KONYVESPOLC

Helytörténeti kiadványok ti Köre, amely 1991-ben adta ki Koppány István helyi Veszprém megyében (1990-2006) iskolaigazgató gyűjtőmunkájának eredményét. Vörös- lőd történetét, de így jelenhetett meg Pacsuné Fodor Sá- A rendszerváltás óta eltelt 16 évben Veszprém me- ra Várpalota helytörténeti kézikönyve, melyet 12 egye- gyében több mint 100 átfogó jellegű helytörténeti mű 1 sület, alapítvány támogatott. Más esetben fiatal, tehetsé- (falu- és városmonográfia) látott napvilágot. De vajon ges, helyi értelmiségiéit támogatta ebben a formában a a mennyiségi növekedés együtt járt-e szemléletváltozás- közösség, mint Révfülöpön Miklós Tamást. sal is? Az elmúlt csaknem két évtized helytörténeti iro- dalma a helyi polgárok egészséges lokálpatriotizmusá- Megrendelőként és támogatóként bábáskodott a kö- nak, múltjuk iránti érdeklődésük kielégítésén túl ho- tetek tíz százaléka fölött (12) a helyi német nemzetiségi zott-e olyan új kutatási eredményeket, ami mind a forrá- (kisebbségi) önkormányzat. (Bakonynána, Herend, sok feltárásában, mind a feldolgozás módszertanában Nagyesztergár. Nagytevel, Nemesleányfalu, Németbá- újat adhat más tájak kutatóinak és hasznosítható az or- nya, Városlőd. Zirc). Az általuk megjelentetett kötetek szágos történettel foglalkozó történészek és társadalom- érdekessége, hogy az események története helyett a gaz- tudósok számára is? dasági, társadalmi folyamatok alakulása, a falusi élet- mód és mentalitás feltárása került előtérbe. Nem „kény- A kiadványok nagy számú megjelenését kétségkívül szerültek" a szerzők az országos történetírás korszako- ösztönözhette az évfordulók egymás utáni sorozata: a lásának kötelező betartására, a köztörténet által használt millecentenárium, a magyar állam alapításának és a ke- fogalmak használatára és a külön-külön elért eredmé- reszténység felvételének ezredik évfordulója, de olyan nyek egyeztetésére, ráadásul ezek a kiadványok többsé- helyi eseményekre is jelentek meg kiadványok, mint a gében kétnyelvűek. községek (elsősorban a németajkúak) be- és kitelepíté- sének, vagy községegyesítések évfordulói. A támogatók A rendszerváltás után magánkiadásban is jelentek - legyenek bár önkormányzatok, állami cégek vagy ma- meg községtörténeti feldolgozások (Alsóörs, Balaton- gánszemélyek - kedvelik az évfordulók adta alkalma- kenese, Bódé, Kemeneshőgyész, Kemenesszentpéter, kat, az ünnepélyes megemlékezéseket.2 A „monográ- Pénzesgyőr. Vaszar). A szerzők saját szülőfalujuk törté- fia-láz" mára alábbhagyott, ám számos jelből arra lehet netét dolgozták fel. vállalva a kiadás anyagi fedezetét. következtetni, hogy a folyamat nem tört meg; újabb és A Veszprém megyei közintézmények közül a megyei újabb monográfiák jelennek meg a könyvpiacon. levéltár és néhány városi könyvtár vállalt szerepet hely- történeti munkák megjelentetésében. A könyvtárak kö- A kiadókról zül a városi gyűjtőkörrel, esetleg helytörténeti gyűjte- A helytörténeti munkák csaknem fele (40) települési ménnyel rendelkezők reagáltak érzékenyen az olvasók önkormányzat megrendelésére készült. Az 1990-es poli- megváltozott igényeire. A pápai Jókai Mór Városi tikai rendszerváltást követő években önkormányzataink Könyvár „Jókai füzetek" címmel indított sorozatában egyik fö törekvése az új közösségi identitás megterem- adott helyet községtörténeti feldolgozásoknak (Farkas- tésére irányult, melynek részeként megíratták települé- gyepű, Kup, Tapolcafő) és reprint kiadásban jelentetett sük történetét. Elsősorban községi önkormányzatok tá- meg olyan - korábban született - munkákat, melyek mogattak helytörténeti kutatást. A városok közül Bala- alapkutatásokat végeztek el, tartalmilag ma is megállják tonalmádi, Balatonfüred, Devecser és Pápa hívott életre helyüket és gyakorlatilag hozzáférhetetlenek.' Szellemi ilyen kiadványt. A kötetek előszavában megfogalmazott műhelyként működött közre helytörténeti munkák meg- jelentetésében a várpalotai Krúdy Gyula Városi Könyv- elvárás szerint a legtöbb esetben a település lakói szá- 4 mára kívántak „érthetően és olvasmányosan" a település tár és a Balatonfüredi és a Tapolcai Városi Könyvtár. múltjáról tájékoztatást adni. A Veszprém Megyei Levéltár kiadványsorozatában A kiadványok hatoda (18) helyi egyesületek, alapít- adott helyet települések történetét feldolgozó monográ- ványok támogatásával jeleni meg. Ebben az esetben rit- fiáknak. Vállalta a kiadvány gondozását, több esetben kán fordul elő az, hogy maguk az egyesületek adnának megbízást a helytörténeti munka megírására, általában 1 A Jókai Reprint sorozatban megjelent helytörténeti mun- már egy meglévő tanulmány kiadásához nyújtanak se- kák: l.ukcsics Pál: A vásárhelyi apácák története Devecser, gítséget. Az esetek többségében egy-egy megbecsült 1995.; Német József: Somló. Pápa 1993., Kiss István: A pápai plébánia története Pápa 1996.; Bognár Imre Ede: Pápa telepü- helytörténeti kutató publikálási lehetőségeit segítették lésföldrajza. Pápa 1997.; Bakonyvári tldefonz: Apápai katolikus ily módon, mint például a Városlődi Falumúzeum Bará- gimnázium története a pálosok és a bencések idejében 1638-1898 Pápa 1998., Horváth Elek-Tóth Endre: Pápa város 1 Áttekintésemben azokat a munkákat igyekeztem számba múltja, jelene és környéke Pápa 1999. venni, melyek önálló kötetben megjelenve, az adott település 4 Könyvtárosok végeztek el olyan alapkutatásokat, melyek történetének egészét kivánták bemutatni. E munkák bibliográfi- nélkülözhetetlenek a helytörténeti munkák elkészítéséhez. Töb- ai adatait mellékletben közölöm az érintett települések betű- bek között: Kertes: Kámlv: Tapolcai életrajzi lexikon. l-III Ta- rendjében. Ezen kiadványokra - a tanulmányban való említé- polca 2000., 2003., 2006.; Tilhof Endre: Ajkai életrajzi lexikon. sükkor - külön jegyzetben nem hivatkozom. Ajka, 2003 Veszprém megyei életrajzi lexikon. Veszprém 2 A nyomdából kikerülő összes munka 80%-a valamilyen 1998.; Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. Veszprém évfordulóhoz kötődik. 2001 Aszód kezdeményezte és szervezte a kutatómunkát, a „mecé- olyan tudós szakértőket sikerült megnyernie, mint Engel nás" azonban ettől függetlenül a helyi önkormányzat Pál, Granasztói György, Kristó Gyula, Kubinyi András, vagy gazdasági szervezet maradt. Pölöskei Ferenc, Solymosi László, Szakály Ferenc. A Itt kell kitérnem a Veszprém megyei helytörténet- vállalkozás eredményeként megjelent két kötetet tanul- írástjelentősen fellendítő személy, Gubicza Ferenc ag- mányokként jegyzik a szerkesztők, utalva arra, hogy a rármérnök és a mögötte álló Balatonfüred-Csopak Tája várostörténet egy-egy korszakának feldolgozása egye- Szövetkezet szerepére, amely 1986 és 2001 között 14 netlenre sikerült, de így nyitva hagyták a lehetőséget ar- kötet megírását kezdeményezte és vállalta megjelenésé- ra, hogy a hiányzó fejezeteket, vagy a megjelent részek nek anyagi fedezetét Ebből a vizsgált időszakban 11 esetleges hiányait később kiegészíthessék. község (Alsóörs, Balatonszölős, Berhida, Csopak, S valóban a kezdeti elképzelés helyesnek bizonyult. Felsőörs, Lovas, Nemesvámos, Palóznak, Pécsely. Az elkészült tanulmánykötetek inspirálóan hatottak a Tótvázsony. Veszprémfajsz) és Balatonfüred-Balaton- további munkára. Azóta megírásra került a hiányzó arács város monográfiáját adták ki, melyek a bibliográ- önkormányzattörténet,7 a Pápai Református Gyűjtemé- fiába felvett kötetek legvaskosabb 6-700 oldalas kötetei. nyek kiadványsorozatában hiánypótló forrásközlések Ennek köszönhetően kezdetben egyszerzős,5 majd jelentek meg,8 három folyóirat (Források Pápa történe- Lichtneckert András levéltáros szakmai irányítása alatt téből, Acta Papensia: a Pápai Református Gyűjtemé- hivatásos levéltáros-történészekből, és más természet- nyek Közleményei és az Acta Musei Papensis: a Gr. Es- és társadalomtudósokból (főként a Laczkó Dezső Múze- terházy Károly Kastély- és Tájmúzeum Múzeumi Érte- um és a Zirci Természettudományi Múzeum munkatár- sítője) szerkesztői és munkatársai dolgoznak a Pápával saiból) álló szerzőgárda kapott lehetőséget új típusú fa- foglalkozó források és résztanulmányok megjelenteté- lutörténetek megírására. sével. Pezsgő szellemi élet és magas szintű tudományos Az utóbbi évek - kormányzati kezdeményezésére munka bontakozott ki a városban, ami ösztönzően hat a megszületett - vállalkozása a „Száz magyar falu köny- tágabb környezetére is. vesháza " kismonográfia sorozat6 Veszprém megyei kö- Sikeresnek mondható a két új Balaton-parti város, tete (Dudar, Köveskál, Mencshely. Noszlop, Somló- Balatonalmádi és Balatonfüred történetének feldolgo- vásárhely és Ugod). A kötetek szerzői levéltáros, muze- zása. A szerkesztők (Kredics László és l ichtneckert ológus, néprajzkutató szakemberek A 100 kötetes András) az. időrendi tárgyalás mellett a település törté- könyvsorozat kiadását a Miniszterelnöki Hivatal indí- netének olyan területeire is kiterjesztették figyelmüket, totta el 1999 tavaszán. A projekt célja a magyar állam amely eddig nem kapott elég figyelmet, így a borvidék- millenniumát 100 magyar falu kismonográfiájának és szőlőhegyek, (gvógy)fürdők története, az irodalom-, megjelentetésével köszönteni. (100 évvel korábban az képzőművészet-, sporttörténet. A szerkesztők a helyi tu- akkori kormányzat a vármegyék történetét összefoglaló dományos műhelyek munkatársait (természettudósok, kötetekkel tisztelgett a centenárium előtt.) régészek, történészek, néprajzosok, irodalom- és művé- szettörténészek) foglalkoztatták, amely szavatolta a A várostörténetírás eredményei szakszerűséget. Külön öröm, hogy a két település lokál- Veszprém megye a várostörténetírás területén sokáig patriótái a helyi folyóiratokban (Új Almádi Újság, Füre- a legutolsók között kullogott. Addig, amíg a város- di História) és a kisebb terjedelmű kötetekből álló kiad- történetírást országos szinten a mennyiségi gazdagság ványsorozataikban azóta is sikeresen művelik a város 9 jellcmziő - az 1970- es évektől az alföldi agrárvárosok történetének feldolgozását és közzétételét. szinte mindegyikéről készült feldolgozás, a dunántúli üevecser városa az egyszerzős, hagyományos idő- városok pedig létrehozták várostörténeti kutatócsoport- rendi feldolgozást választotta. A kötet szerzője a helyi jaikat - Veszprém megyében az előmunkálatok, forrás- forrásanyag közelében lévő szakember. Munkája két- kiadások hiánya és a finanszírozó városi vezetés passzi- ségkívül levéltári kutatásokra alapozódik, de a várostör- vitása sokáig akadályozta a munka megindulását. Az ténet alig több puszta adatközlésnél. utóbbi két évtizedben változás tapasztalható ezen a terü- A „volt munkásvárosok" (Ajka. Várpalota) esetében leten is. érdekesen alakult a monográfia sorsa. A két településről A leghatározottabban talán Pápán fogalmazódott 1960 és 1973-ban készült összefoglalás. Várpalotán a meg az igény egy monográfia megjelentetésére az rendszerváltás utáni években a munkásvárossá alakítást 1980-as évek legvégén. A mércét magasra tették, mert megelőző (felekezetileg és társadalmilag) színes városi olyan munkát kívántak megjelentetni, amely tudomá- társadalom megrajzolására történtek erőfeszítések, míg nyos alapot nyújt az országos várostörténetírás számára. A szervezőmunkát Hermann István, a pápai Jókai Mór 1 Huili József: Pápa város önkormányzata a későfeudaliz- Városi Könyvtár igazgatója vállalta. A várostörténet fe- mus időszakában (1730-1847) Pápa 1995 jezeteinek megírására a helyi szakemberek mellett s Források Pápa város 1848/49 évi történetéből. (Szerk.: Hudi József). Pápa 2001., Köblös József A Dunántúli Reformá- 5 A tizenkét kötetből hat megírására fttruss I). Csaba törté- tus Egyházkerület Levéltárának magyar vonatkozású középkori nész-muzeológus kapott megbízást: 1991 és 1994 között írta oklevelei 1265-1525. Pápa 1997.; Dunántúli egyházleírások a meg Felsöörs, Pécsely, Paloznak. Balatonszölős, Veszprémfajsz, XVIII. századból. A Dunántúli Református F.gyházkerület Tótvázsony történetét és szerkesztésében jelent meg az első kö- 1774-ben Pápa 2002 , A Pápai Református Kollégium diákjai zös vállalkozás: Nemesvámos története 1585-1861 Pápa 2006 6 A magyar várostörténetírásról áttekintést ad (iyám (rábor 9 Az Almádi Füzetekben két tanulmány jelent meg: Schild- A várostörténetírás és a makrotörténet Mai várostörténet-írá- mayer l-'erenc: A Hattyú Vendéglő története és a Balatonalmádi sunk: teljesítmény és irányzatok. Történészdiskurzusok. Buda- Gyógyfürdő; a Balatonfüredi Helytörténeti Egyesület kiadvány- pest 2002. 