DOCSLIB.ORG

Ethno-Lore XXX. a Magyar Tudományos Akadémia Néprajztudományi Intézetének Évkönyvei

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Ethno-Lore XXX. a Magyar Tudományos Akadémia Néprajztudományi Intézetének Évkönyvei ETHNO-LORE XXX. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NÉPRAJZTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK ÉVKÖNYVEI Főszerkesztő: ORTUTAY GYULA (NÉPI KULTÚRA – NÉPI TÁRSADALOM címmel) I. kötet – 1968. Szerkesztő: Diószegi Vilmos II–III. kötet – 1969. Szerkesztő: Diószegi Vilmos IV. kötet – 1970. Szerkesztő: Diószegi Vilmos V–VI. kötet – 1971. Szerkesztő: Diószegi Vilmos Összeállította: Kósa László VII. kötet – 1973. Szerkesztő: Diószegi Vilmos Összeállították: Istvánovits Márton és Kósa László VIII. kötet – 1975. Szerkesztő: Kósa László IX. kötet – 1977. Szerkesztő: Kósa László X. kötet – 1977. Szerkesztő: Kósa László XI–XII. kötet – 1980. Szerkesztő: Kósa László Főszerkesztő: BODROGI TIBOR XIII. kötet – 1983. Szerkesztő: Kósa László XIV. kötet – 1987. Szerkesztő: Kósa László Technikai szerkesztő: Niedermüller Péter Főszerkesztő: PaLÁDI-KOVÁCS ATTILA XV. kötet – 1990. Szerkesztő: Nidermüller Péter XVI. kötet – 1991. Szerkesztő: Niedermüller Péter és Sárkány Mihály XVII. kötet – 1993. Szerkesztő: Szilágyi Miklós XVIII. kötet – 1995. Szerkesztő: Szilágyi Miklós XIX. kötet – 1998. Szerkesztő: Szilágyi Miklós XX. kötet –2001. Szerkesztő: Szilágyi Miklós XXI. kötet – 2003. Szerkesztő: Vargyas Gábor Főszerkesztő: HOPPÁL MIHÁLY (ETHNO-LORE címmel) XXII. kötet – 2005. Szerkesztő: Vargyas Gábor A szerkesztő munkatársa: Berta Péter XXIII. kötet – 2006. Szerkesztő: Vargyas Gábor A szerkesztő munkatársa: Berta Péter XXIV. kötet – 2007. Szerkesztő: Vargyas Gábor és Berta Péter XXV. kötet – 2008. Szerkesztő: Vargyas Gábor és Berta Péter XXVI. kötet – 2009. Szerkesztő: Berta Péter Főszerkesztő: BALOGH BALÁZS XXVII. – 2010. Szerkesztő: Berta Péter XXVIII. – 2011. Szerkesztő: Ispán Ágota Lídia és Magyar Zoltán XXIX. – 2012. Szerkesztő: Báti Anikó – Sárkány Mihály A szerkesztő munkatársa: Vargha Katalin (Kiadja az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont) XXX. – 2013. Szerkesztő: Berta Péter – Ispán Ágota Lídia – Magyar Zoltán – Szemerkényi Ágnes ETHNO-LORE A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT NÉPRAJZTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK ÉVKÖNYVE XXX. FőSZerKeSZTő BALOGH BALÁZS SZERKESZTETTE BERTA PÉTEr – ISPÁN ÁGOTA LÍDIA – MAGYAR ZOLTÁN – SZEMERKÉNYI ÁGNES BuDAPeST, 2013 Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával ISSN 1787-9396 Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont 1014 Budapest, Országház u. 30. www.etnologia.mta.hu első magyar nyelvű kiadás: 2013 © MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest 2013 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. A kiadásért felelős: az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója. Borítóterv: Kaszta Móni A borítón a magyarköblösi református templom Bodoni József által 1778-ban festett karzatképei láthatók (Magyar Zoltán fotói). A fordítás és angol nyelvi lektorálás Gulyás Judit munkája. A tördelés Fancsek Krisztina munkája. A nyomdai munkálatokat a Prime rate Kft. végezte. Felelős vezető: Dr. Tomcsányi Péter Budapest 2013 Printed in Hungary TaRTALOM BALOGH BALÁZS Főszerkesztői köszöntő 7 SZEMERKÉNYI ÁGNES Miért írunk Magyar Népköltészeti Lexikont? 