A Wolfenbütteli Corvinacsoport Rövid Bemutatása
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR Doktori Disszertáció Zsupán Edina A wolfenbü tteli corvinacsoport Nyelvtudományi Doktori Iskola A doktori iskola vezetője: Dr. Tolcsvai Nagy Gábor akadémikus, egyetemi tanár Ókortudományi Doktori Program A doktori program vezetője: Dr. Déri Balázs PhD, egyetemi tanár A bizottság tagjai: Dr. Déri Balázs PhD, egyetemi tanár (elnök) Dr. Bolonyai Gábor CSc, habilitált egyetemi docens (belső bíráló) Dr. Ács Pál DSc, c. egyetemi tanár (külső bíráló) Dr. Földváry Miklós PhD, habilitált egyetemi adjunktus (titkár) Dr. Bartók István DSc, tudományos tanácsadó (tag) Dr. Ferenczi Attila PhD, habilitált egyetemi docens (póttag) Dr. Mikó Árpád DSc, tudományos tanácsadó (póttag) Témavezető: Dr. Madas Edit CMHAS, egyetemi tanár Budapest, 2016 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ..................................................................................................................................... 4 Köszönetnyilvánítások ..................................................................................................................... 22 I. KUTATÁSTÖRTÉNET ............................................................................................................... 24 Wolfenbüttel, a magyarok zarándokhelye .................................................................................... 29 II. A WOLFENBÜTTELI CORVINACSOPORT RÖVID BEMUTATÁSA ................................. 31 III. KATALÓGUS ........................................................................................................................... 36 Cod. Guelf. 43 Aug. 2o ................................................................................................................. 36 Cod. Guelf. 73 Aug. 2o ................................................................................................................. 47 Cod. Guelf. 84.1 Aug. 2o .............................................................................................................. 60 Cod. Guelf. 85.1.1 Aug. 2o ........................................................................................................... 71 Cod. Guelf. 2 Aug. 4o ................................................................................................................... 77 Cod. Guelf. 10 Aug. 4o ................................................................................................................. 87 Cod. Guelf. 12 Aug. 4o ................................................................................................................. 94 Cod. Guelf. 39 Aug. 4o ............................................................................................................... 101 IV. A BEATRIX-PSALTERIUM GENEZISÉHEZ ...................................................................... 107 Kutatástörténet ........................................................................................................................... 107 A kezdetek és a korai magyarországi kutatás: L. Fischer, Rómer Fl., Csontosi J. ................. 107 Az őrzőkönyvtár katalogizálói – Otto von Heinemann .......................................................... 111 A 20. század első évtizedei, André de Hevesy, Hoffmann Edith ........................................... 112 Ismét Wolfenbüttel: Hermann Herbst, Paul Adam és a Psalterium kötése ............................ 115 Tammaro De Marinis és a nápolyi szál .................................................................................. 118 A magyarországi összegzés: Csapodi Csaba .......................................................................... 119 Művészettörténeti szempontok a 20. század közepén ............................................................ 120 A mai helyzetkép .................................................................................................................... 121 A kódex ...................................................................................................................................... 125 A sciptor és az íráshordozó .................................................................................................... 126 A kalendárium ........................................................................................................................ 128 Az illumináció ........................................................................................................................ 133 A kódex kötése ....................................................................................................................... 135 V. A CORVINÁK HERZOG AUGUST REPREZENTÁCIÓJÁBAN ......................................... 143 A wolfenbütteli corvinák egykori helye a Corvina Könyvtárban .............................................. 