szabad az alkotók között mesterséges kifejezésre jut. válaszfalakat húzni”. A cikk szerint egyesek 1969 sem maradt olyan nyilatkozatok nél­ nem helyeselték ezt a koncepciót, ezért alko­ kül, melyek ne vetették volna fel a képző­ tásaikat el sem küldték a tárlatra. A kata­ művészek, illetve a képzőművészet időszerű lógus tanúsága szerint a hivatásos művészek kérdéseit. Sáfrány Imre a 7 Nap április 11-i közül Dejanovic és Balázs nem szerepelt a számában közölt riportjában Petiik Páltól tárlaton, amelyen egyébként a fiatalok és a számon kéri visszavonultságát. Petrik a kö­ már ismertebb amatőrök domináltak. vetkező magyarázatot adja: „Ma, ha lecsök­ Az év két legjelentősebb tárlata a Kultúra ken a teljesítmény, lecsökken a jövedelem is. Székházában, a Helytörténeti Képtár helyi­ Ha annyit akar keresni, amennyiből meg is ségeiben zajlott le. Novemberben Pechán Jó­ tud élni, nem marad ideje a piktúrára.” Olyan zsefnek, Vajdaság egyik legkiválóbb festő­ művelődéspolitikát kell folytatni az ország­ művészének alkotásait láthatta a közönség. ban, amelyből a festő meg tud élni. Kiállított művei sajnos nem adhattak teljes A városban szaporodó képzőművészeti képet a számos irányzatot követő művész mozgalmak közepette szaporodtak a kérdő­ festői opusáról. Ezúttal a tájképek kerültek jelek. előtérbe, s ezeken keresztül elsősorban a 1970-ben a Téli Szalon megszűnik, mert a szecesszió követőjeként ismerhette meg Pe- Képzőművészeti Találkozó az átrendezett chánt a közönség. Ács József a Magyar Szó­ egykori Raichle-palotában magára vállalhat­ ban 1969. december 6-án közölt ismertetőjé­ ta feladatát. A hagyományt, hogy az év első ben a Hollósy-iskola, a párizsi impresz- kiállítását a Munkásegyetem klubjának a tag­ szionisták és Rippl-Rónai hatását hangsú­ jai rendezik, megszüntették. lyozta. A kiállítást nagy gonddal és műértés­ A Képzőművészeti Találkozó kiállítóter­ sel a Városi Múzeum, illetve Béla Duránci, a meiben 1970. január 18-tól a pocitelji mű­ művészeti osztály vezetője szervezte. vésztelep mutatkozott be. Február 4-e és 13-a A Szabadkáról elszármazott, Budapesten között Nebojsa Delja belgrádi festő grafikáinak élő Gyelmis Lukács önálló tárlata a múzeum kiállításával végleg megszűnt a Téli Szalon. Helytörténeti Képtárában nyílt meg decem­ Február 15-től Vajdaság amatőr művé­ ber 22-én. Gazdag életművéből 37 alkotást: szeinek munkáit láthattuk a Képzőművészeti 27 olajfestményt és 10 rajzot és vázlatot lát­ Találkozóban. Ötven alkotó 110 munkája hatott a közönség. Az alkotások a széles szín­ között ott voltak Szabadka ismertebb ama­ skálájú lestőt mutatták be. Arcképein, akt­ tőrjeinek, valamint a környékbeli naiv fes­ jain, ragyogó színezésű tájképein és csend­ tőknek és a szalmafonó asszonyoknak az al­ életein a festék vastag felrakásával érte el a kotásai is. kívánt hatást. Képei közül különösen az A képzőművészetet elhanyagoló sajtóra 1962-ben festett Nagy akt emelkedett ki, jellemző, hogy az év első hónapjaiban a amelyet a Városi Múzeum megvásárolt. 7 Napban egy képzőművészeti tárgyú írás A nagyon érdekes és sikeres tárlatról sen­ sem jelent meg. A Suboticke novine február ki sem írt kritikát. Ebben az időben kezdett 27-én csak egy mondatban közli, hogy 25-én érvényesülni az a „korszerűnek” tartott föl­ megnyílt a topolyai művésztelep újabb tárla­ fogás, hogy a művészi alkotásokról nem sza­ ta.

268 A Raichle-palota földszinti helyiségeiben tások között ott volt az Őszi napsütés című, március 8-án, a nőnap alkalmából Razija kétfigurás szobra is, amely - a brüsszeli nagy­ Poznovija Vila grafikus mutatkozott be önál­ díjtól függetlenül - megkapó alkotás. 58 ló kiállítással. Június 12-től egy hónapon át az écskai Április 10-én a belgrádi Mediana csoport művésztelep Zrenjanin és környéke című ki­ állított ki a Képzőművészeti Találkozóban. állításának gazdag és változatos anyagát mu­ Ólja Ivanjicki, Miliő Stankovic, Kosta Bradic, tatták be a Képzőművészeti Találkozóban, Sinisa Vukovic, Milovan Vidak, Branislav majd július 1-től a zentai művésztelep tárlata Vasic és Svetozar Simonovic nem egységes, nyílt meg. A tragikus következményekkel já­ de élményszerű képekben megnyilvánult tö­ ró árvíz ihlette alkotásokból, a károsultak rekvéseit ismerte meg a közönség. javára rendezett kiállítás igen érdekesnek bi­ A tevékeny és értékes műveket alkotó zonyult. Az Európában és világszerte jelent­ művészházaspár, Ankica Opresnik és Milán kező irányzatok stílusait lehetett felismerni Kerac az emeleti helyiségben április 26-án az alkotásokon. nyitotta meg a Vajdaság tájait és világát sajá­ A topolyai művésztelepen készült rajzok tos formákban és színekben ábrázoló kép­ és vázlatok kiállítása szeptember 8-án nyílt kiállítását. Ezzel egyidejűleg a földszinten meg. A Képzőművészeti Találkozónak aján­ Kalmár Magdolna poétikus, finom formákat dékozott alkotások kerültek bemutatásra. hangsúlyozó kerámiáit láthatták az érdeklődők. Október 4-től volt látható a IX. Képző­ A belgrádi Zorán Petrovic festőművész és művészeti Találkozó anyaga. Az év folyamán szobrász május 15-től mutatta be víziószerű kiállítást rendezett még a Csurgó csoport és műveit. Ezt követően május 19-től Wanyek az újonnan alakult Bosch+Bosch csoport. Tivadar zrenjanini festőművész retrospektív Az év eseményeihez tartozik, hogy Hús­ kiállításának adott helyet az intézmény. Wa­ vétit Lajos 1956-ban elhunyt zombori festő­ nyek a bánáti falvak csendjének a festője. művész hagyatéka a Városi Múzeum kép­ 1938-ban ott volt a Népkör kiállításán is. Ez­ tárának tulajdonába került, Sáfrány Imre sza­ úttal 100 festményén keresztül tekinthették badkai festőművész pedig megkapta Szabad­ át életművét a művészetbarátok. Zvezdana ka város Októberi Díját. Asic a Suboticke novine 1970. május 20-i 1971-ben is a Képzőművészeti Találkozó­ számában Wanyek képeit allegorikus szoná­ ban és a Városi Múzeumban rendeztek leg­ tákkal hasonlítja össze. több kiállítást. A sorozatot január 15-én To­ Június 1-től az Újvidéken élő Baranyi Ká­ rok Sándor szabadkai festő önálló tárlata nyi­ roly és Baranyiné Markov Zlata szobrászmű­ totta meg a Képzőművészeti Találkozóban. vészek közös tárlatát rendezték meg. A 76 Erről a tárlatról S. I. (Sáfrány Imre) számolt éves Baranyi Károly nem csak munkabírását be Új után - új előtt! című írásában, a 7 Nap és szorgalmát, hanem töretlen újítási készsé­ január 29-i számában. Idézi Béla Duránci gét is demonstrálta 24 kiállított, a gépesített művészettörténészt, aki megnyitó beszédé­ világ jelképeire leegyszerűsített, stilizált ben egyebek között ezeket mondta: „Meg­ szobraival. B. Markov Zlata tíz szoborral és lelvén a maga kifejezési módját, saját felsza­ kerámiával szerepelt. A poézist árasztó alko­ badulását, Torok behódolt önmaga képzelő-

Az Őszi napsütést később a palicsi parkban állították fel.

269 Togyerás József műtermében ereje varázsának...” Annyira azonosítja ma­ jegyeiből, csokoládépapírból és más hulladék­ gát motívumával, hogy az fogva tartja. Saját anyagból szerkesztett kollázsok keltettek. köreinek a foglya lett. Nada Nagy ^4 művész Februárban Jovan Kratohvil belgrádi zsebpénze című, a Suboticke novine 1971. ja­ szobrászművész mutatta be szobrokból, gra­ nuár 15-i számában megjelent írásában úgy fikákból és rajzokból álló kollekcióját. Utána látja, hogy a képzőművészek évek óta a város Zdravko Mandió zrenjanini festőművész és legmostohábban kezelt művészei, akik a tár­ művésztelep-szervező képeit láthatta a kö­ sadalomtól úgyszólván semmit sem kaptak. zönség. Az utóbbi időben mintha pozitív változások A nőnap alkalmából Jugoszlávia és Ma­ álltak volna be. A kiállításokon 250-500 di­ gyarország képzőművésznőinek közös kiál­ náros „térítést” kapnak, a Képtár és a Kép­ lítására került sor. Még ebben a hónapban zőművészeti Találkozó pedig 500-3000 di­ Varsó művészeinek érdekes, élményt nyújtó nárért megvásárol egy-egy kiállított művet. A tárlata nyílt meg. Bogomil Karlavaris újvidéki Kultúra Székházában néhány helyiséget mű­ festőművész április 1-jén mutatta be újabb, teremmé alakítanak át. még jobban leegyszerűsített képeit. Január 31-én Sáfrány Imre, a szabadkai Mihajlo Dejanovié áprilisban Vajdaság művészélet „enfant terrible”-je második pá­ szántóföldjein című kiállításával jelentkezett. rizsi bolyongásának „élményanyagát” állítja E munkái is a formák leegyszerűsítésének és ki. Sava Babic egyetemi tanár a kiállítást meg­ néhány erős szín ellenpontozott dekoratív nyitó beszédét a „Sáfrány bolond” átvitt hatásának jegyében születtek. értelmű mondattal kezdte, hogy érzékeltesse Ezután a topolyai művésztelep XXXI. és azt a megdöbbenést, amelyet a párizsi metró XXXII. kiállítása, majd a kulturális együtt-

270 Togyerás Irén munka közben működés keretében Eszék és Zombor kép­ december 3-tól egy szabadkai festő önálló zőművészeinek közös tárlata nyílt meg. tárlata nyílt meg. 1971 sem múlt el anélkül, hogy a még Gustav Matkovié négy termet töltött be mindig aktív Balázs G. Árpád ne lépett volna 42 alkotásával. A kiállítást a Bunjevacko kó­ a nyilvánosság elé. Június 12-én nyitotta meg ló Művelődési Egyesület szervezte. Matko- 50 virágcsendéletet bemutató tárlatát. Ismét vic, aki korábban többször szerepelt közös demonstrálta, hogy komoly teljesítményre tárlatokon, 1958-ban Jovan Bijelicnek talán képes. az utolsó diákja volt. Mint kísérletezéstől Milun Petrović belgrádi képzőművész raj­ idegenkedő realista festő mutatkozott be. zainak és festményeinek bemutatása után A Képzőművészeti Találkozó falain kívül Szilágyi Gábor munkáiból nyílt kiállítás a megtartott képzőművészeti események kö­ Képzőművészeti Találkozóban. Ezúttal a zül meg kell említeni az expresszionisták első már érett, saját formanyelvére, a szimbólu­ kiállítását a városháza előcsarnokában és a mokkal jelölt fantasztikum és a lírai hozzá­ Husvéth-hagyaték tárlatát, amely október állás ötvözetében magára talált festő művei­ 5-én nyílt meg a Városi Múzeumban. vel szembesülhetett a közönség. Az év egyik utolsó képzőművészeti ese­ Miloš Cvetko zágrábi és Faragó Endre ménye Iván Balaievié önálló tárlata volt a Zágrábban élő szabadkai művész faliszőnye­ városháza előcsarnokában. A Zágrábban geiket mutatták be a Képzőművészeti Talál­ élő, szabadkai származású művész nagymé­ kozóban, majd Benes József leegyszerűsített retű, erősen körvonalazott, kissé harsogó apokaliptikus vízióit láthatta a közönség. rajzaival mutatkozott be. Novák András szegedi, azután Murina Petru Az év képzőművészeti eseményeihez tar­ verseci művész festményeinek tárlata mellett tozik, hogy 1971 márciusában az 1970. évi

271 Forum-díjat Szilágyi Gábor szabadkai festő­ A nyári hónapokban sem maradtak üre­ művésznek ítélték oda. sek a Képzőművészeti Találkozó termei. Jú­ 1972 nem hozott különösebb változást liusban és augusztusban az 1962-1972 között Szabadka képzőművészeti életében. Zöm­ begyűjtött alkotásokból rendeztek kiállítást. mel a Képzőművészeti Találkozóban voltak A 96 műtárgy az ország képzőművészetének kiállítások. A hazai művésztelepek, csopor­ keresztmetszetét adta. tok közös és egyéni tárlatai mellett külföldi Az őszi idény Jovan Devic szabadkai festő művészek kiállítását is megrendezték, ezzel önálló tárlatával kezdődik. Szeptember 3-án mintegy ablakot nyitva Európa felé. A több megnyílt restrospektív kiállításáról a 7 Nap mint húsz tárlaton a szabadkai alkotók is he­ 1972. szeptember 8-i számában Spiridon Mi- lyet kaptak. tic azt írja, hogy Devic talán rajzaiban jutott Januárban Balázs G. Árpád, a szabadkai legtovább és a bemutatott alkotásoknál képzőművészek doyenje rendezte meg fest­ többre képes. ményeinek és grafikáinak kiállítását. Főleg A művésztelepek 20 éves fennállásának monotípiái keltettek figyelmet. Utcarészle­ jubileuma alkalmából Ács József rendezte tei nem képviselték korábbi színvonalát. meg önálló tárlatát szeptember 25-én. Leg­ A következő három hónapban hazai és újabb alkotásait mutatta be. A gépkocsi el­ külföldi csoportok, illetve egyének 11 tár­ uralkodását prezentáló nagyméretű ké­ latát láthattuk a Raichle-palota termeiben. pekről Kovács Sztrikó Zoltán a 7 Nap szep­ A szabadkai művészek újabb jelentkezésére tember 22-i számában ezt írta: „A világűrtől csak május 21-én került sor. Ekkor nyílt meg és kozmikus porral behintett saját üressé­ Razija Poznovija Vila és Milán Poznovija kö­ günktől való menekülés életünk egyetlen zös kiállítása. A kanizsai születésű Milán célja... Ereinkben benzin csörgedezik, a mo­ Poznovija 25 művével: 17 akvarellel és nyolc tor csöveiben vér.” Ez a fizikája és metafizi­ olajfestménnyel szerepelt. A művésznő 25 kája Ács József legújabb képzőművészeti rajzzal és 15 faliszőnyeggel vett részt a tár­ alkotásainak. laton. Milán Poznovija következetesen a lá­ Az 1972. évet a művésztelepek fennállá­ tott világból meríti sajátos módon alakuló sának húsz- és a Képzőművészeti Találkozó festői ihletét. Vásznainak témaköre szigo­ tízéves jubileumával kapcsolatban megren­ rúan elhatárolt, szűk keretek közé szorított, dezett tárlat jellemezte. alig lépi túl a műterem falait. Akvarelljei vi­ Október 22-én a Városi Múzeumban a szont bensőségesen, poétikusan hatnak. Ra­ szabadkai és szegedi művészek közös kiállí­ zija Vila a vizuálisan érzékelhető világot nem tásán 29 (15 szabadkai és 14 szegedi) szob­ vonja művészetének bűvkörébe. Grafikái­ rász, festő és kerámikus mutatta be alkotá­ nak többségén az elvontság iránti vonzalom, sait. két-három szín, elsősorban a piros és a fe­ Sáfrány Imre Szabadkán kívül szerepelt. kete nyugtalan vonalainak ritmusa jut kife­ A januárban megtartott újvidéki tárlatáról a jezésre. 7 Nap 1972. január 21-i számában nyilatko­ 1972 júniusában Tomislav Sebekovic fes­ zott. Kijelentette, hogy új képeit (és a nézőt) tőművész mutatta be alkotásait a szabadkai „megszabadítja” a színektől. Helyettük szá­ közönségnek. Sebekovic, aki a művésztele­ mokkal jelöli a színeket, így mindenki azt pek állandó látogatója, 66 alkotását hozta el, láthat a képen, amit akar. s azt bizonyította, hogy stílusa érett, hitval­ 1972 márciusában Torok Sándor kapta az lása megingathatatlan. Mint korábbi tárla­ 1971. évi Forum-díjat. Ez alkalommal kije­ tain, most is csendéletei voltak lenyűgözőek. lentette, hogy a szépművészet nem olyan,

272 mint a versenysport. Számára nem célkitűzés A STÍL elárusító galéria díjak elnyerése. Az 1973. év olyan képzőművészeti esemé­ nyekkel kezdődött az egykori Raichle-palo- Szabadkának voltak hagyományai a múlt­ tában, amelyeket a szabadkai intézmény a ban a műtárgyak szervezett eladása terén. A Zrenjanini Képtárral közösen szervezett. műkereskedők boltjaikban árusították az al­ Február 18-án megnyílt Boschán György sza­ kotóktól fölvásárolt vagy bizományba átvett badkai származású festőművésznek, a belg­ képeket, szobrokat, rézkarcokat. Egyesek rádi Képzőművészeti Akadémia tanárának mecénási szerepre is vállalkoztak. önálló tárlata. A szinte aszketikus higgadt­ E magánvállalkozások a második világhá­ sággal és visszafojtott színekkel komponált ború folyamán megszűntek. A világégés után festmények, figurális kompozíciók dominál­ műtárgyakat árusító bolt nem nyílhatott. A tak. Képzőművészeti Találkozó létrehozásával A szabadkaiak csak 1973. október 10- párhuzamosan, 1962 októberében a Mun­ én, a város fölszabadulásának tiszteletére kásegyetem szervezésében megnyílt a Stil el­ rendezett kiállításon mutatkoztak be. A árusító galéria. Kezdetben önálló boltként a Munkásegyetem előcsarnokában megnyílt. főutcán működött. Amikor a Képzőművé­ Ismerd meg hazádat, hogy jobban szeresd szeti Találkozó a Raichle-palotában meg­ elnevezésű tárlaton 57 (hivatásos, amatőr nyílt, 1969-ben a Stilt az intézményhez csa­ és kezdő) helyi alkotó 87 művét láthatta a tolták. A Vajdasági művésztelepek című, közönség. A kiállítás anyagát később a vál­ 1973-ban kiadott katalógus adatai szerint lalatok és üzemek csarnokaiban tették köz­ évente 45-60 művész kb. 500-600 alkotását szemlére. Az Üdültető Szövetség három ajánlja fel az elárusító galériának eladásra. vásárlási és pénzjutalmat osztott ki a kiállí­ A Stil a kereslet alapján elsősorban ipar­ tók közölt. A 3000 dináros I. díjat Petrik művészeti, főleg kerámiából készült tárgya­ Pál kapta Árvíz című képéért, a 2000 diná­ kat értékesített nagyobb mennyiségben. ros II. díjat Magyar János és Urbán Gábor (1992-ben beszüntette működését.) érdemelte ki, az 1000 dináros III. díjon pe­ dig Nina Poljakovic és Nagygyörgyi Zoltán amatőrök osztoztak. A groínjani művésztelep Almási Gábor kiállítása 1973. december 16-án nyílt meg. A Németországból haza­ tért szobrászművész 29 szoborral és hat 1965-ben egy csaknem lakatlan, kies fek­ kombinált technikával készített rajzzal mu­ vésű régi isztriai várost, Groznjant, Bűje köz­ tatkozott be. Lévay Endre a 7 Nap decem­ ség a „művészek városának” nyilvánította. ber 21-i számában méltatja Almási munkás­ Attól kezdve egyes alkotók, majd művészeti ságát. „Olyan alakokat örökít meg - írja -, intézmények foglalták el az elhagyott épüle­ amelyek még ma is magukon hordják a teket. A szabadkai Képzőművészeti Találko­ vergődésekkel teli múlt letörölhetetlen je­ zó egy kétszobás ház helyiségeit alakította át gyeit.” Néhány kitűnő mellszobor (Garay és rendezte be, ahol 1969-től öt-hat hazai és Béla és Lévay Endre portréja) mellett a külföldi művész tíznaponként váltotta egy­ terrakottafigurák és a fába vésett dombor­ mást: dolgoztak, pihentek, tárlatokat ren­ művek varázsa adták meg a jubileumi tárlat deztek. és az elmélyült alkotó újabb törekvéseinek A Kalmár művészházaspár és Torok Sán­ alaphangulatát. dor már 1967-ben részt vett az épület adap­

273 tációs munkálataiban, 1969-től pedig Szilágyi kultúra fejlesztése terén betöltött szerepé vi­ Gábor, a Képzőművészeti Találkozó igazga­ tathatatlan. Kiállítások, országos tanácsko­ tója, a Togyerás és a Poznovija házaspár is zások megszervezésével lehetővé tette, hogy rendszeresen felkeresi Groznjant, ahol a látogatók - a helyi és vajdasági festők és 1970-től magyarországi képzőművészek is szobrászok mellett - megismerkedjenek az vendégeskedtek.59 Ennek a művésztelepnek ország legkiválóbb képzőművészeinek alko­ a jellege különbözött a vajdasági művésztele­ tásaival, a külföldi művészeti irányzatokkal, pekétől. Kötetlenebb, kevésbé munka jelle­ figyelemmel kísérhessék a művésztelepeken gű volt, a pihenést, a más vidékről jött művé­ dolgozó kollégáik munkáját és törekvéseit, szekkel való ismerkedést szolgálta. állandó kapcsolatban legyenek a képzőmű­ A Képzőművészeti Találkozó megalakí­ vészeti folyamatokkal és elkerüljék a provin­ tása és működése Szabadka művelődéstörté­ ciális bezárkózottságot. Ennek az intéz­ netének jelentős állomása. Az intézménynek ménynek köszönhető, hogy Szabadka az or­ a képzőművészet népszerűsítése és a látás­ szág jelentős művészeti központja lett.

59 A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szétesésével a művésztelep megszűnt.

274 IX. AMATŐR CSOPOTOK ALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE

KÖZTÉRI SZOBROK ÉS ÉPÍTÉSZETI SZINTÉZISEK

A Munkásegyetem képzőművészeti klubja gyelme főleg 1959-ben, az újévi kiállításon fordult feléjük. A január 4-én a Városi Kiál­ lítási Csarnokban megnyílt tárlaton 22 ama­ A szabadkai hivatásos és amatőr képző­ művészeket tömörítő képzőművészeti al­ osztály 1957 és 1958 folyamán fokozatosan elhalt. Ezt követően mind határozottabban bontakozott ki az alkotók tagolódása, külön­ válása. A hivatásosak, illetve a képzettek Szerbia Képzőművészeinek Egyesületébe tömörültek (ezáltal még nem képeztek kü­ lön csoportot), az amatőrök pedig igyekez­ tek valamilyen szervezet szárnyai alá kerülni. Néhányan átmenetileg a Bratstvo Művelő­ dési Egyesület keretében tevékenykedtek, többen a Munkásegyetem újonnan alakult képzőművészeti klubjának lettek tagjai. Ez az alosztály bizonyult a legéletrevalóbbnak. Az 1957-ben alakult klub tagjainak irá­ nyítását kezdetben Petiik Pál és Kalmár Fe­ renc vállalta. Ok segítették a kezdők útra indítását és a gyakorlattal rendelkező amatő­ rök fejlődését. 1960-tól, amikor a klub tevé­ kenységét Mikuska Milka etnográfus irányí­ totta, Bogomil Karlavaris újvidéki festő és pedagógus vett részt a tagok képzésében és munkáik korrigálásában. 1969-től Iván Tóth Károly: Önarckép ric keramikus és pedagógus vezetésével dol­ gozott a csoport. tőr 42 képpel szerepelt. Dévavári Zoltán, a A megalakulás után, 1957-ben és 1958- 7 Nap 1959. január 18-i számában Az önkere­ ban két kiállításon mutatták be munkájuk sés tisztítótüzében című írásában a 16 éves eredményét a klub tagjai. A közvélemény fi­ Varga Zoltánt tartja a legtöbbet ígérő alkotó-

275 Szilágyi László: Tanya nak és megemlíti a legidősebb, Vladimír Tusák Jenőt, Slobodan Nikolicot és a naivnak Nemszadzsijev fogékonyságát a modern mondott Molnár Máriát. szemléletek iránt. Zarko Rafajlovic Lud­ Az 1966-os kiállításon Kubát József és vig László mellett kedvezően értékeli Nick Ernő munkái dominálnak. csi Lajos, Kudlik Zoltán és Grozdana Miliőié ló képeivel és Nemes Katalin az űrrepüléstől festményeit. A résztvevők többségének ihletett kerámiáival, Tomislav Törnek fafara­ munkáit kiforratlannak tartja. gásé domborműveivel bizonyította tehetsé­ A következő években az említettek mel­ gét. Patócs Antal szobrász, Burián László, lett Kubát József, Nick Ernő, Tóth Károly, Iván Balazevic és Stipan Galfi új nevek, Farsang József, Mérth Katalin festők és Ne­ újabb alkotók. „Modernizmusuk” kissé eről- mes Katalin keramikus kerül előtérbe. Az tetetten hatott. Ez alkalommal jelentkeztek egyik kiállításon (1962-ben) a fiatalabb 7o- először Szabadkán a környék naiv festői és a mislav Marjanovié képeit dicséri a kritika.szalmafonó asszonyok, aki később önálló Mihajlo Dejanovic a Suboticke novine csoportot alakítottak. 1964. február 7-i számában az újévi kiállítás­ A következő években a csoportnak 14-15 ról írva a rendezettséget és az általános fejlő­ tagja van és 45-50 művet állítanak ki. 1972- dést emeli ki. A csoport tagjai közül Vladimír ben májusi tárlatuk már hagyományos. A Stulic munkáit dicséri. Nick Ernő képein a Munkásegyetemen megnyílt, 15 alkotó 50 al­ hivatásos művészetet megközelítő törekvé­ kotását bemutató kiállításról a 7 Nap 1972. seket fedez fel. A csoport tagjai között említi május 12-én megjelent írás szerzője Kubát

276 277 Ivan Tikvicki:Tavasz a szőlőben

Józsefet emeli ki, majd Nemes Katalin, Bo- A szabadkai tanyavilág naiv művészei zidar Trajkovic, Nick Ernő, Mérth Katalin, Burián László és az újabban felfedezettek: Varga Éva, Jakab Miklós, Futó Imre, Nagy A naiv művészetnek a Szabadka környéki Pásztor János és Fehérvári Gizella neve sze­ tanyavilágban megvannak a hagyományai. repel azoknak a listáján, akiket tehetsége­ Az évszázadokon át magába zárkózó világ­ seknek tartott. Ludvig László már nincs kö­ ban sajátos önellátó tevékenység folyt; eb­ zöttük, mert 1968-ban tragikus körülmények ben a folklór és a népművészet is elfoglalta között elhunyt. az őt megillető helyet. Amíg a múltban a A Munkásegyetem képzőművészeti klub­ környék (elsősorban bunyevác) lakossága fő­ jának fennmaradását két körülmény tette le­ leg a „hasznos” és ünnepi vagy jelképes tár­ hetővé. Az intézmény helyiséget és támo­ gyak elkészítésére vállalkozott, addig - akár­ gatást nyújtott a csoportnak, s egyre többen csak Jugoszlávia más területein - a hatvanas jelentkeztek. Továbbá, kevés kivétellel, a évek elejétől más jellegű tevékenység került munkásfestők nem tápláltak reményeket és előtérbe. A bútorok, szobák és ámbitusok illúziókat, hogy hivatásos alkotók lesznek. díszítése helyett a tavankúti és más települé­ Igyekeztek megmaradni az amatőr tevékeny­ sek asszonyai falra függeszthető „haszonta­ ségen belül lan”, csupán esztétikai célokat szolgáló alko­

278 tásokat kezdenek festeni. Vallási és népszo­ az ország talán legtömegesebb (60 tagú) kásokból eredő tárgyak helyett „képeket” amatőr alkotói közössége. fonnak szalmából! Koszorúk, koronák és A naivak kezdetben, 1962 és 1964 között más tárgyak mellett aranyos villogású szal­ Tavankúton rendezték meg kiállításaikat. maképeket is készítenek. Ez spontánul és a Apatinban 1964-ben, Szabadkán - az ama­ környezet hatásától mentesen jött létre. tőrökkel együtt - 1965-ben nyílt tárlatuk. A Munkásegyetem képzőművészeti klub­ 1966 áprilisában Belgrádban mutatkoztak be jának néhány tagja 1960-1961-ben, motívu­ önállóan, májusban pedig Zágrábban állítot­ mok után kutatva rendszeresen járt Tavan- ták ki alkotásaikat a Milodanovié nővérek. kútra, ahol fölvették a kapcsolatot a helyi Ebben az évben még egyszer Zágrábban, pedagógusokkal. Az együttműködés ered­ majd Szabadkán tette közszemlére munkáit ményeként 1961-ben létrejött a tavankúti a Marija Ivandekiétyel kiegészült csoport. Et­ amatőr művésztelep. A Štipan Šabić, Lajčo től kezdve nem múlik el év, hogy a naiv kép­ Evetović, Ivan Jandrić képzőművészeti pe­ zőművészek ne lépnének közönség elé. Baj- dagógusok, Marko Vuković, Ludvig László, mokon, Svetozarevón, Vinkovcin, Zombor- Žarko Rafajlović és Gyurcsi Lajos köré cso­ ban, Antalfalván, a szlovéniai Konstanjevi- portosult amatőr festőkés szalmafonó asszo­ cán és természetesen Szabadkán láthatták nyok közös kiállításokat rendeznek. 1962 műveiket az érdeklődők. után a tavankútiak önálló csoportot létesíte­ 1962 és 1972 között több mint 30 tárlatot nek. A Štipan Šabić vezetésével működő cso­ rendeztek. 1970-ben a tavankúti kiállítás port magvát Marga Stipié és Cilika Didié festő­ résztvevői voltak: Jela Cvijanov, Marga Stipié nő és Ana Milodanovié szalmafonó asszony és Cilika Dulié naiv festők, Marija Ivkovié- képezte. Rövidesen csatlakozott hozzájuk Ivartdekié, Ana Milodanovié, Dula Miloda­ Teza Milodanovié, Đula Milodanovié, Kata novié Kujundzié és Kata Rogié szalmafonók. Rogié, Marija Ivandekié, Rozalija Sárié és Je­ A katalógusban Petar áarcevic a következő­ la Cvijanov. Beszervezték nem csak Tavan- ket úja: „A tavankúti asszonyok képei min­ kút, hanem Békova, Nagyfény, Györgyén, denekelőtt egy kis etnikai közösség kivételes Kisbosznia és Sándor naiv alkotóit. Létrejött és elpusztíthatatlan ösztönének bizonyíté-

279 Tribün keretében 1965-ben működött egy képzőművészeti alosztály, melynek tagjai ki­ állításokat rendeztek. Tőlük függetlenül Pa- licson és környékén huzamosabb ideje fog­ lalkozott festészettel néhány fiatal amatőr, akik úgy érezték, hogy szervezetten intenzí­ vebb és sikeresebb munkát fejthetnek ki. Közülük elsősorban Torok Sándor autodi­ dakta festő és Boros György képzőművészeti pedagógus szorgalmazta a közös munkát és föllépést. 1967 májusában még az Ifjúsági Tribün Teza Milodanović: Szivárvány alosztályaként rendezték meg tárlatukat a Téli Szalonban. Bíró Miklós, Kerekes Sándor, kai...” Önmagukra utalva és a Pannon-síkság Petrik Tibor, Magyar János, Siskovszki And­ végtelen látóhatárai között elveszetten, min­ rás, Torok Sándor és Török István mutatták dennapi nehéz munkájuk szüneteiben szük­ be munkáikat. Velük állított ki ségét érezték, hogy művészi eszközökkel fe­ savljevic zágrábi, Stane Zerko és Dusán En­ jezzék ki az őket körülölelő nagyvilág élmé­ gelberger kranji képzőművész is. nyét, hogy szebbé tegyék életüket, az örökké A siker után a hajdújárási iskola igazgató­ meggörbült hátak, a por, az izzadság, a feke­ sága fölajánlja az egyik iskolatermet a cso­ te föld életét. portnak, s így 1967 augusztusában megala­ A szlovéniai Kostanjevicán 1971-ben kult a Csurgó iljúsági művésztelep. A szor­ megrendezett Dolenjskói Kulturális Feszti­ galmas és lelkes munka azonban nem volt válon kiadott katalógus előszavában Vladi­ elegendő a telep állandósítására, mert a fia­ mír Malekovic ezt írja a tavankúti naiv al­ taloknak két év múlva újabb fedél után kel­ kotókról: „Akinek alkalma volt megtekinte­ lett nézniük. Ekkor kibéreltek egy elhagyott ni szalmából készült képeiket, megcsodál­ csurgói tanyát, berendezték, és ezután itt hatta rendkívüli ügyességüket és kifejező­ gyűltek össze. Műveiket az országút mentén, készségüket, melyet ilyen nagyszerű anyag­ gyárakban, intézményekben állították ki, ból tudtak létrehozni.” hogy mindenki számára láthatóvá, hozzáfér­ A csoport munkájáról még sokszor és so­ hetővé váljanak. kat írtak. Új arculatáról ismerhette meg az 1969-ben abban a megtiszteltetésben ré­ elmaradottnak mondott Szabadka környéki szesültek, hogy a Képzőművészeti Találko­ tanyavilágot az ország. A tavankútiak jelent­ zóban mutatkozhattak be. Torok Sándor a kezése nem múlt el nyomtalanul, de a cso­ gépesedés félelmetességét fejezte ki „francia­ port tevékenységében később törés állt be. kulcsokra” emlékeztető kompozícióival. Bíró Miklós a kispolgári motorkerékpárlázt igye­ kezett kigúnyolni groteszk munkáival. Ma­ A Csurgó képzőművészeti csoport gyar János képein a palicsi és a hajdújárási tanyák hangulata elevenedett meg. Kerekes Sándor modem mértani ábrákat, Török Ist­ A Csurgó ifjúsági művésztelep, más cso­ ván a tájból kinövő figurákat, Petrik Tibor portosulásokhoz hasonlóan, többéves folya­ bizarr és tragikus témákat mutatott be. Vala­ mat eredményeként jött létre. Az Ifjúsági mennyien kifejezték kívánságukat, hogy is­

280 merjék el őket „hivatásos” festőknek, bár ez öt éven át - az aláíró vezetésével - folytatott nem mindegyikük esetében volt igazolt. Közü­ az elismerésért és érvényesülésért, hogy vé­ lük csak a csoport vezetője, Torok Sándor gül kellő támogatás hiányában megszűnjön. nyerte el a „státust”, ami nem sokat változta­ A csoport megalakulása egybeesik a sza­ tott a helyzetén. badkai képzőművészeti élet kiterebélyese- A csoport munkájával 1970 áprilisában désének korszakával, amikor egyrészt az in­ kiérdemelte az 1969. évi Forum-díjat. Ez al­ tézményesítés eléri tetőfokát, másrészt szin­ kalommal 1970. április 26-án a Városi Mú­ te gomba módra szaporodnak az amatőr al­ zeumban kiállítást tartottak. kotók, akik - miután többségük nem talál A szorgalom, a tehetség, az összetartás, oltalmat intézményeknél és kulturális szer­ de még a Forum-díj sem volt elegendő ah­ veknél - szervezkedni kezdenek. Žarko Ra­ hoz, hogy mozgalmuk kiteljesedjen és állan­ fajlović autodidakta festő és költő, aki az dósuljon. A nehezen berendezett tanyát is el expresszionisták, Munch, Kokoschka és kellett hagyniuk, fedél nélkül maradtak és Konjovié szellemében alkotja festményeit, szétszéledtek. Bíró Miklós súlyosan megbe­ néhány társával együtt „manifesztumot” dol­ tegedett és 1975-ben, 27 éves korában el­ goz ki, megokolva a szabadkai expresszionis­ hunyt. ták törekvéseinek létjogosultságát és közös Néha még összejöttek, közös föllépések­ fellépésének szükségességét. („Meg akarjuk kel próbálkoztak, de végül is saját útjukra döbbenteni a nézőt, hogy a deformált figu­ léptek. Utolsó, a Városi Könyvtárban 1978- rák, a durva, fanyar és ijesztő felületek által ban megrendezett tárlatukon Bíró Miklós, megmutassuk az élet drámaiságát.”) Boros György, Gyurkovics Hunor, Kerekes Támogatás nélkül, önerejükre támaszko­ Sándor, Magyar János, Petiik Tibor, Torok va igyekeznek fennmaradni. 1971. szeptem­ Sándor, Török István és Zsáki István alko­ ber 5-én nyitották meg első kiállításukat a tásai a jobb sorsra érdemes összefogás em­ városháza előcsarnokában. Többek között lékét idézték. kiállított: Žarko Rafajlović, Tóth Károly, Szi­ lágyi László, Grozdana Miličić, Gyurcsi La­ jos, dr. Engelbrecht István, Emest Kovačević, A szabadkai expresszionisták Dane Medić és Rekecki Otília. A kiállítást és a csoport megalakulását Ács József kedve­ zően értékelte a Magyar Szó szeptember 3-i A szabadkai műpártolók, kritikusok és más számában. Elsősorban Žarko Rafajlović Ko­ érdekelt személyek címére 1972júliusában egy koschka „tiszta stílusára” emlékeztető képe­ kiállítási katalógus érkezett, melynek kísérőle­ it, Tóth Károly erőteljes drámaiságot sugárzó velében egyebek között megemlítik, hogy festményeit, Gyurcsi Lajos kisméretű, a me­ 1971. április 27-én megalakult a szabadkai sék hangulatát idéző képeit és Grozdana Mi­ expresszionisták független képzőművészeti ličić romantikus expresszionizmusát emelte csoportja. Az egyesület célja: az expresszionis­ ki. A többi kiállító anyagát is kiegyensúlyo­ ta esztétika fejlesztése és népszerűsítése kultu­ zottnak tartja. rális környezetünkben. 1972. június 20-án - Milán Konjovié biz­ A Žarko Rafajlović által aláírt körlevél tatására és segítségével - megnyithatták má­ nem világít rá kellőképpen a szabadkai exp­ sodik, ezúttal a zombori Képzőművészeti resszionista csoport megalakulásának körül­ Ősz szalonjában megrendezett kiállításukat ményeire, indítékaira és célkitűzéseire, de Gyurcsi Lajos, Grozdana Miličić, Rekecki jellemzi azt a törekvést és küzdelmet, melyet Otília, Žarko Rafajlović és Tóth Károly rész­

281 vételével. A sikeres zombori bemutatkozás A Bosch +Bosch csoport működése után új tagokkal gyarapodott a csoport. 1972. november 6-án a Munkásegyetem előcsar­ nokában megnyílt tárlatukon - Žarko Rafaj- A z Ifjúsági Tribün, illetve képzőművésze­ lovic, Grozdana Miliőié, Szilágyi László, ti szakosztálya nem tartozott a jelentősebb és Tóth Károly és Gyurcsi Lajos mellett - már tartósan működő csoportok közé, de érde­ ők is jelentkeznek. Balla Mária festményei­ me, hogy pályára indított néhány fiatal te­ vel, Gottesmann Imre rajzaival mutatkozott hetséget, akik később meghatározó szerepet be. Ács József a Magyar Szó 1972. november játszottak a városban jelentkező avantgárd 22-i számában analitikus beszámolót közöl a törekvésekben. Az Ifjúsági Tribünről indul­ kiállításról. Rafajlović képeivel kapcsolat­ tak el a „csurgósok”, s abból szelektálódott ki ban az élmény és a kivitelezés közötti, mini­ az a kis közösség, amely a neves németalföldi málisra szorított időt említi. Grozdana Mi- „szürrealista” festő műveitől ihletve a Bosch+ ličić munkáiról szólva az érett festőiséget Bosch elnevezést vette fel. hangsúlyozza. Gyurcsi Lajos festményei a A Bosch+Bosch csoport 1969 augusztu­ lágy költőiséget, egyben a régi freskók han­ sában, az akkor 21 éves Slavko Matkovié50 gulatát idézik. Tóth Károly munkái közül az kezdeményezésére alakult meg, alapítók vol­ igazi festőiséggel megalkotott pasztellképek tak: Basch Edit, Krekovics István, Magyar tűnnek ki. Szilágyi László három alkotása a Zoltán, Szalma László, Szombathy Bálint és szecesszió bájos hangulatát árasztja. Balla Slobodan Tomanovic. Mária jó elrendezésű enteriőrjein Matisse Első önálló bemutatkozásukra 1969. no­ hatása érződik. Gottesmann Imre groteszk vember 23-án, a szabadkai Népszínház elő­ figurái expresszívek, némelyik bravúrosan csarnokában került sor. Az alapítókon kívül megrajzolt. újabb nevek is feltűntek. Ács József 1969. A három kiállítás sikere nem változtatott december 13-án a Magyar Szó hasábjain szá­ a csoport tagjainak nehéz helyzetén. To­ mol be a tárlatról, amelyen szerinte Kreko­ vábbra is anyagi támogatás és megfelelő he­ vics István és Szombathy Bálint konstrukti­ lyiség nélkül dolgoztak. Viszont világossá vista alkotásokkal, Slavko Matkovic a pop­ vált, hogy nem mindannyian követik az exp­ művészet stílusában szerkesztett collage-ok- resszionista irányzatot, ezért egy magánlaká­ kal szerepelt. Rajtuk kívül Szalma László, Slo­ son megtartott gyűlésen elhatározták, hogy a bodan Tomanovic, Dvorácskó László, Basch jövőben a Függetlenek Képzőművészeti Cso­ Edit, Magyar Zoltán, Fujkin István, Nikola Mu- portja elnevezéssel folytatják munkájukat. A úc és Iván Mimié mutatta be műveit A kiállítás névváltoztatás természetesen nem hozott lé­ - napilapunk kritikusa szerint - újabb bizonyí­ nyeges javulást működési körülményeiket il­ téka annak, hogy Szabadka Vajdaság leg­ letően. erősebb képzőművészeti központja. Ennek Az egyéni ambíciók és a lehetőségek kö­ ellenére az avantgárd irányzatokkal rokon­ zött létrejött ellentmondások következtében szenvező Ács továbbra sem látja a képzőmű­ a közössség lassan szétesett. vészeti élet fejlődésének zálogát.

