DOCSLIB.ORG

A Centralizáció Évei. Politikai Kommunikáció, 2006

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
A Centralizáció Évei. Politikai Kommunikáció, 2006 Studies in Political Science – Politikatudományi Tanulmányok KISS BALÁZS (SZERK): A CENTRALIZÁCIÓ ÉVEI Politikai kommunikáció Magyarországon, 2006 - 2015 Studies in Political Science – Politikatudományi Tanulmányok 2019 No 1. Sorozatszerkesztő: Szabó Gabriella A CENTRALIZÁCIÓ ÉVEI POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓ MAGYARORSZÁGON, 2006 – 2015 Szerkesztette: Kiss Balázs Szerzők: Bene Márton, Farkas Xénia, Kiss Balázs, Szabó Gabriella Sorozatszerkesztő: Szabó Gabriella Szakmai lektorok: Bíró-Nagy András, Gyulai Attila, Pál Gábor, Sebestyén Eszter ISSN 2062-3119 ISBN 978-963-418-025-8 Felelős kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet igazgatója MTA TK PTI Budapest 2019 Studies in Political Science Politikatudományi Tanulmányok 2 Szerzőkről Bene Márton: Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolájának doktorje- löltje és az MTA Társadalomtudomány Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa. Farkas Xénia: Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolájának a hallgatója és az MTA Társadalomtudomány Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa. Kiss Balázs: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Szabó Gabriella: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. 3 4 TARTALOMJEGYZÉK Előszó ......................................................................................................................................... 7 A nemzeti-polgári centrum politikai kommunikációja ....................................................... 10 A baloldali/demokratikus ellenzéki politikai közösség politikai kommunikációja .......... 70 Nemzeti radikálisok politikai kommunikációja ................................................................ 135 A zöld közösség politikai kommunikációja ........................................................................ 209 5 6 ELŐSZÓ Kiss Balázs A magyarországi politikai kommunikáció 1990-ben kezdődő negyedszázadának a korszakok szerinti feldolgozása záródik ezzel a kötettel.1 Kutatócsoportunk, az MTA Társadalomtudomá- nyi Kutatóközpontjának Politikatudományi Intézetében működő Politikai Kommunikáció Ku- tatócsoport 2016-os kötetében az 1997-ig tartó időszak kommunikációs jellegzetességeit mu- tatta be,2 2017-esben a leginkább a polarizáció fogalmával leírható évekről írt,3 most pedig az a korszak szerepel a következő 240 oldalon, amelyik egyszerre mutatta a centralizáció és a decentralizáció jeleit. Mint majd olvasható, a centralizáció kétféleképpen mutatkozott meg. A legnagyobb támoga- tottsággal bíró politikai erő a kommunikációjában mintegy magához vonta a magyar politikai élet központját, hiszen azt hirdette, az 1990-es első jobbközép kormány után újra, hogy ő képezi a nemzeti közepet. Ezt a centrális erőtér formulát alkalmazva fogalmazta meg 2009-től kezdve. De centralizáció érvényesült a másik, a többi oldalon is, ha politikai szempontból nem is, de kommunikációs alapon: ha volt valami, ami egybefogta az ellenzéki megszólalásokat, akkor az a jobboldal vezérére és egész rendszerére irányított, tehát ebben az értelemben centralizált el- lenségképzés. Felerősödött azonban az a tendencia is, amelyet decentralizációnak nevezhetünk: már nem csak az intézményesített politikai erők, tehát a kormány, a pártok, az intézményi héttérrel rendelkező politikusok vannak jelen a politikai nyilvánosságban, nemcsak ők kommunikálnak, nemcsak ők szerveznek demonstrációkat és más megmozdulásokat, hanem az egyszerű állampolgár és az ő hosszabb vagy rövidebb életű csoportjai, szerveződései is. Az állampolgárok is megjelen- tek az offline és online nyilvánosságban, s mindinkább rányomják kulturális bélyegüket a poli- tikai kommunikáció egészére. 