9 GULYÁS JUDIT A magyar mesekutatás kezdetei. Henszlmann Imre komparatív tipológiai és szimbolikus mitológiai mesetanulmányának koncepciója 37 BENEDEK KATALIN „Akárki nem tud mesét hallgatni”. A (mese)hallgatói szerep 69 LANDGRAF ILDIKÓ Örök körforgásban. Az anekdota műfaja a magyar folklórban 114 MAGYAR ZOLTÁN Mondák a végső időkről. A magyar folklór eszkatologikus hagyományai 138 MIKOS ÉVA Hiányzó hősköltészet – amatőr múltszemlélet. Folklorisztikai tanulmány a tudományos dilettantizmusról 197 IANCU LAURA „elrendítem Istennek”. A fohász 235 VARGHA KATALIN rejtvény és vicc határterülete a Magyar Népköltészeti Lexikonban 261 DOMOKOS MARIANN Az elektronikus folklór gyűjtéséről 292 TAMÁS ILDIKÓ Halandzsa (nonszensz) a folklórban. Szövegkonstrukciós és -de(kon)strukciós megoldások nyelven innen és túl 321 Mutatvány a Magyar Népköltészeti Lexikonból 360 rövidítésjegyzék 427 A kutatóintézet munkatársai által írt vagy szerkesztett, 2012-ben megjelent könyvek 432 TabLE OF CONTENTS BALÁZS BALOGH Foreword from the editor-in-Chief 7 ÁGNES SZEMERKÉNYI Why do we write an encyclopaedia of Hungarian Folk Poetry? 9 JUDIT GULYÁS The beginning of Hungarian tale research. A comparative-typological and symbolical-mythological interpretation of folktales by Imre Henszlmann 37 KATALIN BENEDEK “Not anyone can be a good listener of tales”. The role of audience in tale telling 69 ILDIKÓ LANDGRAF In a state of perpetual change. The genre of anecdote in Hungarian folklore 114 ZOLTÁN MAGYAR Legends about the end of the world. The eschatological traditions of Hungarian folklore 138 ÉVA MIKOS The missing heroic epic – a non-professional view of history. A folkloristic case study about scientific dilettantism 197 LAURA IANCU “I lament it to God”. The supplication 235 KATALIN VARGHA In between two genres Joke and riddle in the encyclopaedia of Hungarian Folk Poetry 261 MARIANN DOMOKOS On the collection of e-folklore 292 ILDIKÓ TAMÁS rigmarole, amphigory and nonsense in folklore. Construction and de(con)struction of texts within and beyond language 321 excerpts from the encyclopaedia of Hungarian Folk Poetry 360 List of abbreviations 427 Books published in 2012 written or edited by researchers of the Institute of ethnology 432 FőSZerKeSZTőI KÖSZÖNTő Évkönyvünket ritkán indítjuk főszerkesztői köszöntővel. A 2013-as, sor- rendben a harmincadik kötetünk azonban több szempontból is megkülön- böztetett figyelmet érdemel: mindenekelőtt tisztelgünk vele Szemerkényi Ágnes előtt, kedves kutatótársunk kerek születésnapján! A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézete kiemelkedő szerepet vállal tudományszakunk nagy, összefoglaló kézikönyveinek megalkotásában (Magyar Néprajzi Lexi- kon, Magyar Néprajzi Atlasz, Magyar Néprajz). A folklór – azon belül a szövegfolklorisztikai vizsgálatok – intézetünk közel fél évszázaddal ezelőtti megalapításától kezdve tudományos profilunk egyik meghatározó kutatási irányát jelenti. Szemerkényi Ágnes vezetésével az intézet folkloristái most egy újabb kézikönyv létrehozásán munkálkod- nak, a Magyar Népköltészeti Lexikon megalkotásán. Évkönyvünknek ez a kötete elméleti-módszertani „előmunkálat”, amely a most formálódó szin- tézis kutatói „műhelytitkaiba” engedi bepillantani az olvasót, és előzetes „mutatványként” szolgál számára a mű szerkezetét, logikáját illetően is. Talán szokatlannak tűnhet, hogy a készülő Magyar Népköltészeti Lexi- konhoz kapcsolódó száma az évkönyvünknek, amely éppen Szemerkényi Ágnes szakmai szerkesztésében lát napvilágot, egyben Szemerkényi Ágnes előtt tiszteleg. De vajon mi fejezheti ki jobban a belső lényegét, valós ér- tékét annak a több évtizedes folklorisztikai és tudományszervezői munká- nak, amelyet az ünnepelt korábban kutatóként, majd osztályvezetőként és intézeti seniorként is végez, mint ez a tematikus kötet, amelyben az általa irányított intézeti folklór témacsoport elmélyült tudása tükröződik, alkotói törekvése körvonalazódik? Kedves Ágnes, köszönve az intézetünkért, a folklorisztikáért végzett ál- dozatos munkát, boldog születésnapot kíván minden munkatársunk, kollé- gánk és barát nevében: a főszerkesztő SZEMERKÉNYI ÁGNES MIÉrT íruNK MAGyAr NépköltészeTI LeXIKONT? Intézetünk XXX. évkönyve a Folklór témacsoport tanulmányait tartalmaz- za. A több éve folyó népköltészeti lexikon előmunkálatai során számos kérdés merült fel, amely egy szócikk kereteinél bővebb kifejtést érdemel. A most következő tanulmányok ezekről a kérdésekről szólnak. egyrészt