Mládežnícke Hnutie 64 Žúp

Total Page:16

File Type:pdf, Size:1020Kb

Mládežnícke Hnutie 64 Žúp FAKULTA SOCIÁLNÍCH STUDIÍ Mládežnícke hnutie 64 žúp Diplomová práca BC. KARIN SÓLYMOSOVÁ UČO: 427036 Vedúci práce: prof. JUDr. PhDr. Miroslav Mareš, Ph.D. Katedra politologie Bezpečnostní a strategická studia Brno 2019 Papinak, aki sajnos nem élhette meg, hogy átlapozhassa ezt a munkát 1 MLÁDEŽNÍCKE HNUTIE 64 ŽÚP Bibliografický záznam Autor: Bc. Karin Sólymosová Fakulta sociálních studií, Masarykova univerzita Katedra politologie Názov práce: Mládežnícke hnutie 64 žúp Študijný program: Bezpečnostní a strategická studia Vedúci práce: prof. JUDr. PhDr. Miroslav Mareš, Ph.D. Akademický rok: 2019 Počet strán: 132 Kľúčové slová: extrémizmus, radikalizmus, iredentizmus, ná- rodný radikalizmus, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Mládežnícke hnutie 64 žúp, Maďarsko 3 MLÁDEŽNÍCKE HNUTIE 64 ŽÚP Bibliografic record Author: Bc. Karin Sólymosová Faculty of Social Studies, Masaryk University Department of Political Science Title of Thesis: Sixty-Four Counties Youth Movement Degree Programme: Security and Strategic Studies Supervisor: prof. JUDr. PhDr. Miroslav Mareš, Ph.D. Academic Year: 2019 Number of Pages: 132 Keywords: extremism, radicalism, irredentism, national ra- dicalism, Sixty-Four Counties Youth Movement, Hungary 4 MLÁDEŽNÍCKE HNUTIE 64 ŽÚP Abstrakt Cieľom tejto magisterskej diplomovej práce je analyzovať Mládežnícke hnutie 64 žúp, aktéra maďarskej krajne pravicovej scény s využitím kon- ceptov extrémizmu a iredentizmu. Hlavným cieľom hnutia je územný re- vizionizmus, teda znovunastolenie hraníc Maďarska spred Trianonskej zmluvy a opätovné vytvorenie „Veľkého Maďarska“. Práca si kladie za cieľ detailne popísať organizáciu od jej genézy, cez symboliku, jej ideolo- gické zakotvenie, aktivity až po jej domáce a medzinárodné väzby. Jej dôležitou súčasťou je aj priama aplikácia konceptov extrémizmu a ire- dentizmu, pomocou ktorých je skúmané či napriek terminologickej ne- jednoznačnosti ide o extrémistickú organizáciu a ak áno, akú vysvetľu- júcu hodnotu má v tomto prípade iredentizmus. 1 MLÁDEŽNÍCKE HNUTIE 64 ŽÚP Abstract The aim of this master's thesis is to analyse Sixty-Four Counties Youth Movement, the actor of the Hungarian far right scene using the concepts of extremism and irredentism. The main objective of the movement is territorial revisionism, thus revision of the Trianon Treaty and re-estab- lishment of „Great Hungary“. The work aims to describe the organization from its genesis, through symbolism, its ideological grounding, activities to its domestic and international ties in detail. An important part of it is the direct application of the concepts of extremism and irredentism, which are used to investigate whether, despite the terminological ambi- guity, it is an extremist organization and, if so, what explanatory value has irredentism in this case. 2 MLÁDEŽNÍCKE HNUTIE 64 ŽÚP Čestné prehlásenie Prehlasujem, že som diplomovú prácu na tému Mládežnícke hnutie 64 žúp vypracovala samostatne a použila som len zdroje uvedené v zoz- name literatúry. V Brne, 20. mája 2019 ....................................... Bc. Karin Sólymosová 1 MLÁDEŽNÍCKE HNUTIE 64 ŽÚP Poďakovanie Týmto by som chcela poďakovať prof. JUDr. PhDr. Miroslavovi Marešovi, Ph.D. za odborné vedenie a cenné rady pri spracovávaní tejto diplomovej práce. Ezúton szeretnék köszönetet mondani családomnak és barátaimnak is. Hálával tartozom szüleimnek és testvéremnek, hogy tanulmányaim so- rán türelemmel és megértéssel támogattak, segítettek és minden hely- zetben mellettem álltak. Köszönöm azt, hogy életfilozófiájukkal, töretlen maximalizmusukkal jó példaként szolgáltak mindig és hogy példakép- ként tisztelhetem mindhármukat. Köszönöm nagyszüleimnek, hogy mindig biztattak. Köszönöm páromnak Józsinak, hogy végtelen kitartással és szeretettel támogatja céljaim elérését és elvisel a legrosszabb napjaimon is. To- vábbá, hogy saját kitartásával és maximalizmusával engem is ösztönöz, hogy mindig a legjobbat hozzam ki magamból. OBSAH 5 Obsah Obsah 5 Zoznam obrázkov 9 Zoznam tabuliek 10 Zoznam pojmov a skratiek 11 1 Úvod 13 2 Teoretický rámec 16 2.1 Extrémizmus a radikalizmus .................................................................... 16 2.1.1 Politický extrémizmus ....................................................................... 19 2.1.2 Typológia extrémizmu ...................................................................... 