59-77. old sorozatában 29. kötetnél tartanak! Aszód Ajkán a városhoz csatolt 7 hajdani község közül 4 nyersanyagául, vagy a helyszínen végzett alapos terep- (Tósokberénd, Tósok, Bódé és Padrag) tett kísérletet munka, a levéltári kutatás jogosítja fel annak megírásá- múltjának feltárására. ra. Ezek közül különösen azok a kötetek értékesek, me- Az utóbbi években várossá nyilvánított települése- lyek helyi gyűjtéseket, megfigyeléseket adnak közre, ken, Berhidán és Badacsonytomajon lett erősebb a loká- melyek hasznosan egészítik ki az írott források adata- 13 lis tudat, ami településtörténeti munkák kiadásában is it. Sajnos, értékeik mellett ezeknél a köteteknél is megnyilvánult. gyakran előforduló probléma az értékelés, az elemzés Ahol szinte egyáltalán nem történt előrelépés, az hiánya. Főleg azoknál a szerzőknél jelent ez nehézséget, akik nem tudnak uralkodni szorgalmasan összegyűjtött Veszprém városa. Elkészült a monográfiasorozat terve- 14 zete, rendelkezésre állt a kötetek kiadásához szükséges anyagukon. anyagi támogatás, mégsem történt semmi az ügyben. A helytörténeti irodalom egy másik műfaja a törté- Kisebb terjedelmű résztanulmányok láttak napvilágot a nelmi olvasókönyvek csoportja, melynek célja, hogy a többé-kevésbé rendszeresen megjelenő Veszprémi történelemkutatással nem foglalkozó érdeklődők né- Szemlében és a Veszprém Városi Füzetek sorozatá- hány jellemző iratból vagy irodalmi forrásból élmény- ban.10 de további erőfeszítés nem történt. szerű képet formálhassanak a településük életéről. Me- Összegzésképpen városaink kutatásával kapcsolat- gyénkben ezek a kiadványok ..lakóhelyünk ismerete", „helytörténeti olvasókönyv" címet viselik, s elsősorban ban azt mondhatjuk, hogy ahol a város és a közgyűjte- 15 mények vezetése komoly elhatározással és szervezö- az iskolások számára készültek. A tapasztalatok sze- munkával maga mögé tudta állítani a helyi értelmiség rint a helyben lakók érdeklődését ez a forma és tartalom legjobbjait (Pápa, Balatonfüred) ott magas szintű tudo- fogja meg a leginkább, s ösztönözi őket arra, hogy leje- mányos munka indult meg. melynek eredményei egy- gyezzék és felkutassák saját családjuk, őseik történetét. aránt hasznosíthatók, mint az országos tudományos mű- Ezen túl egy jól válogatott, a helytörténet szempontjából helyek. mint a helytörténészek munkájában számba jöhető forráscsoportokat és irattípusokat, irodal- mi forrásokat bemutató, azokhoz a korszakról, esemé- A falumonográfiák műfaji és tartalmi jellemzői nyekről, emberekről magyarázó jegyzetekkel ellátott ol- Színes és változatos műfajú, de tartalmában egye- vasókönyv módszertani útmutatót is helyettesíthet. netlen színvonalúak az 1990 után megyénkben megje- Csak sajnálhatjuk, hogy történész-levéltáros szakember lent községtörténeti munkák. Nem is lehetnek ezek a ki- Veszprém megyében nem vállalkozott elkészítésére. adványok egyenletesen magas színvonalúak, hiszen az A helytörténeti irodalom újabban megjelenő műfaja alkotók egy része nem is akart tudományos munkát írni. a helytörténeti kronológia, amely rendkívül képlékeny, A kiadványok mintegy negyedrésze krónika szintű fejleszthető műfajnak bizonyult. A kronológia legtöbb- feldolgozás, vagyis olyan történeti feljegyzések soroza- ször a település története egyes eseményeinek rövid, tö- ta, melyek időrend szerint vázolják a fontosabb esemé- mör összefoglalását adja, időnként névanyag (tanítók, nyeket, bemutatják a település intézményeit, épületeit, lelkipásztorok, bírók, tanácselnökök, polgármesterek, neves személyiségeit. A feltételezett olvasó itt maga a jegyzők), statisztikai adatok (elsősorban a lakosság szá- mára vonatkozóan) beillesztésével, amely kiegészülhet közösség, aki megtalálja magát és hozzátartozóit, bará- 16 tait a könyv oldalain. Ha igénybe is vesznek forrásokat, irodalomjegyzékkel és személynévmutatóval is. Az azok használata bizonytalan vagy önkényes, semmikép- utóbbi években gyakorlattá vált az is, hogy a vaskos pen sem nevezhetők szakmunkának." A szerzők mód- községmonográfiát egészítik ki kronológiával, így őriz- szere legtöbbször abból áll, hogy egy-egy településre ve meg azokat az adatokat, melyek fontosak lehelnek a községtörténet szempontjából, de a szöveges részben vonatkozó és gyakran más művekből majdnem változta- 17 tás nélkül átvett részeket, adatokat kronológiai sorrend- arányeltolódáshoz vezetnének. Ez az a műfaj viszont, be szedik, s jellegüktől függetlenül egyetlen halmazba amelyben erősen kísért a politikai köztörténet esemény- ömlesztik.12 sorának mechanikus átvétele, még akkor is, ha az a tele- pülés valódi történetét nem érintette. Vannak szerencsére sokkal kiérleltebb, átgondoltabb szerkezetű munkák is. Itt a szerzőnek vagy a helységben 13 Ilyen lényegre törő, ügyesen megírt községtörténet: szerzett élettapasztalatai szolgáltatnak a falutörténet Jablonkai Géza: Alsóörs, Kalmár László: Badacsonytomaj, Kneifet Imréné Rékefi Erzsébet: Bakonyoszlop, Holla József: 10 1. Hogya György: Veszprém város polgármesterei és ta- Veszprémvarsány, lIzsoki András (szerk ): Csopak, László Pé- nácselnökei a XIX-XX században Veszprém, 1998 ; 2. Vő.: ter: Béb, Ilon Gábor: Külsővat, Krein Péter (szerk ): Bánd, Ko- 1848/49 honvéd síremlékek Veszprémben. Veszprém 1999.; 3 vács.!. András: Sümeg, Ladányi András: Monostorapáti. Miklós Un.: Veszprém város díszpolgárai Veszprém 2001.; 4. Ilő.: Tamás: Révfülöp történetét feldolgozó kötetei Veszprém város kitüntetettjei. Veszprém 2002.; 5. fíándi László: 14 Tipikus példák erre Szőllősi Mihály helyi plébános Gyula- A veszprémi várkút feltárási és felújítási dokumentumai. Veszp- firátótról és Koppány István helyi iskolaigazgató Városlödről írt rém 2002.; 6. Praznovszky Mihály (szerk.): Tér-mozaik Fejeze- könyve, melynek néprajzi fejezeteiben azonban értékes anyagot tek az Óváros tér történetéből Veszprém 2002. gyűjtött össze. " Csak néhányat említek példaként a bibliográfiából ezek 15 Bontó József/lé: Veszprém, Pacsuné Fodor Sára: Várpa- közül: Gyepükaján 1994., Egeralja 1997., Dabrony 1998., lota. György Péter János: Balatonfüred, Katona Csaba Németh Nemesleányfalu 2000., Szigliget 2003. Ákosné (szerk ): Balatonfüred, Mezei Zsolt: Vaszar, Tódor Mik- lós: Bakonyszentlászló, Miklós Tamás: Révfülöp, Nagy Lajos: 12 Ezt a munkamódszert követi többek között: Rácz István Ajka. Farkasgyepü, I aczkó László: Somlóvásárhely, Pelhö Gyula: 16 Nemesgörzsöny, Szalonlay Zoltán: Dudar, H. Szabó Lajos: Miklós Tamás: Révfülöp, Tóth Dezső: Dáka, Tilhof End- Malomsok, Töreki Ernő: Kemenesszentpéter, Nyárs Gyula: re: Padrag. Kemenshőgyész történetének megírásakor 17 Hudi József: Pénzesgyör, Olaszfalu. Aszód A megye helytörténeti irodalmának tartalmi jellem- A Lichtneckert András és Hudi József vezetésével zőit vizsgálva szomorúan kell megállapítani, hogy a he- elkészült kötetek eredményei, amelyek módszertanilag lyi szakemberek által készített egyszerzős településtör- is kitűnő tanulmányokat tartalmaznak, túlmutatnak a ténetek között is gyakran találkozunk olyan munkákkal, helytörténet határain. Mivel egységes szempontok sze- melyek bár levéltári kutatásokra alapozódtak, de alig rint vizsgálták a természeti környezet, gazdasági, társa- többek puszta adatközlésnél, pedig a szakszerűség nem dalmi, kulturális rendszerek működését, szerkezetét, ha- szűkíthető le a részletek aprólékos és bőséges leírására. tárait, lehetővé tették tágabb történeti tájak (pl vonzás- Olyan sokat foglalkoztatott szerző, mint Veress D Csa- körzetek, gazdasági mikrokörzetek) behatárolását és ba (aki 10 év alatt 17 falumonográfiát írt, 1994-ben né- megrajzolását gyet) helytörténeti munkái feltűnően hasonlítanak egy- Ezen kívül számos olyan forráscsoportot publikáltak másra Ebben az esetben kísért a gondolat, hogy a szer- köteteikben (összeírások, török kori magyar levelek, fa- ző mondanivalóját és a helyi forrásokat az országos tör- lutörvények, törvénybírói jegyzökönyvek, céhartikulu- ténethez igazította, pedig az adott település múltjában a sok), amelyek feltárása és közlése a korszakról kialakí- döntő események nem mindig esnek egybe az országos tott összképet is árnyalhatja. hatókörű történésekkel, a gazdasági folyamatok sem A tanulmánykötetek munkatársai nyilvánvalóan azonos módon érintik a települések lakosságát, s így minden lehetőséget szerettek volna kihasználni a mo- pont a kisebb közösség sajátos arculata mosódik el. nográfiák megírásakor, de egy-egy ilyen vaskos kötetet kézbe véve néhány dolog elgondolkodtató. Többek kö- A községtörténetek legszínvonalasabb munkái kö- zött az, hogy a feldolgozandó témakörök szétosztásának zös vállalkozásban készült tanulmánykötetek, több szer- is van határa, mert a túl sok közreműködő között szétap- zővel és sokrétűségre, árnyaltságra törekvéssel, ami rózott témákból nem mindig áll össze egységes kép több tudományág közös erőfeszítését kívánta meg. Leg- Másrészt, az egyébként adatgazdag és korrekt helytörté- gyakoribb eset. hogy a történeti fejezetek mellett, ter- netek, melyek módszertanilag is kiemelkedő értékűek, mészettudományi és néprajzi feldolgozások is készül- nagy terjedelmüknél fogva gátolják az érdemi mondani- tek, de számos olyan munka is található, amely tovább való megértését, egy településről alkotott összkép kiala- tágította a bevonandó tudományok körét. Ezeknél a kítását. munkáknál meghatározó a szerkesztő személye, akinek koncepciója, szakmai igényessége befolyásolja a kötet A nagy terjedelem sok esetben a feldolgozás és a for- egész tartalmát. rásközlés elegyítéséből adódik. Kétségtelen, hogy Veszprém megye (és települései) múltjának számos Lichtneckert András levéltáros szakmai vezetésével olyan vonatkozása van, amellyel senki sem foglalko- készült el a Balaton-felvidék kilenc (a XX. századig zott, forrásai feltáratlanok, hiányoznak az előmunkálat- önálló) magyar, többségében nemesi településének tör- ok Ilyenkor azonban helyesebbnek tűnik, ha ezeket pó- ténete: Alsóörs, Balatonalmádi, Vörösberény, Csopak, tolva az írott forrásokat és a meglévő feldolgozásokat Balatonfüred, Arács, Berhida, Kiskovácsi, Peremarton. áttekintő segédkönyveket