1 A kutatást és a kötet tanulmányainak elkészülését az OTKA/NKFIA támogatta a 112323-as szám alatt. 2 Kiss Balázs (szerk.) Politikai kommunikáció Magyarországon, 1990 – 1997. Studies in Political Sciences, MTA TK PTI, Budapest, 2016. http://politologia.tk.mta.hu/uploads/files/Politikai_kommunikacio_1990_- _1997_final.pdf 3 Kiss Balázs (szerk.) A polarizáció évei. Politikai kommunikáció Magyarországon, 1997 – 2006. Studies in Political Sciences, MTA TK PTI, Budapest, 2017. https://politikatudomany.tk.mta.hu/hirek/2018/03/uj-kiadvany- pkk 7 A jelen kötet nem csak az időbeli folytonosság okán csatlakozik az előző kettőhöz, hanem min- den egyébben is. Megint egységes szerkezetben, azonos módszer és szemlélet alapján készültek a tanulmányok, és újra azzal az ambícióval dolgoztunk, hogy lehetőleg semmilyen fontos poli- tikai kommunikációs fejlemény ne maradjon ki a leírásból. A szerkezetet illetően megint az erősorrendet követtük, ezért először az általunk nemzeti-pol- gári centrumnak nevezett politikai közösséget mutatjuk be, hiszen ez volt a leghosszabban és a legnagyobb parlamenti és általános politikai támogatottsággal rendelkező politikai erő a kor- szakban. Ezt a 2010-ig kormányt adó és utána is szorosabban-lazábban együttmozgó csoport, a hol baloldalnak, hol demokratikus ellenzéknek nevezett politikai közösség következik. Kitar- tóan jelen van már 1993 óta a radikális jobboldal, amelyiknek a vezető pártja a korszak végére a második legnagyobb parlamenti erővé vált. És írunk a zöld közösségről is, mely a legfiatalabb, és amely a legkisebb országgyűlési képviselettel rendelkezik a 2015-tel záruló korszakban, de jelen van, és az újabb választáson is képes volt képviselőt küldeni a parlamentbe. A módszer és a szemlélet is azonos az előző kötetek alapját képezővel. Ezért is gondoltuk azt, hogy felesleges újra hosszú fejezetben adni áttekintést a kutatásunk mikéntjéről. Meg aztán a mostani kötet vitái alkalmával azt tapasztaltuk, hogy a szakmai közönség már elfogadta azt, hogy működőképes ez a társadalomszemiotikai megközelítés, és ebben talán a 2017-es kötet hosszú módszer fejezete is segített. Ezért a megalapozás iránt érdeklődőknek azt a szöveget javasoljuk áttekinteni. Igyekeztünk lefedni minden fontos kommunikációs jelenséget, de magunk is tudjuk, hogy sok minden kimaradt a leírásokból. Szerencsére a kutatás még folyik, és készül a negyedik kötetünk, amelyik immár nem korszakokra szakítva, hanem a folytonosságokat bemutatva tervezi átte- kinteni a hazai politikai kommunikáció huszonöt éves történetét. 8 9 A NEMZETI-POLGÁRI CENTRUM POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓJA Kiss Balázs A fejezet a nemzeti-polgári centrum megnevezéssel illetett politikai közösséget konstruáló po- litikai kommunikációt mutatja be. A kutatás módszerének megfelelően regisztrálja azokat a szemiotikai erőforrásokat, amelyeknek a konfigurációja a politikai kommunikáció folyamatain belül kellően elkülönül ahhoz, hogy önálló politikai közösséget definiálhassunk általa. Ennek a politikai közösségnek a nevéül a nemzeti-polgári centrumot választottam.4 A terjedelem szű- kössége miatt az áttekintés azokra a szemiotikai erőforrások általi konstruáló gesztusokra kor- látozódik, amelyek a közösséget, a szemiotikai konfigurációt belülről hozzák létre, tehát a más politikai közösségeket konstituáló szemiotikai konfigurációknak a nemzeti-polgári centrumot definiáló és leíró kommunikációja nem szerepel. A többi tanulmányhoz hasonlóan ehelyütt is először az identitást adó aktorokat, aktor konstruktumokat tekintem át. Ezek politikusok, szervezetek, médiumok és értelmiségi körök, amelyek úgy konstruálódtak meg, mint a nemzeti-polgári centrum politikai közösség politikai arcélét meghatározó cselekvők, kommunikátorok. A második csoport az ügyeké. Ügy alatt ebben a tanulmányban sem eseteket vagy eseményeket értünk, hanem olyan témákat és érzékenységeket, amelyek