22 2.1.3 Politický radikalizmus ....................................................................... 25 2.1.4 Národný radikalizmus ....................................................................... 27 2.2 Krajná pravica .................................................................................................. 30 2.3 Iredentizmus ..................................................................................................... 32 3 Design výskumu 35 3.1 Výskumné otázky ........................................................................................... 36 3.2 Výskumná stratégia ....................................................................................... 37 3.3 Výskumná metóda – Prípadová štúdia ................................................. 38 3.4 Metóda zberu dát ............................................................................................ 41 3.4.1 Triangulácia dát .................................................................................... 43 3.5 Praktické a etické problémy a limity výskumu ................................ 43 4 Analytická časť – Mládežnícke hnutie 64 žúp 45 4.1 Spoločenská atmosféra a okolnosti v období vzniku hnutia ..... 45 4.2 Genéza hnutia ................................................................................................... 48 4.3 Názov a symbolika hnutia .......................................................................... 50 4.3.1 Názov hnutia .......................................................................................... 50 5 6 OBSAH 4.3.2 Slogan hnutia ..........................................................................................50 4.3.3 Logo hnutia ..............................................................................................51 4.3.4 Vlajka Arpádovskej dynastie...........................................................53 4.3.5 Trianon ako symbol ............................................................................54 4.4 Ciele hnutia ........................................................................................................55 4.5 Ideové východiská a ideológia hnutia ...................................................57 4.5.1 Revizionizmus ........................................................................................58 4.5.2 Etnocentrizmus a nacionalizmus ..................................................59 4.5.3 Kresťanstvo a viera .............................................................................60 4.5.4 Neakceptácia rovnosti........................................................................61 4.5.5 Autoritarizmus ......................................................................................63 4.6 Aktivity a činnosti hnutia ............................................................................64 4.6.1 Demonštrácie, protestné akcie a útoky proti menšinám ..65 4.6.2 Spomienkové akcie a prednášky ...................................................68 4.6.3 Šport a kultúra v živote hnutia ......................................................69 4.6.4 Charitatívna činnosť ...........................................................................71 4.6.5 Udalosti venované členom hnutia ................................................72 4.7 Komunikačné kanály a rétorika hnutia ................................................73 4.8 Organizačná štruktúra hnutia ...................................................................77 4.8.1 Vnútorná organizácia hnutia ..........................................................78 4.8.2 Členské organizácie hnutia v zahraničí .....................................81 (1) Slovenská republika ............................................................................82 (2) Rumunsko ................................................................................................85 (3) Srbsko ........................................................................................................89 4.9 Domáce a medzinárodné väzby ...............................................................91 4.9.1 Politické strany ......................................................................................91 4.9.2 Krajne pravicové a polovojenské organizácie ........................95 5 Mládežnícke hnutie 64 žúp z pohľadu konceptu extrémizmu a iredentizmu 98 6 OBSAH 7 5.1 Hnutie z pohľadu konceptu extrémizmu a radikalizmu .............. 