60 Szabadkán született 1948. május 15-én, s itt is halt meg súlyos betegség következtében 1994. november 2-án.

282 A csoport tagjai látszólagosan a „legmo­ és azt tanúsítják, hogy ezek a fiatalok az al­ dernebb” képzőművészeti irányok kedvelői kotás tudatos módját választották.” és művelői, lényegében azonban egymástól Az ilyen meghatározást igazolja Slavko különböző, kialakulatlan és útkereső egyéni­ Matkovic vallomása: „Egyes tárgyakat hosz- ségek, akik nem csak közösségünk szintjén, szú szemléléssel függetleníthetünk környe­ de önmagukban is ellentmondásos, nehezen zetünktől és tartalmuktól. Fölfedeztem tel­ meghatározható és a képzőművészeti fogal­ jes szépségüket, miután üres térbe helyez­ maktól (idővel) messze eltérő filozófiai és tem őket.” gyakorlati hitvallásról tesznek tanúságot. Ér­ Mindegyik „boschista” megmagyarázta dekes, hogy az intellektuális töprengés, a művészi koncepcióját, mindegyikük a maga megalakulásuk idején feltámadt (és lelohadt, szempontjából „igazolta” a képzőművészet sőt eltűnt) eszmék többé-kevésbé mindegyi­ szélső peremén álló és abból „ki- és átszű­ kükön eluralkodnak. A költői beütésektől rődő” tevékenységet. A csoport azonban sem mentes elképzelések következtében ilyen alapon nem egzisztálhatott sokáig. többségük elveszti orientálódási képességét Szombathy és Matkovic magára maradva, de és csak kevesen, elsősorban Matkovic és más tájakon sok új „elvbarátot” szerezve ki­ Szombathy tudnak kievickélni a filozófiai és tartott változó, transzformálódó, újabb és az alkotói útvesztőkből. Képzőművészeti te­ újabb izmusokat magába foglaló és elvető vékenységük helyébe más, elsősorban „kon­ konceptuális elképzelései mellett. ceptuális” médiumok lépnek. De amíg Mat­ De ez már nem tartozik a csoport tör­ kovic elsősorban az alkotás szintjén kísér­ ténetéhez, amely eredeti formájában két letezik, Szombathy a Bosch+Bosch csoport évig létezett. Emléke az újabb avangárd elképzeléseit beépíti a világszerte burjánzó irányzat szabadkai fölvillanását és eltűnését „demokratizált” irányokba és valóságos ide­ idézi. ológussá válik. Az amatőr, illetve a nem hivatásos kép­ Szombathy 1974-ben a Hídban kapott te­ zőművészek által létrehozott csoportosulá­ ret a Bosch+Bosch tevékenységének meg­ sok Szabadka művelődési életében betöltött határozására. A folyóirat 9. számától kezdve szerepe igen jelentős. Általuk nagyobb szá­ négy folytatásban elemezte, magyarázta a mú egyén jutott a művészet, a szépérzék, a csoport keletkezésének körülményeit és kultúráltabb és tartalmasabb életforma von­ okait, de érdekes módon csupán az első foly­ zásába. Rajtuk keresztül kiszélesedett a szín­ tatást jelölte meg Festészeti korszak címmel. vonalasabb művészi produktumokat kedvelő Ebből kitűnik, hogy csak az 1970-ben, az új­ és igénylő egyének tábora, demokratizáló­ vidéki Ifjúsági Tribünön megtartott kiál­ dott az alkotó tevékenység, tömegesedett a lításig tekinthető kimondottan képzőművé­ tárlatlátogatók köre. szetinek a Bosch+Bosch tevékenysége, sőt, A csoportok keletkezéséhez a társadalmi ő, Szombathy, már az első szabadkai tárlaton körülmények adták meg az impulzust, ugyan­ is képverskísérlettel jelentkezett. akkor éppen a kulturális fejlődésben bekö­ Ács József 1970 elején - Szombathy sze­ vetkezett megmerevedések okozták - a rint - még úgy gondolta, hogy a Bosch+ szubjektív okok mellett - az ilyen aktivitás Bosch tagjai kitartanak a festészet mellett, s hanyatlását, visszaesését. A helyzet teljes át­ így írt: „A csoport igényes, intellektuális tekintésére és az összefüggések analitikus szintről indult el, és ez biztató az eddigi (...) felmérésére még nem értek meg a feltételek. lassú fejlődésben. A csoport vallomásai A hatvanas évek végén kialakult amatőr érdekesen egészítik ki a bemutatott műveket képzőművészeti mozgalmak azonban meg­

283 ismételhetetlenek. 1987-ben a Munkásegye­ kán 10 méter magas obeliszket emelnek a lem megvonta támogatását a munkásfestők pravoszláv temetőben elhantolt, csaknem csoportjától, s ennek következtében az meg­ 300 hősi halált halt szovjet katona emlékére. szűnt működni. Röviddel utána két új cso- Az emlékmű rövidesen elkészült. Tervezője portulás, a Bunjevacko kolo képzőművészeti ismeretlen. Nem művészi jellegű, a megszo­ alosztálya és a Q csoport kezdte meg tevé­ kott sablonokhoz igazodott. kenységét. 1945 októberében Almási Gábor, akkor még amatőr szobrász, egy 11 méter magas alkalmi szoborcsoportot készít. A Szabadság Emlékművek és köztéri szobrok az új téren fölállított, három 6 méter magas figurá­ Jugoszláviában ból álló csoport egy kivilágított ötágú csilla­ got emelt a magasba. A kubista megoldású, deszkából megszerkesztett alkotás mindösz- 1944. október 10-én Szabadka helyzete az sze másfél hónapot állt helyén, mert lebon­ emlékművek és köztéri szobrok terén szo­ tották. Ez az Almási-kompozíció tekinthető morúbb volt, mint bármikor. A két háború a világégés utáni időszak első szobrászati al­ között fölállított két márvány emlékmű kö­ kotásának. zül az egyik, a Jovan Nenad-szoborcsoport 1946. november 8-án a városi népbizott­ már nem állt a helyén, a másik, az 1924-ben ság végrehajtó bizottsága 47005/46 számú leleplezett hősi emlékmű megsérült egy határozatával pályázatot ír ki a hősi halottak bombatámadás során, ezért eltávolították. A emlékét megörökítő monumentális alkotás Meštrović által elkészített Miroljub-bronz- tervezetének kidolgozására. A pályázat ki­ szobor sincs a Teréz-templom melletti park­ írásakor figyelembe vették azt az emlékmű­ ban, a Pucka kasinában van a raktárban, talapzatot, amelyet a magyarok a háború ahonnan később a Városi Múzeum tulajdo­ alatt a püspökség előtti parkban kezdtek épí­ nába kerül. A legrégibb nem szakrális em­ teni, de nem fejezték be. lékművet, a kaponyai csata emlékére emelt A pályázati feltételek és a program első turulos obeliszket meg 1924-ben lebontot­ pontja kimondta, hogy a pályázat általános és ták, mint ahogyan az Erzsébet-szobrok is azon minden jugoszláv állampolgárságú mű­ még az első világháborút követő változások építész és szobrász részt vehet. A bíráló­ idején eltűntek helyükről. bizottság tagjai: Iván Milankovic városelnök, 1944 őszén kizárólag szakrális emlékmű­ Momcilo Belobrk belgrádi műépítész, Risto vek álltak helyükön, azok is kis számban. Eu­ Stijovic szobrász, Gottesmann Tibor tanácsos, rópában alig akadhatott hasonló nagyságú Baltazar Dulic műépítész és De Negri Ferenc város, amely olyan mostohán bánt volna em­ műépítész. A pályázat jeligés, minden pályázó lékműveivel és olyan szegény lett volna szob­ köteles egy makettet vagy részletes tervrajzot, rokban, mint Szabadka. Polgári jellegű szob­ valamint a terv költségvetését beküldeni. Az rászati alkotások kizárólag az épületek díszí­ első díj 20 000, a második 15 000, a harmadik tőelemeiként maradhattak háborítatlanul pedig 10 000 dinár. Az emlékműnek ki kellett eredeti helyükön. fejeznie az áldozatok és a Szabadkáért elesett Az első emlékműterv nem sokáig váratott harcosok emberfölötti hősiességét. Az emlék­ magára, s a második világháború eseményei­ mű előállítási költségei nem léphetik túl a hez kötődött. 1945. január 7-én megjelenik 400 000 dináros keretet. egy híradás a Szabad Vajdaság című, akkor­ Az 1947. január 1-i jegyzőkönyv tanúsága tájt indult napilapban, mely szerint Szabad­ szerint a pályázat sikeresnek bizonyult, amit

284 Toma Rosandić: A fasizmus áldozatainak emlékműve

a 30 beküldött tervezet bizonyít. A bíráló­ építését és bővítését. Az újjáépítés minden bizottság tagjain kívül Nikola Dobrovic fő­ egyéb elképzelést háttérbe szorított. Még­ városi műépítész is megjelent a négy napig sem csupán ez az állásfoglalás akadályozta a tartó ülésen. Végül a legtöbb pontot a C díjazott pályamunka elkészítését. 1948. áp­ jeligével ellátott pályamunka kapta, utána az rilis 6-án a városi népbizottság kommunális F5, majd a Zvijezda jeligés munkák követ­ osztálya 15792/48 számú átiratában arra kéri keztek. A bírálóbizottság úgy látta, hogy a köztársasági kommunális minisztériumot, egyik sem elégíti ki teljesen a pályázati kö­ hogy utaljon ki számára megfelelő mennyi­ vetelményeket, ezért az első díjat 15 000, a ségű anyagot az emlékmű felállítására, és­ második díjat 10 000 dinárban állapította pedig: 2500 kg bronzércet egy 12x1,80 m meg, három pályamunkát pedig 7000-7000 dombormű kiöntéséhez, 2500 kg gipszet, va­ dinárért felvásárolt. A borítékok felbontása lamint deszkát, jutavásznat stb., hogy átad­ után kitűnt, hogy az első díjat Dragutin Spa- hassák Dragutin Spasic szobrásznak, az em­ sic belgrádi szobrász, a másodikat Ralomir lékmű tervezőjének. 1948. szeptember 8-án Bogojevic belgrádi műépítész kapta. az említett osztály a belgrádi Plastika vál­ A tervezett emlékmű felállításának napja lalatnak elküldi a 38503. szám alatt regiszt­ azonban még messze volt. A városi népbi­ rált és az emlékmű domborművének kiön­ zottságoknak átiratban megtiltották pályáza­ tésére vonatkozó szerződést. Ezután meg­ tok kihirdetését, kulturális létesítmények szakad a dokumentumok összefüggő sora.

285 Toma Rosandić szabadkai emlékművének két részlete

Az emlékművel kapcsolatos teendők abba­ szövegezték meg! Ugyanez az osztály 1948. maradnak, Spasic neve sem bukkan fel töb­ augusztus 19-én - 36449. számú átiratában - bé. Valakinek nem nyerte el a tetszését a közli az illetékes tartományi szervvel, hogy terve. Az új megoldás keresésében nem csak Szabadkán csak egy, a Szent Flóriánt ábrá­ esztétikai motívumok játszottak közre. zoló szobor létezik, de ez sem művészi ér­ Mivel az emlékmű fölállításának újbóli tékű. 1950. január 17-én a Városi Múzeum aktualizálásáig három és fél esztendő múlt el, 1676/50 számú levelében arról értesíti az Új­ néhány dokumentum ismertetésével érzé­ vidéken székelő Műemlékvédelmi Intézetet, keltetni lehet az időszak légkörét. hogy a városban nincs olyan emlékű, amelyet 1948. február 28-i keltezéssel a városi le kellene fényképezni a minisztérium fotó­ népbizottság közművelődési osztálya - egy gyűjteménye számára. Az intézet ugyanak­ körkérdésre válaszolva - 5389. számú leve­ kor érdeklődik a dr. Prokes és Manojlovic lével értesíti a tartományi főbizottság ille­ családok birtokában levő műtárgyak esetle­ tékes osztályát, hogy a városban nincs egy ges védelmének lehetőségéről és 581/50 szá­ olyan épület, emlékmű, sírhely stb., amelyet mú átiratában kérdést intéz a múzeumhoz, törvényes védelem alá kellene helyezni. Bo­ volna-e lehetőség a Ferenc-rendi kolostor­ gié Popovic, a levél aláírója megjegyzi, hogy ban föllelhető műtárgyak számbavételére. A ezt az értesítést a múzeummal egyetértésben tartományi intézményt, a jelek szerint, nem

286 elégítették ki a Szabadkáról érkező jelen­ irata, amely az elesett hősök sándori emlék­ tések, ezért tájékozódni kívánt a föllelhető művének elhelyezését meghatározó bizott­ értékekről. ság kinevezéséről intézkedik, megemlíti, A város tisztviselőinek hozzáállása igen­ hogy az emlékmű alkotója Ana Beslic aka­ csak hátráltatta az értékek számbavételét és démiai szobrásznő. védelmét, ami megnehezítette a későbbi fe­ A héttagú bizottság, amelynek a szobrász­ lelősségteljes munkát. nő is tagja volt, a település központjában, az 1951. augusztus 3-án a Hrvatska rijecben E5-ös nemzetközi út közelében jelölte ki a hír jelenik meg, mely szerint Szabadkán a bronzba öntött, gyermekeit oltalmazó anyát Cirill és Metód téren az elesett harcosoknak ábrázoló szobor helyét. Az egyszerűsített és a fasizmus áldozatainak impozáns, Szerbia formákkal megmintázott realista alkotás egyik legszebb emlékművét tervezik felállíta­ környezete azonban rendezetlen maradt, ni. A Spasic-féle díjnyertes emlékműről szó ami csökkenti a mű hatását és esztétikai ér­ sincs, mintha nem is létezett volna. Ugyanez tékét. a lap 1952. november 7-én, az emlékmű föl­ A következő hat évben egy emlékművel avatása után J. K. aláírással riportot közöl a vagy köztéri szoborral sem gazdagodott a vá­ Torna Rosandic műhelyében tett látogatásá­ ros vagy környéke. Végül 1961. május 1-jén ról. Ebből kitűnik, hogy a szerző Ana Palicson felavatták Ana Szárnyak el­ bajmoki származású szobrásznőt, Rosandic nevezésű alkotását. tanítványát kereste, de távollétében maga a mester nyilatkozott az emlékműről, amelyre - J. K. szerint - a szabadkaiak nagyon büsz­ kék. „Örülök, hogy az emlékmű annyira sike­ rült” - jelentette ki Rosandic és hozzátette, hogy a tervet és a vázlatot személyesen ké­ szítette el. Ebből kitűnik, hogy az újabb pá­ lyázatot mellőző megbízást a tanítványok (köztük Ana Beslic) teljesítették. Az impozáns emlémű nagyobb része - a félkörben kiképzett lépcsősor és a nagy dom­ bormű - Spasic elgondolását követi, míg a kivitelezett szimbolikus bronzfigurák - Spa­ sic elképzelésével szemben - nem a lépcső- zet fölötti plató előterében, hanem a dom­ bormű közepe fölött helyezkednek el. Az alkotás kompozíciójának szembeötlő szim- metrikusságát Rosandic az „ellenállhatatlan

feltörő erő” jelképének szánta. !M BOKOM Í3 itta« B roma A következő emlékmű fölállítására 1955. '> $ * * i& s - i július 7-én Szabadka külvárosában, Sándor­ ban került sor. A választás ezúttalylnű BeSlic szobrászművésznőre esett. A megbízásról nem áll rendelkezésre dokumentum. A vá­ rosi népbizottság kommunális osztályának Ana BeSlic: Az elesett hősök emlékműve május 30-án keletkezett, 20300. számú ügy­ Sándorban

287 A műkőből készült, esztétikailag elfogad­ lyesen felavatták dr. Milán Jovanovic-Batu ható, absztraháltabb, a Palicsi-tóhoz jól il­ és Louis Pasteur mellszobrát, Oto Logo Bclg- leszkedő szobor helyét szerencsétlenül jelöl­ rádban élő, Szabadkáról elszármazott szob­ ték ki: a félszázada helyén álló, Kisfaluéi rász alkotását. 1967 szeptemberében Ma­ Stróbl Zsigmond által tervezettt díszkutat át­ gyarország ajándéka, dr. Fodor József mell­ helyezték a park félreeső részébe és helyébe szobra (Síöckert Károly szobrász munkája) állították a modern, a szecessziós környezet­ került felállításra az intézet előtti parkban. be be nem illeszthető alkotást.61 Dr. Róbert Koch szobrát, majd dr. Iván Még abban az évben, 1961. október 8-án, Stampar mellszobrát is Oto Logo szobrász­ a népi forradalom 20. és a felszabadulás 17. művész készítette. Ő volt az alkotója dr. Lud­ évfordulója alkalmából sor került három ele­ vig Mischl'eld mellszobrának is. Kitasato sett szabadkai forradalmár mellszobrának mellszobrát egy japán művész mintázta meg. felavatására. Lazar Nesic, Matko Vukovic és Dr. Zomborcevic, dr. Singer Adolf és dr. Si­ Kizur István bronzba öntött képmása Mira ma Milosevic szoborképmása Weil Erzsébet Sandic, Ana Beslic és Olga Jancic munkája. nem hivatásos szabadkai szobrásznő alkotá­ Az alkotásokat először a városháza díszlép­ sa. Ezután Győri Dénes magyarországi szob­ csőházában helyezték el, később, 1971-ben, rász Semmelweis Ignác portréjával gazdago­ a társadalmi szervezetek székházának bejá­ dott a szoborpark; dr. Erlich, dr. Pettenko- ratánál állították fel. Ezek a mellszobrok fer és dr. Behring szobrát német művészek mind méreteik, mind minőségük tekin­ alkották. Oto Logo kapott megbízást az an­ tetében szerények, csupán Matko Vukovic gol Edward Jenner mellszobrának elkészíté­ portréja (Ana Beslic munkája) fejezi ki meg­ sére, Weil Erzsébet pedig két olasz orvost felelően a forradalmár egyéniségét. mintázott meg. A Szovjetunió két betegség­ Érdemes megemlíteni, hogy az akkoriban megelőző tudós mellszobrát küldte ajándék­ Szabadkán élő egyetlen szobrász, Almási ba. Ugyancsak Weil Erzsébet örökítette meg Gábor, aki már csaknem egy évtizede elvé­ dr. Günthernek, Szabadka első tiszti főorvo­ gezte a belgrádi akadémiát, nem kapott meg­ sának a mellszobrát. (Az utóbbi öt mű nem bízást a várostól. került a parkba, az Egészségvédelmi Intézet A szobor- és emlékműhiányt csak lassú pincéjében tartják!) A tizenöt szobor rendkí­ lépésekkel leküzdő város felelős vezetői vül értékesnek tekinthető egy olyan városban, megdöbbenéssel és némi ellenállással vették ahol a köztéri szobrok és emlékművek hiányát tudomásul az olyan kezdeményezést, hogy szinte hagyományosnak tekintették.62 egyetlen szobor helyett külön szoborparkot Az Egészségvédelmi Intézet mellett épült kell létrehozni. 1965-ben dr. Licht Antal Anya-, Csecsemő- és Gyermekvédelmi Inté­ főorvosnak, az Egészségvédelmi Intézet zet előtt kapott helyet Ana Beslic absztrahált igazgatójának kezdeményezésére határoza­ kőszobra, az Anya és gyermeke. A községi tot hoztak az orvostudomány nagyjait ábrá­ képviselő-testület új székházának parkjában zoló szoborcsoport felállításáról az intézet új áll a szobrásznőnek egy másik modern szo­ épülete előtt. 1965. október 10-én ünnepé­ borfigurája is.

61 1981-ben a földnyelvre helyezték át, a díszkút pedig visszakerült eredeti helyére. 62 1992-ben a szoborparkot átrendezték.

288 köztéri szobra, jóllehet a háttere nincs a leg­ szerencsésebben megoldva. Két évvel az Akasztottak balladájának fölavatása után, 1969. szeptember 9-én újabb szoboravatásra került sor. A városháza admi­ nisztratív bejáratának oldala és a társadalom­ biztosító székháza közötti parkban felállítot­ ták Csáth Gézának (Brenner József), a tragi­ kus körülmények között és fiatalon elhunyt szabadkai származású írónak a mellszobrát, Almási Gábor szobrászművész első köztéri alkotását. Kolozsi Tibor, a 7 Nap 1969. szep­ tember 12-i számában kiemeli az Eletjel élő­ újság szerkesztőségének érdemét és kifejezi reményét, hogy mások szobrai is helyet kap­ nak a város terein. Fél év múlva, 1970. már­ cius 6-án ugyanez a hetilap közli a hírt, hogy a Közművelődési Közösség műemlékbizott­ sága javasolja Ambrozije Sarčević és Koszto-

Glid Nándor: Akasztottak balladája

Egy modern szoborkompozícióval lett gazdagabb Szabadka 1967. november 18-án. Akkor avatták fel GM Nándor Belgrádban élő, szabadkai származású szobrász tak balladája című, bronzba öntött alkotását az egykori honvédkaszárnya helyén, ahol 1941 őszén kivégeztek 15 szabadkai ellen­ állót. Glid Nándor, a mathauseni haláltábor emlékművének alkotója a 7 Nap 1967. no­ vember 24-i számában megjelent riportban Sáfrány Imrének elmondta, hogy az emlék­ mű elkészítésére Villon Akasztottak balla­ dája című verse, illetve mindazok a körül­ mények ihlették, amelyek hatására a költő a verset megírta. Szabadkán minden év no­ vember 18-án e szobor előtt emlékeznek meg a 15 mártírról. A nem túlméretezett, de az erőszakos halált kifejező kompozíció a város egyik legmodernebb és legértékesebb Ivan Meštrović: Ambrozije Šarčević mellszobra

289 lányi Dezső mellszobrának a fölállítását, egyúttal számba vette Szabadka jeles festőit, Marodicot, Farkast és Oláh Sándort, akik köztéri szobrot érdemelnek. 1970 márciusában a Szocialista Szövet­ ségben szakemberekből álló bizottság meg­ alakulását kezdeményezték, hogy összehan­ golja az emlékművek fölállításával kapcsola­ tos tevékenységet. A tervek és az elképzelé­ sek indokoltak voltak. 1971. április 4-én Szabadka értékes Mest- rovic-szoborral gazdagodott. Ambrozije Sar- cevic bunyevác-horvát néptribun és publicis­ ta mellszobrát a korzó és a Vladimir Nazor utca találkozásánál avatták fel. MeStro- vic világhírű szobrász ugyanis az ötvenes évek elején készült szobor gipszöntvényét Joso Sokcic nyugalmazott újságírónak, bronzba öntött mását pedig Szabadkának ajándékozta. A szobor helyét jól megválasz­ tották, elrendezése azonban már kevésbé si­ került.63 A későbbi években újabb köztéri szobrok Almási Gábor: Csáth Géza mellszobra és emlékművek kerültek kijelölt helyükre. Oto Logo egy gyengén sikerült pályázat első díjasaként készítette el a Harcosok sora- tési munkálatainak keretében 1986-ban két kozója elnevezésű lakótelepen felállított művészi kivitelezésű csobogót adtak át ren­ bronz emlékművet; a VIII. vajdasági ro­ deltetésének. A Nazor utca elején Sava Ha­ hambrigád nevét viselő általános iskola em­ lugin modern alkotását, a Köztársaság téren lékparkjába pedig GlidNándor levő parkban pedig Kalmár Magdolna kom­ került. A sétaerdő melletti Ivó Lola Ribar pozícióját helyezték el. 1991 folyamán Sava diákotthon pázsitján a névadó mellszobra, Halugin befejezte a Jovan Nenad-szobor- Sava Halugin alkotása kapott helyet. 1985 csoport helyreállítási munkálatait. Még ab­ júniusában a Vladimir Nazor és a Dusán cár ban az évben, novemberben másodszor is sor utca kereszteződésénél kiképzett téren Szá­ került ünnepélyes felavatására a Szabadság ríts Jánosnak, a repülés egyik úttörőjének téren. 1992-ben a Köztársaság tér parkjának bronzszobrát, Oto Logo művét, november­ egyik szögletébenAna Beslic Blasko Rajiéról ben a Petőfi Sándor utca parkjában Kosz­ mintázott mellszobrát, a művésznő ajándé­ tolányi Dezső bronzszobrát, Almási Gábor kát helyezték el. 1993. március 16-án a Sza­ alkotását leplezték le. A városközpont szépí- badság téri parkban Danilo Kis író mellszob-

63 1985 szeptemberében a Meátrovié-alkotást a vasútállomás előtti, átrendezett parkba helyezték át.

290 rát, Weil Erzsébet alkotását avatták fel. 1993. 1959 decemberében Növi Zedniken az is­ november 13-án a Puskin téri parkba vissza­ kola udvarán emlékművet állítanak Bosa Mi- helyezték az 1912-1918-as háborúban ele­ licevicnek. Alkotója Sreten szob­ sett szerb katonák, Sava Halugin által resta­ rászművész. urált emlékművét. 1994. július 27-e óta a volt 1970 júliusában a Csantavér melletti Du- Lifka mozi előtt Lifka Sándor bronzba ön­ sanovón az elesett hősök emlékművét, Kal­ tött mellszoba, Almási alkotása, októ­ már Ferenc szobrász és Lévay Endre műépí­ ber 10-e óta az egykori Jadran mozi előtt tész közös alkotását leplezték le. pedig az 1990-1993-as háborúban elesett 25 1971. szeptember 19-én, a forradalom 30. szabadkai harcos emlékműve, Sava Halugin évfordulója tiszteletére Tavankúton felavat­ munkája áll. November 1-jétől a Zentai úti ják a Nyugtalan rónaság elnevezésű emlék­ temető mögötti emlékparkban Kalmár Fe­ művet, Kalmár Ferenc alkotását. A vas- és renc Vergődő madár című bronszobra idézi az betonelemekből komponált, modern kivite­ 1944-es atrocitások áldozatainak emlékét. lezésű mű (tervezéséhez Béla Duránci mű­ Szabadka nagy lépést tett előre a szobrok történész és De Negri Károly műépítész is felállítása terén - valamelyest pótolva lema­ hozzájárult) a nincstelen agrárproletárok radását. harcának jelképeiből állt össze. A város környéki falvak és a tanyavilág is A fölszabadulási ünnepságsorozat kere­ több emlékművel és szoborral gazdagodott. tében 1971. október 17-én Bajmok főterén

291 felavatták a szabadságért elesett hősök em­ lékművét, Ana Bcslicnek, a falu szülöttjénekAna Beslic: A szabadság lángja alkotását. A szabadság lángját jelképező, bronzba öntött emlékmű a szobrásznő elvon- az agrárreform emlékművét, Sava Halugin tabb művei között kiemelkedő helyet foglal alkotását is. el. 1976-ban Nagyfényen felavatták a nép­ 1971. november 6-án ismét Bajmokon ke­ felszabadító háborúban elesett harcosok em­ rült sor szoboravatásra, ezúttal a Vük Ka­ lékművét, Sava Halugin szobrászművész radzic iskolában. A névadó mellszobrát Mi- munkáját. odrag Zivkovicszobrászművész, a sutjeskai Ugyanabban az évben a györgyéni általá­ emlékmű alkotója készítette és ajándékozta nos iskola udvarán avatják fel Vladimír Na­ az iskolának. zor mellszobrát, Almást Gábor alkotását. 1972 májusában Növi Zedniken, a róla Ugyancsak 1976-ban állították fel a palicsi elnevezett egészségügyi állomás előtt lelep­ nyolcosztályos iskola előcsarnokában Almási lezték dr. Milán Bikar orvos mellszobrát. A Gábor Nazor-szobrát, amelyet az iskola helyi lapok nem említik a szobrász nevét, az parkjában helyeznek el véglegesen. 1980- öntvényben S. Periskic neve olvasható. ban ennek az iskolának parkosított udvará­ 1972. október 20-án Csantavér tiszteleg ban kapott helyet a Baranyi házaspár ajándé­ dr. Milán Bikar emlékének. Felavatták mell­ ka, négy szobormű. 1981-1982-ben a palicsi szobrát. Alkotójáról ezúttal sem emlékezik parkba került Baranyiné Markov Zlata Őszi meg a sajtó, pedig Weil Erzsébet szabadkai napsütés és Baranyi Károly két bronzba ön­ nem hivatásos szobrásznő munkáját dicséri a tött alkotása: a Bölény és az Oroszlán. bronzportré. Ebben a helységben állították Almási Gábor Lazar Nesicet és Kizur Ist­ fel 1986 októberében a nagy aratósztrájk és vánt megörökítő, kiválóan sikerült mell­

292 Gustav Matkovic: A Pannónia lakóház mozaikja I. szobra a forradalmárokról elnevezett iskola­ ban lenne a helye. Szabadka nem nyugodhat központ lépcsőházában, illetve az általános bele nagyjai emlékének elfelejtésébe. Maró­ iskola előcsarnokában áll. dié, Farkas, Hangya, Balint Vujkov és mások A Munkásegyetem előcsarnokába Veljko helyet kérnek csupasz parkjaiban, üres te­ Vlahovic mellszobra, Stevan Bodnarov alko­ rein. tása került. A Bosa Milicevic iskolaközpont egyik csarnokában Sava Haluginnak az isko­ la névadójáról készült mellszobrát helyezték Képzőművészeti szintézisek Szabadka el. újabb építészetében A szabadkai zeneiskola hangversenyter­ mében a zene nagyjainak (Muszorgszkij, Li- sinski, Liszt, Dvorák, Chopin, Debussy, Szabadka épületei nagy károkat szenved­ Bach, Schubert, Haydn, Rameau, Paganini tek 1944-ben, a bombázások idején. A város és három szabadkai: Gaál, Lányi, Cvetko első és második kerületének nagy része ro­ Manojlovic) 1957-től folyamatosan elkészült mokban hevert, több száz lakás használ­ mellszobrai sorakoznak. Valamennyi Almási hatatlanná vált. A második világháborút kö­ Gábor alkotása. Közülük némelyiket szabad vető években a romok eltakarításán és az téren kellene felállítani. Mint ahogyan Oláh üres telkek parkosításán kívül keveset lehe­ Sándor festőművész Almási által megmintá­ tett tenni az újjáépítéskor. Csak az ötvenes zott szobrának is a Petőfi Sándor utcai park­ évek végén kezdődhetett meg a komolyabb

293 * •• •>- ' ■ ' • v: |: •• ' ! >.?M: *%.

Gustav Matkovié: A Pannónia lakóház mozaikja II.