megmutatják a szerző által bejárt utat, amelynek végén megírhatta a szó- cikket, másrészt részletesebb ismereteket adnak néhány kevéssé kutatott népköltészeti jelenségről, valamint a lexikon írás előkészületei folyamán felmerült olyan gondolatokat fogalmaznak meg, amelyek nem férnek egy- egy szócikk keretébe. A tanulmányok után mutatványt közlünk az elkészült szócikkekből. A most készülő Magyar Népköltészeti Lexikon lehetséges olvasói két csoportra oszthatók. Az egyik, amelyik ismeri, kézbe vette, forgatja az 1977 és 1982 között megjelent öt kötetes Magyar Néprajzi Lexikont, a másik, amelyik nem hallott róla. Mindkét csoport olvasói feltehetik a kérdést, miért van erre szükség? Aki ismeri az előző lexikont, az indokoltan kérdezhe- ti, történtek-e olyan kutatások az elmúlt negyven év alatt, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben megváltoztatnák, esetleg érvénytelenítenék az előző nemzedék eredményeit? ez a kérdés, amelynek megválaszolására kísérletet teszek. Kutatásaink során – s ez minden folkloristának ismerős helyzet – állandóan visszatérő probléma, hogy a gyűjtött anyag – szóbeli vagy már lejegyzett írásbeli – feldolgozása során a szövegek nem mindig férnek bele abba a skatulyába, amelyet tanulmányaink során megismertünk vagy az újabb szakirodalom alapján elfogadtunk. A szövegek sokkal változatosabbak, gazdagabbak, élettelibbek – máskor meg éppen romlottabbak, hiányosabbak – annál, semhogy egy néhány mondatos műfaji meghatározás pontosan illenék rá- juk. Minden folklorista tudja, hogy az ismert és kedvelt, gyakorta gyűjtött műfajaink megnevezése pontatlan. Igaz ez az anekdotára, a tündérmesére, sőt akár még a közmondásra is. A művészettörténetben, az irodalomtudo- mányban a kutatók határozzák meg a korszakokat, amelyekbe próbálják el- helyezni a vizsgált műalkotást. ez számtalanszor ott is nehezen megy, mert a műalkotások sokszor nem tűrik a szigorú kategorizálást. A folklorista ne- hezebb helyzetben van. Vizsgált
Load more

Recommended publications
  • ANNUAL REPORT 2006 the International Writing Program At
    ANNUAL REPORT 2006 The International Writing Program at The University of Iowa 1 Greetings, I am pleased to send you the annual report of the International Writing Program (IWP), which for nearly forty years has offered a unique residency for professional writers from around the world. The literary community created by the IWP, a community of poets, fiction writers, essayists, playwrights and screenwriters from more than 120 countries, stands as a testament to the myriad ways in which service to the word, in every language, can help to bridge differences between peoples and nations divided. Only connect—the governing idea of the program—means that we devote the fall to connecting writers to readers, translators, students and people from every background. And this report offers a glimpse into some of the connections that last year’s writers made. I am also pleased to tell you that the IWP is evolving in a dynamic fashion. In 2006 we hosted our first symposium on the Greek island of Paros, bringing together writers from every corner of the earth to discuss what we hold in common. A Greek film maker made a documentary about the symposium and an e-book of the essays written for the occasion is in the works. As I write these lines we are preparing not only for another symposium, on the subject of justice, but also for a tour of the Middle East designed to introduce some of America’s most prominent writers to their counterparts in Syria, Jordan, Israel and the West Bank. In the spring of 2008, in partnership with the University of Iowa’s Young Writers Studio, we will launch a project called Between the Lines, bringing a dozen high school students from six Arabic-speaking countries to take part in a summer writing workshop, which we expect to deepen our connection to this strategic part of the world, creating new networks of writers and readers.