98 5.1.1 Vzťah k súčasnému demokratickému systému ..................... 99 5.1.2 (Ne)akceptácia základných demokratických hodnôt ...... 101 5.1.3 Vzťah k násiliu .................................................................................... 102 5.2 Hnutie z pohľadu konceptu iredentizmu ......................................... 104 5.3 Zhrnutie ............................................................................................................ 106 6 Záver 108 Bibliografia 111 Počet znakov: 168 534 7 ZOZNAM OBRÁZKOV Zoznam obrázkov Obrázok 1 Logo HVIM ............................................................................. 52 Obrázok 2 Geografická prítomnosť HVIM v Európe ................................. 81 9 ZOZNAM TABULIEK Zoznam tabuliek Tabuľka
Recommended publications
  • Violent Radicalisation & Far-Right Extremism in Europe
    merging trends in the European political con- text, including the rise of nativist nationalism and the emergence of hostile public discourses E on immigration, have brought ideas traditional- ly attributed to the far-right into mainstream discussion, VIOLENT in the process popularising and in some cases ‘normalis- ing’ them in the eyes of particular audiences. Öztürk Bilgehan Zeiger, Aristotle Kallis, Sara Especially since the turn of the new millennium, the dis- cussion on the dynamics of, and threats from, violent rad- RADICALISATION icalisation has received considerable fresh attention since a series of recent terrorist attacks testified to its highly disruptive and destructive potential. Taken together with the appreciable rise in instances of hate speech and in vio- lent incidents against vulnerable groups (Muslim, Jewish, & FAR-RIGHT Roma communities; immigrants and refugees, etc.), it is now feared that we may be witnessing a much broader and profound ‘reverse wave’ towards more intolerance, exclusion, and normalisation of violent extremism in EXTREMISM contemporary societies. IN EUROPE Aristotle Kallis, Sara Zeiger, Bilgehan Öztürk 9 789752 459472 VIOLENT RADICALISATION & FAR-RIGHT EXTREMISM IN EUROPE EUROPE IN EXTREMISM FAR-RIGHT & RADICALISATION VIOLENT VIOLENT RADICALISATION & FAR-RIGHT EXTREMISM IN EUROPE VIOLENT RADICALISATION & FAR-RIGHT EXTREMISM IN EUROPE Edited by Aristotle Kallis, Sara Zeiger, and Bilgehan Öztürk SETA Publications 34 First Published in 2018 by SETA ISBN: 978-975-2459-47-2 © 2018 SET Vakfı İktisadi İşletmesi All rights reserved. No part of this book may be reprinted or reproduced or utilized in any form or by any electronic, mechanical or other means, without permission in writing from the publishers.
    [Show full text]
  • HUNGARY Hungary Is a Republic with a Population of Approximately 10
    HUNGARY Hungary is a republic with a population of approximately 10 million and a multiparty parliamentary democracy. Legislative authority is vested in the unicameral parliament (National Assembly). The National Assembly elects the head of state, the president, every five years. The president appoints a prime minister from the majority party or coalition. The National Assembly elections on April 11 and 25 were assessed as free and fair, with the conservative Fidesz- Christian Democrat (KDNP) coalition winning enough seats in the second round to achieve a two-thirds majority. Fidesz's prime ministerial candidate, Viktor Orban, took office on May 29. Security forces reported to civilian authorities. Human rights problems included police use of excessive force against suspects, particularly Roma; new restrictions on due process; new laws that expanded restrictions on speech and the types of media subject to government regulation; government corruption; societal violence against women and children; sexual harassment of women; and trafficking in persons. Other problems continued, including extremist violence and harsh rhetoric against ethnic and religious minority groups and discrimination against Roma in education, housing, employment, and access to social services. RESPECT FOR HUMAN RIGHTS Section 1 Respect for the Integrity of the Person, Including Freedom From: a. Arbitrary or Unlawful Deprivation of Life There were no reports that the government or its agents committed arbitrary or unlawful killings during the year. In December 2009 the Somogy County Military Prosecutor's Office pressed charges against 10 prison guards at the Kaposvar prison for causing the death of a pretrial detainee and physically assaulting nine other inmates in February 2009.