állítanak össze, forráskiadvá- A szerzőgárda folyamatosan bővült. Egy-egy fejezet nyokat jelentetnek meg, amely elkülönül az értékelő, magírására természettudósok (ornitológus, geológus, megfelelő szempontú feldolgozástól.18 Megkönnyítve botanikus), muzeológus szakemberek (régész, néprajz- ezzel a feldolgozás előadásmódjának egységesítését, a kutató, irodalom- és művészettörténész) és társadalom- művészi szerkesztés érvényesítését. tudósok (levéltáros, történész, szociológus, politológus) kaptak felkérést. Céljuk az volt, hogy elvégezzék a Ba- Eredmények laton-felvidék (legalább egy részén) a környezet termé- Végezetül vegyük számba Veszprém megye rend- szettudományi, a társadalom régészeti, néprajzi és törté- szerváltás utáni helytörténetírásának azokat az eredmé- nészi szempontú vizsgálatát. A feldolgozásnál a szerzők nyeit, amelyben újat adott/adhat más tájak kutatóinak és törekedtek a teljes szakirodalom áttekintésén kívül új hasznosítható az országos történettel foglalkozó történé- kutatási eredmények bemutatására, a történeti részeknél szek és társadalomtudósok számára is. a teljes levéltári forrásanyag feltárására, a néprajzi feje- Az elmélyült kutatás több fontos, eddig kis számban zetekben pedig a még fellelhető emlékanyag (kiterjedt publikált forráscsoportot tárt fel. Többek között a neme- terepmunkán alapuló) dokumentálására. A kötetekben si községek statútumait (Alsóörs, Berhida, Kővágóörs, levéltári forrásokat is közöltek, elsősorban olyanokat, Szentkirályszabadja), amelyek kiválóan használható amelyek ritkaságok, kevés községből maradtak fenn fel- anyagok az újkori társadalomtörténet, igazgatástörténet, hívva ezzel a szakma figyelmét és a lakosság érdeklődé- történeti néprajz iránt érdeklődők számára.19 sét. Nem kevésbé fontos a XVIII-XIX. századi hegyar- Hudi József levéltáros a bakonyi német falvak törté- tikulusok (Almádi, Alsóörs, Arács, Füred, Berhida, Cso- netének feltárására vállalkozott: Herend, Pénzesgyőr, pak, Lovas, Pécsely, Vörösberény, Somlóvásárhely) for- Németbánya, Olaszfalu. A szerkesztése alatt megjelent rása, amely minden szőlősgazda számára érdekes. kötetek legtöbb esetben szintén kiegészültek természet- IH tudományi, régészeti és néprajzi fejezetekkel A falvak A levéltár szerepvállalását a helytörténetírásban éppen történetének egy-egy korszakát bemutató részek végén abban látnám, hogy az alapkutatások, forrásközlések, módszer- tani útmutatók elkészítésére biztosítana lehetőséget és helyet ki- közzé tette a legfontosabbnak ítélt források szövegét. A adványaiban. szerkesztő ezeknél a köteteknél korszakonként kiegyen- " A nemesi községek falutörvényeinek egy csoportját külön súlyozott, de ismertebb forráscsoportok közlésre töreke- kötetben is közzétették: Hudi József: A dunántúli nemesi közsé- dett. gek statútumai a XV11-XIX. századból Veszprém 1999 Aszód ugyanakkor kapcsolódhatott az Égető Melinda által ve- események története helyett a gazdasági, társadalmi fo- zetett akadémiai porgramban megvalósuló hegytör- lyamatok alakulása került a szaktudomány érdeklődésé- vény-kiadáshoz.20 nek homlokterébe, és ez felértékeli a helyi kutatásokat. Új irányt nyitott a történelmi borvidékek helyzeté- Az új szemlélet másként látja a helytörténet értelmét és nek és társadalomtörténetének vizsgálatában a szőlö- szerepét is, mert a társadalom szerkezete és annak mű- adás-vételi ingatlanforgalom feldolgozása (Almádi, ködési módja a maga konkrétságában, a helyi szinten Vörösberény, Alsóörs, Csopak). Ez a tömörített formá- fogható meg, forrásait is ott találja meg. Helytörténeti ban kiadott forráscsoport a középkori oklevelekből, a munkáink közül is azok a legértékesebbek, melyek vál- hiteleshelyi és hegyközségi jegyzőkönyvekből állítható lalkoznak ilyen mélyfúrásra, s meggyőződésem, hogy össze a középkortól kezdve a XIX. század közepéig és ez értékes - és befogadható - mind a helyi közösség, alkalmas a telektörténetek rekonstruálására is. mind a tudományos közgondolkozás számára. Egy-egy kérdéskör igényes, forráskritikai vizsgála- Márkusné I örös Hajnalka tához adhat módszertani útmutatót például a települések török hódoltság alatti lakott vagy lakatlanságának vizs- gálata (Alsóörs. Csopak. Dudar, Somlóvásárhely), vagy Településtörténeti monográfiák a német telepes falvak lakosságának migrációját vizsgá- Veszprém megyében (1990-2006) ló fejezetek (Nagyesztergár, Nagytevel, Németbánya, (Összeállította: Márkusné Vörös Hajnalka) Városlöd). Számos kérdésben árnyalják a történettudomány ál- A települések neve szerint: tal kialakított képet a helytörténeti kutatások eredmé- Ajka: Nagy Lajos (föszerk.) Ajkai Századok jubile- nyei Többek közön ilyen terület a nemesi társadalom umi helytörténeti évkönyv. Ajka Város Önkormányzata. vizsgálata. A Balaton-felvidéki falvak társadalmának Ajka 2004. 62 old. történeti és néprajzi elemzése érdekes képet fest az Alsóörs: I.ichtneckert András (szerk.): Alsóörs tör- agilisek (nőnemesek) rétegéről (Alsóörs, Csopak- ténete. Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. Bala- Kövesd), azok társadalmi tagolódásáról. Minden falu- tonfüred-Csopak Tája Szövetkezet. Veszprém 1996. ban hasznosítható az alsóörsi, csopaki, lovasi, füredi, 750. old.; Albrecht Sándor: Szülőföldem Alsóörs. Java- berhidai és peremartoni közbirtokosság története. részt újságokban megjelent írások bővített gyűjtemé- Fontos adalékokkal szolgál a Veszprém megyei ku- nye. Önkormányzata. Alsóörs 1997. 139 old: Jablonkay tatás a Balaton-felvidéki és bakonyi református falvak Géza: Alsóörsi krónika. Alsóörs község története a leg- (Alsóörs, Dudar) községi és egyházközségi önkormány- régibb ismert időktől napjainkig (1272-1972). Jablon- zatának összefonódására. Ujat hozott a fürdőtörténetek kay László magán kiadása. Zürich 2002. 185 old. korai forrásainak feltárása. Aszófő: Veress D. Csaba: Aszóföévezredei: egy Ba- A Veszprém megyei helytörténeti irodalomnak fon- laton-melléki falu története Aszófö Község Önkor- tos részét alkotják a helyi németség, német többségű te- mányzata. Veszprém 1998. 246 old. lepülések történetével foglalkozó munkák is amennyi- Badacsonytomaj: Kalmár László: Badacsonytomaj ben olyan forrásokat tettek közzé, amely a betelepülés története. Önkormányzat. Badacsonvtomaj 1995. 148 körülményeit mutatják be (Németbánya, Nagyesztergár, old. Pénzeskút, Városlőd). Bakonybél: Veress D. Csaba: Bakonybél története. Merre tovább? Viza Kiadó. Veszprém 2000. 316 old. Bakonycsernye: Varga Ferenc: Bakonycsernye tör- Végül felvetődik a kérdés, mi módon befolyásolha- ténete 1848-2003. Önkormányzat. Bakonycsernye tó, módosítható a helytörténeti kutatás iránya, minősé- 2004. 237 old. ge, mi a történész szakma feladata és felelőssége. Bakonynána: Veress D. Csaba: Bakonynána törté- Talán a legfontosabb, amit tehet a szakma, hogy nete: Egy bakonyi község múltja és jelene. Geschichte részt vesz a helytörténet művelésében, és a helytörténeti von Bakonynána: Vergangenheit und Gegenwart einer irodalom véleményezésének fárasztó munkájában. Saj- Gemeinde im Bakonyer Wald. Bakonynánai Községi nos, szembesülni kell azzal, hogy sem vidéken, sem or- Önkormányzat és Bakonynánai Német Kisebbségi Ön- szágosan nincs egy olyan szakmai folyóirat, amely kormányzat. Veszprém 2002. 848 old. rendszeresen ismertetné és értékelné a helytörténeti iro- dalmat, hiányzik az önreflexió és a folyamatos koordi- Bakonyoszlop: Kneifel Imréné Békefi Erzsébet: náció A helytörténeti munkák egyre gyakrabban jelen- Bakonyoszlop története: átdolgozott és bővített kiadás nek meg lektorálás nélkül, s a munkában való személyes Bakonyoszlop: Bakonyoszlop Község Önkormányzata. részvétel hiányában a „szakma" nem tudja befolyásolni, 2001. 197 old. illetve garantálni a minőséget. Bakonyszentlászló: Fodor Miklós: Bakonyszent- Annál inkább sajnálatos ez, mert éppen napjainkban lászló helytörténeti olvasókönyve. Bakonyszentlászló. kezd megváltozni a helytörténetírás megítélése. A társa- Sokszorosított. 2000. 66 old. dalomtörténeti megközelítés előtérbe kerülésével az Balatonakaii: Hodák Józsefné: Balatonakaii. Ön- kormányzat. Balatonakaii 1996. 210 old.

20 Balatonalmádi: Kredics László - Lichtneckert (igelö Melinda: Hegytőrvények forrásközléseinek gyűjte- András (szerk ): Balatonalmádi és Vörösberény történe- ménye (1470- 1846). Budapest 2002.; f/ő: Hegytörvények és szölőtelepítö levetek Veszprém vármegyéből (1626-1828) Bu- te. Tanulmányok. Almádiért Alapítvány. Balatonalmádi dapest 2006 1995. 647 old. Aszód Balatonfüred: György Péter János: Bevezetés Bala- F.ger-völgye: Előadások az Eger-völgye települései- tonfüred történetébe. Lakóhelyismereti olvasókönyv ál- nek történetéből 1. A Hajnal István Kör történeti konfe- talános iskolás tanulóknak. Városi Könyvtár. Balatonfü- renciája. Kapolcs. 1996. július 19-20. Kapolcs: Kapol- red 1995 64 old ; Csontos judit-Dibusz László és má- csi Kulturális és Természetvédelmi Egylet 1996 102 sok: Fejezetek Balatonfüred történetéhői Aranyhíd old. Csigakönyvek 2. Kulturális Szolgáltató Intézet. Balatonfüred 1996. Ili FarkasgyepU: Rácz István: Farkasgyeptl község old.; Katona Csaba - Németh Akosné (szerk.): Emlé- története, 1401-1753 Pápa: Farkasgyepü Község Ön- kek, dokumentumok Füred múltjából 1796-1913 kormányzata 1996. 70 old Jókai füzetek 18. szép magyar hazádnak tündérvidéke . . .". Balatonfüredi Felsöfirs: Veress D. Csaba: Felsöörs évszázadai: a Helytörténeti Egyesület. Balatonfüred 1997. 126 old.; község története a kezdetektől napjainkig. Veszprém: Lichtneckert András (szerk ): Balatonfüred és Balaton- Balatonfüred-Csopak Tája Szövetkezet. 1992. 285 old. arács története. Veszprém Megyei l evéltár Kiadványai Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. 14 Veszprém: Balatonfüred-Csopak Tája Szövetkezet. GyepUkaján: V. Molnár Emma: Gyepü-Kajánfól- 1999. 751 old. de-Gyepükaján. Készült a községegyesités 100 évfor- Balatonkenese: Kis András: Az 1000 éves Kenese. dulójára GyepUkaján: Gyepükajáni Önkormányzat. Budapest 1990. 1994 31 old Balatonszőlős: Veress D. Csaba: Balatonszőlős év- Gyulafirátót: Szőllősi Mihály: Rátóti krónika. századai: Egy Balaton-felvidéki község története a kez- Veszprém: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormány- detektől napjainkig.: Balatonfüred-Csopak Tája Szövet- zata. 1995. 581 old. kezet. Veszprém 1994. 222 old. Gyulakeszi: Illés Mária: Gyulakeszi és Csobánc tör- Balatonudvari: Marton Jenő: Balatonudvari törté- ténete. Gyulakeszi Önkormányzat. 1994. 96 old. nete. Önkormányzat. Balatonudvari 1999 288 old. + 8 Herend: Hudi József: Herend története: egy bako- old. kép melléklet nyi község múltja és jelene [a néprajzi tanulmányok Bánd: Krein Péter (szerk ): Bánd, község a Séd völ- szerzői Arnold Mária és Köller Mónika], Veszprém: He- gyében. Fejezetek Bándról : Önkormányzat Bánd 1998. rendi Német Kisebbségi Önkormányzat. 1998. 329 old. 102 old. Hosztót: Palágyi Klára: Hosztót. Hosztót: Hosztót Béb: László Péter: Béb. Önkormányzat. Pápa 2002. Község Önkormányzata. 2000. 119 old 315 old. Kapolcs: Mayer Dénes: Adalékok Kapolcs történe- Berhida: Lichtneckert András (szerk ): Berhida, téhez. Kapolcs: Kapolcsi Nyomda. 1995 70 old Kiskovácsi, Peremarton története és néprajza. Veszprém KáptalanfUred: Polniczky József: Káptalanfüred Megyei Levéltár Kiadványai 15.: Balatonfüred-Csopak évtizedei. 