    [Show full text]
  • Hiis Sites in the Research History of Estonian Sacred Places
    HIIS SITES IN THE RESEARCH HISTORY OF ESTONIAN SACRED PLACES Tõnno Jonuks Abstract: The article gives an overview of the history of research of holy places which are called hiis in Estonia from the end of the 18th to the beginning of the 21st century. The emphasis of the study is on academic treatments on the sub- ject, and the article analyses the main research problems. The concept of hiis has been discussed to a lesser degree in the context of national ideology and identity, which nevertheless has left an important mark on academic studies. Key words: hiis, history of research, holy grove, natural holy place Sacred natural places, among which hiis sites (further on the semantics of the Estonian word hiis, see below) form the best known and the most thoroughly investigated part, and which are the most important archaeological places con- nected with Estonian religion, have started to attract multifarious scientific interest only recently (e.g., Remmel 1998; Jonuks 2007; Kütt 2007; Valk 2007a, b, c). Although pagan sanctuaries have been the object of research for the clergy, politicians and historians already since the 18th century, more gen- eral and analytical studies are still lacking. The study of similar sites leaves much to be desired not only in Estonia, but natural holy places have emerged as subject of research during the past few years in the neighbouring countries as well (Bradley 2000, Brink 2001, Vaitkevičius 2004, Urtāns 2008). Despite the paucity of academic studies there has been a long history of the treatment of hiis places and other non-Christian sites in Estonia, especially in the context of national identity.
    [Show full text]
  • INSTRUCTIONS for FOCUS TOPIC of CULTURAL HOLIDAY Estonian Culture Is Extensive and Deep, and Has Through the Ages Reached High Levels During Its Peak Moments
    “Introduce Estonia” sub-strategy for tourism INSTRUCTIONS FOR FOCUS TOPIC OF CULTURAL HOLIDAY Estonian culture is extensive and deep, and has through the ages reached high levels during its peak moments. It is impossible to visit Estonia without encountering the local culture. Many things that seem regular and daily to us might be very interesting and exciting cultural phenomena for bystanders. It is our task to find these and make them work for all of us. In order to illustrate positive messages we should find vivid and surprising facts and details, using the principle of contrast to accentuate them. For example, contradictions could be the medieval buildings of Tallinn Old Town offering modern culinary and entertainment culture and wireless Internet, or high culture events taking place basically in the middle of nowhere (Leigo, Nargen Opera, Viinistu). This is a fruitful approach as contradiction and contrast is one of the pervading and essential elements of the so called Estonian thing. On one hand our habits and culture are individualistic, people needing a lot of personal space (e.g. low density areas of farms), on the other hand gaining independence through massive events (Song Festivals, The Singing Revolution, The Baltic Way). As Estonian culture is such a broad concept, the suitable symbols for generating a message are divided into four focus topics: A ARCHITECTURE B TRADITIONAL CULTURE C MODERN CULTURE D CUISINE Depending on the target audience you can choose the most suitable of these or combine several topics. Arguments: Culture can be FOUND both in cities and rural areas. It is impossible to travel in Estonia without encountering the local culture.