    [Show full text]
  • The Year of Rearrangement
    The Year of Rearrangement The Populist Right and the Far-Right in Contemporary Hungary The Year of Rearrangement The Populist Right and the Far-Right in Contemporary Hungary Authors: Attila Juhász Bulcsú Hunyadi Edited by: Eszter Galgóczi Attila Juhász Dániel Róna Patrik Szicherle Edit Zgut This study was prepared within the framework of the project “Strategies against the Far-Right”, in cooperation with the Heinrich-Böll-Stiftung e.V., in 2017. Table of Contens The opinions expressed in the study are those of the authors and do not necessarily reflect the position of the Heinrich-Böll-Stiftung. Introduction ___________________________________________________________________ 7 Executive Summary ____________________________________________________________ 9 Political Environment __________________________________________________________ 12 Competing for Votes: The Voters of Fidesz and Jobbik ____________________________ 19 Socio-Demographic Composition ______________________________________________ 20 Political Preferences __________________________________________________________ 25 Election Chances ____________________________________________________________ 31 Competition on the Far End: The Extremist Rhetoric of Fidesz and Jobbiki __________32 Anti-Immigration Sentiments ___________________________________________________ 32 Anti-Semitism _______________________________________________________________ 41 Anti-Gypsyism ______________________________________________________________45 Homophobia ________________________________________________________________46
    [Show full text]
  • Ildikó Barna, Bulcsú Hunyadi, Patrik Szicherle and Farah Rasmi Report
    Ildikó Barna, Bulcsú Hunyadi, Patrik Szicherle and Farah Rasmi Report on Xenophobia, Radicalism and Hate Crime in Hungary in 2017 Table of Contents 1. CHANGES IN LEGISLATION AFFECTING THE INTERESTS OF MINORITIES IN 2017 ........................................... 4 LEGISLATIVE AMENDMENTS CONCERNING THE ROMA POPULATION ............................................................................ 4 2. LAW ENFORCEMENT PRACTICES AFFECTING MINORITIES IN 2017 ................................................................ 6 DISCRIMINATORY PRACTICES AGAINST THE ROMA ................................................................................................. 6 DECISIONS OF COURTS AND STATE AUTHORITIES REGARDING DISCRIMINATION AGAINST THE ROMA AND OTHER MINORITIES ..... 9 3. THE POSITION OF IMMIGRANTS IN HUNGARY IN 2017 ............................................................................... 12 LEGISLATIVE AMENDMENTS CONCERNING ASYLUM-SEEKERS ................................................................................... 12 LOCAL SELF-GOVERNMENT DECREES ON MIGRATION ............................................................................................ 14 DISCRIMINATORY PRACTICES AGAINST ASYLUM-SEEKERS ....................................................................................... 16 DECISIONS OF COURTS AND STATE AUTHORITIES REGARDING DISCRIMINATION AGAINST ASYLUM-SEEKERS ......................... 19 SOCIAL SUPPORT AVAILABLE FOR IMMIGRANTS ..................................................................................................
    [Show full text]
  • Combating Racism, Xenophobia and Extremism in Central Europe
    Combating RaCism, Xenophobia and ExtRemism in CentRal euRope 1 Content 1. intRoduCtion 4 2. teRminologY (deFinition oF eXtRemism) 4 3. CountRY summaRY 5 3.1. Hungary 5 3.1.1. Historical development after 1989 5 3.1.2. Political parties, organized groups and informal groups currently involved in extreme, xenophobic and racist activities 7 3.1.3. Topics of extremists 8 3.1.4. Biggest events 10 3.1.5. Extremist views in the current political mainstream parties 11 3.1.6. State approach in hungary - good and bad approaches of prevention of extremist, xenophobic and racist activities 12 3.1.7. State approach in hungary - good and bad approaches of state repression against extremist, xenophobic and racist activities 13 3.1.8. Non-state actors – successful activities and lessons learned 14 2 3.1.9. Civil society Reactions to Violence against Roma 16 3.1.10. Demonstrations and actions against far-right extremists 17 3.1.11. Anti-immigrant activities of extremists and preventive/repressive measures against it 18 3.1.12. Situation of victims of hate crimes 20 3.2. Germany 20 3.2.1. Historical development after 1989 20 3.2.2. Political parties, organized groups and informal groups currently involved in extreme, xenophobic and racist activities in saxony (germany) 22 3.2.3. Topics of right-wing extremists 24 3.2.4. Biggest events 26 3.2.5. Extremist views in the current political mainstream parties 27 3.2.6. State approach in germany - good and bad approaches of prevention of extremist, xenophobic and racist activities 28 3.2.7.