1930-2000 Káptalanfüred: Káptalanfüredi Tája Szövetkezet. Veszprém 2000. 406 old. Fürdőegylet. 2001 236 old. Bódé: Tatai Zoltán: Szülőföldem Bódé. Szerzői ki- Kemeneshőgyész: Nyárs Gyula: Kemeneshőgyész adás. Budapest 1998. 39 old község története Pápa: Szerzői kiadás 2000 88 old. + Csetény: Sári Artila: Csetény község története a 25 tábla melléklet kezdetektől 1945-ig. Csetényi Művelődési Otthon. Kemcnesszentpéter: Töreki Ernő: Pillanatképek Veszprém 2000. 80 old. + 4 melléklet egy Rába-parti kisközség múltjából, jelenéből, jövőjé- Csopak: Uzsoki András (szerk ): Csopak. Szelényi ből: Rendhagyó monográfia H.n. [Pápa]: Kiadó nélkül. Ház. Veszprém 1996. 55 old ; Lichtneckert András D.n. [2001] 158 old. (szerk ): Csopak története. Veszprém Megyei Levéltár Köveskál: S Lackovits Emőke: Köveskál [Szerk.: Kiadványai 12. Balatonfüred-Csopak Tája Szövetkezet. Hermann István] Budapest: Száz Magyar Falu Köny- Veszprém 1997. 729 old vesháza Kht. 2001. 200 old Dabrony: Horváth Miklós: Dabrony története.Ön- Kup: Varjú Dezső: Kup község története. Kup: Jó- kormányzat Dabrony 1998. 70 old. kai Mór Városi Könyvtár. 1999. 172 old Jókai füzetek Dáka: Tóth Dezső: Dáka község történeti kronoló- 27. giája i.e. 1400-2000. Veszprém: Szülőföld Baráti Kör, Külsővat: Ilon Gábor (szerk ): Tanulmányok Külsö- Dáka. 2003. 92 old Dákai füzetek 9. vat történetéből. Külsővat: Külsővat Község Önkor- Deveeser: Veress D. Csaba: Devecser évszázadai. mányzata. 1996. 332 old. Veszprém: Devecser Nagyközség Önkormányzata. I.itér: Litér. Litér: Litér Község Önkormányzata. 1996.486 old. 1996. 27 old.: I.itér.[Szerk.: S Lackovits Emőke. Rainer Dudar: Szalontay Zoltán (szerk ): Dudar a Bakony- Pál] Litér: I.itér Község Önkormányzata 2003 33 old ban Veszprém: Dudar Község Önkormányzata. 2000. L.ókút: Veress D. Csaba: Lókút története. Egy bako- 282 old.; Boross István-Márkusné Vörös Hajnalka: nyi község múltja és jelene. Veszprém: Lókút Község Dudar. [Szerk.: Hermann István], Budapest: Száz Ma- Önkormányzata. 1996. 368 old. gyar Falu Könyvesháza Kht. 2001. 226 old l.ovas: Hudi József: Lovas község története: Egy Egeralja: Szalóky Károly: Egeralja rövid története. Balaton-felvidéki falu múltja és jelene. Veszprém: Bala- Veszprém: Fgcralja Község Önkormányzata. 1997. 27 tonfüred-Csopak Tája Szövetkezet. 2001 520 old old : Nagy Lajos: Fgcralja évszázadai: Adalékok Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 16. Egcralja község történetéhez. Ajka: Fgcralja Község Magyarpolány: Rainer Pál Magyarpolány község Önkormányzata. 2000. 123 old. története. Veszprém: Magyarpolányi Községi Tanács Aszód 1990. 39 old.; Ebele Ferenc (szerk ): Magyarpolány. Olaszfalu: Hudi József: Olaszfalu története. Egy Veszprém: Magyarpolányi Községi Tanács 1990. 54 magas-bakonyi község múltja és jelene. Olaszfalu: old. Olaszfalu Község Önkormányzata 2005. 441 old Malomsok: H. Szabó Lajos: Szülőföldünk, Padrag: Tilhof Endre: Padrag, anno.. Történeti kro- Malomsok. Malomsok: Malomsok Község Önkormány- nológia és adattár a kezdetektől 2004-ig. Ajka: Ajka Vá- zata. 2000. 385 old. ros Önkormányzata. 2005. 220 old.; Szabó Jenőné: Pad- Mencshely: Hermann István (ifj.): Mencshely. rag évszázadai (falutörténet). Padrag: Civil Fórum Pad- [Szerk : Hermann István], Budapest: Száz Magyar Falu ragkutért Egyesület. 2005. 162 old. Könyvesháza Kht. 2001. 205 old. Paloznak: Veress D. Csaba: Az ezeréves Paloznak: Monostorapáti: Ladányi András: Monostorapáti a egy Balaton-melléki falu története. Veszprém: Balaton- völgy kapuja. Monostorapáti: Monostorapáti Önkor- füred-Csopak Tája Szövetkezet. 1993. 327 old. Veszp- mányzat. 2004. 413 old. rém Megyei Levéltár Kiadványai 10. Nagyesztergár: Irányi László: Nagyesztergár a Pápa: Kubinyi András (főszerk ): Tanulmányok Pá- XVIII. században. Nagyesztergár: Német Kisebbségi pa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. Pápa: Pápa Önkormányzat. 2000. 70 old.; Irányi László: Nagy- Város Önkormányzata. 1994. 679 old.; Hermann István esztergár a XIX. században. Nagyesztergár: Német Ki- (szerk.): Tanulmányok Pápa város történetéből 2. Pápa: sebbségi Önkormányzat. 2001. 100 old.; Irányi László: Pápa Város Önkormányzata. 1996. 214 old. Nagyesztergár a XX. században. Nagyesztergár: Német Pécsely: Veress D. Csaba: A három Pécsely történe- Kisebbségi Önkormányzat. 2002. 168 old.; Irányi Lász- te: a község története a magyar honfoglalástól napjain- ló - Márkusné Vörös Hajnalka: Nagyesztergár a XVIII. kig. Veszprém: Balatonfüred-Csopak Tája Szövetkezet. századig. Nagyesztergár: Német Kisebbségi Önkor- 1992. 324 old. Veszprém Megvei Levéltár Kiadványai mányzat. 2003 89 old.; Márkusné Vörös Hajnalka: 9. Nagyesztergár társadalom-néprajza. Nagyesztergár: Né- Pénzesgyőr: Hudi József: Pénzesgyör története: egy met Kisebbségi Önkormányzat. 2005. 310 old. bakonyi község múltja és jelene = Geschichte der Nagytevel: Schweighofen Julius Gottfried: Gemeinde Pénzesgyőr: Vergangenheit und Gegenwart Siedlunggcschichte und Mundért von Deutschtevel. einer Gemeinde im Bakonywald [német fordítás: Gás- Nagytevel in westlichen Buchenwald in Mittelungarn. / pár Elke] Veszprém: Szerzői kiadás. 1998. 330 old. Nagytevel község településtörténete és nyelvjárása. Bu- Pula: Reményi Antal - Szauer István (szerk.) (írták dapest: Tankönyvkiadó. 1990. 179 old Reményi Antal et al.): Pula története. Pula: Pula Község Nemesgörzsöny: Pethő Gyula: Szülőfalum Nemes- Önkormányzata. 1996 58 old. görzsöny: kialakulása és történelme a századok folya- Révfülöp: Miklós Tamás P: Révfülöp történeti kro- mán. Pápa: Nemesgörzsönvi Önkormányzat. 1999. 134 nológiája 1211-1943. (Kiegészítve a középkori Ecsér old. település adataival.) Révfülöp: Révfülöpi Honismereti Nemesleányfalu: Csebi Pogány Péter (szerk ): Egyesület. 1994. 86 old.; Benke László: Gyökerek ezek Nemesleányfalu: A mi falunk magyar és német nyelven itt.. (Válogatás Benke László honismereti vonatkozású = in ungarischer und deutscher Sprache. Nemesleány- írásaiból.) Révftllöp: Révfülöp Honismereti Egyesület. falu: Nagyvázsonyi Német Hírmondó különkiadása. 1996. 67 old. Révfülöpi honismereti füzetek 2.; Miklós 2000. 42 old. Tamás P: A világ egyik legszebb tája: adalékok és forrá- Nemesvámos: Veress D. Csaba - Hudi József-Ács sok Révfülöp és környéke történetéhez: honismereti ol- Anna - Palágyi Sylvia: Nemesvámos története: A köz- vasókönyv. Révfülöp: Révfülöpi Honismereti Egyesü- ség története az ősidőktől napjainkig. (Szerk.: Veress D. let. 2000. 156 old. Csaba) Veszprém: Balatonfüred-Csopak Tája Szövetke- Sóly: Veress D. Csaba: Sóly ezer éve [997-1997], zet. 1994. 376 old. Sóly: 997-1997 Sóly Emlékbizottság. 1997. 61 old. Nemesvita: Wodianer-Nemessuri Zoltán: Nemes- Somlóvásárhely: Vaczkó László: Som ló vásárhely vita: A nemes község életrajza. Budapest: Diurna Ki- ezer éve: monografikus történeti áttekintés. Somló- adó. 2001. 140 old. vásárhely: Somlóvásárhely Község Önkormányzata. Németbánya: Hudi József: Németbánya története. 1996. 250 old.; Márkusné Vörös Hajnalka: Somló- Egy bakonyi német falu évszázadai. = Geschichte von vásárhely. [Szerk.: Hermann István], Budapest: Száz Deutschhütten, [német fordítás: Gáspár Elke] - Társ- Magyar Falu Könyvesháza Kht. 2001. 225 old. szerző: Kiss Albertné: Adatok Németbánya néprajzá- Sümeg: Egerszegi Ferenc (szerk.) Sümeg 500 éves hoz. Veszprém: Német Kisebbségi Önkormányzat, Né- város. Sümeg: Városvédő és szépítő Egyesület. 1991. metbánya. 2003. 336 old. 111 old.; Kovács J. András: Sümegi történetek: város- Nivegy-völgy: Veress D. Csaba: A Nivegy-völgy történeti tanulmányok [szerk. és a bevezetőt írta Eger- falvainak története: Balatoncsicsó, Óbudavár, Szent- szegi Ferenc], Sümeg: Sümegi Fórum Alapítvány és Sü- antalfa. Szentjakabfa, Tagyon. Balatoncsicsó: Palásthy megi Városi Múzeum. 1998. 121 old. BT. 2000. 415 old. Szcntbékkála: Oltárczi Ferenc: Szentbékkálla. Noszlop: Ács Anna: Noszlop. [Szerk.: Hermann Ist- Quint (Budapest) 2004. 211 old. ván], Budapest: Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht. Szentkirályszabadja: Veress D. Csaba: Szent- 2001. 214 old. királyszabadja évszázadai: egy balatonfelvidéki község Nyárád: Nóvák Imre: Nyárád 850 éves. Nyárád: története Szentkirályszabadja: Szentkirályszabadja Nyárád Község Önkormányzata. 2003. 174 old. Község Önkormányzata. 1998. 395 old. Aszód Szigliget: Gere László: Szigliget az őskortól napja- Zirc: Tamás Ivett - Ladányi Lingl József: A zirci ré- inkig. Szigliget: Szigliget ..Váralapítvány". 2003. 48 gió németsége = Das Deutschtum der Sirtzer Region : old. Monográfia. Zirc: A Zirci Német Hagyomány és Szár- Takácsi: Veress D. Csaba: Takácsi évszázadai: egy mazáskutató Egyesület kiadványa. 2000. 111 old. hajdani nemesi falu története a kezdetektől napjainkig Veszprém: Takácsi Község Önkormányzata. 1998 183 old. CZUCZA EMMA Tapolcafő: Máthéné Kalmár Zsuzsanna: Tapolcafő titkai: a kezdetektől napjainkig. Pápa: Jókai Mór Városi Pápa, 1956. Könyvtár. 1993. 95 old. Jókai füzetek 6. Értékes müvei gyarapodott az 1956-os forradalom és Tósok: Tilhof Endre: Tósok hét évszázada: Fejeze- szabadságharcról szóló emlékirat-irodalmunk Czucza tek a község múltjából. Ajka: Ajka Város Önkormány- Emma naplórészleteinek megjelenésével A szerző zata. 2001. 208 old. Kalotaszentkirályon 1886-ban született, édesapja Czu- Tósokberénd: Tilhof Endre: TósokBerénd és temp- cza János igazgató-tanító volt, ő kísérte el Jankó Jánost loma: fejezetek a község múltjából. Ajka: Ajka-Somló- kalotaszegi gyüjtőútján, és az ő segítségével írta a neves vidéki Heti Hírhozó. 2000. 144 old. néprajztudós a magyar etnográfia első modern monog- ráfiáját, a Kalotaszeg magyar népét (Budapest. 1892) Tótvázsony: Veress D. Csaba: Tótvázsony múltja és Czucza Emma képesítését a Kolozsvári Tanítóképzőben jelene - Tótvázsony község német származású lakóinak szerezte 1908-ban, majd BánfTyhunyadon tanított. Miu- néprajza [Schönwald Mária] Veszprém: Balatonfü- tán a román államra nem tette le a hűségesküt, állást red-Csopak Tája Szövetkezet. 1994. 418 old. nem kapott, majd elhagyta az országot, így került Pápá- ligod: Veress D. Csaba: Ugod [Szerk.: Hermann Ist- ra, ahol a Református Nőnevelő Intézetnek 1921 és ván J. Budapest: Száz Magvar Falu Könyvesháza Kht. 1948 között meghatározó személyisége volt. Az iskolák 2000. 175 old. államosítása után nyugdíjba vonult, 1976-ban Pápán Városlőd: Roth, Michael: Zur Geschichte von hunyt el. Waschludt / Városlöd: was war bevor die Schwaben Czucza Emma életének jelentősebb eseményeiről kamen?: das unruhige Leben des 1. Pfarrers von többkötetes naplót írt. Az 1956-os forradalom és sza- Waschludt / Városlőd Johann Bagermann. Bad badságharcról szóló naplórészlet hitelesen és tárgyila- Kreuznach: Verlag Fr. Friedler. 1990. 208 old.: Koppá- gosan követi az eseményeket és egyszersmind elevenen nyi István: Városlöd története. Városlőd: Városlődi Fa- érzékelteti Pápa hangulatát ezekben a tragikus napok- lumúzeum Baráti Köre. 1991. 240 old. ban Olyan eseményeket ismertet, amelyek hitelesen jel- Várpalota: Pacsuné Fodor Sára: Várpalota helytör- lemezték a korabeli történéseket, a kisváros lakosai kö- téneti kézikönyve. Várpalota: KING Print Nyomda. zötti kapcsolatokat A forradalom eseményeiről a rádió- 1993. 