Ács József: Sgraffito a Műszaki Főiskola előcsarnokában

294 Jovan Dević: Sgraffito a biztosítóintézetben

építkezés - elsősorban a lakótömbök épí­ az egyre lendületesebbé váló építkezés so­ tése. Az első lakóépületek építésekor föl rán. Mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a járási sem merült a képzőművészek közreműködé­ népbizottság (majd a városi képviselő-testü­ se, alkotásaik építészeti alkalmazása. A ren­ let) új, monumentális épületében és a társa­ delkezésre álló eszközök a művészi díszítést dalmi szervezetek közelében felépített szék­ nem is tették volna lehetővé. Egy kivétel házában egy képzőművészeti alkotást sem mégis megtörte a jeget. A Pannónia vállalat helyeztek el, építettek be. A Társadalom­ Strossmayer utcai háromemeletes lakóházá­ biztosító Intézet sem élt ilyen lehetőséggel új nak homlokzatát Gustav Matkoviénak a vál­ székházának építésekor. (A mulasztást né­ lalat szakmai tevékenységét szimbolizáló hat hány nagyméretű Hangya -festménnyel vala­ mozaikja díszíti úgy, hogy az 1957-ben föl­ melyest helyrehozta.) A kerületi bíróság új épült ház minden szintje között két-két mo­ épülete márványtól csillog, de képzőművé­ zaikvan. Matkovic munkáját leegyszerűsített szeink nem járulhattak hozzá szépítéséhez, realista módszerrel sikeresen végezte el. nemesítéséhez. A hatvanas években épült 1961 májusában a járási népbizottság na­ középületek zömének beruházói mellőzték pirendre tűzte a képzőművészet társadalmi a képzőművészek közreműködését. szerepének kérdését és egyebek között Öt évvel a Pannónia-lakóépület mozaik­ olyan határozatot hozott, hogy egy épületet sorozatának elkészítése után Ács József újvi­ sem kellene felépíteni a képzőművészek déki festőművészt bízták meg a Műszaki Fő­ közreműködése nélkül. A dicséretes állás­ iskola előcsarnokának díszítésével. Ács 6X3 foglalás azonban nem talált nagy megértésre méteres, erre a célra kiképzett vakolattáb­

295 Jovan Dević: Sgraffito részlete a biztosítóintézetben lába karcolta az absztrakt ábrákból és a vil­ terem egyik falán Dević több figurából álló, lamosság jelképeiből komponált, visszafoj­ ugyancsak a kereskedelmet jelképező sgraf- tott színekkel és jó technikával készült sgraf- fitokompozíciója látható. A művész a techni­ fitót. Első megbízásának sikere után tőle kai nehézséget sikeresen leküzdötte, és fi­ rendelték meg az egykori Wesselényi utca gyelemre méltó alkotást hozott létre. Az 24. számú új lakóház előcsarnokának képző­ épületet később a biztosítóintézet vette át. művészeti díszítését is. A nagyméretű kerá­ 1972-ben - egy újvidéki tervezőiroda vázlata miafal informel elemekből áll össze, de ki­ alapján - a földszinti helyiségekben a Javor vitelezése és égetése kevésbé sikerült. Ez a Asztalosüzem egy nagyméretű, teljes falat munka nem járult hozzá az építészeti szin­ befedő intarziával Szabadka és Palics jelleg­ tézis népszerűsítéséhez. zetességeit örökítette meg. 1962-ben a Duro Dakovic utca 4. alatt Legjelentősebb munkákkal a Pátria Szál­ felépült a Kereskedelmi Kamara új székhá­ ló építésekor bízták meg Ács Józsefet, Miloš za. A beruházó Jovan Devicet bízta meg az Bajičot és Dragoslav Stojanović-Sipet. Az épület három sgraffitójának elkészítésével. 1964-ben fölépült szálloda főbejáratának bal A szabadkai festőművész föladatát lelkiisme­ oldalán, a földszinten készítette el Ács Nap­ retesen elvégezte. Az utcai bejárat két olda­ óra című nagyméretű, 5,5x3,5 méteres már­ lán egy-egy figura áll. Az egyik Merkúrt, a ványmozaikját, mely lefojtott színeivel, le­ kereskedelem istenét ábrázolja, a másik egy egyszerűsített formáival jól illeszkedik az árut kínáló keleties női figurát. A kivitelezés épület vonalaihoz és külső színéhez, s a festő korrekt, de kissé kemény. Az emeleti tanács­ akkori irányvételét is hűen tükrözi. A szál­

296 Dragoslav Stojanovic-Sip: Falfestmény a Pátria Szállóban loda kávéházának egyik hat méter hosszú és nyek élénk, de összehangolt színekkel teszik négy méter magas falát Dragoslav Stojano­ hangulatosabbá a szálloda néhány szögletét. vic-Sip olajjal készült falfestménye díszíti. A A bár és az étterem előterének egyik falát bácskai falut ábrázoló alkotás a festő ismert eredetileg Milivoj Nikolajevic a vízen és ismételt stílusában készült. Nem világos, című sgraffitója díszítette, de miután több­ milyen elgondolás vezette a rendelőt és az szörösen megrongálódott, az alkotást lefed­ alkotót a téma megválasztásánál, de a fal­ ték! festmény élénkíti a helyiség nem éppen sze­ 1968-ban Togyerás József keramikus el­ rencsés architektúráját, egyben a művészi készítette a város első kerámiaszintézisét. szabadság tiszteletét hirdeti. Milos Bajic, az Egy kerámiapannót a Pescara Mezőgazda­ informel egyik jugoszláviai úttörője a bárhe­ sági Kombinát Napnyugati szőlők 2. szám lyiség falát tette érdekessé Nők a világűrben alatti központjának helyiségébe épített be, a címet viselő kerámiafestményével. Ebben a Birografika új épületére pedig kerámiavéd­ dinamikus munkájában realista és absztrakt jegy került. elemeket egyesített. Nincs módunkban a később keletkezett A Patria Szálló régebbi és újabb szárnyá­ művek részletesebb ismertetésére, de fel kell nak helyiségeit néhány érdekes vitrázs dí­ jegyezni, hogy az 1973 után következő évek­ szíti. Ezek - Karéi Zelenko ljubljanai kép­ ben Togyerás József a Centrum Áruház be­ zőművész kartonjai alapján - a zombori Sta- járatát díszítette érdekes kerámiafallal; a nisic testvérek műhelyéből kerültek ki. A nyugdíjasok otthonának sugárúti helyiségei­ nemzeti viseleteket bemutató üvegfestmé­ ben Kalmár Magdolna kerámiapannói kap­

297 tak helyet; Ivan JandricNapsütés tások Szabadka iránti igény. A múltban számos egy­ fölött című kerámiakompozíciója a Munkás­ szerű, rusztikus családi ház tornácát is ügyes egyetem egyik előcsarnokának falán látható; kezű piktorok színes tájképei díszítették, a Jovan Devié három, az építészetet jelképező szecessziós stílus terjedése idején pedig sok sgraffitója és Togyerás József két kerámia­ földszintes, igénytelen épületet kerámiala­ kompozíciója az Integral Építővállalat iro­ pokkal és gipszdíszítményekkel ékesítettek. daházának falán kapott helyet. A Közgaz­ Ezek nyomokban helyenként ma is fellelhe­ dasági Intézet előcsarnokában ugyancsak tők a város külterületének utcáiban és udva­ Devic készítette sgraffito van. raiban. A középületek építtetői többé-kevésbé Néhány angazsált képzőművészeti peda­ már igénybe veszik a képzőművészek köz­ gógus az iskolák ablakait színes vitrázsokkal, reműködését. Ez annál inkább indokolt, a falakat pedig festményekkel teszi vonzób­ mert Szabadkának vannak hagyományai bá tanítványainak közreműködésével. Ez ezen a téren. Érdemes megemlíteni, hogy elősegíti az új nemzedékek ízlésének és a nem csupán a belváros palotáinak díszíté­ képzőművészet iránti viszonyának fejleszté­ sében nyilvánul meg a képzőművészeti alko­ sét. Ács József: Napóra. Mozaik a Pátria Szálló bejáratánál X. A SZABADKÁN SZÜLETETT ÉS A VÁROSBAN LETELEPEDETT KÉPZŐMŰVÉSZEK RÖVID ÉLETRAJZA

Szauer Károly festőművész. 1823-ban szü­ Glembay Károly rajztanár. 1841-ben szüle­ letett. Szabadkán a XIX. század utolsó ne­ tett Aszódon. Eredetileg mérnöki képesítés­ gyedében működött. Jó kapcsolatokat tar­ sel rendelkezett. Miután 1856-ban Rasztik tott fenn a római katolikus és a pravoszláv István lemondott a rajziskolában betöltött egyházi körökkel. állásáról, a megüresedett rajztanári állásra Dr. Pavle Vasic műtörténész föltételezé­ Glembay pályázott. 788/Acc 1856 számú be­ se szerint közreműködött a sándori ikonosz- adványában kéri a városi tanácsot: őrá essen táz egyes képeinek megfestésénél. Az újabb választása, hogy „Szabadka fiait szépművé­ kutatások azonban ezt nem erősítették meg. szeti pályára” vezényelhesse. Megemlíti, Szauerról az első híradás 1884-ből szárma­ hogy a rajzolást a pesti királyi rajziskolában zik, amikor a ferencesek kolostorában festett. tanulta. Képességeit a pesti ipariskola bizo­ Ennek nyomait ma már nem találni. Bizonyos, nyítványával támasztotta alá, ahol 1845-től hogy ő festette meg Jovan Radic és Uros 1849-ig közmegelégedésre tanította a rajzot. Aradski képmását a pravoszláv egyházköz­ Tanítványai kiállításokon aranyérmeket ségnek, amely más megbízást is adott neki. nyertek. Teles Ede - életrajzírói szerint - negye­ A városi tanács nemcsak művészi képes­ dikes gimnazista korában Szauerrel, „a ka­ ségeitől, hanem az 1848-as forradalomban landos múltú piktorral” dolgozott, a festéket tanúsított magatartásától teszi függővé az ál­ törte nála. Ezek szerint a festő akkoriban lás elnyerését. Glembay bemutatja certifiká- (1886 körül) főleg címtáblákat festett és rit­ tumát, amelyet 1849-ban kapott a hadügy­ kán kapott megbízást arckép festésre. E for­ minisztériumtól, miután önként jelentkezett rás szerint Szauer Károly, mielőtt Szabadkán a hadseregbe. Az igazolás szerint 1848-ban a letelepedett volna, Marastoni Jakab festőis­ magyar hadügyminisztérium a hadi rajztano­ koláját látogatta. dába utalta, ahol századosi rangig vitte. Tu­ Szobrászattal is foglalkozott. Kanizsának, domásul véve az igazolást, kinevezték, de ál­ Martonosnak, Szanádnak és más községek­ landósítását további viselkedésétől tették nek ő szállította Szentháromság-szobrait. függővé. Glembay 1857-ben otthagyta állá­ 1894 májusában halt meg Szabadkán. sát. Irodalom: Bácskai Ellenőr, 1884. IV. 13. 1870-ben a Verőce megyei Csepinben - Szabadka és Vidéke, 1894. V. 6. - Politika, halt meg. 1961. VII. 20. - Teles András-Solymos Ede: Irodalom: Iványi István: Szabadka szabad Teles Ede. Baja, 1966. királyi város története I. Szabadka, 1886. -

300 Lyka Károly: A táblabíró-világ művészete tóskodik, akkor hívják meg póttanításra a IV. 1800-50. Bp., 1922. - A szabadkai Történel­ köri iskolába. Későbbi működésének nincs mi Levéltár dokumentumai. nyoma. Halálának helye és ideje ismeretlen. Megmaradt kevés alkotása alapján kép­ Rasztik István festő. 1825. szeptember 4- zett és rutinos festő volt, aki munkáját a bie­ én született Mélykúton. Apja Rasztik Pál, dermeier szellemében lelkiismeretesen vé­ anyja Bagóczki Erzsébet. A család őse még a gezte. Nagyobb ambíciók nem fűtötték. XVIII. század végén költözöttt Mélykútra, Szabadkán egyetlen ismert képe magán­ ott terebélyesedett ki, néhány tagja Szabad­ tulajdonban van. kára, illetve Kelebiára került. Nincs adat ar­ Irodalom: Iványi István: Szabadka szabad ról, hogy Rasztik István hol és kitől kapott királyi város története I. Szabadka, 1886. - A festői képesítést. Az elbocsátólevélen, ame­ szabadkai Történelmi Levéltár dokumentu­ lyet 28 éves korában, 1853. április 3-án Patsa mai. - A mélykúti római katolikus plébánia Ferenc mélykúti „helibírótól” kapott, fog­ adatai. lalkozásaként „festész és aranyozó” van fel­ tüntetve. A levelet azért adták ki „a dicsé­ Aksentije Maródié festőművész. 1838. feb­ retre magát érdemessé tett” festésznek, mert ruár 20-án született Szabadkán. Apja sze­ „lakását Szabadka szabad királyi városba ál­ gény sorsú szabómester volt, aki mindössze taltenni” kívánta. két gimnáziumi osztály elvégzését tette le­ 1853. július 15-én „képíró és aranyozó” hetővé neki. 1851-től kezdve négy éven át a aláírásé folyamodványában kéri, hogy Sza­ zentai Petar Pilic festőműhelyében tanulja a badka városi tanácsa helybeli lakossá iktassa mesterséget. 1855-ben Nikola Aleksic karlo- be. Manojlovics alpolgármester ajánlatára, vói (Novo Milosevo) festőnél tölt rövidebb melyből kitűnt, hogy Rasztik már hosszab idő időt, utána ismét Pilichez szegődik. 1856-ban óta a polgármesteri hivatal díjnokaként dol­ gozik, még az említett év októberében sza­ badkai honosságot kapott. 1854. július 10-én Manojlovic alpolgár­ \ mester tudósítja a vegyes gyűlést, hogy Sze­ rencsés Jónás, a rajztanoda tanára elhalá­ lozott. Utasították Bobits igazgatót, hogy Rasztik Istvánt ideiglenesen folyó év május 1-től a tanodái állományba helyezze. Rasztik még ugyanabban az évben megnősült, Kolo­ nits Terézia helybeli leányt vette feleségül, és a IV. köri 180. számú házba költözött. 1853-tól 1857-ig a szabadkai rajziskolá­ ban működött, közben festőművészi munkát végzett. Többek között a bajsai Vojnich csa­ ládnak dolgozott: 1860-ban megfestette Voj­ nich Mihály, 1862-ben pedig Vojnich Károly- né Lénárd Borbála képmását. Szabadka 1863. évi adókimutatásában Rasztik István festész 2,62 forint adóval sze­ repel, amit kifizetett. 1866-tól ismét taní-

301 szülővárosába tér vissza, hogy önállóan ér­ Életének utolsó két évtizedét Újvidéken töl­ vényesüljön. Több megrendelést kap a város ti. Számos jelentős közéleti személyiség arc­ polgáraitól és az egyháztól. 1856-ban elké­ képét festi meg és nagy anyagi sikert ér el. szíti a Manojlovics házaspár arcképét. 1857- Kašanin szerint nem tudott haladni az ben felújítja a szentkúti kápolna egyik ikon­ idővel, végig kitartott a biedermeier romanti­ ját, majd a martonosi pravoszláv templom kus irányzata mellett. A modern áramlatok ikonosztázát festi meg. 1858-ban Becsére elkerülték. Az utóbbi években igyekeznek megy. A pravoszláv egyháznak, majd Jovic újraértékelni munkásságát. bárónőnek dolgozik. Mivel képzettségi szín­ Képeinek zöme, az említett ikonosztá- vonalát nem tartja kielégítőnek, Becsén és zoktól eltekintve, a Matica srpska képtárá­ Szabadkán pártfogóinak az adományaiból nak tulajdonában van. Odakerültek az egy­ igyekszik előteremteni a továbbtanulásához kori Bácskai Galériában levő alkotásai is. szükséges pénzt. Az aukción eladott képek 1909. március 20-án halt meg Újvidéken. árán és a gyűjtések során összejött pénzen Irodalom: V. Tartalja Kelemen: Izložba elutazik Bécsbe, s elvégzi az akadémia elő­ 1874. Subotički glasnik, 1874.VI.20. - V. készítő tanfolyamát. A további tanulmá­ Petrović-M. Kašanin: Srpska umetnost u nyokhoz azonban nem rendelkezik elegendő Vojvodini. Novi Sad, 1927. - Zbornik Histo­ anyagiakkal, ezért 1862 szeptemberében rijskog instituta JAZU. Zagreb, 1963/64. - Szabadka városi tanácsához fordul segítsé­ Enciklopedija likovne umjetnosti. Zagreb, gért. A többször megjelent téves informáci­ 1964. - A szabadkai Történelmi Levéltár ókkal ellentétben a város eleget tett kérel­ dokumentumai. ’ mének és négy éven át évi 100 forintos se­ gélyben részesítette a fiatal festőnövendé­ Mesterházy Kálmán festőművész. 1857- ket, aki akkoriban egyetlen művészpártfo- ben született Szabadkán, középosztályhoz goltja volt. tartozó családban. Egyéves korában elkerült 1867-ben a Vojnich családnak fest arc­ Budapestre. A zene iránt érzett kifejezett képeket, majd hosszabb olaszországi tanul­ vonzalmat, és Fernagyi Ferenc zongorata­ mányútra megy. 1870-ben visszatér és meg­ nárnál komoly előrehaladást mutatott ezen a festi a felsőkaboli ikonosztázt, amelyet élete téren. 1871-ben, 14 éves korában baleset ér­ legjobb művének tartanak, mert egyes képei te: eltörte a kezét. Orvosi tanácsra fel kellett mozgalmasabbak, arcképei kifejezőbbek, lé­ hagynia a zongoragyakorlatokkal. Később lektanilag elmélyültebbek, mint többi hason­ műkedvelőként - a budapesti Liszt-egylet ló alkotásának darabjai. tagjaként - több jótékonysági hangverse­ 1871 áprilisában útlevélkérelemmel for­ nyen lépett föl. dul a városi tanácshoz, ugyanaz év május 9- 1871 és 1873 között a budapesti Központi én Szabadka kapitányi hivatalában átveszi a Főrajztanoda növendéke, amelyet kitünte­ három évre szóló útlevelet. Utazásairól szá­ téssel végzett el. A bécsi világkiállításon ti­ mos írást küld a Zastavának és más lapoknak. zenegy rajzzal és akverellel szerepelt és elis­ Kevesebbet fest és többet ír. 1874 jú­ merésben részesült. Ezután a Józsefváros­ niusában visszatér. Ezt az eseményt a Su- ban ideiglenes rajztanári állást kapott. boticki glasnik is örömmel üdvözli. Az év 1874-ben az Országos Mintarajziskola és októberében Janez Subic és Masic társasá­ Tanárképző növendéke. Többek között gában részt vesz Zágrábban az első képkiál­ Lotz Károlynál és Székely Bertalannál ta­ lításon, s elismerésben részesítik. Festészetét nult. Az akadémiát helyettesítő intézmény különösen Strossmayer értékelte nagyra. három évfolyamát végezte el, majd önálló

302 műtermet nyitott. Már ezek az adatok is cá­ mély részvétet keltett országszerte, így Sza­ folják azt a többször nyomtatásban is megje­ badkán is. A Livius aláírással a Bácskai Hír­ lent állítást, hogy autodidakta festő volt. Fes­ lapban megjelent nekrológ szerzője a volt tészetét az akkori körülmények között igen feleség kegyetlenségével magyarázza a tra­ sokoldalúan fejlesztette: a tájkép mellett a gédiát. Búcsúlevelében Mesterházy rossz zsáner- és portréfestészetet is ápolta, olajké­ idegállapotára és anyagi nehézségeire hivat­ peken kívül akvarelleket és krétarajzokat kozott. készített, de tussal, illetve páccal is rajzolt. A Magával és sorsával elégedetlen, érzé­ hírverés iránt nem mutatott hajlamot a ro­ keny lelkű művész veszett el halálával. Fes­ mantikus lelkületű Mesterházy, ezért a pesti tészetében a romantikus naturalizmus felé sajtó nem ismertette munkásságát. Első raj­ hajlott. Kritikusai szerint Corot nyomdokain zait az Ország-Világ 1880-ban közölte. Ab­ haladt. Zichy Jenővel együtt sokat fárado­ ban az évben a karácsonyi kiállításon Öreg zott a művészet vidéki népszerűsítésén. ember című tanulmányfeje keltette föl iránta Képeinek java része pesti és szabadkai a figyelmet. Az 1881-es tavaszi tárlaton Őszi műgyűjtőknél található. Sok műve elkalló­ táj, Mocsaras táj és Parasztfiú című, a kritika dott. szerint melegséget és érzelmességet árasztó Irodalom: Szabadkai Közlöny, 1881. IV. képeivel szerepelt. Legnagyobb feltűnést a 17., IV. 24., VIII. 7., VIII. 14. - Borovszky Titkos látogatás című romantikus kompozí­ Samu: Bács-Bodrog vármegye. Bp., 1909. - ciója keltette. Művészeti lexikon. Bp., 1967. Az általa nem ismert szülővárosában elő­ ször 1881 áprilisában járt, és a helyi sajtó Szirmai Antal festőművész. 1860. június melegen üdvözölte. Augusztusban ismét 11-én született Szabadkán. Tehetségét a bu­ Szabadkára látogatott, hogy előkészítse kiál­ dapesti mintarajziskolában és tanárképző­ lításának megrendezését. A tárlat - a város­ ben fejlesztette ki, majd Münchenben és Pá­ ban rendezett első önálló képkiállítás -1881. rizsban folytatta tanulmányait. Müncheni és augusztus 15-én nyílt meg a polgári iskola párizsi tapasztalatai után Benczúr Gyula egyik termében. Anyagilag gyengén sikerült. mesteriskolájában töltött három évet, ami bi­ A hírnevessé vált Titkos látogatás című képe zonyos kettősséget idézett elő művészi fej­ mellett Blaha Lujza életnagyságú arcképét is lődésében. Míg külföldi tanulmányai idején bemutatta. Ideiglenesen berendezett Gomb­ az új, szabadabb áramlatok hatása alá került, kötő utcai műtermében portréfestést vállait a benczúri iskola az akadémista, monumen­ fénykép után is. talitásra való törekvéseket szuggerálta. Első 1888-ban ismét Szabadkán járt. A Sza­ nagyobb munkáját Lotz Károly mellett, az badkai Hírlap november 8-i számában közölt operaházi freskókon végezte, amikor a neves híradás szerzője reményét fejezte ki, hogy mesternek segédkezett. Itt szerzett tapaszta­ Mesterházyt bízzák meg a Szent Teréz- latait Nagyvárad, Versec, Hódság és Szabad­ templom restaurálási munkálataival. Nem ő ka templomaiban a freskók festésekor hasz­ kapta meg, mint ahogyan utolsó szabadkai nosította. Történelmi jeleneteket, életképe­ tartózkodása idején, 1895 novemberében a ket, portrékat és tájképeket is készített. Ké­ neki szánt munkákat - két új templom oltár­ sőbb évekig rajztanárként működött. képének megfestését - sem reá bízták. Szabadkával jó kapcsolatot tartott fenn. 1898 januárjában elvált felesége, Pong- Néhány helyi kiválósághoz baráti szálak fűz­ rácz Claire, édesanyja és Telegdy festő, jóba­ ték. A városban először 1903-ban, a Nemzeti rátja jelenlétében fejbe lőtte magát. Halála Szalon kiállításán mutatkozott be. Ez alka­

303 lommal ajándékképpen fölajánlotta a leendő Szabadkán megalapította az Első Országos múzeum részére a Választás a korona és a Művészeti és Iparművészeti Intézetet. kard között című történelmi kompozícióját, Amint egy fennmaradt, szecessziós díszítésű amit a város el is fogadott. 1903. június 10-én levélpapírja igazolja, a város érdekes és sok­ a városi tanács tőle rendelte meg Kossuth oldalú, de szűkebb pátriájában nem túlsá­ Lajos arcképét 2400 forintért. 1907-ben gosan értékelt művészembere, iparművésze megfestette a városnak Rákóczi fejedelem volt, jóllehet Budapesten, Párizsban és arcképét, de az alkotással a rendelő elége­ Olaszországban aranyéremmel és oklevéllel detlen volt. 1912-ben részt vett a Nemzeti tüntették ki. Szalon szabadkai tárlatán. Mivel a templomfestés volt első számú 1927. április 27-én halt meg Kiskundo- hivatása, az egyházi főméltóságok kegyeit rozsmán. igyekezett elérni, ezzel főleg más városok­ Irodalom: Függetlenség, 1907.IX.28., ban szerzett magának munkát. Épített, fes­ X.12. - Művészeti lexikon. Bp., 1968. - Szir­ tett oltárokat és stációképeket, fénykép után mai Antal levelei Szabadka városához - A vállalt arcképfestést is. Egy 1903-as ajánlatá­ szabadkai-Történelmi Levéltár dokumentu­ ban az állította, hogy addigi pályafutása során, mai. tehát 27 év alatt 48 templomot festett. Szabad­ kán a Vojnich-kápolna festésén dolgozott, az ő Solymosi Lajos rajztanár és festőművész. munkája Vojnich Máté palotájának egykori Budapesten nyerte képesítését a múlt század díszes freskója 1894-ből. A Szent Teréz-temp- hetvenes éveiben, majd Szabadkán műkö­ lom nagy munkálatait nem tudta megszerezni, dött. 1877-ben a budapesti ipari kiállításon és ez nagyon elkeserítette. 1908-ban őt bízták Szabadkát képviselte rajzaival és festménye­ meg a bajmoki katolikus templom felújítási ivel, amelyekkel elismerést érdemelt ki. munkáinak elvégzésével. Utoljára 1911-ben 1878-ban mint a tanítóképző tanára meg­ emlékezett meg róla a sajtó, amikor a Gyön­ szervezte diákjainak képkiállítását, ami ab­ gyösön végzett templomfestés kapcsán nyilat­ ban az időben nagy esemény volt. koztak róla elismerően. 1883-ban saját tervei alapján megépítette Blaskovits Bátori egyike azoknak a mű­ műtermét. Ez tekinthető Szabadka első ilyen vészembereknek, akiknek munkája bele­ célra épített helyiségének. 1886-ban megpá­ épült Szabadka palotáiba és templomaiba, lyázta a gimnáziumban megüresedett rajz­ de a „modernizálások” és átépítések során tanári állást, de nem választották meg. eltűnt, nyoma veszett. Több évig ingyen oktatta Petar Buljov- Irodalom: Bácskai Ellenőr, 1894. X. 18., cicot, aki utána két évig a város ösztöndíjasa XI. 18., 1917.1. 3. - Bácskai Hírlap, 1903. V. lett. 1904-ben Solymosi szakértői vélemé­ 24. - Bácskai Napló, 1911.1.6. - Aszabadkai nyezése alapján vette át a bizottság Linhard Történelmi Levéltár dokumentumai. Vilmos műfestő színházi díszleteit. 1908-ban halt meg Szabadkán. Gireth Károly festő. A szabadkai színház Irodalom: Szabadka és Vidéke, 1877. Vi­ díszletfestőjeként működött a XIX. század li. 16. - A szabadkai Történelmi Levéltár nyolcvanas éveiben. A színházi megbízáso­ dokumentumai. kért ezekben az években ádáz harc folyt a műfestők között. Neves fővárosi művészek is Blaskovits Bátori Mihály műfestő (1866 vállaltak alkalmanként ilyen rendeléseket. előtt-1911 után). Budapesten és Olaszor­ Gireth Károly Münchenben képezte ma­ szágban végezte tanulmányait. 1866-ban gát, mielőtt Szabadkára került. A színfalak

304 festésén kívül ismert festők képeinek máso­ Irodalom: Malusev Sándor: Szabadka sz. latát készítette el. 1886 januárjában Mun­ kir. város czim- és névjegyzéke. Szabadka, kácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című képét 1906. - Kalendar Hrvatske riječi, 1952. - A állította ki az egyik kirakatban. Ez a kép ké­ szabadkai Történelmi Levéltár dokumentu­ sőbb Kalocsára került. Ugyanezt a képet mai. még egyszer megfestette; Matija Mamuzic plébános vásárolta meg. Teles Ede szobrászművész. 1872. május Két eredeti történelmi képet festett sza­ 12-én Baján született. A szabadkaiak mégis badkai működése idején. Kazinczy Ferenc sír­ mindig a „város szülöttjeként” emlegették. boltja és II. Rákóczi Ferenc születési helye Kétéves korában került Szabadkára. Gyer­ című munkáit a helyi sajtó „ügyes kompo­ mekkori emlékei valóban idefűzték, ahol zícióknak” minősítette, megállapítva, hogy „a elemi iskolát és a gimnázium alsó osztályait fiatal festőben eredeti teremtőképesség végezte. van”. Portrémegrendeléseket is kapott hely­ A festészet titkaival Szauer Károly hely­ beli polgároktól. beli festő műhelyében ismerkedett meg, aki­ Irodalom: Szabadka, 1886. I. 17., I. 24., nél alkalma volt látni a címtáblák, arcképek IV. 11. és szentképek sokféleségét, mindent, amit az állítólagos Marastoni-tanítvány festett. Szauer Petar Buljovcic festő (Szabadka, 1870 még szobrászmunkákat is vállalt az egyházak előtt - 1907 után). A város első „elveszett” részére. tehetsége, akinek létezését néhány fennma­ 1888-ban - miután előzőleg egy pesti radt képe és dokumentumok bizonyítják. gipszöntő mesternél dolgozott néhány hóna­ 1884. április 18-án 3978 szám alatt regiszt­ pig - Bécsbe utazott. Először szintén egy rált kérelemmel fordult a városi tanácshoz. gipszöntőnél helyezkedett el, közben Ed­ Szegény sorsára hivatkozva - miután Soly- mund von Hoffmann szobrászművész műter­ mosi rajztanár addig ingyen tanította - to­ mét látogatta. vábbi képzésére évi segély megszavazását Sikerült bejutnia a bécsi képzőművészeti kéri. Mivel a bemutatott rajzok nem minden­ akadémiára, ahol négy évet tanult Hellmer napi tehetségre utaltak, a közoktatási bizott­ tanítványaként, nagyon nehéz anyagi körül­ ság havi 25 foii.it segélyt javasolt, amit a köz­ mények között. Az akadémiát Füger-arany- gyűlés 1884. május 28-án meg is szavazott. éremmel fejezte be. Utána von Zumbusch Buljovcic két éven át részesült anyagi tá­ híres mesteriskolájába került, aholA két bor­ mogatásban. 1886-ban a városi tanács meg­ nemissza című munkájával megnyerte az első szüntette a pénz folyósítását. Nincsenek ada­ évfolyam 300 forintos díját. Ezzel a neoba- tok Buljovcic 1884-1886 közötti tanulmá­ rokkos alkotásával 21 éves korában megsze­ nyainak helyéről, de fennmaradt képei arról rezte az antwerpeni kiállítás aranyérmét is. tanúskodnak, hogy technikáját és rajzkész­ A szabadkai sajtó kivétel nélkül büszkén ségét kifejlesztette. Stílus tekintetében a ké­ közölte a következő években elért sikereit, sei romantika hatása érezhető. Főleg szent­ és nem mulasztotta el kiemelni, hogy a fiatal képeket és portrékat festett. Kenyerét szo­ Teles Ede szabadkai származású. Elsőként, bafestéssel kereste. Neve a Malusev-féle, 1893-ban a Subotičke novine foglalkozott 1906-ban kiadott címtárban a szobafestők és vele az egyik díj kapcsán. A hírt „Živio!” (Él­ mázolok között található. jen!) felkiáltással fejezte be a cikk szerzője. Képei a szabadkai Városi Múzeumban és A Szabadka és Vidéke 1902. február 16- magángyűjteményekben vannak. án Szabadkai szobrász diadala címmel közölt

305 beszámolót Teles Edéről, mégpedig az Er- rás-Solymos Ede: Teles Ede. Baja, 1966. - zsébet-szoborpályázaton elért III. díja alkal­ Művészeti lexikon. Bp., 1966. mából. „Szabadka város, ha önérzetes volna, alkalmat adna, hogy szülötte városának is Bencze Ferenc festőművész. 1874-ben szü­ dolgozhasson...”- írta a lap. Nem kapott le­ letett Bátaszéken. Középiskolai tanulmánya­ hetőséget, csupán a honvéd gyalogezred ka­ inak befejezése után, 1892-ben a budapesti szárnyája számára készített egy Erzsébet- Mintarajziskolában kezdte meg művészi ta­ szobrot, ami később eltűnt. Ennek ellenére nulmányait. Egy év után a bécsi Képző­ pályanyertes Vörösmarty-szobrának tervét a művészeti Akadémia rendes növendéke volt, szabadkai múzeumnak ajándékozta. és már 1894-ben Dessauer-díjat nyert. 1913-ban az újonnan létesült Alföldi Mű­ Pályafutása elején Pozsonyban dolgozott, vészek Egyesületének elnöke lett, de a Ma­ számos életképet és csendéletet festett. Ké­ gyar Iparművészeti Testület is őt választotta sőbb főleg arcképfestéssel foglalkozott. meg elnökének. Sokat utazott Olaszország­ Bécsi tanulmányainak befejezése után, ban, hogy tanulmányozza a reneszánsz mes­ 1896-ban jelentkezett Szabadkán. Ahelyi sajtó tereket. 1914-ben, a világháború kitörése életes képeit dicsérve Moretti tanár merev fes­ után bevonult Szabadkára, de nem került ki tészetével állította szembe. 1912-ben Szabad­ a frontra. 1920-ban családjával Hollandiába kán telepedett le, és részt vett a helyi művésze­ költözött, de 1922-ben visszatért Budapest­ ti életben. Még ugyanabban az évben megbí­ re. Több kisebb méretű, de jelentős művet zást kapott az új városháza látképének megfes­ alkotott, és emlékművek elkészítésére ka­ tésére. A ma is eredeti, ovális rámájában álló pott megbízást (Jászkiséri hősi emlékmű; Al- képet már szeptemberben elkészítette 500 fo­ pár Ignác városligeti emlékműve). 1932-ben rintért. 1916-ban Baján rendezett gyűjtemé­ elkészítette a Hüvelyk Matyit, amelyet aztán nyes kiállítást. Az első világháború után Újpes­ a városmajori játszótéren állítottak fel. Szá­ ten telepedett le. Itt is halt meg 1920-ban. mos síremlékével és plakettjével díjat nyert. A festészet mellett elméleti kérdésekkel 1940-ben - ötvenéves művészi munkásságá­ is foglalkozott. Képei Baján, Pozsonyban, a nak tiszteletére - műveiből kiállítást rendez­ szabadkai Városi Múzeumban és helybeli tek a Műcsarnokban. Ezen szerepelt Prielle magángyűjtőknél találhatók. Kornélia mellszobra és utolsó munkája, a bé­ Irodalom: Bácskai Ellenőr, 1896. VIII. 3. két hirdető Galambot simogató Szent Ferenc. - Bencze Ferenc levele a szabadkai Városi A háborús években a mentesítettek listájára Tanácshoz, 1912. VIII. 11. - Művészeti lexi­ került, de megtört, beteges lett. kon. Bp., 1965. - A szabadkai Történelmi 1948. július 18-án halt meg Budapesten. Levéltár dokumentumai. Életművének java - 58 szobra és 132 ér­ me - a bajai Türr István Múzeumban talál­ Löschinger Béla rajztanár és festőművész ható. A szabadkai múzeum A két bornemissza (1880 előtt-1913 után). Nevével először általa ajándékozott gipszpéldányát, a Duhaj 1900 szeptemberében foglalkozott a sajtó. legényt és más kisebb munkáját őrzi. Magán­ Egy közlemény szerint a város közgyűlésén gyűjtőknél is több alkotása van. nem töltötték be a gimnázium rajztanári állá­ Irodalom: Suboticke novine, 1893. VII. sát, mivel a pályázók közül csak Löschinger 30. - Bácskai Hírlap, 1899. IV. 16., IV. 30., rendelkezett a megfelelő képzettséggel, őt 1902. II. 16., 1903. II. 13. - Szabadka és Vi­ pedig - ismeretlen oknál fogva - nem akar­ déke, 1902. II. 16. - Barát-Éber-Takács: A ták megválasztani. Később mégis megkapta művészet története. Bp., 1941. - Teles And­ ezt a munkahelyet. Egy 1902-ből származó

306 információ szerint iskolai szünidőben meg­ képmását. Több évig a pesti Iparművészeti festette dr. Platz Bonifác főigazgató, Matija Múzeum tisztviselője volt. Mamuzic prépost és Tóth Lajos zentai gim­ Szabadkára először 1903-ban látogatott náziumi tanár arcképét. el. Elkészítette Freudenberg Márknak, a zsi­ Löschinger is ajánlatot tett a városnak dó hitközség helyi elnökének életnagyságú 1903-ban Kossuth arcképének megfestésére, képmását és más megbízást is kapott. A város de a megbízást Szirmai kapta. 1904-ben részt kinevezte a nehezen megszülető múzeum vett a Nemzeti Kaszinóban rendezett kiál­ adjunktusának. Ekkor le akart telepedni lításon Flagelláns című képével, amely - a Szabadkán. tudósítás szerint - vonzotta a közönséget. A fiatal művész rövid idő alatt nagy nép­ 1913-ban lemondott gimnáziumi rajzta­ szerűségre tett szert. A város polgárai több nári állásáról. További sorsa ismeretlen. festményét megvásárolták. A városi tanács Irodalom: Bácskai Hírlap, 1900. IX. 28. - 1904 októberében - több más ajánlatot mel­ Szabadka és Vidéke, 1902. VIII. 31. - Sza­ lőzve - Aczéltól rendelte meg Czorda Bódog badkai Közlöny, 1904. V. 21. - A szabadkai olajfestésű arcképét. E megbízásnak 1905 Történelmi Levéltár dokumentumai. decemberében tett eleget a festő, aki ekkor­ ra már letelepedett a városban. 1905-től a Aczél Henrik festőművész. 1876-ban szü­ város első számú képzőművésze és a DMKE letett Nagyváradon. Középiskolai tanulmá­ ipari osztályának titkáraként is tevékenyke­ nyainak elvégzése után a budapesti minta- dett. A Szabad Lyceum keretében több előa­ rajziskola és tanárképző növendéke volt, dást tartott. A művészet szerepét az iparra is majd müncheni magániskolákban képezte igyekezett kiterjeszteni. magát. 1909-ben - Liuba Kornéllal együtt és a DMKE támogatásával - képző- és iparmű­ vészeti tanfolyamot nyitott a polgári iskola helyiségeiben. Az első világháború idején Szabadkáról Budapestre költözött, ahol elsősorban ipar­ művészettel foglalkozott, de a festészethez sem lett hűtlen. 1946-ban halt meg Budapesten. Néhány érdekes és nagyobb formátumú festményét a szabadkai Városi Múzeum őrzi. Magángyűjtőknél is vannak alkotásai. Irodalom: Bácsország, 1905. III. 5. - Bács­ kai Napló, 1908.1.31., III. 7. - Béla Duránci: Magyar képzőművészek alkotásai Vajdaság­ ban. Szabadka, 1974. (Katalógus) Magyar László: Aczél Henrik Szabadkán. Eletjel Mi­ niatűrök 47. Szabadka, 1992. - A szabadkai Történelmi Levéltár dokumentumai Budapestre visszatérve elsősorban port­ rérendeléseknek tett eleget. Megfestette né-. Eberhardí Mihály szobrász. Neve először hány magyar kiválóság, többek között Baross 1894 augusztusában olvasható a szabadkai Gábor, Tisza Kálmán, Lánczy Leó és mások sajtóban, amikor hírül adják, hogy - többek

307 között - ő is részt vesz a Vojnich Tivadarné Gaál Ferenc síremlékének elkészítésére. A által emelt új kápolna építésében. Az 1906- szecessziós emlékoszlop ma is a Bajai úti ban kiadott szabadkai címtárban a kőszobrá­ temetőben áll. 1917-ben Keller a palicsi szok között találni, III. kör, Béla u. 753 szám képzőművészeti kiállításon, a „katonai na­ alatti lakhellyel. pon” bemutatta Ferenc Józsefről készített 1909-ben öngyilkos lett. Akkor kiderült, mellszobrát. Ennek gipszöntvényét fölaján­ hogy néhány értékesnek tartott szobrot el­ lotta a város új tanácstermének díszítésére. loptak házából és orgazdák útján értékesí­ A szobrot a város 300 koronáért megvásárol­ tettek. ta. Több szabadkai templomban dolgozott. Keller háború utáni sorsa ismeretlen. Feltehetően részt vett a szabadkai épületek Irodalom: Bácskai Hírlap, 1913. II. 2. - díszítőmunkáiban is. Bácsmegyei Napló, 1916.1.14.- A szabadkai Irodalom: Bácskai Ellenőr, 1894. VIII. 5. Történelmi Levéltár dokumentumai. - Malusev Sándor: Szabadka sz. kir. város czim- és lakjegyzéke. Szabadka, 1906. - Stipan Kopilovié festőművész. 1877. már­ Bácskai Napló, 1910. II. 20. cius 24-én született a Szabadka melleti Baj- mokon. Kétségtelenül a legtehetségesebb a Reinitz Oszkár szobrász. Kevéssé ismert szabadkai „elveszettek” közül. Sorsa a leg­ művészmester, akinek munkájáról alig je­ markánsabban demonstrálja, hogy egy kör­ gyeztek fel valamit a sajtóban és a korabeli nyezetben milyen nehéz végigjárni a mű­ dokumentumokban. Pedig egyike azoknak, vészet rögös útját; hogy a tehetség, a tanulás akik részt vettek a szabadkai építkezések­ sem elegendő az érvényesüléshez, ha a tár­ ben, csak mint „alvállalkozók” névtelenek sadalom és a környezet visszahúzó erő. maradtak. 1903 májusában fölajánlotta Szabadka háziezredének az általa készített királyszob­ rot. A hadvezeiőség elfogadta. A gyalogsági kaszárnya udvarán fölállított királyszobor bi­ zonyítja, hogy jó képességű szobrász lehe­ tett, akinek munkássága nem a „tiszta” mű­ vészetben merült ki. Irodalom: Szabadkai Közlöny, 1903. má­ jus 10. - Malusev Sándor: Szabadka sz. kir. város czim- és lakjegyzéke. Szabadka, 1906.