rendszeresen összekapcsolódnak a nemzeti-polgári centrummal, például azért, mert visszatérően megtalálhatók az aktorok kom- munikációjában, a konfigurációhoz tartozó csatornák tartalmában; ilyen például a családtámo- gatás vagy, 2015-től kezdve, a migráció. Az ügyek verbális és nem verbális aktusok által konst- ruálódnak meg, ezért szavak, szövegek és tettek összessége alkotja őket. A szemiotikai konfiguráció tartalmaz továbbá metaforákat és diskurzusokat is, más szavakkal: specifikus toposzokat és szervezett tudásokat, amelyek jellemzők a nemzeti-polgári centrumra. Egy politikai közösség jellegzetessége lehet az is, hogy milyen csatornákat használ a kommu- nikációjában; megfordítva: egy-egy médium és információátviteli vagy kapcsolattartási mód is asszociálódhat a nemzeti-polgári centrummal. 4 A névválasztásról lásd később! 10 Végül: a nemzeti-polgári centrum, mint szemiotikai konfiguráció, összetevői közé tartoznak olyan további modalitások, például látványelemek és stílusok, amelyek megint rendszerint azo- nosítják a belső és a külső megfigyelő számára a politikai közösséget. A politikai közösség tartja használatban és fejleszti a maga szemiotikai erőforrásait, és megfor- dítva: a szemiotikai erőforrások specifikus köre konstruálja a belső tagok és a megfigyelők szá- mára az adott politikai közösséget, a többitől elkülönülve. Ilyenformán a politikai közösség és a szemiotikai erőforrások alkotta konfiguráció egymást határozza meg. Mivel az elemzés középpontjában az önkonstrukciós erőfeszítések álltak, ezért a források is a nemzeti-polgári centrum által preferált médiumok anyagaiból, tehát nyomtatott és elektronikus médiumaiból, online megnyilvánulásaiból álltak össze. Az eljárás azonos volt a többi szemio- tikai konfigurációt leíróéval: a sűrűn és visszatérően alkalmazott szemiotikai erőforrások re- gisztrálását követően kiválasztottam a legtöbbször használtakat. AKTOROK A konstruált aktorok közül az első értelemszerűen maga a politikai közösség, tehát a nemzeti- polgári centrum,
Load more

Recommended publications
  • Violent Radicalisation & Far-Right Extremism in Europe
    merging trends in the European political con- text, including the rise of nativist nationalism and the emergence of hostile public discourses E on immigration, have brought ideas traditional- ly attributed to the far-right into mainstream discussion, VIOLENT in the process popularising and in some cases ‘normalis- ing’ them in the eyes of particular audiences. Öztürk Bilgehan Zeiger, Aristotle Kallis, Sara Especially since the turn of the new millennium, the dis- cussion on the dynamics of, and threats from, violent rad- RADICALISATION icalisation has received considerable fresh attention since a series of recent terrorist attacks testified to its highly disruptive and destructive potential. Taken together with the appreciable rise in instances of hate speech and in vio- lent incidents against vulnerable groups (Muslim, Jewish, & FAR-RIGHT Roma communities; immigrants and refugees, etc.), it is now feared that we may be witnessing a much broader and profound ‘reverse wave’ towards more intolerance, exclusion, and normalisation of violent extremism in EXTREMISM contemporary societies. IN EUROPE Aristotle Kallis, Sara Zeiger, Bilgehan Öztürk 9 789752 459472 VIOLENT RADICALISATION & FAR-RIGHT EXTREMISM IN EUROPE EUROPE IN EXTREMISM FAR-RIGHT & RADICALISATION VIOLENT VIOLENT RADICALISATION & FAR-RIGHT EXTREMISM IN EUROPE VIOLENT RADICALISATION & FAR-RIGHT EXTREMISM IN EUROPE Edited by Aristotle Kallis, Sara Zeiger, and Bilgehan Öztürk SETA Publications 34 First Published in 2018 by SETA ISBN: 978-975-2459-47-2 © 2018 SET Vakfı İktisadi İşletmesi All rights reserved. No part of this book may be reprinted or reproduced or utilized in any form or by any electronic, mechanical or other means, without permission in writing from the publishers.