180 old : Várpalota: Faller Jenő: Adatok Várpalo- ból, a sajtóból, szavahihető pápai emberektől és termé- ta történetéhez. Várpalota: Krúdy Gyula Városi Könyv- szetesen, mint szemtanú értesült. Naplójának hangulata tár. 1994. 36 old. (Az 1936. évi kiadás reprintje.); Szíj - az események alakulása szerint - változó: lelkesedő, Rezső: Várpalota: fejezetek a város történetéből (2. bő- reményteljes vagy elkeseredett, szomorú. 1956. október vített kiadás). Budapest: Szenei Molnár Társaság. 1996. 24-én a forradalmat „tisztító tűznek" nevezi, de később 643, 705-733 old. a pusztításoktól megrémül: „Budapesten megújult az Vaszar: Mezei Zsolt (szerk ): Vaszari históriák: 1944-es kép. Égő, rombadőlt házak mindenfelé" - írja Helytörténeti olvasókönyv. Vaszar: Szerzői kiadás. elkeseredetten. A pápai események fellelkesítik. A vá- 1998. 123 old. rosban a ..kommunista jelvényeket megsemmisítették, háromszínű zászlók lengenek a házakon" folytatja be- Veszprém: Bontó Józsefné: Veszprém: Lakóhe- számolóját 1956. október 27-én kétségek között írja: lyünk ismerete. Veszprém: Magyar Pedagógiai Társaság „Az országos sztrájk megbénít sok mindent, csak a lel- Veszprém Megyei Tagozata, Báthory István Általános kek nyugtalanságát nem". Arra már büszke, hogy „Pécs, Iskola. 1991 43 old. Székesfehérvár, Győr, Magyaróvár, a nyugati határmen- Vcszprémfajsz: Veress D. Csaba: Veszprémfajsz te a felkelők kezében van Balinkai bányászaink kijelen- története: A kezdetektől napjainkig. Veszprém: Inno tették, addig nem termelnek és szállítanak, míg az orosz Press Kft. 1994. 323 old. ki nem megy az országból". Naplójában gyakran említi Veszprémvarsány: Bolla József: Veszprémvarsány a nyugatról jött segítséget: „Megható az osztrákok jósá- múltja és jelene. Győr: Széchenyi Nyomda. 1993 118. ga. Gyűjtést rendeztek, pénzt, kötszert, orvosságot, élel- old. miszert küldtek át a határon" - írja, majd így folytatja: Vörösberény: Horváth József: Vörösberény törté- „Svédország repülőgépen szállított, Svájc vérplazmával nete. (2. kiadás) Balatonalmádi: Balatonalmádi Város sietett, Nyugat-Németország kórházvonatot indított or- Önkormányzata. 2001. 167 old. vosokkal, ápolónőkkel, Hollandia. Olaszország, Belgi- 7.alaerdőd: Oláh Ferenc: Zalaerdőd évszázadai Sü- um sem maradt el a segélynyújtók között". meg: Zalaerdőd Önkormányzata. 1994. 208 old 1956 október 31 -én történtekről egy pápai szemtanú Zánka: T Horváth Lajos: Zánka gyökerei: millenni- és a rádió alapján számol be: „A tüntetők elmentek Ko- umi emlékkötet a magyar államalapítás 1000. évfordu- dály lakásához és a nevét kiáltották Kodály megjelent lójára. Zánka: Zánka Község Önkormányzata. 2001. az erkélyen. A tömeg egy pillanatra elcsendesedett, az- 159 old. tán két ujját esküre emelve énekelte: a magyarok lstené- Aszód re esküszünk... Kodály esküre emelt kézzel hallgatta. Folklór-Hagyomány-Szimbólum1 Hogy mit érezhetett, mindenki tudta. Én is". Czuczor Gergely így határozta meg a népszokást: Este a rádióban Nagy Imre beszéde után, amelyben „Szokás, mely a nép életmódjában, különösen öltözeté- bejelentette Magyarország semlegességét és azt, hogy ben, mulatságaiban, játékaiban, tánczaiban. lakodalmi barátságban kívánunk élni szomszédainkkal és a Szov- szertartásaiban stb. divatozik." Ezek vidékenként, sőt jetunióval, a Himnusz következett. Ezután a napló falvanként változnak. Ezek közül az egyik legnagyobb hangja megható: „Kis idő múlva felharsant Kodály: táji-történelmi-néprajzi egységet bemutató részt, Erdély Zrínyi szózata" - írja. „Hátborzongatóan fenséges volt a népszokásait foglalta össze a Kolozsvárt élő és itt tanító sokszor ismétlődő: ne bántsd a magyart! És a végén az Pozsony Ferenc, a magyar néprajztudomány egyik leg- Ámen hullámáradata. Utána Kodály: Talpra magyarját szorgalmasabb munkása, aki majd minden évben közvetítették - folytatja -. velük esküdtem görcsösen egy-egy gyűjteményes kötettel ajándékozott meg ben- összekulcsolt kézzel, könnyes szemmel". nünket. Erdélyi népszokások cimü könyvét egyetemi A református Czucza Emma szomjas lélekkel hall- jegyzetként jelentette meg. Az összefoglaló könyv ma- gatta Ravasz László püspök beszédét a napló szerint: ..A gyar népzenekutatás történetének rövid bemutatásával beszéde végén idézte az 1945. év februári istentisztelet kezdődik. ..A népszokások kutatása a magyar nyelvterü- igéjét, amit az. óvóhelyről feljőve mondott el, mikor még leten csak a XIX. század közepén bontakozott ki, előtte Budáról lőtték a Kálvin-téri templomot Most is ezzel az csak elszórt, szórványos közlemények láttak nyomda- igével fejezte be szónoklatát: csak igazságot és szerete- festéket. Az értelmiségi réteg ebben az időszakban Eu- tet vessünk!". rópa-szerte úgy vélte, hogy a népköltészet megőrizte a Czucza Emma lélekben sosem szakadt el Erdélytől, nemzeti kultúra mélyrétegének számos ősi, archaikus gondolatai gyakran szálltak a bérces haza, Kalotaszeg elemét. Hittek abban, hogy a sajátos népszokások, hie- felé: ..Mikor a rádió mellett ülök. Veletek vagyok s delmek, balladák, népdalok és népmesék segítségével együtt hallgatjuk a történelmi eseményeket" - írja voltaképpen eredményesebben fel lehet építeni az új, egyik, Bánffyhunyadra rokonainak címzett üdvözlőlap- polgári jellegű nemzeti kultúrát. A XIX. század idején ján. Naplójában is többször megemlékezik az erdélyi kibontakozó irodalom-, néprajz-, nyelv- és történettudo- eseményekről: „az erdélyi magyarság együttérző testvé- mány, valamint a régészet, a művelődés- és a művészet- ri tüntetést rendezett mellettünk Marosvásárhelyen, Ko- történet művelői voltaképpen mind ezt a célt próbálták lozsváron és Nagyváradon. A román kormány nagyon megvalósítani." megijedhetett, mert a határsávot Nagybánya, Szatmár. „A XIX. század második felében egyre inkább meg- Nagyvárad, Arad, Temesvár környékét tiltott területnek erősödött a mitologizáló iskola, melynek követői a nép- nyilvánította. Megrakta katonasággal és az idegeneket szokások segítségével voltaképpen egy-egy etnikai cso- távozásra szólította fel. Aggódó büszke szeretettel gon- port sajátos világképének, mitológiájának rekonstruálá- dolok rájuk" - fejezi be beszámolóját. Később szomorú- sára törekedtek. Ebből a romantikus kultúraszemlélet- an ír a kisebbségben élő magyarságról: „Nekem két ha- ből szinte automatikusan következett az is, hogy a gyűj- zát adott a végzetem, úgy fáj értük a szívem". tők elsősorban a paraszti kultúra ünnepi elemeit kutat- A forradalom tragikus leveréséről részletesen beszá- ták. Európában J. Grimm Deutsche Mythologie című mol. 1956. november 3-án feljegyzi, hogy „az oroszok a munkája határozta meg alapjaiban ezt az ún. magas- hajnali órákban megszállták Pápát... felállították ágyúi- mitológia irányzatot. Grimm hatására Ipolyi Arnold az kat". A háborús helyzetben a pápai lakosok melléről el- 1854-ben kiadott Magyar Mythológiájában arra tett kí- tűnnek a kokárdák, naplóírónk Reményi Sándor erdélyi sérletet, hogy a népszokások és a hiedelmek archaikus költő soraiból próbál lelkierőt meríteni: „letéphetik, de elemeinek segítségével rekonstruálja, újra megalkossa a beljebb vándorolnak, befogadják szíveink" vallja Ezek- magyarság ősi világképét." ben a napokban elnémulnak a forradalom rádióadó: A magyar népszokásokkal kapcsolatos légfontosabb ..Valaki itt Pápán - írja - a győri Petőfi-adóból utoljára müvek, közlemények, gyűjtések és szerzők felsorolása lövést, sikolyt és hörgést hallott". Szomorúan nézi, hogy után néhány fogalom tisztázása következik. Az első he- a nyugati államok nem segítik Magyarországot: „A szép lyen a kultúra áll, ezt a hagyomány, a tradíció követi. A szavak röpködnek felénk Nyugatról - állapítja meg -, mítosz és a rítus sem marad ki a számbavételből és de aktív segítségre nincs ereje az ENSZ-nek. Majd hoz- ugyanitt tisztázza az ünnep és a játék fogalmát is. záteszi: úgy fáj nekem, hogy tragédiánk megismétlődik, Külön fejezetben szól a szokásrendszer kódjáról magunkra maradtunk". 1956. november 14-én lelke fel- Hisz, ahogy írja „a szokásrendszer működésében meg- háborodik: „Újabb gyalázat az. orosz deportálás ... ennek határozó szerepet játszanak a szubjektumok, vagyis híre megijesztette fiataljainkat, innen Pápáról száznál azon egyének, akik alapvetően, részleteiben ismerik az többen menekültek". esemény kódrendszerének elemeit, kapcsolódási szabá- Czucza Emma 1956-os naplója hozzájárul forradal- lyait, vagyis a szokásrendszer pontos forgatókönyvét, munkról kialakított történelmi képünk pontosabbá téte- melynek segítségével bármikor létre tudnak hozni, elő- léhez, helytörténeti kutatóink számára pedig új adatok- írásszerűen meg tudnak rendezni egy adott szokásese- kal szolgál. Köszönet érte Czucza István bánffyhunyadi ményt. történelemtanárnak, a napló megőrzőjének, a pápai részlet összeállítójának, dr. Hermann Istvánnak a szer- 1 Pozsony Ferenc: Erdélyi népszokások. KJNT-BTTE Ma- kesztőnek, valamint a kiadónak, a pápai Jókai Mór Vá- gyar Néprajzi és Antropológiai Tanszék. Kolozsvár 2006. 407 rosi Könyvtárnak. old , Tánczos Vilmos: Folklórszimbólumok. KJNT-BTTE Ko- Sebestyén Kálmán lozsvár 2006. 344. old. Aszód Ezután a szerző sorra veszi az akusztikus, a vizuális A nagy történelmi események mellett a családi vagy és a tárgyi kódokat Külön és részletes áttekintést nyújt a a lokális múlt felidézését valósítják meg mikroszinten a növényi, állati jelképekről, a népszokások tér- és idő- november elsején gyakorolt rítusok, vagy a tankönyvek- használatáról, szemléletéről. Az emberi élet szokásai, ben nem jegyzett, de a családi vagy a helyi „történelem" tudjuk, hogy egy emberöltőt fognak át és a születés- kontextusában nagyon fontosnak tartott jelesebb lokális házasság-halál hármasságára épülnek és ebből adódóan eseményekre (pl. a földvári haláltábor 1945-ös áldozata- nem nélkülözik a szakralitást sem. ira, a szárazajtai 1944-es gyilkosságra, a széki 1717-es Ismert, hogy a hét napjaihoz, mivel évezredes rendje tatárbetörésre), jelesebb személyekre emlékező szertar- van, különféle szokások kapcsolódnak. De a legbősége- tások, faluünnepek és kortárstalálkozók is." sebb anyagot ajeles napok köré épült szokások alkotják. Ha jól sejtem, egy összefoglaló munkának nemcsak A kalendáris szokások, vagyis a keresztény kalendárium a szinkronitás a legfőbb feladata - bár ez sem elhanya- ünnepei közül .,a vallásos közösségek legnagyobb idő- golandó hanem a hagyományról lévén szó, ennél töb- egysége az egyházi év, mely nek keretében a kereszté- bet is kell teljesítenie. Nemcsak leírni, bemutatni, ele- nyek Krisztus élettörténetének legfontosabb eseményei- mezni is kell a jelenségeket. Hisz akkor izgalmas egy re (születésére, kereszthalálára, feltámadására, menny- ilyen bemutatás, ha arról is szól. hogyan lesz egy ese- bemenetelére és a Szentlélek elküldésére) emlékeznek ményből szokás, ez hogyan és meddig terjed el. hogyan A karácsony, a húsvét és a pünkösd napjainkban is a ke- lesz. ebből ünnep (vagy fordítva), aztán az ünnepből ho- resztény kalendárium legjelentősebb ünnepköre Erdély- gyan lesz rendezvény, a rendezvényből mára látványos- ben meg Moldvában " ság. Erről is szól a szerző, mert jól ismeri azt a terepet, A gazdasági év szokásairól külön fejezetben bőség- amelyről ír. Hisz minden jó néprajzos jó régész is: tudja, gel olvashatunk. Az Újévvel kezdődő és Szilveszter vagy sejti, hogy mit