    [Show full text]
  • Nemzeti Radikálisok, 2006 – 20151 Szabó Gabriella
    Nemzeti radikálisok, 2006 – 20151 Szabó Gabriella A tanulmány a nemzeti radikális politikai közösség szemiotikai konfigurációját mutatja be a 2006-tól 2015-ig tartó időszakban. Azokat a jeleket kívánom összefoglalni, amelyek a közösség tagjai és a külvilág számára azonosítják a nemzeti radikálisokat. A kutatás arra a kérdésre keresi választ, hogy milyen jelek segítségével igazodhatott el akár a nemzeti radikális közösség tagja, akár valamelyik másik politikai közösség tagja és szimpatizánsa azt illetően, hogy kik azok a nemzeti radikálisok, kik az ellenfeleik, milyen ügyeket tűznek zászlajukra, melyek a diskurzusokban és csatornahasználatban megkülönböztető jegyeik, illetve melyek a nemzeti radikális ikonográfia tipikus elemei. Miért pont ezeket érdemes tanulmányozni? A kutatás elméleti és módszertani alapja a társadalomszemiotika. A politikai kommunikációra alkalmazott megközelítés szerint a fentiek körül formálódnak a legfontosabb szemiotikai erőforrások. Ezeket az erőforrásokat alkalmazva az adott politikai közösség a számukra legfontosabb politikai cselekvők (aktorok) és témák kijelölésével, szóhasználatok, metaforák, érvkészletek, csatornák, vizuális elemek és jellegzetes stílusok segítségével közölte mondanivalóját. A sajátos szemiotikai konfiguráció tette azonosíthatóvá a közösséget a tagjai, illetve a közösségen kívüli szereplők számára. Másként fogalmazva: a nemzeti radikális közösség politikai cselekvőkre, ügyekre, diskurzusokra, csatornákra, stb. vonatkozó jeltermelő erőfeszítéseit követve tájékozódhatott mindenki, aki a szóban
    [Show full text]
  • Accelerating Patterns of Anti-Roma Violence in Hungary
    Accelerating Patterns of Anti-Roma Violence in Hungary Boston, February 2014 A Report from the François-Xavier Bagnoud Center for Health and Human Rights Harvard School of Public Health and Harvard University 1 Table of Contents About the FXB Center at Harvard ............................................................................................................ 4 Report Contributors .................................................................................................................................. 6 Glossary/Abbreviations ............................................................................................................................ 6 1. Executive summary and recommendations ................................................................................... 7 2. The work of the FXB Center to promote Roma rights ................................................................ 11 3. Methodology of the report ........................................................................................................... 12 4. Political landscape and demographics of Roma in Hungary ....................................................... 13 Political Landscape ...................................................................................................................... 13 Demographics of the Roma in Hungary ...................................................................................... 13 5. Findings ......................................................................................................................................
    [Show full text]
  • E.Saltman Final Thesis Submission
    TURNING RIGHT A Case Study on Contemporary Political Socialization of the Hungarian Youth Erin Marie Saltman School of Slavonic and East European Studies University College London (UCL) Thesis submitted for the degree of Doctor of Philosophy in Political Science 2014 1 I, Erin Marie Saltman, confirm that the work presented in this thesis is my own. Where information has been derived from other sources, I confirm that this has been indicated in the thesis. X__________________________________ 2 ABSTRACT Young Central and Eastern Europeans are growing up in newly solidifying democratic political systems with a parent generation raised under an entirely different regime. In order to comprehend future sociopolitical dynamics within these countries it is crucial to question how the youth are developing their political knowledge and how they are engaging in political activism. As such, political socialization theory provides a lens for analyzing what forms youth activism is taking as well as tracking the roots of current political trends. Political socialization, as a theory, is relatively straightforward. Experiences and influences of various agents that affect an individual in their earlier years have a significant impact on political outlooks, activism and values in later years. However, implied within this theory, ‘political socialization’ is also a process and a field of research with a variety of methods and research structures. Through primarily qualitative analysis, the research in this case study investigates the influences behind post-communist political trends among the youth, targeting the primary agents of socialization: the family unit, educational institutions and the media. These agents are analyzed in the context of developing partisanships and activism within political parties and grassroots social movements.