    [Show full text]
  • HUNGARY Hungary Is a Republic with a Population of Approximately 10
    HUNGARY Hungary is a republic with a population of approximately 10 million and a multiparty parliamentary democracy. Legislative authority is vested in the unicameral parliament (National Assembly). The National Assembly elects the head of state, the president, every five years. The president appoints a prime minister from the majority party or coalition. The National Assembly elections on April 11 and 25 were assessed as free and fair, with the conservative Fidesz- Christian Democrat (KDNP) coalition winning enough seats in the second round to achieve a two-thirds majority. Fidesz's prime ministerial candidate, Viktor Orban, took office on May 29. Security forces reported to civilian authorities. Human rights problems included police use of excessive force against suspects, particularly Roma; new restrictions on due process; new laws that expanded restrictions on speech and the types of media subject to government regulation; government corruption; societal violence against women and children; sexual harassment of women; and trafficking in persons. Other problems continued, including extremist violence and harsh rhetoric against ethnic and religious minority groups and discrimination against Roma in education, housing, employment, and access to social services. RESPECT FOR HUMAN RIGHTS Section 1 Respect for the Integrity of the Person, Including Freedom From: a. Arbitrary or Unlawful Deprivation of Life There were no reports that the government or its agents committed arbitrary or unlawful killings during the year. In December 2009 the Somogy County Military Prosecutor's Office pressed charges against 10 prison guards at the Kaposvar prison for causing the death of a pretrial detainee and physically assaulting nine other inmates in February 2009.
    [Show full text]
  • The Year of Rearrangement
    The Year of Rearrangement The Populist Right and the Far-Right in Contemporary Hungary The Year of Rearrangement The Populist Right and the Far-Right in Contemporary Hungary Authors: Attila Juhász Bulcsú Hunyadi Edited by: Eszter Galgóczi Attila Juhász Dániel Róna Patrik Szicherle Edit Zgut This study was prepared within the framework of the project “Strategies against the Far-Right”, in cooperation with the Heinrich-Böll-Stiftung e.V., in 2017. Table of Contens The opinions expressed in the study are those of the authors and do not necessarily reflect the position of the Heinrich-Böll-Stiftung. Introduction ___________________________________________________________________ 7 Executive Summary ____________________________________________________________ 9 Political Environment __________________________________________________________ 12 Competing for Votes: The Voters of Fidesz and Jobbik ____________________________ 19 Socio-Demographic Composition ______________________________________________ 20 Political Preferences __________________________________________________________ 25 Election Chances ____________________________________________________________ 31 Competition on the Far End: The Extremist Rhetoric of Fidesz and Jobbiki __________32 Anti-Immigration Sentiments ___________________________________________________ 32 Anti-Semitism _______________________________________________________________ 41 Anti-Gypsyism ______________________________________________________________45 Homophobia ________________________________________________________________46