    [Show full text]
  • Giants in Transmedia
    http://dx.doi.org/10.7592/FEJF2016.64.giants GIANTS IN TRANSMEDIA Mare Kõiva, Andres Kuperjanov Abstract: The purpose of this article is to discuss transmedia narratives based on giant lore, which is described by means of examples from folkloristics and transmedia dissemination. Giant lore, particularly the epic Kalevipoeg, a core text of Estonian culture, has generated numerous transmedially circulating texts and various contemporary forms. Through their connections with media, texts about giants continue to participate in the national cultural space; in previous eras, they have been carriers of Estonian identity or, alternatively, have held an important place in the creation of local identities. The latter can be observed today in printed matter, advertisements, and products marketed to the homeland public. However, texts about giants can also be used as a self-characterising image directed beyond national space. The article provides a closer look at ways in which stories connected with Kalevipoeg and Suur Tõll are engaged in different levels of media, as well as necessary contextual cultural knowledge for understanding contemporary media clips. Keywords: cross-media, giant lore, transmedia narrative Media narratives scholar Marie Laure Ryan emphasises that some transmedia narratives are culturally representative or valuable stories which, when they acquire sudden or accelerated popularity, spontaneously attract new stories in a kind of snowball effect. Such stories spawn the creativity of fans and generate transmedia adaptations. In any event, such a media bundle has a central or core text that acts as a common reference for the remainder of the texts (Ryan 2008). Without a doubt, one of the core texts of Estonian cultural space is the national epic Kalevipoeg (Kalev’s Son), which over the past few centuries has performed a range of different functions for Estonians, including impelling them to argue about serious philosophical topics.
    [Show full text]
  • The Spread of Memes and Social Media: Online Persona Construction and Offline Lives in Selected Examples of Film and Television
    The spread of memes and social media: Online persona construction and offline lives in selected examples of film and television By ELANIE LOMBARD Submitted in fulfilment of the requirements for the degree Magister Artium (Visual Studies) In the FACULTY OF HUMANITIES UNIVERSITY OF PRETORIA April 2014 Supervisor: Prof. Amanda du Preez SUMMARY This research is based on the assumption that social media sites – such as Facebook, Twitter and YouTube – have changed the way in which memes (culturally transmitted ideas) are transmitted or spread. Qualitative research is used in this study, particularly a literature study that applies and weighs the theories against a purposive sample of selected film examples between 2009 and 2010, to answer the question: what is the relationship between social media sites and the spread of memes? To answer this question, the way in which social media aids the spread of memes is analysed. It is argued that social media has provided the most fertile environment for the replication of memes to date. Also analysed is the way in which social media sites are represented in films, as well as the ways in which the offline lives of the characters are affected by their social media profiles, specifically as depicted in films Julie & Julia (Ephron 2009), Trust (Schwimmer 2010), and Catfish (Joost & Schulman 2010). Lastly, it is argued that one can construct an entirely new persona, or merely experiment with different aspects of who you are, on social media sites. This online persona can be influenced by the memes one chooses to spread online. Naturally, all memes carry connotations, values and judgements.
    [Show full text]
  • Supernatural Places
    University of Tartu 6th Nordic-Celtic-Baltic Folklore Symposium Supernatural Places June 4–7, 2012 Tartu, Estonia Abstracts Tartu 2012 Editor: Pihla Maria Siim Language editor: Daniel E. Allen Cover design: Marat Viires Layout: Pihla Maria Siim The symposium is organised by the Department of Estonian and Comparative Folklore, the Department of Scandinavian Studies, the University of Tartu, and the Tartu NEFA Group in cooperation with the Centre of Excellence in Cultural Theory. The symposium is supported by: The Cultural Endowment of Estonia The Cultural Endowment of Tartu The Estonian Ministry of Education and Research The Estonian Science Foundation The European Union through the European Regional Development Fund and the European Social Fund The Royal Gustav Adolf Academy ISBN 978-9985-4-0703-5 (print) ISBN 978-9985-4-0704-2 (pdf) Printed by Bookmill Department of Estonian and Comparative Folklore Institute for Cultural Research and Fine Arts University of Tartu Ülikooli 16 Tartu 51003, Estonia Phone: +372 737 5304 Program Monday 04.06.2012 14.00–18.45 Registration (Lobby of the University of Tartu main building, Ülikooli 18) 17.00–18.30 Opening of the symposium and keynote lecture (As- sembly Hall of the University of Tartu main building, Ülikooli 18) Bengt af Klintberg (University of Stockholm): Wonders of Midsummer’s Night: The Magical Bracken 19.00–21.00 Reception (History Museum of University of Tartu, Toome Hill, Lossi 25) Tuesday 05.06.2012 Plenary lectures will take place in the Philosophicum (Jakobi 2–226, round auditorium), parallel sessions in Ülikooli 16–212, Ülikooli 16– 214 (second floor) and in Ülikooli 17–305 (third floor).