Keller Albert szobrász. A kevésbé ismert szabadkai alkotók közül az egyetlen, akinek munkásságát nem csak korabeli dokumentu­ mok, hanem egy fönnmaradt műve is bizo­ nyítja. Először 1912-ben említik nevét a város dokumentumai, mégpedig a városháza épí­ tésével kapcsolatos munkák során. Naschitz Szegény földművesszülők gyermekeként nevű társával szobrászműtermet tartott Sza­ látta meg a napvilágot. Vele együtt hét gye­ badkán. Később Keller kapott megbízást rek ülte körül a családi asztalt. Édesapja, mi­

308 vei nem akarta paraszti munkára fogni, az kórházba került, ahonnan elbocsátották. elemi iskola négy osztályának elvégzése után Pesten megnősült, családot alapított, majd borbélyinasnak adta. A fiú szorgalmasan ta­ részt vett az 1918-1919-es eseményekben. nult, szabad idejében pedig rajzolt. A millen­ Ezután családjával együtt Szabadkára mene­ niumi években Szabadkán járt Morelli Gusz­ kült. Barátai kijárták, hogy az itteni munkás­ táv, a budapesti Iparművészeti Főiskola ta­ biztosító topolyai kirendeltségének vezető­ nára, akinek felhívták figyelmét a borbély­ jeként elhelyezkedhessen. Egyre kevesebbet fiúra. Morelli Budapestre vitte Kopilovicot, festett. Részt vett ugyan a festők szervez­ aki ott fafaragást és a mintarajzolást tanult, a kedésében, kiállított velük, de tevékenysége festészetet csak másolásként művelhette. Ez lanyhult. 1923-1924 telén agyhártyagyulla­ nem elégítette ki, ezért az 1902-1903. tanév­ dásban megbetegedett és meghalt. ben beiratkozott Peter Hahn müncheni festő Alkotásainak nagyobb része Budapesten és grafikus nyári tanfolyamára. Röviddel utá­ maradt és elkallódott. Újabban a dr. Perčić-ha- na Hollósy Simon műtermét látogatta, majd gyatékban rátaláltak több értékes festmé­ a szlovén származású, impresszionista festő, nyére. Bajmokon és Topolyán is találni egy-két Anton Azbe magániskolájához csatlakozott. alkotását. Van belőlük a szabadkai Városi Mú­ Miután nem vonzotta a müncheni iskolák zeumban is. Ezek a képek bizonyítják, hogy műtermi festészete, elhagyta a várost, és a 1924-ben nagy tehetséget veszített el Bácska. vármegye évi 1000 koronás ösztöndíjának se­ Irodalom; Bácsország, 1904. október 9. - gítségével Párizsban folytatta tanulmányait. Blaško Hajduk Vojnić: Podaci o likovnim A huszadik század eleji Párizs művészvilága umjetnicima i amaterima u Subotici. Kalen­ a nagy újítók, Cézanne, Van Gogh, Gauguin és dar Hrvatska riječ, 1952. - Bela Duránci: Matisse szellemében élt. Stipan Kopilovic a Bajmočanin sa kičicom. Subotičke novine, francia piktúra hatása alatt fölszabadult az 1972. 9-14. - Bácskai művészek kiállításá­ akadémiai kötöttségtől, és merész, derűs és nak katalógusa, 1972. - B. Duranci-G. Voj­ levegős színekkel festette tájképeit. A baj- nić: Magyar képzőművészek Vajdaságban moki katolikus templom általa festett oltár­ 1830-1930. (Katalógus) képe (Rubens Krisztus a keresztfán című mű­ vének kitűnő másolata) és a templom egyik Jelem Čović festőművésznő. 1879. július mennyezeti freskója igazi felfrissülést jelen­ 13-án született Szabadkán. Apja városi hi­ tett. Ezek a képek kb. 1904-ben, Kopilovic vatalnok volt, és az akkori felfogásokkal első hosszabb itthoni tartózkodása alatt ke­ összhangban ellenezte, hogy leánygyermeke letkeztek. a középiskola elvégzése után művészi pályá­ Amikor az ösztöndíjazó kalocsai érsekség ra lépjen. Jelena Čović azonban elsőként megbízásait elvégezte, ismét Párizsba, majd szakított a kisvárosi hagyományokkal, és a Rómába és Firenzébe utazott. Néhány fenn­ biztos megélhetést nyújtó férjhezmenés he­ maradt festménye tanúskodik felfogásáról, lyett kiküzdötte, hogy Szabadka első festő­ fejlődéséről. Különösen Kikötő című képe művésznőjévé képezze magát. kiváló alkotás. Sajnos festményeinek jelen­ Tanulmányait a soproni festőiskolában tős része elkallódott, így az utókor csak sejt­ Kőszegi-Brandl Gusztáv tanítványaként heti, mivé fejlődhetett volna Kopilovic, ha kezdte 1900-ban, és már egy év után megren­ végigjárja a művészet rögös útját. dezte első önálló rajzkiállítását Szabadkán. Amikor kitört az első világháború, elvit­ A kritika és a város vezetői kedvezően ér­ ték katonának és frontszolgálatra küldték. A tékelték munkáit. Négy éven át évi 600 ko­ harcokban megsebesült és az egyik budapesti rona ösztöndíjat szavaztak meg a fiatal

309 művésznövendéknek, aki kétévi soproni ta­ hajó- és épületács volt, édesanyja, Dékány nulás után, 1902-ben a budapesti Szépművé­ Anna, nyolc gyermeket szült. Apja asztalos­ szeti Akadémia növendéke lett. 1903-ban szakmára szánta, de a korán rajzolgató kisfiú Münchenben Paul Nauennél és Anton nem érzett hajlamot e mesterségre. Tanult és Azbénál, a kiváló szlovén mesternél képez­ 1899-ben a szegedi piarista gimnáziumban te tovább magát. érettségizett. 1900-ban a budapesti Szépmű­ Müncheni tanulmányai után visszatért vészeti Főiskolára került polgármesteri ösz­ Szabadkára, középiskolákban vállalt rajzta­ töndíjjal. 1905-ben visszatért Szegedre és a nári állást. Vermes Gabriella műpártoló múzeum egyik helyiségében rajziskolát nyi­ anyagi támogatásával külföldi tanulmányutat tott. Itt ismerkedett meg a szabadkai Polgár tett, szorgalmasan látogatta Bécs, Berlin és Róza Arankával, akivel később házasságot Párizs nagy képtárait, ahol a nag^ mesterek kötött. 1908-ban Münchenbe ment, ahol egy képeit másolta. Ezeket megvásárolták tőle a évet töltött Hollósy Simon iskolájában. On­ múzeumok és az egyház. 1914-ben hosszabb nan a Halason vásárolt tanyára költözött, párizsi tanulmányútra készült, de a háború ahol műtermet nyitott. Az első világháború megakadályozta szándékában és maradt sza­ kitörése után, 1915-ben bevonult, az orosz badkai rajztanári állásában. Ettől kezdve fej­ frontra került, de rövidesen fogságba esett. lődése megtorpant. Hatvanéves koráig, jobb A szibériai Tomszkban sokat és - a később kezének bénulásáig állandóan festett. Mű­ hazahozott festmények alapján megállapít­ vészete nem érte el azt a színvonalat, amelyet ható -jó l festett. 1917-ben magukkal sodor­ fiatalkori tehetsége és lendülete ígért. Két ták az októberi események, melyeknek esz­ szabadkai önálló és több közös kiállításon méihez élete végéig hű maradt. 1918-ban ha­ kívül Münchenben, Sopronban és Szegeden zatért és az őszirózsás forradalom, majd a mutatkozott be. kommün idején a kiskunhalasi direktórium Életműve, amely ceruzarajzokból, olaj- és tagja lett, kulturális téren tevékenykedett. pasztellképekből és különböző technikával 1919-ben pestre, majd Szegedre menekült, készült másolatokból áll, a szabadkai Városi bujdosott, mért körözték. Egy alkalommal Múzeumban, a Városi Könyvtárban, Ma­ Becskerekig gyalogolt, onnan Pécsre távo­ gyarországon, Németországban, Franciaor­ zott, ahol nem várta be a honvédek bevo­ szágban és Európán kívüli kontinenseken nulását. Először Eszékre, majd Újvidékre magángyűjteményekben található. ment, végül Szabadkára jött. Mint kommu­ 1951 októberében halt meg Szabadkán. nista emigránst tartották nyilván a rendőr­ Irodalom: Bácskai Hírlap, 1903. VII. 5. - ségen. Szabadkán - hála a Szenes, Inotai és Bácsmegyei Napló, 1904. V. 31. - Szabadkai Kákonyi család támogatásának - sokat fes­ Közlöny, 1904. VI. 26. - A bácskai művészek tett. Rajziskolával is kísérletezett. 1925-ben kiállításának katalógusa, 1932. - Dr. J. Mile- Bécsbe távozott. Ottani festményeit haza­ kić: Slikarstvo u oslobođenoj Subotici. küldte, abból tartotta el feleségét és két fiát, Književni sever, 1933. nov. - Blaško H. Voj­ Tamást és a fiatalon elhunyt Gyulát. 1935- nić: Pedesetogodišnjica prve izložbe slika i ben illegálisan visszatért Budapestre. Egy év crteža Jelene Čović. Hrvatska riječ, 1951. múlva Szegeden telepedett le. 40. sz. - A szabadkai Történelmi Levéltár 1941. április 25-én halt meg. dokumentumai. Képei a szabadkai Városi Múzeumban, a szegedi múzeumban, Szegeden élő leszárma­ Hódi Géza festőművész. 1881. május 9-én zottjainál, Bécsben és szabadkai, illetve sze­ született Szegeden. Édesapja, Hódi János gedi gyűjtőknél találhatók.

310 Irodalom: Művészeti lexikon. Bp., 1963. - amikor visszatért a fogságból, ismét a tanítói Dr. Milenko Palic: A forradalmi munkás­ hivatást választotta. A második világháború­ mozgalom Szabadkán. Szabadka, 1974. - ig a szabadkai polgári iskola rajztanáraként Hódi Tamás szóbeli közlései. működött. Keveset festett, ezért nagyszerű miniatűrjeiből csak néhány található magán­ Liuba Kornél versed származású rajztanár gyűjteményekben. Egy-két képet festett a és festőművész. 1909 és 1918 között műkö­ bácsszőlősi és a szabadkai kertvárosi temp­ dött Szabadkán. Neve először 1909 szep­ lom számára. temberében jelent meg a sajtó hasábjain, Kiállított a két háború közötti szabadkai amikor vezetése alatt és a DMKE támogatá­ tárlatokon. sával iparművészeti és képzőművészeti tan­ Életkörülményei és túlzott szerénysége folyam kezdődött. A város környékén táj­ miatt művészete nem fejlődött tehetségéhez képeket festett. 1911-ben ideiglenesen rajz­ mérten. Horvacki is Szabadka „elveszettje­ tanárként dolgozott, majd Löschinger Béla inek” csoportjába sorolható. lemondása után a városi tanács őt nevezte ki Irodalom: Dr. Jovan Milekić: Slikarstvo u a gimnázium rajztanárának. Egyidejűleg ő oslobođenoj Subotici. Književni sever, 1933. volt a DMKE iparművészeti és képzőmű­ IX. - B. H. Vojnić: Podaci o likovnim umjet­ vészeti iskolájának igazgatója, ahol rajzot, nicima i amaterima u Subotici. Kalendar Hr­ majd festészetet tanított. Rajztanári és festői vatska riječ, 1952. munkássága mellett a városi bérpalotában levő saját műtermében festészeti tanfolyamot ve­ Angéla Mačković festőnő. 1883. július 3-án zetett. 1919-ben eltűnt Szabadkáról. Később született Szabadkán. Mint tekintélyes és jó­ szülővárosában, Versecen bukkant fel. A két módú szabadkai polgári család gyermeke el­ háború közötti tevékenysége ismeretlen. végezte a középiskolát. 1911-ben München­ Fennmaradt képei jó festői képességről be került, ahol két ismert pedagógus, Haas és tanúskodnak. Exter festőművészek tanítványa volt. Két Irodalom: Bácsmegyei Napló, 1909. IX. évet töltött a müncheni akadémián, onnan 28., X. 17. - Bácskai Napló, 1913. VI. 18. - Budapestre költözött. Miután apja, Titus, az Bácskai Hírlap, 1913. VI. 27., 1918. IX. 6. ismert műépítész anyagilag tönkrement, ő kénytelen volt visszatérni szülővárosába. Egy Marko Horvacki festő. 1883. április 20-án ideig Jelena Cović felügyelete alatt folytatta született Szabadkán. A festészettel a tanító­ tanulmányait. Számos rajzával, főleg jó port­ képző diákjaként ismerkedett meg. Első mű­ réival és néhány impreszszionista figurális veit Haraszti és Bocskai rajztanárok hatása kompozíciójával bizonyította tehetségét, alatt alkotta. 1908 és 1912 között tanítóként melynek teljes kibontakozása - a körülmé­ Kalocsára került, ahol Maróti Major Jenő nyek folytán, a többi szabadkai „elveszett”- festőművész útmutatásai alapján folytatta ta­ hez hasonlóan - elmaradt. nulmányait. Az első világháború kitörése A két háború között több kiállításon vett után az orosz fronton fogságba esett. A fo­ részt és rajztanárként dolgozott. golytáborban is festett, és akvarelljeire sokan Munkái annak idején helyet kaptak a felfigyeltek. A Svéd Vöröskereszt képvise­ Bácskai Képtárban, később pedig a Városi lője táborlátogatása alkalmával - munkáit Múzeumba és a Városi Könyvtárba kerültek. látva - a svéd királyi család számára hatvan 1956-ban halt meg Szabadkán. miniatűrből álló albumot rendelt tőle. Ké­ Irodalom: Dr. Jovan Milekić: Slikarstvo u peit Moszkvában is árusították. 1917-ben, oslobođenoj Subotici. Književni sever, 1933.

311 XI. - Blaško H. Vojnić: Podaci o likovnim A müncheni tanulmányok után - Iványi umjetnicima i amaterima u Subotici. Kalen­ Grünwald Béla meghívására - a kecskeméti dar Hrvatska riječ, 1952. - A szabadkai Tör­ művésztelepen töltött egy évet. Nyaranta ténelmi Levéltár dokumentumai. Nagybányát látogatta. Ezekben a művészeti központokban tette magáévá az új irányzatok Oláh Sándor festőművész. 1886. novem­ eszméit, ami nem állt ellentétben a budapesti ber 5-én született a Bihar megyei Magyar- és a müncheni iskola szolid mesterségbeli ala­ csékén. Gyermekkorában került Szabadká­ pozásával Már pályája kezdetén fontosnak ra. Az elemi és a középiskolát ebben a város­ tartotta a jó felkészültséget, az alapos rajz­ ban végezte el. A legszabadkaibb a szabadkai tudást, a kompozíció és a színek viszonyának festők között, mert - tanulmányi éveitől és a ismereteit. Korai munkáin is határozottan ki­ háborús kényszerbevonulástól eltekintve - fejezésre jutottak ezek a tulajdonságok. egész életét itt töltötte. Ez meghatározta te­ Első bemutatkozása Szabadkán volt vékenységének és fejlődésének koordinátá­ 1907-ben, egy közös kiállításon. Abban az it. Miután egy évet a korompai vasgyárban esztendőben a budapesti Műcsarnokban, majd a Nemzeti Szalon tárlatán kapott helyet néhány portréja. Első ismert alkotásain a szeceszió, később az impresszionizmus hatása észlelhető. So­ kat fest a szabadban. Képei szétáradó fény­ ben úsznak, életörömet sugároznak. Ha ha­ tározottan nem is állítható, de feltételezhe­ tő, hogy ez nem csak mestereinek és minta­ képeinek hatását, hanem fiatalságának, élet­ igenlésének közvetlen kisugárzását is jelenti. Oláh mesterségbeli tudása és elmélyültsége az első világháború utáni korszakban még inkább kifejezésre jutott mindaddig, amíg hallása után a látása is meg nem romlott. Nagy és alapos tudását nem csak képein de­ monstrálta: igyekezett számos tanítványára is átvinni. A „ködös irányzatokat” elvetette, mert „az apostolaik betegek”. Azt vallotta, hogy mielőtt festenének, tanuljanak meg raj­ zolni. Mert - mondta - a legtöbbje a leg­ elemibb dolgokban ügyetlen, tehetségtelen dolgozott, művészi tanulmányait Szabadka és dilettantizmusukat különböző izmusokkal ösztöndíjasaként először Kassán, majd a buda­ igyekeznek leplezni. pesti Iparművészeti Főiskolán kezdte. 1905- Oláh Sándort sokan a polgárság - a vidéki től három évet a budapesti Szépművészeti polgárság - festőjének tartják. Csendéletei, Akadémián tanult. Első mestere Zemplényi portréi, kisebb számban tájképei minden Tivadar volt. 1908-ban Budapestről Bécsen át módosabb polgári házban helyet kaptak, kijutott a müncheni akadémiára, s 1911-ig An­ mert festményeiről nem csupán a téma, a gelo Jank növendéke volt. Esténként Hollósy színek és a vonalak nyugalma áradt. Miután Simon rajziskoláját látogatta. csak festészetből élt, saját passziójára, bár­

312 mennyire szeretett volna is, nem festhetett. befejezése után édesapja saját műhelyében a Nem rajta múlt, hogy a kép világszerte áruvá cipészmesterségre oktatta a más foglalkozás vált. Opusában sok olyan remek kép van, iránt érdeklődő gyereket. Szenvedélyesen amelynek a felesége és Éva leánya volt a érdekelte a festészet és mindenkit lerajzolt, modellje. aki környezetében megfordult. Egy Sinko- Alkotói munkássága mellett részt vett a vics nevű tanár fedezte fel tehetségét, né­ képzőművészek szervezkedési kísérleteiben. hány munkáját kiállította a II. köri kaszinó Korrigált a becskereki művésztelepen, Sza­ helyiségeiben. Ezután mecénásai, jótevői el­ badkán pedagógusmunkát végzett és ki­ küldték Zágrábba, azzal az ígérettel, hogy a állított közös tárlatokon. Önálló tárlata a két város segíti főiskolai tanulmányaiban. 1908- háború között nem volt. Egyetlen retrospek­ ban, a sikeres fölvételi vizsga után a zágrábi tív kiállítását 1961-ben rendezte meg az Élet­ Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett. Ta­ jel Szabadkán. Ekkor kapta az első elisme­ nárai Béla Cikos-Sesija, Julije Cikos-Sesija rést a várostól, az Októberi Díjat. és Rudolf Valdec voltak. A beígért szabadkai Oláh Sándor süketen és majdnem vakon segély azonban elmaradt. Bacic kétéves ta­ élte le utolsó esztendeit. A sors iróniája, hogy nulmányi ideje alatt Valdecnek köszönhette csak ekkor nem voltak megélhetési gondjai. fennmaradását. Később Münchenbe utazott, Fiatalabb művésztársainak és tisztelőinek ahol Magidei tanár tanfolyamának elvégzése közbenjárására a város kegydíjat, majd nyug­ után felvették az akadémiára. Neves művé­ díjat folyósított neki. szek alkotásait másolta a bajor város pinako- 1966. április 25-én halt meg Szabadkán. tékájában. Egy ideig ezek eladásából tartotta Alkotásainak javát, mint rokonságának fenn magát. Nyomorogva, éhezve tengődött adományát a szabadkai Városi Múzeum, a a festők városában. 1912 őszén lerongyolód­ zrenjanini múzeum, a szabadkai Városi va és betegen visszatért Szabadkára. Könyvtár, budapesti képtárak, nevelt leánya, Az első világháború kitörése után a front­ Kudlik Aranka, valamint Basch István, örö­ ra került, 1917-ben orosz fogságba esett. kösei, Molnár M. István, Jelisaveta Matije- 1918-ban sikerült hazajönnie szülővárosába. vié, Almási Gábor, Franczer István, Dévavári Három évig festett és fényképezett, majd a Zoltán és más műgyűjtők őrzik. vasútigazgatóság tisztviselője lett. Egészen Irodalom: Műnk Artúr: Oláh Sándor ne­ 1940-ig tisztviselősködött, amíg nem nyug­ gyedszázados jubileumára. Napló, 1933. júli­ díjazták. us 9. - A budapesti Műcsarnok 1934. évi Életének utolsó éveiben csak ritkán vette kiállításának tárgymutatója. - Enciklopedija kezébe az ecsetet. A sok kiábrándulást meg­ likovnih umjetnosti. Zagreb, 1964. - Bela ért, művészetében megrekedt „elveszett” Duránci: Emberi és művészi mintakép. Üze­ festő 1977-ben halt meg Szabadkán. net, 1971. 4. - Gajdos Tibor: Kékfátyolos vi­ Képei szétszóródtak, főleg magánszemé­ lág. Életjel Miniatűrök 43. Szabadka, 1986. lyeknél találhatók. Néhány munkáját a sza­ - Baranyi Anna: Oláh Sándor. Forum, Újvi­ badkai Városi Múzeum őrzi. dék, 1986. - Oláh Sándor önéletrajza (kéz­ Irodalom: Bacsics Antal és Sas Gyula fes­ irat). - A szabadkai Történelmi Levéltár tőművészek rajz- és festőiskolát nyitnak. dokumentumai. Bácskai Hírlap, 1920. május 28. - Antun Ba­ cic. Jugoslovenski dnevnik, 1932. 312. sz. - Antun Bačić festőművész. 1887. május 8- Pavao Bacic: Antun Bacic zaboravljeni sli­ án született Szabadkán. Az „elveszettek” kar. Suboticke novine, 1970. V. 22., VII. egyik jellegzetes képviselője. Az elemi iskola 10.

313 Balázs G. Árpád festőművész és grafikus. nyait anyagi okok miatt félbeszakította. Egy 1887. november 1-jén a Kassa melletti Felső­ ideig Vajdaságban tanítóskodott, közben tőkésen született, tanítócsaládban. Gyer­ festett, majd egy gyűjtés eredményeként a mekkorában a bácskai Tiszakálmánfalvára prágai Szépművészeti Akadémián Brömse (Budisava) került. Kora ifjúságától kezdve tanár keze alá került. Tanulmányainak be­ vonzódott a képzőművészethez. Rajzolta fejezése után, 1924-ben, a prágai Rudolfeum környezetét. A család kívánságára a bajai ta­ dísztermében rendezte meg első önálló gra­ nítóképzőbe iratkozott, ahol legkedvesebb fikai kiállítását, melyre az akkori jugoszláv tantárgya a rajzolás volt. A tanítóképző in­ sajtó is fölfigyelt. Ugyanabban az évben a tézetből két év után megszökött. Pestre szabadkai Bácsmegyei Napló karikaturista­ ment, hogy megvalósítsa terveit. A szülői szi­ ként szerződtette. így került Szabadkára, s gor azonban hazaszólította. Egy ideig a fa­ Palicson telepedett le. 1927-ben rövidebb luban festegetett, majd Kiskunfélegyházán időre Belgrádba költözött, majd visszatért tanítói oklevelet szerzett. 1910-ben Nagybá­ Szabadkára. Önálló kiállítást rendezett és nyára került, ahol Ferenczy Károly, Thorma közös tárlatokon mutatta be főleg szociális János és Réti István festőművészek mellett témákat ábrázoló műveit. Közben egy albu­ tanult. Legtöbbet az utóbbi foglalkozott ve­ mot és két mappát adott ki. A Vajdasági ga­ le. Voltaképpen ő indította el képzőművé­ léria című albumot Csuka Zoltánnal együtt szeti pályáján. készítette, miután bejárta vele Vajdaság je­ lentősebb településeit. Az Ady halálverseit illusztráló mappa legsikerültebb grafikái kö­ zé sorolható. A modem avantgardista szel­ lemben megrajzolt versek sokkal többet je­ lentettek puszta illusztrációknál. 1930-ban végleg Belgrádba költözött, ahol Cseh Ká­ rollyal és Fischer Józseffel reklámműtermet szervezett, de a műterem Cseh letartóztatása miatt rövid idő után megszűnt létezni. Első kiállítása után a Vreme szerződtette rajzoló­ nak, később az Opstinske novinét illusztrál­ ta. Tagja lett az avantgardista Oblik csoport­ nak. Több közös kiállításon vett részt, majd Szófiában és Zágrábban állította ki munkáit. Később Szarajevóban és Szkopjéban mutat­ kozott be. A háború alatt elhagyta Belgrádot és Nagyváradra költözött, de 1945-ben a román hatóságok kiutasították, így Magyarországra került. Szegeden a Délmagyarország szer­ 1914-ben, az első világháború kitörése kesztőségében dolgozott. Miután súlyos gé­ után rövid időre a harctérre került, majd geoperáción esett át, még intenzívebb mun­ mint szolgálatra alkalmatlant elbocsátották a kát fejtett ki. Ennek eredményeként fölvet­ hadseregből. Ismét régi mesteréhez, Rétihez ték a képzőművészek egyesületébe és szá­ ment Nagybányára, onnan pedig a budapesti mos tárlaton mutatta be alkotásait Budapes­ Szépművészeti Akadémiára. Pesti tanulmá­ ten és más városokban.

314 Hosszú bolyongás után 1959-ben vissza­ cessziós irányzat hatott rá döntő módon. Bi­ tért Szabadkára. Műtermet kapott, kiállítást zonyos vonatkozásban Pechán József köve­ rendezett és tagja lett Szerbia Képzőművé­ tőjeként is említik. szeti Egyesületének. A világháborút jórészt az Osztrák-Ma­ 1966-ban életművének elismeréseként gyar Monarchia katonájaként az orosz és az Szabadka város Októberi Díjjal tüntette ki, olasz fronton küzdötte végig. Átélte a há­ 1975-ben a Forum-díj nyertese. Mint a mo- ború minden borzalmát. Festésre csak ritkán notípia hivatott mestere jutott újabb elisme­ jutott ideje. 1918-ban kitörölhetetlen lelki résekhez. sérüléssel, megtépázott idegrendszerrel tért 1981. szeptember 9-én halt meg Szegeden. vissza Szabadkára. Ha akkor rendezni tudta Nagyszámú alkotása a belgrádi Nemzeti volna életét, ha a körülmények lehetővé tet­ Múzeumban, a szabadkai Városi Múzeum és ték volna talpra állását, talán megkísérelte a Városi Könyvtár tulajdonában, valamint volna, hogy folytassa tanulmányait. A helyzet szabadkai, belgrádi, újvidéki, szegedi mű­ azonban a határvárosban nem volt kedvező. gyűjtőknél, vállalatokban, intézményekben Támogatás és segítség helyett közöny, meg és családoknál található. nem értés fogadta, de nemcsak őt, hanem Irodalom: Balázs Árpád kiállítása. Bács- általában a művészeket. Farkas Béla az alko­ megyei Napló, 1922. november 3. - Cseh Ká­ holban és morfiumban keresett menedéket. roly: Balázs Árpád kiállítása a Népkörben. Lehet, hogy a kábítószerek befolyásolták Szervezett Munkás, 1926. november 7. - Ba­ festői szemléletének kialakítását. Az igaz­ lázs G. Árpád: Bolyongó paletta. Életjel Mi­ sághoz tartozik, hogy születésének és ifjú­ niatűrök 5. Szabadka, 1969. - Jugoslovenska ságának különleges körülményei, családi és umetnost XX véka. Beograd, 1967-1973. - szerelmi életének bántalmai is közrejátszot­ B. Duranci-G. Vojnic: Magyar képzőművé­ tak abban, hogy egy nem létező, csak az ő szek alkotásai 1830-1930. Szabadka, 1974. képzeletében élő világot alakítson ki képein. (Katalógus) - Bori Imre: Balázs G. Árpád. Ritkán, némely portréján vagy tájképén kö­ Fórum, Újvidék, 1980. tődik csak a reális élethez. Ha mostoha körülmények között tenget­ Farkas Béla festőművész. 1894. február te is életét, nem volt emberkerülő. Voltak 24-én Fiúméban született. Gyermekkorát és barátai, kapcsolatai csoportokkal és egyesü­ ifjúságának java részét Szabadkán, illetve letekkel, dolgozott lapoknak, gyakori ven­ Palicson töltötte. A szabadkai főgimnázium dég volt a szabadkai és újvidéki szerkesztősé­ diákjaként érettségizett 1912-ben. Állítólag gekben. Nem csak festett: tárcanovellákat, Nagybányán kezdte művészi tanulmányait. hangulatos írásokat is közölt. Hogy italhoz és 1911-12-ben Pesten, Bécsben, majd Berlin­ kábítószerhez jusson, aprópénzért adta el ben töltött rövidebb-hosszabb időt, és mes­ álomszerű képeit. Vagy hitelbe adta, amit terségbeli tudásának tökéletesítése mellett sohasem tudott, nem is akart behajtani. díszlettervezőként működött. Ezután a kecs­ Beteg lelkét senki sem gyógyította. Műnk keméti művésztelepre került, és Iványi Artúr orvos író is csak az alkohol és morfium Grünwald Béla irányítása mellett dolgozott. rabságából igyekezett kiszabadítani, kevés si­ 1912-ben néhány képét a Nemzeti Szalon­ kerrel. Ezért következett be 1941. október ban kiállították. 13-án a tragédia: édesanyja halálának egy­ Festészetének kialakításában a Berlinben éves évfordulóján, csonkig égő gyertyával a végzett díszlettervezői munka, valamint a kezében Palicson a villamos elé vetette ma­ kecskeméti művésztelepen tapasztalt sze­ gát. Kibotorkált az életből.

315 A második világháború bejezése után újra vésbé voltak körülhatároltak, kifejezőbbé felfedezték. „Az árvaságot és az embertelen váltak, az impresszionizmus alkotói módsze­ egyedüllétet festői eszközökkel panaszosab­ reivel és elveivel összhangban készültek. A ban, művészibb eszközökkel senki sem érzé­ grafikát is állandóan művelte. Metszetei és keltette” - állapítja meg róla Létmányi István rajzai könyvekben és folyóiratokban illuszt­ a Híd 1953. évi 1. számában. rációként jelentek meg. Egykor fillérekért eladott képeiért ma ra­ jongnak a műpártolók, versengenek a mű­ gyűjtők. Életében önálló kiállítása nem volt. Retrospektív tárlatát az Életjel irodalmi élő­ újság rendezte meg 1961. október 16-án ha­ lálának huszadik évfordulója alkalmából a szabadkai Városi Kiállítási Csarnokban. Az újvidéki Baranyi házaspárral mutatkozott csak be többször közösen. A bácskai mű­ vészek 1932-ben megrendézétt szabadkai ki­ állításán nyolc képpel szerepelt. Alkotásai­ nak zöme Szabadkán maradt. Legjobb képei a szabadkai Városi Múzeumban, a Városi Könyvtárban, ezenkívül Dévavári Zoltán, Franczer István, Vojnics Gézáné, Magyar Já­ nos és más gyűjtők tulajdonában vannak. Irodalom: Bački muzej dr. Jovana Mile- kića. Dnevnik, 1929. XII. 10. - A bácskai művészek kiállításának katalógusa. Szabad­ ka, 1932. - Három művésziélek szerencsés találkozása. Napló, 1934. III. 31. - Létmányi István: Farkas Béla emlékezete. Híd, 1953.1. - Baranyiné Markov Zlata: Vergődés. Élet­ Budapesti tanulmányainak elvégzése jel Miniatűrök 15. Szabadka, 1971. - B. Du- után újságíróként dolgozott, majd rajztanár ranci-G. Vojnić: Magyar képzőművészeti al­ volt a szabadkai polgári iskolában és a ta­ kotások Vajdaságban 1830-1930. Szabadka, nítóképzőben. Topolyán és Zomborban is 1974. (Katalógus) pedagógusi munkát végzett. Amikor 1923- ban Szabadkán megalakították a Vajdasági Csincsák Elemér festőművész. 1893. júni­ Képzőművészek Egyesületét, nem csatlako­ us 25-én született Szabadkán. Középiskolai zott annak tagjaihoz, hanem a tiszavirág-éle­ tanulmányait szülővárosában végezte. Már tű Független festőcsoport megalakításával diákkorában az irodalom, a zene és a kép­ kísérletezett. zőművészet vonzotta. Első műveit a pesti Első tárlatát 1922-ben rendezte Zombor­ Rajztanárképző Főiskolában Bocskai István ban, majd Szabadkán, Palicson, Törökbe­ és Tardos-Krenner Viktor freskófestő hatá­ csén és Becskereken állított ki. Tanulmányai sa alatt alkotta. során Budapesten, Münchenben és Bécsben Munkásságának első szakaszában a sze­ is bemutatkozott. cesszió utórezgései érvényesültek alkotása­ Sokat utazott, kereste helyét az életben. in. Később palettája élénkebb lett, művei ke­ Gyakran összeütközésbe került kartársaival.

316 A kedvező sajtókritikák ellenére sem kapta hazament Újverbászra, de rövidesen vissza­ meg a művészetének kijáró megbecsülést. tért Budapestre, ahol Pankotai Farkas Béla Az utókor ismét felfedezte és jóvátette az szobrászművésztől tanulta a szobrászat mes­ életében vele szemben megnyilvánult meg terfogásait. Egy szobrát 1919 telén a Nemze­ nem értést. ti Szalon zsűrije elfogadta és kiállította, utá­ 1944 júniusában a pesti Szépművészeti na az egyesület felvette tagjai sorába. 1920- Múzeumban lett volna tárlata. Amikor há­ ban Szabadkára költözött, hogy egy ipar­ rom képével Budapestre ért, bombatámadás iskolát végzett fiatalemberrel közösen kép­ közben súlyosan megsebesült és a kórházban ző- és iparművészeti műhelyt nyisson. El­ kiszenvedett. gondolása azonban nem vált be. Mindössze Irodalom: Csincsák Elemér. Bácskai háromnegyed évet töltött a városban. 1924- Szemle, 1918.1. 20. - Csincsák Elemér rajz­ ben Párizsba ment, s részt vett a világkiállítás iskolát nyit. Hírlap, 1925. II. 14. - Perczel előkészítési munkálataiban. Margit és Csincsák Elemér kiállításának ka­ Miután betegsége igen megviselte, 1925- talógusa. Szabadka, 1925. - A Függetlenek ben hazatért Párizsból, és házasságot kötött kiállítása Topolyán. Hírlap, 1928. II. 24. - Markov Zlatával, a későbbi keramikusmű­ Hatvan kép. Napló, 1934. XII. 23. - Egy újra vésznővel. 1925 és 1927 között ismét Buda­ fölfedezett festőművész. 7 Nap, 1968. IV. 12. pesten működött. Fölvették a Független Képzőművészek Egyesületébe, és szobrait a Baranyi Károly szobrászművész és kera­ Nemzeti Szalonban is kiállította. 1927-ben mikus. 1894. november 3-án született Újvi­ visszatért a szülői házba, később pedig Újvi­ déken. Középiskolai tanulmányait Újverbá- déken telepedett le. szon végezte, ugyanott ébredt fel benne a A bácskai képzőművészek 1932-ben Sza­ képzőművészet iránti érdeklődése. 1914-ben badkán rendezett tárlatán feleségével együtt behívták tényleges katonai szolgálatra a sza­ vett részt. 1934-ben kerámiakiállítást rende­ badkai 6. honvéd gyalogezredhez, ekkor is­ zett Farkas Bélával közösen. A háborús merkedett meg Oláh Sándorral, aki akko­ években a Szépmíves Céh egyik alapítója riban tért haza Münchenből. Tőle tanulta a volt, kiállításokat szervezett, támogatta a fia­ festészet, illetve a rajz alapelemeit. tal tehetségeket és művésztelep létesítésén Néhány hónap múlva Budapestre, a tar­ fáradozott. A világégés után rövid ideig Bu­ talékos tiszti iskolába vezényelték, ahol szo­ dapesten, majd Szegeden élt és dolgozott, ros barátság alakult ki közte és Pechán Jó­ csak tizenkét év után, 1956-ban tért vissza zsef újverbászi és Kálmán Péter müncheni Újvidékre, ahol feleségének és régi művész festőművész között. Amikor visszakerült barátainak a segítségével bekapcsolódott Szabadkára, ismét Oláh irányítása mellett Vajdaság képzőművészeti életébe. festegetett, míg ki nem vezényelték a kárpáti Egyéni stílusával új színnel gazdagította frontra. Néhány hónapi frontszolgálat után Jugoszlávia szobrászművészetét. Nagyapáti vérhasban megbetegedett. Felépülése után Kukac Péter- és Forum-díjban részesült. Fe­ segédszolgálati beosztásban Szabadkán tar­ leségével 11 önálló kiállítást rendezett, 112 tózkodott. Ismét Oláhval dolgozott és tanult. közös tárlat részvevője volt. Két bronzszobra Váratlanul szobrászati megbízást kapott a a palicsi móló bejáratát díszíti. Nagyobb szá­ hadosztály-parancsnokságtól. Később az mú kerámiai munkája és néhány szobra uno­ olasz frontra került, ahol hasonló munkát kaöccse, Dévavári Zoltán gyűjteményében végzett. Az őszirózsás forradalom és a há­ található. ború vége 1918-ban Papfalván érte. Ekkor 1978. március 13-án halt meg Újvidéken.

317 Irodalom: A bácskai művészek kiállításá­ 1920-ban Szabadkára emigrált, ahol csak­ nak katalógusa. 1932. - Baranyi Károly: Ika­ nem egy évtizeden át tevékenykedett. Több rosz szárnyán. Életjel Miniatűrök 11. Szabad­ közös kiállításon szerepelt. 1927-ben a zág­ ka, 1970. - Baranyi Károly és Zlata Markov rábi Ulrich Szalonban rendezett sikeres Baranyi kiállítási katalógusa. Szabadka, 1970. - önálló tárlatot. Arcképeket, figurális kompo­ B. Duranci-G. Vojnić: Magyar képzőművé­ zíciókat és aktokat festett, pasztelljei kiemel­ szek alkotásai Vajdaságban, 1830-1930. Sza­ kedtek más munkái közül. badka, 1974. (Katalógus)-Baranyi Károly éle­ Képeit a szabadkai Városi Múzeumban, te és művei. Forum, Újvidék, 1974. valamint magángyűjteményekben őrzik. A felszabadulás után visszatért Budapest­ Dománszky Jenő festőművész. 1895-ben re, ahol - 1947-ben bekövetkezett haláláig - született Pancsován. A középiskola elvégzé­ a Képzőművészeti Akadémia rektora volt. se után festészettel kezdett foglalkozni. Az Irodalom: Asztalos Pál: Kártyások. Hír­ első világháború kitörése félbeszakította ez lap, 1923. IX. 23. - Lenkei Jenő kiállítása irányú munkásságát. 1914-ben Szabadkáról Zágrábban. Hírlap, 1927. II. 6. - Cseh Ká­ vonult be katonai szolgálatra. 1915-ben az roly: Szabadkai festők kiállítása. Szervezett orosz-román, majd az olasz frontra került. Munkás, 1927. XII. 4. - R. Belié: Szabadkai Többször megsebesült. festők kiállítása a Beograd Szállóban. A háború után a bécsi Képzőművészeti Književni sever, 1928.1. - Éber László: Mű­ Akadémiára iratkozott be, ahol neves mes­ vészeti lexikon. Bp. 1935. terek tanítványa lett. Tanulmányainak befe­ jezése után visszatért Szabadkára. Mivel a Kuluncsics Andor festőművész és rajzta­ festészet nem nyújtott megélhetést, hivatal­ nár. 1897. november 27-én született Szabad­ nokként helyezkedett el és festészettel csak kán. Az elemi és a polgári iskolát Szabadkán szabad idejében foglalkozott. Ezenkívül ri­ végezte, majd Kalocsán a tanítóképzőben portokat, recenziókat és novellákat írt. 1931 októberében önálló kiállítást rende­ zett Szabadkán. Novemberben Újvidéken a német képzőművészek közös kiállításán sze­ repelt. Főleg portréi és aktjai értékesek. Kevés hátramaradt képe magángyűjtemé­ nyekben található. Irodalom: Dománszky Jenő kiállítása a Bárányban. Napló, 1931. X. 30. - Megalakult a Vajdasági Képzőművészek Egyesülete. Napló, 1932. XI. 17. - Művészet a pincében. Napló, 1933. VI. 6.