    [Show full text]
  • Ildikó Barna, Bulcsú Hunyadi, Patrik Szicherle and Farah Rasmi Report
    Ildikó Barna, Bulcsú Hunyadi, Patrik Szicherle and Farah Rasmi Report on Xenophobia, Radicalism and Hate Crime in Hungary in 2017 Table of Contents 1. CHANGES IN LEGISLATION AFFECTING THE INTERESTS OF MINORITIES IN 2017 ........................................... 4 LEGISLATIVE AMENDMENTS CONCERNING THE ROMA POPULATION ............................................................................ 4 2. LAW ENFORCEMENT PRACTICES AFFECTING MINORITIES IN 2017 ................................................................ 6 DISCRIMINATORY PRACTICES AGAINST THE ROMA ................................................................................................. 6 DECISIONS OF COURTS AND STATE AUTHORITIES REGARDING DISCRIMINATION AGAINST THE ROMA AND OTHER MINORITIES ..... 9 3. THE POSITION OF IMMIGRANTS IN HUNGARY IN 2017 ............................................................................... 12 LEGISLATIVE AMENDMENTS CONCERNING ASYLUM-SEEKERS ................................................................................... 12 LOCAL SELF-GOVERNMENT DECREES ON MIGRATION ............................................................................................ 14 DISCRIMINATORY PRACTICES AGAINST ASYLUM-SEEKERS ....................................................................................... 16 DECISIONS OF COURTS AND STATE AUTHORITIES REGARDING DISCRIMINATION AGAINST ASYLUM-SEEKERS ......................... 19 SOCIAL SUPPORT AVAILABLE FOR IMMIGRANTS ..................................................................................................
    [Show full text]
  • Combating Racism, Xenophobia and Extremism in Central Europe
    Combating RaCism, Xenophobia and ExtRemism in CentRal euRope 1 Content 1. intRoduCtion 4 2. teRminologY (deFinition oF eXtRemism) 4 3. CountRY summaRY 5 3.1. Hungary 5 3.1.1. Historical development after 1989 5 3.1.2. Political parties, organized groups and informal groups currently involved in extreme, xenophobic and racist activities 7 3.1.3. Topics of extremists 8 3.1.4. Biggest events 10 3.1.5. Extremist views in the current political mainstream parties 11 3.1.6. State approach in hungary - good and bad approaches of prevention of extremist, xenophobic and racist activities 12 3.1.7. State approach in hungary - good and bad approaches of state repression against extremist, xenophobic and racist activities 13 3.1.8. Non-state actors – successful activities and lessons learned 14 2 3.1.9. Civil society Reactions to Violence against Roma 16 3.1.10. Demonstrations and actions against far-right extremists 17 3.1.11. Anti-immigrant activities of extremists and preventive/repressive measures against it 18 3.1.12. Situation of victims of hate crimes 20 3.2. Germany 20 3.2.1. Historical development after 1989 20 3.2.2. Political parties, organized groups and informal groups currently involved in extreme, xenophobic and racist activities in saxony (germany) 22 3.2.3. Topics of right-wing extremists 24 3.2.4. Biggest events 26 3.2.5. Extremist views in the current political mainstream parties 27 3.2.6. State approach in germany - good and bad approaches of prevention of extremist, xenophobic and racist activities 28 3.2.7.