    [Show full text]
  • Estonian Myth Quiz Background and Goals
    Visit Estonia campaign – Estonian Myth Quiz Background and goals Estonian Myth Quiz is an online social media campaign with the focus to promote nature tourism in Estonia, specially to make nature one of the main triggers for young people to travel to Estonia. It is a sub campaign of the long-term campaign DeepEST roots, selling Estonian nature as a place to reconnect with yourself, opposing the digital reality and hectic lifestyle most young people live. The goal of this campaign is to build a certain magic and create a new perception to the Estonian nature – to differentiate ourselves from the “pure nordic” that we don’t really represent and find our USP in “magical northern”. How The campaign is based on an online personality test resulting in nine characters from Estonian Mythology each of which is based on a psychological profile. The test was done in cooperation with psychologists and a folklorist. The aim of the Estonian Myth Quiz was to bring out Estonian mythology carried by the nine mythological characters. The characters are the gateway to step into Estonian nature travel through mythology and stories. The mythology inherits an opportunity to connect Estonia to the world trend of “escapism”. People love popular TV series such as Game of Thrones – a realm of the parallel university and magic that exists somewhere, a place you can escape to from the ordinary life. The idea of the test was to create a new face for the Estonian folklore and to give young Estonians, our ambassadors, tools to help us share a piece of Estonian mythology with the world and inspire them to come to Estonia.
    [Show full text]
  • Humor in the Age of Digital Reproduction: Continuity and Change in Internet-Based Comic Texts
    International Journal of Communication 1 (2007), 187-209 1932-8036/20070187 Humor in the Age of Digital Reproduction: Continuity and Change in Internet-Based Comic Texts LIMOR SHIFMAN University of Oxford This paper focuses on one of the most prominent manifestations of humorous communication in the present era – Internet-based humor. It explores both the content and the various forms of comic-texts in ‘humor hubs’ – large, dynamic, Websites containing verbal and visual humor. A content analysis of 400 humorous texts from eight salient Websites shows that the Internet functions both as a ‘carrier’ of old humor types such as jokes and cartoons and as a ‘generator’ of new humor types. The new types are defined and analysed in the light of three characteristics of the Internet: Interactivity, multimedia and global reach. Whereas interactivity is expressed in the humorous texts in a very limited way, the features of multimedia and global reach are more visible. The results point to a prominence of the visual humorous forms over the verbal forms, as well as to a global dominance over the local. This supremacy of the global is evident in the analysis of the humorous topics: Globally oriented topics such as sex, gender and animals are much more popular than locally oriented topics such as ethnicity and politics. This does not mean, however, that the humorous texts reflect a universal set of values. Not only are the vast majority of the texts in English, but they also reflect the values and priorities of Western, capitalist and youth-oriented cultures. The basic assumption underlying this study is that humor can serve as a unique key for the understanding of social and cultural processes.
    [Show full text]
  • Myth and Mentality and Myth Studia Fennica Folkloristica
    Commission 1935–1970 Commission The Irish Folklore Folklore Irish The Myth and Mentality Studies in Folklore and Popular Thought Edited by Anna-Leena Siikala Studia Fennica Folkloristica The Finnish Literature Society (SKS) was founded in 1831 and has, from the very beginning, engaged in publishing operations. It nowadays publishes literature in the fields of ethnology and folkloristics, linguistics, literary research and cultural history. The first volume of the Studia Fennica series appeared in 1933. Since 1992, the series has been divided into three thematic subseries: Ethnologica, Folkloristica and Linguistica. Two additional subseries were formed in 2002, Historica and Litteraria. The subseries Anthropologica was formed in 2007. In addition to its publishing activities, the Finnish Literature Society maintains research activities and infrastructures, an archive containing folklore and literary collections, a research library and promotes Finnish literature abroad. Studia Fennica Editorial board Anna-Leena Siikala Rauno Endén Teppo Korhonen Pentti Leino Auli Viikari Kristiina Näyhö Editorial Office SKS P.O. Box 259 FI-00171 Helsinki www.finlit.fi Myth and Mentality Studies in Folklore and Popular Thought Edited by Anna-Leena Siikala Finnish Literature Society · Helsinki Studia Fennica Folkloristica 8 The publication has undergone a peer review. The open access publication of this volume has received part funding via a Jane and Aatos Erkko Foundation grant. © 2002 Anna-Leena Siikala and SKS License CC-BY-NC-ND 4.0 International A digital edition of a printed book first published in 2002 by the Finnish Literature Society. Cover Design: Timo Numminen EPUB: Tero Salmén ISBN 978-951-746-371-3 (Print) ISBN 978-952-222-849-9 (PDF) ISBN 978-952-222-848-2 (EPUB) ISSN 0085-6835 (Studia Fennica) ISSN 1235-1946 (Studia Fennica Folkloristica) DOI: http://dx.doi.org/10.21435/sff.8 This work is licensed under a Creative Commons CC-BY-NC-ND 4.0 International License.
