Megalapozó Vizsgálat
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
Barnag Megalapozó vizsgálat 314/ 2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szerint Településrendezési eszközök felülvizsgálatához 2020 BARNAG KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Megbízó Barnag Község Önkormányzata 8291 Barnag, Fő utca 33. Horváth Zoltán Polgármester Tel: 06‐70/600‐48‐55 Email: [email protected] Tervező POLTRADE Bt. 1096 Budapest, Telepy u. 23. Mobil: 20/823‐13‐81 www.uld.hu 2020. február Munkaszám: ULD/09/2019 1 Barnag TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA Megalapozó vizsgálat ALÁÍRÓLAP: Településrendezés: Mohácsi Katalin településtervezési vezető tervező TT 01‐6108 Tölgyesi Diána – okl. településmérnök, településtervező TT 13‐1374 Tájrendezés, Környezetvédelem: dr. Laposa József okl. városépítési‐városgazdasági szakmérnök, településtervezési vezető tervezőTT/1T 19‐0384 okl. kertészmérnök TK/1 19‐0384, K 19‐0384 Tájterv Műhely Kft. Közlekedés: Vida Zoltán okl. építőmérnök 05‐1619 Tkö V‐terv Bt. Közművek: Orosz István Péter okl. villamosmérnök TE, TH 05‐1585 településtervezési energia‐közmű tervező, településtervezési hírközlési tervező Szabó Krisztián okl. építőmérnök TV 01‐16166 településtervezési vízközmű tervező Örökségvédelem: Dr. Vukov Konstantin okl. építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök MÉK É 01‐3776 Kustár Rozália régész ‐ néprajzkutató régészeti örökségvédelmi és muzeológiai szakértő 1. HELYZETFELTÁRÁS 1.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Barnag Község a Veszprémi járásban, a Veszprémi‐ fennsík és a Balaton‐felvidék találkozásánál található, Veszprémtől 18, Nagyvázsonytól mintegy 5 kilométerre. Mintegy 125 fős, Veszprém megyei település a 77‐es főútról Tótvázsonyon keresztül könnyen megközelíthető. Tótvázsonnyal közös önkormányzati hivatalt hozott létre. Közigazgatási határai: ‐ északon: Nagyvázsony ‐ keleten: Tótvázsony ‐ délen: Pécsely ‐ nyugaton: Vöröstó 1. ábra: Veszprémi Járás települései (forrás: https://www.jaras.info.hu/wp‐ content/themes/jaras‐ Barnag közigazgatási területe: responsive/images/jaras_info_hu_terkep_web.jpg) 1201,039ha Ebből belterület: 25,2233ha Külterület: 1175,8157ha Barnagot vasútvonal nem érinti, legközelebbi állomás Veszprémben található. Távolsági járat köti össze Veszprém autóbusz‐ állomáson keresztül Budapesttel. Bár Balatonfüredhez közelebb fekszik, még sincs közvetlen összeköttetés a két település között. Ezáltal Balatonfüred vasút, illetve autóbusz‐ állomása is nehezen elérhető. Barnag‐ Budapest 135 km Barnag ‐ Balatonfüred 14 km Barnag ‐Veszprém 22 km Barnag a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó települések közé tartozik, a veszprémi nagyvárosi településegyüttes (melynek határa a Balaton‐ felvidék (Hidegkút, Tótvázsony)) közvetlen szomszédságában. A megyeszékhelynek, Veszprémnek egyházi és közigazgatási központi szerepe, majd az 1960‐as 2. ábra Barnag agglomerációs elhelyezkedése (forrás: évektől gazdasági és ipari funkciói miatt a http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo_telepuleshal ozata/agglomeracio.pdf) 3 történelem folyamán is volt a környező településekre irányuló vonzó hatása, ami túllép a 2013. január 1‐én kialakított járási határokon. Barnag Veszprém, mint komplex felsőoktatási központ vonzáskörzetében található. Veszprém megyében a gazdasági fejlődés ütemét nagymértékben befolyásoló infrastrukturális háttér az országosnál magasabb színvonalú. A megyét sűrű úthálózat jellemzi, mely fontos ipari csomópontokat, idegenforgalmi szempontból kiemelt üdülőkörzeteket köt össze. A Balaton‐part és a völgyek mikroklímája, valamint a vulkanikus altalaj kedvező feltételeket biztosít a szőlészet és borászat számára, ezért több borvidék is található a megyében. A felszín erős tagoltsága miatt a talajviszonyok – a megye északi részére mélyen benyúló Kisalföld kivételével – kedvezőtlenek a mezőgazdasági termelés többi ága számára. 1.2. A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKALVALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA A Nemzeti Fejlesztés 2030 ‐ Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal való összefüggések Az Országgyűlés a nemzeti jövőkép elérése érdekében a Koncepcióban foglalt négy hosszú távú, 2030‐ ig szóló átfogó fejlesztési célt jelöl ki. A négy cél a társadalom és gazdaság egészének szól, beleértve a társadalom és a gazdasági környezethez való viszonyulást és a környezeti szempontokat is. Az átfogó célok a gazdasági és társadalmi fordulatot célozzák meg, az alábbiak szerint: a) értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés, b) népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom, c) természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme, d) térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Veszprém