Lenkei Jenő festőművész. Pécsett és Mün­ chenben, majd Párizsban és Rómában tanult neves mesterektől. 1910-ben Siklóson nyílt meg első gyűjteményes kiállítása. 1913-ban szerzett tanítói oklevelet. 1919-ben a buda­ Temesvárott mutatkozott be önálló tárlatá­ pesti Állami Ipari Főiskola hallgatója volt. val. Az ún. pécsi köztársaság bukása után, 1925-től 1931-ig a szabadkai gimnázium rajz­

318 tanára. Amikor Aleksinacra kapott áthelye­ Arton folytatta tanulmányait. Tíz évig tanult zést, felmondott. 1931 és 1941 között fes­ és dolgozott Olaszországban, ahol számos tészetből élt. A háború éveiben ismét a gim­ gyűjteményes kiállítást rendezett. 1932-ben názium rajztanára. A háborút követő évek­ Szabadkán, a bácskai művészek tárlatán kel­ ben kizárólag festészettel foglalkozott. tett feltűnést képeivel. 1936-ban a XX. Ve­ 1927-től 1954-ig rendszeresen kiállított lencei Biennálén több alkotását kiállították. Szabadkán, Óbecsén és Újvidéken. Munkái Később visszatért Budapestre, ahol végleg közül különösen pasztellcsendéletei tűnnek letelepedett. 1941-ben a vajdasági festők új­ ki. Mivel igen termékeny volt, és élete több vidéki kiállításán vett részt. A második vi­ szakaszában csak a festészetből élt, alkotá­ lágháború utáni időszakban munkáit minden saiban nem volt szelektív. Ezért sokszor érte jelentősebb magyarországi tárlatra elküldte. bírálat, olykor érdemtelenül. Restaurációs 1969-ben szülővárosában önálló kiállításon munkát is végzett. mutatta be alkotásait, de a sajtó ezúttal el­ Képei templomokban, magángyűjtemé­ mulasztotta műveit méltatni. nyekben és a Városi Múzeumban találhatók Olaszországi tartózkodása idején formá­ meg. lódott ki festői egyénisége. Munkásságával 1972. július 16-án halt meg Szabadkán. számos jelentős olasz kritikus foglalkozott. Irodalom: Izložba slike g. Andrija Ku- Különösen erőteljes tájképeivel ért el sike­ jundžića. Književni sever, 1930. X. - Kulun- reket. Tömören kevert, nagy színezőerejű, csics Andor kiállítása. Napló, 1931. X. 6. - vastagon felhordott festékrétegeivel külön­ Dr. J. Milekić: Slikarstvo u oslobođenoj Su- leges hatást ért el. Tájképeken kívül figurális botici. Književni sever 1933. XI. -Kuluncsics kompozíciókat, aktokat és csendéleteket Andrija kiállítása. Napló, 1936. XII. 18. festett hasonló technikával. Festményei olaszországi és budapesti Emánuel Béla festőművész és grafikus. képtárakban, a szabadkai Városi Múzeum­ 1897-ben született Szabadkán. Rajztanári ban és magángyűjteményekben találhatók. oklevelet a budapesti Szépművészeti Aka­ 1979 áprilisában halt meg Budapesten. démián szerzett, majd Vaszary, Olgyai és Ré­ Irodalom: Dr. J. Milekic: Gyelmis Lukács ti tanítványa volt. 1926-ban az egyházi művé­ festőművész nagy olaszországi sikere. Napló, szek kiállításán kitüntető elismerésben ré­ 1932. XII. 16. - Dr. J. Milekic: Gyelmis Lu­ szesült. 1943-ban tárlata nyílt Palicson, ahol kács a Casa d’Artistiban. Napló, 1934. III. 17. néhány tájképet festett. 1957-ben Párizsba - Blasko H. Vojnic: Podaci o likovnim umjet­ emigrált. Londonban is vállalt portréfestést. nicima i amaterima u Subotici. Kalendar Munkái közül gyermekportréi és szénraj­ Hrvatska rijec, Subotica, 1952. - Művészeti zai emelkednek ki. 1976-ban Dél-Francia- lexikon. Bp. 1963. - Gyelmis Lukács-ka­ országban halt meg. . talógus. Szabadka, 1969. Irodalom: Éber László: Művészeti lexi­ kon. Bp. 1935. - Szóbeli közlések. Martin Diavié festőművész. 1900. novem­ ber 12-én született Szabadkán szegény nap­ Gyelmis Lukács festőművész. 1899. no­ számos gyermekeként. A négy elemi elvég­ vember 27-én született Szabadkán. Közép­ zése után szülei szobafestőinasnak adták. iskolai tanulmányainak elvégzése után 1924 1922-ben önállóan kezdett dolgozni és több és 1926 között a budapesti Képzőművészeti kápolna festésével tűnt ki. Miután festőte­ Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa volt. hetsége szélesebb körben ismertté vált, a vá­ Ezután Firenzében, az Accademia di Belie rostól ösztöndíjat kapott és kél évig a belg-

319 cai Michelangelo. Napló, 1931. XII. 19. - Izložba Martina Džavića. Književni sever, 1933. X. - Blaško H. Vojnić: Podaci o likov­ nim umetnicima i amaterima u Subotici. Ka­ lendar Hrvatska riječ, Subotica, 1952.

Aczél György festő és restaurátor, Aczél Henrik festőművész fia. 1907-ben született. Gyermekkorát Szabadkán töltötte és közép­ iskoláit is ebben a városban végezte. Eredetileg esztétikát és művészettörténe­ tet tanult a budapesti egyetemen, de külföldi tanulmányútjain, különösen kolostorok láto­ gatása során megismerkedett a restaurálás művészetével. Apjától örökölt képességeit hasznosítva gyakorlati pályára lépett. Né­ metországban és Franciaországban resta­ urátorként dolgozott. Máriacellen szerzete­ sek között töltött egy évet. Sikerrel kísérletezett a portréfestéssel és - restaurálási munkái mellett - számos arc­ képrendelésnek tett eleget. Zágrábban végzett restaurálása során, rádi festőiskolán, majd ugyanannyi ideig a 1930-ban, egy Tiziano-kép felfedezésével bécsi akadémián tanult. kapcsolatban emlékeztek meg róla. Eszéken Bár tanárai elismerőleg szóltak képessé­ is Raffaello-képet vélt felfedezni, de feltevé­ geiről, fejlődése megtorpant. Mivel a város seit nem erősítették meg. 1931-ben megvonta tőle az ösztöndíjat, ta­ 1932-ben részt vett a bácskai festők sza­ nulmányait nem fejezte be. A szabadkai „el­ badkai tárlatán. Európai bolyongása után veszettek” sorsára jutott - tengődött. Tanul­ Londonban telepedett le, ahol restaurátor­ mányairól visszatérve alkotásain majdnem ként és festőként több önálló kiállítást is ren­ kizárólag bunyevác népi motívumokat és dezett. népszokásokat örökített meg. Ő festette a Irodalom: B. J.: Szuboticai festő kiállítása nagyfényi katolikus templom falfestményeit. Zagrebban. Napló, 1930. XI. 23. - Aczél Erőssége a ceruzarajz volt. György Eszéken... Napló, 1931. V. 31. - Ex­ 1927-ben a bunyevác festők kiállításának hibition of Flower Paintings by Georg Aczel. központi alakja volt. 1933-ban önálló tárlatot London, 1980. (Katalógus) rendezett Szabadkán. Munkái a szabadkai Városi Múzeumban, Geréb Klára grafikus és festőművész. özvegyénél és szabadkai műgyűjtőknél talál­ 1901-ben született Szabadkán. Középiskolai hatók. tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1957-ben halt meg szülővárosában. Bécsben és Párizsban iparművészeti grafikát Irodalom: Egy induló szuboticai festőmű­ és festészetet tanult. vész. Napló, 1930. XI. 12. - Dzavic közlése 1927-ben Szabadkára visszatérve önálló városi ösztöndíjáról, 1931.1.13. - A szuboti- kiállítást rendezett a Bunjevačka matica he­

320 lyiségeiben. Grafikái mellett festményeket is 1937-ben a Függetlenek szalonjának bemutatott. Szecessziós hatású litográfiáival egyik alapítója és Petar Dobrovictyal dolgo­ és szép meseillusztrációival kiérdemelte a zik. 1945-től a zágrábi Képzőművészeti Aka­ műértők elismerését. Később regényeket il­ démia tanára. lusztrált és fedőlapokat tervezett. Több kö­ Képei nagy, kolorisztikus síkokból állnak zös kiállításon vett részt. Szépművészeti kri­ össze, dekoratív jellegtől mentesek. Főleg fi­ tikákat is írt. gurális kompozíciók alkotója. 1944-ben elhurcolták az auschwitzi halál­ Zágrábban halt meg. táborba. Mathauzenben fejezte be rövid éle­ Irodalom: - D. Beraković: Knjiga Sa- tét. Hátramaradt munkáit 1952-ben a vaj­ lomona Renaka. Književni sever, 1930. XI. - dasági magyar képzőművészek tárlatán is be­ Enciklopedija likovne umjetnosti. Zagreb, mutatták. 1959. - Jugoslovenska umetnost XX veka. - Sok alkotása elveszett. Rajzainak és litog­ Belgrad, 1967. ráfiáinak egy részét a szabadkai Városi Mú­ zeumban, magángyűjtők és külföldön élő Sava Rajković festőművész. 1903-ban szü­ gyermekei őrzik. letett Požarevacon. A belgrádi Képzőművé­ Irodalom: Cseh Károly: A szabadkai szeti Főiskolát 1925-ben fejete be. Abban az festők kiállítása. Szervezett Munkás, 1927. évben rendezte meg Belgrádban első kiállí­ XII. 4. - Geréb Klára iparművésznő kiállítá­ tását is. Rövid ideig a fővárosi Nemzeti Szín- sa. Hírlap, 1927. I. 28. - F. Geréb Klára il­ lusztrálja Diószeghy Tibor regényét. Napló, 1931. VIII. 26. - B. Duranci-G. Vojnić: Ma­ gyar képzőművészek alkotásai Vajdaságban 1830-1930. Szabadka, 1974.

Dragan Berakovié-Bajafestőművész. 1902. november 2-án született a Slavonski Brod melletti Oprišavci községben. Tanulmányait a belgrádi, majd a zágrábi képzőművészeti főiskolán Franjo Kovačević növendékeként végezte. Utána Bécsben, Berlinben, végül Párizsban - ahol André Lhote tanítványa volt - tökéletesítette tudását. 1926-ban a pá­ rizsi Salon d’automne-ban volt tárlata. 1929 és 1933 között a szabadkai főgimnázium köz­ kedvelt rajztanára. Számos képet festett, el­ méleti kérdésekkel foglalkozott. Képeit Sza­ badkán nem állították ki. 1933-ban visszatért Belgrádba. Csatlako­ zott Mirko Kujačić csoportjához, amely Ži­ vot (Elet) elnevezéssel működött. A csoport más tagjaihoz (Đorđe Andrejević-Kun, Ra- ház díszlettervezője. 1926-ban a szabadkai dojica-Noje Živanović, Đurđe Teodorović, színháznál tiszteletdíjas díszlettervezőként Piperski szobrász) hasonlóan a szociális té­ alkalmazták, majd a fiúgimnázium rajztaná­ mák festője és elkötelezettje volt. rának nevezték ki. Azonnal bekapcsolódott

321 a város képzőművészeti életébe, több tár­ den az iparművészeti középiskolában belső laton vett részt. Számos nagy rendezvény de­ architektúrát tanult. 1922-ben szülei Szabad­ korációját festette, plakátokat tervezett. Ő kára költöztek. Két évig címkerajzolással és irányította 1927-ben a Jovan Nenad cár-em­ címfestészettel foglalkozott. Később Oto Bi- lékmű kivitelezési munkálatait. halji-Merin belgrádi festő Futur elnevezésű Az 1930-1931. tanévben fizetett szabad­ műtermében helyezkedett el.. ságot kapott a gimnázium igazgatójától. Ezt Bihalji-Merin és Petar Dobrovic felfede­ az időt Párizsban André Lhote műtermében zik tehetségét, és bár egy ideig iparművészeti töltötte, ahol a növendékek munkájának a munkából él, festészetének kibontakozására korrigálásában segített. fordítja minden idejét. Saját festői útját ku­ Visszatérése után ismét a gimnázium rajz­ tatva alkotta meg első nagyobb kompozíci­ tanára volt. Kirakatrendezői tanfolyamokat óit, köztük a Népszövetség 1930-ban kiírt vezetett a kereskedők egyesületében. Ő ké­ plakátpályázatára beküldött Békezászlót. szítette el az 1936-os Sokol-rendezvény pla­ 1936-ban mutatkozott be Szabadkán négy kátját, és megrajzolta a nagy manifesztáció nem hivatásos helyi festő társaságában. Első alkalmából kiadott, Szabadka nevezetessé­ önálló tárlatát 1937-ben rendezte meg geit megörökítő képeslapokat. ugyancsak itt. Szélsőségesen kubista és Miután a szabadkai Sokol-otthon építése konstruktivista képei nagy feltűnést keltet­ 1936-ban befejeződött, hat nagy olajképet tek az újításokhoz nem szokott városban. festett a földszinti előcsarnok falaira. A fest­ Még abban az évben Belgrádban is volt önál­ ményeket később avatatlan kezek elpusztí­ ló tárlata. 1939-ben és 1940-ben a fővárosi tották. Cvijeta Zuzoric kiállítóteremben mutatta be 1938-ban átköltözött Belgrádba. Még ab­ műveit belgrádi festőkkel együtt. ban az évben prágai kiállításon díjat nyert. A háborús években visszavonultan élt és Ezután főleg dekorációkkal, díszlettervezés­ festett. Utána aktívan bekapcsolódott a kép­ sel és színházi maszkok készítésével foglal­ zőművészeti életbe és az ULUS tagjaként, kozott, de a festészetet sem mellőzte. A há­ hivatásos festőként több kiállításon szere­ ború után pedagógusként működött. pelt, immár higgadtabb, de sokrétűségre tö­ Önmagát expresszionista festőnek tekin­ rekvő, érdekes képeivel. 1956-ban másod­ tette, bár figurális kompozícióiban a kubiz- szor rendezett önálló tárlatot Szabadkán. mus és a dekoratív jelleg dominál. A kritiku­ Néhány festő kritikus túl szigorú és elfogult sok különösen színházi dekorációit és kosz­ bírálatban részesítette. Abban az évben is­ tümterveit tartják kiemelkedőnek. mét Belgrádban, 1958-ban Zimonyban, 1978-ban halt meg Belgrádban. 1966-ban Tel-Avivban és más városokban Irodalom: Cseh Károly: A szabadkai festők volt önálló kiállítása. Érdekes és e vidéken jubileumi kiállítása. Szervezet Munkás, 1927. úttörőnek tekinthető művészi egyéniség, XII. 4. - Sava Rajkovié Párizsból visszatérve... akiről 1937-ben Bardócz Árpád, a háború Napló, 1931. XI. 26. - Joso Šokčić: Subotica utáni években pedig Jean Cassou francia pre i posle oslobođenja. Subotica, 1933. - En­ műkritikus nyilatkozott elismerően. ciklopedija likovnih umetnosti. Zagreb, 1966. Néhány alkotását belgrádi galériák, a sza­ -ONA-SHE. Belgrád, 1974. (Katalógus) badkai Városi Múzeum, hazai és külföldi műgyűjtők őrzik. Miloš Babić festőművész. 1904 szeptem­ Özvegye 1978 májusában csaknem ötszáz berében Újszegeden született. Ott végezte el darabból álló életművét a szabadkai Városi a polgári iskola négy osztályát, majd Szege­ Múzeumnak ajándékozta.

322 1968. október 24-én halt meg Belgrád- likovnim umjetnicima i amaterima u Suboti- ban. ci. Kalendar Hrvatske riječi, 1952. Irodalom: Uspjela izložba mladih... Ju­ tarnji list, Zagreb, 1936. VII. 3. - Babić Miloš Demeter Erzsébet festőművésznő. 1907. festőművész kiállítása Szuboticán. Napló, május 2-án született Szabadkán. Középisko­ 1937. II. 9. - Slikarska izlozba Miloša Babica. láit ugyanitt végezte. A képzőművészet iránti Naše slovo, 1937. II. 14. - Mihajlo Dejanović: vonzalma a húszas évek elején az iskolában Druga izložba Miloša Babica. Rukovet, kezdődött. Festészeti tanulmányait Buda­ 1956. VI. pesten, a Képzőművészeti Főiskolán végezte 1928-29-ben. Mestere Vaszary János volt. Mamuzsics Magda festőművésznő. 1907- ben született Szabadkán. Középiskolai ta­ nulmányait itt végezte. Alig múlt 12 éves, amikor modellt ült Oláh Sándor festőmű­ vésznek és - a mester munkáját látva - föléb­ redt benne a festészet iránti vonzalom. Oláh Sándor műtermében ismerkedett meg a fes­ tészet elemeivel. 1931-ben beiratkozott a belgrádi Képzőművészeti Akadémiára, ahol Dobrovié tanítványa lett. Később Párizsban és Németországban tanult. Első mesteréhez, Oláh Sándorhoz gyakran visszatért. Először Szabadkán mutatkozott be a bácskai képzőművészek kiállításán, 1932- ben. Igazi sikerét 1936-ban aratta a belgrádi Művészeti Főiskola tárlatán. Dekoratív jel­ legű alkotásaival szerepelt. Az akkori kritika szerint ebben az ágazatban egy növendék sem képviselt vele egyenrangú értéket. 1939- ben Újvidéken kiváló művészek - Konjovié, Ipic és M. Nikolajevié - társaságában állított ki. Később Budapestre került, a festőművé­ 1932-ben a bácskai művészek kiállításán szetet elhanyagolta és - régebbi vonzalmá­ mutatkozott be először. 1933-ban Csincsák nak, valamint a helyzet kényszerűségének Elemérrel rendezett tárlatot, majd 1935-ben engedve - textilfestéssel foglalkozott siker­ Balázs G. Árpáddal, Hangya Andrással, Ma­ rel. Több alkalommal nemzetközi elismerés­ muzsics Magdával és Sava Rajkovictyal ben részesült. együtt állított ki. Portréit, tájképeit, másolatait a szabadkai Dr. Milekic Bácskai Múzeuma is gyűjte­ Városi Múzeum, újvidéki és szabadkai mű­ ményébe vette képeit, de számos szabadkai gyűjtők őrzik. műgyűjtőnél is megtalálhatók alkotásai. Irodalom: A belgrádi művészek főiskolai A háború után bekapcsolódott a képző­ kiállítása. Napló, 1936. VI. 17. - Izložba sav- művészeti életbe és a Művelődési Szövetsé­ remenih vojvođanskih slikara. Novi Sad, gen belül működő csoporttal több kiállításon 1939. X. 5. - Blaško H. Vojnić: Podaci o vett részt.

323 Legfőbb erőssége a portré- és a csend­ sében. 1952-ben Szarajevóba, onnan Banja életfestés. Lukába költözött. Családi körülményei folytán a Német Részt vett az élő vajdasági képzőművé­ Szövetségi Köztársaságba költözött, ahol szek 1945 őszén Nagybecskereken rendezett folytatta a festészetet. kiállításán. B. Szabó György a Szabad Vajda­ Irodalom: Katalog izložbe bačkih umetni- ságban megjelent kritikájában megállapítot­ ka. Subotica, 1932. - Demeter Erzsébet és ta, hogy Jenovac képei „feltétlen festői kul­ Csincsák Elemér sikere. Napló, 1933. III. 22. túráról tanúskodnak”. Szabadkán 1952-ben - Izložba slika likovne sekcije, 1953. (Ka­ rendezte meg önálló tárlatát a Városi Mú­ talógus) - Izložba subotičkih slikara i vajara. zeumban. Kiállított Újvidéken, Zomborban Palié, 1954. (Katalógus) “ és másutt. Vajdasági motívumokat festett legbenső­ ségesebben. Az adriai tengerpartot is meg­ örökítette finom művű tájképein. Restaurá­ lással és díszlettervezéssel is foglalkozott. Szókimondó nyíltsága miatt sokszor került szembe kortársaival. 1954-ben halt meg. Képeit a szabadkai Városi Múzeum, a szabadkai Városi Könyvtár, a zombori mú­ zeum és más városok galériái, valamint ma­ gángyűjtők őrzik. Irodalom: Izložba živih vojvođanskih umetnika u Petrovgradu, 1945. (Katalógus) - Likovna umetnost u Vojvodini 1944-1954. (Katalógus) - Mihajlo Dejanović: Bio je dra­ gi gost. Rukovet, 1955. 3-4. - B. Duránci: Képzőművészeti alkotások, Szabadka 1945­ 1970. (Katalógus)

Almási Gábor szobrászművész. 1911-ben született a Kanizsa melletti Tóthfaluban. A fafaragást mesterétől sajátította el, mégis autodidakta festőként jelentkezett először 1934-ben, az újvidéki amatőrök kiállításán. Stevan Jenovac festőművész. 1910. au­ Később festéssel és rajzolással csak mellé­ gusztus 25-én született a bánáti Szanádban. kesen foglalkozott, a faragás és a mintázás Festészettel 16 éves korától foglalkozott. Ta­ felé vonzódott. 1936-ban Szilágyi Lászlóval nulmányait a belgrádi akadémián végezte. A közösen állított ki Szabadkán. 1938-ban, a francia impresszionisták elkötelezettjeként Népkörben megrendezett képzőművészeti vált ismertté a Vajdaságban. A második vi­ kiállításon figyeltek föl rá. A dolgozó embe­ lágháborút követő években a zombori múze­ reket ábrázoló figuráival és portréival tűnt umban dolgozott. 1948-ban Szabadkára köl­ ki. tözött. A Népszínház díszlettervezője volt. Először Oláh Sándor műtermében tanult. Szerepet vállalt az esti rajztanfolyam vezeté­ A háború után a figurális tanfolyam részt­

324 vevője és szervezője. 1948-ban beiratkozott ban, Grazban és Bécsben végezte. A belgrádi a belgrádi akadémiára, Lojze Dolinar osztá­ Képzőművészeti Akadémiára 1939-ben irat­ lyába. Tanulmányait 1952-ben fejezte be. kozott, de a világháború miatt kénytelen volt Utána csaknem másfél évtizeden át pedagó­ megszakítani tanulmányait. 1945-ben Sreten giai munkát végzett a szabadkai iskolákban. Stojanović, Toma Rosandić és Radeta Stan- Realista portréi és kompozíciói mellett kovié tanítványaként folytatta képzését. elvontabb szobrászati élményét kifejező fa­ 1947-ben a szobrászati tanszéken megsze­ faragásai, elsősorban spirális művei Vajdaság rezte oklevelét, majd posztgraduális tanul­ szobrászművészetét új elemekkel gazdagí­ mányai után, 1950-ben Toma Rosandić mű­ tották. Később a terrakotta hivatott mestere­ helyébe került. Néhány jelentős munkában ként mutatkozott be. Ezekkel a kisméretű segített a mesternek. Önálló megbízásoknak alkotásaival, különösen kofasorozatával tett eleget. A palicsi szabadtéri színpad ré­ nagy sikert aratott. 1978-ban dombormű-ka­ szére Thalia-szobrot, Szabadka külvárosába rikatúráival gazdagította alkotói opusát. (Sándor) felszabadulási emlékművet készí­ Szabadka és a Vajdaság emlékművekben tett. Az ő alkotása a szabadkai Gyermekor­ és nyílt tereken felállított szoborművek te­ vosi Rendelőintézet és a községi képviselő­ kintetében nagyon lemaradt. Szabadkán testület előtt felállított két kisebb méretű, csak három alkotása, Csáth Géza, Koszto­ elvontabb stílusban alkotott szoborcsoport. lányi Dezső és Lifka Sándor, Adán Szarvas Palics érdekes színfoltja Szárnyak című mun­ Gábor mellszobra áll. A szabadkai zeneisko­ kája. 1971-ben Bajmokon állították fel a Sza­ la hangversenytermében található, nagy ze­ badság fáklyája elnevezésű, bronzba öntött nészeket ábrázoló mellszobrok az ő kitűnő művét. alkotásai. Kísérletező művész, aki pályafutása során Önálló kiállítást Szabadkán, Szegeden, nyugtalanul kereste az új utakat. Munkás­ Zentán, Kanizsán és másutt rendezett. Szá­ ságának elején a szocialista realizmussal ro­ mos közös tárlaton szerepelt. A nyolcvanas kon stílusú szobrokat alkotott. Rosandić mű­ évek végétől súlyos betegsége hátráltatta al­ helyében formái oldottabbak lettek. Ezt kö­ kotói munkásságában. vetően elvontabb, Henry Moore hatású 1994. november 27-én halt meg Szabad­ munkákat alkotott. Külföldi tanulmányútjai kán. után a nyitott formák simaságában, majd Alkotásai a szabadkai Városi Múzeum­ azok színezésében kereste alkotói kiteljesü­ ban, a szabadkai iskolákban, magángyűjte­ lését. Egy időre visszatért a sajátságos fel­ ményekben, valamint özvegyének tulajdoná­ fogású portrék mintázásához és néhány re­ ban találhatók. mekművet (Marija Crnobori és Miroslav Kr- Irodalom: Csapó Sándor: Négy fiatal leža portréja) alkotott. Utolsó szakasza a tel­ festő és szobrász kiállítása Szuboticán. Nap­ jes elvontsághoz való visszatérését jelzi. ló, 1936. VI. 26. - Szántó Árpád: Ifjú művé­ Belgrádban él. Szobrai Európa számos szek kiállítása. Híd, 1938. X. - B. Duránci: országában megtalálhatók. Életművének je­ Képzőművészeti alkotások, Szabadka 1945­ lentős részét a szabadkai Városi Múzeum­ 1970. (Katalógus) - Gajdos Tibor: Szobrász­ nak ajándékozta. sors itt és most. Üzenet, 1974. 7-8. - 40 év Irodalom: Enciklopedija likovnih umjet­ portréi (Katalógus) nosti. Zagreb, 1959. - Bela Duránci: Képző­ művészeti alkotások, Szabadka 1945-1970. Ana Beslié szobrászművésznő. 1912-ben (Katalógus) - Katarina Ambrozić: Ana Beš- született Bajmokon. Középiskoláit Zágráb­ lić. (Katalógus)

325 Miután hazatért a katonaságból, a sza­ badkai Rotary Klub ösztöndíjasaként a belg­ rádi Képzőművészeti Akadémiára került. Petar Dobrovic esti tanfolyamát látogatta. A neves művész és pedagógus fölismerte Han­ gya igazi értékét, aki ezt követően az akadé­ mia rendes hallgatója lett. Már autodidaktaként több önálló kiállí­ tást rendezett Szabadkán, Zomborban és Becskereken. Az 1936 októberében megtar­ tott szabadkai tárlata fejlődésének új állo­ mását jelezte. A szociális motívumok, a nagyváros fényeinek és árnyainak ellentétei tudatosan domborodtak ki képein. Dobrovic hatását érzékeltetik azok a raj­ zai, amelyek Vajdaság különböző lapjaiban és folyóirataiban jelentek meg. A Népkör 1938-as kiállításán kiforrott művészként mu­ tatkozott be, jóllehet tanulmányainak befe­ jezésétől még távol állt. Különösen Flamm Józsefnek, a Napló belgrádi munkatársának portréja demonstrálja az akadémián eltöltött évek kiváló eredményét. Hangya András festőművész. 1912-ben A háborús évek csaknem teljes kiesést született Moravicán. Pár nappal később Sza­ jelentettek művészi fejlődésében. Megalku­ badkára került. Gyerek- és ifjúkora ehhez a vást nem ismerő alkata távol tartotta a ma­ városhoz kötötte. Gyermekként fizikai mun­ gyar főváros képzőművészeti életétől. A há­ kát vállalt, később egy vegyeskereskedésben ború után visszakerült Szabadkára. Másfél inasként dolgozott. Tizenhét éves korában évig a népfront propagandaosztályán dolgo­ kezdett rajzolni. Környezetének hétköznap­ zott, esti rajz- és festőiskolát vezetett, köz­ jait örökítette meg jó megfigyelő- és rajz­ ben részt vett a szabadkai és a nagybecskere- készséggel. ki tárlatokon. 1947 tavaszán Zágrábba költö­ Munkáira barátai és a szomszédok figyel­ zött. Ljuba Babic osztályában folytatta és fe­ tek fel. 1933-ban Magyari Domokos, a Napló jezte be tanulmányait. Bekapcsolódott a hor- újságírója meglátta egyik rajzát egy képke­ vát főváros képzőművészeti életébe. Képei retező kirakatában. Cikket írt Hangyáról, aki helyet kaptak a zágrábi Modern Galériában. ezzel az írással elindult művészi pályáján. 1954 és 1956 között alkotásait ott találni a Nemcsak a műpártolók, hanem az újságírók jugoszláviai képzőművészet reprezentatív is figyelemmel kísérték tehetségének kibon­ kiállításán, amelyet Lyonban, Bernben és takozását. Londonban mutattak be. 1962-ben önálló ki­ Spitzer Sándor szabadkai műkereskedő állítása nyílt Londonban. 1965-ben Szabad­ mecénásként bizonyos számú kép megfes­ kán rendezett önálló tárlatot. Ekkor Októ­ tése ellenében havi fizetést biztosított neki. beri Díjat kapott. A műkereskedés kirakatába kerültek az új Ellenállva a divatos áramlatoknak, saját alkotások, amelyeknek sok nézője akadt. útját járva emelte művészetét európai szint­

326 re. Mindig az embert és annak környeze­ tét ábrázolta, mélyen humanista hozzáál­ lással. 1978-ban Forum-díjban részesült. Életének utolsó éveiben betegsége gátol­ ta alkotói tevékenységében. 1988. december 20-án halt meg Londonban. Jelentős műveket hagyott hátra. Alkotá­ sai Szabadkán a Társadalombiztosító Intézet és a képviselő-testület helyiségeiben, a zág­ rábi Modern Galériában, a szabadkai Városi Múzeumban, magángyűjteményekben, Újvi­ déken Nagy Ferenc özvegyénél, Szabadkán Mladen Poljakovicnál, Franczer Istvánnál, Kúti Gyulánénál, Dévavári Zoltánnál, Rado­ van Kujundzicnál, Molnár Megyeri Pálnál, dr. Szakács Györgynél, továbbá londoni, zág­ rábi és vajdasági műgyűjtőknél találhatók. Alkotásai a világ minden kontinenseire elju­ tottak. Irodalom: Izložba živih likovnih umetni- ka u Petrovgradu. Petrovgrad, 1945. (Kata­ lógus) - Andro Vid Mihičić: Előszó a Han­ gya-mappához. Újvidék, 1960. - Small Water nikus, az emberi gyengeségeket ostorozó té­ Colours. London, 1962. (Katalógus) - En­ mák vonzották. A hatvanas években alap­ ciklopedija likovne umjetnosti. Zagreb, 1962­ vetően változott a festészet iránti viszonya és 1964. - Gajdos Tibor: A csillagos homlokú. stílusa. Színeit és a formákat a minimumra Életjel Miniatűrök 9. Szabadka, 1970. - Tol­ csökkentette. A festett objektum lényegére nai Ottó-Bordás Győző: Hangya András. összpontosítva „teljesen új Dejanovicot” ala­ Forum, Újvidék, 1984. kított ki. Önálló kiállításokat 1952-től Szabadkán, Mihajlo Dejanović festőművész. 1913-ban Újvidéken, Belgrádban, Szarajevóban, Zen­ született Zentán. Középiskolai tanulmányait tán stb. rendezett. Rendszeresen részt vett a Újvidéken és Szabadkán végezte, majd Dob- szabadkai festők közös tárlatain. rovié esti iskoláját látogatta. Utána Pá­ A hetvenes években megbetegedett, mű­ rizsban folytatta képzőművészeti tanulmá­ vészi tevékenysége csaknem teljesen meg­ nyait. szűnt. Két és fél évtizedes munkássága ki­ 1948-ban került Szabadkára és évekig a törölhetetlenül beépült Szabadka képzőmű­ tanítóképző rajztanára volt, majd a Népszín­ vészeti életébe. ház díszlettervezője lett. Az ötvenes évektől 1982 májusában halt meg Szabadkán. Szabadka egyik legtevékenyebb képzőművé­ Képei szabadkai, zentai és mitrovicai ga­ szeti kritikusa. Festészete sokoldalúan bon­ lériákban, valamint vajdasági műgyűjtőknél takozott ki, minden témakört felölelt. Élénk találhatók. színezésű, szabad ecsetkezelésű, expresszi­ Irodalom: M. Arsic: Likovna umetnost u vitásra hajló festészetében különösen az iro- Vojvodini 1944-1954. (Katalógus) - Hrvats-

327 ka riječ, 1952. I. 25. - Ivo Popić: Svetlosti Időközben visszatért a realista festészet­ prostora. Osvit, 1978. hez. Számos nagyobb méretű pasztell- és olajképet festett. Ezek a kiruccanások csak a Petrik Pál festőművész. 1916-ban szüle­ két szakasz közötti „pihenést” jelzik. Petrik tett Szabadkán. Már gyermekkorában hajla­ Pál az a festő, aki szüntelenül arra törekszik, mot érzett a festészet iránt, de családjának hogy részese legyen a korszerű folyamatoknak. anyagi helyzete a címfestői szakma tanulá­ 1947-től számos közös tárlaton szerepelt sára kényszerítette. A fiatal Petrik nem nyu­ és önálló kiállítása volt. 1965-ben Fórum-, godott bele sorsába: magánszorgalomból 1969-ben Októberi Díjat kapott. Képei a gyakorolta a rajzot és a festészetet. Amikor a szabadkai és a zentai múzeumban, Topolyán háború után a népfront propagandaosztá­ és műgyűjtőknél találhatók. lyára került, megismerkedett Hangya And­ Irodalom: Savremeni likovni umetnici rással, és az 1945 őszén kezdődött rajztanfo­ Vojvodine. Növi Sad, 1968. - Béla Duránci: lyamra az elsők között jelentkezett. 1947- Képzőművészeti alkotások, Szabadka 1945­ ben beiratkozott a belgrádi akadémiára. Az 1970. (Katalógus) - M. Arsic: Likovna umet- első évben Ivan Tabaković és Ljuba Teodo- nost u Vojvodini 1944-1954. Növi Sad, 1980. rović, majd Ljubica Sokić, Kosta Hakman és (Katalógus) Milán Grozdanovié osztályában tanult. 1951- ben visszatért Szabadkára, majd az ifjúsági Erdei Sándor festőművész és grafikus. munkavállaláson festett. Részt vett a képző­ 1917. május 10-én született Pacséron. Gyer­ művészeti alosztály munkájában és tárlatain. mekkorát és ifjúságát Szabadkán töltötte. Mint akadémiai festő a szabadkai Nép­ Autodidakta rajzolóként kezdte pályafutá­ színház díszlettervezője lett, ahol csaknem sát. Karikatúrái Gál László Grimasz című három évtizeden át sikeresen dolgozott. A szatirikus lapjában jelentek meg először. vajdasági művésztelepeket megalakulásuk­ Kezdettől fogva a lap legfoglalkoztatottabb tól kezdve látogatta. Különösen a zentai mű­ rajzolója volt. vésztelepen végzett munkája volt gyümöl­ 1938 és 1940 között a belgrádi Képzőmű­ csöző. vészeti Akadémián Petar Dobrovic tanítvá­ Még a Hangya-tanfolyamon a posztimp­ nya. 1941-től a budapesti Képzőművészeti resszionista irányzat híveként bontakozott Főiskolán Boldizsár István tanítványaként ki. Stílusán az akadémia sem változtatott lé­ folytatja és fejezi be tanulmányait. nyegesen. Az ötvenes évek derekán felül­ Festői pályafutásának kezdetén Dobrovic kerekedett benne a kutatási vágy és - miután volt számára a mintakép. Portréit és figurális megfestette a papírmassé-figurákat - állan­ kompozícióit fovista eszközökkel, nagy vo­ dóan keresi saját, eredeti kifejezési módját. nalakkal és merész színekkel festi. Később a A Tisza menti tájak absztraháltan, része­ grafika kerül ismét munkásságának előteré­ ikre bontva kerülnek elő ecsetje alól. A fes­ be. A háború befejezése után, mint az el­ ték mellé újabb anyagot, a homokot rakja fel lenállási mozgalom résztvevője, a Szabad az informel felé távolodó kompozícióira. A Nép és a Ludas Matyi szatirikus lap rajzolója. Vajdaság modern irányzatait előnyben ré­ A festészethez nem lett hűtlen. Különö­ szesítő kritikusai ezt a fázisát tekintik festé­ sen nagyméretű akvarelljei magas színvona­ szete csúcspontjának. Később széttört üveg­ lúak, bizonyítva, hogy az akvarell nem ala­ darabok arabeszkjei ihletik meg az elveszett csonyabb rendű műfaj, mint az olajfestés. életillúziók kifejezésére, és ezt a technikát Részt vett a szabadkai Népkör 1938-as műanyaggal, majd pasztellképein fejleszti. tárlatán, 1942-ben a Szépmíves Céh kiállí­