    [Show full text]
  • Cimnegyed Layout 1 6/19/2015 11:38 AM Page 1
    Pocs-borito_nyomda_Layout 1 7/2/2015 1:12 PM Page 1 4300 Ft TEST, LÉLEK, SZELLEMEK ÉS TERMÉSZETFELETTI KOMMUNIKÁCIÓ TEST, LÉLEK, SZELLEMEK ÉS TERMÉSZETFELETTI KOMMUNIKÁCIÓ BALASSI KIADÓ TANULMÁNYOK A TRANSZCENDENSRőL VIII. cimnegyed_Layout 1 6/19/2015 11:38 AM Page 1 TEST, LÉLEK, SZELLEMEK ÉS TERMÉSZETFELETTI KOMMUNIKÁCIÓ Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben cimnegyed_Layout 1 6/19/2015 11:38 AM Page 2 TaNULMÁNyOK a TRaNSZCENdENSRőL VIII. I. Eksztázis, álom, látomás II. Lélek, halál, túlvilág III. Mikrokozmosz – makrokozmosz IV. Áldás és átok, csoda és boszorkányság V. Maszk, átváltozás, beavatás VI. démonok, látók, szentek VII. Mágikus és szakrális medicina cimnegyed_Layout 1 6/19/2015 11:38 AM Page 3 Test, lélek, szellemek és természetfeletti kommunikáció Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben Szerkesztette PÓCS ÉVa Balassi Kiadó, Budapest cimnegyed_Layout 1 6/19/2015 11:38 AM Page 4 Készült a Pécsi Tudományegyetem Néprajz és antropológia Tanszékén a „Népi vallás, néphit és vallásos folklór, 16–21. század” című, 78253 számú OTKa-program keretében az ezekhez az eredményekhez vezető kutatás az Európai Kutatási Tanács részéről, az Európai Közösség hetedik keretprogramjából (2007–2013), az EKT 324214. számú támogatási megállapodása alapján finanszírozásban részesült a könyv kiadását támogatta a PUB-K 111110 számú pályázat keretében Nemzeti Kulturális alap a címlapon Részlet a 16. századi St. Mary-templom festett mennyezetéről, Grandtully, Perthshire, Skócia. Lizanne Henderson felvétele a Vampire Lovers című film plakátja, 1970 a borító hátoldalán angyal és ördög viaskodnak a haldokló lelkéért 14. századi angol kézirat miniatúrája nyomán a halott lelkét a pokolba viszik az ördögök. Falfestmény rajza, Bagnot, 15. század Megszállott nő imája révén megszabadul a hét halálos bűn démonaitól 13.