    [Show full text]
  • Nemzeti Radikálisok, 2006 – 20151 Szabó Gabriella
    Nemzeti radikálisok, 2006 – 20151 Szabó Gabriella A tanulmány a nemzeti radikális politikai közösség szemiotikai konfigurációját mutatja be a 2006-tól 2015-ig tartó időszakban. Azokat a jeleket kívánom összefoglalni, amelyek a közösség tagjai és a külvilág számára azonosítják a nemzeti radikálisokat. A kutatás arra a kérdésre keresi választ, hogy milyen jelek segítségével igazodhatott el akár a nemzeti radikális közösség tagja, akár valamelyik másik politikai közösség tagja és szimpatizánsa azt illetően, hogy kik azok a nemzeti radikálisok, kik az ellenfeleik, milyen ügyeket tűznek zászlajukra, melyek a diskurzusokban és csatornahasználatban megkülönböztető jegyeik, illetve melyek a nemzeti radikális ikonográfia tipikus elemei. Miért pont ezeket érdemes tanulmányozni? A kutatás elméleti és módszertani alapja a társadalomszemiotika. A politikai kommunikációra alkalmazott megközelítés szerint a fentiek körül formálódnak a legfontosabb szemiotikai erőforrások. Ezeket az erőforrásokat alkalmazva az adott politikai közösség a számukra legfontosabb politikai cselekvők (aktorok) és témák kijelölésével, szóhasználatok, metaforák, érvkészletek, csatornák, vizuális elemek és jellegzetes stílusok segítségével közölte mondanivalóját. A sajátos szemiotikai konfiguráció tette azonosíthatóvá a közösséget a tagjai, illetve a közösségen kívüli szereplők számára. Másként fogalmazva: a nemzeti radikális közösség politikai cselekvőkre, ügyekre, diskurzusokra, csatornákra, stb. vonatkozó jeltermelő erőfeszítéseit követve tájékozódhatott mindenki, aki a szóban
    [Show full text]
  • Accelerating Patterns of Anti-Roma Violence in Hungary
    Accelerating Patterns of Anti-Roma Violence in Hungary Boston, February 2014 A Report from the François-Xavier Bagnoud Center for Health and Human Rights Harvard School of Public Health and Harvard University 1 Table of Contents About the FXB Center at Harvard ............................................................................................................ 4 Report Contributors .................................................................................................................................. 6 Glossary/Abbreviations ............................................................................................................................ 6 1. Executive summary and recommendations ................................................................................... 7 2. The work of the FXB Center to promote Roma rights ................................................................ 11 3. Methodology of the report ........................................................................................................... 12 4. Political landscape and demographics of Roma in Hungary ....................................................... 13 Political Landscape ...................................................................................................................... 13 Demographics of the Roma in Hungary ...................................................................................... 13 5. Findings ......................................................................................................................................
    [Show full text]
  • E.Saltman Final Thesis Submission
    TURNING RIGHT A Case Study on Contemporary Political Socialization of the Hungarian Youth Erin Marie Saltman School of Slavonic and East European Studies University College London (UCL) Thesis submitted for the degree of Doctor of Philosophy in Political Science 2014 1 I, Erin Marie Saltman, confirm that the work presented in this thesis is my own. Where information has been derived from other sources, I confirm that this has been indicated in the thesis. X__________________________________ 2 ABSTRACT Young Central and Eastern Europeans are growing up in newly solidifying democratic political systems with a parent generation raised under an entirely different regime. In order to comprehend future sociopolitical dynamics within these countries it is crucial to question how the youth are developing their political knowledge and how they are engaging in political activism. As such, political socialization theory provides a lens for analyzing what forms youth activism is taking as well as tracking the roots of current political trends. Political socialization, as a theory, is relatively straightforward. Experiences and influences of various agents that affect an individual in their earlier years have a significant impact on political outlooks, activism and values in later years. However, implied within this theory, ‘political socialization’ is also a process and a field of research with a variety of methods and research structures. Through primarily qualitative analysis, the research in this case study investigates the influences behind post-communist political trends among the youth, targeting the primary agents of socialization: the family unit, educational institutions and the media. These agents are analyzed in the context of developing partisanships and activism within political parties and grassroots social movements.