rejt a föld. mi van a mélyén napjával végződő részt a mai szokások, emlékünnepsé- A könyv végén található bibliográfia, a felsorolt iro- gek bemutatása követi, szó esik itt a magyar történelmi dalom jegyzéke csaknem 50 oldalt tesz ki. a kísérő ké- megemlékezésekről és az állami ünnepségekről éppúgy, pek pedig száz oldalt Az utolsó kép a szerző felvétele, mint a falunapokról. „Az 1989-es romániai rendszervál- amely a magyarózdi temetőben készült. Az egyik, las- tozás után kialakult lokális ünnepek Erdélyben is általá- sanként földbe süppedő vastag fejfa mellett egy kislány ban két szerkezeti egységből állnak. Az elsőt rendsze- áll, szinte egymást támasztják. A kicsi leány csodálkozó rint hivatalos, szertartásos, ünnepélyes, szakrális ele- szemmel figyel valamit vagy valakit: távolba néz, ami mekben és cselekvésekben gazdag események alkotják, lehet a múlt. de lehet a jövő is. Néz és vár és figyel - melyek egyrészt hatalmat, társadalmi hierarchiát legiti- mint a jó néprajzos. málnak és szentesítenek, másodsorban pedig elősegítik Tánczos Vilmos Folklórszimbólumok című könyve az adott közösséggel való identifikációt. Ezt a szertartá- kapcsán felmerül a kérdés: hogyan születik, vagy miből sos eseménysort a legtöbb lokális ünnep szerkezetében lesz szimbólum? Az egyik lehetséges és tömör választ felszabadult ünneplés és szórakozás zárja. Az Erdélyben Aniela Jaffétől idézem: „A szimbolika története azt mu- megszervezett faluünnepek az. utóbbi években már nem- tatja, hogy minden dolog felvehet szimbolikus jelentést: csak a helyi közösségeknek, hanem a média segítségé- a természeti objektumok (mint a kövek, növények, álla- vel egyre inkább kifelé üzennek, különböző eszközök- tok, emberek, hegyek és völgyek, a nap és a hold, a szél. kel megszólítják az anyagi és a szimbolikus forrásokat a víz és a tűz), vagy az ember alkotta tárgyak (mint a osztogató politikusokat, vállalkozókat és az érdeklődő ház, a hajó vagy az autó), sőt még az elvont formák turistákat is. (mint a számok, vagy a háromszög, a négyzet és a kör) A településnapok szimbolikus eszközökkel volta- is. Valójában az egész világmindenség potenciális szim- képpen újraalkotják azt a faluközösséget, mely szabad bólum. Az ember, szimbólumalkotó hajlamával, tudat- idejét együtt tölti, legalább egy napig egymásra figyel, talanul szimbólumokká alakítja a tárgyakat vagy formá- hazavárja és hívja a közelebbi vagy a távolabbi helysé- kat, ezáltal igen jelentős pszichológiai fontossággal ru- gekbe szétszóródott fiait. A legtöbb falu- és városnap házza fel őket mind vallási, mint pedig művészeti szem- szimbolikus és interaktív cselekvések segítségével (pl. pontból." helyi táncok, szokások eljátszásával, kiemelkedő telje- Vagyis mindenből lehet szimbólum. Ennek ellenére sítménnyel rendelkező személyek díszpolgárrá avatásá- nem lesz mindenből szimbólum Itt ugyanaz a helyzet, val, sportvetélkedőkkel, lóversenyekkel stb.), vagy mint a népköltészetnél, a népdalnál. A népdallá válás újonnan megkonstruált jelképek (pl. kopjafák, székely- esélye minden rímes, négysoros, magyaros ütemezésű kapuk, zászlók, címerek, emlékművek) felszentelésével versben adva van, de mégis kevés népdal születik Min- mutatja fel a település sajátosnak vélt értékeit. den gyilkosság elbeszéléséből lehetne népballada, de Az elmúlt években a különböző faluünnepek rend- csak néhányból lett. Ennek számos okát - és nem akadá- szerint olyan szimbólumok köré rendeződtek, melyek a lyát - ismerjük. Ugyanakkor az igazi okokat csak halvá- helyi és a térségi kötődés kifejezését teremtik meg. Pél- nyan látjuk, vagy inkább sejtjük Hogy miként születik, dául a Hargita lábánál fekvő Székelyvarságon a málna, született egy népdal, vagy népballada, éppúgy nem tud- az Alföld peremén lévő Érmihályfalván a nyíló akác, juk megmondani; mint ahogy nem tudjuk tetten érni, be- Magyardécsén a cseresznye, a Keleti-Kárpátokban ta- mutatni a szimbólumok születést sem. Egyszer csak lálható Kammandón a gombapaprikás, a háromszéki lesz, és attól kezdve van. A keletkezés idejét és helyét Torján a túrós puliszka, a sóbányájáról híres Parajdon sem tudjuk megmondani, de azt tudjuk, hogy régiek, sőt pedig a töltött káposzta vált a helyi identitást legtökéle- ősiek, másrészt meg nélkülözhetetlenek. „A szimbólu- tesebben kifejező szimbólummá. mok természetes és spontán produktumok írja C. G. Aszód Jung- Egyetlen zseni sem ült le soha tollal vagy ecsettel re is. „Az örök szimbólumok nem tűnnek el. de az em- a kezében, kijelentvén: Eltökélt szándékom, hogy most ber életében játszott szerepük alapvetően megváltozik, a kitalálok egy szimbólumot. Senki nem képes arra, hogy szimbolikus képek valamikori szent valósága látszatvi- egy logikai következtetés, vagy szándékos elhatározás lággá, vágyvilággá lesz." Ezzel a megállítással zárja útján szerzett többé-kevésbé racionális gondolatot szim- könyvét Tánczos Vilmos. A Folklórszimbólumok című bolikus formába öntsön." kötet Kolozsvárt jelent meg a Magyar Néprajz és Antro- Nagyon fontos elmondani és megérteni, hogy aki a pológia Tanszék jegyzeteként, 2006-ban, de bőv ített ki- konkrét jelentést keresi egy jelkép mögött az nagyot té- adása a Kairosz Kiadónál, az idei könyvhétre Magyaror- ved. Mert nem ismeri a jelkép „természetrajzát". Az szágon is napvilágot lát. (Szimbolikus fonnák a folklór- álom jelentésrétegeinek felfejtésén munkálkodó Jung ban címmel.) A jeles néprajzkutató, aki a gyimesi és mutatott rá arra, „hogy a valódi szimbólum csak abban moldvai archaikus imádságok gyűjtője és közreadója, a az esetben jelenik meg, ha. olyasmi kifejezésére van kolozsvári egyetem tanára, természetesen a saját gyűjté- szükség, amit a gondolkodás nem tud elgondolni, vagy seire támaszkodik, de - a bibliográfia jól mutatja - min- ami csak sejtés vagy megérzés szintjén létezik." Ezt így den képről és jelképről szóló könyvet ismer és használ. fogalmazza meg Johann Jakoh Bachofen: „A szimbó- Egyébként a kötet címe a szerző szerint könnyen lum sejtéseket idéz föl... A szimbólum egyszerre érinti megtévesztő lehet, hiszen nem utal kellőképpen a tárgy- meg az emberi szív valamennyi húrját, míg a nyelv min- ban rejlő parttalanságra. „Azt a szimbolikus kifejezés- dig kénytelen egyszerre csak egy gondolamái maradni, módot ugyanis, amiről ez a könyv beszél, nemcsak az ...a szimbólumok a kimondhatatlan, a kimeríthetetlen ún. hag\'ományos folklórban lelhetjük fel; hanem a jelei, s ugyanolyan rejtélyesek, mint amilyen szüksége- vizualitáshoz és az írásbeliséghez kapcsolódó mai folk- sek." lórmüfajokban és a populáris kultúrában is. nem is szól- Még egy fontosnak tünő dolgot kell megemlítenem: va arról, hogy ugyanez a képi nyelv jelen van a vallá- ezt nem lexikonokból, hanem egy magyar népdal elem- sokban, az irodalomban, a különböző vizuális művésze- zése kapcsán értettem meg. Egy szépséges bukovinai tekben és a nap mint nap használt verbális nyelv kifeje- keserves első strófáját idézem: zéseiben is. Alapvető célunk mindazonáltal a magyar népi kultúra szimbólumaival való megismerkedés, ezért Szomorú fűzfának harminchárom ága, a könyvben bőven idézett példaanyag nagyobbik részét Arra reászállt harminchárom páva. is innen válogattuk." - írja a könyv ajánlásában a szer- Ki zöldben, ki kékben, ki fődigfehérben, ző, aki a folklórszimbólumokat tizenöt csoportba sorolja Csak az én édesem tiszta feketében és azokat részletesen tárgyalja. Igazi jelképtár ez a négy sor. Szerepel benne állat és növény, szerepelnek színek (és micsoda színek!), és szá- Az állatiság képei között a ló, a bika, a farkas, a ku- mok Példázatszerűen bemutatja, hogy a népdal, a nép- tya, a vadkan szerepel; mindegyik egy alfejezetben. A költészet mily gazdag jelképrendszerrel rendelkezik. gonosz erők kapcsán az ördög- és démonképzetekről Aki énekli, tudja ezt? Valószínűleg nem. És akik hallják, szól. Ezután a „halál sötét vizeire evezve" a Sötétség ar- olvassák? Mai szóval a „kódolást és a dekódolást" ért- chetípusairól olvashatunk. A veszélyes és tisztátalan nő- jük-e? Azoknak szól Tánczos Vilmos könyve, akik ezt iség és a zuhanás képzetköre külön fejezetbe kerültek. A érteni akarják. felemelkedés (a lélek felemelkedése) szimbólumai kö- zött kitüntetett helyen szerepel a szárnyalás kapcsán a Ajelképek kialakulása lassú folyamat, s ezért is nem madár, az égi szárnyas ló. A Fény és a Szó címe a hete- is lehet tetten érni keletkezésüket De ha kialakultak és dik fejezetnek. Ezután a harcoló hős és a fegyverei kap- rögzültek, akkor évszázadokig, vagy évezredekig állan- csán a tisztító vízről, tűzről és a megtisztulás egyéb dók maradnak, noha variálódnak ott, ahol él a szimbó- szimbólumairól olvashatunk. A halál és a megállított idő lumteremtő erő. De ez nem jelenti azt, hogy jelentésük külön részbe került. Egy-egy fejezet szól a ciklikus nem változik. Ismét Jungot idézem: „egy hívő keresz- szimbólumokról, az áldozatról, az élet-, termékenység- tény esetében a kereszt szimbólumot csakis keresztény és szerelemjelképekről. Az utolsó fejezetben tárgyalja a kontextusban lehet értelmezni (...) De nem mondhatjuk, fa jelképeket, többek között a keresztet is. Ennek címe: hogy a kereszt szimbólum minden időben, és minden A haladás mítosza. körülmények között azonos jelentéssel bírna. Ha így lenne, elveszítené numinozitását, vitalitását és puszta „A mai erdélyi kultúra sajátossága, hogy - más ke- szóvá válnék." Egy másik Jung idézet szintén lényeges let-európai kultúrákhoz hasonlóan - a régi és az új szim- dolgot fogalmaz meg: „A kulturális szimbólumok (a ter- bolikus kódok keveredését, sőt olykor szerves ötvöző- mészetes szimbólumokkal ellentétben) az örök igazsá- dését mutatja - írja szerző. A hagyományos és a modern gok kifejezésre szolgálnak, és sok vallásban még min- jelek egymásra találása és egymásba fonódása azért le- dig használják ezeket. Sok átalakuláson, sőt hosszú, töb- hetséges, mert jelentéseik ugyanazok, az emberi képze- bé-kevésbé tudatos fejlődési folyamaton mentek keresz- let alapvető belső mentális képei, amelyeket ezek a kó- tül, és így váltak a civilizált társadalmak elfogadott kol- dok kifejeznek, sem térben, sem időben nem változ- lektív képeivé. Ezek a szimbólumok szellemiségünk nak." fontos alkotóelemei, az emberi társadalmak éltető erejét Röviden és összegzésként elmondhatjuk, hogy tér- képezik, gyökeres kiirtásuk súlyos veszteségekkel jár- ből és időből nem kiszakítva tárgyalja a folklórban fel- na." lelhető szimbólumokat Tánczos Vilmos, aki ott ül ve- Nagyon fontos a fenti idézetből a társadalmilag elfo- lünk együtt az idő vén fája alatt, maga mellé ülteti az ol- gadott kollektív kép hangsúlyozása. Mert ez így igaz a vasóit, és mint tanár, természetesen a tanítványait is. A népdalokra, a népművészetre és annak motívumkincsei- könyvben szereplő jelképek, Madách Imre idézetét köl- Aszód csönözve,,, kísérnek végig száz alakban, /Százféleképen A Ki-Kicsoda Adattára ábécé-rendes. A követke- átalváltozottan. " Erről a százféle alakról s azok változá- zőkben néhány - szubjektív szempontok alapján ki- sairól és változatiról szól ez a fontos, összefoglaló emelt - példával jellemzem a gazdag tartalmú művet. könyv. Azokról írok le egy-két gondolatot, akiknek munkássá- Móser Zoltán gátjói ismerem Dominkovits Péter levéltárosról tudom, hogy Sop- ron megye története áll