328 tásán, 1954-ben a Fényes Adolf-, 1959-ben fogalmazott meg, válaszai pedig eredeti mű­ pedig a Szinyei-teremben mutatkozott be, vészi értékekként szervesen beépültek kul­ Irodalom: Szántó Árpád: Ifjú művészek túránkba.” 1983-ban Forum-díjat kapott. kiállítása. Híd, 1938. X. - Erdei Sándor kiál­ A belgrádi Szépművészeti Akadémia nyu­ lítása. Budapest, 1959. (Katalógus) - Művé­ galmazott tanáraként 1984-ben Belgrádban szeti lexikon. Bp., 1963. halt meg. 1987-ben, restrospektív kiállításakor öz­ Boschán György festőművész. 1918. ok­ vegye, dr. Nada Bošan, 26 alkotását a szabad­ tóber 17-én született Szabadkán. A két há­ kai Városi Múzeumnak ajándékozta. ború közötti festőnemzedék legfiatalabb tag­ Irodalom: Szántó Árpád.: Ifjú művészek ja. Már gimnazistaként elkötelezte magát a kiállítása. Híd, 1938. X. - Enciklopedija li­ festészettel. 1937-ben felvették a belgrádi kovnih umjetnosti. Zagreb, 1959. - Milivoje Képzőművészeti Főiskolára, ahol Jerolim Nikolajević: Đorđe Bošan. 1965. (Katalógus) Mise volt a tanára. Tanulmányait a háború - Aleksa Čelebonović: Đorđe Bošan. Rekvi­ félbeszakította, csak 1947-ben fejezte be. em Bosán Györgyért. 1987. (Katalógus) Zágrábban Ljubo Babicnál és Belgrádban Marko Celebonovicnál tökéletesítette tudá­ Gustav Matković festőművész. 1922-ben sát. született Szabadkán. Azokhoz a képzőművé­ 1938-ban részt vett a fiatal tehetségek szekhez sorolható, akik pályafutásuk elején szabadkai tárlatán. Képei különböztek a töb­ sokat ígérőek voltak, de ambíció és önbi­ bi kiállított alkotástól, mert mind témájuk zalom hiányában nem bontakoztak ki teljes megválasztásával, mind korszerű, leegysze­ egészében. Az ötvenes évek elején a figurális rűsített kivitelezésükkel szokatlanul hatot­ rajztanfolyam látogatója volt. 1952-ben be­ tak. A kritika csendéleteit érdekesnek és me­ iratkozott a belgrádi Szépművészeti Akadé­ résznek tartotta. Fojtott passzivitást és „me­ miára. Az iskola kötöttsége azonban zavarta, nekülést” vélt felfedezni bennük. elhagyta az akadémiát, és két éven át Jovan Később is a maga sajátos útját járta. Fes­ Bijelio tanítványa volt. tészete nem távolodott el a látott világ nyúj­ 1955-ben önálló kiállításon mutatkozott totta élménytől, de azt eredeti módon sti­ be. 1972-ben újabb önálló kiállítást rende­ lizálta, formálta. zett. Közös tárlatokon alig szerepelt. Realis­ 1949-ben jelen volt a hivatásos művészek ta festészetét a Szabadka környéki táj ihlette. szabadkai kiállításán. Önálló tárlatokat Portréfestésben is figyelemre méltót nyúj­ 1952-től Belgrádban, Újvidéken, Szabadkán, tott. Mivel félúton megállt, festői opusa nem Zrenjaninban, Zentán és Becsén rendezett. kiegyensúlyozott. Képeit bemutatta a belgrádi Önállók cso­ 1990. július 25-én halt meg Szabadkán. portjával, az ún. Belgrádi csoporttal, az Ok­ Festményei szabadkai intézményekben és tóberi Szalonban stb. Ezek a munkák úgy műgyűjtőknél találhatók. hatottak, mintha „szolid, tartós és kissé Irodalom: Bela Duránci: Képzőművészeti nyers, de sajátságosán fanyar nemes anyag­ alkotások, Szabadka 1945-1970. (Katalógus) ból volnának összekovácsolva”. Aleksa Cele- - M. Mijačević: Izložba slika G. Matkovića. bonovic megállapította, hogy Boschán egész Hrvatska riječ, 1955.1.14. életében a lényeg után nyomozott a maga módján, még akkor is, amikor az ábrázolás Ivanyos Sándor festő és grafikusművész. módja realisztikussá vált. „Kutatásai során 1922-ben született Ómoravicán. A budapesti lényegre törő és örök érvényű kérdéseket Iparművészeti Főiskola grafikai szakán dip-

329 lomált 1946-ban. Utána Szabadkán, illetve Kiállításokon csak elvétve jelentkezik. Palicson telepedet le. Rajztanári munkája Szabadkán 1990-ben önálló tárlatot rende­ mellett bekapcsolódott a város képzőművé­ zett a Városi Múzeumban. szeti életébe. Irodalom: Enciklopedija likovnih umjet­ 1949-ben részt vett a hivatásos képzőmű­ nosti. Zagreb, 1962. - Katarina Adanja: Delo vészek első háború utáni közös tárlatán. Re­ Nandora Glida. Politika, 1967. XI. 26. - Bela alisztikus akvarelljeit mutatta be. Kiállított a Duránci: Képzőművészeti alkotások, Sza­ képzőművészeti alosztály tárlatain, a vajda­ badka 1945-1970. (Katalógus) sági magyar művészek 1952-ben rendezett palicsi kiállításán. Rajzait a 7 Nap közölte. Szilágyi Gábor festőművész. 1926-ban Később a képzőművészeti oktatásnak szen­ született Pacséron. Középiskolai tanulmá­ telte idejét. 1960-tól a Szabadkai Pedagógiai nyait Szabadkán végezte. Rövid ideig a figu­ Intézet munkatársa volt. Nyugdíjas. rális rajztanfolyamot látogatta. Az újvidéki Irodalom: Gajdos Tibor: A szuboticai Tanárképző Főiskolán 1949-ben szerzett ok­ képzőművészek kiállításáról. Híd, 1949. XII. levelet. Utána a szabadkai tanítóképzőben - 7 Nap, 1952. VII. 13. - Izložba likovne tanár volt 1962-ig. Évtizedeken át a város és sekcije KPD 1953. (Katalógus) a tartomány legkiemelkedőbb képzőművé­ szeti aktivistája. 1962-ben részt vállalt a Stil Glid Nándor szobrászművész. 1924. de­ elnevezésű eladási galéria megalakításában, cember 12-én született Palicson. A belgrádi majd a Palicsi Képzőművészeti Találkozó, il­ Iparművészeti Iskolát 1948-ban végezte el. letve később Képzőművészeti Találkozó 1951-ben az Iparművészeti Akadémián szer­ munkatársa, 1968-tól pedig igazgatója. Ács zett oklevelet. Első sikerét 1957-ben érte el, József és Tripolsky Géza mellett a vajdasági amikor a mauthauseni haláltábor jugoszláv művésztelepek legtevékenyebb és leglelke­ származású áldozatainak emlékművére kiírt sebb szervezője. A Képzőművészeti Talál­ pályázaton első díjat nyert. 1961-ben a da- kozót országos jelentőségű intézménnyé fej­ chaui haláltábor áldozatainak emlékművére lesztette. kiírt nemzetközi pályázaton az egyik első díj Adminisztratív és szervezői munkája mel­ nyertese. lett nem lett hűtlen a palettához. Realista Emlékművek alkotásával bízták meg szá­ festőként és rajzolóként indult. Festészeté­ mos helységben, egyebek között Trebinjén, ben a hideg kék szín bűvöletében élt. Később Jarandolban. Szabadkán az 1941-ben kivég­ kubista elemek rajzolódtak ki portréin és táj­ zett forradalmárok emlékére készült, az képein, de ezek idegen hatásokat tükröztek. Akasztottak balladája elnevezésű alkotását Az ötvenes évek végétől nagy erőfeszítések­ állították fel. Egy szerényebb méretű, réz­ kel igyekezett kialakítani autentikus festői lemezekből készült munkája, a Tűzmadár, a hitvallását. Egyéni meglátásával kezdte fes­ VIII. vajdasági rohambrigád nevét viselő sza­ teni a bácskai tájat, mely eredeti szimbólu­ badkai iskola udvarában áll. mává lényegült. Jelképeit a festmény egy­ Pályafutása elején a realitás határai közé ségébe olvasztotta, megteremtve ezzel azt a zárt mellszobrokat és figurális kompozíció­ rendszert, amely tájait, a látott világ transz­ kat mintázott; az ötvenes évek közepétől a ponált, elvonatkoztatott tükrét minden más lényegre redukált formák után kutatott. Ez a festőétől megkülönbözteti. törekvés hatja át érettebb opusát. Nemzet­ Szilágyi Gábor aktivitására jellemző, hogy közi sikereit is ilyen megfogalmazású mű­ 1959-től Szabadkán, Szegeden, Topolyán, veivel aratta. Belgrádban él. Pécsett, Zomborban, Újvidéken, Zrenjanin-

330 bán és másutt több mint húsz önálló kiállítást Első önálló kiállítását 1956-ban rendezte rendezett. A közös tárlatokon való részvé­ Szabadkán. Részt vett a vajdasági művészte­ tele szinte alig tartható számon. lepek munkájában és tárlatain. Sohasem tö­ 1970-ben megkapta a Forum-díjat. Több rekedett a divatossá vált nagy képméretekre. más elismerésben is részesült. 1964-től tagja Témaköre: a törékeny női figurák, virág- és a Vajdasági Képzőművészek Egyesületének. gyümölcscsendéletek, önarcképek, madarak Nyugdíjas. stb. voltak. Miniatűr akvarelleket is festett. Képei Vajdaság galériáiban és magán­ Ezekből kívánt kiállítást nyitni. gyűjtőknél találhatók. 1955-ben Párizsban járt. A művészek fő­ Irodalom: Béla Duránci: Képzőművészeti városa néhány sikerült alkotásra ösztönözte. alkotások, Szabadka 1945-1970. (Katalógus) Az alkotói és a tanári munka sem feledtette - Grozdana Sarcevic: Siladi Gábor, slike i vele problémáit, az alkotók között kialakult crtezi. Subotica, 1977. (Katalógus) - Dorde antagonizmust és azt, hogy nem tudott - nem Jovic: Szilágyi Gábor - Écska. Zrenjanin, is kívánt - lépést tartani az olykor brutálisan 1977. (Katalógus) sodró modem áramlatokkal, amelyeknek ör­ vényében elmerült. Ilona Bació textiltervező Szabadkán szüle­ 1967. november 21-én öngyilkos lett. tett 1927-ben. A belgrádi Festészeti Főisko­ Életművét csak halála után igyekeztek lán szerzett diplomát 1954-ben. Szín-és fan­ felmérni. Képei a szabadkai Városi Múzeum táziadús selyemfestéseit több önálló és és magángyűjtők tulajdonában vannak. együttes kiállításon mutatta be sikerrel. Sza­ Irodalom: Rukovet, 1967.11-12. - 7 Nap, badka első képzett formatervezője. Pedagó­ 1967. XI. 24. - Vinkler Imre: 1928-1967. gusként is eredményesen működött. (Katalógus) - Sáfrány Imre: Zsombékok. Irodalom: Képzőművészeti alkotások Eletjel Miniatűrök 2. Szabadka, 1969. 1944-1984 (Katalógus) - ULUPUD ’91. (Katalógus) Kalmár Ferenc szobrászművész. 1928. má­ jus 25-én született Szabadkán. Egy ideig a Vinkler Imre festőművész, pedagógus. figurális rajztanfolyam látogatója volt, majd 1928. május 25-én született Szabadkán. A Milán Besarabic belgrádi szobrász műtermé­ helyi gimnáziumban 1947-ben érettségizett. ben ismerkedett meg a szobrászat alapvető Diákként látogatta Hangya esti rajziskoláját, fogásaival. A tanítóképző elvégzése után az így a belgrádi Képzőművészeti Akadémia újvidéki Tanárképző Főiskola képzőművé­ rajzszakára minden nehézség nélkül iratko­ szeti szakán szerzett diplomát. Először 1954- zott be. 1951-ben okleveles rajztanárként ben vett részt kiállításon. Első önálló tárlatát jött vissza szülővárosába, ahol pedagógus­ 1956-ban rendezte meg Szabadkán. ként dolgozott. Pályafutásának elején a modellkopírozás A gyenge alkatú, fiatal művész olyan oda­ dominált, utána Besarabic hatása alatt hu­ adással és ügybuzgósággal végezte oktatói morral átszőtt, karikírozott figurákat mintá­ tevékenységét, hogy rövid idő alatt megbe­ zott. Később eltávolodott ettől az irányzattól csülésre és tekinytélyre tett szert diákjai, ta­ és leegyszerűsített, stilizáltabb formában fe­ nár- és művészkollégái körében. Szerénysé­ jezte ki mondanivalóját. Végül forrasztott ge, magatartása, a külvilág hétköznapi prob­ fémelemekből, kombinált anyagokból és fá­ lémáira érzékenyen reagáló idegrendszere ból formálta nonfiguratív szobrait. Utóbb az képeinek nagyságán, témáin és festői megol­ architektonikus elemeket igyekezett szobrá- dásain is tükröződött. szatának előterébe helyezni.

331 „Mint szobrász, munkámban felhaszná­ vidám, játékos, senkihez sem hasonlítható, lom az absztrakciót. Úgy vélem, hogy a tiszta, boldog művészember volt. Kizárólag lelki­ meghatározott és definiált érzelmeket éppen ismeretére hallgatva vette kezébe az ecsetet ebben a formában tudom legjobban kifejez­ és a tollat. ni” -vallja Kalmár Ferenc. Később színezett Újvidéken első bemutatkozása megdöb­ fába faragta a madárvilág által ihletett, egzo­ benést váltott ki, jóllehet alig szabadult meg tikusnak tetsző szobrait. Konjovic hatásától. Később kijutott neki az Legismertebb műve a Tavankúton felál­ elismerésből is. Szerzett magának sok jóba­ lított Nyugtalan rónaság elnevezésű emlék­ rátot, de szép számban ellenfelet is, mert mű-kompozíciója. Az elesett harcosok emlé­ éveken át képzőművészeti kritikákat írt. A két idéző, 60x80 cm nagyságú domborművét fricska, az enyhe gúnyos mosoly írásaiból Dusanovón avatták fel. 1994-ben elkészítet­ sem hiányzott. Szépirodalmi munkáiból sem, te a Számyaszegett madár című, bronzba ön­ mivel íróként is számon tartják. tött emlékművet, amelyet Szabadkán a Zen- Amikor már nem elégítette ki a tájkép- és tai úti temető mögötti emlékparkban állítot­ portréfestés, akkor szamártöviseket festett, tak fel. Számos pályázaton I. és II. díjat nyert. majd bábukat, népiesen megrajzolt virágokat Pedagógiai munkája is jelentős. - krétával, gyakran a kiállítás közönsége Irodalom: Béla Duránci: Képzőművészeti előtt. Második párizsi útja után metrójegyek­ alkotások, Szabadka 1945-1970. (Katalógus) ből és csokoládégöngyölegből komponált - Savremeni likovni umetnici Vojvodine. kollázsokat állított ki. Amikor megbetege­ Növi Sad, 1968. - Ivó Popic: Svjetlosti pros­ dett és látása gyengült, egy-két színre redu­ tora. Osvit, Subotica, 1978. kálta palettáját vagy a színeket számokkal jelölte meg. Utolsó korszakában sámánokat Sáfrány Imre festőművész. 1928. szeptem­ festett. ber 27-én született Okéren. Középiskolai ta­ 1970-ben Szabadka Októberi Díjban ré­ nulmányait a szabadkai gimnáziumban vé­ szesítette. 1975-ben a Nagyapáti Kukac Pé- gezte. Már itt elkötelezte magát a festészet­ ter-díjat kapta meg. tel. A háborús években, 15-16 éves gimna­ „Ha a legtisztább absztrakciót követem zistaként Oláh Sándornál kezdte megismerni el, annak is mindig megvan a maga mosoly­ a festészet alapvető műhelytitkait, de élénk, útlevele, emberi egyensúlya. Végül még a olykor szertelen temperamentumával nem kísérteteknek is megrajzolom a pontos kör­ viselte el a szigorú mester fegyelmét. A há­ vonalait” - mondta. ború után a Hangya-tanfolyamot látogatta. 1980. május 5-én Vajdaság egyik legér­ Ez is elviselhetetlen kötöttséget jelentett dekesebb művészegyénisége távozott az élők számára. 1947-ben, az érettségi után, a belg­ sorából. rádi akadémián próbált szerencsét. Mivel a Képei, illusztrációi, könyvei Vajdaság- fegyelem itt is nyűg volt számára, az újvidéki szerte megtalálhatók. Főbb munkáit a sza­ Pedagógiai Főiskolára iratkozott, ahol okle­ badkai Városi Múzeum, a Képzőművészeti velet szerzett. 1951-ben a Függetlenek kiál­ Találkozó, családja és jó néhány műgyűjtő lításán mutatkozott be. őrzi. Már pályafutásának kezdete meghatároz­ Irodalom: Miodrag M. Protic: Sáfrány ké­ ta jövőjét, művészi fejlődését. Az önmagával pei Belgrádban. 7 Nap, 1956. III. 11. - Bran­ és környezetével való összeütközés, az elis­ ka áadi: Sáfrány. Szabadka, 1976. (Ka­ merés és a tagadás között sodródott. Amíg talógus) - Tolnai Ottó: Sáfrány Imre. Képes alkothatott, bonyolultságának ellenére élet­ monográfia. Fórum, Újvidék, 1978.

332 Stipan Sabic festő- és grafikus, képzőmű­ Irodalom: Béla Duránci: Képzőművészeti vészeti pedagógus. 1928-ban született Sza­ alkotások, Szabadka 1945-1970. (Katalógus) badkán. Az újvidéki Tanárképző Főiskola - Magyar Szó, 1963. V. 12. - Béla Duránci: képzőművészeti szakán szerzett diplomát. Faragó Endre. Fórum, Újvidék, 1988. Pályafutása elején a munkásfestők klub­ jában működött. Amikor rajztanárként a ta- Radmila Radojevic festőművésznő. 1929- vankúti Matija Gubec iskolában elhelyezke­ ben született Belgrádban. A Képzőművésze­ dett, maga köré gyűjtötte a fiatal tehetsé­ ti Akadémiát 1955-ben szülővárosában vé­ geket és megszervezte a képzőművészeti gezte el. Szabadkán 1961-ben a Népszínház csoportot. Néhány szabadkai amatőrrel jelmeztervezője lett és ebben a minőségben együtt megalapította az ottani művésztele­ egy évtizedig működött. A festészet mellett pet. Tavankúti működésének legnagyobb kerámiával is foglalkozott. Részt vett e mű­ eredménye a környék naiv festőinek és szal­ vészeti ág szabadkai kifejlesztésében. Fest­ mafonó asszonyainak a megszervezése és út­ ményei - elsősorban portréi és figurális kom­ baigazítása. pozíciói - nagyvonalakban, vázlatosan felra­ Sabic életének legszebb éveit a képző­ kott sötét tónusokból álltak össze, kerámia­ művészet népszerűsítésének és a szervező­ munkáit a csapongó formák és az élénk szí­ munkának szentelte. A sorvadásra ítélt ta­ nezés jellemezte. 1959-ben a topolyai mű­ nyavilág jellegzetességeit igyekezett meg­ vésztelepen dolgozott, 1964-től a kishegyesi örökíteni kissé nosztalgikus, de mindig őszin­ kerámiai művésztelepet látogatta. te és hiteles akvarelljein, tollrajzain, pasz- Számos kollektív kiállításon vett részt. Az telljein és olajfestményein. ULUS tagja. Irodalom: Likovna kolonija Tavankut. 1972-ben elköltözött Szabadkáról. Subotica, 1967. (Katalógus) - Béla Duránci: Irodalom: Savremeni likovni umetnici Képzőművészeti alkotások, Szabadka 1945­ Vojvodine. Növi Sad, 1968. - Béla Duránci: 1970. (Katalógus) Képzőművészeti alkotások, Szabadka 1945­ 1970. (Katalógus) Faragó Endre festő. 1929-ben született Kanizsán. Figurális rajztanfolyamon, majd Togyerás József keramikus. 1930-ban szü­ önállóan képezte magát. Első önálló kiállítá­ letett Alsóittebén. Tizenegy éves volt, ami­ sát 1953-ban rendezte. Drámai hangulatú, kor szülei Fehértemplomra költöztek. Itt expresszív tájképeivel a bácskai falu és a sík­ megismerte Konstantin Lukinski emigráns ság sajátságos misztikus arculatát igyekezett festőművészt, akinek munkái felébresztették festői eszközökkel tudatosítani. Később a benne a képzőművészet iránti vonzalmat. kollázs bűvkörébe került és festészetét ezzel Három évig látogatta Lukinski tanfolymát. fejlesztette magasabb szintre. Határozott és 1948-ban a belgrádi Iparművészeti Főisko­ kemény vonalú tusrajzai illusztrátori hajla­ lán letette a felvételi vizsgát, de lakáshiány mait bizonyították. miatt nem maradt Belgrádban, hanem az Egy ideig New Yorkban tartózkodott, újvidéki Iparművészeti Iskola növendéke majd Zágrábban telepedett le, ahol az ipar­ lett. Iván Tabakovic és Bosko Petrovic osz­ művészet terén működött. Textil- és falisző- tályának hallgatójaként 1954-ben szerzett nyeg-tervezéssel foglalkozott. diplomát. 1986-ban halt meg Zágrábban. Először a szabadkai Népszínházban he­ Képei és faliszőnyegei szabadkai és zágrá­ lyezkedett el, de csak egy évig maradt, utána bi műgyűjtőknél találhatók. a Matko Vukovic iskolában megkezdte hosz-

333 szú pedagógusi pályafutását. Közben rend­ Irodalom: ULUV-UPIDIV 1975. (Kata­ kívüli hallgatóként az újvidéki Tanárképző lógus) - Októberi Találkozó ’79 (Katalógus) Főiskola képzőművészeti szakán diplomát - Októberi Találkozó ’80. (Katalógus) szerzett. Habár a festői pályán indult el, a diákjai­ Iván Jandrié keramikus. 1931-ben szüle­ val való foglalkozás - és egy párizsi tartóz­ tett a Bjelovar melletti Velika Trnoviticán. kodás -u tán a kerámia felé fordult. 1961-ben 1948-ban részt vett Újbelgrád építésén. Köz­ Belgrádban mutatkozott be önálló kiállításá­ ben beiratkozott egy esti rajztanfolyamra, val. 1958-tól Szabadka legaktívabb kerami­ melynek tapasztalatai lehetővé tették számá­ kusa. Fejlődését számos tárlaton lehetett fi­ ra, hogy később az újvidéki Iparművészeti gyelemmel kísérni. Jó technikával és kiváló Iskola kerámiai szakán oklevelet szerezzen. formaérzékkel készített tányérjai, figurái, Törökkanizsán helyezkedett el képzőművé­ nagyobb pannói, használati és dísztárgyai ke­ szeti pedagógusként. Onnan a tavankúti Ma- resettek. tija Gubec Általános Iskolába került és föl­ A művésztelepeket rendszeresen látogat­ vette a kapcsolatot a szabadkai művészekkel. ja. A groznjani nyári művésztelep egyik ala­ A helybeli naivok munkáját is figyelemmel pítója. kísérte. Rövid kanizsai tartózkodás után visz- Belgrádban és Abbáziában 1961-ben ren­ szajött Szabadkára, ahol a Munkásegyetem dezett önálló kiállítást. 1970-től a groznjani szakmunkatársaként dolgozott. galériában minden évben kiállított. Fejlődése lassú, de töretlen vonalú. A fi­ 1966-ban az Aranyforma nyertese Újvi­ gurák és a rozetták szakasza után az érett déken. Kerámiái a szabadkai és a cetinjei gyümölcsök világában találta meg igazi ön­ Városi Múzeumban, Fehértemplomban, magát. A kishegyesi és a reseni művészte­ több szabadkai intézményben és vállalat lepet látogatta. Számos közös kiállításon vett épületében, valamint a topolyai posta hom­ részt. 1980-ban, a IV. Kerámiai Triennálén I. lokzatán találhatók. díjat kapott. Irodalom: Béla Duránci: Képzőművészeti ANapsütés Szabadka felett című pannója alkotások, Szabadka 1945-1970. (Katalógus) a Szabadegyetem előcsarnokának falát dí­ - Ivó Popic: Svjetlosti prostora. Osvit, Subo- szíti. tica, 1978. Irodalom: Mészáros Katarina: Iván Jand- ric, csodálatos növények kertje. Szabadka, Milenko Vuksanovic-Ciőa grafikus. 1931- 1974. (Katalógus) - Ivó Popic: Svjetlosti ben született a Bajmok melletti Rátán. Az prostora. Osvit, Subotica, 1978. újvidéki Iparművészeti Középiskola grafikai tagozatát 1954-ben végezte el. Dudás Antal festő. 1933. január 26-án szü­ Elsősorban a gazdasági propaganda terén letett Kupuszinán. Középiskolai tanulmá­ fejtette ki tevékenységét. Rajzolóként és nyainak elvégzése után az újvidéki Ta­ formatervezőként katalógusokat, címkéket nárképző Főiskola képzőművészeti szakára és más propagandaanyagot készített. Kisebb iratkozott. 1958-ban szerzett diplomát, majd grafikai munkáival és akvarelljeivel gyakran pedagógusként helyezkedett el. találkozni a szabadkai alkotók közös tárla­ Festői mondanivalóját a falu emlékei ih­ tán. Monotípiával és faliszőnyeggel is jelent­ letik: a széles utcák, az egymás mellett so­ kezett. Több önálló kiállítása volt. rakozó, mozdulatlan házak és a benne élő, A Vajdasági Iparművészek és Formater­ csendet és nyugalmat áhítozó emberek és vezők Egyesületének tagja. tárgyak. A szűkszavúság, a színek higgadt­

334 sága és a rajz szinte aszkétikus szigorúsága (Katalógus) - Októberi Találkozó ’80. (Ka­ mögött azonban visszafojtott indulatok fe­ talógus) szülnek. A nagy nyugalom mintha csak spa­ nyolfal lenne, mely elfedi a mozdulatlan embe­ Jovan Devié festőművész és szobrász. rek leikébe, a házak belsejébe szorult drámát. 1935-ben született a bánáti Szanádon. Kö­ „Dudás hisz vallomásának igazában és zépiskolai tanulmányait Zrenjaninban, Zen- őszinteségében, mely egyszerű és közvetlen. tán és Szabadkán végezte. A belgrádi Képző­ Nem azért fest, hogy hódítson és tetszetős művészeti Akadémián Zora Petrovic osztá­ legyen; képei szerzőjük művészi mondaniva­ lyában 1956-ban kapott diplomát. lójának egyszerű kifejezése miatt mégis tet­ Első képzőművészeti tapasztalatait Sza­ szenek” - írja egyik recenzense. badkán szerezte. Középiskolás diákként az A becsei, zentai, topolyai, baranyai és más Oláh Sándor vezette figurális rajztanfolyam művésztelepen dolgozott. látogatója volt. Festészete kialakulásának Önállóan kiállított Szabadkán 1972-ben, kezdeti szakaszában Oláh rajzainak és port­ 1974-ben, 1975-ben, 1977-ben; Palicson réinak hatása alatt állt. Később tanárnője, 1972-ben, 1974-ben; Újvidéken 1973-ban, Zora Petrovic és Milán Konjovic festésze­ 1975-ben, 1976-ban; Zomborban, Kupuszi- tének tisztelője. A festészet nem elégítette nán, Apatinban, Szegeden 1977-ben. ki, ezért szobrászattal kezdett foglalkozni - a Irodalom: Mészáros Katarina: Dudás An­ mestrovici monumentalitás jegyében. Ezt a tal - festmények. 1977. (Katalógus). manírt nehezen fejlesztette eredetibb, fino­ mabb formák elsajátítása irányába. Sinkovics Erzsébet keramikus. 1934-ben Fő erőssége a finom vonalú rajz. Rajztu­ született Újvidéken. 1955-ben szülővárosá­ dását igyekezett érvényesíteni sgraffitóiban ban fejezte be az iparművészeti középisko­ is. lát, majd a Tanárképző Főiskola képzőmű­ 1958-ban Szabadkán rendezte első önálló vészeti szakán szerzett diplomát 1965-ben. kiállítását, majd 1962-ben, 1966-ban, 1968- Már a középiskola elvégzése után képzőmű­ ban, 1970-ben, 1972-ben, 1974-ben és 1976- vészeti pedagógusként működött. A palicsi ban Belgrádban, 1971-ben Topolyán volt Vladimír Nazor iskolában tanít. önálló tárlata. Több közös kiállításon vett Kerámiái eredeti meglátásról és jó techni­ részt. kai felkészültségről tanúskodnak. Legtöbb­ A népfelszabadító harcokban elesett hő­ ször geometrikus formák felhasználásával te­ sök szanádi emlékműve az ő alkotása. remti meg kompozícióit, melyek konkrétabb Nagyméretű sgraffitói a szabadkai bizto­ vagy elvont témájuktól függetlenül a harsány sítóintézet, a Közgazdasági Intézet és az In­ hatásoktól való tartózkodást és a mértékle­ tegrál Építővállalat egykori irodaházának fa­ tességet hirdetik. Az ilyen benyomást erősí­ lait díszítik. tik majolikáinak sötét tónusai, amelyeket Irodalom: Béla Duránci: Képzőművészeti csak némely hangsúlyozó, világosabb kör­ alkotások, Szabadka 1945-1970. (Katalógus) vonal tesz derűsebbé. - Ivó Popic: Svjetlosti prostora. Osvit, Subo- A kishegyesi kerámiai művésztelep tagja. tica, 1978. Számos közös kiállításon szerepelt. 1980-ban Szabadkán önálló tárlaton mutatta be mun­ Boros György grafikus, képzőművészeti káit. pedagógus. 1934-ben született Szabadkán. Irodalom: Októberi Találkozó ’79. (Kata­ Munkásságának hangsúlyát a diákok képző­ lógus) - Sinkovics Erzsébet. Szabadka, 1980. művészeti nevelésére helyezte. Ezen a téren

335 jelentős sikereket ért el. 1969-ben Szabadka A Vajdasági Képzőművészek Egyesületé­ Októberi Díjban részesítette. nek tagja. Szabad művészként élt Szabadkán, Grafikusi munkásságának kezdetén első­ míg Magyarországra nem költözött (1994). sorban könyvek fedő- és borítólapjainak ter­ Irodalom: Sasvremeni likovni umetnici vezésével és illusztrálásával foglalkozott. Ké­ Vojvcdine. Növi Sad, 1968. - Béla Duránci: sőbb rajzaival és rézkarcaival vett részt a sza­ Képzőművészeti alkotások, Szabadka 1945­ badkai képzőművészek kiállításain. Újabban 1970. (Katalógus) - Ács József: Fény és tér. az eurográfia technikájával készített színes Üzenet, 1972.4. - Torok Sándor, 1980. (Ka­ tájrészletekkel jelentkezett önálló és közös talógus) tárlaton. Tevékeny tagja volt a Csurgó ifjúsági mű­ Kalmár Magda keramikus. 1936-ban szü­ vésztelepnek. letett Kopácson. Gyermekkorának nagy ré­ A Vajdasági Iparművészek és Formater­ szét a Tisza közelségében töltötte, már akkor vezők Egyesületének tagja. megismerkedett az agyag varázslatos erejé­ Irodalom: Béla Duránci: Képzőművészeti vel. A tanítóképzőt Szabadkán végezte el, alkotások, Szabadka 1945-1970. (Katalógus) majd az újvidéki Tanárképző Főiskolán szer­ - Csurgó ’78. (Katalógus) - Októberi Talál­ zett diplomát. kozó ’80. (Katalógus) Szobrászattal élettársa, Kalmár Ferenc is­ mertette meg, kerámiatechnikáját pedig ön­ Torok Sándor festő. 1936-ban született képzéssel, a kishegyesi művésztelepen sajá­ Omoravicán. Önképzéssel sajátította el a tította el. Mind technikája, mind stílusa a festészetet. Az akadémiai végzettség hiányát kerámiaművészek élvonalába emelte. Alkata a modern képzőművészeti folyamatok állan­ és életérzése erre a művészeti ágra predesz­ dó megfigyelésével pótolta. Egy évig leve­ tinálta. Főleg az állat- és a mesevilágot he­ lező hallgatója volt az újvidéki Tanárképző lyezi érdeklődésének középpontjába. Stilizá­ Főiskolának. Munkájával igyekezett bizonyí­ lása finom művű, színei lágyak és derűsek, tani tehetségét és rátermettségét. Pá­ minden munkájából a poézis árad. Ebből a lyafutása elején a határozott vonalú realista szempontból Baranyiné Markov Zlatával ro­ rajz dominált, később az elvont témák iránt kon. Az anyaság érzése és a gyermekkor em­ mutatott nagyobb érdeklődést. Pasztelltech- lékei gyakran jelentkeznek munkáin, melyek nikáját tökéletesítve imagináris tájakat, el­ mindig a szépség iránti áhítattal átszőttek. vont „partokat” festett, így mindinkább a Önállóan 1970-ben Szabadkán és Belg- kozmikus témák felé sodródott. Utóbb a rádban állított ki. Számos közös kiállításon fénysugarak, illetve azok mozgása és forma­ szerepelt. képzése izgatta festői fantáziáját. Időnként a Rendszeresen látogatja a művésztelepe­ természet szépsége ihleti festészetét. Szá­ ket. Elismerő oklevelet kapott 1971-ben mos közös és önálló kiállításán az absztrakt Zrenjaninban, 1973-ban Újvidéken. 1974- festészet egyedüli szabadkai művelőjeként ben a II. Kerámiai Triennálén vásárlási díj­ mutatkozott be. Több önálló kiállítása volt ban részesült. külföldön. Hangulatos kerámiapannói a szabadkai A néhány évig működő és Forum-díjal ju­ Gerontológiai Központ falait díszítik; csobo­ talmazott Csurgó művésztelep egyik alapítója góját Szabadkán a Köztársaság téri parkban volt. A vajdasági, groznjani és hajdúbö­ állították fel. szörményi művésztelepek állandó látogatója. Irodalom: Béla Duránci: Képzőművészeti 1971-ben Forum-díjat kapott. alkotások, Szabadka 1945-1970. (Katalógus)

336 - Ivo Popić: Svjetlosti prostora. Osvit, Subo- tica, 1978. - Októberi Találkozó ’80. (Kata­ lógus)

Milán Poznovija festőművész. 1938-ban született Kanizsán. Középiskolai tanulmá­ nyainak elvégzése után a belgrádi Képzőmű­ vészeti Akadémiára iratkozott. 1965-ben diplomáit. Utána visszatért Szabadkára, s mint rajztanár helyezkedett el. 1970-től a Dekor vállalat szakmunkatársaként dolgo­ zott. 1967-től részt vett számos közös kiállí­ táson Szabadkán, Belgrádban, Szegeden, Topolyán, Újvidéken és Nova Goricán. Festészetét a nyugalmas, önmaga által te­ remtett, zárt egységet alkotó műterem- és szobaberendezésre, az engedelmeskedő és mozdulatlan tárgyakra építi. Az „egymástól független részletek összessége hozza létre kompozícióit”, melyeknek minden darabja külön is a festő érdeklődésének tárgya le­ hetne. 1968-ban, 1971-ben és 1972-ben Szabad­ kán, 1968-ban Kanizsán, 1971-ben Újvidé­ ken rendezett önálló kiállítást. szerekkel. 1980-ban bemutatott képei fejlő­ Tagja a Vajdasági Képzőművészek Egye­ désének csúcspontját jelezték. Az utóbbi sületének. 1977-ben elköltözött Szabadká­ években sajátos akvarelltechnikájával Sza­ ról. badka architektúráját örökítette meg. Irodalom: Savremeni likovni umetnici Több önálló kiállítása volt, számos közös Vojvodine. Novi Sad, 1968. - Bela Duránci: tárlaton szerepelt itthon és külföldön. A Vaj­ Képzőművészeti alkotások, Szabadka 1945­ dasági Képzőművészek Egyesületének tagja. 1970. (Katalógus) - Razija Vila Poznovija- A vajdasági és a groznjani művésztelep Milan Poznovija, 1972. (Katalógus) résztvevője. Irodalom: Szabadkai és szegedi művészek Gyurkovics Hunor grafikus és festőmű­ 2. közös kiállítása. Szabadka, 1972. (Kata­ vész. 1941-ben született Pécsett. A belgrádi lógus) - Októberi Találkozó ’79. (Katalógus) Iparművészeti Akadémia grafikai szakán dip­ lomáit 1969-ben. Képzőművészeti pedagógus. Razija Poznovija Vila grafikus. 1943-ban Bár képzett grafikus, pályafutásának kez­ született Mostarban. Középiskolai tanulmá­ detétől eltekintve mindinkább a festészethez nyait is ott végezte. 1962-ben a belgrádi Kép­ vonzódott. Finom hatású akvarelljeivel Sza­ zőművészeti Akadémia növendéke. 1966- badka környékét örökítette meg. Pasztelljei ban a grafikai szakon Karanovic tanár osz­ egy elvontabb világba hatoltak. Zöld tónusú tályában diplomáit. Miután élettársával, Mi­ olajfestményeivel a vajdasági táj lényegének lán Poznovijával Szabadkán telepedett le, a kutatásában mélyül el - neoszecessziós mód- gimnázium rajztanáraként helyezkedett el.

337 Művészete az elvont témák két-három gyes képviselő-testületének díjában része­ színben való megjelenítésében, az egymás­ sült. hoz közeledő és távolodó vagy párhuzamo­ Irodalom: Képzőművészeti alkotások, san hullámzó vonalak piros-fekete színek Szabadka 1944-1984. (Katalógus) Képző­ játékos ritmusában szinte zenei hatásokat művészeti Találkozó 1988. (Katalógus) kelt. Önálló kiállítása Szabadkán 1967-ben, Vékony Lajos keramikus. 1946-ban szü­ 1970-ben és 1972-ben, Belgrádban 1968-ban letett Topolyán. Az újvidéki Tanárképző Fő­ volt. 1969-től tagja a Vajdasági Képzőmű­ iskola képzőművészeti szakán diplomáit vészek Egyesületének. 1977-ben elköltözött 1968-ban. Szabadkáról. Különböző témákat, figurális kompozíció­ Irodalom: Béla Duránci: Képzőművészeti kat, tányérokat, vázákat, gyakorlati és dísz­ alkotások, Szabadka 1945-1970. - Gajdos tárgyakat készít, ezeket a gondosság, hig­ Tibor: Ketten. 7 Nap, 1972. VI. 2. gadtság és a technikai kivitelezés tökéletessé­ ge jellemzi. Keramoplasztikáit, mázas ke­ Nemes Fekete Edit keramikus 1944-ben rámiáit és majolikamunkáit kecses formáival és született Szabadkán. 1969-ben elvégezte az egyszerű, harmonikus színezéssel teszi von­ újvidéki Tanárképző Főiskolát. A modern zóvá. kerámia egyik vajdasági úttörője. A kishe- Önálló tárlatot Topolyán és Zomborban gyesi, groznjani, makói és más művésztele­ rendezett. A szabadkai alkotókkal szokott pek látogatója, aki különösen a kishegyesi kiállítani. A kishegyesi kerámiai művésztele­ telep fejlesztésében szerzett érdemeket. pet rendszeresen látogatja. Több önálló és együttes tárlat résztvevője. A A Vajdasági Iparművészek és Formater­ topolyai Zitokombinat dekoratív falának és a vezők Egyesületének tagja. kishegyesi Csépe Imre Könyvtár emlékpla­ Irodalom: Szabadkai és szegedi művészek kettjének kivitelezője. 2. közös kiállítása. Szabadka, 1972. (Kataló­ 1967-ben a kishegyesi művésztelep tagja­ gus) - Októberi Találkozó, 1979. (Kataló­ ként Forum-díjban, 1971-ben pedig Kishe­ gus)

338 NEVES KÉPZŐMŰVÉSZEK, AKIK SZABADKÁN SZÜLETTEK VAGY ITT TÖLTÖTTÉK DIÁKÉVEIKET, DE TEVÉKENYSÉGÜKET MÁS KÖRNYEZETBEN FEJTETTÉK KI

Oto Logo szobrászművész. 1931-ben szü­ diplomát és a szlovén fővárosban telepedett letett Belgrádban. Diákéveit Szabadkán töl­ le. Szabadkán közös tárlatokon állított ki. tötte. A belgrádi Képzőművészeti Akadémia Önálló kiállítást is rendezett. elvégzése után a fővárosban telepedett le. Kiállításai révén tart fenn kapcsolatot Sza­ Nesto Orőic szobrászművész. Szabadkán badkával. Több szobrát itt állították fel. született. Az akadémiát Zágrábban fejezte be és ott telepedett le. Augustincic mester­ Benes József festőművész. 1930-ban szüle­ műhelyében is dolgozott. Szülővárosában tett Bajmokon. A belgrádi Képzőművészeti ritkán állított ki. Akadémia elvégzése után Zentán telepedett le. A szabadkai művészekkel állított ki rend­ Tikvicki Hubay Pál festőművész és grafi­ szeresen. A modern festészet egyik vajdasági kus. Szabadkán született. Tanulmányait Pá­ úttörője. Magyarországra költözött, Kecske­ rizsban végezte és ott telepedett le. Munkáit méten él és alkot. időnként elküldi a szabadkai képzőművé­ szek tárlatára. Tomislav Sebekovié festőművész. 1929- ben született Ivangradban. Gyerekkorát és Borsik Károly festőművész. 1943-ban szü­ diákéveit Szabadkán töltötte. A belgrádi letett Szabadkán. Chicagóban szerzett diplo­ akadémia elvégzése után a fővárosban ma­ mát 1977-ben. Finom akvarelljeivel aratott radt, az akadémia tanára lett. Jellegzetesek megérdemelt sikert. csendet parancsoló festményei. Két önálló kiállítást rendezett Szabadkán. Iván Balazevic grafikusművész. 1944-ben született Selcén. A zágrábi Szépművészeti Zakariás Aladár szobrászművész. 1926- Akadémián 1972-ben szerzett diplomát. Első ban született Zrenjaninban. Szabadkán a fi­ önálló tárlatát Szabadkán rendezte 1971-ben. gurális rajztanfolyam látogatója és a Nép­ Közös kiállításokon is szerepelt. Növi Vino- színház alkalmazottja volt. A belgrádi Ipar­ dolskiban telepedett le. Művészetét pá­ művészeti Főiskola elvégzése után a ljublja­ lyafutása elején az emberi alak rajzolása, ké­ nai Képzőművészeti Akadémián szerzett sőbb a népi motívumok festése ihlette.