    [Show full text]
  • The Electoral Persistence of Far-Right Parties in Europe
    THE ELECTORAL PERSISTENCE OF FAR-RIGHT PARTIES IN EUROPE A thesis submitted to the faculty of San Francisco State University In partial fulfillment of AS the requirements for the Degree JoR- Ton Master of Arts In Political Science by Anthony Benjamin Avila San Francisco, California May 2017 Copyright by Anthony Avila CERTIFICATION OF APPROVAL I certify that I have read The Electoral Persistence of Far-Right Parties in Europe by Anthony Benjamin Avila, and that in my opinion this work meets the criteria for approving a thesis submitted in partial fulfillment of the requirement for the degree Master of Arts: Political Science at San Francisco State University. Nicole F. Watts,'Ph.D. Professor of Political Science Jame^)Wartel, Ph.D. Professor of Political Science THE ELECTORAL PERSISTENCE OF FAR-RIGHT PARTIES IN EUROPE Anthony Benjamin Avila San Francisco, California 2017 Since the financial crisis of 2008, democratic governments across Europe have seen revitalization in support for far-right political parties. A number of these new parties have managed to achieve electoral success in multiple consecutive elections despite the use of violence by its members and supporters. I argue that the continued electoral support of far-right parties can largely be attributed to the efforts of party activists in establishing electoral connections with its constituency through the provision of essential and meaningful services. I create a unique tripartite explanatory model to account for the electoral persistence of far-right parties. I employ this model to analyze Golden Dawn in Greece and Jobbik in Hungary and demonstrate how the actions of party activists can engender continued political support for even the most extreme far-right parties.
    [Show full text]
  • Róna Dániel JOBBIK-JELENSÉG a Jobbik Magyarországért Mozgalom
    Róna Dániel JOBBIK-JELENSÉG A Jobbik Magyarországért Mozgalom térnyerésének okai Róna Dániel JOBBIK-JELENSÉG A Jobbik Magyarországért Mozgalom térnyerésének okai Budapest, 2016 A kiadvány a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával készült c. Róna Dániel, 2016 c. KUK könyv és Kávé Kft. 2016 Minden jog fenntartva! Kiadja a KUK Könyv és Kávé Kft. Felelős kiadó: Sugár S. András Felelős szerkesztő: Vértes Judit Korrektor: Zimmermann Gerda Borítóötlet: SSA Borító- és könyvterv: Zimmermann Zsolt Tördelés: Harsányi Tamás A borítón Horváth Éva Mónika Tömegdinamikák sorozat 62. lapja látható. Nyomdai produkció: Wunderlich Production Kft. 4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 9 A SZERZŐ ELŐSZAVA 10 1. BEVEZETÉS 13 2. HOGYAN NEVEZZÜK? 21 Mit tekintünk rendszerellenesnek? 32 Rendszerellenes-e a Jobbik? 36 3. RADIKÁLIS ÉS SZÉLSŐJOBBOLDALI PÁRTOK MEGERŐSÖDÉSÉNEK KERESLETI OKAI 55 Osztály-hovatartozás 58 Bevándorlás 64 Elitellenesség 69 Izoláció 71 Empirikus eredmények- a Jobbik nemzetközi kontextusban 72 Magyarországi empirikus elemzés – eddigi kutatások 75 Előítélet, idegenellenesség, rasszizmus – melyik jellemző a Jobbik szimpatizánsaira? 81 4. KÍNÁLATI MEGKÖZELÍTÉSEK 87 Térmodell 88 Intézmények 92 Történelmi örökség 92 A párt szervezete 95 A Jobbik története 100 A szervezeti erő kiépítése 108 5 5. A MÉDIA HATÁSA 113 A Jobbik megerősödésének politikai napirendi magyarázatai 119 Az internet és a szélsőjobboldali szubkultúra 130 Összefoglalás 134 6. KURUC.INFO-NEMZEDÉK: MIÉRT NÉPSZERŰ A JOBBIK A FIATALOK KÖZÖTT? 135 Értékpreferenciák 141 Elitellenesség 147 Gazdasági válság 151 Internethasználat 156 Szubkultúra 164 Összefoglalás és a kvalitatív elemzés tanulságai 175 7. MENNYIT SZÁMÍT? A JOBBIK HATÁSA 2010 ÉS 2014 KÖZÖTT A MAGYAR POLITIKÁBAN 182 Elméleti keret 183 Az elemzés menete, módszertan 186 A Jobbik és a politikai napirend 188 A Jobbik és a közvélemény 191 A Jobbik és a többi párt álláspontja 199 A Jobbik és a kormányzati szakpolitika 204 Összefoglalás 214 8.