    [Show full text]
  • A Centralizáció Évei. Politikai Kommunikáció, 2006
    Studies in Political Science – Politikatudományi Tanulmányok KISS BALÁZS (SZERK): A CENTRALIZÁCIÓ ÉVEI Politikai kommunikáció Magyarországon, 2006 - 2015 Studies in Political Science – Politikatudományi Tanulmányok 2019 No 1. Sorozatszerkesztő: Szabó Gabriella A CENTRALIZÁCIÓ ÉVEI POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓ MAGYARORSZÁGON, 2006 – 2015 Szerkesztette: Kiss Balázs Szerzők: Bene Márton, Farkas Xénia, Kiss Balázs, Szabó Gabriella Sorozatszerkesztő: Szabó Gabriella Szakmai lektorok: Bíró-Nagy András, Gyulai Attila, Pál Gábor, Sebestyén Eszter ISSN 2062-3119 ISBN 978-963-418-025-8 Felelős kiadó: Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet igazgatója MTA TK PTI Budapest 2019 Studies in Political Science Politikatudományi Tanulmányok 2 Szerzőkről Bene Márton: Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolájának doktorje- löltje és az MTA Társadalomtudomány Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa. Farkas Xénia: Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolájának a hallgatója és az MTA Társadalomtudomány Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa. Kiss Balázs: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Szabó Gabriella: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. 3 4 TARTALOMJEGYZÉK Előszó ......................................................................................................................................... 7 A nemzeti-polgári centrum politikai kommunikációja ....................................................... 10 A baloldali/demokratikus
    [Show full text]
  • The Electoral Persistence of Far-Right Parties in Europe
    THE ELECTORAL PERSISTENCE OF FAR-RIGHT PARTIES IN EUROPE A thesis submitted to the faculty of San Francisco State University In partial fulfillment of AS the requirements for the Degree JoR- Ton Master of Arts In Political Science by Anthony Benjamin Avila San Francisco, California May 2017 Copyright by Anthony Avila CERTIFICATION OF APPROVAL I certify that I have read The Electoral Persistence of Far-Right Parties in Europe by Anthony Benjamin Avila, and that in my opinion this work meets the criteria for approving a thesis submitted in partial fulfillment of the requirement for the degree Master of Arts: Political Science at San Francisco State University. Nicole F. Watts,'Ph.D. Professor of Political Science Jame^)Wartel, Ph.D. Professor of Political Science THE ELECTORAL PERSISTENCE OF FAR-RIGHT PARTIES IN EUROPE Anthony Benjamin Avila San Francisco, California 2017 Since the financial crisis of 2008, democratic governments across Europe have seen revitalization in support for far-right political parties. A number of these new parties have managed to achieve electoral success in multiple consecutive elections despite the use of violence by its members and supporters. I argue that the continued electoral support of far-right parties can largely be attributed to the efforts of party activists in establishing electoral connections with its constituency through the provision of essential and meaningful services. I create a unique tripartite explanatory model to account for the electoral persistence of far-right parties. I employ this model to analyze Golden Dawn in Greece and Jobbik in Hungary and demonstrate how the actions of party activists can engender continued political support for even the most extreme far-right parties.