339 ÚJABB KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZEK SZABADKÁN

Ana Bukvić Ivkovič (1947)festőművésznő. Vera Gabric Pocuca (1950) szobrásznő. Nagyméretű kolorisztikus festményei - figu­ Figurális alkotásaival több kiállításon vett rális kompozíciók és csendéletek - szür- részt. Köztéri szobrokat is alkotott. realisztikus és transzcendens hajlamú ele­ Petar Sadi (1945) grafikus. Figurális me- mekből állnak össze. zotinta grafikáival és pasztellmunkáival új Sava Halugin (1946) szobrászművész. A színt hozott a város képzőművészeti életébe. modern szobrászat képviselője. Műveit az Szajkó István (1955) festőművész. A mo­ absztrakt formák felhasználásával alkotja, dern figuráció képviselőjeként jelentkezett portréit realisztikusabb felfogásban mintáz­ pályájának elején. Később a portré- és a táj­ za. A falusi élet témáit sajátos stílusban dol­ képfestés, a női aktok és Szabadka architek­ gozta fel. túrája ihlették. 1993-ban Magyarországon Togyerás Irén (1942) keramikus. Keramo- telepedett le. plasztikai munkáival mutatkozik be a kiállítá­ Josip Skenderovié (1954) grafikus. Az in­ sokon. A kishegyesi és a grožnjani művészte­ formel irányzat jól képzett alkotójaként tűnt lep munkájában vett részt. A Vajdasági Ipar­ fel. Párizsba költözött. művészek és Formatervezők Egyesületének tagja. Szabó Erika grafikus. Több kiállításon je­ lentkezett rajzaival. Formatervezéssel is fog­ Siskovszki András (1948-1983)grafikus. lalkozik. A Q csoport tagja. Lapok, folyóiratok és könyvek illusztrálá­ sával csillogtatta meg tehetségét. Fiatalon, Milié Vuksanovié (1956) festő. Sajátos váratlanul hunyt el. hangulatú tájképeket fest. Katarina Tonković Marijanski (1947) Dragomir Ugren (1951) festő. Vásznait grafikusművész. Finoman cizellált figura- arabeszkek soraival tette talányossá. Újvi­ tív rajzai és rézkarcai mellett elvont té­ dékre költözött. mákban is ígéretes alkotásokat hozott Szabadka képzőművészetének legújabb al­ létre. kotói: Lana Lisic és Miroslav Jovancic festő­ Lévay György (1951) formatervező. Mo­ művészek, Togyerás Diana és Kalmár Magdol- dern ékszerkollekcióival és zománclapokkal na-Médi keramikusok, Szarapka Tibor szob­ jelentkezett a kiállításokon. rász és Jasmina Vidakovic Jovancic grafikus.

340 SZABADKA ÉRDEMES NEM HIVATÁSOS ÉS AMATŐR KÉPZŐMŰVÉSZEI

Vass Kálmán festő. A város legrégibb Tóth Károly festő. Nem hivatásos alko­ amatőr alkotója. Már az első világháború tóként az 1945 utáni években mutatkozott idején kiállított. A város környékének tájait be a képzőművészeti alosztály tagjaként. festette fél évszázadon át. 1963-ban halt Csendéleteit, tájképeit és figurális kompozí­ meg. cióit az amatőrizmus színvonalát túlhaladva expresszíven, vastag festékréteg fölrakásával Szilágyi László festő. Szabadka és Bácska festette. Több önálló kiállítása volt. 1989- falvainak utcáit, a tanyavilág pusztuló épüle­ ben halt meg. teit festette. Szélmalmok, régi épületek már csak az ő dekoratív hatású festményein létez­ Ivan Tikvicki nem hivatásos festő. A figu­ nek. Önálló kiállítása is volt. 1979-ben halt rális rajztanfolyam első csoportjának tagja meg. volt. A képzőművészeti alosztály keretében tevékenykedett. Elsősorban a Szabadka kör­ Ludvig László festő. Fiatalon elhunyt. Ér­ nyéki szőlők és gyümölcsösök tájai ihlették. tékes és autentikus életművet hagyott maga Festményei és rajzai figyelemre méltók. után. Értékelése még hátravan. A Munkás­ Önállóan is kiállított. 1991-ben meghalt. egyetem klubjában működött. Marko Vukovié. A Hangya András által Bíró Miklós festő. Tragikusan elhunyt vezetett figurális rajztanfolyamon a „Ma­ 1975-ben. ígéretes tehetség volt. Már első tisse” nevet kapta. Később a Szabadka kör­ munkáival feltűnést keltett. Autodidakta­ nyéki tanyavilágot festette autentikusan és ként is komoly felkészültséggel rajzolta a drámai erővel. A fiatal amatőrök okta­ motorizálódó világ visszásságait, a piac tójaként és szervezőjeként nagy érdemeket nyüzsgését és más ihletésű témáit. szerzett. 1981-ben meghalt.

Kubát József festő. Autodidakta volt. Žarko Rafajlović. A munkásfestők cso­ Expresszív, erőteljes festményei nagy me­ portjában jelentkezett, később az Expresz- részségről tesznek tanúságot. Festői mun­ szionisták, illetve a Függetlenek csoportjá­ kásságával jelentős érdemeket szerzett a nak alapítója. Festményeit Munch és Klee képzőművészet népszerűsítésében. Önálló nyomdokain haladva, de az expresszioniz- kiállításokat is rendezett. 1994-ben halt mus sajátosan felfogott stílusában alkotja. meg. Önálló kiállítást is rendezett.

341 Vladimír Nemszadzsijev. Már a két háború pítója és lelkes tagja. A 35 évi festői munkás­ között alkotott és kiállított. Évtizedeken át ságát bemutató retrospektív kiállítását 1995 tájképeket festett. Életének hetedik évtize­ májusában rendezték meg a Képzőművésze­ dében egészen modern megoldásokra töre­ ti Találkozóban. kedett. A munkásfestők klubjának egyik ala­ pítója volt. Elhunyt. Rekecki Otília amatőr festő. 1950-től fog­ lalkozik festészettel és kerámiával. Képeit az Csapó László amatőr festő. A második vi­ expresszivitás és a merész, lendületes vonal­ lágháborút megelőző években működött és vezetés jellemzi. A munkásfestők csoport­ kiállított. Különösen jó rajzolóként mutat­ jával, később az Expresszionistákkal állított kozott be. Éveken át nem hallatott magáról. ki. 1979-ben önálló kiállításon bizonyította, hogy festészetének színvonala nem csök­ Gyurcsi Lajos amatőrfestő és szobrász. kent. 1983-ban meghalt. 1955 és 1965 között a munkásfestők csoport­ jához tartozott, később a Függetlenekkel ál­ Nick Ernő. A munkásfestők csoportjának lított ki. Csendéleteit és figurális képeit törzstagja. Olajfestményeivel a város utcáit, nagyvonalúan és a középkori ikonok egysze­ környékének jellegzetességeit örökíti meg. rűségével festette. Szobrászattal is foglalko­ Évtizedek óta halk szavúan, alázattal szol­ zott. 1994-ben meghalt. gálja a város képzőművészeti életét. Weil (Polgár) Erzsébet szobrász. Több si­ Grozdana Miliőié utodidakta festő és ke­ került mellszobor alkotója. Munkái Szabad­ ramikus. Festészetét elsősorban gyermekko­ kán az Egészségügyi Intézet szoborparkjá­ rának bánáti emlékei ihletik. A síkság drámai ban és a csantavéri gyógyszertár előtt, vala­ arculatát igyekszik megörökíteni. mint magángyűjtőknél találhatók. A város­ nak ajándékozta Danilo Kis mellszobrát, Karlo Segec grafikus és festő. Számos pla­ amelyet 1993-ban a Szabadság téri parkban kát és fedőlap tervezője. Több együttes ki­ felállítottak. Egy ideig Kamotsay István bu­ állítás résztvevője. Önálló tárlatot is rende­ dapesti szobrásznál tanult. zett. Slobodan Nikolié grafikai munkáival vált Magyar János autodidakta festő. Különö­ ismertté Szabadkán. Jugoszlávia városainak sen Palicsot és környékének utcáit, tanyáit jellegzetes utcáit, régi épületeit, a tanyavilág festi. Egyike a legrutinosabb nem hivatásos maradványait örökítette meg sikerült tusraj­ festőknek. Képei szabadkai otthonokban ta­ zaival. Önállóan is kiállított. lálhatók, de külföldre is elkerültek. Képzett restaurátor. A Csurgó csoport egyik alapítója Magyar Zoltán grafikus. Már diákkorában volt. kitűnt rajztehetségével. Illusztrációk mellett a legmodernebb kísérletező irányzatok egyik Török István autodidakta festő. Korán úttörője volt Szabadkán. A Bosch+Bosch mutatkozott be sokat ígérő képeivel. Főleg csoportban tevékenykedett. tájképeket festett. Később portréival öregbí­ tette festői reputációját. Önálló kiállításo­ Mészáros István autodidakta festő. A hle- kon és a Csurgó csoport tagjaként mutatta be binei iskola követője. Szabadka legmarkán­ sokoldalú festészetét. A Q csoport egyik ala­ sabb naiv festője. Elsősorban üvegfestmé­

342 nyeinek színvonala figyelemre méltó. Időn­ Mérth Katalin, Ruža Tumbaš, Cilika Mi- ként a munkásfestők csoportjával állított ki. lankovié, Katona János, Nikola Lukač, Ur- bán Gábor festők, Tomislav Törnek autodi­ Szalma László festőt és illusztrátort dakta szobrász, Nemes Katalin keramikus, elsősorban a 7 Nap sikerült címlapjai és il­ valamint Cilika Dulič és Jela Cvijanov naiv lusztrációi tették ismerté. Festményeit a festők, a szalmafonó Milodanovié nővérek a Q csoport tagjaként többször is bemutatta. legkiemelkedőbb amatőr képzőművészek, akik munkáikkal megbecsülést vívtak ki ma­ Dvorácskó László naiv festő. Kiváló tech­ guknak és példát mutattak sok amatőrnek, nikával alkotja üvegre festett, figurákkal be­ akinek a neve nem szerepel ebben a könyv­ népesített tájképeit. ben.

343 A SZERZŐ UTÓSZAVA

Miután a könyv történeti része befejeződött, úgy érzem, magyarázattal tartozom, miért éppen az 1972-1973. évet választottam felső időhatárnak. Szabadkán a képzőművészeti tevékenység a hetvenes évek elejéig intézményesedett. Ezek munkájának tartalma és formája állandósult, kissé talán meg is kövesedett. A második világháború utáni korszakban létrejött különböző csoportok, melyek sokban hozzájárultak a képzőművészeti élet fellendítéséhez, egymás után oszlottak fel, míg számuk végül minimálisra csökkent. A nagy lendület a tárgyalt korszak végéig mind az intézmények, mind a csoportok munkájában lelassult, részben teljesen eltűnt. Végül, de nem utolsósorban az alkotók sorsa is kihatott a bekövetkezett változásokra. A háborút követő években Hangya, Oláh, Jenovac és Dejanovic, valamint néhány kiváló amatőr fémjelezte a város képzőművészeti életét. Később Almási, Petrik és a fiatalabbak, Sáfrány, Szilágyi, Vinkler, Devic, Torok és Kalmár kerültek előtérbe. Hangya már 1947 elején nem élt Szabadkán, később Jenovac is elköltözött, majd meghalt. Oláh is megbetegszik és távozik az élők sorából, őt Vinkler követi tragikus körülmények között, fiatalon. Sáfrány éppen ebben az időszakban válik munkaképtelenné, hogy hosszú és súlyos betegeskedés után örökre eltávozzon közülünk. Mihajlo Dejanovicot elhatalmasodó betegsége szintén képtelenné teszi komolyabb művészi aktivitás kifejtésére. Néhány kiemelkedő nem hivatásos művész végleg leteszi az ecsetet. Ez több, mint amit egy Szabadka nagyságú város következmény nélkül elviselhetne. E veszteségek már magukban indokolttá tennék, hogy egy korszakot lezártnak tekintsünk. Az élet természetesen nem állt meg. Azok, akik megmaradtak és itt maradtak, valamint az akadémiákról hazatért képzőművészek újabb nemzedékei tovább folytatják a munkát. Az ő jelenlétük már a város képzőművészetének jövőjét jelzi. Működésük jellegét és eredményeit azonban majd a később jelentkező krónikások fogják ismertetni és értékelni.

344 REZIME Likovna umetnost Subotice - Istorijski pregled

Prikaz likovnih pojava i zbivanja u Subotici kroz vekove obuhvata period koji počinje mladim kamenim dobom, a temelji se na predmetima relativne umetničke vrednosti iskopanim na tlu grada i okoline, a završava se stanjem i događajima 1973. godine, što ne znači da je umetnička delatnost u ovom dugom periodu bila kontinualna. Samo naselje se formiralo tek u XIV veku, a može se pretpostaviti da su u utvrđenom dvorcu, kao i u crkvama okoline nalazile umetničke tvorevine; međutim, tokom turskih najezdi one su uništene i svaki trag im je satrt. Najstarija umetnička dela sakralnog karaktera nalaze se danas u Franjevačkom samostanu i ostalim crkvenim objektima grada, a datiraju s kraja XVII i početka XVIII veka. Prvi črtež građanskog karaktera predstavlja slika logora Eugena Savojskog u okolini Subotice, a nastala je 1697. godine. Prvi portreti građanskih lica nastaju tek početkom devetnaestog veka, a naslikali su tada veoma poznati majstori po narudžbi imućnih i istaknutih porodica iz grada i okoline. 1825. godine osnovana je i škola crtanja za buduće zanatlije i ostali mladež, a delovala je pune četiri decenije. Prvi poznati i obrazovani slikar u gradu bio je Aksentije Marodić (1838-1909), a prvu umetničku izložbu priredio je slikar subotičkog porekla Kalman Mešterhazi 1881. godine. Pred kraj devetnaestog veka u gradu se često pojavljuju gostujući umetnici dobrog glasa, koji u najviše slučajeva izrađuju portrete uglednih građana. Istovremeno grad Subotica ispoljava ulogu pokrovitelja umetničkih talenata i uz verskih zajednica najveći je poručilac i kupac umetničkih dela. U poslednjoj četvrtini devetnaestog stoleća u gradu se razvija živa građevinska delatnost, pa brojni umetnici-zanatlije (slikari i vajari) učestvuju u izradi spoljne i unutrašnje dekoracije novih palata. Organizovana i stalna umetnička delatnost u gradu odvija se tek od početka XX veka, čak i pod uslovima prvog svetskog rata. Nastankom Kraljevine Jugoslavije posle kraćeg zastoja ta aktivnost još dobija u snazi nastankom umetničkih udruženja, privatnih mecena i pojavom nove generacije mladih talenata. Međutim, pravi uspon i omasovljavanje likovne delatnosti u gradu nastaje tek završetkom drugog svetskog rata i pobede nad fašizmom, kada se pored žive izlagačke aktivnosti formiraju i ustanove koje okupljaju stvaraoce i organizuju umetnički život. U tom periodu niču i razne grupe neprofesionalnih stvaralaca, te se postavljaju brojni spomenici i vajarski radovi na javnim mestima i u većem broju ustanova. Ta delatnost se nastavlja i nakon obuhvaćenog perioda, dakle 1973. godine. Posebno, značajno poglavlje knjige predstavljaju biografije umetnika koji su rođeni ili u izvesnom periodu živeli i stvarali u gradu.

345 SUMMARY Arts in Subotica - Historical Review

The review of arts and art events in Subotica during centuries comprises a period beginning with the early Stone Age and based on findings of relative artistic value found on the territory of the town and its vicinity and ends with the status and events in 1973 that does not necessarily mean, the artistic activity in the latter period was continuous. The settlement itself was formed only in the 14th century, but it can be presumed that works of art could be found in the fortified castle as well as in the surrounding churches, but during the Turkish invasion these were destroyed leaving no trace. The oldest works of art having sacred character can be found in the Franciscan monastery and other churches, dating back from the late 17th and early 18th century. The first civil drawing is the one of the camp of Eugene of Savoya in the vicinity of Subotica, made in 1697. The first civic portraits were made only at the beginning of 19th century by well-known painters of that time ordered by wealthy and distinguished families from the town and its vicinity. The first school of drawing for future craftsmen and youth was established in 1825 and worked 40 years. Aksentije Marodic (1838-1909) was the first well-known and educated painter in the town, while the first exhibition was organized by Kálmán Mesterházy, a Subotica-bom painter, in 1881. At the end of 19th century the town had often been visited by very good artists who, in most cases, made portraits of distinguished citizens. At the same time, the town of Subotica, often patroned artistic talents and together with the clerical communities, was one of the most frequent orderers and buyers of works of art. In the last decades of the 19th century, construction developed vividly, and a lot of artist-craftsmen (painters and sculptors) took part in the inner and outer decoration of the new palaces. Yet, any organized and continuous artistic activity in the town starts only in the early decades of the 20th century despite of the conditions of World War I. After the formation of the Yugoslav Kingdom and a short standstill, the activity had been strengthened by newly-formed artistic societies, private patrons and a whole new generation of young talents. Still, the real spread of artistic activity came at the end of World War II and the victory over Fascism, when, besides frequent exhibitions, new institutes were established to gather the artists and to organize art life. Various groups of non-professional creators were founded in this preriod, a number of monuments and sculptures were placed on public squares and in some buildings. This activity has been going on even after the discussed period, i. e. after 1973. A very important chapter of the book is the one dealing with the biographies of artists who were born in Subotica or lived and created here at a certain period of their life.

346 NÉVMUTATÓ

Aba Novák Vilmos 208 Almásy Teleki Éva 207,208 Acimovic, Miodrag 173 AlpárIgnác 306 Acsádi Ilona 184,186,187,188 Altenbuchner-Greiner szobafestők 27 Aczél György 99, 100, 102, 117, 182, 184, Ambrozic, Katarina 325 307,320 Andrasec, Dionezije 14 Aczél Henrik 39, 80, 86, 99, 100, 102, 107, András Ernő 112 108,111,113,114,115,116,118,119,122, Andrássy Gyula 107 123, 307,320 Andrejevic-Kun, Dorde 245,262,321 Adamovic, Dusán 156 Angeli Radovani, Kosta 249,251 Adamovic-Dunderski, Vance 184 Angelo Jank 184,312 Adanja, Katarina 330 Angyal Endre 16 Ady Endre 181,314 Antal Sándor 122 Ahmetov, G. J. 177 Antunovic püspök 199,223,232 Aksentijevic 157 Antunovic, áimun 16, 50 Aleksic, Drágán 162 Antunovich Simon 1. Antunovic Simun Aleksic, Nikola 184,186,187,230,259,301 Antunovits család 50 Aleksic, Stevan 257 Antunovits tanácsnok 64,70 Almási Gábor 192, 194, 198, 206, 218, 219, Apáti-Abrakovics Béla 179 220,221,222,225,226,228,232,233,234, Apponyi Albert 108 235,242,243,246,247,251,254,257,258, Aradski, Uros 23,300 260,273,284,288,289,290,291,292,293, Aralica, Stojan 245 313,324, 344 Arany János 214 Almási Gyula 259 Arató Endre 162 Almási Rudics Antal 50 Arsic, Milán 327,328 Almási Rudics Dániel 50 Arsic-Basara, Svetomir 253 Almási Rudics Iván 50 Asic, Zvezdana 269 Almási Rudics József 50 Asztalos Pál 163,164,318 Almási Rudics Károly 50 Auclair, Marcelle 24 Almási Rudics Máté 50 Auer, Ivó 179 Almási Rudics Móric 50 Augustincic, Antun 204 Almási Rudics család 50 Avramovic, Dimitrije 184,187

347 Azbe, Anton 97, 99, 309, 310 Baranyi Károly 125, 162,163, 165,184,187, 192,198,203,209,210,234,269,292,317. Ács Jenő 106 318 Ács József 106, 205, 206, 207, 231, 235, 238, Baranyi házaspár 195, 198, 267, 292, 316 243,244,245,247, 249,252,253,254,255, Baranyiné Markov Zlata 184,192,269, 292, 260,261,262,268, 272,281,282,283,295, 316,317,318, 336 296,299,330,336 Bardócz Árpád 202, 203, 322 Ács Mariska 112 Baross Gábor 307 Barta Sándor 162 Babic, Ljubo 326, 329 Baruh, Bora 242 Babic, Milos 161, 200, 201, 202, 238, 239, Basch Edit 282 322, 323 Basch István 313 Babic, Sava 270 Basié, Jelena 254 Bach, Johann Sebastian 293 Baum, Peter 260 Baéié, Antun 159, 160, 176, 183, 184, 187, Bazak József 176 188,199, 225,313 Bálint Árpád 119 Bacic, Ilona 258, 331 Bálint Zoltán 152 Bacic, Pavao 313 Bánsághy Vince 112,114,115 Bacsics Antal 1. Bacic Antun Bányai István 184 BaditzOttó 117 Bednyagin, Vladimír 180, 188,198 Bagó István 213 Behring, Emil Adolph von 288 Bagóczki Erzsébet 301 Bekvényi Lajos 64 Bajié, Milos 242, 245, 249, 252, 264, 296, Belié, Radoje 163,165,175, 318 297 Beljanski, Doko 188 Bajsai Vojnich Tivadarné 71 Belobrk, Moméilo 284 Bajsai Vojnits Máté 39 BemGy. 188 Bakié, Milivoj 244 Bencze Ferenc 77,117, 306 Bakovié, Stjepan 183 Benczúr Gyula 70, 79, 113, 116,124, 303 Balazevié, Iván 271, 276, 339 Benes József 242, 244, 245, 255, 256, 258, Balázs G. Árpád 33,120,159, 160,162,163, 260,262, 265, 271, 339 164,165,169,170,171,173,174,175,178, Beődy-Balog Gábor 117 179,181,183,184,185,187,188,194,195, Berakovié, Drágán 181, 321 196,197,200,203,204,205,207,209,210, Berecz Ferenc 32, 33 216,217,239,240,241,243,245,246,254, Berényi József 45 256,258,259,262,268,271,272,314,315, Berkes Antal 124,125 323 Berzencey 119 Balázs Gizi 225 Besarabié, Milán 238,331 Balla László 249 Beslié, Ana 232,235,236,251,253,256,267, Balla Mária 282 287, 288, 290, 292, 325 Balló Ede 93 Besnyő Béla 123 Balog Lina 180 Bezerédi főispán 107 Balogh Károly 112,128 Békeffy György 211, 213 Barabás Miklós 66,129 Békeffy Gyula 117 BaranyiAnna 313 Békeffy Gyuláné 121

348 Béli Vörös Ernő 119 Bošan, Nada 329 Bér Dezső 98 Bosch, (van Aeken) Hieronymus 269, 282, Biancini, Vincenzo 32 283, 342 Bibó-Bige György 7, 12 Boschán György 205, 206, 207, 218, 219, Bicskei Péter 178,184,187, 234 231,232,236,242,244,252,260,273,329 Bihalji-Merin, Oto 322 Bijelic, Jovan 167, 228, 271, 329 Bosznai Andor 122 Bijelic, Sava 166 Bosznay István 120,124,128,167 Bikar, Milán 292 Božić, Bogdan 252 Bikicki, Jovan 242 Bozsich Mihály 53 Birkáss Gyuláné 104, 123 Bóka János 205, 206,209 Biró Mihály 117 Bólits József 80, 95, 97, 99,100,103 Bischitz Dávidné 77 Bradié, Kosta 269 Bissinger Ernő 210 Brankov, Borislav 245 Bisztray Gyula 209, 210 Brankov, Bora 255 Bíró Károly 93,95,97,99,107,111,112,116, Braque, Georges 259 117,123,126,128,129,151 Braun Henrik 65, 79,80,152,154 Bíró Miklós 261, 263, 280, 281,341 Brenner József 1. Csáth Géza Blagoevits István 54, 57 Brömse tanár 314 Blaha Lujza 303 Bruck Miksa 79, 93,94 Blaskovits Bátori Mihály 27, 37, 72, 87, 88, Budai Aladár 164, 202 90,94,114,131,304 Budanović Lajéo 27 Blesic, Pavle 255 BuditzOttó 93 Bobits igazgató 301 Búié, Jagoda 262 Bocaric, Anastazije 157,158,169,191 Bukovac, Vlaho 156 Bocskai István 311,316 Bukvić, Ana 340 Bodnarov, Stevan 293 Buljovčić, Petar 71, 72,103, 304, 305 Bodnár Imre 211 Burány Nándor 125,126 BodnárImréné 213 Burghard Rezső 128 Bogdán József 205 Burián László 276, 277, 278 Bogendorf gróf 58 Bogic Popovic 286 Cassou, Jean 322 Bogojevic, Ratomir 285 Cavacci 102 Bogojevic, Slobodan 243 Čelebonović, Aleksa 329 Bohoniczky Jenő 104 Čelebonović, Marko 329 Boldizsár István 328 Čelić, Stojan 249, 251, 258 Boljka, Janez 251, 253, 258 Češljar Ilić, Teodor 179,184 Bonardi, Dino 188,191 Cézanne, Paul 124, 309 Bordás Győző 327 Chagall, Marc 259 Bori Imre 315 Chopin, Fryderyk Franciszek 293 Boros György 242, 254, 258, 260, 263, 280, Čikoš-Sesija, Bela 156, 313 281, 335 Čikoš-Sesija, Julije 156,313 Borovszky Samu 303 Ćirić, Miloš 257 Borsik Károly 339 Cirill és Metód 287

349 Clausen János 26, 27, 72 Deák Ferenc 57 Conen Vilmos 178 Debreczeni József 185,196 Corot, Jean Baptiste Camille 222 Debussy, Claude Achille 293 Öortanovic, Pavle 184 Decleva altábornagy 211 Covic, Jelena 87, 96, 97, 99, 101, 102, 126, Defreszljev, Tamara 180 156,157,170,171,172,174,176,179,184, Dejanovic, Mihajlo 218, 219, 223, 225, 226, 199, 200,216,225,232,233,309, 310,311 227,228,231,232,233,235,236,237,238, Crnobori, Marija 325 239,240,242,243,246,247,249,250,254, Curilovic 26 255,256,258,260,262,265,268,270,276, Cvekan, Paskal 18 323,324,327, 344 Cvetko, Milos 271 Dekonszki 188 Cvijanov, Jela 279,343 Delja, Nebojsa 268 Czehe Gusztáv 243 Dembitz Lajos 110,111,112,115,123,129, Czencz János 167 151 Czorda Bódog 58, 65, 66, 99,100,102,149, Demeter Erzsébet 184, 187, 189, 196, 197, 307 199.224, 225,226, 228,323,324 Czuczy, Emil 214 Derkovits Gyula 125 Dessauer 117 Csapó László 192,198,342 Dettre János 165 Csapó Sándor 192, 206,207,209,325 Devic, Jovan 241, 242, 246, 248, 254, 258, Csatth ezredes 213 259,272, 295,296,298,335,344 Császka György 77 DékányAnna 310 Csáth Géza 96, 289,325 Déry Béla 93,107,117 Csávosy Sándor 203 Dévavári Zoltán 246, 275, 313, 316, 317, Cseh Károly 170, 175, 176, 177, 314, 315, 327 318, 321,322 Dévics Imre 246, 249 Csépe Imre 338 Dimic, Milica 264 Csibri Mátyás 57 Dimsic, Nikola 184 Csincsák Elemér 127, 164, 166, 168, 169, Diószeghy Tibor 321 170,171,172,178,179,183,184,186,187, Diószegi Sándor 209 188,189,195,196,199,200,209,210,216, Dobrovic, Nikola 285 264, 316,317,323,324 Dobrovic, Petar 161,188,195,197,199,204, Csók István 120,123,180, 208 219.224, 321,322,323,326,327, 328 Csóvits Ilona 1. Covic Jelena Doktor Sándor 165 Csuka Zoltán 162,173,314 Doktorov, Vaszilije 185 Dolinar, Lojze 325 D.Békeffy 104 Dománszky Jenő 182, 185, 187, 188, 189, Damjanov, Jadranka 247 194,199, 204, 205, 318 Daumier, Honoré 258 Dordevic, Dragoslav 170 Davidov, Dinko 21 Dóczi 124 De Negri Endre 226 Dörfner József 17 De Negri Ferenc 284 Drágulj, Emir 252 De Negri Károly 291 Dudás Antal 334,335 Deák Elemér 164 Dudits Andor 117,120

350 Dulić, Baltazar 284 Farkas Béla 116, 117, 121, 125, 157, 162, Dulić, Cilika 279, 343 163, 166, 172, 175, 176, 177, 178, 179, Duranci, Bela 143, 230, 231, 244, 245, 247, 184, 187, 188, 192, 195, 198, 199, 200, 248,249,250,254,255,257,258,259,260, 203, 205, 209, 216, 234, 246, 264, 290, 262,263,265,268,269,291,307,309,313, 315,316,317 315,316,318,321,324,325,328,329,330, Farsang József 225,276 331, 332, 333, 334,335,336, 337, 338 Fáy Sándor 115 Đurić, Milenko 190, 344 Fehérvári Gizella 278 Đurković, Pavle 47,184,186, 230 FeiksJenő 98 DutkaÁkos 122 Fejér Sándor 112,114 Dvoíák, Antonín 293 Fekete Dénes 126 Dvorácskó László 282,343 Fekete Edit 260 Džavić, Martin 37, 39, 167, 171, 174, 176, Fekete János 260 178,179,181,182,184,186,190,199,216, Fekete Miklós 112,113 319, 320 Fenyves Ferenc 112 Dzsavics Márton 1. Džavić Martin Ferenc József 127,129,308 Ferenczy József 124 Eberhardt Mihály 72,113,131,307 Ferenczy Károly 93,123,124, 210,314 Ečkičević, Vasa 180 Ferenczy Valér 123 Edelscheim Gyula 107 Femagyi Ferenc 302 Edvi Illés Aladár 93,117,164 Feszty Árpád 75,76,114,116,120,122,124 Eisenhut Ferenc 91,98,179,184,186,187,234 Fényes Adolf 98, 208,329 Eisle, Anton 48 Fischer József 314 EmánuelBéla 319 Fischer Marcell 163,167 Ernőd Tamás 122 Flamm József 183,204, 326 Engelberger, Dušan 263, 280 Fle.. Péter 19 Engelbrecht István 281 Fleischer és Ivié 47 Erdei Sándor 192, 194, 205, 206, 207, 209, Fodor József 288 210, 216, 217,224,260,328,329 Forgó Mihály 127 Erlich, Paul 288 Forrai Zoltán 204 Ermolova, Natalija 180 Franck Lajosné 50 Ernst Lajos 93,107 Franczer István 313, 316, 327 Evetovié, Ante Miroljub 199,214 Frankéi Ernő 123,124 Evetovié, Lajéo 254, 258,279 Franki István 151 Evetovié, Ljubomir 214 Frecskay Endre 119 Evetovié, Matija 186 Freudenberg Márk 76,307 Exter, Alexandra 311 Friedmann 70 Éber László 318 Frigyes főherceg 117 Fujiéin István 282 Fabijan Literat 174,192 Fűtőimre 278 Falus Elek 123 Fantomi, Enrico 128 Gaál Ferenc 65, 104, 108, 109, 110, 293, Faragó Endre 224, 225, 226, 228, 240, 241, 308 243,244,258,260,261,262,263,271,333 Gaál László 69,129

351 Gabric, Vera Pocuca 340 György Mátyás 165 Gajdos Tibor 194, 205, 206, 284, 313, 325, György Mór 104 327, 330, 338 Győri Dénes 288 Galíi, Stipan 276 Gyurcsi Lajos 276, 279, 281, 282, 342 Garay Béla 273 Gyurkovics Hunor 281 Gaszák József 28 Gauguin, Paul 124,309 Haas, Johannes 311 Gál László 328 Hadzsy János 109 Gálffy György 104 Hahn, Peter 309 Gellér József 140,141 Hajós Béla 161 Gellért Imre 127 Hakman, Kosta 328 Geréb Klára 162, 166, 167, 171, 174, 175, Halm József 153 176,187, 188, 210, 320, 321 Halm Lajos 153 Gireth Károly 73, 304 Halugin, Sava 290, 291, 292, 293,340 Glatter Ármin 116,117 HamvayÖdön 80 Glatter Gyula 112 Hangya András 189, 190, 191, 192, 193, Glatz Oszkár 93,180 194, 195, 196, 197, 199, 203, 205, 206, Glembay Károly 54, 300 207, 208, 209, 210, 211, 216, 217, 218, Glid Nándor 251, 263, 289, 290, 330 219, 220, 231, 232, 234, 235, 236, 242, Glisic, Desa 245, 261 244, 256, 260, 293, 295, 323, 326, 327, Glück Károly 93 328, 331,332, 341,344 Gogh, Vincent van 124, 237, 309 Haraszti Gyula 90 Gohl Ödön 7,113 Haraszti Sándor 90, 170,311 Gombos Lajos 148,149 Harminc M. Mihály 21 Gottesmann Imre 282 Harsányi Lajos 103 Gottesmann Tibor 1. Gajdos Tibor Harsányi Pál 64 Goya, Francisco de 178 Hartmann Raffaelné 179 Gömbös Gyula 212 Havas Emil 156 Gönci Sára 251 Havas Károly 112,197,199 Graovac, Nikola 238, 244 Haverda Mátyás 77,105 Gricjuk, Nikolaj 263 Haydn, Franz Joseph 293 Grozdanovic, Milán 328 Heck Paula 243 Grundböck 138 Hegedusic, Krsto 204, 256 Grzsavin 188 Hegedűs László 93 Guelmino Valéria 255 Held Frigyes 23 Gulácsy Lajos 117 Heller Móric 46 Gulyás Gizella 47 Hellmer, Hermann 305 Günther József 288 Herceg János 201 Gvozdenovic, Milos 242 Hermán Lipót 94,123,169 Hoepfer mérnök 29 Gyelmis Lukács 184,187,188,191,200,201, Hofbauer Antal 41 203, 204, 209,210, 262, 268,319 Hoffmann Mihály 153 Gyelmis Miklós 29,51 Hoffmann, Edmund von 305 Gyóni Géza 123,124,125, 215 Hofhauser Antal 29,31

352 Hollós Károly 112 Jancic, Olga 251, 288 Hollósy Simon 103,124, 184,268, 309,310, Jandric, Iván 251, 275, 267, 279, 298, 334, 312 344 Horthy Miklós 208 Jandrijevic, Nikola 27 Horvacki, Marko 166, 176, 184, 188, 198, Jankovich Aurél 70, 73 199,311 Jantyik Mátyás 75, 76, 93,119 Horvat-Jaki, Joza 263 Jámbor Lajos 152 Horváth Elemér 124,128 Jámbor Pál 65, 77, 90,104,105 Horváth Tivadar 259 Jenner, Edward 288 Hódi Géza 120,161,162,163,164,165,175, Jenovac, Stevan 218,219,221,231,232,233, 310 324, 344 Hódi János 310 Jevric, Olga 252 Hódi Tamás 120,311 Job, Ignjat 245, 257 Hölzl Róbert 168,169 Jocic, Vida 253 Hős Imre 182,183 Joka, Stojan 222 Hriszuganov 188 Josic, Mladen 187,188, 219 Hruskovac, Tomislav 257 Josipovic, Vera 256 Huber József 18,19 Jovancic, Miroslav 340 Husvéth Lajos 187, 203, 231, 269, 271 Jovanovic, Dordc 184, 230 Jovanovic, Jclcna 245 Ikotics Sándor 78,88 Jovanovic, Milán Batu 288 Ilic, Boza 242 Jovanovic, Paja 19, 21, 22, 262 Inotai család 310 Jovic, Dordc 331 Ipacs József 250 Jókai Róza 116 Ipic, Sava 184 Józsa Károly 117 Istók János 87,93,116 József nádor 17, 49, 53 Istváncsevits György 66, 67 Juhász Árpád 116,184,186 Ivandekic, Marija 279 Jurisic, Mira 244 Ivanjicki, Ólja 259,269 JuszkóBéla 114 Ivanov, P. Sava 173 Ivanyos Sándor 221,225,231, 232, 233,240, Kacziány Ödön 93, 94, 98,116,117 242, 329 Kalajic, Dragos 259 Iványi Grünwald Béla 123, 124, 164, 167, Kallós Ede 121 208,312,315 Kalmár Ferenc 225, 226, 228, 238, 240, 241, Iványi István 7,46,49,52,56,59,65,70,130, 242,243,246,254,258,260,265,263,267, 300, 301 275, 291, 331, 332, 336, 344 Ivic, Aleksa 173, 202,203, 204 Kalmár Imre 93 Kalmár Magdolna 228, 238, 240, 255, 260, Jadlicska János 136 263, 266, 267, 269,290, 297, 336, 344 Jakab Dezső 93,118,144,151,147,152,154 Kalmár Magdolna-Médi 340 Jakab Miklós 278 Kalmár házaspár 273 Jakobcsics Gyula 75 Kamotsay István 342 Jakobey Károly 28, 36, 38, 39, 57, 58, 114, Kantoci, Kscnija 261 184,187 Kapás Sándor 117