    [Show full text]
  • Forex Loan Debtors' Struggles for Citizenship in Hungary
    We are the State, We are the People: Forex Loan Debtors’ Struggles for Citizenship in Hungary By Natasa Szabó Submitted to Central European University Department of Sociology and Social Anthropology In partial fulfilment of the requirements for the degree of Master of Arts Supervisors: Prof. Violetta Zentai CEU eTD Collection Prof. Prem Kumar Rajaram Budapest, Hungary 2018 Abstract The global financial crisis of 2008 resulted in a foreign-currency (forex) loan crisis in Hungary, leaving several hundred thousand people in the risk of losing their home. Following the crisis a small group of borrowers started to mobilize, and soon founded diverse organizations to address their situation. Drawing on extensive ethnographic fieldwork this thesis is about these debtors’ struggles for housing. It is about their claims and their critiques. However, these struggles are also about much more than housing: they are struggles for citizenship, for the right to be decommodified, and for being recognized as legitimate political subjects. This thesis mostly draws on two concepts, that of citizenship and that of civil society. I consider debtors’ struggles as acts of citizenship – as struggles for the right to be decommodified and for the right to have political voice. Nevertheless, my intention is to think about these acts of citizenship as being embedded within a historically bound and relational space: civil society. Through this conceptualization, this thesis aims to go beyond the narratives which describe debtors’ struggles as ‘neonationalist’, and to show how citizenship is also characterized by more than a mere relation to the state. My empirical data demonstrate that apart from contesting the elite-state projects and the emerging welfare regimes, debtors’ struggles are also positioned by and devoted to challenging the hegemonies within civil society and the country’s global capitalist integration.
    [Show full text]
  • Nemzeti Rock: the Radical Right and Music in Contemporary Hungary
    JOMEC Journal Journalism, Media and Cultural Studies Published by Cardiff University Press Nemzeti Rock: The Radical Right and Music in Contemporary Hungary Áron Szele Central European University, Hungary Email: [email protected] Keywords Nemzeti Rock Nationalism Populist Radical Right Hungary Jobbik Abstract This article analyzes the phenomenon of nationalist rock in contemporary Hungary, by giving a brief account of its roots and history, starting from the bands of the skinhead movement in the 1980s and 1990s to the present day. The article underlines nationalist rock’s interconnections with the political life of the radical right. It explores the content and style of Hungarian ultranationalist rock, focusing mainly on the lyrics of three of the most influential and well-known bands of the genre of Nemzeti Rock: Romantikus Erőszak, Kárpátia and Ismerős Arcok. The analysis shows how Nemzeti Rock expresses the main tropes and ideological themes of the political radical right – such as nativism, heroic masculinity, and populism – in a succinct and direct manner and with broad popular appeal, and therefore constitutes an ideal medium of conveying the ideology of the radical right to the public. Contributor Note Áron Szele is a historian who recently gained a Ph.D. from the Department of History of the Central European University in Budapest on the topic of fascist ideology and discourse in interwar Hungary. He has a B.A. from the Faculty of History of the University of Bucharest, and an M.A. in comparative history from the Department of History of the Central European University. His main themes of interest and expertise include entangled histories and relationships of Hungary and its neighbours, Romanian political history, the history and ideology of populist and right-wing radical movements, and minority issues in East-Central Europe.
    [Show full text]