    [Show full text]
  • Róna Dániel JOBBIK-JELENSÉG a Jobbik Magyarországért Mozgalom
    Róna Dániel JOBBIK-JELENSÉG A Jobbik Magyarországért Mozgalom térnyerésének okai Róna Dániel JOBBIK-JELENSÉG A Jobbik Magyarországért Mozgalom térnyerésének okai Budapest, 2016 A kiadvány a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával készült c. Róna Dániel, 2016 c. KUK könyv és Kávé Kft. 2016 Minden jog fenntartva! Kiadja a KUK Könyv és Kávé Kft. Felelős kiadó: Sugár S. András Felelős szerkesztő: Vértes Judit Korrektor: Zimmermann Gerda Borítóötlet: SSA Borító- és könyvterv: Zimmermann Zsolt Tördelés: Harsányi Tamás A borítón Horváth Éva Mónika Tömegdinamikák sorozat 62. lapja látható. Nyomdai produkció: Wunderlich Production Kft. 4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 9 A SZERZŐ ELŐSZAVA 10 1. BEVEZETÉS 13 2. HOGYAN NEVEZZÜK? 21 Mit tekintünk rendszerellenesnek? 32 Rendszerellenes-e a Jobbik? 36 3. RADIKÁLIS ÉS SZÉLSŐJOBBOLDALI PÁRTOK MEGERŐSÖDÉSÉNEK KERESLETI OKAI 55 Osztály-hovatartozás 58 Bevándorlás 64 Elitellenesség 69 Izoláció 71 Empirikus eredmények- a Jobbik nemzetközi kontextusban 72 Magyarországi empirikus elemzés – eddigi kutatások 75 Előítélet, idegenellenesség, rasszizmus – melyik jellemző a Jobbik szimpatizánsaira? 81 4. KÍNÁLATI MEGKÖZELÍTÉSEK 87 Térmodell 88 Intézmények 92 Történelmi örökség 92 A párt szervezete 95 A Jobbik története 100 A szervezeti erő kiépítése 108 5 5. A MÉDIA HATÁSA 113 A Jobbik megerősödésének politikai napirendi magyarázatai 119 Az internet és a szélsőjobboldali szubkultúra 130 Összefoglalás 134 6. KURUC.INFO-NEMZEDÉK: MIÉRT NÉPSZERŰ A JOBBIK A FIATALOK KÖZÖTT? 135 Értékpreferenciák 141 Elitellenesség 147 Gazdasági válság 151 Internethasználat 156 Szubkultúra 164 Összefoglalás és a kvalitatív elemzés tanulságai 175 7. MENNYIT SZÁMÍT? A JOBBIK HATÁSA 2010 ÉS 2014 KÖZÖTT A MAGYAR POLITIKÁBAN 182 Elméleti keret 183 Az elemzés menete, módszertan 186 A Jobbik és a politikai napirend 188 A Jobbik és a közvélemény 191 A Jobbik és a többi párt álláspontja 199 A Jobbik és a kormányzati szakpolitika 204 Összefoglalás 214 8.
    [Show full text]
  • Forex Loan Debtors' Struggles for Citizenship in Hungary
    We are the State, We are the People: Forex Loan Debtors’ Struggles for Citizenship in Hungary By Natasa Szabó Submitted to Central European University Department of Sociology and Social Anthropology In partial fulfilment of the requirements for the degree of Master of Arts Supervisors: Prof. Violetta Zentai CEU eTD Collection Prof. Prem Kumar Rajaram Budapest, Hungary 2018 Abstract The global financial crisis of 2008 resulted in a foreign-currency (forex) loan crisis in Hungary, leaving several hundred thousand people in the risk of losing their home. Following the crisis a small group of borrowers started to mobilize, and soon founded diverse organizations to address their situation. Drawing on extensive ethnographic fieldwork this thesis is about these debtors’ struggles for housing. It is about their claims and their critiques. However, these struggles are also about much more than housing: they are struggles for citizenship, for the right to be decommodified, and for being recognized as legitimate political subjects. This thesis mostly draws on two concepts, that of citizenship and that of civil society. I consider debtors’ struggles as acts of citizenship – as struggles for the right to be decommodified and for the right to have political voice. Nevertheless, my intention is to think about these acts of citizenship as being embedded within a historically bound and relational space: civil society. Through this conceptualization, this thesis aims to go beyond the narratives which describe debtors’ struggles as ‘neonationalist’, and to show how citizenship is also characterized by more than a mere relation to the state. My empirical data demonstrate that apart from contesting the elite-state projects and the emerging welfare regimes, debtors’ struggles are also positioned by and devoted to challenging the hegemonies within civil society and the country’s global capitalist integration.
    [Show full text]