Stephanus Noster • Tanulmányok Bartók István 60
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
5 6 Stephanus noster • Tanulmányok Bartók István 60. születésnapjára Szerkesztette Jankovics József Jankovits László Szilágyi Emőke Rita Zászkaliczky Márton reciti Budapest, 2015 7 A kötet megjelenését támogatták Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének munkatársai A szerzők A borítón: Leonardo da Vinci Ginevra de’ Benci-portréjának hátoldala (1474, részlet), National Gallery of Art, Washington Könyvünk a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc (http://creativecommons.org/licenses/by−nc−sa/2.5/hu/) feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható. Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők. Éljen jogaival! ISBN 978-615-5478-16-1 Kiadja a r e c i t i, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének tartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu Borító és tördelés: Szilágyi N. Zsuzsa Linux Libertine, Liberation Sans Narrow 8 • Tabula gratulatoria A. Molnár Ferenc Lengyel Réka Angyalosi Gergely Lőrinczi Réka Ács Pál Máté Ágnes Klára Balogh Magdolna Medgyesy S. Norbert Báthory Orsolya Mohl Györgyi Békés Enikő Nagy Csilla Bene Sándor Németh S. Katalin Berkes Tamás Orlovszky Géza Bessenyei József Pajorin Klára Bíró Csilla Pálffy Géza Bitskey István Pálfy Eszter Bogár Judit Papp Ingrid Deczki Sarolta Sántha Teréz Debreczeni Attila Sarankó Márta Domonkos Gyöngyi Schelhammer Zsófi Etlinger Mihály Stauder Mária F. Molnár Mónika Szabados György Fodor Pál Szatmári Áron Földes Györgyi Széchenyi Ágnes Gábor Csilla Szénási Zoltán Gulyás Bori Szentpéteri Márton Hajdu Péter Takács László Hites Sándor Tamás Zsuzsanna Hubert Ildikó Tóth Zsombor Jenei Éva Tüskés Anna Kálmán C. György Varga Réka Kappanyos András Veres András Kecskeméti Gábor Verók Attila Kiss Margit Zsupán Edina Korompay H. János és a kötet szerzői, szerkesztői 5 6 • Mennyi minden még: Bartók István köszöntése „Semmi egyéb, hanem” – amint Bartók Istvántól tudjuk, ez Sylvester Jánosnál az azonosság megfogalmazása, s ugyanő világított rá, hogy ennek ismerete fontos ahhoz, hogy megértsük azt a részt Sylvester Újszövetség-fordítás függe- lékében, amelyben a magyar poézisről először esik szó. (A megfogalmazás visz- szatér Balassi szerelem-meghatározásában, a Szép magyar comoedia előszavá- ban. Íme, egy régi Bartók-olvasó.) Ha az ünnepelt életművét tekintjük, és egy hasonló meghatározást adunk, alighanem a kritikatörténeti munkásság kerülne oda. A tárgyalt munkák idő- rendjében először a példaszerű szövegkiadásra épülő Sylvester-monográfia, amely a nemzeti nyelvek grammatikai irodalmától a magyar nyelvtani iroda- lom kezdeteinek áttekintésén át vezet el SylvesterGrammatica Hungarolatinája forrásainak, valamint Sylvester saját „leléseinek” tárgyalásához, illetve a fent említett, az átvitt értelmű kifejezéseket értelmező rész értelmezéséhez, s a ko- rábban önállóan is megjelent szövegkiadás javított változatával zárul. Azután a magyar kritikatörténetben alapvető monográfia, amely az 1630–1700 közötti hazai grammatikai, poétikai, logikai, retorikai, homiletikai munkák művek áttekintésével, korábban értelmezetlen források tömegén alapuló összefoglalá- sával biztos támpontot ad a korszak és a téma kutatásához. Mindez azonban csak egy része a sokszínű életműnek. Vegyünk mindjárt egy szemmel láthatóan színes és mozgalmas területet: az animációs filmeket. Számos stáblistán olvashatjuk nevét – Bartók István, a dramaturg dicséretére említsünk itt csak egyet: azt az animációs filmet, amely Heltai Gáspár fabuláit adaptálja. Aki aztán kezébe veszi a Szűz Mária-tiszte- letről írt könyvét, a Mennyek királynőjét, amelyet ő szerényen a tudományos ismeretterjesztés körébe utal, ám a témában tudós is elcsodálkozhat adatgaz- dagságán és színpompáján. És tekintsünk a jövőbe: az új irodalomtörténeti össze fog la lás már megírt Sylvester-portréja után most készül a Kosztolányi kritikai kiadás egy része kollégánk műhelyében. 7 Essék szó a tanárról is. Sokan emlékezhetnek vissza erre, Szegeden, Pilis- csabán, Pécsett, másutt az egyetemi világban. Nemcsak az előadások, szeminá- riumok, megbeszélések során kapott információkra, hanem a bartóki humorra, amely a cizellált megfogalmazásokban megcsillan – a szónoki urbanitas felejt- hetetlen példáira. Ebben szerencsére részesülhetett egy szélesebb kör is: a régi magyaros közösség a szakmai beszélgetések, a konferencia-előadások és a hoz- zászólások során. A finoman szőtt bartóki előadásmód a tudomány mellett mindig tartogat valamilyen meglepetést, attikai sót. Ez a stílus imitációra csá- bít: bevallva-bevallatlanul számos pályatárs próbálja utánozni. Térjünk vissza a könyvekhez, ehhez a könyvhöz is. Bartók István barátunk kritikus olvasó, holott a nyílt polémia tudósi énjétől idegen. Ám amikor átte- kinti a választott tárgykör szakirodalmát, abból kiindulva olyan összefüggése- ket fedez fel, amelyek felett, amikor értesül róluk szóban, írásban, az olvasott szakmunka szerzője is örvendezik. Reméljük, hogy ezt a kötetet is így olvassa majd. Boldog születésnapot kívánunk! 