megyére vonatkozóan megállapítja, hogy a Dunántúl közepén elhelyezkedő megye társadalmi‐gazdasági „magterülete" a K‐Ny irányú 8. sz. főút menti térség Veszprém megyeszékhely központtal; a megye egészét vizsgálva az átlagosnál fejlettebbnek mondható a Balaton part és háttérterülete; problémákkal leginkább terhelt a Bakony és a Marcal‐ medence, illetve a 8‐as számú főúttól északra fekvő terület. Veszprém megye fejlesztési irányai: A közösségi közlekedést segítő kelet‐nyugati irányú közlekedési infrastruktúra (8‐as főút és vasútvonalak) hálózati fejlesztése, a városok közötti kapcsolat javítása. A helyi gazdaság jelenlegi teljesítő képességének, hozzáadott értékének emelése, új perspektivikus ágazatok és a „tudásalapú ipar" megerősödése. A megyében élők szaktudásának, képzettségi színvonalának növelése, a tudományos kutatás és fejlesztés feltételeinek, intézményeinek fejlesztése. Az ipari zónák rehabilitációjának folytatása, a turizmus és a koncentrált ipari tevékenységek környezetterhelésének minimalizálása. A megye határain túlnyúló egészségügyi szolgáltatások fejlesztése. A megye táji, természeti és műemléki értékeinek megőrzése, tematikus összekapcsolása, fenntartható hasznosítása, megismertetése. A karsztvíz ivóvízforrás védelmének fejlesztésével a környezet minőségének javítása és a Balaton táji, természeti védelmének növelése. 4 A balatoni turisztikai körzet, mint rekreációs térség szolgáltatás‐ és minőségi kínálatának a szezonalitást oldó fejlesztése, koordinálása. Az aprófalvas és perifériális térségek komplex fejlesztése a népességmegtartás érdekében. Balatonszőlős az ország térszerkezeti jövőképében turisztikai funkciójú település, a Bakony kultúrtáj települése. A koncepció ugyanakkor a települést az aprófalvas térségek közé sorolja, melyek fejlesztéspolitikai feladatai a következők: A napi munkába járás, ingázás igényeihez maximálisan illeszkedő akadálymentes és fenntartható közösségi közlekedés fejlesztése, a hiányzó térségi kapcsolatok kiépítése. Az aprófalvak gazdasági létalapját biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése. Helyi, autonóm ellátási, energetikai rendszerek kialakítása. A szociális és önellátó gazdaság kialakulásának, tartós és fenntartható működésének ösztönzése. Az aprófalvak gazdasági létalapját biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése. A helyi népesség szociális, egészségügyi, adminisztrációs igényeinek minél kevesebb utazással történő kielégítése, rendszeres mobil szolgáltató rendszerek kiépítésének támogatása. A klímaváltozás elleni védekezés elősegítése az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésével és az agrárium átalakításával (pl. szárazságtűrő, a helyi ökoszisztémába illeszkedő növények elterjesztése). A helyben élő tehetséges fiatalok mentorálása. Hosszú távú programmal szükséges őket segíteni taníttatásuk és elhelyezkedésük során. Helyben maradást és letelepedést segítő programokkal az értelmiség helyben tartásának segítése. Helyi közösségek kialakulásának, fejlesztési programjaik közös kidolgozásának segítése, a kultúrához való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, kulturális örökség megőrzése. Az aprófalvak falusi turizmushoz, öko‐ és aktív turizmushoz kapcsolódó infrastruktúrájának és a kapcsolódó szolgáltatások kínálatának térségileg összehangolt fejlesztése. Az aprófalvas térségekben található nagy számú üresen álló ingatlan felmérése, koncepció kidolgozása a hasznosításukra. Fejlesztéspolitikai feladatok: Egységes térségi turisztikai menedzsment mellett a turisztikai kínálat területileg differenciált tervezésével a vendégforgalom területi szétterítése, a háttérterületek adottságain (borvidék, nemzeti park, hegyek, erdők, aprófalvak, történelmi emlékek, népi hagyományok gasztronómia stb.) alapuló alternatív turisztikai termékek kínálatának kifejlesztése és „értékesítése” a parttól távolabbi településeken. A Balaton‐felvidék aktív tájképvédelme, a természetvédelemre, táji adottságokra épülő gazdálkodási módok kialakítása, fejlesztése. A kulturális örökség magas szintű védelme, tudatosítása és bemutatása. Egységes, turisztikai vonzerőként is szolgáló balatoni közösségi közlekedési rendszer megteremtése. Települési együttműködés és egységes elvek mentén zajló fenntartható városfejlesztés a Balaton városgyűrűjében. A Balaton törvényt és egyéb jogszabályokat figyelmen kívül hagyó beruházások, építkezések leállítása, az eredeti állapot visszaállítása. A Balaton‐térség háttér településeinek fejlesztése. 5 A Veszprém Megyei Területfejlesztési Koncepcióval való összefüggés vizsgálata Veszprém Megyei Közgyűlés a Veszprém Megyei Területfejlesztési Koncepciót a 62/2013 (XII.19.) számú határozatával fogadta el, majd a 2017. május 25‐én az 54/2017 (V.25.) számú határozatával módosította. A megfogalmazott jövőkép szerint „Veszprém