    [Show full text]
  • Estonian National Symbols
    ACKNOWLEDGEMENTS AND PHOTO CREDITS ACKNOWLEDGEMENTS ACKNOWLEDGEMENTS: b – bottom, t – top, • PaistuAND Rura lPHOTO Municipality: CREDITS p A7 br Anu Allekand, Eevi Astel, Ülle Harju c – centre, l – left, • Raigo Pajula / Postimees / Scanpix: Jaak Jürisson, Ahto Kaasik r – right pp A9 br, A17 ToomasAcknowledgements: Karjahärm, Merike Kiipus • Võro Institute • Ebe Pilt: pp A6 p B7 bl, crB5 t MauriAnu Kiudsoo, Allekand, Anna eevi Lauk, Astel, Mari Ülle Loit Harju • Edgar• ZiZi Adams: & YoYo p A6 r • Johannes• margus Pääsuk muts:e: p B1B6 trtl HenriJaak Laupmaa, Jürisson, Leho Ahto Lõhmus kaasik • AnuP Allekand:Hoto cR pped A10Its: tr, B9 tr • Tiit •Reinberg Ingmar m /uusikus: Järva Te ppat ajA14a: tl, B16 tc Ain Muldmaa,toomas k Marearjahärm, Olde, m Peeperike Pillak kiipus • Anub Ansu: – bottom, pp A13 t – tc, top, B11 br p A1• 1Jaak bc nilson: p B5 bl Ebe Pilt,mauri Riho kiudsoo, Rannikma Annaa lauk, mari loit • Estonianc – centre, Institute: l – left, • Martin• tõnu Rästa: noorits: p B15 p A5tl tr Ain Reispuk,Henri laupmaa, Martin Räst lehoa lõhmus pp A3r – l,right tr, br, A9 tr, • Ervin• k Sestvristo erk:nurmis p B1 /6 Pressifoto tl : p B11 tr Leo TAinamm, m uldmaa,Jaan Tammsaar mare olde, Peep Pillak A12 l, A13 l, tr, A14 bl, c, • Priit• PaistuSimson Rural / Pressifoto municipality:: p A3 ptr A7 br ESTONIAN Oive eTinn,be Pilt, Gert Riho Uiboaed Rannikmaa B1 bl,• e B3dgar tr ,Adams: B8 tl, cc, p B9A6 tl,r B12 tr • Henn• Raigo Soodla Pajula / Pärn / Postimeesu Postimee /s Scanpix: Veronika Valk, Ülle Väljataga • Endel Grensmann: p A2 /
    [Show full text]
  • Miért Írunk Magyar Népköltészeti Lexikont?
    View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk brought to you by CORE provided by Repository of the Academy's Library SZEMERKÉNYI ÁGNES MIÉRT ÍRUNK MAGYAR NÉPKÖLTÉSZETI LEXIKONT? Intézetünk XXX. évkönyve a Folklór témacsoport tanulmányait tartalmaz- za. A több éve folyó népköltészeti lexikon előmunkálatai során számos kérdés merült fel, amely egy szócikk kereteinél bővebb kifejtést érdemel. A most következő tanulmányok ezekről a kérdésekről szólnak. Egyrészt megmutatják a szerző által bejárt utat, amelynek végén megírhatta a szó- cikket, másrészt részletesebb ismereteket adnak néhány kevéssé kutatott népköltészeti jelenségről, valamint a lexikon írás előkészületei folyamán felmerült olyan gondolatokat fogalmaznak meg, amelyek nem férnek egy- egy szócikk keretébe. A tanulmányok után mutatványt közlünk az elkészült szócikkekből. A most készülő Magyar Népköltészeti Lexikon lehetséges olvasói két csoportra oszthatók. Az egyik, amelyik ismeri, kézbe vette, forgatja az 1977 és 1982 között megjelent öt kötetes Magyar Néprajzi Lexikont, a másik, amelyik nem hallott róla. Mindkét csoport olvasói feltehetik a kérdést, miért van erre szükség? Aki ismeri az előző lexikont, az indokoltan kérdezhe- ti, történtek-e olyan kutatások az elmúlt negyven év alatt, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben megváltoztatnák, esetleg érvénytelenítenék az előző nemzedék eredményeit? Ez a kérdés, amelynek megválaszolására kísérletet teszek. Kutatásaink során – s ez minden folkloristának ismerős helyzet – állandóan visszatérő probléma, hogy a gyűjtött anyag – szóbeli vagy már lejegyzett írásbeli – feldolgozása során a szövegek nem mindig férnek bele abba a skatulyába, amelyet tanulmányaink során megismertünk vagy az újabb szakirodalom alapján elfogadtunk. A szövegek sokkal változatosabbak, gazdagabbak, élettelibbek – máskor meg éppen romlottabbak, hiányosabbak – annál, semhogy egy néhány mondatos műfaji meghatározás pontosan illenék rá- juk. Minden folklorista tudja, hogy az ismert és kedvelt, gyakorta gyűjtött műfajaink megnevezése pontatlan.
    [Show full text]