8 BALÁZS DEBÓRA • „Suos caracteres litterarum quos adinvenit, ita distinxit”1 Aethicus Ister írásrendszerének középkori interpretációi Aethicus Ister ábécéje főleg azért kerül az érdeklődés horizontjába újra és újra, mert több, még mindig vagy korábban használatban lévő írásrendszer forrását, vagy annak egy nagyon korai lejegyzését vélik benne felfedezni. A középkorig visszamenő tradíciója van a szláv-glagolita ábécé eredetét Szent Jeromoshoz kötni, akit sokáig az aethicusi Cosmographia szerzőjének is véltek, sőt a glagoli- ta szerzetesek betűiket az egyháztanítótól eredeztették. A hiedelem széles kör- ben való elterjedésével Jeromos lett a szláv ábécé feltalálója és a mise fordítója szlávra.2 Ezzel a hagyománnyal tudományos szinten Karl Pertz,3 majd később Julia Verkholantsev4 foglalkozott elmélyültebben. Verkholantsev 2014-es köny- vének címválasztásban is nagy szerepet játszhatott a téma máig tartó népszerű- sége és eladhatósága, ugyanis a címben felvetett álláspontot, mely szerint Szent Jeromosnak szláv betűi lettek volna, a könyvben cáfolja. Heinz Löwe 1976-os Aethicus Ister und das alttürkische Runenalphabet 5 című tanulmányában Aethicus betűit az ótörök és magyar rovásírással állította párhuzamba, Vékony Gábor 2004-es könyvében pedig a Kárpát-medenceivel.6 Az említett tanulmányokat -fi gyelembe véve úgy vélem, sokat nyerhet az irodalom- és nyelvtörténetírás az- zal, ha végigtekintünk Aethicus Ister ábécéjének középkori befogadástörténetén. * A szerző az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola Európai és magyar reneszánsz doktorjelöltje. 1 Die Kosmographie des Istrier Aithikos im lateinischen Auszuge des Hieronymus aus einer Leipziger Handschrift zum erstenmale besonders herausgegeben von Heinrich Wuttke, Leipzig, 1853, 84. 2 Julia Verkholantsev, The Slavic Letters of St. Jerome. The History of the Legend and its Legacy or, How the Translator of the Vulgate became an Apostle of the Slavs, 2014, 60. 3 Karl August Friedrich Pertz, De cosmographia Ethici libri tres, 1853. 4 Verkholantsev, i. m. 5 Heinz Löwe, Aethicus Ister und alttürkische Runenalphabet, Deutsches Archiv für Erforschung des Mittelalters, 32(1976), 1–22. 6 Vékony Gábor, A székely írás emlékei, kapcsolatai, története, Bp., 2004. 9 Az első kéziratos említésektől kezdve hogyan alakul a koz mográfia és azon belül az írásrendszer megítélése és említése? Milyen kontextust kap a fiktív vagy valós szerző az évszázadok során, illetve mi befolyásolta azt? A jelenleg rendelkezésre álló és ismert ábécére való utalások és idézések köre napról napra bővül a digitalizálás és online hozzáférhetőség szerencsés együtt- állásával. Alapvetően kétféle utalással találkozhatunk: egyrészt olyanokkal, me- lyek az eredeti kontextust mellőzik, tehát függetlenek a kozmográfiától (szekun- der), illetve olyanokkal, amelyek az autentikus szövegkörnyezetből indulnak ki, az írásrendszert a Cosmographia részeként tanulmányozzák (primer). Az aethicusi ábécé a legkorábbi Cosmographiák kéziratának végén találha- tó, így az oxfordiban,7 a lipcseiben,8 a 9. századi tours-i, jelenleg Leidenben őr- zött kéziratban9 vagy a francia nemzeti könyvtárban őrzött 11. századi kézirat- ban,10 illetve a szintén 11. századi talán galliai eredetű, jelenleg szintén Leidenben őrzött kéziratban.11 Az ábécére a főszövegben is vannak utalások, minden kutató egyetért abban, hogy az írásrendszer eredetileg a kozmográfia szerves része volt.12 Josias Simmler nyomtatott kiadásából13 hiányzik az írás- rendszer, és ennek nyomán a későbbiekből is, viszont az arra való utalások a főszövegben megmaradtak. A Cosmographia, de még inkább a kéziratok végén található betűk élénken éltek a köztudatban megírásától kezdve. Rabanus Maurus a 9. század első felé- ben De inventione linguarum című művében tesz említést Aethicus kozmográfi- ájáról, illetve elsősorban a benne található írásrendszerről.14 Aethicus ábécéjét 7 Oxford, Bodleian Library, Junius, 25. 8 Leipzig, UB, Repos. I. 4o, 72r 9 Leiden, MS. VLF 113, 30r. 10 Paris, Bibliothèque nationale de France, Département des manuscrits, Latin 4871, 142r. 11 Leiden, MS. VLQ 29, 66v. 12 „Eius abecedarii insequentes caracteres notavimus, quia nostris caracteribus nullatinus convenit hebraicis, graecis, latinis, chaldaicis, siriis atque aegyptiis quae nobis ex parte vicinae sunt. Hic vero suam litterationem et interpretationem inter reliquos philosophos per semet ipsum nisus est, quae aliqui et quamplures gentilium scriptores in usus varios scribunt(ur) lineam in diversa ponentes.” Wuttke, i. m., 47.