a szívéhez a legközelebb. Do- Ki kicsoda Győr-Moson-Sopron megye monkos Ottóról, a tudományok doktoráról, a tisztelt et- helyismereti kutatásában? nográfusról közismert, hogy kutatásaival 1950 után megújította egész Nyugat-Dunántúl néprajztudomá- Csaknem háromszáz oldalas kézikönyvet adott ki nyát. Hárs József statisztikus helyismereti érdeklődése Győrben a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár 2006- széles körű, a soproni filmtörténet, az utcanevek törté- ban. A szép kivitelű és hasznos kötet borítóját a Győri nete, vagy a sajtótörténet körében egyaránt figyelemre Egyházmegye 182l-es térképének felhasználásával méltót alkotott. Molnár László nyugállományú múze- szerkesztette a kiadó Nem lehetett más formában meg- umigazgató a bányászattörténet tudósa. Életpályája vál- fogalmazni a kicsit hosszúnak látszó címet, hiszen a tozatos, édesapja még rendőr alezredes, édesanyja már helyismereti kézikönyv az egyesitett, de történetileg há- csak „házmester" lehetett. A Molnár család életébe is rom külön megye kutatóinak helyismereti munkásságát „beleszólt" az újkori történelem. Molnár László olyan foglalja össze. Központi Bányászati Múzeumot teremtett Sopronban, Dr. Horváth József és munkatársai „Ki kicsoda" ami túlnőtt az elődei kezdeményezésén. Emellett évtize- gyűjteményét joggal nevezem kézikönyvnek, mert való- deken át minden Sopron-kutatót segített. Helyet adott a ban az. Ez nem egyfajta „dicsekedjünk nagy tudósaink- múzeum vendégszobáiban Sopron város múltját kuta- kal" vagy „kutatóink hivalkodnak" cimtnel jellemezhe- tóknak. Lanczendorfer Zsuzsanna, győri etnográfus fia- tő ez a gyűjtemény. Ez a „Ki kicsoda"' - hála Istennek - tal tanítónőként éveken át volt segítőnk a zsámhéki or- nem a kötet előfizetőinek életrajz- gyűjteménye. Mert szágos honismereti táborokban Ma elismert néprajztu- hajdanában még erre is akadt példa, ettől a régi gyakor- dós, aki a győri főiskolai munkája mellett az ELTE nép- lattól - az előfizetők adattárával terhelt gyűjteménytől - rajzi tanszékének meghívott oktatója is. Gülch Csabával féltem volna leginkább. Ugyanis egykoron részben az együtt gyönyörű könyvük jelent „Vérző liliomok" cím- derült ki, hogy kik voltak hajlandók pengőiket egy-egy mel Dely Mári balladájáról. Örömmel olvastam Fücsek - különben egészen jó - helyismereti munka előfizeté- Piroska tudományos munkásságának az adatait is. Győ- sére áldozni. Ilyen (kicsit megmosolyogtató) ballaszttal ri főiskolásként ő is megfordult a Zsámbéki Országos jelenhetett csak meg pl. 1940-ben Sopronban Soós Imre Szakkörvezető-képző Táborainkban. Ma már ő szervezi kitűnő kézikönyve, az Ősi Sopron megyei nemzetségek. az utánpótlást, emellett Bogyoszló és Csorna néprajzát A Megyei Könyvtár új gyűjteménye adattár: a hely- kutatja. történeti kutatómunka megyei munkásainak jól áttekint- hető életrajza és bibliográfiája. Azok „seregszemléje" A kötet lektorának, a könyvtár igazgatójának, dr. ez a könyv, akik a három egyesített megye 182 települé- Horváth Józsefnek Győr, Győr-Sopron-Moson megye sének történetét kutatják. A kézikönyv egyik leghaszno- sajtótörténete a fő témája. Remek megyei sajtóbibliog- sabb ötlete, hogy a települések szakirodalma keresésé- ráfiája gyakran forgatott kézikönyvem. Érdemes kutatá- ben a Földrajzi nevek mutatója segíti az olvasót. Eliga- sokat folytat a végrendeletek, a megyei vallási néprajz zít abban is, hogy megállapíthassam, milyen település- körében. Hat hasábot kitevő gazdag bibliográfiája egy ről született újabb összefoglaló kutatás, cikk, pályamun- egész életműnek is elegendő lenne! Pedig az ifjú tudós ka, monográfia. Hasznos, hogy a kutató nevének, címé- szerző csak most lesz 50 éves! Személyes példájával bi- nek megjelölésénél a szerző e-mail elérhetősége is ol- zonyítja, hogy a tudományos munka, a tudományszer- vasható. 1 vezés és az intézmény hozzáértő vezetése összeillő fel- adatkör! Az már kissé meglepett, hogy a felkért szerzők egy- harmada nem válaszolt a szerkesztőknek Pedig először Sümeghy József ny. evangélikus lelkész már a nagy 854 kutató nevét tették mérlegre, majd 432 személy ku- múltú „Nyugati Órszem"-ben (1938-1944-ig) elköte- tatásait találták igazán fontosnak. A kiadvány ezért csak lezte magát a helytörténet kutatására. A 90. életéve felé 302 válaszoló személy tevékenységét tartalmazhatja. A közeledve ma is változatlan frissességgel kutatja az magam részéről megtisztelőnek találtam a felkérést, jó- evangélikus néphagyományokat. Sarkady Sándor költő, nak találtam a szerkesztők ..merítési szempontját". A szerkesztő és irodalomszervező. Sokrétű munkássága felkértek körében ugyanis éppúgy megtalálhatók „a hi- 1958 óta összekapcsolódik Sopron múltjával és jelené- vatásos tudósok"' régészek, történészek, levéltárosok, vel. A kezéből kikerült gyűjtemények, a „Soproni írók könyvtárosok, mint a helytörténeti pályázatok írásával Antológiája"(l976), a 25. kötet felé közelítő „Soproni fáradozók, a fotóművészek, a szakkörvezetők. Valójá- Füzetek", a „Magyar írók Sopronról" (1978.) csupán ban mind egy célt szolgálunk, mind egy táborba tarto- .jelzőcölöpjei" annak a fáradhatatlan munkásságnak, zunk: az úgynevezett hivatásosak és a tisztes tudású, el- melyet városa, Sopron érdekében kifejt immár 50 esz- hivatott önkéntesek. tendeje. Kikerült kezéből egy olyan gyűjtemény is, amelyet fiával, az ifjabb Sarkady Sándorral együtt szer- kesztett. Ez a 2000-ben megjelent gyönyörű és fontos 1 Saját e-mail címemet azonban pontosítom: nincs pont a „Aranykönyv 2000". Folytatásába, az „Aranykönyv jozsef után 2001" szerkesztésébe már további portréírókat is bevont Aszód a kiadója Bugyi Sándor. A két Aranykönyv további ins- Az életrajzok, életmüvek a sorozat korábbi számai- pirációkkal is szolgálhat Horváth Józsefnek is a megyei ban a személyiség szerepét vetették fel a társadalom for- könyvtár munkatársi gárdájának. Ezért szeretettel java- málásában. Az ezt a sort folytató tudománytörténeti solom Mennyeiné Várszegi Juditnak, és a szerkesztés- blokk a legterjedelmesebb a kötetben. Ennek első tanul- ben közreműködő munkatársainak, hogy vegyék kézbe mánya Kaczián Jánosé, A Tolna megyei akadémikusok az „Aranykönyv" mindkét kötetét. Ez a két bibliofil című opusában 170 év (1830-2002) azon kiválóságait szépséggel elkészített kiadvány Sopron minden jeles gyűjtötte össze, akik a Tudós Társaság, majd az MTA személyiségének életrajzi gyűjteménye: a városalapító rendes, levelező, tiszteletbeli tagjai voltak. Tolna me- István bírótól kezdve az egy évtizede elhunyt Mollav gyében születtek, avagy itt a megyében tevékenykedtek. Károly professzorral bezárólag. Ki gondolta volna, hogy ez a kis megye 36 akadémikust Aligha tehetnének nagyobb szolgálatot a Györ- számlálhat. Moson-Sopron megyei tudománytörténetnek, mint ha Braisch-Dobos Zsuzsa tanulmányának A tudomány hozzáfognának a három megye történeti helyismereti, embere: dr. Szita László (1933-2005.) beillesztése a tol- honismereti „Iii Kicsoda" gyűjteményének, a portrék és nai tudománytörténeti fejezetbe nem véletlen a szer- válogatott bibliográfiák összeállításához. Egyes szemé- kesztő részéről. Bár Baranya megye és régió törté- lyiségek a megye két nagyvárosával is kapcsolatba ke- nész-levéltárosának. széles körű szerkesztői-kiadói te- rültek, mint pl. a fáradhatatlan Mohi Adolf, győri nagy- vékenységet folytató igazgatójának, az akadémiai dok- kanonok. Sopron régi templomairól, a kismartoni és tori cím birtokosának családi élete, karrierje elsősorban Fertő melléki népmondákról még halála után hetven év- Pécshez. Baranyához kötődtek, elemi iskoláit azonban vel is újra kiadásra méltó tanulmányokat találunk. Házi jórészt Bonyhádon végezte, itt érettségizett a helyi gim- Jenő akadémikus, történész és történeti források kiadó- náziumban és 1957-ben negyedévet töltött a szekszárdi ja, Csatkai Endre művészettörténész, Petz Lipót győri és levéltárban gyakornokként. Szita László tudományos soproni evangélikus lelkész, vagy Ráth Mátyás élettör- tevékenységében három nagy terület emelkedik ki: a ré- ténete és munkássága arra vár. hogy egy (akár több kö- giós nemzetiségtörténet, a Pécs-Baranya megyei mun- tetes) összefoglalás is a mai kutatók kezébe adja pálya- kásmozgalom és a török kor. A régiós, a megyét is érintő képüket és bibliográfiájukat. tucatnyi közlés közül ugyan csak néhány kifejezetten Dr. Horváth József és szerkesztő, gyűjtő munkatársi Tolna megyei vonatkozású, közülük kiemelkedik alapo- gárdája példát adott arra, hogy ebben a remekül sikerült zó tanulmány-forrásközlése a sorozat 5. kötetében: A lu- kötetben áttekintsük korunk helyismereti munkásainak theránus németség bevándorlása és településtörténete teljesítményét. Érdemes lenne ebbe a jelentős vállalko- Tolna megyében a XVIII. században. Szita László régiós zásba is belevágniuk, felfrissíthetnék a szülőföld múltjá- munkakapcsolatainak kiterjedtségét bizonyítja, hogy nak kutatását egy ilyen sikerült, bár sok munkát igénylő ennek a sorozatnak is állandóan foglalkoztatott lektora vállalkozással. Mivel nem kis feladatra vállalkoznának volt. ebben az esetben sem, érdemes lenne a feladat nehézsé- A harmadik tudománytörténeti mű az Ecsetvonások gét és szépségét egyaránt vállalva egy tudománytörténe- Holub József tudományos portréjához megírására Nagy ti KI KICSODA összegyűjtésébe belefogniuk, (Még az- Janka Teodóra és Szabó Géza vállalkozott. A kiváló tör- zal a nehézséggel sem találkoznának, hogy a felkért sze- ténész-jogtörténész nagyívü tudóspályájának megrajzo- mélyiségek nem válaszolnak kérdéseikre...) Sokuk tel- lásában egyrészt Holub és Szekszárd kapcsolatára tér- jes bibliográfiája már ma is rendelkezésükre áll. nek ki. A családi levéltár dokumentumai-levelei-fény- A hazai helyismereti-honismereti kutatás 302 sze- képei alapján a tudósi életpálya néhány fontos állomásá- mélyének életrajzi és publikációs tevékenységének köz- ra reflektáltak. Az „Irodalomjegyzékében szereplő 20 readásáért pedig csak hálás köszönetet mondhatunk! Holub-müből a Zalai középkor-történeti kötet és a két (Győr. 2006) alkotmánytörténeti munka, továbbá 2 nekrológ kivételé- Kovács József László vel a többi a megyében jelent meg. vagy a megyéről szól. Dobos Gyula szerkesztő és sorozatszerkesztő a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Bonyhád életében meghatározó Perczelek vaskos kötete után a jóval kisebb politikai súlyú, de Perczelekkel soha Politika-, gazdaság-, család-, és kultúratörténet házassági kapcsoltra nem lépő famíliát mutatja be A Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára 2006. évi Adatok a bonyhádi Kliegl család történetéhez címmel. tanulmánykötetének tanulmányai az évkönyv korábbi Az ellenséges viszony akkortól ered, amikor a volt Bos- tematikáját új kutatásokkal bővítette. nyák-, majd Kéthelyi-birtok felét Perczel József némi Kardos György A Bát helynév és Báti személynév a manipulációval megszerezte. Amikor 1741-ben Tolna Tolna megyére vonatkozó oklevelekben és iratokban cí- megyében kihirdetik a család magyar nemességét, há- mű tanulmánya folytatja a sorozat törekvését, amely az zasság révén már birtokosai a bonyhádi uradalom másik elmúlt 300 év történéseit meghaladva a középkorig nyú- felének. A nemzedékek táblájának elkészítése mellett a lik vissza. A címben jelzett helyek behatárolásában a bonyhádi