353 Kapl'feler, Hans 35 Klein Géza 104 Kara Mihály 110,178,179,190 Klein Mátyás 143 Karadzic, Vük Stefanovic 292 Kljajić, Jovan 184 Karanovic, Bosko 250,337 Kmetty János 208 Kardos Gyula 93 Kmetty Mátyás 51 Karlavaris, Bogomil 239, 241, 244, 245, 247, Knežević, Milivoj 183,185 265,270, 275 Knopp Imre 93 Kasanin, Milán 302 Koch, Róbert 288 Kassák Lajos 162 Kočiš, Eugen 255 Katalin Rózsa 93 Kocsis György 98 Katona Gyöngyi 93 Koczka Géza 32,135 Katona János 343 KohMór 115 Katona Nándor 167 Kohán György 259 Kauffmann Ferenc 23 Kohn Ábrahám 57 Kauzlaric, Zlatko 237 Kőin Mihály 19 Kavtanovics 188 Kokoschka, Oskar 281 Kavuric-Kurtovic, Nives 264 Kolarić, Milorad 21 Kazinczy Ferenc 73,305 Kolonits Terézia 301 Kákonyi család 310 Kolozsi Tibor 289 Kálmán Péter 317 Komáromi-Kacz Endre 164,167 Károly Ernő 167 Komor Marcell 93, 118, 121, 144, 147, 151, Károlyi Árpád 129 152,154 Kárpáthy N. István 77,78 Kondor Béla 172,256 Keller Albert 109, 110, 127, 129, 131, 154, Konjović, Milán 184,201,229,230,235,240, 308 242,243,244,249,252,256,257,265,281, Kemény Gábor 65 323,332,335 Kerac, Milán 233,247, 269 Konstantinović, Jelisaveta 22 Kerekes Sándor 258, 263, 280,281 Kopilović, Stipan 36, 38, 99, 100, 101, 108, Keresztes mérnök 29 109,157,159,163,165,176,184,187,230, Kern, Radoslav 223,231,232 262, 308,309 Kéthelyi Zoltán 119 Kopilovity István 1. Kopilović Stipan Kézdi-Kovács László 78, 79, 80, 88, 93, 94, Koroknyai Ottóné 93 112,114,117,122,123,124,127,128,180 Košić, Jelena 252 Király László 147 Kossuth Lajos 90, 95, 96, 106, 147, 304, Kirilov 180,188 307 Kis Julianna 252 Koszta József 93, 98,116, 259 Kis, Danilo 259, 290,342 Kosztolányi Árpád 105 Kisfaludi Stróbl Zsigmond 118,119,288 Kosztolányi Dezső 181,290,325 Kiss Kálmán 93,99 Kovačević, Drago 251 Kiss Károly 117,123 Kovačević, Ernest 281 Kitasato, Shibasaburo 288 Kovačević, Franjo 321 Kizur István 288,292 Kovács Ágost 76 Klee, Paul 341 Kovács Erzsébet 104 Klein Adolf 179 Kovács Leopold 44

354 Kovács Sztrikó Zoltán 192, 193, 194, 195, László Fiilöp 92,182,186 199, 223,272 László Gyula 11 Kovásznai Kováts István 95 Lázár Béla 126 Kölcsey Ferenc 17 Lechner, Ödön 131,144,147 Könyves Kálmán 113 Lehrer Henrik 104 Körmendi-Frim Jenő 123 Leicht Sebestyén 188 Kőszegi Brandl Gusztáv 309 Lelbach Gyuláné 117 Kraszovszki 180 Lemmermayer, Stefan 58 Kratina, Jaroslav 156 Lencz Géza 50,111,164,165 Kratohvil, Jovan 270 Lenkei Jenő 161, 162, 163, 164, 166, 167, Krekovics István 282 171,172,174,175,178, 318 Krizsozsovszki, Tatjana 163 Leovic család 131 Krković, Momčilo 244 Lezicsnikov, Alekszandr 165,188 Krleža, Miroslav 325 Légrádi testvérek 70 Krsmanović, Marko 249 Lénárd Róbert 128 Krstić, Đorđe 262 Létmányi István 316 Kubát József 223, 225, 226, 228, 259, 276, Lévai György 340 277, 278,341 Lévay Endre 192, 193, 194, 226, 238, 239, Kudlik Aranka 313 240,243, 246, 273,291 Kudlik Zoltán 276 Lévay Endre ifj. 140,141 Kujačić, Mirko 181,321 Lhote, André 186,197, 265,321,322 Kujunčić, Andrija 1. Kuluncsics Andor Licht Antal 288 Kujundžić, Andrija 1. Kuluncsics Andor Lifka Sándor 291,325 Kujundžić, Paja 180 Lifka Sándorné 182,183 Kujundžić, Radovan 327 Ligeti Sándor 32,37,194 Kujundžić, Željko 218 Linek Lajos 112 Kuluncsics Andor 128, 158, 172, 181, 182, Linhard Vilmos 80, 88, 94, 304 184,185,187,199,225,226,257,279,318, Lisic, Lana 340 319 Lisinski, Vatroslav 293 Kuluncsics Gergely 128 Liszt Ferenc 293 Kumar, Stane 255 Litkei Antal 119 Kunecz Albert 94,182 Liuba Kornél 111, 113, 115, 122, 127, 128, Kurbel József 153 156,307,311 Kušanić 261 Livius, Titus 303 Kúti Gyuláné 327 Logo, Oto 288, 290,291,339 Loncaric, Iván 16 Lalié, Vojisava 144 Loósz István 105 LangSzepi 46 Lotz Károly 57, 91,302, 303 Latinovits Pál 100,102 Lovas Lajos 91, 92 Ládi István 250 Löbl Árpád 1. Láng Árpád LánczyLeó 307 Löschinger Béla 91, 95,122, 306,307,311 Láng Árpád 162 LőwyMór 153 Lányi Ernő 293 Ludvig László 276,278,279,341 Lányi Géza Viktor 152 Lukac, Nikola 343

355 Lukácsy István 88, 92,93 Margitay Tihamér 122 Lukácsy Lajos 93 Marjanović, Tomislav 276 Lukesch, Joannes 22 Markov Zlata 1. Baranyiné Markov Zlata Lukinski, Konstantin 333 Markovits Sándor 71 Lukovié, Aleksandar 242,244,249,258,265, Markó Ernő 116,117,128 266 Maródié, Aksentije 6, 23, 49, 55, 58, 59, 60, Lungulov, Radivoj 201 61, 62, 67, 103, 179, 184, 186, 230, 231, Lux János 54 290,293,301,345,346 Lyka Károly 55,120, 211, 301 Marodics Akszent 1. Maródié Aksentije Maróti Major Jenő 311 Mackovié, Angéla 174, 176, 179, 184, 187, Martinovich család 50 199,216,311 Mašić, Nikola 302 Magidei tanár 313 Matijević, Jelisaveta 313 Magyar János 263,273, 277, 280,281 Matkovié, Gustav 221, 222, 223, 224, 225, Magyar László 307 226, 228, 236, 271, 283, 293, 294, 295, Magyar Mannheimer Gustav 164 329 Magyar Zoltán 282,342 Matkovié, Slavko 282,283 Magyari Domokos 157, 181, 187, 189, 208, Matulčić, Đuro 17 210, 326 Maurits Ferenc 260,265 Majkovszki 188 MayerOttmár 192,206 Maken, René 5 Mácskovics Angéla 122 Makes, Branislav 251 Mácskovics Titusz 29, 70, 122, 132, 134, Malagurski, Albe 28,158,191 138 Malagurski, Mara 170 Márk Lajos 98 Malaskovszky László 65, 66 Mechle Hedvig 98 Malekovic, Vladimír 280 Medic, Dane 281 Malknecht 32 Mednyánszky László 122,123,124 Malusev Sándor 113, 305, 308 Melozzo da Forli 35 Malusev, Cvetko 247 Mengelo Dinéié, Fran 184,207 Mamrev 90 Mesterházy Kálmán 67, 68, 69, 73, 79, 93, Mamuzic, Ago 79, 84 103, 302,303,345,346 Mamuzic, Lazar 70, 78, 79, 80,127 Meštrović, Ivan 156,172,194,199,204,214, Mamuzic, Matija 73, 87, 91, 305,307 289,284, 290 Mamuzsics Félix 93,104 Mérth Katalin 276, 277, 278,343 Mamuzsics Magda 184, 186, 187, 196, 197, Mészáros István 342 199, 207, 323 Mészáros Katarina 334 Mandic, Mijo 165,173,174 Micié, Ljubomir 162 Mandic, Zdravko 270 Mihalovics Miklós 164 Manojlovic, Aleksandar 22 Mihelié, France 258 Manojlovic, Cvetko 293 Mihičić, Andro Vid 327 Manojlovic, Sanko 134 Mijaéevié, Milan 226, 228, 236, 329 Manojlovics János 57, 301 Mikes Flór is 165 Manojlovics házaspár 302 Milankovié, Cilika 343 Marastoni Jakab 56, 57,300,305 Milanković, Ivan 284

356 Milekic, Jovan 157, 179, 183, 184, 186,187, Muszorgszkij, Mogyeszt Petrovics 293 188,189^191,-196,203,229,230,310,311, Mutic, Nikola 282 316, 319, 323 Müller Béla 178,186 Milic, Ivó 183 Müller Melánia 94 Milicevic, Bosa 291, 293 Milicic, Grozdana 276,281, 282,342 Nabukodonozor 20 Milkic-Kosuta, Branislava 252 Nachod Zsigmond 73 Milkó Izidor 65, 76, 94,100,115,123,165 Nagy Ernő 112 Milodanovic, Ana 279 Nagy Ferenc 235,327 Milodanovic, Dula 279, 343 Nagy István 180,231,260 Milodanovic, Teza 279, 280 Nagy Lázár 98 Milosevic, Sima 288 Nagy Pásztor János 278 Milovanov, Vlada 173 Nagysándor 154,206,207 Milunovic, Milo 166 Nagy, Nada 270 Minisan, Kornél 186 Nagyapáti Kukac Péter 184, 234, 317, 332 Mirnic, Iván 282 Nagygyörgyi Zoltán 273 Mischfeld, Ludvig 288 Naschitz Béla 122,131,154, 308 Mise, Jerolim 204,329 Nauen, Paul 310 Mitic, Spiridon 272 Naumovic, Jovan 183 Mitrovic, Blagoje 160 Nazor, Vladimír 134,290, 292,335 Mitrovic, Milun 160, 253 Nádler Róbert 93,116,167 Mojak Aranka 255,256,260, 267 Náray Aurél 115,119,125 Mojak, Petar 242,245,261 Nemes Fekete Edit 267, 338 Mojszejev, Borisz 180 Nemes Katalin 276,277, 278,343 Molcer Károly 34, 35 Nemes Marcell 121 Molcer Mátyás 32 Nemszadzsijev, Vladimír 180,188, 276,342 Molnár Árpád 80 Nenad, Jovan 41, 150, 173, 175, 177, 179, Molnár János 57 214,215,322 Molnár M. István 313 Neogrády, Antal 122,124,128 Molnár Mária 276 Nesic, Lazar 288, 292 Molnár Megyeri Pál 327 NeutraMór 136 Molnár Viktor 111 Németh Bertalan 112 Moore, Henry 325 Németh István 259 Morelli Gusztáv 100,309 Nick Ernő 223, 224, 276, 277,278, 342 Moretti, Jakov Iván 306 Nikolajevic, Müivoj 238, 240, 245, 329, 258, Morzsányi József 102 297,323 Mukits János 57, 58,79 Nikolic, Dobrivoje 156, 243 Mukits Simon 57, 58,69,90,106 Nikolic, Slobodan 276,342 Munch, Edvard 281,341 Nikolic, Vladimír 156,187,188 Műnk Artúr 97, 98,190,195,313,315 Nonin, Dusán 19, 27 Munkácsy Mihály 73, 79, 93, 98, 115, 119, Novák András 271 305 Novohatnaja 188 Murina, Petru 271 Murtic, Edo 249 Nyilasy Sándor 98,120,123

357 Oberto, Anastasio 52,53 Pállya Celesztin 122 Oblath, Leo 58,70 Pártos, Gyula 131 Obradović, Dositej 17 Pásztor János 121,123 Oláh Ferenc 103 Pásztori Endre 115,123,124,126 Oláh Sándor 5,103,117,118,119,120,121, Pečenac, Vlatko 156 123,124,125,156,157,160,162,163,166, Pechán József 184, 234,268, 315, 317 167,174,175,178,182,183,184,186,187, Pecić, Đura 184 188,190,191,192,196,197,199,200,201, Pecz Sámuel 152 203,204,205,207,208,209,210,216,217, Pentelei Molnár János 119,167 220,221,223,225,226,231,232,233,235, Pereié, Vinko 309 239,242,246,253,254,260,261,290,293, Perczel Margit 127,168, 317 312, 313,317, 323,324,332, 335,344 Periskić, S. 292 Olgyai Viktor 98,116,128 Perlaky Kálmán 66 Olgyay Ferenc 164, 319 Perimutter Izsák 180 Olt Zoltán 119 Perlrott-Csaba Vilmos 123 Oprešnik, Ankica 233, 253, 269 Pertich Mihály 66 Orbán József 214 Pertics Antónia 40 Orčić, Nesto 32,339 Pertits József 65 Otašević, Dušan 259 Pesky József 17,29, 55 Ott Zoltán 112 Petőfi Sándor 150,223,293 Petrik Pál 218, 219, 220, 221, 223, 225, 226, Ódry József 51 227,228,235,237,240,242,243,244,247, 252,254,255,258,260,262,266,268,273, Paganini, Niccolo 293 275,328,344 Pajčić, Živka 245 Petrik Tibor 263, 268,280,281 Palié, Milenko 311 Petrov, Mihajlo 185 Pallavicini, Marija 166,167 Petrović, Boško 238, 253,333 Pallavicini, Petar 173, 174, 209, 214, 215, Petrović, Milun 271 229 Petrović, Nadežda 255,256 Pankotai Farkas Béla 162, 317 Petrović, Roman 157 Papp Sándor 119 Petrović, Veljko 201, 302 Papp, Petar 156 Petrović, Zora 248, 335 Pasteur, Louis 288 Petrović, Zoran 244,251, 252, 269 Pataki László 112,243 Petrovics Elek 128 Patócs Antal 276 Pettenkofer, Max Josef von 288 Patsa Ferenc 57,301 Picasso, Pablo 235,259 Pauly, Erik 114 Pijade, Moša 241,252 Pausics János 88 Pilić, Petar 59, 230,301 Pavle főherceg 174,177 Piloszárevich család 50 Pavlicsek Leóné 122 Pintarić, Josip 262 Pavlovié, Feri 261 Pintér József 267 Pavlovié, Marija 182 Piperski, Vladeta 321 Páldy Zoltán 112 Platz Bonifác 91,307 Pállik Béla 75 Podmaniczky Endre 107,126

358 Polgár Miklós 107 Radonić, Novak 184 Polgár Róza Aranka 310 Radonjić, Milan 245 Poljaković, Ivan 140 Radović, Ivan 188, 255 Poljaković, Mladen 327 Radó Sándor 128 Poljaković, Nina 273 Rafajlović, Žarko 276, 279, 281, 282, 341 Pollák Móric 53 Raffaello 182 Polyákovics Alajos 54, 64 Rahl, Karl 66 Pongrácz Claire 303 Raichle Ferenc 96, 98, 108, 139, 140, 143, Pongrácz János 14 144,152 Popić, Ivo 255, 328, 332, 334, 335, 337 Rajić, Blaško 32,158, 290 Popits János 71 Rajković, Sava 158,173,174,175, 176,177, Popovié, Daka 192 178,186,187,196,197,202, 321, 322,323 Popović, Dimitrije 19 Rameau, Jean Philippe 293 Popovié, Georgije 19,23 Ramszauer Lajos 156 Popović, Jovan 21,219 Rasztik István 49, 54, 57, 300, 301 Porto és Fiks cég 22 Rasztik Pál 57, 301 Powell, T. G. E. 8 Rákóczi Ferenc 73, 107, 304, 305 Poznovija, Milán 263,264,274, 272, 337 Ráth György 75 Poznovija, Razija Vila 262, 264, 269, 272, Regényi Lajosné 117,121 274, 337 ReinfussEde 115 Pozsár Boldizsár 54 Reinitz Oszkár 96,101,131, 308 Pólya Tibor 123 Reiszner Lajos 104,105 Predić, Uroš 19,176, 262 Rekecki Otília 281,342 Preradović, Petar 184 Reljić, Radomir 259 Presz József 67 Rembrandt, Harmens van Rijn 240 Prielle Kornélia 90, 306 Renak, Salomon 321 Prohorjev, Szergej 180 Reni, Guido 136 Prokesch Ilonka 141 Reszler Ilona 192,194, 205, 206 Prokorov 188 Reznikov, Vasilije 207 Protić, Marko 21,23,158,159,164,173 Réti István 124,314,319 Protić, Miodrag B. 238,249, 332 Révész Imre 167 Psota Irén 259 Ribar, Jurica 242 Pukkel Pál 153 Ring Jenő 112 Pukkel Sándor 40 Rippl-Rónai József 98,117 Purgly Sándor 116,152 Rogić, Kata 279 Pusztai Béla 90 Romek Árpád 128,164,167 Romich Gerő 114 Quasimodo 1. Braun Henrik Rosandić, Toma 232, 236, 253, 287, 325 Róka László 8 Radašić, Petar 137,138 Róna József 79 Radić, Jovan 23,300 Róth Miksa 153 Radojević, Radmila 247, 248, 257, 258, 260, Rózsa Miklós 91, 92 261,262, 333 Römmer professzor 160 Radojević, Svetozar 250 Rubens, Pieter Pauwel 32,100, 309

359 Rubovics Márk 93, 94,116 Schubert, Franz 293 Rudies Antal 50 Schulek János 152 Rudies Antalné Antunovich Borbála 50 Schulhoff Hermán 73 Rudies János 50 Schulhoff József 1. Sulhóf József Rudies József 50 Schullmann Imre 8 Rudies Józsefné 48 Scultéty János 28, 53, 54,128,132 Rudies Laura 50, 111 Šebeković, Tomislav 237,243,249,258,260, Rudies család 50, 51, 73, 111, 164, 230 265, 272,339 Rudnay Gyula 188,319 Seffer 157 Rumjancsev, Alekszandr 180 Šegec, Karlo 342 Ruskin, John 113 Sekulić, Ante 18 Ruzic, Branko 250 Selepi Károly 64 Semmelweis Ignác Fülöp 288 Sabic, Stipan 279, 333 Sennyei-Oláh István 127 Sablic Rudolf 236 Siladi Gábor 1. Szilágyi Gábor Sadi, Branka 332 Simié Milovanovié, Zorica 19 Sadi, Petar 340 Simié, Pavle 184 Samu Katalin 260 Simonovié, Svetozar 269 Sandic, Mira 260,267, 288 Šimunović, Franjo 261 Sandic, Sava 251 Singer Adolf 288 Sarcevic, Ambrozije 289,290 Sinkovics Erzsébet 335 Sarcevic, Grozdana 331 Sinkovics tanár 313 Sarcevic, Petar 73,279 SinkóBoriska 163 Sárié, Rozalija 279 Šipoš, Mirjana 242,257 Sarovic, Bratislav 255 Šipoš, Ruža 244 Sas Gyula 160,313 Siskovszki András 263, 280, 340 Savic, Milan 6 Škarpa, Jure 156 Savoyai Jenő 43, 44, 69, 345,346 Skenderović, Josip 340 Sáfrány Imre 219, 220, 221, 222, 223, 226, Skračić, Mile 256 234,235,236,237,238,239,240,241,242, Škrnjug, Ljuba 252 243,246,249,254,255,256,257,258,260, Smajić, Petar 262 263,266,268,269,270,272,289,331,332, Šojlev, Duško 262 344 Šokčić, Joso 223, 233, 290, 322 Schaffer Adolf 94 Sokić, Ljubica 328 Schleibner, Casper 24,26, 27 Soldatović, Jovan 238 Schmausz Endre 80, 92, 93, 98 Sólymos Ede 91,300 Schmidt József 47, 50, 51 Solymosi Lajos 65,71,72,94,119,304, 305 Schmied 1. Schmidt József Solymosi Márton 120 Schnier Barnabás Antal 66 Somogyi Ágoston 54, 64 Schoefft József Ágost 24, 25, 48, 55 Sorié, Petar 255 SchóberBéla 100 Sotirov, Slobodan 242 Schöffer Szebastián 188 Šotra, Milena 245 Schtetner Sebestyén 16,17,18 Spasić, Dragutin 285, 286, 287 Schtufflesser, Ferdinand 26, 30, 32 Spasić, Vladimir 255, 287

360 Spányi Béla 75 Szabó György 205, 206, 210, 218, 234, 235, Spiegel László 205 237, 238, 239, 240, 242,245, 260, 324 Spitzer Sándor 326 Szabó László 259 Srica, Maré 156 Szabó Sándorné 48 Stampar, Iván 288 Szajkó István 340 Stanickov, Radoslav 255 Szakács György 327 Stanisic testvérek 26, 297 Szalai László 214 Stankovic, Milic 269 Szalma László 282, 343 Stankovic, Radeta 325 Szarapka Tibor 340 Stanojevic, Grgur 203 Szarvas Gábor 325 Stele, Franc 249 Szauer Károly 21, 23, 71,131, 300, 305 Stern Erzsébet 190,191 Szántó Árpád 206, 325, 329 Stijovic, Risto 284 Szántó Gábor 169 Stipic, Karlo 172,175 Száríts János 290 Stipic, Lazar 179 Száríts József 29, 53 Stipic, Marga 279 Szász István 119,125 Stoisavljevic, Vladimír 263,280 Szedlonszki 188 Stojanovic, Sreten 166, 245,291, 325 Szegedi Emil 185,195, 203, 206 Stojanovic, Trajko 253 Szegő Ernő 194 Stojanovic-Sip, Dragoslav 243, 252, 255, Szekeres László 7,8 258, 296,297 Szenes Fülöp 93 Stojic, Vojin 252 Szenes Kálmán 310 Stoklonski, J. K. 82 Szenicski 188 Stöckert Károly 288 Szenteleky Kornél 181,193 Strassburger Izidor 147 Szentgyörgyi Sándor 119 Strossmayer, Josip Juraj 302 Szepesi Kuszka Jenő 125 Strozzo, Laura 266 Szerencsés Jónás 53, 54,301 Stróbl Alajos 82, 83, 87, 88, 101, 116, 118, Széchenyi István 57, 58 213 Székely Bertalan 57, 91, 302 Stróbl Zsófia 98 Szigethy József 70 Stulic, Vladimír 276 Szikora Péter 205 Subic, Ive 257 Szilassy Mórné 117,123 Subic, Janez 302 Szilágyi Gábor 225,226,228,231,240,242,243, Sucic család 50 244,246,248,252,254,255,258,260,261,262, Sucic, Jakov 16 265,267,268,271,272,274,330,331,344 Sulentic, Zlatko 34 Szilágyi László 192,194,198,201,205,206,218, Sulhóf József 203,223 222,223,224,226,243,276,281,282,324 Sumanovic, Sava 166,167,242, 265 Szinicski, K. 180 Suput, Bogdán 242 Szinyei Merse Pál 169 Szirmai Antal 27, 31, 32, 66, 69, 74, 93, 94, Szabados Gábor 156 95,96,97,107,108,116,117,303,304,307 Szabó Antal 105 SzokolayBéla 156 Szabó Erika 340 Szombathy Bálint 282,283 Szabó Ferenc 35, 36,198 Szontágh Tibor 119

361 Szöreghy tanácsnok 72 Tomek, Tomislav 276,343 Sztehlo Ottó 29 Tomerlin, Slavko 172 Szutrély Gyula 151 Tomljenovié, Kornelije 179 Szüle Péter 167,180 Tonković, Katarina Marijanski 340 Szűcs Imre 267 Tornyai János 98, 115, 116, 120, 121, 191, 192, 259 Tabakovié helyettes polgármester 129,163 Torok Sándor 251, 252, 260, 263, 265, 269, Tabakovié, Iván 219,229,257,328,333 272,273, 280,281, 336,344 Tantos János 123 Tóth József 194,234 Tardos-Krenner Viktor 316 Tóth Károly 221, 222, 223, 224, 226, 241, Tartaglia, Marin 166 275, 276, 281, 282,341 Tartalja V. Kelemen 312 Tóth Lajos 91,307 Tasnádi Nagy András 210 Tóth Magdolna 1. Kalmár Magdolna Tábori 190 Tóth Sándor 267 Teles András 91,300 Tölgyessy Artúr 93 Teles Ede 77,78,79,82,87,88,89,90,91,93, Török Bálint 14 94, 98, 101, 103, 105, 109, 111, 113, 120, Török István 243, 263, 280, 277,281, 342 125,140,184,186,211,212,300,305,306 Trajković, Božidar 277, 278 Teles Imre 212 Tripolsky Géza 257, 264,330 Telegdy László 303 Trumié, Stojan 242,244,248,255, 261, 265 Temesváry Erzsébet 47 Tumbaš, Ruža 343 Teodorovic, Arsa 23 Turinski, Živojin 259 Teodorovic, Durde 219, 321 Tury Gyula 129 Teodorovic, Ljuba 328 TusákJenő 276 Than Mór 57,62,64,65,66,186, 229 Türr István 91,306 Thorma János 314 Thury Gyula 93 Ugren, Dragomir 340 Tibor Ernő 122,123 Urbán Gábor 273,343 Tijesic, Petar 157,192 Tikvesa, Halil 251 Vadász Miklós 123 Tikvicki Hubay Pál 339 Vadász Pál 150 Tikvicki, Iván 219, 221, 222, 224, 225, 226, Vajda Zsigmond 93,98 228,237, 240,246,254,278, 341 Valdec, Rudolf 313 Tisza Kálmán 307 Valics Rudolf 167 Tiszák, Stefan 28 Varga Éva 278 Tiziano, Vecellio 182, 230,320 Varga Károly 106,152 Togyerás Diana 340 Varga Mátyás 41 Togyeráslrén 271,340 Varga Zoltán 275 Togyerás József 241,246,252,254,256,258, Vas Ervin 178 260,263,267, 270, 297, 298,333 Vasié, Branislav 269 Togyerás házaspár 255,274 Vasié, Pavle 19,300 Tolnai László 197,198,205,206 Vasiljević, Žarko 165 Tolnai Ottó 327,332 Vass Kálmán 157, 224, 226,228, 341 Tomanovic, Slobodan 282 Vastagh György 73,99

362 Vaszary János 319, 323 Vojnich Lőrincné 47 VáliBéláné 113 Vojnich Lukács 131 Váli Gyula 80, 100, 111, 114, 118, 123, 127, Vojnich Lukácsné Szemző Jozefa 48 141,143,151 Vojnich Máté 50,136, 304 Veres Ernő 112 Vojnich Mihály 17, 49,301 Veréb Ilona 198, 205, 206,209 Vojnich Oszkár 46, 229 Veric, Ana 262 Vojnich Salamon 50 Vermes Gabriella 310 Vojnich Tivadarné 308 Vermes Lajos 40, 69 Vojnich család 46,49,50,51,57,73,301,302 Vékony Lajos 252, 338 Vojnich főjegyző 88 Vészi József 93 Vojnics Gézáné 316 Vichra, Josip 156 Vojnits Aladár 211, 212, 213 Vidak, Milovan 269 Vojnits Tivadarné 32 Vidakovic Jovancic, Jasmina 340 Vozarevic, Lazar 249 Vidakovic, Lajco 242,243, 244, 245 Völgyi János 214 Vidakovic, Zeljko 173, 243, 244, 246 Vrlic, Subota 174 Vijorovic, Dragoslava 245 Vrsajkov, Izidor 249 Villon, Francos 289 Vujic, Radomir 186 Vinkler Imre 219, 220, 225, 226, 236, 237, Vujkov, Balint 293 238,239,241,242,243,246,254,262,263, Vukanovic, Béta 259 265, 331, 344 Vukos, Milán 250 Virnbal, Zvonko 156 Vukovic, Marko 219, 220, 221, 222, 223, Vizner József 68 224,225,226,228,237,240,243,246,254, Vlahovic, Veljko 293 258, 263, 279, 341 Vlajic, Bogdán 242 Vukovic, Matija 247, 255 Vlasics Gábor 44, 45 Vukovic, Matko 288,333 Vojnic H. Blasko 72,223,224,225,233,309, Vukovic, Sinisa 269 310,312,319,320,323 Vuksanovic, Milenko 334 Vojnic, Géza 321 Vuksanovic, Milic 340 Vojnic-Tunic igazgató 156 Vojnich Antal 48 Walch, Emmanuel 24,26 Vojnich Barnabás 47, 51 Wanyek Tivadar 205, 206, 245, 247, 252, Vojnich Ferenc 108,110 255,260,269 Vojnich György 48 Weil Erzsébet 288, 291, 292,342 Vojnich István 46, 49, 50,110 Weinhut Adolf 135 Vojnich Istvánná Lieszkovszky Klára 50 Weis 157 Vojnich József altárnokmester 49 Widder Félix 112 Vojnich József dr. 48 Wilheim Adolf 82 Vojnich József ifj. 48 Williams, Tennessee 243 Vojnich Julianna 48 Winkler László 264 Vojnich Károlyné Lénárd Borbála 49,301 Wurzinger, Carl 62 Vojnich Lázár 47 Vojnich Lőrinc 47 Zahariás Aladár 256,339 Vojnich Lőrinc Lenci 49 Zala György 79

363 Zauer, Alekszandr 180 Zomborcevic, Vinko 288 Zelenko, Karei 251, 255, 258, 297, 298 Zord Arnold 114 Zemplényi Tivadar 93, 103, 116, 117, 184, Zorkóczy Gyula 114,119 312 Zrínyi Miklós 51 Zerko, Stane 263, 280 Zsáki István 281 Zichy Jenő 303 Zsellér Imre 36 Zichy Mihály 91 Zsolnay Vilmos 154 Zivanovic, Noje-Radojica 321 Zubov, Alekszandr 180 Zivkovic, Miodrag 292 Zuzoric, Cvijeta 204, 322 Zivkovic, Petar 180,183 Zvekanovic, Matija 28 Zoltán Tibor 125 Zvckic, Sever 182

364 TARTALOM

ELŐSZÓ...... 5 I. AZ ARCHEOLÓGIÁI LELETEK MŰVÉSZETI ÉRTÉKEI ŐSKORI ÉS KÖZÉPKORI NYOMOK Újabb kőkorszak...... 9 Bronzkori le le te k ...... 10 Szarmatakor...... 10 Avarkor ...... 11 Középkor...... 12 II. AZ EGYHÁZI ÉPÍTÉSZET ÉS MŰVÉSZI ALKOTÁSAI A XVII. SZÁZADTÓL A XX. SZÁZADIG A Ferenc-rendi kolostor műkincsei...... 14 A sándori ikonosztáz...... 19 A szabadkai pravoszláv templom műkincsei...... 21 Az Avilai Szent Teréz-székesegyház m űértékei...... 23 A kálvária és a Mukié Malagurski-kápolna...... 28 A külvárosi templomok ...... 29 Szent György-templom...... 29 Szent Rókus-templom ...... 31 Szent kereszt-templom...... 32 Krisztus feltámadása-templom...... 34 A csantavéri Szent Antal-templom...... 34 A bajmoki katolikus tem plom ...... 36 Szakrális szobrok és emlékművek...... 39 III. A POLGÁRI MŰVÉSZET KORAI JEGYEI XVIII. SZÁZAD-XIX. SZÁZAD ELSŐ FELE Arcképfestés - Családi arcképcsarnokok...... 46 A Vojnich-hagyaték...... 46 A Rudics-hagyaték...... 50 Képzőművészeti tárgyú hatósági intézkedések a XIX. század első felében...... 51 Rajziskola Szabadkán...... 52 IV. A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELE A BACH-KORSZAK - A KIEGYEZÉS UTÁNI ÉVEK A városi hatóság mint megrendelő és mecénás...... 56 Maródié jelentkezése...... 58 A város újabb intézkedései és Than Mór k ép e ...... 62 Mesterházy Szabadkán...... 67 Új alkotók, új kísérletek...... 69 V. A XX. SZÁZAD KEZDETÉTŐL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ VÉGÉIG A fellendülés első j e l e i ...... 85 A Nemzeti Szalon Szabadkán...... 91 Szirmai Antal Kossuth-képe...... 94 Csóvits Ilona - A szegediek tá rla ta ...... 96 Aczél és Kopilovié feltűnése...... 99 Oláh Sándor pályafutásának k ezd ete...... 103 Síremlék- és szoborfelállítási mozgalmak Szabadkán...... 104 Gaál Ferenc síremléke - Nemzeti Szalon-tagság...... 108 Egy kiállítás bonyodalmai - Visszaesés...... 112 Tornyai Szabadkán - A Nemzeti Szalon második kiállítása ...... 115 A Solymosi-kiállítás - Oláh Sándor szereplése...... 119 Az utolsó két békeév ...... 120 Művészeti tevékenység az első világháború éveiben...... 125 VI. AZ ÉPÍTÉSZET KÉPZŐMŰVÉSZETI VONATKOZÁSAI AZ ELSŐ VILÁG­ HÁBORÚIG A Pesthez címzett szálló és szín h áz...... 132 A Takarékpénztár és Népbank palotája...... 132 AManojlovié-palota ...... 134 Weinhut Adolf háza...... 135 Vojnich Máté palotája ...... 136 Petar RadaSié özvegyének háza ...... 137 Atlaszok vállán...... 139 Az elveszett sgraffítók háza...... 141 Egy színes virágpalota...... 143 Romos é k k ő ...... 144 Banképület székely kapu val...... 147 A városi bérpalota...... 149 A városháza...... 151 VII. A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI KORSZAK ÉS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ÉVEI (1919-1944) Az újrakezdés év e i...... 155 Az átmeneti fellendülés é v e i...... 164 A nagy gazdasági válság é v e i...... 177 Az új nemzedék jelentkezése...... 189 A második világháború előtti visszaesés év ei...... 199 A második világháború é v e i ...... 208 VIII. A MÁSODIK JUGOSZLÁVIA KORSZAKA AII. világháború utáni helyzet...... 217 Az esti rajztanfolyam és a képzőművészeti alosztály...... 219 A Városi Múzeum képzőművészeti tevékenysége - A Bácskai Képtár újjászületése és megszűnése...... 228 A Városi Múzeum kiállításai...... 231 A Kiállítási Csarnok m űködése...... 235 A Képzőművészeti Találkozó megalakulása és tevékenysége...... 248 A Téli Szalon - A Városi Múzeum tárlatai...... 253 A STÍL elárusító galéria ...... 273 A groínjani művésztelep...... 273 IX. AMATŐR CSOPOTOK ALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE KÖZTÉRI SZOBROK ÉS ÉPÍTÉSZETI SZINTÉZISEK A Munkásegyetem képzőművészeti klubja...... 275 A szabadkai tanyavilág naiv művészei...... 278 A Csurgó képzőművészeti csoport...... 280 A szabadkai expresszionisták...... 281 A Bosch+Bosch csoport működése...... 282 Emlékművek és köztéri szobrok az új Jugoszláviában...... 284 Képzőművészeti szintézisek Szabadka újabb építészetében ...... 293 X. A SZABADKÁN SZÜLETETT ÉS A VÁROSBAN LETELEPEDETT KÉPZŐMŰVÉSZEK RÖVID ÉLETRAJZA...... 300 NEVES KÉPZŐMŰVÉSZEK, AKIK SZABADKÁN SZÜLETTEK VAGY ITT TÖLTÖTTÉK DIÁKÉVEIKET, DE TEVÉKENYSÉGÜKET MÁS KÖRNYEZETBEN FEJTETTÉK KI . 339 ÚJABB KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZEK SZABADKÁN...... 340 SZABADKA ÉRDEMES NEM HIVATÁSOS ÉS AMATŐR KÉPZŐMŰVÉSZEI...... 341 A SZERZŐ UTÓSZAVA...... 344 REZIME Likovna umetnost Subotice - Istorijski pregled...... 345 SUMMARY Árts in Subotica - Historical R ev iew ...... 346 NÉVMUTATÓ...... 349 CIP - A Matica srpska Könyvtára, Újvidék 73/76(497.113 Subotica)(091) GAJDOS, Tibor Szabadka képzőművészete : történeti áttekintés a kezdetektől 1973-ig / Gajdos Tibor. - Szabadka : Szabadegyetem, 1995 (Tóthfalu : Logos). - 364 p., 321.: ill.; 27 cm. - (Életjel Könyvek; 58.) Példányszám 500. - Névmutató. - Rezime. - Summary. ISBN 86-82147-09-2 a) Likovna umetnost - Istorija - Subotica 94171399

A szabadkai Szabadegyetem kiadása Felelős kiadó: Blazo Perovic igazgató Recenzensek: Baranyi Anna, Béla Duránci és Szekeres László Építészeti tanácsadó: Dr.Gellér József Szerkesztő: Dér Zoltán Fotók és reprodukciók: Fejes György, Augustin Juriga, Megyeri Pál, Németh Nimród, Palkó Sándor és Sztojkó István Fedélterv: Gottesmann Tibor Névmutató és számítógépes megmunkálás: Farkas Attila Megjelent 500 példányban 23+2 (A/4) ív terjedelemben Készült a tóthfalui Logos Grafikai Műhelyben

Tervem megvalósításakor nem vettem figye­ Az íróemberek merészsége, hogy művészettel lembe azt a kérdést, hogy könyvem mennyiben foglalkozzanak, hogy művek, valamint művészeti lesz tudományos mű. Munkámat, mint a szülővá­ ügyek megvilágítására és elemzésére vállalkozza­ rosát megbecsülő, a képzőművészetet tisztelő és nak, egyébként sem új jelenség. Erre utalnak dr. ezen a téren nem csekély tapasztalatokkal ren­ Milán Savié publicista gondolatai, aki 1913-ban delkező íróember végzem. Stílusomon és mód­ Aksentije Maródié festőről szóló beszámolójá­ szereimen alig változtatok, továbbra is érthetően ban a következőket mondta: „Az író arra kény­ és áltudományos okoskodást mellőzve szólok az szerül, hogy beszéljen a művészről, mert a festő olvasóhoz. Hiszem azonban, hogy törekvésem csak akkor veszi kezébe a tollat, ha aláírja tiszte­ eredményei így is jó szolgálatot tesznek a város letdíjának elismervényét.” Ez alapjában véve ma művelődéstörténetének és egy szűkebb, de lénye­ is időszerű megállapítás, még akkor is, ha azóta ges ágazata, a képzőművészeti élet iránt ér­ műtörténészek több nemzedéke és nem egy írás­ deklődő nemzedékeknek. Éppen úgy, amilyen sal is foglalkozó művész jelentkezett. Mert a sok tisztelettel vettem én kezembe azokat a kisebb, fáradságot igénylő, hosszadalmas kutatás és na­ sőt csekély jelentőségű forrásmunkákat is, ame­ gyobb lélegzetű művek megírása ma sem mind­ lyeket annak idején - szakemberek hiányában - egyikük kenyere. Vallom, hogy csak a munka, értelmes és jó szándékú írók és publicisták hagy­ illetve annak eredménye az egyedüli reális érték­ tak hátra az utókornak. mérce. Hogy vállalkozásom mennyire sikerült, an­ nak megítélését már az olvasóra és nem kis mér­ tékben a kompetens kritikusokra bízom.

(A szerző előszavából)