144 A corvinák valós provenienciájához .......................................................................................... 145 A corvinák helye Herzog August gyűjteményében és a w.-i hercegi könyvtárban .................... 148 A Fonzio-corvina 1621-es kiadása ......................................................................................... 150 Naldo Naldi: A könyvtár szerepe egy uralkodólaudációban .................................................. 160 Brassicanus beszámolója 1525-ös budai látogatásáról; Műfaji megfontolások ..................... 177 Könyvtárlaudáció H. August udvarában: A könyvtár mint az udvari reprezentáció eleme ... 183 2 Johann Schwartzkopf laudációja ............................................................................................ 183 A w.-i corvinák provenienciájának fő forrása: Hermann Conring könyvtárlaudációja (1661) .. 216 Hermann Conring személye, politikaelméleti elgondolásai ................................................... 219 Műfaji kérdések — Laudáció ................................................................................................. 223 Hunyadi Mátyás könyvtárának említése Conring szövegében ............................................... 265 VI. A CORVINÁK TÖRTÉNETE HERZOG AUGUST UTÁN: „A 13 CORVINA” ................. 287 VII. ÖSSZEGZÉS .......................................................................................................................... 297 SZÖVEGES MELLÉKLETEK ...................................................................................................... 299 IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................................. 309 KÉPMELLÉKLET ......................................................................................................................... 326 3 BEVEZETÉS A dolgozat célja a wolfenbütteli Herzog August Bibliothekban őrzött corvinák1 mi- nél teljesebb körű feltárása volt. A feltárás alapját, elsődleges megközelítésmódját a kodiko- lógiai leírás jelentette. Ez nem csupán magukban a kódexleírásokban ragadható meg, hanem a dolgozat szerkezetében is. Középpontjában ugyanis maguk a kódexek állnak, s róluk mind- végig a kodikológiai leírás logikája szerint gondolkodtam. Ennek megfelelően az volt a leg- főbb szándékom, hogy lehetőség szerint érintsek minden olyan kérdést, amely a kódexekkel kapcsolatban felmerül. Természetesen nem tárgyalhattam minden problémát azonos mérték- ben, a legtöbb kérdésfelvetést magukban a kódexleírásokban fogalmaztam meg, és ha erre lehetőség nyílt, tömör választ vagy válaszjavaslatot is ugyanott adtam. Katalógusrész: őrzőhelyek szerinti tagolás és a csoportszerűség elve Mindennek megfelelően a dolgozat első része kódexkatalógus. Megközelítésmódjá- ban félúton helyezkedik el az egy gyűjtemény teljes állományát vagy állományrészét bemu- tató katalógusok és a tematikus katalógusok között, amennyiben a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek egy bizonyos állományrészét, ugyanakkor pedig a Corvina Könyvtár fennmaradt köteteinek pontosan kijelölhető csoportját dolgozza fel. Ez utóbbi tekintetben a katalógus nem szakít a corvinakutatás leghagyományosabb módszerével, a kódexek őrzőhe- lyek szerinti megközelítésével. Ez az alapelv – vagy egyszerűen szokás – a modern kori corvinakutatás kezdeteinél alakult ki, és szorosan összefügg annak hosszú ideig legfőbb cél- jával, a fennmaradt kötetek fellelésével, jegyzékük összeállításával. Valójában már a tudo- mányos igénnyel megírt legelső összefoglaló, Julius Pflugk Ludovicus Scheckendorffhoz írt levele (1688) is ily módon közelíti meg a fennmaradt kódexeket, bár még csak másodlagos források alapján. Xistus Schier, Horvát István, P. A. Budik, Ernst Gustav Vogel, Ludwig Fischer, majd Rómer Flóris, Csontosi János, André de Hevesy, Fógel József, Hoffmann Edith, később Csapodi Csaba szintén követték ezt a hagyományt. A legalapvetőbb művek a 1 Jóllehet a „corvina” egy kódexre/nyomtatott könyvre vonatkoztatott jelentése csupán a 19. század utolsó ne- gyedében, Abdül Hamid szultán 1869-es ajándékozását követően alakult ki a hazai nem tudományos közbe- szédben (vö.: ZSUPÁN 2015b, 217., 53. j.), az egyszerűség kedvéért a dolgozat egészében használni fogjuk anakronisztikus, tehát középkori és kora újkori kontextusban is. 4 Corvina tárgyában tehát őrzőhelyek szerinti tagolásban adják közre a fennmaradt hiteles cor- vinák jegyzékét. Kivételt ez alól Csapodi Csaba History and Stockja képez, amely mű azon- ban egyébként sem a fennmaradt corvinák jegyzékének összeállítását célozza meg, hanem megpróbálja rekonstruálni a Corvina Könyvtár egykori teljes állományát, beleértve a felté- telezett, elveszett vagy elveszettnek hitt műveket is, tehát elsősorban az egykor megvolt szerzőkre és művekre kíváncsi,