história domusra támaszkodva a Kliegl csa- Mohács előtti okleveles forrásokból indult ki, adatköz- ládnak a katolikus templom építésében játszott szerepét lők segítségével állapította meg fekvésüket. A névazo- mutatja be Dobos Gyula írásában. Két rövid portréban a nosságokat - Tengőd vagy Szekszárd melletti Bat - a két legismertebb személyiséget Kliegl (Kun) Lajost környező települések, földrajzi objektumok azonosítása iparstatisztikust, történeti szakfordítót és Kliegl József alapján szűrte ki. feltalálót csatlakoztatja a művelődéstörténeti blokkhoz. Aszód Jékely Berta Az épílőkuhúra és településhasználat gyelemre méltó forrásnak tart. A halászok összetétel- változásai Kalaznón című müve a kötet legterjedelme- ének vizsgálata mellett a DBHT 1942-es alapszabályá- sebb tanulmánya. Gazdaságtörténeti alkotás, egyben ból is következtetéseket vont le a Társulat viszonyaira. nemzetiségi-etnikai néprajzi munka is. A népi építészet, A végkifejlet korra jellemző fordulata: Tolna Vármegye a településhasználat változásait követi nyomon, a völgy- főispánja 1945 május 2-án kelt körlevelével egy tollvo- ségi, Kalaznón 1900-tól 1990-ig A település kiválasztá- nással szüntette meg a társulásos alapon működő rend- sában a szerzőt motiválta, hogy a falu egyike a XX. szá- szert zad második felében zsákfaluvá visszafejlődő települé- Braun Sándorné Adatok a Hangya Szövetkezetek seknek, ami emiatt megőrizte századelös hangulatát. működéséről Tolnában cimü tanulmánya a teljesség igé- Ugyanakkora belterjesen gazdálkodó dél-dunántúli kö- nye nélkül követi nyomon e sajátos kereskedelmi célza- zép-kisparaszti német lakosság építőkultúrájának érté- tú társulat fejlődését 1910-es, 1920-as években történő kelésére is volt lehetősége. Modellértékű olyan tekintet- kései megalakulásuktól 1949-es megszüntetésükig. Ér- ben is, hogy a második világháborút követően ennek a zékletesen írja le a Hangya-boltok működését, kitér a településnek a lakossága is kicserélődött, a németek he- Hangyák tevékenységi területeire. A kritikus 1944- lyére bukovinai székelyek és felvidéki magyarok tele- 1946-os időszakot a megyei Hangyák átvészelték, ezt pültek. A németek „fejlett építőkultúrájú, városias, pol- követően a politikai küzdelmek céltáblájává váltak, ami gári mintákat követő települést" hagytak örökül. Egyér- a „magyar fasiszták irányította" Hangya földműves szö- telmű törésnek ítéli az építőkultúrában a második világ- vetkezetekbe való beolvasztásával járt. 1957 utáni új tí- háborút és a kitelepítéseket. Az 1960-as években a kör- pusú értékelés már a haladó elemek, a kisemberek ér- zetesítés miatt nem adtak ki építési engedélyeket. így a dekképviseletében játszott pozitív szerepét, gazdasági telepesek alkalmazkodtak az 1970-es évekig a készen módszereit hangsúlyozta A kitekintés a mai értékítélet kapott feltételekhez, csak funkcionális változtatásokat összefoglalása: a régi Hangya jó konstrukció, közös be- eszközöltek. szerzés, önálló gazdálkodás, saját döntések meghozása, Csekő Ernő A katonaság és csendőrség az 1901. évi tulajdon megőrzése, közös feldolgozás, értékesítés és ,, véres " pincehelyi választáson és pótválasztáson című piackutatás, csupa ma is használható receptek. tanulmánya klasszikus politikatörténeti esettanulmány. A sorozat lektorai a kötetet szerkesztő Dobos Gyula Nem első alkalommal írt témájáról, amit most sajátos mellett, Cserna Anna, Várady Zoltán, Gaál Attila, B szempontból közelít meg. A feudáliskori követválasz- Kovács Sándor Az ízléses kiállítású, gazdag tartalmú, a tásokban gyökerező, dualizmuskori cenzusos-nyíltsza- képekkel 572 oldalas könyvel minden Tolna megye vazásos országgyűlési választások a mai ember számára múltja iránt érdeklődő figyelmébe ajánlom. érthetetlen erőszakba torkolló voksolásai tipikusak, így a pincehelyit is annak tekinti. Az öt halálos áldozatot Szőts Zoltán követelő csendőrsortüz következményeit értékeli. A pincehelyi eseményeknek szerepe volt az ellenzék által kritizált választási rendszer megreformálását követelő HÁLA JÓZSEF: viták országos felélénkülésében. Az 1905-ös választás után a dualista korszak hátralevő voksolásain a korábbi- Ásványok, kőzetek, emberek nál még nagyobb volt a fegyveres biztosítás, állapítja Történeti és néprajzi dolgozatok. meg a szerző megközelítésének fontosságát hangsú- Ásványokról, kőzetekről s - közöttük-mel lettük lyozva. vagy épp általuk-belőlük élő - emberekről szólnak most Töttős Gábor A Tolna megyei időszaki sajtó kezdetei is dr Hála József legújabban (2006) kötetbe összegyűj- című írásában megállapítja, hogy előbb voltak megyei tött dolgozatai, amiképp geológiát és hozzákapcsoltán származású újságírók a magyar sajtóban, és a tőkés fej- néprajzot adott közre az akadémiai néprajzi tanulmá- lődés gyengesége miatt nagyon későn 1873-ban szüle- nyok (Életmód és tradíció) sorában évtizednyi idővel tett meg az első megyei hírlap, a Tolnamegyei Közlöny. ezelőtt megjelent 7. kötetében is a szerző, aki a Magyar Az újságtulajdonos egy „szűkebb körű társadalmi cso- Állami Földtani Intézet tudományos főmunkatársaként, portosulás," a Szekszárdi Haladókör egyesület tag- az Országos Földtani Múzeum Tudománytörténeti összetételét vizsgálta, megállapítva, hogy honorácior Gyűjteményének a gondozója. orgánum. A hetilap 1873-ban megjelent 44 lapszámát Kilenc fejezete érinti tárgyai között például Budafo- értékeli, egyértelműen a vármegyei-városi adminisztrá- kot és Aggteleket, de a palócok vagy a székelyek által ció szócsöve. Három szerkesztő és a főszerkesztő Boda lakott távolabbi tájainkat is. Témáinak, kutatásainak eh- Vilmos portréjának megrajzolásával is a kötet erősségét, hez a sokrétűségéhez, akár a feldolgozás, akár a megelő- a kultúrhistóriát bővítette Az összegzés szerint, az ző anyaggyűjtés szakaszában, a szerzőnek természete- egyetlen főhivatású újságíró nélkül működő lap. minden sen sokszor adódtak társai is-mint az a tartalombeli fel- hibája és hiányossága mellett, egy a korban elinduló vi- sorolás szinte felénél látható is, s mint arra a Bevezető déki lapok közül, forrásértékű a korszak életével megis- néhány oldalán maga a szerkesztő, Szilágyi Miklós is merkedni akaró kutatók számára felhívja a figyelmet Teszi ezt annak egyidejű kiemelé- Solymos Ede OTKA pályázati támogatással kutatta sével. hogy a legfőbb segítséget - a geológia és az et- tárgyát A Dunaföldvár-Bátai Halászati Társulat lörté- nográfia régtől iskolázott művelőjeként - ebben az évti- neté-t. A megalakulás és a fúzió körülményei után lekö- zedes kutatómunkájában természetesen saját, korábban zölte a Kalocsai Érseki Uradalom halászati területeinek szerzett speciális anyagismerete, szakmai hátterc adhat- kimutatását, amelyet a földrajzi nevek feltárásában is fi- ta a szerzőnek. Aszód Különböző múzeumi évkönyvekben, alkalmi kiad- nütt a világon, de még nálunk, a Kárpát-medencében ványokban, afféle „in honorem" tanulmánykötetekben sem. Fejtésének, bányászatának, felhasználásának (he- megjelentek már e munkáknak első közlésbeli eredeti lyenkénti, korszakonkénti piacának) a hagyományai változatai, de helyenként-esetenként a második kiadás azonban ezeken a bizonyos, hasonló adottságú területe- számára javított-bövített szövegekkel találkozik most az ken értelemszerűen összevethetők. olvasó. Hála József két, társszerző nélküli dolgozata a kőfa- Dunabogdány lenne talán az egyik „végpontja" en- ragás tágabb köréhez kapcsolódik; s az utolsó kettő már nek a tulajdonképpen a Kárpát-medence egészében év- a szájhagyományba is átkerült kőzetek-ásványok cso- tizedek óta folytatott tematikus gyűjtőmunkának - és portjával foglalkozik. De ilyen a Hont-vidék hosszabb Homoródjánosfalva a másik, ha a kilenc fejezetcímben ideje sokaktól látogatott, gyógyító hatásúként tisztelt olvasható településnevekből indulnánk ki. De csak bele- forrásait, azok történetét, s a hozzájuk kapcsolódó szo- lapozva is látható, hogy a „lokális szemüveg" mellett kásokat bemutató tanulmány is. (szerencsénkre!) sosem tette le a szerző a messzebbre A nagyrészt saját készítésű fényképfelvételeknek kö- érvényes összehasonlításokat megmutató, „általánosabb szönhetően (más esetekben az általa felkutatott, igen bő- szemüvegét" sem. így adódik, hogy vannak a kötetben ségesnek bizonyult régi irodalomból átveti ábrákkal) budafoki, dunabogdányi vagy az attól jóval északabbra mindenütt nagyon jól dokumentáltan kerülnek a kötet- elterülő (a régi Hont és Esztergom vármegyei) vidékeket be. Hasonlóan bőséges a nagyrészt saját gyűjtésű (illet- érintő tanulmányok, s távolabbiak, például aggtelekiek ve adattárakból, eldugott forrásokból kikeresett-előbú- is - ezek azonban mind egy-egy nagyon jól körülhatá- várolt és pontosan hivatkozott) szöveg is, amely mellék- rolható térség vizsgálatából születtek. letként a fejezetekhez tartozik. A „kőevésf, az ..özvegyasszonyok táncát" vagy a lengyelek Árpád-házból való szentjének, Kunigundá- Vegyük sorra a kötetbe gyűjtött dolgozatokat, me- nak/Kingának természetesen a Kárpátok külső, „len- lyek egyike-másika esetében, társszerzőként, Balassa gyel" oldalán lévő sóaknábóI előkerüli gyűrűjét emlege- Iván, Landgraf Ildikó, Mészáros Borbála és Székely tő mondák viszont már - tárgyukból eredően - mind egy Kinga nevét lehet megemlítenünk: Kőbányászat és kő- szálig „areális" megközelítést-tárgyalást kaptak. Ezek- faragás Dunabogdányban; A kőfaragás és emlékei a nél ugyanis az egész nyelvterület ilyen típusú hagyo- székelyföldi Homoródjánosfalván; Adalékok a: agyag- mány-irodalmát vette figyelembe a szerző, sőt a legen- pala magyarországi hasznosításához; A budafoki bar- dává lett esemény, a híressé vált eset európai vagy- kö- langlakások; Az aggteleki Baradla-barlang mondái; zép-európai vándorlását, más-más alakban való újabb Adalékok az Ipoly és a Garam menti gyógyforrások és felbukkanásait, sőt motívum-változatait is nyomon kö- szent kutak ismeretéhez; A háromszáz özvegyasszony vethetjük a dolgozatokban. tánca - Egy bányászmondánk néhány történeti, iroda- lomtörténeti és folklorisztikai vonatkozása; Szent Kin- így van alkalmunk ismét fölfigyelni az akkoriban is ga, Szent Miklós és a sóbányászat; Kőfőzés, kősütés és rendkívüli bányásztragédiák egyrészt a vándormotí- kőevés. vummá-válására (sőt az esetleges átvétel valószínűsít- hető sorrendjének is mérlegelésére, mint az Benke Ist- Remélhetőleg minden érdeklődő kezébe is veheti és vánnak egy citált dolgozata segítségével elemezhetőnek elolvashatja a tanulmányokat, hiszen ezek a közismert is látszott), másrészt e motívumok újabb szálakon ala- Országház utcai és Városház utcai „szakkönyvforrások- kuló változatainak eltéréseire. nál" bizonnyal megvehetők, de a pesti Városliget és a hajdani Népstadion közötti Stefánia úton, a MÁFI Mú- Ugyanez a helyzet - a vizsgált kőanyag természet- zeumában is beszerezhetők - sőt ott még a hétvégeken adta sajátosságai miatt, a geológiai viszonyokból, a tér- is. ség fejlődéstörténetéből következően - a pala, palafe- dés, pala-építkezés témakörét részletező tanulmány ese- (MTA Néprajzi Kutatóintézet. Bp. 2006.) tében is, hiszen ez az anyag sem található meg minde- Papp Péter

Késő bronzkori cipó alakú őrlőkő a Kemence-Pléska-szikla lelőhelyről (Hála József: A Börzsöny- vidéki kőbányászat és kőhasznosítás a XIX-XX. században című könyvéből. Bp. 1987.) Aszód